PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI ISMERETEK
|
|
- Botond Fehér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI ISMERETEK Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztő: Dr. Bende-Szabó Gábor Budapest, 006.
2 SZERZŐK: I. FEJEZET: DR. BENDE-SZABÓ GÁBOR II. FEJEZET: DR. SALY FERENC SZÉP TAMÁS III. FEJEZET: SZMETANA GYÖRGY TIBOR TÓTH ZSUZSANNA IV. FEJEZET: SALAMON PÉTER LEKTOR: DR. LÓRÁNT ZOLTÁN A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT BUDAPEST, 006.
3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés I. fejezet Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai Az ellenőrzésről általában A pénzügyi ellenőrzés 5 Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi szabályozása 6 Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés rendszere 8 5 Az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzés 9 5. A számvevőszéki ellenőrzés szabályozási szintjei 9 5. Az Állami Számvevőszék feladat- és hatásköre 0 5. A számvevőszéki ellenőrzés eszközrendszere 5. Az Állami Számvevőszék jogállása, szervezete és vezetői Független könyvvizsgálat Független könyvvizsgálat a helyi önkormányzatoknál 7 6 Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés 9 6. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés 9 6. Belső ellenőrzés 6.. Felügyeleti jellegű belső ellenőrzés 6.. Kormányzati belső ellenőrzés 6. Helyi önkormányzatok belső pénzügyi ellenőrzésének sajátosságai 6 6. Az államháztartási belső pü-i ell. központi harmonizációja és koordinációja 7 II. fejezet Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszere 9 Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzésről általában 9 A belső ellenőrzés a helyi önkormányzatoknál. Az ellenőrzés célja, feladatai, típusai, alapelvei és alapvető követelményei 7. Az ellenőrzés célja, feladatai, típusai 7. A belső ellenőrzés alapelvei 9. A belső ellenőrzés alapvető gyakorlati követelményei 0 A belső ellenőrzés általános szabályozása. A belső ellenőrzési alapszabály (Charta).. Az ellenőrök jogai és kötelezettségei.. Az ellenőrzöttek jogai és kötelezettségei.. A belső ellenőrzés tanácsadási funkciója 5. A belső ellenőrzés eljárási rendje. 5. A szervezeti ábra 6 5 A belső ellenőrzési tevékenység tervezése 7 5. A stratégiai ellenőrzési terv összeállítása Az éves ellenőrzési terv 5
4 Tartalomjegyzék 6 A belső ellenőrzés folyamata 5 6. Az ellenőrzés szakaszai 5 6. Az ellenőrzési program összeállítása Az ellenőrzés lefolytatásának eszközrendszere Általános ellenőrzési eszközök Közvetlen ellenőrzési eszközök Közvetett ellenőrzési eszközök Logikai ellenőrzési eszközök 6 6. Az ellenőrzési bizonyítékok Az ellenőrzési jelentés összeállítása 65 7 Az ellenőrzés eredményének hasznosítása, realizálása 67 8 Az ellenőrzési munka minőségének, nyilvántartásának biztosítása Az ellenőrzési munka minősége Az ellenőrzések nyilvántartása 68 III. fejezet A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer 7 A rendszer megszervezésének és működtetésének általános szabályai és előírásai 7. A rendszer fogalmi meghatározása, célja, tartalma 7. Vezetői felelősség és a rendszer működtetése 7 Az ellenőrzési nyomvonal 75. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése 75.. Az ell.-i nyomvonal kialakításánál alk. tevékenységcsoportok meghatározása 76.. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott táblarendszer 77. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a költségvetési szerv működésében 78 Szabálytalanságok kezelése, a kezelés eljárásrendje 79. A szabálytalanságok megelőzése, észlelése és az eljárás megindítása 80.. A szabálytalanságok megelőzése 8.. A szabálytalanságok észlelése 8.. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések 8. A ksz. szabálytalanságok kezelésével kapcs. eljárásrendjének kialakítása 8 Kockázatkezelés 8. A kockázat fogalma, az intézményi kockázatok kezelésének folyamata 8. A kockázatkezelés lépései részletesen 8.. Kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása 8.. A kockázatfelmérés 8.. Kockázati kategóriák 85.. Kockázatértékelés Kiépítés és felülvizsgálat Kockázati jelentési rendszer 88 IV. fejezet A belső ellenőrzés 89 Kiindulópontok 89. A belső ellenőrzési fókusz 90. A folyamatok megértése 9. Belső kontrollrendszerek 9. A belső kontrollrendszer működtetésének formái 9.5 A folyamatok és folyamatgazdák azonosítása 97.6 A kontrollpontok és folyamatok értékelése 97.7 A belső ellenőrzés gazdaságossága 98.8 Feladatok súlyos hiányosság észlelése esetén 98
5 A belső ellenőrzés és a FEUVE kapcsolata 99. A belső ellenőrzés és a kontroll-tevékenység kapcsolata 99. A belső ellenőrzés és a FEUVE kapcsolata 00 A belső ellenőrzés funkcionális függetlensége 0 Belső ellenőrzési formák 0. Dokumentumokon alapuló ellenőrzés 0. Helyszíni ellenőrzés 05 5 A belső ellenőrzés módszertana A belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó standardok Alapkövetelményeket leíró standardok Végrehajtási standardok Belső ellenőrzési kézikönyv Belső Ellenőrzési Alapszabály Etikai Kódex 5 5. Ellenőrzési típusok, módszerek és a hozzájuk kapcsolódó technikák Ellenőrzési típusok Ellenőrzési módszerek 5.. Ellenőrzési technikák Tartalomjegyzék Mellékletek A költségvetési szervek szabályzatai Jogszabályok jegyzéke Szakirodalom-jegyzék
6
7 Bevezetéss Bevezetés Jelen tankönyv alapvető célja, hogy a kapcsolódó továbbképzési programmal egyetemben - a helyi-területi közigazgatásban (a települési önkormányzatok polgármesteri hivatalaiban, a megyei közgyűlési hivatalokban, valamint a dekoncentrált államigazgatási szerveknél) dolgozó elsőszámú vezetők, gazdasági vezetők és a belső ellenőrzési tevékenységet folytató személyek megfelelő ismeretekre tegyenek szert a költségvetési szervek államháztartási ellenőrzési rendszerének jogi szabályozásával, intézményrendszerével és módszertanával kapcsolatban, s ennek érdekében a feladatkörükhöz igazodó körben és mélységben részletesen megismerjék és magas szinten alkalmazni tudják a pénzügyi ellenőrzéssel összefüggő ismereteket. E célcsoport számára elengedhetetlen, hogy megfelelő áttekintéssel, ismeretekkel rendelkezzenek az államháztartás pénzügyi ellenőrzési rendszeréről, az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer új jogszabályi kereteiről; továbbá gyakorlati felkészítést kapjanak a költségvetési szervek folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszerének és a belső ellenőrzésének megszervezéséhez, az erre vonatkozó belső szabályozások fejlesztéséhez; ismerkedjenek meg a belső ellenőrzés konkrét előírásaival, az ellenőrzés típusaival és módszertanával, különös tekintettel a pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzésre és azt legyenek képesek a gyakorlatban alkalmazni. A tankönyv négy fő fejezetre tagolódik, amelyek az általános, megalapozó ismeretanyagtól a speciális ellenőrzési részterületek felé haladva tárgyalja a fentebb vázolt célok elérését szolgáló jogszabályi rendelkezéseket, gyakorlati és módszertani tudnivalókat, ismereteket. Az I. fejezet célja, hogy logikus és koherens rendszerbe foglalja az államháztartási pénzügyi ellenőrzés, közel tucatnyi jogszabályban fellelhető hatályos jogi szabályozását, melynek alapján elsajátítható az államháztartási pénzügyi ellenőrzés rendszerszemléletű megközelítése, az egyes ellenőrzési fajtáknak a rendszerben történő elhelyezése és kapcsolódási pontjainak megértése. E jogi ismeretek segítségével az érintett vezetők és beosztottak kellő biztonsággal el tudnak igazodni a vonatkozó jogszabályokban, illetve az ellenőrzési tevékenység folytatása során a hatályos jogot, az abban megfogalmazott ellenőrzési jogosítványokat, illetőleg kötelezettségeket kellő biztonsággal alkalmazni tudják. A tankönyv II. fejezetének alapvető célja hogy az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjainak megismerése után a belső és felügyeleti jellegű ellenőrzésekre - azaz az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzésre - vonatkozó előírásokat a mindennapos ellenőrzések során a célcsoportba tartozók aktívan és konstruktívan alkalmazni tudják, képesek legyenek az ellenőrzés folyamatának és az ellenőrzés főbb szakaszainak áttekintésére, valamint kellő színvonalon alkalmazni tudják az ennek során érvényre juttatandó elveket, követelményeket. A fejezet olyan ismereteket biztosít, amelynek elsajátításával egyszerűvé és egyértelművé válik, hogy a költségvetési szerv vezetésének tényleges segítése céljából miképpen kell egyebek mellett - meghatározni a belső ellenőrzés céljait, feladatait; összeállítani a belső ellenőrzés stratégiai és éves ellenőrzési terveit; az ellenőrzési feladatok vizsgálati programjait milyen módon kell kialakítani.
8 Bevezetés A III. fejezetben a tananyag célja, hogy a célcsoporthoz tartozók a feladatkörükhöz igazodóan megfelelő ismeretek birtokába jussanak a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer (FEUVE) kiemelt elemeire (ellenőrzési nyomvonal, kockázatkezelés, szabálytalanságkezelés) vonatkozó belső szabályozások kialakításának tartalmi követelményeiről, módszereiről. E fejezet keretében egy elnevezésében már eddig is létező, de filozófiájában megújult ellenőrzési rendszer ismerhető meg, amelynek megismerése és készségszintű elsajátítása után a célcsoport tagjai képesek lesznek ilyen rendszer kiépítésére és működtetésére. A IV. fejezetben a tananyag célja - a belső ellenőrzés új fogalmi, tartalmi elemeinek hangsúlyozásával - megfelelő ismeretek átadása a belső ellenőrzés céljának, rendeltetésének meghatározásával, továbbá a belső ellenőrzési tevékenység irányítása, eljárásának szabályozásával öszszefüggésben. A fejezet áttanulmányozásával a célcsoport tagjai megértik a belső ellenőrzés céljait és feladatait, megismerkednek a belső ellenőrzési fókusz és a kulcsfontosságú teljesítménymutatók fogalmával. Ennek alapján képessé válnak a folyamatok, a folyamatgazdák beazonosítására, a kontrollpontok és folyamatok értékelésére, fel tudják mérni, hogy egy adott belső ellenőrzési feladat elvégzése gazdaságosan megvalósítható-e. Megismerik továbbá a belső ellenőrzés és a FEUVE lényeges összefüggéseit, a belső ellenőrzési tevékenység alapdokumentumait, nemzetközileg elfogadott standardjait és a mindezeken alapuló ellenőrzési módszertant. Mindezek eredményeképpen a célcsoport tagjai elsajátítják a belső ellenőrzési tevékenység színvonalas végzését biztosító módszereket, technikai és formai elemeket, a hatékony és eredményes belső ellenőrzés gyakorlatát.
9 I. fejezet Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai Az ellenőrzésről általában Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés témakörének, jogi alapjainak bemutatásához, rendszertani illeszkedési pontjainak megértéséhez mindenekelőtt elengedhetetlen az ellenőrzés, mint átfogó fogalom, mint speciális közjogi-közigazgatási intézmény mibenlétének tisztázása. Magyary Zoltán az ellenőrzést az eredmények bírálataként definiálja; hozzátéve ehhez, hogy mindez elsősorban az előidézett tények megállapítását és a kitűzött programmal való összehasonlítását feltételezi. Mindehhez kapcsolódóan rögtön azt is megjegyzi, hogy az ellenőrzésnek nemcsak egy időszak végén kell érvényesülnie, hanem munkaközben is ; ezzel biztosítható, hogy a kitűzött időre a teljes eredmény elérhető legyen. Lényeges meglátása Magyarynak, miszerint az ellenőrzés a szervezet működését több szempontból vizsgálhatja; ennek megfelelően a közigazgatás ellenőrzés alatt áll politikai, jogi, költségvetési, gazdaságossági és eredményességi szempontokból. Lőrincz Lajos meghatározása szerint ellenőrzésnek a valamely feladat, munka, megbízás megfigyelésére irányuló tevékenységet nevezzük, amennyiben annak célja a folyamat befejezésének regisztrálása, a folyamat eredményének a kitűzött célokkal való egybevetése, illetőleg az eredményesség megállapítása. Ezzel összefüggésben kiemelkedő fontosságú elemként mutat rá arra a tényezőre, miszerint a közigazgatás, a közigazgatási szervek egyaránt lehetnek ellenőrzők, illetőleg ellenőrzöttek. Kaltenbach Jenő az ellenőrzési jogviszonyt definiálja, mely szerint ennek általános tartalma az ellenőrzött szervvel/személlyel kapcsolatos információk szerzése, illetve az információk szerzéséhez szükséges eljárási jogosítványok (pl. iratokba történő betekintés, helyiségbe történő belépés, adatszolgáltatás) együttese. Emellett rámutat arra a sajátosságra is, mely szerint a közigazgatásban az ellenőrzés többféle formában található meg, aszerint, hogy kik az alanyok, mi az ellenőrzés célja és rendeltetése, továbbá mi az ellenőrzés tartalma (azaz milyen jogosítványok foglaltaknak benne). Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Budapest, 9., 57. old. Lőrincz Lajos: A közigazgatási alapintézményei. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 005., -. old. Kaltenbach Jenő: Irányítás, felügyelet és ellenőrzés a közigazgatásban. In.: Fazekas Marianna Ficzere Lajos: Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész. Osiris Kiadó, Budapest, 005., old.
10 Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai Végeredményben hasonló tartalmú kiindulópontokat találhatunk az Állami Számvevőszék jelenlegi elnökének, illetve egyik korábbi alelnökének néhány éve publikált már nem általában a közigazgatásban megvalósuló ellenőrzéssel, hanem az államháztartási pénzügyi ellenőrzéssel foglalkozó - monográfiáiban is. Kovács Árpád és Nyikos László egybehangzóan akként definiálja az ellenőrzést, hogy az általános értelemben valakinek, valamely szervezetnek, illetve tevékenységnek a megítélése céljából történő megvizsgálását, figyelemmel kísérését jelenti. Az ellenőrzési tevékenységen belül mindketten három ellenőrzési mozzanatot különítenek el, úgymint a tények megállapítása, ezt követően a feltárt tények valamilyen normatív mércéhez (pl. törvény, cél, terv) történő viszonyítása, s végül mindezek értékelése és a következtetések levonása. Fenti tudományos meghatározások segítségével, valamint a hatályos magyar joganyag vizsgálata útján könnyen megrajzolhatók a közigazgatási ellenőrzés különféle viszonylatai. Alapvetésünk kiindulópontja mindenképpen az, hogy a közigazgatási szervek az ellenőrzésnek mind az alanyi (az ellenőrző szervként), mind a tárgyi (ellenőrzött szervként) oldalán szerepelhetnek. Alanyi oldalról nézve az ellenőrző közigazgatási szerv tevékenysége irányulhat valamely másik, ugyanazon közigazgatási alrendszeren belül található közigazgatási szerv és közintézmény felé, illetőleg valamely másik közigazgatási alrendszerhez tartozó közigazgatási szerv felé, továbbá a közigazgatás rendszerén kívülre is. Az első esetben hierarchián belül megvalósuló ellenőrzésről van szó (a felügyeleti szerv az irányítási jogából fakadóan ellenőriz), míg a második esetben nem hierarchikus alapú, törvényességi típusú ellenőrzésről beszélünk (pl. a közigazgatási hivatalok a helyi önkormányzatok működését ellenőrzik törvényességi szempontból). Végül a harmadik esetben az ellenőrzést végző közigazgatási szerv jellemzően a közigazgatáson kívülre irányuló közhatalmi jellegű - ún. hatósági - ellenőrzést végez (pl. az élelmiszer-kereskedelmi egységek közegészségügyi ellenőrzése, vagy a gazdasági társaságok adóhatósági ellenőrzése). Az érem másik oldalát tekintve, az ellenőrzött közigazgatási szerv nézőpontjából az ellenőrzés érkezhet az adott közigazgatási alrendszeren belüli hierarchiából (az alárendelt közigazgatási szerv irányítás jogán történő, több szempontú komplex ellenőrzése), másik közigazgatási alrendszerből (ilyen a helyi önkormányzatok vonatkozásában végzett törvényességi ellenőrzés vagy a szakmai kamarák működése feletti állami törvényességi felügyelet), valamint a közigazgatás rendszerén kívülről is (pl. egy parlamenti bizottság által végzett ellenőrzés vagy az Állami Számvevőszék által lefolytatott ellenőrzés). A közigazgatási szervek jelentős részénél (jellemzően a központi közigazgatási szerveknél, illetve a középirányító területi közigazgatási szerveknél) az ellenőrzés kétféle minőséget, az alanyi és tárgyi oldal átfedését jelenti. Egyazon közigazgatási szerv az egyik ellenőrzési jogviszonyban ellenőrzöttként, míg egy másik ellenőrzési jogviszonyban ellenőrzőként jelenik meg. Végül, de nem utolsósorban megemlítendő, hogy a közigazgatási ellenőrzés nemcsak valamely közigazgatási szerven kívülre irányulhat, illetve a szerven kívülről érkezhet; ezek mellett kiemelkedő fontosságú eleme az ellenőrzésnek a közigazgatási szerven (más költségvetési szerven) belüli ellenőrzés. A közigazgatási szerven (más költségvetési szerven) belüli ellenőrzés alapvetően a vezetői tevékenységhez kötődik, azt segíti. Nyikos László: Közpénzek ellenőrzése I. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, 00., 95. oldal, valamint Kovács Árpád: Pénzügyi ellenőrzés változó erőtérben. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, old.
11 A pénzügyi ellenőrzés A pénzügyi ellenőrzés a közigazgatási ellenőrzések egyik legmarkánsabb, ugyanakkor egyik legösszetettebb, leginkább heterogén szegmensét testesíti meg. A közigazgatásban lefolytatott, a közigazgatást érintő pénzügyi ellenőrzések minden esetben a közpénzügyekkel állnak közvetlen vagy közvetett összefüggésben. Ezzel adekvátan a pénzügyi ellenőrzésnek két fő csoportját szükséges megkülönböztetni attól függően, hogy az államháztartás és a magánszféra közötti pénzügyi jogviszonnyal, vagy az államháztartáson belül létrejövő pénzügyi jogviszonnyal van kapcsolatban. Az államháztartás és a magánszféra közötti pénzügyi jogviszonyok egyaránt kapcsolódhatnak az államháztartás, annak valamely alrendszere bevételi vagy kiadási oldalához. Bevételi oldalon az ellenőrzés az államháztartás valamely alrendszerét jogszabályok (jellemzően törvények) alapján megillető fizetési kötelezettségek (adók, vámok, illetékek, hozzájárulások, bírságok, stb.) teljesítésének a jogszabályokban előírt módon való megtörténtét vizsgálja. Kiadási oldalon az ellenőrzés az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatásnak a jogszabályokban (és a támogatási szerződésben) előírt módon való felhasználását vizsgálja. Mindkét esetkörben a pénzügyi ellenőrzés a közigazgatás rendszerén kívülre irányuló, közhatalmi-hatósági jellegű tevékenységet takar. Ezt az ellenőrzési tevékenységet nevezzük hatósági pénzügyi ellenőrzésnek. Az ide sorolandó pénzügyi ellenőrzések (adóellenőrzés, vámellenőrzés, a magánszféra költségvetési támogatásainak ellenőrzése, stb.) a magánszemélyek, a jogi személyek, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek fizetési kötelezettségeinek teljesítését, illetőleg az elnyert költségvetési támogatások szabályszerű felhasználását kísérik figyelemmel. 5 A hatósági pénzügyi ellenőrzés során az ellenőrzés három általános szakasza a következők szerint alakul: a pénzügyi hatóság (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Vám- és Pénzügyőrség, stb.) megvizsgálja a fizetésre kötelezett, illetőleg a támogatásban részesült természetes személy vagy szervezet pénzügyi-számviteli nyilvántartásait, számbaveszi a teljesített fizetési kötelezettségeket, illetőleg a támogatások felhasználását; a vizsgálat során feltárt tényeket a pénzügyi hatóság egybeveti az adott fizetési kötelezettségről, illetőleg a támogatás felhasználásáról rendelkező jogszabályban (hatósági határozatban, végzésben, támogatási szerződésben) foglalt előírásokkal; végül pedig a tényeknek a jogi normákkal való egybevetését követően a pénzügyi hatóság az ellenőrzés eredményét értékeli, s az adott ügy körülményeitől függően - megállapítja a fizetésre kötelezett, illetve a támogatásban részesült önkéntes jogkövetését, szerződésszerű teljesítést, illetőleg ennek elmaradása esetén a jogszabályban meghatározott hatósági szankciókat (tipikusan pénzbírságot) alkalmazza. Amennyiben viszont a pénzügyi ellenőrzési tevékenység az államháztartási rendszeren belül létrejött pénzügyi jogviszonyokkal kapcsolatos, az államháztartás körébe tartozó pénzeszközökkel, vagyontárgyakkal való gazdálkodást vizsgálja, államháztartási pénzügyi ellenőrzésről beszélünk. Szemben az előbbiekben taglalt hatósági pénzügyi ellenőrzéssel, az államháztartási pénzügyi ellenőrzési tevékenység a közigazgatás belső ügye, hiszen néhány, a későbbiekben részletezendő esetkörtől (számvevőszéki ellenőrzés, magánkönyvvizsgálat) eltekintve az ellenőrző és az ellenőrzött szervezet egyaránt költségvetési szerv (államháztartási szervezet), a közszféra része. Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai 5 Megjegyzendő, hogy a jogi személyek irányában megvalósuló ellenőrzés potenciális tárgyai az államháztartás szervezeteit (a költségvetési szerveket) is magukban foglalják; ebben az esetben az ellenőrző közigazgatási szerv és az ellenőrzött szerv között éppolyan hatósági ellenőrzési jogviszony alakul ki, mint az ellenőrző közigazgatási szerv és egy magánszervezet között. 5
12 Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés végzése folyamán az ellenőrzési modell szakaszai az alábbiak: az ellenőrző szerv megvizsgálja az ellenőrzés alá vont költségvetési szerv költségvetési gazdálkodását (a bevételi, illetve kiadási előirányzatok teljesítését), illetve a kezelésében (tulajdonában) levő vagyontárgyakkal való gazdálkodást (használatot, hasznosítást, értékesítést); ezt követően az ellenőrző szerv a vizsgálat során megállapított tényeknek a vonatkozó jogszabályokban (államháztartási törvény, költségvetési törvény, kormányrendeletek, stb.) foglalt normákkal való összevetését végzi el; majd a tényeknek a normákkal való szembesítését követően a kapott eredményt értékeli, s ettől függően a szabályszerű, hatékony, stb. gazdálkodás meglétét vagy ennek hiányát konstatálja, az utóbbi esetben levonja a szükséges következtetéseket és az adott ügy körülményeitől függően megteszi a szükséges intézkedéseket (személyi felelősségre vonás, anyagi következmények, stb.) A hatályos magyar joganyagban expressis verbis az államháztartási pénzügyi ellenőrzésnek egyetlen definícióját lelhetjük fel. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 9/00. (XI. 6.) Korm. rendelet (Ber.) értelmező rendelkezései között kimondja, hogy a pénzügyi ellenőrzés az adott szervezet, program pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése. 6 Ugyanakkor az államháztartásról szóló, többször módosított 99. évi XXXVIII. törvény (Áht.) meghatározza az államháztartási pénzügyi ellenőrzés célját 7, s ebből a célmeghatározásból könnyűszerrel megalkotható az államháztartási pénzügyi ellenőrzés szabatos fogalom-meghatározása. Eszerint az államháztartási pénzügyi ellenőrzés az államháztartási pénzeszközökkel, illetve az államháztartási vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűségét, szabályozottságát, gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét vizsgáló tevékenység. Célszerű még e helyütt idézni az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 7/998. (XII. 0.) Korm. rendelet (Ámr.) fogalom-meghatározásainak köréből az ellenőrzést végző szervek definícióját. Eszerint: külső ellenőrzést végző szerv az Állami Számvevőszék, belső ellenőrzést végeznek a fejezet felügyeletét ellátó szervek és a költségvetési szervek belső ellenőrzési szervei, a Kormány belső ellenőrzést végző szerve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, hatósági ellenőrzést végez a vám-, az adóhatóság, az ONYF, illetve az OEP és igazgatási szervei, valamint külön jogszabályban meghatározott feladatok tekintetében ellenőrzést végez a Kincstár. 8 Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi szabályozása Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi szabályozása alapvetően két jogforrási szinten történik: részben törvények, részben kormányrendeletek útján, attól függően, hogy a pénzügyi ellenőrzési rendszer melyik fő csoportjáról (külső vagy belső pénzügyi ellenőrzés) van szó. Kizárólagosan az Országgyűlés szabályozza az államháztartás ún. külső pénzügyi ellenőrzési rendszerét (ezzel kapcsolatban részletesen lásd a soron következő., illetve 5. pontokat). E törvények körében magát az ország alaptörvényét is fellelhetjük, lévén, hogy a magyar közjogi berendezkedésben fontos helyet betöltő Állami Számvevőszék (mint az államháztartási külső ellenőrzés meghatározó szereplője) alapvető jogállásra, funkcióra vonatkozó jogi regulációját a Magyar Köztársaság Alkotmánya végzi el. E rövid, egyetlen paragrafusból 9 álló alkotmányi szabályozásra épül fel a számvevőszéki státusztörvény 0, amely részletekbe menően tartalmazza az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos jogi rendelkezéseket. 6 6 Ber.. b) pontja. 7 Áht. 0. () bekezdése. 8 Ámr.. 0. pontja. 9 Magyar Köztársaság Alkotmánya /C.. 0 Az Állami Számvevőszékről szóló 989. évi XXXVIII. törvény.
13 Az államháztartás külső pénzügyi ellenőrzése vonatkozásában az Alkotmányon és a számvevőszéki státustörvényen túl még további törvényekben is találhatunk a témánk szempontjából releváns szabályozási elemeket. Ennek megfelelően fontos jogi rendelkezéseket tartalmaz: az államháztartási törvény (Áht.) helyezi el az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzést a pénzügyi ellenőrzés rendszerében, továbbá több vonatkozásban előírja a könyvvizsgáló alkalmazási kötelezettségét (pl. a társadalombiztosítási alapoknál vagy az elkülönített állami pénzalapoknál); az önkormányzati törvény (Ötv.) állapítja meg a helyi (települési, illetve megyei) önkormányzatok külső pénzügyi ellenőrzésének formáit (számvevőszéki ellenőrzés, magánkönyvvizsgálat) és egyes szabályait; valamint a könyvvizsgálói törvény, amely a könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozó államháztartási területek vonatkozásában a könyvvizsgáló alkalmazásának és tevékenységének általános kereteit rögzíti. Az ún. államháztartási belső pénzügyi ellenőrzésnek (ezzel kapcsolatban részletesen lásd a soron következő., illetve 6. pontokat) a jogi regulációja már vegyesen tartalmaz törvényi, illetve kormányrendeleti jogforrásokat; értelemszerűen azzal a jogforrási hierarchiából szükségszerűen következő karakterisztikummal, miszerint az adott szabályozási tárgy alapjait, legfontosabb normáit törvény, ennek részleteit pedig a törvényben kapott rendeletalkotási felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg. Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzése körében a következő jogszabályokat szükséges kiemelten kezelni: az államháztartási törvényt (Áht.), amely részben elhelyezi a belső pénzügyi ellenőrzést a pénzügyi ellenőrzés rendszerében, részben pedig nevesíti az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés három pillérét, s ezekre nézve megállapítja a legfontosabb jogi normákat; az önkormányzati törvényt (Ötv.), amely meghatározza a helyi önkormányzati szektorban megvalósuló belső pénzügyi ellenőrzési rendszer specifikus elemeit (pl. pénzügyi bizottság); az államháztartás működéséről szóló kormányrendeletet (Ámr.), amely az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés egyik meghatározó elemét, az ún. folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (FEUVE) bontja ki részletesen; a belső ellenőrzési kormányrendeletet 5 (Ber.), amely az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés másik meghatározó pillérének részletes szabályait tartalmazza; valamint a KEHI státusrendeletét 6, amely a belső ellenőrzés összkormányzati szinten történő megvalósulásának szervezeti és működési szabályait tartalmazza. Sajnálatos közhelynek számít, hogy Magyarországon különösen a pénzügyi szabályozórendszer tekintetében a jogi normák (nem ritkán ugyanazon költségvetési éven, illetve adóéven belül) igen sűrű és gyakori változtatásoknak vannak kitéve. Ebből következően az előbbiekben felsorolt törvények, illetve kormányrendeletek számtalan időközbeni módosításon, kiegészítésen mentek keresztül, nagy számban helyeztek hatályon kívül rendelkezéseket, stb. Így például ma hatályos állapotában az Áht., de különösen az Ámr. egy agyontoldozott-foltozott jogszabály képét vetíti elénk (s ezek a változások jónéhány esetben a belső jogszabályi koherencia, sőt az érthetőség, alkalmazhatóság, s ekképpen végső soron a jogbiztonság rovására mentek végbe). A pénzügyi ellenőrzés témakörét illetően a módosító jogszabályok köréből kiemelendő a a Magyar Köztársaság 00. és 00. évi költségvetésének 00. évi végrehajtásáról szóló 00. évi XCV. törvény, amely merőben új, az európai jogharmonizációs kötelezettségeinkkel adekvát alapokra helyezte az államháztartási pénzügyi ellenőrzés rendszerét. Az államháztartásról szóló 99. évi XXXVIII. törvény. A helyi önkormányzatokról szóló 990. évi LXV. törvény. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 997. évi LC. törvény. 7/998. (XII. 0.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről. 5 9/00. (XI. 6.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről. 6 70/00. (IV. 5.) Korm. rendelet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról. 7
14 Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai Miként a módosító paragrafushoz fűzött miniszteri indokolás említi: a módosítás tartalmazza az államháztartási pénzügyi ellenőrzés célját, valamint meghatározza az államháztartási külső és belső pénzügyi ellenőrzés kereteit. Erre az új államháztartási pénzügyi ellenőrzési rendszerre, ellenőrzési modellre alapozva születtek meg a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó módosítások, illetve a korábbiakat felváltó új végrehajtási szabályozások (pl. a belső ellenőrzésről szóló kormányrendelet). Az új államháztartási pénzügyi ellenőrzési szabályrendszer 00. november 7.- ét követően vált a hatályos magyar jog részévé. Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés rendszere Mint láthattuk, az Áht. az államháztartási pénzügyi ellenőrzés alapvető céljaként azt rögzíti, hogy számot adjon arról, hogy a költségvetési szervek az elemi költségvetés végrehajtása során az államháztartási-költségvetési pénzeszközökkel és a kezelésükben, tulajdonukban, használatukban levő, az államháztartás körébe tartozó vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e. Az e célt megvalósítani hivatott államháztartás pénzügyi ellenőrzési rendszer összességében véve értelemszerűen kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére, azzal, hogy a rendszer egyes ellenőrzési fajtái csak korlátozott ellenőrzési hatókörrel, terjedelemmel bírnak. Az államháztartási pénzügyi ellenőrzési rendszer alaphelyzetben két fő csoportra bontandó szét. Ezek az ellenőrzés rendszerének 00 végén bekövetkezett megújítását követő terminológia alapulvételével 7 az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzés, valamint az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés. Államháztartási külső pénzügyi ellenőrzésről akkor beszélünk, ha az ellenőrzési tevékenységet a végrehajtó hatalomtól (azaz az ellenőrzött közigazgatási szervtől vagy közintézménytől) független, külső szerv/személy látja el. Ilyen külső ellenőrzés mindenekelőtt az Állami Számvevőszék által ellátott ellenőrzési tevékenység. Sőt, az államháztartási törvény államháztartási külső pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó passzusából 8 akár arra is következtethetnénk, hogy az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés a külső pénzügyi ellenőrzés egyetlen megvalósulása. Holott miként arra monográfiájában Kovács Árpád is rámutat 9 - az államháztartás külső pénzügyi ellenőrzésének lehetséges az Állami Számvevőszéken kívüli megvalósulási formája is, amennyiben az ellenőrzés megfelel a külső pénzügyi ellenőrzés kritériumainak (azaz a végrehajtó hatalomtól független külső szerv vagy személy folytatja le). Ilyeténképpen az államháztartás külső pénzügyi ellenőrzése körébe kell sorolnunk a könyvvizsgálói tevékenységet is, feltéve, hogy annak függetlensége biztosítva van. A külső pénzügyi ellenőrzéssel ellentétben az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés jóval heterogénebb, több ellenőrzési alfajtát is involvál, voltaképpen önmagában véve is egy rendszert képez. Az Áht. 00-ban elfogadott módosítása 0 az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer három pillérét határozta meg, úgymint:. folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE),. belső ellenőrzés (amely önmagában is összetett, heterogén), illetőleg. központi koordináció, harmonizáció, szabályozás. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés egyes pilléreit, ezek főbb jellegzetességeit, jogi szabályozását a jelen fejezet 6. pontjában tárgyaljuk ig a számvevőszéki ellenőrzés, illetőleg a többféle (kormányzati, felügyeleti, illetve a háromfokozatú belső) költségvetési ellenőrzés klasszifikációt alkalmaztuk. 8 Lásd az Áht. 0/A. () bekezdését. 9 Lásd Kovács Árpád id.m. -. old. 0 Lásd a Magyar Köztársaság 00. és 00. évi költségvetésének 00. évi végrehajtásáról szóló 00. évi XCV. törvény. -ának () bekezdését.
15 Fentiek alapulvételével az alábbi ábra az államháztartási pénzügyi ellenőrzési rendszer sematikus vázlatát mutatja be: SZÁMVEVŐSZÉKI ELLENŐRZÉS KÜLSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐR- ZÉS FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLAT ÁLLAMHÁZTARTÁSI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI RENDSZER FEUVE BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐR- ZÉS BELSŐ ELLENŐR- ZÉS KÖZPONTI HAR- MONIZÁCIÓ SZERVEZETEN BE- LÜLI BELSŐ ELLENŐR- ZÉS FELÜGYELETI JEL- LEGŰ BELSŐ ELLEN- ŐRZÉS KORMÁNYZATI BEL- SŐ ELLENŐRZÉS Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai Végül fontos még azt is megemlítenünk, hogy az államháztartási pénzügyi ellenőrzési rendszer két fő ága nem egymástól elszigetelve, hanem egymást kiegészítve és kölcsönösen kisegítve látja el feladatait. A külső és a belső pénzügyi ellenőrzés, az ezekhez tartozó egyes ellenőrzési pillérek ugyanis bizonyos értelemben egymásra vannak utalva, rendeltetési céljuk minél teljesebb eléréséhez a köztük levő összhang megteremtése is nélkülözhetetlen. 5 Az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzés Az Áht. meglehetősen lakonikus az államháztartás külső pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatban, ugyanis csak annyit tartalmaz, hogy az ezzel összefüggő feladatokat az Állami Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg. Ebből a megfogalmazásból akár az a következtetés is adódhatna, miszerint az államháztartás külső pénzügyi ellenőrzése, illetőleg az Állami Számvevőszék feladat- és hatásköre (a számvevőszéki ellenőrzés) egymást teljes egészében lefedi. Ugyanakkor, mint azt az előző pontban már kifejtettük, más ellenőrzési tevékenység is idetartozhat, ha megfelel a külső pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos függetlenségi kritériumnak. Jellemzően ilyen az államháztartás több területén (pl. a társadalombiztosítási alapoknál) megjelenő független könyvvizsgálat, auditálási kötelezettség (magánkönyvvizsgálat). Viszont az is kétségtelen, hogy az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzés körében az Állami Számvevőszéké, a számvevőszéki ellenőrzésé a dominancia, erre figyelemmel az alábbiakban elsősorban az erre vonatkozó jogi szabályozást fejtjük ki bővebben; majd ezt követően szólunk a független könyvvizsgálatról is, különös tekintettel a helyi önkormányzati szférában előírt auditálási kötelezettségekre. 5. A számvevőszéki ellenőrzés szabályozási szintjei Az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzés főszereplőjének, az Állami Számvevőszéknek a magyar közjogi berendezkedésben betöltött különleges helyzetével adekvátan a számvevőszéki jogi szabályozás is mutat fel az államháztartási pénzügyi ellenőrzési rendszer területén unikálisnak mondható szabályozási elemeket (témánk szempontjából az egyetlen olyan terület, amellyel az Alkotmány is foglalkozik). Mindeme sajátosságokra tekintettel mindenképpen szükséges néhány sort szentelni a számvevőszéki ellenőrzés jogi szabályozásának. Az Állami Számvevőszék feladat- és hatásköreivel, illetve jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatos jogi szabályozás két a magyar jogszabályi hierarchiában kiemelkedő jelentőségű - törvényben lelhető fel. 9
16 Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai Egyrészt tekintettel az Állami Számvevőszéknek a magyar közjogi berendezkedésben betöltött kiemelkedő szerepére az ország alaptörvénye, az Alkotmány határozza meg a legalapvetőbb szabályokat, másrészt pedig az alkotmányi szabályozásra ráépülve a kétharmados törvények közé tartozó számvevőszéki státustörvény állapítja meg a részleteket. Hatályos alkotmányunk VI. fejezete szól az Állami Számvevőszékről; az ebben található szabályozás négy alapvető elemet ragad meg a szervezeti jogállást, a legfőbb vezetők megbízatásának kérdését, az ellenőrzési tevékenység (azaz az alapvető számvevőszéki funkciók) fő irányait, valamint az ellenőrzési tevékenység módszerével kapcsolatos garanciális szabályokat. Ennek megfelelően az Alkotmány az Állami Számvevőszéket az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként határozza meg; kimondja, hogy a legfontosabb vezetői tisztségeknél (az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökei) a tisztség elnyeréséhez az országgyűlési képviselők legalább kétharmadának egybehangzó szavazata szükséges; az Állami Számvevőszék feladatkörével kapcsolatban rögzíti az államháztartás gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzési kötelezettséget, meghatározza e kötelezettség néhány fontos elemét (pl. az állami költségvetési javaslat megalapozottságának vizsgálata, a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződések ellenjegyzése), a részletek kibontását, továbbá egyéb ellenőrzési feladatok meghatározását értelemszerűen a számvevőszéki státustörvényre hagyva; s végül rendelkezik az ellenőrzési tevékenység alapvető szempontjairól (törvényességi, célszerűségi, illetve eredményességi szempontok), valamint az ellenőrzési jelentések kötelező nyilvánosságáról. Az Alkotmányban meghatározott fundamentális szabályok alapján a számvevőszéki státustörvény fejti ki részleteiben az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzés célját, az ezt megvalósítani hivatott számvevőszéki feladat- és hatásköröket, illetve eszközrendszert, továbbá az ellenőrzést alanyi oldalról megvalósító állami szerv, az Állami Számvevőszék jogállását, szervezetét és működését. Ezeket a törvényi rendelkezéseket mutatjuk be a soron következő pontok alatt. 5. Az Állami Számvevőszék feladat- és hatásköre Az Állami Számvevőszék államháztartás gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége felöleli az államháztartás teljes spektrumát (valamennyi államháztartási alrendszert), az államháztartás forrásainak, azok felhasználásának és a vagyonnal való gazdálkodásának az ellenőrzését. Mindennek keretében az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultsága és kötelezettsége kiterjed az állami költségvetési javaslat (szükség esetén az állami pótköltségvetési javaslat) megalapozottságával, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségével, a közpénz-felhasználások törvényességével, szükségességével és célszerűségével, az állami költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működésével, az elkülönített állami pénzalapok (pl. a Munkaerőpiaci Alap) felhasználásával, a társadalombiztosítási pénzalapok (a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap) felhasználásával, az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadással (a költségvetési beszámolóval), 0 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 99. évi XX. törvény VI. fejezetének /C. -a. Az Alkotmány /C. () bekezdése szerint: Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Állami Számvevőszékről szóló 989. évi XXXVIII. törvény. Vagy ahogyan a számvevőszéki státustörvény preambuluma fogalmaz: az állam bevételeinek, kiadásainak, valamint az állami vagyon hasznosításának ellenőrzése érdekében.
17 a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának (ideértve az Európai Unió költségvetéséből származó, illetve más nemzetközi támogatások és az ezekhez kapcsolódó hazai költségvetési támogatások felhasználását is) törvényességével, eredményességével és célszerűségével, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességével és célszerűségével, az állami költségvetés hitelfelvételeivel, illetve a felvett hitelek felhasználásával és törlesztésével, illetőleg a Magyar Nemzeti Banknak az államháztartáshoz fűződő hitelkapcsolataival összefüggő ellenőrzésekre. Az államháztartási gazdálkodással összefüggésben az Állami Számvevőszék ellenőrzi, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül az állami költségvetés egyetlen kiadási tételét se lépjék túl, illetőleg országgyűlési felhatalmazás nélkül ne kerüljön sor átcsoportosításra, elnöke útján ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket (e körben az ellenjegyzés azt tanúsítja, hogy a hitelfelvétel megfelel a törvényi előírásoknak), ellenőrzi valamennyi hazai adóhatóság (az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal és területi szervei, a Vám- és Pénzügyőrség és területi szervei, a megyei és fővárosi illetékhivatalok, valamint a települési önkormányzatok jegyzői) tevékenységét, véleményezi az Országgyűlés elé terjesztett kormányprogramok és az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok indokoltságát, célszerűségét és teljesítését. Fentieken túlmenően az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket/intézményeket, az állami költségvetésből juttatott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél, az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban/résztulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek (vállalkozások) vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, illetőleg az állami vagyon elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartását. Ebben a körben az Állami Számvevőszék vizsgálhatja az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereinek vagyonát érintő szerződéseket a következő alanyoknál: a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, azoknál a szerződő feleknél, akik/amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél5. Az iméntiekben leírtakkal összefüggésben szükséges annak kihangsúlyozása, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogkörének terjedelme a közvagyon kezelésének, a támogatásként folyósított közpénzek igénylésének és felhasználásának teljes folyamatára kiterjed, függetlenül attól, hogy mely szervezet (személy) a végső felhasználó. Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai 5 Lásd a Polgári Törvénykönyvről szóló 959. évi IV. törvény 685. c) pontját.
18 Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai A számvevőszéki ellenőrzés szerepének és hatáskörének ezzel adekvát kiterjesztését, megerősítését az ún. Üvegzseb-törvény 6 végezte el, melynek alapján az Állami Számvevőszék közjogi felhatalmazást kapott, hogy ellenőrzései során - az állami vagyon, illetve a támogatások felhasználása jogszerűségének ellenőrzése céljából túllépjen az állami szervek körén. Ennek megfelelően az Állami Számvevőszék - ellenőrzési feladataival összefüggésben - vizsgálhatja az államháztartás alrendszeréből finanszírozott beszerzéseket és a közvagyont érintő szerződéseket a megrendelőként eljáró állami, önkormányzati szervnél, valamint a megrendelővel kapcsolatban álló, a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy az Üvegzseb-törvény a számvevőszéki ellenőrzés korlátjaként határozta meg, hogy a megrendelők szerződéses partnereinél, illetve a szerződés teljesítésében közreműködőknél végzett ellenőrzés esetén az Állami Számvevőszék nem élhet a törvényben meghatározott zárolási jogával. 7 Egyéb feladatai körében az Állami Számvevőszék eseti ellenőrzéseket végez/végezhet (ezzel kapcsolatban lásd a következő bekezdést is), törvényességi szempontból ellenőrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeretének felhasználására vonatkozó adatokat, törvényességi szempontból ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét, törvényességi szempontból ellenőrzi a pártok gazdálkodását, illetőleg törvényességi szempontból ellenőrzi a pártok parlamenti képviselőcsoportjai (frakciói) részére az Országgyűlés által folyósított hozzájárulások felhasználását. Az eseti ellenőrzések körében az Állami Számvevőszék lehetnek külső kezdeményezésen alapuló részben kötelező, részben fakultatív - feladatai is, amelyek az alábbiak szerint összegezhetők: ellenőrzést végez az Országgyűlés utasítására, ellenőrzést végezhet a Kormány kérésére, ellenőrzést végezhet, továbbá ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet végezhet a NATO, az Európai Unió, illetve feltéve, hogy az adott szervezetben a Magyar Állam tagsággal bír - nemzetközi szervezet felkérésére, illetőleg ellenőrzést végezhet, továbbá ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet végezhet az Országgyűlés vagy a Kormány által vállalt nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére. Fentiek köréből a nemzetközi relevanciájú feladatok ellátására a külső kezdeményezésben foglaltaktól függően - nemcsak belföldön, hanem külföldön is sor kerülhet, továbbá az ide tartozó ellenőrzési tevékenység akár díjazás ellenében is végezhető. Fontos korlát viszont, hogy az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési tervének teljesítését a nemzetközi érintettségű ellenőrzési tevékenységek végzése semmiképpen nem veszélyeztetheti. Az Állami Számvevőszék az iméntiekben felsorolt ellenőrzéseit főszabályként mind törvényességi, mind célszerűségi és eredményességi szempontok alapján végzi. Meghatározott esetekben miként azt a felsorolásban külön jeleztük - azonban ellenőrzési jogköre csak törvényességi kontrollt foglal magában, erre példaként szolgálhat a politikai pártok gazdálkodásával, a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásával vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeretének felhasználásával kapcsolatos számvevőszéki ellenőrzési tevékenység. Az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzések gyakoriságát az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg, feltéve, hogy valamely ellenőrzési fajtával kapcsolatban törvény nem szabályozza a gyakoriságot (így például a költségvetés, illetve a zárszámadás esetében, ahol a törvény alapján évente történik az ellenőrzés). 6 Lásd a 00. évi XXIV. törvény. () bekezdését. 7 Lásd a 00. évi XXIV. törvény. -át.
19 Fontos törvényi előírás, hogy az ellenőrzés lefolytatása során az Állami Számvevőszék figyelemmel kíséri az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének működését, véleményezi a továbbfejlesztésükre vonatkozó javaslatokat, illetőleg ha ezt szükségesnek látja saját maga is tesz továbbfejlesztési javaslatot. 5. A számvevőszéki ellenőrzés eszközrendszere Mint láthattuk az Állami Számvevőszék által végzett államháztartási külső pénzügyi ellenőrzés legalábbis főszabályként célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok alapján történik. E keretben az ellenőrzési tevékenység hatékonyságát és eredményességét egy sor a számvevőszéki státustörvényben lefektetett - törvényi eszköz, jogosultság és kötelezettség szolgálja. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze. Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy ellenőrzési tevékenysége során egyaránt rendelkezik aktív (azaz az ellenőrzött szerv együttműködését kívánó) és passzív (azaz az ellenőrzött szerv részéről csupán tűrést elváró) információs jogosultságokkal. Az aktív információs jogosultság körében az ellenőrzést végző személy a vizsgált szerv bármely helyiségébe beléphet, vizsgálatot tarthat, a vizsgált szerv bármely dolgozójától akár szóban, akár írásban felvilágosítást kérhet. Helyszíni ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző személy köteles tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni. A passzív információs jogosultság magában foglalja az iratokba és más dokumentációkba, továbbá az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába való betekintés jogát. Betekintési jogosultságát az sem korlátozza, ha az érintett irat, más dokumentáció, adatállomány államtitkot, szolgálati titkot vagy egyéb titkot tartalmaz. A betekintési jogosultságon túlmenően az ellenőrzést végző személy az érintett iratról, más dokumentációról, adatállományról másolatot, illetve kivonatot készíthet, továbbá lefoglalhatja azokat. Fontos garanciális előírás viszont, hogy lefoglalás csak akkor eszközölhető, ha az adott ügyben büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése látszik indokoltnak, vagy pedig az irat, más dokumentáció, adatállomány megváltoztatásától (meghamisításától), illetőleg megsemmisítésétől lehet tartani. Adott esetben az ellenőrzés tárgya ki is egészülhet, ugyanis amennyiben a felmutatott okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, és ehhez más szervnél is ellenőrzést kell végezni, az Állami Számvevőszék ellenőre jogosult az összefüggő tényeket a másik szervnél is megvizsgálni. Az ellenőrzés alá vont iratokban, más dokumentumokban és az adatnyilvántartó rendszerekben szereplő személyes adatok az ellenőrzés lefolytatása céljából átvehetők, illetve kezelhetők, azzal a lényeges korlátozással, hogy azon személyek személyes adatai nem vehetők át, akik a vizsgált tevékenységben nem érintettek és személyes adataik az ellenőrzés lefolytatásához nem szükségesek. Az e korlátozás alá nem eső, az ellenőrzés lefolytatása céljából átvett személyes adatokat az Állami Számvevőszék csak a számvevőszéki státustörvényben meghatározott szerveknek (pl. büntetőeljárás kezdeményezése esetén a nyomozó hatóságnak) továbbíthatja, illetőleg a személyes adatokat a vizsgálat befejezését követően csak meghatározott ideig (főszabályként öt évig) kezelheti. Az ellenőrzés folyamán az Állami Számvevőszék kármegelőzés céljából anyagi és pénzeszközöket zárolhat, feltéve, hogy rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást állapít meg, illetve az ellenőrzött szerv a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okoz. A zárolás végrehajtásáról az Állami Számvevőszék elnökének megkeresése alapján a pénzügyminiszter vagy az ellenőrzött szerv vezetője köteles gondoskodni. Ugyanakkor a zárolási jogosítványnak törvényi korlátai; egyfelől nem terjedhet ki a munkabérekre, másfelől pedig nem alkalmazható zárolás az államháztartás valamely alrendszeréből finanszírozott beszerzésekkel és az államháztartás valamely alrendszerének vagyonával kapcsolatos szerződésekben érintett azon szerződő feleknél, akik/amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél. Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai
20 Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés jogi alapjai A törvény részletesen meghatározza egyfelől az ellenőrzött szerv kötelezettségeit, azt, hogy a számvevőszéki ellenőrzés során milyen magatartást kötelesek tanúsítani, másfelől pedig az Állami Számvevőszék részéről ellenőrzést végző személy kötelezettségeit, felelősségét. E szabályok szerint az ellenőrzött szerv köteles: az Állami Számvevőszék megkeresésének soron kívül eleget tenni, az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot megadni és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni, az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni, továbbá az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni. Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy felelősségét pedig a következő relációkban állapítja meg a törvény: az ellenőrzési feladatnak a vizsgálati programban foglaltak szerinti végrehajtása, a vizsgálati program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapítása, feltárása és írásban történő rögzítése, az ellenőrzési megállapítások helytállósága és azok adatszerű megalapozottsága. Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy köteles az ellenőrzött szervnél az általa felelősként megjelölt személlyel a megállapításait írásban ismertetni, és ettől a felelős személytől írásbeli magyarázatot kérni. A felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot nyolc napon belül köteles megadni. E magyarázat elfogadásáról vagy elutasításáról az ellenőrzést végzőnek tizenöt napon belül írásban kell nyilatkoznia. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításait megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, aki arra nyolc napon belül írásban észrevételeket tehet, illetve intézkedéseket rendelhet el. Ez utóbbiakról az ellenőrzött szerv köteles - harminc napon belül - tájékoztatni az Állami Számvevőszéket. Amennyiben az Állami Számvevőszék a megtett intézkedéseket nem találja kielégítőnek, erről tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét, továbbá tájékoztathatja az Országgyűlést vagy az esetet az állami költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadáshoz kapcsolódó éves jelentésben ismerteti. A számvevőszéki ellenőrzés során feltárt kirívóan súlyos szabálytalanságoknak lehetnek az előzőekben ismertetetteken túlmenő következményei is. Ugyanis ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzés eredményeként bűncselekmény alapos gyanúját állapítja meg, e megállapításait az illetékes hatósággal (ügyészséggel, rendőrséggel, stb.) haladéktalanul közölni köteles. A bűncselekmény alapos gyanúját ki nem merítő egyéb mulasztások feltárása esetén az Állami Számvevőszék mérlegelési jogkörében eljárva - kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a feltárt mulasztásban érintett, a mulasztásért felelősséggel tartozó személyekkel szembeni felelősségre vonást. Mind a bűncselekmény gyanújának közlése, mind a felelősségre vonás kezdeményezése esetében a megkeresett szerv (nyomozó hatóság, munkáltató, stb.) köteles az eljárás megindításáról 60 napon belül, a lefolytatott eljárás eredményéről pedig annak lezárultát követő 0 napon belül az Állami Számvevőszéket tájékoztatni. Az Állami Számvevőszék az általa az adott évben lefolytatott ellenőrzésekről éves jelentésében tájékoztatja az Országgyűlést. Az Állami Számvevőszék elnöke felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek benyújtott jelentésben szereplő adatok, illetőleg ténymegállapítások valódiságáért és helytállóságáért. A számvevőszéki jelentéseket nyilvánosságra kell hozni, ez azonban nem tartalmazhat államtitkot vagy szolgálati titkot, illetve törvény által védett egyéb titkot. Azonban a vizsgált magánszemély, jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv felelős vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata közérdekből nyilvános adatnak minősül, és ekképpen a jelentésben nyilvánosságra hozható, illetőleg egyéb módon hozzáférhetővé tehető.
Ellenőrzések a közigazgatásban február 8. Győrffi Dezső Miskolci Egyetem
Ellenőrzések a közigazgatásban 1 Ellenőrzések a közigazgatásban 1. Államháztartási kontrollok 2. Az Állami Számvevőszék 3. Könyvvizsgálók a közszférában 4. Hatósági, felügyeleti és törvényességi ellenőrzések
RészletesebbenKöltségvetési szervek ellenőrzése. II. Előadás. Ellenőrzések a közigazgatásban
Költségvetési szervek ellenőrzése II. Előadás Ellenőrzések a közigazgatásban Ellenőrzések a közigazgatásban 1. Államháztartási kontrollok 2. Az Állami Számvevőszék 3. Könyvvizsgálók a közszférában 4. Hatósági,
Részletesebben"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.
Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról
RészletesebbenJavaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére
Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének
Részletesebben8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE
8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét
RészletesebbenXI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott
RészletesebbenNeszmély Község Polgármesteri Hivatala
Neszmély Község Polgármesteri Hivatala F O L Y A M A T B A É P Í T E T T, E L Ő Z E T E S, U T Ó L A G O S É S V E Z E T Ő I E L L E N Ő R Z É S ( F E U V E ) S Z A B Á L Y Z A T A 2011. december 20. Elfogadásra
Részletesebbendr. Mészáros Miklós jegyző
PK.: 10.052/2007. Mellékletek: 1.sz. Ellenőrzési kapacitás bemutatása 2.sz. 2008. évi belső ellenőrzési terv-javaslat J a v a s l a t a 2008. évi belső ellenőrzési terv megállapítására Összeállította:
RészletesebbenÖsszefoglaló jelentés a évi belső ellenőrzési terv végrehajtásáról
ELŐTERJESZTÉS Összefoglaló jelentés a 2017. évi belső ellenőrzési terv végrehajtásáról A.) A helyi önkormányzat belső ellenőrzését a belső kontrollrendszer, a folyamatba épített, előzetes, utólagos vezetői
RészletesebbenA Kar FEUVE rendszere
4. sz. melléklet a 6/2016. (I. 1) sz. Dékáni utasításhoz A Kar FEUVE rendszere Az Államháztartási törvény alapján az (átfogó) szervezeti egység vezetője felelős: a feladatai ellátásához az (átfogó) szervezeti
RészletesebbenJászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve
Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás
RészletesebbenHEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9.
HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Ikt szám: 12-8/2016/23 1. Kivonat A Heves Megyei Közgyűlés 2016. december 6-i ülésénekjegyzőkön yvé ből 83/2016. (XII. 6.) közgyűlési
RészletesebbenA MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE
3. melléklet A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. -ának (6) bekezdése alapján szabadalmi elbíráló
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE. Elfogadva: március 22. Módosítva: január 22., hatályba lép: 2013.
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE Elfogadva: 2011. március 22. Módosítva: 2013. január 22., hatályba lép: 2013. január 24-én A Belső Ellenőrzési Iroda ügyrendjét (a továbbiakban:
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT FEUVE SZABÁLYZAT SOPRON 2013 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 3 II. Ellenőrzési nyomvonal... 3 III. A kockázatkezelés rendszerének kialakítása... 4 IV.
RészletesebbenFolyamatba épített ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE
Folyamatba épített ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE Kerekegyháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerét (a továbbiakban
RészletesebbenBodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv
Gencsapáti Község Önkormányzata 2017. évi belső ellenőrzési terve Bodorkós Ferenc polgármester Kőszegfalviné Pajor Klára belső ellenőrzési vezető Dr. Görög István jegyző 2017. évi belső ellenőrzési terv
RészletesebbenAZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA
Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január
Részletesebben4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól
A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi
RészletesebbenTolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja
Egyszerű többség Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat 2017. évi belső ellenőrzési tervének elfogadására Előadó:
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.
A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.
A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenElőterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az
Polgármester Előterjesztés a képviselő-testület számára önkormányzat rendszerének 2008. ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentés alapján Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Intézkedési terv az gazdálkodási
RészletesebbenA MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET
A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket
RészletesebbenELLENŐRZÉSI JELENTÉS
Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Szeghalom, Szabadság tér 4-8. sz. Ügyszám: 16-19/2009/1. ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Az ellenőrzésre a Társulás 2009. évi ellenőrzési munkaterve alapján került sor. Az ellenőrzés
RészletesebbenSZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE
SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként
Részletesebbenaz elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásról készített zárszámadásra.
2 Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve. Feladatát az Országgyűlésnek alárendelve látja el. Jogállását és hatáskörét az új Alaptörvény és az Állami Számvevőszékről
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.
ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása
RészletesebbenSZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Iroda (továbbiakban: Társulási Iroda) szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét
RészletesebbenDOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.
DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére
RészletesebbenÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/
ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére.
Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Tárgy: Az Izsáki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.
RészletesebbenRudabánya Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA
Rudabánya Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA I. Bevezetés Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht),
RészletesebbenA költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai
A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai Belső Ellenőrök Társasága 2015. 09. 24 Dr. Csáki Ilona Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1 Költségvetési gazdálkodás Államháztartás
Részletesebben2. E L Ő T E R J E S Z T É S Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2008. október 14-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2009. évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyása Az előterjesztést
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének szeptember 25-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Belső i terv módosítása Iktatószám: 713-11/2012. A napirend előterjesztője:
Részletesebben2015-2018. Község Önkormányzata
Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről
Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt
RészletesebbenSzentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6.
Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Száma: U-5180-4/2008. Témafelelős: Dr. Sztantics Csaba Tárgy: Tájékoztató az Állami Számvevőszék által végrehajtott Szentes Város Önkormányzata
RészletesebbenAlmáskert Napköziotthonos Óvoda
Almáskert Napköziotthonos Óvoda A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA Hatályba lépés időpontja: 2006. május 1. Készítette: Kiss Róbertné óvodavezető I. Bevezetés
RészletesebbenCibakháza Nagyközség Önkormányzata 144/2015.(XII.15.) KT határozata Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tervéről
Cibakháza Nagyközség Önkormányzata 144/2015.(XII.15.) KT határozata Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának 2016. évi belső ellenőrzési tervéről Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország
RészletesebbenJAVASLAT A ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA
BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐ JAVASLAT A 2007. ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA Készítette: Simon István Benkó Péter belső ellenőrök Előterjesztő: Dr. Szeles Gábor jegyző Budapest-Csepel
RészletesebbenKözpénzek és ellenőrzésük
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közpénzek és ellenőrzésük 2006/2007-es tanév, I. félév ÓRAVÁZLAT Az öt, háromórás előadásra építő, összesen 15 órás, szóbeli vizsgával záruló harmadik alkalommal
RészletesebbenKontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár
Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Dr. Bőcz Sándor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kabinetfőnöke Budapest, 2012. november 15. A KEHI JOGÁLLÁSÁT, TEVÉKENYSÉGÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK
RészletesebbenÉves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről
Önkormányzatának Belső ellenőre 4465 Rakamaz, Kossuth út 68. Száma:../2014. Éves összefoglaló i jelentés, Önkormányzatának 2013. évi belső i tevékenységéről A jelentésben használt jogszabályi hivatkozások:
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évi belső i terve a költségvetési szervek belső éről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet
RészletesebbenKivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből
Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.
RészletesebbenBékés Város Képviselő-testülete október 20-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzata évi ellenőrzési terve Előkészítette: Juhos Józsefné belső ellenőrzési vezető Békési Kistérségi Iroda Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: III/4. Döntéshozatal
RészletesebbenTűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének
Előterjesztő: Tárgy: Polgármester A Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének alapját
RészletesebbenÜgyiratszám:639-3/2014. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZABÁLYZAT HATÁLYA
Ügyiratszám:639-3/2014. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZABÁLYZAT HATÁLYA A Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal, mint az Ávr. 10. alapján kijelölt költségvetési szerv szabályzatának hatálya
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
SZMSZ 7. sz. melléklete DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal)
RészletesebbenÖsszevont Ellenőrzési munkaterve
Dorog Város Önkormányzat Dorog Város Önkormányzat Összevont Ellenőrzési munkaterve 2018. évre Dorog, 2017. november 20. Jóváhagyta:. Kecskésné Patos Szilvia jegyző 1 Tartalomjegyzék 1. Az éves ellenőrzési
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu
Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére
6. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2016. évi belső i tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:
RészletesebbenB U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M
1. sz. melléklet B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M BELSŐ ELLENŐRZÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lép: 2013. július 1-jén Az államháztartásról
RészletesebbenElőterjesztés A Bicske Város Sportjáért Közalapítvány évi beszámolójának elfogadásáról
Előterjesztés A Bicske Város Sportjáért Közalapítvány 2018. évi beszámolójának elfogadásáról 1. előterjesztés száma: 128/2019. 2. előterjesztést készítő személy neve: Setéth-Fazekas Hajnalka 3. előterjesztést
RészletesebbenJAVASLAT A 2010. ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐ JAVASLAT A 2010. ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA Készítette: Benkó Péter Laborczné Simon Ildikó Budai Gyula belső ellenőrök Előterjesztő:
RészletesebbenKunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában
Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre
RészletesebbenTISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009.(III. 19.) Kt. számú határozata
TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009.(III. 19.) Kt. számú határozata a Tiszavasvári Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2008. évi ellenőrzéséről című számvevői jelentésről,
RészletesebbenVizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez
Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez 15 pontos kérdések 1. kérdés: Mutassa be a pénz és a pénzügyi igazgatási rendszer szerepének alakulását
RészletesebbenAz intézmény neve, címe: Biatorbágy Város Önkormányzat. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/a.
Az intézmény neve, címe: Biatorbágy Város Önkormányzat 2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/a. Polgármester: Dr Palovics Lajos Jegyző: Makranczi László Belső ellenőr foglalkoztatási formája: külsős, megbízási
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:
RészletesebbenA BELSŐ ELLENŐRZÉS ALAPJAI A BELSŐ ELLENŐZÉS GYAKORLATA
A BELSŐ ELLENŐRZÉS ALAPJAI A BELSŐ ELLENŐZÉS GYAKORLATA 1. A tréning programja 1.1. Megnevezés Belső ellenőrzés alapjai a belső ellenőrzés gyakorlata 1.2. A tréning célja A hatnapos tréning sikeres elvégzésével
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 4.b. Mutassa be a beruházások, felújítások ellenőrzését!...
TARTALOMJEGYZÉK 1.a. Határozza meg a pénzügyi ellenőrzés fogalmát és célját, valamint mutassa be a vállalati és intézményi belső kontrollrendszer felépítését, funkcióját, helyét a vállalkozás, illetve
RészletesebbenA SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE
A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. (5) bekezdésének megfelelően a Jegyző kötelessége a szabálytalanságok
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső
RészletesebbenGyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának 4/2016. (II.15.) határozata
Kivonat! Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulási Tanácsa 2016. február 15-i ülésén készült jegyzőkönyvéből: Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának 4/2016. (II.15.) határozata
RészletesebbenVáros Jegyzője. Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata évi belső ellenőrzési tervéről
Város Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112,113 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata
RészletesebbenJ A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására
J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2015-2018. évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására Előterjesztő: Székhely település polgármestere Készítette: Ózdi Polgármesteri Hivatal Belső
Részletesebbena költségvetés alapján történő gazdálkodás elve a programozás elve EU programokhoz saját forrást biztosítani kell; a teljesség elve minden pénzügyi
Magyar államháztartási törvény a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve a programozás elve EU programokhoz saját forrást biztosítani kell; a teljesség elve minden pénzügyi művelet; a valódiság elve
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Biatorbágy Város Önkormányzata évi belső ellenőrzési tervéről
ELŐTERJESZTÉS Biatorbágy Város Önkormányzata 2010. évi belső ellenőrzési tervéről Az Önkormányzat éves ellenőrzési terv készítési kötelezettségét több jogszabály is előírja: - a költségvetési szervek belső
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s
EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS, EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT, HIDEGKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA, TÓTVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐJE Szám: EPL/57/5/2014. E l ő t e
RészletesebbenOrszágos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó
Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak
RészletesebbenBelső Ellenőrzési Alapszabály
Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer
RészletesebbenBelső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban
Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban 2013. 04. 11. 1 Az előadás részei: Bevezetés 1. Összefoglalás a költségvetési gazdálkodásról 2. Összefoglalás az államháztartás külső ellenőrzésének
RészletesebbenKÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS, ÉRTÉKELÉS
Győrffi Dezső kamarai tag könyvvizsgáló 3800 Szikszó Hunyadi u. 40. Tel: (46) 596-270 KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS, ÉRTÉKELÉS Borsodnádasd Város Önkormányzata 2013. évi költségvetési rendelettervezetének felülvizsgálatáról
Részletesebben2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés
Iktatószám: Készült 2 eredeti példányban 2014. évi.. Készítette: Illyésné Nagy Terézia Jóváhagyta: Márkus Erika belső ellenőr jegyző 1 TARTALOMJEGYZÉK: Vezetői összefoglaló 3 I. A belső ellenőrzés által
RészletesebbenPüspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. szám E l ő t e r j e s z t é s számvevői jelentéshez készült intézkedési tervről Az Állami Számvevőszék 2009. június 2-től megszakításokkal
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 15-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a 2016. évi belső ellenőrzési terv jóváhagyására ELŐTERJESZTŐ
RészletesebbenA rendelet 1. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Doboz Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2014. (V.30.) önkormányzati rendelete Doboz Nagyközség Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2013. (II.15.), 14/2009
RészletesebbenÁllamháztartási szakellenőrzés
Nagy Orsolya, Németh Edit Államháztartási szakellenőrzés A kiadvány a 14447/14/2009 ügyiratszámon 2009. november 25-től tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott. Szerzők: Nagy Orsolya, 2009 Németh Edit,
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AZ ALAP A Kormány a fővárosi és
RészletesebbenSzámviteli szabályozás
Dr. Pál Tibor 2010.11.29. Társasági Számviteli szabályozás 7. ELŐADÁS Szabályok és elvek a könyvvizsgálat során Egyéb standardok KÖNYVVIZSGÁLAT Számviteli Könyvvizsgáló választása Ki lehet könyvvizsgáló?
RészletesebbenKÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS, ÉRTÉKELÉS
Győrffi Dezső kamarai tag könyvvizsgáló 3800 Szikszó Hunyadi u. 40. Tel: (46) 596-270 KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS, ÉRTÉKELÉS Borsodnádasd Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési rendelettervezetének felülvizsgálatáról
RészletesebbenFővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Vámosmikola, Ipolysági út 9-11.
Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona 2635 Vámosmikola, Ipolysági út 9-11. ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS 2015. 1. oldal, összesen: 10 Az intézmény neve, címe: Az intézmény vezetője: Belső ellenőri álláshellyel
RészletesebbenÉves ellenőrzési jelentés
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatal ELLENŐRZÉSI CSOPORTJA :1041 Budapest, István út. 14 231-3260; 231-3248 2. számú melléklet Éves ellenőrzési jelentés a Budapest Fővárosi
Részletesebben9/2018. (II. 23.) önkormányzati rendelet
9/2018. (II. 23.) önkormányzati rendelet Időpont: 2018-02-24 A szöveg időállapota: 2018.X.20. Időállapot váltás: 2018.II.24. 2018.X.19. 2018.X.20. - 9/2018. (II. 23.) önkormányzati rendelet Győr Megyei
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Önkormányzata évi belső ellenőrzési tervéről
Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S Önkormányzata 2013. évi belső ellenőrzési tervéről A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos
RészletesebbenSzámviteli szabályozás
Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 7. ELŐADÁS Szabályok és elvek a könyvvizsgálat során Társasági törvény Egyéb Könyvvizsgálati törvény KÖNYVVIZSGÁLAT Könyvvizsgálati standardok Számviteli
Részletesebben2018. évi belső ellenőrzési terv
Melléklet a /2017. (XI.23.) határozathoz Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal Iktatószám: Edelényi Közös Önkormányzati Hivatalra vonatkozó 2018. évi belső ellenőrzési terv Készült: 2017. november 14. Készítette:
Részletesebben1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és
RészletesebbenPÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE
PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Iktatószám:. PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
Részletesebbenmely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére Tárgy: A 2015-2019. évekre vonatkozó stratégiai ellenőrzési terv elfogadása Tisztelt
RészletesebbenPálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata
Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)
RészletesebbenAz Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében
Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében dr. Metka Bernadett 2 3 I. Az ÁSZ helye és szerepe - mi is az az ÁSZ? - történelmi elızmények, történelmi és jogi háttér - elhatárolás
Részletesebben/2007. sz. önk. rendelet. Miskolc Megyei Jogú Város intézményeinek helyben központosított beszerzéseiről és közbeszerzéseiről
1. számú melléklet /2007. sz. önk. rendelet Miskolc Megyei Jogú Város intézményeinek helyben központosított beszerzéseiről és közbeszerzéseiről Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
4. NAPIREND Ügyiratszám: 5/ 181 / E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület október 28-i nyilvános ülésére. Tárgy: Tapolca Város Önkormányzata 2011. évi belső ellenőrzési munkaterve. Előterjesztő:
Részletesebben