Borsos ára van! Ez elkerülhetetlenül szükségessé tette a közvetítő termékek beiktatását a folyamatba.

Átírás

1 A pénz evolúciója Az emberi civilizáció kezdetén, illetve minden olyan alkalommal, amikor egy-egy területen a társadalom és a gazdaság a fejlődést egy mélypontról volt kénytelen újrakezdeni, az emberek a megtermelt javakat, árukat közvetlenül próbálták meg elcserélni egymással. Borsos ára van! A faágak például azért nem használhatók értékként, mert szinte bárki bárhol beszerezhetett belőle korlátlan mennyiséget (akárcsak a sima kavicsokból), törékeny és romlandó volt. Ugyanez mondható el az egyéb szerves anyagokról is. = Az árucserén alapuló kereskedelemmel (cserekereskedelemmel) a szükségleteket csak nagyon nehezen és csak szerencsével lehetett kielégíteni, hiszen egyáltalán nem volt biztos, hogy az eladónak épp arra és annyi termékre volt szüksége, amit és amennyit a vevő kínálni tudott. Ez elkerülhetetlenül szükségessé tette a közvetítő termékek beiktatását a folyamatba. Ez lett az árupénz. Ez kezdetben valamilyen általánosan is használt termék volt, és minden másnak az értékét ehhez kezdték viszonyítani. Árupénzzé a mindenki számára fontos és hasznos, de viszonylag könnyen kezelhető termékek válhattak. A közvetítő eszköz esetében fontos volt továbbá, hogy ne legyen korlátlan mennyiségben bárki számára hozzáférhető, mivel az az értékét mérhetetlenné tette volna. Az árupénz korszakának a következménye a jobb felhalmozhatóság is volt, mivel így az összeszedett értékeket nem kellett azonnal kiadni (szemben pl. a romlandó árukkal, élelmiszerekkel, amiket azonnal el kellett cserélni, különben megszűnt az értékük). A felhalmozásnak számos eszköze létezett, ilyenek például az arany vagy egyéb fémek vagy akár egy állatcsorda. 1

2 A pénz evolúciója - Az ARANY Nem vált általános fizetőeszközzé. Bár a híres Eldorádó, az arany ország például az inkák földjével volt azonosítható, az arany inkább a felhalmozás, semmint a fizetés eszköze volt. Nagy mennyisége viszont, ugyanakkor a társadalmon belül nem mindenki számára való hozzáférhetősége miatt pénz jellegű funkcióra itt nem vált alkalmassá. Ma is létezik arany a piacon, de csak a befektetőknek; ezek a közvetlen kereskedelmi forgalomban használatos pénzként már több mint egy évszázada nem szerepelnek. A közvetítő eszköz mindig csak egy-egy közösségen belül volt elfogadott, az eszköz értékét ők határozták meg, és csak számukra bírt jelentőséggel. Egy áru értéke relatív lehet. Ami függ az adott kortól, a társadalomtól, a földrajzi térségtől. A valaki számára értéknek látszó dolog bizonyos helyen, helyzetben értéktelen. Például: A maorik kagylópénzei Európában értéktelenek. a maorik kagylópénzei Európában értéktelenek az ókorban vagy a középkorban ritka és drága kincs volt a jég az urak háztartásában; az eszkimók számára viszont nem a jégkocka a fontos, hanem az élelem vagy a prém árvíz idején felbecsülhetetlen értéket jelent a homokzsák; a sivatagi beduinok mégsem homokzsákokkal fognak fizetni, hanem inkább élő állattal üveggyönggyel fizettek az európaiak a néger törzsfőnököknek a rabszolgákért (mindkét fél azt gondolta, hogy jól jár, holott igazából csak az egyik félnek volt valódi haszna). A korlátozottan elérhető, könnyen mozgatható, kölcsönösen akár államok közötti elszámolásokban is értéknek tekintett áruk közül a világ legnagyobb részén végül a nemesfémek terjedtek el általánosan elfogadott értékmérőnek (ezen belül is meghatározóan az ezüst, illetve az arany). Ezeket kezdetben alaktalanul, vagyis bármilyen formában használták és súlyra mérték. Ez továbbra is sok macerával járt, mivel nem vihetett magával mindig mindenki egy kis patikamérleget, ezért alapvető volt az igény az érték szemrevételezéssel való hiteles beazonosíthatóságára. Ez vezetett el a mai értelemben is vett pénz használatának kialakulásához. A fémpénz ötletét aztán több területen is átveszik, és folyamatosan tökéletesítik. Európában a görögök, majd a rómaiak közvetítésével terjed el, és lesz a középkoron átívelve a mai napig a pénz egyik formája. 2

3 A pénz evolúciója - A FéMpénzek A fémpénzek címletei mindig általánosan használt súlymértékeken alapultak és általában bronzból, ezüstből vagy aranyból verték őket. A legáltalánosabban elterjedt értékes fizetőeszközök a mindennapi használatban az ezüstpénzek voltak. Görögország A görögök esetében a súlymérték alapegysége a drachma volt, ami eredetileg 4,24 gramm és a talentum nevű általánosan használt mérősúlynak képezte 6000-ed részét. A folyamatot kb. úgy kell tehát elképzelni, mintha ma egy kiló ezüstöt bevinnénk a Nemzeti Bank pénzverdéjébe, és nekik elő lenne írva, hogy abból 100 darab egyforintost kell legyártaniuk. Egy Kroiszisz nevű király (ismertebb nevén Krőzus) az általa nyomtatott nemesfémdarabok esetében királyi pecsétje belenyomásával garantálta azok egységes súlyát és tisztaságát. = 100 x 1 Ft 1 Kg Ezt az arányszámot hívják pénzlábnak. Róma Törökország Az első ismert, vert fémpénz arany-ezüst ötvözetből készült.a fémpénz megjelenésének ideje és helye: a Kr.e. 6. század (vagyis alig 2600 éve létezik a tényleges pénz), Lűdiában (Kis-Ázsia, vagyis a mai Törökország déli tengerpartján). A rómaiaknál a fontnak megfelelő as volt a kiinduló alapvető súlyegység, ami 320 grammnak felelt meg. Az as-nak is voltak kisebb címletei (semis, triens, quadrans, sextans és uncia) és többszörösei (tressis, dupondius). A híres római ezüstpénz a dénár, a második pun háború idejében, vagyis a Kr.e. 3. században jelent meg, és onnantól ez vált a pénzrendszer kiinduló mértékévé. 3

4 A pénz evolúciója - pénzreform Nagy Károly frank császár, pénzreformot is bevezetett. A római font helyébe a 408 grammos frank fontot tette alapsúllyá, amiből 240 darab dénárt rendelt veretni. Később ezt a pénzlábat ugyan könnyítették, vagyis több érme készülhetett ekkora súlyú ezüstből, de a középkori Európa pénzrendszerét így is évszázadokra meghatározta. A pénzeket kezdetben csak ezüstből verték: a dénárt, valamint ennek felét, az obulust. Fire y árol K y g Na nze Aranypénzt Európában először 1252-ben, Firenzében bocsátanak ki, mivel a kelettel való kereskedelemhez kellett egy nagyobb értékű közvetítő eszköz is. A pénzverés sok helyen az uralkodó kizárólagos joga volt, máshol a főurak és egyházfők is verhettek pénzt. Ki tudja, mi volt a helyzet e téren Magyarországon? (Csak a királynak volt joga pénzt verni, másnak nem. Az a pár főúr, aki ennek ellenére saját pénz verésébe fogott, többnyire nem kerülte el a király haragját és büntetését.) 4

5 A pénz, mint árucikk Ne feledjétek azonban, hogy minden pénzrendszer, illetve maga a kialakult fémpénz lényegét és alapvető szerepét tekintve ugyanúgy csak egy árucikk, mint mindaz, amivel elődeink, a civilizáció kezdetén kereskedtek. ELADÓ 500 Ft, 500 Ft-ért Ezt a különleges árut, a pénzt, csak azért találták ki és használják a mai napig, hogy lehetővé tegyék az egyéb áruk közötti kereskedelmet és értékcserét (pl. szolgáltatásoknál), valamint az értékek egyszerűbb és tartósabb felhalmozását. Például a hajvágásért. Az állandó, valamilyen hatalom által hitelesített pénz lehetővé tette a közösségek közti gazdasági kapcsolatok felerősödését, végső soron a világ gazdaságának egyre erőteljesebb globalizálódását. Ugyanakkor azt is érzékeltetni kell, hogy a fémpénz révén kialakuló pénzrendszerek továbbra is nagyon sokfélék, ami az értékek mérésében és összehasonlításában továbbra is nehézséget jelent. A valódi pénz nem hasznosítható önállóan, kizárólag egyéb áruk közti ellenérték mérésére, közvetítésére szolgáló áru. A fémpénz, mint általános, minden más megvételéhez alkalmas cseretermék értelemszerűen leegyszerűsítette mindazok dolgát is, akik valamilyen okból és módon manipulálni akarták a kereskedelmet és a gazdaságot. 5

6 A pénz evolúciója - Garancia az érmék mögött? Eddig megtudtuk, hogy a pénz tulajdonképpen nem más, mint egy a kereskedés során használt közvetítő, csereeszköz. Azért tudjuk csereeszközként használni, mert mindenki számára világosan beazonosítható, megbízható értékkel rendelkezik. Könnyen lehet vele számolni, segítségével világosan meg tudjuk adni és össze tudjuk vetni a különböző áruk értékét. Emellett a pénz arra is szolgál, hogy értéket őrizzünk meg vele későbbi felhasználásra, mivel ez a termék elvileg nem romlandó és nem veszít az értékéből. Az egyén és a vállalkozások boldogulásához, az államok fennmaradásához és a civilizáció gazdaságainak működéséhez a pénz, mint közvetítő áru elengedhetetlenné vált. A mennyisége azonban mindig is kötött és szabályozott volt, ami ugye az értékének egyik alapját is adta. A fémekből készített érme e célokra tökéletesen megfelelt; az értéket maga az érme anyagának értéke képviselte. Mi történik azonban, ha a világban bárhol a gazdaság több pénzárut igényel, mint amennyi fizikálisan rendelkezésre áll? 6

7 A pénz evolúciója - A pénzjegyek BIZALOM VALÓS GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY GARANCIA A fémpénz egy bizonyos mennyiségi volumen felett, illetve egyéb okok miatt is kevésnek vagy elégtelennek bizonyulhatott a gazdaság működtetéséhez, ezért a világban több helyen is egy kibocsátó garanciájához kötve elkezdtek olyan pénzeket gyártani, ami önmaga anyagában, áruként nem képviselte az általa hordozott értéket, de valaki garanciát vállalt annak későbbi megfizetésére, vagy kötelezést rendelt el adott értékként való elfogadására. A pénzjegy, a mai papírpénzeinket is beleértve, ennek a folyamatnak köszönhetően alakult ki. Ezeket a mai napig ígéret vagy kényszer teszi forgalomképessé. Épp ezért az ilyen pénzek értékének tartós fennmaradásához a kibocsátóba vetett bizalom és valamilyen egyéb mögöttes valós gazdasági teljesítmény szükséges, különben a pénz gyorsan elveszíti névleg ráruházott értékét. 7

8 A pénz evolúciója - A papírpénz 13. sz 10. sz Az első papírpénzeket Kínában bocsátották ki a 10. században, császári rendeletre. A pénzjegyek forgalmát tehát rendeletileg kényszerítették ki, kötelező volt azokat fizetésnél elfogadni, és a fémpénzeket rájuk beváltani. Itt tehát az állam, mint hatalom jelentette a garanciát és a kötelezettséget is. Ez a rendeleti pénz. A lényeg a papír mögött álló hiteles és jogilag behajtható ígérvény, hogy a ráírt értéknek megfelelő mennyiségű aranyra/ezüstre váltható be a kibocsátójánál. Ez a kibocsátó kezdetben általában egy személy volt, de mivel ez a váltóval való fizetéskor az újabb és újabb elfogadónak nem feltétlen volt megfelelő az eredeti kibocsátó ismeretlensége miatt, a banki és az állami kibocsátású váltókkal való fizetés terjedt el. Ennek mai megtestesítői a jegybankok által kibocsátott bankjegyek. A papírral való fizetést Európában először a 13. században, Velencében, majd egész Észak-Itáliában és Németalföldön kezdik el használni. A pénzváltók és az utazók kisebb kockázatúnak tartották egy-egy papírral átutazni fél Európát, mint pár láda arannyal, ezért inkább váltókat állítottak ki, melyekkel később már egymás között kereskedtek, vagyis fizettek is. A világ gazdasága a papírpénzek megjelenésének köszönhetően megsokszorozódott, a folyamatok felgyorsultak és hatékonyabbá váltak, de sokkal több lett a bizonytalansági tényező is. A fémpénz iránti kereslet kiváltására jöttek az első pénzhelyettesítők: váltók, banki váltók, majd az állam által kibocsátott váltók, vagyis a bankjegyek. A papírpénzek eredetiségét még a fémpénzekénél is nehezebb volt kezdetben garantálni. A hamisításnak itt nyílt csak igazi tere. Vajon ezek a valós anyagértékkel nem rendelkező papírpénzek milyen értékállósággal rendelkeznek? Tényleg alkalmasak a tartós felhalmozásra? 8

9 A pénz evolúciója - A 20. század GDP A 20. században már nem is a valós aranykészlethez, hanem a kibocsátó ország által megtermelt javakhoz viszonyították a pénz értékét, vagyis még áttételesebb lett a pénz és a mögöttes valós érték közötti kapcsolat. Az állam rendeletileg meghatározta a pénze értékét (rendeleti pénz), és innentől kezdve a pénz használatát és használati értékét már csak az általános bizalom határozta meg. Ft INFLÁCIÓ A Vöröshadsereg által 1919-ben kibocsátott pénz csak a Tanácsköztársaság alatt volt elfogadott / a két világháború közötti magyar fizetőeszköz: a pengő (sokak szülei még ezzel játszottak gyerekkorukban, mivel a nagyszülők felhalmozott pénze egyszer csak nem ért már semmit, nem lehetett fizetésre használni). A 2. világháború után gyakorlatilag összeomlott magyar gazdaság miatt a hivatalos fizetőeszköz (pengő) a világtörténelem legnagyobb inflációját szenvedte el. Amennyiben egy állam a valós gazdasági teljesítménye által nyújtott fedezetnél több bankjegyet bocsát ki, az adott pénzt használók bizalma megtörik, bekövetkezik az infláció és a pénz elértéktelenedése (pontosabban igazodása a valós fedezethez). Ez nem csak a napi használatot rontja, hanem az emberek tartós megtakarításai, életek munkái is pillanatok alatt semmivé válhatnak. Vajon hány nulla kellett volna a legnagyobb címletre? A milliárd és a billió ugyanaz, mindegyik 1000 milliót jelent, vagyis 9 nullát, ami így ezen a bankjegyen összesen 18 nulla kiírását követelte volna meg az egyes után = 1018 / az utcaseprő épp kb. egy fagyi árát sepri össze bankjegyekben. Mire jók ma azon államok bankjegyei, amelyek már megszűntek, illetve azok a bankjegyek, melyeket az adott államok időközben lecseréltek? Gyűjtőknek hobbiból, múzeumoknak megőrzésre pénzként való szerepük megszűnik. 9

10 A pénz evolúciója - PÉnzhelyettesítók Az annyira vágyott pénz, amiért minden mást meg lehet kapni, tulajdonképpen egy báránybőrbe bújtatott farkas? Törekszünk a megszerzésére, majd elértéktelenedik? Azt hisszük, hogy jó, közben meg épp az ellenkezője? Te miben tartanád a megtakarításaidat és miért? A világ gazdasága a 20. században ugyanis rohamos tempóban globalizálódott és minden korábbinál nagyobb méretűre nőtt. Ráadásul a föld egészét tekintve továbbra is gyors ütemben bővül. Ez a folyamat, társulva a bankjegyek most megismert problémáival és a technikai fejlődéssel oda vezetett, hogy az utóbbi fél évszázadban, különösen pedig a legutóbbi évtizedben egyre meghatározóbbá váltak a pénzhelyettesítő eszközök. értékpapír (betétkönyv) részvény csekk bankkártya/hitelkártya banki átutalás inkasszó mobiltelefonos fizetés paypal ebédjegy (kajajegy)/ cafetéria kártya üdülési csekk/pihenőkártya Tény, hogy ma már szinte minden mögött banki közvetítő termék és pénzhelyettesítő áll, aminek a lényege, hogy az elektronikus jelek fokozatosan átveszik a papírpénz szerepét is. A jövő, talán már az egészen közeli jövő is egy teljesen készpénz nélküli világban lesz. Záróteszt indítása 10