Pannon Egyetem Mérnöki Kar

Átírás

1 Pannon Egyetem Mérnöki Kar

2 A kiadvány a TÁMOP 4.2.3/08/01 Tudományos eredmények disszeminációja és tehetséggondozás a minőségi képzésért a Pannon Egyetemen projekt keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Felelős kiadó: Dr. Szalai István dékán Felelős szerkesztő: Csányi-Tornyos Eszter Design: Zachar István Készült a Tradeorg Nyomdában 2011-ben

3 Konferencia Kiadvány 2010, 2011 Pannon Egyetem Mérnöki Kar

4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ HLAVAY JÓZSEF ORSZÁGOS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI ÉS MŰSZAKI DIÁKKONFERENCIA FEBRUÁR Résztvevő intézmények A konferencia programja Saját kutatómunka bemutatása az előadások összefoglalói Élő és élettelen környezet szekció Egészség- és környezetvédelem szekció Feladatmegoldó verseny A döntőbe jutott résztvevők Feladatsorok Junior mérnökverseny feladatleírás Résztvevők Feladatsorok Eredmények HLAVAY JÓZSEF ORSZÁGOS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI ÉS MŰSZAKI DIÁKKONFERENCIA MÁRCIUS Résztvevő intézmények A konferencia programja Saját kutatómunka bemutatása az előadások összefoglalói Tudomány a környezetért szekció Technológiák a környezetért szekció Feladatmegoldó verseny A döntőbe jutott résztvevők Feladatsorok Junior mérnökverseny feladatleírás A döntőbe jutott résztvevők Feladatsorok Eredmények GALÉRIA NÉVMUTATÓ

5 ELŐSZÓ A Pannon Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának Környezet- Föld és Energetikai Szakbizottsága, valamint a Magyar Kémikusok Egyesülete 2003-ban rendezte meg az első Középiskolai Környezettudományi Diákkonferenciát. A konferen - cia megálmodója és létrehozója dr. Hlavay József egyetemi tanár, a Föld- és Környezettudományi Tanszék vezetője volt. A konferencia célja a természet- és műszaki tudományok népszerűsítése az erre fogékony, tehetséges középiskolás diákok körében. Hlavay József kezdeményezője volt a környezettudományi oktatás hazai bevezetésének. Szívós munkával, kitartással elérte, hogy a környezettudomány a felsőoktatásban meghonosodjon. Munkájával hozzájárult a hazai környezettudatosabb gondolkodásmód elterjesztéséhez, a környezet állapotának tudományos mélységű megismeréséhez. A korszerű tudományos eredmények terjesztését a legfogékonyabb korosztály, a középiskolai tanulók körében kezdte. Megszervezte számukra a nyári táborozást, s elindította középiskolások számára a környezettudományi konferenciát ben bekövetkezett halála óta, emléket állítva oktatói, nevelői munkásságának, a diákkonferencia az Ő nevét viseli től a diákkonferencia szervezését a Mérnöki Kar vállalta fel, 2010-től a diákok a kötelező tananyagon túl végzett munkájukról, ismereteikről és kreativitásukról a környezettudomány mellett már a kémia és a műszaki tudományokban való jártasságukról is számot adhatnak és 2011 között megrendezett nyolc konferencián összesen 338 tanuló vett rész, 247 saját kutatómunka került bemutatásra, 25 diák került be a kémia feladatmegoldó verseny döntőjébe és 13 csapat 51 tagja mérte össze tudását a junior mérnökversenyek alkalmával. Kedves fiatalok, kívánom, hogy őrizzék meg érdeklődésüket, nyitottságukat a világra, elkötelezettségüket természeti értékeink megóvására, s folytassák az elkezdett munkát. Bízom benne, hogy felsőfokú tanulmányaik során vagy életpályájuk révén Önök közül majd többen is tovább kötődnek ehhez a szép és sokszínű tudományterülethez. Felkészítő tanáraiknak pedig kívánok további kitartást és még sok tehetséges és szorgalmas tanítványt, akikért érdemes vállalni ezt az áldozatos hivatást. Dr. Szalai István dékán 5

6

7 RÉSZTVEVŐ INTÉZMÉNYEK Baár-Madas Református Gimnázium, Budapest Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye, Székesfehérvár Bolyai János Gimnázium, Kecskemét ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, Budapest ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata Eötvös József Gimnázium, Budapest József Attila Gimnázium, Makó Kecskeméti Református Gimnázium, Kecskemét Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg Krú dy Gyula Gimnázium, Győr Lovassy László Gimnázium, Veszprém Premontrei Gimnázium, Gödöllő Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon, Szombathely Szentendrei Református Gimnázium, Szentendre Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg 7

8 PROGRAM február 5., péntek Érkezés, regisztráció (Pannon Egyetem, B épület II. emelet, Konferenciaközpont, előtér) Megnyitó, plenáris ülés (Pannon Egyetem, B épület II. emelet, Konferenciaközpont, nagyelőadó) A konferenciát megnyitja: Dr. Horváth Ottó, a Mérnöki Kar dékánja Tudományos előadás: Dr. Mészáros Ernő, akadémikus A különleges földi légkör: oxigén és ózon Saját kutatómunka bemutatása Élő és élettelen környezet szekció (Pannon Egyetem, B épület II. emelet, Konferenciaközpont, nagyelőadó) Zsűri: Elnök: Tagok: Dr. Liker András, egyetemi docens Üveges Viktória, tanársegéd Csákberényi Nagy Dorottya, PhD hallgató Lengyel Edina, környezettudományi szakos hallgató 11:00 11:20 Kanti Veronika, Kósa Ádám 13. évfolyam Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg A nagykapornaki téltemető populáció vizsgálata Felkészítő tanár: Pozsik Lajos 11:20 11:40 Veszprémi Ádám 11. évfolyam Lovassy László Gimnázium, Veszprém Az algák mint a Balaton indikátorai Felkészítő tanár: Dr. Szalainé Tóth Tünde 8

9 11:40 12:00 Káldy Martina, Mészáros Zsófia 9. évfolyam Krú dy Gyula Gimnázium, Győr Utazás a Föld középpontjából (A vulkánok kémiája) Felkészítő tanár: Kalydi György 12:00 12:20 Szünet 12:20 12:40 Zempléni Réka 11. évfolyam ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest Hulladékválság Belefulladunk? Felkészítő tanár: Balázs Katalin 12:40 13:00 Déri Máté, Németh Kinga 12. évfolyam Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon, Gödöllő Énekesmadarak viselkedésökológiai vizsgálata téli madáretetőnél Felkészítő tanár: Kerényi Zoltán 13:00 13:10 Papp Tibor 10. évfolyam Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg Veszélyben a geophyton növények Kémia feladatmegoldó verseny 11:00 13:00 Írásbeli forduló (Pannon Egyetem B épület II. emelet, Konferenciaközpont, kisterem) Zsűri: Elnök: Tagok: Skodáné dr. Földes Rita, egyetemi tanár Harrach Gergely, PhD hallgató Szabó Péter, vegyész mester szakos hallgató Urbán Béla, vegyész szakos hallgató 9

10 Junior Mérnökverseny (Pannon Egyetem, Testnevelési Intézet, Tornacsarnok) 11:00 11:30 Feladatok ismertetése 11:30 13:00 I. feladat megoldása Zsűri Elnök: Tagok: Dr. Gurin Péter, egyetemi adjunktus Mészáros Sándor, gépészmérnöki szakos hallgató Simon András, gépészmérnöki szakos hallgató 13:15 14:00 Fogadás (Pannon Egyetem, B épület II. emelet, Konferenciaközpont) Köszöntő: Dr. Kristóf János, oktatási-és akkreditációs rektorhelyettes Saját kutatómunka bemutatása Egészség- és környezetvédelem szekció (Pannon Egyetem, B épület II. emelet, Konferenciaközpont, nagyelőadó) Zsűri Elnök: Tagok: Dr. Kárpáti Árpád, egyetemi docens Somogyi Viola, egyetemi tanársegéd Kovács Zsófia, tanszéki mérnök Tóth Ádám, környezettudományi szakos hallgató 14:00 14:20 Bodor Tamás, Hajnal Máté 11. évfolyam Kecskeméti Református Gimnázium, Kecskemét Kollektív büntetés, avagy a passzív dohányzás Felkészítő tanár: Sikó Dezső 14:20 14:40 Kántor Zsófia, Horváth Ádám, Lőrincz Péter 11. évfolyam Eötvös József Gimnázium, Tata A napsütő egyszerű és nagyszerű Felkészítő tanár: Szeidemann Ákos 10

11 14:40 15:00 Gozsovics Dóra, Zichó Viktor 11. évfolyam Eötvös József Gimnázium, Tata A napenergiás aszaló működésének vizsgálata Felkészítő tanár: Szeidemann Ákos 15:00 15:20 Harasztos Luca, Kalydi Tamás 9. évfolyam Krú dy Gyula Gimnázium, Győr Egy gyógytea kémiája Felkészítő tanár: Kalydi György 15:20-15:40 Szünet 15:40 16:00 Szabó Péter, 10. évfolyam Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest Esettanulmány egy bugacpusztai biofarm környezetvédelmi problémáiról Felkészítő tanár: Tóth Piroska 16:00 16:20 Horváth Dorina, Szalai Barbara, Vasharapó Rita 10. évfolyam Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye, Székesfehérvár A közlekedés okozta zajterhelés a székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskolában Felkészítő tanár: Győri Marianna 16:20 16:40 Holczinger János, Jóvér Ákos 12. évfolyam Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon, Gödöllő Megújuló energiaközpont a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban Felkészítő tanár: Dr. Seres István 17:00 18:00 A Junior Mérnökversenyen megépített járművek megtekintése, értékelése (Pannon Egyetem, Testnevelési Intézet, Tornacsarnok) Kémia feladatmegoldó verseny 14:00 18:00 Laboratóriumi feladatok megoldása Pannon Egyetem, Szerves Kémia Intézeti Tanszék, N épület IV. em., Wartha Vince u.) 11

12 Junior Mérnökverseny (Pannon Egyetem, Testnevelési Intézet Tornacsarnok) 14:00 17:00 II. feladat megoldása 17:00 18:00 A megépített járművek megtekintése, tesztelése, pontozás 18:00 18:30 Termo-kép készítése a konferencia résztvevőiről 18:30 19:30 Záró, értékelő plenáris ülés, díjak kiosztása (Pannon Egyetem, B épület II. emelet, Konferenciaközpont) A konferenciát zárja: Dr. Gelencsér András, dékánhelyettes 12

13

14 A nagykapornaki téltemető populáció vizsgálata Kanti Veronika, Kósa Ádám, 13. évfolyam, Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg Felkészítő tanár: Pozsik Lajos november 1. és május 31. között, az Út az egyetemre program keretében vizsgáltuk a nagykapornaki téltemető (Eranthis hyemalis) populációt. A kutatás során sok ú j információt szereztünk a növényről és a populációról. Munkánk eredményét össze is vethettük egy korábbi pályamunkával, melyet még 2000-ben készített iskolánk egyik tanulója. A novembertől decemberig tartó időszakban elméleti ismereteinket gyarapítottuk a téltemetőről. Tanulmányoztuk a hazai és a nemzetközi irodalmat, több internetes oldalt és ismeretterjesztő folyóirat cikket néztünk át. Többször kilátogattunk Nagykapornakra, ahol terepszemlét tartottunk, fotóztunk, az aktuális állapotot fényképekkel rögzítettük. Ebben az időszakban még nem látható a növény, de már ekkor elkezdtük tanulmányozni a környezetét. Januárban kibújt a növény a talajból, megkezdtük az egyedfejlődésének a vizsgálatát, melyet fényképekkel dokumentáltunk. Februárban megismerkedtünk a növényhatározás menetével, illetve a terepen folytattuk a növény egyedfejlődéstani tanulmányozását. Március hónapban demökológiai vizsgálatokat végeztünk, megbecsültük a populáció egyedszámát, illetve kiszámítottuk az egyedsűrűségét. Emellett morfometriai méréseket is végeztünk, a szárhosszt és a tüszők számát vizsgáltuk, valamint a terméses és a meddő egyedek számát és arányát állapítottuk meg. A szárhossz vizsgálatát két alkalommal is elvégeztük, egyszer, amikor még virágzott a növény, egyszer pedig akkor, mikor már csak a termések voltak láthatóak. Az egyes méréseket 1x1 méteres négyzetben végeztük. Az április termésvizsgálattal, növényhatározással telt. A téltemető élőhelyén a leggyakrabban előforduló növények a piros árvacsalán, a lóhere, valamint a nagy csalán. Talajmintát is ebben a hónapban gyűjtöttünk, amit májusban az egyik fakultációs foglakozáson vizsgáltunk meg. Társainknak is megmutattuk, hogy hogyan is kell egy ilyen vizsgálatot elvégezni. A talajvizsgálat során megállapítottuk, hogy a talajminta ph-ja 7-es értékű, továbbá kevés mésztartalommal is rendelkezik. A hónapok alatt körbejártuk a falut, kíváncsiak voltunk arra, hogy az egykori kolostor kerten kívül (ahol a jelenlegi populáció él) virágzik-e másol is a téltemető. A sétánk során több udvarban és kapu előtt is találtunk a növényből. A populáció évi egyedszámát összevetve a évi vizsgálat adatával egyedszám növekedést állapítottunk meg. Reméljük, hogy még sokáig gyönyörködhetünk a kora tavasz egyik első hírnökében, a téltemetőben Nagykapornakon. 14

15 Utazás a Föld középpontjából (A vulkánok kémiája) Káldy Martina, Mészáros Zsófia, 9. évfolyam, Krúdy Gyula Gimnázium, Győr Felkészítő tanár: Kalydi György Vajon miért hallunk folyton a halálos áldozatokat követelő vulkánkitörésekről, vagy az óriási pusztítást okozó földrengésekről? Előadásunkban e természeti jelenségek keletkezésének okait szemléltetjük. Szerettünk volna többet megtudni a vulkánkitörés során az anyagok összetételéről, miből állnak, mi keletkezik belőlük? Hogyan, és miért történnek? Vajon védekezhetünk ellenük? Földünk magja 6371 km mélyen található a Föld belsejében. Két részből áll, a szilárd, vasat és nikkelt tartalmazó belső magból, és a folyékony, ugyanezekből az anyagokból álló külső magból. A magot a szilikátokat tartalmazó köpeny veszi körül, melynek szilárd és folyékony részei is vannak. A köpenyt követi a kéreg. Földünk kérge különböző kőzetlemezekből áll. Ezek elmozdulásának következtében törésvonalak jönnek létre, melynek mentén vulkanizmus jellemző. Attól függően, hogy közeledő, vagy távolodó kőzetlemezekről beszélünk, megkülönböztetünk réteg- és pajzsvulkánokat. A közeledő kőzetlemezeknél a nagyobb sűrűségű kőzetlemez (óceáni) a kisebb sűrűségű alá bukik, és beleolvad az asztenoszférába. Ezt a helyet alábukási övezetnek, azaz szubdukciós zónának nevezzük. Az alábukási övezetben a 2 kőzetlemez között mélytengeri árok alakul ki. Ilyen például a 2250 km hosszú és méter mély Mariana-árok Japán közelében. Az óceáni kőzetlemezen található üledék felgyűrődik, és az asztenoszférából feláramló magma (amely tengeri üledékből származó vizet és a szárazföldi kőzetlemezből származó gránitot tartalmaz) utat tör magának a gyűrt hegységben a felszínig. Mikor a felszínre ér, lávának nevezzük. A folyamatos kitörés következtében a tufa és a megszilárdult láva rétegesen egymásra rakódik, és így jön létre a rétegvulkán. A rétegvulkánok Földünk legszabályosabb vulkáni egyei, pl. az Andok vulkánóriásai. A sűrűn folyó inkább csak a felszínre türemkedő riolitos lávák gyorsan megszilárdulnak, könnyen eldugaszolhatják a lávacsatorna kijáratát. A mélyben felgyülemlő vízgőz és a gázok feszítőereje azonban irtózatos erejű robbanással a levegőbe repíti a vulkánt lezáró lávadugót. A karib-tengeri Martinique szigeten emelkedő Mont Peleé tűzhányó 1902-ben ilyen robbanásos kitöréssel pusztította el Saint Pierre városát. A felszínre törő magma 80%-a az óceánközépi hátságok mentén, távolodó lemezszegélyeknél tör fel. Itt alakulnak ki a pajzsvulkánok. A hátságok magmája az asztenoszféra nagy mélységeiből érkezik, hőmérséklete igen magas. A mélységi magmás kőzetek közül ilyenből keletkezik a gabbró, amelynek felszíni kiömlési kőzetpárja a bazalt. Főként bazaltláva építi fel az óceáni hátságokon ülő szigeteket, így Izlandot. Vulkáni utóműködési forma akkor alakul ki, ha a vulkán éppen nem működik, vagy kialudt. Ekkor a gőz- és gázkitöréseket tapasztalunk, amelyek szén-dioxidban és kénben gazdagok. Ilyen kénes gázok festik sárgára pl. a Vulcano kráterét. Egy másik utóműködési forma a gejzír, mely egy forró vízkitörés, szökőhévforrás. Sok gejzír található a Yellowstone Nemzeti Parkban, vagy Izlandon. Győr közelében, Celldömölkön található a Ság hegy, amely egy 5 millió éves bazaltvulkán. Úgy gondoltuk, hogy ezt a csodálatos természeti jelenséget mindenképpen meg kell vizsgálnunk. Ennek eredményéről az előadásunkban is szólunk. 15

16 Az algák mint a Balaton indikátorai Veszprémi Ádám, 11. évfolyam, Lovassy László Gimnázium, Veszprém Felkészítő tanár: Dr. Szalainé Tóth Tünde Az algák a vízi életközösségek nélkülözhetetlen elemei, így a Balaton ökológiai rendszerében is jelentősek. Azonban az algák tú lzott mértékű elszaporodása jelentős ökológiai kockázattal jár, és számos emberi vízhasználatot megnehezít. Eutrofizáció hatására nem csak egyszerűen az algák tömege növekszik, hanem megváltozik az egész tó élővilága. Az algák mennyiségének ismerete mellett az sem közömbös, hogy egy adott vízben milyen algafaj szaporodik el. A Balatonból előkerült algafajok száma meghaladja a másfélezret. A Balatonban élő kékbaktériumokat, algákat bioindikátoroknak is tekinthetjük. Mit is jeleztek ezek az elmú lt években? A foszforterhelés megnövekedése esetén kék baktériumok szaporodtak el; a 2002-ben és 2003-ban történt alacsony vízállás során az érdes békanyál nevű zöldmoszat jelent meg nagy számban a déli parton; a tiszta vizet jelezhetik a köveken lévő vörösmoszatok; a hideg idő bekövetkeztét jelezhetik a tóparti köveken megjelenő bevonatképző algák. Az is jelzésértékű, hogy a tó vízminőségének javulásával kevesebb alga él a Balatonban. Mivel a mikroszkopikus lebegő algák a vízi tápláléklánc első állomásai, tehát mennyiségük csökkenésével párhuzamosan jelentősen csökken pl. az árvaszúnyog lárvák mennyisége is, ami kisebb haltermést eredményez. Ennek azonban nem örül mindenki A Magyar tenger vízének tisztasága persze az emberek többséget örömmel tölti el. A balatoni strandok által kötelezően közzétett legutóbbi, vízminőségre vonatkozó információ megnyugtatóak. De vízparti sétáim során tapasztaltam néhány különleges jelenséget Ezek arra utalnak, hogy nem mindenki vigyáz a Balatonra, nem mindenkinek fontos, hogy továbbra is ilyen tiszta vizű tó maradjon. Előadásom célja: felhívni a figyelmet arra, hogy csak akkor őrizhetjük meg ezt az állapotot, ha mindannyian figyelünk rá. 16

17 Hulladékválság belefulladunk? Zempléni Réka, 11. évfolyam, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest Felkészítő tanár: Balázs Katalin Előadásom témája mai világunk egyik igen komoly környezeti problémája, a hulladékválság. A hulladék egyidős az élettel. Minden élőlény termel valamilyen hulladékot élete során, és mikor elpusztul, maga is hulladékká válik. A természetben keletkező hulladékok nyersanyagként szolgálnak más élő szervezetek számára, vagyis részesei a (szerves) anyagok természetes körforgásának. A lebontó szervezetek (pl. gombák, baktériumok) visszaalakítják az elhalt szerves anyagokat más élőlények számára felhasználhatóvá, biztosítva a körforgást. Miért is beszélünk válságról? Amíg az emberek kisebb populációkban, a természettel szoros harmóniában éltek, nem jelentett különösebb problémát a keletkező hulladék (természetben található, főleg szerves anyagokból állt, mely viszonylag gyorsan lebomlott). Azonban az emberi civilizáció rohamos fejlődésével, a népesség nagymértékű és gyors növekedésével a hulladéktermelés is drasztikusan megnőtt. Aminek nagy része nem talál felvevőre/lebontóra a környezetben, nincs körforgás, amibe bekerülhetne, így csak halmozódik. (pl. az 1950-es évektől egyre nagyobb mennyiségben előállított különböző összetételű, a természetes anyagoktól idegen műanyagok). A környezetet a hulladékok korábban elképzelhetetlen, hatalmas mennyisége fenyegeti. Mik is a teendők a válság kezelésére? Erre a kérdésre adható válaszokkal fogok foglalkozni előadásomban: először tisztázni fogok alapvető kérdéseket, mint például mi a különbség a szemét, és a hulladék között; hulladékok fajtái. Beszélni fogok arról, hogy az idő előrehaladtával hogyan változott az emberiség viszonya a hulladékokhoz, egészen napjainkig: mit érdemes tudni a mai eljárásokról (szemét elégetése, szelektív gyűjtése). Ezután rátérek kutatásomra: A hulladékválság kezelésére a legjobb megoldásnak a nulla-hulladék szemlélet tűnik. Listát készítettem a háztartásunkban a szemetesbe kerülő dolgokról, és megvizsgáltam, hogyan, milyen mértékben lehetne ezeket csökkenteni. Ezek alapján számításokat végeztem egy háztartásra, Budapestre, Magyarországra, Európára, a Földre vonatkozóan (utóbbiakat nem csak a saját eredményeim alapján), különböző időinter - vallumokra előretekintve, lehetséges (nem csak) szélső esetekben (a környezettudatos életmód terjedésének függvényében) mennyi hulladékkal kell számolni, illetve ennek milyen hatásai lesznek a környezetre belefulladunk-e? 17

18 Énekesmadarak viselkedésökológiai vizsgálata téli madáretetőnél Déri Máté, Németh Kinga, 12. évfolyam Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon, Gödöllõ Felkészítő tanár: Kerényi Zoltán Az énekesmadarak téli táplálékválasztásának és viselkedési szokásainak vizsgálatát az elmú lt télen etetőknél végeztük. Célunk az volt, hogy egyrészt megismerjük az egyes fajok táplálékválasztási szokásait, másrészt felmérjük táplálékigényüket az időjárási tényezők függvényében, harmadrészt megfigyeljük a fajon belüli és fajok közötti interakciókat, valamint ezek tükrében szakszerűbb etetési módokat találjunk ki, illetve célzott etetési módszereket tudjunk alkalmazni azon fajok részére, melyek nehezebben viselik a kompetíciót. Megfigyeléseinket januártól március közepéig végeztük, a hétvégeken délelőtt, a hétköznapokon 1-2 délután. Hat madáretetőt alkalmaztunk, mindegyikbe más-más madáreleséget (morzsolt kukorica, bú za, napraforgó mag, tört dió, főtt tészta, köles) tettünk. Minden alkalommal rögzítettük, hogy az egyes fajok egyedei mely etetőről táplálkoztak, illetve azt is, ha rászálltak egy etetőre, de nem ettek tartalmából. Feljegyeztük az egyedek közötti összetűzéseket is, ezek alapján felállítottunk egy fajok közötti erősorrendet is. Vizsgáltuk azt is, hogy a kevésbé harcias, a konfliktusokat más fajokkal kevésbé felvállaló fajok (pl. cinegék, csízek) hogyan viselkednek a harciasabb, más fajokkal szemben támadólag fellépő fajok (pl. zöldike, meggyvágó) jelenlétében, illetve távollétében. Eredményeinket igyekszünk valamennyi madárbarát társunkkal megosztani, illetve az eredmények alapján született ötleteinket pedig ezen a télen tesztelni. 18

19 Veszélyben a geophyton növények Papp Tibor, 10. évfolyam, Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg Kiskoromtól fogva érdekelnek a növények óta foglalkozom komolyabban növények termesztésével. Az utóbbi években a hagymások és gumósok nagy részét képezik gyűjteményemnek. A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének (MKOE) tagjaként többféle különlegességhez sikerült hozzájutnom. Novembertől fogva a virágboltokban járva gyakran találkozhatunk hajtatott, tavaszi virágzású hagymás növényekkel. Ezeket a növényeket mesterséges körülmények között tartják, amely eljárás után a növények kihajtanak. A témával kapcsolatban az alábbi kérdésekre keresem a választ: Mit nevezünk geophyton növénynek? Mi a hagyma, a gumó és a rizóma? Miért alszanak? Hogyan vészelik át a telet? Lehet-e befolyásolni a hagymások és gumósok fejlődési ciklusait? Milyen hatással van rájuk az éghajlatváltozás? Mivel társasházban lakom, nincs kertem, de a lakókörnyezetemben, a rokonaimnál és a barátaimnál alkal - mam nyílt a kerti növények tanulmányozására is. Néhány könnyen kezelhető kisméretű fajt az erkélyen cserépbe ültetve tartok. Ismereteimet elsősorban szakirodalomból szereztem, de az évek során sokkal tapasztaltabb lettem a növénytermesztés terén. Manapság a hipermarketek nagy mennyiségben árulják az évelő hagymákat, gumókat és rizómákat, de ezek nem mindig megbízhatók, mivel nem mindig azt az alfajt, változatot tartalmazzák, ami a tasakon fel van tüntetve, vagy nem mindig életképesek. Ezért a gyűjtőtársak közti csere alkalmával került több növény a gyűjteményembe. Célom, hogy bebizonyítsam, laboratóriumi körülmények nélkül is lehet a hagymások és gumósok fejlődését befolyásolni. A növényeket először hideghatásnak tettem ki, majd utána, a fűtött szobában, öntözve próbálkoztam a hajtatással, ezzel lerövidítve a pihenési időszakot. Mindezek előtt az általam vizsgált növények tartásáról és hajtatásáról kellett megfelelő mennyiségű információt keresnem. Az általam vizsgált télálló növények: Crocus (Sáfrány), Fritillaria imperialis (Császárkorona), Hyacinthus orientalis (Keleti Jácint), Iris sibirica (Szibériai nőszirom), Lilium (Liliom), Narcissus (Nárcisz), Tulipa (Tulipán). Kísérleti célra egy Hippeastrum-ot (Amarillisz) is használtam. Kísérleteket végeztem el, annak bizonyítására, hogy a geophyton növények fejlődését lehet befolyásolni egyszerű házi módszerekkel is, nem szükséges hozzá semmilyen bonyolult hűtőberendezés. A változásokat napló készítésével dokumentáltam, valamint a heti változásokról fényképeket készítettem. A 2009-es év decemberében bekövetkezett nagy hideghatás után, hirtelen egy sokkal melegebb periódus jelentkezett, amelynek következtében a hagymás növények kissé megzavarodtak. A házunk előtt található hóvirágok januárjában már 1,5 2 cm-re kibú jtak a földből. De a meleget ismét fagyos idő követte, így a növények akár fagykárosodást is szenvedhetnek. A növényeim tulajdonságait összefoglalva készítettem egy táblázatot. A kísérleteimben és a természetben látottakból fontos következtetések szűrhetők le. Ezek alapján meghatározhatók a kitartó szervek optimális telelési körülményei, következtetni lehet a növényfajok virágzáshoz szükséges környezeti igényeire, ami a kertészetek számára is fontos, mert ez nem csak a vadon élő növényeket érinti, ugyanúgy veszélyezteti a kerti növényeket. Elgondolkodhatunk azon is, hogy vajon a klímaváltozás milyen hatással lesz ezekre a fajokra, meddig gyönyörködhetünk bennük? 19

20 Kollektív Büntetés, avagy a passzív dohányzás Bodor Tamás, Hajnal Máté, 11. évfolyam, Kecskeméti Református Gimnázium, Kecskemét Felkészítő tanár: Sikó Dezső Elsődleges célunk felmérni milyen káros (főleg embertanilag) is valójában a passzív dohányzás. Ezt mérési adatokkal, különböző vizsgálatokkal támasztanánk alá. Először az után kutattunk, hogy milyen mennyiségben találhatók meg a különböző káros anyagok a cigaretta elszívása után kifú jt füstben. Megállapítottuk, hogy pontosan milyen káros anyagok és azok milyen mennyi - ségben kerülnek a dohányzó ember tüdejéből a levegőbe. Az eredmények rámutatnak arra, hogy mennyire káros is valójában a kifújt dohányfüst. (Sőt ezáltal meg tudtuk állapítani, hogy az anyagok hány százaléka marad az emberben egy cigaretta elszívása után, azaz körülbelül mennyire szűri meg az emberi szervezet a dohányfüstöt.) Különböző adatokkal támasztjuk alá, és tudnánk szemléltetni, hogy milyenfokú veszélynek vannak kitéve az itt tartózkodó és szórakozó, de ugyanakkor passzívan dohányzó emberek. A kutatás során kísérleti adatokkal állapítottuk meg, hogy a passzív vagy az aktív dohányzás károsabb-e. Valamint, hogy a passzív dohányzás okozhat-e az aktív dohányzáshoz hasonló betegségeket, tüneteket. Összegzésképpen, pedig elmondanánk, hogy mit is lehet annak érdekében tenni, nemcsak személyenként, hanem globálisan is, hogy saját egészségünk és mások egészségét is, mint egy előregondolkodó nemzedék, sikeresen megóvjuk. 20

21 A napsütő egyszerű és nagyszerű Kántor Zsófia, Horváth Ádám, Lőrincz Péter, 11. évfolyam, Eötvös József Gimnázium, Tata Felkészítő tanár: Szeidemann Ákos A tatai Eötvös József Gimnázium Környezeti fizika szakkörén vetettük fel egy napsütő megépítésének az ötletét még a tavalyi évben. A tanév első hetében megrendezett ökotáborunkban raktuk össze az eszköz első változatát. A második éve működő szakkör keretében olyan fizikai problémákkal ismerkedtünk meg, amelyek a természet komplex megismerésében segítettek bennünket. Iskolánk hangsú lyt fektet a környezeti nevelésre is, több a szakkör munkájához is köthető rendezvényt is szervezünk. Ezek közül kiemelendő a múlt évben megrendezett Nap napja, ahol az iskola diáksága aktívan informálódhatott a napenergia felhasználásának lehetőségeiről. A mi kutatócsoportunk a napsütő megtervezését, megépítését és fejlesztését tűzte ki célul. A napsütőnek több fajtája létezik, mi az ú n. doboz típussal foglalkoztunk munkánkban. Az eszközt két egymásba helyezhető kartondobozból, papírból, alufóliából és csomagolófóliából készítettük. Az alufóliát a tükröző felület kialakítására használtuk, a csomagolófóliával az üvegházhatást biztosítottuk. A sütőtér szigetelésére ú jságpapírokat használtunk. Ezeket a két doboz közé helyeztük. A táborban napsütéses időben 70 C-t si ke - rült elérnünk a doboz belső terében. A méréseket az iskolában egy 300W-os lámpával folytattuk. Eddigi méréseink középpontjában az állt, hogy meghatározzuk a napsütő működése közbeni veszteséget, illetve a sütő terének melegítésére fordítódó hatásos teljesítményt. Mértük a reflektorral való megvilágítás során (melegítési szakasz) a sütőtér hőmérsékletét az idő függvényében, illetve a fényforrás kikapcsolása után vizsgáltuk a hűlési szakaszt is. Komoly a tanórai ismereteinket bőven maghaladó matematikai és fizikai háttér elsajátítása kellett ahhoz, hogy méréseinket kiértékelhessük. A megépített modell hatásfokára 20% adódott, ami elsőre egész jónak mondható. Ez a mérés lesz az alapja fejlesztéseinknek, melyeket további mérésekkel nyomon követünk, hogy megtaláljuk az ideális működés feltételeit. A gyakorlatban kb C-t kell elérni ahhoz, hogy például akár süteményt is süthessünk az eszközben. Előadásunkban az eljárást és az adatok feldolgozását ismertetjük, kitérünk a tervezett további vizsgálatokra is. A szakkör keretein kívül szeretnénk felhívni a diákság figyelmét a napenergia ilyen egyszerű hasznosítási módjára, amivel a fizika is érthetőbbé és élményszerűvé válik. 21