A STRESSZ JELENSÉGE A KULTURÁLIS HÁTTÉR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A STRESSZ JELENSÉGE A KULTURÁLIS HÁTTÉR"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉS Levelező Tagozat Nemzetközi Gazdálkodás Szakirány A STRESSZ JELENSÉGE A KULTURÁLIS HÁTTÉR TÜKRÉBEN Budapest, Készítette: Máth-Bálint Barbara

2 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. Stressz az élet sava-borsa... 6 II.1. A stressz pszichológiai szempontból... 6 II.2. Általános adaptációs szindróma (GAS)... 7 II.3. Pozitív és negatív hatások... 9 II.4. A stressz és a munkavégzés hatékonysága, pszichés reakciók II.5. Stressz a munkahelyen III. A kulturális háttér III.1. Alapvető szükségletek III.2. A kultúrák szerkezete III.4. Kulturális dimenziók III.5. Jellemző szervezeti kultúrák III.6. Kultúrák találkozása III.7. Kulturális intelligencia IV. Japán IV.1. Földrajz IV.2. Történelem IV.3. Kultúra V. Németország V.1. Földrajz V.2. Történelem V.3. Kultúra VI. A stressz jelensége az egyes kultúrákban VI.1. Japán VI.2. Tipikus stressz-faktorok a japán kultúrában VI.3. A stressz kezelése a japán kultúrában VI.4. Németország VI.5. Tipikus stressz-faktorok a német kultúrában VI.6. A stressz kezelése a német kultúrában VII. A multikulturális környezet kihívásai VIII. Záró gondolatok IX. Ábrajegyzék X. Források

3 I. Bevezetés A gazdasági növekedés egyfelől a társadalmi fejlődés hajtóereje, másfelől azonban tény, hogy kellő körültekintés nélkül saját életterünket pusztítjuk vele. Mindannyian a Földön élünk, s annak bármely pontján is születtünk, rá vagyunk utalva. Mindenkinek szüksége van egyaránt tiszta levegőre, vízre és táplálékra, - aminek elengedhetetlen előfeltétele a szennyezésektől mentes, de tápanyagokban gazdag, megművelhető termőföld. Szükség van továbbá nyugalomra a regenerálódáshoz; függetlenül országtól, kultúrától, a gazdasági fejlettség fokától. Napjaink egyik legsürgetőbb problémája nemzetközi szinten is a gazdasági fejlődés, növekedés ellátása kellő mennyiségű energiával úgy, hogy a következő generációkra is élhető életet, természetes, emberi környezetet hagyjunk; azaz az oly sokat emlegetett fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítása. 1 Így kezdődött első szakdolgozatom, melyet a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának végzős hallgatójaként készítettem, Távol-keleti interkulturális menedzsment alapképzésen. Akkori témám a japán gazdaság reakciói voltak a klímaváltozás kihívásaira. Amikor 2007-ben nekiláttam a téma kidolgozásának, nem is sejtettem, hogy az egyik - akkoriban nem is kifejezetten jelentősnek tűnő - tanulmány mennyire szöget üt majd a fejembe. Kinézve az ablakon, szembesülve az egymást követő szélsőséges időjárási jelenségekkel nem gondoltam, hogy pályakezdőként aztán már nem is annyira kezdőként a globalizálódó környezet egy egész más faktorának hatását sokkal előbb fogom tapasztalni a bőrömön, mint a klímaváltozás okozta problémák bármelyikét. Az említett tanulmány egy építészeti fórum anyagai között jelent meg, hangsúlyozva a természetes környezet fontosságát, az ember által épített élettér természetes jegyeinek jelentőségét. 2 Japán társadalomkutatók körében már majd 10 évvel ezelőtt is terjedt az a nézet, hogy a jövő évezred tudományos -, technikai -, és gazdasági versenyét az a közösség fogja 1 Bálint Barbara Japán gazdasága és a klímaváltozás, BGF KKFK szakdolgozat, (5. oldal)

4 megnyerni globalizálódó világunkban, amelynek inspiráló, intuitív tájai, élhető és szerethető életterei, az emberi tartózkodásra, gyors regenerálódásra alkalmas közösségi terei lesznek. Ha ebben az újfajta gazdasági versenyben részt kívánunk venni, megkerülhetetlen a gazdasági versenyképességet végső soron megteremtő intuitív ember pszichés hátterét, egészséges életkörülményeit alakító tényezőkkel, így a stresszel is foglalkozni. Az azóta eltelt 4 évet multinacionális, multikulturális környezetben töltöttem, előbb egy japán, majd egy klasszikus amerikai multinál, német, osztrák és svájci ügyfelekkel dolgozva. Hamar rá kellett jönnöm, hogy van ennek a környezetnek, vagy ha úgy tetszik, életmódnak néhány egészen speciális tényezője. Valóban mindannyian emberek vagyunk alapvető szükségletekkel, s mindenkinek kihívást jelent megküzdeni a napi feladatokkal, megfelelni az elvárásoknak. Valóban sokat számít, hogy mennyi időnk marad regenerálódásra, és hogy azt az időt milyen hatékonyan tudjuk hasznosítani. Ez alapvetően befolyásolja minden ember által végzett munka színvonalát, így a gazdasági teljesítményt is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ennek megélésére - arra, hogy mi jelent kihívást és arra hogyan reagál valaki - nagyon nagy hatással van a kulturális háttér, ahonnan az illető érkezik. Ennek megfelelően eltérő lesz az is, hogy mit tekint elérendő állapotnak, vagy mi segíti hozzá a regenerálódáshoz. Azt gondolom, napjaink nemzetköziesedő világában, ahol lépten-nyomon más kultúrákkal, vagy legalábbis azok származékaival találkozunk, ezt megismerni és megérteni nagyon fontos. Mind az egyes ember, vagy a közösség életszínvonalának, mind pedig a gazdasági teljesítőképesség szempontjából. Erről szól tehát a jelen dolgozat: a stressznek és annak kezelésének általános és kultúránként eltérő jelenségeiről, melyekről elmondhatjuk, hogy a versenyképesség igen fontos, mégsem mindig kellőképpen figyelembe vett befolyásoló tényezői. Ahhoz, hogy ezt szemléltessem, dolgozatomban bemutatom a stresszt pszichológiai és társadalmi oldalairól, a különböző kultúrák összehasonlításának alapjait, és példaként használom személyes tapasztalataim miatt- Japán és Németország kultúráját, természetesen némi magyar kitekintéssel. 5

5 II. Stressz az élet sava-borsa II.1. A stressz pszichológiai szempontból 3 Ha a stresszről beszélünk, először is tisztázni kell az alapfogalmakat, mivel ezek mind a fiziológiában, ergonómiában vagy pszichológiában használva kettős értelemmel bírnak. A stressz szó először is jelenthet megterhelést, mely az adott egyént éri. Ez egyfajta ráhatás, mely megváltoztatja az egyén alkalmazkodási folyamatait, akár fizikai, akár pszichológiai értelemben véve. Ebben az értelmezésben a stressz, a megterhelés tehát kiváltó okot jelöl, hatásainak összessége az igénybevétel. Ennek relatív nagysága és a rá adott reakciók nem csak az adott esettől, hatástól, de az egyén jellemzőitől is függenek. Különböző fizikai vagy lelki állapotú egyéneknél nyilvánvalóan eltérő lesz az előidézett változás mértéke, iránya. A második értelmezésben a stressz, a pszichés feszültség maga az előidézett állapot, melynek kiváltó okai a stresszorok és hatására stresszreakciók alakulnak ki. A megterhelés alapvetően két fő típusra bontható, általában vagy izommunka végzésével például az irodai munkát végzők többségénél fellépő, helytelen testtartásból, monitornézésből adódó izomfeszültsége -, vagy információáramlással kapcsolatos. Ez utóbbi is lehet fiziológiai vagy pszichés. Érheti például fizikai értelemben túl sok inger az érzékszerveket. Tipikus példa lehet erre az állandó illatfelhőben dolgozó parfümbolti eladó, vagy a munkahelyi zajnak nem feltétlen gépek zajának, de akár hangos zenénekkitett dolgozók. Ezeknek a hatásoknak a nagy része nem tudatosul, de a központi idegrendszer alacsonyabb szintjein felhasználódik, például új reflexek, automatikus mozgásminták kialakulásában játszik szerepet, tehát fiziológiai információterhelést okoz. De az érzékszerveket bombázó ingerek más része tudatos érzetté alakulva pszichés, mentális információterhelést idéz elő. A megterhelés által kiváltott igénybevétel legjellemzőbb eredménye az elfáradás, amely a szervezet funkcionális lehetőségeinek csökkenésével járó fiziológiai dezorganizáció. 3 Dr. Izsó, Lajos: Pszichológia a Menedzser és a Minőségmenedzsment képzések hallgatói számára című oktatási segédanyag, kézirat, BME MBA

6 Megjelenik a központi idegrendszer szintjén is, az agykérgi aktiváció csökkenését eredményezi. Az elfáradás rendkívül összetett biológiai állapotnak tekinthető, amelynek tulajdonképpen csak megnyilvánulási formáit ismerjük. II.2. Általános adaptációs szindróma (GAS) A stressz vizsgálatakor mindenképp meg kell említenünk a magyar származású Selye János nevét, aki a stresszor - stressz stresszreakció fogalomrendszerben gondolkodott, s akitől fejezetünk címe is származik. Nevéhez fűződik az úgynevezett általános adaptációs szindróma (General Adaptation Syndrome = GAS) felfedezése. Ez lényegében annak megfigyelése, hogy a stresszor megjelenésekor az emberi szervezetben úgynevezett alarm-reakció játszódik le, ami meglepően egységes képet mutat, függetlenül a konkrét stresszor természetétől. Legyen szó tehát akár egy, az életet veszélyeztető, nyilvánvalóan súlyos helyzetről (pl. komoly baleset), kétes kimenetelű szituációról (pl. ha megtámadnak minket az utcán, az első pillanatban nem vagyunk tisztában sem az illető szándékával, sem az erőviszonyokkal), vagy akár egy nyilvánvalóan kis horderejű eseményről (pl megvágjuk magunkat krumpli hámozás közben), első lépésben ugyanazok az agyi területek aktivizálódnak. Ennek folytatásaként bizonyos endokrin mirigyek (pl. agyalapi mirigy, pajzsmirigy, stb) fokozott működésbe kezdenek, olyan hormonokkal (pl. adrenalin) árasztva el a szervezetet, amelyek hatása az egyes szervekhez, izmokhoz jutva lehetővé teszi a harc vagy menekülés által megkövetelt fokozott teljesítményt. Biológiai szinten hasonló reakciókat produkál a test a pszichológiai stresszhelyzetekre is, de ehhez köthető az is, hogy sok betegség kezdeti tünetei igen hasonlóak, s csak később jelennek meg a specifikus jellemzők. A stresszor megjelenése tehát a szervezet számára egyfajta sokkot jelent, kibillenti azt megszokott működéséből, a legtöbb esetben átmenetileg csökkentve annak ellenálló képességét. Ennek a sokkhatásnak és a következtében fellépő alarm-reakciónak eredményeként a szervezet mozgósítja tartalékait, és a kezdeti meggyengülés után fokozott szintre emelkedik az ellenálló képesség, aktívan ellen tartva a stresszor hatásainak. Az idő előre 7

7 haladtával azonban, ha a stresszor jelenléte, intenzitása nem változik, az adott körülményektől és az egyén adottságaitól fizikai és pszichés kondíciójától- függően a tartalékok kimerülnek, a szervezet állapotában pedig rohamos hanyatlás figyelhető meg. 1. ábra: a Selye-féle általános adaptációs szindróma 4 Ennek ismeretében belátható, hogy míg bizonyos mértékű stresszhatás alkalmanként megnöveli a teljesítőképességet, az igen gyakran ismétlődő vagy állandóan fennálló krónikus stressz mellett a szervezet tartósan kimerült állapotba kerül. Így például a nagyobb stressznek kitett emberek immunrendszere, betegségekkel szembeni ellenálló képessége általában gyengébb kevesebb stresszt megélő társaikéval szemben. Ezt a tényt érdemes emlékezetünkben tartani, ha nem akarjuk, hogy teljesítőképességünk áldozatául essen a kezeletlen, ráadásul sok esetben szükségtelen ám elkerülhetetlen stressz hatásának. Ki kell azonban emelni, hogy hosszú távon mégis nagy különbség van az egyén által önként vállalt, keresett stressz (eustressz) - mint például sportverseny, szórakozás- és a nem kívánatos stressz (distressz) hatása között. Míg ugyanis az előbbi bár kihívás elé állítja az egyén képességeit, van lehetőség azok fejlesztésére, és a feladattal való megküzdés 4 Dr. Izsó, Lajos: Pszichológia a Menedzser és a Minőségmenedzsment képzések hallgatói számára című oktatási segédanyag, kézirat, BME MBA 2001 (3. oldal) 8

8 építi a személyiséget. Utóbbi esetében szintén a képességek határait feszegetjük, viszont itt általában nincs lehetőség felnőni a kihíváshoz, vagy az olyan mértékű energiát igényel, hogy a helyzet testi-lelki károsodáshoz vezet. II.3. Pozitív és negatív hatások A fentiekből az is következik, hogy nem feltétlenül kell mindig a stressz csökkentésére törekedni. A túlságosan alacsony stressz-szint (pl. monotónia) épp úgy káros tud lenni, mint a túl sok stressz. A változatos élethelyzetek, kihívást jelentő feladatok, érdekes tevékenységek, izgalmak, kalandok (sport, utazás) keresésével igyekeznek az egyének a számukra optimális stressz-szintet beállítani. Ez természetesen személyiség- és mint a későbbiekben látni fogjuk kultúra-függő jelenség. Ez a szubjektíve optimális szint egyszersmind a teljesítőképesség, tehát a munkavégzés szempontjából is a legmegfelelőbb. Ez alatt a szint alatt a figyelem már csökken, nagyobb az esély a kihagyásos hibákra. Ha viszont a stressz-szint ennél sokkal magasabb, bekövetkezik a túlterhelés, nő a tévedések, hibák száma. Az egyén szempontjából pedig mind a túl alacsony, mind a túl magas terhelési szint fokozott igénybevételt jelent, hamarabb következik be az elfáradás, mindez pedig kudarc-élményhez, frusztrációhoz vezet. Általánosságban elmondható tehát, hogy az embert érő túl kevés inger csökkent teljesítőképességgel jár. A stressz bizonyos tartományon belüli növekedése pozitív hatású, növeli a teljesítményt: gyorsul az információ feldolgozás, a hatékonyság érdekében ésszerű prioritások szerint rangsoroljuk a részfeladatokat. A tovább növekvő stressz-szint mellett nő a téves beavatkozás típusú hibák valószínűsége is, a hatékonyság tehát hanyatlani kezd. Az optimális szint nagymértékű, vagy hosszú távú meghaladása azonban megint csak rombolóan hat a teljesítményre, sőt bizonyos az egyén számára- extrém szintet meghaladva megjelennek a félelem jelei. Ez az állapot már emocionális elemeket is tartalmaz, minőségében eltér tehát az előző három fázistól. Ilyen állapotban az ésszerű reakciók esélye rohamosan csökken, ezzel arányosan pedig nő a hibázás valószínűsége. 9

9 II.4. A stressz és a munkavégzés hatékonysága, pszichés reakciók A stressz mértéke és a teljesítőképesség, a munkavégzés hatékonysága közötti összefüggés grafikonon is ábrázolható, melynek pontos görbéje természetesen egyéntől és helyzettől függően változik: 2. ábra: a stressz hatása a munkavégzés hatékonyságára 5 Bár ahogy a stressz optimális szintje, úgy annak túl alacsony vagy túl magas mivolta is egyéniség függő, nagy mértékben szubjektív fogalom, vannak bizonyos események, faktorok, melyek általános értelemben stressz-keltőek. Idesorolható minden olyan esemény, mely jelentős mértékű alkalmazkodást igényel. Ilyenek például a traumatikus események, természeti katasztrófák, háborúk, vagy akár az egyén életének nagyobb fordulatai. Amennyiben ezek az események bejósolhatatlanul 5 Dr. Izsó, Lajos: Pszichológia a Menedzser és a Minőségmenedzsment képzések hallgatói számára című oktatási segédanyag, kézirat, BME MBA 2001 (5. oldal) 10

10 következnek be, az egyénnek nincs lehetősége felkészülni rájuk, ez növeli az események befolyásolhatatlanságát, így a trauma mértékét és mélységét is. Az így kialakuló úgynevezett tanult tehetetlenség idővel fásultsághoz, depresszióhoz vezet, hiszen az egyén hiába küzd a kellemetlen események bekövetkezte ellen. Különösen veszélyeztetett foglalkozások például ebből a szempontból a mentők, baleseti sebészek. A negatív stresszre adott pszichológiai reakciók is jól körülhatárolhatóak olyan általános tünetek megjelenésével, mint például a szorongás, rossz előérzet, feszültség, vagy félelem. Az emberi szenvedés normális terjedelmét meghaladó traumatikus események átélőinél jellemzőek a poszttraumás stresszbetegség tünet együttesei: érdektelenség a világra, a trauma visszatérő újraéledése, valamint koncentrációs nehézségek, izgatottság, alvászavarok. Más típusú, az erőfeszítések ismételt akadályba ütközésével, az eredmény meghiúsulásával járó stresszekre adott tipikus válasz harag, és az agresszióban testet öltő frusztráció. Pszichológiai szempontból csoportosíthatjuk a stresszel való megküzdés módjait is, például aszerint, hogy a probléma megoldására irányuló, logikusan mérlegelt stratégiáról van-e szó, vagy inkább az érzelmi feszültség feloldása áll-e a központban. Az, hogy mikor milyen megoldáshoz folyamodik valaki, függ természetesen a személyiségétől és az adott szituációtól is. Befolyásolhatatlan események kapcsán például tipikusan az érzelemközpontú megközelítés jöhet csak szóba. Mivel ez a megküzdési mód magát a stressz helyzetet nem változtatja meg, csupán az elszenvedő érzelmi állapotát módosítja, s kissé önbecsapás jellege lehet, a pszichoanalitikus iskola ezeket az eszközöket elhárító mechanizmusként tartja nyilván. Hogy néhány példát említsünk, ilyen az elfojtás, mikor is gyakorlatilag kiszorul a tudatból az, ami túl fájdalmas vagy félelmetes a feldolgozáshoz. Hasonló az ok keresése, a racionalizálás, az ellenkező irányú motiváció kifejlesztése, a reakcióképzés, a projekció, vagyis a nem kívánatos tulajdonságok kivetítése másra, az elhatárolódás segítése absztrakt fogalmak használatával, vagyis az intellektualizáció. A felszínre nem hozható, és 11

11 eredeti formájában nem kezelhető motívum áttolása is lehetséges más csatornára, de ide tartozik a stresszhelyzet kifejezett tagadása is. II.5. Stressz a munkahelyen 6 Ahogy láttuk, a stressz szónak több jelentése lehet, és az általa takart jelentés is sokrétű. Mi a továbbiakban azzal a jelenséggel fogunk foglalkozni, melyet olyan testi-lelki reakciók összességeként írható körül, mely akkor áll elő, ha az egyén olyan helyzettel szembesül, melynek megoldása saját megítélése szerint meghaladja a rendelkezésére álló erőforrásokat. Ilyen helyzetek adódnak bőséggel a magánéletünkben épp úgy, mint a munkánkban. Ez utóbbit mégis külön témaként emelném ki, hiszen a munkahely az a terep, ahol talán kevésbé van lehetőségünk változtatni a mindennapos stresszen, kénytelenek vagyunk eltűrni, hiszen a megélhetésünk függ tőle, ám ha kezeletlenül hagyjuk, mint egy betegség, hosszú távon megteszi a magáét. Sokszor hallani életerős, fiatal emberekről, akik nem bírva a nyomást, váratlanul hosszabb időre vagy akár véglegesen is munkaképtelenné válnak. Vannak becslések, melyek kb. napi 1 millió főre teszik például az Egyesült Államokban azok számát, akik a munkahelyi stresszhez köthető megbetegedés miatt vannak távol a munkától. Elképzelhetjük, milyen termeléskieséssel, lemaradással és milyen - a társadalombiztosítást terhelő - költségekkel járhat ez. A főállásban dolgozók átlagosan napi 8 órát töltenek a munkahelyükön, elmondhatjuk tehát, hogy ébrenléti idejüknek legalább a fele a munkahelyükön, munkatársaikkal telik. Már pusztán e miatt a tény miatt sem mindegy, hogy hogyan, milyen körülmények között töltjük aktív életünk nagy részét. Már csak amiatt is érdekes terep a munka világa, mert globalizálódó világunkban már nem kell külföldre utaznunk, vagy tipikusan a külfölddel kapcsolatos szakmát választanunk ahhoz, hogy akár napi szinten is idegen kultúrákból érkezőkkel találkozzunk, kelljen velük együtt dolgoznunk, ami önmagában is feszültségekhez vezet. Az interkulturális érzékenység, fogékonyság a boldoguláshoz szükséges alapkészséggé válik. Márpedig a munka, a munkahely még a kultúrában gyökerező különbözőségek nélkül is rejt magában tipikus stressz-forrásokat. 6 Juhász, Ágnes: Munkahelyi Stressz, Munkahelyi egészségfejlesztés Oktatási segédanyag oldal 12

12 Magával a feladattal kapcsolatos stresszorok például a minőségi vagy mennyiségi alulvagy túlterhelés problémái. Ide sorolhatóak a munkafeltételek, ha például nincsenek biztosítva az elvárt teljesítményhez szükséges körülmények, ha nagy az esély a hibázásra és annak szigorú következményei vannak. Stresszorként jelenik meg az is, ha az egyénnek nincs beleszólása napi munkájának alakításába, a munkafolyamat ritmusába, az eszközök kiválasztásába. Mivel megborítja a bioritmust, a többműszakos munkarendet is fokozottan stresszes életvitelnek tekinthetjük, ahogy a kiszámíthatatlan, nagymértékű túlórázással járó munkaköröket is. Alkalmazkodást követelnek, tehát stresszorként hatnak a változások a munkahelyen, legyenek ezek akár személyi cserék, vagy a munkafolyamatok átalakítása, magának a szervezetnek az átformálása, stb. Itt említeném meg a 21. század technikai fejlődésének, információs társadalmának mellékhatását, az állandó versenyfutást az idővel, a haladással. Innovatív cégeknél ma már általában találunk úgynevezett change management tréningeket, ezek alatt azonban nem pusztán a változások feldolgozását, kezelését kell érteni. Sokszor elvárásként, szinte a sikeres, boldog ember ismérveként említik, hogy mindig egy lépéssel a változások előtt kell járni, sőt, egyenesen legyünk azok elindítói, motorjai. Azt gondolom, egyfelől jó az, ha a dolgozók bele vannak vonva a változások alakításába és nem félnek azoktól. Másfelől viszont ez az életszemlélet tökéletesen alkalmas arra, hogy sose éljük meg a jelent, hanem mindig valami olyasmin járjon az eszünk, ami még nincs, és talán nem is lesz soha. A munkakörnyezettel kapcsolatos stresszek közé sorolhatóak természetesen a munkavégzés fizikai körülményei, mint a zaj, a hő, a világítás, a zsúfoltság, vagy akár az irodában használt színek. Nagyvállalatoknál elterjedtek első sorban a Japánból származó egy légterű irodák, melyek bizonyos szempontból megkönnyítik a csapatmunkát, másfelől azonban nem lévén lehetőség félrevonulni, plusz stressz-faktorként is hatnak. Különböző stresszorok kapcsolódnak a szervezetben betöltött szerephez is. Például, ha nem elég világosak a szerephez kapcsolódó feladatok, elvárások, lehetőségek, felelősségek. Ha ütköznek a szerepek, ha olyan feladatok hárulnak valakire, amiket egyszerre nem lehet kellő alapossággal elvégezni, vagy ha úgy érezzük, olyasmit is ránk 13

13 osztottak, ami nem is a mi feladatunk lenne, és hátráltat a saját dolgunk intézésében. Például, amikor a főnökünk hirtelen ránk osztja egy feladatát, amit nincs kedve elvégezni, és emiatt nem marad időnk arra a munkára, ami alapján a saját teljesítményünket értékelik majd. Érdekes tendencia figyelhető meg az utóbbi években például abban is, hogy sok ágazatban a legegyszerűbb asszisztensi munkákra is több nyelven beszélő diplomásokat alkalmaznak csak, még akkor is, ha erre semmi különösebb ok nincs, nincs kilátásban későbbi előrelépési lehetőség. Nyilván, aki sok mindenhez ért, arra sok mindent rá is lehet majd bízni, és nem kell külön embert felvenni részfeladatok ellátására. Mégis azt gondolom, nem szerencsés ez a tendencia, sem a magasan képzettek, sem az alacsonyabb végzettségűek, sem pedig az adott cég számára. Míg a diplomás vezetői asszisztens adott helyzetben nem érzi feladatának (esetleg ideje nem jut rá) a vendégek fogadását, vagy a kávéfőzést, addig valaki, aki alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, boldogan elvállalná ezeket a feladatokat, és azok elegendőek is lennének számára. Ha indokolatlan elvárásokat támasztanak egy munka megszerzéséhez, az hosszabb távon nem lesz kihívás, inkább visszalépés a kiválasztott jelentkező számára, ami megint csak feszültséget szül. Eközben az az ember, aki sokkal inkább az adott pozícióra lenne való, hosszabb távon is elégedett lenne vele és emiatt talán még jobban is végezné, esélyt sem kap. A felelősség és az autonómia kérdése is rejt stresszorokat. Egyes személyiség típusok számára már a kisebb vezetői szereppel járó felelősség is túlzottan megterhelő, főleg ha az a munkatársak irányításával, teljesítményük értékelésével, és így jövőjük befolyásolásával is jár. Ugyanakkor összetett, felelősségteljes munkakörben feszültséget szül, ha a legkisebb kérdésben is ki kell kérni mások véleményét, ha minden döntést külön engedélyeztetni kell. A szakmai előmenetelhez, karrierhez kapcsolódó stresszt jelent mind a túl gyors, mind a túl lassú fejlődési, előrejutási lehetőség. Hogy kinek mennyi időbe telik kinőni egy munkakört, és mikor érdemes tovább léptetni, egyénfüggő. Ha a vállalat szükségtelenül 14

14 sürgeti az áthelyezést, mikor az illető még nem érzi késznek magát rá, megint csak felesleges feszültség alakul ki. A karrierépítés témájában érdemes külön megemlíteni a pályafutás befejezését is. Nem csak felfelé ível ugyanis az ember szakmai élete, egyszer elérkezik a csúcspont, majd a visszavonulás, a nyugdíj. Mind az egyén, mind a cég számára szerencsés, ha a felhalmozott tapasztalat nem minősül automatikusan elavulttá, nem vész el a megbecsülés, a vállalat számára pedig a tudás. Japán vállaltoknál figyelhető meg az a megoldás, hogy a megbecsült dolgozók, vezetők visszavonulásuk után tiszteletbeli tanácsadó szerepben maradnak, megőrizve arcukat. Következő kategóriánkba, a csoportokhoz kötődő stressz-források közé sorolhatjuk az összetartás, csapatszellem, a munkatársi kapcsolatok minőségének kérdését, valamit a felettessel, vagy beosztottal való kapcsolatot. A csoporton belüli konfliktusok tárgyalásakor külön említést kell tennünk a munkahelyi (iskolai) pszichoterror jelenségéről. Nem véletlenül alkották meg rá a mobbing, vagy az ijime fogalmait, mind a nyugati, mind a keleti típusú kultúrákban. Ezek a kifejezések hosszabb időn keresztül tartó, következetes szekálást takarnak a munkatársak vagy főnökök részéről. Állhat például valamilyen adottság, tulajdonság kigúnyolásából, kiközösítésből, megszégyenítésből, a vélemény semmibe vételéből, az ítéletek kétségbe vonásából, de akár fizikai (szexuális) bántalmazással való fenyegetésből, vagy magából a bántalmazásból is. Sajnos főleg Japánban- egyre gyakrabban végződnek halállal az esetek: vagy mert a bántalmazott belehal sérüléseibe, vagy mert inkább önkezével vet véget szenvedéseinek. A jelenség azonban nem keleti sajátosság, például Németországban is működnek már internetes segélyközpontok a munkahelyi pszichoterror áldozatai számára. Maga a szervezeti légkör is lehet önmagában stresszes vagy lazább. Nemzetközi cégeknél nagymértékben megjelenik a kulturális faktor: az a kultúra, ahonnan az adott szervezet arculata, szabályai, előírásai származnak nagyban különbözhet attól, ahova később ezeket a szabályokat áttelepítik. Az eredeti környezetében elfogadható mennyiségű előírás túlszabályozottnak minősülhet egy másik országban, vagy fordítva. 15

15 Tipikus munkahelyi stresszorként említhető még a vezetési stílus, mely azonban ismét személyiség és kultúra-függő. Feszültséget kelt, ha az ellenőrzési, értékelési rendszer kiszámíthatatlan, nem objektív, igazságtalan. Vannak bizonyos tényezők, melyek bár a munkahelyen kívülről származnak, de azzal együtt hatnak. A társadalom, a gazdaság általános állapota egyfajta alaphangot ad, magas munkanélküliség mellett például plusz teher, hogy az adott munkát meg kell tudni tartani, és akkor sem lehet váltani, ha az ember belátja, hogy nem neki való. Meghatározóak a családi, társadalmi kapcsolatok is, a magánélet szerepeinek ütközése vagy összeegyeztethetősége a munkahellyel. Itt még mindig külön kell említeni a nők szerepét, akik a legtöbb társadalomban az otthon, a háztartás hagyományos szerepeinek elvárásai mellett a munkahelyükön is teljesítenek. Természetesen azt, hogy ezek a faktorok hogyan hatnak a munkahelyi teljesítményre, a cég maga is befolyásolja épp úgy, ahogy a társadalom általános berendezkedése. Példaként említeném a munkaerőpiacra visszatalálni igyekvő kisgyermekes anyákat: míg például Nyugat-Európában elterjedt a részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a számukra, Magyarországon még különlegesnek számít, ha egy cég engedi részidőben visszatérni, esetleg otthonról dolgozni a munkavállalót. Végül megemlítenék még néhány olyan jellegzetes munkahelyi stresszort, mint amilyen a gyakori költözködéssel, esetleg külföldre településsel járó munkakörök sajátossága, vagy a társadalomtól való elidegenedés faktora például az ellenőrök, esetleg rendőrök esetén. Súlyos konfliktust jelenthet, ha valakinek a személyes értékrendje ütközik a cégével, például elvárják tőle, hogy hazudjon az ügyfeleinek. Fontos tényező még a munkavégzés helye, megközelíthetősége, a munkába járással töltött idő mennyisége. Saját példámból tudom, hogy napi másfél óra oda, és ugyanennyi visszautazás rengeteg időt vesz el minden más tevékenységtől, elkerülhetetlen a torlódás, a konfliktusok kialakulása, de legalábbis sok energiát emészt fel a mindennapi élet megszervezése. 16

16 III. A kulturális háttér III.1. Alapvető szükségletek Az előző fejezetben az általunk vizsgált stresszt olyan jelenségként írtuk körül, amely testilelki reakciók összessége, és akkor áll elő, ha az egyén olyan helyzettel szembesül, melynek megoldása saját megítélése szerint meghaladja a rendelkezésére álló erőforrásokat. A helyzet súlyosságát, kezelhetőségét nagyban befolyásolja tehát az egyén saját véleménye, ahogyan azt megéli. A feldolgozás, a negatív következmények csökkentésének érdekében szem előtt kell tartani, hogy a fiziológiai reakciók hosszú távon azokat is kikezdik, akik pszichésen erősebbek, náluk csupán később jelentkeznek a felhalmozódott feszültség hatásai. A kulturális háttér szerepének jelentősége az egyén személyiségét alakító szerepében gyökerezik. Az egyén viselkedésének alapját maga az emberi természet, a szükségletek kielégítésére való törekvés adja, és az emberiségre általános érvényűnek tekinthető. Ezeket a szükségleteket legegyszerűbben az úgynevezett Maslow-piramissal szemléltethetjük: 3. ábra: a Maslow-féle szükségletpiramis 7 Mint látjuk, az alapmodell legalsó szintjét az életben maradás fizikai feltételei jelentik, majd annak igénye, hogy ezek folyamatosan biztosítva legyenek. Ezt követi a társas 7 ( ) 17

17 kapcsolatok, a csoporthoz tartozás igénye, majd az elismerés, az önbecsülés szükséglete. A piramis csúcsát a személyiség fejlődésének, az önmegvalósításnak igénye képezi. Ez a modell azonban csupán az emberi viselkedés egyetemes alapjait határozza meg, a személyiség felépítése ennél jóval sokrétűbb. Ezekre az öröklött alapokra ráépülnek a kultúra tanult szabályai, melyek meghatározzák, hogyan látja az egyén saját szükségleteit, mit tekint kívánatos, elérendő állapotnak, és mi módon lát hozzá a szükségletek betöltéséhez. Ez fogja megadni az egyes ember személyiségének vázát, melyet egyéni jellemvonásai tesznek majd teljessé és különböztetnek meg társaiétól. III.2. A kultúrák szerkezete Ha kultúrákról szólunk, mindenképp ki kell emelni Geert Hofstede nagy hatású holland szociálpszichológus, a nemzeti és szervezeti kultúrák interakcióinak szakértőjének nevét. Hofstede 2010 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 8 Számos könyv szerzője, kutatásai a munkához kötődő értékrendeket vizsgálták egységesen nagyszámú, több kultúrát felölelő mintákon. Egy olyan univerzális módszertan kidolgozásán fáradozott, amely amennyire csak a lehetőségek engedik kultúra-független, így általánosan alkalmazható minden kultúra elemzésére, valamint tudományos jellegű és gyakorlati következtetések levonására egyaránt alkalmas. Dolgozatom szempontjából azért is érdekes a munkássága, mert 1967 és 1973 között jelenlegi munkahelyem (ahonnan témaválasztásom is származik), az IBM pszichológusaként tevékenykedett, s mintegy alkalmazott hozzáállását vizsgálta egy előre összeállított kérdőív alapján. Összehasonlítási kritériumként a tudatalatti értékek és beállítódások, mint kulturális alkotóelemek mentális programok szolgáltak. Munkássága a mai napig meghatározó jelentőségű a kulturális különbségek kutatásában. Nevét elsősorban az általa kidolgozott és vizsgált kulturális dimenziókkal összefüggésben szokás említeni, melyeket később itt is bemutatok. Hofstede tehát az emberek tanult viselkedését egyfajta szellemi szoftvernek, mentális beprogramozás eredményének tekintette, s a következőképpen ábrázolta ennek szintjeit: 8 ( ) 18

18 4. ábra a szellemi beprogramozás szintjei 9 Bár a különböző szintek közötti határok elmosódottak, az emberi lét fizikai szükségleteit mindannyian ismerjük. Érdemesebb kitérni magára a kultúra fogalmára, és a különböző kultúrák jellemzésének szempontjaira. Amit dolgozatomban a kultúra fogalma alatt értek, megfelel Hofstede definíciójának, mely szerint a kultúra kollektív szellemi beprogramozás, amely emberek egy csoportját vagy kategóriáját megkülönbözteti egy másiktól. 10 Az tehát, hogy az adott társadalom tagjai számára mi számít követendő értéknek, vagy kerülendő viselkedésformának, ennek a szellemi beprogramozásnak az eredménye. Hofstede a kultúra megnyilvánulásainak négy rétegét különbözteti meg, amelyeket egymásra épülő hagymalevélként szemléltethetünk. 1-es kultúrának nevezi azt a szintet, melynek tárgyi, tárgyiasult termékei az irodalmi, a zenei, a képzőművészeti, az építészeti alkotások, az ételek, az öltözködés stb. Ezt a külső szemlélő számára is jól látható réteget nevezi Hofstede szimbólumoknak, s ide sorolja azokat, az adott kultúra tagjai számára sajátos jelentéssel bíró tárgyakat is, gesztusokat, hajviseletet, amelyek gyorsan változnak, más kultúrák által átvehetők. A második rétegbe a valóságos vagy képzelet szülte hősöket sorolja, amelyek az adott kultúrában megbecsült, követendőnek tartott tulajdonságokkal 9 ( ) 10 ( ) 19

19 rendelkeznek, pozitív magatartásmodellek, az értékrendet tükrözik. A rítusok rétegét olyan szokások, viselkedési formák alkotják, amelyek társadalmi szempontból fontosak. A kultúra legbelső rétegét, egyben lényegét képező értékek azonban a külső megfigyelő számára közvetlenül nem érzékelhetőek, s egy részük még az adott kultúra gyermekei számára sem tudatos. Ezek az általános tendenciák meghatározzák, hogy mit tartunk jónak, illetve rossznak. A belső két hagymalevelet nevezi Hofstede 2-es kultúrának, amely csoport-specifikus, tanult viselkedésformák összessége. 5. ábra: a Hofstede-féle hagyma modell 11 III.4. Kulturális dimenziók Mint említettem, Hofstede nevét az általa kidolgozott kulturális dimenziókkal összefüggésben szokás legtöbbször említeni. Ezek a dimenziók gyakorlatilag öt értékpárt jelentenek, melyek jellemzően megfigyelhetőek minden emberi kultúrában. Ha ezt a két értéket egy skála végpontjainak tekintjük, a vizsgált kultúra jellemezhető velük, s a kultúra tagjainak viselkedését illetően következtetések vonhatóak le abból, hogy a skálán milyen értéket ért el. Így valamelyest sztereotípiákat alkotunk ugyan, de ha ezek leíró jellegűek, nem ragaszkodunk hozzájuk túlzott mértékben tehát nem skatulyázunk be senkit, hajlandóak vagyunk meglátni, ha valaki különbözik attól, amit elképzeltünk róla 11 ( ) 20

20 tudatosan alkalmazzuk őket és engedjük módosulni további tapasztalataink alapján, ezek a sztereotípiák segítségünkre lehetnek a megismerésben. Az említett értékpárok az ember csoportos viselkedésének, társadalmi létezésének alap kérdéseit járják körül: A tekintélyhez, hatalomhoz való viszonyulást Az egyén fogalmát a társadalom viszonylatában, maszkulin és feminin mivoltában A konfliktusok, agresszió, bizonytalanság és érzelmek kezelésének problémáját Hofstede kulturális dimenziói ennek megfelelően a következőek: Kis vagy nagy hatalmi távolság Individualizmus vagy kollektivizmus Maszkulinitás vagy feminitás Gyenge vagy erős bizonytalanságkerülés A fenti dimenziókat később kiegészítette egy ötödik szemponttal, a rövid, vagy hosszú távú orientációval. A hatalmi távolság kérdésén a "a hierarchia eltérő szintjein elhelyezkedő egyének közötti távolságot, és annak mértékét, azt hogy a társadalom kevesebb hatalommal rendelkező tagjai mennyire fogadják el a hatalom egyenlőtlen elosztását 12 kell érteni. Ez a kérdéskör feszegeti tehát az adott kultúra viszonyulását a társadalmi egyenlőtlenség jelenségéhez, valamint a társadalom tagjainak egymástól való függéséhez. A hatalmi távolság index például a következő tulajdonságokkal jellemezhető: Magas Magas dependencia igény Elfogadott egyenlőtlenség A főnökök elérhetetlenek Akinek hatalma van privilégiumai is Alacsony Alacsony dependencia igény Minimalizálják az egyenlőtlenséget A főnökök elérhetőek Mindenkinek egyenlő jogai vannak 12 ( ) 21

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Esélyegyenlőség a callcenterben

Esélyegyenlőség a callcenterben Esélyegyenlőség a callcenterben Munkahelyi stressz kezelés és egészségmegőrzés, a callcenteres munkahelyeken Készítette: Urbánné Biró Brigitta A munkahelyi stressz fogalma A munkahelyi stressz olyan ártalmas

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását? Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Munkaügyi ismeretek A grafológia szerepe a személyzeti munkában Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

A szervezeti kultúra, mint lehetséges pszichoszociális kockázat

A szervezeti kultúra, mint lehetséges pszichoszociális kockázat Szegény György A szervezeti kultúra, mint lehetséges pszichoszociális kockázat Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a munkahelyen tapasztalható stressz és az ebből következő egyéni és szervezeti következményeinek

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Egészségügyi panaszok %-os

Egészségügyi panaszok %-os Munkahelyi stresszt okozó pszichoszociális kockázatok felmérése és értékelése Dr. Plette Richárd Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet e-mail: plette@omfi.hu 2010. Bevezetés A munkáltatóknak

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig A kompetenstől, az elkötelező vezetésig Gondoljon egy eseményre az elmúlt időszakból, ami pozitív érzéseket keltett Önben! Megvan? Mi az a pozitív érzés? Ízlelgesse raktározza el! Miről fogunk beszélgetni?

Részletesebben

A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján

A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján Pajor Ferenc National Instruments Hungary Értelmezés. A számítástechnikai vállalatok, egységek, osztályok sikeres működése

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

Pedagógiai program. Nevelési program

Pedagógiai program. Nevelési program 1 Pedagógiai program Nevelési program 2015 Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziuma és Szakközépiskolája 2490 Pusztaszabolcs Mátyás király utca 16-20 1... 1 1. BEVEZETÉS... 4 1.1.1 AZ

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN Dr. PRÓNAY Gábor Pro-COMpass Kft. I. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum, Budapest, 1998. április 16. 1 KULTÚRA = megoldások Az emberek

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap:

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap: Kommunikáció Telefon: 522 000/ 1989 mellék Mobil: 06 30 297 86 56 E-mail: langer.katalin@gtk.szie.hu Honlap: www.marketing.szie.hu ww.doktori.hu Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet t 2037sz. szoba

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

Pedagógiai program. Nevelési program. Szabolcs Vezér. Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. Pusztaszabolcs. Mátyás király u. 16-20.

Pedagógiai program. Nevelési program. Szabolcs Vezér. Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. Pusztaszabolcs. Mátyás király u. 16-20. 1 Pedagógiai program Nevelési program 2014 Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 1 Pusztaszabolcs Mátyás király u. 16-20. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1... 1 3 AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 5 3.1 Az iskola

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

Elegem van a munkahelyi változásokból! Mit tegyek? I.

Elegem van a munkahelyi változásokból! Mit tegyek? I. Elegem van a munkahelyi változásokból! Mit tegyek? I. I. Hogyan tekintsek a változásokra? Alkalmazkodás a változásokhoz Internetes tanfolyam Készítette: Szűcs Tamás manager coach, üzleti vezetők trénere

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

A japán gyertyák használata

A japán gyertyák használata A japán gyertyák használata www.elemzeskozpont.hu Mire használható ez az ebook? Az ebook-ban ismertetésre kerülő anyag szükséges az elemzeskozpont.hu weboldalon megjelenő technikai elemzések értelmezéséhez.

Részletesebben

Stressz és megküzdés A stressz, az életesemények és a trauma "exogénnek" vagy "környezeti tényezőknek" nevezett hatások ezek, melyek nagy hatással vannak a lelki egészségvédelemre a három fogalom három

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

Dr. Plette Richárd. e mail: plette@omfi.hu. Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13.

Dr. Plette Richárd. e mail: plette@omfi.hu. Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13. Dr. Plette Richárd e mail: plette@omfi.hu Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13. Egyre többeket érint a munkahelyi stressz A munka változó világa egyre

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Stressz és stresszorok

Stressz és stresszorok A JÓ ÉS A ROSSZ STRESSZ Nagyon gyakran hallhatjuk napjainkban, hogy éljünk nyugodt, stresszmentes életet. Viszont a gyakorlatban nincsen stresszmentes élet, a stressz mindennapjaink részévé vált. Egy olyan

Részletesebben

A kiégés jelensége szakdolgozók körében. Lang Erzsébet, Milotta Lászlóné Vasútegészségügyi NKK KFT Pécs

A kiégés jelensége szakdolgozók körében. Lang Erzsébet, Milotta Lászlóné Vasútegészségügyi NKK KFT Pécs A kiégés jelensége szakdolgozók körében Lang Erzsébet, Milotta Lászlóné Vasútegészségügyi NKK KFT Pécs Burnout - kiégés - szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai,

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A A MUNKAÉLETTAN ALAPJAI A munka felosztása Fizikai munka Könnyő Közepes Nehéz Szellemi munka: Idegi szellemi tevékenység útján jön létre Megismerés folyamatai Érzelmi folyamtok Akarati folyamatok Fizikai

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt!

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! Balogh Katalin Nemzeti Fókuszpont vezető Budapest, 2014. október 21. IBS A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, a

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak, atipikus munkavégzési formák

Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak, atipikus munkavégzési formák Mindig van választás Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak, atipikus munkavégzési formák Tréneri kézikönyv SZERZŐ: BIERMANN MARGIT LEKTOR: CSEHNÉ DR. PAPP IMOLA NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ

Részletesebben