PÉNZHAMISÍTÁS ÉS HAMISPÉNZ-FORGALMAZÁSI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT BÍR(SI GYAKORLAT A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN DEBRECENBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉNZHAMISÍTÁS ÉS HAMISPÉNZ-FORGALMAZÁSI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT BÍR(SI GYAKORLAT A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN DEBRECENBEN"

Átírás

1 PÉNZHAMISÍTÁS ÉS HAMISPÉNZ-FORGALMAZÁSI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT BÍR(SI GYAKORLAT A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN DEBRECENBEN Kahler Frigyes Büntetőjogintézményeink születésikörülményeinek tisztázása ajogtörténeti kutatás egyik fontos kérdése. A mais élőjogintézmények történetét ez idő szerint elsősorban a büntet ő kódexek keletkezésének történeteként- tehát kodifikációs kérdés ként- kezelik, s a vizsgálódás középpontjában a jogbölcseleti gondolkodás fejlődése áll. Jórészt adós maradt azonban a kutatás a bírói gyakorlat, a valósjogalkalmazás féltárásával, pedig hovatovább éppen az ítélkezés gyakorlata vált döntővé azokban az idoben, amikor legjobb jogtudósaink még csak megkezdték a küzdelmet egy polgári elveken nyugvó jogrendszer megszületéséért. Az ítélkezéssel kapcsolatos megfigyelések természetesen annál pontosabbak, mentül több bíróság gyakorlatát ismerjük meg. Debrecen Szabad Királyi Város Bűnfenyítő Törvényszékének a pénzhamisítás és hamispénz-forgalmazási ügyekben ho zott határozatai mégis több okból kiemelkedően fontosak és tipikusak. Egyrészt a reformkori Debrecen bírái olyan időszakban ítélkeztek, amikor a szóban forgó ügycsoportra vonatkozójogszabály rég túlélte önmagát,l illetve számos elkövetési magatartásra nincs is írottjogszabály, csupán régi, a szokásjogban élő szabályok és analógiák2. fgy az ügyek jogi megoldásai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazáson és bizonyos mértékig érintik a jogalkotás területét is, amennyiben új - mégpedig a polgári igényeknek megfelel ő - jogintézmények alakulnak ki. Másrészről meghatározó az a gazdasági-társadalmi mikroklima, amelyben Debrecen bírái ítélkeztek. Nem feledhetjük el, hogy Debrecen gazdasági jelentősége országosan is figyelemre méltó.3 Kereskedelme pedig - ide értve a vásárosokat és piacokat éppúgy, mint a bolti kereskedelmet, s a céhesipar értékesítőtevékenységet is- kiemelkedő. A debrecenikereskedők vagyonát Gyimesi Sándora vizsgált időszakban 2,9 millió (konvenciós) ezüstforintra becsülte, és helytállóan állapította meg, hogy Debrecen, mintegy közbülső helyet" foglal el Pest és a többi magyar város között. 1 III. Károly évi II. decretuma, casus nota infidelitatis (hűtlenség bűntette egyik alakzata : '...továbbá a hamis pénzverőt, vagy aki ilyen pénzekkel tudva és nyilvánosan, mintegy 50 forintnyi mennyiségben élnek"... fejük és részükre eső ingó és ingatlan javak elveszítésében kell marasztalni. Corpus Iuris Hungarici (Szerk. : Márkus Dezső) Bp Kahler Frigyes : A pénzhamisítás bűncselekményének alakulása Magyarországon. Jogtörténeti Tanulmányok. V. (Szerk. : CsizmadiaAndor)Bp Kahler Frigyes :PénzhamisítókaXIX. század elsőfelében. Numizmatikai Közlöny (továbbiakban : N. K.) ( ) old. Kahler Frigyes: Adalékok az új kori pénzhamisítástörténetéhez. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár évkönyve. V. Miskolc old. 3 Debrecen története (Szerk. : Rácz István) Debrecen ; old. 45

2 Agyakorlatban ez forintos árukészleteket jelentett egy-egy kereskedőnél, de ismerünk forintra rúgó kereskedő vagyont is (1839-Rickl).4 Vizsgáljuk meg, hogy a számottevő pénzforgalom és a polgári gondolkodásmód miként alakítja a pénzhamisítási és hamispénz-forgalmazási ügyekben a bírói gyakorlatot, túl azokon a megállapításokon, amelyeket a Horog Dávid és társa, valamint a Kis Balázs és társa ügyében már leírtunk ig átvizsgáltuk a tárgyalt bűnügyek anyagát. Ezek 69 ügyben 125 vádlottat érintenek.6 Mellőzve azokat a kérdéseket, amelyek tipikusan a feudális perjog körébe tartoznak- mint a nemesi jogállásra alapított hatásköri szabályok, vagy az illetékesség meglehet ősen kusza gyakorlata -,fontosabb megállapításainkat a következ őkben foglaljuk össze : Elsőként az előzetesfogva tartás gyakorlatát vizsgáltuk : Fő szabály e tárgykörben, hogy a gyanúsítottak előzetes fogvatartásban álltak bíráik elé (vasban álló"). Ez gyakran csak egy-két napifogva tartástjelentett (mai terminológiával : őrizet), mert az ügyetpl. hamis pénz forgalmazása esetén általában másnap, de legkésoób harmadnap tárgyalta a bűnfenyítő törvényszék, amely üléseit heti 2-3 alkalommal tartotta. Bonyolultabb - kiterjedtebb vizsgálatotigénylő ügyekben a gyanúsítottak áristomban" várták az első fokú bíróság ítéletét, amikor is - marasztaló ítélet esetén - újból döntött a bíróság az áristom" fenntartásáról vagy megszüntetéséről. Olyan ügyekben, ahol egyrészt az elkövetés értéke nem voltjelent ős, s különösen, ha e bizonyítás eredménye kétséges volt, a vizsgálat tartalmára is szabadlábra helyezték a vádlottat.' Az előzetes fogva tartás megszüntetését indokolják még apró gyermekeire" való tekintettel is.g Súlyosabb esetekben a felsőbb bíróság érdemi határozatát megelőzően döntött a fogva tartás felől, s itt - figyelembe véve az elítéltek testyi állapotfát", idős voltát" vagy éppen gyenge korát", szabadlábra helyezésre került sor. A betegség, vagy el esett állapot megállapítása orvosszakértőbevonásával történt. Nem egy esetben került sor a kezességvállalás melletttörténőszabadlábrahelyezésre.9 Ilyenkor a jótálló" személyében is felelt azért, hogy a gyanúsított nem vonja ki magát a büntető igazságszolgáltatás a1ó1.1 Utóbbi esetben csupán ajótállás szabálytalan volta mentette meg a kezességvállalót a város - lakályosnak éppen nem mondható - börtönét ől. Csekély jelent őségű ügyek esetében, amennyiben a bíróság az ügy áttételét rendelte el, megszüntették a fogvatartást, ll míg más esetben-különösen, ha adatok voltak arra, hogy tartani lehet a szökéstőlvagy elrejt őzéstől, áttétel esetében isfenntartot ták a fogva tartást a hazájokba kísérteni rendeltetik" intézkedés végrehajtásának biztosítására. lz A bizonyítás gyakorlata : A büntetőeljárás mindenkor egyik legfontosabb része a bizonyítás. A bizonyítás eszközei, a bizonyítékok mérlegelésének lehetősége és az egész bi- 4 Uo old. 5 KahlerFrigyes : Horog Dávidpénzhamisító és társai bűnpere a XIX. sz. elsőfelében. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XII. (Szerk. : Gazdag István) Debrecen, old. HBML IV.A.1018/e HBML IV.A.1018/e 37. és uo HBML IV.A.1018/e HBML IV.A.1018/e HBML IV.A.1018/e HBML IV.A.1018/e HBML IV.A.1018/e 37. és uo

3 zo~iyítási eljárás mikéntje mutatja meg, hogy mennyiben felel meg a büntetőeljárás, a korszak elméleti színvonalának és a gyakorlatban mennyiben felel meg az adotttársadalom igényének. Ez utóbbi - vizsgált korszakunkban - álláspontunk szerint nagyobbjelentőségre tett szert. Nem igényel tüzetesebb bizonyítást, hogy a pénzhamisítási és hamispénz-forgalmazási ügyekben a Praxis Criminalis kötött bizonyítási rendszerre - a merev probatiók - a XIX. század első felében már aligha lehettek hatásosak és alkalmazásuk csak gúzsba köthette azt a bűnüldözési szervezetet, amelynek e kényes területen védelmet kellett nyújtani a bűnelkövetésekkel szemben, védve ezzel elsősorban a társadalom uralkodó osztályának alapvető érdekeit. A vizsgált határozatok szövege nem hagy kétséget aziránt, hogy a lefolytatott büntetőeljárások célja egyrészt az elkövető jövőbeni magatartásának alakítása, hajlitása a jogkövetésre -, hogy vigyázóbbak legyenek" - de felbukkan a generalis preventio igénye is - mások okulására". Figyelemre méltó, hogy a bíróság nemcsak a büntetések elszenvedésének" tulajdonított ilyen visszatartó hatást, hanem magának az eljárásnak- ideértve azahhoz tartozó fogva tartást - is. Ennek az álláspontnak éppen egy olyan üggyel kapcsolatban ad hangot a bíróság, amikor is a vádlottak tagadásban voltak. A bíróság álláspontja szerint - a vádlotti tagadás ellenére - a letöltött fogva tartás és eddigi hurcoltatásuk" elégséges joghátrány a büntetés céljainak eléréséhez. Teszi ezt olyan körülmények között, amikor a vizsgált bűncselekmény-kategóriában már nincs torturális kihallgatás, sőt a vallomások - ez kitűnik ajegyzőkönyvek szövegén kívül a határozatok érdeméből is - a kihallgatottak fizikai és pszichikai kényszerítése nélkül születnek. Később az alkalmazott anyagi, jogi rendelkezéseknél szólunk külön a büntetésekről és - mai szóhasználattal - intézkedésekről, mint a büntetési célok elérésére szolgáló eszközökről. Most csak annyit jegyezzünk meg, hogy a törvényszék felfogásában az eljárás célja tartalmilag megfelelt a polgári követelményeknek. A bizonyítás eszközeit áttekintve első az alperes" (vádlott) vallomása.a vád alá helyezett személyt minden esetben meghallgatják az ügy lényegére vonatkozólag, mégpedig közvetlenül. A vádlottivallomás tehát fontos bizonyíték, de kimutatható az az igény is, hogy a törvényszék nem éri be a puszta beismeréssel és azt nem tekinti a bizonyítékok királynőjének". Beismerés esetén is törekedtek - éppen a beismerő vallomásban feltártak alapján - a tárgyi bizonyítékok beszerzésére,' 3 amelyeket lényegében perdöntőnek tekintettek. Fontos bizonyítási cselekmény ezért a házkutatás, illetve az elkövetés helyszínének felkutatása- a megjelölt erdőrész, vagy más rejtekhely felásása - a hamisító eszközök megszerzése érdekében.l a Ahamisítványok nemegyszer állitották dilemma elé a szaktanácsadókat, illetve a szakértőket is, akik a bizonyítási eljárás további fontos eszközeit a szaktanácsadói, illetve szakértői véleményeket bocsátották a bíróság rendelkezésére. Szaktanácsadóként, illetve szakértőkéntleggyakrabban valamely tekintélyes kereskedőt, bonyolultabb esetekben a sóhivatalesetleg a hadipénztár tisztviselőjét keresték meg annak tisztázására, hogy avitatott pénz - leggyakrabbanpapírpénzro~ van szó - hamis-e? Akeresked ő csak saját tapasztalataira- s ez egyáltalán nem lebecsülendő- alapozta nyilatkozatát. A sóhivatali, vagy hadipénztári tisztvisel őnek viszont rendelkezésére állt az a mintakollekció, amelyet a kormányzat küldött meg ahamisít- 13 HBML IV.A.1018/ e HBML IV.A.1018/ e 37. és uo

4 ványok felismerésére, nem beszélve az e tárgyban mindenközpénztárhozmegküldött körözvények sokaságáról, is amelyek részletes leírásokat tartalmaznak az ismertté vált hamisítványokról. Szaktanácsadóként szerepelt 1826-ban ezüst míves Kaszonyi László uram" is, aki Ivány András fuvarost mentesítette kemény büntetés alól, amikor arról nyilatkozott, hogy ezüsthúszasai tsak kényesővel futtatódtak és nem hamisak",t 6 A szakértők bonyolult, vagy nagyobb jelent őségű ügyekben jártak el, hiszen e korszakban már működött a WienerStadtBankkülön szakértői osztálya, ahol ahamisítványokat gyűjtötték, katalogizálták és a bűnüldöző hatóságok megkeresésére - alakiságok szigorú betartásával, formanyomtatványon - szakértői véleményeket adtak ki. Ilyen okmány fekszik el Kis Balázs és társa ügyében is. t ' Atárgykörben foglalkoztatott szakértők köre azonban itt nem zárul le.abíróság e bűncselekmény-kategóriánál is alkalmazott orvosi vizsgálatot egyrészt a vádlott elmeállapotának tisztázásárat$ vagy testi nyavalyájának" kivizsgálására.t9 A bizonyítás fontos részét képeztea tanúvallomás. Kérdés ekörben, hogy a bizonyítékok értékelése mennyiben volt kötött, vagy szabad, s hogyaz eljárásban az ártatlanság vélelme, vagy az exculpatiós bizonyítás élt-ea gyakorlatban. Ahelyes válasz érdekében - először tekintsük át a vizsgált ügyeket röviden a számok tükrében. A vizsgált, összesen 69 ügyben 125 fő szerepelt vádlottként. 36 vádlotttekintetében az ítélet nem volt nyomon követhető. Az érdemi döntés 86 vádlott esetében (71,7%)azonban értékelhető.a marasztalt vádlottak száma ebbő146, azaz az érdemben ítélet alá vontaknak csupán 51, 7%-a, míg felmentésre került 43 vád alá helyezett, azaz 48, 7%. (Ide soroltuk azt a négy esetet is, amikor is a fővád tekintetében az ítélet felmentő, csupán maradék bűncselekmény miatt történt a marasztalás, illetve 1 megszüntetést is.) Amarasztalóítéletek összetételét vizsgálva az alábbi megállapításokat tehetjük : Bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása 34 vádlottat illetően (a érdemben elbíráltak 39,5 %-a és a marasztaltak 73,9%-a) ; bűnösség megállapítása és intézkedés alkalmazása 8 vádlottat érintóen (az elo~bi sorendben 8,9%,illetve 17,3%-a) történt. A felmentettvádlottak közül bizonyítottság hiányában 33-an mentesültek a vád és következményei alól (az érdemben elbíráltak 37%-a, felmentettek 76,7%-a), míg bűncselekmény hiánya okából 3 vádlott (az előbbi sorrendben 3,3%,illetve 6,9%) került felmentésre. Elkülöníthet ő a felmentettek csoportjában egy mai terminológiával büntethetőségetkizáró ok"köre is, amelyben a gyermekkorér a tévedésszerepet, összességében 6 vádlottat érintóen. Ez a felmentettek 13,9%-a. Sajátos intézkedés, amikor is a felmentett vádlottat a bíróság a felmentés mellett megrovásban részesíti, mert álláspontja szerint szükséges őtfokozottabb gondosságra inteni. Öt vádlottat illetően- ez a felmentettek 11,6%-a- találtunk a vizsgált ügyek ben ilyen intézkedést. Ami most már kérdésünk lényegét illeti, foglalkozni kell azzal is, milyen indokolási tevékenységettükröznek a vizsgált peranyagok. Akár a szóbeli, 15 Kőhegyi Mihály : Kecskemét város körözvényei a bankócédulák ügyében. N. K ( ) 64. ; ( ) 69. ; (81-82/ ) HBML IV.A.1018/ e Részletesen : Kahler Frigyes : Adatok a magyarországi papírpénzhamisítás történetéhez. Déri Múzeum Évkönyve Debrecen old. 18 HBML IV.A.1018/ e HBML IV.A.1018/ e 37. és uo

5 akár az írásbeli fenyít ő-perekben hozott érdemi határozatokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy azok kellően megindokoltak ; az indokolások érdemiekés okszerűek. Érdemiek, mert nem kerülik meg sem a vád, sem a védekezés lényegét, továbbá súlyoizák és értékelik a vád és a védelem bizonyítékait. Okszerűek, mert hibátlan és következetes- világosan nyomonkövethető-a gondolatmenetük, slogikai következtetéseik pontosak. Összességében azérdemi határozatok a bizonyítékok mérlegelésén alapszanak, s e mérlegelési tevékenység az ügyek e csoportjánál nem tartalmaz egyetlen elemet sem a hajdani kötött bizonyítási rendszerből. Érvényesül- s ezt a rendkívül nagyszámú felmentő ítélet igazolja- az ártatlanság vélelme, s a bűnösség bizonyításának szigorú követelménye. Amennyiben nem sikerül ekként a bizonyítás (próba nem lévén") az alperes a vád alól feloltoztatik". A hajdani probatiókravaló utalás a vizsgált bűncselekmény csoportnál csak a szóhasználatban él és egyszerűen bizonyítékot jelent, de semmi köze atortúrához, mégannak szelidebbformájához (examen benevolum) sem, noha más bűncselekményeknél - lopás, rablás - az április 6-i császári tilalom ellenére is viszonylag sokáig él ez a túlhaladott feudális eljárásjogi intézmény. 2 Az elmondottakból kitűnik - s ezt valamennyi érdemi határozat is alátámasztja -, hogy az ítélkezés vádhoz kötött volt. Ezt nemcsak a felmentő ítéletek gyakran idézett szövege bizonyítja. Amikor a bíróság észlelte, hogy más személyt is terhel büntetőjogifelelősség, mint akivel szemben vádat emeltek, avárosi ügyésztfelhívta a nyomozás folytatására.és arra, hogy ellene is tegyen vádat".zt Ez az eljárás ugyancsak amellett bizonyít, hogy a vádhoz kötöttség ez időben is követelmény volt a büntető ítélkezésben. Következő lépésként vizsgáljuk meg a bíróság határozatait. A Deliberatum est..." lényegében két típusú határozatot takar : Egyik-mai szóhasználattal-pervezető végzés. Ilyenek a bizonyítás továbbfejlesztését elrendelő végzések (bővebben vizsgálódjon..."). Az ügyészi vizsgálat továbbfolytatására utasítható határozatok (ma : pótnyomozást elrendelő végzés), a felsőbbséghez" való felterjesztésrol rendelkező, valamint a hatásköri, illetve illetékességi kérdéseket eldönt ő végzések. Az ügydöntő- érdemi határozatok lényegében két fő csoportra oszlanak : A bűnösség marasztaló, illetve felmentőítéletek. Az ítéletek szerkezeti felépítése némiképp eltér a gyakorlatban ma használt szerkesztési módtól. A marasztaló ítéletek a tényállás megállapításával kezdődnek, majd következik a bizonyítékok megjelölése és értékelése, végül- a szillogizmus zárótétele - a bűnössé nyilvánítás és a büntetés kiszabása. Ritka kivétel a jogszabályra való utalás. Az érdemi határozatban rendelkezés történik még- amennyiben a kártérítésről - akár a vádlotta2 akár az állam általz 3 a bűnügyi költségrő l, a lefoglalt bűnjelekro~, illetve egyes dokumentumok, vagy bűnjelek levéltárba való elhelyezésérő 1.Za Az elmebetegségben szenvedő vádlott esetében- eltérően amai eljárásjogi gyakorlattól - nemfelmentőaz ítélet. A bíróság a bűncselekményt megvalósító tényállásban marasztalja a vádlottat. Atényállás részeként megállapítja a kóros elmeállapo- 20 Hajdú Lajos : A közjó szolgálatában. A jozefinizmus igazgatási és jogi reformjáról. Bp HBML IV.A.1018/e HBML IV.A.1018/e HBML IV.A.1018/e HBML IV.A.1018/ e

6 tot, majd rendelkezik a gyógyításró1.25 Afelmentőítéletek- amennyiben a terhelő bizonyítékok elégtelensége a felmentés oka, rendszerint nem tartalmaznak tényállást, hiszen ilyen aligha állapítható meg. Abűncselekmény hiányában történ ő felmentésnél találkozunktényállás-megállapítással - ez természetszerűen eltér avádétól- s megállapítja pl., hogy a pénz nem volt hamis.26 Hasonló a helyzet a ténybeli tévedések esetén is.z' Milyen anyagi jogot alkalmazott a bíróság a szóban forgó ügyekben? Szóltunk már arról, hogy a bíróság a felelősségre vonás törvényi alapjául elvileg az évi II. decretum 9. articulusának 4. és 11. -át tekintette. Ez az akkor már több mint 200 éves törvényhely azonban olyanjogalkalmazásinehézségeket és kérdé seket vetett fel, amelyet gyakorlatilag aligha lehetett feloldani, és ezért a bíróság végső soron kénytelen volt a törvény rendelkezésének anakronizmusát, valamint hézagait, részben az elfogadott szokás, részben az életszerűség követelményeire támaszkodva megoldani. Elsőként az elkövetés szándékos, vagy gondatlan alakzata, továbbá a célzatkérdése merül fel. A törvényi tényállás" első fordulatánál a hamis pénz készítése az elkövetési magatartás. Nemkétséges, hogy ez a tevékenység dolus directussalvalósul meg, eventuális szándékkal való elkövetés aligha jöhet szóba. Kézenfekvőnek tűnik a forgalomba hozatal célzata, hiszen egyébként aligha van értelme a hamisítással bajlódni. Akadt azonban a bíróság gyakorlatában egy olyan eset, ahol a köztudatban gyengeelméjű elkövető- akit éppen kóros elmeállapota miatt, késobb gyógyítani rendeltekhamisítványait nem forgalmazás célzatával készítette, sőt cselekményét az általa öntőt ón-daraboknak a kútba lett lökése által kívánta vólna el titkolni", ezért marasztaltatott, mert a' hamiss 20X rosok készítése eránt meg volt is benne a' rosszra való hajlandóság".z8 A célzatot tehát nem tartották olyan elemnek, amely nélkülözhetetlen magának a bűncselekménynek a létrejöttéhez. Hasonlóan ítélte meg a bíróság az alkalmatlan tárgyat is. Többek közt az előbb hivatkozott ügyben azt is megállapították, hogy az általa öntött ón-daraboknak a' durvaságánál fogva, azzal mint pénzzel mást meg se tsalhatott vólna". Nos, ez sem volt akadálya elvben a marasztalásnak. (Itt csupán megjegyezzük, hogy a hamisítványok valósághűsége ugyanakkor igen nyomatékos súlyosító körülmény volt.) Agyakorlat felvetette csakhamar a hamis pénz forgalmazásával kapcsolatban a gondatlan elkövetéskérdését. Ez abűnösségi alakzat a hamis pénz készítésénél fogalmilag kizárt, de a forgalmazásnál sok esetben előtérbe került. A gondatlanságot a bíróság szigorúan vette, és a bűnösséget következetesen megállapította, de csekély fokú gondatlanság esetén igen enyhe - napokban, esetleg hetekben mérhető - áristomot" szabtak ki, vagy büntetés helyett az elkövető gondatlan magatartásáért csupán keményen intődik". 29 Ahamis pénz forgalmazása mind szándékos, mind gondatlan alakzatát tekintve még egy szempontból érdemel figyelmet. A nota infidelitatis törvényhelye - mint azt idéztük - csak az 50 Ft-ot meghaladó összegű, és szándékosan elkövetett cselek ményt rendeli ekként büntetni. (Azzal tudva él".) Ebből következően sem az 50 Ft- 25 HBML IV.A.1018/e HBML IV.A.1018/e HBML IV.A.1018/e HBML IV.A.1018/ e x rosok=20 krajcárosok 29 HBML IV.A.1018/e 33. és uo

7 nál kisebb összegű, sem a gondatlan alakzat nem ütközik a szóban forgó törvényhelybe. Lényegében tehát ezek az elkövetések- s ezek a gyakorlatban a legnagyobb számúak- nem eshetnek a hűtlenség súlyos bűncselekménye alá. Kérdés milyen jogszabály alapján születnek az ítéletek? Ugyvéljük, hogy ez esetben ajogforrás nem az írott jog, hanem a kora középkorba visszanyúló régi magyarszokásjog területén keresendő. 3 Ennek nyomai bukkannak fel az írott jogban Károly Róbert évi dekrétumában3t, hogy aztán újra szokásjogként éljenek tovább kiterjesztő értelmezéseket jelent ő analógiákkal a jogtudatban és a büntető ítélkezésben. A tárgyalt bűncselekmény-kategóriákban ugyancsak írott jog nélkül -kizárólag a szokásjog alapján-folyik az eljárásazok ellen avádlottak ellen, akik atudomásukra jutott pénzhamisítást elmulasztották feljelenteni. 3z Sajátos problémát tükröznek azok az esetek, ahol a vádlottak ún. játékpénzt,jeont (dántis pénzt, játszó rézpénzt") aranyoztak meg és mint külföldi aranypénzt hoztak forgalomba. Következetes a bírói gyakorlat ezekben az esetekben és áz ügyész vádemelésétől eltérően nem pénzhamisítást, illetve hamis pénz forgalomba hozatalát állapítják meg, hanem csalást. 33 Ennek oka minden bizonnyal abban keresendő, hogy az elkövetők nem változtatták meg az érme ábrázolását és feliratát (címer, uralkodó arcképe stb.). A minősítésvizsgálatánál még egy kérdést vegyünk szemügyre. Ha valaki nem adta urát, hol vette" a nála talált hamisítványt, mint hamisítót vádolták meg. Így a bíróság a lefolytatott bizonyítás után előbb abban a kérdésben foglalt állást, hogy a vád alá helyezett hamisítónak tekinthető-e. Ezt követte annak az eldöntése, hogy aforgalomba hozatal tekintetében szándékos, vagy gondatlan magatartást tanúsított-e. Ha a hamisító egyben forgalmazó is volt, úgy a nota infidelitatis mindkét fordulata terhelte mintegy halmazatként, ha nem, úgy a hamisításbűne alól felmentették, míg másik cselekményében marasztalták. 3a A már előadottakból következik az is, hogy az egykorú bírói gyakorlat ismerte a tettesség és részesség fogalmát. Utóbbi kategóriában a bűnsegédimagatartást éppúgy megtaláljuk, mint a felbujtóit. A kísérlet és a befejezett cselekmények elhatárolása ugyanakkor az áttekintett anyag alapján gyakorlatilag lehetetlen. A büntethetőséget kizáró okok gyakorlatát vizsgálva először a gyermekkortemlítjük. Az évi büntetőkódex-tervezet- mint ismeretes-úgyrendelkezik, hogy 7-12 éves kor közötti gyermek esetében nincs helye büntetőjogi felelősségre vonásnak. Ügyeink közül egy esetben szerepel csupán - életkor megjelölése nélkül - a gyermek" megjelölés SomogyiJuliannával kapcsolatban.35 Róla megállapítja abíróság, hogy mint gyermeknek mentessége lévén..." nem kerülhet ítélet alá. Más ahelyzet a fiatalkor esetében. A 14 éves Molnár Erzsébet36 olyanként, nem esik az elo~bi mentesség alá. A fiatal életkornak és az ebbo~ folyó tapasztalatlanságnak olyanjelen- 30 Kahler Frigyes : A magyarországi középkori pénzhamisítás I. N.K ( ) old. 31 Kahler Frigyes : A magyarországi középkori pénzhamisítás II. (Károly Róberttól I. Mátyásig) N. K ( ) old. 32 HBMLN.A.1018/ e HBML IV.A.1018/e 42. és uo HBML IV.A.1018/e HBML IV.A.1018/ e HBML IV.A.1018/e

8 tőséget tulajdonít, hogy a lányt mentesíti a bűnösség megállapítása alól. Más esetekben csak a vádlottak éretlen korára" utalt a bíróság, mint lényegesen enyhítő tényezőre, amely a büntetés kiszabásánál nem lebecsülendő, hiszen a hivatkozott esetben szándékosan elkövetett hamis pénz forgalomba hozataláért is csak 3 napi áristomot róttak ki a bírák.3' A kóros elmeállapotmás vonatkozásban a szakértői bizonyításnál már szóba került. Itt most olyan, a büntethetőséget kizáró okként hivatkozunkrá, amelyfennforgása esetén büntetés helyett intézkedés alkalmazását tette lehetővé. A tévedésigen gyak ran előforduló védekezés, s tegyük hozzá nem minden alap nélkül. Mint láttuk a bíróság kénytelen volt többször helyt adni a tévedésre alapított védekezésének, hiszen a hamisítványok gyakran valóban megtévesztőek voltak úgyannyira, hogy még a vámszed ő" kezei közül is továbbkerülhetett. 3g Ami a büntetéseket illeti a bíróság a halálbüntetés, az áristom", a közmunka és a testi fenyítés skáláján mozogva szabhatta ki az ítéletét. A halálbüntetés ami elvileg a nota perek szükségszerű velejárója volt a törvény szavai szerint, a gyakorlatban ugyancsak kivételes. Vizsgált pereink közül csak a már visszaeső Horog Dáviddal szemben szabták ki, de vele szemben sem került végrehajtásra. Leggyakrabban alkalmazott büntetésnem az áristom volt. Nem célunk itt a reformkori börtönviszonyok ismertetése. Ismert ez a szépirodalom művészi ábrázolása - Eötvös József : A falu jegyzője-nyomán éppiigy, mint a szélesebb körben is olva sott ismeretterjesztő irodalomból. (Vö. Lukács Tihor : Szervezett dilemmánk a börtön.) Atársuló mellékbüntetések a kurta vas'; az általában heti kétszer alkalmazott böjt'; éppúgy a testi büntetések csoportjába tartozik, mint a korbács, amelyet nőkkel, vagy a bot, amelyet férfiakkal szemben alkalmaztak. Az áristomot köbmunkán kellett letölteni rendszerint. A büntetésnem, inkább csak a testi fenyítésvégrehajtását megelőzően a gyakorlatban is alkalmazták- miként azt az 1927-es törvényjavaslat is tartalmazta - rendes seborvos úr véleményét kikérni" arról; hogy a fenyített elbírja-e az ütleget.3y Szigorú mellékbüntetés rnég a polgárjog elvesztése, amelyet pl. a Horog-ügyben több debreceni polgár is kénytelen volt elszenvedni. Figyelemre méltó, hogy éppen e bűncselekmény-csoportban nem volt gyakorlat pénzbüntetés alkalmazása. A büntetések mellett több intézkedés is megtalálható a bíróság gyakorlatában. Ezek közül leggyakrabban alkalmazták a mai kifejezéssel bírói megrovást (feddés", intődik", pirongattatik").a megrovásra csekély tárgyi súlyú, vagy fiatalkorban el követett cselekményeknél, illetve olyan esetekben került sor, amikor az alanyi bűnösség foka kisebb volt. 4 A bírák - ők ismerték koruk hatóságait leginkább - arról is gondoskodtak, hogy a felmentett s előttük minden tekintetben tisztázott vádlott másutt gyanúba ne kerüljön. Ezért olyan határozatok születtek, mint a kéntől megfeketedett ezüspénzek beváltásának kötelezettsége (9). A büntetéskiszabás szempontjait vizsgálva meghatározóként a cselekmények tárgyi súlya szerepelt, a bűncselekmény mindkét fordulatánál. A második fordulat lényeges eleme a forgalomba hozott pénz mennyisége, valamint a hamisítványok valósághűsége. E szempontok mellett lényegesek voltak egyes szubjektív körülmények is. Elsősorban a vádlott visszaeső volta, a 37 HBML IV.A.1018/ e HBML IV.A.1018/ e HBML IV.A.1018/ e HBML IV.A.1018/ e

9 kitartó elkövetés, amely esetben a folytatólagosság és a bűnhalmazat kérdések még nem merültek fel. Ugyancsak lényeges szempont a fiatal életkor, a kisgyermekes állapot, valamint - ma úgy mondanánk - csökkent büntetésviselési képesség, vagy - ahogy akkor írták - a vádlott nyomorult testi alkatja".at Ugyancsak vizsgálták a bírák az elkövetés indítékait. Az elo~b hivatkozott ügyben Angyal Imre pl. az igen enyhe, egy heti áristomot nem csak nyomorult testi alkatja" miatt, hanem azért is kapta, mert szegénység vitte rá" a 7 db 20 krajcáros hamisítására. Érvényes volt még az eljárás elhúzódása, mint enyhít ő tényező. A büntető ítélethez kapcsolódóan még jogintézmény az elkobzás és a kártérítés is. Előbbi magára a hamis pénzre, a hamisítás eszközeire vonatkozott. Utóbbinál kiemeljük az állami kártalanítást. A bíróság olyan esetekben terjesztette fel a hamisítvá nyokat kártalanításra, amikor a vádlott nem volt marasztalható, vagy amikor kétséges mineműségű bankó"-ról volt szó. Ami a kártalanítás eredményességét illeti, általában nincsenek visszajelzések. Csupán egy nem büntetőüggyel összefüggő irat áll rendelkezésre, amelyet itt idézünk : Camera Regis Hungarico AUlica Debreczen Város Tanácsa 847., Azon két hamis 10 ftos Bankjegyek, menyek a' Városi pénztárnál Povolni Ferencz Debreczeni Polgár, és Kőműves mestertok letartóztattak, felsőbb Helyen minden hár térítés-nélkül elsemmisítettek. Miről ezen Város Tanács a folyó Április hó szám alatti felirására értesítettek. Budán május 20ka 844 Geőcz László."a2 Végezetül : a büntet ő anyagi és eljárásjogi kérdésekből tanulságként vonható le - legalábbis magunk úgy látjuk -, hogy abban a sajátos helyzetben, amikor az anyagi és eljárásjog egyaránt kodifikálatlan, a debreceni kereskedő és iparos polgárság érdekeit hordozó ítélkező testület számos kérdésben elszakadt a polgárosodó életviszonyoknak meg nem felelő írott és szokásjogtól és ez olyan ítélkezési gyakorlatot alakított ki, amely meggyőződése szerint a legcélravezetőbbvolt. Ennek során számos olyan, elsősorban eljárásjogi alapelvet és ezeken álapuló konkrét megoldást is érvényre juttatott, melyek kifejezetten a polgári jogszemlélet szülöttei, míg az anyagi jog több kérdésben - elsősorban a büntetések területén - sokkal inkább a feudális beidegződések hatása alatt cselekedett. Judicial proceedings in forgery and counterfeit money circulation cases in the first half ofthe 19th century in Debrecen Frigyes Kahler In the first half of the 19th centurythejudiciarypractice in forgery and counterfeit money circulation cases peculiarly took place in the Debrecen Municipal Count of Justice where there was no foreign legal influenceand dominance. The practice was directed by the social demand. In the production of evidence notraces of mild torture can be foundanymore. Besidesthe testimonyof the accused and other testimonials greatrole was attributed to thematerial proofs andthat of the specialist's opinions. The court of justice freely weighed the proofs. One can recognize the presistence of the innocencepresumption and the accusation principle. 41 HBML IV.A.1018/ e HBML IV.A.1011/ d

10 In 69 cases of 125 accused sentences were passed, decisions concerning the merits of the cases could be detected for 86 accused. There appear Such legal measures of the modern criminal law like reasons for exemption from punishability also apper and among them mistake is important in it in the given topic. Deliberate - and careless committals, perpetuator - and complicity of crime also are separated from eachother. At the inflicting of punishment it is striking that great differentiation, shaded observation of the culpability circumstances are taken into account. Occasionally corporal punishment can be found but together with thisthe legalpractice of the Crime Punishing CourtofJustice more or less coincides with the civic passing of sentence principles. The peculiarity ofthe practice is that in other case categories - like crimes against wealth or life - feudal habits prevail in the same judiciary corporations. Cyde6HaR npakmurca s,l(e6peyehe e nepeoü nonueune XIX eexa no áenans noóóenxu u nycxa e oóopom ~anbtuuet,~x denez ~pudbeue Kanep B nepsoh nonosxxe XIX B. cyae6xax npaxtxxa Ae(ipeuexcxoz3 I'opo,gcxoH Cy,ge6xox Ilana- Tbl no RenaM no,r;genxx x nycxa H ofiopot (~lanbiiihbbix Aexer noxasana oco6blz3 xapaxtep, r,qe xe Morno anxsltb xxxaxoe eyxcoe npasohoe liencthxe. IIpaxrxxa ynpasnslnacb o6lüectbexxbimx sanpocamx. CyAe6xoe ene,getsxe yxce fíblno CB060JjHbIM uaxce OT neryűniiihx nbitok. IlOMHMO noka3ahxá no,gcy,qhmoi'o x noka3ahhii CBH,geTeneH fíonblxylo BaHfHOCTb xmenn BeII(eCTBCHHbIe yjihkn N 3aKnI09eHHe 3KCnepTa. Cy1[ CB060,gH0 paccmatpxean ynxxx. 3aMerxo Bnxaxxe npesymn- Itxx x npxxgxna ofiaxxexxsl. CyA Bblxec npxrosop no 69 uenam xaa 125 xoacyaxmbimx, B Rene 86 noacyahmbix OTMCTx- JIOCb Cy11(eCTBCHHOe pelxexxe. IIoaaxnxcb Taxxe ropxaxyecxxe cpeuctsa cospemexxoro yronosxoro npaaa, xax npxvxxbl, HCKnH)9aFOIIjHe H3Ka3yeMOCTb, CáMOü BaxCHOü Cpei[H KOTOpbIX B JZaHHOH TCMaTHKe ABnHnaCb He9aAHHOCTb. Pa3,geJIHJIHCb xpectynnehha ymbillinehhbie H n0 Hef)peJKHOCTH, xohhthh HCIIOJIHCHNA npectyx- HOCTH H nph4acthoctx x HCMy. bpocaetca H rjla3a CHJIbHaA,qü(~epeHI(üpOHSHHOCTb Ha3Ha9eHHH HűKa3aHHü, HbH)aHCOBbIFi yyct OÓCTOHTenbCTB npectynnehhh. IIpaBAa H-oTAenbxblx cny~taslx BcrpevaeTex ~xsxyecxoe xaxa- 3aHxe, HO BMCCTe C 3THM Cyj(efiHHA xpaktnka YronoHxoro Tpx6yxana B xsy~exxox c~epe uextenh xoctx B ofíiitem-to coorbetctbyet HpxxuxnaM rpaxcuaxcxoro pacnopslxcexxsl, caoeofipashoctb storo saxnlovaetcsi H ToM, uto stot xe xopnyc B Aenax upyrozi xateropxx - npecrynnexxxx npothb HMyll]CCTBa x' xch3hx - B OCHOBHOM eli ;e CTOHT nojj B03,geHCTHHCM (peoaanbhbix HHHCpBa-

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja

Részletesebben

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A

Részletesebben

A vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen

A vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen Előkészítő ülés Az előkészítő ülés lényege Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGBÓL LEVELEZŐS HALLGATÓK RÉSZÉRE. I. félév

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGBÓL LEVELEZŐS HALLGATÓK RÉSZÉRE. I. félév BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGBÓL LEVELEZŐS HALLGATÓK RÉSZÉRE I. félév 1. Határozza meg az alábbi fogalmakat egy-egy mondatban: szervezeti alapelvek; működési alapelvek! 2. Sorolja fel a szervezeti

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről T Á J É K O Z T A T Ó a bűnüldözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig)

SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék telefon: +36 1 411 6500/2735 fax: + 36 1 411-6500/3149 hpeter@ajk.elte.hu SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) A

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN Btk. 305. (NIRIIVIANK) Védelem MÓDOSÍTOTT BEADVÁNY 2009.12.13 Készítette : Sebestyén Adalbert - THL5CK... BMF-NIK Mérnök Informatikus

Részletesebben

Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás

Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény az 1998. évi XIX. törvényhez hasonlóan szabályozza az alaptalan szabadságkorlátozásért

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE

A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE A tárgyalás elıkészítésének helye a büntetıeljárásban A tárgyalás elıkészítésének jelentısége elızetes kontroll technikai elıkészítés Ki dönthet? a tanács elnöke (elsısorban jogkérdések,

Részletesebben

Háger Tamás* A másodfellebbezés joghatálya, a felülbírálat terjedelme és a tényálláshoz kötöttség a harmadfokú bírósági eljárásban

Háger Tamás* A másodfellebbezés joghatálya, a felülbírálat terjedelme és a tényálláshoz kötöttség a harmadfokú bírósági eljárásban In poenalibus causis benignius interpretandum est (Büntetőügyben a jóindulatú értelmezés a követendő. Paulus D.50,17,155,2.) 1 Bevezetés A harmadfokú büntetőeljárás a legújabb kori magyar büntetőper viszonylag

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Szegedi Ítélőtábla Bf.I.171/2003/14. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi január hó 13. napján és 2004. február hó 10. napján tartott fellebbezési

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. akaratelhatározás előkészület kísérlet befejezett bcs. A cselekmény

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

Helye a közigazgatásban, fogalmak

Helye a közigazgatásban, fogalmak Szabálysértési jog Helye a közigazgatásban, fogalmak A szankciórendszer egyik eleme Kapcsolódó fogalmak: Közrend Közbiztonság Rendészet Közigazgatási Büntetőjog Büntetőjog - kriminalitás - szankció - anyagi

Részletesebben

A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabása A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001

Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001 Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: 2018-11-06 18:35 Miniszterelnökség Parlex azonosító: N4BKLD730001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.

Részletesebben

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer... TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

Szabálysértési eljárás

Szabálysértési eljárás Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! V É G Z É S T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! V É G Z É S T : Szegedi Ítélőtábla Bf.I.11/2003/10. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 15. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

A Bírósági Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok

A Bírósági Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok BÜNTETŐ KOLLÉGIUM A Bírósági Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok BH 2007/1/3. A bűnszervezetben való elkövetést meg kell állapítani, ha az elkövető tisztában volt azzal, hogy

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

Fiatalkorúak

Fiatalkorúak 2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. a 2016. április 15-i konzultáció anyagához A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. A bűncselekmény elkövetői. A bűncselekményi egység és többség. A bűnhalmazat Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

Összefoglaló tájékoztató az Országos Bírósági Hivatal elnökének május 17-én elrendelt célvizsgálatával kapcsolatban

Összefoglaló tájékoztató az Országos Bírósági Hivatal elnökének május 17-én elrendelt célvizsgálatával kapcsolatban 1 Összefoglaló tájékoztató az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. május 17-én elrendelt célvizsgálatával kapcsolatban Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2013. május 17-én a törvényszékek büntető

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

A bizonyítás. A bizonyítás fogalma

A bizonyítás. A bizonyítás fogalma A bizonyítás A bizonyítás fogalma A tényállás tisztázása a hatóság hivatalbóli kötelessége, minden eljárásban megkerülhetetlen. A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.I.3/2003/8. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 1. napján tartott nyilvános, fellebbezési tárgyalás alapján meghozta

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla Bf.I.185/2003/10. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 13. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta

Részletesebben

A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának és évi ajánlásai

A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának és évi ajánlásai A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának 2014. és 2015. évi ajánlásai 2014 SZIT BK 2014. április 28. Ha az erőszakos többszörös visszaeső egy bűncselekményt követ el, a vele szemben kiszabható büntetés

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

Droghelyzet és jogi szabályozás. Molnár András r. őrnagy Tapolcai Rendőrkapitányság

Droghelyzet és jogi szabályozás. Molnár András r. őrnagy Tapolcai Rendőrkapitányság Droghelyzet és jogi szabályozás Molnár András r. őrnagy Tapolcai Rendőrkapitányság Kábító hatású anyagok kábítószerek ( marihuána, extasy, speed, kokain, heroin ) új pszichoaktív anyagok ( C listás anyagok

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges ezen túl: az Alaptörvény,

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522

Részletesebben

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész

Részletesebben

Fiatalkorúak a büntetőeljárásban. Nyíregyházi Törvényszék 2016.

Fiatalkorúak a büntetőeljárásban. Nyíregyházi Törvényszék 2016. Fiatalkorúak a büntetőeljárásban Nyíregyházi Törvényszék 2016. A betöltött évek és jelentőségük életkor 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem 14. életévét ne nem töltött személy (gyermekkorú)

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP július 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP július 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2018. július 1-től JOGERŐS! A jogerő dátuma: / / MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:.

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S ÁG N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S ÁG N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.331/2004/4. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S ÁG N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8.

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. HENT Konferencia Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. Jogalkalmazók ismeretinek fejlesztése az OIT határozott az intézményesített bírói továbbképzésről az informatikai terület éppen ide illik; Az

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Szervezeti és működési szabályzat 32. sz. melléklete Elfogadva: 2005. május 10., hatályba lép: 2005. május 18-án Utolsó módosítás: 2016.

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről I/1. A Btk. Általános része: A.: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban

Részletesebben

(1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges

(1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. (2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2016. (X. 4.) AB HATÁROZATA

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2016. (X. 4.) AB HATÁROZATA 1074 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2016. (X. 4.) AB HATÁROZATA bírói kezdeményezés elutasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására

Részletesebben

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről A jelen tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos

Részletesebben

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE B NÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZZÉTESZI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE 2008. Bűncselekmények 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. Összes ismertté vált bűncselekmény 505 716 465 694 413 343 436 522

Részletesebben

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN 2012. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 2062-2082 3 I. B E V E Z E T É S A rendőrség legalapvetőbb

Részletesebben

1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép: Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/11232) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2005. évi december hó 13. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2006. évi június hó 20. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É L E T E T : A

Részletesebben

A munkaviszony megszüntetésének

A munkaviszony megszüntetésének A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE SZÖVETKEZETNÉL

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE SZÖVETKEZETNÉL A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE SZÖVETKEZETNÉL A felügyelőbizottság elnökét a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzési kötelezettség terheli, ennek elmulasztása

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák. A fővárosi és megyei kormányhivatalok által 2018. évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák. Sorszám Jelentés a pártfogó felügyelői tevékenységről 1. Pártfogó

Részletesebben

A KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE

A KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE A KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE Ha a terheltet olyan cselekmény miatt ítélték el törvénysértően, amelyet háborús, népellenes bűntettnek tekintettek, de amely nem tartozik

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül)

Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül) 5. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 5.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak havi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró, különös tekintettel a magánindítvány hiányára Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Büntethetőségi

Részletesebben

Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány

Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány I. Mely esetben kell benyújtani? Az alapvető emberi jogok és szabadságok védelméről szóló nemzetközi és hazai szabályozás célja a tisztességes büntetőeljárás

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3009/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3009/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1074 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3009/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

Összes regisztrált b ncselekmény

Összes regisztrált b ncselekmény B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben