A helyi önkormányzati közszolgáltatások jogi szabályozási és szakpolitikai környezete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A helyi önkormányzati közszolgáltatások jogi szabályozási és szakpolitikai környezete"

Átírás

1 A helyi önkormányzati közszolgáltatások jogi szabályozási és szakpolitikai környezete MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Pécs, június 30. Kutatásvezető: Pálné Kovács Ilona és Finta István ÁROP Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete 7621 Pécs, Papnövelde u

2 A helyi önkormányzati közszolgáltatások jogi szabályozási és szakpolitikai környezete MTA KRTK Szerkesztette: Finta István Szerzők: Bodor Ákos, Fehér Katalin, Finta István, Gál Zoltán, Grünhut Zoltán, Gyimesi Péter, Hajdú Zoltán, Hamar Anna, Jóna László, Kovács Sándor, Lux Gábor, Nárai Márta, Páger Balázs, Póla Péter, Rácz Szilárd, Schwarcz Gyöngyi, Suvák Andrea, Uzzoli Annamária, Váradi Monika Mária, Varjú Viktor 2

3 I. A közjogi keretek változásának legfőbb jellemzői 1. Bevezetés A magyar közszolgáltatási modell jelenlegi gyökeres átalakításának megértéséhez célszerű legalább a rendszerváltásig visszatekinteni. A mai reformlépések jórészt a 20 évvel ezelőtti reformokból levont tanulságokra épülnek, hozzátéve, hogy természetesen a közszolgáltatások megszervezésében sem képzelhető el tisztán racionális érvrendszer, mert a politikai értékek, meggyőződések és a konkrét politikai és gazdasági szituáció jelentősen átszövi az evidenciákból építkező közpolitikai reformokat. Az utóbbi évek hazai közpolitikai reformjai egyértelműen visszatükrözik a kormányzási paradigmák tekintetében világszerte bekövetkezett változásokat, hangsúlyeltolódásokat, amit a neoliberális, NPM modelltől a neo-wéberi modell irányába haladásként szokás leírni. Az átalakulás fontos sajátossága, ugyan úgy, mint a rendszerváltás idején az, hogy gyökeres, átfogó ambíciója van, egyszerre érinti a hatalmi-közigazgatási szerkezetet és a közpolitikák tartalmát, illetve szervezeti, funkcionális rendjét, a korábbitól jelentősen eltérő irányokat favorizálva. Nem véletlenül használja Horváth M. Tamás a közszolgáltatási változásokról írt legfrissebb munkájának címéül a kilengések kifejezést (2013). A totális reform mozgatórugói összetettek, egyszerre válaszolnak az államszervezet, a közpolitika 20 év alatt megtapasztalt diszfunkcióira és a legutóbbi években kibontakozott pénzügyi-gazdasági válság közvetlen következményeire. Mint tudjuk, a hazai önkormányzati rendszer korábbi közjogi modellje és szerkezete több szempontból aggályos volt a helyi közszolgáltatások megszervezésében. Az elaprózott szerkezet eleve gondot jelentett az optimális szervezeti méretek, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a költségek és a minőség szempontjából. A problémák kezelésére másutt alkalmasnak bizonyult társulási rendszer, főleg önkéntessége és a finanszírozási mechanizmusok miatt, nálunk csak részleges eredményeket hozott, ráadásul nem bizonyult elég stabilnak a hosszabb távú szolgáltatás-szervezési döntések számára. A kistérségi modell kétségtelen hozott bizonyos előnyöket, hiszen egyértelműen jelentős mértékben növelte a társulási hajlandóságot (sajátos módon elsősorban a mikrotérségi léptékben), de elsődleges motivációja a plusz források megszerzése volt, kevésbé érvényesült az érintettek helyi tudáson és előnyökön alapuló tartós szövetkezése (Kovács-Somlyódyné, 2008), ráadásul aprófalvas térségekben a lépték sem bizonyult szerencsésnek. Ugyancsak a strukturális problémák része, hogy a középszintű szolgáltatások megoszlottak a megyei jogú városok és megyei önkormányzatok, valamint az intézmény székhelye szerinti települések között. A közszolgáltatások szervezésének másik neuralgikus pontja a finanszírozás volt, szorosan összekapcsolódva a minőségi követelmények szabályozásával és ellenőrzésével. Az egyes 3

4 közszolgáltatásokra vonatkozó finanszírozási konstrukciók különböztek, és időben is folyamatosan változtak, de a legfontosabb sajátosság, hogy szinte minden esetben azt a logikát követték, hogy az önkormányzatok saját bevételei is fedezetként kalkulálódtak. A rendszer lényegében nem ösztönözte az önkormányzatokat stabil, belső, költséghatékonysági stratégia érvényesítésére, legfeljebb a romló pénzügyi feltételek miatti folyamatos válságkezelésre, ad-hoc beavatkozásra. Az alulfinanszírozottság állandósulása viszont fellazította a szolgáltatásokra vonatkozó szakmai előírások teljesítésének ellenőrzését, következményként ideiglenes akkreditációval rendelkező intézmények működnek számtalan helyen és szolgáltatási területen. A pénzhiány mellett azonban a rossz intézményi szerkezet miatt kapacitásfeleslegek is keletkeztek, tehát egyszerre volt jelen a rendszerben a pazarlás is. A szolgáltatás-szervezésbe a harmadik szektor bevonása (beleértve a civil és a profitszektort is) ugyan egyre inkább elterjedt, de nem történt meg a kiszervezések sem helyi, sem rendszerszintű értékelése. Nem vitatható, hogy a reformokra nagy szükség volt. Ha a helyi közszolgáltatásokra vonatkozó alapvető változásokat össze kívánjuk foglalni, akkor az állítható, hogy egyértelműen csökken az önkormányzatok hatáskörébe tartozó közszolgáltatások köre, terjedelme, egyelőre kifejezetten az állami szerepvállalás növekedését eredményezve, csökken az önkormányzati hatáskörben maradt közszolgáltatások esetében a helyi mérlegelési mozgástér a feladatfinanszírozási rendszer és a saját források arányának csökkenése miatt, csökken a helyi közszolgáltatásokra való helyi ráhatás, az intézményi megoldások centralizálása, illetve a közszektor felelősségének visszavonulása okán. Az első megközelítésre negatív, vagy legalábbis a korábbi, a helyi önkormányzatokat favorizáló modellhez képest jelentősen különböző változások kétségtelenül magukban hordoznak olyan pozitív lehetőségeket, amelyeknek a közszolgáltatási rendszer hatékonyságának és minőségének a javítására használhatunk fel: Az állami feladatkörbe került közszolgáltatások esetében, a centralizált irányítás és a szervezeti koncentráció okán, könnyebb véghezvinni a racionalizálási reformcélokat, azokat az integrációkat, és profiltisztásokat, amelyek az elmúlt 20 évben is szükségesek lettek volna, de jelentős helyi ellenállásba ütköztek. A centralizáltabb és szigorúbban szabályozott szolgáltatás-szervezési megoldásoktól egységesebb, egyenletesebb, átláthatóbb teljesítmény várható. 2. Az önkormányzati rendszerre vonatkozó változások részletes értékelése között Magyarországon egy olyan önkormányzati rendszer (ÖTV 90) működött, amely rendkívül széles jogokat biztosított az (települési) önkormányzatok számára, magát az önkormányzatiság intézményét kétharmados, vagyis minősített többségű jogszabályokkal (Alkotmány 49, ÖTV 90) bástyázta körül. Ezek a törvények maguk is az önkormányzatok autonómiáját és szuverenitását erősítették (a hazai törvények keretei között). Szinte kizárólag jogi felügyelet létezett tevékenységük felett, ez is csupán bírósági megerősítés mellett volt 4

5 kikényszeríthető. Önkormányzatok egymás ügyeibe nem szólhattak bele, a település és területi önkormányzatok között mellérendelt viszonyt határozott meg a törvény. Ezek a jogi kényszerek ugyanakkor gyakran egyáltalán nem működtek. Az 1990-ben kialakított magyar önkormányzati rendszer közjogi filozófiája az volt, hogy az önkormányzati jogalanyiság címzettje a lakóhelyi közösség. A törvény elégtételt adva a korábbi kényszerintegrációk nyomán önállóságát, identitását vesztett kisfalvaknak az önkormányzás jogát nem korlátozta sem a népességszámmal, sem az életképesség vagy közigazgatási kapacitás egyéb paramétereivel. Ennek következtében a települési önkormányzatok száma megduplázódott 1990-ben. Ezt az egyértelmű dezintegrációt a települési társulások rendje sem orvosolhatta, egyrészt a települési politikusok elzárkózása miatt, másrészt a jogi szabályozás és finanszírozási rendszer sem jelentett egyértelmű ösztönzést az együttműködésre. Az integrációk hiánya, a nem optimális" igazgatási méretek kialakulása hamarosan minőségi romlást eredményezett az igazgatásban és a szolgáltatások szervezésében, ugyanakkor az erősödő lokális identitás, a polgár közeli ügyintézés feltétlenül növelte a működés legitimitását, demokratizmusát. A gyér társulási kedv ellenére lett volna mód a dezintegráció hátrányainak csökkentésére a helyi önkormányzati funkciók differenciált telepítésével. Az önkormányzati törvényt végrehajtó hatásköri szabályozás során azonban nem történt meg a feladatok-hatáskörök differenciálása, a nagyobb települések nem kaptak több, a körzetük számára is igénybe vehető szolgáltatási feladatokat. A helyi szint megerősítési céljának rendelődött alá a megyei szint szabályozása is. Az 1990-es önkormányzati törvény a megyei feladatkört azon körzeti szolgáltatásokra korlátozta, ahol a települések nem képesek vagy nem akarnak szerepet vállalni. A megyei önkormányzatok alig kaptak a törvény erejénél fogva kizárólagos és eredendően nekik címzett hatáskört. A települési önkormányzatok ugyan átadhatták volna körzeti intézményeik működtetését, de ez egyáltalán nem vált jellemzővé. A megyei önkormányzati feladatrendszer nem tudott megszilárdulni sem időben, sem térben, mert a települési önkormányzatok magukhoz vonhatták a korábban megyei fenntartásban működő intézményeket (középiskolák, kollégiumok, kórházak, idősek otthonai stb). Ráadásul a megyei jogú városok saját területükön felhatalmazást kaptak arra, hogy ellássák a megyék hatáskörébe utalt feladatokat, miközben nem küldenek képviselőket a megyei testületbe. Viszonylag hamar felismerték, hogy az erősen széttöredezett helyi-területi kormányzási rendszerrel kapcsolatban fő feladat az integráció, s ezzel a költséghatékonyabb és a szolgáltatásokat jobb minőségben megszervezni képes kormányzási modell kialakítása. Az elmúlt 20 év a területi reformok jegyében telt el. A 2010 előtt lezajlott területi reformok mérlege meglehetősen vegyes. Az nyilvánvaló volt, hogy a kistérségek, régiók létrehozása nem hozott átütő változásokat, főleg úgy, hogy a megyei szint felszámolására nem kerül sor. Evidenciának tekinthető, hogy nem célszerű 5

6 három szinten területi kormányzati intézményeket működtetni. Különösen károsnak bizonyult, hogy a szintek nem voltak világosan szétválasztva egymástól, a kompetenciák időben és térben szeszélyesen változtak, duplikálódtak, a szereplők rivalizáltak, miközben egyik szint sem volt képes átfogó integráló szerepet betölteni az alap és központi kormányzás között. A 2010-es kormányváltás a korábbi területi kormányzás modelljét alapjaiban rendezte át. Mint említettük, az új neo-weberi, jó állami kormányzási filozófia jegyében erős centralizáció zajlott le. A folyamat a megyei kormánymegbízottak kinevezésével kezdődött, majd az új alkotmány megalkotásával, az új önkormányzati törvénnyel, az állami-önkormányzati feladatrendszer átszabásával, a finanszírozási rendszer reformjával teljesedik ki. Ami a területi közigazgatás középszintjét illeti, a régió vagy megye kérdése eldőlt, a megyék váltak a területi kormányzás színterévé, felszámolták a régiókat mind a területfejlesztés (fejlesztési tanácsok), mind az államigazgatás terén. A megyék rehabilitálása lényegében a kormányzatnak alárendelt államigazgatási szervezeti szektor rendkívüli megerősítésével zajlott le, míg a megyei önkormányzatoknak a fejlesztéspolitikai funkciók jutottak, tehát lényegében a közszolgáltatások megszervezésében nem maradt szerepük. A megyei kormányhivatalok illetve a mellettük működő intézményfenntartó egységek bázisán lényegében megyei kormányok jöttek létre, mely részben azt szolgálhatta, hogy átvegyék a területi kormányzás integráló, vezérlő funkcióját, ami kétségtelenül 20 éve hiányzik a magyar kormányzati rendszerből. A települések ugyan nem veszítették el formálisan az önkormányzatukat, de mérlegelési önállóságuk csökken a helyi közszolgáltatási kompetenciák bizonyos részének elvándorlásával és az un. feladatfinanszírozással. Fennmaradt a települési szintű önkormányzatiság és nyomokban a kistelepülési feladatellátás is. Ez utóbbi azonban lényegesen visszaszorult 2000 lakos alatt egyáltalán nem, vagy csak különleges kivételes esetekben marad fenn polgármesteri hivatal. Az önkormányzatok együttműködései, társulásai teret nyerhetnek az új rendszerben, ami gyakran a korábbi többcélú kistérségi társulások kistérségi szinten racionálisan ellátható feladatok (egyes szociális és gyermekjóléti feladatok) bázisára épül. A korábbi körjegyzőségek helyén megalakuló hivatalok a járási beosztással harmonizáló, szabályozott rendszert hoz létre. Ez azonban néha évszázados megszokásokat vág keresztbe, hiszen a járási rendszer kialakítása is ellentmondásosan történt. A települési szint konszolidálása, az adminisztratív kapacitások átrendezése szorosan összefügg egy új területi szint, lépték bevezetésével, a járásokkal. Miután a helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló törvényt hatályon kívül helyezték, a korábbi kistérségi társulások léte rendkívüli módon bizonytalanná vált, hiszen veszítettek a legitimitásukból, illetve nem számíthatnak plusz kormányzati támogatásokra, ami az eddigi létük igazi motívuma volt. Kérdés tehát, hogy az alsó középszint az önkormányzati rendszeren belül egyáltalán megmarad-e, az is kérdéses, hogy elindul-e a 6

7 városi körzeteket lefedő közszolgáltatási feladatok városokra telepítése, már csak azért is, mert jelentős közszolgáltatások, illetve intézmények kerültek át az állam fenntartásába a közoktatás, egészségügy, szociális gondoskodás, közgyűjtemények stb. területén. A járások nem szerepelnek sem az alkotmányban sem az önkormányzati törvényben, ami egyébként közjogilag védhető, hiszen kifejezetten az államigazgatás egységei, s a kormánynak alkotmányos felhatalmazása van a saját szervezeti apparátusa kiépítésére. A járási hivatalok létrehozása nagyon jelentősen érintette az önkormányzati rendszert, hiszen átvették az eddig az önkormányzati hivatalok által ellátott hatósági ügyek mintegy felét. Kétségtelen előnye a járási hivatali rendszernek, hogy a korábbi körzeti, városi államigazgatási hivatali rendszer egységes szervezeti illetve földrajzi keretbe került. 3. Az Alaptörvény szerepe a közszolgáltatási rendszer megalapozásában Magyarország Alaptörvénye számos olyan alapvető rendelkezést tartalmaz, amelyek a közszolgáltatások megszervezésének elméleti kereteit képezhetik. A közszolgáltatások szervezésének kutatásához fontos, hogy ismerjük és összegyűjtve lássuk ezeket a szabályokat. Elsőként természetesen fontos kiemelnünk az Alaptörvény Magyarország térbeli tagolódásáról rendelkező szakaszát [F) cikk, (2) bek.], mely felosztás a közszolgáltatások megszervezésekor alapvetően meghatározhatja a földrajzi egységekről való gondolkodást. Közpénzügyi szempontból fontos az A) cikk (1) és (2) bekezdése, mely a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét alapítja, ezáltal erőteljesen meghatározza az állam és az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatásokra fordítható költségvetési források mértékét. A feladatok ellátásában való állampolgári részvétel és az öngondoskodás alapelvét a D) cikk tartalmazza,, ezzel teremtve meg a lehetőséget az állampolgári aktivitás elvárására. Fontos szabályozást tartalmaz továbbá az Alaptörvény közpénzügyi fejezetében, a 36. cikkben a központi költségvetés elfogadásának körülményeiről. E rendelkezés közszolgáltatásszervezési szempontból legfontosabb szabálya, hogy az Országgyűlés nem fogadhat el olyan költségvetési törvényt, melynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. [4) bekezdés] Ez a rendelkezés korlátozza a közszolgáltatásokra fordítható költségvetési források mértékét is. A 37. cikk 1) bekezdése rendelkezik továbbá a közpénzek törvényes, célszerű, eredményes és átlátható kezelésére vonatkozó kormányzati kötelezettségről. A 38. cikk rendezi az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonának jogállását, nemzeti tulajdonként definiálja őket, melynek célja többek között a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése, értelmezésünk szerint tehát a közszolgáltatások biztosítása. [1) bekezdés] A közpénzek felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, melyről a 43. cikk rendelkezik. A Számvevőszék ellenőrizheti a közszolgáltatásokra elkülönített források felhasználását is törvényességi, célszerűségi és eredményességi 7

8 szempontok szerint. További fontos közpénzügyi szervezet a Költségvetési Tanács, melyről a 44. cikk rendelkezik. A Tanács vizsgálja a költségvetés megalapozottságát és közreműködik annak elkészítésében. [1) és 2) bekezdés] A Szabadság és felelősség elnevezésű fejezetben az Alaptörvény az alapvető jogokról rendelkezik, ezáltal teremtve meg jó néhány közszolgáltatás nyújtásának állami kötelezettségét. Így a XI. cikk (1) és (2) bekezdése a közművelődéshez való alapvető jogról való rendelkezéssel a közművelődési szolgáltatások, a XVI. cikk (1) bekezdése pedig a gyermekvédelmi, családtámogatási szolgáltatások biztosításának elvi, jogszabályi alapját jelenti. Ugyancsak a XVI. cikkben már találhatunk utalást a közoktatási intézményrendszer megszervezésére is, a (3) bekezdésben. A szociális biztonsághoz való alapvető állampolgári jogot a XIX. cikk (1) bekezdése alapítja, a szociális intézményrendszer, a szociális intézkedések fontosságát ugyanezen cikk (2) bekezdése hangsúlyozza, a nyugdíjrendszerről pedig a (4) bekezdés intézkedik, megteremtve ezzel az ilyen típusú intézmények és közszolgáltatások nyújtásának állami kötelezettségét. A testi és lelki egészséghez való jogról szóló XX. cikk több közszolgáltatás szervezésének is kiinduló rendelkezése, így például az élelmiszerügyi felügyeleté, a viziközmű-szolgáltatásé, a munkavédelemé és az egészségügyi szolgáltatásoké. Ugyanígy viszonylag tágan értelmezhető rendelkezés a XXI. cikk is, mely az egészséges környezethez való jog megállapításával többféle környezetvédelmi, felügyeleti közszolgáltatás szervezésének elvi alapját teremti meg. Különösen érdekes a XXII. cikk, mely az emberhez méltó lakhatás feltételeinek biztosításáról és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításáról szól, ezáltal adva kötelezettséget a szociális alapú lakásrendszer működtetésére és a közszolgáltatások hozzáférésének szélesítésére. A XXVI. cikk értelmében ugyanakkor az állam nem csak a közszolgáltatások nyújtására kötelezett, hanem azok folyamatos modernizálása is, a technikai vívmányok adaptálására, a színvonal emelésére. E fejezet azonban nem csupán az állam számára határoz meg kötelezettségéket, hanem az állampolgárok számára is, a XXX. cikk (1) bekezdésében, ezáltal elvárhatóvá válik a szükségletek kielégítéséhez a közszolgáltatások biztosításához való anyagi hozzájárulás. Az alapjogokhoz kapcsolódóan, de már az állami szervezetrendszerről szóló alapvető szabályok körében találhatunk még fontos, a közszolgáltatások szervezésével rendelkezéseket. Így például az Alkotmánybíróságról szóló 24. cikk (2) bekezdésének c) pontja lehetőséget az egyedi ügyekben alkotmányjogi panaszra. Alkotmányjogi panasz akár az alapjogokkal vagy közszolgáltatásokkal kapcsolatosan is tehető, az Alkotmánybíróság pedig ugyanezen cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosult az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megsemmisítésére. Ez a rendelkezés fontos garanciája a közszolgáltatásoknak az Alaptörvénnyel összhangban álló megszervezésének, valamint az ellátás során adódó esetleges alapjogi sérelmek kiküszöbölésének. Ez utóbbi követelmény biztosításának másik letéteményese az alapvető jogok biztosának intézménye, melyről a 30. cikk rendelkezik részletesen. A közszolgáltatásszervezéssel kapcsolatosan figyelembe veendő fontos feladatköre a visszásságok, alapjogi sérelmek kivizsgálása és a kiküszöbölés érdekében megtehető általános vagy egyedi 8

9 intézkedései. [30. cikk 2) bek.] Az Alaptörvény az önkormányzatokról is rendelkezik mint legfontosabb szolgáltatókról a 34. cikkben. E körben fontos kiemelnünk, hogy a helyhatóságok feladatait törvény rögzíti, [(1) bek.] elrendelhető az adott funkció társulásban történő ellátása is, [(2) bek.] feladatai ellátásához szükséges hitelfelvételének mértékét pedig törvény korlátozza, a tranzakció pedig kivételesen más kötelezettség vállalásához vagy a Kormány hozzájárulásához is köthető. 4. A helyi önkormányzati közszolgáltatási feladatrendszer változása az új önkormányzati törvény (2011. évi CLXXXIX. törvény) tükrében A helyi önkormányzati feladatok alapvető módosítására a rendszerváltás óta az 1990-ben megszületett önkormányzati törvényben nem került sor, holott egyes kötelező önkormányzatok ellátására már a törvény születésének pillanatában sem volt képes önállóan minden egyes önkormányzat. Az eltelt két évtized pedig a különböző feladatok ellátásának feltételeit, körülményeit, indokoltságának kérdéseit sem hagyta érintetlenül. A 2011-ben alkotott önkormányzati törvény jogalkotási szempontból ugyan új jogszabálynak minősül, azonban számos elem tekintetében nincs érdemi különbség a korábbi és az új jogszabály között. Ugyanakkor számos helyen fellelhető olyan hangsúlyeltolódás, amely az önkormányzás, a helyi szint szerepe, az általa ellátható feladatok változó megítélését, filozófiáját érinti. A korábbi szabályozás a helyi önkormányzás alanyát és tartalmát a jelenlegihez képest nem fejtette ki ilyen részletezettséggel (pl.: önszerveződés támogatása, önfenntartó képesség erősítése, az önkormányzás helyi közakarat kifejezéseként történő definiálása, illetve lehetőség az egyes közszolgáltatások igénybevételének feltételekhez kötése tekintetében). Teljesen új elem, hogy a jogok mellett a törvény kötelezettségeket is rögzít a település polgárai irányába. Ez megközelítés tekintetében lényeges, mert tudatosítani igyekszik, hogy az önkormányzattól (kormányzattól) nem csupán segély és segítség várható, de elvárható, hogy az egyén saját lehetőségei, képességei szerint hozzá is járuljon a saját maga és a helyi közösség egészének boldogulásához. (Az állampolgár köteles öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához; betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.) (2011. évi CLXXXIX. törvény 8. ) Az egyes önkormányzati feladatok telepítési szempontjai tekintetében nincs érdemi különbség a korábbi törvényhez képest (lakosságszám, gazdasági teljesítőképesség, közigazgatási terület nagysága), azonban a helyi önkormányzatok által ellátható feladatok meghatározása tekintetében már jelentős az eltérés. Ez az eltérés megmutatkozik a szabadon vállalható feladatok feltételeinek rögzítése során (létező lakossági igények, a feladat gazdaságosabb és legalább változatlan szakmai színvonalon történő ellátása, és ami különösen figyelemre méltó, hogy többlet állami támogatás igénybevétele nélkül történhet mindez). 9

10 Az új és a régi szabályozásban ugyanakkor sokkal nagyobb a különbség a kötelező és a nem kötelező önkormányzati feladatok lehatárolása tekintetében. Az 1990-es önkormányzati törvény tételesen felsorolta a kötelezően ellátandó helyi önkormányzati feladatokat. Az új jogszabály viszont csupán szempontokat állapít meg a kötelezően ellátandó feladatok tekintetében: A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. (20. (1) bek.) A feladatellátás szabályozása oldaláról tehát nincs egy olyan kötelező minimum, ahonnét egy település helyi önkormányzatnak tekinthető. A gumi szabályozás, illetőleg a rugalmasság biztosítása különösen akkor indokolható, ha gyorsan változó, vagy helyenként egymástól jelentősen eltérő életviszonyokról szabályozásáról van szó és a jogalkotó ehhez megfelelő mozgásteret kíván biztosítani a helyi (vagy más területi szintű) döntéshozó számára. (Szükséges megjegyezni, hogy ez a szabályozási mód az egyes közszolgáltatások működtetésének kötelezettsége tekintetében sem szerencsés, de az Uniós fejlesztési források felhasználása során különösen problémás lehet, ha a kettős finanszírozás elkerülése érdekében a fejlesztések kötelező önkormányzati feladatokat nem támogathatnak, csak épp az nincs meghatározva, hogy hol, mi tekintendő annak.) A törvény ugyanakkor felhatalmazást biztosít arra is, hogy további ágazati törvények megállapíthassanak kötelező feladatokat a helyi önkormányzatok számára (igaz, ez nem jelent eltérő gyakorlatot a korábbi szabályozáshoz képest). A jelenleg hatályos önkormányzati törvény az önkormányzati feladatok, közszolgáltatások tekintetében tehát csupán egy olyan felsorolást közöl, amelyből a helyi önkormányzatok a helyi igények alapján megállapíthatják, hogy melyek azok, amelyek szükségesek a helyi lakosság alapvető létfeltételeinek biztosításához. Ugyanakkor ebben a felsorolásban, a korábban ún.: szabadon választható feladatok listájához képest, több olyan új elem is található, amely jelzi a megváltozott igényeket és lehetőségeket a helyi közszolgáltatások terén is. Ilyen például a kistermelők, őstermelők számára jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is. Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy a korábbi kötelezően ellátandó feladatok közül kikerült a helyi közszolgáltatások egyik legfontosabb eleme, az alapfokú oktatás (melyet az újabb terminológia a köznevelés gyűjtőfogalom körébe integrált). Szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a helyi önkormányzás tartalma nem csupán a feladatok államosításával szűkíthető. A korábbi gyakorlathoz hasonlóan, az egyes közszolgáltatásokra vonatkozó ágazati jogszabályok megállapíthatnak és ténylegesen meg is állapítanak olyan feltételeket, amelyek alapján a helyi önkormányzatok mozgástere kisebb, vagy nagyobb mértékben válik korlátozottá. Természetesen a helyi önkormányzati közszolgáltatások bővülésére is akad példa, hiszen a megyei szintről a helyi önkormányzatokhoz került olyan fontos feladat, mint a kéményseprő ipari szolgáltatás biztosítása. 10

11 Változott az önkormányzati feladatok finanszírozása is. A törvény továbbra sem rögzíti, hogy az állam 100%-ban finanszírozná az önkormányzatoknak átadott közszolgáltatási feladatok ellátását, viszont bevezeti a feladatfinanszírozási rendszert (új Ötv ), amely helyi szinten felhasználási kötöttséget eredményez és ellehetetleníti a közszolgáltatások közötti forrásátcsoportosítás korábbi gyakorlatát. A feladatalapú támogatás során figyelembe veszik a takarékos gazdálkodás, az önkormányzatok elvárható és tényleges (törvényben rögzített) saját bevételét, mindemellett megkövetelik a bevételi érdekeltség fennmaradását. A feladatellátás biztonsága, illetőleg a források kiszámíthatósága nem változott érdemben, hiszen továbbra is az éves költségvetési törvényekből derül ki, hogy mekkora állami támogatás jut egy-egy feladat ellátására. A közszolgáltatások finanszírozásához az önkormányzatok nyújtják az adatokat, a közszolgáltatási minimum ellátásához szükséges feladatalapú támogatást vagy a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján nyújtott támogatást az állam biztosítja (a kötelező feladatok esetében). Az önkormányzatok továbbra is felvállalhatnak fakultatív feladatokat, de azok gazdálkodási (finanszírozhatósági) feltételei pontosabban körülírtak (új Ötv.). Csak akkor vállalható át önként a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör a helyi önkormányzatok vagy társulásaik által, ha arra van helyi igény, és finanszírozása helyi erőforrásokból úgy megoldható, hogy az nem megy a kötelező feladatok rovására, nem igényel plusz állami támogatást, költséghatékonyabb és nem eredményezi a szolgáltatás minőségének romlását. Feltétel még a feladat birtokosának hozzájárulása is. Az önkormányzati alrendszer stabilan az államháztartás elkülönült alrendszere (Áht.). Az önkormányzatok költségvetésének bevételi oldala továbbra is saját bevételekből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból áll. Jelentős változás, hogy a kiadási oldalon működési hiány nem tervezhető. (Kiindulás, hogy a feladatfinanszírozás biztosítja a tényleges feladatellátást, bár a feladatellátás helyi szintű elemeiről település sorosan nem áll rendelkezésre információ.) Mindez biztosítaná a helyi önkormányzatok különböző jogcímeken (pl.: ÖNHIKI) igénybevett kiegészítő támogatását. Új elem, hogy a nemzetiségi önkormányzatok elkülönült költségvetéssel rendelkeznek. Az önkormányzatoknak továbbra is kötelességük a választási ciklus időszakára szóló gazdasági programot készíteniük. Rögzítésre került a felelősség kérdése is: A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. (új Ötv bek.). Az önkormányzatok kötelezettségvállalása több oldalról is korlátozott az új jogszabályrendszerben. Már az Alaptörvény is rögzíti, hogy a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti. E korlátokat a stabilitási törvény rögzíti is, mely szerint az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. 11

12 A törvény szerint a Kormány hozzájárulása nélkül csak pályázati önrész és támogatás előfinanszírozása, reorganizációs hitel, likvid hitel és jogállástól függően 10, 20 vagy 100 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú hitel felvétele lehetséges. Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át. A nemzeti vagyontörvény (Nvtv.) rögzíti, hogy az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon része. A nemzeti vagyon alapvetően a közfeladatok, köztük a közszolgáltatások biztosítását szolgálja. Az önkormányzatok vagyona törzsvagyonra és üzleti vagyonra tagolódik. A törzsvagyonon belül új elem a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon. Ide tartoznak a helyi közutak és műtárgyaik, a terek és a parkok, a repterek, a vizek és a közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket (amelyek ugyanakkor a törzsvagyon részét képezik). A törzsvagyon másik, szintén forgalomképtelen részét képezi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, melyről a Nvtv. ad ugyan egy felsorolást, de az törvénnyel vagy helyi önkormányzati rendelettel tovább bővíthető. A korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyon részeket törvény vagy önkormányzati rendelet rögzíti. Az Nvtv. szabályozása szerint ide tartozik a helyi közmű, az intézmények épületei, a közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés. A korlátozott forgalomképesség addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. 12

13 II. A főbb kormányzati stratégiai dokumentumok közszolgáltatásokra vonatkozó elemei Mielőtt a konkrét helyi önkormányzati közszolgáltatásokra vonatkozó fontosabb hazai dokumentumok, és a jogi szabályozás lényegi elemeinek bemutatására sor kerülne, indokolt megismerni azokat az átfogó, stratégiai dokumentumokat, amelyek nem csupán az egyes, konkrét ágazati szolgáltatások keretét képezik, hanem egyúttal meghatározzák a hosszabb távú működtetési, fejlesztési irányokat, kormányzati célkitűzéseket és elképzeléseket. A második Orbán-kabinet 2010 májusában elfogadott programja alapvető, a teljes kormányzási stratégiát és filozófiát meghatározó fundamentumként rögzíti: ha munka van, minden van ha munka nincs, semmi sincs. Magyarországon szinte minden társadalmi probléma az elszegényedés, az inaktívak demográfiailag is növekvő magas aránya, a falvak elnéptelenedése vagy a közszolgáltatások finanszírozási gondjai [szerző kiemelése] egyetlen okra vezethető vissza: kirívóan alacsony a foglalkoztatás szintje. Ennek megfelelően a Nemzeti Együttműködés Programja (NEP) központi kérdésként kezeli a foglalkoztatás bővítését, illetve az abból származtatható pozitív változások ésszerű és fenntartható kihasználását. E szemlélet a kabinet által kiadott stratégiai tervezetek többségében megragadható, miből következőleg a nemzeti prioritásként kitűzött, de az európai uniós irányelvekkel is rokonítható ágazati (az oktatási rendszert, a jóléti-szociális struktúrákat, s a társadalmi felzárkóztatást szorgalmazó) beavatkozásokat döntően a foglalkoztatás-növekedés (nem feltétlenül szektororientált, sokkal inkább makroszinten releváns) kritériuma determinálja. Tipikusan ilyen célkitűzése a NEP-nek a bölcsődei, óvodai, valamint általános iskolai (tanítási időn kívüli, lásd: napközi, szünidőben szervezett, stb.) szolgáltatások bővítése, illetve ezek költségvonzatának mérséklése, amelyek révén segíteni lehet a szülők általában az anyák munkaerőpiacra való visszatérését, továbbá egy családbarát foglalkoztatási struktúra megteremtését. A fogyatékkal élők számára biztosított szolgáltatások minőségi javulása, mint kormányzati prioritás, több ágazatot érintő beavatkozás-láncolatot vetít előre, szintén azon alapelv jegyében, miszerint a munka- és foglalkoztatás-központú ellátás megvalósításának előnyt kell élveznie a segélyközpontúsággal szemben. A NEP megállapítása szerint kiemelten fontos a gyermekjóléti intézmények szakmai, financiális és kapacitási tartalékainak bővítése a szegénység, a nyomor és a kilátástalanság elleni küzdelemben. A 2011 januárjában elfogadott Új Széchenyi Terv (ÚSzT) mely gazdaságstratégiai dokumentum, így a kormányzat ágazati szintű beavatkozásainak lehetőségeit elsősorban a növekedés ösztönzésének és a foglalkoztatás bővítésének oldaláról vizsgálja, rögzítve, hogy a közigazgatási struktúrát átláthatóbbá, gyorsabbá, rugalmasabbá és koncentráltabbá kell tenni a piaci szereplők számára nyújtott szolgáltatások hatékonysága érdekében, miközben számos 13

14 közfeladatot (pl.: bölcsődei, óvodai ellátást, közösségi közlekedést, köznevelést és szakképzést) pedig a munkavállalás könnyítése, megalapozása jegyében kell újragondolni. A márciusában közreadott Széll Kálmán Terv Összefogás az adósság ellen (SzKT) általában a szakképzéssel (és a felsőoktatással) kapcsolatban leszögezi: jelentős közpénzáldozattal olyan intézményeket is fenntartunk, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, nem az értékteremtéshez, hanem összességében az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egészségügy tekintetében deklarálja az SzKT a nyilvánvaló tényeket, miszerint az ágazat alapvető reformokra szorul, merthogy miközben pénzhiánytól szenvednek a rendelőintézetek, a kórházak, az egészségügyben dolgozók elfogadhatatlanul alacsony bérért dolgoznak, aközben az indokolatlan kiadások, a rossz szervezés és a feleslegesen elköltött milliárdok is részei az egészségügy mindennapjainak. Az SzKT irányelveit az egy hónappal később megjelent Magyarország Nemzeti Reform Programja (MNRP) fejtette ki részleteiben. A dokumentum alapvetőn egy, az EU2020 stratégiához illeszkedő, azt a kormány cselekvési prioritásaival harmonizálni igyekvő programterv. A közigazgatási struktúra reformja és a közszolgáltatások alapvető fejlesztése jegyében az MNRP hangsúlyozza, hogy [ ] a helyi önkormányzati rendszer hatékonyságának és egyben pénzügyi gazdálkodásuk fenntarthatóságának javítása kulcsfeltétel, amelynek megteremtésében [ ] fontos szerepet játszhat a jelenlegi rendszer széttagoltságának mérséklése, a kis települések önkormányzati hivatalainak központosítása... Ennek érdekében az államigazgatási feladatokat az önkormányzati szervektől is az államigazgatási szervekhez célszerű telepíteni. Járási szinten az államigazgatási feladatokat a kormányhivatalok szervezeti egységeként megalakuló járási hivatalok látják [majd] el. A időszakra kiadott (2011 áprilisában megjelent) Magyarország Konvergencia Programja a Széll Kálmán Terv alapján (MKP) c. dokumentum előrevetíti, hogy a közigazgatás újjászervezéséhez az államnak mindenekelőtt tisztáznia kell, milyen feladatok tartoznak a felelősségi körébe, s azokat mely szinten (a központi vagy a helyi közigazgatásban, a minisztériumokban, avagy a háttérintézményekben) lehet a leghatékonyabban ellátni. Az MKP sikerelemként emeli ki, hogy január 1-jétől megkezdte működését a Nemzeti Államigazgatási Központ, amely a kormányhivatalok szakmai alapfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi és más anyagi feltételek biztosítását végzi. Egyfajta minőségi garanciaképpen jelenik meg a dokumentumban, hogy a teljes közigazgatási struktúrát rövidesen áthatja majd egy koherens módszertan szerint működő tervezési rendszer, hozzájárulva ezáltal a kormányzati célok eredményesebb megvalósításához. A helyi önkormányzatokkal kapcsolatban rögzíti az MKP, hogy az alrendszer reformja a minőségi, szakmailag eredményes és gazdaságilag is optimalizált közszolgáltatások biztosítása jegyében történik, a helyi önkormányzati feladatok hatékonyabb szervezetfejlesztésének eredményeképpen a méretgazdaságosság erősödik, a kiadások csökkenek. 14

15 A 2011 első félévének végén megjelenő Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (Magyary-program) alapvetően jól definiálja a hatékonyságot, amikor azt az eredményes, gazdaságos, hatásos, biztonságos, felügyelhető és alkalmazkodó jelzőkkel hozza kapcsolatba. Helyes a következtetés, miszerint a lokális közszolgáltatások biztosítása tekintetében ugyanezen elvárásoknak kell érvényesülniük: a feladatellátásnak a kitűzött eredményekkel kell zárulnia; a tervezett ráfordítások keretein belül maradva; a kívánt hatásokat realizálva; megfelelően átgondolt és alternatív cselekvési módokat kínáló stratégia szerint előrehaladva; mindvégig átláthatóan és adaptáció-, illetve reakció-készen működve; s végezetül fejlődőképes tulajdonságokat hordozva. A Magyary-program négy rendező elv (szervezet, feladat, eljárás, személyzet) szerint csoportosítja célrendszerét, e mátrixon belül nevesíti a szükséges reformintézkedéseket. 1. ábra A Magyary program célrendszere Forrás: Magyary Zoltán Közigazgatás fejlesztési Program (2011) 20. o. A hatékony közigazgatás-szervezeti struktúra tekintetében a dokumentum fundamentumként rögzíti, hogy (1) annyi és olyan jogállású intézményre van szükség, amelyek hatékonyan képesek együttműködni, illetve a nevesített feladatkört ellátni (a kiszervezéseket a szükséges minimumra indokolt redukálni); (2) az intézmények belső működését, nyilvántartását, egymáshoz való viszonyát tisztázni és stabilizálni kell; (3) az intézményeket pénzügyileg, eszközileg, informatikailag és a humánkapacitás tekintetében egyaránt képessé kell tenni a feladatellátására. A következő lépés Széll Kálmán 2.0 címet viselő, 2012 áprilisában közreadott kormánystratégiai dokumentum szintén főként gazdaságfejlesztési szempontból, illetve az 15

16 Európa2020 uniós célkitűzésekkel való harmonizáció oldaláról közelít bizonyos közigazgatási és közszolgáltatási reformintézkedésekhez. Az előterjesztés visszatérő hivatkozási alapként említi, hogy a hazai vállalkozások, s ebből kifolyólag a szektor versenyképességének egyik legfőbb akadálya az állami bürokrácia, a különböző ügymenetek komplikáltsága, időbeli elhúzódása, s térbeni tagoltsága. Az adminisztratív terhek csökkentése, a folyamatok rugalmassága és gyorsítása, az átláthatóság és a kiszámíthatóság fokozása, a szakmaiság megkövetelése, illetve mindezek által a korrupciós gyakorlatok kiküszöbölése elemi prioritásként jelenik meg a közigazgatás átstrukturálása vonatkozásában. E reformok az Egyszerű Állam Programban és az Egyszerűsítési Programban koncentrálódnak, illetve a Magyary Programmal kiegészülve adják a közigazgatás megújításával kapcsolatos stratégia gerincét. A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program 12.0 (Magyary-program 12.0 megjelent 2012 augusztusában), levonva az egy esztendővel korábban kiadott stratégia tanulságait, kilenc pontban összegzi közigazgatási struktúra működésének gyengeségeit: nem elég gyors eljárások; a hatékonysági visszacsatolás hiánya; fejlett eszközök lassú bevezethetősége; túlterhelés miatti határidőcsúszások; a feladat és létszámalapú tervezés nem általános; lassú a fejlesztési források lehívása; túl gyors, ezért sokszor formális az érdekegyeztetés; lassan feltöltődő közszolgálati életpálya; hiányos mérési és statisztikai rendszer. Magyarország évi Nemzeti Reform Programja (megjelent áprilisban) alapvető célkitűzésként rögzíti, hogy folytatni szükséges a területi államigazgatási rendszer átalakítását, amelynek része a még a kormányhivatalokon kívül működő területi államigazgatási szervek működésének áttekintése és ennek alapján egyes államigazgatási szerveknek a kormányhivatalokba történő integrálása. A dokumentum azt is megjegyzi, e racionalizálás akár ig is eltarthat. 16

17 III. Az egyes helyi önkormányzati közszolgáltatások szabályozásának főbb sajátosságai 1. Humánszolgáltatások Óvodai ellátás A kisgyermekellátás- és nevelés rendszere két részre osztott: bölcsődei és óvodai nevelésre. Magyarországon az önkormányzati rendszer sajátossága meghatározza az óvodai feladatellátás jellemzőit is. A széleskörű önkormányzati feladatok, a túl sok túl kicsi önkormányzatok, az elégtelen helyi források okoznak problémákat a döntően központi költségvetési támogatásokra épülő önkormányzati finanszírozás mellett. (Semjén, 2010) Az óvodák fenntartói körében az önkormányzatok súlya abszolút meghatározó (Vágó, 2002; Villányiné, 2001; Kovács-Somlyódiné), ugyanakkor a feladatellátás finanszírozása szükségképpen többcsatornás. (Kottán, 2005) Nagyon kedvezőtlen a 200 fő alatti települések ellátottsága. A fős településen élők ellátottsága jobb, e települések negyedében helyben biztosított az óvoda. Az ennél népesebb településeken az óvodák férőhely-kapacitása meghaladta a településen élő óvodáskorú gyermekek számát. Mivel az óvodával nem rendelkező településekről kényszerűen, illetve a szülők munkahelyi ingázáshoz igazodva önkéntesen is jelentős számú gyermeket íratnak központi funkciójú településekre, a központokban megfelelő a kihasználtság (Kovács- Somlyódiné, 2008). Országos szinten 2000-re megszűnt a férőhelyhiány, regionálisan azonban jelentős különbségek maradtak fenn. (Kottán, 2005) Nehéz kistérségi és települési stratégiákról beszélni akkor, amikor a kis intézmények megszüntetése rendre napirendre kerül, bár az önkormányzatok a status quo fennmaradásában érdekeltek, és megpróbálnak túlélni. (Kovács-Somlyódiné, 2008) Óvodabezárásokra heves szülői tiltakozások miatt ritkán került sor, de gyakori az óvodai csoportok megszüntetése (Vágó, 2002), összevonása, utóbbi a szakmai munkát nehezíti. A kis lélekszámú (1000 fő alatti) településeken működő óvodák esetében a dologi kiadások jelentős mértékben elmaradnak az országos átlagtól. Így egy-egy intézmény fenntartására rendelkezésre álló források tekintetében igen nagy különbségek alakulnak ki, ami a fenntartó teherviselő képességét mutatja. (Kovács-Somlyódiné, 2008) A leggyakoribb problémák között az épület-felújítások, eszközfejlesztés elmaradását találjuk. (Vágó, 2002; Kovács Somlyódyné, 2008) Az óvodai nevelés feladatainak egzakt meghatározása hiányzik. Nem egyértelmű a kötelezően ellátandó (önkormányzati) feladatok köre. Ez jelentős bizonytalanságot okoz a kapacitások és a finanszírozás tervezésekor. (Kottán, 2005) 17

18 Magyarországon az óvodák szakmai szempontból nagyon jól teljesítenek (Török, 2005; Vágó, 2002), ennek ellenére (s mindezek miatt különösen értékelendő) sok helyen minőségközpontú versenyhelyzet nincs. Erre a főváros és a nagyobb városok óvodáiban található példa, ahol a legmobilabbak az óvodaválasztáskor (Török, 2005). Az új jogi kereteket a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről teremtette meg: Az ingyenes és kötelező alapfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása a magyar állam közszolgálati feladata. Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben az óvodai nevelés térítésmentes. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat. Az óvodai köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, jogszerű működésüket állami ellenőrzés biztosítja. A törvény mellett az alábbi jogszabályok szabályozzák az intézmények működését: - A törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet. - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. - A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény évi CCIV. törvény Magyarország évi központi költségvetéséről (Kts.) - Munka törvénykönyvéről szóló évi I. tv. - Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény - 138/1992. (X. 8.) Korm. rend. a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - 363/2012. (XII. 27.) Korm. rend. Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról Az óvodai nevelés alapelveit az óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. Az óvoda köteles felvenni, azt a gyermeket, akinek lakóhelye a körzetében található. A kormányhivatal a megye területén működő helyi önkormányzatok közreműködésével feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít. Fontos feladat a megfelelő számú óvodai a férőhelyek biztosítása a településeken. Ennek megfelelő biztosítását is szolgálják a megyei szintű tervek melyekben kiemelt hangsúlyt kap a demográfia, az óvodás korúak létszámának pontos előrejelzése. A demográfiai folyamatok az egyik legkomolyabb kihívást jelentik az óvodai feladatellátás és kapacitás közép- és hosszú távú tervezése során. Az óvodai férőhelyek (csoportlétszám minimum 13 és maximum 25) biztosítása főként kistelepüléseken okoz problémát, illetve nehéz megoldani azokat a helyzeteket, amikor nincs 18

19 óvoda, vagy nincs elegendő férőhely vagy a szülők körében jelentős az ingázás (főként szuburbán környezetben) s el kell dönteni, hova utaztasson a szülő, illetve s ez elsősorban önkormányzati döntés kivel kössön intézmény fenntartási megállapodást (köznevelési megállapodás) Három vagy több nevelési-oktatási intézményt fenntartó települési önkormányzat köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottságot létesít és működtet. A fenntartó dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről. Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát. Ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát. Intézményrendszer, szervezeti keretek A köznevelésben az önkormányzatok fő feladata az óvodai ellátás maradt, miután az állam az oktatási intézményeket átvette az önkormányzatoktól. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. Létrehozható többcélú intézmény, ami lehet: egységes óvoda-bölcsőde közös igazgatású köznevelési intézmény általános művelődési központ módszertani intézmény 2013-ig az óvodák többsége többcélú intézmények tagintézményeként működött. Miután a köznevelés felsőbb szintjei állami fenntartásba kerültek, lényegében a többcélú intézményektől az óvodák függetlenedtek, s főként kistelepüléseken elveszítették a szakmai irányítást. Ez komoly problémát jelent! Probléma ezzel kapcsolatban az is, hogy az óvodák számára az igazi együttműködési terep nem a művelődési ház, a könyvtár stb., hanem alapvetően az iskola. Nagyon fontos problémának látjuk ezzel összefüggésben azt is, hogy az önkormányzatok nem köthetnek egymással köznevelési megállapodást, csak társulást (megállapodást csak különböző típusú fenntartók köthetnek egymással). A társulással a közös ló probléma kerülhet felszínre, folyamatos vitákat, feszültségeket kódol a rendszerbe ez a megoldás. Bölcsődei ellátás Az önkormányzatok a bölcsődék elsődleges fenntartói (bölcsődék 94%-a önkormányzati fenntartású), szinte minden ilyen jellegű szolgáltatást ők nyújtanak. A megyei szint a gyermekgondozási tevékenységek bizonyos jellegű felügyeletét adja. (OECD, 2004, Bódi, 2010; Kovács Somlyódyné, 2008 ) 19

20 A bölcsődei ellátás teljességében városi, sőt nagyvárosi miliőben létező alapellátás. (Bódi, 2010; Kovács Somlyódyné, 2008) Az aprófalvak sajátos helyzetben vannak, hiszen a kiadások jelentős része a nagyvárosok és a felsőbb területi szint (megye, főváros) önkormányzatainál jelentkezik, a kistelepülési körben jószerivel intézmények sem működnek. Megfigyelhető, hogy minél több lakosa van egy városnak, annál nagyobb forrásigényű a bölcsődei ellátás: a nagyvárosok esetében ( fő fölött) a szociális feladatokra szánt források közel 30%-át a bölcsődék használják fel óta drámai visszaesés történt, hiszen az akkori intézményhálózat és gyermeklétszám kevesebb mint a felére csökkent. (OECD, 2004; Kovács Somlyódyné, 2008) A bölcsődék bezárása annak ellenére megtörtént, hogy a beíratott gyermekek száma rendszeresen nagyobb volt, mint a férőhelyek száma. (Kovács Somlyódyné, 2008) A szolgáltatás iránt komoly igény jelentkezik, lemérhető ez a bölcsődék általánosan magas kihasználtságán, ami a 2000 fő fölötti települések esetén 100% fölötti, országosan pedig 120%-os volt (Kovács Somlyódyné, 2008) A szociális ellátásban a bölcsődék vizsgálhatók méretgazdaságossági szempontból, ám itt fokozottan érvényesül, ami már az oktatás területén is világossá vált: a kiadások alakulására nem az intézményi adottságok (kihasználtság, intézmény mérete) bírnak meghatározó erővel, hanem a fenntartó anyagi lehetőségei. (Kovács Somlyódyné, 2008) A bölcsődei ellátásra több szigorú nemzetközi (EU) standard is vonatkozik. Az étkeztetésben a HACCP rendszer követelményei olykor jelentősen nehezítik a rugalmas működést. Hasonlóan szigorú előírások vonatkoznak a játszóterekre és az udvari játékokra. Ezeken túl azonban semmilyen beltéri játékokra vonatkozó előírás javaslat nincs. így előfordulhat, hogy bár a játszóterek a legszigorúbb standardoknak is megfelelnek, a csoportszobában fejlesztő játék nem található. A szabályozás egyik problémája, hogy helyi (települési) és a központi (minisztériumi) szint között nincs egy köztes, a szakmai működés elveit alakító, módszertani, szakmai kérdésekben irányt mutató köztes szint. A differenciáltságot növeli az is, hogy nagyobb városokban (főként MJV) ún. módszertani központot működtet a fenntartó önkormányzat, amely a város bölcsődéi számára nyújt szakmai szolgáltatást. (2013-tól ezek is megszűntek, ez kifejezetten hátrányosan érinti e közszolgáltatást) Hiányzik egy bölcsődei törvény, amely segítené az egységesítést, a szakmai színvonalban a nivellálódást. Jelenleg az 1997-es gyermekvédelmi törvény a legmagasabb szintű jogszabály, ám ez részben több, részben kevesebb, mint amire a bölcsődéknek szüksége lenne. Két éve kötelező a bölcsődékben is szakmai programot készíteni (ez pozitív elmozdulás), arra vonatkozó előírások, utasítások, segédletek, hogy hogyan kell egy ilyet elkészíteni nem rendeletben, csak a minisztérium által összeállított ún. módszertani levelek-ben található. Egyértelmű fogalmakat és világos kereteket, kategóriákat (pl. 20 hetes kortól vehetők fel a gyerekek, minimális létszám, stb.) egy évi NM rendelet tartalmaz. 20

A helyi önkormányzati közszolgáltatások jogi szabályozási és szakpolitikai környezete

A helyi önkormányzati közszolgáltatások jogi szabályozási és szakpolitikai környezete A helyi önkormányzati közszolgáltatások jogi szabályozási és szakpolitikai környezete MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Pécs, 2013. június 30. Kutatásvezető:

Részletesebben

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V.2.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről K I V O N A T Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2013. (VI.17.) Kt. számú határozata

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben

Alapvető cél Kiemelt cél:

Alapvető cél Kiemelt cél: Alapvető cél: - a helyi önkormányzáshoz való alapjogok érvényesülésének biztosítása: demokratikus és hatékony működés - a közszolgáltatások színvonalának emelése, - modern, költségtakarékos, feladatorientált

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Lengyeltóti Város Önkormányzatának Polgármestere 8693 Lengyeltóti Zrínyi utca 2. Ügyiratszám: 200-4/2014 E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én

Részletesebben

AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI

AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI Szekszárd, 2013. április 18. GERZSEI PÉTER IGAZGATÓ KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT SZEKSZÁRDI TANKERÜLET 2013. JANUÁR 01. A nemzeg köznevelésről szóló

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023.

Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023. Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023. Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 9. (1) bekezdése

Részletesebben

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése 40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése HATÁROZAT Képviselő-testülete megtárgyalta a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 4 db TÁRGY: Javaslat az óvodák 205/206. nevelési évi csoportjaira E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 205. július

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu 4. napirendi pont Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu Ügyiratszám: 16-48/2015. Előterjesztő: Németh Balázs polgármester Előkészítette:

Részletesebben

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13. napján tartandó ülésére 13. számú napirendi pont Tárgy: Közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv Előterjesztő és

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének az 5/2010.(XI.16.) KT sz. rendeletével elfogadott Szervezeti és

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

Alapító okirat A költségvetési szerv Neve

Alapító okirat A költségvetési szerv Neve Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő Az államadóság kezelése és ellenőrzése Banai Péter Benő 1 Gazdaságpolitikai mozgástér Az eladósodottság, a magas kockázati felárak az adósságcsökkentést teszik prioritássá 2 Gazdasági növekedés, hiány

Részletesebben

Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I.

Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. A helyi önkormányzatok közoktatási feladat-ellátási kötelezettségüket az alábbiak szerint láthatják

Részletesebben

K i v o n a t. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2014. K i v o n a t Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből 149/2014.

Részletesebben

Pályázati kiírás bemutatása - Nevelési intézmények fejlesztése DAOP-4.2.1-11; ÉAOP-4.1.1/A-11; ÉMOP- 4.3.1/A-11; KMOP-4.6.1-11 Felhívás A1. Alapvető célok - férőhelybővítés Óvodai feladatellátási helyek

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére Siófok Város Jegyzője 8600 Siófok, Fő tér 1. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére Tárgy: Vagyonrendelet módosítására javaslat Előterjesztő: Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

Alapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96.

Alapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96. Alapító okirat Balatonszabadi és Siójut községek Önkormányzatainak i a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a többször módosított 1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

3. ELŐ TERJESZTÉS. Rétság Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére

3. ELŐ TERJESZTÉS. Rétság Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére 3. ELŐ TERJESZTÉS Rétság Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Tárgy: A Munkaszervezet jogutód nélküli megszűntetéséről, valamint a Társulás jövőbeni működéséről

Részletesebben

7. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. július 23-i rendkívüli ülésére

7. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. július 23-i rendkívüli ülésére 7. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. július 23-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Egyesített Szociális Intézmény kérelme a szakmai

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Előterjesztés Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának módosítására

Előterjesztés Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának módosítására Előterjesztés Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása

Részletesebben

Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete /2013.(..) önkormányzati rendelete a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteiről Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

Halmaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Halmaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Halmaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Az önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

Részletesebben

Tisztelet Képviselő-testület!

Tisztelet Képviselő-testület! Tisztelet Képviselő-testület! Putnok Város Önkormányzata 2013. évi költségvetési rendelet-tervezetének felülvizsgálatát elvégeztem. A költségvetés előterjesztése a polgármester, a költségvetési rendelet-tervezet

Részletesebben

Alapító okirat. (Egységes szerkezetben)

Alapító okirat. (Egységes szerkezetben) Alapító okirat (Egységes szerkezetben) Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 10. (1) bek. g) pontja, az államháztartásról

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete 1 BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete (Tervezet) Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2013. február 28-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2013. február 28-i ülésére Tárgy: Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde alapító okirat módosítása Előkészítette: Sápi András intézményi referens Véleményező Bizottság: Tisztelt Képviselő-testület! Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Újhartyán Város Önkormányzat Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Újhartyán Város Önkormányzat Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Újhartyán Város Önkormányzat Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének 2014. május 29-ai ülésére 1. napirendhez

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-55 FAX: (06-32) 460-98 Szám: -26/205. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Az Intézmények Pénzügyi

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-28/2015. Tárgy: Az önkormányzat SzMSz-ének módosítása Mell.:1 pld.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv: ALAPÍTÓ OKIRAT Tét Város Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

A nagyközségi önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciójának jóváhagyása

A nagyközségi önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciójának jóváhagyása Az előterjesztés száma: 68/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. április 29-én, 18-órakor megtartandó ülésére A nagyközségi

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása Az előterjesztés száma: 95/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. május 29-én, 18-órakor megtartandó ülésére A Decs Tesz- Vesz

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT A Jászsági Óvodai Intézménynek, mint a Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Köznevelési Intézmény jogutód Intézményének a Jászsági Többcélú Társulás Társulási Tanácsa

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Javaslat. Pásztó Városi Önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének módosítására 1. sz. módosítás

Javaslat. Pásztó Városi Önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének módosítására 1. sz. módosítás PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-115/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges!

Részletesebben

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az Öttevényi

Részletesebben

H e g y e s d község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2015.( ) önkormányzati rendelete. Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről.

H e g y e s d község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2015.( ) önkormányzati rendelete. Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. H e g y e s d község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015.( ) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. (t e r v e z e t) H e g y e s d község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Drégelypalánk Község Önkormányzat képviselő-testületének 1/2014. (II.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

Drégelypalánk Község Önkormányzat képviselő-testületének 1/2014. (II.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Drégelypalánk Község Önkormányzat képviselő-testületének 1/2014. (II.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Drégelypalánk Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzata

Nemti Község Önkormányzata Nemti Község Önkormányzata 3145 Nemti, Kossuth út 28. Telefon, Fax: 06/32 364-002 e-mail: hivatal @nemti.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának

Részletesebben

Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére

Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: MELLÉKLET: Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére Tárgy: Javaslat a Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás 2014. évi

Részletesebben

A KÖZNEVELÉS ÚJ RENDSZERE Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tájékoztatója

A KÖZNEVELÉS ÚJ RENDSZERE Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tájékoztatója A KÖZNEVELÉS ÚJ RENDSZERE Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tájékoztatója Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Fülöp-Bornemisza Szilvia tankerületi igazgató KLIK

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

A l a p í t ó o k i r a t

A l a p í t ó o k i r a t A l a p í t ó o k i r a t Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Társulási Tanácsa, mint irányító szerv Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 90.. az államháztartásról szóló

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. A rendelet hatálya

ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. A rendelet hatálya ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL Ecser Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. február 14-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. február 14-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 44/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. február 14-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: a személyes gondoskodást nyújtó

Részletesebben

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134.

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134. Ságújfalu és Kishartyán Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, az általuk alapított

Részletesebben

SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE

SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól Szuha Község Önkormányzata

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. november 07-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. november 07-ei ülésére Budapest Főváros I. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 212/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. november 07-ei ülésére Tárgy: Intézmények átfogó tevékenységéről, intézményvezetők

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

JÁSZSZENTANDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK /2014. (II..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. Az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről.

JÁSZSZENTANDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK /2014. (II..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. Az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről. JÁSZSZENTANDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK /2014. (II..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről. Jászszentandrás Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

1. A rendelet hatálya az Önkormányzatra, valamint annak költségvetési szerveire terjed ki. Az Önkormányzat 2012. évi költségvetése

1. A rendelet hatálya az Önkormányzatra, valamint annak költségvetési szerveire terjed ki. Az Önkormányzat 2012. évi költségvetése Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelete (a háromnegyed éves módosításokkal egységes szerkezetben)

Részletesebben

Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről Bősárkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete - a Pénzügyi

Részletesebben

Előterjesztés Pusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. november 26-ai ülésére

Előterjesztés Pusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. november 26-ai ülésére Pusztaszer Község Polgármesterétől Előterjesztés Pusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 05. november 6-ai ülésére Tárgy: Gyermekjóléti Intézmény alapító okiratának módosítása Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről Maglóca Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, valamint a Benedek Elek Napköziotthonos

Részletesebben

Tiszasziget Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Tiszasziget Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Tiszasziget Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Tiszasziget Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás. Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának. ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetbe foglalva)

A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás. Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának. ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetbe foglalva) A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetbe foglalva) Hatályos: 2012. május 1. Bődi Szabolcs Társulás elnöke

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. március 6-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről E lő t e r j e s z t é s Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. (1) bekezdése

Részletesebben

Vonatkozó jogszabályok:

Vonatkozó jogszabályok: AZ ÖNKORMÁNYZATOK ADÓSSÁGOT KELETKEZTETŐ ÜGYLETEINEK KORMÁNYZATI ENGEDÉLYEZÉSE Vonatkozó jogszabályok: Alaptörvény a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény az államháztartásról

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

J a v a s l a t. Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2014. évi költségvetése teljesítésének elfogadására

J a v a s l a t. Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2014. évi költségvetése teljesítésének elfogadására J a v a s l a t Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2014. évi költségvetése teljesítésének elfogadására Ózd, 2015. április 29. Előterjesztő: Társulási Tanács Elnöke Előkészítő: Pénzügyi Osztály Tisztelt Társulási

Részletesebben