Az Európai Unió határellenőrzési rendszere II. - Aktuális kihívások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Unió határellenőrzési rendszere II. - Aktuális kihívások"

Átírás

1 Molnár Ákos Peczöli Ákos Az Európai Unió határellenőrzési rendszere II. - Aktuális kihívások Border Control System of the European Union II. Current Challenges Rezümé: Az Európai Unió 2011-ben új kihívások sorával találta magát szemben; a belső pénzügyi válság kezelése, a tagállami bővítés kérdései, a schengeni rendszer jövője, valamint a regionális környezet instabilitása. Szerzők a kihívások hatását vizsgálják az Európai Unió határőrizeti rendszerre és belső együttműködésre. Resume: The European Union faced brand new challenges in 2011; managing inner financial crisis, questions of expansion, future of the Schengen system and regional instability. Authors examine these effects on the European border control system and internal cooperation. Kulcsszavak: Európai Unió, határőrizet, Schengen, Frontex, regionális kihívás, NATO, Líbia, válságkezelés Key words: European Union, border control, Schengen, Frontex, regional challenge, NATO, Libya, crisis management 1

2 Bevezetés A XXI. században a határőrizeti rendszert számos korábban nem ismert kihívás érte és éri, ezeknek a számbavétele bonyolult felderítő-, elemző-, és értékelő munkát kíván. A hagyományos államközpontú rendészetet meg kell haladni, a kihívások összefüggésrendszere túlhaladottá tette a lokális problémamegoldást. A globalizációs folyamatok alaptermészetükből fakadóan a határőrizet, a határrendészet, és az idegenrendészet területén jelentkeznek a legerőteljesebben. Az elegánsan kihívásnak aposztrofált konkrét fenyegetések civilizációk önképét tudják megrengetni (pl szeptemberi merényletek), és veszélybe képesek sodorni a működő integrációkat (Európai Unió és az arab tavasz ). Az Európai Uniót és Magyarországot jelenleg fenyegető általános és akut veszélyek felméréséhez át kell tekinteni a - NATO új Stratégiai Koncepcióját (2010); Aktív szerepvállalás, modern védelem [1], - az Európai Biztonsági Stratégiát (2003); Biztonságos Európa Egy Jobb Világban [2], - az Európai Unió Jelentését az Európai Biztonsági Stratégia végrehajtásáról (2008) [3], - az Európai Unió Belső Biztonsági Stratégiáját (2010); Tervezet - Az európai biztonsági modell felé [4], - a Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról [5], - valamint a meghozataluk óta történt aktuális események dokumentumait. Fenti dokumentumok szerint általános problémák 1 következők az EU szempontjából. Globális problémák: - globalizációs egyenlőtlenségek hatásai: szegénység, betegségek, éhezés, társadalmak szétesése, vízhiány - demográfiai robbanás - éghajlatváltozás - államok kudarca, instabil régiók, működésképtelen államok - terrorizmus - tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik, ballisztikus rakéták proliferációja 1 A dokumentumok nem koherensen használják a kihívás/veszély/fenyegetés fogalmakat, így azok nem azonos súlyúak, és gyakran egymás logikai következményei 2

3 - kézi- és könnyűlőfegyverek (SALW), szórt lőszerek és taposóaknák proliferációja - pénzügyi válság - általános fegyverkezés - fejlett technológiák - nukleáris, vegyi, biológiai és radiológiai képességek - cybertámadások, külföldi katonai szervezetek, hírszerző szervezetek, szervezett bűnözés, terrorista és/vagy szélsőséges csoportok Regionális problémák: - erőszakos regionális konfliktusok - befagyott regionális konfliktusok - Szervezett bűnözés: kábítószerek, nők, illegális migránsok és fegyverek határokon átnyúló kereskedelme - kalózkodás - energiabiztonság. kommunikációs, szállítási és tranzitútvonalak - számítógépes biztonság - illegális migráció Lokális problémák: - nyitott határok - kritikus infrastruktúra sebezhetősége - feketegazdaság gazdasági bűnözés és korrupció - információs társadalom - természetes erőforrásokért, különösen a vízért folyó verseny - energia - kábítószerek terjedése - erőszak - katasztrófák - közúti balesetek - politikai és vallási szélsőségek Szakmai szemléletváltás A problémák csoportosítása persze némileg hiábavaló az ok-okozati viszonyok megállapíthatatlansága miatt. A világgazdasági szerkezetet megváltoztatni, a konfliktus 3

4 bizonytalanság szegénység ördögi köréből kilépni majdnem lehetetlen. A paradigma ezért nem is a megoldás, hanem a komplex és hatékony válságkezelés, amihez átfogó megközelítés kell. A megfelelő információk beszerzése és feldolgozása után kialakuló döntési fölény olyan proaktív cselekvésnek nyit teret, amely garantálja a kézben tarthatóságot, elkerüli a további problémák eszkalálódását, és leszorítja a költségeket. A problémák közös jellemzője a kiszámíthatatlanság, nem pusztán katonai-rendészeti jellegűek, azonban a megfelelő információs bázis már a rendészeti-nemzetbiztonsági szférába tolja át feladatot. Elkerülhetetlen a felismerés, hogy közös cselekvés kell, integrált szervezetek, folyamatos és bizalmi információátadás. A problémák és a belőlük kialakuló válságok kezelése első lépésben hírszerzési, majd politikai, diplomáciai, gazdasági, végül rendőrségi, igazságügyi, katonai és egyéb eszközök keverékét kívánhatja meg. A kudarcot vallott államokban a rend helyreállítása katonai eszközöket, a fennálló válság kezelése pedig humanitárius eszközöket igényelhet. A határok mentén fellángoló problémák előbb-utóbb átcsapnak a hátországba is, a külső-belső biztonság közötti határvonal elmosódik, ezért a kihívások skálájához igazított eszköztárra van szükség. Ez más megközelítést kíván a belügyi-rendészeti területen. A kérdés immár nem az, hogy - hogyan tartsunk távol nem kívánatos embereket egyes területektől, - vagy hogyan ellenőrizzünk minden kilométert a határokon, hanem sokkal inkább az, hogy - mi legyen a szűrési szempont a személyek (államhatáron történő) beléptetésekor, - milyen kreatív-innovatív szinten mozognak a jogsértést elkövetők vagy elkövetni szándékozók, - hogyan találjunk meg személyeket a területen, - hogyan akadályozzuk vagy előzzük meg a jogsértések elkövetésében, - melyek azok a kritikus pontok, ahova több erőt kell csoportosítani, - és végezetül a szervek képességeinek milyen kombinációját kell létrehozni, hogy a feladatoknak eleget tudjon tenni? Politikai szemléletváltás 4

5 Politikai területen civilizációs vízválasztó, hogy ki kell jelenteni; a régi világrendben még diktáló Európa az érdekérvényesítési versenyfeltételek egy részének korlátozottan felel meg, szellemi és anyagi erőforrásait a versenyben lényegtelen kérdésekre pazarolja. Az európai civilizáció válságba jutott, a folyamatosan változó világban csak paradigmaváltással tarthatja meg helyét. A paradigmaváltás, a versenyszemlélet minősége határozza meg, hogy a jövőben milyen pozíciót vívhat ki az Európai Unió. A tények szerint az európai népesség stagnál; a valóságban a bevándorlások tartják fent a statisztikai értékeket, további belső problémákat generálva. A fejlettebb országokban a magasabb életszínvonal (átlagosan) romló termékenységi rátával párosul, míg a szociálisan hátrányos, hiányosan integrált, képzettségében elmaradott, etnikailag is elkülönülő rétegek a jóléti állam vívmányait kihasználva nagyobb reprodukcióval bírnak. A helyzet összehangolt, hosszú távú intézkedéseket igényel, ennek egyik és hangsúlyozottan csak egyik eszköze lehet a további bevándorlás. A más leginkább iszlám vallású és kultúrájú tömegek integrációja összeütközésekkel terhes, költségigényes és sokáig tartó folyamat, és a nehézségekből könnyű rövid távú politikai tőkét kovácsolni. Gazdasági területen a globális versenykörnyezet megszilárdult, ebben változtatások híján az Európai Unió széttagoltságában csak sokadrangú szereplő lehet. A mezőny jellemzője, hogy bizonyos méretgazdaságossági küszöb alatt (gazdasági erő és a piachoz szükséges népesség) az államok/államszövetségek nem is indulhatnak eséllyel. Ezek a játékosok jelenleg az Egyesült Államok, Japán, Korea, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika (BRICS) és a potenciális belépők, mint Indonézia, Pakisztán, Mexikó. Az egyre komolyabban veendő BRICS egyébként világ területének körülbelül 30 százalékát alkotja, lakosságának 42 százalékát adja és bruttó hazai termékük (GDP) összességében a globális GDP 18 százaléka. Éves kereskedelmi forgalmuk értéke 15 százalékát tette ki tavaly a világ teljes forgalmának. A BRICS 2009-ben alakult Oroszországban, Dél-Afrika 2010 decemberében csatlakozott a csoporthoz. Tavaly Brazíliában tartották csúcstalálkozójukat [6]. Ország Népesség (millió fő) Városi népesség (%) Növekedési ráta (%) Várható élettartam (életév) GDP/fő (dollár/fő ) Kína 1.336, , India 1.189, , Egyesült Államok ,

6 Indonézia Brazília , Oroszország , Japán , Mexikó Európai Unió N/A táblázat: a globális versenyszereplők összehasonlítása forrás: CIA World Factbook 2011 https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html, letöltés ideje: További jellemző, hogy a verseny felgyorsult, nincsenek évtizedekre bebetonozott pozíciók, a kritériumok az egységesség, a piaci méretgazdaságosság, a gazdasági fejlődési képesség, a befolyásoló képesség és a modern katonai erő. Némi leegyszerűsítéssel, a világ a szabad, de demográfiailag és gazdaságilag hanyatló Nyugatra; illetve a diktatórikus, de szaporodó és gazdagodó Keletre oszlik. Ez a felosztás nagy országok adataiból nem derül ki egyértelműen, az arab tavasz országait vizsgálva azonban egyértelműen kiderül mekkora potenciál rejlik a humántőkében. Ország Népesség Népesség Átlagéletkor Népesség a Munkanélküliség Infláció GDP/fő (millió fő) növekedés (év) nyomorszint (%) (%) (dollár) (%) alatt (%) Egyiptom 82,0 1,9 24,3 20,0 9,7 12, Szíria 22,5 0,9 21,9 11,9 8,3 5, Jemen 24,1 2,6 18,1 45,2 35,0 12, Tunézia 10,6 0,9 30,0 3,8 14,0 4, Algéria 34,9 1,1 27,6 23,0 9,9 5, Líbia 6,5 2,0 24,5 N/A 30,0 3, cca. 33 Összesen: 215,5 Átlag: 24,8 Átlag: 16,6 Átlag: 7385,7 2. Az arab tavasz országainak összehasonlítása forrás: CIA World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html, letöltés ideje: Rendvédelmi szemléletváltás 6

7 Katonai-biztonsági (képességek és háttéripar egyaránt) síkon számos lépés vár az Európai Unióra. A jelenlegi hasadtlelkű szemlélet ékes bizonyítéka a líbiai hadműveletek története; az európai országok már a nyitányban elbuktak volna amerikai részvétel nélkül, később pedig a negyedik generációs hadviseléshez szükséges eszközökben mutatkoztak utánpótlási gondok. Ezeket a problémákat az amerikai vezetés nem túl burkoltan európai kollégáik tudomására is hozta [7]. A stabilitás megteremtését ugyanis a regionális viszonyok rendbetételével kell kezdeni, amelyik birodalomnak a hátsó kertjében nincsenek tiszta erőviszonyok, az nem tud távolabbra tekinteni (pl. Egyesült Államok és Kína[8].) A XXI. század ugyanis a negyedik generációs hadviselésé (4th Generation Warfare - 4GW), amelyben főszerepet játszik a - high-tech fegyverrendszerek, digitális, hálózatalapú vezetéssel és ellenőrzéssel, - a hadműveletek globálisan becsatornázott, a média által a közvélemény számára követhető, - PSYOPS, INFOOPS megnövekedett jelentősége, - a harc annyira non-lineáris, hogy nincs is felismerhető harctér, front és hátország, - az ellenfél az állami szintről áttevődik a legváltozatosabb szervezetekre, - a hagyományos hadviselési szabályok megváltozása, semmibevétele [9], - aszimmetria a felek között, gerilla hadikultúra előretörése, - ennek ellenére a befektetett pénz nem garantál győzelmet, nem haditechnika centrikus - a győzelem fogalma megváltozik, békekötésre alkalmas állam híján nem tartós siker, - ellenséget csak akkor lehet legyőzöttnek tekinteni, ha õ maga is elismeri a vereségét, - kizárólag katonai eszközökkel nem megnyerhető - a válságkezelési jelleg előtérben, kiegészítő humanitárius műveletek, - szakít a nyugati hadviselés alapját képező háromsággal (állam, katona, polgár), - hagyományos háborúkat lezáró béke vagy fegyverszünet egyszerűen nem jöhet létre, - cyberműveletek, elektronikus hadviselés kiemelt jelentősége (EW) [10]. Az egyre modernebb, konkrét helyi viszonyokra adaptált eszközök folyamatosan megújított generációi nagyságrendekkel többe is kerülnek. Míg korábban kis országok is képesek voltak akár licenszek keretében - viszonylag modern eszközök létrehozására, ez mára megszűnt. Az Európai Unió pedig különös tehetséget mutat saját képességeinek korlátozásában, ezt jelzik a Galileo műholdrendszer többszöri csúszása, a külpiacokon egymással versengő gazdaságtalan kisszériás vadászgépek és harckocsik, és az alig létező homogén ipari, katonai, gazdasági konglomerátumok. A megoldás a polgári piachoz hasonló modularitás, méretgazdaságosság, a közös fejlesztések. Fentiek vonatkoznak a bevetett 7

8 egységekre is; legyen az háborús vagy nem-háborús, határrendészeti vagy humanitárius, egységes kiképzés, szabályzatok, és fegyverzet nélkül a tagállamok hadseregei rosszabbul és drágábban lesznek képesek ellátni feladataikat. Ennek egyik jele, hogy a közvetlen a határokat érintő líbiai hadműveletben legalább hétféle, közel azonos képességekkel rendelkező repülőgéptípus vesz részt, ennek megfelelő számú kiképzési, kiszolgáló, logisztikai rendszer fenntartását igényelve - és többszörös költséget generálva. (Franciaország: Dassault Mirage, Dassault Rafale, Dassault Super Étendard, Nagy-Britannia: Eurofighter EF2000 Typhoon, Panavia Tornado, Dánia: Lockheed Martin F-16 Fighting Falcon, Svédország: Saab JAS Gripen [11]) Perspektivikusan a nagyobb ívű projektek sem végigvihetőek, a sokféle politikai színű tagállamban ugyanis mindig lesz néhány frissen megválasztott rózsaszín lelkű pacifista, aki fontosabb tartja a tizenkettedik jóléti juttatás emelését, vagy a harmadik legritkább savanyúfűfajta megmentését a globális versenyben való helytállás helyett. Ennek a jelenségnek tipikus példája a Magyarországon felépítendő NATO-lokátor [12]. Márpedig kényszerűen el kell fogadni; a gazdag, de védekezésképtelen Európai Unió könnyű préda lehet. Problématérkép Az EU külső környezetét a globális világgazdasági válság után megszilárdult és keményedett verseny, valamint az Afrikától a Közel-Keletig végigsöprő államokat megrengető instabilitási hullám. A trend kibontakozása folyamán stabilnak hitt országok, mint Tunézia, Egyiptom, Líbia, Szíria Omán egyszerre megdöbbentően egyöntetű tüneteket kezdtek mutatni, a hatalom azonos módszerekkel reagált, majd azonos módon buktak el, vagy éppen vívják haláltusájukat, míg Líbia esetében konkrét polgárháborúvá eszkalálódott, ebben külső támogatóként a NATO-művelet részese több uniós tagállam is. Az EU belső problémái jelenleg strukturális és akut jellegű halmazokra oszlanak; hosszabb távú stratégiai jelentőségű az oktatási, népesedési, belső kisebbség és migrációs, katonai ügyek megoldása. Akut probléma, a világgazdasági válságból szinte önálló életre kelt eurós valutaválság, amely Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország és Szlovénia gazdaságát veszélyezteti komolyabban. Az ügyek azonossága, hogy egyik sem kezelhető illetve oldható meg hosszabb távú stratégiai döntések meghozatala nélkül Az új helyzetben a biztonsági dokumentumok jóslatai pontról pontra váltak valósággá; az EU lekésett az eszkaláció megfékezéséről minden probléma esetében. 8

9 Az Európai Unió számára a figyelmet igénylő problémák ezúttal nem az Európa Erőd védelmét jelentik, hanem komplex, proaktív módon végrehajtott civil (politikai-gazdasági), diplomáciai és katonai válságintézkedéseket kívánnak. Az arab tavasz fő tanulsága, hogy a katonai erőn nyugvó autoriter vagy diktatórikus rendszerekben a stabilitás megingott, és az elittől valódi reformokat vagy pozícióik teljes átértékelését követeli. Jelen állás szerint a következtetés, hogy ezek a rezsimek nem örökéletűek, és kizárt a dinasztikus utódlás, ha a jövőtlenség által megérintett fiatal és elkeseredett populáció haragjával találkoznak. Ezek az államok széles spektrumot ölelnek fel, tipikusan a demokratikus és a feudális megoldások elegyítésével; Tunézia, Egyiptom, Líbia, Bahrein, Jemen, Szíria és Omán mind szűk elitekre épülő országok, ezért nem is meglepő, lévén a demokrácia afféle életképtelen nyugatias gyarmati jövevény a tekintélyelvre épülő széles értelemben vett iszlám kultúrában. A nyílt vagy rejtett diktatúrákban a katonai és belbiztonsági elit általában belső harcai ellenére is őrzi az állam fenntartásával kivívott kivételes pozícióját, lojalitását csak az megváltozott erőviszonyok kezdik ki. A diktatúra egyik töréspontja a hatalom átadása, hiszen a hiteles egyszemélyi vezetés nem tűr alternatívát, az idős, beteg vezetők esetében pedig meggyengült pozícióik hoznak létre instabil helyzeteket. Gazdasági téren az államok közös problémái az állami szféra egészségtelen túlsúlya a magánszférával szemben. A politikai elit által hűbérbirtokként kezelt állami társaságok érdekeltek a nyersanyag, turisztikai, és biztonsági szektorban, bevételeik követhetetlenek és vezetőik elszámoltathatatlanok. Az általános szociális helyzet az egymást erősítő jelenségek sorozata; a túlnépesedés, ebből következően a fiatal korosztályok túlnyomó többsége, a nyomorszint alatt élők magas száma (sokszor csak becsült adatok vannak), és hogy a megfelelő növekedés hiányában a gazdaság képtelen a diplomásokat felszívni. Az érintett országok vezetése elsőként jóléti intézkedéseket vezetett be ártámogatások formájában, ez azonban érdemi változást nem hozott. Megszűnt ugyanis az a kettős hatású mélységi védő háló, amelynek modellje Líbiában működött [13], sőt Tripoli engedélyezte, hogy az olasz csendőrség hajói líbiai vizeken állítsák meg az emberkereskedőket [14]. A háló lényege volt, hogy az olasz befektetések által nyújtott munkalehetőségek visszatartották a kivándorolni szándékozókat, aki mégis nekiindult, adminisztratív módon fogták vissza. Ezek a táborok az általános dezorganizáció miatt megszűntek, lakosai a menekültek számát szaporítják. 9

10 Líbia több szempontból is különleges eset [15]. Az ország egykori vezetése a lakosság ellen gyakorlatilag mindenfajta intézkedést megtett; a tömegbe lőttek könnyű- és nehézfegyverzettel, bombázták a polgári lakosságot, fürtös bombákat vetettek be, lekapcsolták az internetet, zsoldosokat toboroztak és felfegyverezték a rendszerhű civileket, pszichológiai műveleteket alkalmaztak, elvágták a humanitárius segélyek útját, és a harcok miatt leállt a települések víz- és áramellátása. A harcok a polgárháborús jelleg mellett magukon hordozták és hordozzák a modern hadműveletek néhány sajátosságát [16]: - aszimmetrikus műveletek (reguláris hadsereg a felkelők ellen) - városi környezetben (az ország kettészakítása mellett a helyi központok túlsúlya), - a traumatizált, változó lojalitású lakosság között (lsd. városi környezet), - nagy infrastrukturális tét (olajipari létesítmények), - a elérhető győzelem fogalma itt maximálisan a csökkent legitimitású status quo és - kihat a szélesebben vett környezetre direkten a menekültek, indirekten a katonai-gazdasági kölcsönhatásokon keresztül. A válságreagáló művelet a változó hadiszerencse ellenére a koalíciós- majd NATOdoktrína kimerült öt intézkedésben az ENSZ Biztonsági Tanácsának S/RES/1973 (2011) számú, A líbiai helyzet (The Situation in Libya) tárgyában született, március 17-én kelt határozata alapján [17]. Ezek; a civilek védelme (Protection of Civilians), repüléstilalmi övezet a civilek védelmében (No Fly Zone), fegyverembargó létesítése az utánpótlás elvágására (Enforcement of the Arms Embargo), a líbiai repülőeszközök földön tartása (Ban on Flights), és a pénzügyi források befagyasztása (Asset Freeze), szárazföldi csapatok telepítése (különleges alakulatok kivételével) nem reális. A menekülők heterogén közösséget alkotnak. Egy részük az életét félti a harcoktól, (civilek, az ancien regime tagjai), mások a turizmust, vendéglátást, ipari ágazatokat elkerülhetetlenül érintő gazdasági visszaesés okozta nyomor elől menekülnek. Az arab forradalmak hatása ma még felmérhetetlen, a járulékosnak tetsző, de talán legfontosabb következménye, hogy alapvetően megváltoztatja az Európai Unió belső struktúráit is. A román és bolgár bővítés miatt amúgy is a szakításponton levő határigazgatási intézményrendszert övező konszenzus végleg felbomlani látszik. A regionális primer veszélyzóna az olasz, spanyol, máltai partoknál húzódik, a kisugárzó hatását azonban az Európai Unió összes tagállama megérzi. 10

11 Bronislaw Komorowski lengyel államfő szerint egy ilyen tiltakozási hullámra, az Európai Unió egyszerűen nem volt felkészülve de bátornak kell lennie ahhoz, hogy hosszú távon támogassa a demokratikus mechanizmusokat Észak-Afrikában és másutt is [18]. Az olaszok és a máltaiak kérésére az unió mozgásba lendítette a közös határőrizeti rendszerét, ám a Frontex műveleteiről, a térségbe küldendő erőkről a brüsszeli tudósítók nagy elégedetlenségére a bizottsági szóvivők hétfőn még semmiféle felvilágosítással sem tudtak szolgálni [19]. A Frontex prognózisaiban nem voltak becslések, hányan kísérlik meg az átkelést [20]. A Frontex akkor a Hermes 2011 közös műveletben végzett határőrizeti feladatokat, amelyben tizenegy EU tagország vett részt műszaki felszerelésekkel (repülőgépek, hajók stb.) és szakértőkkel. Líbiával korábban is jó kapcsolatokat ápoló Olaszország szorgalmazta az óvatos fellépést, a tagállamok pénzügyi hozzájárulását és menekültek arányos szétosztását és ki is tartott emellett [21]. Az emberáradat és a korábbi rendszerhez fűződő jó viszony tovább bonyolítja az olasz álláspontot, a 2008-ban Kadhafi-val kötött baráti szerződés kompromittálhatja jövőbeni líbiai szerepvállalást, igaz a megállapodást Olaszország semmisnek nyilvánította [22]. Németország ellenben egyértelműsített, hogy szerinte nincs szükség a menekültek szétosztására, hivatkozva arra, hogy korábban több menekültet fogadtak be, mint Olaszország. A boszniai polgárháború idején például 350 ezer menekültet fogadott be a Balkánról - többet, mint az összes EUtagállam együttvéve. Két éve pedig a német földön menedékjogot kapott külföldiek száma meghaladta a 40 ezret - miközben Olaszország csupán hétezer érkezőnek adott politikai menedékjogot. A gazdasági menekültek tekintetében februárjában Thomas de Maiziere belügyminiszter szerint nem volt várható nagy arányú menekülthullám Észak-Afrikából, ellentétben az olasz véleménnyel, miszerint Európának bibliai méretű exodusra kell számítania a Magreb országai felől [23]. A helyzet komolyságát illusztrálja, hogy már két héttel a zavargások kitörése után a líbiai-tunéziai határon már több tízezer menekült vesztegelt [24]. Pár napra rá számuk 140 ezer főre nőtt [25], óránként fővel gyarapodva, ami a végsőkig leterhelte a segélyszervezetek munkatársait [26]. Az adatot később ezer főre pontosították, és a szövetségesek légitámadásait követőn megindult a menekültek lassú visszaáramlása is. A líbiai-tunéziai határon is több, mint tízezer vendégmunkás várakozik [27], részükre az ENSZ Világélelmezési Programja (UN World Food Programme) 240 tonna élelmiszert juttatott el, ez 50 ezer ember ellátására elég 30 napon keresztül. [28]. 11

12 A béketámogató műveletek magukba foglalják: a megelőző diplomáciát, a konfliktus megelőző küldetéseket, a békefenntartást, a béketeremtést, a humanitárius segélyek célba juttatását és a menekültek megsegítését. Tartós válságmenedzsmentre Sarkozy francia elnök humanitárius zónák felállítását is javasolta Észak-Afrikában, ám José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke, megjegyezte, hogy Líbiában egyelőre három folyamatra figyel az uniós végrehajtó testület: az európai polgárok kimenekítésére, a Líbiában rekedt többi külföldi hazatérésének támogatására, illetve az EU határőrizeti szervezetének, a Frontexnek a tevékenységére. Kérte a tagállamokat, adjanak még több segítséget ahhoz, hogy egy esetleges nagyobb menekülthullámot kezelni tudjon az unió [29].A magyar közreműködés a humanitárius segítségnyújtást jelenti a válságkezelésben [30]. Aki átjutott a tengeren nagy valószínűséggel az olasz Guantanamo -ra, a hatezer lakosú Lampedusa szigetére kerül [31]. A 19 éve működő sziget menekülttábora a helyiek tiltakozása ellenére épült, és olyannyira zsúfolt volt az emberáradat előtt is, hogy zavargások törtek ki [32]. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága már eredeti állapotában is katasztrofálisnak tartotta és rendszeres tiltakozások célpontja volt. Az Olaszország felé tartó hajókat a parti őrség ide irányítja, innen kompjáratok szállítják tovább az embereket a szárazföldre [33]. A balesetek kódolva vannak [34], a balesetekhez szintén a parti őrséget riasztják januárjától csaknem 23 ezer menekült érte el Lampedusát [35], március végén a 850 ember befogadóképességű táborban több mint négyezren voltak. A visszatoloncolásról és a gazdasági támogatásokról újra folynak a tárgyalások a konszolidálódó országokkal. A menekültek - zömmel munkanélküli fiatalok - Franciaországba vagy más európai uniós országba akarnak továbbutazni Olaszországból, oda, ahol a családtagjaik élnek, vagy ahol munkát vállalnának. A megoldás célja a menekültek távoltartása, a helyi gazdaság újjáépítése és beindítása lenne, egy béketámogató művelet keretében; ennek ciklusából a megelőző diplomácia csődöt mondott, a békefenntartást, a béketeremtés eredménye nem látszik, a humanitárius segélyek célba juttatását és a menekültek megsegítését is csak korlátozottan lehet ellátni [36]. Az Unió belső problémái alapvetően az EU tagországainak pénzügyi egyensúlyával, társadalmuk önképével és kulturális identitásával, a belső migrációval, valamint politikai helykeresésével kapcsolatosak. 12

13 A megkerülhetetlen problémák egyértelműen feladatként jelentkeznek; meg kell határozni a tagországok számának bővítési menetrendjét (horvát, szerb és török vonal), a schengeni övezet kiterjesztését (bolgár és román vonal), és belső konszenzusokat létrehozni. A belső problémák közül a fenyegetésekkel kapcsolatban kiemelendő a - bevándorlás és a belső iszlám összekapcsolódó kérdésköre, és a - romák tarthatatlan helyzete. A bevándorlás történelmi háttere kettős; gazdasági és értékelvű. Egyfelől az első generációs bevándorlók gazdasági előnyt jelentettek a munkaadóknak; szó nélkül alacsony bérért elvégezték a nem kvalifikált munkákat, reménykedve gyermekeik jobb sorsában. Értékkülönbségeiket elnyomták, be akartak illeszkedni, nyelvet tanultak. A közösségek értékei változnak, másod- és harmadgenerációban a kutatások szerint természetesnek veszik, amiért szüleik keményen megdolgoztak. Az beilleszkedési ambíció hiányával valamint a többségi társadalom által állított akadályok miatt megállt a felfelé tartó társadalmi mobilitás. Másfelől a II. világháború után Európa a nacionalizmustól való félelmében teret engedett a bevándorlásnak, hitet tett a vallásbéke, tolerancia, elfogadás, és választható integráció mellett. Az eredmények megkérdőjelezhetőek, a nagyvárosokban amerikai mintára etnikai negyedek jöttek létre saját szabályokkal, melyek ugyan jogot formáltak a szociális juttatásokra, de alkalmazkodási kötelezettségüket vonakodtak teljesíteni. A Nagy-Britanniában az 1960-as évektől működő multikulturális elv (minden csoport a saját értékei alapján élhet) David Cameron brit kormányfő szerint csak elkülönülő közösségeket (segregated communities) hozott létre, és adós maradt azzal a közös identitással, melynek központjában az emberi jogok, a demokrácia, a szociális intergráció és jogegyenlőség áll. Sőt, óriási probléma, hogy bevándorló csoportok elkülönült életet élnek, távol egymástól és a többségtől, köztük a militáns iszlám gyökeret verhet. További probléma, hogy az elkülönülés tartózkodást, félelmet és rasszizmust szül, amit újfent elítélve már értelmezhetetlen az értékek szövevénye, kettős és többes mércét hozva létre. A miniszterelnök élesen elítélte az uszító hitszónokokat (preachers of hate), az extremizmust és figyelmeztetett a terrorizmus veszélyére [37]. A brit társadalmon belüli feszültségek augusztusában jutottak a felszínre, amikor egy, a rendőrség által lelőtt 29 éves férfi halála volt a demonstráció - majd a későbbi kaotikus állapotok eredeti oka. A tüntetés azonban átcsapott valami másba: bolti fosztogatások, 13

14 kiterjedt közterület és magántulajdon rongálások, gyújtogatások, lopások és testi sértések tartották London, Manchester, Birmingham és más nagyobb brit városok lakosait rettegésben. A bűncselekmények elkövetői jellemzően éves huligánok voltak. Habár kezdetben különböző etnikai csoportokat gyanúsítottak, az összeesküvés elméletek gyártói továbbmentek a faji alapú, fehérellenes zavargások gondolatán és a szélsőjobb erők provokációja, valamint a brit rendvédelmi szervek tudatos mértékletessége mellett a XXX. Nyári Olimpiai Játékok megrendezésének szándékos ellehetetlenítését hangoztatták. Később nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet leszűkíteni a bűnelkövetők táborát etnikai csoportokra. Új fogalom született a kriminalisztikában: megjelentek a teenage looter -ek, akik jellemzően alul iskolázottak, gyakran munkanélküli vagy iskolát kerülő suhancok. Agresszív viselkedésük oka valószínűleg szociális gyökerű. Gyakran a rendőrökkel is direkt összetűzésbe kerültek a zavargást okozók véres utcai összecsapásokat produkálva, amely magatartásra a liberális brit rendőrség egyáltalán nem volt felkészülve. A szigetországról köztudott volt, hogy a 3 millió közterületen telepített CCTV kamera rendszerekkel semmi sem marad észrevétlen, mégis a hatóságokat kezdetben felkészületlenül érte a tömeges bűnözéshullám. A rendőrség szabályosan sokkot kapott és napok teltek el mire megfelelő hatósági erőket vonultattak fel az utcákon. 38 Esettanulmányként az iszlám és az európai kultúra viszonyát paradox módon Svájc példája mutatja be. A svájci kultúra védelme és a terjeszkedő iszlám kapcsán komoly vita után került sor a népszavazásra a minaretek építéséről. A 2009-es referendum eredménye szerint a svájciak többsége (több mint 57 százaléka) támogatta az új minaretek építésének a tilalmát [39]. A válasz nem is késett sokáig, Kadhafi, akkori líbiai vezető azonnali dzsihádot hirdetett az ország ellen [40]. A két ország kapcsolatai egyébként Kadhafi egyik fiának svájci, és két svájci üzletember líbiai őrizetbe vétele, valamint azt ezt követő gazdasági adok-kapok miatt egyébként is fagyosak voltak. A betiltás ráadásul nem is volt előzmények nélküli, és több, hasonló gondokkal küzdő állam is megfontolta az ötletet [41]. Belső problémák A romák helyzete is a megoldandó kérdések közé tartozik; többségük mobil, nyelvileg elkülönül, képzettsége hiányos, és nem is kíván a hagyományos keretekbe integrálódni és etnikai bűnözésből (koldulás, prostitúció) él. A tendenciára válaszul Franciaország leszámolva a szép és szabad romantikus nomád eszményképpel, több száz romát rakott repülőre vagy vasútra és deportálta őket az országból [42]. A roma táborok lerombolása mellett a kiutasítás 14

15 (expulsion), ahogyan a nemzetközi sajtó interpretálja, vonatkozik a 8 órás munkahelyeket igazolni nem tudó nem francia állampolgárokra, akik választhattak a későbbi erőszakos kiutasítás vagy a néhány száz eurós fájdalomdíj melletti változat mellett [43]. Olaszországban is problémát okoznak az illegális cigánytáborok a városok szélén, melyeket a városok vezetése (például Rómában), gyakran egyszerűen ledózeroltat. A táborok önmagukban sem biztonságosak, gyakoriak a balesetek, és állandó támadásoknak vannak kitéve a helyi lakosság részéről [44]. Ennek hátterében az áll, hogy a vélemények szerint a lakók sok bűncselekményt követnek el, és általában véve elmaradottak a környezethez képest. Az Európai Unió a problémát érzékelve kidolgozta a felemelkedés stratégiáját a mintegy millió roma számára; az Európai Bizottság azzal számol, hogy a romák a népesség 10%-át teszik ki Bulgáriában, 9%-át Szlovákiában, 8%-át Romániában, 7%-át Magyarországon és 1,5-2.5% között Görögországban, Csehországban valamint Spanyolországban. A terv esélyt kínál az oktatás, munkalehetőségek, egészségügy és lakhatás fejlesztésére, minden tagállam saját célt tűz ki, melynek megvalósítását Brüsszel monitorozná [45]. A féléves magyar elnökség alatt az Európai Tanács elfogadta az A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumot [46], ennek célja becsatornázni a romákat a modern társadalomba, homogenizálni értékeiket a többségi társadaloméival [47]. A dokumentum azonban kérdéses, hogyan fogja a belső migrációt kezelni, hiszen 10 éves időszakot szab meg a végrehajtásra, szankciót azonban nem állapít meg a szabotálókra. Schengen sorsa A külső és belső problémák metszete lett a határellenőrzés adminisztratív szintje. Ennek oka az észak-afrikai válság valamint Románia és Bulgária integrációja miatt a belső határok átjárhatóságának újragondolása, praktikusan a határellenőrzés visszaállítása. Erre a schengeni szabályok lehetőséget adnak és míg korábban szinte kizárólag nagyobb sportesemények vagy csúcstalálkozók esetén került rá sor [48], a menekülthullám megindulása óta sorozatos nyilatkozatok láttak napvilágot a rendszer szigorításáról. Olaszország kilátásba helyezte, hogy a hozzá áramló menekültek ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak, amely segítségével határellenőrzés hiányában szabadon mozoghatnak a tagállamok között. Róma rendkívüli és kissé teátrális intézkedése felzúdulást váltott ki az unióban: Németország és Ausztria is ellenlépéseket helyezett kilátásba az afrikai menekültekkel kapcsolatos olasz vízumpolitika miatt. 15

16 Mivel az érkező külföldiek többsége a korábbi francia gyarmatokról származik, elsődleges célpontjuk Franciaország. A francia kormány mellett Dánia is jelezte, hogy véletlenszerűen vizsgálni fogja az országba érkezőket, ennek keretében új vámellenőrzési létesítményeket helyeznek el a dán-német határon, rendszámfelismerő eszközökkel felszerelve. A hivatalos indok az elmúlt években a határokon átnyúló bűnözés megnövekedése és nem hivatalos politikai válasz Románia és Bulgária schengeni csatlakozására [49]. Németország elutasította a dán kezdeményezést, mondván az utazási szabadság mellett sérül a közös kockázatvállalás elve is [50]. A soros magyar elnökség keretében Belügyi Tanács a témát május 12-én tárgyalta, rendkívüli tanácsülés napirendjének két legfontosabb témája a dél-mediterrán térségből jövő menekülthullám kezelése és a Közös Menekültügyi Rendszer (Common Asylum System) 2012-re való létrehozása volt. Az EU egyik szimbólumát, a személyek szabad mozgását az aktuális politikai érdekek oltárán feláldozni nem okos dolog. Ezt a tagállamok képviselői a kezdeti indulatok után időben felismerték. Egybehangzó álláspont szerint a belső határellenőrzést nem szabad egyes tagállami döntések alapján visszaállítani, mert ez láncreakciót indíthat el és megingathatja a tagállamok egymás iránti bizalmát [51]. Pintér Sándor magyar belügyminiszter megvédte a schengeni rendszert, mondván ragaszkodni kell ahhoz, hogy a közösségi vívmányok, a belső határok nélküli Európa eszméje és gyakorlata ne csorbuljanak, ugyanakkor a felmerült helyzetben sok munkával járó politikai vitára lesz szükség [52]. Ennek ellenére az osztrák kormány is határellenőrzési szigorításban gondolkodik, az osztrákolasz határtérségben megerősített az ellenőrzés. A szolgálat ellátására igénybe vennék a hadsereget is [53]. Svájc nem lévén az EU tagja, más megfontolásokból szintén a szigorítás mellett döntött. A korábban a mecsetek kapcsán némi idegenellenességről tanúbizonyságot tett ország vezetése végleg leállítaná a bevándorlást, és ennek elődleges eszközéül a szűrést választaná. Ugyan az Olaszországot, Németországot és Franciaországot összekötő közlekedési infrastruktúra jelentős része keresztülszeli Svájcot, Christoph Blocher, a Svájci Néppárt (SVP) szerint nem kell ragaszkodni a schengeni egyezményhez. Meg kell nézni, mi lehetséges, és ha úgy látjuk, hogy elértük a lehetőségeink határát, akkor kell hogy legyen elegendő bátorságunk a szerződés felmondásához. Dánia mint EU-tagállam nem léphet ki a schengeni egyezményből, Svájc viszont igen [54]. 16

17 Martonyi János magyar külügyminiszter foglalta össze az EU véleményét; korábban aggodalmat okozott, hogy a migrációval kapcsolatos feszültségek határozhatják meg az Európai Tanács ülésének hangulatát, de jelenleg úgy tűnik, egyetértés uralkodik a tagállamok között abban, hogy a külső határokat meg kell erősíteni, a szolidaritásnak alapvető elvnek kell maradnia, és a schengeni rendszert meg kell őrizni, mert ez az EU egyik legjelentősebb vívmánya. A schengeni rendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott, értékelni kell a működését, és végre kell hajtani a szükséges javításokat. Mint kijelentette, ennek nem lehet köze ahhoz, hogy az övezetet kiterjesszék Romániára és Bulgáriára [55]. Az EU-ban a harmadik pillér keretében (együttműködés a bel- és igazságügy területén) az 1992-es Maastrichti szerződésben szerepelt - a Közösség külső határainak átlépésével kapcsolatos szabályok és az ellenőrzés gyakorlása - az illegális bevándorlás elleni küzdelem - közös menekültpolitika [56]. A szándék folyamatosságát az Európai Unió Alkotmánya (IV. fejezet, 2. szakasz III CIKK [57] ) szerint (1) Az Unió közös menekültügyi, valamint kiegészítő védelem és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal európai törvény vagy kerettörvény intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában: a) az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás a harmadik országok állampolgárai számára, b) az Unió egészén belül érvényes, egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás a harmadik országok azon állampolgárai számára, akiknek, anélkül hogy európai menekült jogállást kapnának, nemzetközi védelemre van szükségük, c) közös rendszer a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén e személyek ideiglenes védelmére, d) közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan, e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások, f) előírások a menedékkérők és a kiegészítő védelmet kérők befogadásának feltételeire vonatkozóan, 17

18 g) partnerség és együttműködés a harmadik országokkal a menedékkérők, illetve a kiegészítő vagy ideiglenes védelmet kérő személyek beáramlásának kezelése céljából. A Közös Menekültügy Rendszer bevezetése jelen állás szerint 2012-re várható, addig a dublini rendelet dönt a menekültek sorsáról. Ennek jelentősége, hogy a valamely harmadik ország állampolgára által az EU tagállamai egyikének területén, benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért mely tagállam felel, és amennyiben e kritériumok vizsgálata valamely másik tagállam felelősségét eredményezi, a másik tagállamot felkérhetik a menedékkérő átvételére, azaz a kérelem megvizsgálására. Amennyiben a másik tagállam elismeri a felelősségét, az első tagállam a menedékkérőt átadja a másik tagállamnak. [58] A rendszer értékelését az EU korábban elvégezte, és a tagállamok szilárd véleménye, hogy amíg nem jön létre megfelelő és kiegyensúlyozott védelem az egész Európai Unióban, addig a dublini rendszer sem technikai, sem emberi szempontból nem fog kielégítő eredménnyel működni, s a menedékkérők továbbra is okkal gondolhatják, hogy kérelmüket érdemesebb egy bizonyos tagállamban benyújtani, hogy a legkedvezőbb nemzeti döntéshozatal vonatkozzon rájuk [59]. A rendszer átalakítása tehát eldöntött kérdés, a líbiai válsággal mégis az elavult intézményrendszernek kell(ett) megbirkóznia [60]. A magyar uniós elnökség rezonált a határkérdésre több értelemben is; Horvátország csatlakozásának kérdésében 2013-as céldátummal megszületett a politikai döntés (és Szerbia esetében Ratko Mladics elfogásával megnyílt az elméleti esély), megerősítette a Frontex-et [61]. Kiállt a schengeni rendszerben is lefektetett alapvető uniós szabadság, a személyek szabad mozgásának a joga mellett, valamint partnerséget ajánlott Észak-Afrika országainak, elsődleges szerepet kívánva játszani az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten zajló történelmi folyamatokban. Az uniós vezetők partnerséget ajánlanak a régió országainak, hogy mind a demokratikus, mind a gazdasági reformokat támogassák. A Frontexben a tagállamok saját határőreik munkaerejének felajánlásával, illetve felszereléssel támogathatják az ügynökséget. Ez azt jelenti, hogy ha az ügynökség és egy tagállam megállapodnak egy éves tervről, az adott tagállam a Frontex kérésére határőrségének tagjait és felszerelését az éves terv szerint a Frontex rendelkezésére bocsátja, kivéve ha ez súlyosan veszélyeztetné nemzeti feladatainak ellátását. Több technikai, és eszközkezeléssel összefüggő intézkedés mellett Európai Határőr Csapatok lenne a Frontex műveletek során 18

19 bevetett csapatok közös neve (legyen szó akár közös műveletekről, kísérleti projektekről vagy gyors határmenti beavatkozásokról). Magyarország a soros elnökség átadását követően azonban egy intenzív illegális migrációs nyomással szembesült. A schengeni külső határunkon túl fekvő Szabadka ugyanis a Közép-Ázsiából és Észak-Afrikából érkező illegális migránsok százai számára meghatározó helyszínné vált. A háborús konfliktusok, politikai üldöztetés vagy nyomor elől menekülők már régről ismert egyik fő útvonala Törökországon és Bulgárián, vagy a Földközi-tengeren és Albánián át vezet a szerb-magyar államhatárig - többnyire embercsempészek segítségével. Sokan az észak-afrikai forradalmak elől menekülnek, mások az afganisztáni háború miatt, vagy a pakisztáni árvizekben váltak földönfutókká. Számukra Szabadka az utolsó állomás a külső határ átlépése előtt, hiszen annak átlépése után a határellenőrzés nélküli schengeni zóna következik. Azok a külföldiek, akik a hatósági ellenőrzést kijátszva sikeresen jutnak Magyarországra már célegyenesben érezhetik magukat, hiszen az ún. kompenzációs intézkedések (pl.: Schengeni Információs Rendszer, mélységi ellenőrzés, rendőri együttműködés) sajnos sokszor nem bizonyulnak elégségesnek a már bejutott illegális migránsok kiszűrése céljából. Magyar válaszok A magyar rendőrség szinte minden nap realizál egy-egy csoport illegális bevándorlót és rendszerint automatikusan visszautasítja a személyeket Szerbiába. A harmadik országbeli külföldiek pedig jellemzően nem kérnek menekült státuszt, hiszen számukra Magyarország nem célállomás, a kérelmezőket nyilvántartó ún. EURODAC 2 rendszerbe pedig nem akarnak bekerülni. A Szabadka mellett elterülő erdős rész így egyre növekvő nomád menekülttáborrá válik, amit a hatóságok mellett az embercsempészettel foglalkozó szervezett bűnözői körök is ismert "megállóként" tartanak számon. A határ szerb oldalánál megrekedt külföldiek legalább Ausztriáig akarnak eljutni. Embercsempész közreműködése esetén (egy csempész kb eurót kér egy bécsi fuvarért) sok esetben eredményes a vállalkozás Az Eurodac, az európai daktiloszkópiai adatbázis, amely a menedékkérelmet benyújtott személyek, és az illegális bevándorlók ujjlenyomatát tartalmazza. Az adatbázis a dublini egyezmény hatékony alkalmazását teszi lehetővé, amely alapján meghatározható az a tagállam, amelyik a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős. Ezzel elkerülhető, hogy a menedékkérőket tagállamról tagállamra szállítsák, és megelőzik a többszöri vagy párhuzamos menedékkérelmeket. Forrás: Letöltve: október

20 Tekintettel arra, hogy az embercsempészekre a térségben fokozott igény mutatkozik a helyismerettel és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező bűnelkövetők igazodtak a helyzethez és mára ez a fajta illegális tevékenység kritikus méreteket kezd ölteni. Az osztrák hatóságok az utóbbi hónapok során több száz illegális bevándorlót fogtak el jellemzően autópályák mentén, az országhatártól távolabbra fekvő területeken -, akikről bebizonyosodott, hogy Magyarországnál lépték át a schengeni külső határt. Habár nyilvánvaló, hogy az illegális migránsok és az embercsempészek ellen legfőképpen a rendőri együttműködés fokozásával, valamint titkosszolgálati eszközök alkalmazásával lehet hatékonyabban felvenni a versenyt Ausztria decemberéig 3 nem kívánt lemondani zöldhatárainak sorkatonai szolgálattal történő őrzéséről. Az ún. határőrizeti segédszolgálat -ot a vasfüggöny lebontása után megindult nagyszámú illegális migráció miatt eredetileg tízhetes időszakra- hozták létre. Feladata a határsértések számának és a határon átnyúló bűnözés mértékének csökkentése, valamint a lakosság biztonságérzetének javítása volt. Herbert Anderl, az osztrák rendőrség közbiztonságért felelős parancsnoka elmondta, hogy a határszolgálat első fázisában, a schengeni térség 2007-es bővítéséig összesen kilencvenezer határsértőt tartóztattak fel és 2011 között a megváltozott feladatkörű járőrszolgálat háromezer-ötszáz esetben jelentett a rendőrségnek bűncselekményre utaló eseményt, mintegy kétezer-ötszáz esetben követte a jelentést rendőrségi intézkedés. A rendőrség az elmúlt három évben felkészült a járőrszolgálat megszűnésére. 63 Magyarország és Szlovákia schengeni csatlakozása utáni évek adatai szerint Ausztria keleti határainak a katonaság kisegítő szolgálatával történő őrizete évente 12,6 millió euróba került, ehhez képest csekély számú illegális határsértőt sikerült elfogni. Emiatt a szervezet létjogosultsága nyugati szomszédunknál folyamatos politikai vita tárgyát képezte és 2007-től egészen a megszűnésükig 740-ről 280 főre csökkent a létszámuk. A katonáknak a megfigyelésen, jelentésen túl másra nem volt mandátumuk járőrözésük a lakosság biztonságérzetét növelte, amit most a belügyminiszter megfelelő számú rendőr burgenlandi jelenlétével kíván fenntartani. 64 A lakosság félelme nem megalapozatlan: az illegális migránsok szép számmal érkeznek. A statisztikai adatok romlása a közelmúltban elérték az osztrák tűréshatárt: csupán augusztus utolsó hetében közel 150 illegális migránst fogtak el a hatóságok, akik mind Törökország-(Görögország) Nyugat-Balkán útvonalon érkeztek. Ha pedig ezt hozzáadjuk a már Magyarországon elfogott külföldiek és a Németországig eljutott migránsok ismert összegével, akkor a végeredmény már négy számjegyű. A látenciát pedig december 16-án, Kismartonban (Eisenstadt) ünnepélyes keretek között búcsúztatták el az Ausztria keleti határán járőröző osztrák katonákat. 20

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.12.15. COM(2015) 675 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés 2015. május 1-december

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A projektmegvalósítás A támogatás forrásának megjelölése. időtartama (alap,előirányzat, nemzetközi. Megvalósít. együttműködő ó szervezet

A projektmegvalósítás A támogatás forrásának megjelölése. időtartama (alap,előirányzat, nemzetközi. Megvalósít. együttműködő ó szervezet 2. melléklet 3.3. VI. Közzétételi egység: az EU támogatásával megvalósuló fejlesztések leírása Adatszolgáltató: ORFK GF ETO Sors zám A projekt megnevezése A finanszírozás forrása A projektmegvalósítás

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.14. COM(2015) 510 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.20. COM(2016) 231 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Első eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Kiemelt célkitűzések A polgárok szubjektív biztonságérzetét befolyásoló jogsértésekkel szembeni fellépés; Időskorúak

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Van-e Magyarországra irányuló megélhetési bevándorlás? o Magyarország nem célpontja a bevándorlásnak. A Magyarországon élő külföldiek száma lényegében évek óta változatlan:

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben

Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben Szalai Annamária elnök 2010. 09. 21. A 15-24 éves korosztály 84 százaléka rendszeresen internetezik Internetezési

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 5/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: JEGYZŐKÖNYV, II. MELLÉKLET JOGI

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Közigazgatási Megállapodás

Közigazgatási Megállapodás BGBl. III - Ausgegeben am 18. August 2005 - Nr. 150 1 von 5 Közigazgatási Megállapodás az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az Európai Unió Tanácsa 2003. február

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.27. COM(2015) 285 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az EU cselekvési

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben