Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az I. NFT fenntarthatósági értékelése. Értékelı jelentés augusztus 24.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az I. NFT fenntarthatósági értékelése. Értékelı jelentés. 2010. augusztus 24."

Átírás

1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Az I. NFT fenntarthatósági értékelése Értékelı jelentés augusztus 24.

2 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Az I. NFT fenntarthatósági értékelése Értékelı jelentés augusztus 18.

3 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 2 Megbízó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Fekete Gergely, projektfelelıs Balás Gábor, minıségbiztosítás Kidolgozó COWI Magyarország Kft. Projekt résztvevık Dócsné Balogh Zsuzsanna, projektvezetı Dr. Szabó Piroska, projektvezetı helyettes Timár-Geng Katalin, projektkoordinátor Szathmári Gergı Markó András Kun Krisztina Nováki Attila Thuránszky Miklós Udvardiné Balasházy Ilona Rausz Attila Nagy Andrea Projekt alvállalkozó Kirowski Zrt. (kérdıívek tömeges kiküldése)

4 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 3 Tartalomjegyzék 1 Vezetıi összefoglaló 6 2 Bevezetés A szerzıdés szerinti feladat rövid bemutatása Értékelési jelentés értelmezése, az értékelési kérdések köre 11 3 Fenntarthatósági célok és szempontok fogalmi elemzése, a feladatkiírás 1., 2., és a 7. kérdéseinek megválaszolása Az NFT I., az OP és a PKD dokumentumok fenntarthatósági céljai és az EU elıírások közötti viszony (1. értékelési kérdés) A Brundtland Bizottság által megfogalmazott fenntartható fejlıdés fogalom A fenntartható fejlıdés és a környezeti fenntarthatóság kapcsolata Az 1260/1999/EK rendelet fenntarthatósági elıírásai Göteborgi célok Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv fenntarthatósági elıírásai Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) fenntarthatósági elıírásai Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) fenntarthatósági elıírásai Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) fenntarthatósági elıírásai Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) fenntarthatósági elıírásai Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) fenntarthatósági elıírásai Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (2004) Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (2005) Az 1. értékelési kérdés megválaszolása A 2. értékelési kérdés megválaszolása 51

5 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés A fenntarthatóság érvényesítésének intézményi megoldásai (7. értékelési kérdés) A végrehajtás intézményrendszerének bemutatása A fenntarthatósággal kapcsolatos intézményrendszer és a fenntarthatósági útmutatók kialakulása, változása A megvalósítás intézményi megoldásai és tipizálásuk Az intézményi megoldások hatásmechanizmusai A 7. értékelési kérdés megválaszolása 59 4 Az értékelési módszertan bemutatása Az értékelési módszertan általános bemutatása, értelmezési sajátosságok megadása Az értékelés viszonyítási pontjai Intézkedési tipológia Értékelési standardok elemzése Hipotézisek meghatározása EMIR adatok felhasználása Dokumentumelemzés Mélyinterjúk készítése Mintavételezés alkalmazott módszertana a kérdıívek kiküldéséhez és az esettanulmányokhoz Kérdıívek kiküldése Általános kérdıívek kiküldése Alminta kérdıívek kiküldése Esettanulmányok készítése Mőhelybeszélgetések mőhelybeszélgetés mőhelybeszélgetés 94 5 Az értékelés és eredményeinek bemutatása EMIR adatok felhasználása Dokumentumok elemzése, értékelése A fenntartható fejlıdés mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Operatív Programban A kis- és középvállalkozások környezetvédelmi tevékenységének kutatása és fejlesztése címő értékelés A Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program idıközi értékelése KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és indikátorok aktuális értékei A KIOP Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése c. intézkedés értékelése 106

6 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal A KIOP állati hulladék kezelése intézkedés értékelése Az I. NFT ex ante vizsgálata Stratégiai környezeti vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához A KIOP, AVOP, GVOP, ROP és HEFOP ex ante értékelései A környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható fejlıdés a szabályozás és az ellenırzés tapasztalatainak tükrében Mélyinterjúk elemzése, értékelése IH interjúk elemzése, értékelése KSZ interjúk elemzése, értékelése KvVM interjúk elemzése, értékelése Interjúk eredményeinek összefoglalása Kérdıívek elemzése, értékelése Általános kérdıívekre beérkezett válaszok elemzése Alminta kérdıívekre beérkezett válaszok elemzése A kérdıívhez beküldött kiegészítı vélemények értékelése Esettanulmányok elemzése, értékelése Központi projektek esettanulmányainak elemzése, értékelése Pályázatos projektek esettanulmányainak elemzése, értékelése Indikátorok elemzése Esettanulmányok értékelésének összegzése Mőhelybeszélgetések elemzése, értékelése mőhelybeszélgetés mőhelybeszélgetés Az értékelés eredményeinek összefoglalása A hipotézisvizsgálatok eredményei és az értékelési kérdésekre adott válaszok (3-6., 8-12.) Javaslatok a beavatkozások tartalmának és végrehajtásának javítására Nyomon követési tábla Rövidítések Mellékletek 209

7 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 6 Az értékelés célja Az értékelés módszertana 1 Vezetıi összefoglaló A horizontális, stratégiai jellegő értékelés célja, hogy átfogó képet adjon az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) környezeti fenntarthatóság tekintetében nyújtott teljesítményérıl, valamint szabályozási és intézményi kerettel kapcsolatos tanácsokat adjon a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítéséhez az ÚMFT-ben. Az értékelés során alkalmazott elemzési módszerek: - EMIR adatok felhasználása Az EMIR adatbázisát elsısorban alapstatisztikák készítésére, az értékelési módszertanban szereplı feladatok szerinti leválogatásra lehetett használni. Másrészt egy-egy konkrét esetben szükséges volt a felmerülı kérdés megoldásához adatlekérést végezni. - Dokumentumelemzés A környezeti fenntarthatóság megjelenése szempontjából elemzésre kerültek az I. NFT dokumentuma, az operatív programok, programkiegészítı dokumentumok, fenntarthatósági útmutatók, pályázati útmutatók. Emellett a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályok, stratégiák, indikátorrendszerek, eddigi értékelések eredményei stb. - Mélyinterjúk Az intézményrendszer szereplıi személyes tapasztalatainak, ismereteinek megismerése érdekében az IH fenntarthatósági felelısökkel, valamint KSZ és KvVM munkatársakkal mélyinterjúk készültek. - Kérdıívek A pályázók fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos attitődjei, a pályázási tapasztalataik és az elért eredmények vizsgálata érdekében az összes elérhetıséggel ( címmel) rendelkezı kedvezményezett részére kiküldésre került egy általános kérdıív. A mintavétel során kiválasztott 15 intézkedés kedvezményezettjei egy részletesebb (alminta) kérdıívet kaptak. - Esettanulmányok A mintavétel során kiválasztott 15 intézkedésbıl 21 projekt, valamint 9 központi projekt projektdokumentációja esettanulmányok formájában részletesen elemzésre került. A dokumentumok áttekintése mellett az esetta-

8 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 7 nulmányok része volt a kedvezményezettekkel folytatott telefonos interjú is. - Mőhelybeszélgetések Az értékelés során két mőhelybeszélgetés zajlott az intézményrendszeri szereplık, fenntarthatósági szakértık részvételével. Az elsı mőhelybeszélgetés során a feladat értelmezése, a fenntarthatósági célok és a fenntarthatóság fogalomvizsgálata történt meg, a második témája az értékelés eredményeinek bemutatása és megvitatása volt. Fıbb megállapítások Az I. NFT idıszaka egy tanulási idıszak volt, minimális elızetes tapasztalattal arról, hogyan kell egy pályázati rendszert mőködtetni. Az operatív programokat végrehajtó intézményrendszernek számos új feladattal kellett megbirkóznia, a horizontális szempontok emiatt idınként háttérbe szorultak a nagyobb fontosságúnak tartott szempontok mellett. A tervezés során megvolt a szándék, hogy a környezeti fenntarthatóság szempontjait érvényesítik a projektek során, de ez elsısorban kapacitás hiány miatt csak részben tudott megvalósulni. Általában jellemzı volt, hogy a tervdokumentumokban a környezeti fenntarthatóság szempontjából megfogalmazott elvárások csak általános szinten jelentek meg, nem voltak konkrét, kitőzött fenntarthatósági célok, így indikátorokkal sem lehetett nyomon követni a megvalósítást. A pályázók jelentıs része nem tudta vagy nehezen tudta értelmezni a környezeti fenntarthatóság fogalmát, és hogy ezt a szempontot hogyan lehet érvényesíteni az adott projektnél. Kivételt képeztek ez alól a kifejezetten környezetvédelmi célú, vagy erıs környezetvédelmi vonatkozású projektek. A GVOP és a HEFOP esetében volt leginkább jellemzı probléma, hogy a pályázók nem tudták kezelni a fenntarthatóság kérdését. Az intézményrendszer felismerte, hogy a társadalom szemléletét tekintve még nem áll készen környezeti fenntarthatósági szempontok határozott érvényesítésére. Így az I. NFT közben kialakult az a hozzáállás, hogy a legfontosabb feladat a szemléletformálás. Általában nem vártak el a pályázóktól jelentıs vállalásokat, konkrét, mérhetı eredményeket, költséges beruházásokat. Ahol jogszabályi kötelezettség nem írt elı semmit ezen a területen, ott általában megelégedtek azzal, hogy a pályázó a pályázat elıkészítése során gondolkozott a témáról és megpróbált releváns vállalásokat tenni. A vállalások ellenırzése, szigorú betartatása azonban már túl nagy ellenállásba ütközött volna. Hosszú távon célszerőbbnek bizonyult az, hogy a fenntarthatósági szempontokkal csak így, fokozatosan ismertették meg a pályázókat. Javaslatok A pályázati rendszert érintı adminisztratív javaslatok közé tartozik a pályázati rendszer és az eljárásrend bonyolultságának csökkentése, az elvárások ésszerősítése, a bürokrácia csökkentése. A papíralapú dokumentáció-bekérési igények csökkentése (a nagy mennyiségő papír felhasználása ellentétes is a fenntarthatósági szempontokkal!), az elektronikus dokumentumok elfogadási körének bıvítése. Hasznos lenne a pályázati rendszer minden szintjén a dokumentálási rend javítása annak érdekében is, hogy a késıbbiek során az elvégzendı elem-

9 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 8 zésekhez, értékeléshez szükséges adatok, információk elérhetıségét biztosítani lehessen. A pályázati rendszer fenntarthatósághoz kötıdı mőködtetését érintı javaslat a pályázók számára széles körő információ nyújtása, az oktatás, tájékoztatás lehetıségének növelése. Fontos a tapasztalatcsere, szakanyagok, a jó gyakorlatot bemutató kiadványok megjelentetése a minél jobb megértés és a hatékonyabb teljesítés biztosítása érdekében. A képzés és információ-szolgáltatás az intézményrendszer szereplıi számára is alapvetı fontosságú, valamint egységes iránymutatás kidolgozása és oktatása szükséges az értékelık/bírálók számára a fenntarthatósági kritériumok érvényesítésére vonatkozóan. Ajánlott a témával foglalkozó civil szervezetek, illetve zöld szervezetek erıteljesebb bevonása. A jövıben megvalósítható a programértékelések során a fenntarthatósági és környezeti értékelési szempontok erıteljesebb bevonása, a horizontális szempontok alárendelt szerepének csökkentése, a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelıségre vonatkozó adatok, aggregálható indikátorok győjtésének erısítése a program-monitoring során. A megfelelı intézményes feltételek biztosításával, illetve erısítésével elérhetı, hogy a kedvezményezett a környezeti fenntarthatósági vállalásaiért felelısséggel helytálljon, s ha valamit önhibájából nem teljesít, vagy hamisnak bizonyuló adatot szolgáltat, az felelısségi kategóriába tartozzon. A fenntarthatósági célok, elvárások megjelenítéséhez kapcsolódó javaslat annak átgondolása, hogy mit célszerő projekt-szinten elvárni a projektgazdától, illetve mit lenne célszerőbb programszinten kezelni. Fontos és folyamatos feladat a jogszabályi környezettel való összehangolás, a rendszerszemlélet, a hosszú távú gondolkodás, hogy ne kampányszerően legyen kezelve a fenntarthatóság. A térségi dimenzióban értelmezhetı fenntarthatósági célok esetében célszerő programszinten illeszkedni a célterület sajátos környezeti problémáinak megoldásához. Az önkormányzatokat érintı témák jó illeszthetıségének érdekében megfontolandó elkészíttetni a településsel, vagy a kis régióval egy 15 éves idıtartamra szóló fejlesztési tervet, amelynek része lenne a fenntarthatósági terv is. Így az adott közigazgatási egység számára adva lenne egy fenntartható stratégiai dokumentum, melyet egy-egy beruházás engedélyezésnél figyelembe vehet. A fenntarthatósági vállalások teljesítése, mérése, ellenırzése, indikátorok szerepe témakörhöz kapcsolódó javaslatok közé tartozik az ellenırzés szerepének növelése, a felelısségvállalás beépítése. A támogatási szerzıdésekben vállalt kötelezettségek akkora terhet rójanak a kedvezményezettre, a projekt volumenéhez is igazodva, amellyel összhangban van az elérhetı fenntarthatósági teljesítmény. Nagyon fontos a hatékony monitoring, a megfelelı indikátor-készletek meghatározása, az EMIR használhatóságának növelése, a minıségbiztosítás szerepének meghatározása. A vállalásokat célszerő a támogatási szerzıdésekben is rögzíteni, illetve az elırehaladási jelentésekben számon kérni. A fenntarthatósági útmutatónak, az értékelési szempontoknak és a kidolgozott indikátorkészletnek igazodniuk kell egymáshoz. A túlzott standardizálás nem vezet jó eredményre hasznosabb, de lassabb és nehezebb út lehet a szemléletformálás. A kiírásokhoz és útmutatókhoz kötıdı javaslat, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontok az adott pályázat jellegéhez igazítva jelenjenek meg a kiírá-

10 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 9 sokban. Fontos az útmutatók érthetıségének, használhatóságának javítása; a fenntarthatósági szempontok bemutatásának témára szabása, jobb illesztése az egyes pályázati kiírások tárgyához példák, jó gyakorlat bemutatásával. Szükséges lenne a bírálók számára készített, külön értékelési-bírálati segédlet a környezeti fenntarthatósági szempontok figyelembevételére.

11 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 10 2 Bevezetés Az I. NFT fenntarthatósági értékelése; a feladat összefoglalása 2.1 A szerzıdés szerinti feladat rövid bemutatása A horizontális, stratégiai jellegő értékelés célja, hogy átfogó képet adjon az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) környezeti fenntarthatóság tekintetében nyújtott teljesítményérıl, valamint szabályozási és intézményi kerettel kapcsolatos tanácsokat adjon a környezeti fenntarthatóság érvényesüléséhez az ÚMFT-ben. Az értékelés kiterjed a teljes I. NFT-re, annak mind az öt operatív programjára, az ezekhez kötıdıen megvalósult projektekre: az Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Programra (AVOP), a Gazdasági versenyképesség Operatív Programra (GVOP), a Humán erıforrások fejlesztése Operatív Programra (HEFOP), a Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív Programra (KIOP), valamint a Regionális fejlesztés Operatív Programra (ROP), a terv teljes, közötti idıszakára. Az értékelés lehetıleg reprezentatív és legalább operatív program szintre csoportosítható mintán kerül elvégzésre, értékelve a környezeti fenntarthatóság szempontjából mért teljesítményt, valamint a fenntarthatóság szempontrendszerének érvényesítését segítı rendszer (követelményrendszer, intézményi keretek) megfelelıségét, az esetleges alternatívák lehetıségeit. Feladat inputok Az értékelési feladat inputjai, információk és adatok forrásai - Dokumentumok, jogszabályok: Feldolgozásra került anyagok az I. NFT és OP-jai, PKD-jai (Projekt Kiegészítı Dokumentum), Pályázati útmutatók, valamint a Fenntarthatósági útmutatók, a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályok, stratégiák, indikátorrendszerek, a vizsgálandó projektek dokumentációja, EMIR adatok, eddigi értékelések eredményei stb. - Mőhelybeszélgetések: Az Értékelésindító jelentésben megadásra került fogalomelemzéshez szükséges volt a szakértık (horizontális/fenntarthatósági felelısök, KSZ, KvVM munkatársak) bevonása, s a velük megtartott elsı mőhelybeszélgetés lefolytatása. A második mőhelybeszélgetés célja az értékelés eredményének bemutatása és megvitatása, amely tovább finomítja a végleges anyag megállapításait. - Interjúk: Az IH fenntarthatósági felelısökkel, valamint KSZ és KvVM munkatársakkal készített mélyinterjúk az információgyőjtésen kívül segítséget nyújtottak a dokumentumelemzés szempontjainak, megállapításainak

12 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 11 árnyalásához, a kérdıíves lekérdezéshez és az esettanulmányok írásához. Interjú-alanyokként a Mőhelybeszélgetés résztvevıi körén kívüli, további szakértıi kör tagjai is bevonásra kerültek. - Kérdıívek: A kérdıívek a pályázók fenntartható fejlıdéssel (környezeti fenntarthatósággal) kapcsolatos attitődjeit, a pályázási tapasztalataikat és az elért eredményeket (illetve azoknak a pályázók által érzett szintjét, fontosságát) voltak hivatottak mérni. A célunk ezekkel az volt, hogy a dokumentum- és adatelemzés során kialakult megállapításokat kiegészítsék. Az általános kérdıívet a lehetıségek szerint valamennyi pályázatos projekt kedvezményezettje megkapta (szőkítı körülményt az ismert elérhetıség hiánya jelenthette), a részletes kérdıívet 15 kiválasztott intézkedés kedvezményezettjei kapták meg kitöltésre. - Esettanulmányok: Az esettanulmányokkal részletesen vizsgáltuk az egyes projekteket a pályázati és projektdokumentáció, valamint helyszíni interjúk alapján. Feladat elvégzésének mérföldkövei, a feladat outputjai Az értékelési feladat eddigi outputja: - Értékelésindító jelentés végleges benyújtása: Az értékelési feladat további outputjai: - Értékelı jelentés 1. munkaváltozatának benyújtása: Mőhelybeszélgetés (az értékelés eredményeinek bemutatása és megvitatása): augusztus. - Értékelı jelentés és mellékletei végleges változatának benyújtása: Kommunikáció, eredmények prezentálása: Az értékelı jelentés célja, tárgya 2.2 Értékelési jelentés értelmezése, az értékelési kérdések köre Az értékelı jelentés célját, tárgyát meghatározzák a feladat-kiírás, a szerzıdés és az értékelésindító jelentésben elfogadottak. Az értékelési kérdések közül az értékelésindító jelentésben megválaszolásra került az 1., 2., és a 7. kérdés. A jelentést elfogadó PIB kérésének megfelelıen az értékelés során elvégzett további vizsgálatok fényében ezen kérdésekre adott válaszok aktualizálása is tárgya jelen jelentésnek.

13 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 12 3 Fenntarthatósági célok és szempontok fogalmi elemzése, a feladatkiírás 1., 2., és a 7. kérdéseinek megválaszolása Jelen fejezet az I. NFT-ben érvényesülı fenntarthatósági fogalom megadhatóságával, az egyes OP-k eltérı fenntarthatósági követelményrendszerének bemutatásával, az eltérések feltárásával, s az értékelésnél való figyelembevétel lehetıségének megadásával foglalkozik. Jelen fejezet az Értékelésindító jelentés 3. fejezetének aktualizált változata, mely fejezet az 1., 2., és a 7. értékelési kérdésekre szolgáltat válaszokat. 1. értékelési kérdés A fogalomelemzés tárgya 3.1 Az NFT I., az OP és a PKD dokumentumok fenntarthatósági céljai és az EU elıírások közötti viszony (1. értékelési kérdés) Az I. NFT-ben és operatív programjaiban, valamint annak programkiegészítı dokumentumaiban meghatározott fenntarthatósági célok hogyan viszonyultak az 1260/1999/EK rendeletben lefektetett elvekhez és az EU december 31-én érvényben lévı fenntarthatósági stratégiájához (Göteborgi célok)? A fogalomelemzés tárgya az ENSZ Brundtland Bizottság -a (Környezet és Fejlıdés Világbizottság) 1987-ben megfogalmazott fenntartható fejlıdés fogalmának, az 1260/1999/EK rendeletben lefektetett elveknek, valamint az EU 2001-ben Göteborgban megfogalmazott (Göteborgi célok) és december 31-én érvényben lévı fenntarthatósági stratégiának az I. NFT tervdokumentumaiban megfogalmazott fenntarthatósági célokkal történı összehasonlító elemzése. Mivel jelen értékelés fókusza a feladat-meghatározással összhangban a környezeti fenntarthatóság vizsgálata, szükségesnek látjuk a fogalomelemzés során külön megfogalmazni a fenntarthatóság környezeti fenntarthatóság fogalmak viszonyát A Brundtland Bizottság által megfogalmazott fenntartható fejlıdés fogalom 1987-ben, a Brundtland Bizottság a fenntartható fejlıdés fogalmát az alábbi, azóta sokat idézett módon határozta meg:

14 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 13 A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek esélyét arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket A fenntartható fejlıdés és a környezeti fenntarthatóság kapcsolata Fenntarthatóság alappillérei: környezetvédelem, gazdasági-, társadalmi fejlıdés A fenntartható fejlıdés három alappillére a környezetvédelem, a gazdasági fejlıdés és a társadalmi fejlıdés. A környezeti fenntarthatóság tehát a fenntartható fejlıdésnek csak egy része, a két fogalom nem feleltethetı meg egymásnak, rész-egész viszony van köztük. A fenntartható fejlıdésben a környezeti szempontok mellett megjelennek a gazdasági és társadalmi aspektusok is, a három dimenzió együttesen képez egy összefüggı rendszert. A fenntartható fejlıdés során a környezet védelmét úgy kell megvalósítani, hogy az ne jelentse a gazdasági fejlıdés megállítását, és ne akadályozza a társadalmi egyenlıség és igazságosság létrejöttét. A feladatkiírás szerint jelen projekt feladata az I. NFT környezeti fenntarthatóság tekintetében nyújtott teljesítményének vizsgálata. Nem képezi tehát az elemzés részét a fenntartható fejlıdés másik két alappillérének, a gazdasági és a társadalmi fejlıdés szempontjainak elemzése. 1260/1999/EK rendelet Az 1260/1999/EK rendelet fenntarthatósági elıírásai Az Európai Uniónak (EU) a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekrıl szóló 1260/1999/EK Tanácsi Rendelete alapvetı követelményként két, ún. horizontális elv érvényesítését írja elı az EU források felhasználása során. Ennek értelmében az EU Strukturális Alapjainak tervezésekor és a végrehajtáskor külön figyelmet kell fordítani a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlıség szempontjainak következetes érvényesítésére. Ezt a rendelet Preambulumának (5) pontja fogalmazza meg, mely szerint a rendeletet az EU (többek között) azért fogadta el, mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erısítését célzó törekvéseiben a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós növekedését, a foglalkoztatás magas szintjét, a nemek közötti egyenlıséget és a környezet magas szintő védelmét és fejlesztését is elı kívánja segíteni; mivel ezeknek az erıfeszítéseknek különösen a környezetvédelmi követelményeket kell integrálniuk a Strukturális Alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásába. A 3 fı célkitőzés A következı célok kerültek megfogalmazásra, amelyek megvalósítása során ezen törekvések érvényre jutnak. 1. célkitőzés: a fejlıdésben lemaradó régiók fejlıdésének és strukturális átalakulásának elısegítése (ERFA, ESZA, EMOGA Orientációs szekciója, HOPE alapok bevonásával); 2. célkitőzés: a strukturális problémákkal küzdı területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása (ERFA, ESZA alapok bevonásával);

15 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés célkitőzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazását és korszerősítését célzó támogatás (ESZA alap bevonásával) Ezen célkitőzések teljesülése révén a Közösség hozzájárul a harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlıdéshez, a foglalkoztatás és az emberi erıforrások fejlıdéséhez, a környezet védelméhez és rehabilitációjához és a nemek közötti egyenlıtlenség megszüntetéséhez és az egyenlıség elısegítéséhez. A célkitőzések megvalósításához az egyes célkitőzéseknél zárójelben feltüntetett alapok járulnak hozzá. A célok megvalósítására vonatkozó intézkedések kidolgozásában a Bizottság és a tagállam partnersége mellett a rendelet 8. cikke értelmében az érintett nemzeti, regionális, helyi hatóságok, szervezetek szoros együttmőködése és konzultatív kapcsolata szükséges. Ezen partnerség kiterjed a támogatás elıkészítésére, finanszírozására, monitoringjára és értékelésére. Fontos a szubszidiaritás elvének érvényesítése, a támogatás megvalósítása a tagállamok felelıssége. A rendelet a 41. -ban kimondja, hogy a fejlesztési tervek készítését megalapozó elızetes értékelésnek (ex-ante) ki kell térnie az érintett régió környezetvédelmi helyzetének elızetes értékelésére, a rövid-, és hosszú távú nemzeti és helyi célkitőzésekhez illeszkedés megvalósulására is. Fenntartható fejlıdés érvényesítésének megjelenése Környezetvédelmi szempontok érvényesítésének megjelenítése A rendeletben még nem igazán különül el a környezetvédelem és a fenntartható fejlıdés fogalma, habár a 16. cikkben kimondja, hogy a tervezésnek figyelemmel kell lennie a fenntartható fejlıdésre és alakulására, de ennek kifejtésénél a környezetvédelmi fenntarthatóság a meghatározó. A környezetvédelem érdekében a követezı környezetvédelmi szempontok érvényesítését emeli ki a 1260/1999/EK rendelet: - a környezet magas szintő védelme és rehabilitációja, fejlesztése - Környezetvédelmi követelmények integrálása a Strukturális Alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásba - a környezetvédelemre vonatkozó közösségi szabályok betartása - Elızetes óvintézkedések elve a környezetvédelemben (elıvigyázatosság, megelızés) - a környezetvédelmi károk orvoslása elsıdlegesen a forrásuknál - a szennyezı fizet elv a környezetvédelemben Göteborgi célok Göteborgi célok Az Európai Tanács Fenntartható Európa egy jobb világért: az Európai Unió fenntartható fejlıdésre vonatkozó stratégiája ( A Sustainable Europe for a BetterWorld: A European Union Strategy for Sustainable Development ) cí-

16 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 15 men június között Göteborgban tartott ülésén megfogalmazott és december 31-én érvényben lévı fenntarthatósági stratégiájában hívta fel a kormányokat arra, hogy minden ország készítse el hosszútávra szóló, a gazdasági, szociális és környezeti szempontokat fokozottan figyelembe vevı stratégiáját, amely a következı negatív tényezık visszaszorítását célozza meg a fenntartható fejlıdés megvalósítása érdekében: Visszaszorítandó negatív tényezık - globális felmelegedés, - közegészség-romlás, - biológiai sokféleség-fogyatkozás, - szegénység növekedése, - népesség elöregedése, - szennyezés- és közlekedésnövekedés A fenntartható fejlıdés teljesülésének elsıdleges szempontja ezen negatív tényezık visszaszorítása, illetve megszőntetése, ami az alábbi intézkedések révén valósítható meg. Megteendı intézkedések Megteendı intézkedések a fenntarthatóság érdekében: - jogszabályi elıírások megalkotása a környezet védelmére, - a mezıgazdasági, halászati, közlekedési és kohéziós politika szükséges átalakítása ahhoz, hogy a gazdáság egy környezeti szempontból fenntartható pályára kerüljön, - új környezetbarát technológiák bevezetésének és széleskörő elterjedésének elısegítése, - a kutatások támogatása, különösen a tiszta és megújuló energiaforrások a biztonságos nukleárisenergia és hulladékkezelés területén, - globális együttmőködés megvalósítása a cél elérése érdekében, - a fenntartható fejlıdés szélesebb körben való elterjesztése az oktatás révén, - az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének támogatása a természeti erıforrások használatának mérséklése, az alternatív energiaforrások használatának elıtérbe kerülése révén a közlekedés fejlesztése, a tömegközlekedés elıtérbe helyezése érdekében, - a szegénység csökkentése érdekében munkahelyek teremtésének és az oktatás-képzésben résztvevık aránya növelésének ösztönzése, - a nyugdíj- és egészségügyi rendszer megreformálása, mőködıképességének

17 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 16 fenntartása A göteborgi célok tehát azon intézkedéseket foglalják magukba, amelyek megtétele globális szinten egyre sürgetıbbé vált a környezet megóvása, valamint a már kialakult negatív hatások mérséklése érdekében, mely problémák kialakulásához alapvetıen a természeti erıforrások mértéktelen felhasználása vezetett. A göteborgi ülésen az intézkedések megvalósítására vonatkozó konkrét javaslatok nem kerültek elfogadásra, minden tagállam a hosszú távú stratégiájában dolgozta ki a végrehajtás feltételeit az adott ország megvalósítani kívánt fejlesztésein keresztül Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv fenntarthatósági elıírásai Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv egy olyan nemzeti stratégiai dokumentum, mely az alapok igénybevételének érdekében a Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 1260/1999/EK rendeletben lefektetett követelményekhez igazodva, s a Strukturális Alapok tervezéséhez és programozásához kiadott Útmutató (Vademecum) figyelembevételével készült. Általános célok Specifikus célok A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja az életminıség javítása, általános célja pedig az egy fıre esı jövedelem szintjében az EU átlagához képest mutatkozó jelentıs elmaradás mérséklése. Az ezt alátámasztó és ennek elérését lehetıvé tevı három specifikus cél: - a versenyképesebb gazdaság; - a humán erıforrások jobb kihasználása; - a jobb minıségő környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlıdés elısegítése. A három egymást kiegészítı specifikus célkitőzés biztosítja Magyarország dinamikus és fenntartható fejlıdését, ami a humán erıforrások és a természeti adottságok jobb kiaknázását és a fejlettségbeli lemaradás csökkentését eredményezi, így a Nemzeti Fejlesztési Tervben mindenképpen gondoskodni kell róla, hogy a versenyképesség forrásai valóban megfeleljenek a környezetvédelmi elvárásoknak és ne pusztítsák a környezeti értékeket. Ezért az intézkedéseknek eleget kell tenniük a fenntartható fejlıdés horizontális elveinek is. Fejlesztéspolitikai prioritások A specifikus célok megvalósítását az I. NFT a következı fejlesztéspolitikai prioritásokon keresztül kívánja elérni: 1. termelıszektor versenyképességének javítása; 2. a foglalkoztatás növelése és az emberi erıforrások fejlesztése; 3. jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása;

18 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés a regionális és helyi potenciál erısítése; Ezeket kiegészíti egy, a Közösségi Támogatási Keret (KTK) végrehajtását elısegítı Technikai Segítségnyújtás prioritás (5.). A KTK tartalmazza az Alapokkal és a tagállam által finanszírozni kívánt legfontosabb beavatkozásokkal kapcsolatos stratégiát és prioritásokat, azok sajátos céljait, az alapok hozzájárulását, valamint egyéb pénzügyi forrásokat. A három specifikus cél és ezek megvalósítására kidolgozott fejlesztéspolitikai prioritások egymásra gyakorolt kölcsönhatása révén az életszínvonal javítása a gazdaság fejlıdésével biztosítható, de csak a természeti örökség megırzésével, a természeti erıforrások védelmével és fenntartható használatával, valamint megfelelı minıségő környezet létrehozásával együtt (I. NFT 1.4 Horizontális alapelvek). Az I. NFT nemzeti politikákkal való koherencia vizsgálata során elsısorban a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP II.) kerül elıtérbe, mint nemzeti fejlesztéspolitika, amely szintén azt hangsúlyozza, hogy be kell avatkozni a prioritást élvezı szektorokba, mivel a környezetvédelmi feladatok többségének az a célja, hogy a gazdasági tevékenységek környezetvédelmi szempontból fenntartható módon valósuljanak meg. Ez összhangban van a Közösség Fenntarthatósági Stratégiájának követelményeivel és a Rio-i nyilatkozat alapelveivel ( szennyezı fizet elve, gondosság elve, hatékonyság elve). Ennek megfelelıen az I. NFT fenntartható fejlıdés elve a hulladékgazdálkodásra, a környezeti biztonságra és a nagyobb környezeti tudatosságra vonatkozó irányelveket tartalmazza. Fenntartható fejlıdés elısegítése Az I. NFT az egyes prioritásokban és intézkedési területeken belül fogalmazza meg a fenntartható fejlıdés megvalósulásához való hozzájárulás mikéntjét: - a természeti erıforrások fenntartható kezelése és a környezetminıség javítása, - a környezeti szempontok integrálása az ágazati és regionális politikákba, melynek kulcsfontosságú területei az energiagazdálkodás, a közlekedés, az ipar, a mezıgazdaság, az idegenforgalom és a kereskedelem, - a természeti örökség védelme és javítása a természet és a biodiverzitás megırzése érdekében, - a környezetvédelmi oktatás és tájékoztatás elısegítése Támogatási területek a fenntarthatóság érdekében Az I. NFT a következı területeken járul hozzá közvetlenül a fenntartható környezethez: - a minıségi vízellátásban részesülı lakosság arányának növelése,

19 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 18 - a tisztított lakossági és ipari szennyvíz arányának növelése, - a szilárd települési hulladék összegyőjtésének és kezelésének racionalizálása, - egy integrált és ágazatközi természetvédelmi politika elısegítése, - a természetvédelem területeinek - nemzeti parkok és természetvédelmi területek meghatározása, - a vízgazdálkodás és vízügyi tervezés fejlesztése, az árvízvédelmet is beleértve, - a légszennyezés ellenırzése, - a környezetbarát megoldások alkalmazása Az I. NFT nem csak a környezet és a természet védelmének területén érvényesíti a fenntarthatóság elvét, hanem szélesebb értelemben is. A településhálózat átalakításával és fejlesztésével, valamint a társadalmi kohéziót erısítı környezetbarát magatartásformák népszerősítésével elısegíti a fenntartható településgazdálkodást. Az NFT olyan átfogó elemei, mint az innováció és minıségi termelés támogatása, vagy a humán erıforrások fejlesztése a fenntarthatóság kulcsfontosságú aspektusát jelentik. Az NFT szélesebb értelemben is kielégíti a fenntarthatóság követelményét, mivel az alacsony költség- és technológiaszinten alapuló tevékenységek helyett a gazdasági versenyképesség új forrásainak használatát és ezek társadalmi beágyazódását támogatja. Az I. NFT tervezési szintjei Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv szintjei az alábbiak, melyek esetében szükséges annak vizsgálata, hogy hogyan közelítették meg a fenntartható fejlıdés fogalmát: a) I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) b) Operatív Programok és a hozzájuk kapcsolódó Fenntarthatósági Útmutatók (OP) c) Program Kiegészítı Dokumentumok Operatív Programonként (PKD) Az operatív programon belül egymásra épülı tervszintek: - prioritások, o intézkedések, támogatási konstrukciók A tervdokumentumokban az egyes tervszinteken belül a fenntartható fejlıdés, mint horizontális elv érvényesülésének az EU elıírásainak való megfelelésére vonatkozó elemzése a következıkben kerül ismertetésre.

20 Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 19 Az alábbiakban kerülnek bemutatásra az egyes tervdokumentumok abból a szempontból, hogy a fenntartható fejlıdés, mint horizontális elv hogyan érvényesül az EU elıírásaival összevetve. Operatív Programok Operatív Programok Az I. NFT-ben rögzített célok elérésére kialakított intézkedés-együttes öt Operatív Program (OP) keretében valósul meg. Ahhoz, hogy az NFT-ben megfogalmazott célok teljesülhessenek, szükséges, hogy az OP-k egyes fejlesztései egymást kiegészítve, integrált módon, a szinergikus hatásokat kihasználva valósuljanak meg. Az I. NFT öt operatív programja a os idıszakra szóló KTK felosztásával: - Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) - Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) - Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) - Regionális Operatív Program (ROP) - Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) Operatív Programok fenntartható fejlıdéshez való viszonyának megközelítése Az Operatív Programok két fejezeten belül taglalják a fenntartható fejlıdés témakörét, ezek a következık: 1. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 2. Közösségi politikák érvényesítése Az 1. fejezetben az egyes OP-knak a fenntartható fejlıdéshez való hozzájárulását, míg a 2. fejezetben a fenntartható fejlıdés megfogalmazott elveinek az OPk végrehajtása során való figyelembevételét részletezi a dokumentum. Az OP-k az 1260/1999/EK rendelet értelmében a Strukturális Alapok által támogatott programok kidolgozása és végrehajtása során a fenntartható fejlıdést, valamint a nık és férfiak esélyegyenlıségének biztosítását horizontális elvnek tekintik. Ennek értelmében minden OP-ban kiemelt szempontként kell érvényesülnie a környezetvédelemnek, valamint a fenntartható fejlıdésnek, és meg kell felelniük a hatályos Európai Uniós és magyar környezetvédelmi jogszabályoknak. Emellett az adott OP célkitőzéseihez igazodó környezetkímélı, környezetbarát technológiák, eljárások és környezetirányítási rendszerek bevezetését célzó fejlesztési tervek prioritást élveznek. A környezetvédelem horizontális megjelenése érdekében szükséges a környezeti szempontok integrálása és érvényesítése az egyes ágazati politikákban. Az ágazatok fejlesztéseinél támogatni kell a környezetkímélı, anyag- és energiaszegény, alternatív eljárások alkalmazását. Ennek megfelelıen a gazdasági tevékenységek fejlesztése során kiemelkedı jelentıségő az integrált, a termékek

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 10. elıadás

Regionális gazdaságtan 10. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 10. elıadás Regionális fejlesztési programok Magyarországon Regionális fejlesztési célú pályázati lehetıségek 2 EU-s támogatások: A támogatás egy része az EU költségvetésébıl származik,

Részletesebben

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 10. elıadás

Regionális gazdaságtan 10. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 10. elıadás Regionális fejlesztési programok Magyarországon Regionális fejlesztési célú pályázati lehetıségek 2 EU-s támogatások: A támogatás egy része az EU költségvetésébıl származik,

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

A Végrehajtás Operatív Program as akcióterve december

A Végrehajtás Operatív Program as akcióterve december 1. számú melléklet A Végrehajtás Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. december 1. Prioritás: A támogatások felhasználásáért felelıs központi és horizontális intézmények mőködtetése és fejlesztése

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16.

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. TARTALOMJEGYZÉK I. Rövid áttekintés az ÚMFT programozási rendszerérıl II. Projekt kiválasztási

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Monitoring, ellenırzés, értékelés Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Fogalmak Az ellenırzés a folyamatok, tevékenységek végrehajtásának állandó felülvizsgálatát jelenti,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása A KözépMagyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása Budapest, 2009. december 11. Tartalomjegyzék Az elıadás témakörei Természet és környezetvédelmi kiírások a

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében 7.3.2012 A7-0033/11 11 Romana Jordan 38 bekezdés 38. hangsúlyozza, hogy az energiahatékonysági tervet frissíteni kell, olyan kötelezı célkitőzésekkel kiegészítve, amelyek tényleges, számszerősített intézkedések

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Regionális politika 10. elıadás

Regionális politika 10. elıadás 1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2006 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Nemes Andrea fıosztályvezetı Turisztikai Fıosztály Bükfürdı, 2010. december 2-3. Országos TDM Konferencia Vázlat A Turizmusfejlesztés fı irányai Szabályozási

Részletesebben

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi

Részletesebben

FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN

FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN Lochuk Nikoletta-MRM Nagypáli 2011 BEMUTATKOZÁS Az elıadás célja: megismertetni a pályázatot, mint eszközt. Miért fontosak az Európai Uniós pályázási

Részletesebben

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre STRATÉGIAI KÖRNYEZETI K VIZSGÁLAT a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre Balatoni Integráci ciós és s Fejlesztési si Ügyn gynöks kség g Kht. Siófok, 2007. augusztus 2.

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Új Magyarország Fejlesztési Terv A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben