A Taigetosztól az esélyegyenlőségig Kálmán, Zsófia Könczei, György

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Taigetosztól az esélyegyenlőségig Kálmán, Zsófia Könczei, György"

Átírás

1 A Taigetosztól az esélyegyenlőségig Kálmán, Zsófia Könczei, György

2 A Taigetosztól az esélyegyenlőségig írta Kálmán, Zsófia és Könczei, György Publication date Szerzői jog Zsófia, Kálmán; György, Könczei Kivonat A könyv témája a sérült ember és közvetlen emberi környezete, a sérült ember és a társadalom kapcsolata, valamennyi jogi, intézményi, pedagógiai vonatkozásával.

3 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzők köszönetüket fejezik ki az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara könyvtárának a kutatómunkájuk során nyújtott segítségért. Köszönettel tartozunk a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem szociológia szakos hallgatóinak, közülük különösen Géring Zsuzsannának, a kézirat egy részének korábbi változatához fűzött kritikai észrevételeikért. A biológiai problémákkal foglalkozó részek áttekintéséért és a hozzájuk fűzött kiegészítésekért köszönetet mondunk dr. Sarkadi Balázsnak. A jogi fejezet részben tartalmazza dr. Kálmán Zsófia hasonló témájú (A jog és a fogyatékosságügy Az emberi jogok és a szociális jogok azonosságai és különbözőségei a sérült emberek jogvédelmében) jogi szakdolgozatának anyagát, amely dolgozat konzulensét, dr. Kollonay Csillát illeti köszönet értékes tanácsaiért és a munka folytatására bátorító megjegyzéseiért. Elismeréssel és köszönettel tartozunk Princz László grafikusnak, aki a téma iránti szeretettel és elkötelezettséggel állította tehetségét az ügy szolgálatába, és Perlényi Zsuzsának a hosszú éveken át végzett, kitartó fotóművészi munkáért. A szülőkkel folytatott munka szupervíziójáért, a családról szóló rész továbbgondolásáért és a jobbítására tett javaslatokért DR. VIRÁG TERÉZNEK, az ezen fejezet hátterében álló közös munkáért és gondolkodásért, valamint a szexualitással foglalkozó részhez fűzött tanácsaiért Pajor Andrásnak tartozunk, mindkettőjük munkásságának tiszteletteljes elismerése mellett, őszinte köszönettel. Tisztelettel és köszönettel adózunk mindazon családoknak, szülőknek és gyermekeiknek, fogyatékossággal élő barátainknak, munkatársainknak és tanítványainknak, akiknek bepillanthattunk az életébe, és akik valamennyien lehetővé tették, hogy tanuljunk tőlük. A szerzők i

4 Tartalom BEVEZETŐ GONDOLATOK... ix 1. Miért ix 1.1. A szóhasználatról: minek nevezzelek... x 1.2. A hatalom és a fogyatékosság viszonya... xi A TAIGETOSZTÓL Kultúrtörténeti és antropológiai megközelítések HONNAN ERED A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBERREL SZEMBENI ELŐÍTÉLET? A régi zsidó társadalom Az ókori Egyiptom A görögök A kelta mitológia Egy-két forrás az ókori Rómából Kérdések, problémák AZ EURÓPAI MESEVILÁG ÉS A MAGYAR MITOLÓGIA FORRÁSAI A boszorkányfattyak Alácsempészett gyermekek" Táltosok, törpék és vasorrú bábák Néhány adat a középkorból Bolondok" és mások ÚJKORI TÖREDÉKEK Kérdések, problémák AZ ANTROPOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS ÉRTÉKE Kultúrák és törzsek Egészség vagy egész-ség? Kísérlet az egész-ség" komplex fogalmának megalkotására Betegség, egész-ség, fogyatékosság Másság A fogyatékosságra ruházott ideológiai funkció Kérdések, problémák A REHABILITÁCIÓ ÉS A FOGYATÉKOSSÁG Szociálpszichológiai és szociológiai összefüggések Mit értettünk eddig fogyatékosságon? A WHO-meghatározás túlhaladottsága és az új terminológia Történeti előzmények A WHO-definíció kritikája Az új WHO-terminológia A KORAI REHABILITÁCIÓS MODELLEK KIALAKULÁSA A rehabilitáció orvosi modelljétől az emberi jogokon alapuló modellig a betegtől az állampolgárig A politikai korrektség és a fogyatékoshelyzet, avagy a hátrányos helyzet értelmezése emberi jogi problémaként A REHABILITÁCIÓ FOGALMA A rehabilitáció modern szemlélete és értékei A rehabilitáció csikorgó fogaskerekei Humanisztikus és technicista irányzatok A REHABILITÁCIÓ LÉLEKTANÁHOZ A lepra mint jelkép Héphaisztosz és Mr. Davis: múlt és jelen Kirekesztő mechanizmusok: stigma és előítélet I. A megbélyegzés és az előítéletes viselkedés MENEKÜLÉS A FOGYATÉKOSSZEREP CSAPDÁJÁBÓL Betegszerep és fogyatékosszerep Szociális mozgalmak I. A polgári jogi mozgalmak mint közvetlen előzmények ii

5 A Taigetosztól az esélyegyenlőségig Ed Roberts szerepe Rehabilitáció vagy önálló életvitel? A fogyatékossággal élő emberek polgári jogi mozgalmainak fő céljai A JOG EREJE ÉS KORLÁTAI A JOGI ALAPMŰVELTSÉG JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN JOGI ALAPFOGALMAK A jog" kifejezés kettős értelme, definíciója és a definíció magyarázata A jog definíciója Az állam A jogalkotó. A jogforrás és a jogforrási hierarchia A jogalkotás A törvény kihirdetése. Az érvényesség és hatályosság kérdései A törvény kikényszeríthetősége Az emberi viselkedés mint jogi fogalom I.8. A jogszabályok általános jellege I.9. A norma A jog mint magatartási szabály A szabály fogalma. A jogszabály függetlensége Jogegyenlőség, jogképesség, cselekvőképesség Lehetőségek a jogkövetkezmények kivédésére Jogértelmezés a kontinentális és az angolszász jogrendben A FOGYATÉKOSSÁGÜGYI TÖRVÉNYALKOTÁS ELMÉLETI HÁTTERE Filozófiai különbségtétel Az antidiszkriminációs törvényhozás létjogosultsága A DISZKRIMINÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE A JOGALKOTÁSBAN A diszkrimináció fogalma A diszkrimináció jogi, illetve társadalmi értelemben vett megjelenési formái Diszkrimináció és szociális kirekesztés A diszkrimináció és a szociális kirekesztés aktív és passzív formái: eredmény, illetve folyamat A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS EGYIK HATÉKONY MÓDJA: AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTŐ TÖRVÉNYALKOTÁS Az esélyegyenlőség megteremtését célzó törvényalkotás lehetséges modelljei A negatív" diszkrimináció tilalma I.2. Pozitív" diszkriminációs modell Kevert típusú törvényalkotás A törvényhozás és a jogszabályok alkalmazásának diszkriminációmentességét ellenőrző mechanizmusok JOGEGYENLŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉG Emberi jogok, jogegyenlőség, esélyegyenlőség Jogérvényesítési képesség A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉST TILTÓ, ILLETVE AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTŐ TÖRVÉNYALKOTÁS NEMZETKÖZI ELŐZMÉNYEI Az emberi jogokkal kapcsolatos szemléletváltás Néhány nemzetközi példa a hátrányos megkülönböztetéssel szemben hozott protektív törvényekre Egy konkrét példa: az Amerikai Egyesült Államok HAZAI EREDMÉNYEK Mi történt és miért? A legfontosabb történések időbeli sorrendje A jogszabály tartalmának értékelése és összevetése az eredetileg elérni kívánt célokkal dióhéjban KÜLÖNBSÉG A TÖRVÉNYEKBEN BIZTOSÍTOTT ÉS A GYAKORLATBAN MEGVALÓSULÓ ESÉLYEGYENLŐSÉG KÖZÖTT: A POLITIKAI ÉS A SZOCIÁLIS JOGOK NEVEZETES OLLÓJA Első generációs jogok: szabadságjogok Második generációs jogok: gazdasági, szociális és kulturális jogok A gazdasági, szociális és kulturális jogok sajátos természete A második generációs jogok jogi kikényszeríthetőségének problémái A szatellita jogok iii

6 A Taigetosztól az esélyegyenlőségig A fogyatékosság jogának viszonya a szociális jogokhoz Azonosságok és különbségek az emberi jogok csoportjai között KISEBBSÉG AVAGY AZ EMBERI LÉTEZÉS EGY VARIÁCIÓJA Normális vagy abnormális, kisebbség vagy pusztán a többség egy csoportja? A társadalmi elfogadás nehézségei fogyatékosság esetében Kisebbségvédelmi tendenciák az Európai Unióban A TÁRSADALMI ÉS A GAZDASÁGI KOORDINÁCIÓ NEMZETKÖZI GYAKORLATA A GAZDASÁG A foglalkoztatás gazdaságossága Követhető elvek A háztartás Lényeglátó gazdálkodás, értékracionalitás Az altruizmus és határai EURÓPÁN INNEN ÉS TÚL, AVAGY: MIT TANULHATUNK MÁS ORSZÁGOKTÓL? A hazai intézményrendszer hiányzó láncszemei A képzés Képzőközpontok A szelektív munkába állítás Formák, irányok Nyílt foglalkoztatás Önfoglalkoztatás (kisvállalkozások) Az új technológiák szerepe Védett foglalkoztatás vállalaton belül Védett műhelyek (sheltered workshops, beschützende Werkstatten stb.) Enklávék ( zárványok") A munkacsapat Szociális foglalkoztatás A prioritásos foglalkoztatás Foglalt üzletek Termékmonopólium, monopolizált üzlet Állami alapból támogatott vállalkozások, illetve vállalatrendszerek Vidéki, falusi-agrár rehabilitációs séma A munkaadókat ösztönző sémák A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS RENDSZEREI Mit és miért? A rendszerek főbb sajátosságai Hasonlóságok Fontosabb különbségek Az adminisztratív szervezet A programok A javadalomhoz jutás változó kritériumai Finanszírozás Összefoglalás A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK JOGAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A hátrányos helyzetű csoport" közösségi jogi fogalma A közösségi szabályozás filozófiája A fogyatékossággal élő személyek jogai A politikai korrektség kultusza az Európai Unióban A fogyatékossággal élő személyek jogai a közösségi jogban A közösségi elsődleges jog A munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló Közösségi Charta vonatkozó cikkelyei A fogyatékossággal élő személyek jogai a közösségi másodlagos jogban és esetjogban iv

7 A Taigetosztól az esélyegyenlőségig A fogyatékossággal élő személyek jogai az EU puha jogában állásfoglalások, ajánlások, közlemények A fogyatékossággal élő személyeket szolgáló közösségi programok Demográfiai problémák az Európai Unióban Az időskorúak jogai a közösségi jogban Az idősek jogai a Közösségi Chartában Az időskorúak speciális problémáinak megjelenése az EU puha jogában állásfoglalások, ajánlások, közlemények A generációk közötti szolidaritás európai éve (1993) Összehasonlítás és összegzés A TÁRSADALMI ÉS A GAZDASÁGI KOORDINÁCIÓ MAGYARORSZÁGI GYAKORLATA FOGYATÉKOS EMBEREK A MAGYAR TÁRSADALOMBAN A múlt egyes elemei Kik ők, és hogyan élnek A MAGYARORSZÁGI REHABILITÁCIÓS HELYZET ALAKULÁSA A KÉT NAGY JOGSZABÁLY ÁLTAL KÖRÜLHATÁROLT PERIÓDUSBAN: 1968 ÉS 1986 KÖZÖTT Bevezetés Hogyan nyilvánítanak valakit rokkanttá? A munkaképesség-csökkenés elbírálása és osztályozása Hányán vannak, és hogyan élnek? A források A megváltozott munkaképességű emberek helyzete Az Országos Orvosszakértői Intézet 1977-es vizsgálata Az Országos Orvosszakértői Intézet 1981-es vizsgálata Tények, adatok A rokkantsági nyugdíjasok számának alakulása A morbiditás és az anyagi lehetőségek A tagozódás és az intézményrendszer A foglalkozási rehabilitáció szerkezete Hogyan reagált a gazdaság1968 és 1983 között? I. A reformidőszak rendelete A rendelet nyomán előállt helyzet : a szabályozás és a szereplők viselkedése I. Az új rendelet A kialakult helyzet okai A későbbi fejlemények A mai helyzet Néhány példa a nonprofit szférából Fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról a TOP 200 adatbázis alapján Halaszthatatlan teendők FOGYATÉKOSSÁG ÉS EGYHÁZAK: A REHABILITÁCIÓ ÉS A MENTÁLHIGIÉNÉ Bevezetés Az út a múlttól a jelenig A szociálpolitika fogalmainak és értékeinek változása Az egyes felekezetekben zajló mentálhigiénés tevékenység madártávlatból Az evangélikus egyház Az izraelita felekezet A református egyház A római katolikus egyház A baptista egyház Az evangéliumi pünkösdi közösség A hetedik napi adventista egyház A metodista egyház Két, felekezethez nem egyértelműen kötődő kezdeményezés: a Bárka és a Hit és fény Következtetések A FOGYATÉKOSSÁG NÉHÁNY BIOLÓGIAI VONATKOZÁSA v

8 A Taigetosztól az esélyegyenlőségig BEVEZETÉS BIOLÓGIAI-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPFOGALMAK: AZ EMBERI TEST SZERVEINEK, SZERVRENDSZEREINEK VÁZLATOS ÁTTEKINTÉSE Bőr, kültakaró Csont-, izom- és ízületi rendszer Az idegrendszer A légzőrendszer Szív, keringési és érrendszer Vérképző szervek A tápcsatorna Húgy-ivar szervek Endokrin rendszer (belső elválasztású mirigyek) A látási rendszer A hallás és az egyensúlyozás rendszere MARADANDÓ FOGYATÉKOSSÁGGAL JÁRÓ SÉRÜLÉSEK Szülési agyi károsodás (cerebralis paresis) Értelmi fogyatékosság Autizmus Későbbi életkorban szerzett agysérülések (baleset, daganat, vérellátási zavar) Gerincsérülések Látási zavarok Hallási zavarok A siketek jelnyelve A nyelv, a beszéd és a kommunikáció zavarai Tartós fogyatékosságot előidéző égési sérülések A BIOLÓGIA ÉS A JOG TALÁLKOZÁSÁNAK EGY SPECIÁLIS RÉSZTERÜLETE: A BIOETIKA A bioetika legérzékenyebb területei Eugenika Eutanázia Méhen belüli diagnosztika. Genetikai szűrés Különleges emberi reprodukciós eljárások Genetikai beavatkozás az élő szervezetbe. Klónozás A bioetika és a jog A CSALÁD, A NŐK, A FIATALOK ÉS A SZEXUALITÁS KÉRDÉSEI A CSALÁD A család fogalma és funkciói Az egyensúlyvesztés elemei a családon belül Sérült gyermek a családban ép családtag sérültté válik Kritikus fordulópontok A nevelés dilemmái Idősödő szülők A szülő és a szakember közötti együttműködés buktatói A hatékony együttműködés hiányának okai I. A szülő mint felnőtt A hatékony együttműködés hiányának okai II. A szülő és a szakember közötti kapcsolat aszimmetriája; a szülő mint terápiás partner A hatékony együttműködés hiányának okai III. - A szülői viselkedés tudatos és tudattalan mozgatórugói A hatékony együttműködés hiányának okai IV. - A sors keze" vagy saját választás? Engedelmes együttműködés vagy autonóm döntés? A sérült/fogyatékossággal élő szülő(k) és gyermeke(ik) A szülő nehézségei I.5.2. A gyermek nehézségei Feladatok és kérdések A NŐK, A FIATALOK ÉS A FOGYATÉKOSSÁG/SÉRÜLTSÉG A nők és az ugyanolyan állapotú férfiak közötti különbségek A női szerepből adódó speciális problémák I. Kapcsolat a szülőkkel Vesztes (?) verseny a szépségért vi

9 A Taigetosztól az esélyegyenlőségig Gyermekvállalás A nők harca önmagukért A fiatalok és a fogyatékosság Egészségügyi ellátás Intézeti elhelyezés Oktatás, munkavállalás Szexualitás, házasság A SZEXUALITÁS Akinek van neme, és akinek nincs. Társadalmi attitűd a sérültséggel élő ember szexualitásával kapcsolatban Kényelmes sztereotípiák Nem és szexualitás Hamis előfeltételezések A szexuális önkifejezés, önmegvalósítás, valamint szabadság külső és belső akadályai I. A nevelés okozta gátak. Túlféltés, családi vagy intézeti zsarnokság" Reklámszépség, reklámszex-a tökéletesség" bűvöletében A hiányos vagy hamis énkép. Az önértékelés jelentősége A párválasztás nehezítettsége A szakemberek és a szexualitás A szakember viszonya a szexualitáshoz A szakember üzenetei a szexualitásról A segítés útjai: a tények elfogadása és a bőkezűen nyújtott információ I. Elfogadtatás a családban Szexualitás és rehabilitáció A szakember lehetőségei A PLISSIT modell tanulságai Szexualitás a gyakorlatban Problémaforrások az egyes állapotokban Amit a sérült ember tehet önmagáért Kérdések, feladatok AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGIG Esélyegyenlőség a gyakorlatban MORÁLIS AKADÁLYMENTESSÉG Népszerű" hamis mítoszok, káros sztereotípiák Az informálás és az én-formálás" jelentősége az előítéletes gondolkodás megszüntetésében Informálás Én-formálás" A sport mint az én-formálás egyik hatékony eszköze FIZIKAI AKADÁLYMENTESSÉG OKOSAN ADNI, MÉLTÓSÁGGAL FOGADNI A segítés szintjei a segédeszközök A segítés szintjei a személyi segítés A civil szervezetek szerepe A VALÓDI ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTÉST SZOLGÁLÓ KIADVÁNYOK FELHASZNÁLT IRODALOM AJÁNLOTT IRODALOM vii

10 A táblázatok listája táblázat Modellváltás a rehabilitációban modellváltás a törvényhozásban táblázat Rehabilitáció vagy önálló életvitel? táblázat Paradigmaváltás a fogyatékossággal élő emberek rehabilitációjában táblázat A mai fogyatékossággal kapcsolatos törvényeket megalapozó nemzetközi emberi jogi dokumentumok táblázat Az első és második generációs emberi jogok összehasonlítása I táblázat Az első és második generációs emberi jogok összehasonlítása II táblázat Milyen munkaerő a fogyatékossággal élő ember? táblázat Jobban dolgozik-e egy fogyatékossággal élő ember, mint mások? (A vállalatok százalékában) táblázat Fogyatékossággal élő személyek tulajdonában lévő 53 vállalkozás fontosabb adatai néhány fejlődő országban (töredék minta alapján) táblázat A korai agyi károsodás okai táblázat Értelmi fogyatékossági alcsoportok táblázat Az értelmi fogyatékosság okai táblázat Néhány példa a gerincvelő-sérülésnek a sérülés magasságától függő következményeire 195 viii

11 BEVEZETŐ GONDOLATOK 1. Miért őszén szomorú és egyben felháborodott üzenet érkezett egyik fiatal munkatársunktól. A kollégium melletti elektronikai szakboltban kapcsolót akartam venni. Egész jó kis bolt, csak az a baja, hogy alagsorban van, és egy meredek lépcsőn kell lemenni, az én kerekesszékem pedig még mindig nem képes lépcsőzni. Megkértem a barátnőmet, hogy hívjon fel nekem egy éppen ráérő eladót, akinek elmagyarázhatnám, mire van szükségem. Már nem tudtam, mi van, olyan sokára jött csak vissza, egy mogorva, szemüveges, főnök kinézetű fickóval a háta mögött, aki nagy kelletlenül megállt a lépcső felénél, onnan vakkantgatott felfelé. Aztán megint hosszasan eltűnt, végül felhozott egy kapcsolót, az orrom alá dugta, majd amikor látta, hogy még mondani szeretnék valamit, gyorsan sarkon fordult, és visszaindult. Uram szóltam utána, lenne még egy kérdésem. Félig háttal nekem megállt a lépcső alján. Hogy hallotta-e, amit kérdeztem, nem tudom, én mindenesetre nem értettem a válaszát, hiszen mögöttem az úttesten autók és buszok jöttek-mentek. Elnézést próbálkoztam, megtenné, hogy feljebb jön kicsit a lépcsőn? A zaj miatt nem hallottam, amit mondott. Erre azon nyomban visszafordult, nem sajnálta a fáradságot, hogy még néhány lépcsőn is feljöjjön, csak hogy az arcomba vághassa: Hát ez jó. Még süket is hozzá! Megnémultam a dühtől, a szégyentől, a megaláztatástól. Intettem a barátnőmnek, hogy menjünk innen, aztán néhány méter után, saját jobb meggyőződésem ellenére visszakanyarodtam. Tudja, uram kiáltottam utána a boltba, azért szorulhatott volna önbe egy kis segítőkészség, empátia vagy ilyesmi! Na csak ez kellett neki. Most aztán meg tudta emelni a hangját úgy, hogy ne csak én halljam, hanem a fél utca. Mégis mit képzel?! Ugráltatja itt az embert, kihasználva a helyzetét, csak azért, mert nem tud lejönni, mint más rendes ember! Mintha más dolgunk sem lenne, mint neki a kedvére tenni! És ráadásul még nem is hallja! vágta az arcomba a legteljesebb undorral. Pillanatra elcsodálkoztam. Valóban fokozná a»bűnösségemet«, ha még rosszul is hallanék?! Ha magának kellene beülnie ebbe a székbe, tudná, hogy az ember nem jókedvéből vagy lustaságból használja emeltem meg most már a hangomat én is, teljesen fölöslegesen. Átfutott a fejemen, milyen lehengerlő tudnék lenni, ha rázúdíthatnám az ilyen alkalmakra kigondolt, csípősnél csípősebb válaszaimat, szellemes sziporkáimat, de természetesen egy sem jutott eszembe. Ránéztem a barátnőmre, aki sápadtan, sírós szemmel hallgatta a szóváltást. Elszégyelltem magam. Nem elég, hogy engem megaláznak, de ő is micsoda helyzetekbe keveredik miattam! Kézen fogtam, és elindultunk. Kapcsoló nélkül. És ez csak ennyiben maradhat? Lehetséges, hogy az ilyen emberek büntetlenül megússzák?! A keserű kérdésre, sajnos, itt és ma az egyetlen reális válasz az, hogy igen, lehetséges. S bármilyen szomorú, azért lehet ez így, mert van, ami nem jogszabályokon múlik, hanem egy egész ország közhangulatán, szemléletén, tisztességén. Addig, ameddig alapvetően meg nem változik az emberek stílusa, hangneme, egymáshoz való viszonya, amíg az elemi udvariasság, tapintat és szolidaritás csak kőkorszaki maradványként bukkan fel, amíg a kedvesség, segítőkészség és jóindulat nem érték, addig mindenki büntetlenül megengedheti magának, hogy beletaposson a kiszolgáltatott emberbe, legyen az egy sérült fiatalember, hajléktalan nő, netán elesett öregember vagy egy éhes kisgyermek. ix

12 BEVEZETŐ GONDOLATOK A könyvet azért írtuk, hogy a tisztelt Olvasó például egy családsegítő szolgálat szociális munkása, a rehabilitáció bármely területén dolgozó szakember, valamely segítőszakmára készülő egyetemi vagy főiskolai hallgató, lakóotthon vezetője, társadalombiztosítási előadó, minisztériumi köztisztviselő, önkormányzati szociális osztály vagy jogsegélyiroda ügyintézője stb. a belőle megszerezhető információkkal felfegyverkezve, hatékonyan és hatásosan tudja szétsugározni a benne rejlő üzeneteket a saját területén való munkálkodása közepette. Már akkor is sokat tesz fogyatékossággal élő embertársaink esélyegyenlősége érdekében, ha pusztán a létezési módjával, kommunikációs stílusával, mindennapi gesztusaival és bánásmódjával a közös világ gondolatát sugallja. Mert közös a világunk: 1 nincs külön világ az épek és egy másik a fogyatékossággal élők számára, egyetlen világ van, s valamennyiünknek abban kell élnünk, emberséges békességben. A feladat egyértelmű. Károlyi Amy megfogalmazásában így hangzik: Mindennel együtt kell szeretned, a székesegyház nem lesz kisebb, ha egy-egy téglája kihull. Állj alá oszlopnak, egyensúlynak mozdulatlanul. Számon kérik az istenek, hogy helyt álltál-e, ott alul. (Károlyi Amy: Számadás) 1.1. A szóhasználatról: minek nevezzelek Ez a könyv olyan emberekről szól, akiknek valamely fizikai, szellemi vagy érzékszervi, esetleg ezek kombinációjából adódó probléma miatt lényegesen több nehézséggel kell megküzdeniük az életük során, mint a szerencsésebb többségnek. Az írás a legkülönbözőbb nézőpontokból igyekszik körbejárni magát a problémát, s kísérletet tesz rá, hogy megragadja a társadalomnak a problémára adott reakcióit, felajánlott megoldási módjait is. A középpontjában mégsem a problémák állnak, s még csak nem is azok az állapotok, amelyeket betegség, baleset, a születés közben vagy még a méhen belül elszenvedett ártalom, esetleg valamely ismeretlen kór idéz elő, hanem azok az emberek, akiknek ezen állapotok a különböző funkcióit korlátozzák. Ha jelzővel akarjuk illetni, vagy egyszerűen szeretnénk leírni, megnevezni az e csoportba tartozókat, rögtön nyelvi nehézségekbe ütközünk. A fogyatékosság, fogyatékos kifejezések valamelyest lekezelők, diszkriminálók, mégpedig azért, mert az egyén, a személy hangsúlyozása helyett éppen magát az embert rejtik el, a gyengeségét helyezve előtérbe. Nem véletlenül fakadt ki könnyes indulattal egy édesanya egy konferencián a szóhasználat ellen, mondván: Az én gyerekemet ne fogyatékosozza le senki! A magyar nyelvben használatos többi kifejezés pedig vagy még bántóbb, vagy túlságosan pontatlan. Az angolból már rég eltűnt a feeble minded (hígagyú) és a crippled (nyomorék), s felváltotta előbb a handicapped (hátrányos helyzetű), majd az impaired (károsodott), később a disabled (sérült), hogy végül napjainkra csak azok a kifejezések számítsanak szalonképesnek, amelyekben a személy (ember, gyermek, férfi, nő) szerepel elöl, mint a lényeges, meghatározó fogalom, s csak ezt követheti a sérültség természetének megjelölése (pl. child with a physical challenge mozgássérült gyermek, person with a hearing disability hallászavarral küzdő személy). Hasonló változásokról tanúskodnak a német, a holland, a svéd, a dán, a norvég, a finn, a spanyol előadások és szakirodalmi anyagok is. Ami a magyar nyelvet illeti, egy 1998-as országos, reprezentatív felmérés 2 azt mutatta, hogy nálunk is jelentős változások tapasztalhatók a fogyatékosságok megnevezése terén. Minél fiatalabb, minél iskolázottabb és minél nagyobb településen él valaki, annál nagyobb valószínűséggel utasítja el a köznyelvben még fellelhető, de mára már sértőnek számító kifejezéseket (rokkant, világtalan, ütődött stb.). A magyar nyelv azonban nem fogadja el a túlságosan körülíró, az állapotokat elfedő (eufemisztikus) elnevezéseket, s nem nyertek polgárjogot az ember, személy kifejezést is magukban foglaló, s ezáltal túl hosszú kifejezések sem (mozgáskorlátozott személy, értelmileg akadályozott ember, látássérült gyermek stb.). A felmérések, a napi gyakorlat s az érintettekkel való sűrű konzultáció alapján biztonsággal állítható, hogy nem sért emberi méltóságot, s nem vét a magyar nyelv jelenleg élő kifejezésmódja ellen az, aki a különböző fogyatékosságokkal kapcsolatban az alábbi kifejezéseket használja, akár a magánéletben, akár nyilvános megnyilatkozásai során: beszédképtelen, értelmileg akadályozott, értelmi fogyatékos, hallássérült, látássérült, mozgássérült. 1 A Közös a világunk jelszót a De jure Alapítvány indította útjára 1996-ban Gyulán, az első hasonló című koferenciáján. 2 A De jure Alapítvány és a Marketing Piackutató Centrum közös munkája, a Soros Alapítvány támogatásával. x

13 BEVEZETŐ GONDOLATOK A köznyelvben tehát, úgy tűnik, az érzelmi elemek hatására, s gyakran a szakemberek által számon kért pontosság rovására is, egyértelműen a szelídebb, kevésbé bántó kifejezések térnyerése figyelhető meg. A pontosság vagy minősítésmentesség dilemmát a nemzetközi szakma sem oldotta még meg, a kérdés változatlanul az, hogy az állapotot nevezzék-e meg, az állapot tartós következményeit vagy azt a tükröt, amelyet a társadalom tart a sérült ember elé. A WHO 1980-as, majd 1997-es két klasszifikációja, a két ICIDH (International Classification of Im- pairments, Disabilities, and Handicaps) közötti különbség világosan tükrözi e későbbiekben részletesen bemutatott és elemzett gondolkodásbeli paradigmaváltást. Mind a WHO ezen törekvéseiben, mind a szakemberek és az érintettek változtatási igényében jól tetten érhető az igyekezet a modern társadalmi értékrendet jobban kifejező, sem nem megalázó, sem nem diszkriminatív, ugyanakkor pontos elnevezésrendszer kidolgozására. A magyar nyelvben manapság használatos valamennyi kifejezésnek megvan a maga előnye és hátránya. Sérült ember (sérültséggel élő ember): ma talán ez a legáltalánosabban elfogadott kifejezés, legalábbis az érintettek körében, míg a szakemberek túl általánosnak s emiatt pontatlannak tartják. Előnye, hogy talán a legkevésbé diszkriminá- ló. Hátránya a bizonyos fokú pontatlanság mellett az is, hogy nem utal a társadalmi környezetre és annak az állapotra adott reakcióira, ehelyett az egyedi, egyszeri kiemelésével azt sugallja, mintha a sérültség csupán az egyén problémája lenne. További kedvezőtlen vonása, hogy a fogalom a sajátos helyzet fizikai, sőt orvosi, egészségügyi összefüggését hangsúlyozza, pedig éppen a terület túlmedikalizáltsága vezetett igen sok olyan problémához, amelyek megoldása még ma is jelentős energiákat emészt fel. Akadályozott ember (akadályozottsággal élő ember), értelmileg vagy fizikailag akadályozott ember: tartalmilag nézve valószínűleg ez a legszerencsésebb szóhasználat, hiszen azon túl, hogy kevéssé diszkriminál, az akadályozottságban benne van a személyes elem mellett a környezeti, a társadalmi elem is. Hátránya az, hogy túl hosszú, és különösen a hosszabb alak meglehetősen nehézkes. Az érintettek maguk nem kedvelik, így ez a kifejezésforma leginkább a szakemberek körében használatos. Fogyatékos ember (fogyatékossággal élő ember): ez a leghagyományosabb, mind a mai napig a legszélesebb körben elterjedt kifejezés. Hátránya, hogy amellett, hogy az érintettek gyakran bántónak és diszkriminatívnak tartják, szintén nem utal a társadalmi környezetre. Előnye, hogy a másik kettővel szemben mintha jobban kapcsolódna a magyar nyelv hagyományaihoz, ezért is kerülhetett be a magyar jogi nyelvbe is (lásd később). E könyv szerzői elfogadják, hogy a mai magyar köznyelvben és szakmai nyelvben egymás mellett élnek a fent említett kifejezések. Előnyeiket, hátrányaikat ismerve és ismertetve arra a következtetésre jutottak, hogy éppen e párhuzamosság miatt nem kötelezik el magukat egyik mellett sem. Tiszteletben tartva az érintettek érzékenységét, a szakmai követelményeket, s rugalmasan alkalmazkodva az alakulóban lévő nyelv követelményeihez, a szövegösszefüggésnek megfelelően, váltakozva élnek hol egyik, hol másik kifejezésformával. Ez tehát az oka annak, hogy a könyvben mindegyik fogalomhasználattal találkozik majd a tisztelt Olvasó A hatalom és a fogyatékosság viszonya Könyvünkben a fogyatékossággal élést a hatalom és az egyén, a hatalom és a csoport összefüggéseként kezeljük. E sajátos megközelítés alapja az a meggyőződés, hogy a fogyatékosság a modern korban mindenekelőtt hatalmi kérdés. A létrehozott, kialakított és módosított viszonyok ugyanis elsősorban hatalmi jellegűek, amely jelleg azonban nem csupán, s nem is főként a politika síkján jelenik meg, hanem a társadalom legkülönfélébb szintjein és mélyrétegeiben. A politika szintjén megjelenő hatalmi elem világosan kitűnik, ha a következő alapvető kérdésekre keresünk választ: Létezik-e törvények által körülhatárolt és működtetett, országos szintű fogyatékosságügyi ellátórendszer? Ha létezik ilyen, annak színvonala megfelel-e az ország általános színvonalának, szociális, oktatási, egészségügyi stb. ellátottságának? Alatta marad-e vagy felülmúlja-e azt? Részt vesznek-e országgyűlési képviselőként az ország törvényhozásában fogyatékossággal élő emberek? Számarányuk, reprezentációjuk megfelel-e az ország lakosságán belüli számarányuknak, súlyuknak? A társadalom mélystruktúráinak szintjén tükröződő hatalmi viszony nem ennyire egyértelmű, de létező és jelen lévő, amint azt a következő kérdések is mutatják: xi

14 BEVEZETŐ GONDOLATOK Képesek-e a fogyatékossággal élő személyek szabadon, akadálymentesen közlekedni a társadalomban? Ez az akadálymentes közlekedés megvalósul-e fizikai értelemben, azaz a többségi társadalom figyel-e sajátos helyzetükre, megfelelő intézkedéseket tesz-e a normális, mindennapi életlehetőségeik megteremtése érdekében, vagy ezt figyelmen kívül hagyja? Az akadálymentes közlekedés megvalósul-e a lehető legszélesebb értelemben: vannak-e annak rossz jogszabályokból, előítéletekből, stigmatizálásból, megalázásból tudatosan vagy akár öntudatlanul épült, emelt korlátai? Milyen tipikus körülmények között él a sérült ember a társadalomban? Van-e lehetősége életformája, életkörülményei valódi megválasztására, essék a választása a család, kiscsoportos lakóotthon, intézmény, lakópark vagy önálló életvitel bármelyikére? Milyen a sérült emberrel szemben a társadalomban meghonosodott, tipikus verbális érintkezési mód? Tiszteleten s valódi egyenrangúságon alapul? Tegező-e vagy magázó? Hogyan kommunikálnak vele s családjával a gyógypedagógusok, a rehabilitációs szakemberek? Velük való viszonya mellé- vagy alárendelt-e? Van-e lehetősége a sérült embernek jogai gyakorlására? Él-e, élhet-e szavazati jogával? Akadályok nélkül kielégítheti-e vallásos, transzcendens szükségleteit? Gyakorolhatja-e szexualitását? Saját legbenső szükségletei szerint választhat-e párt, köthet-e házasságot, vállalhat-e gyermeket? Van-e lehetősége tanulni, szabadon részesülni az iskolarendszer nyújtotta szolgáltatásokból? Részt vehet-e a felsőoktatásban? Milyen a különféle fogyatékosságokkal élő emberek relatív képzettségi szintje a társadalom többi rétegéhez képest? Nyitva állnak-e előtte a társadalom magas pozíciói? Tud-e munkát vállalni? Mekkora a fogyatékossággal élő emberek körében a munkanélküliség aránya? Alulvagy felülmúlja-e a társadalmi átlagot? S hogy miért teszik fel oly ritkán e kérdéseket a társadalom kisebb-nagyobb csoportjai, miért hallgat a fogyatékosságról a legnagyobb egyetértésben a hatalom, a művészet, az egyház, a politika és a média? Nemcsak azért, mert a fogyatékosság és a vele szorosan összekapcsolódó rehabilitációs területek társadalmi vakfoltok, amelyeknek se presztízsük, se túlzott ismeretük nincsen, 3 hanem azért is mert, valamely sajátos szociálpszichológiai jelenségként tabutémának számítanak:...tabutéma a rokkantság, a fogyatékosság, a végleges munkaképtelen az egészség krónikus, illetve visszafordíthatatlan állapota miatt írja Buda Béla, 4 s állítja, hogy e tabut pusztán a közvélemény, a közhangulat alakította ki. Megérthetjük, hogyan kényszerítenek hallgatásra a rejtett énvédő mechanizmusok hiszen az átlagembert szorongással tölti el a gondolat, hogy vele is bármikor megeshet ilyesmi!, s hogyan tágulnak ezek társadalmi méretűvé és alakítják ki a társadalomban a kimondatlan tilalmakat. Az elhárítás [egyéni és társadalmi szinten is!] nemcsak amiatt lehet, hogy mindannyian érezhetjük, ha nem is születtünk testi vagy értelmi fogyatékosnak, az általában tréfásnak szánt kiszólás vonatkozhat ránk, és érhet bennünket baleset, de még inkább megrokkanhatunk krónikus betegség miatt, mi is lehetünk agyvérzés után ágyban vegetáló lények, infarktus után leszázalékoltak, rák miatt operáltak, kellemetlen kezelésre ítéltek, agykárosodott alkoholisták, időskori leépülésben szenvedők. Talán az egész civilizációnk sem akar szembenézni a keserű ténnyel, hogy az egészség illúzióját fel kell adnunk, a modern társadalomban a teljes részvétel képessége csak időleges, ezalatt az emberek jelentős része környezeti vagy saját életvezetése által kiváltott ártalmak következtében krónikus beteg lesz, fogyatékossá vagy rokkanttá válik. (Buda 1990, 1.) A sérült ember szemszögéből nézve azonban teljesen mindegy, hogy a többségi társadalom, s nevében a hatalom, direkt vagy indirekt technikákkal, esetleg csak öntudatlanul ( nem tudják, de teszik Karl Marx) korlátozza-e boldogulását, életének kiteljesedését. Könyvünk így a társadalmi elhárítás oldását, a tabutéma napfényre hozását s ezek révén a fentebb értelmezett hatalmi összefüggések feltárást is célozza. Akkor is, ha ritkán utalunk rá. A szerzők 3 Dr. Pető Zoltán, Zsákutca? A rokkantság, a szociális otthon és a rehabilitáció dilemmái. Budapest, Animula Könyvek, Magyar Pszichiátriai Társaság. 4 Buda Béla, Előszó. In dr. Pető Zoltán: id. mű, 1-4. xii

15 1. fejezet - 1. A TAIGETOSZTÓL Kultúrtörténeti és antropológiai megközelítések Korinthoszi amfóra részlete, a lovon ülő, hátrafordult lábfejű Héphaisztosz ábrázolásával I. e. korai VI. sz HONNAN ERED A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBERREL SZEMBENI ELŐÍTÉLET? Megfigyeltem, hogy akiknek így előreáll az ajkuk, azok is gonoszak, mint a törpék és a nyomorékok. (Egyik hajléktalan ember a másiknak; Budapesten, a 2-es villamoson, március 17-én) Nem ígérhetjük olvasónknak, hogy e fejezet elolvasása után megnyugtató és végleges válaszokkal rendelkezik majd az előítélet eredetére vonatkozóan. Nem ígérhetjük, hiszen nekünk magunknak sincsenek ilyenek. Már annak is örülünk, ha a jövőben jobban figyel magára és másokra, ha eltöpreng, s ha tovább kérdez, vagy ha saját magatartását és előítéleteit górcső alá veszi. Az emberi történelem során az egyes korok és kultúrák meglehetős változatossággal reagáltak a fogyatékosságra, a sérültségre. De ami ezzel némileg rokon az öregségre, a súlyos betegségre is. Minden társadalmat szemléletesen jellemez a múltjához (öregek), a jelenéhez (például súlyos betegeihez, a fogyatékossággal élő emberekhez) meg ajövőjéhez (gyermekek) fűződő viszonya. Ugyanez az állítás régebbi korokra és más, például nem modern és nem európai kultúrákra, sejtésünk szerint, ugyanígy igaz lehet. Az emberi fogyatékosság története több szálon fut, semmiképpen sem lineáris. Ebben a fejezetben arra törekszünk, hogy legalább néhány szálat megmutassunk belőle. A feladat hosszú távon annak rekonstruálása lesz majd, hogy milyen volt a fogyatékossággal élő emberek társadalmi státusa, milyen okokból váltak fogyatékossá, tudtak-e dolgozni, házasodni, született-e gyermekük, milyen mértékben voltak elválasztva a társadalomtól, mi történt a súlyosan sérült gyermekekkel, és így tovább. Amikor e kutatásokat kezdtük, alig-alig voltak ilyen tárgyú publikációk. Ma már többfelé dolgoznak ezeken a kérdéseken a világon, mégis generációk közös munkája kell hozzá, hogy a jelenleginél lényegesen tisztábban lássunk. Ami legelőször szembetűnik még ma is, az a fogyatékosságtörténeti szakirodalom szinte teljes hiánya. Hiszen vannak orvostörténeti anyagok, például a kitűnő Hollander munkái, 1 vagy egy-két képeskönyv, de ezek orvostanhallgatóknak nyújtanak ismereteket betegségtípusokról, máskor pedig többé-kevésbé elrettentő képeket, reprodukciókat mutatnak be, gyakorta a szörnyülködést kiváltó látványért csupán, tehát társadalomtudományi elemzés, értelmezés nélkül. A kultúrába és korba ágyazott elemzések hiányoznak így legjobban, mert nem ismerjük meg sem az adott kultúrában élő, adott korban élt sérült emberek mindennapi életét, sem pedig a társadalom tipikus reakcióit. Ráadásul úgyszólván mindig a betegségre, és sosem a fogyatékosságra akadályozottságra és így tovább vannak tekintettel. Pedig az igazi feladat ez lenne: rekonstruálni régi korokból, kultúrákból a fogyatékossággal élő ember valóságos körülményeit. Ebben a munkában az osztályharcos szemlélet valószínűleg kevéssé lehet segítségünkre sem az alkalmanként militáns marxi, sem 1 Szilágyi jános György hívta fel rájuk a figyelmemet. 1

16 1. A TAIGETOSZTÓL... pedig a talán valamelyest cizelláltabb másik változatában (Foucault 2001A, ), de a mindennapi gondolkodásban is oly gyakori spekulációk (spira- litás, ismétlődés a történelemben stb.) sem sokkal inkább. Két elv lesz különösen fontos vázlatos történeti áttekintésünk során: az egyik az asszirológus Leo Oppenheim (1977, ) gondolata: olyan szemléletre van szükség, amely a múlt eredményeit a maguk körülményei között ítéli meg, és nem akarja mindenáron belegyömöszölni azokat egy mindent átfogó fejlődési szkémá- ba. A másik pedig a bibliakutató Herman Gunkel eredetileg szövegekkel kapcsolatos megjegyzése: minden tényt és korabeli megállapítást életbe ágyazva (Sitz im Leben) kell elhelyezni. Úgy tűnik tehát, hogy ha egy korhoz vagy kultúrához nem a saját értékeivel és mércéjével, hanem saját előítéleteinkkel közeledünk, vajmi keveset fogunk megérteni belőle. Jó lenne hát, ha sikerülne az egyes, vázlatosan érintett korok fogyatékossággal élő emberének helyzetét, még ha kezdetleges szinten is, de mégis abban a formában felidézni, amint az a mindennapok valóságában megjelenhetett. A feladat kétségkívül igen nehéz. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy ezzel a kutatásnak még mindig csak az elején, az első lépések megtételénél járunk. A fogyatékosság testi vagy szellemi természetű lehet. Az ilyen emberhez fűződő közösségi-társadalmi viszony egyik kétségkívül meghatározó tényezője az a kép, melyet kora az emberi testről, szellemről alkotott. Szociológusok például kimutatták, hogy a testi megjelenés ( hexisz ) könyörtelenül elhatárol egy társadalmi réteget a másiktól. De ugyanígy az emberi testről alkotott kép is szigorúan megkülönböztet korszakokat, kultúrákat egymástól. Ehhez a képhez minden esetben értékek fűződnek, melyek azonban nem feltétlenül etikaiak vagy esztétikaiak például Rubens nőalakjai, hanem gyakran egészen mások (egészség). Az értékek vizsgálata azért különösen fontos, mert tipikus szerepük az emberi viselkedés vezetése. Szemléletesen mutatja ezt a modern társadalmak esete. Ma az akadályozott ember ritkán élvez elismerést, megbecsülést. Ez a tény több további tényezővel együtt összefügg az uralkodó értékrend összetételével is. A modern társadalmak tagjai számára például a média, a reklámok által is erősen sugalltan kiemelkedő érték az egészség, a fiatalság, a produktivitás, a függetlenség és a szépség. Az ami szép, az jó is sztereotípia működik a társadalom tagjainak mindennapi gondolkodásában. Bár a következőkben még meg kell különböztetnünk látható és nem látható fogyatékosságot, annyi már itt a tévedés különösebb veszélye nélkül leszögezhető, hogy az említett értékek nem kifejezetten kedveznek egy ritkán tökéletes egészségű, gyakran még csak nem is fiatal, többnyire nem produktív és nem független, ráadásul a köznapi értelemben általában nem is szép, vagy másképpen szép sérült ember respektusának. A fogyatékosság problémája bizonnyal egyidős magával az emberrel, de mai, roppant szélesen elterjedt, súlyos formájában meglehetősen új keletű: egyfelől folyamatosan, lassan, másfelől mégis a XX. század közepétől vált világméretű problémává. A régi időkben a sérülten született vagy fogyatékossá lett emberek általában viszonylag korán meghaltak. George Morris Piersol közismert fordulata szerint a modern medicina éveket adott az élet számára, most nagy és közös felelősség életet adni az évek számára. (Ez természetesen nemcsak az idősekre, hanem legalábbis azonos súllyal a nagyszámú fogyatékossággal élő emberre is vonatkozik.) Annál is inkább, mivel a modern kor igen változatos módokon termeli a fogyatékosságot. A nagyipari munka, a zsúfolt, veszélyes tömegközlekedés, az egészségtelen életmód, a nem megfelelő és túlzott gyógyszerfogyasztás, a hatalmas mennyiségű káros kémiai anyag bevitele a szervezetbe, a felfokozott stresszhatások, az erősen szennyezett környezet csak néhány a jellemző és roppant veszélyes, fogyatékosságot előidéző tényezők közül. Ennek megfelelően a rehabilitációs szemlélet is csak néhány évtizede terjedt el a világon. Az állatvilágban a sérült egyed az esetek túlnyomó többségében pusztulásra ítéltetett, részben a természetes kiválasztódásnak nevezett folyamat eredményeként, részben pedig gyakran éppen saját társai pusztítják el (bár mint Frans de Waal írja Jótermészetűek című könyvében, a csimpánzok kiemelt figyelemmel törődnek fogyatékos társaikkal). Az emberi és állati társadalom különbsége sok egyéb mellett ebben áll: az embert kultúrája, az általa felépített egészen komplex rendszer teszi képessé olyan társadalmi intézmények működtetésére, melyek folytán az állatok szintjén bekövetkező, említett következmények kikerülhetőkké válnak. A fogyatékossággal élő emberrel szembeni előítélet végső, legtávolabbi forrása részben mégis feltehetően éppen ez az atavisztikus, ősi ösztön, melynek hatása újra és újra, korról korra átüt a kultúra védőszövedékén. Az előítélet keletkezésének egyik okát ebben az összefüggésben találtuk meg. További, az előítélet keletkezése felé vivő megfigyelés, hogy a fogyatékosság maga minden általunk vizsgált történeti korban és a kultúrák zömében egészen mélyen összekapcsolódott a transzcendenciával: az emberek, a különféle népek a történelem előtti koroktól kezdődően egészen a mai, modernnek nevezett időkig úgy vélték, hogy eredete valahol a látható, tapasztalható világon túl van. Az ember úgy van a sérülten születéssel, a fogyatékossá válással, mint a halállal: nehezen képes elfogadni, hogy lehetséges, s ha lehetségességét létezéséből látja is, nem képes értelmezni, hogy miféle okok idézik elő. 2

17 1. A TAIGETOSZTÓL... Az előítélet forrásvidékén ott találjuk a mai időben sokak által számottevő magyarázóerővel felruházott és nagyra értékelt, mások által átkozott másságot is, mely gyakran szemmel láthatóan, máskor viszont láthatatlan módon jelzi a fogyatékossággal élő és a nem fogyatékossággal élő ember közötti különbséget. A rehabilitáció és a fogyatékosság történeti és kultúrantropológiai vizsgálata ma még gyerekcipőben jár. 2 Jószerével szakirodalma is alig van, így valóban csak nagyon óvatosan lehet néhány eredményt elővételezni most. Bár a kutatások által még mindig nem megfelelően igazolt, mégis megkockáztatható, hogy maga a kultúra, tehát a nagy humán kultúrák, mint például a régi zsidó tradíció, az ógörög hagyomány, az óegyiptomi kultúra vagy a kereszténység és így tovább nem diszkriminálnak. Sumer szörnyalak az i. e. 3. évezred elejéről S ha ez így van, akkor a fogyatékossággal élő emberrel kapcsolatos előítéletek nem a nagy kultúrákból erednek, hanem atavisztikus, ősi ösztönök, pogány babonák, vallásos balhiedelmek és a fogyatékossággal élő ember mássága folytán az egyes nagy kultúrák dominanciája mellett, ezekkel való kölcsönhatásban termelődnek és születnek újjá. Kul- túrhistóriai vizsgálódásaink rövid, előzetes összefoglalója eddig tart, a részleteket a következő oldalak tartalmazzák. A történeti példák sorát a Mezopotámiából ránk maradt ékírásos táblák tanúságával kezdjük. Itt érhetjük először tetten az imént említett, egészen alapvető összefüggést: azt, hogy a sérültség, fogyatékosság az emberi és társadalmi tudatban a legmélyebben kapcsolódik egybe a transzcendencia keresésével. A társadalom tagjainak a fogyatékossággal élő emberhez való viszonyáról, az akadályozott embernek a közösségben elfoglalt helyéről igen keveset tudunk meg belőlük. Az egyetlen nyom talán csak az, hogy nemcsak olajból és füstből, hanem torzszülöttekből is jósoltak. Prognosztikus ómeneknek, azaz a jövőre vonatkozó előrejelzést lehetővé tevő jeleknek tulajdonították létezésüket, túlvilági erők hatását sejtve bennük. Ha a fogyatékosságra racionális, evilági magyarázat nem adódott, valamiféle nem evilágit kerestek reá. Ha a fogyatékosság túlvilági eredetű, akkor valóban alkalmasnak tűnik arra, amire az evilági gondolkodás általában képtelen: hogy megláttassa a jövőt. A veleszületett vagy szerzett fogyatékosságot okozó isteni büntetés motívuma nem csupán a mezopotámiaiban, hanem számos egy- és többisten-hívő kultúrában megtalálható. A mintegy 350 esztendővel ezelőtt Európa-szerte ismert szakíró, Ulisse 3 Aldrovandi így vélekedik: A monstrumok [azaz a súlyos fizikai fogyatékossággal, kifejezetten torz alakkal született csecsemők K. Gy.] Isten intései, hogy elkerüljük a bűnöket, vagy legalább bűnbánóan megtérjünk Hozzá. Aldrovandi másutt a fogyatékosságtól való megszabadulás lehetőségét is 2 A múlt század nyolcvanas éveitől a publikációk száma megnőtt. Említhetőek például akár a Yale Egyetem kutatójának, Nora Groce-nak a publikációi, például Groce 1985, ill. Ingstad-White 1995, Garland 1995 vagy Connors-Donnellan 1993, ill. Gwaltney A keresztnév helyesírásának korrekcióját kötetünk egyik lektora, Vekerdi László javaslata alapján végeztük el. 3

18 1. A TAIGETOSZTÓL... transzcendens erőktől reméli: A mi korunkban azonban a mindenható Isten kegyelme elküldte nekünk egyszülött Fiát, hogy vérével megváltsa az emberi nemet, s azóta minden gonoszszellem eltűnt. (Vö. Czeizel- Sibelka 1986.) Bár valóban így lenne! Mindenesetre az egyes korokban jól megfért e felfogás a természet hibás működésének, a vak véletlen játékának hangsúlyozásával. Sajátos módon, s bizonyos hangsúlyeltolódásokkal, de így van ez még ma is A régi zsidó társadalom A levéltárak porában és a múzeumok csendjében is az élő embert kell keresni. (Marc Bloch) A régi zsidóság életének egyik legjelentősebb dokumentuma a Tóra. Az öt könyv az áldozatokkal kapcsolatban nemcsak azt rögzíti alapvető szabályként, hogy csak hibátlan állat áldozható (Lev 22,21). Ennél sokkal többről van szó a papok kötelességei között: Senki..., akin hiba van, ne közeledjék bemutatni Isten kenyerét... vak ember, vagy sánta, vagy csonka, vagy hosszú tagú, vagy az, akinek lába törött, vagy keze törött, vagy púpos, vagy törpe. (Lev 21,17-20.) A szöveg további részei más szigorú tisztasági megkötéseket is tartalmaznak. Súlyos regula alá esik a kor egyik elterjedt betegségétől fogyatékossá lett ember: apoklos, a leprás. Ha valakinek leprás volta beigazolódott, akkor ezt rágalmazásért, mások megszólásáért kapott gondviselésszerű büntetésnek tartották, a fertőzöttet tisztátalannak jelentették ki, és a táboron kívül kellett élnie. Esetleges meggyógyulása után formálisan újra fel kellett szentelnie magát Isten szolgálatára (Hertz 1939, 115.), és visszatérhetett a közösségbe. A kérdés ezek után már csak az, hogy úgy van-e, amint dr. Borsay János, az Országos orvosi Rehabilitációs Intézet egykori igazgatója, a neves orvosprofesszor magyarázgatta népes gyógypedagógus-hallgatóságának néhány évvel ezelőtt a fogyatékossággal élő ember megvetése, a vele szembeni súlyos előítéletek voltak-e, amelyek miatt elszigetelték őt, és kizárták a közösség életéből. Vajon valóban a zsidóságtól eredeztethető a sérült emberekkel szembeni előítélet? A válasz egyértelmű: nem. S hogy miért nem? Vegyünk sorba a korabeli zsidó nép reális szemléletét, attitűdjét kiformáló szent szövegek közül néhányat. Az elsőt mindjárt a zsoltárokból: Boldog, aki gondol a szűkölködőre és a szegényre, az Úr megmenti majd a csapás napján. (Zsolt 41,2.) Ez a mondat kultúránk, a zsidó-keresztény kultúra hajnalán megfogalmaz egy a forrás természetéből adódóan részben transzcendens irányultságú szabályt. Ez a szabály fontos, mivel zsinórmértékként működött, és ha a modern időkben talán korlátozottabban is, működik ma is. Említést érdemel, hogy a transzcendens összefüggés és a parancsjelleg mellett a szöveg rejtetten tartalmazza azt a további jelentést is, hogy a fogyatékossággal élő, a társadalom peremére szorult, kirekesztett, nehéz sorsú személynek is joga van 4 arra, hogy a társadalom többi tagjával azonosan emberi életet élhessen. így adódik a segítségnyújtás kötelezettségének alapja. Egy következő példáért a Leviták könyvéhez fordulunk: Ne átkozd a némát és ne tégy akadályt a vak útjába, hanem féld Istenedet. (Lev 19,14.) A kijelentés a maga közvetlen és széles szövegkörnyezetében és pozitív parancstartalmával egyfelől ismét transzcendens értelmű. A második tagmondat másfelől negatív formájú parancs, tiltás: ne tégy így, hanem tégy amúgy. Az akadálytevés a vak útjába nem más, mint az ő fogyatékosságának kevésbé értelmes, mint inkább gonosz kihasználása. A néma átkozása utalás arra a korabeli, de a köztes történelmi időben és a modern társadalmak egyes rétegeiben is meglehetősen elterjedt hiedelemre, amely szerint a némaság (a kommunikáció súlyos korlátozottsága), de a sérülten születés vagy egyéb fogyatékosságok is a bűn következményei. Ha a némaság a bűn következménye lenne, isteni büntetés eredménye, akkor sajátos, de logikus következtetésként adódhatna, hogy az ilyen ember rászolgált az átokra. 4 Ez a személy joga, az angolban right to. 4

19 1. A TAIGETOSZTÓL... Ám ha profán módon kívánjuk elemezni ezt a szövegrészt, akkor az összetett mondat második részétől el kell tekintenünk. Mit jelent hát az első tagmondat? Egyszerűen ennyit: a néma, a vak embernek is joga van ahhoz, hogy a társadalomban annak többi tagjával azonos módon éljen, s hogy fogyatékossága miatt ne érje hátrányos megkülönböztetés. 5 Más megközelítésből nézve számos egyéb érv is rendelkezésre áll. A korabeli zsidóságnak a tisztasághoz, tisztuláshoz, egészséghez és a fogyatékosság különböző fajtáihoz fűződő viszonyának két klasszikus magyarázata a higiénikus és a leviti- kus értelmezés. Az első szerint Mózes öt könyvében a tisztátalanság forrásai elsősorban testi természetűek, így az ezektől való megszabadulás is fertőtlenítés útján történhet. Az olyan eset is igen gyakori, amikor a tisztátalanság bizonyos várakozási, tisztulási idő után magától elmúlik. A másik, a levitikus tisztán vallási magyarázat szerint azonban az előzővel szemben nem a higiéné, hanem a szentségre nevelés a nagyszámú életszabály felsorolásának és zsinórmértékké tételének célja. így döntően fontos kikötés lett, hogy a legszentebbhez, a legtökéletesebbhez és annak dolgaihoz csak az úgymond hibátlan ember közeledhet. Ezt a megfontolást támasztja alá az a tény is, hogy a törvények legnagyobb többsége a szentélyhez és az ahhoz szorosan kötődő dolgokhoz fűződött. Van azonban egy kétségkívül sorsdöntő szempont, amely mindkét magyarázatot érvényesnek mutatja: ez pedig nem kevés: a fennmaradás, a létben maradás elemi szükséglete. Bizonyos, hogy a higiénikus és a levitikus szemlélet valóra váltása egyaránt szolgálta egy kis nép idegen miliőben való életben maradását (küzdelem a fertőző betegségek ellen) és ennek szerves részeként önazonosságának, identitásának megőrzését. Ezt szolgálta az egyistenhit, a Szentnek, a szentségnek a védelme mellett a vegyes házasságnak és a más népekkel történő keveredésnek a tilalma is. A brit birodalom egykori főrabbija, a bibliakutató J. H. Hertz szerint a Leviticus első tíz fejezetének a fizikai életet érintő itt a dolog természete folytán csak kicsiny töredékében ismertetett szabályait az ép testben ép lélek szemlélet ideálja hatja át, s ezért értékük örök Az ókori Egyiptom Az óegyiptomi kor a törpe növésű emberekkel kapcsolatban nyújtja a leginkább figyelemreméltó példákat. A törpeábrázolások közül kiemelkedik a Táncoló törpék szoborcsoport a XII. dinasztia idejéből, az i. e. XX. századból. Közülük három törpét a Kairói Múzeumban őriznek, egy negyedik valószínűsítetten testvérük pedig New Yorkba, a Metropolitan Múzeumba került. A négy apró figura eredetileg valószínűleg valamiféle gyermekek vagy felnőttek számára készített játék volt: ha mozgatták mögöttük a hátteret, maguk is mozogni, táncolni látszottak. A törpe Khnumhotep portréja másik példánk az i. e. XXII-XXI. századból, a VI. dinasztia uralkodásának idejéből. Sokat nem tudunk róla: rabszolga-felvigyázó lehetett, hosszú szoknyát visel, de parókát nem, nyitott tenyere és beszédes tekintete, szinte szóra nyíló ajka sajátos külsőt kölcsönöz neki. Erősen eltér azonban az említettektől Szeneb, a törpe, akit családja körében láthatunk. O maga egy hatalmas kőtömbön törökülésben a jól ismert írnoktartásban ül felesége mellett, előttük két apró, de nem törpenövés szerinti testarányú gyermekük áll. (Ezt a szoborcsoportot, akár az előbb említett szobrot, szintén Kairóban láthatjuk.) A család szobra az i. e. XXIII. századból való, és Szeneb saját sírboltjából, Gízából került elő. Ez az ember nemcsak szociális rehabilitációs szempontból méltó figyelmünkre, hiszen mai látásmódunk szerint meglehetősen súlyos fogyatékkal nősült, és gyermekeket is nemzett, hanem foglalkozási rehabilitációs szempontból is. Ugyanis a fáraó hatalmas textilüzemének feje volt, fontos és elismert személyiség korának társadalmában, aki számos címet is viselt, feleségét pedig a hercegnő megszólítás illette meg. Képzőművészeti szempontból a szoborcsoport külön érdekessége, hogy nemcsak a családi ábrázolás volt igen ritka az óegyiptomi korban, hanem az is, hogy az egész műalkotás eltér a kifejezetten szép testek ábrázolásának 5 Vö. például az Európai Unió Amszterdami szerződésének a fogyatékossággal élő személyek negatív diszkriminációjának tilalmát rögzítő - új számozás szerinti cikkelyével! 6 Megjegyzést érdemel még két összefüggés. Az egyik az, hogy az ortodox egyház (görögkeletinek is nevezik) papi gyakorlatában van egybeesés a Tóra szabályaival. Az Apostoli kánonban találjuk, még az őskeresztény hagyományban, az első egyetemes zsinat előtt elfogadott 77-es kánont: Ha valaki egyik szemét elveszítette, vagy egyik lábára sántít, minden más tekintetben viszont eleget tud tenni a püspöki hivatalnak, akkor felszentelhető (ordinálható), mivel nem a testi hiba gyalázza meg az embert, hanem a lélek bepiszkolódása. És a 78-as kánon szerint: Ámde, ha a férfi siket vagy vak, ne legyen püspök belőle, nem mintha megbecstelenített lenne, hanem mert az Egyház érdekei nem szenvedhetnek csorbát. (Plumlee 1979, 124.) Az összefüggés tisztázásában nyújtott segítségéért dr. Berki Feriz urat illeti köszönet. A másik: a qumráni közösség irataiban több alkalommal van utalás fogyatékossághoz kapcsolódó összefüggésekre (ilyenek például a bolondságot, gyengeelméjűséget jelentő petaim szó használata, itt-ott a leprára történő utalások, vagy az, hogy fizikai fogyatékossággal élők nem mehettek háborúba), de ezek egyike sem ad alkalmat mélyebb elemzésre (Amuszin 1986, ). 5

20 1. A TAIGETOSZTÓL... a korban elterjedt tradíciójától. A leginkább eredeti elem azonban kétségkívül a két felnőtt kissé félrefordított fejtartása, s az asszony mosolya a régi egyiptomi művészetben szinte teljesen egyedülállóan a családi szoboregyüttes tagjai közötti meleg, intim kapcsolatot mutatja. A szociális rehabilitáció korai csúcsa: Szeneb, a törpe I. e. XXIII. sz. A fáraó szolgálatában álló legkülönfélébb szolgálók, tisztviselők közül kiemelkedő törpéket jelen tudásunk szerint hitelesen ábrázolta az egyiptomi képzőművészet. Közülük mindenképpen kiemelkedik az említett Szeneb, aki nem csupán hűségéért kapott különféle ajándékokat az uralkodótól. A sírboltban talált ábrázolás oka elsősorban az, hogy ka-lelke megtestesüljön a szoborban. Az említetteken túl kiemelendő vele kapcsolatban még az is, hogy nem csupán az udvari szövőműhely főnökeként működött, hanem Kheopsz és Dzsedefré fáraók piramisainak papi rangját is viselte (Kákosy-Varga 1970, 220.). 7 Az ábrázolóművész hiteles képet alkotott róla. Kákosy elbeszéli, hogy Szeneb egyik többletjoga volt az is, hogy hord- székben közlekedett. Igen jelentős, számos gazdag arisztokratánál is tetemesebb vagyona volt. Sírfeliratai szerint bikája, tehene, szamárcsődöre, szamárkancája, kosa és nőstény juha volt. Mindemellett tetten érhető itt egy egészen sajátos, egészen egyedi mozzanat. Szeneb karrierjét, magas méltóságát ugyanis feltehetően nem egyedül mesterségbeli tudása vagy kiváló szervezői, irányítói képességei révén érhette el. Valószínűsíthető, hogy szerepet játszottak vele kapcsolatban pozitív irányú előítéletek is: éppen apró termete miatt. Hiszen voltak az egyiptomi népnek külsőre talán nem mindig vonzó, többségükben mégis egyértelműen pozitív szerepet játszó törpe istenei. Rögtön először ott van Ptah, akinek a források szerint szintén lehetett törpe alakja. O Memphisz antropomorf ősfőistene, aki a világot teremtette, és tőle indult minden fejlődés. Számos ábrázolás szerint magát a Napot is ő irányítja. Múmia- szerűen ábrázolták, szorosan beburkolt testtel. A művészetek teremtő isteneként és a kézművesek nagy pártfogójaként tisztelték. Jellemző, hogy így is nevezik: Ptah-Héphaisztosz. (Héphaisztosz szerepét lásd a következő alfejezetben.) 7 Kákosy és Varga 1970-ben nyomorék -nak nevezik még őt. Valószínűsíthető, hogy ma már ezt nem tennék. 6

Fogyatékosságpolitika. dr. Mélypataki Gábor

Fogyatékosságpolitika. dr. Mélypataki Gábor Fogyatékosságpolitika dr. Mélypataki Gábor Fogalomhasználat Hogyan alkossunk egységes fogalmat egy olyan csoportra, mely maga sem egységes?: Sérült ember (talán a legáltalánosabb) Akadályozott ember (a

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Fogyatékosságtani ismeretek A tantárgy sikeres elsajátításával a résztvevő ismerje meg a fogyatékosok

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadók: dr. Badics Judit és dr. Bodnár Zsolt Budapest, 2015. január 23. TÁMOP

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Tagozatkód: 05. Szakiskola 3 éves szakképzés

Tagozatkód: 05. Szakiskola 3 éves szakképzés SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ Tagozatkód: 05 Szakiskola 3 éves szakképzés A képzést azoknak a nyolcadikosoknak ajánljuk, akik szeretnek idős emberekkel vagy gyermekotthonban elhelyezett gyerekekkel foglalkozni,

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Kogon Mihály ALPOK-ADRIA MUNKAKÖZÖSSÉG MULTILATERÁLIS KONFERENCIA SZOMBATHELY. A fogyatékos emberek és az FNO December 15

Kogon Mihály ALPOK-ADRIA MUNKAKÖZÖSSÉG MULTILATERÁLIS KONFERENCIA SZOMBATHELY. A fogyatékos emberek és az FNO December 15 Kogon Mihály ALPOK-ADRIA MUNKAKÖZÖSSÉG MULTILATERÁLIS KONFERENCIA SZOMBATHELY A fogyatékos emberek és az FNO 2008. December 15 TARTALOM: A fogyatékosság politikai elméleti fejlődése A fogyatékosság társadalmi

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK)

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA KULTÚRÁRA AKADVA 2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) 2013. november 4., hétfő 18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I. Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány?

Részletesebben

proability Megváltozott munkaképesség és/vagy nyílt munkaerőpiac? Fertetics Mandy Alternate Tanácsadó Kft november 26.

proability Megváltozott munkaképesség és/vagy nyílt munkaerőpiac? Fertetics Mandy Alternate Tanácsadó Kft november 26. proability Megváltozott munkaképesség és/vagy nyílt munkaerőpiac? 2015. november 26. Fertetics Mandy Alternate Tanácsadó Kft. CSR Akadémia: Jelentésírás képzés 2012. február 2. Tanácsadó testület Szakértők:

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása

Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása Röviden az Alapítványról Története: 1997-ben hozta létre egy idős pedagógus, aki lehetőséget kívánt teremteni, külföldi jóléti szolgáltatások

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Rokkantság és rehabilitáció az Európai Unióban

Rokkantság és rehabilitáció az Európai Unióban Rokkantság és rehabilitáció az Európai Unióban Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2010-2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt Fő célok: A 20 64 évesek legalább 75

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. György Annamária ETI-2011. Egészség (WHO): www.lemtrener.hu 1

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. György Annamária ETI-2011. Egészség (WHO): www.lemtrener.hu 1 György Annamária ETI-2011. 1 Egészség (WHO): 2 www.lemtrener.hu 1 Betegség: 3 Rehabilitáció, habilitáció Megváltozott egészségi állapotú egyén testi, lelki, és szociális körülményeinek minimalizálása Participáció!

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Delfin Díj 2013 mit tesz a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet az esélyegyenlőség érdekében? A Fogyatékosügyi Kommunikációs

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR

A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR 2. Férfinak és nőnek teremtette 2.1. A nemek eredete 2.2. Ami azonos: a személyes méltóság 2.3. Ami különbözik: a nemi sajátosságok 2.4. Az azonosság

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ 1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!

Részletesebben

Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása

Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Készítette: Szabó Ágnes logopédus hallgató; ELTE Bárczi

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

A megbámult végre visszanéz

A megbámult végre visszanéz A megbámult végre visszanéz Modellek, narratívák és fogalmaink változásai Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja, 2011. október 18. konczeigyorgy@gmail.com 1. Fogalmaink változásai A fogyatékosság

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. Egyperces novella elolvasása, kép megtekintése! (Melléklet 1.)

Óravázlat. Az óra menete. Egyperces novella elolvasása, kép megtekintése! (Melléklet 1.) Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5-6. Tematikai egység: Test és lélek Az óra témája: Egész-ség Az óra célja és feladata: A beteg és a fogyatékkal élő emberek iránti empátia fejlesztése. Az elfogadó,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

Bemutatkozik a BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4.

Bemutatkozik a BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4. BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. Bemutatkozik a IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4. TELEFON +36 1 / 424 82 58 E-MAIL INFO@BOPRO.HU WEBOLDAL WWW.BOPRO.HU

Részletesebben

A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény

A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény Szerkesztették: Gelsei Gergő Gergely Vera Horváth Vera Rácz Márton Alapítvány a Társadalomelméleti

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Kérdőív a családról. Bert Hellinger

Kérdőív a családról. Bert Hellinger Kérdőív a családról Létezik egy mélység, amelyben minden összefolyik. Ez a mélység kívül esik az idő határain. Az életet egy piramishoz hasonlatosnak látom. Fenn, az egészen pici kis csúcson zajlik minden,

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény

A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény Szerkesztették: Gelsei Gergő Gergely Vera Horváth Vera Rácz Márton Alapítvány a Társadalomelméleti Kollégiumért 2004 Kiadja az Alapítvány a Társadalomelméleti

Részletesebben

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Szociális ismeretek emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei A szóbeli vizsga a megadott témakörök tematikus és probléma-orientált bemutatása, amelynek keretében a tétel iránymutatása szerint kell

Részletesebben

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Boldogtalanság miatt válunk A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Családon belüli erőszak Állítás: a házasságokban a férfiak úgy

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény. Szabó Anna Felnőttképzési vezető

Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény. Szabó Anna Felnőttképzési vezető Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény Szabó Anna Felnőttképzési vezető Nem akkreditált, egyházunk által elfogadott képzések Kreditpontos szociális szférában, munkatársi továbbképzés Felnőttképzési

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK (STANDARD RULES) 1993 A "rehabilitáció"

Részletesebben

A MUNKAHELYI NEMEN ALAPULÓ KÜLÖNBSÉGTÉTEL FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE A NEMEN ALAPULÓ RÉSZREHA JLÁS FELSZÁMOLÁSA A SZÜLŐI SZEREPEK TEKINTETÉBEN

A MUNKAHELYI NEMEN ALAPULÓ KÜLÖNBSÉGTÉTEL FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE A NEMEN ALAPULÓ RÉSZREHA JLÁS FELSZÁMOLÁSA A SZÜLŐI SZEREPEK TEKINTETÉBEN A HIVATÁS ÉS A CSALÁDI ÉLET ÖSSZEEGYEZTETÉSE Várandós munkavállalók védelme; szülési szabadság; szülő i szabadság Kollonay-Lehoczky Csilla JÓ MUNKAVÁLLALÓ kontra JÓ GONDOZÓ még meddig? A MUNKAHELYI NEMEN

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Családi életciklus. a szülői házból. családmag

Családi életciklus. a szülői házból. családmag Életmód a családban Családi életciklus 1. Szülői családdal töltött évek 2. Házasság, gyermekek születéséig 3. A gyermekek nevelése, távozásukig a szülői házból 4. Korosodó házaspárból álló családmag 5.

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány

Részletesebben

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké."

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké. Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké." Hivatás: Lelki megszólítottság meggyőződés Mesterség: Speciális arculat,

Részletesebben

Rehabilitációs nevelő, segítő Szociális segítő

Rehabilitációs nevelő, segítő Szociális segítő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

Barabás Erzsébet. Titkos igazság

Barabás Erzsébet. Titkos igazság Barabás Erzsébet Titkos igazság Tudattalanság Élet és halál! Megszületni majd meghalni. Kérdés, hogy hogyan, miként és mikor vagy esetleg miért! Még meg sem születünk, már előtte kiválasztjuk az állítólagos

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben