TDK Dolgozat Vas Katalin

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TDK Dolgozat Vas Katalin"

Átírás

1 TDK Dolgozat Vas Katalin 2007.

2 A controlling lehet a gyógyszer a magyarországi KKV-k tipikus betegségeire Maybe controlling is the medicine for the typical problem of small and medium-sized enterprises Vas Katalin Vállalkozásszervező szak Kézirat lezárása: november Belső konzulens: Váróczi Violetta Külső konzulens: Szaniszló Szilvia

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A KKV-K HELYZETE MAGYARORSZÁGON A vállalatok méret szerinti csoportosítása Vállalkozások összetétele Magyarországon EU-s kitekintéssel A magyarországi KKV-k legfőbb jellemzői A KKV-k tipikus tevékenységi területei Input felhasználás Tulajdonosi szerkezet A KKV-k versenyképessége Kis- és középvállalkozások pozitív hatásai a gazdaságra A vállalkozások gazdálkodását akadályozó tényezők A CONTROLLING ÉS A KKV-K VISZONYA Külföldi kitekintés Magyarországi helyzet Controlling eszközök alkalmazhatóságának vizsgálata a KKV-szektorban SWOT-analízis segítségével A controlling bevezetésének dilemmája TANKÖNYVKIADÓK PIACÁNAK BEMUTATÁSA A szabad versenyes tankönyvpiac születése A tankönyvpiac működésének sajátosságai A tankönyvpiac felosztottsága A formálódó tankönyvpiac szereplői A stabilizálódott tankönyvpiac szereplői A négy legjelentősebb tankönyvkiadó A TANKKÖNYVKIADÓK HASZNÁLJÁK, VAGY CSAK KIADJÁK A CONTROLLING TÉMÁJÚ TANKÖNYVEKET? Kutatásom célja

4 5.2. Hipotézis felállítása Kutatás módszertana Eredmények kiértékelése Van-e összefüggés a vállalat egyes ismérvei és a controlling alkalmazása között? A versenyképesség és a controlling viszonya A KKV-k vezetői mit tudnak a controllingról, mi az elképzelésük róla? Mennyire tudatosan irányítják a vállalati tevékenységeket a KKV-k? Hogy alkalmazzák a vállalatok a controllingot? Néhány érdekesség a tankönyvpiacon működő KKV-król A hipotézis vizsgálata A CONTROLLING ALKALMAZHATÓSÁGA EGY KISMÉRETŰ TANKÖNYVKIADÓ ESETÉN A controlling bevezetésének feltételei Megoldásra váró problémák Javaslatok az egyes problémákra Az információhiány kérdésének részletes taglalása Stratégia Hangsúlyos területek Egyéb tevékenységek ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK I. Kutatáshoz készített kérdőív II. A tizenkét legnagyobb kiadó és részesedésük a közoktatási tankönyvpiacról (1998/99, 2004/05) III. Trendek és irányvonalak a közép- és általános iskolai tankönyvek piacán... 73

5 1. BEVEZETÉS A kis- és középvállalatok fontossága gazdasági és társadalmi szempontból vitathatatlan mind hazánkat, mind az Európai Unió egészét tekintve. Ennek köszönhetően mindkét előbb említett szinten születtek olyan programok, amelyek a KKV 1 -k versenyképességének javítására irányulnak. Legutóbb hazánkban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium dolgozott ki egy 2007-től 2013-ig szóló stratégiát, a kis- és középvállalkozások fejlesztésre vonatkozóan, amit a Magyar Köztársaság Kormánya október 17-én elfogadott. Az ebben megfogalmazott célok a vállalkozások gazdálkodását akadályozó tényezők csökkentésére irányulnak. Ez alatt azt értem, hogy a veszélyek minimalizálásával, és a lehetőségek bővítésével kedvezően próbálják befolyásolni a KKV-k környezetét. Azonban ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások ezt a helyzetet maximálisan ki tudják használni, számba kell venniük belső adottságaikat is, melyre az állam már nem tud közvetlen maximum csak közvetett hatást gyakorolni. Ezért ezen a területen saját maguknak kell megoldásokat keresniük versenyképességük javítása érdekében. Feltételezésem szerint a controlling megoldást nyújthat a KKV-k egyes problémáira, azaz nem csak a nagyvállalatoknál van létjogosultsága a controlling eszközök alkalmazásának. Ezt az állításomat egyrészt saját élményeimre alapozom, amelyet két különböző KKV-szektorba tartozó vállalatnál szereztem meg. A két cég közül az egyiknél alkalmazták a controlling eszközeit, a másiknál nem, és hatalmas eltérést tapasztalta a hatékonyságot, illetve a működési rendet illetően. Másrészt arra a helyzetre, hogy például Németországban többségében a KKV-k sem képzelhetők el controlling nélkül, hiszen ez nyújt garanciát a menedzsment számára, hogy a problémákat észrevegyék, és még időben végre tudják hajtani a szükséges korrekciókat. 2 1 Mikro-, kis-, és középvállalkozások 2 Francsovics Anna: A controlling fejlődésének sajátosságai, Ph.D. értekezés, ( ) 1

6 Ahhoz, hogy hipotézisemet bizonyítani tudjam, dolgozatom első felében szekunder kutatást alkalmazva, feltérképezem a KKV-k helyzetét Magyarországon, és egy SWOT analízis segítségével megvizsgálom, hogy adottak-e a controlling bevezetésének feltételei. Ezzel egy időben fényt derítek a KKV-k legtipikusabb problémáira, és próbálok választ kapni arra a kérdésre, hogy a vállalatok részéről fellelhető-e az igény a controlling eszközeinek alkalmazására. Ezt követően kiválasztok, és bemutatok egy jellemzően kis-, és középvállalkozások által működtetett, vizsgálhatósági szempontokat figyelembe véve ami a kínálati oldal résztvevőit illeti nem túl nagy piacot, melyhez részben szekunder kutatással, részben pedig egy a piacon működő vállalat ügyvezetőjével készített mélyinterjú segítségével gyűjtök adatokat. Ezután primer kutatást végzek az adott piacon, mellyel próbálok további információkat szerezni a KKV és a controlling viszonyáról. Végül a feltárt problémákból kiindulva, a primer kutatás alapsokaságaként szolgáló piac egyik nem valós szereplőjén keresztül megvizsgálom, hogy milyen megoldások képzelhetők el a nehézségek orvosolására. Ezek közül egy esetben a vállalat értékláncának felvázolása segítségével részletes megoldási javaslatot dolgozok ki. 2

7 2. A KKV-K HELYZETE MAGYARORSZÁGON 2.1. A vállalatok méret szerinti csoportosítása A kis- és középvállalkozások besorolása három tényező alapján történik: a vállalatnál foglalkoztatottak létszáma, az éves nettó árbevétel, mérlegfőösszeg. Az utóbbi két paraméter nagyságát a múltban többször megváltoztatták, így a szakirodalomban a vállalatok méretbeli meghatározásánál gyakran csak a dolgozók létszámát veszik figyelembe. A következő táblázatban bemutatom, hogy a jelenlegi szabályok szerint, mik azok a határok, melyek alapján KKV-nak minősíthetünk egy vállalkozást. A KKV-k meghatározása 1. táblázat Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Összes foglalkoztatotti létszám (max) Éves nettó árbevétel* (max) 10 fő 50 fő 250 fő 2 millió 10 millió 50 millió Mérlegfőösszeg* (max) 2 millió 10 millió 43 millió * A két tényező közül elég csak az egyiknek teljesülnie Forrás: évi XXXIV. Törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. 1.Fejezet, 3. A fenti adatokon túl létezik még egy kritérium, melynek teljesülnie kell ahhoz, hogy KKV-ról beszélhessünk: Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot évi XXXIV. Törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. 1. Fejezet, 3. 3

8 2.2. Vállalkozások összetétele Magyarországon EU-s kitekintéssel Vállalkozások összetétele 2. táblázat Magyarország Európai Unió Mikrovállalkozások 96,5% 84,1% Kisvállalkozások 2,8% 5,9% Középvállalkozások 0,6% 0,8% Nagyvállalatok 0,1% 0,2% Forrás: Euportál.hu Oktatási és Információs Központ: Kis-és középvállalatok A fenti táblázatban azt láthatjuk, hogy ugyan az EU-ban valamelyest kiegyenlítettebb a helyzet a vállalatok méretbeli összetételét vizsgálva, mint Magyarországon, de egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a vállalkozások jelentős része mindkét vizsgálati szinten a KKV szektorba tartozik. Az Európai Unióban 4 mintegy 23 millió kis- és középvállalkozás működik, melyek közel 80 millió embert foglalkoztatnak. Ezek adják a nem-állami munkahelyek kétharmadát. Egyrészt ez az oka annak, hogy a kis- és középvállalatokat az EU-ban a gazdaság fontos szereplőinek tekintik. Másrészt ez a dinamikus szektor adja a legnagyobb hozzájárulást az egész gazdaság folyamatos megújulásához, ők teremtik meg a hozzáadott érték 60%-át az Európai Unión belül. 5 Az elmúlt másfél évtized fejlődése ellenére a magyar kis- és középvállalkozói szektor teljesítménymutatói elmaradnak a már korábban EU-hoz csatlakozott országok átlagától. A KKV-k termelékenysége ugyan javuló tendenciát mutat, de a nagyvállalkozások eredménye ezt lényegesen meghaladja. A magyar gazdaságot a mai napig a következő kettősség jellemzi: Egy viszonylag szűk, döntően külföldi tulajdonban lévő, határozottan exportorientált nagyvállalati kör állítja elő a GDP és az exporttermékek nagyobbik hányadát es csatlakozást követően 5 Szuly Kinga: A kis és közepes vállalkozások az Európai Unióban, Tudományos Közlemények, Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest 2006 április 4

9 Ezzel szemben a vállalkozások jelentős részét alkotó, az aktív népesség 60%-át foglalkoztató, javarészt magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalati szektor hozzájárulása a GDP-hez már csak kb. 40%. 6 Bár az újonnan csatlakozó országok kis- és középvállalkozásairól még kevés a számszerűen összehasonlítható adat, általában elmondható, hogy a magyar kis- és középvállalkozások jellemzői nagyfokú hasonlatosságot mutatnak a másik hét volt szocialista országban működő társaikéval A magyarországi KKV-k legfőbb jellemzői A KKV-k tipikus tevékenységi területei 9 mikro-vállalkozások: kiskereskedelem, idegenforgalom, pénzügyi közvetítői tevékenység, egyéb szolgáltatások, kisvállalkozások: kiadói tevékenység, nagykereskedelem, ruházati ipar, középvállalkozások: élelmiszer-feldolgozó ipar, mezőgazdaság, számítógépgyártás, közlekedés, műanyagipar, gépek és berendezések gyártása. A magyar kis- és középvállalkozások többsége a belső piacra, azon belül is a kereskedelemre, az idegenforgalomra, valamint személyi szolgáltatásokra specializálódik, azaz a KKV-k exportra termelése sokkal csekélyebb, mint a nagyvállalatoké. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt bő három évben a KKV szektorban nem változott lényegesen sem az export, sem az import volumene, annak ellenére, hogy az EU csatlakozás következtében egyszerűbbé vált az uniós országokkal való kereskedelem. 6 Katona Ferenc: A marketing-controlling lehetőségei a kis- és középvállalatok versenyképességének növelésében, ) 7 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója Tervezet, ( ) (47. oldal) 8 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A mikro-, kis- és középvállalkozások stratégiai jelentősége, csütörtök 11:24 ( ) Viszt Erzsébet: A kis- és középvállalatok munkaerőpiaci szerepe és a foglalkoztatással kapcsolatos magatartása, GKI Gazdaságkutató Zrt; ( ) 9 Euportál.hu Oktatási és Információs Központ: Kis-és középvállalatok, ( ) 5

10 Input felhasználás A KKV-k gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkebefektetés jellemzi. A foglakoztatásból tehát sokkal nagyobb mértékben veszik ki részüket, mint a jövedelemteremtésből vagy az árbevételből. Ez nemzetközi összehasonlításban elég kedvezőtlennek számít, hiszen az EU tagországok átlagát vizsgálva, a KKV-k jövedelemteremtő képessége relatív viszonylatban mintegy 20%-kal nagyobb, mint hazánkban Tulajdonosi szerkezet A KKV-k és a nagyvállalatok között ezen a téren is jelentős a különbség. A nagyvállalatok jellemzően külföldi, a kis- és közepes vállalkozások pedig nagyrészt hazai tulajdonban vannak A KKV-k versenyképessége 10 A KKV szektorban az EU csatlakozás után számottevően erősödött a verseny a belföldi piacon, de ezt az élénkülését a külpiacokon működő cégek is tapasztalták. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése szerint Magyarországon a KKV-k körében úgy vélik, hogy romlott a piaci környezet, míg a főleg külföldi tulajdonú nagyvállalatok ennek ellenkezőjét vallják. 11 A kisvállalkozások versenyképességét alapvetően az határozza meg, hogy kellőképpen tudnak-e reagálni a nagyvállalatok magas fokú hatékonysága által támasztott kihívásokra. A magyar gazdaságot ebben a tekintetben az jellemzi, hogy a kis- és középvállalkozások számos területen alakítottak ki olyan eszközöket, amelyek versenyképessé teszik őket a nagyvállalkozásokkal szemben. Ezek közül a legfontosabbak: Munkamegosztás A KKV-k egyre gyakrabban vásárolják meg, azokat a működésükhöz szükséges funkciókat, amelyeket saját szervezetükön belül nem tudnának gazdaságosan működtetni. 10 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója Tervezet, ( ) 11 Kossuth Rádió: Hírek,

11 Ilyenek lehetnek a következők: számvitel, marketing, jogi, műszaki, számítástechnikai szolgáltatások. Magyarországon például a KKV-k mintegy háromnegyede foglalkoztat külsős könyvelőt. Hálózatosodás A kis- és középvállalkozások egyik leghatékonyabb eszköze a méretgazdaságossági hátrányok mérséklésére a hálózatosodás. A magyar KKV-k hálózati szerveződése növekvő tendenciát mutat, különösen tekintettel a kis- és nagykereskedelmi hálózatokra. Azonban itt azt is fontos megemlíteni, hogy a KKV-k egy másik jelentős része nagyvállalatokkal áll partneri kapcsoltan, amely erős függőségi viszonyt jelent számukra. Ez a kapcsolat általában beszállító vevő viszony, amiben a KKV-k játsszák a beszállító szerepét, és a nagyvállalati vevő az együttműködés minden lényeges feltételét diktálja. Az információs technológia használata Az elmúlt években számottevően nőtt az információs technológia használata a KKV-k körében. Addig, amíg a számítógépet használók aránya a kilencvenes években körülbelül egyharmadra volt tehető, mára ez a szám meghaladja a kétharmadot. Ennél is gyorsabb előrelépés figyelhető meg az Internetes-kapcsolattal rendelkező vállalkozások arányát illetően, ami jelenleg csak az alkalmazott nélküli vállalkozások körében marad el a 30%-tól, a KKV-k fennmaradó részénél pedig meghaladja a 80%-ot. Az információs technológiák használatának gyors terjedése jelentős esélyt ad a kisvállalkozások versenyhátrányának csökkentésére. Finanszírozás Az elmúlt években jelentősen bővültek a kis- és középvállalkozások külső finanszírozási forrásai, mely növekedés hátterében két fontos tényező áll: 1. Nőtt a hitelképes vállalkozások száma. 2. A kereskedelmi bankok új, a korábbiaknál alacsonyabb költségű hitelbírálati és adósminősítési eljárásokat dolgoztak ki között 460 milliárd forintról mintegy 2800 milliárd forint fölé nőtt a kis- és középvállalkozások hitelállománya, ami hatszoros növekedést jelent. (Lásd 1. ábra) 2005 végén már a KKV hitelek a teljes vállalati hitelállomány több mint felét tették ki. 7

12 1.ábra A hazai bankok által folyósított vállalati hitelek állományának változása között (1999=100%) Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója Tervezet (PSZÁF, MNB) A bankok többsége ugyan sokáig óvakodott a KKV-k hitelezésétől, mivel a kilencvenes évek első felében igen sok rossz hitel keletkezett ebben az ügyfélkörben. Azonban az utóbbi években megváltozott a helyzet, melynek oka a növekvő bankverseny. A kis- és középvállalkozások hiteleinek növekedése nem rontotta jelentősen a bankok hitelportfoliójának minőségét. A szektor kockázatossága nemzetközi szinten továbbra is alacsony Kis- és középvállalkozások pozitív hatásai a gazdaságra A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak a kistérségek fejlesztésében. Gyors alkalmazkodó-képességüknek köszönhetően jobban ki tudják szolgálni az adott térség fogyasztóinak az igényeit, mint egy globális üzletpolitikával rendelkező multinacionális cég. Helyhez kötöttek, ezért érdekük fűződik a térség fejlesztéséhez, és mivel tőkefelhasználásukat a magas munkaerőigény jellemzi, így csökkenthetik a helyi munkanélküliséget. Ez az önkormányzatok számára is kedvező, így nem csoda, hogy az Európai Unióhoz hasonlóan Magyarországon is kiemelt cél a kisvállalkozások fejlődését elősegítő környezet megteremtése, javítva versenyképességüket, ösztönözve európaivá és nemzetközivé válásukat. 8

13 2.6. A vállalkozások gazdálkodását akadályozó tényezők 12 A GKM 13 a KKV-k körében készített egy felmérést arra vonatkozóan, hogy számukra melyek a gazdálkodásukat leginkább akadályozó tényezők. A kutatás összefoglaló eredménye a következő táblázatban látható. A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők megoszlása 3. táblázat Jelentőség nagysága (ahol 0 = legkevésbé jelentős, 100 = legjelentősebb) Tényezőcsoport Szabályozás Piaci környezet Finanszírozás Inputok Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója Tervezet A kutatásból kiderült, hogy a KKV-k a legfőbb akadályozó tényezőnek a szabályozást tartják, mely magában foglalja a közterhek 14 adminisztrációs kötelezettségeket is. teljesítését és az A második helyen a piaci környezet elemei, mint az erős, a tisztességtelen verseny és a nem elegendő megrendelés állnak. Ezt követik a finanszírozási nehézségek, azaz a tőkehiány, hitel felvétel, illetve fizetési késedelmek. A legvégén pedig az inputok szerepelnek, melyek a legkevesebb problémát okozzák a vállalkozásoknak. Ez utóbbi kategóriában a beszerzési nehézségek, a munkaerőhiány és a kapacitások korszerűtlensége tartoznak bele. A táblázatból a fentieken túl észrevehetünk néhány trendet is. Az egyik, hogy a szabályozási környezet csökkenő mértékben akadályozza a vállalkozások fejlődését, a másik, hogy nőtt a versennyel kapcsolatos problémák intenzitása. Ezen kívül pedig úgy tűnik, hogy a finanszírozás is egyre kevesebb gondot okoz a KKV-knak, melynek okairól már írtam a KKV-k versenyképességéről szóló dolgozatrészben. 12 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója Tervezet, ( ) 13 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 14 adózási és társadalombiztosítási terhek 9

14 3. A CONTROLLING ÉS A KKV-K VISZONYA Külföldi kitekintés A controlling és a KKV-k viszonyát vizsgálva például Németországban, vagy Ausztriában ahogy már a bevezetőben is említetem azt láthatjuk, hogy ott a középvállalkozások sem képzelhetők el controlling szervezet nélkül. A kinti menedzsment úgy véli, ez nyújt számára megfelelő garanciát arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás helyzete a tervek szerint alakul. Ezen kívül a controlling rendszertől várja el, hogy a veszélyek, problémák felszínre kerüljenek, melynek segítségével a szükséges korrekciókat még időben meg tudják hozni céljaik elérése érdekében Magyarországi helyzet 16 Magyarországon a controllinggal a 90-es években kezdtek a vállalatok megismerkedni egyrészt a külföldi tulajdon megjelenése, másrészt tanácsadó cégek szolgáltatásainak igénybevétele révén. A controlling elterjedése tehát első ízben a nagyvállalatok körében zajlott le, hiszen náluk volt jelentős a külföldi tőke aránya, illetve tudták igénybe venni a tanácsadók rendkívül drága szolgáltatásait. A kis- és középvállalkozások helyzetét a dolgozat további részében részletesen meg fogom vizsgálni, de az összehasonlítás kedvéért annyit szükségesnek találok megemlíteni, hogy a magyar KKV-k vezetői nagy százalékban nem rendelkeznek üzleti-, gazdasági-, pénzügyi-, vagy marketingtudással és vállalataikat főleg szakmabeli-, termelési ismereteikre támaszkodva indítják el. Döntéseiket ennél fogva nagyrészt megérzéseikre alapozzák, a tudatosság hiánya pedig gyakran gátat szab fejlődésüknek, növekedésüknek. Egy 2004-ben végzett kutatás szerint: a magyar KKV-k 79%-a nem volt tisztában azzal, hogy mit takarnak a következő módszerek: portfolió modell, BCG mátrix, SWOT analízis, termékélet görbe stb Frank-Jürgen Witt Kerin Witt: Controllin kis- és középvállalkozások számára, Springer Hungarica Kiadó Kft Körmendi Lajos, Tóth Antal: A controlling tudományos megközelítése és alkalmazása, Perfekt Nyomda, Budapest 2002 Véry Zoltán: Ágazati és funkcionális controlling I; SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt; Budapest Tóth Antal: Gyakorlati controlling, RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft Katona Ferenc: A marketing-controlling lehetőségei a kis- és középvállalatok versenyképességének növelésében, (7.oldal) 10

15 3.3. Controlling eszközök alkalmazhatóságának vizsgálata a KKV-szektorban SWOT-analízis segítségével A controlling hiányát és jelentőségét a KKV szektoron belül egy SWOT analízis segítségével szeretném érzékeltetni, melynek elemeiből ezt követően problémacsoportokat fogok képezni. A SWOT analízist a dolgozat első felében megfogalmazottakra, továbbá a következő forrásanyagokra alapozva készítettem el: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája ( ); Kis- és Középvállalkozás Stratégiai és Támogatási Főosztály: A kis- és középvállalkozás-fejlesztés hosszú távú stratégiája (2004). A magyarországi kis- és középvállalkozások SWOT-elemzése A KKV szektor heterogenitásából adódóan egyes felsorolt tényezők természetesen csak a vállalkozások bizonyos részhalmazára vonatkoznak. Erősségek Rugalmasság, alkalmazkodás a gazdasági és egyéb feltételekhez, specializáció; Új vállalkozói generációk belépése fiatalabb vezetők; A gyorsan növekvő vállalkozások nagy száma; A nagyvállalatokkal szembeni verseny-hátrányt csökkentő vállalkozói hálózatok kialakulása és fokozatos terjedése; Növekvő pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság; Hosszabb gazdálkodási múlttal rendelkező, stabil jövedelemtermelő képességű vállalkozások folyamatosan növekvő aránya; Jelentős, egyes elemeiben fejlett IKT 18 -szektor; A növekvő IKT-használat a bankok és ügyfelek, az adóhatóságok és az adózók közötti kapcsolatokban; Kreativitás és innovációs képesség; Korábbi tapasztalatok felhalmozódása, gyakorlati ismeretek. 18 információs és kommunikációs technológia 11

16 Gyengeségek Az európai színvonaltól jelentősen elmaradó jövedelemtermelő képesség és termelékenység; A nem hatékonyan irányított, kis tőkeerejű vállalkozások magas aránya; Magas az alacsony teljesítményű, elmaradott technológiai színvonalú, alacsony energia-felhasználási hatékonyságú vállalati kör aránya; A külső forrást igénybevevő vállalkozások aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony; A KKV-k pénzügyi tudatossága, tervezésük nem kellően fejlett; Az alapvető vállalkozói ismeretekkel, IT képzettséggel, nyelvtudással és más kulcskompetenciákkal rendelkezők száma alacsony; Nem elég felkészültek tevékenységük nemzetközivé tételére, az egységes piacon való megjelenésre; Alacsony K+F ráfordítás, kapacitás és innovációs tevékenység; Kevés szabadalom és önálló termék; Több területen magas tranzakciós költségek; Termelési és működési kultúra, a marketing szemlélet hiánya; Hiányos ismeretek külföldi és EU piacokról; Információhiány; Támogatásoktól való erős függés; Modern értékesítési, marketing és minőségi szemlélet nem megfelelő volta. A KKV-kre jellemző erősségek és gyengeségek, azok közé a tényezők közé tartoznak, melyekre maguk a vállalkozások is befolyással lehetnek. A kis- és középvállalkozások erősségeit vizsgálva, arra az eredményre juthatunk, hogy a controlling rendszer, vagy legalábbis a controlling bizonyos eszközeinek bevezetésének feltételei már adottak a KKV-k egy részénél, és az igény is kezd kibontakozni irántuk. A gyengeségeknél pedig szembetűnik, hogy a KKV-k jellemzően nem alkalmaznak modern vállalatvezetési technikákat, amely forrása lehet a felsorolásban említett egyéb problémáknak. A SWOT-elemzésben az előbbi állításokat alátámasztó tényezőket vastagon szedett betűkkel kiemeltem, a továbbiakban pedig ezeket három csoportra bontva részletesebben tanulmányozom. 12

17 1. Feltételek megléte a controlling bevezetéséhez Fiatalabb vezetők; Ennek köszönhetően a vállalatok nyitottabbak az új vállalatvezetési technikák, és az élethosszig tartó tanulás iránt. Jelentős, egyes elemeiben fejlett IKT-szektor. Az információs és kommunikációs technológia megfelelő színvonala alap feltételét képezi egy controlling rendszer bevezetésének, vagy az egyes controlling eszközök hatékony működésének. 2. Igény megjelenése a controlling iránt A gyorsan növekvő vállalkozások nagy száma; Ahhoz, hogy egy vállalat hosszabb távon növekedni tudjon, a döntéseket már nem elég megérzésekre alapozni, azok meghozatalához a megfelelő információkra van szükség. Növekvő pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság; Igény mutatkozik a vállalat pénzügyeinek megfelelőbb kezelésére, a finanszírozási problémák megoldására. Hosszabb gazdálkodási múlttal rendelkező, stabil jövedelemtermelő képességű vállalkozások folyamatosan növekvő aránya. Nő azon vállalkozások száma, melyeket nem csak a család eltartása céljából működtetnek, úgymond kényszervállalkozásként. A vállalatok növekedésével pedig fontossá válik a jövőbenézés, célok kitűzése, tervezés, ellenőrzés, és olyan döntések meghozatala, amely a célok irányába lendítik a vállalatot. 3. A KKV-k legjellemzőbb problémái Magas költségek, nem kellően hatékony működés Az európai színvonaltól jelentősen elmaradó jövedelemtermelő képesség és termelékenység; A nem hatékonyan irányított, kis tőkeerejű vállalkozások magas aránya; Magas az alacsony teljesítményű, elmaradott technológiai színvonalú, alacsony energiafelhasználási hatékonyságú vállalati kör aránya; 13

18 Több területen magas tranzakciós költségek. Az előbbi négy megállapítást összegezve a magyar KKV-k nem működnek hatékonyan, magasak a költségeik, és kevés hozzáadott értéket teremtenek. Addig amíg az EU-országokban átlagosan a GDP 60%-át a KKV-k termelik meg, hazánkban ez mindössze 40%, annak ellenére, hogy nálunk valamennyivel magasabb a KKV-k aránya az összes vállalat számához képest. Ezen hiányosságok megoldásában nyújthat segítséget első lépésben egy költség tervezési, -ellenőrzési és -információs rendszer. Likviditási problémák A külső forrást igénybevevő vállalkozások aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony; A KKV-k pénzügyi tudatossága, tervezésük nem kellően fejlett. Ebből a két pontból kiderül, hogy a kis- és középvállalkozásoknál nem végeznek likviditásra vonatkozó, vagy éppen megtérülési számításokat, nem készítenek olyan terveket, melyekben figyelembe vennék szűk keresztmetszeteiket. Ennek következtében vagy nem mernek beruházásokba fogni, vagy a megvalósítás során folyamatos likviditási problémákkal küszködnek, ezek pedig gátat vethetnek növekedésüknek. Ez a két pont azt mutatja, hogy egyre égetőbbé válik, hogy a vállalatok elkezdjenek terveket készíteni, melyben számba veszik korlátaikat, és lehetőségeiket egyaránt. Információhiány Hiányos ismeretek külföldi és EU piacokról; Általános információhiány a piacot és a vállalat működését illetően. A szabad versenyes piac körülményei között az információ hiány jelentősen növeli a vállalatok kockázatát. Ez különösen fontos a KKV-k esetében, melyek egyik erőssége épp abban rejlik, hogy gyorsabban, rugalmasabban tud reagálni a piac változásaira. 14

19 Azonban, ha a vállalkozó nincs a megfelelő információk birtokában, könnyen előfordulhat, hogy helytelen döntéseket hoz, mely által rossz irányba mozdítja el vállalatát. Ez a probléma veti fel egy jól működő információs rendszer bevezetésének szükségességét. Az ilyen olyan megérzésekre alapozott döntések alkalmasint súlyos következményeitől csak a biztos információs bázis óvhatja meg a még oly magabiztos vezetőt is. 19 Alapvető vállalkozói ismeretek hiánya Az alapvető vállalkozói ismeretekkel, IT képzettséggel, nyelvtudással és más kulcskompetenciákkal rendelkezők alacsony száma; Termelési és működési kultúra, a marketing szemlélet hiánya; Modern értékesítési, marketing és minőségi szemlélet nem megfelelő volta. Ez az a problémacsoport, melyet az egyes tényezők részletezése előtt már említettem. Azaz részben ezek a problémák lehetnek eredői a vállalat egyéb gyengeségeinek, hiszen vállalatvezetési ismeretek nélkül nem várhatjuk el, hogy az adott személy a legújabb módszerek szerint vezesse vállalatát. A KKV-k legjellemzőbb problémáit tehát négy csoportba tudjuk foglalni magas költségek, likviditási gondok, információhiány, alapvető vállalkozói ismerete hiánya melyekre a hatodik fejezetben egy adott piacon működő kisvállalat számára megoldási javaslatot fogok kidogozni. A SWOT-elemzést a KKV-kra ható külső tényezőkkel folytatom. Lehetőségek A világgazdaság erősödő globalizációja révén bővül az elérhető erőforrások, piacok és együttműködések köre; Nagy növekedési potenciállal rendelkező hazai KKV-k hálózatainak kialakulása, fejlődése; A hazai KKV-k integrálódása a nemzetközi termelési, szolgáltatási és kereskedelmi hálózatokba; 19 Frank-Jürgen Witt Kerin Witt: Controlling kis- és középvállalkozások számára, Springer Hungarica Kiadó Kft (11. oldal) 15

20 Az euró zónához csatlakozással az árfolyamkockázat megszűnik, a tranzakciós költségek csökkennek; Az IKT fejlődésével és terjedésével a hálózati együttműködés intenzívebbé válik; A kutatók vállalkozás alapítását ösztönző innovációs törvény és adókedvezmények a K+F ösztönzésére; Az oktatás stratégiai jelentőségének felismerése, és színvonalának javítása minden szinten; A külső források bevonásának kínálati oldalról meglevő nagy növekedési potenciálja, a pénzügyi szolgáltatók javuló kínálata, hatékonyabb, olcsóbb kockázatkezelési eljárások terjedése; Több vállalkozást elérő, hatékonyabb állami vállalkozásfinanszírozási politika alkalmazása; Adminisztrációs terhek csökkentése; EU támogatások igénybe vétele; Hazai és külföldi cégek közötti együttműködés; Munkamegosztás; A KKV-kra specializálódott tanácsadók megjelenése a piacon. Veszélyek A KKV-kra specializálódott tanácsadó cégek erősödő versenye; A KKV-szektor fejlődésének lassulása, növekvő versenyhátrány a nagyvállalatokkal szemben; A saját források felhalmozását lassító, nehezítő környezeti változások, pl. növekvő adó- és járulékterhek, visszafogott vásárlóerő; A megnyíló európai munkaerőpiac elszívó hatást gyakorolhat a magasan képzett szakemberekre, kutatókra; Szakemberhiány: szakmunkás és diplomás; Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó szigorodó környezetvédelmi és egyéb előírásokhoz való alkalmazkodás költségigényes; Az euró bevezetésének kitolódása növeli a hazai vállalkozások árfolyamkitettségét és tranzakciós költségeit regionális versenytársaikhoz képest; Nehézkes, bürokratikus közigazgatás; Kiszámíthatatlan, inkonzisztens szabályozási környezet; Viszonylag kevés vállalkozót elérő, rossz hatékonyságú KKV-fejlesztési politika és programok. A lehetőségek és veszélyek abba a kategóriába tartoznak, melyeken a vállalatok saját maguk nem tudnak változtatni. Azonban kormányzati szinten ezen tényezők egy része befolyásolható. 16

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Egy magyar empirikus kutatás eredményei Fodor Zita 2005. október 27. Bevezetés Általános tendencia,

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring.

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring. Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia SOPRON 2012. október 4-5. Faktoring Előadó: Csáki Ferenc Elnök, Magyar Faktoring Szövetség Faktoring: A pénzügyi

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. január Hírlevél 2011. január 2 MILLIÁRD FELETT A JEREMIE KOCKÁZATI TŐKEALAPOK BEFEKTETÉSEI A 2010 első félévében, az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Éves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. 2004 1/9 1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése:

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Dr. Olasz András igazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága 213. november 2. 1 A megye

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP )

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP ) 6720 Szeged, Arany J. u. 7. VI. em. 601.; +36(62) 424-361; iroda@nariz.hu; www.nariz.hu A pályázat célja Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1-16) Kiemelt iparágakban

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március 1. melléklet az 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozathoz A GINOP éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben