Viszkok János 2015 Hidrodinamikai és hőtranszport modellezés, Eger és környéke

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Viszkok János 2015 Hidrodinamikai és hőtranszport modellezés, Eger és környéke"

Átírás

1 Viszkok János 2015 Hidrodinamikai és hőtranszport modellezés, Eger és környéke Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Előzmények Felhasznált adatok A hidrodinamikai modellezés rövid elméleti áttekintése Modellezés menete Diszkrétizáció típusai Véges differencia módszer Végeselem módszer Feflow szimulációs szoftver rövid ismertetése Felszíni és felszín alatti környezet Kutatási terület elhelyezkedése, lehatárolása Domborzat Növényzet, talaj Éghajlat és hidrológia Időjárás, csapadék Karszt jelenségek; források, barlangok, töbrök és víznyelők Felszíni vizek Földtani felépítés Fejlődéstörténet Lithosztratigráfia Tektonikai elemek és karszt jelenségek Beszivárgás, utánpótlódás Kutatási terület geotermális viszonyai

2 4. A hidrodinamikai modell felépítése és kalibrációja A modell határ kijelölése Szerkezet Hidrosztratigráfia Vertikális tagolás Tulajdonság mezők Vízáramláshoz kapcsolódó tulajdonságok Hőtranszporthoz kapcsolódó tulajdonságok Kezdeti- és peremfeltételek Beállítások és kalibráció Futtatási beállítások Kalibráció Hidrodinamikai és hőtranszport modellek Szkenárió Alapeset Klimaváltozásos változat Extratermeléses változat Strand alváltozat Erőmű alváltozat Eredmények, következtetések Eredmények értelmezése és megbízhatósága Általános megjegyzések Geotermális energia kinyerésére alkalmas területek lehatárolása Kitermelhető termálvízkészletek meghatározása Konklúzió Felhasznált irodalom

3 Ábrajegyzék 2-1. ábra Modellezés elvi lépései ábra Középpontos (a) ill. sarokpontos (b) véges differencia háló ábra Jellemző végeselem-hálózat 8- és 6-csomópontos elemekből felépítve (FEN) ábra Kutatási terület és fókusz terület ábra Kutatási terület topográfiája ábra Vízrajz ábra Földtani keresztszelvény ábra Tektonikai elemek a Bükk hegységben és környezetében ábra Karsztrendszerek kettősségének elméleti modellje ábra Beszivárgás eloszlás a Bükk területén Smaragd-GSH ábra Beszivárgás eloszlás a Bükk területén Vatnaskil ábra A felszín alatti hőáram [mw/m2] Eger térségében ábra Mélységi hőmérséklet adatok ábra Geotermikus gradiens ábra Modell határ és az energia régió településeinek viszonya ábra Hidrosztratigráfiai egységek térbeli elhelyezkedése felszín közelben ábra Vertikális, hidrodinamikai elemek a térinformatikai rendszerben ábra A modell 3D-s képe ábra Vatnaskil modellben alkalmazott K és PHI(n) értékek ábra Az 1. és 2. numerikus réteg kezdeti Kx,y,z értékei ábra A 3. numerikus réteg kezdeti Kx,y,z értékei ábra A 4. numerikus réteg kezdeti Kx,y,z értékei ábra Referencia h.e.m. a folyóvízhálózat csomópontjaiban a legfelső két felületen ábra A térségi közcélú ivóvízbázisok elhelyezkedése ábra Források/fakadások a Bükkben és hévízkutak ábra Karszt-vízszint mérési pontok elhelyezkedése ábra Karszt-vízszint mérési adatok [mbf] június elsején ábra A referencia modell szimulált hőmérséklet eloszlása az 5. felületen ábra Szimulált izotermák az 5. felületen ábra Szimulált hőmérséklet eloszlás a 6. felületen, hőfluxus vektorok vetületével ábra Hőmérséklet eloszlás közel É-D-i szelvényben ábra A referencia modell szimulált hidraulikus potenciál eloszlása az 5. felületen ábra A referencia modell szimulált hidraulikus potenciál eloszlása a 6. felületen ábra Hidraulikus potenciál eloszlás közel É-D-i szelvényben ábra Az 5. felületen szimulált hőeloszlás a "strand" alváltozatban ábra Az 5. felületen szimulált hidraulikus potenciál a "strand" alváltozatban

4 5-10. ábra Az 5. felületen szimulált hőmérséklet eloszlás az "erőmű" alváltozatban ábra Az 5. felületen szimulált izotermák az "erőmű" alváltozatban ábra Az erőmű változat modell a Feflow Viewer 6.1 képernyőjén ábra Karszt-termálvíztestek ábra Vertikális, zárt hurkú geotermális rendszer sematikus ábrája ábra Geotermális energia hasznosításra potenciális területek Táblázatok listája 3-1. táblázat A csapadékátlagok időbeli változása Jávorkúton között táblázat Beszivárgás számítások a Bükk területén táblázat Földhő mérések alapadatai (példa) táblázat Numerikus felület és réteg beosztás táblázat Numerikus rétegek kezdeti vezetőképesség (K - m/sec) és porozitás (PHI - %) értékei táblázat Hővezetésre vonatkozó kezdeti paraméterek táblázat Ivóvízbázisok napi védendő termelései táblázat Termálkutak termelései (m3) júniusában táblázat Kalibrációs táblázat (vízszint mbf, illetve m) táblázat Referencia modell K értékei (10-4 m/sec) táblázat Hidraulikus potenciál (mbf) összehasonlító táblázat klímaváltozásos verziókra táblázat Hőmérséklet változás összehasonlító táblázat klímaváltozásos verziókra

5 1. Bevezetés 1.1. Előzmények 2012-ben az Eszterházy Károly Főiskola a TÁMOP A-11/1/KONV pályázat keretében A megújuló természeti erőforrások potenciális hasznosíthatóságának komplex vizsgálata az éghajlatváltozás tükrében, egy energetikailag fenntartható modellrégió kialakítása céljából EnergyRegion Eger című projekt tervével finanszírozási támogatást nyert. Ehhez kapcsolódóan készült el a régió hidrodinamikai és termál modellje, melynek folyamatát és főbb eredményeit az alábbiakban ismertetjük. A modellezés fő feladata az volt, hogy megállapítsa az egri energia régió egészének geotermikus potenciálját, azaz mekkora mennyiségű és milyen hőmérsékletű vizet lehet feltárni adott mélységben anélkül, hogy az eddigi vízkivételeket ne veszélyeztesse, illetve a regionális vízáramlás rendszerekben visszafordíthatatlan folyamatokat ne indítson el. A tanulmány távolabbi célja, hogy elősegítse a bükki karszt rendszer jobb megismerését, hozzájáruljon a modellezési metodika fejlesztéséhez (Viszkok J. et al. 2010) és zöldenergia hasznosítás népszerűsítéséhez Felhasznált adatok A fentebb kitűzött célok elérése nagymértékben függ a bemenő adatok mennyiségétől és megbízhatóságától, tér- és időbeli eloszlásától, az adott terület feltártságától és a területen található különböző célból fúrt mélyfúrású kutakban mért vagy mérésekből származtatott adatoktól. A munkához a rendelkezésre álló időhöz és a lehetőségeinkhez mérten természetesen áttekintettük a területről készült és nyilvános természetföldrajzi, földtani, vízföldtani publikációkat, tanulmányokat, térképeket, stb. A modellezésben felhasznált adatok és információk részben a 7. Felhasznált irodalom fejezetben felsorolt tanulmányokból, jelentésekből és térképekből származnak, részben Lénárt László által működtetett karsztvízszint figyelő rendszer (BKÉR Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer) mérésein alapszanak. Anélkül, hogy név szerint említenénk, köszönettel tartozunk minden, az adott témában dolgozó tudományos kutatónak, akik ha tudtuk nélkül is, de hozzájárultak munkánk eredményéhez. 5

6 2. A hidrodinamikai modellezés rövid elméleti áttekintése A felszín alatti folyadékáramlás numerikus szimulációjának nagy előnye, hogy az adott problémát meghatározó folyamatokat hacsak egyszerűsített formában is de egységes rendszerben lehet vizsgálni. A jól felépített modellel tetszés szerinti számú hipotézist lehet gyorsan és olcsón kipróbálni és kiválasztani közülük azt, amely az adott problémára a legjobb választ adja Modellezés menete A modellezés folyamatát különféle szempontok alapján többféleképpen lehet tagolni. Mi négy fázisra osztjuk (2-1. ábra) valódi rendszer ismeretétől kezdve a koncepcionális modell felállításán és a numerikus modell kialakításán keresztül a kapott eredmények értelmezéséig és visszacsatolásig. Az első fázis magában foglalja a probléma megfogalmazását, tér és időbeli lehatárolását. Itt gyűjtjük be azokat az információkat, melyek a modell felépítéséhez szükségesek. Lényegében a valóság ismert részének absztrakciója, az elérhető és felhasználható adatok összegyűjtése, szisztematikus kiválogatása, ellenőrzése, tematikus térinformatikai jellegű adatbázisba rendezése. A második fázis a koncepcionális modell felépítése (jelen esetben az első munkafázis). Ebben a fázisban kell meghatározni a fizikai, termodinamikai és kémiai egyenleteket, amelyek leírják az áramlást térben és időben. A valóságos rendszert igen részletesen ismerhetjük, de a probléma megoldása érdekében szükséges az egyszerűsítés. Ez az egyszerűsítés egy feltételezés rendszeren keresztül van beépítve a modellbe (ez a modellezés hipotézise). Különböző egyszerűsítési szisztémák különböző koncepcionális modellt adnak, melyek különböző megoldásokat eredményezhetnek. Ezen modellek közül az lesz a legjobb, amelyik az adott problémára a legpontosabb megoldást fogja adni. Így felállításukhoz az eredmények bizonyos fokú intuíciójára is szükség van. A koncepcionális modell tervezése és elkészítése két fő tényezőtől függ: a kutatás céljától, és az elérhető erőforrásoktól (input adatok, hardver és szoftver). A felszín alatti vízáramlás matematikai képletének megoldása a következő információk meghatározását igényli (2-1. ábra): a modellezni kívánt objektumok térgeometriai topológiája; hidrológiai vezetőképesség (K) mező; fajlagos tározásiképesség (S) mező; kezdeti és peremfeltételek. A megfelelő koncepcionális modell felépítése a modellezési folyamat legfontosabb és legidőigényesebb része. 6

7 2-1. ábra Modellezés elvi lépései 7

8 A harmadik fázis a numerikus modellezés (matematikai szimuláció). Ez a lépés további nagyfokú egyszerűsítést tartalmaz a megoldhatóság és értelmezhetőség érdekében. Ebben a fázisban történik a tanulmányozott térfogat kisebb egységekre osztása (diszkrétizáció), és a hidrogeológiai egyenletek megoldása a választott perem- és kezdeti feltételekkel. A diszkrétizaciót a kiválasztott szoftvernek és a feladatnak megfelelően kell elvégezni. A matematikai szimuláció magában foglalja a szoftvert, a felhasznált adatbázist (mért és feltételezett értékek) és az eredmények bemutatását, reprezentációját. A negyedik fázis a numerikus szimuláció során kapott eredmények értelmezése. Ez a modellezési folyamat legkényesebb része. Ellenőrizni kell a felállított hipotézisek következményeit. A szimuláció eredménye nem fog megegyezni a koncepcionális modellel, de egy adott pontosságon belül a második fázisban kidolgozott áramlásra vonatkozó elméletet megerősíti, vagy elveti. Amennyiben az eredményt nem fogadjuk el, a koncepcionális modellt módosítani kell a kapott eredmények és a valóság össze-hasonlításával és új elméletek felállításával Diszkrétizáció típusai Ahogy fentebb említettük, a numerikus modellezéshez a teljes kőzettérfogatot kisebb egységekre kell osztani. A kisebb egységekre való felosztást diszkrétizációnak hívják. A diszkrétizációt többféleképpen lehet elvégezni, mi most itt csak a legelterjedtebb, véges differencia és végeselem módszert ismertetjük nagyon röviden Véges differencia módszer A véges differencia módszer esetén a teret ortogonális vonalakkal osztják kisebb egységekre. Ezen ortogonális vonalak mentén történik a területlehatárolás is. Az elem-háló vagy a vonalak kereszteződési, vagy a kialakított négyszög közép-pontokon elhelyezkedő csomópontokkal van meghatározva (2-2. ábra). A véges differencia módszer matematikailag egyszerű felépítésű, megbízható, gyors és széles körben elterjedt. Legismertebb véges differencia módszerrel dolgozó szoftver a MODFLOW (USGS), amire számos kiegészítő programrendszer települ: (Visual Modflow, Waterloo Hydrogeologic Software; Processing Modflow, PMWIN, Chiang and Kinzelbach; GMS-Modflow USA, Deparment of Defense). Kétségtelen előnyei mellett vannak olyan hátrányai, melyek jelentősen korlátozzák alkalmazhatóságát: - a modell terület lehatárolása pontatlan és nehézkes, - az irreguláris pont eloszlást nehéz követni, - a tenzoriális tulajdonság modellezése bonyolult. Ezen hátrányok miatt a bonyolult felépítésű komplex geológiai rendszerek, repedezett karsztos tárolók, vagy változó peremfeltételek esetén pontos modellezésre nem alkalmas. 8

9 a aquifer boundary node 2-2. ábra Középpontos (a) ill. sarokpontos (b) véges differencia háló b Végeselem módszer A végeselem módszer az 1970-es évek elejétől építőmérnöki problémákra lett kifejlesztve, de fokozatosan terjedt el a matematikai szimuláció egyéb területeire is. A fokozatos fejlesztés és általánosítás eredményeképpen a felszín alatti víz-, hő- és anyag-áramlás problémáira is sikeresen használható. Néhány végeselem módszerrel dolgozó program: Feflow (Diersch, WASY, Institute for Water Resource Planning and System Research Ltd), MicroFem (Hemker, Hemker Geohydroloog Amsterdam), Triwaco (IWACO), FEN (Király, Université de Neuchâtel), GMS-Femwater (USA, Deparment of Defense). A végeselem módszernél a vizsgált tartományt résztartományokra (végeselemekre) osztjuk fel (2-3. ábra). A végeselemek lehetnek egy dimenziósak (szakaszok), két dimenziósak (háromszögek és négyszögek) és három dimenziósak (három és négyszög alakú gúlák, prizmák és téglatestek). Az elemek csúcsokon és éleken elhelyezkedő csomópontokon keresztül kapcsolódhatnak egymáshoz ábra Jellemző végeselem-hálózat 8- és 6-csomópontos elemekből felépítve (FEN) (Egy 8- és egy 6-csomópontos quadratikus elem kiemelésével. A szaggatott vonalak az 1D-s elemeket jelzik.) 9

10 Az ismeretlen hidraulikus emelkedési magasság (h) eloszlást egyszerű, de ismert típusú függvényekkel (általában első-, másod- vagy harmadrendű polynomiálokkal) közelítjük meg minden elemen belül. Ha a hidraulikus emelkedési magasság (h) helyett az ismert típusú közelítő függvényt írjuk be a vízmozgást leíró differenciál egyenletbe, akkor ez a differenciál egyenlet (melyet rendszerint egy súlyfüggvénnyel megszorzunk) minden elemen belül integrálható. Az integrálás eredményeként annyi szimultán, legtöbbnyire lineáris, egyenletet kapunk, mint amennyi csomópont van a modellben. Ennek az egyenletrendszernek a megoldása minden csomópontra ad egy közelítő hidraulikus emelkedési magasság (h*) értéket. Tekintve, hogy a polynomiális megközelítés (vagy interpolácios függvény) ismert minden elemen belül, a csomópontokban lévő értékek ismeretében meghatározhatjuk a hidraulikus emelkedési magasság értékét a modellezett tartomány bármelyik pontjában. A numerikus számítások pontossága növelhető a választott matematikai módszerrel (iteratív vagy direkt), hálósűrítéssel vagy az alkalmazott közelítő függvények típusával (első, másod magasabb fokú). A direkt matematikai módszer memória igénye nagy, így csak néhány száz elemes problémákra használható, a hálózat sűrítéssel a számítások időigénye exponenciálisan növekszik és az eredmények értelmezése is összetettebbé válik, a magasabb fokú közelítő függvények numerikus megoldásai pedig túl bonyolultak Feflow szimulációs szoftver rövid ismertetése A feladat összetettsége, a komplex, repedezett környezet miatt a Feflow programcsomagot választottuk az adott probléma megoldására. A program a következő karakterisztikus jellemzőkkel rendelkezik: - végeselem módszer alkalmazása, 1D-, 2D- és 3D-s elemek, - valódi 3D-s szimuláció, - grafikus interaktív adatbevitel és látványos megjelenítési lehetőségek, - széleskörű referencia munkák és kiterjedt irodalom, - közvetlen kapcsolat a térinformatika felé (Arcview/ArcMap, AutoCAD), - raster típusú adatok bevitele és georeferálása. A Feflow (Finite Element subsurface FLOW system) egy interaktív, grafikus, menü-rendszerű, hierarchizált szerkezetű szoftver rendszer, amelyik tartalmaz egy teljesen integrált grafikus adatszerkesztőt és elemzőt, egy mesh-generátort a legösszetettebb geológiai környezetek leképzésére és különböző típusú adat regionalizálót. A szoftver alkalmas 2 és 3 dimenzióban csatolt, permanens vagy tranziens egyfázisú folyadékáramlások, transzport folyamatok és hőáramlatok numerikus szimulációjára akár telített akár telítetlen környezetben. Közvetlenül felhasználható felszín alatti szennyezőanyagok áramlásának térbeli és időbeli leírására, a szennyeződés terjedésének előrejelzésére, geotermális folyamatok modellezésére, áramvonalak és áramlási izokron felületek megjelenítésére, megelőzési és kárelhárítási munkatervek elkészítésére továbbá monitoring rendszerek tervezésére. 10

11 Az általunk használt 5.4-es változat tartalmazza a végeselemek keverhetőségének lehetőségét, azaz 1D-s (csatorna, meder), 2D-s (tektonikai sík, repedezettség, gát) és 3D-s (mátrix) elemek használatát ugyanabban a modellben. A Feflow 6.1 Viewer szabadanon letölthető a forgalmazó honlapjáról (DHI) és a korábbi változatokban készült bemeneti modellek (*.fem) és eredmény fájlok (*.dac) is megjeleníthetők benne, sőt kisebb prezentációk is készíthetők vele év végén jelent meg a 6.2 változat megújult grafikai interfésszel, beépített automatikus paraméter becslés (PEST) modullal és sok más újdonsággal. A programban használt és az általános áramlási valamint transzport egyenletek leírása a szakirodalomban (Diersch, H-J. G. 2013), illetve a Feflow program elméleti útmutatóiban megtalálhatóak. 11

12 3. Felszíni és felszín alatti környezet A modellezés fentebb említett alapelveihez igazodva, az adatgyűjtés után, először a kutatási terület elméleti modelljét állítottuk fel. Ehhez első lépcső a kutatási terület lehatárolása Kutatási terület elhelyezkedése, lehatárolása Eger és környéke (energia régió) a Bükk DNy-i részén és előterében helyezkedik el. A szorosabb értelemben vett Bükköt nyugatról a Tarna, keletről a Sajó völgye fogja közre. Északnyugaton a Hevesaranyos-Mikófalvi medence a határa. Északon a Bükkhát a Szilvás, majd a Bán patak völgyéig terjed. Délen, délkeleten a Bükkalja széles hegylábfelszínével simul az Alföldbe. Földtani értelemben Bükkalján a Miskolctól Demjénig húzódó, ÉK-DNy-i csapású, mintegy 40 km hosszú, 8-10 km széles dombvonulatot értjük. A kutatási terület a Bükk déli-nyugati felét érinti, melyen belül a fókusz területet kijelölő EOTR, M= 1: es topográfiai térképek voltak az irányadók (3-1. ábra). Érintett települések listája: Mátraderecske, Recsk, Szajla, Terpes, Bükkszék, Kisnána, Kápolna, Tófalu, Aldebrő, Feldebrő, Verpelét, Tarnaszentmária, Sirok, Füzesabony, Kerecsend, Demjén, Egerszalók, Egerszólát, Egerbakta, Eger, Bátor, Hevesaranyos, Egerbocs, Bükkszentmárton, Mikófalva, Mónosbél, Szarvaskő, Bélapátfalva, Répáshuta, Felsőtárkány, Bükkzsérc, Kács, Cserépfalu, Cserépváralja, Noszvaj, Bogács, Szomolya, Tard, Ostoros, Novaj, Andornaktálya, Nagytálya, Maklár, Mezőkövesd. A kutatási terület sarokpont koordinátái (Y_EOV; X_EOV) (3-1. ábra): ÉNy: 1. sarokpont: ; ÉK: 2. sarokpont: ; DNy: 3. sarokpont: ; DK: 4. sarokpont: ;

13 3-1. ábra Kutatási terület és fókusz terület (Kutatási terület: zöld sarokpontok által kijelölt téglalap, fókusz terület: bézs színű kiemelés) 3.2. Domborzat A Bükk az Észak-Magyarországi középhegység legterjedelmesebb és legnagyobb átlagmagasságú tagja. A Bükk domborzatára a m tszf-i magasság a jellemző. Északról délre haladva az Upponyi-hegység környékére a dombvidék, és az alacsony középhegység a jellemző (tszf. max. 454 m), tőle keletre alacsonyabb területek vannak, a Tardonai-dombság területén a völgyközi hátakra jellemző tagolt egykori hegylábfelszíneket találunk (tsz. max. 408 m). Délebbre jórészt alacsony és középmagasságú középhegységet találjuk (tszf. max. 790 m, majd elérkezünk a Bükk középhegységi magas fennsíkjaihoz, melyeknek legmagasabb pontjai: Kettős-bérc (961 m), majd Istállós-kő (959 m), ezt követi a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), de még további kb. 20 csúcs emelkedik 900 méter fölé. E területen a magasság 425 és 961 m közé esik. Tovább haladva déli irányban a tszf. magasság fokozatosan csökken (max. értéke 703 m), a lejtés D-DNy és DK irányú. Kezdetben még zömében középmagas hegyeket találunk, majd egy medencedombságot (Tárkányimedence), ami külön kistájat alkot. Végül középmagasságú és alacsony dombhátak találhatók az egri és miskolci területeken. A Bükki előtér fokozatosan simul bele az Alföldi sík tájba (3-2. ábra). 13

14 3-2. ábra Kutatási terület topográfiája 3.3. Növényzet, talaj A Bükk északi területein a cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös, keletebbre cserestölgyes, erdeifenyő, akác, mezei juhar, gyertyán és a füzes-égeres ligeterdők a legelterjedtebbek. A Bükk-fennsík jellemző növénytársulása a 700 m felett kialakuló ún. montán (magashegységi) bükkös. Aljnövényzetében nagyszámú magashegységi eredetű faj (pl. farkasboroszlán, madárberkenye) él. A montán bükkösökön kívül megtalálhatók még cseres-gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, égeres fatársulások, égerlápok, mészkerülő bokorerdők, sziklaerdők, hársas-kőris, sziklagyep, sztyepréteg és telepített fenyvesek. Délebbi területeken az erdősztyep-növényzet, tatárjuharos lösztölgyes, cseres-tölgyes, mezei juharos tölgyes, gyertyános-tölgyes, füzes, mocsárrétek, löszgyep, erdősztyep-rét a jellemzőek (Váry H. 2010). A Bükk vegetációjának nagy részét ma már a telepített fafajok képezik. Ezek a fekete fenyő, erdei fenyő, lucfenyő és akácfa. A különböző talajtípusok kialakulásáért a talajképző kőzet, a domborzat, a klíma, a vegetáció, az idő, és az emberi behatások a felelősek. Ezeket összefoglalóan talajképző tényezőknek nevezik. A talajképző tényezőkön túl a talajképző folyamatok segítségével alakul ki az adott talajtípus. A 14

15 talajképző folyamatok a következőek: mállás, humuszosodás, kilúgzás, sófelhalmozódás, glejesedés, agyagosodás, agyagvándorlás, podzolosodás, tőzegesedés. A Bükk talajainak nagy része mezőgazdasági felhasználásra nem kedvező. A Tárkányimedencében a területek 21%-án szőlőt termesztenek és 40%-án vannak szántók. Az Egri-bükkalja területén a csernozjom talajokon a szőlők aránya 23%, itt jelentős a borkészítés is. A Bükkben többféle talajtípus keveredik, mint fekete nyirok, öntéstalaj, barnaföld, rendzina, csernozjom, savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj, földes kopár, agyagbemosódásos barna erdőtalaj (Váry H. 2010) Éghajlat és hidrológia Időjárás, csapadék A Bükk hegység éghajlatának sajátosságait a tengerszint feletti magasság, valamint a domborzati viszonyok határozzák meg. Az évi középhőmérséklet az országos átlagnál körülbelül 2 C-al alacsonyabb, mindössze 7-8 C, a Bükk-fennsík legmagasabb részein még alacsonyabb, csupán 6 C. A jelentős kontinentális hatás miatt a tél hideg (a januári átlaghőmérséklet -4 C), a havas napok száma az országban itt a legmagasabb. Az első fagyok október elején jelentkeznek, az utolsók azonban április végéig is elhúzódhatnak. A nyár meleg, gyakoriak a júliusi eleji és augusztus végi zivatarok. Az éves csapadék eloszlására a kontinentalitás szintén hatással van. Két csapadékmaximum figyelhető meg, egy kora nyári és egy őszi. Az éves csapadékmennyiség mm, a Bükk-fennsíkon 800 mm. A viszonylag bőséges csapadék (3-1. táblázat) ellenére a hegység folyó- és állóvizekben szegény, a beszivárgó víz a mészkőterületek peremén karsztforrások formájában bukkan a felszínre. A hegység alapkőzetéből adódó változatos felszíni formák gazdag mezo- és mikroklimatikus viszonyokat hoznak létre. Az Alföldre tekintő hegylábi részeken száraz, meleg, míg a központi fennsíkon, valamint a szurdokvölgyekben hűvös, párás klíma uralkodik. A fennsíkon található töbrökben még nyár közepén is mértek 0 C alatti hőmérsékleteket. A napsütéses órák száma átlagban olyan 1850 körül vannak, a középső terülteken 1900 körül, a déli részeken inkább ez a szám. A szél többnyire D és DNy irányú, a sebessége a Bükk túlnyomó részein 2,5 m/s, de a középső területeken néhol meghaladja a 4 m/s-ot is. 15

16 3-1. táblázat A csapadékátlagok időbeli változása Jávorkúton között Időszak Hidr. téli félév [mm] Hidr. nyári félév [mm] Naptári év [mm] átlag eltérés az átlagtól átlag eltérés az átlagtól átlag eltérés az átlagtól ,9 0,0 504,2 0,0 837,2 0, ,7 0,8 503,4-0,8 835,1-2, ,2-8,8 516,9 12,7 839,2 2, ,1-5,9 514,6 10,4 839,8 2, ,9 20,9 562,5 58,3 914,3 77, ,6 43,7 571,6 67,3 940,6 103, ,0 41,1 446,9-57,3 818,1-19, ,8-18,1 524,2 20,0 837,1-0, ,9-57,0 423,2-81,0 697,5-139, ,0-16,0 547,8 43,6 871,7 34, ,6 43,7 571,6 67,3 940,6 103,4 (2001. júliusától december végéig korrigált bánkúti adatokkal helyettesítve) (A kiinduló átlag: ) Ha az es időszakot a csapadékminimumok alapján bontjuk fel 5, természetes módon kirajzolódó szakaszra, akkor azokban az es időszak minden hidrológiai félévében egy nagyon jelentős minimummal, a es időszak pedig egy jelentős maximummal jellemezhető. (Az elmúlt 53 évben egyszer sem fordult elő, hogy 10 egymást követő naptári évben a csapadék összege magasabb volt az 53 év átlagánál, csak között. Ezzel szemben között 10 egymást követő évben volt alacsonyabb a naptári évi csapadékmagasság, mint az 52 éves átlag!) Az igen erőteljes változással jellemezhető es időszak. Az elmúlt 21 évben előfordult rendkívüli csapadékhiány (1992, 1993, 2000, 2002) és rendkívüli csapadékbőség (1996, 2002, 2004, 2010) is. A 2010-es év az közötti vizsgálataink szerint egyedülálló volt abból a szempontból, hogy nem volt még egy olyan esztendő, ahol mindkét hidrológiai félévben rendkívüli csapadékbőségű csapadék hullott volna. A es esztendők abban voltak rendkívüliek, hogy általában a rendkívüli csapadékbőséget a következő évben rendkívüli csapadékhiány követte! Karszt jelenségek; források, barlangok, töbrök és víznyelők A források száma a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szerint meghaladja az 1000-t, de a számuk rendkívül pontatlan. A jogszabály minden 5 l/p hozamú természetes vízkilépést forrásnak tekint, de nem rendelkezik a hozam állandóságáról. Ily módon egy adott területen, annak megfelelően, hogy mikor vizsgáljuk, igencsak eltérő számú forrás lehet. (Vízgazdálkodási szempontból az állandó forrásoknak van igazán jelentősége.) A Bükkben található Magyarország barlangjainak kb. a negyed része, mintegy 1130 barlang. Ezeknek a hossza eltérő, m között változik. A legmélyebb 254 m, a hegység teljes barlanghosszúsága 65 km-t meghaladja. A Bükkben 53 fokozottan védett barlang található, köztük vannak az ország legmélyebb és leghosszabb barlangjai is. A barlangok alapján azt mondjuk, hogy a Bükk nyíltkarsztjának barlangosodott vastagsága m közé tehető, alatta a hézagtérfogat lecsökken, a barlangjáratok helyett a vízmozgás a 16

17 litoklázisokban történik. (Ennek elsősorban a termálkarsztvizet tápláló hidegkarsztvizes rendszer mozgásainak értelmezésében van jelentősége.) A nyitott víznyelők melyek zöme víznyelő barlangokban folytatódik száma 3-4 tucatra tehető, pontosan nem adható meg, mivel a vízmozgások miatt gyakran beomlanak, újra nyílnak (3-3. ábra). A Bükk töbreinek számáról nincs pontos információ. A Miskolci Vízműforrások töbörkataszterének elkészítéséhez végzett munka során mintegy 1200 töbröt (víznyelőt) vettek fel. (A vízmozgások miatt minden töbröt víznyelőnek tekintettek, bár a barlangkutatók, és részben a szaknyelv is víznyelők alatt csak a koncentrált víznyeléssel és tölcsér formával jellemezhető negatív képződményeket érti. (Ezen túlmenően a víznyelők védettek, a töbör nem!) A Miskolci Vízműforrások vízbázisai részben a Bükk legkarsztosabb területén helyezkednek el. A mi vizsgálati területünkön viszont zömmel rosszul karsztosodott mészkövek találhatók, ezért mind a számuk, mind a nagyságok jóval kisebb lehet. Becslések szerint az adott területen töbör (víznyelő) lehet, míg a Bükk teljes területén a töbrök számát 2500 körülire becsülik Felszíni vizek A modell terület északi része (Bükk-fennsík) a Sajóba torkolló mellékpatakok forrásvidéke. A területen található legnagyobb patak a Garadna, Szinva mellékfolyása, tavak közül a Garadna-halastó és a Hámori-tó. Források közül csak néhány említésképpen: Garadna-forrás, Szinva-felső-forrás, Sebesvíz-forrás, Szalajka-forrás, Bánpatak-forrás, stb. Ezek vízhozam ingadozása nagy, mert a Bükkfennsík alatt húzódó nagy karsztvíztározó rendszer túlfolyói. A Bükk-fennsíktól délre fakadó patakok dél-délkeletre folynak szinte párhuzamosan. Ezek név szerint keletről nyugatra haladva: Kácsi-patak, Száraz-tó-ér, Lator és Tardi-ér, Hór és mellékvízfolyásai, mint Hideg-kút, Örvény, Szoros; Kánya, Ostoros (Rima), Eger-patak és mellék-vízfolyásai, mint Tárkányi-patak és Vöröskő-völgyi-patak, és Villói-patak; Laskó és mellékvízfolyásai, mint szólási-patak és Örvény; Tarna és mellékvízfolyásai, mint Kígyós, Bükkszéki-patak, Fedémes, Leleszi-patak, Búzás, Csevice és Tarnóca (3-3. ábra). Néhány patakon víztározót és halastavakat alakítottak ki. 17

18 3-3. ábra Vízrajz (Jelmagyarázat: kék csillag forrás; kék háromszög vízellátásra foglalt forrás; piros pont víznyelő, töbör; kék vonal vízfolyás; zöld vonal modell határ.) 3.5. Földtani felépítés A kutatási terület földtani felépítés természetesen a szakirodalomban részletesen megtalálható (Pelikán P. (ed.) 2005; Gyalog L. (ed.) 2005, Less Gy. 2011, stb); itt csak a modellezéshez felhasznált legfontosabb információkat összegezzük. A Bükk újpaleozoós-mezozoós kőzetei két sorozatba sorolhatók, melyek közül a bükki autochton epi-anchimetamorf középső-karbon perm triász-júra kőzetei kontinentális kérgen, míg a rajta fekvő Szarvaskői-Darnói-takaró gyengén anchimetamorf júra képződményei óceáni kérgen képződtek. A legkorábbi takarós áttolódás kora valószínűleg késői-júra, míg a metamorfózis kréta korú Fejlődéstörténet A Bükk kialakulását és kőzeteit különböző terjedelemben és tudományos vagy éppen ismeretterjesztői szinten már sokan feldolgozták és publikálták (3-4. ábra). A jelen anyagban nagymértékben támaszkodunk ezekre a korábbi földtani-vízföldtani irodalmakra (Baráz Cs. (ed.) 2002; Haas J. (ed.) 2001; Csontos L. 1999; Pelikán P. (ed.) 2005; Lénárt L. 2011; Less Gy. 2011; etc.) és csak néhány helyen egészítjük ki saját megfigyeléseinkkel és értelmezésünkkel a projekt céljainak megfelelően. 18

19 3-4. ábra Földtani keresztszelvény (Módosítva Haas J. (ed.) 2001 után. Szelvény nyomvonala a 2. ábrán. Jelölések: 3 - Mórágy Komplex (Variszkuszi); 4 Bükki egység késő-paleozoós tengeri képződményei; 5-Aggteleki egység triász tengeri képződményei; 6 Bükk egység triász tengeri képződményei); 8 Tisza egység triász szárazföldi és tengeri képződményei; 9 Bükk egység júra tengeri képződményei; 11 Mecsek zóna júra tengeri képződményei; 14 Meccsekjánosi Bazalt Formáció alsó-kréta; 15 Szolnoki Flis Formáció kréta-paleogén; 16- Felső-eocén tengeri képződmények; 17 Oligocén tengeri képződmények; 18 Felső-egerian-eggenburgian képződmények; 19 Alsó-miocén (eggenburgian) képződmények; 20 Alsó riolit tufa szint és barnakőszén ottnangian; 22 Középső-miocén bazális képződmények (karpatian, alsó-badenian); 23 Középső riolit tufa szint (karpatian); 26 Felső riolit tufa szint (sarmatian); 27 Felső-miocénn bazális formációk (felső-badinian, sarmatian, pannonian); 29 Pilocén-quaternary képződmények) A Bükk fejlődéstörténetét Paleozoikumtól tudják nyomon követni. Ekkor a Bükk tömbje a Variszkuszi hegységrendszer tagja, amelynek feldarabolódása és lesüllyedése után a karbon időszakban a területet a tenger elöntötte. A Bükk hegység kőzeteinek java ekkor, a karbon időszak második felétől (330 millió évvel ezelőtt) a jura időszakának végéig (145 millió évvel ezelőtt) képződött. Nagy részük üledékes kőzet; mészkő, márga, agyag és kovapalák, dolomit, radiolarit és homokkő. Ezen kőzetek képződése mai helyüktől lényegesen délebbre történt, az akkor Afrikát Európától elválasztó Tethys óceán afrikai partjainál. Ezen 185 millió éves üledékképződés alatt a tenger mélysége, helyzete többször is változott, amely jól megfigyelhető a kőzetek minőségében A középső és késő triászban ( millió éve) erős tengeralatti vulkánosság hatására porfirit és diabáz lávák és tufák települtek az üledékrétegek közé. Később, a jura időszakban a Tethys óceáni hasadékvölgye mentén mélységi magmás és kiömlési kőzetek keletkeztek (mint pl. a gabbró és a diabáz). Az ezt követő időszakból - a késő-jurától a késő-eocénig - a hegységben kőzetek nem találhatók. A Bükk ekkorra már gyűrt hegységgé vált. Mivel a hegységet alkotó kőzetek csak akkor lehettek képlékeny gyúrható állapotban, ha rájuk 2-3 km vastag kőzettakaró nehezedik, ezért a tengerrel való elöntést megelőző időszakra szárazföldet kell feltételezni és hosszantartó erős szárazföldi lepusztulást kőzettakaró lehordódásához. A késő eocénban, úgy 50 millió évvel ezelőtt a Bükk egy részét ismét elborította a tenger. Az előrenyomult tenger üledékei jelenleg csak a Déli-Bükk déli, és a Kis-fennsík északi, észak-keleti 19

20 szegélyén fordulnak csak elő, amelyek üledéksora bükki eredetű abráziós kaviccsal kezdődik, tehát a Bükk hegység magasabb része bizonyíthatóan szárazulat volt. Az oligocénban többször előrenyomult tenger üledékei szintén a fenti helyszíneken fordulnak elő, így nem állapítható meg teljes bizonyossággal az elöntés mértéke, de az biztos, hogy az oligocén végéig a késő eocéntól a Bükk több ideig volt szárazulat, mint tengeri elöntés színtere. Időközben a Bükk és környezete fokozatosan északabbra tolódott. A Bükk az oligocén végére (kb. 25 millió éve) ért jelenlegi helyének közelébe. Ekkor, a miocén korszak kezdetén, valószínűleg a Bükk hegység magasabb és nagyobb kiterjedésű lehetett. A miocén közepére az eocénban és oligocénban keletkezett tengeri kőzetek nagy része lehordódott, így a fiatalabb neogén üledékek egy része közvetlenül a triász - júra kori kőzetekre települ. A kora miocéntől a késő miocénig a hegység észak alföldi és mátrai környezetében három fő szakaszban zajló vulkáni tevékenység a hegységet beterítette többé-kevésbé összesült riolit-riodácit tufákkal, tufitokkal. A miocén közepén a hegységet feltehetően teljes mértékben elborította a tenger. A késő miocénra a terület újra kiemelkedett, majd a vízszint újabb emelkedésekor már csak a hegység peremeit borította el a tenger. A fokozódó kiemelkedés következtében, az erózió hatására a fiatalabb sekély tengeri és vulkáni üledékek alól előtűntek a mezozoós kőzeteket is, tehát a Bükk mai vízhálózatának kialakulása és karsztosodása a miocén végétől számítható. A pliocénban a miocénban megkezdődött kiemelkedés, vízrajz és geomorfológiai forma világ kialakulása folytatódott. Ebben a korszakban kezdtek kialakulni a mai táj részei: Déli, Északi Bükk, Bükk-fennsík. A fő vízfolyások is ekkor kezdtek kialakulni. A pleisztocénban a hegység felszínének formálódását elsősorban az éghajlat határozta meg. Az eljegesedési szakaszokban a Bükk magassága és területe ahhoz nem volt elegendő, hogy tetőin hómezők, gleccserek jöhessenek létre, de az eső mennyisége csökkent, így a völgyek kialakulása lelassult, helyette a talaj aprózódása, völgytalpak és töbrök, barlangok feltöltődése került előtérbe. A jelenlegihez hasonló időjárású jégkorszakközökben ismét felélénkült a karsztosodás, a mállás és a csapadékvizek felszínformáló hatása. A ezer éve lejátszódott emelkedés következtében kialakultak a fiatalabb forrásbarlangok, mai helyükre kerültek Mónosbéli, Kácsi, Latorúti források és a melegvizekkel keveredő egri, miskolc-tapolcai, diósgyőri karsztforrások is. A holocénba is átnyúló emelkedés következtében a Bükk elérte mai magasságát. A bükki karsztosodás jelenkori megélénkülésével kb évvel ezelőttől számolhatunk, ekkor kezdődött meg korábban eltömődött töbrök, üregek kihantolódása, kitakarítása, majd a dús aljnövényzetű erdő talajában termelődő szén-dioxid közreműködésével a karsztformák, töbrök, barlangok növekedése, szaporodása. Ezen folyamatok a bekövetkezett hűvösödés és szárazosodás miatt kissé lassabban, de ma is tartanak. 20

21 3.5.2 Lithosztratigráfia A kutatási terület - Bükk hegység és Bükk-alja lithosztratigráfiája jól feldolgozott. A munkánkban mi is az irodalomjegyzékben felsorolt tanulmányokra támaszkodtunk, melyet itt külön nem kívánunk megismételni Tektonikai elemek és karszt jelenségek A Bükkben megtalálható kőzeteken kívül a tektonikai elemek - és az tektonikához köthető különböző karszt jelenségek - is jelentős szerepet játszhatnak a felszín alatti vízáramkép kialakulásában. A tektonikai elemeket általában nagyobb vezetőképességi értékekkel jellemezzük, mint az őket magába foglaló kőzetmátrixot. A tektonikai elemeket különböző térinformatikai adatbázisokból (MÁFI, Miskolci Egyetem) vettük át, melyek alapja a szeizmikus vonalak és a légifelvételek értelmezése. A terület legjelentősebb törései a Darnó-vonal, mely gyakorlatilag a hidrodinamikai modell terület nyugati határa, és a Vatta-Maklári árkot kialakító normál vetők, melyek a déli határral esnek egybe (3-5. ábra). A kisebb töréseket lokális jellegük és alacsonyabb megbízhatóságuk miatt töröltük az adatbázisunkból ábra Tektonikai elemek a Bükk hegységben és környezetében (Jelmagyarázat: piros és lila különböző forrásból származó tektonikai elemek; világos és sötét kék folyóvizek; zöld vonal modell terület) 21

22 3.6. Beszivárgás, utánpótlódás A fejezet korábbi pontjaiban felsorolt adatok, folyamatok és fogalmak főleg a felszín alatti vízáramlási rendszert befolyásoló tényezők illetve arra utaló jelenségek. A 3.1, 3.2, 3.3. és 3.4. fejezetekben említett folyamatok a beszivárgást, illetve a felszín alatti áramlási rendszer utánpótlódását szabályozzák. A szakirodalomban mindegyik témakörnek hatalmas irodalma van. Mi ezeket csak az adott célkitűzés megoldásához szükséges mértékében és mélységben, az input adatok és az eredmények értelmezése szempontjából foglaltuk össze. A 3.5. fejezetben részletezett kőzetek és azok elterjedése illetve tektonikai elemek pedig a felszín alatti vízmozgásra vannak hatással. A felszín alatti vízáramlási rendszer értelmezéséhez első lépés az utánpótlódás (lehullott csapadék azon része, mely belép a felszín alatti vízáramlási rendszerbe) mértékének és területi elterjedésének a becslése. Ehhez ismerni kell a modellezendő terület elhelyezkedését, ami befolyásolja az éghajlatát, az éves szinten lehulló csapadékot, annak halmazállapotát, éves és területi eloszlását, napsütéses órák számát, szélerősséget és irányt; a domborzatot, tszf-i magassági viszonyokat, lejtő meredekséget, talaj típusokat, és a talajtípusokhoz kapcsolódó növényzetet és talajművelési ágakat, stb. A felsoroltakból látszik, hogy az utánpótlódás meghatározása komplex, sokváltozós időfüggvény, mely egy önálló térinformatikai tanulmány tárgya is lehet (Gondárné Sőregi K. et al. 2008). A hierarchikus felépítésű felszín alatti vízáramlási rendszerek elmélete (Tóth J. 1963) alapján minden lokális rendszer, ha csak kis mértékben is, de egy nagyobb regionális rendszerbe is ad át vizet. Így a karsztvízrendszer modellezésénél nem hagyható figyelmen kívül a fedett területeken beszivárgó vízmennyiség sem. A fedett területeken, a fedő kőzeten beszivárgó víz nagy része ugyan lokálisan, a patak völgyekben, vagy kisebb forrásokban a felszínre jön, de egy kisebb rész átadódik a karsztvíztárolóba. Az átszivárgás mértéke nyilván csekély, de mivel a hegység nagy részén, különösen a délnyugati vidéken, jelentős területeken található a karszt fedett helyzetben, az átszivárgó vízmennyiség területileg már számottevő lehet (Gondárné Sőregi K. et al. 2008). Myer E.M. et al. (2012) ugyancsak külön számolta a fedett és fedetlen karsztos területek beszivárgását. A medenceterületeken a felszínről beszivárgó vízmennyiséggel, a fedő vastagsága, a fedő kőzeteinek rendkívül vízvezető képessége, de leginkább a karsztvíz-rezervoárban uralkodó nyomásviszonyok miatt gyakorlatilag nem kell számolni. A rendszeres csapadék és a mészköves földtani környezet kettősséggel jellemezhető karsztos vízáramlási rendszert (Király L. 1998) alakított ki a Bükkben is. Az utánpótlódást tekintve az epikarszt lassú diffúz, míg a víznyelők koncentrált és rendkívül gyors beáramlást biztosítanak (3-6. ábra). (Hasonló kettősség jellemzi az áramlási mezőt; állandó, lassú vízmozgás a kőzetmátrixban és gyors, epizódikus a karszt járatokban; illetve a megcsapolásoknál is: karsztforrásoknak hidrogramja: gyors kiáramlás nagyvíz eseményeknél és lassú alapáramlás nyugalmi időszakban.) A termálkarsztvíz utánpótlódása is a bükki nyíltkarszton keresztül történik, melynek egyetlen és meghatározó táplálója a csapadék, ill. a csapadékból származó beszivárgás. Emiatt az utánpótlódás becslésénél a bükki, nyíltkarsztos területen lévő csapadékmérő állomások adatait használtuk fel, a hegységperemi, hegység előtéri csapadékmérő állomások adataival nem foglalkoztunk. A 3-7. ábra és a 3-8. ábra a Smaragd-GSH (Gondárné Sőregi K. et al. 2008) és a Vatnaskil (Myer E.M. et al. 2012) által számított éves beszivárgás eloszlását mutatja be a Bükk területén. 22

23 A különböző beszivárgási számításokat a 3-2. táblázat tartalmazza. Az allokált input értékek meghatározását és az alkalmazott egyszerűsítéseket az 5. fejezetben részletezzük ábra Karsztrendszerek kettősségének elméleti modellje (Doerflinger N., Zwahlen F után) A modellezés során az utánpótlódást a lehullott csapadék, közvetlen lefolyás, és az evapotranspiráció értékei alapján becsültük: utánpótlódás = éves csapadék napi átlaga - (közvetlen lefolyás + evapotranspiráció) 3-2. táblázat Beszivárgás számítások a Bükk területén Szerző Intézmény Év Sokévi átlagos karsztos beszivárgás (mm/év) Karsztos vízgyűjtő terület (km²) Kessler H. VITUKI ,8 Schmidt E. R. MÁFI ,8 Sárváry I. VITUKI ,2 Szlabóczky P. KEVITERV ,0 Böcker T. VITUKI ,0 Tóth G. Egri Főiskola ,0 Dénes Gy. VITUKI ,5 Rádai Ö. VITUKI ,0 Maucha L. VITUKI ,9 Rádai Ö. VITUKI ,7 Rádai Ö. VITUKI ,4 Szabó-Lénárt MNME ,3 Gondárné S. K. Smaragd * 232,0* Gondárné S. K. Smaragd ** 581,0** Myer E. M. Vatnaskil *? Myer E. M. Vatnaskil ** 440,0*, ** * csak a mészkő kibukkanásokra vonatkozóan, ** fedőképződményekre vonatkozóan 23

24 3-7. ábra Beszivárgás eloszlás a Bükk területén Smaragd-GSH ábra Beszivárgás eloszlás a Bükk területén Vatnaskil

25 3.7. Kutatási terület geotermális viszonyai A terület mélységi hőmérsékletét a mélységi hőáram (3-9. ábra), a kőzetek hővezetési képessége és a konvektív hőátadás (hőáramlás) határozza meg. Habár a kutatási területen számos szénhidrogénkutató fúrás mélyült a múlt század közepe táján, ezek főleg néhány produktív területre koncentrálódnak (Demjén, Fedémes) és az elvégzett hőmérséklet mérések is szórványosak. A 3-3. táblázatban példaként bemutatunk a kutatási területen és környékén talált hőmérséklet mérési adatokat és információkat. (A több száz, különböző rendeltetésű kút átnézése és a hozzáférhető szakirodalom kivonatolása után kigyűjtött adatok közlésére itt nincs lehetőség.) A mélységi hőmérséklet mérésekbe bevont kutak elhelyezkedése a ábran közölt térképen látható. A 3-3. táblázatban szereplő adatokból szerkesztett mélység / mért mélységi hőmérséklet összefüggés a ábran látható. A geotermikus gradiens egyenese (kék vonal) körül tapasztalt nagy szórása a nagy kutatási területnek, illetve a karszt rendszernek köszönhető. A felszálló meleg ágak és a leszálló hideg ágak viszonylag közel helyezkednek el egymás mellett, utal a felszín alatti áramlási rendszerek jelentős szerepére a felszín alatti hőmérséklet eloszlásában és izoláltságára táblázat Földhő mérések alapadatai (példa) fúrás jel hozam mérés helye perf. hőm kif. hőm megjegyzés hévíz katsz. víz katsz. geo. grad. szám. g.grad m 3 /nap m C C C/km C/km Andornaktálya-8 At adat eltérő 9-6 K-21 51,9 51,9 Andornaktálya-10 At , vízmű 9-21 K-15a 54,0 54,0 Andornaktálya K-5 89, felszámolt 9-28 K-5 46,7 Andornaktálya Dem-K-1 112,3 48 CH kút 9-42 Dem-K- Andornaktálya ,8 53 CH kút 9-48 Andornaktálya e nincs kat.szám 22,4 Andornaktálya e nincs kat.szám 17,3 Boconád K felszámolt 9-20 K-12 52,1 Boconád K K-13 77,6 78,9 Boconád K ,6 36 vízmű K-17 60,9 61,9 Bogács Bogács ,2 Bogács ,4 Bogács-6a Bs-6a 518,4 27 fürdő B-1 Bogács B-6 839,5 489, fürdő B-6 133,7 134,8 (fúrás fúrás helye; jel a térképen szereplő kútazonosító; hozam vízkút esetén a kiképzéskori hozam; mérés helye a hőmérséklet mérés helye a felszíntől mérve; perf. hőm a mérés helyén mért hőmérséklet; kif. hőm a kifolyó víz hőmérséklete; geo. grad. irodalomban megadott geotermális gradiens; szám. g.grad 10 C-os évi középhőmérsékletre számított geotermális gradiens.) 25

26 3-9. ábra A felszín alatti hőáram [mw/m 2 ] Eger térségében (Dövényi P., 2003 után) ábra Mélységi hőmérséklet adatok (Értékek C-ban. A jelölő nagysága és színe a hőmérséklet értékkel /10 C 90 C/ arányos). 26

27 Fúrt mélység (m) Verpelét Noszvaj Nagytálya Ostoros Tófalu Mezõkövesd Ostoros Nagytálya Ostoros Nagytálya Mezõnyárád Nagytálya Ostoros Ostoros Mezõkövesd Váraszó Feldebrõ Ostoros Nagytálya Tófalu Mezõkövesd Eger Tófalu Bogács Szihalom Ostoros Ostoros Kerecsend Maklar Vécs Mónosbél Bogács Szihalom Mezõkövesd Ostoros Kápolna Detk Kerecsend Markaz Tófalu Ostoros Tófalu Füzesabony Ostoros Mezõkövesd Füzesabony Kisnána Eger Eger Szihalom Szihalom Fedémes-14a Detk Domoszló Szihalom Tarnazsadány Mezõkövesd Eger Karácsond Tarnaörs Eger-2 Tarnaszentmiklós Visznek Boconád Boconád Bükkszék-É-2 Boconád Heves Demjén-Kelet-208 Poroszló Domoszló Karácsond Heves Bükkszék Bükkszék Bükkszék Erdõtelek Mezõkövesd Kömlõ Pély Heves Tarnaméra Mezõkövesd Mezõkövesd Demjén-42 Andornaktálya-8 Demjén-42 Pély Demjén-42a Heves Mezõcsát Demjén-42a Andornaktálya-10 Bogács Pély Kömlõ Mátraderecske Verpelét-S-5 Bogács Bogács Demjén Demjén Demjén-Kelet-326 Mezõkövesd-1 Mezõkövesd-1a Mezõkövesd Mezõkövesd Demjén Mezõkövesd-1 AndornaktályaMezõkövesd-1a Verpelét-S Andornaktálya Andornaktálya Kistokaj Demjén Mályi Köröm Mályi Hõmérséklet (C) ábra Geotermikus gradiens (piros pont mért érték; kék vonal geotermikus gradiens) 27

28 4. A hidrodinamikai modell felépítése és kalibrációja Az elméleti modell kialakítása után lehet hozzáfogni a numerikus modell felépítéséhez, az adatok egységesítéséhez és átviteléhez az elméleti modellből a numerikus modellbe A modell határ kijelölése A modell terület lehatárolásához - ahol lehet - érdemes természetes no-cross-flow boundary -ket kijelölni a pontos peremfeltétel miatt. Ezek vagy nagyobb folyóvölgyek, vagy vízválasztók alatt húzódnak (Tóth J. 1962; 1963). Az esetek többségében azonban nem lehet tipikus no-cross-flow határokat kijelölni a modellezendő és a fókusz terület nagysága közti különbség illetve a modellezendő területhez tartozó adatmennyiség miatt. Ez igaz a mi esetünkben is ezért a modellezendő terület határait igyekeztünk egyrészt olyan messze meghúzni a fókusz területtől, hogy a mesterséges határ miatt keletkező várható hiba minimális legyen, másrészt legalább az áramlást feltételezhetően befolyásoló nagyobb tektonikai elemekhez kötni. Ezen szempontok figyelembevételével modell határ a következő: Északon - Lillafüred és Egercsehi között - a határ feltételezhetően túlnyomórészt természetes: a Szinva és a Garadna találkozásától Ny-felé a Garadna völgy egészen Ómassáig, innen majdnem a Bánkúti turista házig (Borovnyák tetőig) hegygerinc, tovább kissé délnek Pipis-hegy, Semmi-hegy, Kissár-bérc, Fekete-sár-bérc, Kőrös-bérc, Virágos-sár-hegy, Kálmán-hegy, Ördög-hegy, Messzelátó gerinc vonulat, innen a Kín hegyig Bélapátfalvától és Mikófalvától délre az Eger patakot átvágva - egy mesterséges K-Ny irányú szakasz és a Kín-hegytől az Egercsehi melletti Magas-hegy érintésével Szilvás-tetőig ismét kisebb gerincvonulatok. Nyugaton Egercsehi, Recsk és Kál között a határ természetes szakaszokat és mesterséges átvágásokat egyaránt tartalmaz és részben követi a Darnó-tektonikai vonalat: Szilvás-tetőtől a Csereshegy, Sas-hegy, Veres-hegy, Őr-hegy, Ecser-hegyig alacsonyabb gerincek kivéve a Laskó felső szakaszának kisebb átvágása, innen dél felé egy kisebb átvágással a egy darabig a Bükkszéki patak nyomvonala, majd Terpes Szajla községeknél a Tarna és a Dolina patak átvágásával a Búzás-patak nyomvonala Recskig azaz Parádi-Tarna illetve a Csevice-patak összefolyásáig. Innen a Csevice patak nyomvonala egészen a forrásig és tovább a Nagy-Zúgó hegyig, majd az Első-Tarnóca és a Tarnóca patak nyomvonala Vécsig. Vécs és Aldebrő között egy kisebb átvágással csatlakozik a Tarnához, majd a Tarna nyomvonala Tófalun, Kápolnán keresztül egészen Kálig. Délen, és Dél-keleten a modell határ teljes egészében mesterségesnek tekinthető, bár egy kisebb szakaszon követi a Vatta-Maklári árkot lehatároló vetőt. Kál, Füzesabony, Szihalom, Tard térségében egészen Tibolddarócig halad. Keleten a határ vegyes: Tibolddaróctól Kácsig a Kácsi-patak nyomvonala. Innen Észak felé kisebb gerincek és völgyek: Veresagyag-tető, Briska-tető, Kőris-völgy, Felső-Kecske-vár, Hollós-tető, Hollós-völgy, majd a Szinva nyomvonala egészen a Garadna összefolyásig. Így a hidrodinamikai modell területe a fókusz területnél és az energia régió területénél valamivel nagyobb, de a kutatási területnél kisebb, összesen: 1 078,7 km 2 (4-1. ábra). 28

29 4-1. ábra Modell határ és az energia régió településeinek viszonya (modell határ zöld vonal; kutatási terület sarokpontjai zöld pontok; kék vonal vízrajz) 4.2. Szerkezet A 2. fejezetben ismertetett elvek szerint a modellezni kívánt térfogatot 3 dimenziós végeselemekkel képeztük le (diszkrétizáció). Ezek a végeselemek 3D-s háromszög alakú prizmák, melyeket a térben a csúcsokon elhelyezkedő csomópontjaik határoznak meg, illetve kötnek össze a szomszédjaikkal így határozva meg a teljes modellezendő térfogatot. A továbbiakban ismertetett elem-háló (mesh) csomópontot tartalmaz egy felületen. Összesen 8 felületen így csomópont van. A 8 felület 7 numerikus réteget zár közre, melyek rétegenként háromszög-alapú prizmából épülnek fel. Így a teljes modell D-s elemből áll. Az első változatokba 2D-s, vetőket szimuláló vertikális elemeket nem építettünk be. A modellezéshez felhasznált objektumokat térinformatikai rendszerben kezeltük (ESRI: Arcview v3.3, illetve ArcMap v 9.2. és v10.1) Hidrosztratigráfia A horizontális tagoláshoz a várhatóan hasonló hidrodinamikai tulajdonságú kőzeteket azonos hidrosztratigráfiai egységekbe sorolhatók. A hidrosztratigráfiai egységek a burkoló felületeikkel, kiterjedésükkel és hidrodinamikai tulajdonságaikkal jellemezhetők. A hidrosztratigráfiai beosztást a terület litológiája (3.5 fejezet) és a kőzetek várható hidrodinamikai jellege alapján végeztük el. Egyes rétegek egy hidrosztratigráfiai egységbe történő besorolását az adott problémára kifejtett hatásuk, vízföldtani jelentőségük, földrajzi kiterjedésük, vagy vastagságuk indokolja. 29

30 A gyakorlati meggondolások után 3 fő hidrosztratigráfiai egységet különítünk el a Bükkalján található Neogén vízvezető képződményeken kívül: a vízvisszatartó(?) Paleogén márgákat; Júra pala vízvisszatartó rétegeket; és a karsztos jellegnek köszönhető (mélységgel csökkenő) jó vízvezető képességűnek feltételezett Triász karbonátokat (4-2. ábra) ábra Hidrosztratigráfiai egységek térbeli elhelyezkedése felszín közelben (Jelmagyarázat: zöld vonal modell határ, szürke vonal végeselem háló/mesh, kék vonal vízrajz, Hidrosztratigráfia: lila poligon - Triász karbonátok, világoskék poligon Jura palák, világosbarna poligon Paleogén márgák nagyobb vastagságban.) A modellben a numerikus rétegeket felületek fogják közre. A felületeket a csomópontok (node) x,y és z értékei rögzítik a térben. A területileg változó földtani felépítést 3 területegységre egyszerűsítettük: Az 1. területen Triász mészkövek vannak a felszínen, a 2. területen Jura palák és alatta feltételezhetően triász karbonátok, míg a 3. területen a Pannon rétegek vagy Prepannon márgák vannak a felszínen, majd prepannon Kainozoós rétegsor következik változó vastagságban, ami alatt a prekainozoós aljzat vagy Jura pala, vagy Triász mészkő vagy ismeretlen rétegek (Vatta-Maklári árok) következnek. (Prepannon alatt olyan Kainozoós rétegeket értünk melyek idősebbek a Pannon rétegeknél, a Pannon rétegekhez hozzávettük a negyedidőszaki képződményeket is.) Ennek megfelelően a hidrosztratigráfia egységek és a numerikus rétegek és felületek viszonya a 4-1. táblázat szerint fog alakulni. Ahol a Jura vagy Triász rétegek a felszínre bukkannak ott az első két numerikus réteg vastagsága egyaránt 1 m. Mivel az alkalmazott szoftver nem engedélyezi a numerikus rétegek kiékelődését, ezért a kiékelődéseknél az úgynevezett paraméter váltás technikáját alkalmaztuk. A felületek szerkesztéséhez felhasználtuk a térinformatikából a Mezozoós rétegek kibukkanását lehatároló poligont, a topográfiát, a leegyszerűsített Magyarország pre-kainozoos földtani térképét (M= 1: , MÁFI 2010, Haas J. főszerkesztő) és a leegyszerűsített Magyarország 30

31 Pannóniai (s.l.) képződményei A Peremartoni Főcsoport (=alsó-pannóniai képződmények) vastagsági és kifejlődési térképét (M= 1: MÁFI 1986, Csíky, G., Erdélyi Á., Jámbor Á., Kárpátiné Radó D., Kőrössy L.) táblázat Numerikus felület és réteg beosztás Terület 1 Terület 2 Terület 3 Hidrosztratigráfia Numerikus felület Numerikus réteg név név név ideális szám név szám Neogén + Kvarter képződmények 1 Topo 1 és 2 Triász mészkő Júra pala Neogén/ Paleogén Paleogén márgák 3 Paleogén top 3 Triász mészkő Júra pala Paleogén Jura pala 4 Alaphg top 4 Triász mészkő Júra pala T / J / ismeretlen Triász mészkő 5 Triász 1 5 Triász mészkő Triász mészkő T / J / ismeretlen Triász mészkő 6 Triász 2 6 Triász mészkő Triász mészkő T / J / ismeretlen Triász mészkő 7 Triász 3 7 Triász mészkő Triász mészkő T / J / ismeretlen 8 Talp A numerikus megoldás pontossága miatt a Neogén + Kvarter rétegeken belül 1, a Mezozoós rétegeken belül az aljzat tető (Aljzat_top) és a modell alja közé 3 extra felületet (4_Aljzat_szint, 5_Aljzat_szint, 6_Aljzat_szint) illesztettünk be úgy, hogy egyenlő rétegvastagságokat hozzunk létre. ( A triász képződményekre települő júra rétegek vastagsága csak néhány fúrásban ismert, így ez az egyszerűsítés adathiány miatt elfogadható.) A kiszerkesztett topográfiai, Pannon fekü és Prekainozoós aljzat tető felületek extra-és interpoláltuk, a reguláris gridhálóból a mesh csomópontokban meghatároztuk az adott z értéket, amit egy adattáblában ellenőriztünk különböző kritériumok szerint. Az így meghatározott felületeket a szoftver saját regializálóján (Akima) keresztül, 1% over/undershooting kritériummal építettük a modellbe. A modell alját egy síkban, mbf húztuk meg Vertikális tagolás A végeselem háló vertikális tagolásához figyelembe vettük és ezekhez igazítottuk a hidrodinamikai modellezéshez fontosnak tűnő, a térinformatikába beépített objektumokat, úgymint modellhatárt, folyóvíz hálózatot, tektonikai elemeket, réteg elterjedéseket (kiékelődéseket), a BKÉR rendszer elemeit és különböző mélyföldtani fúrásokat (4-3. ábra). Az igazítást csak a 31

32 hidrodinamikailag előzetesen jelentősnek vélt objektumokhoz és a lehetőségekhez mérten végeztük el, figyelembe véve, hogy a numerikus számítások annál pontosabbak, minél inkább közelít a végeselem 2 dimenzióban az egyenlő oldalú háromszög formához. (A 3 dimenziós, háromszög alapú hasáb elem arányosságát a horizontális tagolással lehet szabályozni: fejezet.) 4-3. ábra Vertikális, hidrodinamikai elemek a térinformatikai rendszerben (Jelmagyarázat: zöld vonal modell határ, szürke vonal végeselem háló/mesh, kék vonal vízrajz, sötétlila vonal tektonikai elemek, különböző színű pontok különböző pontszerű elemek (BKÉR monitoring rendszer), mint mély-fúrás, forrás, víznyelő, meteorológiai állomás, stb.) Végül a fenti elvek alapján elkészített modell 3D-s képe a 4-4. ábran látható DK felőli nézetben, kissé megbillentve. 32

33 4-4. ábra A modell 3D-s képe 4.3. Tulajdonság mezők A koncepcionális modellben a tulajdonság mezőket a vízáramlásra és a hőtranszportra külön határozzuk meg, melyeket egyszerűsítéseket után rendelünk a numerikus modellhez. Ezek a kezdeti értékek a kalibráció és szkenárió folyamán finomodhatnak Vízáramláshoz kapcsolódó tulajdonságok A vízföldtani tulajdonságok közül a vezetőképesség (K [m/sec]) a legfontosabb a szimuláció eredményeinek szempontjából. (A K értékeket legpontosabban a vízkutak különböző termelési és nyomás tesztjeiből illetve az olajkutató fúrások rétegvizsgálatiból lehet meghatározni. Az olajiparban használt permeabilitás értékeket közvetlenül át lehet számolni a hidrogeológiában használt vezetőképesség értékké. Ezek a mért értékek lokális jellegűek. Regionálisan a porozitás/ permeabilitás és a permeabilitás/ mélység összefüggésekből lehet K értékeket becsülni.) Mi a kezdeti vezetőképesség értékeket korábbi modellezések alapján határoztuk meg (Myer E.M. et al. /Vatnaskil/ 2012; Kun É. et al. /Smaragd-GSH/ 2012 és 2013) 1, melyet a kalibrálás alatt pontosítottunk. A Vatnaskil modellben használt K értékeket a 4-5. ábran mutatjuk be. A Smaragd-GSH modelljének K 1 A Vatnaskil modell a DK bükki Kistokaji geotermális rendszerhez, míg a Smaragd-GSH által készített modell alapvetően a VIMORE projekthez készült. A modell leírásokat a hivatkozott irodalmakban megtalálhatók. 33

34 értékei a porózus rétegekben 1-2x10-8 m/sec, karsztos rétegekben 8x10-5 1x10-8 m/sec. A felsőbb mészkő rétegekben a fokozottabb karsztosodás miatt mindkét modell nagyobb vezetőképesség értékeket alkalmazott ábra Vatnaskil modellben alkalmazott K és PHI(n) értékek A modellben alkalmazott hidrosztratigráfiai egységek változó litológiájú kőzetekből épülnek fel, így lokális finomításokra a kalibráció és a szkenárió folyamán egyaránt szükség volt. Az alaphegységet alkotó prekainozoós rétegek feltehetően kettős porozitással rendelkeznek, melyet az elsődleges porozitás érték növelésével, illetve 2 D-s vetőelemek beépítésével kezeltünk. A többi hidrodinamikai paramétert analógiák alapján becsültük. A 4-2. táblázat tartalmazza a modellben használt rétegelnevezéseket és a rétegekhez tartozó kezdeti vezetőképesség (K) és porozitás (n=phi) értékeket. Ezek a kezdeti értékek a kalibráció során és a szkenárió alapján változtak, melyre változásokra az adott helyen mindig hivatkozunk. Mivel a tulajdonságmezők térbeli változékonyságára nem rendelkeztünk adattal, ezért minden rétegben a hidrodinamikai adatokat konstansnak és izotrópnak tételeztük fel táblázat Numerikus rétegek kezdeti vezetőképesség (K - m/sec) és porozitás (PHI - %) értékei Terület 1 Terület 2 Terület 3 réteg név K [m/sec] PHI név K [m/sec] PHI név K [m/sec] PHI 1, 2. Triász mészkő 1,00E-04 3,0% Júra pala 5,00E-05 1,5% Prepannon/Pannon 1,00E-03 15,0% 3. Triász mészkő 1,00E-04 1,0% Júra pala 5,00E-05 1,5% Prepannon 2,00E-04 10,0% 4. Triász mészkő 1,00E-06 0,5% Júra pala 5,00E-07 0,5% T / J / Ismeretlen 2,00E-06 0,5% 5. Triász mészkő 1,00E-07 0,1% Triász mészkő 1,00E-07 0,1% T / J / Ismeretlen 1,00E-07 0,1% 6. Triász mészkő 1,00E-08 0,05% Triász mészkő 1,00E-08 0,05% T / J / Ismeretlen 1,00E-08 0,05% 7. Triász mészkő 1,00E-08 0,01% Triász mészkő 1,00E-08 0,01% T / J / Ismeretlen 1,00E-08 0,01% 34

35 A 4-6. ábra, 4-7. ábra és 4-8. ábra szemlélteti a hidrosztratigráfia egységek elterjedését a felső négy numerikus rétegeken belül a K értékek alapján, de egyúttal bemutatja a rétegen belüli paraméterváltást is. A szemléltetett elterjedések, illetve felszíni kibukkanások a koncepcionális modell numerikus modellbe történő transzformációi is egyben. Az egyszerűsítés mértékét Hiba! A hivatkozási forrás nem található. és a 4-6. ábra összehasonlításával lehet felmérni. Az 5, 6. és 7. numerikus réteg már csak Triász kőzetekből és a Vatta-Maklári árok ismeretlen aljzatából épül fel. A következő, nehezen parametrizálható tulajdonságok a tranziens áramlásokhoz köthetők: tározási képesség (storativity), fajlagos tározási képesség (storage compressibility), illetve porozitás. Az egyes tulajdonság mezők a kezdeti értékei a kalibráció és szkenárió során változhattak, mely változásokra az adott szimuláció ismertetésénél térünk ki ábra Az 1. és 2. numerikus réteg kezdeti K x,y,z értékei (Jelmagyarázat: világos barna 1. terület egység Triász a felszínen; sárga 2. terület egység Júra a felszínen; kék (Prepannon) és bordó (Pannon) 3. terület egység a felszínen vagy felszín közelben) 35

36 4-7. ábra A 3. numerikus réteg kezdeti K x,y,z értékei (Jelmagyarázat: világos barna 1. terület egység Triász mészkövek; sárga 2. terület egység Júra palák; kék 3. terület egység Paleogén márgák) 4-8. ábra A 4. numerikus réteg kezdeti K x,y,z értékei (Jelmagyarázat: világos barna Triász mészkövek; sárga Júra palák; zöld paleogén márgák ismeretlen aljzaton) 36

37 4.3.2 Hőtranszporthoz kapcsolódó tulajdonságok Az áramló felszín alatti víz nagy fajhője és a kőzetek rossz hővezető képessége miatt sokáig megtartja bázis hőmérsékletét. A konvektív vízáram a kőzetek legjelentősebb hőforrása, illetve hőmegkötője. Hővezetési paraméterekre vonatkozó helyi mérések, publikációk nem ismertek, így a hővezetési paraméterek becslését (mért) irodalmi adatok alapján (Dövényi P., Horváth F. 1988) végeztük el. A numerikus modellbe épített kezdeti hőtranszport paraméterek a következők voltak (4-3. táblázat) táblázat Hővezetésre vonatkozó kezdeti paraméterek 4.4. Kezdeti- és peremfeltételek A használt modellező program (Feflow v5.4) alapesetben a modellt zártnak tételezi fel. Hogy a modell kommunikáljon a külvilággal a koncepcionális modell felállításakor a kezdeti- és peremfeltételeket a vízáramlás és a hőtranszport szimulációjához egyaránt meg kell határozni és allokálni kell a numerikus modellhez (2-1. ábra). Négy különböző rendű peremfeltételt használhatunk a vízáram illetve hőtranszport szimulációhoz: a Dirichlet-típus (első rendű) a vízáram esetén kötött hidraulikus emelkedési magasságot [m] (hydraulic head), hőtranszport esetén kötött hőmérsékletet [ C] jelent. A Neumanntípusú (másod rendű) feltétel fluid fluxust [m/nap] jelent vízáramlás esetén és hőfluxust [J/m 2 /nap] hőtranszport esetén. A harmad rendű (transzfer vagy reference hydraulic head ) a folyók vízszintjének, míg a negyed rendű peremfeltétel a csomóponti víz illetve hő forrás (vagy nyelő) hozamának és hőmérsékletének beállítására alkalmazható. Általában a modell felső felületén (tetején) vagy a Tóth elmélet (Tóth J. 1962; 1963) alapján a hidraulikus emelkedési magasságot (h.e.m.) határozzák meg (egy adott időpontban a karsztvíz szint), mint Dirichlet-feltételt, vagy a kalkulált beszivárgást alkalmazzák, mint Neumann-típusú feltételt. Az adott numerikus modell nagyobb rugalmassága, illetve a karsztvízszint meghatározásnál alkalmazott intra- és extrapolációk bizonytalansága miatt mi a harmad rendű (Cauchy) transzfer feltételt és a beszivárgás keverékét alkalmaztuk: a beszivárgás eloszlást a legfelső felülethez (3.6 fejezet), a folyóvízhálózat mért h.e.m értékeit a megfelelő csomópontokhoz rendeltük. 37

38 Mi a modellben a folyóvízhálózat minden egyes felszíni csomópontjához reference hydraulic head -et, azaz nem kötött hidraulikus emelkedési magasságot (h.e.m.) rendeltünk, majd ellenőriztük; egyrészt, hogy közel legyenek a topográfiai felszínhez, másrészt, hogy a forrástól lefelé csökkenő értékek szerepeljenek (azaz a patak a torkolat felé, vagyis lefelé folyjon) (4-9. ábra). A modell határok megfelelő kiválasztása esetén (4.1 fejezet) a modell vertikális oldal falain nincs víz átáramlás ( no-cross flow boundary ). Kisebb beáramlásra a modell észak-nyugati részén, Bélapátfalva környékén és a Bükk-fennsíkon elképzelhető, ahol mesterséges átvágást alkalmaztunk a modell határ kijelölésénél. A Bükk-fennsík ugyan elfogadható felszíni (lokális) vízválasztónak, de nagyobb mélységekben elképzelhető egy regionális áramlási rendszer az Alföld felé történő áramlási iránnyal. Tényleges és számottevő horizontális kiáramlásra csak a modell déli határán keresztül (Vatta- Maklári árok) az Alföld felé számítunk. A déli irányú vízátadás kétségtelennek tekinthető, de ennek mértéke tág határok között változhat. A kiáramlott víz mennyiségének becslése az adott kalibrációs feladat legkényesebb része, hiszen erre vonatkozóan semmilyen konkrét adattal nem rendelkezünk. A modell nyugati határa a Darnó vonal, melynek szerepe az Északi középhegység vízáramlás rendszerében egyelőre ismeretlen, de jelentős átáramlásra a Mátra és a Bükk között nem valószínű. A Darnó vonal inkább megcsapolja a Bükk és a Mátra vízkészletét, melyet dél - délnyugat felé vezet el. A modell keleti határát igyekeztünk olyan messze kitolni a fókusz területtől, hogy az esetleges átáramlás okozta hiba csak minimális hatással legyen a fókusz terület vízáramképére. Mivel a víz a hő legjelentősebb szállítója, ha az oldalfalakon nincs vízáramlás számottevő hőáramlással sem kell számolnunk. Miskolc Mezőkövesd 4-9. ábra Referencia h.e.m. a folyóvízhálózat csomópontjaiban a legfelső két felületen 38

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Heves megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó 1 Abasár Lakás: 150 Ft/nap 1,8% Telek: 2 Adács 0,8% 500 Ft/nap 3 Aldebrő 8000 Ft/év 2000 Ft/fő 4 Andornaktálya Beépítetlen telek:

Részletesebben

Lakásbérleti jogonként: 6000 Ft/év. Külterületi építményenként:

Lakásbérleti jogonként: 6000 Ft/év. Külterületi építményenként: Heves megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó 1 Abasár 7000 Ft/év 200 Ft/nap 1,8% 2 Adács 11000 Ft/év 0,8% 500 Ft/nap 3 Aldebrő 8000 Ft/év 2000 Ft/fő 4 Andornaktálya Beépítetlen

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

Heves

Heves Engedélyezési terv beadásának tervezett Kivitelezés megkezdés Kivitelezés befejezés Járás Település Nyertes pályázó Közintézményi IH Üzleti IH Lakossági IH határideje tervezett határideje tervezett határideje

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Bevezetett helyi adók Heves megye 2009. január 1-jei állapot

Bevezetett helyi adók Heves megye 2009. január 1-jei állapot Bevezetett helyi k Heves megye 2009. január 1-jei állapot Vagyoni típusú k Kommunális jellegű k Helyi iparűzési lakás nem lakás Telek kommunális ja kommunális idő utáni idegenforgalmi utáni árbevétel átalány

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Az Agria Volán Zrt. kizárólagos üzemeltetésű vonalszakaszai 3/A számú melléklet/2

Az Agria Volán Zrt. kizárólagos üzemeltetésű vonalszakaszai 3/A számú melléklet/2 Agria 1067 Budapest - Heves - Agria 1067 Budapest, Szerencs u. - Tenk, aut.vt. - Agria 3400 Eger - Bekölce - Agria 3400 Egercsehi elág. - Bekölce, aut.vt. - Agria 3400 Egercsehi, btp.aut.vt. - Bekölce,

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

M E N E T R E N D I É R T E S Í T É S

M E N E T R E N D I É R T E S Í T É S AV-8/2013. 3300 E G E R : 06 / 36-521-100 Mátyás király út 134. fax: 06 / 36-521-110 M E N E T R E N D I É R T E S Í T É S a Hivatalos Volán Autóbusz Menetrend Heves megyei ( 4 sz. ) kötetéhez Érvényes:

Részletesebben

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok A végeselem módszer alapjai Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor 2. Alapvető elemtípusok - A 3D-s szerkezeteket vagy szerkezeti elemeket gyakran egyszerűsített formában modellezzük rúd, gerenda, 2D-s elemek,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

M E N E T R E N D I É R T E S Í T É S

M E N E T R E N D I É R T E S Í T É S AV-5/2012. 3300 E G E R : 06 / 36-521-100 Mátyás király út 134. fax: 06 / 36-521-110 M E N E T R E N D I É R T E S Í T É S a Hivatalos Volán Autóbusz Menetrend Heves megyei ( 4 sz. ) kötetéhez Érvényes:

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

szeptember.01 vasárnap

szeptember.01 vasárnap Nap szeptember.01 vasárnap 2013.szeptember hónapra tervezett sebességmérések Mérés tervezett helye 09.00-11.00 Parád belterülete 11.00-13.00 Sirok belterülete 13.30-15.00 Egerbakta belterülete szeptember.02

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

Hálózat hidraulikai modell integrálása a Soproni Vízmű Zrt. térinformatikai rendszerébe

Hálózat hidraulikai modell integrálása a Soproni Vízmű Zrt. térinformatikai rendszerébe Hálózat hidraulikai modell integrálása a térinformatikai rendszerébe Hálózathidraulikai modellezés - Szakmai nap MHT Vízellátási Szakosztály 2015. április 9. Térinformatikai rendszer bemutatása Működési

Részletesebben

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté Észak-magyarországi

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük A regionális áramlási rendszerek modellezése, a hévíz- és a geotermikus energia-gazdálkodás támogatására a TRANSENERGY szupra-területén Tóth György

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Az Agria Volán Zrt. közös üzemeltetésű vonalai/vonalszakaszai 3/B számú melléklet

Az Agria Volán Zrt. közös üzemeltetésű vonalai/vonalszakaszai 3/B számú melléklet Agria 1036 Budapest, Stadion aut. pu. - Bükkszék, sz.ib. Agria 1036 Budapest, Stadion aut. pu. - Budapest, Szerencs u. Borsod,Hatvani,Kunság,Mátra Agria 1036 Nógrád,Szabolcs,Volánbusz Agria 1036 Budapest,

Részletesebben

M E N E T R E N D I É R T E S Í T É S

M E N E T R E N D I É R T E S Í T É S AV-7/2013. 3300 E G E R : 06 / 36-521-100 Mátyás király út 134. fax: 06 / 36-521-110 M E N E T R E N D I É R T E S Í T É S a Hivatalos Volán Autóbusz Menetrend Heves megyei ( 4 sz. ) kötetéhez Érvényes:

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. A FÜRDŐFEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATBAN A HAZAI TERMÁLVÍZKÉSZLET FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSÁRÓL ÉS A HASZNÁLT VÍZ KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ HIDROGEOLÓGIAI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Heves Megyei Igazgatósága

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Heves Megyei Igazgatósága KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Heves Megyei Igazgatósága AZ OTTHONT KÍÍNÁLÓ HEVES MEGYE GAZDASÁGII--TÁRSADALMII JELLEMZŐK Nagyvisnyó Váraszó Balaton Istenmezeje Bükkszenterzsébet Tarnalelesz Bekölce Szilvásvárad

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Dr. Füle László - Korcsog Attila Aquaprofit RT. Környezetvédelmi és

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

Önkormányzatának Közlönye

Önkormányzatának Közlönye 2010. augusztus 27. XX. évfolyam 5. szám HEVES MEGYE Önkormányzatának Közlönye I. Önkormányzati rendeletek 2 II. Közgyűlési határozatok 7 III. Közlemények, hirdetmények 9 2 I. Önkormányzati rendeletek

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

2.1. ábra: Észak, Észak- Kelet Magyarország hévízizoterma térképe [VITUKI, 2002]

2.1. ábra: Észak, Észak- Kelet Magyarország hévízizoterma térképe [VITUKI, 2002] 2.1. ábra: Észak, Észak- Kelet Magyarország hévízizoterma térképe [VITUKI, 2002] 2.2. ábra: Termálkarsztvíz források és kutak a Bükk előterében [Lénárt, 2011] 3.1. ábra: A Mátra vulkáni szerkezete [Baksa

Részletesebben