Vámosi Tamás Munkaerő-piaci ismeretek (e-learning tananyag)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vámosi Tamás Munkaerő-piaci ismeretek (e-learning tananyag)"

Átírás

1 Vámosi Tamás Munkaerő-piaci ismeretek (e-learning tananyag) Felelős kiadó: a Kar dékánja PTE FEEK Pécs, 2013 ISBN

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A globalizációs folyamatok hatása a munkaerő-piaci és vállalati folyamatokra A munkaerőpiac fogalma és jellemzői A munkanélküliség fogalma és jellemzői A munkanélküliség típusai Hosszú távú munkaerő-piaci folyamatok Foglalkozási státuszok Foglalkozási szerkezet Ágazati szerkezet A magyar munkaerőpiac rendszerváltás utáni állapota és a hosszú távú folyamatok Az Egész életen át tartó tanulás paradigmája Az iskolai végzettség szerepe a munkaerőpiacon Alapfokú iskolai végzettség, fizikai dolgozók Középfokú iskolai végzettség és szakmunkás bizonyítvány Felsőfokú iskolai végzettség Pályakezdőket érintő nehézségek, tendenciák a munkaerőpiacon Hiányszakmák a munkaerőpiacon A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat funkciója és felépítése A foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközei A versenyszféra karrierprogramjai A pályaválasztási tanácsadás és a karrier-tanácsadás szerepe A kompetencia fogalma, szerepe és mérési lehetőségei az álláskeresés folyamatában A kompetencia típusai A kompetencia szerepe a munka világában Kompetenciaelemzés és mérés A munkaerő-biztosítás folyamata szervezeti szinten Toborzás A Toborzás forrásai Fejvadász cégek A munkaerő-kölcsönzés A legjobb munkatárs nyomában

3 10.3 A kiválasztás Az önéletrajz és a motivációs levél Europass Az interjú Értékelő központ (AC) A tesztek szerepe és funkciója Személyiségtesztek Kompetencia-tesztek Motivációs teszt Képességtesztek A beilleszkedés folyamata A beilleszkedés jelentősége A beilleszkedést befolyásoló tényezők A beilleszkedés folyamata Alkalmasság és beválás

4 1.A globalizációs folyamatok hatása a munkaerő-piaci és vállalati folyamatokra Globalizáció, globális, globalitás, globalista, globalizál. A globalizáció kifejezéssel manapság egyre gyakrabban találkozunk, neve szinte minden világméretű témával kapcsolatosan felmerül. Használata olyannyira beépült már mindennapi életünkbe, hogy szinte már-már el is sablonosodott. Fogalma maga ritkán kerül definiálásra. Manapság globalizációnak hívnak mindent, ami világméretű, mindent, ami egységes, mindent, ami globális. Globális a felmelegedés, globális a gazdaság, globálisak a problémák. De mégis, hogyan jutottunk el idáig? Honnan ered a globalizáció, és miként fészkelte be magát a mindennapi ember életébe? A globalizáció története egészen a gyarmatosítás koráig vezethető vissza. Öt évszázaddal ezelőtt, az európai gyarmatosítás idején több fejlett európai népcsoport (az angolok, a franciák, a hollandok, a spanyolok, a portugálok, a belgák, a németek), később pedig az amerikaiak is területeket sajátítottak ki, az utóbb harmadik világnak elnevezett régióból, valamint Ausztrália, Új-Zéland, és Észak-Amerika területeiről. Ezek, a gyarmatosított területek a kialakulóban lévő globális kereskedelem meghatározó színterei lettek. A megszállt területekre telepesek érkeztek, akik a földrajzi adottságokat kihasználva, úgymond felszívták a terület összes nyersanyagát, majd azokat Európába szállították, és az ott elkészült késztermékeket juttatták vissza gyarmatterületeikre. A fellendülő kereskedelem az es évekre bontakozott ki teljesen, az aranykor idején szinte özönlött a nyersanyag Európába a tengerentúli gyarmatokról. Természetesen a gyarmatterületek sem maradtak nyersanyag híján, hiszen a javak egy része visszavándorolt hozzájuk, melyből városokat, 4

5 utakat, hidakat építettek. Az így (mind európai szinten, mind a tengerentúlon) megindult rohamos gazdasági fejlődés következtében a világtermelés középpontjába az export került, a kivitelre való termelés 1913-ban meghaladta a későbbi, 1999-es értékeket is. A mai értelemben vett globalizációt a szabadkereskedelem és a globális piacgazdaság kialakulásától számítjuk. Időben elhelyezve az 1980-as évekről beszélhetünk, amikor is az USA, Anglia, majd a szétesett Szovjetunió is újfajta gazdasági irányvonalat vezetett be a területein. E szerint az új gazdasági modell szerint drasztikusan csökkentették az állam szabályozó szerepét, és teret adtak a vállalatoknak, hogy szabadkereskedelmet folytathassanak. Ezzel együtt a korlátozásoktól mentes beruházást, a deregulációt, a költségvetési egyensúlyt, az alacsony inflációt és az állami vállalatok privatizálását a nemzetgazdaság felvirágoztatásának hat lépéses terveként reklámozták. Nem sokkal ezután az áruk és szolgáltatások mellett már a pénzpiac, a bankok is szabad utat kaptak, Európa, Japán és Észak-Amerika nagy bankjai pár év leforgása alatt beférkőztek egymás pénzpiacára. A nemzetközi tőkemozgások következtében azonban az 1990-es évektől egyre gyakoribbá váltak a pénzügyi válságok. A legkatasztrofálisabb példa erre az 1997-es kelet-ázsiai valuták összeomlása volt, minek következtében a helyi cégek egymás után csődöt jelentettek, és emberek milliói váltak munkanélkülivé. Ezen válság hatása évekig kihatott az ázsiai gazdaságra, valamint az Ázsián kívüli területekre is. A globalizáció, és a globális gazdaság eszméje ekkor kapta meg első jelentősebb pofonját. A gazdasági fejlődés, az exportra való termelés megindulásával megdőlt David Ricardo az export-import egyensúlyáról alkotott elmélete, mely szerint: a nemzeteknek olyan termékek előállítására kell specializálódniuk, melyekben természet adta előnyöket élveznek, így 5

6 kedvezőbb feltételekkel indulnak a piacon fellépő versenyben. Amennyiben minden ország saját földrajzi adottságaihoz igazodva termeli meg a kivitelre váró termékmennyiséget, úgy az exporttermékek mindig vevőre találnak (hiszen nincs két egyforma természeti adottságokkal rendelkező terület, és ami az egyik országban felesleg, a másikban hiánycikk), így az export és az import mindig kiegyenlítik egymást a piacon. Az exportból nyert hatalmas profit láttán azonban a gazdasági szereplők vérszemet kaptak, elkezdtek olyan termékeket is termelni, melyekhez már nem állt rendelkezésre természetes úton nyersanyaguk, és az alapanyagokat csakis importtal tudták beszerezni. Az így előállított termékekkel a termelők megjelentek a kereskedelmi csatornákon is, kiszorítva ezzel a versenyből azokat a piaci szereplőket, akik természetes erőforrásaikból állították elő ugyanazon árucikket. Az export-import egyensúlyának felborulásával a gazdasági életben hatalmas verseny indult. Ez a verseny mindmáig meghatározza minden gazdasági nagyhatalom életét. A gazdasági verseny már beleszól az árak alakulásába is (ellentétben Adam Smith közgazdász által megfogalmazott elmélettel), befolyásolja azokat, az árakat tehát nem a piac, hanem annak szereplői, az eladói és a vevői oldal formálja. Köszönhető ez azoknak a forradalmi változásoknak, amik az informatika, az elektronika, a technológia terén végbementek. Gondoljunk csak a komputer-technológia, a műholdak, a légi és tengeri szállítmányozás felfejlődésére. Ezek az újítások olyan lehetőségeket nyitottak meg számunkra, melyek korábban elképzelhetetlennek bizonyultak. Legyőzhetővé vált a tér, a telephely-kiválasztásban egyre kisebb szerep jut a földrajzi távolságnak. A pozitívumokkal párhuzamosan azonban megjelentek a negatívum következmények is, az újdonsült technológiák mellékhatásaként megnövekedett a környezetszennyezés, a szén-dioxid-tartalom, a globális felmelegedés, a klímaváltozás. Ezért tiltakoznak hát a környezetvédők a globalizáció, a szabadkereskedelem és a piacgazdaság ellen. 6

7 Manapság, ha meghalljuk a gazdasági globalizáció kifejezést, egyből az óriásvállalatok, a multinacionális cégek jutnak az eszünkbe. Nem is csoda, hiszen némely vállalatnak nagyobb a hatalma, mint egy-egy ország kormányának. Működésüket, és struktúrájukat nem mozgatja más, mint a profit és az üzleti érdekek fenntartása. Ennek érdekében átgázolnak mindenen, társadalmon, környezeten, kultúrán. Világméretű terjeszkedésük során globális, kommersz, nyugati kultúrát hagynak maguk után a társadalomra. A fiatal nemzedékekből elveszik a nemzeti hagyományok, és kultúra tisztelete, elhalványulnak a szokások, a világ pedig megtelik ugyanúgy öltözködő, ugyanolyan tömegkultúrát kedvelő, ugyanazt a terméket fogyasztó gyermekekkel. Minden és mindenki áruvá válik. A multinacionális cégek uralják életünket, kezükben van az irányítás szinte minden gazdasági területen. Ők irányítják a termelést, ők alakítják ki árainkat, tőlük függnek még a nemzeti kormányok is. Hogyan lehetséges ez? Minden negatívumuk ellenére a nemzeti gazdaságoknak szükségük van beruházókra, befektetőkre, külföldi tőkésekre. Szükségük van a nagyvállalatokra, akik munkahelyet teremtenek, és nem utolsó sorban hatalmas vagyont fektetnek a nemzeti gazdaságba. Kettős viszony ez, a kormányok ugyanis kénytelenek kedvezményeket adni a multiknak, hogy maradásra bírják őket. Függnek tőlük, függnek a tőkétől, függnek a világgazdaságtól. Ez a globalizáció valódi megnyilvánulása. Munkahelyeket elsősorban nem az állam teremt. Az állam csak a közszférában munkáltató, a nagyobb feladat számára, hogy biztosítsa azon kereteket, amelyek ösztönzőleg hatnak a beruházásokra, és így a versenyszféra minél nagyobb volumenben tud munkahelyeket teremteni, ami végeredményben jótékony hatást gyakorol az ország költségvetésére, a befizetett munkáltatói és munkavállalói adókon keresztül. 7

8 A globalizáció fogalmaként tengernyi meghatározást szolgáltat nekünk a szakirodalom, ezért megpróbáljuk ezt most csak röviden, de viszonylag célra orientáltan körbeírni. A globalizáció folyamata a nemzetgazdaságok mind nyitottabbá válását jelenti, olyan jelenségek és lépések sorozata, melyek segítségével a világ országainak társadalmi-gazdasági tere egyre több ponton kapcsolódik össze. Ebben a folyamatban hajtóerőnek számítanak a pénzügyi és gazdasági tevékenységek, illetve a lokális integrációs törekvések. Meggyengülnek, átlépésre kerülnek az országhatárok, beszűkül a nemzetállam kormányának mozgástere, illetve lemondanak az önállóság bizonyos szeletéről. A termékek, szolgáltatások, személyek és tőke javak áramlása nemzetközivé válik, amit többek között az informatikai forradalom jelentősen felgyorsít. A globalizációban az integrációs törekvések mellett kulcsszerepet játszanak a multinacionális vállalatok, hiszen országhatárokon átnyúlva viszik magukkal a vállalati kultúrát, menedzsment-eszközöket és technológiát, és a világkereskedelem jelentős részét bonyolítják. Multinacionális vállalat alatt szoktuk érteni azon vállalatokat, amelyek külföldön leányvállalatokkal vagy többségi érdekeltségű vállalatokkal rendelkeznek. Helyi szinten bonyolult kapcsolatrendszert tudnak kiépíteni a beszállítókkal, amelyeknek egy része szintén nem a befogadó országból származik. A globálizált és globalizálódó gazdaságoknak egyre több külföldi tőkét kell vonzaniuk és ezen belül is növekvő mértékben tudásintenzív tőkét. Ez egyúttal megköveteli a képzett munkaerővel való ellátás biztosítását is, ami a munkaerő képzettségi színvonalának folyamatos növelését kívánja meg. Ezzel párhuzamosan a felsőbb oktatási szintek megtérülése világméretekben gyorsul, ami elsősorban a termelés és a termelési folyamatok tudásintenzívebb irányba történő eltolódásának 8

9 eredménye. Az oktatás területén ez azt is maga után vonja, hogy növekszenek a felsőbb képzési szintek iránti mennyiségi és minőségi igények, amit az ezekhez kapcsolódó jövedelmek növekvő egyenlőtlensége még csak tovább erősít. A globalizációval párhuzamosan és részben annak eredményeként az olcsóbb munkaerő iránti kereslet növekedése sok országban megnövelte a nők oktatásba történő bevonását a magasabb oktatási szinteken is. Kétségtelen azonban, hogy ebben szerepet játszottak a nők jogainak érvényesítését célzó mozgalmak is. A globalizálódó gazdaságokban ezzel együtt általában is érvényesülni látszik a kevésbé képzett munkaerő gazdasági értékének csökkenő tendenciája. A globalizáció magával hozta a termelési tényezők nemzetközi mobilitását. Nemzetközi tényezőmobilitáson azoknak a termelési tényezőknek nemzetközi áramlását értjük, amelyek egyébként a nemzetgazdaságon belül is mobilisnak, vagyis helyváltoztatásra, egyik termelési ágazatból a másikba való átáramlásra többé-kevésbé képesnek tekinthetők (Benczes I. Csáki Gy. Szentes T. 2009). Ilyen a munkaerő és a tőke, melyeket nem teljes körűen, csak egy bizonyos aspektusból vizsgálunk, illetve a természeti erőforrásokról a könyv egy másik fejezetében lesz szó. Munkaerő-áramlás alatt elsősorban két folyamatot szoktak a legtöbbször vizsgálni. Egyrészről a magasan képzett munkaerő elvándorlását, ami egyik oldalról jelenti az agyelszívást, vagyis a munkatárs tartósan letelepszik a fogadó országban és ott munkát vállal, másik oldalról jelenti a külföldi K+F tevékenységben való részvételt, ami után az illető visszatér és kamatoztatja a megszerzett nemzetközi tapasztalatait. Mindkét esetben elsősorban a multinacionális cégek szoktak állni a háttérben, a földrajzi diverzifikáció magával hozza a humán tőke vándorlását is. A másik fontos folyamat a (döntően) középfokú szakképzettséggel bíró 9

10 munkavállalók mozgása, ami irányát tekintve elsősorban a kevésbé fejlett országok felől a fejlett országok felé mutat. Legtöbbször nem csak a munkát vállalni készülő személy vándorol ki, hanem megy vele a családja is (lásd a Németországban kialakult török kisebbség, vagy Nagy-Britanniában letelepült közép-európai nációk). Ez a folyamat különösen akkor erősödik fel, ha a fogadó országban gazdasági fellendülés figyelhető meg (akár csak egy szektoré), és a munkaerőpiac képes felvenni a külföldi, de olcsó munkaerőt. Valamennyire ez növeli is a befogadó ország versenyképességét, hiszen alacsony munkabérért, még a nem túl nagy bonyolultságú munkákat is el tudja végeztetni, a saját erőforrásait pedig a preferált szektorba tudja irányítani. Fontos megemlíteni a szezonalitás jellegét is, lásd különböző mezőgazdasági terméket (eper, narancs, virághagyma stb.) betakarítását. A folyamatot azonban negatív jelenségek is kísérik, hiszen ilyenkor a befogadó ország alacsony végzettségű állampolgárai számára is beszűkül a munkaerőpiac, illetve társadalmi aspektus is fellelhető, főleg válságok időszakában erősödnek fel a nacionalista felhangok, és a kultúrák találkozása sem mindig zökkenőmentes, elég megnézni az olasz vagy a francia példákat a kelet-európai cigány bevándorlókkal kapcsolatosan. A munkaerő nemzetközi áramlása természetesen beleütközik a nemzetállamok munkaerőpiacot védő rendelkezéseibe. Még az Európai Unión belül is megfigyelhető a protekcionista magatartás, ami ugyan ellent mond az integráció alapelveinek, de mégis tapasztalható. Ha jogszabályilag nem is, bürokratikusan ezernyi módja van a munkavállalás megakadályozásának. Adott ország munkaerőpiaca szelektív jellegű szokott lenni, vannak olyan foglalkozások amik keresettek (pl. Skandináviában az orvosok, egészségügyi dolgozók, Németországban az ipari szektorban alkalmazható munkások), az ő esetükben még szervezett segítség is elképzelhető, de amit nem szeretnének, azt ahol lehet gátolják. A munkaerő áramlása és az 10

11 egységesülő belső piac vetette fel a szakképzettség kölcsönös elismerésének folyamatát, amiről fejezeteket lehetne elméleti megközelítéssel teleírni, de a szerző ettől eltekint, mert a valós és gyakorlatban is alkalmazható eredménye ennek a törekvésnek nem túl sok. Tőkeáramlás többféleképpen valósulhat meg, gondoljunk csak a részvénypiacokra, hitelezési tevékenységre, segélyek folyósítására, kölcsönök nyújtására, témánk szempontjából azonban a külföldi működőtőke-áramlás(foreign direct investment, FDI) bír kiemelt jelentőséggel. A külföldi tőke beruházások, legalábbis a közvetlen beruházások (és a részvényvásárlás formájában történő portfólióberuházások) a tőkének egy másik országban való tartós működését és a tulajdonos számára is rendszeres jövedelmet teremtő felhasználását jelentik. A külföldi tőkét befogadó országban pedig nemcsak új jövedelmek és foglalkoztatási lehetőségek létrejöttét és a rendelkezésre álló finanszírozási források bővülését eredményezi, hanem többnyire a gazdasági szerkezet kisebb-nagyobb módosulását, a termelési és külkereskedelmi struktúra változását is előidézi (Benczes I. Csáki Gy. Szentes T. 2009). Fontos leszögezni, hogy a beruházás által a tőke tulajdonosa (vagy megbízottja) közvetlenül irányítja a céget. A működőtőke-áramlás a II. világháborútól 2000-ig szinte töretlenül emelkedett. Utána kis visszaesés következett be (leszámítva Kínát, ahova folyamatosan áramlottak a beruházások), majd 2007-ben újabb csúcs következett, az éves nemzetközi működőtőke-áramlás elérte az 1800 milliárd dollárt. A tőke közel 70%-a a fejlett országokba áramlott, az USA-ba nagyjából a teljes áramlás 13%-a, az EU-15-be pedig a 44%-a jutott. Ázsiába több tőke áramlott mint az USA-ba (18%), Kína egymaga elviszi a világ tőkeáramlásának 5%-át, ami másfélszerese az 11

12 egész afrikai kontinensének és közel négyszer annyi mint amennyi Japánba áramlik. Magyarország esetében ez a tőkemozgás döntő mértékben tőkeimportot jelent. A tőke e formájának a jelentőségét a fogadó országok számára az adja, hogy bővíti a rendelkezésre álló termelő kapacitásokat. Másrészt, s ez legalább ilyen, sok esetben pedig még nagyobb hatású körülmény, hogy az ilyen módon az adott országba telepített működő eszközök általában a fogadó országban addig meglévő eszközök által képviselt technológiája színvonalát korszerűség és hatékonyság szempontjából meghaladják. Egyúttal új, korszerűbb termelési kultúrát, új műszaki, termelési, munkaszervezési stb. eljárásokat képviselnek. Ennek megfelelően a munkaerővel szemben is új követelményeket támasztanak, amelyek a munkaerő képzését, átképzését és továbbképzését is megkövetelik. A folyamatból látható, hogy a külföldi működő tőke révén megvalósuló beruházások és fejlesztések a korábbiakhoz képest új és más igényeket is magukkal hoznak. Ezeket viszont, mint említettük, csak a munkaerő képzésével lehet kielégíteni. Külföldiek közvetlen tőkebefektetései Magyarországon és rezidensek befektetései külföldön (állományi értékek az év végén, milliárd forint) Év Külföldi tőkeállomány Magyar tőkeállomány Magyarországon külföldön Forrás: KSH 12

13 A folyamat teljes körű taglalására jelen tananyagban nem kerül sor, de fontosnak tartjuk néhány, a működő-tőke beáramlás és szakképzési rendszer közti kapcsolódási pont tárgyalását. Vállalati szinten elsősorban az alábbi tényezők játszottak szerepet a külföldi tőke privatizációs folyamatok révén történő Magyarországra településében: tőkehiányos helyzet megoldása a beruházás által, új piacok megszerzése, nemzetközi vállalatcsoporthoz való tartozás, ezáltal piaci stabilizáció és jövőkép, a fejlett termelési technológia átvétele, géppark-bővítés, know-how, technológiai, műszaki és humán erőforrás fejlesztés, verseny felvétele a magyar piacon megjelenő külföldi konkurenciával, új vállalati kultúra és menedzsment-eszközök átvétele, állami befolyás csökkentése. A tőketulajdonos esetében a tőkeberuházást az alábbi tényezők tették indokolttá: új piacok megszerzése, a termelő-kapacitás növelése, eddig sikeresnek bizonyult magyar márkanevek megvásárlása (így lesz pl. a Pécsi Dohánygyár B.A.T., a Csemege Julius Meinl, a Lehel Elekrolux vagy a Villanyszerelőipari Vállalat Siemens ), vállalatbővítés, és ezáltal a globalizálódó világgazdaságban a piaci részesedés növelése, komparatív előnyök kihasználása, ez elsősorban az európai szinthez viszonyított alacsony magyar munkabérekben mutatkozott meg, 13

14 tőkeberuházás támogatása az állam/önkormányzat által (pl. infrastruktúra-fejlesztés, adókedvezmények), logisztikai szempontok, közeledés a Balkán ill. az orosz piac irányába. Emellett nem szabad elfelejteni azt a fontos tényezőt, hogy a privatizációs bevétel a költségvetést gyarapította, így lehetőség nyílt az államadósság törlesztésére és beruházások elindítására. A magyar gazdaság termelékenységének növekedése a rendszerváltás utáni években elsősorban a leépítésekből és a foglalkoztatottság csökkenéséből származott. Viszont a 90-es évek közepére meghozta hatását az a folyamat, ami a tőkeáramlás pozitív hozadéka, miszerint a fejlett technológia, korszerű üzemszervezési módszerek, piacorientált menedzser-felfogás, munkaerő minőségének és motivációjának felértékelődése, beruházások szolgáltatták az alapot a termelékenység növekedéséhez. A működő-tőke beáramlás a gazdasági térszerkezet alakítása mellett jelentős hatást gyakorolt a szakképzési rendszerre is. Egyrészt ezen vállalatok vonták be a termelési folyamatokba a korszerű technológiát, ami a kompetenciák és szaktudás területén új igényeket generált, másrészt maga a vállalati szint is egy jelentős képzési helyszínné nőtte ki magát. Az új munkatársak betanítása, a specializált szaktudás átadása, a munkafolyamathoz illeszkedő kompetenciák fejlesztése nem egyszer az anyavállalat keretein belül fontos elemmé vált. Emellett meg kell említeni a vállalat és szakiskola közti kapcsolat szorosabbá fűzését, hiszen nem egy vállalat az iskola részére átadott infrastruktúrával, forrásokkal és humán tőkével a saját szakember-utánpótlását biztosítja, emelve ezzel a szakképzés színvonalát és stabilitását. 14

15 A működő-tőke beáramlás a gazdaság ágazati szerkezetének átalakulásával járt, valamennyi régió esetében a tercier szektor nagyarányú térnyerése ment végbe, elsősorban a feldolgozóipar rovására. Ez és a korábban ismertetett gazdasági folyamatok magukkal hozták a szakmastruktúra drasztikus változását. A rugalmasság biztosításában a szak- és felnőttképzési rendszernek kulcsfontosságú szerepe van. 15

16 2. A munkaerőpiac fogalma és jellemzői A munkaerőpiac a korszerű piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen, szerves alkotóeleme. A munkaerőpiac a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége, egyszerre része a társadalmi és a gazdasági szférának. Alapvetően két kategóriája van; a munkaerőkereslet és a munkaerő-kínálat. A munka önmagában nem képes megjelenni a piacon, hiszen nem elválasztható az embertől, aki magában hordozza a munkavégző képességet. Éppen ezért a munkát, az egyén értékteremtő képességét nagymértékben befolyásolja a szubjektum is. A munkaerőpiac működését sokféle stratégia határozza meg. Az állam egy jól működő, negatív kilengésektől mentes munkaerőpiacban érdekelt, hiszen akkor a legnagyobb a társadalmi stabilitás, illetve a társadalmi alrendszerek (oktatás, egészségügy, nyugdíj, beruházások stb.) fenntartása biztosított a befizetett adók által (állami újraosztás, redisztribúció). Az egyén a munkanélküliség elkerülésében érdekelt, a vállalat pedig a saját céljainak realizálásában, amihez jól teljesítő munkatársak kellenek. Azonban az ő érdekrendszerük már korántsem esik egybe, a munkavállaló kiszámítható és stabil, jól megfizetett munkaviszonyban érdekelt, kellemes és egészséges feltételekkel, ugyanakkor a munkáltató abban érdekelt, hogy a költségeit csökkentse, és minél irányíthatóbb legyen a munkatárs. Ezt a kapcsolatrendszert árnyalja az állam a jogszabályi keretekkel (pl. Munka Törvénykönyve), illetve az érdekegyeztetés folyamata (pl. szakszervezetek). A munkaerőpiac fontos jelensége az életszínvonal-emelkedés, amely alapvetően a béreken keresztül jelentkezik. A bérszínvonal 16

17 növekedése pozitívumokat és negatívumokat egyaránt hordoz magában, hiszen gondoljunk csak arra az egyszerű összefüggésre, hogy a munkabér növekedése jó a munkatársnak (többet fogyaszthat), viszont költségnövekedés a munkáltatónak. Az állam eme folyamatban is szerepet vállal, pl. a minimálbér meghatározásával. A jól működő munkaerőpiac egyik kulcsszava a rugalmasság, ami jelen esetben a magasabb alkalmazkodóképességet jelenti. A munkaerőpiac és annak szereplői (munkavállalók, munkáltatók, állam, álláskeresők) jobban tudnak reagálni a folyamatokra, ami összességében a foglalkoztatottság növelése és a stabilitás irányába hat. További kívánatos jellemzők lehetnek: Átlátható munkaerőpiac, Prognosztizált munkaerő-kereslet,- kínálat, viszonylagos egyensúly, A megüresedett álláshelyek gyors betöltése, rugalmasság, hatékony munkaerő-piaci intézményrendszer (állami és magán szféra egyszerre!), Az igényekhez igazodó képzési rendszer, Hatékony forrásfelhasználás, Társadalmi csoportokat nem zárnak ki, minimális diszkrimináció (nulla szint valószínűleg soha nem lesz ). Fontos leszögezni, hogy ideális, minden hibától mentes, modellszerűen működő munkaerőpiac nincs. A munkaerőpiacon nem érvényesül a teljes informáltság, vannak területi hátrányok, korlátozott az áttekinthetőség és a mobilitás, nem megfelelő a bérszínvonal, ami mind zavarokat fog eredményezni. A KSH által végzett munkaerő-felmérések során felállított kategóriák: 17

18 Foglalkoztatott, aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. Munkanélküli, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. Gazdaságilag aktívaka foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívakazok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ide tartoznak többek között a tanulók, a nem dolgozó nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások az idényen kívül, ha nem kerestek munkát, a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők. Sajátos csoportot képeznek ezen belül az ún. passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát találni, de kedvezőtlennek ítélve esélyeiket, nem keresnek aktívan munkát. Munkanélküliségi ráta:a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya. Foglalkoztatási arány:a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. Aktivitási arány:a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) népességen belüli aránya. 18

19 Kiemelt korcsoportok a munkaerő-felmérésben évesek: évesek: évesek: évesek: évesek: évesek: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása a munkaerőpiac megfigyelésére. (A magyar Munkaerő-felmérés megfigyelési köre.) Az Európai Unió ajánlása a munkaerőpiac (foglalkoztatottság) megfigyelésére Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre. Az Európai Unió ajánlása a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének megfigyelésére. A legjobb munkavállalási korúak munkaerő-piaci helyzetének megfigyelésére használt korcsoport. Az Európai Unió ajánlása az időskorúak munkaerő-piaci helyzetének megfigyelésére. Mi mennyi 2013-ban? Minimálbér 390/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum* 390/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. (2) bek. Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1. (1) bek /2012. (XII.29.) Korm.r. 3. (1)bek. Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. (1) bek /2012. (XII.29.) Korm.r. 3. (2)bek. Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér** 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 2/A. (1) bek /2012. (XII.29.) Korm.r. 3. (3)bek. Munkavezetőt megillető garantált közfoglalkoztatási bér*** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. (2) bek /2012. (XII.29.) Korm.r. 3. (3)bek. Havi bér ft/hó Heti bér ft/hét Napi bér ft/nap Órabér ft/óra * A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg 19

20 ** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási bér a szakképesítést, középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg. *** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg Álláskeresési járadék (folyósítási idő maximum 90 nap) évi IV. tv Munkaerőpiaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a: ,-Ft/hó 3.267,-Ft/nap Nyugdíj előtti álláskeresési segély évi IV. tv. 30. minimálbér 40%-a: ,-Ft 1.307,-Ft/nap Keresetpótló juttatás évi IV. tv. 14. (6) bek. alapján közfoglalkoztatási bér %-a között mérlegelési jogkörben állapítható meg ,-Ft/hó ,-Ft/hó Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív heti 20 órás képzésben való részvétel esetén jár! 20

21 2.1 A munkanélküliség fogalma és jellemzői A munkanélküliség jelentése az állás és ennek okán a jövedelem hiányának állapota, melyre a gazdasági szükségletek önálló kielégítéséhez szükség van. A statisztikusok és közgazdászok többségében csak azokra használják a kifejezést, akiknek nincs állásuk, de akarnak és képesek dolgozni. A KSH esetében módszertanilag a nyilvántartott álláskereső az a személy, aki az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba került, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül; munkát vagy önálló foglalkozást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Pályakezdő munkanélküli az a fiatal, aki a 25. életévét felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő munkanélkülinek, akiterhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít. 1 Az új szabályozás értelmében álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő 1 Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség 2-2007 MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2007. JANUÁR Készítette: Szakmai Szolgáltató Osztály Kecskemét, 2007. február

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE Táblázatok Közelkép 3.1. táblázat: A regisztrált munkanélküliek nyílt munkapiacra lépési esélyének változása a HE- FOP-program résztevői és a kontrollcsoport körében...

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre

Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre Bakó Tamás Hermann Zoltán Molnár György Varga Júlia MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet A Költségvetési Tanács számára

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Közfoglalkoztatott: a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerint

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra. Munkanélküliség 2013.03.08. Munkapiaci alapfogalmak

1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra. Munkanélküliség 2013.03.08. Munkapiaci alapfogalmak 1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra Munkanélküliség Aktuális gazdaságpolitikai esettanulmányok 5. Előadás Fazekas Tamás Munkapiaci alapfogalmak Munkapiac A munkaerő mint termelési tényező

Részletesebben

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7.

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7. A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, 2016. SZEPTEMBER 7. A ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZEREPE A TOP-5.1.1-15-ZA1-2016-00001 PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁBAN DR.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Mi okozza a munkanélküliséget?

Mi okozza a munkanélküliséget? Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS MUNKAÜGYI KÖZPONT MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Tas Attiláné Jóváhagyta: Mátrainé Bartus Éva igazgató 2011. február A Közép-magyarországi Régió gazdasági és munkaerő-piaci helyzete Megnevezés

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben