Vámosi Tamás Munkaerő-piaci ismeretek (e-learning tananyag)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vámosi Tamás Munkaerő-piaci ismeretek (e-learning tananyag)"

Átírás

1 Vámosi Tamás Munkaerő-piaci ismeretek (e-learning tananyag) Felelős kiadó: a Kar dékánja PTE FEEK Pécs, 2013 ISBN

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A globalizációs folyamatok hatása a munkaerő-piaci és vállalati folyamatokra A munkaerőpiac fogalma és jellemzői A munkanélküliség fogalma és jellemzői A munkanélküliség típusai Hosszú távú munkaerő-piaci folyamatok Foglalkozási státuszok Foglalkozási szerkezet Ágazati szerkezet A magyar munkaerőpiac rendszerváltás utáni állapota és a hosszú távú folyamatok Az Egész életen át tartó tanulás paradigmája Az iskolai végzettség szerepe a munkaerőpiacon Alapfokú iskolai végzettség, fizikai dolgozók Középfokú iskolai végzettség és szakmunkás bizonyítvány Felsőfokú iskolai végzettség Pályakezdőket érintő nehézségek, tendenciák a munkaerőpiacon Hiányszakmák a munkaerőpiacon A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat funkciója és felépítése A foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközei A versenyszféra karrierprogramjai A pályaválasztási tanácsadás és a karrier-tanácsadás szerepe A kompetencia fogalma, szerepe és mérési lehetőségei az álláskeresés folyamatában A kompetencia típusai A kompetencia szerepe a munka világában Kompetenciaelemzés és mérés A munkaerő-biztosítás folyamata szervezeti szinten Toborzás A Toborzás forrásai Fejvadász cégek A munkaerő-kölcsönzés A legjobb munkatárs nyomában

3 10.3 A kiválasztás Az önéletrajz és a motivációs levél Europass Az interjú Értékelő központ (AC) A tesztek szerepe és funkciója Személyiségtesztek Kompetencia-tesztek Motivációs teszt Képességtesztek A beilleszkedés folyamata A beilleszkedés jelentősége A beilleszkedést befolyásoló tényezők A beilleszkedés folyamata Alkalmasság és beválás

4 1.A globalizációs folyamatok hatása a munkaerő-piaci és vállalati folyamatokra Globalizáció, globális, globalitás, globalista, globalizál. A globalizáció kifejezéssel manapság egyre gyakrabban találkozunk, neve szinte minden világméretű témával kapcsolatosan felmerül. Használata olyannyira beépült már mindennapi életünkbe, hogy szinte már-már el is sablonosodott. Fogalma maga ritkán kerül definiálásra. Manapság globalizációnak hívnak mindent, ami világméretű, mindent, ami egységes, mindent, ami globális. Globális a felmelegedés, globális a gazdaság, globálisak a problémák. De mégis, hogyan jutottunk el idáig? Honnan ered a globalizáció, és miként fészkelte be magát a mindennapi ember életébe? A globalizáció története egészen a gyarmatosítás koráig vezethető vissza. Öt évszázaddal ezelőtt, az európai gyarmatosítás idején több fejlett európai népcsoport (az angolok, a franciák, a hollandok, a spanyolok, a portugálok, a belgák, a németek), később pedig az amerikaiak is területeket sajátítottak ki, az utóbb harmadik világnak elnevezett régióból, valamint Ausztrália, Új-Zéland, és Észak-Amerika területeiről. Ezek, a gyarmatosított területek a kialakulóban lévő globális kereskedelem meghatározó színterei lettek. A megszállt területekre telepesek érkeztek, akik a földrajzi adottságokat kihasználva, úgymond felszívták a terület összes nyersanyagát, majd azokat Európába szállították, és az ott elkészült késztermékeket juttatták vissza gyarmatterületeikre. A fellendülő kereskedelem az es évekre bontakozott ki teljesen, az aranykor idején szinte özönlött a nyersanyag Európába a tengerentúli gyarmatokról. Természetesen a gyarmatterületek sem maradtak nyersanyag híján, hiszen a javak egy része visszavándorolt hozzájuk, melyből városokat, 4

5 utakat, hidakat építettek. Az így (mind európai szinten, mind a tengerentúlon) megindult rohamos gazdasági fejlődés következtében a világtermelés középpontjába az export került, a kivitelre való termelés 1913-ban meghaladta a későbbi, 1999-es értékeket is. A mai értelemben vett globalizációt a szabadkereskedelem és a globális piacgazdaság kialakulásától számítjuk. Időben elhelyezve az 1980-as évekről beszélhetünk, amikor is az USA, Anglia, majd a szétesett Szovjetunió is újfajta gazdasági irányvonalat vezetett be a területein. E szerint az új gazdasági modell szerint drasztikusan csökkentették az állam szabályozó szerepét, és teret adtak a vállalatoknak, hogy szabadkereskedelmet folytathassanak. Ezzel együtt a korlátozásoktól mentes beruházást, a deregulációt, a költségvetési egyensúlyt, az alacsony inflációt és az állami vállalatok privatizálását a nemzetgazdaság felvirágoztatásának hat lépéses terveként reklámozták. Nem sokkal ezután az áruk és szolgáltatások mellett már a pénzpiac, a bankok is szabad utat kaptak, Európa, Japán és Észak-Amerika nagy bankjai pár év leforgása alatt beférkőztek egymás pénzpiacára. A nemzetközi tőkemozgások következtében azonban az 1990-es évektől egyre gyakoribbá váltak a pénzügyi válságok. A legkatasztrofálisabb példa erre az 1997-es kelet-ázsiai valuták összeomlása volt, minek következtében a helyi cégek egymás után csődöt jelentettek, és emberek milliói váltak munkanélkülivé. Ezen válság hatása évekig kihatott az ázsiai gazdaságra, valamint az Ázsián kívüli területekre is. A globalizáció, és a globális gazdaság eszméje ekkor kapta meg első jelentősebb pofonját. A gazdasági fejlődés, az exportra való termelés megindulásával megdőlt David Ricardo az export-import egyensúlyáról alkotott elmélete, mely szerint: a nemzeteknek olyan termékek előállítására kell specializálódniuk, melyekben természet adta előnyöket élveznek, így 5

6 kedvezőbb feltételekkel indulnak a piacon fellépő versenyben. Amennyiben minden ország saját földrajzi adottságaihoz igazodva termeli meg a kivitelre váró termékmennyiséget, úgy az exporttermékek mindig vevőre találnak (hiszen nincs két egyforma természeti adottságokkal rendelkező terület, és ami az egyik országban felesleg, a másikban hiánycikk), így az export és az import mindig kiegyenlítik egymást a piacon. Az exportból nyert hatalmas profit láttán azonban a gazdasági szereplők vérszemet kaptak, elkezdtek olyan termékeket is termelni, melyekhez már nem állt rendelkezésre természetes úton nyersanyaguk, és az alapanyagokat csakis importtal tudták beszerezni. Az így előállított termékekkel a termelők megjelentek a kereskedelmi csatornákon is, kiszorítva ezzel a versenyből azokat a piaci szereplőket, akik természetes erőforrásaikból állították elő ugyanazon árucikket. Az export-import egyensúlyának felborulásával a gazdasági életben hatalmas verseny indult. Ez a verseny mindmáig meghatározza minden gazdasági nagyhatalom életét. A gazdasági verseny már beleszól az árak alakulásába is (ellentétben Adam Smith közgazdász által megfogalmazott elmélettel), befolyásolja azokat, az árakat tehát nem a piac, hanem annak szereplői, az eladói és a vevői oldal formálja. Köszönhető ez azoknak a forradalmi változásoknak, amik az informatika, az elektronika, a technológia terén végbementek. Gondoljunk csak a komputer-technológia, a műholdak, a légi és tengeri szállítmányozás felfejlődésére. Ezek az újítások olyan lehetőségeket nyitottak meg számunkra, melyek korábban elképzelhetetlennek bizonyultak. Legyőzhetővé vált a tér, a telephely-kiválasztásban egyre kisebb szerep jut a földrajzi távolságnak. A pozitívumokkal párhuzamosan azonban megjelentek a negatívum következmények is, az újdonsült technológiák mellékhatásaként megnövekedett a környezetszennyezés, a szén-dioxid-tartalom, a globális felmelegedés, a klímaváltozás. Ezért tiltakoznak hát a környezetvédők a globalizáció, a szabadkereskedelem és a piacgazdaság ellen. 6

7 Manapság, ha meghalljuk a gazdasági globalizáció kifejezést, egyből az óriásvállalatok, a multinacionális cégek jutnak az eszünkbe. Nem is csoda, hiszen némely vállalatnak nagyobb a hatalma, mint egy-egy ország kormányának. Működésüket, és struktúrájukat nem mozgatja más, mint a profit és az üzleti érdekek fenntartása. Ennek érdekében átgázolnak mindenen, társadalmon, környezeten, kultúrán. Világméretű terjeszkedésük során globális, kommersz, nyugati kultúrát hagynak maguk után a társadalomra. A fiatal nemzedékekből elveszik a nemzeti hagyományok, és kultúra tisztelete, elhalványulnak a szokások, a világ pedig megtelik ugyanúgy öltözködő, ugyanolyan tömegkultúrát kedvelő, ugyanazt a terméket fogyasztó gyermekekkel. Minden és mindenki áruvá válik. A multinacionális cégek uralják életünket, kezükben van az irányítás szinte minden gazdasági területen. Ők irányítják a termelést, ők alakítják ki árainkat, tőlük függnek még a nemzeti kormányok is. Hogyan lehetséges ez? Minden negatívumuk ellenére a nemzeti gazdaságoknak szükségük van beruházókra, befektetőkre, külföldi tőkésekre. Szükségük van a nagyvállalatokra, akik munkahelyet teremtenek, és nem utolsó sorban hatalmas vagyont fektetnek a nemzeti gazdaságba. Kettős viszony ez, a kormányok ugyanis kénytelenek kedvezményeket adni a multiknak, hogy maradásra bírják őket. Függnek tőlük, függnek a tőkétől, függnek a világgazdaságtól. Ez a globalizáció valódi megnyilvánulása. Munkahelyeket elsősorban nem az állam teremt. Az állam csak a közszférában munkáltató, a nagyobb feladat számára, hogy biztosítsa azon kereteket, amelyek ösztönzőleg hatnak a beruházásokra, és így a versenyszféra minél nagyobb volumenben tud munkahelyeket teremteni, ami végeredményben jótékony hatást gyakorol az ország költségvetésére, a befizetett munkáltatói és munkavállalói adókon keresztül. 7

8 A globalizáció fogalmaként tengernyi meghatározást szolgáltat nekünk a szakirodalom, ezért megpróbáljuk ezt most csak röviden, de viszonylag célra orientáltan körbeírni. A globalizáció folyamata a nemzetgazdaságok mind nyitottabbá válását jelenti, olyan jelenségek és lépések sorozata, melyek segítségével a világ országainak társadalmi-gazdasági tere egyre több ponton kapcsolódik össze. Ebben a folyamatban hajtóerőnek számítanak a pénzügyi és gazdasági tevékenységek, illetve a lokális integrációs törekvések. Meggyengülnek, átlépésre kerülnek az országhatárok, beszűkül a nemzetállam kormányának mozgástere, illetve lemondanak az önállóság bizonyos szeletéről. A termékek, szolgáltatások, személyek és tőke javak áramlása nemzetközivé válik, amit többek között az informatikai forradalom jelentősen felgyorsít. A globalizációban az integrációs törekvések mellett kulcsszerepet játszanak a multinacionális vállalatok, hiszen országhatárokon átnyúlva viszik magukkal a vállalati kultúrát, menedzsment-eszközöket és technológiát, és a világkereskedelem jelentős részét bonyolítják. Multinacionális vállalat alatt szoktuk érteni azon vállalatokat, amelyek külföldön leányvállalatokkal vagy többségi érdekeltségű vállalatokkal rendelkeznek. Helyi szinten bonyolult kapcsolatrendszert tudnak kiépíteni a beszállítókkal, amelyeknek egy része szintén nem a befogadó országból származik. A globálizált és globalizálódó gazdaságoknak egyre több külföldi tőkét kell vonzaniuk és ezen belül is növekvő mértékben tudásintenzív tőkét. Ez egyúttal megköveteli a képzett munkaerővel való ellátás biztosítását is, ami a munkaerő képzettségi színvonalának folyamatos növelését kívánja meg. Ezzel párhuzamosan a felsőbb oktatási szintek megtérülése világméretekben gyorsul, ami elsősorban a termelés és a termelési folyamatok tudásintenzívebb irányba történő eltolódásának 8

9 eredménye. Az oktatás területén ez azt is maga után vonja, hogy növekszenek a felsőbb képzési szintek iránti mennyiségi és minőségi igények, amit az ezekhez kapcsolódó jövedelmek növekvő egyenlőtlensége még csak tovább erősít. A globalizációval párhuzamosan és részben annak eredményeként az olcsóbb munkaerő iránti kereslet növekedése sok országban megnövelte a nők oktatásba történő bevonását a magasabb oktatási szinteken is. Kétségtelen azonban, hogy ebben szerepet játszottak a nők jogainak érvényesítését célzó mozgalmak is. A globalizálódó gazdaságokban ezzel együtt általában is érvényesülni látszik a kevésbé képzett munkaerő gazdasági értékének csökkenő tendenciája. A globalizáció magával hozta a termelési tényezők nemzetközi mobilitását. Nemzetközi tényezőmobilitáson azoknak a termelési tényezőknek nemzetközi áramlását értjük, amelyek egyébként a nemzetgazdaságon belül is mobilisnak, vagyis helyváltoztatásra, egyik termelési ágazatból a másikba való átáramlásra többé-kevésbé képesnek tekinthetők (Benczes I. Csáki Gy. Szentes T. 2009). Ilyen a munkaerő és a tőke, melyeket nem teljes körűen, csak egy bizonyos aspektusból vizsgálunk, illetve a természeti erőforrásokról a könyv egy másik fejezetében lesz szó. Munkaerő-áramlás alatt elsősorban két folyamatot szoktak a legtöbbször vizsgálni. Egyrészről a magasan képzett munkaerő elvándorlását, ami egyik oldalról jelenti az agyelszívást, vagyis a munkatárs tartósan letelepszik a fogadó országban és ott munkát vállal, másik oldalról jelenti a külföldi K+F tevékenységben való részvételt, ami után az illető visszatér és kamatoztatja a megszerzett nemzetközi tapasztalatait. Mindkét esetben elsősorban a multinacionális cégek szoktak állni a háttérben, a földrajzi diverzifikáció magával hozza a humán tőke vándorlását is. A másik fontos folyamat a (döntően) középfokú szakképzettséggel bíró 9

10 munkavállalók mozgása, ami irányát tekintve elsősorban a kevésbé fejlett országok felől a fejlett országok felé mutat. Legtöbbször nem csak a munkát vállalni készülő személy vándorol ki, hanem megy vele a családja is (lásd a Németországban kialakult török kisebbség, vagy Nagy-Britanniában letelepült közép-európai nációk). Ez a folyamat különösen akkor erősödik fel, ha a fogadó országban gazdasági fellendülés figyelhető meg (akár csak egy szektoré), és a munkaerőpiac képes felvenni a külföldi, de olcsó munkaerőt. Valamennyire ez növeli is a befogadó ország versenyképességét, hiszen alacsony munkabérért, még a nem túl nagy bonyolultságú munkákat is el tudja végeztetni, a saját erőforrásait pedig a preferált szektorba tudja irányítani. Fontos megemlíteni a szezonalitás jellegét is, lásd különböző mezőgazdasági terméket (eper, narancs, virághagyma stb.) betakarítását. A folyamatot azonban negatív jelenségek is kísérik, hiszen ilyenkor a befogadó ország alacsony végzettségű állampolgárai számára is beszűkül a munkaerőpiac, illetve társadalmi aspektus is fellelhető, főleg válságok időszakában erősödnek fel a nacionalista felhangok, és a kultúrák találkozása sem mindig zökkenőmentes, elég megnézni az olasz vagy a francia példákat a kelet-európai cigány bevándorlókkal kapcsolatosan. A munkaerő nemzetközi áramlása természetesen beleütközik a nemzetállamok munkaerőpiacot védő rendelkezéseibe. Még az Európai Unión belül is megfigyelhető a protekcionista magatartás, ami ugyan ellent mond az integráció alapelveinek, de mégis tapasztalható. Ha jogszabályilag nem is, bürokratikusan ezernyi módja van a munkavállalás megakadályozásának. Adott ország munkaerőpiaca szelektív jellegű szokott lenni, vannak olyan foglalkozások amik keresettek (pl. Skandináviában az orvosok, egészségügyi dolgozók, Németországban az ipari szektorban alkalmazható munkások), az ő esetükben még szervezett segítség is elképzelhető, de amit nem szeretnének, azt ahol lehet gátolják. A munkaerő áramlása és az 10

11 egységesülő belső piac vetette fel a szakképzettség kölcsönös elismerésének folyamatát, amiről fejezeteket lehetne elméleti megközelítéssel teleírni, de a szerző ettől eltekint, mert a valós és gyakorlatban is alkalmazható eredménye ennek a törekvésnek nem túl sok. Tőkeáramlás többféleképpen valósulhat meg, gondoljunk csak a részvénypiacokra, hitelezési tevékenységre, segélyek folyósítására, kölcsönök nyújtására, témánk szempontjából azonban a külföldi működőtőke-áramlás(foreign direct investment, FDI) bír kiemelt jelentőséggel. A külföldi tőke beruházások, legalábbis a közvetlen beruházások (és a részvényvásárlás formájában történő portfólióberuházások) a tőkének egy másik országban való tartós működését és a tulajdonos számára is rendszeres jövedelmet teremtő felhasználását jelentik. A külföldi tőkét befogadó országban pedig nemcsak új jövedelmek és foglalkoztatási lehetőségek létrejöttét és a rendelkezésre álló finanszírozási források bővülését eredményezi, hanem többnyire a gazdasági szerkezet kisebb-nagyobb módosulását, a termelési és külkereskedelmi struktúra változását is előidézi (Benczes I. Csáki Gy. Szentes T. 2009). Fontos leszögezni, hogy a beruházás által a tőke tulajdonosa (vagy megbízottja) közvetlenül irányítja a céget. A működőtőke-áramlás a II. világháborútól 2000-ig szinte töretlenül emelkedett. Utána kis visszaesés következett be (leszámítva Kínát, ahova folyamatosan áramlottak a beruházások), majd 2007-ben újabb csúcs következett, az éves nemzetközi működőtőke-áramlás elérte az 1800 milliárd dollárt. A tőke közel 70%-a a fejlett országokba áramlott, az USA-ba nagyjából a teljes áramlás 13%-a, az EU-15-be pedig a 44%-a jutott. Ázsiába több tőke áramlott mint az USA-ba (18%), Kína egymaga elviszi a világ tőkeáramlásának 5%-át, ami másfélszerese az 11

12 egész afrikai kontinensének és közel négyszer annyi mint amennyi Japánba áramlik. Magyarország esetében ez a tőkemozgás döntő mértékben tőkeimportot jelent. A tőke e formájának a jelentőségét a fogadó országok számára az adja, hogy bővíti a rendelkezésre álló termelő kapacitásokat. Másrészt, s ez legalább ilyen, sok esetben pedig még nagyobb hatású körülmény, hogy az ilyen módon az adott országba telepített működő eszközök általában a fogadó országban addig meglévő eszközök által képviselt technológiája színvonalát korszerűség és hatékonyság szempontjából meghaladják. Egyúttal új, korszerűbb termelési kultúrát, új műszaki, termelési, munkaszervezési stb. eljárásokat képviselnek. Ennek megfelelően a munkaerővel szemben is új követelményeket támasztanak, amelyek a munkaerő képzését, átképzését és továbbképzését is megkövetelik. A folyamatból látható, hogy a külföldi működő tőke révén megvalósuló beruházások és fejlesztések a korábbiakhoz képest új és más igényeket is magukkal hoznak. Ezeket viszont, mint említettük, csak a munkaerő képzésével lehet kielégíteni. Külföldiek közvetlen tőkebefektetései Magyarországon és rezidensek befektetései külföldön (állományi értékek az év végén, milliárd forint) Év Külföldi tőkeállomány Magyar tőkeállomány Magyarországon külföldön Forrás: KSH 12

13 A folyamat teljes körű taglalására jelen tananyagban nem kerül sor, de fontosnak tartjuk néhány, a működő-tőke beáramlás és szakképzési rendszer közti kapcsolódási pont tárgyalását. Vállalati szinten elsősorban az alábbi tényezők játszottak szerepet a külföldi tőke privatizációs folyamatok révén történő Magyarországra településében: tőkehiányos helyzet megoldása a beruházás által, új piacok megszerzése, nemzetközi vállalatcsoporthoz való tartozás, ezáltal piaci stabilizáció és jövőkép, a fejlett termelési technológia átvétele, géppark-bővítés, know-how, technológiai, műszaki és humán erőforrás fejlesztés, verseny felvétele a magyar piacon megjelenő külföldi konkurenciával, új vállalati kultúra és menedzsment-eszközök átvétele, állami befolyás csökkentése. A tőketulajdonos esetében a tőkeberuházást az alábbi tényezők tették indokolttá: új piacok megszerzése, a termelő-kapacitás növelése, eddig sikeresnek bizonyult magyar márkanevek megvásárlása (így lesz pl. a Pécsi Dohánygyár B.A.T., a Csemege Julius Meinl, a Lehel Elekrolux vagy a Villanyszerelőipari Vállalat Siemens ), vállalatbővítés, és ezáltal a globalizálódó világgazdaságban a piaci részesedés növelése, komparatív előnyök kihasználása, ez elsősorban az európai szinthez viszonyított alacsony magyar munkabérekben mutatkozott meg, 13

14 tőkeberuházás támogatása az állam/önkormányzat által (pl. infrastruktúra-fejlesztés, adókedvezmények), logisztikai szempontok, közeledés a Balkán ill. az orosz piac irányába. Emellett nem szabad elfelejteni azt a fontos tényezőt, hogy a privatizációs bevétel a költségvetést gyarapította, így lehetőség nyílt az államadósság törlesztésére és beruházások elindítására. A magyar gazdaság termelékenységének növekedése a rendszerváltás utáni években elsősorban a leépítésekből és a foglalkoztatottság csökkenéséből származott. Viszont a 90-es évek közepére meghozta hatását az a folyamat, ami a tőkeáramlás pozitív hozadéka, miszerint a fejlett technológia, korszerű üzemszervezési módszerek, piacorientált menedzser-felfogás, munkaerő minőségének és motivációjának felértékelődése, beruházások szolgáltatták az alapot a termelékenység növekedéséhez. A működő-tőke beáramlás a gazdasági térszerkezet alakítása mellett jelentős hatást gyakorolt a szakképzési rendszerre is. Egyrészt ezen vállalatok vonták be a termelési folyamatokba a korszerű technológiát, ami a kompetenciák és szaktudás területén új igényeket generált, másrészt maga a vállalati szint is egy jelentős képzési helyszínné nőtte ki magát. Az új munkatársak betanítása, a specializált szaktudás átadása, a munkafolyamathoz illeszkedő kompetenciák fejlesztése nem egyszer az anyavállalat keretein belül fontos elemmé vált. Emellett meg kell említeni a vállalat és szakiskola közti kapcsolat szorosabbá fűzését, hiszen nem egy vállalat az iskola részére átadott infrastruktúrával, forrásokkal és humán tőkével a saját szakember-utánpótlását biztosítja, emelve ezzel a szakképzés színvonalát és stabilitását. 14

15 A működő-tőke beáramlás a gazdaság ágazati szerkezetének átalakulásával járt, valamennyi régió esetében a tercier szektor nagyarányú térnyerése ment végbe, elsősorban a feldolgozóipar rovására. Ez és a korábban ismertetett gazdasági folyamatok magukkal hozták a szakmastruktúra drasztikus változását. A rugalmasság biztosításában a szak- és felnőttképzési rendszernek kulcsfontosságú szerepe van. 15

16 2. A munkaerőpiac fogalma és jellemzői A munkaerőpiac a korszerű piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen, szerves alkotóeleme. A munkaerőpiac a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége, egyszerre része a társadalmi és a gazdasági szférának. Alapvetően két kategóriája van; a munkaerőkereslet és a munkaerő-kínálat. A munka önmagában nem képes megjelenni a piacon, hiszen nem elválasztható az embertől, aki magában hordozza a munkavégző képességet. Éppen ezért a munkát, az egyén értékteremtő képességét nagymértékben befolyásolja a szubjektum is. A munkaerőpiac működését sokféle stratégia határozza meg. Az állam egy jól működő, negatív kilengésektől mentes munkaerőpiacban érdekelt, hiszen akkor a legnagyobb a társadalmi stabilitás, illetve a társadalmi alrendszerek (oktatás, egészségügy, nyugdíj, beruházások stb.) fenntartása biztosított a befizetett adók által (állami újraosztás, redisztribúció). Az egyén a munkanélküliség elkerülésében érdekelt, a vállalat pedig a saját céljainak realizálásában, amihez jól teljesítő munkatársak kellenek. Azonban az ő érdekrendszerük már korántsem esik egybe, a munkavállaló kiszámítható és stabil, jól megfizetett munkaviszonyban érdekelt, kellemes és egészséges feltételekkel, ugyanakkor a munkáltató abban érdekelt, hogy a költségeit csökkentse, és minél irányíthatóbb legyen a munkatárs. Ezt a kapcsolatrendszert árnyalja az állam a jogszabályi keretekkel (pl. Munka Törvénykönyve), illetve az érdekegyeztetés folyamata (pl. szakszervezetek). A munkaerőpiac fontos jelensége az életszínvonal-emelkedés, amely alapvetően a béreken keresztül jelentkezik. A bérszínvonal 16

17 növekedése pozitívumokat és negatívumokat egyaránt hordoz magában, hiszen gondoljunk csak arra az egyszerű összefüggésre, hogy a munkabér növekedése jó a munkatársnak (többet fogyaszthat), viszont költségnövekedés a munkáltatónak. Az állam eme folyamatban is szerepet vállal, pl. a minimálbér meghatározásával. A jól működő munkaerőpiac egyik kulcsszava a rugalmasság, ami jelen esetben a magasabb alkalmazkodóképességet jelenti. A munkaerőpiac és annak szereplői (munkavállalók, munkáltatók, állam, álláskeresők) jobban tudnak reagálni a folyamatokra, ami összességében a foglalkoztatottság növelése és a stabilitás irányába hat. További kívánatos jellemzők lehetnek: Átlátható munkaerőpiac, Prognosztizált munkaerő-kereslet,- kínálat, viszonylagos egyensúly, A megüresedett álláshelyek gyors betöltése, rugalmasság, hatékony munkaerő-piaci intézményrendszer (állami és magán szféra egyszerre!), Az igényekhez igazodó képzési rendszer, Hatékony forrásfelhasználás, Társadalmi csoportokat nem zárnak ki, minimális diszkrimináció (nulla szint valószínűleg soha nem lesz ). Fontos leszögezni, hogy ideális, minden hibától mentes, modellszerűen működő munkaerőpiac nincs. A munkaerőpiacon nem érvényesül a teljes informáltság, vannak területi hátrányok, korlátozott az áttekinthetőség és a mobilitás, nem megfelelő a bérszínvonal, ami mind zavarokat fog eredményezni. A KSH által végzett munkaerő-felmérések során felállított kategóriák: 17

18 Foglalkoztatott, aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. Munkanélküli, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. Gazdaságilag aktívaka foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívakazok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ide tartoznak többek között a tanulók, a nem dolgozó nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások az idényen kívül, ha nem kerestek munkát, a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők. Sajátos csoportot képeznek ezen belül az ún. passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát találni, de kedvezőtlennek ítélve esélyeiket, nem keresnek aktívan munkát. Munkanélküliségi ráta:a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya. Foglalkoztatási arány:a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. Aktivitási arány:a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) népességen belüli aránya. 18

19 Kiemelt korcsoportok a munkaerő-felmérésben évesek: évesek: évesek: évesek: évesek: évesek: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása a munkaerőpiac megfigyelésére. (A magyar Munkaerő-felmérés megfigyelési köre.) Az Európai Unió ajánlása a munkaerőpiac (foglalkoztatottság) megfigyelésére Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre. Az Európai Unió ajánlása a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének megfigyelésére. A legjobb munkavállalási korúak munkaerő-piaci helyzetének megfigyelésére használt korcsoport. Az Európai Unió ajánlása az időskorúak munkaerő-piaci helyzetének megfigyelésére. Mi mennyi 2013-ban? Minimálbér 390/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum* 390/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. (2) bek. Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1. (1) bek /2012. (XII.29.) Korm.r. 3. (1)bek. Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. (1) bek /2012. (XII.29.) Korm.r. 3. (2)bek. Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér** 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 2/A. (1) bek /2012. (XII.29.) Korm.r. 3. (3)bek. Munkavezetőt megillető garantált közfoglalkoztatási bér*** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. (2) bek /2012. (XII.29.) Korm.r. 3. (3)bek. Havi bér ft/hó Heti bér ft/hét Napi bér ft/nap Órabér ft/óra * A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg 19

20 ** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási bér a szakképesítést, középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg. *** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg Álláskeresési járadék (folyósítási idő maximum 90 nap) évi IV. tv Munkaerőpiaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a: ,-Ft/hó 3.267,-Ft/nap Nyugdíj előtti álláskeresési segély évi IV. tv. 30. minimálbér 40%-a: ,-Ft 1.307,-Ft/nap Keresetpótló juttatás évi IV. tv. 14. (6) bek. alapján közfoglalkoztatási bér %-a között mérlegelési jogkörben állapítható meg ,-Ft/hó ,-Ft/hó Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív heti 20 órás képzésben való részvétel esetén jár! 20

21 2.1 A munkanélküliség fogalma és jellemzői A munkanélküliség jelentése az állás és ennek okán a jövedelem hiányának állapota, melyre a gazdasági szükségletek önálló kielégítéséhez szükség van. A statisztikusok és közgazdászok többségében csak azokra használják a kifejezést, akiknek nincs állásuk, de akarnak és képesek dolgozni. A KSH esetében módszertanilag a nyilvántartott álláskereső az a személy, aki az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba került, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül; munkát vagy önálló foglalkozást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Pályakezdő munkanélküli az a fiatal, aki a 25. életévét felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő munkanélkülinek, akiterhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít. 1 Az új szabályozás értelmében álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő 1 Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra. Munkanélküliség 2013.03.08. Munkapiaci alapfogalmak

1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra. Munkanélküliség 2013.03.08. Munkapiaci alapfogalmak 1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra Munkanélküliség Aktuális gazdaságpolitikai esettanulmányok 5. Előadás Fazekas Tamás Munkapiaci alapfogalmak Munkapiac A munkaerő mint termelési tényező

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Közfoglalkoztatott: a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerint

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika alapfogalmai 2014/15 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Statisztikai sokszínűség (álláskereső) ILO

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Az előrejelzés szempontjai 1. A munkapiac leírása és foglalkoztatási igények előrejelzése. 2. Az oktatási igények

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás I. A célok meghatározása, felsorolása A Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésével összefüggő rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A válság hatása a munkaerőpiacra

A válság hatása a munkaerőpiacra Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. április ISBN 978-963-235-275-6 A válság hatása a munkaerőpiacra Tartalom 1. Bevezető...2 2. Változás a foglalkoztatás kiterjedésében és

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő: Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. ius A megye munkáltatói 1,8 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken iusban

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben