A jogszabályi változások lehetséges hatásai a magyarországi gyermekszegénységre, valamint a gyermekes családok helyzetére. (2012. I-III.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A jogszabályi változások lehetséges hatásai a magyarországi gyermekszegénységre, valamint a gyermekes családok helyzetére. (2012. I-III."

Átírás

1 A jogszabályi változások lehetséges hatásai a magyarországi gyermekszegénységre, valamint a gyermekes családok helyzetére (2012. I-III. negyedév) Készítette: Simonik Péter 1

2 Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa azon I. és III. negyedéve között a Magyar Közlönyben megjelent- jogszabályi változásokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a magyarországi gyermekes családok életére, valamint a hazai gyermekszegénységre. A törvények és rendeletek, valamint kormányhatározatok témánk szempontjából lényegesnek tartott rendelkezéseit tematikus rendben közöljük, a hivatkozott jogszabályokat a forrásjegyzékben külön nem, hanem csak a szövegben és a lábjegyzetekben jelöltük. A gyermekek és szüleik helyzetét befolyásoló jogszabályok listáját munkánk melléklete tartalmazza. TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS Az utóbbi három esztendő hivatalos statisztikái a gyermekek helyzetének stagnálását jelzik, ugyanakkor kimutatható, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben jelentős mértékben romlott az ott élő családok helyzete. A gyermekszegénység mértéke ezeken a területeken kétszerese az országos átlagnak. A három és többgyermekes, a roma és a foglalkoztatott nélküli háztartásokban a gyermekek 78-85%-a szegénységben él. 1 Ezek az adatok felhívják a figyelmet arra, hogy minden olyan kísérlet, amely a hátrányos helyzetű térségek felzárkózatását célozza meg, közvetlenül vagy közvetve, de kihat a térségben élő gyermekes családok helyzetére. Mindezeket figyelembe véve indokoltnak tűnik a településés területfejlesztésre irányuló kormányzati törekvések vizsgálata is. Az önkormányzati felzárkóztatási támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 5/2012. (III. 1.) BM rendelet a települések önfenntartó képességének javítására, valamint a helyi foglalkoztatás bővítésére és az értékteremtő közfoglalkoztatásra biztosít vissza nem térítendő támogatást. A jogalkotó az előbbi célok megvalósítása érdekében támogatja az önfenntartást segítő önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok felújítását és átalakítását, az önfenntartást segítő gépek, kisgépek, eszközök felújítását és beszerzését, valamint a közfoglalkoztatást megvalósító mezőgazdasági célú beszerzéseket (I. célterület). A helyi foglalkoztatás bővítésére beltéri és kültéri építőanyagok beszerzéséhez, valamint közfoglalkoztatás keretében nem megvalósítható szolgáltatások díjának fedezéséhez nyújt segítséget (II. célterület). 2 1 Bass-Darvas, 2012: /2012. (III. 1.) BM rendelet 1.. (1) (4) pont. 2

3 Ezen támogatásokat a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és/vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települési önkormányzatok vagy ezek társulásai igényelhetik a jogszabály mellékletében meghatározott maximális összeg erejéig ben három alkalommal született döntés a támogatás odaítéléséről összesen Ft értékben. A támogatást elnyerő 882 önkormányzat többsége elsősorban az I. célterülethez tartozó fejlesztésekhez kért és kapott segítséget ( Ft). Az érintett önkormányzatok az előbbiekhez képest szerényebb mértékű támogatást igényeltek és nyertek el a helyi foglalkoztatás bővítését célzó beszerzésekhez ( Ft). Mindezek alapján elmondható, hogy a felzárkóztatási támogatást elnyert településeken főként az önfenntartást segítő önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok felújítását és átalakítását végezték el. Ezen ingatlanok funkciójáról azonban részletes adatok hiányában több nem tudható. 4 Az előbbi források elnyerése némiképp hozzájárulhat a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásához és az ott élő nem foglalkoztatott népesség munkaerő-piaci integrációjához. A helyi infrastruktúra fejlesztését célzó EU támogatásokhoz nyújt pályázati önerő támogatást az önkormányzatok és társulásainak európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése évi támogatásának rendjéről szóló 6/2012. (III. 1.) BM rendelet. A jogszabály az önkormányzati feladatok ellátását segítő és biztosító egészségügyi alapellátási, fekvő- és járóbeteg-szakellátási célú intézményben, valamint bölcsődei, óvodai nevelési és általános iskolai feladatokat ellátó intézményekben megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekhez elnyert uniós támogatás saját forrás kiegészítéséhez nyújtható be. 5 Az a rendelkezés, amely rögzíti, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére benyújtott pályázat esetén az állami támogatás összege nem haladhatja meg a pályázatban feltüntetett saját forrás 50%-át a bölcsődei, óvodai és általános iskolai fejlesztés esetén annak 40%-át, jól jelzi, hogy elsősorban az önerővel rendelkező települések nyújthatják be támogatás iránti igényüket. 6 Ez a kritérium viszont utal arra is, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben 3 5/2012. (III. 1.) BM rendelet 3.. (1) (3) pont. 4 Az önkormányzati felzárkóztatási támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 5/2012. (III. 1.) BM rendelet szerint benyújtott támogatásigénylések II/B ütemének eredménye (http://www.kormany.hu/hu/dok?page=2&source=1&type=206&year=2012#!documentbrowse) Letöltés: december /2012. (III. 1.) BM rendelet 2.. (2) c. és d. pontja 6 6/2012. (III. 1.) BM rendelet 3.. (1). 3

4 működő önkormányzatok ezen források elosztásából nagy valószínűséggel kimaradnak, ezáltal az ott élő gyermekes családok is elesnek a jobb minőségű szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi és oktatási intézmények használatától folyamán 13 alkalommal született döntés a magyarországi települések által benyújtott EU pályázatokhoz kapcsolódó pályázati önerő támogatások odaítéléséről. Az EU Önerő Alapból az év folyamán 453 település részesült összesen forintos támogatásban. A pályázók többsége a települések ivóvíz-hálózatának bővítéséhez, korszerűsítéséhez kért segítséget, de ezen források révén 52 óvoda, bölcsőde és általános iskola, 15 egészségügyi és szociális intézmény bővítése, akadálymentessé tétele, valamint energetikai korszerűsítése is megvalósulhatott. Több településen (10) indulhattak meg városrehabilitációs munkálatok, valamint 24 árvíz sújtotta település részesülhetett támogatásban. A pályázat révén elsősorban a kistelepülések egészséges ivóvízzel való ellátottsága javult, a források egy része viszont inkább a nagyobb lélekszámú települések infrastruktúrájának fejlesztését szolgálta. 7 Részben a helyi infrastruktúra fejlesztését, részben pedig a közfoglalkoztatottak számának növelését célozza meg az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 4/2012. (III. 1.) BM rendelet, amely vissza nem térítendő támogatást nyújt olyan építéssel járó beruházás megvalósításához, amelynél a kedvezményezett a támogatási összeg legalább 5%-ának mértékéig határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében közfoglalkoztatottat alkalmaz. A beruházás megvalósításának helyszínei a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések lehetnek, ahol a támogatás nagysága a fejlesztéshez szükséges összeg 90%-a lehet, a többi az előbbi kategóriába tartozó településeken pedig ennek 80%-át nem haladhatja meg. 8 A társulási formában működtetett kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztését és felújítását elősegítő támogatást a 10 ezer fő lélekszámot meghaladó településeken a bölcsődei nevelést, óvodai nevelést vagy szociális étkeztetést és családsegítést végző intézmények kaphatják, elsősorban az épület felújítására, fejlesztésére, fűtéskorszerűsítésre, nyílászárók cseréjére, a feladatokhoz szükséges eszközök beszerzésére. 9 7 EU Önerő Alap pályázat Letöltés: január /2012. (III. 1.) BM rendelet 1.. (5) 9 4/2012. (III. 1.) BM rendelet 2.. (1) (2). 4

5 A pályázat elbírálása során előnyt élveznek a 2000 főnél kisebb településeken egységes óvodai-bölcsődei intézményegységek fejlesztését, községi vagy nagyközségi óvodák fejlesztését, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek növekvő felvételi aránya vagy száma miatt keletkező férőhelyhiány megszüntetését célzó beruházások, ez utóbbi esetében főként azok, amelynek eredményeként biztosítható a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves kortól történő óvodáztatásának tárgyi és intézményi feltételei folyamán három alkalommal került sor a támogatás odaítélésére összesen Ft értékben. A pályázatot benyújtó 334 önkormányzat/társulás részben a társulásban fenntartott, kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézmények fejlesztésére, részben pedig az iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésére nyújtottak be pályázatokat. Az előbbi célok megvalósítására , az utóbbira pedig forintos támogatásban részesültek. A közbiztonság növelését szolgáló fejlesztésekre összeget osztottak ki a nyertes pályázók között. A rendelkezésre álló adatokból sajnos nem derül ki, hogy a pályázók pontosan milyen beruházások megvalósítására fordították az elnyert összeget. 11 A es tanévben az óvodai feladatellátási helyek száma 4355 volt, az óvodai csoportok átlagos létszáma pedig 23 fő. 12 Az óvodai férőhelyek bővítését célzó beruházások támogatása a gyermekszegénység elleni küzdelem egyik kiemelt területét jelenthetik. Több évtizedes tapasztalat, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek jelentékeny része vagy csak nagyon későn (5-6 éves korban), vagy pedig egyáltalán nem jár óvodába. (Havas, 2006.) Ez a tendencia az utóbbi néhány évben megváltozni látszik, mivel 2009-ben bevezetésre került az óvodáztatási támogatás, valamint kötelező lett az 5. életévüket betöltött gyermekek számára a napi 4 órás óvodába járás, 2014-től pedig az új köznevelési törvény előírja a 3 éves kortól kötelező óvodába járást. Ezen intézkedésektől többek között azt is várják, hogy a három óvodában eltöltött év alatt csökkenthetővé válnak mindazok, az elsősorban rossz családi körülményekre 10 4/2012. (III. 1.) BM rendelet 3.. (2) c. pontja 11 Az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 4/2012. (III. 1.) BM rendelet szerinti támogatás (http://www.kormany.hu/download/3/a2/c0000/d%c3%b6nt%c3%a9sek%20fejleszt%c3%a9si%20t%c3%a 1mogat%C3%A1sokr%C3%B3l%202012%20%2012%2018_ig.xls#!DocumentBrowse) Letöltés: december Gyermekvállalás után, 2010:2 5

6 visszavezethető problémák, amelyek a későbbiekben megnehezíthetik a gyermekek oktatási rendszeren belüli előrehaladását. Az óvodai és a bölcsődei ellátás igénybevételének mértéke azonban szorosan összefügg azzal, hogy az ország egyes térségei e tekintetben mennyire jól ellátottak. A bölcsődék elsősorban városokban létező intézmények, a vonatkozó jogszabály szerint a 10 ezer főnél nagyobb településeken kötelező a működtetésük, a kisebb településeken viszont inkább a családi napközi létesítését preferálják ban a férőhelyek harmada Budapesten volt, 57%-uk pedig a 10 ezer főnél népesebb településeken, amely jól jelzi a kistelepüléseken élő kisgyermekes anyák munkaerőpiaci reintegrálódásának esélytelenségét is. A bölcsődei, óvodai férőhelyek és egyáltalán a bölcsődék, óvodák hiánya leginkább az aprófalvakban, valamint az ország kevésbé fejlett térségeiben jelent ma problémát ben az ország 916 településéről hiányoztak ezen intézmények. A 916 település közül 447 a Dél- Dunántúlon és Észak-Magyarországon található, 841 pedig az 500 főnél kisebb lélekszámú települések közé tartozott. 13 A bölcsődék hiánya mellett a férőhelyek kihasználtsága is problémát jelent, mivel a kereslet növekedése miatt évről-évre nő az egy bölcsődei férőhelyre beíratott gyermekek száma (2009-ben 1,30 fő/férőhely). További gondot okoz a szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetősége is, mivel az ország észak-magyarországi régiójában élők kisebb eséllyel juthatnak bölcsődei férőhelyhez, mint a fővárosban élők. A kistérségek harmadában mindössze egy bölcsőde, ötödében viszont egy sem található. Annak ellenére, hogy az alternatívát jelentő családi napközik száma 2005 és 2009 között jelentős mértékben növekedett (78-ról 260-ra), a hazai meglehetősen szigorú jogi szabályozás miatt viszonylag kevesen vállalkoznak a gyermekek napközbeni ellátását végző egyéb intézmények alapítására. A férőhellyel kapcsolatos problémákat némiképpen orvosolja, hogy néhány óvodában megjelentek az első bölcsődés korúakat is befogadó csoportok. 14 Az utóbbi években változó tendenciák ellenére továbbra is jellemző, hogy a 0-2 év közötti magyar gyermekek mindössze 7%-a részesül csak valamilyen intézményi ellátásban, szemben az EU tagországaival, ahol ez az arány 28%-ra tehető. Ez a különbség részben a hazai pénzbeli támogatások folyósításának idejével, részben pedig a tagállamokban a női foglalkoztatottság 13 Drosztmérné et al., 2012:86 14 Reszkető et al., 2011:

7 magasabb arányának tudható be. 15 Az előbbiekben említett két jelenség természetesen egymástól nem független, hiszen a hazai anyasági ellátások szerkezete (ti. a pénzbeli ellátások túlsúlya) az egyik oka az alacsony női foglalkoztatottságnak. A 0-6 év közötti kisgyermekeket nevelő anyák foglalkoztatottsági rátája 35 százalékponttal alacsonyabb a nagyobb gyermekeket nevelő anyákénál. Ez a különbség Németországban 20, Dániában pedig 1,6 százalékpontnyi. A gyermekvállalás miatt otthon maradó nők nemcsak hogy nehezebben tudnak visszatérni a munka világába, de bérük is kevesebb lesz, mint a velük egykorú, de gyermeket nem nevelő nőké. 16 OKTATÁS, KÉPZÉS, KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek munkaerőpiaci esélyeinek növelésében fontos szerep hárul az oktatási rendszerre. Az alacsony iskolai végzettség léte azonban az érintett háztartások körében a szegénység újratermelődésének kockázatát is magában hordozza. A Gyere Gyerekesély Közhasznú Egyesület 2011-ben négy leghátrányosabb helyzetű kistérségben végzett vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező háztartásokban élő 0-16 éves gyermekek 55,9%-a két vagy több a UNICEF deprivációs mutatójában is szereplő szükséglet tekintetében hiányt szenved. 17 Mindez azt is jelzi, hogy a legifjabb generációk iskolai végzettségének emelésével enyhíteni lehet a szegénység kialakulásának és/vagy újratermelődésének kockázatát is. A lehetséges kitörési pontok között szerepel a középiskolai végzettség, hosszabb távon pedig a felsőfokú végzettség megszerzése. A hátrányos csoportok továbbtanulási esélyei azonban meglehetősen problematikusak, hiszen a középiskolába eljutó hátrányos helyzetű tanulók időközbeni lemorzsolódásának esélye meglehetősen magas. 18 A felsőoktatásba kerülő hátrányos helyzetű hallgatók aránya elenyésző, közöttük is a cigány hallgatók aránya egyes becslések 15 Gyermekvállalás után, 2010:2 16 Reszkető et al., 2011: Bass-Darvas, 2012: ben a szakképző iskolák osztályaiból lemorzsolódottak egyharmada roma volt. Az iskolákba belépő roma tanulók 36%-a 9. osztályból, 29 %-uk pedig a 10. osztályból morzsolódott le. Liskó, 2006:143 7

8 szerint még a 1,5%-ot sem éri el. 19 A felvételt nyert hátrányos helyzetű hallgatók egy része már az első vagy második évben félbeszakítja felsőfokú tanulmányait, részben anyagi problémák, részben pedig a képzés során őket ért sorozatos kudarcok miatt. 20 Mindezek következtében a magyar oktatási rendszert érintő jogszabályváltozások is kihatnak a gyermekes családok jövőbeni helyzetének alakulására. A év első három negyedévében megalkotott jogszabályok közül több is érintette a hazai felsőoktatás intézményrendszerét. A kormány 1007/2012. (I. 20). Korm. határozata a 2012-ben a felsőoktatásban felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretről szóló regulájával jelentős mértékben szűkítette a teljes támogatásban részesülő hallgatói létszámot: a tavalyi főről főre csökkentette, főt pedig a jövőben részleges támogatásban részesít. 22 Részben a teljes támogatásból kiszoruló hallgatók felsőoktatással kapcsolatos költségeinek kompenzálására került kidolgozásra a kormány 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelete a hallgatói hitelrendszerről. A jogszabály a hitelfelvétellel kapcsolatos fontosabb kérdéseket foglalja össze, de rendelkezik azon méltányossági esetekről, amelyekről a hallgató emelt összegű hitel felvételére jogosult. Ezek az esetek a következők: ha a hallgató mindkét szülője álláskereső, vagy a hallgató árva, vagy félárva és élő szülője álláskereső. 23 Az előbbiekben említett rendelkezések valamennyi, a felsőoktatásban tanuló hallgatóra vonatkoznak, a hátrányos helyzetű hallgatókra gyakorolt hatásáról nem rendelkezünk pontosabb információval. Az azonban konkrét számadatok nélkül is vélelmezhető, hogy a hitelfelvétel ugyan elősegítheti a felsőoktatással kapcsolatos családi kiadások csökkentését, de annak visszafizetése a későbbiekben az érintetteknek gondot jelenthet. A felsőoktatás finanszírozásában érzékelhető szemléletváltásnak egyik kézzelfogható eleme a teljes és a részösztöndíjban részesülő hallgatók képzésére fordított állami támogatások megtérülésének vizsgálata. A magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgató szerződésről szóló 2/2012. (I. 20.) Korm. rend. rögzíti, hogy az oklevél megszerzését követő 20 éven belül az általa állami (rész)öszöndíjjal folytatott 19 Polónyi, Ligeti, 2001: Itt a vágás: Hoffmann előrukkolt a számokkal, /2012. (I. 20.) Korm. hat. 1. a-c. pont 23 1/2012. (I. 20.) Korm. rend (1) 8

9 tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban köteles magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál munkaviszonyt létesíteni, valamint a képzési és kimeneti követelményben rögzített képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a hallgató köteles a kapott ösztöndíj jogszabályban rögzített összegét visszafizetni. 24 A rendelet a hazai munkaviszony időtartamába beleszámítja a terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, valamint azt az időszakot, amíg a volt hallgató az évi IV. törvényben meghatározott álláskereső és járadékra jogosult volt. 25 Mindazon volt hallgatók, akik hátrányos helyzetűek és a rendelkezésre álló idő alatt nem fejezik be tanulmányaikat, mentesülnek az előbbiekben említett visszafizetési kötelezettség terhe alól. 26 Tekintettel arra, hogy a hátrányos helyzet fogalmát ez a rendelet nem határozza meg, ezért meglehetősen bizonytalan, hogy ki is mentesül ezen kötelezettség alól. Ezt a hiányt pótolja a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvényt módosító évi CXXIII. törvény, amelynek 9. -a megismétli a kormányrendeletben foglaltakat, 22. -a pedig a törvény szövegébe emeli a (halmozottan) hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező fogalmát. E szerint hátrányos helyzetűnek tekintendő az a 25. életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú tanulmányai során a jegyző családi körülményei és szociális helyzete miatt védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, vagy állami nevelt volt. Halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető mindazon hallgató vagy jelentkező, akinek tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek. 27 A felsőoktatási intézmény feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességű és hozzáállású, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felkutatása, felismerése és szakmai, tudományos, művészeti és sporttevékenységének elősegítése /2012. (I. 20.) Korm. rend /2012. (I. 20.) Korm. rend /2012. (I. 20.) Korm. rend (2) évi CXXIII. tv (2) évi CXXIII. tv

10 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélye és foglalkoztatottsági mutatói a Munkaerő-felvétel adatai szerint I. félévében is magas volt, de ugyanebben az időszakban az általános iskolai végzettséggel rendelkezők helyzete is javulni látszott, igaz ez elsősorban a közfoglalkoztatási programoknak volt köszönhető. 29 A hátrányos helyzetű személyek munkaerő-piaci (re)integrációját nagymértékben hátráltathatja, hogy többségük nem rendelkezik a munka világában hasznosítható ismeretekkel. Mindezek miatt a körükben kiemelkedő jelentősége van a különböző képzéseknek, amelyek segítségével növelhető elhelyezkedési esélyük. A képzések szervezésekor azonban számolni kell azzal, hogy egy részük alulmotivált, s az oktatási rendszerben őket korábban ért sérelmek felerősödhetnek, amelyek viszont növelhetik a lemorzsolódás kockázatát. Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi XXI. törvény néhány új szakasz beemelésével módosította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényt. A társadalmi felzárkózást szolgáló európai uniós társfinanszírozási projektek keretében a projektgazda vagy konzorciumi partner felzárkóztatást elősegítő, ún. megélhetési támogatást nyújthat a hátrányos helyzetűek számára szervezett legalább heti 20 órát meghaladó képzésben résztvevő személyek számára, akik a képzés ideje alatt keresetpótló juttatásban nem részesülnek, alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem állnak, egyéb kereső tevékenységet nem folytatnak, és a képzés időtartama alatt támogatott képzésben és munkaerő-piaci programban nem vesznek részt. A támogatás mértéke heti 40 órás képzés esetén megegyezik a felnőttképzési szerződés megkötési időpontjában irányadó közfoglalkoztatási bér összegével, az ennél rövidebb idejű képzés esetében pedig a képzés időtartamához viszonyított arányos részével. A képzés folyamán az előbbi összeg 80%-a kerül kifizetésre, a fennmaradó rész a képzés befejezését igazoló tanúsítvány megszerzésével egyidejűleg kerül kifizetésre. 30 A megélhetési támogatás bevezetése az európai uniós társfinanszírozású projektek keretében megvalósuló képzések résztvevői számára egyértelműen pozitív intézkedésnek tekinthető. Az iskolarendszeren belüli vagy azon kívüli, hátrányos helyzetűek által is látogatott 29 Foglalkoztatási helyzetkép I. félév NFSZ 3.o. (www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_eves_reszletes) Letöltés: dec évi XXI. tv

11 képzések szervezésekor gyakran merül fel az a kérdés, hogy milyen módon biztosítható a hátránnyal küzdő tanulók/hallgatók rendszeren belüli előrehaladása, lemorzsolódásuk megakadályozása, valamint a képzés befejezését jelentő bizonyítvány megszerzése. A középfokú iskolákba járó hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcai egyrészt a képzésben résztvevők családi hátterére, másrészt magára az oktatási rendszerben rejlő hiányosságokra vezethetők vissza. Az előbbihez tartozónak tekinthetjük a családtagok alacsony iskolai végzettségét, a támogató környezet vagy éppen a tanuláshoz szükséges anyagi erőforrások hiányát. Az utóbbiak közé pedig a személyes törődés és a támogatás hiánya, valamint a pedagógusok előítéletessége sorolható. 31 A felsőoktatásba járó hallgatók esetében (is) kimutatható, hogy az alacsonyabb jövedelmű családokból érkező diákok számára a munkavállalás sokkal erősebb alternatívát jelent az oktatással szemben, azaz nem feltétlenül csak kulturális, hanem gyakran anyagi okok miatt hagyják abba tanulmányaikat. Ebben az esetben az oktatásban eltöltött idő nem más, mint egy olyan időszak az egyén életében, amely a munkajövedelem kiesését eredményezi, ráadásul jelentős idő és anyagi erőforrás felhasználással is együtt jár. Mindez viszont az alacsony jövedelmű családok számára megkérdőjelezheti a felsőoktatásban való részvétel hasznosságát is. 32 A hátrányos helyzetűek oktatásban való részvétele, mint láttuk a legtöbbször azzal áll kapcsolatban, hogy az érintettek és/vagy környezetük miként vélekedik a részvételből származó előnyökről és hátrányokról. A képzés ideje alatt kapott pénzbeli támogatás viszont némiképp növelheti a tanulók/hallgatók motivációját 33, hiszen a munkajövedelem alternatívájaként kapott összeg kettős haszonnal is járhat: egyrészt pótolni tudja a képzés miatt kieső munkajövedelmet, másrészt ezzel egyidejűleg a résztvevők olyan képesítés birtokába is kerülhetnek, amelyek elősegíthetik munkaerőpiaci (re)integrációjukat. Miután a megélhetési támogatás összege megegyezik a közfoglalkoztatási bér nagyságával vagy annak arányosan csökkentett részével, ezért ennek mértéke a képzésen résztvevő hátrányos helyzetű tanulók számára is elfogadható lehet első három 31 Liskó, 2006: Majer, 2003: Stefán, 2005:4 11

12 negyedévében a különböző uniós projektekben megélhetési támogatásban részesülők és képzésekben résztvevők számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében létrejött Biztos Kezdet Gyerekházak a hátrányos helyzetű gyermekek számára szolgáltatásként különböző képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, állapotfelmérést, étkeztetést biztosítanak, szüleiknek pedig személyiség- és kompetenciafejlesztést, valamint preventív programokat kínálnak. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CLXXXVIII. tv. 5. melléklet 11. pont e.) alpontja szerint a kormány erre az esztendőre 293 millió forintot szán az előbbiekben említett feladatok ellátására és előírta, hogy március 15-ig meg kell alkotni a támogatások igényléséről, elbírálásáról, folyósításáról szóló rendeletet. A rendeletben foglaltak alapján olyan települési önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások részesülhetnek állami támogatásban, amelyek vállalják a gyerekházak további működtetését. 34 A támogatást igénylők többlettámogatást kaphatnak abban az esetben, ha a helyi szükségletekhez igazodó további tevékenységek végzését is felvállalják. Miután a rendelet megalkotására csak 2012 augusztusában került sor, emiatt az esztendő első felében a gyerekházak működtetéséhez szükséges erőforrások vélhetően nem minden gyerekház esetében álltak rendelkezésre. Konkrét adatok hiányában nem tudható, hogy pontosan hány intézménynek kellett szembenéznie az ebből adódó problémákkal, de az intézkedés elmaradásából eredő gondokra nem született megnyugtató kormányzati megoldás. 35 Mindez viszont azt is előrevetíti, hogy a gyerekházak pályázati úton történő működési forrásokhoz juttatása nem biztos, hogy a legmegfelelőbb megoldást jelenti, különösen, ha figyelembe vesszük a kései pályázati kiírásból eredő problémákat (pl. a tervezhetőség hiánya, a forráshiány) is. A fentiekben már említett támogatási összeghez képest 2012 végéig a tervezett 293 millió helyett, 183 millió forintnyi támogatás került kifizetésre. A pályázó 41 szervezet közül negyven pályázatát tartották támogatásra érdemesnek, köztük 12 civil és egyházi fenntartású 34 13/2012. (VIII. 13.) EMMI rendelet Az emberi erőforrások minisztere 13/2012. (VIII. 13.) EMMI rendelete a Biztos Kezdet Gyerekházak támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól. 12

13 intézmény jutott a gyerekházak működtetéséhez szükséges forrásokhoz. Ezen pályázat révén 589 szülőnek és gyermeknek tudtak segítséget nyújtani. 36 Tekintettel arra, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházak elsősorban a mélyszegénységben élő, többségében roma származású, 0-5 év közötti gyermekek és szüleik számára nyújtanak szolgáltatásokat, ezért a kormányzati támogatás is elsősorban a szegényebb családokat célozza meg, de hatást gyakorolhat a kistelepüléseken élő nem szegény családokra is re több mint négyezer 5 éven aluli gyermek fordult meg a gyerekházakban ben 48 Biztos Kezdet Gyerekház működött az országban és az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően országosan 56 új gyerekház indítását tervezik. 38 A MUNKA VILÁGÁT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK A munka világát érintő jogszabályok közül az egyik legfontosabb a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, amely számos új, a gyermekes családok tagjainak (elsősorban az anyák) munkaerőpiaci helyzetét befolyásoló új rendelkezéssel bővült. A 2012-ben hatályba lépett törvény megváltoztatta a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit, az új jogszabály értelmében a feleknek már csak az alapbérben és a munkakörben kell megállapodniuk, a munkavégzés helye kikerült ezek közül. A munkavállaló munkahelye az a hely, ahol munkáját szokás szerint végzi. 39 Mindez azt is jelenti, hogy a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg több, vagy változó munkahely esetén a munkavégzés helyszínét. A gyermeket váró anyák számára egyértelműen kedvező az a szabály, hogy a munkavállaló gyermeke egyéves koráig egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és ezt orvosi véleménnyel millió forintos támogatást kaptak a Biztos Kezdet Gyerekházak (http://mno.hu/belfold/180-millioforintos-tamogatast-kaptak-biztos-kezdet-gyerekhazak ) Letöltés: december 15. A hivatalos kormányzati közleményben 180 helyett 183 millió forint szerepel. 37 Drosztmérné et. al., 2012: milliós kormányzati támogatás a Biztos Kezdet Gyerekházaknak (http://www.kormany.hu/hu/emberieroforrasok-miniszteriuma/tarsadalmi-felzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/183-millios-kormanyzatitamogatas-a-biztos-kezdet-gyerekhazaknak) Letöltés: december évi I. tv (1) és (3) bekezdés 13

14 alátámasztja. Amennyiben egészségi állapota foglalkoztatását nem teszi lehetővé, úgy felmenthető a munkavégzés alól. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a szerződésben rögzített alapbérénél kisebb nem lehet. 40 Ezen változások meghosszabbíthatják a gyermeket vállaló anyák munkaerőpiaci részvételének időtartamát, ezzel is biztosítva korábbi munkajövedelmük változatlanságát. A munkavállalói és az anyaszerep összeegyeztethetőségét teszi lehetővé az a rendelkezés, amely értelmében a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre (4 vagy 6 órára) módosítani. 41 A részmunkaidős foglalkoztatás lehetővé teszi, hogy a munka világától huzamosabb ideig távollévő anyák korábbi munkahelyükkel ismételten felvegyék a kapcsolatot, jövedelmük növekedjen, munkaerőpiaci reintegrálódásuk fokozatos és akadálymentes legyen, munkahely-megtartási képességük javuljon, szakmai ismeteteik frissüljenek. Ez a rendelkezés kétségtelenül kihat a munkavállaló helyzetére, az azonban kérdéses, hogy a hazai vállalatok és intézmények mennyire vannak felkészülve a részmunkaidőben foglalkoztatottak fogadására, és mennyiben képesek részmunkaidős munkaköröket létesíteni. Magyarországon 2007-ben a férfiak 2,7 %-a, a nőknek pedig 5,7 %-a dolgozott részmunkaidőben, szemben az EU27 tagállamának 7,8 ill., 31,4 %-os átlagával. 42 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat I. félévi foglalkoztatási helyzetképe szerint 2011-hez képest 2012-ben 2,1 %-kal nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. 43 Ez a látszólag kedvezőnek tűnő adat azonban nem feltétlenül pozitív változást jelez. A kérdéskörrel foglalkozó hazai kutatások rávilágítanak arra, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás sokszor mást jelent Magyarországon, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban, ahol ezen foglalkoztatási formának évtizedes hagyományai vannak. Mindezek mellett azonban az is látszik, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás jelentős funkcionális változáson is keresztül ment az utóbbi években. A magyar és a nemzetközi gyakorlatban egyre gyakoribb technika, hogy a szezonális foglalkoztatásban résztvevő munkavállalókat (pl. turizmus, vendéglátás, kiskereskedelem) már kevésbé teljes munkaidőben, inkább részmunkaidőben foglalkoztatják. A évi I. tv (1) (2) bekezdés évi I. tv (3) bekezdés 42 Seres, 2010:54 43 Foglalkoztatási helyzetkép I. félév NFSZ 3.o. (www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_eves_reszletes) Letöltés: dec

15 másik jelentős változás, hogy gazdasági válság időszakában a munkáltatói terheket csökkentendő (bér, járulék) lépésként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat a munkajogilag kevésbé védett részmunkaidős állásokban (pontosabban ál-részmunkaidőben) foglalkoztatják tovább. Ez a megoldás a klasszikusnak tekinthető foglalkoztatási formától abban is különbözik, hogy ebben az esetben már nem a munkavállaló szabad döntésén alapul a váltás, hanem egyértelműen a munkáltatói szándékon, amelyet egyéb lehetőség hiányában a munkavállaló kénytelen-kelletlen el fog fogadni. Ez a változás viszont a munkavállalók jövedelmének csökkenését is eredményezi, amely hosszabb távon az érintettek elszegényedésének kockázatát is növeli. 44 Lényegében ez a probléma jelentkezhet a részmunkaidőben foglalkoztatott kisgyermekes anyák esetében is. A hazai adatok viszont azt is jelzik, hogy a éves, 12 éven aluli gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája még az 50 %-ot sem éri el (49,8%), holott az ugyanezen korcsoportba tartozó gyermektelen nők esetében ez az arány 76,1%-os. 45 Ez utóbbi adatok viszont azt is mutatják, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás esetleges negatív hatásai ellenére szükség lenne ezen foglalkoztatási forma elterjesztésére. Változtak a felmondásra vonatkozó szabályok is. A jogalkotó ezen rendelkezésekkel elsősorban a felmondással kapcsolatos korábbi jogi kiskapukat próbálta meg szűkíteni. Felmondási védelem illeti meg azokat a nőket, akik szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság, várandósság esetén, valamint emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésük miatt legfeljebb 6 hónapig vannak távol munkahelyüktől. Az utóbbi kettő esetén a munkavállalót védelem csak akkor illeti meg, ha erről a felmondás közlését megelőzően a munkáltatót értesítette. 46 A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató csak akkor nem mondhat fel, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi. 47 Ez a védettség csak az anyákat illeti meg, és a gyermekes családok közül is azokat, ahol mindkét szülő dolgozik, emiatt az egykeresős háztartások elesnek ezen védelemtől. 44 Seres, 2010:18 45 Seres, 2010: évi I. tv (3) és (5) bekezdés évi I. tv (6) bekezdés 15

16 Az új rendelkezések szerint a védettség a betegség, vagy a fizetés nélküli szabadság leteltét követő napon megszűnik, s ezzel jelentős mértékben nő a munkahely elvesztésének esélye. Ezen intézkedések következtében romlik a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci reintegrálódásának esélye, de joggal feltételezhető, bár adatokkal alá nem támasztható, hogy a munkáltatóknál mindez teret fog engedni azon sztereotip gondolkodásnak, amely szerint a kisgyermekes anyák nem teljes értékű munkavállalók (mivel fontosabb számukra az anyaszerep betöltése). A reintegrálódás mellett ezáltal a munkahely megtartási képességük is csökkeni fog, nehezebb lesz a munkahely változtatás, s nő a kiszolgáltatottságuk is. Hosszabb távon pedig a családi jövedelem csökkenésével is számolniuk kell. A munkavállaló védelmét szolgálja az a változás, amely szerint a munkáltató minden esetben köteles megjelölni a felmondás okát, amely a dolgozó magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével függhet össze. 48 Ez a látszólag pozitív változás azonban növelheti is a munkavállalók kiszolgáltatottságát, miután a jogszabály nem nevesíti a lehetséges okokat, ezért viszonylag szélesre tárja a szóba jöhető indokok körét, ezzel is növelve a munkavállalók kiszolgáltatottságát. Amennyiben a munkavállaló mond fel, úgy a felmondási idő 30 nap, azaz a munkáltató nem veszi figyelembe az adott munkahelyen eltöltött idő hosszát. A munkaviszony időtartama csak a munkáltató felmondása esetén számít, ennek függvényében a 30 napos felmondási idő legfeljebb (20 év után) 60 nappal meghosszabbítható. 49 A felmondási időre vonatkozó szabályok változása csak abban az esetben nem érintik hátrányosan a munkavállalókat, ha a munkavállaló új munkaviszony létesítése miatt mondott fel, egyéb esetekben viszont nő a munkavállalók kiszolgáltatottsága. Az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 272/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosította a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletet. A jogszabály változtatása során új elemként beemelésre került a lakhatási támogatás intézménye, amelyben azon álláskereső részesülhet, akit legalább 3 hónapja álláskeresőként tartottak nyilván, akit minimum 6 hónapra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt, vagy közalkalmazott jogviszonyt létesít, s állandó lakóhelye és a munkahelye legalább 100 km-re van egymástól és tömegközlekedési eszközzel az oda- és visszautazás ideje a évi I. tv (1) és (2) bekezdés évi I. tv (1) és (2) bekezdés 16

17 6 órát meghaladja. Támogatásban részesülhet az is, aki nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t, és amelytől a munkavégzés helyéig tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazás ideje nem éri el a 6 órát. Ugyancsak támogatott az a személy, aki lakhatását a munkavégzés helyszínén vagy a munkavégzés helyétől számított 100 km-en belüli településen bérleti jogviszony létesítésével kívánja megoldani. A támogatás pályakezdőknek is nyújtandó, de esetükben nem feltétel sem a legalább 3 havi regisztráció, sem pedig az, hogy az utolsó munkahelye nem lehet azon a településen, ahol munkaviszonyt szeretne létesíteni, és új munkahelye nem lehet azonos a korábbi munkahelyével. A csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók is részesülhetnek ezen támogatásban, de esetükben a 3 havi előzetes regisztráció nem szükséges. Mindhárom csoport esetében feltétel, hogy a foglalkoztatás létrejöttét szerződéssel igazolja, munkaviszonya rendszeres jövedelmet biztosítson számára, valamint bérleti szerződéssel igazolja, hogy a támogatás időtartamának felére bérleti jogviszonnyal rendelkezik. 50 A lakhatási támogatás a bérleti díj és a közüzemi díjak kifizetésére használható fel, és folyósításának ideje legfeljebb 18 hónap lehet. A támogatást három lépcsőben (legfeljebb 3x6 hónapig), 6 havonta egyre csökkenő összegben folyósítják, a támogatás mértéke pedig a lakásban élő és a támogatás feltételeinek megfelelő hozzátartozók és/vagy személyek létszámához (1, 2 vagy 3-nál több) igazodik. /Amennyiben pl. az ingatlant igénybe vevők között két, a támogatás feltételeinek is megfelelő közeli hozzátartozó él, úgy a támogatás összege az első hat hónapban legfeljebb Ft, a másodikban Ft, a harmadikban pedig legfeljebb Ft lehet./ 51 A támogatás bevezetésére 2012 októberében került sor, emiatt az igénylők számáról és az intézkedés fogadtatásáról még nem állnak rendelkezésre adatok. Az, hogy pontosan kik (iskolai végzettség, nem, lakóhely) ill. hányan igénylik majd a támogatást több tényezőn is múlik, de ezek mindegyike kapcsolatba hozható azzal a kérdéssel, hogy napjainkban a munkavállalók mely csoportjai vállalják leginkább az ingázással kapcsolatos különböző terheket. Amennyiben áttekintjük a magyar munkavállalók ingázási szokásaira vonatkozó vizsgálatok eredményeit láthatjuk, hogy az előbbiekben ismertetett intézkedés hatása jelentős mértékben függhet a /2012. (IX. 28.) Korm. rend /2012. (IX. 28.) Korm. rend

18 leendő munkavállalókat kibocsátó térségek földrajzi fekvésétől, gazdasági fejlettségétől, a helyi közlekedési adottságoktól, valamint a munkavállalók iskolai végzettségétől. 52 Az ingázók központi forrásokból való támogatása két okból is indokolt: egyrészt mert egyes kutatók szerint a magas munkanélküliséggel sújtott településeken élő, képzetlen dolgozók ingázási költségeinek csökkentése foglalkoztatási esélyüket százalékkal is javíthatja 53, másrészt mert 2008-ban a foglalkoztatottak körében a napi ingázók aránya a 30 százalékot is elérte, azaz csaknem minden 3. munkavállaló ingázott. A munkahelyére naponta utazók közé a férfi munkavállalók 32,2 %-a, a női foglalkoztatottak 25,4 %-a tartozott, ami azt is jelzi, hogy a férfiak inkább vállalják az utazással kapcsolatos terheket. 54 Egy 2001-es statisztikai adatok elemzésén alapuló vizsgálat azt is kimutatta, hogy az ingázók egy számottevő hányada (15,5%) nem csak másik településen, hanem másik kistérségben vállal munkát, azaz jelentős a kistérségek között ingázók aránya is. Ez a fajta ingázás elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők jellemzője, mivel a legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű, teljesen iskolázatlan csoporthoz tartozók alig 4 %-a, a befejezetlen általános iskolai végzettséggel rendelkezők 11 %-a tartozott a napi ingázók közé. Mindezek viszont jelentős mértékben hozzájárulnak alacsony foglalkoztatottsági arányukhoz (15 %). 55 Az előbbiekben közölt adatokból is jól látható, hogy az ingázás elsősorban a kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetű csoportok (ti. a kvalifikáltabbak) jellemzője, másrészt viszont arra is utalnak, hogy azokban a kistérségekben, ahol a helyben élő népesség iskolai végzettség tekintetében homogénebb (azaz pl. magas a képzetlenek aránya) és a környező kistérségek gazdaságilag fejletlenebbek ott a napi ingázás lehetősége is eleve korlátos. Amennyiben nincs a közelben elegendő munkalehetőség, úgy a munkát vállalni szándékozók kénytelenek olyan településeken elhelyezkedni, amelyek megközelítése már napi ingázás révén nem lehetséges. Emiatt ők már nem a napi, hanem a huzamos ingázók körébe sorolandók. A évi munkaerő-felmérés eredményei azt mutatták, hogy a foglalkoztatottak 5 %-a, tehát több, mint fő tartozik a huzamos ingázók csoportjába. Ezen csoport tagjainak többsége (74,2 %) férfi, további jellemzőjük, hogy magas közöttük a még családalapítás előtt 52 Kertesi, 2000; Forray R. Híves, 2009; Lakatos-Váradi, Kertesi, 2000: Lakatos Váradi, 2009: Forray R. Híves, 2009:

19 álló, 29 éves kor alattiak, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (23,5%). Jelentős részük állandó lakóhelye valamelyik nógrádi, borsodi vagy szabolcsi községben volt, ami azt is jelzi, hogy a lakhatási támogatás által megcélzott csoport egy része éppen ezekből a leghátrányosabb munkaerőpiaci helyzetű településekről kerülhet(né)nek ki. 56 Miután a huzamos ingázást vállalók egy része a kvalifikáltabb munkavállalók közé tartozik, ezért joggal merülhet fel az a kérdés, hogy a lakhatási támogatásnak milyen szerepe lehet a kevésbé képzett munkavállalók mobilitására. Van-e igény az ország fejlettebbik részén a kevésbé képzett munkaerőre? A statisztikai adatok azt jelzik, hogy ameddig az ország fejlettebbik (pl. észak-nyugati vagy a Budapest környéki) részén élő, befejezetlen általános iskolai végzettséggel rendelkező csoport tagjainak (amely a teljes népesség 10-20%-át teszi ki) 70 %-a foglalkoztatott, addig a legfejletlenebb kistérségekben élő, hasonló végzettséggel rendelkező (a teljes népesség 25-34%- át kitevő) csoport tagjainak alig %-a rendelkezik állandó munkahellyel. Ezen számok jól mutatják, hogy az ország legfejlettebb régióiban is szükség van a képzetlen munkaerőre, amelynek arányát az összes foglalkoztatott 8-15 százalékában határozzák meg, de az is feltételezhető, hogy mivel a gazdasági élet helyi szereplői számára az alacsony képzettségű munkaerő helyben is rendelkezésre áll, emiatt a huzamos ingázók támogatása nem feltétlenül eredményezi majd a leghátrányosabb helyzetű távolabbi településeken élő- munkavállalói csoportok munkaerőpiaci reintegrációját. 57 A TÁRSADALMI NORMÁK MEGSÉRTÉSE: BŰNÖZÉS ÉS SZABÁLYSÉRTÉS A gyermek- és fiatalkorúak büntethetőségével kapcsolatos egyértelműen a szigorítás irányába mutató változások már 2010-ben elkezdődtek. A 2012-es esztendő általunk vizsgált időszakában mind a szabálysértések, mind pedig a bűncselekmények elkövetőivel szemben további szigorítások figyelhetők meg. 56 Lakatos Váradi, 2009: Forray R. Híves, 2009:46 19

20 A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény fiatalkorúak (14-18 évesek) szabálysértése esetén lehetővé teszi az elzárást, amelynek időtartama legfeljebb 30 nap, halmazati büntetés esetén pedig 45 nap lehet. 58 A törvény előbbiekben említett rendelkezései azonban több szempontból is kifogásolhatóak. Amíg az elzáráshoz képest lényegesen enyhébb büntetésnek tekinthető közérdekű munka esetén a jogalkotó a 16. életévet jelölte meg alsó korhatárként, addig az elzárás már a 14. életévet betöltött gyermekeknél is alkalmazható. 59 További problémát jelent, hogy a szabálysértések esetén büntetésként kiszabható elzárás fiatalkorúak esetén ellentétes a Gyermekek jogairól szóló New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló évi LXIV. Törvény 37. cikk b. pontjában foglalt azon alapelvvel, amely szerint a gyermek őrizetben tartása vagy letartóztatása, vagy vele szemben a szabadságvesztés-büntetés kiszabása a törvény értelmében csak végső eszközként legyen alkalmazható, a lehető legrövidebb időtartammal. Fiatalkorúak esetében a szabálysértés miatt kiszabott elzárás aránytalan büntetést jelenthet az elkövetett bűncselekményhez képest, hatása pedig erőteljesen megkérdőjelezhető. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló évi XXXI. törvény ugyan nem változtatott az előbbiekben említett rendelkezéseken, de A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejű rendelet módosításával összhangban a gyermekek jogairól szóló Egyezményben foglaltakkal legalább azt sikerült beemelni a joganyagba, hogy elzárás esetén a fiatalkorúakat különítsék el a felnőttkorú elkövetőktől. 60 Ezen intézkedés megtételével biztosíthatóvá válhat, hogy a szabadságától megfosztott fiatalkorúval emberségesen és életkorának megfelelő szükségleteinek figyelembe vételével bánjanak évi II. tv (1) (2) bekezdés évi II. tv (5) bekezdés évi XXXI. tv. 2.. (1) bekezdés évi LXIV. tv. 37. cikk c. pontja 20

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

Miskolc, március 17.

Miskolc, március 17. Miskolc, 2010. március 17. Törvényiháttér - 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 6/1996 MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

TÁMOP /

TÁMOP / Projekt főbb adatai Főkedvezményezett: Nemzetgazdasági Minisztérium Kedvezményezettek: 18 megye Konzorciumi megvalósítás - partnerség - szerződés vezető Projekt összköltsége 111 390 000 000 Ft Hajdú Bihar

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK

JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK 1./ START kedvezmények Kedvezményezett személy Pályakezdő fiatal 1 - bármilyen végzettségű, vagy esetén - felsőfokú végzettséggel rendelkező - alap-, középfokú végzettséggel

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Tájékoztató. Gyakornoki program pályakezdők támogatására. GINOP kódszámú pályázatról

Tájékoztató. Gyakornoki program pályakezdők támogatására. GINOP kódszámú pályázatról Tájékoztató Gyakornoki program pályakezdők támogatására GINOP-5.2.4-16 kódszámú pályázatról A pályázati kiírás célja A szakképzésből kilépő fiatalok elhelyezkedésének, munkatapasztalat szerzésének elősegítése.

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

GINOP ÚT A MUNKAERŐPIACRA

GINOP ÚT A MUNKAERŐPIACRA ÚT A MUNKAERŐPIACRA ÚT A MUNKAERŐPIACRA Az Európai Unió a tagjai számára számos támogatási formát nyújt. Magyarország a csatlakozást követően jogosulttá vált ezen támogatási formák igénybevételére. A Széchenyi

Részletesebben

JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK

JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK 1./ START kedvezmények Kedvezményezett személy Pályakezdő fiatal 1 - bármilyen végzettségű, vagy esetén - felsőfokú végzettséggel rendelkező - alap-, középfokú végzettséggel

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Javaslat támogatási kérelem benyújtására az EFOP kódszámú, Integrált térségi gyermekprogramok című felhívásra Ózd, június 24.

Javaslat támogatási kérelem benyújtására az EFOP kódszámú, Integrált térségi gyermekprogramok című felhívásra Ózd, június 24. Javaslat támogatási kérelem benyújtására az EFOP-1.4.2-16 kódszámú, Integrált térségi gyermekprogramok című felhívásra Ózd, 2016. június 24. Előterjesztő: Társulás Elnöke Előkészítő: Munkaszervezet Hatósági

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31.

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31. Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ 2012. évi támogatási lehetőségeiről Janovics László igazgató Pécs, 2012. január 31. Jogszabályi háttér: Elvárt béremelés jogszabályi háttér 2011.

Részletesebben

Mindezek alapján az Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság szükségesnek tarja a rendelet módosítását. (1. sz. melléklet).

Mindezek alapján az Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság szükségesnek tarja a rendelet módosítását. (1. sz. melléklet). . t ÁO^Solk BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT OKTATÁSI, IFJÚSÁG- ÉS GYERMEKVÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE Készült a 2014. június 18. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Majomé Szabó Etelka

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE a bölcsődés-korú gyermeket nevelő családok szociális támogatásáról (Hatálytalan 2011. május 1-jétől, hatályon kívül helyezte a bölcsődés korú

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

KORMÁNYHIVATAL KORMÁNYHIVATAL A projekt az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Dél-alföldi

KORMÁNYHIVATAL KORMÁNYHIVATAL A projekt az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Dél-alföldi BARANYA BARANYA MEGYEI MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KORMÁNYHIVATAL GINOP GINOP 5.2.1-14 5.2.1-14 Ifjúság Ifjúság Garancia Garancia Fábos Fábos Nóra Nóra 2015.09.17. 2015.09.17. Munkaerőpiaci Munkaerőpiaci Osztály

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL A NEMZETI, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL HUJBER ILDIKÓ YŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK VEZETŐ-FŐTANÁCSOSA kihirdetése XII. 29. hatálybalépése

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM 8. PRIORITÁSÁNAK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 2016.06.17. Gerzsényi Ágnes Munkaerőpiaci Programok Főosztály VEKOP - VERSENYKÉPES

Részletesebben

Melléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai

Melléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai Módosítás történt az Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban Módosítás történt a TÁMOP-2.2.7.A-13/1 jelű, Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban. Melléklet A 2013. július 3-án közzétett

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Előterjesztés. Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának április 7 i ülésére

Előterjesztés. Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának április 7 i ülésére Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás 8693 Lengyeltóti, Zrínyi utca 2. Ügyiratszám: /2011. Előterjesztés Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2011. április 7 i ülésére Napirend:

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014.(XI.27) önkormányzati rendelet

Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014.(XI.27) önkormányzati rendelet Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014.(XI.27) önkormányzati rendelet a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Lengyeltóti Városi Önkormányzat

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete

Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete A Nagykátai járás népességre vonatkozó statisztikái Pest Megye lakosainak száma (2013): 1 237 141 fő. A Nagykátai

Részletesebben

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. /VIII.29./ számú RENDELETE

APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. /VIII.29./ számú RENDELETE APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007. /VIII.29./ számú RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a

Részletesebben

SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ regionális munkaerő-piaci program PROGRAMTERV 3. sz. módosítás

SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ regionális munkaerő-piaci program PROGRAMTERV 3. sz. módosítás SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ regionális munkaerő-piaci program PROGRAMTERV 3. sz. módosítás Pécs, 2010. április 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató A programterv módosításának oka A programterv módosítására

Részletesebben

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély Page 1 of 5 Rendszeres szociális segély Létrehozva: 2006. március 29., szerda Módosítva: 2008. január 21., hétfő Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Ki minősül egészségkárosodottnak? Ki számít

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

I. fejezet A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1..

I. fejezet A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1.. Vásárosdombó Község Képviselő-testületének 2/2008.(I.11.) számú r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 1./2006(II.8.) számú rendelet módosításáról Vásárosdombó Község Önkormányzatának

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, június 21.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, június 21. J a v a s l a t pályázat benyújtásának és önerő biztosításának támogatására hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás érdekében, és önerő biztosítására rövid időtartamú közfoglalkoztatás megszervezéséhez Előterjesztő:

Részletesebben

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása ÁPOLÁSI DÍJ fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása, 35/342-806 ápolási díj megállapítása iránti kérelem jövedelemnyilatkozat vagyonnyilatkozat

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Környezeti, egészségi következményei A rendelet-tervezetnek környezeti, egészségi következményei nincsenek.

Környezeti, egészségi következményei A rendelet-tervezetnek környezeti, egészségi következményei nincsenek. Előzetes hatásvizsgálat Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének / 2013. (... ) önkormányzati rendeletéhez, 17/2011. (VIII.11.) önkormányzati rendelet módosításához A jogalkotásról szóló 2010.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 5/1998./IV.30./ számú R E N D E L E T E. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 5/1998./IV.30./ számú R E N D E L E T E. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Sávoly Község Önkormányzatának Képviselő- testülete Hatályos: 2015. szeptember 1-től SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./IV.30./ számú R E N D E L E T E A gyermekvédelem helyi rendszeréről Sávoly Község

Részletesebben

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Szt.- módosítása kapcsán szükségessé vált önkormányzati feladatokról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Szt.- módosítása kapcsán szükségessé vált önkormányzati feladatokról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény Szt.- módosítása kapcsán szükségessé vált önkormányzati feladatokról Az Országgyűlés 2008. december 15-én elfogadta az egyes

Részletesebben