9/1995.(VI.1.) 1 RENDELET

Átírás

1 9/1995.(VI.1.) 1 RENDELET AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A 22/1995. (XI. 1.) 2, A 2/1996. (I. 25.) 3, A 15/1996. (IV. 30.) 4, A 16/1996. (IV. 30.) 5, A 43/1996. (XII. 16.) 6, A 13/1997. (III. 6.) 7, A 19/1998. (IX. 16.) 8, A 28/1998. (1999. I. 26.) 9, A 7/1999. (III. 5.) 10, A 12/1999. (IV. 12.) 11, A 13/1999. (IV. 27.) 12, A 16/1999. (V. 13.) 13, A 33/1999. (X. 25.) 14, A 26/2000. (VII. 3.) 15, A 35/2000. (XI. 16.) 16, A 41/2000. (2001. I. 11.) 17, A 2/2001. (III. 13.) 18, A 9/2001. (IV. 26.) 19, A 30/2002. (X. 31.) 20, A 31/2002. (XI. 1.) 21, A 33/2002. (XI. 22.) 22, A 36/2002. (XI.29.) 23, A 40/2002. (XII. 19.) 24, AZ 1/2003. (I. 31.) 25, A 11/2003. (VI. 5.) 26, A 19/2003. (VII. 23.) 27, A 46/2003. (XII. 31.) 28, A 20/2004. (IV. 30.) 29, A 40/2004.(XI.1.) 30, A 43/2004. (XII. 13.) 31, A 47/2004. (XII. 8.) 32, A 52/2004. (XII. 22.) 33, A 10/2005. (III. 10.) 34, A 13/2005. (III. 3.) 35, A 21/2005. (V. 12.) 36, A 34/2005. (IX. 9.) 37, AZ 52/2005. (X. 28.) 38, AZ 57/2005. (XII. 7.) 39, A 11/2006. (III. 17.) 40, A 26/2006. (V. 2.) 41, A 47/2006. (X. 11.) 42, A 49/2006. (XI. 6.) 43, AZ 1/2007. (II. 5.) 44, A 3/2007. (II. 28.) 45, A 18/2007. (IV. 3.) 46, A 26/2007. (IV. 27.) 47, A 39/2007. (VI. 29.) 48, A 41/2007. (VI. 29.) 49, A 44/2007. (VIII. 31.) 50, A 60/2007. (X. 27.) 51, A 9/2008. (III. 4.) 52, A 19/2008. (V. 6.) 53, A 28/2008, (VI. 13.) 54, A 37/2008. (VI. 30.) 55, A 40/2008. (VIII. 29.) 56 ÉS AZ 58/2008. (XI. 28.) 57, A 63/2008. (XII. 19.) 1, A 6/2009. (II. 27.) 2, A 8/2009. (III. 30.) 3, A 26/2009. (VI. 25.) 4, A 48/2009. (XI. 26.) 5, AZ 1/2010. (II. 4.) 6, 1 Elfogadva: május Elfogadva: október Elfogadva: január Elfogadva: április Elfogadva: április Elfogadva: december Elfogadva: február Elfogadva: augusztus Elfogadva: november Elfogadva: március Elfogadva: március Elfogadva: április Elfogadva: április Elfogadva: szeptember Elfogadva: június Elfogadva: október Elfogadva: december Elfogadva: február Elfogadva: április Elfogadva: október Elfogadva: október Elfogadva: november Elfogadva: november Elfogadva: december Elfogadva: január Elfogadva: május Elfogadva: július Elfogadva: december Elfogadva: április Elfogadva: október Elfogadva: november Elfogadva: november Elfogadva: december Elfogadva: március Elfogadva: március Elfogadva: május Elfogadva: augusztus Elfogadva: október Elfogadva: november Elfogadva: március Elfogadva: április Elfogadva: október Elfogadva: október Elfogadva: január Elfogadva: február Elfogadva: március Elfogadva: április Elfogadva: június Elfogadva: június Elfogadva: augusztus Elfogadva: október Elfogadva: február Elfogadva: április Elfogadva: június Elfogadva: június Elfogadva: augusztus Elfogadva: november 27. 1

2 A 48/2010. (IX. 8.) 7, A 49/2010. (X. 20.) 8, AZ 52/2010. (XI. 2.) 9, AZ 56/2010. (XI. 26.) 10, AZ 59/2010. (XII. 17.) 11, A 4/2011. (I. 31.) 12, A 10/2011. (III. 1.) 13, A 33/2011. (VII.11.) 14, AZ 52/2011. (IX. 23.) 15, AZ 55/2011. (X. 6.) 16 A 64/2011. (XII. 16.) 17, A 4/2012. (I. 30.) 18, A 26/2012. (V. 31.) 19, A 36/2012. (IX. 17.) 20, A 47/2012. (X. 26.) 21, A 48/2012. (XI. 30.) 22 ÉS A 4/2013. (I. 31.) 23 RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN BEVEZETŐ RÉSZ Budapest, III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló, az 1992: LV. törvénnyel kiegészített és az 1994: LXIII. törvénnyel módosított 1990: LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdés felhatalmazása alapján működésének szabályait az alábbiakban állapítja meg. I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. (1) Az önkormányzat megnevezése: Budapest, III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (2) Az önkormányzat székhelye:1033. Bp. Fô tér 3. (3) Területe: 39,69 km2, ebbôl belterület: 28,18 km2, külterület: 11,51 km2, városrészei: Újlak, Óbuda, Római-fürdô és Mocsáros-dűlô, Csillaghegy, Békásmegyer-Ófalu, Békásmegyer lakótelep, Hegyvidék. (A kerület térképét az 1. sz. melléklet tartalmazza.) (4) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg. (5) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerô címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot. (6) A bélyegzôk használatának rendjét az Ötv. 35. (2) bekezdés d.) pontja alapján a kiadmányozás rendjéről szóló szabályzatban határozza meg. II. FEJEZET Az önkormányzat feladat- és hatásköre 2. (1) Az önkormányzat képviselôtestületének törvények által elôírt kötelezô önkormányzati feladat- és hatáskörét az Ötv. és a többi vonatkozó jogszabály tartalmazza. (2) A feladat- és hatásköri jegyzék vezetésérôl és nyilvántartásáról a jegyzô gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését. 3. (1) A helyi közügy önálló megoldásának elvállalása elôtt elôkészítô eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a testület döntésétől függôen lefolytatja a polgármester (alpolgármester vagy az erre felkért külön bizottság). (2) Az elôkészítô eljárás eredményét összegző elôterjesztés csak akkor terjeszthetô a képviselôtestület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendô célt és a megoldásnak az (1) bekezdésben említett részletes feltételeit A képviselôtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv.10. (1) bekezdésében felsoroltakon túlmenôen: a) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás, b) a képviselőtestület munkatervének (ülésterv) elfogadása, 1 Elfogadva: december Elfogadva: február Elfogadva: március Elfogadva: június 24. Hatályos: augusztus 1-jétől 5 Elfogadva: november 25. Hatályos: december 7-étől 6 Elfogadva: január 28. Hatályos: március 1-jétől 7 Elfogadva: szeptember 2. Hatályos: szeptember 9-étől 8 Elfogadva: október 14. Hatályos: október 21-étől 9 Elfogadva: október 29. Hatályos: november 3-ától 10 Elfogadva: november 25. Hatályos: november 27-étől. 11 Elfogadva: december 16. Hatályos: december 18-ától 12 Elfogadva: január Elfogadva: február 24. Hatályos: március 2-ától 14 Elfogadva: június 30. Hatályos: szeptember 1-jétől 15 Elfogadva: szeptember 15. Hatályos: szeptember 24-étől 16 Elfogadva: szeptember 29. Hatályos: október 7-étől 17 Elfogadva: december 15. Hatályos: február 1-jétől 18 Elfogadva: január 26. Hatályos: február 20-ától. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 19 Elfogadva: május 31. Hatályos: június 1-jétől 20 Elfogadva: szeptember 13. Hatályos: szeptember 18-tól. 21 Elfogadva: október 25. Hatályos: szeptember 27-től. 22 Elfogadva: november 29. Hatályos: december 1-jétől 23 Elfogadva: január 31. Hatályos: február 1-jétől 24 Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 1. 2

3 c) belföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás megkötése és felmondása, d) minden önkormányzati ingatlan és egyéb vagyonügylet a 23/1995. (XII. 28.) rendeletben meghatározottak szerint. 5. (1) 1 A Képviselőtestület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja. (2) 82 A Képviselőtestület a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, az átruházott jogkörben hozott döntést felülvizsgálhatja, a hatáskört visszavonhatja. (3) 2 5/A. 3 (1) Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a Képviselőtestület jár el. (2) A Képviselőtestület az (1) bekezdés szerinti hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, bizottságára ruházhatja át. (3) Önkormányzati hatósági ügyben ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni. (4) A Képviselőtestület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (5) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott első fokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik. (6) A Képviselőtestület (1) és (5) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. (7) 4 A Képviselőtestület a (2) bekezdés alapján az egyes bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket a évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napja (2010. október 3.) és az illetékes új bizottság első ülése közötti időszakban visszavonja, és ebben az átmeneti időszakban e hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza. 5/B. 5 Az 5. (1) bekezdése, valamint az 5/A. (1) bekezdése alapján átruházott hatáskör tovább nem ruházható. 6. A képviselôtestület feladat- és hatáskörét érintô törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeirôl a jegyzô a képviselőtestületet írásban tájékoztatja és kezdeményezi a szükséges döntések sürgôsséggel történô meghozatalát. III. FEJEZET A települési képviselô 7. 6 A kerületi képviselő a jogszabályoknak megfelelően, különösen az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. szabályait betartva végzi tevékenységét. 8. A települési képviselôk a fogadóóráikat az általuk elôre meghirdetett helyen és idôben kötelesek megtartani (1) Az Önkormányzat a települési képviselők tevékenységének elősegítése, a hatékony képviselői munka feltételeinek biztosítása érdekében a települési képviselő(k) részére az Önkormányzat illetékességi területén megfelelő helyiséghasználatot biztosít. (2) A települési képviselő(k) részére biztosított helyiségek kijelöléséről a polgármester gondoskodik. A helyiségüzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségeket a települési képviselő(k) viselik. (3) A települési képviselõk részére a Polgármesteri Hivatal irodát mûködtet, amelynek keretében gondoskodik a képviselõi tevékenység anyagi, tárgyi és személyi feltételeirôl. Az irodán minden képviselô számára külön postarekeszt tartanak fenn a belsô postázás céljaira. A képviselõtestület összehívását és az elõterjesztéseknek a képviselõkhöz való eljuttatását az SZMSZ 17. (4) bekezdése külön szabályozza (1) Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának mértékére, a tiszteletdíj csökkentésére, a természetbeni juttatás megvonására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza. (2) 1 A képviselőtestület a megválasztott képviselők részére mobiltelefon készülékhez, illetve képviselői notebookhoz SIM kártya használatot biztosít, melynek részletes szabályait a 9. számú melléklet tartalmazza. 1 Új szövegét megállapította: 52/2005. (X. 28.) Ör Hatályon kívül helyezte: 52/2005. (X. 28.) Ör pontja 3 Beépítette: 52/2005. (X. 28.) Ör Beépítette: 48/2010. (IX. 8.) Ör Beépítette: 52/2005. (X. 28.) Ör Módosította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 46/2003. (XII. 31.) Ör Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 2. 3

4 11. (1) A települési képviselô kötelessége: a) a képviselôtestület, illetôleg - bizottságba beválasztott képviselô esetén - a bizottság ülésén rendszeresen megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni, a képviselôtestület döntéseit tiszteletben tartani, b) elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetôleg a bizottság elnökének elôre bejelenteni, c) felkérés alapján közremûködni a képviselôtestület, illetôleg az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban, d) rendszeres idôközönként fogadóórát, illetôleg más alkalmas módon választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni, e) képviselôi minôségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni, f) tartózkodni a képviselôi minôségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más elônyére, illetôleg hátrányára történô felhasználástól, g) végzett képviselôi munkájáról választói körzetében beszámolni, h) 2 vagyonnyilatkozatot tenni a 8. számú mellékletben foglalt eljárási szabályok figyelembe vételével. (2) A települési képviselô jogai: a) a Városházán információt kérhetnek, de a hivatali dolgozókat nem utasíthatják. Ügyiratokat a Városházáról el nem vihetnek. b) a települési képviselôk képviselôi fórumot szervezhetnek lakossági ügyekben. (3) 3 A képviselõ döntéshozatalból való kizárását az Ötv.14. (2) bekezdése szabályozza. (4) A képviselõ képviselôi minôségét nem használhatja fel semmilyen vonatkozásban a vele gazdasági munkaviszonyban álló, vagy bármilyen más munkaviszonyt fenntartó természetes vagy jogi személy támogatására. Az elôzôekre, valamint a képviselô magánérdekét szolgáló tevékenységre a Polgármesteri Hivatal távközlô berendezéseit, helyiségeit, irodáját nem használhatja, esetleges jogtalan használatáért kártérítés fizetésére köteles IV. FEJEZET A képviselôtestület 13. (1) 5 A képviselôtestület az önkormányzati feladatokat a polgármester, a bizottságai, a polgármesteri hivatal és a települési képviselôk tevékeny közremûködésével látja el. (2) Az egyes feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök tekintetében az éves költségvetés elôirányzatai a meghatározóak. 14. (1) 6 A képviselôtestület választáskori létszáma: 23 fô. (2) 7 A képviselôtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 12 fô jelen van. (3) Ha a fentiekben megjelölt számú képviselô nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. (4) A képviselõtestületen belül a pártok - írásbeli bejelentés alapján - frakciókat alakíthatnak. 3 fônél kevesebb személy frakciót nem alakíthat. A képviselôtestület munkaterve 15. (1) A képviselôtestület féléves munkaterv alapján végzi munkáját. (2) 8 A munkatervet a Polgármester terjeszti a testület elé. (3) 9 A munkaterv tervezetére javaslatot tesznek: a) a polgármester, b) a bizottságok, c) az alpolgármester, d) a települési képviselôk, 1 Módosította: 37/2008. (VI. 30.) Ör Beiktatta: 40/2008. (VIII. 29.) Ör Új szövegét megállapította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Hatályon kívül helyezte: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (3) bek pontja 5 Módosította: 22/1995. (XI. 1. ) Ör Módosította: 49/2010. (X. 20.) Ör Módosította: 49/2010. (X. 20.) Ör Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (2) bek pontja 9 Kiegészítette: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör. 5. 4

5 e) a kisebbségi önkormányzatok elnökei, f) a jegyzô, g) az önkormányzattal együttmûködési megállapodást kötött önszervezõdõ közösségek képviselôi, h) a tanácsnokok. (4) A munkaterv tartalmazza: a) a testületi ülések idôpontját és az ülés kezdési idejét, b) a tervezett napirendek címét, c) az elõterjesztôk nevét, d) az egyes napirendekhez meghívandók felsorolását, e) a napirendi pontot véleményezô bizottság(ok) megnevezését. (5) 1 A munkaterv-javaslat előterjesztésekor tájékoztatást kell adni a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokolásáról. (6) 2 A munkaterv elfogadását követôen írásban értesíteni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatok elôterjesztôit. Az értesítésben ki kell térni a munkatervbe fel nem vett javaslatok indokaira. Az értesítés elkészítéséért felelôs a jegyzô. (7) A testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni: a) a települési képviselôknek, b) a bizottságok nem képviselô tagjainak, c) a munkatervbe felvett javaslat elôterjesztôjének, d) a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek. Ezért felelôs a jegyzô. Elôterjesztések 16. (1) 3 Az elõterjesztések elkészítésének rendjét, valamint azok tartalmi és formai követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. (2) 4 Elôterjesztést tehetnek: - a polgármester, - az alpolgármesterek e minőségükben a munkaköri leírásukban a polgármester által meghatározott témakörben, - a jegyző, - a települési képviselők, - a bizottságok, - a kisebbségi önkormányzatok, - a tanácsnokok. A képviselôtestület üléseinek összehívása 17. (1) 5 A képviselôtestület havonta a munkatervben meghatározott idõpontban rendes ülést tart. (2) A képviselõtestület ülését a polgármester (tartós akadályoztatása esetén, kivételesen, felhatalmazására helyettese) hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselôtestület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható. (3) 6 A képviselôtestület rendkívüli ülését a törvényben foglalt esetekben össze kell hívni. Ezekben az esetekben az ülés idôpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétôl számított 5 napon belül, ezt követõ 8 napon belüli idõpontra a meghívó kiküldésével egyidejûleg tûzi ki. Rendkívüli ülést kell összehívni a törvényben meghatározott eseteken kívül bármelyik kisebbségi önkormányzat indítványára is, az õket érintõ kisebbségi ügyekben. (4) 7 A meghívót - melyet a polgármester ír alá - és az írásbeli elôterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, illetve továbbítani, hogy azt az érdekeltek a rendes ülés idôpontját megelôzôen legalább 5 munkanappal, rendkívüli ülés esetén 3 munkanappal 2. számú mellékletben meghatározott módon - megkapják 8. A meghívó és az idôben leadott elõterjesztések, egyéb anyagok határidôre való összeállításáért és kiküldéséért a polgármesteren keresztül a jegyzô felelôs. Idôben leadottnak tekintendô az az anyag, amely az SZMSZ-ben foglalt tartalmi és alaki követelményeknek megfelel és rendes ülés esetén legkésõbb 7 munkanappal, rendkívüli ülés esetén legkésõbb 5 munkanappal az ülés elõtt a Szervezési Osztályon leadtak. 9 (5) 10 Halasztást nem tûrõ, indokolt esetben a képviselôtestület ülése formális meghívó nélkül, telefonon vagy távirati (telefax) úton is összehívható a polgármester kezdeményezésére. 1 Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 3. (1) bek. 2 Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 3. (2) bek. 3 Módosította: 22/1995. (XI. 1.) Ör Módosította: 1/2003. (I. 31.) Ör Módosította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 26/2009. (VI. 25.) Ör A bekezdés utolsó mondatát módosította: 4/2011. (I. 31.) Ör Módosította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör

6 Az értesítés megtörténtének dokumentálásáról a jegyzõ gondoskodik. (6) A képviselôtestület rendes ülésének idôpontjáról, helyérôl és napirendjérôl a meghívó kiküldésével egyidejûleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. Ezért felelôs a jegyzõ. (7) 1 A Képviselőtestület és bizottságai minden év július 1-je és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A nyári szünet ideje alatt az át nem ruházható hatáskörök kivételével a képviselőtestületi hatásköröket, valamint az egyes bizottságokra átruházott hatásköröket a polgármester gyakorolja átruházott hatáskörben azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles a képviselőtestületnek beszámolni. A nyári szünet ideje alatt felmerülő kizárólagos képviselőtestületi hatáskörbe tartozó, azonnali intézkedést igénylő esetben a képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni. A rendkívüli ülés időpontjáról minden képviselőt szabályszerűen értesíteni kell. A képviselôtestület ülésére meghívandók köre 18. (1) A képviselôtestület ülésére meg kell hívni: a) a képviselôket, b) azon bizottságok nem képviselô tagjait, amelyeket a napirend érint, c) a jegyzôt, d) az önkormányzat területén egyénileg megválasztott országgyûlési képviselôket, e) Budapest III. Kerület Rendôrkapitányság vezetôjét, f) a kisebbségi önkormányzatok elnökeit, g) az önkormányzattal együttmûködési szerzôdést kötött önszervezôdô közösségek képviselôit, h) akit a polgármester megjelölt. (2) A képviselôtestület ülésén a képviselôk szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is. (3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a jegyzôt, b) az önkormányzat területén egyénileg megválasztott országgyûlési képviselôket, c) Budapest III. Kerület Rendôrkapitányság vezetôjét, d) a kisebbségi önkormányzatok elnökeit (4) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg - az ülésvezetô engedélye alapján - az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetôit, b) az önkormányzati intézmények vezetôit, c) akit a polgármester meghívott, d) a bizottság nem képviselô tagjait és e) az önkormányzattal együttmûködési megállapodást kötött önszervezôdô közösségek képviselôit. (5) 2 A Képviselõtestület alakuló, illetve ünnepi üléseire a kerület díszpolgárait meg kell hívni. A képviselôtestület ülése 19. (1) A képviselôtestület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet, és az ülésvezetô engedélye alapján felszólalhat. (2) Zárt ülést kell tartani: a) 3 választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, b) a polgármester, vagy bármely képviselô indokolt javaslatára - a vagyonnal való rendelkezés és a kiírt pályázatok megtárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene. (3) A zárt ülésen a képviselôtestület tagjai, a kisebbségi önkormányzatok elnökei és a jegyzô, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértô vehet részt. A napirend megállapítása (1) A képviselôtestület az elôterjesztett napirendi javaslatról vita után dönt. (2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az elôterjesztô és bármely képviselô tehet javaslatot. A javaslat elfogadásáról a képviselõtestület vita nélkül, minõsített többséggel dönt. (3) A képviselôtestület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja, oly módon, hogy elôször a rendelettervezeteket, ezt követôen a lakosság jelentôsebb csoportját érintô elôterjesztéseket, majd az egyéb kérdéseket vitatja meg. 1 Beiktatta: 49/2010. (X. 20.) Ör Kiegészítette: 43/1996. (XII. 16.) Ör. 1. (4) bek. 3 Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör Módosította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör

7 21. A két ülés közötti idôszak fontosabb eseményeirôl szóló tájékoztatót a képviselôtestület napirend elõtti témák között - vita nélkül - tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejû határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetôleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról (1) 2 Az elõterjesztõ a napirendrõl szóló vitában indítványozhatja az elõterjesztés sürgõsségi tárgyalását. (2) A sürgôsség elfogadásáról a testület vita nélkül, minõsített többséggel határoz. (3) 3 A Képviselõtestület rendkívüli ülésén - rendkívüli esemény által szükségessé vált napirend kivételével - kizárólag a meghívóban szereplõ napirendek tárgyalhatók. A képviselôtestület ülésének vezetése 24. (1) 4 A képviselôtestület ülését a polgármester (akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott alpolgármester - képviselô - vezeti). Amennyiben az ülés vezetõje egyben a napirend előterjesztője is és a vitában fel kíván szólalni, ezt az igényét jeleznie kell. (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejû betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselôtestület ülését Az ülésvezetô feladatai és jogosítványai: a) 6 megállapítja a határozatképességet, megnyitja az ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére, b) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekrôl, valamint beszámol a lejárt határidejû határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekrôl, c) bezárja az ülést a napirend tárgyalásának befejezése után, illetve akkor, ha az ülés határozatképtelenné válik, d) napirendi pontonkét megnyitja, vezeti, illetôleg az utolsó hozzászólás után lezárja a vitát, majd szavazásra bocsátja az írásos döntési javaslatokat, e) a hosszúra nyúlt vita rövidítése érdekében kezdeményezheti a hozzászólások idôtartamának korlátozását, illetve a vita lezárását, melyekrõl a képviselõtestület dönt, f) a hozzászólóknak a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, elõrevéve minden esetben az ügyrendi javaslattevõket, g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, h) szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést az általa meghatározott idõre félbeszakítja, i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét. A felvilágosítás szabályai (1) A képviselők, illetve a kisebbségi önkormányzatok elnökei - a kisebbség helyzetét érintően - a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, az alpolgármesterektől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek. (2) A felvilágosítás kérést írásban, vagy szóban lehet előterjeszteni. A szóbeli felvilágosítás kérésre kérdésenként legfeljebb 2 perc áll rendelkezésre a napirendek megtárgyalását követően - a zárt ülés elrendelését megelőzően -. (3) A felvilágosítást kérő képviselő részére a választ vagy a képviselőtestület ülésén, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell megadni. A kérdésfeltétel A vita és a döntéshozatal módja 28. (1) A napirendi pont tárgyalását legfeljebb 4 perces szóbeli kiegészítés elôzheti meg. Ennek megtételére az elôterjesztô és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. (2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli elõterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. 29. (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az elôterjesztôhöz a képviselôk és a meghívottak kérdést intézhetnek, hozzászólhatnak legfeljebb 5 perc idôtartamban. 1 Hatályon kívül helyezte: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Kiegészítette: 43/1996. (XII. 16.) Ör. 1. (6) bek. 4 Módosította: 33/1999. (X. 25.) Ör Új szövegét megállapította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (3) bek pontja 7 Módosította: 44/2007. (VIII. 31.) Ör Hatályon kívül helyezte: 44/2007. (VIII. 31.) Ör. 2. (2) bekezdés 7

8 (2) 1 Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezetõ a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja. Ha valamelyik hozzászóló hozzászólása során a már elôtte elhangzottakat megismétli, úgy az ülésvezetô elvonhatja a szót. (3) 2 Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselõ, bármikor két percben szót kérhet és javaslatot tehet, kivéve szavazás közben. (4) Napirendi pont tárgyalása közben, ha annak lezárására ügyrendi indítvány hangzik el, ezt az ülésvezetõ csak akkor teheti fel szavazásra, ha a javaslat elhangzása elôtt szólásra jelentkezett képviselõk élhettek az SZMSZ 29. (1)-(2) bekezdésben foglalt jogaikkal. 30. (1) A napirendi pont vitáját az elôterjesztô foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. (2) Az elôterjesztô a napirendi pontot a szavazás megkezdése elôtt bármikor visszavonhatja. 31. (1) Az ülésvezetõ a vita lezárása után elsôként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. (2) 3 Nem csak a tárgyévet érintő határozati javaslat csak akkor bocsátható szavazásra, ha csatolt mellékletként tartalmazza a következő év(ek)re vonatkozó összegszerű pénzügyi kötelezettségvállalás feltüntetését is. (3) 4 Az elôterjesztésrôl döntô szavazást követôen az ülésvezetô a napirendi pontot lezárja. 32. (1) 5 A javaslat elfogadásához a jelen lévô települési képviselôk több, mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerû többség). (2) 6 A minõsített többséghez a megválasztott települési képviselõk több, mint felének (12 képviselô) szavazata szükséges (minõsített többség). (3) 7 Minõsített többség szükséges: a) rendeletalkotáshoz, b) szervezetének kialakításához és mûködésének meghatározásához, továbbá törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervekhez való csatlakozáshoz, d) megállapodás belföldi és külföldi önkormányzattal való együttmûködésrôl, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, e) intézmény alapításához, f) a képviselôtestület munkatervének (ülésterv) elfogadásához, g) minden hitelfelvételhez, az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegû folyószámla (likviditási) hitel kivételével, h) sürgôsségi indítvány elfogadásához, i) fegyelmi ügyben, j) települési önkormányzati képviselô kizárásához, k) minden önkormányzati ingatlan- és vagyonügylethez, l) 8 napirendi pont tárgyalásának elhalasztására tett javaslatról, m) vagyongazdálkodási alap bevételeinek növeléséről szóló döntéshez, n) 9 Óbuda-Békásmegyer Díszpolgára kitüntető cím adományozásához, o) Óbuda Kultúrájáért Díj odaítéléséhez, p) Fischer Ágoston Óbudai Szociális Díj odaítéléséhez, q) a 19. (2) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, r) 10 sportkitüntetések odaítéléséhez, s) 11 az Év Civil Szervezete Díj odaítéléséhez, t) 12 Pro Óbuda díj adományozásához. Név szerinti szavazás 1 A bekezdés első mondatát hatályon kívül helyezte: 44/2007. (VIII. 31.) Ör. 2. (2) bekezdés 2 Módosította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Beiktatta: 11/2006. (III. 17.) Ör Számozását módosította: 11/2006. (III. 17.) Ör Módosította: 22/1995. (XI. 1.) Ör. 7. (1) bek. 6 Módosította: 49/2010. (X. 20.) Ör Számozását megállapította és kiegészítette: 49/2006. (XI. 6.) Ör Beiktatta: 7/1999. (III. 5.) Ör Módosította: 39/2007. (VI. 29.) Ör. 7. (2) bekezdés 1. pontja 10 Beiktatta: 9/2008. (III. 4.) Ör. 7. (2) bekezdés 2. pontja 11 Beiktatta: 1/2010. (II. 4.) Ör pontja 12 Beiktatta: 59/2010. (XII. 17.) Ör. 6. (2) bekezdés 1. pontja 8

9 33. (1) Bármely képviselô indítványára név szerinti szavazást is lehet tartani. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerû szótöbbséggel dönt. (2) A név szerinti szavazás esetén a jegyzô ABC sorrendben felolvassa a képviselõk névsorát. A képviselôk felállva "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyzô a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét, a névsorral együtt átadja az elnöknek. (3) A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. (4) A külön hitelesített névsort a jegyzôkönyvhöz kell csatolni. Titkos szavazás 34. (1) Titkos szavazást csak azokban az esetekben tarthat a képviselôtestület, amelyekben az Ötv. szerint zárt ülést kell vagy lehet elrendelni. (2) Az ülés elnöke, illetve bármely képviselô az (1) bekezdésben meghatározott esetekben kezdeményezheti titkos szavazás tartását. Errôl a képviselôtestület egyszerû szótöbbséggel dönt. (3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. (4) Titkos szavazásnál képviselõkbôl választott három tagú szavazatszámláló bizottság mûködik közre. (5) A szavazatszámláló bizottság jegyzôkönyve tartalmazza: - a szavazás helyét és napját, - a kezdetét és a végét, - a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, - a szavazás során felmerült körülményeket, - a szavazás során tett megállapításait és hozott határozatait, - a szavazás eredményét. (6) A szavazásról készült jegyzôkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzõkönyv vezetôje aláírják. (7) A szavazás eredményérôl a bizottság elnöke a képviselôtestületnek - a jegyzôkönyv ismertetésével - jelentést tesz. A képviselõtestület döntései 35. A képviselôtestület: a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz. 36. (1) A képviselôtestület számozott határozata tartalmazza a testületnek a tárgy lényeges elemeit magában foglaló döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelôs megnevezését. (2) 1 (3) A bonyolultabb, több módosító indítvány elôterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezetô az ülést felfüggesztheti. 37. (1 ) A képviselõtestület által alkotott önkormányzati rendeletek jelölése: Budapest, III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának.../... - a rendelet sorszáma/évszáma, hónap, nap - a kihirdetés kelte (év, hónap, nap) - ÖK rendelete... - a tárgy megjelölése -. (2) Határozatok jelölése: Határozat sorszáma/évszáma,hónap,nap/ ÖK határozata... (rövidítés) Rendeletalkotás, határozathozatal 38. (1) Rendelet alkotását bármelyik képviselô a tárgy szerint illetékes bizottság, a kisebbségi önkormányzatok és a jegyzô írásban kezdeményezheti a polgármesternél. (2) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következô ülés napirendi javaslatába felvenni. (3) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes elôkészítése szükséges, az ülésvezetô indítványozza, hogy a képviselôtestület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességérôl, fôbb elveirôl, az elôkészítés menetérôl és felelôsérôl. (4) 2 A képviselőtestület a rendelet-tervezetet - a módosításról, a technikai jellegű deregulációs újraszabályozásról, és a kerületi szabályozási tervről szóló rendelet-tervezet kivételével - két fordulóban tárgyalja. Az első fordulóban határozattal elfogadja a rendelet elveit, majd a második fordulóban minősített többséggel a rendelet szövegét. (5) Rendeletalkotás esetében a képviselôtestület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül határoz. (6) 3 A rendelet-tervezet szakszerû elôkészítésérôl a jegyzô gondoskodik a tárgy szerint illetékes más bizottság közremûködésével. 1 Hatályon kívül helyezte: 52/2005. (X. 28.) Ör pontja 2 Módosította: 36/2012. (IX. 17.) Ör Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (2) bek pontja 9

10 (7) 1 A helyi építési szabályzatokat és településrendezési terveket elfogadásuk előtt egy hónapra közzé kell tenni a Főépítészi Iroda hirdetőtábláján, valamint az Ügyfélszolgálati Irodán. A lakosságot a közzétételről az Óbuda Újságban, illetve az önkormányzat honlapján megjelentetett hirdetmény útján kell tájékoztatni. (8) 2 A megalkotott rendeletek kihirdetésérôl, a határozatok közlésérôl, illetôleg a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyzô gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését. (9) 137 A képviselôtestület által megalkotott önkormányzati rendeleteket ki kell hirdetni, a számozott határozatokat pedig jegyzôkönyvbôl készült határozat- kivonati formában meg kell küldeni a képviselôknek, a kisebbségi önkormányzatoknak és az érintetteknek. (10) 3 Az önkormányzati rendeleteket a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni, és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A közzététel egyéb módjáról a képviselőtestület egyedileg dönt. 38/A. 4 (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet önkormányzat honlapján történő közzétételéről (a továbbiakban: társadalmi véleményezés). A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős a rendelet-tervezetet előkészítő szervezeti egység vezetője. (2) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalra mutató hivatkozást Társadalmi véleményezés címmel külön is el kell helyezni a honlap nyitólapján. (3) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon meg kell jelölni az adott rendelet-tervezet véleményezésére rendelkezésre álló pontos határidőt, az észrevételek fogadására szolgáló elektronikus címet, valamint tájékoztatást kell elhelyezni a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályairól, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon más véleményezésre bocsátott dokumentum nem helyezhető el. (4) A rendelet-tervezetet a képviselőtestületi előterjesztés SZMSZ-ben meghatározott leadási határideje előtt úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 7 nap álljon rendelkezésre. (5) A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell. (6) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani: - a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet, - az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet, - a rendelet-tervezetet, ha sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, - az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges vagy technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz, - a rendelet-tervezetet, amelynek kapcsán lakossági fórumot tartanak vagy széles körben való megismertetése egyéb módon megvalósult. (7) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné. (8) Technikai jellegű az olyan rendelkezés, amely nincs érdemi hatással a jogalanyokra vagy a rendelet által szabályozott társadalmi viszonyra. (9) Amennyiben a rendelet-tervezettel kapcsolatban a (6) bekezdésben nevesített valamely okból nem kerül sor társadalmi véleményezésre, annak tényét és indokát az előterjesztésben rögzíteni kell. (10) A beérkezett észrevételekről a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős az előterjesztés részeként összefoglalót készít, amely a következőket tartalmazza: - a véleményezők számát, - a véleményezés határidejét, - a rendelet-tervezethez érkezett leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetését, amelyek beépítésre kerültek a rendelet-tervezetbe, - az elutasított észrevételeket, az elutasítás rövid szakmai és jogi indokolásával. (11) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét a visszaigazolás küldése, az összefoglaló készítése céljából legkésőbb a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig kezeli. (12) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulásra a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben foglalt rendelkezés az irányadó. (13) A közzétett rendelet-tervezetet a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig nem lehet eltávolítani a honlapról. Szavazás a rendeletrôl 1 Beépítette: 57/2005. (XII. 7.) Ör Számozását megváltoztatta: 57/2005. (XII. 7.) Ör Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör Beiktatta: 64/2011. (XII. 16.) Ör. 1. Hatályos: február 1-jétől 10

11 39. (1) A képviselôtestület a szavazás során elôször a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészérôl dönt. (2) Ha a rendeleti javaslat ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni. 40. (1) A képviselôtestület rendelet-tervezeteit tájékoztatásul köteles megküldeni a Fôpolgármesternek. (2) A képviselôtestület rendeletét - amennyiben azt nem az önkormányzat hivatalos lapjában hirdették ki - a kihirdetés után tájékoztatásul meg kell küldeni a Fôpolgármesternek. A megküldésrôl a polgármester gondoskodik a jegyzô útján A képviselôtestület dokumentumai 42. (1) 2 A képviselôtestület jegyzôkönyvének elkészítésérôl a jegyzô gondoskodik az ülést követő 15 napon belül és azt azonnal hozzáférhetővé teszi. A jegyzôkönyv röviden, tömören, napirendi pontonként tartalmazza a kérdéseket és az azokra adott választ, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását, valamint a rendeletek és a számozott határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére (igen, nem, tartózkodott, képviselôi kérés esetén a kisebbségben maradt képviselôk nevének feltüntetése) utaló adatokat. A jegyzôkönyvbôl készült határozat-kivonatot a jegyzô az önkormányzatban résztvevô pártok helyi szervezetének - kérésére - megküldi. (2) Bármely képviselô kérheti, hogy: a) valamely hozzászólás, b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselôk véleménye szó szerint kerüljön a jegyzôkönyvbe. (3) A jegyzôkönyv mellékletei: a) a meghívó, b) a jelenléti ív, c) a megtárgyalt elôterjesztések, d) a jegyzôkönyvben nem részletezett rendelet, e) 3 az írásban benyújtott hozzászólások, f) egyéb írásos indítványok, g) 4 a képviselők részére az előterjesztések letöltésének lehetőségéről szóló elektronikus formában küldött értesítés. (4) A jegyzôkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a hivatal kezeli, évente bekötteti, és elhelyezi az irattárban. Errôl a jegyzô köteles gondoskodni. (5) 5 A nyilvános ülésrôl készült jegyzôkönyvet és mellékleteit a Szervezési Ügyosztályon az állampolgárok, a Testületi Irodán pedig a képviselôk számára hozzáférhetôvé kell tenni. (6) A zárt ülésrôl készített jegyzôkönyvbe, valamint az ülés írásos (és hang-) anyagába az érintetteken és a 19. (3) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzôkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megôrizni. V. FEJEZET A bizottságok 43. (1) 6 A bizottságok feladatkörükben elôkészítik a képviselôtestület döntéseit, szervezik és ellenôrzik a döntések végrehajtását. A képviselőtestület ülésének napirendjére csak olyan rendelet-tervezet, előterjesztés, határozati javaslat kerülhet, amelyet előzetesen a tárgy (téma) szerinti bizottság megtárgyalt. A tárgy szerinti bizottságot a munkaterv határozza meg. (2) 7 (3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselôtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A képviselôtestület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hoz létre. (5) A képviselôtestület az ideiglenes bizottságot meghatározott idôre vagy feladat elvégzésére hozza létre, ezt követôen automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni A képviselőtestület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését, legnagyobb létszámát, továbbá feladat- és hatáskörét a 3. sz. melléklet tartalmazza. 45. (1) A képviselôtestület a bizottságok létszámáról, összetételérôl a megalakításukkor dönt. 1 Hatályon kívül helyezte: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (3) bek pontja 2 Kiegészítette: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 26/2009. (VI. 25.) Ör. 4. (2) bekezdés 1. pontja 4 Beiktatta: 26/2009. (VI. 25.) Ör Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (2) bek pontja 6 Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör Hatályon kívül helyezte: 52/2005. (X. 28.) Ör pontja 8 Új szövegét megállapította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör

12 (2) A bizottság elnökéül és tagjául a polgármester és az alpolgármester nem választható meg. (2a) 1 A Képviselőtestület választja meg a bizottság elnökét és elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes feladata a bizottsági elnök akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése. (3) A bizottság képviselô és nem képviselô tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. (4) A Képviselőtestület - állandó bizottsága javaslatára, az általa meghatározott feladat elvégzésére - albizottságot hozhat létre. Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét. Elnöke csak képviselő lehet. 47. A bizottságok működésének fôbb szabályait az SZMSZ tartalmazza. 48. (1) 4 A bizottság az általa elfogadott munkaterv alapján működik, amely összhangban áll a képviselőtestület munkatervével, a képviselőtestület rendes ülései közötti időben legalább egyszer ülést tart. (2) 5 A bizottsági ülést az elnök kizárólag saját kezűleg aláírt meghívóval hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket az ülést megelőzően legalább 4 munkanappal kapják kézhez. (3) 154 A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. (4) A több bizottság feladatkörét érintô ügy napirendre tűzésérôl a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetôség szerint egymás ülésén képviseletet biztosítani. (5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történô megtárgyalásáról. (6) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak több mint a fele jelen van. 49. (1) 6 A bizottság konkrét témakörben - megfelelô indokolás alapján - külsô szakértôket is igénybe vehet. A szakértôk megbízásáról és a szakértôi díj elszámolásáról - a bizottság elnökének írásbeli javaslata alapján a polgármester gondoskodik. (2) A bizottsági ülések idôpontjáról, a tárgyalandó napirendrôl a polgármestert és a koordináló alpolgármestert, valamint a jegyzôt - rendkívüli ülés kivételével - legalább 3 munkanappal korábban értesíteni kell. (3) 7 A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki az ügy elbírálásában érdekelt. Érdekelt a bizottság tagja akkor, ha a döntés eredménye az általa is képviselt természetes vagy jogi személyt elônyösen vagy hátrányosan érinti, illetôleg ô maga is tagja ilyen szervezetnek. (4) 8 A bizottság döntését átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben az 5/A. (3) bekezdése szerint, egyéb jogkörében eljárva a 49. (5) és (9) bekezdésének figyelembevételével hozza meg. (5) 9 A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó képviselôtestületi elôterjesztés elôkészítésekor állásfoglalást alakít ki a 43. (1) bekezdése szerint. (6) 10 Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a testület állásfoglalása az irányadó, kivéve a 43. (1) bekezdésben foglalt esetet. (7) 11 A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményeknek a képviselôtestületi ülésen helyt kell adni. (8) 12 A bizottság határozatának aláírója a bizottság elnöke vagy távollétében az általa megbízott személy. (9) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges ügyviteli feladatok biztosításáról a jegyzô - a hivatal útján - gondoskodik. Bizottsági döntésen kizárólag a testület által hivatalosan döntési hatáskörbe átadott eseteket lehet érteni. (10) A mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott célalapok felhasználásáról az érintett bizottságok döntenek. 50. (1) 13 A bizottság ülésérôl jegyzőkönyv - kivételesen, az adott bizottság elnökének kérésére, szó szerinti jegyzôkönyv - készül, melyet a bizottság elnöke ír alá. (2) Az adott bizottság elnökének kérésére vagy engedélyével az ülésekrôl más dokumentum (hangfelvétel, kivonat, másolat stb.) is készíthetô. 1 Beiktatta: 49/2010. (X. 20.) Ör Hatályon kívül helyezte: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 22/1995. (XI. 1.) Ör Módosította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 49/2010. (X. 20.) Ör Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör Módosította: 22/1995. (XI. 1.) Ör Új szövegét megállapította: 52/2005. (X. 28.) Ör Módosította: 43/1996. (XII. 16.) Ör. 1. (9) bek. 10 Kiegészítette: 7/1999. (III. 5.) Ör Módosította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 22/1995. (XI. 1.) Ör. 11. (1) bek. 12

13 (3) 1 A jegyzôkönyvek elkészítéséért és dokumentálásáért a jegyző felelôs. A jegyzôkönyveket a polgármester, a jegyzô, az alpolgármester számára kell eljuttatni 15 napon belül. 51. (1) Bármelyik képviselô - tanácskozási joggal - bármelyik bizottság ülésén részt vehet. A bizottság aktuális anyagaiba betekinthet. (2) 2 A bizottság ülésének helyét, idôpontját és tervezett napirendjét legalább 4 munkanappal elôbb ki kell függeszteni a képviselôi irodán. A bizottság működésének eljárási szabályai 52. (1) A bizottság önmaga által kialakított munka- és ülésrend szerint végzi munkáját. (2) 3 Össze kell hívni a bizottságot a 48. (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően a bizottságot felügyelő alpolgármester indítványára, valamint a bizottság feladat- és hatáskörét érintő képviselőtestületi előterjesztés véleményezésére. (3) A bizottság ülésére - a jegyzô útján - meghívható az érintett ügyosztály vezetôje, illetve állásfoglalásra jogosult képviselôje. 53. (1) A bizottság munkájának vezetése, a bizottsági tagok tevékenységének összehangolása a bizottság elnökének a feladata és kötelessége. (2) A bizottságok folyamatos munkájáért és határidôiért a bizottsági elnök a képviselôtestületnek felelôsséggel tartozik. Döntéselôkészítés 54. (1) A bizottság indítványt tehet a polgármesternek a képviselôtestület összehívására a bizottság által kért napirenddel. (2) A bizottság önálló elôterjesztôi munkája során: a) szakmai javaslatokat kérhet a polgármester útján a Polgármesteri Hivataltól, b) elôzetesen tájékozódhat, helyszini szemlét tarthat, c) információt kérhet a helyi lakosság és szervezetek csoportjaitól, valamint más önkormányzatok társbizottságától, hivatali egységétôl. (3) A mások (más bizottságok) által készített elôterjesztéshez kiegészítô véleményt adhat, alternatív javaslatokat, állásfoglalásokat tehet. (4) A bizottság, vagy annak elnöke a képviselôtestületet, a kerületi önkormányzat egészét a polgármester helyett nem képviselheti, kivéve, ha erre maga a polgármester írásban felhatalmazza. A döntések végrehajtásának ellenôrzése 55. (1) A bizottság feladatkörében ellenôrzi a képviselôtestület hivatalának a képviselôtestület döntéseinek elôkészítésére, illetôleg végrehajtására irányuló munkáját. (2) A bizottság az ellenôrzés tapasztalatairól a polgármestert és a jegyzôt - javaslatainak ismertetésével - tájékoztatja. VI. FEJEZET A polgármester 56. (1) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya közvetlen megválasztásával létrejövô sajátos közszolgálati jogviszony. (1994. évi LXIV. tv. 1. ). (2) A polgármester megbízását fôállásban látja el, jogállását feladat- és hatásköreit alapvetôen az évi LXV. tv. szabályozza. (3) A képviselôtestület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselôtestület üléseit. 57. A polgármester jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköri jegyzékének vezetésérôl és nyilvántartásáról a jegyzô gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését. 58. (1) A polgármester a képviselôtestület működésével összefüggô feladatai különösen: a) támogatja a települési képviselô és a kisebbségi önkormányzatok munkáját, b) képviseli az önkormányzatot, vezeti a testület munkáját, a testület nevében kiadmányoz, c) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselôtestület ülésérôl készült jegyzôkönyvet a jegyzôvel közösen aláírja, aláírja az önkormányzati kinevezéseket, felmentéseket, d) gyakorolja a képviselôtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket (Ötv. 9. (3) bek.), 1 Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (3) bek pontja 2 Módosította: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör

14 e) 1 ha a képviselôtestület döntését az önkormányzat érdekére sértônek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását az ülést követô három napon belül. A képviselőtestület ezt követő 15 napon belül dönt (Ötv. 35. (3) bek.) (2) A polgármesternek a bizottság működésével kapcsolatos feladatai: a) kötelezô jelleggel indítványozza a bizottság összehívását (Ötv. 25. (1) bek.), b) 2 felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselôtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit (Ötv. 25. (2) bek.), a gazdálkodási szabályok és a likviditási szempontok figyelembe vételével jegyzi ellen a bizottsági célalapok felhasználását, c) a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti (Ötv. 26. ), (3) A polgármester külsô kapcsolattartással összefüggô feladatai: a) kapcsolatot tart a település társadalmi, párt és lakossági szerveivel, annak vezetôivel, b) elôsegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését, c) rendszeres idôközönként fogadóórát tart, d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait. 59. A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenôen, illetve különösen: a) dönt az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű folyószámla (likviditási) hitel ügyében, 3 b) c) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselôit, és a velük való tárgyalás során elôzetes megállapodásokat köthet, d) véleményt nyilvánít a település életét érintô kérdésekben, e) nyilatkozik a sajtónak, hírközlô szerveknek, f) gyakorolja - a jegyzô véleményének ismeretében - a dolgozókkal kapcsolatos munkáltatói egyetértési jogokat - az általa meghatározott körben, és ezeket - indokolással - visszavonhatja, g) jóváhagyja a hivatal ügyrendjét, h) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét, i) gyakorolja valamennyi intézményvezetô felett az egyéb munkáltatói jogokat, j) gyakorolja a jegyzô és az alpolgármesterek felett az egyéb munkáltatói jogokat, k) hatáskörében szabályozza a kiadmányozás rendjét, l) 4 dönt a képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörökben. A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 4. számú függelék tartalmazza. VII. FEJEZET Alpolgármesterek 60. (1) 5 A képviselôtestület saját tagjai közül - a polgármester javaslatára - titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestereket választ, akik a polgármester irányításával látják el feladataikat. (2) 6 A polgármester általános helyettesítését a polgármester által meghatározott módon a fôállású alpolgármesterek látják el. Erről, illetve a változásokról a képviselőtestületet legközelebbi ülésén írásban tájékoztatja. (3) Az általános helyettesítést ellátó alpolgármester a polgármester 15 munkanapon túli távolléte esetén gyakorolja a polgármestert megilletô jogosítványokat, de nem járhat el és nem hozhat döntést a képviselôtestület által a polgármesterre ruházott hatáskörben, valamint nem hozhat döntést az Ötv. 35. (2) bekezdés e.) pontjában meghatározott polgármesteri jogkörben. 60/A. 7 A polgármester, illetve az alpolgármester az Ötv. 33/B. -a, illetve 103. (2) bekezdése alapján fennálló vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére vonatkozó eljárási szabályokat a 8. számú melléklet tartalmazza. VIII. FEJEZET A tanácsnok(ok) 61/A. (1) A képviselôtestület a képviselôk javaslatára tagjai sorából tanácsnoko(ka)t választhat, a képviselôtestület által meghatározott feladatok ellátására, felügyeletére, ellenôrzésére. 1 Kiegészítette: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Kiegészítette: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Hatályon kívül helyezte: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör Módosította: 22/1995. (XI. 1.) Ör Kiegészítette: 28/1998. (1999. I. 26.) Ör Beépítette: 40/2008. (VIII. 29.) Ör

15 (2) 1 A tanácsnok(ok) feladatkörét a 4. melléklet részletezi. (3) Az egyes tanácsnok(ok) által felügyelt ügykörökben a képviselôtestület elé elôterjesztés csak az érintett tanácsnok véleményével tehetô. (4) 2 A tanácsnok(ok) írásban köteles az általa felügyelt ügykörben szerzett tapasztalatairól a polgármestert és a képviselôtestületet negyedévente tájékoztatni, illetve intézkedést kezdeményezni. (5) A tanácsnok(ok) ügykörében kezdeményezett testületi intézkedést a képviselôtestület soron következô ülésének napirendjére fel kell venni. A kerületi küldött 61/B. 3 (1) A fővárosi közgyűlés ülésén tanácskozási joggal a képviselőtestület által megbízott Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok vesz részt. (2) A Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok feladatkörét a 4. számú melléklet tartalmazza. (3) A Fővárosi Kapcsolattartásért Felelős Tanácsnok köteles 6 havonta írásban munkájáról tájékoztatást adni a Képviselőtestületnek. IX. FEJEZET A jegyzô 62. (1) A képviselôtestület - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelô jegyzôt nevez ki. (2) A jegyzô feladat- és hatásköri jegyzékének vezetésérôl és nyilvántartásáról a jegyzô gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését. (3) A jegyzô - a polgármester irányítása alatt - vezeti a képviselôtestület hivatalát. A jegyzô: a) gondoskodik az önkormányzat, a bizottságok és a kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselôtestület hivatalának köztisztviselôi tekintetében. A kinevezéshez, vezetôi megbízáshoz, felmentéshez, a vezetôi megbízás visszavonásához, bérezéshez és jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges, aki egyetértését - indokolással - vissza is vonhatja, c) döntésre elôkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át, e) felelôs a hivatal folyamatos működéséért, az ügyintézési határidôk és szabályok betartásának megköveteléséért és számonkéréséért, az ügyfélszolgálat zökkenômentes működéséért, a hivatali munkaidô betartásáért. f) tanácskozási joggal részt vesz a képviselôtestület, a képviselôtestület bizottságának ülésén, g) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, felelôs az önkormányzati döntések törvényességéért, a költségvetés- és a költségvetési beszámoló teljes anyagának határidôre való elkészítéséért, a hivatal munkájának ellenôrzéséért, (4) 4 A jegyzô köteles jelezni a képviselôtestületnek, a polgármesternek, a bizottságnak, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel Aljegyzô 64. A képviselôtestület a jegyzô javaslatára - a jegyzôre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzôt nevez ki a jegyzô helyettesítésére, a jegyzô által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan idôre szól. X. FEJEZET A Polgármesteri Hivatal 65. (1) 6 A képviselôtestület egységes hivatalt hoz létre - Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elôkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. 1 Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (2) bek pontja 2 Módosította: 35/2000. (XI. 16.) Ör Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör Módosította: 7/1999. (III. 5.) Ör Hatályon kívül helyezte: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (3) bek pontja 6 Kiegészítette: 49/2006. (XI. 6.) Ör

16 (2) 1 A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeit, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján a képviselőtestület az 5. számú mellékletben foglaltak szerint határozza meg. (3) A Polgármesteri Hivatal a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szerint működik. XI. FEJEZET A lakossággal való kapcsolattartás A képviselôtestület és bizottsága ülésén azon lakossági önszervezôdô közösségek vezetôit illeti meg - tevékenységi körükben - tanácskozási jog, amelyek az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek. Felsorolásukat a 3. függelék tartalmazza. 67. (1) A képviselôtestület a lakossági és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, fontos döntések elôkészítésébe való bevonása érdekében a következô fórumokat határozza meg: a) közmeghallgatás, b) várospolitikai fórum (lakossági fórum), c) képviselôi fogadóóra, d) a képviselôtestület ülésének nyilvánossága (a képviselôtestület nyilvános ülésén megjelent választópolgárok a polgármester engedélyével az ülésen felszólalhatnak). (2) A fórumok állásfogalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekrôl tájékoztatni kell a képviselôtestületet. Ezért a fórum összehívója és levezetô elnöke felelôs. (3) Az Ötv. kötelezô jelleggel elôírja az önkormányzatok számára évenként egy alkalommal a közmeghallgatás megtartását. A közmeghallgatás célja, hogy az állampolgárok és a helyi szervezetek képviselôi kérdéseket intézhessenek a képviselôtestülethez vagy javaslatot tegyenek. A szabályzat a közmeghallgatáson elhangzott kérdések és javaslatok között különbséget tesz az azokra történô válaszadás módjában. (4) A közmeghallgatástól céljában és módjában eltérô jogintézmény a lakossági fórum. Ennek keretében határozzák meg azokat a közérdekű kérdéseket, amelyek esetében az állampolgárok és társadalmi szervezetek véleményét kérik, vagy közérdekű kérdésekben kívánnak közvetlen tájékoztatást adni. 68. A képviselôtestület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeirôl, eljárási rendjérôl külön rendeletet alkot. XII. FEJEZET Az önkormányzati gazdálkodás 69. A képviselôtestület az önkormányzat költségvetésérôl rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. Az elfogadott költségvetéshez havi likviditási tervet kell készíteni. Minden, az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű folyószámla (likviditási) hitelfelvétel kivételével, a hitelfelvételrôl a képviselôtestület dönt A képviselôtestület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésérôl vagy befektetésérôl - a képviselôtestület folyamatos tájékoztatása mellett - saját hatáskörben döntsön, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 4, a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság 5 és a jegyzô állásfoglalása mellett A képviselôtestületet a polgármester és a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 7 negyedévenként írásban tájékoztatja a költségvetés és a likviditási terv végrehajtásának helyzetérôl. A képviselôtestület a költségvetés éves végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeletet alkot. 72. A képviselôtestület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetôleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot. Ellenôrzés 73. (1) 1 A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. 1 Módosította: 8/2009. (III. 30.) Ör Módosította: 22/1995. (XI. 1.) Ör. 16. (2) bek. 3 Módosította: 16/1999. (V. 13.) Ör. 1. (1) bek. 4 Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (2) bek pontja 5 Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (2) bek pontja 6 Módosította: 16/1999. (V. 13.) Ör. 1. (2) bek. 7 Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (2) bek pontja 16

17 A belső ellenőr a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 2 és a polgármester számára köteles minden információt megadni. (2) Az önkormányzat költségvetése végrehajtásának és a vagyonával történő gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság látja el. XIII. FEJEZET A kisebbségi önkormányzatok 74. (1) 3 Az önkormányzat illetékességi területén a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Nek.tv.) 21. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint közvetlen módon megválasztott bolgár, cigány, görög, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb és szlovák települési kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: kisebbségi önkormányzatok) jött létre és működik. (2) 4 A kisebbségi önkormányzatok megnevezésüket a következôképpen határozták meg: a) III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Bolgár Kisebbségi Önkormányzat b) Óbuda-Békásmegyer Cigány Kisebbségi Önkormányzat c) III. Kerületi Görög Önkormányzat d) Óbuda-Békásmegyer Horvát Önkormányzata e) Óbuda-Békásmegyer III. Kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat f) Német Kisebbségi Önkormányzat g) III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Örmény Kisebbségi Önkormányzat h) Óbuda-Békásmegyer Ruszin Kisebbségi Önkormányzat i) Szerb Kisebbségi Önkormányzat j) Szlovák Kisebbségi Önkormányzat. (3) 5 A kisebbségi önkormányzatokra a Nek.tv és aiban foglaltak az irányadók. (4) A jegyzô a Polgármesteri Hivatal útján az e rendeletben meghatározott módon, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai és ügyviteli feltételek biztosításával segíti a kisebbségi önkormányzatok munkáját. XIV. FEJEZET Záró rendelkezések 75. (1) Az SZMSZ megalkotásáról szóló rendelet június 1. (a kihirdetése) napján lép hatályba. A kihirdetés a Polgármesteri Hivatal hirdetôtábláján való kifüggesztéssel történik. (2) Az SZMSZ hatálybalépésével együtt hatályát veszti a többször módosított 2/1990.(XII.20.) ÖK rendelet. (3) 6 Az SZMSZ mellékleteinek, függelékeinek folyamatos, naprakész állapotban tartásáról a jegyzô gondoskodik. (4) Az SZMSZ mellékleteivel együtt megküldendô: - a települési képviselôknek, - a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek, - a nem képviselô bizottsági tagoknak, - a település egyénileg megválasztott országgyűlési képviselôinek, - Budapest Fôváros Közigazgatási Hivatalának, - Budapest III. Kerületi Rendôrkapitányságnak, - az önkormányzatban mandátummal rendelkezô pártok helyi szervezetének - Budapest Fôpolgármesterének Jegyző Polgármester 1 Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (2) bek pontja 3 Módosította: 49/2010. (X. 20.) Ör Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 14. (2) bek. 5 Módosította: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (3) bek pontja 6 Módosította: 22/1995. (XI. 1.) Ör Hatályon kívül helyezte: 49/2006. (XI. 6.) Ör. 19. (3) bek pontja 17

18 MELLÉKLETEK 1. melléklet: A kerület térképe 2. melléklet: A képviselőtestületi elôterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje 3. melléklet: A Képviselôtestület állandó bizottságok elnevezése, legnagyobb létszáma, feladat- és hatásköre 4. melléklet: A tanácsnokok feladatköre 5. melléklet: A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei 6. melléklet: A Hivatal feladatai az Önkormányzat munkájának szervezésében, elôkészítésében, végrehajtásában 7. melléklet: Önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkakörök 8. melléklet: A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozat-tétellel, betekintéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos eljárási szabályok 9. melléklet: Szabályzat az önkormányzati képviselők mobiltelefon használatáról 10. melléklet: A Polgármesteri Hivatalban vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök 1. függelék: A települési képviselôk névsora 2. függelék: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat intézményei és az általa alapított többségi tulajdonú gazdasági társaságai 3. függelék: Az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött lakossági önszervezôdô közösségek 4. függelék: A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök 18

19 A KERÜLET TÉRKÉPE 9/1995. (VI. 1.) Ör. 1. sz. melléklet 19

20 9/1995. (VI. 1.) Ör. 2. sz. melléklet A képviselôtestületi elôterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje 1 I. Az elôterjesztések és tartalmai követelményeik 1. A képviselôtestület elé kerülô elôterjesztések lehetnek c) a munkatervi napirendi pont és egyéb döntést igénylô ügy tárgyalásából következô döntést igénylô javaslatok, d) tájékoztató jellegû anyagok. 2. A testületi döntést igénylô javaslatok irányulhatnak - önkormányzati rendelet megalkotására, valamint - határozat meghozatalára. 3. Az elôterjesztés címét és elôadóját - az egyéb döntést igénylô ügyek kivételével - a munkaterv határozza meg. 4. A képviselôtestület elé kerülô elôterjesztés általában két részbôl áll - a tárgy és a helyzetelemzés ismertetésébôl, a döntési javaslat indokolásából, esetleg az ehhez csatolt mellékletekbôl, - a határozati (döntési) javaslatból. Határozati javaslat kidolgozása csak akkor mellôzhetô, ha az ügy ismertetésébôl - az elfogadáson túl - döntési igény nem jelentkezik. 5. Tájékoztató tartalmú elôterjesztés általában nem tartalmaz határozati javaslatot. Ha annak keretében döntési igény merül fel, a 4. pontban írtak szerint kell eljárni. 6. Az elôterjesztés elsô részének tartalma a) Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, akkor milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve. b) Utalni kell az elôterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendô intézkedésekre. c) Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos - és a döntés szempontjából jelentôs - tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági, politikai hatását is. d) Térjen ki az elôkészítés során végzett összehangoló munkára, a közremûködô szervek (bizottság) álláspontjának, esetleges eltérô véleményének ismertetésére. e) A határozati javaslat - annak egyes pontjai - indokolását, illetve esetleges mellôzésének okait az elôterjesztés elsô részébe kell foglalni. f) Külön figyelmet kell fordítani a képviselôtestület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, a humán terület feladatait meghatározó döntések stb.) megvalósulására. 7. Az elôterjesztés második részének tartalma a) A döntési javaslatok logikusan épüljenek az elôterjesztés elsô részének megállapításaira, azokkal összhangban szabják meg a feladatot. b) Szabatosan, pontosan és tömören - az általánosság kerülésével - fogalmazzák meg az elérendô célt. c) Eltérô tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat. Külön pontba kell foglalni az érintett bizottság határozati javaslatát is. d) Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését. e) Az elôterjesztés tárgyától, illetôleg jellegétôl függôen - különösen amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetôsége van - két vagy több változatban célszerû a határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák elônyeinek, illetve hátrányainak tárgyilagos ismertetése következik. f) A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni. g) Tartalmazza a végrehajtási határidôt és a végrehajtásért felelôs személy megnevezését. Pontonként jelölje meg a végrehajtásért, illetôleg a végrehajtás ellenôrzéséért felelôs személyeket vagy szerveket. Több felelôs esetén - ha maga a határozat eltérôen nem rendelkezik - az elsôként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. h) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell elôírni. Folyamatos határidô esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végsô és esetleges idôközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban elôírt több határidô esetén ugyanaz a felelôs összevontan, az utolsó határidô lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról. i) Szóbeli elôterjesztés esetén az elôterjesztés vázlatát és a határozati javaslat teljes szövegét kell írásban kidolgozni. j) Szóbeli elôterjesztés esetén az 1-6. pontban foglalt követelményekre értelemszerûen tekintettel kell lenni. 1 Módosította: 26/2009. (VI. 25.) Ör. 3. (1) bekezdés 20