Pintér Gábor. Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon. címő Ph.D értekezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pintér Gábor. Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon. címő Ph.D értekezés"

Átírás

1

2 Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon címő Ph.D értekezés Pintér Gábor Témavezetı: dr. Tóth Gergely egyetemi docens Keszthely, 2012

3 Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: PINTÉR GÁBOR Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében Témavezetı: Dr. Tóth Gergely, egyetemi docens Elfogadásra javaslom (igen / nem). (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem. (aláírás) Bíráló neve: igen /nem. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el. Veszprém/Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minısítése... Az EDT elnöke

4 TARTALOMJEGYZÉK KIVONAT... 6 ABSTRACT... 7 AUSZUG BEVEZETÉS A téma idıszerősége Célkitőzések Hipotézisek SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Globális energiaéhség Földünk energiaforrásai Energiaforrások Fosszilis energia Alternatív energia Megújuló energiaforrások hasznosítása az Európai Unióban és Magyarországon A biomassza Egyes mezıgazdasági melléktermékek - mint energiaforrások - bemutatása Magyarországon A magyarországi erımővi rendszer ismertetése A villamos energia kötelezı átvételét szabályozó rendszerek Magyarországon Nagyerımővek Kiserımővek és főtımővek VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER Légvonalbeli és közúti beszállítási távolságok értelmezése és számszerősítése Mezıgazdasági melléktermékek erımővi beszállítására vonatkozó algoritmusok SAJÁT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Légvonalbeli szállítási távolságoknak megfeleltethetı közúti szállítási távolságok Mezıgazdasági melléktermékek erımővi tüzelése... 53

5 Lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelése Lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelésének gazdasági vonatkozásai Fásszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelése Fásszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelésének gazdasági vonatkozásai ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA, ÚJ KUTATÁSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Új tudományos eredmények összefoglalása Következtetések, javaslatok, a gyakorlat számára hasznosítható eredmények A kutatás további irányának kijelölése THESES ÖSSZEFOGLALÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK... 96

6 KIVONAT A disszertáció a Magyarországon rendelkezésre álló jellemzı mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításával foglalkozik. Külön vizsgálja a lágyszárú melléktermékeket, mint a búza- és repceszalmát, valamint a kukorica- és napraforgószárat. A kutatás négy Európában jellemzı erımőtípusra terjed ki, melyek közül kettı globális energiarendszerbe illeszkedı nagyerımő, kettı pedig lokális törpeerımő/főtımő. A doktori értekezés meghatározza a vizsgált erımőtípusokhoz szükséges minimális ellátási területet, majd ebbıl a minimális beszállítási távolságot, amit összehasonlít a termelı által elıállított mezıgazdasági melléktermék maximális gazdaságos beszállítási távolságával. A szerzı következtetést von le a vizsgált mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítását illetıen, valamint a mezıgazdasági melléktermékekkel üzemelı erımővek/főtımővek életképességére vonatkozóan. A doktori értekezés külön kitér a közúti és légvonalbeli szállítási távolságok kapcsolatára, melyet Magyarországon még nem vizsgáltak. A kutatás hazánk nagy tájegységeit reprezentáló térségek adatait tartalmazza. A disszertációban meghatározott közúti és légvonalbeli beszállítási távolságok arányszáma segítséget nyújthat a különféle logisztikai kérdésekkel kapcsolatos számításokhoz Magyarországon. A doktori értekezés hozzájárulhat a hazai erımővi rendszer átalakításához, a lokális energetikai létesítmények elıtérbe kerüléséhez. A disszertáció támpontot ad az egyes erımővi/főtımővi beruházások mezıgazdasági melléktermékekkel való ellátásának lehetıségeinek elemzéséhez, segítséget nyújt az újonnan épülı erımővek/főtımővek elhelyezésének meghatározásához. 6

7 ABSTRACT The dissertation is about the energetic usage of the main agricultural byproducts in Hungary. Four types of electric/heat power plant are studied in the research: two big plants which produce energy for the global network and two smaller plants which produce energy locally. The study defines the minimum needed supply-distance for the power plant and the maximum economical supply-distance for the farmers. Due to the calculation the author decides which types of agricultural byproducts power generation are worth building in Hungary. An important part of the research is the calculation of the road/flight distance rate of the country. This rate can be useful to solve future logistics problems. The dissertation can help to choose an optimal place for a biopower plant which uses only agricultural byproducts. 7

8 AUSZUG Die Dissertation gibt einen Überblick über die energetische Verwertung der wichtigsten landwirtschaftlichen Nebenprodukte in Ungarn. Die Forschung untersucht vier verschiedene Kraftwerkstypen (Elektrik und/oder Wärme). Zwei von diesen Werken produzieren Elektrizität im globalen Netzwerk und zwei für lokale Gemeinschaften. Die Dissertation definiert die minimale nützliche Fläche für Brennstoffe, die die Biokraftwerke versorgen können, und kalkuliert daraus die minimale Transportentfernung, die mit der noch wirtschaftlichen maximalen Transportentfernung der durch den Produzenten hergestellten landwirtschaftlichen Nebenprodukte verglichen wird. Einen bedeutenden Teil der Forschung stellen die Zusammenhänge der Straßen- und Luftlinienentfernungen dar. Die Dissertation kann dabei Hilfe leisten, den Standort eines neu zu errichtenden Biokraftwerks auf landwirtschaftlicher Basis optimal festzulegen. 8

9 1. BEVEZETÉS 1.1. A téma idıszerősége Magyarországi erdeinket járva az ezredforduló óta bekövetkezett változás szembetőnı: újra nagy területen folyik fakitermelés, ami azt jelenti, hogy újra van kereslet a biomasszára. A miért kérdésre a választ az Európai Unió és a világgazdaság nyomására a zöldenergia felé forduló magyar energiapolitika jelenti. A fosszilis energiaforrások rendelkezésre álló mennyisége folyamatosan csökken Földünkön. A kutatók véleménye csak abban egyezik, hogy a jövıben helyettesíteni kell azokat, hogy mikor, az kérdéses. Gazdasági rendszerünkben az energia birtokosa elınyre tesz szert a többi szereplıvel szemben. Nyilvánvaló, hogy mindenki szeretne energiaforrásokat birtokolni, mely folyamat tovább növeli a megújuló energiaforrások felé irányuló figyelmet. Már az ısember is ismerte a biomasszát. İ még a tábortüzet használta, ahol tőzifából nyert hıenergiát. A tőzifa felhasználása után elıbb a szén, majd az olaj és a gáz következett (mind a XIX. században). A fosszilis energiaforrások után gazdaságunk ismét kezd visszakanyarodni a biomasszához. Problémát jelent azonban, hogy míg az ıskorban elegendı tőzifa állt rendelkezésre, addig napjaink erdeirıl ez nem mondható el. Nem lehet csak az erdıket a szilárd biomassza forrásának tekinteni, az energetikai célra termesztett növényeket, mint fıterméket és növényi részeket, mint mellékterméket is figyelembe kell venni. Az emberiség különféle szükségleteit kielégítı fıtermékek mellett jelentıs mennyiségben keletkeznek melléktermékek is. Korunk energiahiányos idıszakában hosszútávon megengedhetetlen a fıtermékként elıállított biomassza melléktermékeinek hasznosítatlanul hagyása. Fontos kérdés, hogy a rendelkezésünkre álló melléktermékeket hol és hogyan hasznosítjuk. Az elmúlt években nagy felháborodást váltott ki a lakosság körében a Tokaj-Hegyaljára tervezett szalmaerımő, ami a bioerımővekkel kapcsolatos nyitott kérdésekre irányította a figyelmet. Az egyik legfontosabb beruházási döntés az erımő mérete: rendelkezésre áll-e elegendı alapanyag, valamint mekkora távolságról szükséges azt szállítani. A mérettel összefüggésben fontos kérdésként fogalmazható meg az erımő környezetre és társadalomra gyakorolt hatása, valamint a beruházás életképessége, hatékonyságának alakulása. Azt mondhatjuk, hogy a bekövetkezett különbözı változások együttes hatásának eredıjeként, hazánk egész erımővi rendszere átalakulás alatt van. A hazai nagy, korábban széntüzeléses erımővek áttértek fára, de sem a méretük, sem a hatásfokuk nem változott. Az erımővek élvezték a villamos energia kötelezı átvételéhez tartozó támogatást, ami 9

10 2013 januárjában a Megújuló Energia Támogatási Rendszer (METÁR) életbelépésével megváltozik. A jövıben kérdésessé válik a korábban megkérdıjelezhetetlennek gondolt óriáserımővek létjogosultsága. A fejlett gazdaságok példái a törpeerımővek, a lokális hálózatok jövıbeni egyre jelentısebb térnyerését vetítik elıre. A környezetvédelem is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az élhetıbb, az egészséges környezet értéke növekszik. A szennyezés ára egyre több szennyezınél jelenik meg költségként, párhuzamosan az externális költségek internalizálási kísérletei mellett. Kapitalista világunkat a pénz hajtja. A szennyezés (mint a korunk egyik legnagyobb környezetvédelmi problémájának tekintett szén-dioxid kibocsátás) számszerősítése ösztönzi a szennyezıket technológiájuk átalakítására, energiaforrásaik megválogatására. A szén-dioxid semleges tőzifa és a szilárd biomassza-féleségek hasznosítása során egyre komplexebb gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi követelményeket kell figyelembe venni. Egy erdı gazdasági értékét ma már nem csak a benne rejlı faanyag, hanem a kapcsolódó különféle szolgáltatások: vadászat, kirándulás, tájfutás, lovaglás is jelenti. Korunkban nem elég a hagyományos értelemben vett megújuló energiaforrások használata, szükséges újak keresése. Dolgozatomban az egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának gazdasági elemzésével foglalkozom és ezen újonnan elıtérbe kerülı erıforrások hasznosításának lehetıségeit mutatom be a jellemzınek tekinthetı különbözı típusú energetikai létesítmények vonatkozásában Célkitőzések Az ezredfordulót követıen az Európai Unió döntéseinek hatására Magyarország is támogatta a megújuló energiaforrások felhasználását. Az ország adottságaiból következıen elıtérbe került a biomassza hasznosítása, így a hat korábban széntüzeléső hazai óriáserımő részben vagy egészben áttért szénrıl a faaprítékra. Az osztrák Güssing példájára biomasszával üzemelı főtımővek alakultak az ország számos pontján. A szilárd biomassza tüzelése terén új lehetıségeket jelenthet a mezıgazdasági melléktermékek hasznosítása, feltéve, ha mindez szakszerően történik. Kutatásaim célkitőzéseit az alábbiakban jelöltem meg: A Magyarországon leginkább jellemzı lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek, vagyis a szántóföldi melléktermékek számbavétele és különbözı erımő-, illetve főtımőtípusokban való tüzelhetıségének gazdasági vizsgálata. A szılıvenyige és a fanyesedék, mint fásszárú mezıgazdasági melléktermék különbözı erımő-, illetve főtımőtípusokban való tüzelhetıségének gazdasági vizsgálata. Az elızıekhez kapcsolódóan azon erımő, illetve főtımővi méretek, kapacitások, beszállítói területek, és szállítási távolságok meghatározása, melyek a melléktermékek gazdaságos tüzelésének feltételét alkotják. 10

11 Óriáserımővek életképtelenségének bebizonyítása kizárólag a vizsgált melléktermékekre alapozott mőködés esetén. A megfogalmazott célkitőzések hozzájárulnak, hogy kutatásom olyan új tudományos eredmények felmutatására legyen képes, melyek hozzájárulnak a vertikum érintettjeinek kapcsolódó döntéseinek megalapozásához, a mezıgazdasági melléktermékekkel üzemelı erımővek és főtımővek létesítésének reális és komplex értékeléséhez Hipotézisek A kapcsolódó szakirodalmi áttekintés után az empirikus vizsgálat hipotéziseit az alábbiakban foglaltam össze: H.1. Gazdasági alapon nem lehet ellátni kizárólag lágyszárú vagy fásszárú mezıgazdasági melléktermékekkel együttesen vagy külön-külön, üzemelı széntüzelésrıl biomasszára áttért nagyerımőveket. H.2. A mezıgazdasági melléktermékek tüzelése csak lokális főtımővekben és erımővekben életképes Magyarországon gazdasági oldalról vizsgálva a problémakört. H.3. Magyarországon is - Földünk minden területéhez hasonlóan - a légvonalbeli szállítási távolságok kisebbek a közúti szállítási távolságoknál. Hazánkban a légvonalbeli szállítás a sőrő infrastruktúra-hálózat miatt közel ¾ része a közúti távolságnak. 11

12 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. Globális energiaéhség A XX. század végéhez közeledve egyre több figyelem összpontosult az emberiség energiaellátására. A hetvenes évek olajválságai rávilágítottak civilizációnk sérülékenységére energiafelhasználásunk szemszögébıl. Nyilvánvalóvá vált, hogy Földünk energiakészletei végesek. Innentıl kezdve az emberiség gondosan elkülönítette a megújuló és a nem megújuló energiaforrásokat. Az olajválságok felgyorsították a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatásokat, elısegítették azok kiaknázását, ami ekkor még tiszavirág életőnek bizonyult, a válság elmúltával felhasználásuk ismét háttérbe szorult. A XX. század kapitalista világában a neoliberális közgazdaságtan törvényei (Mankiw, 2005) alapján az állam egyre inkább kivonul a gazdaságból, melynek irányítását a piaci folyamatok, vagyis értelmezésem szerint a pénz vesz át. Az olajválságok idején a nyersolaj ára az egekbe szökött, így már nem bizonyult versenyképesnek a megújuló energiákkal szemben. A válság hatására a korabeli elképzelésekben (Hall, 1979; Abelson, 1980; Platz-Chartier, 1980) már megjelentek a megújuló energiaforrások, mint a biztos és kiszámítható energiaellátás alapjai. Érdekes példa Brazília este, ahol az elsı olajválság hatására elindult a korábban cukor elıállítására használt cukornádból a bioetanol gyártása, amivel a hagyományos benzint helyettesítették. A hatalmon levı nacionalista katonai kormány a válság elmúltával sem engedte visszatérni a kıolajat, sıt tovább növelte helyettesítési rátáját (Popp, 2007). Az ok itt sem a környezetvédelem: a brazil kormány féltette az országot a kıolajimporttal együtt járó függıségtıl. Néhány év múltán a gépkocsipark mőszaki feltételei lehetıvé tették a bioetanol felhasználásának további növelését. A bioetanolhoz hasonlóan a fosszilis tüzelıanyagok drágulásával a faapríték és a különféle mezıgazdasági melléktermékek is egyre inkább elıtérbe kerülhetnek. A nyolcvanas évek elejére a kıolajárak is visszaestek a korábbi szintjükre, így ismét háttérbe került Földünk energiakészlete kimerülésének kérdésköre. Az olajválságok bizonyították, hogy a kıolajárak tekintetében véget ért a kiszámíthatóság kora, hektikus árváltozásokra kell felkészülni, így a megújuló energiaforrások terén sem álltak le a kutatások, csak intenzitásuk csökkent. Értékes tapasztalatok győltek össze, melyek felhasználásával javultak az alkalmazott technológiák, csökkent a megújuló energiaforrásokból származó energia ára (Schultz, 2006). A hetvenes, nyolcvanas években Németországot és a Skandináv államokat sújtó savas esık környezetvédelmi szempontból ráirányították a figyelmet a fosszilis energiaforrásokra. Egyre erısödött a változás iránti igény. Az ipari átalakulás meg is kezdıdött, azonban ez nem jelentett változást a felhasznált energiahordozók fajtáinak tekintetében, csupán a 12

13 technológiai színvonal nıtt és ezzel párhuzamosan a fajlagos energiafelhasználás és szennyezıanyag kibocsátás csökkent. A kilencvenes évektıl egyre nyilvánvalóbbá vált a nem megújuló (fosszilis) energiakészletek csökkenése. Felerısödtek a globális környezetvédelmi problémák is, mint az ózonlyuk és Földünk felmelegedése. A kutatók többsége egyetértett abban, hogy a globális felmelegedést az eltüzelt fosszilis energiahordozókból felszabaduló CO 2 okozza (Morel, 2004). Az 1992-ben megtartott ENSZ Rio de Janeiro-i Környezet és Fejlıdés Világkonferencián résztvevı politikusok célul tőzték ki a fenntartható fejlıdést. Az es Kiotói Egyezmény már ennek tükrében született meg: a ratifikáló államok vállalták, hogy az aláírást követı évtizedben széndioxid-kibocsátásukat az 1990-es szint alá szorítják vissza. A rendszerváltás következtében hazánk és a többi volt szocialista ország energiafaló nehézipara leépült, de globális szinten e hatás nem érzıdött. Az ezredfordulóra Kína és India gyors fejlıdésnek indult. Energiafogyasztásuk is exponenciálisan nıtt, melyhez akkor még elmaradott technológiai színvonaluk is hozzájárult. A megújuló energiaforrások kérdésköre megkerülhetetlenné vált. Mindeközben az emberiség energiaigénye exponenciálisan nıtt, ami az elırejelzések szerint a közeljövıben tovább gyorsul. A fosszilis energiakészletek fogyásának ütemérıl eltérı becslések születtek (Bauquis, 2002, Appenzeller 2004, Legett, 2008), viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a közeljövıben a fosszilis energiahordozók mellett egyre nagyobb jelentıséggel bírnak majd a megújuló energiaforrások (Barótfi, 1996), ahogy ezt az International Energy Agency grafikonja is szemlélteti (1. ábra). 1. ábra. A világ primerenergia felhasználásának elırejelzése TJ-ben tıl 2005-ig tényadatok, utána elırejelzés (oil = olaj, coal = szén, gas = gáz, nuclear = nukleáris, hydro = víz, biomass & other = biomassa és egyéb) Forrás: IEA (2006). 13

14 A kapcsolódó kutatások mind az emberiség fokozódó energiaigényét támasztják alá (1. ábra). Az egyes szerzık véleménye csupán abban tér el egymástól, hogy mely energiahordozó, energiaforrás segítségével leszünk majd képesek növekvı szükségleteinket kielégíteni. Roberts (2004) szerint a földgázfelhasználás növekedése, Szınyi (2005) szerint inkább a nukleáris energia térnyerése által tudjuk majd rövidtávon növelni energiafelhasználásunkat. Az energiaéhség problémakörével a fejlett világ foglalkozott elıször. Az Amerikai Egyesült Államok, bár számtalan lépést tett a megújuló energiaforrások alkalmazásának elısegítése érdekében, mégsem hozott az Európai Unió különféle irányelveihez (például: EU 2001/77, EU 2003/30, EU 2010/31,) hasonló intézkedéseket. Az ok a két globális nagyhatalom meglévı fosszilis energiakészletével magyarázható: az USA sokkal nagyobb tartalékokkal rendelkezik, mint az EU (Kovács, 2008). A megújuló energiaforrások kiaknázása terén az USA is szeretne élen járni, bioetanol termelésében már 2006-ban megelızte az addigi világelsı Brazíliát. Déli és nyugati sivatagos területein a napenergia hasznosítás terén is úttörı eredményeket ért el és várhatóan a biomassza felhasználását is fokozza a jövıben. A fejlett és a fejlıdı országok is egyre inkább kezdik felismerni, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázásáért folytatott technológiai versenyben, aki lemarad, az veszít gazdasági szerepébıl is. A biztos energiaellátás megteremtése az egész fejlett világ érdeke, mivel általa számos gazdaságpolitikai és környezetvédelmi konfliktust lehetne elkerülni (Starzacher, 2001) Földünk energiaforrásai Energiaforrások Az energia a munkavégzı képesség mértéke. Energiaforrásoknak a természet olyan rendszereit tekintjük, melyekbıl hasznosítható energia nyerhetı. A cél persze nem más, mint az adott technológiai, társadalmi, politikai, körülmények között gazdaságos energiatermelés (UBA, 2011). Az energiaforrásokat általában kétfelé szokás bontani: fosszilis és alternatív energiaforrások. Az elıbbiek közé az emberi léptékkel mérve nem megújuló, évmilliók alatt fosszíliákból képzıdött energiaforrások (kıolaj, szén, földgáz) tartoznak, míg az utóbbiakhoz soroljuk a fosszilis energiaforrások helyettesítésére (alternatívájaként) alkalmazhatókat, vagyis az alternatív és megújuló energiaforrásokat. Napjainkban az emberiség három jelentıs energiaforrásra támaszkodik: kıolajra, kıszénre és földgázra, melyek kivétel nélkül mind fosszilis eredetőek (2. ábra). E három energiahordozó együtt a világ energiafelhasználásának több mint 80%-át adta és adja jelenleg is. Mellettük elenyészı az alternatív energiák részaránya. 14

15 2. ábra. A világ primerenergia-fogyasztása 2009-ben az egyes energiahordozók szerint Forrás: az IEA (2011) adatai alapján a szerzı saját munkája. Megvizsgálva Földünk energiafogyasztásának területi eloszlását, a 3. ábra alapján megállapítható, hogy Ázsia és Óceánia használja fel a legtöbb energiát. Nem sokkal marad le az összes energiafelhasználásban Európa és Észak-Amerika. Afrika, valamint Latin- Amerika lakosságához és területéhez képest is igen kevés energiát fogyaszt. 3. ábra. A világ primerenergia-fogyasztásának megoszlása az egyes kontinensek között 2007-ben Forrás: az IEA (2010) adatai alapján a szerzı saját munkája. 15

16 A 3. ábrát összevetve az IEA, (2010) egy fıre jutó energiafogyasztási adataival (4. ábra) megállapíthatjuk, hogy bár Ázsia és Óceánia használja fel a legtöbb energiát összesen, egy fıre vetített energiafelhasználásuk mégis alacsony, Észak-Amerikában, és Európában egy fı több mint négyszer annyi energiát használ fel. Egy észak-amerikai lakos több mint másfélszer annyi energiát használ, mint európai társa. 4. ábra. A világ primerenergia-fogyasztása egy fıre vetítve 2007-ben millió BTU (British thermal unit)-ban. (1 BTU 1055 J 1,05kJ) Forrás: az IEA (2010) adatai alapján a szerzı saját munkája. Kérdéses a jelenlegi energetikai helyzet hosszú távú fenntarthatósága. Napjaink kapitalizmusának célja a gazdasági növekedés, melyet a jelenleg még legerısebb közgazdasági irányzat a neoliberalizmus is alátámasztja (Mankiw, 2005). Kérdés, hogy meddig tud növekedni a világgazdaság. A folytonos növekedési törekvést az 5. ábra szemlélteti, melyen az egyes országok haladnak felfelé egy futószalagon és minél gyorsabban akarják elérni a szalag tetejét, vagy utolérni a másikat, annál gyorsabban hajtják a szalagot. Így nekik is egyre nagyobb erıfeszítést kell kifejteniük nemcsak a növekedéshez, hanem ahhoz is, hogy jelenlegi gazdasági pozíciójukat megtartsák (Senf, 2005). A fejlıdı országok az egy fıre jutó GDP tekintetében szeretnék utolérni a fejlett országokat. A gazdasági fejlıdés az egy fıre esı energiafelhasználás növekedését vonja maga után, hisz a több autó, a légkondicionáló, vagy csak egy egyszerő hőtıgép mind energiát fogyaszt. Ha Ázsia elérné csupán az európai egy fıre esı energiafelhasználási szintet, már akkor is több mint másfélszeresére nıne a Föld energiafelhasználása. A jelenlegi technológiai színvonal mellett ez környezeti szempontból katasztrófát jelentene. 16

17 5. ábra. A világgazdaság növekedésének szemléltetése Forrás: Senf (2005). Az energiafelhasználás viszont Európában és az USA-ban is növekszik, tehát nincs ok technológiai optimizmusra, vagyis a technológiai fejlıdés ellenére is emelkedik rövidtávon gazdaságunk energiaigénye (Tóth, 2007). Érdekes kérdéshez jutottunk el: túl tud lépni a kapitalizmus az energiaéhség problémakörén? Létezhet-e gazdasági növekedés stagnáló energiafelhasználás mellett? Egyáltalán szükséges-e a folytonos gazdasági növekedés, vagy nélküle is fennmaradhat a jólét? Kétségtelen, hogy egy alapvetı gazdasági fejlettség szükséges a boldogsághoz. Napjaink boldogsággal kapcsolatos kutatásai még abban is egyetértenek, hogy ez az alapvetı gazdasági fejlettségi szint a fenntarthatóság határán van. (Kocsis, 2010) Kérdés: boldogok maradnak-e egy ország lakosai, ha a gazdaságuk tovább nem bıvül? A megújuló energiaforrások kiutat jelenthetnek az energiaéhség problémakörébıl, ugyanis az emberiség jelenlegi energiaigényéhez képest korlátlanul állnak rendelkezésre. A korábban feleslegesnek tekintett melléktermékek egyre nagyobb arányú hasznosításával a gazdasági növekedést is fenn lehet tartani, legalább rövidtávon. A technológia fejlıdése következményeként, az energiahatékonyság növekedésével egységnyi GDP-növekmény eléréséhez egyre kevesebb energia szükséges. A fentiekben ismertetett gondolatokat összefoglalva, véleményem szerint, hosszútávon nemcsak a felhasznált energiaforrásainkat kell megváltoztatni, hanem az egész gazdasági rendszert át kell formálni. Ennek a folyamatnak lehet az elsı lépése a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelésén belül a korábban nem hasznosított melléktermékek értékének felismerése Fosszilis energia A fosszilis energiaforrások, ahogy a nevük is mutatja fosszíliákból (elhalt állatokból és növényekbıl) keletkeztek több milliárd év alatt. Képzıdésük folyamatosan tart, azonban emberi léptékkel mérve nem megújulók, hiszen több milliárd év alatt, nagyon lassan újulnak meg. Földünk energiafogyasztásának több mint 80%-át teszik, ki, ahogy ezt a korábban bemutatott 2. ábra is mutatja. 17

18 Az emberiség elıször az ipari forradalom idején a XVIII. században a gızgépek megjelenésével együtt használt jelentıs mennyiségő fosszilis energiát, kıszenet. A XIX. században kezdıdött a kıolaj kitermelése, ami az USA-ból indult el. A XX. században megjelent és egyre nagyobb teret hódított a földgáz is. A 60-as évek végétıl a fejlett országokban a szénfelhasználás növekedése lassult, míg a fejlıdı országokban tovább emelkedett. Napjainkban a szénkitermelés és -felhasználás emelkedését elsısorban a legnagyobb széntermelı, Kína dinamikus gazdasági növekedése okozza, és a jelenlegi kitermelési szint mellett még legalább 200 évre elegendı készletekkel rendelkezik, 6. ábra. (EIA, 2010). 6. ábra. A világ kıszéntermelése 2008-ban (quadrillió Btu) Forrás: az EIA (2010) adatai alapján a szerzı saját munkája. Földgáz tekintetében Oroszország termeli a legnagyobb mennyiséget, ezzel ellátva hazánkat és Európa nagy részét is. A korábbi években tapasztalt ellátási bizonytalanságok megszőntetésére az újabb gázvezetékek mellett a lokálisan kinyerhetı, így a transzkontinentális szállítás minden kockázatát nélkülözı megújuló energiahasznosítás nyújthat megoldást a jövıben. Kıolajból áll a legkevesebb kitermelhetı mennyiség az emberiség rendelkezésére. Nagy kiszámíthatatlanságot jelent, hogy az ismert készletek jelentıs része a közel-keleti országok tulajdonában van. A 7. ábra alapján megállapítható, hogy kıolajból Európa rendelkezik a legkisebb tartalékokkal, pedig gazdaságának egyik meghatározó energiaforrása éppen a kıolaj (EIA, 2010). A Shell olajtársaság elırejelzése szerint 2050-ig a fosszilis energiahordozók közül a szénfelhasználás nı a legnagyobb mértékben a kínai bányászat fellendülése miatt. 18

19 7. ábra. Ismert kıolaj tartalékok Földünkön 2010-ben Földrészek szerint Forrás: az EIA (2010) adatai alapján a szerzı saját munkája. Ez a növekedés 2025-re a világ jelenlegi szénfelhasználásának megduplázódását jelenti. A Shell szerint a többi fosszilis energiahordozó alkalmazásának aránya nem nı. A környezetvédık erıteljes tiltakozása miatt, bár a potenciál adott, az atomenergia részaránya sem változik (Shell, 2008). Az utóbbi évek balesetei (például a Mexikói-öbölben 2011-ben szerencsétlenül járt olajfúró torony) után jelentkezı környezeti károk, melyek a fosszilis energiaforrások kitermelése során következtek be, ráirányították a figyelmet az externális költségek internalizálására. Aluna (2011) szerint már a kıolaj és gázkitermeléssel foglalkozó projektek pénzügyi kockázatának megítélésében is nagy szerepet játszik a környezetvédelem. A szigorodó környezetvédelmi elıírások rövidtávon nem, de hosszútávon vélhetıen jelentıs mértékben emelik a fosszilis energiák árát Alternatív energia A megújuló energia nem azonos az alternatív energiával. Alternatív energia alatt a nem fosszilis forrásból származó energiát értjük. A megújuló energiáknál szükséges a belátható idın belüli újratermelıdés. Mivel a megújuló energiák nem fosszilis eredetőek, így az alternatív energiák közé sorolhatóak. A fenti definícióból következik, hogy nem minden alternatív energiaforrás megújuló, de minden megújuló energiaforrás alternatív, vagyis a II. Világháború óta terjedı atomenergia sem számít megújulónak. Az emberiség évezredek óta használ megújuló energiaforrásokat, már az ısember is ismerte a tőzifát, annak szállítására szolgáló hegyi patakokat, és a vitorlás hajókat mozgató 19

20 szelet. A XVIII. század második feléig, vagyis az elsı ipari forradalomig, a gızgép feltalálásáig szinte csak megújuló energiaforrásokat használtunk. A gépek megjelenése, az olcsó nyersanyagok háttérbe szorították a megújuló energiákat, hisz a természet sosem mőködött olyan kiszámíthatóan, mint egy gép. Csak a XX. század végén irányult a figyelem az energiaellátás függetlenségét célzó törekvések kapcsán az alternatív energiára. Elkezdıdött az atomenergia felhasználása, de más új típusú energiaforrással is megindultak a kísérletek, mint a hidrogénnel, ami szintén nem megújuló. Mindezzel párhuzamosan az emberiség visszatért szintén a fosszilis tüzelıanyagok alternatívájaként megjelenı megújuló energiaforrásokhoz is. Napjaink egyik nagy kérdése, hogy a Japánt megrázó 2011-es földrengés milyen globális hatást gyakorol az atomenergia felhasználására. A kérdésre egyértelmő választ csak néhány év elteltével lehet majd adni. Az sincs kizárva, hogy az Európai Unió országainak nagy része teljesen felszámolja az atomenergia hasznosítását, ahogy ez Németországban is kezd körvonalazódni (Czibolya, 2011). Csoportosítva az alternatív energiaforrásokat, atomenergiát és megújuló energiát különböztethetünk meg. A megújuló energián belül a nap-, víz-, geotermikus, szélenergia, és az erdészetekbıl származó biomassza tartozik a feltétel nélkül megújuló energiaforrások közé, vagyis ezen energiák az ember beavatkozása nélkül (a nap által) megújulnak, újratermelıdnek. A feltételesen megújuló energiaforrások közé a mezıgazdaságból származó biomassza, valamint Pálvölgyi, (2003) alapján a hulladék tartozik (1. táblázat). Ezen energiaforrások újratermelıdéséhez szükség van az ember tevékenységére is. Az 1. táblázat Pálvölgyi (2003) alapján a megújuló energiaforrások csoportosítását mutatja az alábbi módosítással: az eredeti ábrán a szerzı az energiaerdıt és az energiafüvet egy sorban tüntette fel, mellyel nem értek egyet, mivel a két alapanyag eltérı tüzeléstechnikai tulajdonságai (az energiafő nagy szilíciumtartama) miatt különféle tüzelıberendezést igényel. A mezıgazdasági hulladék sorát mezıgazdasági melléktermékre módosítottam, mert véleményem szerint a hulladékot nem hasznosítjuk, a mellékterméket viszont igen. A mezıgazdasági melléktermékek közé tartozik az istállótrágya is, ezért nem került ezen elem az energetikai célú ültetvények csoportjába. Az eredeti ábra az erdészetekbıl származó biomasszát nem tünteti fel, pedig nem elhanyagolható az onnan származó hasznosított biomassza mennyisége. Mivel erdeink emberi beavatkozás nélkül is képesek megújulásra (igaz a többi megújuló energiaforráshoz képest hosszú idı alatt), így az erdészetekbıl származó biomasszát a feltétel nélkül megújuló energiák közé soroltam, tudva, hogy emberi beavatkozás segítségével a megújulás gyorsítható, hatékonyabbá tehetı. 20

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon

Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetıségei Magyarországon Készítette:

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN?

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? Molnár József Dr. egyetemi docens Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet e-mail: bgtmj@uni-miskolc.hu A magyarországi,

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

FÁS SZÁRÚ ENERGETIKAI ÜLTETVÉNYEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAPJAINKIG; ÜZEMELTETÉSÜK, HASZNOSÍTÁSUK ALTERNATÍVÁI

FÁS SZÁRÚ ENERGETIKAI ÜLTETVÉNYEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAPJAINKIG; ÜZEMELTETÉSÜK, HASZNOSÍTÁSUK ALTERNATÍVÁI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Biokörnyezettudomány Program DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS FÁS SZÁRÚ ENERGETIKAI ÜLTETVÉNYEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAPJAINKIG; ÜZEMELTETÉSÜK,

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület Dr. Munkácsy Béla adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület nincsen összefüggés az emberi boldogság mértéke és az elfogyasztott

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés 2008-ban 1. A kötelezı átvétellel kapcsolatos elszámolási rendszer változása Az Európai Unió környezetvédelmi célkitőzéseivel összhangban

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

Biomassza hasznosítás. Esettanulmányok is

Biomassza hasznosítás. Esettanulmányok is Biomassza hasznosítás Esettanulmányok is Fogalmak Állati hulladék Élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra szánt, hulladékká vált élelmiszerek, melyek éttermekben, feldolgozó üzemeken, konyhákban, az állattartó

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei. Tóvári Péter

Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei. Tóvári Péter Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei Tóvári Péter Tartalom 1. Helyi adottságok 2. Mérnöki és mőszaki feltételek 3. Jogszabályi feltételek 4. Környezetvédelmi feltételek Helyi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései

A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége 2008. május 27. Dr. Grabner Péter osztályvezetı Villamos

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon. Mészáros Géza Megújuló Energia Kompetencia Központ vezetı

Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon. Mészáros Géza Megújuló Energia Kompetencia Központ vezetı Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon Mészáros Géza Megújuló Energia Kompetencia Központ vezetı Tartalom A megújuló energiák fajtái Környezetvédelem és megújuló energiaforrások

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Hı- és/vagy villamosenergia-elıállítás támogatása megújuló energiaforrásból c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-4.1.0 A

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése

Részletesebben

A VÁGÓCSIRKE VERTIKUM MODELLEZÉSE ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉSE EGY, AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN MŐKÖDİ INTEGRÁCIÓ ALAPJÁN

A VÁGÓCSIRKE VERTIKUM MODELLEZÉSE ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉSE EGY, AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN MŐKÖDİ INTEGRÁCIÓ ALAPJÁN DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben