Tisztább víz új hálózaton Évtizedekre meghatározza térségünk jövőjét

Átírás

1 ISSN Az Önkormányzat és a Városháza havi kiadványa Új sorozat, XIX. évfolyam, 3. szám, 2012 Tisztább víz új hálózaton Évtizedekre meghatározza térségünk jövőjét Közérdekű Az ivóvízés csatornarendszerek üzemeltetéséről, bővítéséről, a térségi átszervezés fontosságáról / 2. oldal VÁROSHÁZA Március 15 Székelynek lenni küldetés! / 3. oldal Kezdődik az általános tavaszi nagytakarítás/ 3. oldal Döntött a testület / 4. oldal A városi önkormányzat határozataiból / 4. oldal Közel 100 millió euró értékű finanszírozási szerződéseket írt alá március 21-én, szerdán Csíkszeredában Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter az érintett települések és fejlesztési társulások vezetőivel. Ennek következtében olyan beruházásokra kerül sor Hargita megyében, melyek évtizedekre orvosolják a megyebeli nagyobb települések ivóvíz-hálózattal kapcsolatos problémáit, és a következő években tisztább vizet fognak inni a községek lakói nyilatkozta Borbély. Az első aláírt szerződés az ivóvíz- és szennyvíz csatorna-hálózatok bővítésére és korszerűsítésére vonatkozik, ezt a Környezetvédelmi Ágazati Operatív Programból finanszírozzák. A több mint 70 millió euró értékű projekt Csíkszereda, Szentegyháza, Szentdomokos, Csíkmadaras, Madéfalva és Csíkcsicsó településeket érin ti. A finanszírozási szerződést Zólya László, a Harvíz Rt. igazgatója és Antal Attila alpolgármester, a Hargita Víz Fejlesztési Társulás képviseletében írta alá. Fontos és sokak által várt hír, hogy a jelen szerződés teszi lehetővé többek között, hogy a jövő év elején-tava- szán elkezdődjön a zsögödi szennyvízhálózat építése is. Egy több éves előkészítő folyamat meghatározó állomásához érkeztünk, amikor beérett a gyümölcse a polgármesterünk, az érintett települések önkormányzatai és a Harvíz Rt. szakemberei által előkészített pályázatnak. Ez a beruházás, amelynek értéke több mint Csíkszereda két évi teljes költségvetése, évtizedekre meghatározza térségünk jövőjét mondta Antal Attila alpolgármester. Borbély László miniszter rámutatott arra, hogy Hargita megye élen jár az európai uniós és kormányzati források lehívása terén, hiszen csak a környezetvédelmi és erdészeti minisztérium által meghirdetett programok (víz-csatorna, kerékpárutak, Zöld-ház program stb.) keretében 170 millió euró értékű leszerződött munkálat van. A miniszter ugyanakkor arra is rámutatott, hogy eddig Románia 9,5 milliárd eurót költött vízhálózatok rehabilitációjára, 2018-ig pedig még ugyanennyit lehet EU-s pénzekből és más forrásokból elkölteni. Közérdekű Utazott a Csík-Info... / 5. oldal Székely kapu köszönti a város határában a Székesfehérvárra érkezőket / 5. oldal Múzeumcafé-díjjal tüntették ki Gyarmati Zsolt múzeumigazgatót/ 5-6. oldal Világörökség részévé válhat a pünkösdi búcsú / 6. oldal Krónika Mi történt február márciusában a városban? / 6-7. oldal Közérdekű Ha április, akkor már Eco-Csík / 7. oldal

2 2 Csíkszereda, 3. szám, KÖZÉRDEKŰ Az ivóvíz- és csatornarendszerek üzemeltetéséről, bővítéséről, a térségi átszervezés fontosságáról A Harvíz. Rt. igazgatója, Zólya László további információkkal állt rendelkezésünkre Az elmúlt években és nap jaink ban is egy re többet hallunk, olvasunk a re gionalizációról, térségi szolgáltatókról. Sokunkban felmerülhet a kérdés: Miért? Miért szorgalmazzuk megint olyan cégek, vállalatok létrejöttét, amelyek nem csak egy bizonyos helységben, városban fejtik ki tevékenységüket, hanem térségeket, régiókat, megyéket födnek le tevékenységükkel? Több oka is van ennek. Az első az, hogy az európai uniós pályázási rendszerek egy része úgy van kigondolva például a felzárkóztatási (kohéziós) alapok, hogy könnyebben, vagy csak úgy lehet támogatást lehívni, ha nem egy község, hanem egy önkormányzati társulás vagy térségi szolgáltató pályázik. Ezért alakultak meg azok a közösségfejlesztési társulások (Asociaţii de Dezvoltare Intercomunitare ADI), amelyek különböző nagyméretű fejlesztéseket tűztek ki célul. Ilyenek például a víz- és csatornaközmű fejlesztéséért megalakult Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulás 28 önkormányzat részvételével, az Alcsíki Közösségi Fejlesztési Társulás amelynek egyik fő célja a térségi hulladékgyűjtési szolgáltatás átvétele és szakszerű gyakorlása 11 önkormányzat részvételével, vagy a Bogát Közösségi Fejlesztési Társulás amely a Csicsó, Madéfalva, Rákos, Szentmihály térség fejlesztését tűzte ki célul, és sikeresen pályázott víz- és csatornaközmű építésére, útépítésre, óvodaépítésre stb. a négy település részvételével. Egy másik oka a regionalizációnak az, hogy egy regionális (térségi) szolgáltató, alacsonyabb általános költségekkel, magasabb szakértelemmel és jobb műszaki felszereltséggel üzemelhet, mintha minden önkormányzat külön-külön kellene megbirkózzon, például a közműrendszerek fenntartásával, karbantartásával. Egy regionális szolgáltató meg tudja teremteni azokat a feltételeket, amelyek kötelezőek a szakhatósági engedélyek és jogosítványok (licencek) elnyeréséhez, és lehetősége van olyan szakembercsoport alkalmazására, akik a megfelelő működési paramétereken tudják tartani a vízműveket és a derítőállomásokat, és folyamatos, állandó és ellenőrzött minőségű szolgáltatást tudnak biztosítani. Ez egy önkormányzaton belül nehezen megoldható feladat. Ilyen megfontolások alapján döntöttek a térség önkormányzatai a Harvíz Rt. létrehozásáról. Ez a cég egy 100%-ban ön kormányzati tulajdonban levő vállalkozás, amelyet a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulás két tagja azért hozott létre, hogy megteremtse az elvárt feltételeket ahhoz, hogy a térségi szolgáltató uniós pénzeket hívhasson le az önkormányzatok közműrendszereinek modernizálására és bővítésére. Az önkormányzatok átadják az üzemeltetési jogot az összes velejáró felelősséggel és kötelezettséggel egy olyan saját tulajdonú szakcégnek, amely képes lesz törvényes előírásoknak megfelelően, folyamatos, ellenőrzött minőségű szolgáltatást biztosítani. Ezek az elvárások megvalósultnak mondhatók. A Harvíz Rt.-nek az önkormányzatok hathatós támogatásával és a fővárosi tanácsadó cég segítségével 2011 novemberében sikerült előterjesztenie Brüsszelbe a közel 73 millió euró értékű pályázatot és február elején az Európai Bizottság illetékes szakosztálya jóváhagyta. Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan zajlanak a pályázat megvalósíthatósági tanulmányában előírt munkálatok kivitelezését célzó közbeszerzési folyamatok. Már eredményt hirdettünk a tanácsadó cég kiválasztásában, és elküldtük a közbeszerzési anyagot az első nagyobb horderejű munkálat, a Szépvízi vízmű feljavítása és a Szépvíz Csíkszereda közti fő szállítóvezeték cseréje kivitelezőjének kiválasztásáért. Ezen kívül még legalább kilenc közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk. A projekt keretében a következő fontosabb munkálatokat fogjuk elvégezni: a szentegyházi vízbefogás felújítása; a szépvízi, szentegyházi, Feneketlen-tói vízművek felújítása, bővítése; új víztározó medence építése Szentdomokoson, Borzsován, Csobotfalván, Csíkpálfalván és Csíksomlyón; m főszállítóvezeték (adukció) kicserélése; m szállítóvezeték építése; m szétosztóvezeték felújítása; m új elosztóvezeték építése; m új csatornarendszer építése Szentléleken; 2500 m szennyvízgyűjtő-vezeték építése Szentléleken; 1460 m csatornafelújítás; m csatornarendszer-bővítés; 2 derítőállomás bővítése; 38 átemelő pompaállomás megépítése. Ezek a beruházások 2015 végéig megvalósulnak. Ezután elmondhatjuk, hogy a Felcsíki- és a Középcsíki-medence településeinek közművesítési lefedettsége 90% fölötti. Zólya László-András Csíkszereda, az Önkormányzat és a Városháza havi kiadványa eljut most már az Ön postaládájába is. A kézbesítési módra, illetve tartalomra vonatkozó észrevételeit eljuttathatja hozzánk az alábbi elérhetőségek valamelyikén. Kiadja: Csíkszereda Kiadóhivatal Vár tér 1. szám, Telefon: , Fax: primaria@miercureaciuc.ro; varoshaza@szereda.ro; Szerkeszti: Ady András; Lapszámunk munkatársai: Cseke Gábor, Ferenczy Krisztina; Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda, , , office@gutenberg-art.ro,

3 Csíkszereda, 3. szám, KÖZÉRDEKŰ / VÁROSHÁZA Március 15 Székelynek lenni küldetés! Méltóságteljes és felemelő Nemzeti Ünnepben volt része Csíkszeredának ebben az évben. A felülkerekedő józanság és a székelyekre jellemző kiegyensúlyozottság nevében, családias melegségű összejövetel jellegű ünnepségsorozatra, elmélkedő megemlékezésre volt szüksége 2012-ben a megyeszékhelynek. Az ez alkalommal felszólaló hivatalosságok, világi vagy egyházi méltóságok éppen beszédeik gondolati vezérfonala mentén emelkedtek ki, vagy nyújtottak egymásnak akaratlanul is egyforma témabeli segítséget. A nap első felszólalásától az utolsóig, majdnem minden állásfoglalásban központi szerepet kapott a székely autonómia gondolata, igénye. Az első megemlékező-helyszínen, a Petőfi Sándor iskolában Kis Ernő igazgató hangsúlyozta, hogy a rendezvény immáron a város hivatalos eseménye, s mint ilyen, hírneve által az elismert, szeretett, várt történések közé sorolják nem csak itthon, hanem a határokon túl is. Akiről pedig itt megemlékeznek: nem más, mint a mi Petőfink, a város Petőfije, mindenekfölött a mindenki Petőfije. A következő felszólaló Antal Attila alpolgármester kiemelte, hogy 164 éve ezt a napot a pesti fiatalok, a későbbi szabadságharcosok kitörölhetetlenné tették a magyar történelemben, ugyan akkor, harcuk leginkább nyilvánvaló célja most is aktuális, és ez nem más, mint az önrendelkezés, hiszen a magyar többet ér, többet érdemel!. A hivatalosságok sorát záró Ferenc S. Alpár főtanfelügyelő beszédének vezérvonala az ebben a régióban oly szükséges egymás elfogadása, az egymással való békés együttélés, de a saját jogok tiszteletben tartatása másokkal is, hiszen Petőfi szavait követve elmondható, hogy rabok nem leszünk, mert mi nem akarunk szabadabbak lenni másnál. A Petőfi Sándor Általános Iskola ünnepségét Solymosi Alpár unitárius lelkész beszéde és a kegyelet-koszorúk elhelyezése zárta. A Gál Sándor ezredes mellszobránál felszólalók között Tánczos Barna mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár és Szondy Zoltán városi önkormányzati képviselő beszédei szóltak a magyar szabadságharcosok által megálmodott jövőről, amelyet nekünk kötelességünk teljesíteni, s amelynek alappillére az önrendelkezés, valamint a magyar ember szinte mitikus szabadságakarásáról (ma is létalapot adó hazabecsüléséről és árulóktól való elhatárolódásáról), amely a reakciót végül is legyőzve azt eredményezte, hogy évekkel a véres harcok után a hatalom már jó néhányat kénytelen volt elismerni a honvédkövetelések közül. Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Szarka Gábor konzul tolmácsolta, s abból kiviláglott, hogy a magyar nemzet számára a negyvennyolcas forradalom tükrében is az az igazi ajándék, hogy a múlt év folyamán honfitárssal gyarapodott a magyar nemzetközösség, és nemsokára még százezren vehetik át állampolgársági okmányaikat. Az egyházi szomitások közül Tóth Károly evangélikus lelkész és Darvas-Kozma József esperes tartottak beszédet. A Gál Sándor téri megemlékezést ebben az évben a hajdúszoboszlói Bárdos Lajos Gyermekkar ünnepi műsora és alkalomhoz illő szavalatok tették még szívhezszólóbbá. A délutáni órákban tavaszias megvilágításban kezdődő Vár téri ünnepi megnyilvánulások képezték a nap fénypontját. A színpadot ezúttal is lovas bandérium biztosította, de nem a szokványos huszárosztag, hanem a csíkzsögödi Genovéva lovarda népviseletbe öltözött lány-lovasai. A színpadon pedig megyeszékhelyünk testvérvárosának, Ceglédnek a már jól ismert és mindig szívesen visszavárt kara, a Kossuth Lajos Gimnázium lánykórusa, a Nagy István Művészeti Líceum vegyes kara és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai nyújtottak felemelő élményt. A felszólalók sorát Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán nyitotta, beszédében átvitt értelmű, a hallgatósággal folytatott párbeszéddé sűrűsödött a nap kérdése és válasza: milyen lehetett székelynek lenni 1848-ban, és milyen lehet ma? Az elöljáró válasza egyértelmű: székelynek lenni küldetés, nem a jó, vagy a rossz tengelye szerint meghatározható, hanem egy életen át tartó misszió, Kezdődik az általános tavaszi nagytakarítás Az időjárás március közepétől lehetővé tette, hogy elkezdődjön az utcák seprése, portalanítása, a tél folyamán szétszórt csúszásgátló anyagok összegyűjtése. Április 2-ától azonban már rajtol a hagyományos tavaszi nagytakarítás. A polgármesteri hivatal felkéri a lakosságot, hogy kapcsolódjanak be az akcióba, és az elmúlt évekhez hasonlóan végezzék el a lomtalanítást tömbházaik, lakóházaik, cégszékhelyeik körül, és szervezzék meg a takarítást a zöldövezeteken, valamint az épületek bejáratánál. Az innen szárma- egy mindmáig sikeres és megtartó erejű hivatás. Az es szabadságharc olyan tartalommal-töltettel szolgál, amely mindig is erőt adott a Székelyföld-szigeten való sikeres megmaradáshoz. A magyar kormány nevében felszólaló Szászfalvi László, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára a szabadságharc, a történelmi esemény máig ható alapüzenetét boncolgatta, kiemelve, hogy az összefogás és összetartozás mindig követendő közös politikai cselekedetet eredményezett, s így történt ez a magyar forradalom nyomán 1956-ban és a 1989-ben is. Az államtitkár szerint ugyanakkor önrendelkezésünk záloga az egyet-akarásban, egyetértésben és az egyet-érzésben van, s egy autonóm magyar kisebbség által a román állam sem rövidülne meg, sőt. A történelmi egyházak nevében a Vár téren Tamás József római katolikus püspök és Szatmári Szilárd református lelkész mondottak alkalomhoz illő beszédeket március 15-e szabadtéri rendezvényei Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobrainak megkoszorúzásával zárultak, az est pedig a Városi Művelődési Ház nagytermében gálaműsorral folytatódott. Az itt felszólaló Korodi Attila parlamenti képviselő mondatai egyúttal hatásos zárszóként hangzottak el. A képviselő szerint sok mindent vettek már el tőlünk, de a szabadság érzésétől nem sikerült megfosszanak, éppen ezért ezt az érintetlen értéket kötelességünk nem csak nemzeti ünnepünkön, hanem minden nap útravalóként adnunk embertársainknak. zó hulladékot helyezzék a szeméttárolók mellé, ahonnan a polgármesteri hivatal elszállíttatja. Szőke Domokos alpolgármester elmondta, hogy a takarítással párhuzamosan sor kerül a játszóterek, utcabútorzatok (padok, szemetesek stb.), forgalmi táblák javítására, pótlására, a zöldövezetek karbantartási munkálataira, valamint az utak kijavítására, kövezésére is. Az alpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében idén is útlezárásokat és parkolási tilalmat vezetnek be, ez ügyben is a lakók megértésére számítanak. Az általános tavaszi nagytakarítás részletes programjáról a város lakói a sajtóból, valamint a tömbházak bejáratainál kifüggesztett hirdetésekből szerezhetnek tudomást.

4 4 Csíkszereda, 3. szám, VÁROSHÁZA Döntött a testület A 2012-es év második ülését tartotta február 24-én Csíkszereda önkormányzati testülete. Napirenden 20 határozattervezet, továbbá az Önkormányzat kulturális intézményeinek és a Városi Rendőrségnek a 2011-es évre vonatkozó beszámolója szerepelt. Fekete Kászoni Titusz városi rendőrparancsnok elmondása szerint az utcai bűncselekmények száma 54%-kal csökkent, a rablások és a lopások száma viszont nőtt a 2010-es évhez viszonyítva. Közlekedésrendészeti szempontból pedig 139 közúti balesetről számoltak be. A megvitatásra kerülő tervezetek nagy része olyan egyesületek részére fizetendő tagsági díjak jóváhagyására irányult, melyeknek Csíkszereda Önkormányzata is tagja. Az előbbiekhez hasonlóan a képviselők kedvezően véleményezték a szociálishumanitárius tevékenységeknek otthont adó épületek adó- és illetékfizetés alóli mentesítését is. Így a Riehen Egyesület, a Csibész Alapítvány, a Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztára, a Gyulafehérvári Caritas Csíkszeredai Kirendeltsége, az András Alapítvány, a Szent Tamás Társaság, a Keresztény Segítség Alapítvány, a Szent Ferenc Alapítvány, Benignitas Humanitarian Association, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete, a Romák Egyesülete, Pro Animalia Alapítvány összesen lej épületadó befizetése alól mentesül. Ugyancsak a februári ülésen hozott döntést a testület a csíkszeredai óvodahálózat átszervezésére vonatkozóan, melynek előzményeiről és jogszabályi hátteréről már részletesen beszámoltunk előző lapszámunkban. Antal Attila alpolgármester elmondta, az új tanügyi törvény értelmében csak a 3 6 év közötti gyerekek járhatnak óvodába és napközi otthonba, ezt követően előkészítő osztályokba kell őket beiskolázni. Ez az intézkedés nagymértékben csökkenteni fogja a as tanévben az óvodások számát. A Majláth Gusztáv Károly téren levő mozi felújítása is napirendre került, szükségessé vált ugyanis a beruházás műszaki dokumentációjának módosítása. Antal Attila alpolgármester elmondta, mivel közel 2 millió eurós nagyságrendű beruházásról van szó, ésszerűnek tűnt a szakaszosítás. Így, amennyiben sikerül elindítani a beruházást, lehetőség van arra, hogy az önerő függvényében akkora volumenű munkálatot szerződjön majd le az Önkormányzat, amennyi rendelkezésére áll. Az utólagosan napirendre került anyagok között szerepelt egy öttagú, önkormányzati képviselőkből álló bizottság kinevezése, amely képviselni fogja az önkormányzatot az Eco-Csík Kft. közgyűlésein. A Xantus Attilát, Magyari Zoltánt, Márk-Cucsi Róbertet, Fülöp Árpádot és Orbán Zsoltot bizottsági tagként megnevező határozat arra vonatkozó kitétet is tartalmaz, hogy a képviselők minden esetben közös, egymás között előre megszavazott álláspontot képviselnek. A városi önkormányzat határozataiból Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzati Testülete február 24-én soros ülést tartott, és az alábbi határozatokat fogadta el. 21-es Határozat a víz- és csatorna-szol gál tatás át ruhá zásának jóváhagyására, valamint az átruházási szerződés jóváhagyását elfogadó, 127/2009-es határozat módosítására 22-es Határozat a Goscom Rt.-vel kötött 2764/1998-as számú haszonbérleti szerződés 1-es sz. melléklete módosításának és bővítésének elfogadása 23-as Határozat a évre vonatkozó épületadó mentesítésének jóváhagyása azon épületek esetében, amelyben szociális-humanitárius tevé k e ny s é g f o ly i k 24-es Határozat Suta Fejlesztési Egyesület részére 25-ös Határozat z Energia Városok Románia Egyesület részére 26-os Határozat Hargita Víz Fejlesztési Egyesület részére 27-es Határozat Romániai Municípiumok Egyesülete részére 28-as Határozat z Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás részére 29-es Határozat Hargita Egyesület részére 30-as Határozat z Alcsíki Közösségi Fejlesztési Társulás részére 31-es Határozat Hargitafürdőért Fejlesztési Egyesület részére 32-es Határozat Hargita Hegység Fejlesztéséért Egyesület részére 33-as Határozat a polgármesteri szakapparátus státus jegyzékének módosítása 34-es Határozat a Sarkadi Elek-övezet 2 megnevezésű körzeti rendezési terv elfogadásáról a 4725 m 2- es kültelek belterületté nyilvánítása által 35-ös Határozat a csíkszeredai óvodahálózat átszervezése a as tanévben 36-os Határozat A Majláth Gusztáv Károly tér 2-es szám alatt lévő mozi felújítása megnevezésű beruházás beavatkozási munkák dokumentációjáról szóló 207/2011- es számú határozat 1-es szakaszának módosítására 37-es Határozat a 2012-es évi költségvetés jóváhagyására vonatkozó 1/2012-es határozat kiegészítésére 38-as Határozat Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási pályázat végrehajtására létrehozott egyesület számára 39-es Határozat a Csíkszereda Megyei Jogú Városban található Aratástető utca és Mogyorós utca megnevezésének elfogadásáról 40-es Határozat az önkormányzati képviselet nevezésére a Eco-Csík Kft. közgyűlésén való rész vételre

5 Csíkszereda, 3. szám, Közérdekű Utazott a Csík-Info......és velük Utazott Budapestre ebben az évben is, ami primőr az ez évi turisztikai, kulturális kínálatból, s ami mindig bevetésre kész, a Csík-Info-kiadványt és a szereda.origo programmagazin 2012-es eseménynaptárát. Az idén Utazni márpedig kell alcímet viselő nemzetközi turisztikai összejövetelről a hivatalos összefoglaló szerint lehet tudni, hogy mintegy ötvenezer látogatót fogadott, s magába foglalt ahogy a múlt évben is hajó- (pontosabban ezúttal katamarán), lakókocsi, valamint bicikli-kiállítást is. A közelgő londoni olimpia adott kiemelt értelmet a magyar olimpiai múltat és aktualitást megjelenítő rendezvénynek, de zenés, táncos, és gasztroprogramok tömkelege is szórakoztatta az érdeklődőket. Az utazással és utaztatással kapcsolatos nemzetközi expóról éppen hazatért György Piroskát, a Csík-Info iroda munkatársát részletekről, érdekességekről, tapasztalatokról kérdeztük. Először arra tért ki, amit a múlt évben hiányosságként jelzett is a szervezőknek, s ami ebben az évben orvoslást nyert. Ha az előző rendezvényen a zökkenőmentes információnyújtást zavarta az, hogy a Románia-stand és a Székelyföld megfelelője a kiállítóterem két egymástól távoli pontján volt elhelyezve, idén egymás mellett kaptak helyet. Így az országos pulttól (amely igazából a szállodák és nagy panziók felségterülete volt) az érdeklődő az általános tudnivalóktól haladhatott a specifikus ismeretek standja, a Székelyföld-pult felé. Mind az országos, mind a regionális kiállító-felületek látványossága nőtt, ez különösen a természeti, állatvilággal kapcsolatos és sportéletre vonatkozó képes ismertetőkkel, pannókkal és bannerekkel előrukkoló székelyföldi kiállítókra vonatkozott. (Pl. a Gyergyói Turisztikai Egyesület nagyméretű Gyilkos-tó bannerje és az előtte elhelyezett, közös fényképezésre igencsak felhívó kitömött medve bizonyult nagy vonzerejűnek). Az érdeklődést jellemezte, hogy kisebb volt az utazási irodák jelenléte, a bevált körutakkal rendelkező nagy egységek helyett azonban annál több volt az egyéni érdeklődő. Főleg a középosztálybeliek és inkább a 30-as korosztály, valamint az idősebbek érdeklődtek. A fiatalok eljövetelére magyarázat lehet állította a turisztikai iroda képviselője, hogy esetleg már jártak Székelyföldön, és a gyerekeikkel is meg szeretnék azt ismertetni, az idősebbek érdeklődésének pedig nosztalgikus jellege volt. Kérdésünk volt, hogy tapasztalatai szerint mekkora igény van az angol, német nyelvű információs anyaggal való jobb lefedettségre? Az Utazás esetében ez jobbára fölösleges mondta György Piroska, nagyon kevesen kértek idegen nyelvű szóróanyagot, igaz, bár ez egy nemzetközi kiállítás, de mégis kimondottan a magyarországi közönséget célozza meg. A budapesti kiállításon inkább a kiutaztatók jelennek meg, a magyar utazási irodák, a saját ország közönsége érdeklődésére számot tartó szolgáltatók. Ennek ellenére természetesen szükség van főleg angol és német nyelvű anyagra (esetleg franciára is), de ilyen esetekben inkább általános és így nem változó információkat tartalmazó szóróanyagok lehetnek kelendők, amelyek a biztosan visszatérő, nagy eseményeket tartalmazzák. Székely kapu köszönti a város határában a Székesfehérvárra érkezőket A tavaszi napforduló alkalmából székely kaput avattak Székesfehérváron. A míves kapu széles körű társadalmi összefogás eredményeként készült el: a városrész önkormányzati képviselőjének ötlete alapján, civil kezdeményezésre, Székesfehérvár támogatásával került felállításra. A Csíkszereda által felajánlott székely kapu különlegessége, hogy hargitai, csíki cser tölgyből készítette Kovács Gábor csíki faragómester fiával. A kaput stílszerűen Maroshegyen állították fel, ahol számos utca viseli erdélyi települések neveit. Az avató ünnepségen a határokon átívelő együttműködés jelentőségét, a történelmi hagyományaink megőrzését hangsúlyozta mind Székesfehérvár, mind Csíkszereda polgármestere. A székely kapu felállításának fontos üzenete van: az, hogy tisztelnünk és ápolnunk kell hagyományainkat, kultúránkat és nemzeti múltunkat. Történelmi fővárosként Székesfehérvárnak ez kiemelt feladata. fogalmazott beszédében dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármestere azt is kiemelte, hogy ezzel a most bebizonyított összefogással nyer értelmet a Csíkszeredával kötött testvérvárosi szerződés is. A székely kapu avatására Székesfehérvárra érkezett Ráduly Róbert Kálmán. Egy éve írtuk alá az örök időkre szóló együttműködést Székesfehérvárral és most újra itt vagyunk. A város határában felállított székely kapu is mutatja az összetartozást. Ezentúl a fehérváriak, ha hazatérnek városukba, lelki szemeik előtt mindig látják majd a Hargitát, Csíkországot, Székelyföldet. mondta el köszöntőjében Csíkszereda polgármestere. Ráduly Róbert Kálmán emellett köszönetet mondott minden jó szándékú embernek és szervezetnek, aki segített újabb dimenziót nyitni a két város kapcsolatában. (A szekesfehervar.hu portál nyomán) Múzeumcafé-díjjal tüntették ki Gyarmati Zsolt múzeumigazgatót Gyarmati Zsolt történész, a Csíki Székely Múzeum vezetője vehette át az idei MúzeumCafé-díjat. A múzeumi magazin által összehívott grémium a csíkszeredai intézménynek az egész magyar múzeumi világ számára példaértékű modernizálásáért, a múzeumnak otthont adó Mikó-vár felújítási programjában játszott szerepéért, valamint az elmúlt évek nagy sikerű kiállításainak megszervezésért ítélte oda a díjat. A 2007-ben a budapesti Szépművészeti Múzeum által alapított, több nemzetközi elismeréssel is kitüntetett múzeumi magazin másodszor ítélte oda díját. Az alapítók szándéka szerint a díjjal a magyar múzeumi szakmából minden évben egy olyan szakember munkáját ismerik el, aki a magazin szellemiségével összhangban előremutató, új- és korszerű szemlélettel alkotott a maga szakterületén. A döntésben a szerkesztőbizottság (Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, György Péter esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, Török László ókorkutató, régész-egyiptológus, akadémikus) és Martos Gábor főszerkesztő munkáját Hatházi Gábor, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) főosztályvezető-helyettese, Cseri Miklós, az ICOM Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, a szentendrei Skanzen főigazgatója és Mélyi József, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozatának elnöke, művészettörténész-műkritikus segítette. Gyarmati Zsoltot 2003-ban nevezték ki a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum élére. Azóta az igazgató gyökeresen megváltoztatta az 1930-ban alapított, 1970 óta a 17. századi ó-olasz stílusban épített Mikó-várban működő intézményt. A magas színvonalú tudományos munkát végző, friss és nyitott szellemű, a közönség igényeit is maximálisan kiszolgálni igyekvő múzeum az elmúlt években több, nagy sikerű kiállításnak adott otthont. A 2007-es Munkácsy képek Erdélyben című tárlat, a nagybányai művésztelep alkotóinak munkáit bemutató 2008-as, a Magyar Nemzeti Galériával közösen megrendezett kiállítás; az ugyancsak magyarországi múzeumok anyagára épített Tatárjárás című történeti tárlat, a 2010-ben a Szépművészeti Múzeumból érkezett Egyiptom művészete a fáraók korában című bemutató; a Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik című festményválogatás; vagy

6 6 Csíkszereda, 3. szám, közérdekű / Krónika ménynek helyt adó Mikó-vár átfogó rekonstrukciója és ezzel együtt a múzeum új állandó kiállításának létrehozása is. A kívül-belül, több mint 7 millió lejből megújuló műemléki épület a tervek szerint az idén nyitja majd meg kapuit a látogatók előtt. A Plexiawards által tervezett Múzeum- Café-díjat és a vele járó, a NEFMI és a magazin által felajánlott forintot március 8-án, Csíkszeredában adta át Martos Gábor főszerkesztő. Az elismerést az elképzelések szerint minden év márciusában abban a hónapban, amikor Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben felajánlotta gyűjteményét a köz javára adja át a magazin. (forrás: a Csíki Székely Múzeum sajtószolgálata) Újabb előrelépés a csíksomlyói pünkösdi búcsú világörökség részévé válásában A kulturális miniszter által kinevezett Országos Szellemi Örökség Bizottság tagjai a helyi és megyei önkormányzatok, a ferences rendház, a gyergyóalfalvi közösség és a civil szervezetek képviselőivel találkoztak március 1-jén, csütörtökön a csíkszeredai Városházán. A megbeszélés tárgyát a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felvétele képezte. A többórás fórum kiváló lehetőséget biztosított egyrészt arra, hogy a felterjesztéshez elengedhetetlen jelölési dokumentációt véglegesítsék, illetve bekérjék a még hiányzó jóváhagyásokat. Másrészt viszont a jövőbeli feladatvállalások megvitatására is alkalom nyílt. A megbeszélésen jelen volt Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácsosa, az RMDSZ Kulturális főosztályának főtitkár-helyettese, aki elmondta: ha a csíksomlyói búcsú felkerül a világörökség listájára, az az értékeinknek a világszinten történő elismerését jelentené, de ugyanakkor az UNESCO-jelvény, ami ezután nemcsak a búcsút, hanem az ebben részt vevő önkormányzatokat, civil szervezeteket, közösségeket fogja kísérni, pályázati lehetőségeket nyit meg előttük. Ez helyi szinten fejlődési lehetőséget jelent: a kulturális örökséget arra használjuk, hogy a helyi közösséget fejlesszük. Végső soron ez az, amit mi akarunk, egy életerős erdélyi közösséget, és ez az, amiért javasoltuk az UNESCO-listára való felkerülést. Pozsony Ferenc, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora is az Országos Szellemi Örökség Bizottság tagjaként vett rész a tanácskozáson. Elmondása szerint a tárgyalt téma praktikus jelentősége az, hogy a szellemi kulturális örökségi elem, a csíksomlyói búcsú védettséget kap, azt senki nem szüntetheti meg, hatalmi eszközzel sem. A néprajzkutató kiemelte, hogy a szimbolikus jelentőség is nagyon fontos, hisz közfigyelmet szervez maga köré, az egész emberiség figyelme kiterjedhet rá. Helyi szinten pedig, azok a közösségek, amelyek részt vesznek a szervezésben, felelősséget vállalnak arra, hogy biztosítják fenntartását és eredeti szellemiségének megőrzését. Mint ismeretes, tavaly szeptemberben szavazta meg a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság azt a javaslatot, mely szerint felterjesztik a világörökség státusz elnyerésére a csíksomlyói búcsút. Ezt követően több szakember bevonásával elkezdődött a hivatalos, jelölési dokumentum elkészítése, amelyet az UNESCO-hoz terjesztenek be. A jelölési iratcsomó véglegesítése utáni elbírálás viszont hosszas folyamat, a végleges döntésre akár két évig is várni kell. Ez idő alatt is állandó dialógus lesz a világörökség-bizottsággal, hisz az UNESCO előreláthatóan kiegészítéseket kér majd. Az egybehangzó vélemény az Országos Szellemi Örökség Bizottság tagjai és a szakma részéről is az, hogy óriási esély van a világörökségi listára való felkerüléshez. Mi történt február márciusában a városban? Csíkszeredai események krónikája FEBRUÁR 17. Harmadik ág Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete és Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szervezésében Gazda József tanár, művelődéstörténész, közíró Harmadik ág (A nagyvilág magyarságának hangulata, helyzete) című könyvének bemutatóját tartották a polgármesteri hivatal gyűléstermében. FEBRUÁR 20. Legtöbb két esküvő egy héten Szabályoznák elgondolásuk szerint csökkentenék a ferencesek a házasságkötések számát a csíksomlyói kegytemplomban. Az elsődleges indoklás szerint azért, mert zarándokhelyről van szó, de azt is szem előtt tartják, hogy az esketés plébániai esemény, a legutóbbi, tavaly nyári, a váci múmiákat bemutató Rejtélyek, sorsok, múmiák című tárlat egyenként is több tízezer látogatót vonzott a megyeszékhelyre. Ezekhez a sikeres kiállításokhoz az elmúlt években példaértékű múzeumpedagógiai program és több, a muzeológiai-szakmai munkát segítő fejlesztés is társult. Mindezek mellett a tavalyi évben elkezdődött az intézamelyet mindenki a saját közösségében élhet meg a legteljesebben. A döntésről megkérdezett plébánosok teljes mértékben egyetértettek az elgondolással. FEBRUÁR 21 Borsika: az ünneplő néptáncegyüttes Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Borsika gyermeknéptánccsoport, az alkalomra néptáncokkal és egy mesejáték ősbemutatójával is készült. A Széna vagy szalma című mese feldolgozása alapján készült mesejáték színre vitelében Ivácson László, a Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője és Keresztes Szabolcs, a Csíki Játékszín színésze is közreműködött. A nyitott előadáson minden érdeklődőt szívesen láttak. Átadták a felújított járóbetegrendelőket Európai uniós pályázaton nyert közel kétmillió eurót fordított a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház integrált járóbeteg-rendelőinek felújítására Hargita Megye Tanácsa. A munkálatokat ezelőtt egy évvel kezdték el, most már teljesen felújítva és vadonatúj berendezéssel, modern orvosi eszközökkel állnak a betegek rendelkezésére a frissen átadott rendelők. Mozgássérültek a múzeumban A Mikó-várban működő Csíki Székely Múzeum akadálymentesítését szorgalmazza a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete. A lehetőségekről a jelenleg zajló restaurálási munkálatban részt vevők bizottságának egyeztető gyűlésén beszéltek. Annak ellenére, hogy a megoldásra nyitottak az érintettek Csíkszereda Önkormányzata és a múzeum