5.9. EGYÉB KÜLTERÜLETI FEJLESZTÉSEK STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA INGATLAN GAZDÁLODÁSI TERV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5.9. EGYÉB KÜLTERÜLETI FEJLESZTÉSEK... 128 6. STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA... 130 6.1.INGATLAN GAZDÁLODÁSI TERV... 129"

Átírás

1 TARTALOM 1. KISTELEK SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN KISTELEK A MAGYAR ÉS A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS VÁROSHÁLÓZATBAN KISTELEK ÉS VONZÁSKÖRZETE, A KISTELEKI KISTÉRSÉG TÉRSÉGI SZEMLÉLET ÉS SZEREPKÖR A TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS FELADATELLÁTÁSA KISTELEKI KISTÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT A VÁROS DINAMIKÁJA A NÉPESSÉG VÁLTOZÁSA A GAZDASÁG ÉS FOGLALKOZTATÁS VÁLTOZÁSAI A FUNKCIÓGAZDAG VÁROS A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS KISTELEK GAZDASÁGÁNAK JELLEMZŐI MEZŐGAZDASÁG MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KISKERESKEDELMI ÜZLETEK, VENDÉGLÁTÓHELYEK IDEGENFORGALOM ÉS TURIZMUS INNOVÁCIÓ, K+F IPARI PARK KISTELEK VÁROS TÁRSADALMI JELLEMZŐI DEMOGRÁFIA KÉPZETTSÉG-MŰVELTSÉG FOGLALKOZTATÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG JÓLÉTI, JÖVEDELMI VISZONYOK KISTELEK VÁROSÁNAK TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐI TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÉPÍTETT KÖRNYEZET Műemlékek és helyi építészeti értékek, emlékek Lakásviszonyok KISTELEK VÁROS KÖZMŰSZOLGÁLTATÁSAINAK BEMUTATÁSA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE A VÁROSBAN KÖZIGAZGATÁS, ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE OKTATÁS-NEVELÉS: ÓVODA, KÖZOKTATÁS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS GONDOZÁSI KÖZPONT SZEREPE ÉS FELADATELLÁTÁSA SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT SZEREPE ÉS FELADATELLÁTÁSA NAPSUGÁR IDŐSEK OTTHONA KISTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BŐLCSÖDÉJE EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK KISTELEK VÁROS KÖZLEKEDÉSI HELYZETE KISTELEK KÖZLEKEDÉSÉNEK KAPCSOLATAI KÖZLEKEDÉS A VÁROSBAN KISTELEK VÁROSRÉSZEINEK BEMUTATÁSA VÁROSRÉSZEK JELLEMZŐI CSALÁDOK HELYZETE

2 GAZDASÁGI AKTIVITÁS, ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS FOGLALKOZTATÁS LAKÁSHELYZET A VÁROSRÉSZEK FUNKCIONÁLIS ÉS INTÉZMÉNYI JELLEMZŐI VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ SWOT ANALÍZIS VÁROSRÉSZEK SWOT ANALÍZISE KÜLTERÜLET VÁROSRÉSZ. A TELEPÜLÉS KÜLTERÜLETE, MINT A FEJLŐDÉS KITÖRÉSI PONTJA STRATÉGIAI FEJEZET A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE VÁROS AZ EMBERÉRT SZILÁRD GAZDASÁGI ALAPOKON NYUGVÓ KISVÁROS KISTÉRSÉGI IRÁNYÍTÓ SZEREP ÉS KOORDINÁCIÓ TRADÍCIÓKRA ALAPOZOTT VÁROSFEJLESZTÉS A JÖVŐKÉPET MEGHATÁROZÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA ÁTFOGÓ CÉL KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK GAZDASÁGI DIVERZIFIKÁCIÓ, VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS, LAKOSSÁGI JÖVEDELEMSZERZÉS ELŐSEGÍTÉSE KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGOK JAVÍTÁSA: A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER ÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA: EURÓPAI SZÍNVONALÚ KISVÁROS FELÉPÍTÉSE A TERMÉSZETI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, A KÖRNYEZETVÉDELMET SZOLGÁLÓ INFRASTRUKTÚRA ÉS A ZÖLDTERÜLETEK FEJLESZTÉSE A KULTURÁLIS, SPORT ÉS SZABADIDŐS SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÍTÉSE ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ HUMÁNINFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, CIVIL TÁRSADALOM ERŐSÍTÉSE AZ OKTATÁS ÁTSZERVEZÉSÉVEL ÉLETKÉPES OKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER KIALAKÍTÁSA, HUMÁN-ERŐFORRÁSFEJLESZTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÉS SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS ERŐSÍTÉSE TÉRSÉGI GONDOLKODÁS, INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE: A KOOPERÁCIÓK FOKOZÁSA, KÖZÖS, TÉRSÉGET ERŐSÍTŐ PROGRAMOK INDÍTÁSA VÁROSRÉSZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ CÉLOK A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA ILLESZKEDÉS, ÖSSZHANG A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL, TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVVEL A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA KÖRNYEZETI ÁLLAPOTBAN VALÓ VESZTESÉG ÉS ENNEK KOMPENZÁLÁSA SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE VÁROSKÖZPONT LAKÓÖVEZET I LAKÓÖVEZET II LAKÓÖVEZET III PAPFENYVES AGRÁR-LOGISZTIKAI AKCIÓTERÜLET IPARI PARK AZ EGÉSZ VÁROST ÉRINTŐ AKCIÓK (AKCIÓTERÜLETRE NEM LESZŰKÍTHETŐ FEJLESZTÉSEK) EGYÉB KÜLTERÜLETI FEJLESZTÉSEK STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA INGATLAN GAZDÁLODÁSI TERV

3 6.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM INGATLANFEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEI PARTNERSÉG, KOMMUNIKÁCIÓ, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS NYÍLVÁNOSSÁG PARTNERSÉG ÉS KOMMUNIKÁCIÓ ÖNKORMÁNYZATON BELÜLI KOMMUNIKÁCIÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖZÖTTI PARTNERSÉ EGYÜTTMŰKÖDÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL PARTNERSÉG A CIVIL SZFÉRÁVAL A LAKOSSÁG BEVONÁSA A VÁROS ÉLETÉBE EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A STRATÉGIA TERVEZÉSÉBEN ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN A STARTÉGIA EGYEZTETÉSÉBEN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETEK, CSOPORTOK, SZEMÉLYEK A KOMMUNIKÁCIÓ ESZKÖZEI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETEI AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA ÉS AZ INTEGRÁLT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSA A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA.ANTISZEGREGÁCIÓS TERV HELYZETELEMZÉS AZ ALACSONY STÁTUSZÚ NÉPESSÉG TERÜLETI KONCENTRÁCIÓJÁRÓL A VÁROS EGÉSZÉNEK TEKINTETÉBEN A ROMA NÉPESSÉGET MAGAS ARÁNYBAN KONCENTRÁLÓ VÁROSI SZEGREGÁTUMOK, TELEPEK, TELEPSZERŰ KÉPZŐDMÉNYEK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A SZEGREGÁCIÓS PROGRAMOK ESZKÖZRENDSZERE JELENLEG MEGVALÓSÍTÁS ALATT LÉVŐ PROGRAM(OK) A VÁROSFEJLESZTÉSI PROGRAMOK SZEGREGÁCIÓS VONATKOZÁSA A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA ÉS PARTNERSÉG MELLÉKLETEK

4 Kistelek 2004-ben készítette el azt a települési fejlesztési koncepcióját, amelynek a Kistelek Város Térségi Szemléletű Fejlesztési Koncepciója címet adta. Az azóta eltelt időben bebizonyosodott, hogy a címben megfogalmazott törekvésnek, azaz a térségi szemléletű gondolkodásnak nem csupán létjogosultsága van, hanem egyre inkább kötelező jellegűvé válik. A települések különösen érvényes ez a leghátrányosabb helyzetű Kisteleki kistérségben jellemző kistelepülésekre önállóan egyre kevésbé képesek fejlesztési források megszerzésére, ezért hasznos kényszerűség a térségben való gondolkodás, térségi szintű projektek, fejlesztési elképzelések kidolgozása és ezek megvalósítása. Éppen ezért Kistelek Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája is ebben a térségi szemléletben íródott. Habár a fent említett koncepció csak röviden határozta meg a legfőbb stratégiai elképzeléseket, mégis szemléletbeli kiindulópontja volt az integrált városfejlesztési koncepciónak. Kistelek életében talán a legfontosabb, a fejlesztések alapját jelentő kulcsfontosságú terület a gazdaság fejlesztése. Helyi gazdaságfejlesztésünk három fő pillére: az infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése, azaz költségvetési forrásokból ágazati, avagy önkormányzati beruházások indítása az egyedi profitorientált vállalatok működésének és stratégiájának javítása, azaz helyi vállalkozásfejlesztés a helyi üzleti környezet minőségének megerősítése, a vállalatok csoportjaira ható helyi gazdaságfejlesztés koordinálása. A helyi gazdaságfejlesztés célja a térségben, a város vonzáskörzetében és a városban élők életszínvonalának javítása, a hosszú távú és stabil jövedelemnövelés. Eszköze a város és a kistérség versenyképességének javítása, amely nem más, mint a gazdasági életben résztvevők képessége relatíve magas jövedelem és magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, ezáltal tartós gazdasági növekedés elérésére. A helyi gazdaságfejlesztés feladata tehát az adott városhoz és térségéhez igazodó olyan versenystratégia kidolgozása, amelyet helyben kell létrehozni. Egyik fő feladat, hogy a Kisteleki Kistérségben is meg kell szilárdítani a gazdaságfejlesztést irányító, szervező és folyamatosan menedzselő szereplői kört. A gazdasági élet fejlődése mellett nem hanyagolhatóak el az ember életét közvetlenül érintő egyéb kérdések sem. A város integrált városfejlesztési stratégiája elképzeléseinek középpontjába magát az embert kívánja állítani. A feladat tehát kettős: mennyiségi és minőségi fejlesztésre is szükség van, de hangsúlyozni kívánjuk azt a prioritást élvező szempontot, mely szerint a kisteleki emberek életkörülményeinek jobbá tétele a fő cél. Természetesen ezen célok gyakorlatban történő megvalósításához Kisteleken és a térségben is erős gazdasági hátteret kell biztosítani. A városnak és a térségnek megvannak a következő évekre szóló fejlesztési lehetőségei, hiszen adottságai kedvezőek ehhez. A feladat ezek megvalósítása révén a városban előállított jövedelem tartós növelése, annak a város mind szélesebb rétegeihez való eljuttatása, amely során bővülhet a városi termékek és szolgáltatások piaca, növekedhet a helyi adóalap, fejlődhet az infrastruktúra és a közszolgáltatások egyaránt. A sikeres településeken az ún. tudás alapú társadalom megteremtésével és fejlesztésével érik el a szükséges gazdasági szerkezeti és technológiai változásokat. Ezek révén válik képessé a város és a Kisteleki Kistérség is az újítások, az innovációk befogadására. 4

5 1. KISTELEK SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.1. KISTELEK A MAGYAR ÉS A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS VÁROSHÁLÓZATBAN Kistelek Közép-Európában, Magyarország déli részén, a Dél-alföldön, a Kiskunság délkeleti felében, a Dél-alföldi Régió központjában, Csongrád megye észak-nyugati részén, Szeged vonzáskörzetében helyezkedik el. Szegedtől és Kiskunfélegyházától egyenlő, kb. 30 km-es távolságra, a Tiszától kb. 15 km-re fekszik. Az E75-ös nemzetközi főutat Kistelek központjában keresztezi a Kiskunhalas-Kiskunmajsa felől Csongrádra és a Tiszán át Mindszentre vezető út. Kistelek kedvező földrajzi helyzeténél fogva megfelelő városfejlesztési akciók megvalósításával a megye főkapuja lehet KISTELEK ÉS VONZÁSKÖRZETE, A KISTELEKI KISTÉRSÉG Kistelek a kistérség névadójaként, a körülötte lévő településekkel (Balástya, Baks, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer) karöltve alkotja a Kisteleki kistérséget. A kistérségben egyetlen város Kistelek, amely központi fekvésénél, funkciókban való ellátottságánál fogva a kistérség központja is. A település mellett halad el az M5-s autópálya, amelynek lejárója van Kisteleknél és Balástyánál. A kistérséget délen a szegedi, keleten a hódmezővásárhelyi, északon a szentesi, a csongrádi és a kiskunfélegyházi, nyugaton pedig a kiskunmajsai kistérség határolja. A kistérség elhelyezkedése A Kisteleki Kistérség 5

6 A kistérséget Kistelek és a körülötte lévő 5 település alkotja: Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer és Pusztaszer. Baks mezőgazdaságában a szántóföldi zöldségtermesztés játszik kiemelkedő szerepet. A falu a szeged-csongrádi út mentén települt, közúti kapcsolatait a tiszai komp a Tiszántúl felé is kiszélesíti. A vízvezeték hálózat kiépítettsége teljes, az infrastruktúra többi eleme fejlesztésre szorul. A faluban panzió található. A község jelentős területe a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, amely a természetvédelem mellett az idegenforgalom fejlődéséhez nyújt alapot. Balástya Szegedtől 23 km-re fekszik. Az E75-ös főút, az M5-s autópálya és a Szeged-Budapest vasútvonal révén közúton és vasúton egyaránt könnyen elérhető. Infrastrukturális ellátottsága közepes színvonalú. Gazdasága a mezőgazdaságra épül, melyben az intenzív kultúrák: a zöldségés gyümölcstermesztés, a fólia alatti dísznövénytermesztés és zöldséghajtatás dominál. Balástyán van a Virágtermesztők Országos Egyesületének székhelye. A látványosan gyarapodó községben panziók és kemping található. A tanyavilág a tanyai-falusi turizmus fejlesztéséhez nyújt kedvező feltételeket. Az Őszeszéki-tó a horgászat lehetőségét kínálja, madárvonulásban betöltött szerepe miatt természetvédelmi érték is. Csengele az E75-ös út közelében helyezkedik el. Infrastruktúrája közepesen fejlett. Gazdasága a mezőgazdaságra, elsősorban a zöldségtermesztésre épül, de hagyománya van az extenzív állattenyésztésnek is. A mezőgazdasági termékek egy része közvetlenül exportra kerül. A faluban húsüzem működik és baromfitelep is található. Idegenforgalmi vonzerejét a homoki erdők, a homoki gazdálkodás, a tanyavilág jelentik. Kistelek 1989 óta város, fejlődését rendkívül kedvező fekvése alapozza meg: a nagy forgalmú E75-ös nemzetközi főút, illetve az M5-s autópálya mentén helyezkedik el. A környező településekhez kelet-nyugat irányú úthálózat kapcsolja. A Szeged-Budapest vasútvonal vasúti kapcsolatait is biztosítja. A kisváros Szegedtől 29, Kecskeméttől 58 km-re helyezkedik el. Infrastruktúrája kistérségi viszonylatban fejlett. Iparát több jelentősebb üzem: a kábelgyár, a sajtüzem és a tejüzem alkotja, mellettük magánvállalkozásban lakatosüzem és gépalkatrész-gyártás működik. Mezőgazdaságában az intenzív kultúrák, elsősorban a gyümölcs- és szőlőtermesztés játszik domináns szerepet. Gimnáziuma és szakközépiskolája van. Idegenforgalma az átmenő forgalom és a természeti értékek kínálta lehetőségekre épül. Ópusztaszer a szeged-csongrádi út mentén helyezkedik el, az E75-ös útról is gyorsan elérhető, Balástyával kerékpárút is összeköti. Gazdaságában a mezőgazdaság a meghatározó. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - amelyben a világhírű, a magyar honfoglalást megörökítő Feszty-körkép található - nemzetközi idegenforgalmat bonyolít le. Az emlékpark mellett kemping és fogadó működik. A község erdői, a homoki táj, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe tartozó puszták sajátos természeti értékek. Pusztaszer jellegzetes tanyás település. Infrastruktúrája közepesen fejlett. Gazdasága a mezőgazdaságra épül, homoki gazdálkodását a szőlő- és gyümölcstermesztés, a szántóföldi kultúrák, a zöldségtermesztés jellemzi. A faluban paprika- és zöldségfeldolgozó működik. Idegenforgalmát tanyavilága, védett természeti értékei (Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet), a vadászat lehetőségét is kínáló erdői, és kulturális értékei (a magyar honfoglalás emlékműve, képzőművészeti alkotóház, Makovecz-féle ravatalozó) alapozza meg. A Kisteleki Kistérség területe összesen 410,2 km 2. A kiterjedt tanyavilágnak köszönhetően a 410,2 km 2 -ből csak 15,98 km 2 a belterület, és 364,11 km 2 a külterület. Ez kistérségi átlagban 4 % belterületet és 96 % külterületet jelent. 6

7 Település Összes terület Külterület Belterület Külterület aránya % Ha Km 2 Ha Km 2 Baks ,85 59,6 2,25 96,4 Balástya ,95 107,65 2,3 97,9 Csengele ,66 58,90 1,76 97,1 Kistelek ,19 64,97 4,22 93,9 Ópusztaszer ,51 58,28 1,23 97,9 Pusztaszer ,93 43,83 5,1 89,6 Kistérség összesen ,09 393,23 16,86 95,8 1. táblázat - A kistérség területi adatai /KSH/ TÉRSÉGI SZEMLÉLET ÉS SZEREPKÖR A települések különösen érvényes ez Kisteleki kistérségben jellemző kistelepülésekre önállóan egyre kevésbé képesek fejlesztési források megszerzésére, ezért hasznos kényszerűség a térségben való gondolkodás, térségi szintű projektek, fejlesztési elképzelések kidolgozása és ezek megvalósítása. A kistérség önkormányzatai ennek szükségességét már a rendszerváltás utáni években felismerték, s létrehozták a települési önkormányzatok társulási szövetségét. Az egyesülés 1996-ra vezethető vissza. Az akkor már városi ranggal rendelkező Kistelek és a körülötte fekvő 5 település (Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer) a kistérség kiegyensúlyozott fejlődése és a térség társadalmi-gazdasági helyzetének javítása érdekében megalakította a Kistelek Környéki Települések Területfejlesztési Társulását. A szándékot társulási megállapodásban rögzítették a polgármesterek, miután erre a képviselő-testületüktől megkapták a felhatalmazást. A társulás elsődlegesen területfejlesztési célú feladatokat látott el: tanulmányokat, koncepciókat készített, valamit koordinálta a kistérségi vidékfejlesztési feladatokat.. Rendszeres pályázati tanácsadást végzett és vállalkozói fórumokat szervezett. Segítséget nyújtott az intézményi, önkormányzati, társulási és egyéb egyéni pályázatokban. A társulás pályázati támogatásokat felhasználva fokozatosan alakította ki a működéséhez szükséges feltételeket, 2001-től folyamatosan foglalkoztatott vidékfejlesztési menedzsert, ezzel is segítve a kistérségi fejlesztési munkát. Az elkészített programok és tanulmányok feltárták a kistérség adottságait, helyzetét és ezt alapul véve rövid,- közép- és hosszú távra meghatározták a stratégiát. Változást a közigazgatási reform keretében alkotott és az Országgyűlés által elfogadott évi CVII. Törvény hozott: a települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására többcélú kistérségi társulást alakíthattak. A törvény lehetővé tette, hogy már nem csak terület- és településfejlesztési feladatok ellátását biztosíthatták a társulások, hanem vállalhatták közszolgáltatási feladatok megszervezését, fejlesztését valamint intézmények fenntartását is. A törvénnyel összhangban mind a 6 település júniusában társulási megállapodást kötött a: közoktatás és nevelés; szociális intézményi és alapszolgáltatási feladat; egészségügyi ellátás; család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátás és gyermekjóléti alapellátás; közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; 7

8 helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; ingatlan- és vagyongazdálkodás; ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés; kommunális szolgáltatások és energiaellátás; környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; szennyvíztisztítás és -elvezetés; területrendezés; esélyegyenlőségi program megvalósítása; foglalkoztatás; gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom; állat- és növényegészségügy; belső ellenőrzés; területfejlesztés; kistérségi ügyintézés, munkaszervezet feladatok ellátására, működtetésére, a működés megszervezésére és egyben megalapította a Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulását júniusában a Kistelek Környéki Települések Területfejlesztési Társulása megszűntetésre került, mert annak feladatait az akkor már egy éve működő többcélú társulás hatékonyabban el tudta látni, ennek megfelelően folyamatosan átvállalta és jogutódként biztosítani tudja azóta is A TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS FELADATELLÁTÁSA A Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása 2004-es megalakulásakor - az önkormányzati társulás ily módon történő szerveződésének újdonsága és ezzel együtt számos bizonytalansága miatt - csak a területfejlesztési feladatot vállalta. Már akkor jelentek meg olyan pályázati felhívások, melyeken csak többcélú társulások indulhattak. A Belügyminisztérium 14,2 millió Ft-os támogatásával a társulás 3 koncepciót készített: - A Kisteleki Kistérség integrált gazdaságfejlesztési programja - A Kisteleki Kistérség fenntartható fejlődést biztosító környezetvédelmi és infrastruktúrafejlesztési programja - Kistérségi egészségügyi ellátás fejlesztése. Közben társulási üléseken a Polgármesterek Tanácsában egyre többször fogalmazódott meg az igény egyes feladatok kistérségi szintű összehangolására, közös ellátására. Ezen a területen az első jelentős lépés a 36/2005. (III.1.) Korm. Rendelet (a többcélú kistérségi társulások megalakulásának évi ösztönzéséről és modellkísérletek támogatásáról) megjelenése után történt: pályázatban vállaltuk a már meglévő területfejlesztési feladat mellé közoktatási, egészségügyi, szociális, belső ellenőrzési és kistérségi ügyintézés korszerűsítési feladatok ellátását. A közel 46 millió Ft-os ösztönző támogatás egy részét dologi- és működési kiadásokra lehetett felhasználni, nagyobb részéből a fent említett feladatok kistérségi szintű ellátásának feltételeit kellett megteremteni. A közoktatási feladatellátáson belül társulásunk a pedagógiai szakszolgálat kistérségi szintű beindítását vállalta. Az erre a feladatra jutó majdnem 14 millió Ft ösztönző támogatást felhasználva 3 településen (Baks, Balástya, Kistelek) fejlesztő-foglalkoztató termek kerültek kialakításra, emellett 8 személyes iskolabusz és fejlesztő eszközök beszerzésével javultak a feladatellátás feltételeit. A társulás a feladatot (gyógypedagógiai tanácsadás, logopédiai ellátás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés) Kistelek Város önkormányzat Rózsaliget Kollégiumával kötött feladat-ellátási szerződés útján látja el. Az egészségügyi feladat jelen esetben a központi ügyeleti feladatok - kistérségi szintű ellátása már nem új keletű. Az ösztönző támogatás segítségével megtörtént az ügyelet eszközök felújítása: beszerzésre került egy terepjáró autó és orvosi-egészségügyi eszközök, 8,5 millió Ft értékben. Így a év elején a társulás rendelkezik a feladat ellátásához szükséges ÁNTSZ- 8

9 engedéllyel, így közvetlen szolgáltatóként - az Országos Mentőszolgálat közreműködésével - nagyobb normatív támogatás igénybe vételére jogosult. A többletforrás az ügyeleti feladatot ellátó orvosok és egészségügyi dolgozók bérfejlesztését szolgálta. A szociális feladat-ellátás területén - a közoktatáshoz hasonlóan ben még nem vállaltunk intézmény-fenntartói, csak szociális alapszolgáltatási feladatokat. A több, mint 14 millió Ft pályázati támogatást 8 személyes szállítóeszköz beszerzésére, eszközbeszerzésre és épületfelújításra fordítottuk. A társulás Kistelek Város önkormányzat Gondozási Központjával kötött feladat-ellátási szerződés alapján látja el a támogató szolgálat, családsegítés és gyermekjóléti szolgálat, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatokat a kistérség összes településén. A Társulási Tanács 2007-ben döntött egy új szociális intézmény létrehozásáról, így intézményfenntartóként további normatív támogatás lehívását kezdeményezheti, fejlesztve ezáltal is az ellátás színvonalát. A belső ellenőrzés feladatának ellátására a költségvetési szervek (önkormányzatok és intézményeik) kötelezettek. A rendszeres ellenőrzés (pénzügyi-gazdálkodási és egyéb hatósági pl. építésügy, gyámhivatal, szociális csoport, stb.) biztosítja a költségvetési szervek törvényes, jogszerű működését. Az ösztönző támogatás által nyert 2 millió Ft-ot a munkavégzéséhez szükséges eszközök beszerzésére és a belső ellenőr munkabérére fordítottuk. A társulás által alkalmazott szakember minden település összes költségvetési szervénél el tudja végezni a feladatot. A kistérségi ügyintézés fontossága a vállalt feladatok folyamatos bővülésével egyre nagyobb előtt a jellemzően csak területfejlesztési feladatokat az akkori társulás az általa alkalmazott vidékfejlesztési menedzserrel el tudta látni után az említett feladatok magas színvonalú ellátásához a létszám bővítésére volt szükség elején a munkaszervezet levált Kistelek Város Önkormányzat Polgármesteri Hivataláról és a Kistérségi Irodába költözött. Az irodavezetőből, gazdasági vezetőből, vidékfejlesztési menedzserből, pályázati referensből és belső ellenőrből álló munkaszervezet vezetője a gesztor település jegyzője. A Kistérségi Iroda a pályázatok, pályázati tanácsadás mellett megteremti a közszolgáltatási feladatok ellátásához szükséges forrásokat, szervező munkájával elősegíti azok zavartalan működését. Fő célja az, hogy segítséget nyújtson a kistérséget alkotó települések önkormányzatainak, civil szervezeteinek, végső soron a teljes társadalomnak. Keresi lehetőségét a közszolgáltatási feladatok további fejlesztésének, igyekszik kihasználni a kistérségi együttműködés keretében zajló feladat-ellátás többlet normatív támogatása és magasabb színvonala nyújtotta lehetőségeket KISTELEKI KISTÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT. A Kistérség vezetése már korábban felismerték, hogy a helyi gazdaságot és annak fejlődését biztosító vállalkozókat segíteni kell, hiszen azok sikeressége, gyarapodása végső soron a térség életszínvonalának emelkedését, a helyi társadalom jólétének fokozódását jelentheti. A területfejlesztési társulás idejében is voltak kezdeményezések, melyek ezt a célt szolgálták. Vállalkozói fórumok, rendszeres pályázati tanácsadások megtartására került sor és nem utolsó sorban számos sikeres pályázat született, kihasználva az akkori Vidékfejlesztési Célelőirányzat és Széchenyi-terv támogatás-rendszerét, melyen keresztül száz millió forintot meghaladó nagyságrendben fejleszthették vállalkozásaikat azok, akik új ötlettel, elegendő saját tőkével és rátermettséggel rendelkeztek. Jó kezdeményezésnek bizonyult a TGA azaz a Térségi Gazdasági Adatbázis kialakítása. Pályázati forrás szerzésével lehetővé vált, hogy a kistérségben székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozások ingyen regisztrálhattak egy internetes oldalon és igény szerint közölhették a cégük legfontosabb adatait. A honlap ma is aktív, az adatok frissítése és ellenőrzése után megkezdődött a bővítés folyamata, melynek eredményeképpen 2007-ben már közel 500 kistérségi vállalkozó regisztrálására került sor. A társulás átalakulásával, a közszolgáltatási feladatok fejlesztésével sem szorult háttérbe a gazdaságfejlesztési tevékenység. A kistérséget alkotó 6 település egyenlő tulajdoni részesedéssel 2005-ben megalapította a Kisteleki Kistérség- és Gazdaságfejlesztő Kht-t. A cég megalapításakor 9

10 a fő cél az volt, hogy legyen egy új pályázó és lebonyolító szervezet, mely közhasznú tevékenységével közreműködik a térségi fejlesztési elképzelések és programok megvalósításában és amely 2007-re - amikor megnyíltak a közötti uniós költségvetési ciklus pályázatai - már rendelkezzen 2 éves pályázati tapasztalattal. További fontos feladata a gazdaságfejlesztéssel összefüggő projektek tervezése, koordinálása (pl. befektetés-ösztönzés, Ipari Park menedzselése). A szervezet irodája a Térségi Gazdaságfejlesztő Centrum (közkeletűbb nevén piaccsarnok) emeleti részén, a Vállalkozás és Vidék Fejlesztési Irodában kapott helyet. Az volt a cél, hogy mindennemű, gazdasági és vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos feladat egy helyen, de a Kisteleki Polgármesteri Hivataltól leválasztva integrálódjon. Erre alkalmas helyszínnek a 2006-ban elkészült, Kistelek belvárosában álló Térségi Gazdaságfejlesztő Centrum épülete bizonyult A VÁROS DINAMIKÁJA Kistelek a dél-alföldi homokhátság és az alföldi szikes tavak találkozásánál kedvező természeti adottságok következtében régi időktől lakott település. A változatos termőtalaj, az alacsony földrajzi fekvés, a magas napsütéses órák száma mind kedvezett a mezőgazdasági művelésnek. A kora középkortól kezdődően fontos közlekedési útvonalak haladtak keresztül rajta. A Budapest-Szeged vasútvonal majd a fokozatosan korszerűsödő közút, később az autópálya mind kedvezően hatott Kistelek fejlődésére. A közel 7500 főt számláló település nevét először 1420-ban említi egy oklevél, de a helyén már jóval korábban (tatárjárás előtt) bizonyíthatóan - lakott település volt. Kis Telek néven 1774-ben kerül bejegyzésre, a falut fontos utak védelmére (Buda-Szeged és Majsa-Csongrád utak kereszteződése) alapították. Tovább növekedett jelentősége a vasútvonal 1854-es átadásával. Az itt élők jelentős része állattenyésztéssel, homoki szőlőtermeléssel és szántóföldi fölműveléssel foglalkozott. Az utóbbi évtizedekben a kertészeti és dísznövénykultúra mellett egyre jelentősebb szerephez jut a gyümölcstermesztés is. Városi rangját 1989-ben kapta meg A NÉPESSÉG VÁLTOZÁSA Kistelek város lakosságát tekintve a térség legnépesebb települése. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakónépesség száma 7491 fő, míg az állandó népesség száma 7405 fő volt. A település népességszáma azonban a 10 éves időintervallumot tekintve jelentős csökkenést mutat, 1997-ben még 7758 fő, míg 2006-ban már csak 7374 fő. A legfrissebb önkormányzati adatok szerint 2008-ban a népesség száma 7483 fő. Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) év év év év év év év év év év Forrás: KSH T-START 10

11 A lakosság korszerkezet szerinti megoszlását a Népszámlálási adatok és a 2006-os KSH adatok megoszlásán mutatjuk be. A 2001-es adatok szerint a 7491 fős lakosság 15,6 %-a 0 és 14 éves korosztályba tartozott, az aktív korú 15 és 59 éves korcsoport 59,9 %-ot, míg az ennél öregebb kisteleki lakosok korcsoportja a lakosság 24,5%-át tette ki. Mindez 2007-ben: a lakosság száma 7415 fő, 15,2 %-a 0 és 14 éves korosztályba tartozott, az aktív korú 15 és 59 éves korcsoport 61,8 %-ot, míg az ennél öregebb kisteleki lakosok korcsoportja a lakosság 23%-át tette ki. Jelentősebb változás a korösszetételben nem történt. Mutató megnevezése Kistelek 2001 Kistelek 2007 Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,6 15 Lakónépességen belül évesek aránya 59,9 61,8 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 24,5 23 Állandó népesség száma Forrás KSH 2001 és KSH T-START A GAZDASÁG ÉS FOGLALKOZTATÁS VÁLTOZÁSAI A gazdasági szerkezetváltásnak, az állami támogatások csökkenésének alapvetően két következménye lett az elmúlt 15 éves távlatot tekintve. Egyrészt megnövekedett a munkanélküliek száma, másrészt fokozódott a vállalkozási aktivitás. A korábban mezőgazdaságban és vállalatoknál dolgozók döntően a kereskedelemben, a szolgáltatóiparban s a feldolgozóiparban helyezkednek el. A vállalkozások jelentős része azonban kényszervállalkozás lett és a vállalkozási aktivitás is viszonylag alacsony maradt. A vállalkozások többsége a kereskedelemben és az iparban tevékenykedik, de jelentős a mezőgazdasági szolgáltató, vendéglátó és közlekedési vállalkozók száma is. Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és Kistelek megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) év év év év év év év év év év 627 Forrás: KSH T-START Az ország dél-keleti részén elhelyezkedő kistérségi központot a foglalkoztatás szempontjából a rendszerváltás következményeként az ország egészét sújtó munkanélküliségi hullám nagymértékben sújtotta. A rendszerváltás során és következményeként megszűnt az akkor még falu mindkét mezőgazdasági szövetkezete, a költségvetési üzem, a kenyérgyár, melyek a lakosság jelentős részét foglalkoztatták. A helyükbe lépő vállalkozások kisebb létszámot foglalkoztatva, de a termelés intenzitását nem csökkentve kezdtek működni. A 2 mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozóknak csak kis százaléka volt képes önállóan, saját tulajdonú területeken mezőgazdasági termelésbe kezdeni. Ezek az emberek hiába rendelkeztek megfelelő szaktudással és tapasztalattal, tőke és infrastruktúra nélkül nem tudtak olyan vállalkozásba és termelésbe kezdeni, amely biztosította volna családjaik számára a megélhetést. A foglalkoztatás és 11

12 a munkahelyek megfelelő számú kialakítása Kisteleken kedvezőtlenül alakult, még napjainkra sem sikerült pótolni a rendszerváltás következményeként kiesett munkahelyeket. A városban számottevően csak a Kábelgyár, a Sajtüzem, az oktatási és egészségügyi, önkormányzati intézmények foglalkoztatnak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig csak kizárólag az önkormányzat intézményeiben tudnak elhelyezkedni. Ennek is köszönhetően az értelmiségi fiatal korosztály a lehetetlen munkavállalásból kifolyólag gyakran költözik el először csak ideiglenesen, majd hagyja itt véglegesen a települést. A munkahelyek hiányának köszönhetően a regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalói korú népességen belül 2000-től vizsgálva minden évben 5% feletti, sőt 2000-ben, 2004-ben és 2007-ben a 8 %-ot is meghaladja. A településnek a munkanélküliség problémájával és annak orvoslásával szembe kell néznie, fejlesztési stratégiáinak kialakításakor nagy hangsúlyt kell fektetnie a munkanélküliség mértékének csökkentésére. A regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség %-ában év 8, év 6, év 7, év 6, év 8, év 7, év 7, év 8,14 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat A FUNKCIÓGAZDAG VÁROS A kistérségi központként funkcionáló település számos közigazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatást lát el térségi szinten, amelyek a kistérségi fejezetben már részletesen kifejtésre kerültek. A városban ma is meghatározó jelentősége van a mezőgazdasági termelésnek a látványosan fejlődő, egyre inkább városiasodó településközpont mellett a peremváros ma is inkább falusias benyomást kelt. Ipari üzemei közül legjelentősebb a 300 főt foglalkoztató korszerű üzem a kábelgyár, továbbá a tejüzem és sajtgyár. Egyre fontosabb jelentősége van a gyarapodó kisvállalkozásoknak. Remélhetőleg az új ipari park is újabb befektetőket vonz, ugyanakkor egyre több család remél megélhetést a növekvő idegenforgalomból. Sajnos nem elhanyagolható a munkanélküliek magas aránya, amely kisebb-nagyobb ingadozásokkal a kistérséghez hasonlóan 10% körül ingadozik. A lakónépesség létszámának csökkenése, a gazdasági szerkezetváltás és fellendülés lassú üteme indokolttá teszi a város fejlesztési irányainak alapos és körültekintő átgondolását. Kistelek városa olyan erőforrásokkal és adottságokkal rendelkezik, amelyeket kihasználva mind a lakosság, mind a gazdaság és a város egésze lendületbe hozható. 12

13 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS 2.1.KISTELEK GAZDASÁGÁNAK JELLEMZŐI A természetföldrajzi adottságok következtében a változó minőségű homok és kötött talajokon szántóföldi művelés, zöldség és gyümölcstermesztés folyik. A valamikor jelentős szőlőművelés és borgazdálkodás visszahanyatlott, ugyanakkor továbbra is meghatározó ágazat a fólia alatti zöldség és virágtermelés. Feljövőben van az ipari termelés és az idegenforgalom. Jellemző a kisvállalkozások túlsúlya. Meghatározó ipari létesítményekkel a térségben csak Kistelek rendelkezik, ezzel kiemelkedik a térségből (sajtüzem, kábel gyár, ipari park, logisztikai központ), de a város jelentős munkanélküliségét ma még nem tudja megszüntetni. A munkaerőpiaci helyzetkép szerint Csongrád megyében csupán a Szeged közelségét élvező kistérségek tudták gyarapítani álláshelyeik számát. A távolabb lévők mint: Makó, Szentes, Kistelek térsége egy év viszonylatában is fővel kevesebb munkaképes korút tudott foglalkoztatni MEZŐGAZDASÁG A város meghatározó és legfontosabb gazdasági ága a mezőgazdaság. A város és hozzátartozó külterületek adottságai a természeti és társadalmi, gazdasági erőforrások szerint is elsősorban a mezőgazdaságnak kedveznek. Egyes belterületeken és a külterületeken hagyományosan a szántóföldi művelés és a zöldség- gyümölcstermelés dominál. Kistérségi összesítésben a földterület 75 %-át hasznosítja a mezőgazdaság. A művelési ágak eloszlása és a termelési szerkezet egyrészt a talajadottságok függvénye, de alapvetően a gazdasági kényszer határozza meg. Település Szántó Kert Gyüm. Szőlő Gyep Mezőgazd. Erdő Nádas Halastó Kivett Össz. Kistelek 3371,5 16,2 130,9 274,3 1036,3 4829,2 1048,5 21,7 0,0 1019,5 6918,9 Kistelek területének művelési ágak szerinti megoszlása ha-ban KSH T-START 2006 A mezőgazdasági vállalkozások több, mint 97 %-a egyéni termelő, a társas vállalkozások csak 3 %-os arányt képviselnek. Az általuk művelt földterület azonban ennél az aránynál lényegesen magasabb. Az egyéni vállalkozókon kívül nagy termőföldterületekkel a termelőszövetkezetek rendelkeznek, de önkormányzati és állami tulajdonban is vannak jelentős területek. Megnevezés Működő vállalkozások száma 1000 lakosra Mezőgazdasági vállalkozók száma 1000 lakosra Kistelek A vállalkozások ágazati megoszlása KSH T-START 2006 Mezőgazdasági egyéni gazdálkodók száma 1000 lakosra A termelést a kisbirtokok túlsúlya jellemzi. Az elaprózottság mellett a jelenlegi birtokszerkezet másik hátránya a térbeli széttagoltság, azaz sok esetben a birtoktestek nem egy tagban, hanem több helyen, gyakran egymástól távoli határrészeken helyezkednek el. A birtokméret azonban csak részben jelent tényleges elaprózottságot. A kertészeti kultúrák esetében ugyanis a kis területen folytatott intenzív termesztés hozamban és árbevételben megfelel, 13

14 esetenként felülmúlja az eredményesen valóban csak nagyobb üzemméretben folytatható szántóföldi gazdálkodást. Az őstermelők, egyéni termelők, gazdasági társaságok és szövetkezetek gazdálkodási színvonala rendkívül heterogén. Legtöbb esetben a birtokok elaprózottsága és széttagoltsága, az eszköz- és tőkehiány, a korszerű termelési ismeretek, szaktudás hiánya, ezekkel összefüggésben a technológiai elmaradás hatékony termelést nem tesz lehetővé. Kevés a jól felszerelt, magas színvonalon és jövedelmezően termelő gazdaság. A KISTÉR-TÉSZ Kistelek és Térsége Termelői Értékesítő Szövetkezet március 14- én, 121 fő részvételével alakult meg Kisteleken. Az alakuláskori összetétele 106 magántermelőből, 3 mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdasági társaságból és 12 mezőgazdasági vállalkozóból állt. Jelenleg a tagi termelés 845,5 hektáron folyik, ebből zöldség-gyümölcs 208,6 hektár, ebből zöldség 185,1 hektár, gyümölcs 23,5 hektár. A TÉSZ 2006-ban elkészült logisztikai csarnoka a helyi termelők felvásárlás és értékesítési feladatait koordinálja. Mezőgazdasági gépekkel szinte valamennyi termelő rendelkezik, ezek kora és műszaki állapota azonban a korszerű termelés feltételeinek a legtöbb esetben nem felel meg. Az önálló a teljes technológiát megvalósító géppark nem jellemző, a nagy értékű gépeket igénylő munkákat (szántás, betakarítás, talajmunkák) rendszerint bérben oldják meg. Az öntözés feltételei a belterjes kertészeti kultúrákban és fóliás termesztés esetében megoldottak. A gazdaságok jelenleg fúrt kutakkal öntöznek. A szántóföldi termelés esetében a vízellátás nem biztosított. További nehézségeket okoz a mezőgazdasági termelésben a tőkeszegénység, amely megakadályozza a nagyobb beruházásokat, gátja a műszaki, technológiai fejlesztéseknek. Településünkön jellemzőek a családi vegyes gazdaságok, ahol a birtokok kis mérete miatt elsősorban a kertészeti kultúrák (szőlő, gyümölcs, fűszerpaprika, szabadföldi zöldségnövények, virág) termeszthetők. E gazdaságokban terjedt el a fóliás és üvegházas termelés. A gyümölcs- és szőlőtermesztés az es években tovább csökkent, melynek oka nem az adottságok hiánya, hanem a kertészeti kultúrák magasabb jövedelemképző ereje. A barack és almatermesztés kiemelkedő volt térségünkben, de a fent említett ok, valamint az utóbbi évek belvizei következtében jelentős részük tönkrement. A szántóföldek jelentős részén szabadföldi zöldségtermelés folyik. Ezek közül legfontosabbak a paprika, paradicsom, fűszerpaprika, káposzta, karaláb, zeller, eper, vöröshagyma, fokhagyma, saláta. Fóliás zöldségtermesztés jellemző a településen. A virágtermelés is nagy kultúrával rendelkezik (szegfű, liliom, gerbera, tulipán). Legfontosabb szántóföldi kapás növények a burgonya és a kukorica. A területek nagyságát tekintve a gabonatermesztés dominál őszi búza, őszi árpa, rozs, tritikále. A gyepterületek aránya a mezőgazdasági összterület negyed részét adja, amelyek jelentős részét ma is az állattartásban hasznosítják. Az állattenyésztés is átalakuláson ment át az 1990-es években, a termelőszövetkezetek nagy állatállománya megszűnt vagy magánkézre jutott. Ennek következtében csökkent az állatállomány és visszaesett a génállomány színvonala. Jellemző ma a sertéstenyésztés, amely a jelenlegi felvásárló-rendszer következtében a viszonylagosan kis állomány is túltermelést mutat. Kisebb mértékű a szarvasmarha-, ló- és juhtartás. A lovakat általában saját használatra tartják, de van néhány, az idegenforgalmat is 14

15 szolgáló lovas tanya is. Erőteljes a baromfi szerződéses alapon történő nevelése. A haltenyésztést mesterséges halastavakban folytatnak. A vadgazdálkodás és a szezonális jellegű vadászat térségünkben kisebb mértékű. A zöldség és gyümölcstermékeket a budapesti, szegedi-dorozsmai nagybani piacokon értékesítik. Felvásároló telep működik Kisteleken, amelyet a Kistelek és Térsége Termelő és Értékesítő Szövetkezet működtet és tart fenn. A virág értékesítése fő színhelyei a budapesti nagybani virágpiacok. A szőlő egy részét a kistermelők saját fogyasztásra termelik, másik részét a régióban található pincegazdaságok vásárolják fel, a megmaradó részt pedig Pilisvörösváron értékesítik. Vágósertést szerződéses alapon a Szegedi Pick Rt. hasznosítja, illetve felvásárlást folytat az Ópusztaszeri Gazdák Szövetkezete is. Az országszerte nehézségeket okozó tejfelvásárlás és feldolgozás a térségben megoldott a Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. révén, aki a tejtermékeket országszerte értékesíti és exportálja. A termékcsoportjukból kiemelkedik a feta sajt. Településünkön helyi piac is található, amely elsősorban a háztartási igényeket elégíti ki. Kisteleken országos szintű kirakodó és állatvásár van minden hónap első vasárnapján. A mezőgazdasági termékek értékesítésének arányai: nagybani értékesítés 70,0%, helyi és közvetlen értékesítés 30,0%. A termékek értékesítése mellett a jövőben fontos szerepet fog kapni a tárolásuk is, amelyeket hűtőházak, raktárak, illetve tárolók építésével lesznek megoldottak. Jelenleg Kisteleken működik hűtőház, de ennek kapacitása alacsony az igényekhez mérten MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK A gazdasági szerkezetváltásnak, az állami támogatások csökkenésének alapvetően két következménye lett. Egyrészt megnövekedett a munkanélküliek száma, másrészt fokozódott a vállalkozási aktivitás. A korábban mezőgazdaságban és vállalatoknál dolgozók döntően a kereskedelemben, a szolgáltatóiparban s a feldolgozóiparban helyezkednek el. A vállalkozások jelentős része azonban kényszervállalkozás lett és a vállalkozási aktivitás is viszonylag alacsony maradt. A vállalkozások többsége a kereskedelemben és az iparban tevékenykedik, de jelentős a mezőgazdasági szolgáltató, vendéglátó és közlekedési vállalkozók száma is. Vállalkozások száma gazdasági ágankénti bontásban Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalk. száma a mezőgazd., vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az év során, a vállalk.demográfia szerint) (db)

16 Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalk.száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalko.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) KSH T-START A legfrissebb KSH 2007-es adatok szerint a városban működő vállalkozások között legnagyobb számmal (108 db, 27 %) a kereskedelmi szektorban tevékenykednek. Jelentős még a gazdasági szolgáltatási, egyéb szolgáltatási, építőipari és mezőgazdasági szektorban működő vállalkozások száma. Vállalkozások száma gazdasági ágankénti bontásban Működő vállalk. száma a mezőgazd., vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az év során, a vállalk.demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalk.száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) 2007 db szám 2007 %-ban

17 Működő vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalko.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) A kisvállalkozók túlsúlyát jelzi, hogy a legtöbb esetben a nettó árbevétel nem haladja meg az 1-5 millió forintot. A településen a jelentősebb külföldi érdekeltségű vállalkozások száma alacsony. A közelmúlt egyik legjelentősebb befektetője Kisteleken a Prysmian volt, amely megvásárolta a Kisteleki Kábelgyárat. Ez azonban nem jelentett új beruházást, és a foglalkoztatottak létszáma is csökkent. A település 5 legnagyobb foglalkoztató vállalkozását ha vizsgáljuk, látjuk, hogy összességében 461 főt foglalkoztatnak, amely a település összes foglalkoztatottjának 19%-át teszi ki. Az alábbi táblázatban feltüntetésre került az az 5 legnagyobb foglalkoztató, amelyek jelenléte a városban meghatározó és nélkülözhetetlen. Gazdasági szervezet Foglalkoztatottak száma (fő) Prysmian MKM Kft. 168 Kézmű Kht. Janette Ruházati 96 Gyáregység C Univerzál Kft. 84 Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. 75 Probart Kft. 38 Önkormányzati felmérés A város gazdaságát - adottságait és a hagyományokat tekintve - a mezőgazdaság határozza meg. Ez a jövőben is meghatározó marad, de törekedni kell egyrészt a mezőgazdaságra épülő iparágak (élelmiszeripar, könnyűipar), másrészt a gazdaság más területeinek fejlesztésére. Figyelmet érdemel a gazdasági fejlődés hátterét nyújtó infrastrukturális ellátottság fejlesztése is KISKERESKEDELMI ÜZLETEK, VENDÉGLÁTÓHELYEK A kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertárak kivételével) az 1997-es évtől kezdődően 10 éven át nőtt, igaz, hogy a növekedési ütemben egyfajta visszaesés megfigyelhető a közötti időszakban. Az 1997-es induló 113 db-ról 2006-ra majdnem másfélszeresre nőtt a számuk, így lett 153 db. Az élelmiszerüzletek és ruházati szaküzletek tekintetében elmondhatjuk, hogy számuk kisebb változásokkal, de stagnálónak tekinthető. Az évek során látható némi változás (növekedés, csökkenés), de a kiinduló adatokhoz képest mindkét üzletágban csökkenés realizálható. Mindez a lakosság számának csökkenésével illetve a rendelkezésre álló reáljövedelmek csökkenésével magyarázható. Jelentős növekedés a vendéglátóhelyek számában mutatható ki, amely a város turisztikai fejlesztéseinek és a város iránti turisztikai érdeklődés növekedésének köszönhető. Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Élelmiszerüzletek és áruházak száma (db) Ruházati szaküzletek száma (db) év Vendéglátóhelyek száma (db) 17

18 1998. év év év év év év év év év Forrás: KSH T-START IDEGENFORGALOM ÉS TURIZMUS Kistelek város idegenforgalmi és turisztikai adottságainak önmagukban való feltérképezése nem elegendő. Ebben a kérdésben a Kisteleki Kistérség egészét kell vizsgálnunk mindahhoz, hogy a város lehetőségeit feltérképezzük és átfogó képet kapjunk adottságairól. A Kistelek Kistérség országos szempontból is kiemelkedő idegenforgalmi kultúrtörténeti központtal rendelkezik: az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal, az idegenforgalom így alapvetően ma ide koncentrálódik. Ugyanakkor a turizmus mint iparág több más területén is jelentős vonzerővel rendelkezik Kisteleken és környékén. Közlekedés-földrajzi helyzetéből adódóan Kistelek kedvező idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik. Keresztülszeli a Hegyeshalom Budapest Kecskemét Szeged Makó Nagylak nemzetközileg is jelentős E75-ös főútvonal és idegenforgalmi folyosó. A rekreáció és aktív turizmus lehetőségei közé tartozik a vízi turizmus és sportok, természetjárás és megfigyelés, kerékpározás, horgászat, vadászat, lovaglás, egyéb szabadidős és sporttevékenységek. A természetjárás és megfigyelés (ökoturizmus) terén Kistelek és környéke kiváló adottságokkal rendelkezik. Ide tartozik több országos és helyi védettségű természeti érték (csengelei Péter-tavi madárrezervátum és kocsányos tölgyfa-csoport, pusztaszeri Fülöpszék és Büdösszék, kisteleki Bíbic tó, Balástya és Kistelek közötti Müllerszék). Ezek mellett a legnagyobb védett terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, amelynek területén a Duna Tisza közi homokvidék és a Tisza völgy réti és szikes talajú zónájának érintkezésénél országosan védett jellegzetes élővilág alakult ki, s amelynek területéhez az 55 ha-s Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark is tartozik. Részben a természeti, részben a kulturális adottságokhoz sorolható a Pusztaszeri Hétvezér emlékmű Természetvédelmi Terület. E területek mellett a Tisza melletti ártéri területek, a kistérséghez tartozó erdők is lehetőséget nyújtanak a túrázáshoz. Kerékpározási lehetőségek turisztikai szempontból csak részben adottak. A Szeged Ópusztaszer közti út az országos kerékpáros turistaútvonal része. Nincs viszont a kistérség települései, illetve az egyes turisztikai célpontok között kiépítve kerékpárút. Így, egyenlőre potenciális lehetőségként és szükségként merül fel a Kistelek Ópusztaszer, Pusztaszer Ópusztaszer, a baksi Tisza töltés kerékpárutak megépítése. Előre lépést jelent ezen a területen, hogy a Kistelek-Ópusztaszer kerékpár út kivitelezése napjainkra élessé vált, a beruházás megvalósítása folyamatban van, mely elkészültével Kistelek turisztikai potenciálja jelentősen nő. Horgászási alkalmat Kistelekhez közel lévő Tisza és néhány kisebb természetes tó mellett egyre több mesterségesen kialakított tó is biztosít. Vadászat szempontjából jelentősebb erdőterületekkel Ópusztaszer rendelkezik, de Kistelek területén is vannak apróvad vadászatra alkalmas erdők. Lovaglási, lovas túrázási lehetőség több helyen van Kistelek külterületein, elsősorban a tanyasi turizmus fejlődéséhez kapcsolódóan. Felmerült hosszabb útvonalak kiépítésének, megvalósításának igénye és módja. Kisteleken a év végén kezdődött el a sportcsarnok építése. A csarnoképület kapcsolódik a volt Skála áruházból átalakított Rendezvényház épületéhez, együtt alkotják a Térségi Multifunkcionális Rendezvényházat és Sportcsarnokot. A Sportcsarnok és a 18

19 Rendezvényház rendezvényterei alkalmasak de mára már nem kielégítően - közösségi programok megvalósítására, melyek közé tartoznak sportversenyek és sportbemutatók, színházi előadások, koncertek. Ezek egy-egy programlehetőséget nyújtanak a helyi lakosság és az idelátogató turisták számára is. A Térségi Multifunkcionális Rendezvényház és Sportcsarnokban található a város kisfürdője, mely kismedencével és 2 élménymedencével, 2 szaunával és gyógyászati illetve masszás szolgáltatással várja vendégeit. A kulturális turizmus lehetőségei azok a kultúrtörténeti értékek, hagyományok és ezeket felelevenítő rendezvények, amelyek a történelmi múltat, építészeti emlékeket, a magyar néprajzi és folklór hagyományokat, zenekultúrát, a népi iparművészeti értékeket mutatják be. A kistérségben kiemelkedik, és önálló vonzerővel rendelkezik Ópusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlékpark, mely nemzeti emlékhelyünk, régészeti, történeti, művelődés történeti, képzőművészeti, természettudományos és néprajzi emlékekkel a Feszty körképpel, a romkerttel, a skanzennel. Emellett az emlékpark egész évben programokkal, rendezvényekkel, lovas produkciókkal várja a látogatókat. Építészeti emlékek közé tartoznak még az egykori tanyai iskolák, a népi építészetet őrző házak (napsugaras házak), emlékművek (pusztaszeri Hétvezér emlékmű), útmentén állított kőkeresztek. Az emlékpark mellett az építészeti örökség részei az ópusztaszeri volt Pallavicini kastély, a pusztaszeri ravatalozó, csengelei Árpád kori templommaradvány, a műemlék jellegű templomok Kisteleken, Ópusztaszeren és Balástyán. Jelenleg nem áll védelem alatt a Kisteleken a XX. század elején épült Kócsó kápolna és az előtte lévő kálvária. A kulturális turizmus más lehetőségeit nyújtják azok a rendezvények, programok, amelyek a helyi szellemi és tárgyi, néprajzi emlékeket, kézműves hagyományokat, iparművészeti tárgyakat mutatják be. A tanyai turizmus is nagy lehetőségeket rejt magában a város és tanyái számára, hiszen a kereslet adott az óriási tranzitforgalom, az Ópusztaszerre illetve Kiskunmajsára (termálfürdő) érkező vendégek révén. Magába foglalja a falusi és tanyai vendéglátást, az aktív turizmust, az agroturizmust (helyi és mezőgazdasági termékek eladása és bemutatása), a helyi szellemi és tárgyi emlékeket, kézműves termékeket bemutató programokat, a népi kultúrára, hagyományokra (pl. népzene citerazenekar) épülő rendezvényeket, a gasztronómiai- és borturizmust. A falusi, tanyai turizmus azzal, hogy erősíti a helyi identitástudatot, kiegészítő tevékenységet, pótlólagos jövedelemforrást jelent a fejlődés ösztönzőjévé válhat. Segíti a város népesség megtartását, a kedvezőtlen helyzetű területek, gazdasági erősödését, felzárkózását, a gazdasági szerkezetváltást. A tanyasi vendégfogadás fejlesztése a város és adottságainak felújítását, a kulturális és természeti örökség feltárását, védelmét, megőrzését igényli. Szükséges a több helyen még hiányzó infrastrukturális és anyagi feltételek (közlekedésfejlesztés, közműellátás, kezdő tőke, stb.) megteremtése, valamint a vendégfogadás jelenlegi tartalmának (szállásnyújtás, esetleg étkezés biztosítása) különböző szolgáltatásokkal, aktív programokkal való komplex termékké bővítése, és a fogadókészség emberi feltételeinek (vendégszeretet, a vendégfogadás alapismereteinek elsajátítása, nyelvismeret, stb.) további fejlesztése. Városunkban kereskedelmi szálláshelyadóként van jelen a 2004-ben átadásra került szálloda (Aqua Hotel), a helyi kollégium (Rózsaliget Kollégium) és egy nagyobb camping (Vándormarasztaló Camping). A KSH adatai szerint nyilvántartott magánszállásadó hely nincs a településen. 19

20 Magánszállásadás Férőhely Vendégéjszaka, ezer Egy szállásadóra jutó vendégéjszaka Kistelek Kisteleki kistérség 72 1,0 140,7 Forrás: KSH évi adatbázis Összehasonlításunk a szálláshelyek tekintetében kereskedelmi viszonylatban értelmezhető, mivel a KSH adatai alapján elmondható, hogy Kistelek városa nem rendelkezik magán szálláshellyel, azonban a Kisteleki kistérségben már található 72 darab ilyen jellegű szálláshely. Ezek nagy valószínűséggel főként a manapság egyre népszerűbb falusi turizmus keretei között működnek, ahol az éves szinten eltöltött vendégéjszaka száma eléri az 1000-t, mely 140,7 vendégéjszakát jelent átlagosan egy szállásadóra vetítve, ami az egész év egyharmadát jelenti. A kereskedelmi szálláshelyeket megvizsgálva megfigyelhető, hogy Kisteleken található a kistérség férőhelyeinek több mint a fele, ahol ellenben az eltöltött vendégéjszakák száma nem éri el a kistérségben eltöltött éjszakák számának az 50%-át. Ez szintén a falusi turizmus növekvő népszerűségére vezethető vissza, mely turisztikai szempontból szinte egyedüli kitörési pontnak bizonyulhat a Kisteleki kistérség számára. A fentebb már említettek szerint Kistelek esetében a KSH adatok alapján csak kereskedelmi szálláshelyekről beszélhetünk, Kistelek városa nyilvántartásba vett magánszálláshelyekkel nem rendelkezik. Szállodák szállásférőhelyeinek Összes kereskedelmi szálláshely száma (db) szállásférőhelyeinek száma (db) év év év év év év év év év év Forrás: KSH T-START A statisztikából jól látható, hogy kereskedelmi szálláshelyeink szállásférőhelyeinek száma 1998-tól folyamatos növekvő tendenciát mutat, 2004-től pedig 230 főn stagnál. Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) év év év év év év év Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) 20

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

a postát. Gesztelyi Nagy László: 1927 Dánia Tanyavilága

a postát. Gesztelyi Nagy László: 1927 Dánia Tanyavilága A tanyás s térst rségek környezetk rnyezetéről (különös s tekintettel a Homok Hátságra) Dr. Váradi József Mi a tanya? Klasszikus tanya:bibó István: (Eredi Ferenc, Győrffy István után) a városban házzal,

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása

Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása Támogatás mértéke: 1.497.500 Ft. A program célja a pedagógusok továbbképzése, szakmai munkaközösségek mûködtetése a kistérségi tanulmányi

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben