A magyar energiaellátás, hasonlóan a világ és az Európai Unió energiaellátásához döntően fosszilis energiahordozókra épül.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar energiaellátás, hasonlóan a világ és az Európai Unió energiaellátásához döntően fosszilis energiahordozókra épül."

Átírás

1 1.1 Szükséglet elemzése, lehetséges alternatívák A magyar energiaellátás, hasonlóan a világ és az Európai Unió energiaellátásához döntően fosszilis energiahordozókra épül. Az elmúlt tizenöt évben a villamos energia iránti igény lassú ütemben folyamatosan növekedett, az energiahordozók hazai termelése folyamatosan csökkent és az import nőtt. Energiahordozó importfüggésünk a szénhidrogének vonatkozásában 80% fölé emelkedett. Ezzel párhuzamosan energiahatékonyságunk növekedett. A megújuló energiahordozók aránya 2006-ban 4,3% körül volt, ezen belül a biomassza dominált (>85%) és a geotermális energiafelhasználás volt még jelentős (>6%). A vízenergia szerepe az uniós átlaghoz képest elhanyagolható volt. A megújuló energiaforrások hazai hasznosítása 2001 és 2006 között döntően a szilárd biomassza és a szélenergia területén növekedett. Megújuló energiahordozó- bázisú villamos energia- termelés A hazai energiatermelés alapvető problémája az, hogy a fosszilis energiahordozók hazai készletei kimerültek, importfüggésünk ezen energiahordozók esetén 80% fölötti és folyamatosan növekszik, valamint energiahordozó importunk egyoldalú, Oroszországtól függ. Alapvető cél az ellátásbiztonság növelése és az energiahordozók importfüggésének lehetőség szerinti csökkentése. 1

2 Ha ezek után megnézzük a hazai megújuló energiaforrások potenciális készleteit, akkor megállapíthatjuk, hogy a készletek között a biomassza, a geotermális energia dominál, de a szélenergia és a napenergia készletek is jelentősek. Fentiek alapján Magyarország energia ellátásában kulcsszerepet kell, hogy játszanak a hazai bázisú megújuló energiatermelő technológiák és ezen belül is kitüntetett szerep jut a biomassza alapú, valamint a geotermális (földhő, talajhő) alapú technológiáknak, illetve ezek kombinációjának. 2

3 1.2 Földhő, geotermikus energia Hazánk geotermikus adottságai A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ami azt eredményezte, hogy a kéreg alatti magas hőmérsékletű magma a felszín közelbe került. A Föld belsejéből kifelé irányuló földi hőáram átlagértéke mw/m 2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. Az egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hőmérsékletemelkedést jelentő geotermikus gradiens átlagértéke a Földön általában 0,020 0,033 C/m, nálunk pedig általában 0,042 0,066 C/m. E termikus adottságok miatt nálunk 1000 m mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 C-ot. A hőmérsékleti izotermák 2000 m mélységben már 100 C-ot, ezalatt pedig C-ot. Magyarország területén a geotermikus energia alapvető forrását a magma irányából fölfelé irányuló konduktív hőáramlás jelenti. A geotermikus energia hordozóját a Kárpát-medencében döntően a termálvíz képviseli, amely a nagy vastagságú, több helyen 6 km-t is meghaladó üledékes kőzetösszletek porózus-permeábilis tartományait tölti fel. A földtani adottságok több helyen (nagy vastagságú víztároló üledékekkel telt földtani árkokban, fiókmedencékben) lehetővé tették a földhő akkumulációját. A hazai viszonyok között a Kárpát medencét feltöltő vastag üledéktakaró sok víztartó porózus-törmelékes vagy repedezett karbonátos kőzetréteget tartalmaz, amely lehetővé teszi a hévíz termelését és hasznosítását. A földhő hasznosításának legelterjedtebb módja a geotermikus fluidum; közismert nevén a termálvíz kitermelése, amelynek energetikai hasznosíthatóságát alapvetően befolyásolja az entalpiája. Hőmérsékletük alapján lehetnek: alacsony, közepes és magas entalpiájú termálvizek. A hőmérséklethatárokat az egyes szakemberek különbözően állapították meg, így az alacsony/közepes határ C között, míg a közepes/magas határ C között mozog. Így egy kb. 200 Cos termálvíz már a legmagasabb kategóriába esik, miközben entalpiája meg sem közelíti az erőművi körfolyamatok induló entalpiáját (ami azt jelenti, hogy a geotermikában használt entalpia fogalma nem azonos a termodinamikában használatossal). Esetünkben ugyanis a termálvíznek csak a hőmérséklete számít az entalpiakategóriák megkülönböztetésére. Magyarországon nagy számban végeztek fúrásokat, alakítottak ki geotermális kutakat, de sajnos ezek döntő többsége a kisentalpiás kategóriába esik. Ezen okok miatt hazánkban jelenleg ún. közvetlen felhasználás, a hőenergia közvetlen felhasználása történik. Fő hasznosítási területek: direkt hőhasznosítás balneológia a kitermelt hévíz hőtartalmát mezőgazdaságban üvegházak, épületek, uszodák fűtésére, használati melegvíz termelésre, távfűtésben hasznosítják Villamos energia termelés jelenleg nincs, de előkészítés alatt áll geotermális kiserőművek létesítése víz-visszasajtolásos technológia alkalmazásával A direkt hasznosítás mellett a geotermikus energiára (termálvízre, földhőre) alapozott hőellátás egyik speciális fajtája a hőszivattyú, amellyel lehetséges fűteni, hűteni, használati melegvizet előállítani. 3

4 Magyarországon további potenciális lehetőség az olajipar által fúrt meddő szénhidrogén kutak hasznosítása. Több mint 4000 olyan kutunk van m talpmélységgel, amelyeket hévíztermelésre, vagy zárt ciklusú hőbányászatra lehetne hasznosítani. Ezek gyakorlati megvalósítását kutatásokkal kell megalapozni. Joggal merül fel a kérdés, ha a geotermális kutaink jelentős része a kisentalpiás kategóriába esik, lehetséges-e ezen kutak igen jelentős hőenergia tartalmának hasznosítása kapcsolt (villamos-és hőenergia) energiatermelő rendszerben. A választ erre a kérdésre két irányból közelítve adhatjuk meg. 1. Ha a kisentalpiás (70 0 C feletti kifolyóvíz hőmérséklettel rendelkező) kutak vizét, más megújuló energiaforrásból származó hő (biomassza kazán, talajvizes hőszivattyú) segítségével megnöveljük, a megnövelt entalpiájú geotermális fluidum már hasznosítható az ún. bináris ciklusú (szerves Rankin ciklusú ORC, vagy víz-ammónia eleggyel üzemelő Kalina ciklusú) geotermális kiserőművekben villamos energia és hőenergia szolgáltatására. 2. Másik lehetőség a technika fejlődésével egyre alacsonyabb hőmérsékleten üzemelő bináris ciklusú geotermális erőműveket hoznak létre. Ennek tipikus példája a 2004-ben Alaszkában üzembe helyezett 200 kw e Chena-i geotermális kiserőmű, mely 74 0 C-os termálvízzel üzemel. Egy átlagos geotermia projekt főbb alapadatai (Ádám B. 2008): Kinyert vízmennyiség: 60 m 3 /óra Kútfej hőmérséklet: 70 0 C Elfolyó (visszasajtolt víz hőmérséklete: 30 0 C Hasznos T: 40 0 C Hőkapacitás: 2,8 MW Kiváltható földgáz mennyiség évente: 1,5 millió m 3 Beruházási költség (visszasajtolással): millió Ft Elfolyó víz hőszivattyús hasznosítása, T: 20 0 C Hőkapacitás primer oldali: 1,4 MW Hőkapacitás hőszivattyúval: 5,6 MW Villamos energia termelése geotermális erőművekben Általában három alaptípus létezik a geotermális villamos erőművek között. A legrégibb típus a szárazgőzös erőmű, mely a nagyentalpiás fluidum gőzét közvetlenül hasznosítja. A második erőmű típus az elgőzölögtetéses (flash) erőmű, mely C fölötti hőmérsékletű fluidumoknál alkalmazható. Ennek során a kitermelt nagyobb nyomású fluidumot egy alacsonyabb nyomáson lévő tartályba permetezik, mely során a fluidum egy része elgőzölög. A keletkezett sarjúgőz forgatja a gőzturbinát. Néha kaszkádba kapcsolt alacsony nyomású tartályokat alkalmaznak a gőztermelés fokozására. A geotermális erőművek harmadik típusa a bináris ciklusú erőmű, mely a közepes- (177 0 C alatt) és kis-entalpiájú fluidumok energiatartalmának hasznosítására alkalmazható. Ebben az erőműben a kitermelt fluidum hőtartalmának egy részét egy hőcserélőben adják át egy második, a víznél sokkal alacsonyabb forrpontú munkaközegnek (izo-pentánnak, ammónia-víz elegynek stb.), mely során ez a második munkaközeg elpárolog és gőze turbinát forgat. A bináris geotermális erőművek zárt rendszerben alkalmazzák a geotermális fluidumot, hőátadás után visszasajtolásra kerül, így lényegében nincs emissziója a környezetbe. Mivel a geotermális kutak döntő többsége kis-és 4

5 közepes-entalpiájú fluidumot termel, várható, hogy ezen erőműtípus további technológiai fejlesztés eredményeképpen széleskörűen el fog terjedni. Az elterjedés feltétele a hőátadás és hőelvonás delta- T értékének maximalizálása. Egyes területeken még 80 C-os fluidum is alkalmazható bináris erőműben szerves Rankine ciklusú (ORC), vagy ammónia-víz elegy (Kalina) felhasználásával. A Rankine ciklusú erőművek csoportosítása A ciklusok típusai: ORC egykomponensű folyadék: Kalina (ammónia-víz elegy): Tipikus bináris ORC ciklusú geotermális erőmű (Neustadt-Glewe, Németország)) 1.3 Energiahasznosítás geotermális kis-és közepes-entalpiájú fluidumokkal 5

6 Villamos energia termelés kis- és közepes-entalpiájú fluidumokkal A legtöbb esetben döntően vízfázisú 175 C alatti hőmérsékletű fluidumot nyomás alatt szivattyúzzák, hogy az atmoszférikus forrást elkerüljék és hőjét hőcserélővel egy szekunder rendszerint alacsony forrpontú szerves hőhordozónak adják át. Ebben a bináris rendszerben a második hőhordozó propán vagy izo-bután (ORC), vagy ammónia-víz keverék (Kalina). A második hőhordozó gőze speciális turbinát forgat és generátorral villamos energiát termel. A bináris geotermális villamos erőműveknek elhanyagolható a gáz és gőzemissziójuk a környezetbe, mert a második hőhordozó zárt körben áramlik és a geotermális vizet zárt rendszerben visszainjektálják a tárolóba. Ugyanakkor az ilyen bináris geotermális erőmű hatásfoka rendkívül alacsony (néhány százalék), ezért a jövőben növelni kell a hatásfokát és csökkenteni a fajlagosan nagy beruházási költségét. Komoly igény van egy gazdaságosabb, olcsóbb, jobb hatásfokú bináris geotermális erőműtípus kifejlesztésére. A VCC ciklusú bináris geotermális erőművek megnyithatják a lehetőséget a kis- és közepes entalpiájú fluidumokat alkalmazó geotermális alapú villamos energia termeléshez és a kapcsolt energia termeléshez. Kis- és közepes-entalpiájú fluidumok hőenergiájának közvetlen hasznosítása A 20 C fölötti melegvíz hőenergiája közvetlenül felhasználható különböző folyamatok hőigényének a biztosítására. Így épületek, uszodák és egyéb ipari, mezőgazdasági létesítmények fűthetők, termények száríthatók, illetve használati melegvíz biztosítható. Ezek a leggyakoribb közvetlen energiahasznosítási lehetőségek, melyeket leggyakrabban többlépcsős, többfelhasználós üzemben alkalmaznak. A követlen hőhasznosítást tipikusan zárt rendszerben, visszasajtolással alkalmazzák, vagy az eléggé tiszta, lehűlt vizet felszíni vizekbe bocsátják ki. A gyakorlat szerint a tárolóból kitermelt víz lehető legnagyobb részét célszerű visszasajtolni a kútnyomás és termelési hozam fenntartása céljából. Geotermikus hőszivattyúk A geotermikus hőszivattyúk alkalmazása fűtési (hűtési) célokra semmilyen környezetkárosító hatással nem jár és más fűtési eljárásokkal kapcsolatos energiamegtakarítást eredményez. A geotermikus hőszivattyúk állandó hőmérsékletű talajvíz hőjét hasznosítják fűtési és hűtési célokra. A közel állandó hőmérséklet miatt a geotermikus hőszivattyúk energetikai hatásfoka ~30%-al magasabb, mint a levegős hőszivattyúké és 50%-al magasabb, mint az elektromos ellenállás fűtési rendszereké. A geotermális energia hasznosítás környezetvédelmi kérdései A geotermális energiahasznosító rendszerek környezetvédelmi kérdései fontos jellemzői ennek a megújuló energiafajta hasznosításának. Levegőminőség Minden geotermális fluidum karbonátok, bikarbonátok, és oldott szén-dioxid egyensúlyi oldott mennyiségeit tartalmazza és a buborékpont után, a forrás megindulásakor a nemkondenzálódó gázok között a szén-dioxid dominál Stb. légszennyező. A levegőszennyezés döntően az üzemelés során lép fel A visszasajtolás vagy a hulladékhő többlépcsős hasznosítása egyben a levegőszennyezés csökkenését is eredményezi (beleértve a hőszennyezést is). Felszíni és felszínközeli vízszennyezés 6

7 Oldott sók, Oldott mérgező komponensek Folyékony hulladékoldatok keletkeznek a fúrás és a termelés során is. Bináris ciklusú erőművek esetén a lehűlt fluidumot nem engedik ki a környezetbe, hanem azonnal visszasajtolják a tároló kőzetbe. Bórvegyületek A bórvegyületek néhány száz ppm mennyiségben fordulnak elő a hazai geotermikus fluidumokban és így potenciális környezetszennyező hatásuk van. Arzénvegyületek A hazai geotermikus fluidumok egy része a jelenleg rendelkezésre álló elemzési adatai szerint jelentős (átalagosan 10 mg/l) arzéntartalommal rendelkezik. Radioaktív anyagok ( 226 Ra, 228 Ra, 222 Rn) A felszínre kerülő termálvizeinkben több kevesebb, a mindenütt jelenlévő 238 U és 235 U izotópok bomlásából származó radioaktív 226 Ra, 228 Ra, 222 Rn leányelemek fordulnak elő oldott állapotban. A radon gáz halmazállapotú és könnyen távozik a vízből és levegővel felhígulva általában nem jelent veszélyt a környezetre. A rádium izotópjai viszont a kalcium, magnézium és bárium izotóphoz hasonlóan viselkedve, vízkőkiválásokban vegyes rádium-bárium-szulfátként jelen lehetnek és a 226 Ra nagyenergiájú gamma-sugárzása révén veszélyt jelenthetnek a környezetre. Szerves vegyületek (huminsavak, fenolok stb.) Talajsüllyedés o A geotermikus vízkivétel következtében előállott talajsüllyedés irreverzibilis folyamat. Ha a vízkivétel mértéke meghaladja a természetes beszivárgás mértékét a talaj pórusaiban lecsökken a nyomás. Termikus tulajdonságok változása Ez a túlzott mértékű kitermelés következtében bekövetkezett tároló nyomásának csökkenése révén lép fel. A nyomáscsökkenés a talajvízszint csökkenését és a felszínre jutó geotermális fluidum mennyiségének apadását eredményezi. Földhasználat Zaj A kitermeléshez felhasznált földterület és az ezt körülvevő nagy terület nem használható emberek és más élőlények lakóhelyéül. A geotermális villamos erőművek által elfoglalt terület sokkal kisebb, mint más megújuló energiatermelő technológiáké. o Időszakos robbanási zaj jelentkezhet a kút és tömítése, valamint az erőmű kialakítása során. Ez a zajterhelés csökkenthető zajárnyékolókkal és zajtompítókkal. 7

8 o Üzemelés során a zaj meghaladhatja a környezeti zajszintet, de ez nem tartalmaz érzékelhető magas frekvenciás komponenst és nincs külön érzékelhető hanghatása. Magasabb zajszint károsítja a zajra érzékeny vadon élő egyedeket. A GEOTERMIKUS ENERGIA ELŐNYEI Fogalmazhatunk úgy, hogy a geotermikus energia-használat legfontosabb előnye, hogy a fosszilis energiafélékkel, és egyes más alternatív energiaféleségekkel szemben nincsen hátránya, természeti adottságaink révén pedig Magyarországon jelentős potenciált jelent. Az Európai Unió a világtendenciákhoz hasonlóan két geotermikus hasznosítási lehetőséget preferál: (1) Geotermikus energia hasznosítása fűtési célokra. Jelenleg az EU-ban a teljes energiaellátás hozzávetőlegesen 40%-át használják fűtési célokra; ez általában viszonylag alacsony (víz)hőmérsékleteket igényel (akár 100 C-nál kisebb hőmérsékleteket is). Csak fűtési célokra, általában úgynevezett geotermikus szondákat használnak. (Ezeknek egy zárt alsó végű koaxiális csöve van, amelyen keresztül víz áramlik lefelé 2,5 3 km-es mélységig, majd felfelé és újra kifelé, ezáltal maximálisan kb kw hasznos hőfelvétel valósul meg). A legelterjedtebb megoldás a fűtési energia megcsapolására a földfelszínhez igen közeli hőenergia hasznosítására a geotermikus hőszivattyúk használata épületfűtés céljából (hozzávetőlegesen 6 kw-tól 1 MW-ig). A hőszivattyúk több fajtája van a primer hőforrástól függően: levegős, földszondás, vízkút-páros és termál elfolyó vizet hasznosító megoldással. A hőhasznosítás vagy a környezeti levegőből, vagy a függőlegesen lefúrt több méteres mélységű földszondával, vagy a talajvíz ill. rétegvízkutak vizének hőtartalmából, vagy a termál elfolyó fokos víz hőtartalmából hasznosítható a hőszivattyú hőcserélőin keresztül a kompresszorának segítségével. Ezzel az alacsony hőfokszintű 8 hőforrásokból a kinyert hőenergiát magasabb hőfokszintre emeljük és fűtési, hűtési és használati melegvíz készítési célra hasznosítjuk, gazdaságosan. E szivattyúknak több fajtája is van, amelyek az energiát egy méterestől akár több száz méterig terjedő mélységből is fel tudják hozni, attól függően, hogy milyen technológia alkalmazására kerül sor. (2) Villamos energia termelése. Ez nagyobb (víz)hőmérsékleteket igényel (például >120 C); az általános (de igen eltérő technológiával megvalósított) módszer az, hogy egymástól bizonyos távolságra két fúrást készítenek; a felmelegítendő vizet az egyik nyíláson keresztül préselik be és az a másikból távozik. Nagyobb hőmennyiség MW biztosítható ilyen módon. Különösen előnyös megoldás mindkét alkalmazás kombinálása (hő és villamosság) és a villamosság előállításával kapcsolatosan vagy annak során keletkező maradék hő felhasználása fűtési célokra, ezáltal gondoskodva egyidejűleg a hőről és az energiáról. Az EU-ban az elektromos áram termelésére szolgáló geotermikus kapacitás, amelynek nagy része Olaszországban található, és amely általában geotermikus anomáliákat hasznosít, jelenleg kb. 1 GW-al, illetve hozzávetőlegesen 2 százaléka az EU teljes villanyáram-termelő kapacitásának. A közvetlen fűtéshez a geotermikus kapacitás kb GW, de az előrejelzések szerint ez 8000 GW vagy ennél is magasabb érték lehet 2010-re. A különböző megújuló forrásokból termelt villamos áram 1 kw e -ra eső költségeinek összehasonlításával, a geotermikus energia (még akkor is, ha a hőés áramfejlesztés kombinálható) jelenleg kétszer annyiba kerül, mint a szélenergia és fele annyiba, mint a napenergia. 8

9 1.4 BIOMASSZA Magyarországon termelődő biomassza a megújuló energiaforrások domináns tényezője, a növekedési lehetőség egyik alappillére lehet, bár jelenleg a tűzifa teszi ki a legnagyobb arányt. A biomasszának nevezzük azokat a biológiai anyagokat, amelyek a földön megtermelődnek, vagy valamilyen tevékenység következtében melléktermékként, vagy hulladékként keletkeznek. Hasznosításuk nagyon sok módon lehetséges. Van száraz folyékony és légnemű biomassza. Alapvető összefüggés, hogy a keletkezett mellékterméket, hulladékot olyan módon kell energetikailag hasznosítani, amely során legkisebb a járulékos energiaráfordítás. Az már természetes, hogy az országban lévő fafeldolgozó üzemek jelentős részében saját hőigényüket a feldolgozás során keletkező hulladékból biztosítják, de például a fagázosítással nyerhető villamosenergia-termelés lehetősége sehol sincs megoldva, pedig ez javítja a rendszer hatásfokát. Ki kell emelni a távfűtés jelentőségét a bioanyagok hasznosításának folyamatában. Magyarországon a távfűtésben a földgáz a domináns és sajnos még kevés településen van biomassza alapú távhőszolgáltatás. Dániában, Ausztriában természetes, hogy biomassza (apríték, gabonaszalma, faipari hulladék, stb.) alapon is történik a távhő előállítása. Egyre több helyen adottak a feltételek a meglévő távhőszolgáltatási rendszerben biomassza eltüzelésre (Tata, Körmend, Mátészalka, Szombathely, Szigetvár, Putnok, Sárospatak, stb.), de több helyen nincs teljes mértékben a lehetőség kihasználva. Mivel a vízenergia hasznosításának nagyobb erőművi rendszerekben történő hasznosítására a jelenlegi helyzetben kevés a lehetőség, így Magyarországon legnagyobb villamos energiatermelési potenciált a megújuló energiaforrásokon belül a biomassza hasznosítása jelentheti, ezen belül pedig az energetikai növénytermesztés területén van mód alapanyag bázis növelésére. Az EU csatlakozás következtében felszabaduló élelmiszeripari növénytermesztési területeken nagymennyiségű energetikai célú (nem élelmiszer célú) növénytermesztés valósítható meg, mint például - az évenkénti betakarítású, közvetlenül tüzelésre felhasználható száraz biomaszszák (magkender, különböző fűfélék, nádféleségek stb.); - az energetikai növénytermesztés különböző hasznosítási módjai lehetnek a már említett és a távfűtésben már alkalmazott faapríték létrehozását biztosító rövid vágásfordulójú fás szárú növények termeltetése mellett; - az olajmag termelésére alkalmas növények (repce, napraforgó stb.), melyekből metilészterezéssel a gázolaj kiváltására alkalmas biodízel állítható elő, vagy metilészterezés nélkül tüzelőberendezésben hőenergia előállításra felhasználni; - a termelhető gabona féleségek, kukorica, burgonya, különféle répák, melyekből folyékony üzemanyag, vagy üzemanyag adalék, azaz etilalkohol állítható elő. A bioetanol benzin oktánszám javító adalékként etil-tercier-butil-éter (ETBE) formájában keverhető a benzinbe, a jelenleg alkalmazott metil-tercier-butil-éter (MTBE) kiváltására. Az etanolt (víztelenített finomszeszt) több meglévő üzem képes előállítani, kisebb pótlólagos beruházás segítségével, illetve jövedéki adó 0 %-ra csökkentésével. A bioüzemanyagok elterjedését segítheti az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a közúti közlekedésben használt alternatív üzemanyagokról a bioüzemanyagok használatát előmozdító intézkedésekről szóló 2003/30/EK Irányelv. A szilárd és a folyékony biomassza mellett, figyelembe kell venni a gáz halmazállapotú biomassza származékot. A biogáz szerves anyagok anaerob bomlásával keletkezik. A különböző mezőgazdasági technológiák során nagy tömegben keletkező szerves hulladékokat a környezetvédelmi előírások és környezetünk védelme miatt ártalmatlanítani kell. Az ártalmatlanítás egyik módja a biogáz termeléses eljárás, ahol nem csak ráfordítás, hanem hasznos energia is megjelenik biogáz formájában. A biogáz alapanyagaként használhatók a szilárd és folyékony halmazállapotú lakossági, kommunális, mezőgazdasági és élelmiszeripari szerves hulladékok és szennyvizek. A biogáz előállítása történhet e célra kialakított erjesztő tartályokban (reaktorokban), valamint szilárd hulladéklerakó telepek gyűjtőcső rendszerével. A biogáz felhasználható (gázmotorok segítségével) villamos energia termelésére, fűtési és melegvíz előállítási célokra, valamint abszorpciós berendezésekkel hűtésre. A biogáz termelése, kinyerése még akkor sem 9

10 versenyképes (a fermentált biomassza trágyaként történő felhasználása mellett is), ha a környezetvédelmi előnyöket figyelembe is vesszük. Biogáz-termelő kapacitások megvalósítása mindenképpen beruházási támogatást igényel. A biomassza energetikai felhasználása, különösen az energetikai növénytermesztés esetén nem hagyhatjuk szó nélkül annak kockázatait. A szinte azonnal (egy éven belül) energetikai is hasznosítható fűfélék olyan agresszív, nehezen kordában tartható növények, hogy ha egy területet ilyen termelésre állítanak át, akkor azt a hagyományos mezőgazdasági termelésbe visszaintegrálni szinte lehetetlen feladat. A biomassza a kis energiasűrűség miatt nagy termesztési területet, így igen komoly logisztikai teljesítmény igényel a begyűjtés, előfeldolgozás és az energetikai létesítménybe való eljuttatás során. Esetenként a logisztikai műveletek olyan környezeti ártalmakkal (légszennyezés, zajszennyezés, közútterhelés stb.) járnak mely károk mellett a biomassza jelentette előnyök eltörpülhetnek. Számos kutató köztük a biomassza felhasználás iránt elkötelezettek hívja fel a figyelmet a nem kellő körültekintéssel végzett energianövény-termesztés kockázataira. A kutatók véleménye szerint az érintetlen természeti környezet felszámolása és átállítása szilárd biomassza (energiafű, fás szárú növények stb.) termesztésre már önmagában is CO2 többletet (kevesebb lekötött CO2-t) fog eredményezni, mint a természeti környezet intakt állapotban hagyása. A bioüzemanyagok gyártásának két még megoldandó kulcskérdése az energiaigényesség csökkentése, a biodízel gyártása esetén a keletkező lúgos szennyvizek ártalmatlanítása, valamint szintén a biodízel esetében a nagy mennyiségben keletkező glicerin további felhasználása. Magyarország esetében a biomassza hasznosítás az energetika keretein messze túlmutató stratégiai kérdés, mivel megoldása során - hosszú távú mezőgazdasági, - energetikai és energia-technológiai, - környezetvédelmi, - feldolgozóipari (pl. kozmetikai ipar a glicerin miatt), valamint - munkaerőpiaci és szociális kérdéseket kell vizsgálni és optimális megoldásokat keresni, mely elsősorban politikai kérdés, különösen a társadalmi stabilitás megőrzése okán. Legújabb vizsgálatok szerint az energiaültetvényeken megtermelt biomassza esetén sem helytálló a nullszaldós karbon-mérleg feltételezése. És ennek nem csupán a műveléssel, betakarítással, szállítással kapcsolatos motorhajtóanyag felhasználás az oka. A megkötött karbon teljes jóváírása csak akkor lenne helytálló, ha energiaültetvény nélkül a terület kopár maradna. Feltehetően ilyen esetben a terület energiaültetvény létesítésére sem alkalmas. Reális esetekben ugyanazon a területen energiaültetvény nélkül is lenne vegetáció, amely szintén részt venne a légköri karbon megkötésében. A talaj minősége és az éghajlati tényezők szabják meg, hogy a természetes vegetáció vagy a helyébe telepített energiaültetvény fotoszintézis kapacitása a nagyobb. Így szélsőséges esetben elképzelhető, hogy az energiaültetvény csökkenti a fotoszintézis kapacitást és így mind a termelés, mind az elégetés hozzájárul a légköri széndioxid mennyiség növekedéséhez. Ilye helyzetek állhatnak elő pl. Brazíliában, ha a bioalkohol program érdekében olyan helyeken folytatnak energianövény termelést, ahol előzőleg ennek érdekében őserdőket irtottak. A biomassza tüzelés előnyei hőenergia termelés esetén: jól automatizálható a tüzelőberendezés a biomassza tüzelés folyamata nem növeli a CO2 kibocsátást. a gyakorlatban elterjedt magas hőfokú (90/70) fűtési rendszerekhez jelentősebb módosítás nélkül csatlakoztatható. jó lehetőség nyílik a keletkezett hamu újrahasznosítására. A biomassza tüzelés hátrányai hőenergia termelésnél: Nagy tároló terekre van szükség a biztonságos tüzelőanyag ellátáshoz. A berendezések érzékenyek a biomassza minőségére(nedvesség, szennyezettség, stb.) 10

11 A biomassza tüzelésű berendezéseknek általában kisebb a hatásfoka mint a gáz és olajtüzelésű berendezéseknek. Nagyobb méretű kazánhelységet igényelnek. A füstgáz minőségére nagy figyelmet kell fordítani. A hamu újrahasznosítása nem minden esetben lehetséges. Lágyszárú energianövények tüzelése Magyarországon Lágyszárú energianövények Jelenleg két növénytípus szolgálhat energiahordozóként Magyarországon: Magyar energiafű Ezt a növényt Dr. Janovszky János (Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. Szarvas) fejlesztette ki, hívák szarvasi energiafűnek is. A növény termesztésének hozama t/ha (víztartalma~15%) növekedésének első fázisában. Begyűjtési időszaka április-június hónapok. Pelletezett formában fűtőértéke 17 MJ/kg (6 % víztartalom esetén). Második érési időszaka augusztus-szeptember hónapokra esik hozama 3-5 t/ha. Magas víztartalma miatt a begyűjtött növény állati takarmányként vagy biogáz fejlesztésére használható. Tatai-nád (energianád) Ezt a lágyszárú energianövényt Dr. Marosvölgyi Béla (Nád MPS-H Kft.) fejlesztette ki. Az éves aratás kora tavasszal történik, t/ha hozamok mellett. Pelletizált formájának fűtőértéke MJ/kg (6-8% víztartalom mellett). Ezen energianövény nagy előnye, hogy kora tavasszal aratható, mikor a növény elhullatja leveleit és jelentősen csökken a víztartalma is. Az aratásnál problémát okoz a kora tavaszi talajok felázottsága, puhasága. Lágyszárú energianövények tüzelési problémái A lágyszárú energianövények termokémiai átalakítása (tüzelése) bizonyos tüzeléstechnikai problémákkal jár. Eltekintve a szokásos salakosodástól és dugulástól a füstgáz sósav és klór tartalma növeli a korróziót és elősegíti klórozott szénhidrogének és dioxinok keletkezését, valamint csökkenti a szén-monoxid további oxidációját. Lágyszárú energianövények égetése két különböző típusú kazánban Az energiafűből készült pelletek két különböző típusú kazánban (~ 250 MW) alkalmazhatók energiaforrásként. A tüzelőanyagot mindkét esetben mozgó rostélyon tüzelik el, de a tüzelés hőmérséklete eltérő. A kazán sémája a következő ábrán látható. 11

12 Alacsony hőmérsékletű kazán sémája A tüzelőanyag hőmérséklete a rostélyon a befúvott primer levegő mennyiségével szabályozható. A primer levegő főtömegét a rostély felett fuvatják be, a rostély átlagos hőmérséklete ~ 700 C és a teljes légfelesleg közel 1. Az alacsony hőmérsékletű tűzágy porszerű hamut eredményez tüzelőanyag zárványok nélkül. Az alacsony hőmérsékletű tüzelés fő hátránya, az égőtérben többezer ppm koncentrációban jelenlévő szén-monoxid. A kibocsátási határértékek tartásához utóégetőre van szükség. Az utóégető üzemelése további energia felhasználást (fapellet) igényel, mert az energiafű pellett erre a célra nem alkalmazható, mert olvadt salakja eltömíti az utóégető égőfejét. Másik hátránya ennek a tüzelési eljárásnak az alkalmazott tűztér és rostély mérete. Alacsonyabb hőmérsékleten csökken az exoterm reakciók sebessége, így nő a rostélyhoz szükséges tüzelőanyag mennyisége. Alacsony hőmérsékletű tüzelésnél így a kazán teljesítmény növekedése jelentős tűztér növekedéssel és magasabb költségekkel jár. Magas hőmérsékletű tüzelés A magas hőmérsékletű tüzelést megvalósító kazán sémája a következő ábrán látható. Magas hőmérsékletű kazán sémája 12

13 A tűztér hőmérséklete nem korlátozott, elérheti az 1200 C-ot is. Ezen kazántípus fő hátránya a hőcserélő gyakori tisztítási igénye. Magas hőmérsékletű égés során a kálium-klorid többsége elpárolog és finom porként kondenzálódika hőcserélő csöveinek felületén. Az üladék laza szerkezetű, így nagynyomású levegővel könnyen eltávolítható. 1.5 Biogáz A biogáz összetételét nézve 60-70%-ban metánt (CH 4 ), és 30-40%-ban CO 2 -t tartalmaz. Szerves anyagok nedves közegben végbemenõ anaerob fermentációjával keletkezik, amelyet biometán fejlesztésnek hívnak. Ez az eljárás főleg a mezgazdasági termékek elállítása és az állattartás során keletkező szerves melléktermékek eltüntetésében, feldolgozásában játszik fontos szerepet. A kifejezetten biogáz termelésre termesztett növények nagyon ritkák, de azért némelyikük csak metánként hasznosítva is gazdaságosan termeszthető. A biológiai metánképzés segítségével szinte minden növény feldolgozható, míg pl. a nyersanyagok égetése nagyon alacsony nedvességtartalomhoz kötött, addig a biogáz termelés természetes nedvességtartalom mellett történik. A biogáz termelésre leginkább alkalmasak a könnyen bontható, magas szénhidráttartalmú növények. Külföldi kutatók vizsgálatai szerint a kukorica, a kanári köles és a különböző évelő fűfajok silózás és fermentáció utáni metán-hozamai azonosak voltak. A lignocellulóz tartalmú növények kevéssé alkalmasak biogáz fejlesztésére. A zöld növények, mint pl. a pántlikafű hozamának biogáz termelésre való felhasználása szintén komplikált és költséges. Az elfogadható mennyiségű, gazdaságos biogáz termelés legfontosabb feltétele, az egész éven át folyamatos nyersanyagellátás a mezőgazdasági növénytermelés oldaláról, amely nehézkesen valósítható meg. A biogáz fejlesztés technológiája ma nagyrészt azért épül a hulladékokra, mert a gyakorlatban a kiindulási szervesanyag mindössze 50-60%-ban bontható le, a többi elem visszamarad a szilárd vagy híg komposztban. Így a biogázfejlesztés tulajdonképpen a hulladékhasznosítás részének tekinthető. A megtermelt biogázt a mezőgazdaság számtalan területén lehet hasznosítani, ami főleg hő- vagy villamos energia előállításán keresztül valósul meg. Különböző helyiségek (fejőház, istálló, keltető) fűtése, melegvízellátás, terményszárítás, tejhűtés, üvegházak, fóliasátrak fűtése stb. lehetnek a felhasználás területei. A biogáz lehetõségeit nagyban javítja, ha fűtőértékét növelik. A minőség javításában a metánon kívüli gázok eltávolítását kell megoldani, amelyet lényegében a (CO 2 ) tesz ki. A biogázt zárt tartályban lévő vizes közegen kell átbuborékoltatni. A vizet célszerű nátrium- vagy káliumhidroxiddal lúgosítani, így a CO 2 karbonátot alkotva visszamarad a vizes közegben. Az így nyert, szinte földgáz minőségű biogáz már robbanómotorok hajtására (benzin-dízel) is alkalmas. Így mezőgazdasági gépek, szivattyúk, a stabil géppark ellátása vagy akár személygépkocsik működtetésére is lehetséges. Egyetlen tényező gátolja csak az ilyen jellegű felhasználást, nevezetesen az, hogy a biogáz cseppfolyósításának költsége, a biogáz fajlagos üzemköltségéhez viszonyítva, annak további 50-60%-a. Európa biogáz termelését az elmúlt évek során bekövetkezett nagyobb arányú növekedéssel jellemezhetjük. A biogáz telepek számának szaporodása főként azzal indokolható, hogy nagyon sok állattartó telep kiegészítő egységként, anaerob biogáztermelő berendezéseket működtet. Ezekre, (leginkább sertéstelepek), az jellemző, hogy nem rendelkeznek nagyobb mezőgazdasági földterülettel a telepek környékén. Így a hígtrágya elhelyezésének, ártalmatlanításának a biogáz termelésben való felhasználás a legegyszerűbb módja. Ezáltal csökkenthető a telepek külső energiafogyasztása, illetve egyúttal megoldható a tenyésztés melléktermékeinek megsemmisítése is. Az eljárás azonban nagyobb mennyiségű szervesanyagot, cellulózt is igényel a megfelelő C:N arány beállításához. A szükséges szervesanyagot az állattartók alacsony költséggel termeszthető, nagy hozamú növények termesztése révén szeretnék biztosítani. Ezeket tehát biogáz energianövényeknek nevezhetjük, melyek közül a nádképű csenkesz, óriás keserűfű, szudánifű, olasznád a legjelentősebb. Termesztésüknél a legfontosabb szempont, hogy minél nagyobb cellulózhozammal rendelkezzenek hektáronként. 13

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában A PÉTÁV és a Pécsi Tudományegyetem közös tanulmányának bemutatása Dr. Fülöp László Főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Szekszárd, 2011. október 20.

Szekszárd, 2011. október 20. ESCO-finanszírozás - Biomassza alapú hőszolgáltatás Biomassza felhasználás önkormányzatoknak tervezés, technológia, tőke Szekszárd, 2011. október 20. Szigeti László Energetikai szaktanácsadó Cothec Energetikai

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november

Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november K-II-2.1. Mit ért a globalizáció alatt? K-II-2.2. Milyen következményeivel találkozunk a globalizációnak? K-II-2.3. Ismertesse a globalizáció ellentmondásait!

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

energiatermelés jelene és jövője

energiatermelés jelene és jövője Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője RETS projekt konferenciája, Vecsés Jó példák a megújuló energiaforrások

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Megújuló energiák fejlesztési irányai

Megújuló energiák fejlesztési irányai Megújuló energiák fejlesztési irányai Büki Gergely az MTA doktora Energiagazdálkodási és Megújuló Energia Konferencia Szeged, 2010. szept. 23. Megújuló energiák az energiaellátás rendszerében V égenergia-felhasználás,

Részletesebben

2009/2010. Mérnöktanár

2009/2010. Mérnöktanár Irányítástechnika Hőszivattyúk 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Bevezetés Egy embert nem taníthatsz meg semmire, csupán segíthetsz neki, hogy maga fedezze fel a dolgokat. (Galilei) 2 Hőszivattyúról

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Adatlap_ipari_szektor_ energiamérleg_osap_1321_2014 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai

Adatlap_ipari_szektor_ energiamérleg_osap_1321_2014 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe IPARI SZEKTOR, ENERGIAMÉRLEG Adatszolgáltatás száma OSAP 1321 Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993.

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Miért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek FINANSZÍROZÁS BEFEKTETÉS ENERGIATERMELÉS MCHP 50 kwe Mikro erőmű Hőenergia termelés hagyományos kazánnal Hatékonyabb hőenergia termelés kondenzációs kazánnal

Részletesebben

Előadó: Varga Péter Varga Péter

Előadó: Varga Péter Varga Péter Abszorpciós folyadékhűtők Abszorpciós folyadékhűtők alkalmazási lehetőségei alkalmazási lehetőségei a termálvizeink világában a termálvizeink világában Előadó: Varga Péter Varga Péter ABSZORPCIÓS FOLYADÉKHŰTŐ

Részletesebben

Hőszivattyú hőszivattyú kérdései

Hőszivattyú hőszivattyú kérdései Hőszivattyú hőszivattyú kérdései Mi is az a hőszivattyú? A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, a közvetítő közeg így lehűl, vagy felmelegszik. A hőenergiát elvonjuk

Részletesebben

SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10.

SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. Kiss Pál ügyvezető igazgató THERMOWATT Kft. SZENNYVÍZHŐ HASZNOSÍTÁSI RENDSZER 1. Hőszivattyús

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás.

5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás. 5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás. 5.1. Fizikai, technikai alapok, részletek. Geotermia. 5.2. Termálvíz hasznosításának helyzete, feltételei, hulladékgazdálkodása. 5.3. Hőszivattyú (5-100 méter mélység)

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben