Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye

Átírás

1 Fejlesztı mőhelyek az óvodai fejlesztés szolgálatában. Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye Készítette: Horváthné é Görög Marianna, fejlesztıpedagógus Gyürüsi Sándorné,fejlesztı mentor

2 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Gyermekek a szeretetről Mi a szeretet? Ha jobban szeretnél szeretni, akkor egy olyan baráttal kezdjed, akit utálsz. Nikolett 6 éves Mikor szeret valaki, akkor máshogy mondja ki a neved, valahol érzed, hogy az ő szájában biztonságban van a neved. Zsolti 4 éves A mamim jobban szeret engem mindenkinél. Senki más nem ad nekem esti puszit mielőtt elalszom. Klári 6 éves Tudom, hogy a nővérem szeret engem. Onnan tudom, mert nekem adja az összes régi ruháját, és emiatt neki el kell mennie majd újakat venni. Laura 4 éves A szeretet olyan, mint amikor egy kicsi öreg néni és egy kicsi öreg bácsi még mindig barátok, még azután is, miután jól megismerték egymást. Tomi 6 éves A szeretet az, ami Karácsonykor a szobában van. Ha egy pillanatra abbahagyod az ajándékok kicsomagolását, akkor lehet hallani. Robi 7 éves A szeretet az, ami megnevettet, amikor fáradt vagy. Teri 4 éves A szeretet az, amikor elmondod egy fiúnak, hogy tetszik neked az inge, erre ő ezután minden nap csak azt hordja. Nóri 7 éves A szeretet az, amikor a kutyusom megnyalja az arcom akkor is, ha egész nap nem foglalkoztam vele. Marika 4éves A szeretet az, amikor az étteremben odaadod másnak a sült krumplidat, anélkül hogy te kérnél az övéből. Kriszti 6 éves Forrás: Készítette: KISPIX Gyermekek a szeretetről

3 A TARTALOMBÓL: 1. Munkaterv nevelési évre 2. Vizuális nevelés A primer prevenció fontosságáról Mihály nap Óvodában felhasználható versek, dalok, dalos játékok Mihály naphoz Vizuális nevelés a Jeles napra való készülıdésben A kreativitás fejlesztésének elemei A vizuális nevelés fejlesztı hatása Saját készítéső vásárfiák Szakirodalom ajánlása 3. Zenei nevelés Szakmai nap Egyéni módszerek a ritmusfejlesztésre Szakirodalom ajánlása 4. Drámapedagógia Jelmezbe bújtunk... A Soltis Lajos Színház rövid története Drámapedagógia Dramatizált mesék Szakirodalom ajánlása 4. oldal 8. oldal 41. oldal 54. oldal 5. Játékmegfigyelés A gyermek megismerése a játékban Amit az óvónınek észre kell venni... Szakirodalom ajánlása 102. oldal 6. Esetmegbeszélés 112. oldal 7. Záró mőhelyfoglalkozás 117. oldal 8. Beszámoló a 2006/2007-es nevelési évrıl 121. oldal 9. Mellékletek 123. oldal

4 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, MUNKATERV Összeállította: Gyürüsi Sándorné mentor, fejlesztı óvodapedagógus Elfogadta: Komáromy Györgyné Közoktatási szakértı Véghné Gyürüssy Katalin az Óvodai fejlesztés bázisóvodájának vezetıje Celldömölk, október 20.

5 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Fejlesztı mőhelyünk céljai és feladatai: - A nevelési év kiemelt célja, hogy Fejlesztı Mőhelyünk, Bázisóvodánk segítse kistérségünk óvodáit a fejlesztı szemlélető nevelés megvalósításában. - Továbbra is feladatunk, hogy Fejlesztı Mőhelyünk, az óvodai fejlesztı szakirányú anyagokat győjtse, és minden érdeklıdı óvodapedagógus számára hozzáférhetıvé tegye. - Az óvodai nevelés során felmerülı problémákról - magatartási, nevelési - közösen gondolkodjunk, tapasztalatainkat egymással megosszuk, módszertani ismereteinket gyarapítsuk. Ettıl a nevelési évtıl tervezzük a tagok igénye alapján az Esetmegbeszélı Mőhelyfoglalkozást. - Mivel jelen van intézményeinkben a sajátos nevelési igényő gyermek, ezért Fejlesztı Mőhelyünk célul tőzi ki, hogy a fejlesztıpedagógus és más szakemberek gyógypedagógus, logopédus, gyógytestnevelı - optimális együttmőködésének lehetıségeit feltárja, bemutassa. - A fejlesztı képzésben résztvevı hallgatók részére aktív segítséget nyújtsanak a már végzett fejlesztıpedagógusok (hospitálási, konzultálási lehetıség). A Fejlesztı mőhely munkájában való részvétel minden esetben díjtalan, feltétel az aktuális programokhoz kapcsolt feladat teljesítése. A nevelési évet egy, az összes foglalkozás elméleti, gyakorlati anyagát tartalmazó kiadvánnyal zárunk, melyet kistérségünk minden óvodája megkap, illetve azok, akik elméleti/gyakorlati munkájukkal hozzájárultak Fejlesztı Mőhelyünk színvonalas mőködéséhez. A Fejlesztı Mőhely állandó tagja lehet bárki, - fejlesztı óvodapedagógus, gyógypedagógus, óvodapedagógus, óvodapedagógus hallgató - aki bekapcsolódik a Fejlesztı mőhely munkájába. Idıpontok, szervezés: - Kéthónaponkénti Fejlesztı mőhelyfoglalkozás, elıre kijelölt napon, közösen meghatározott témával. - A foglalkozás órától óráig biztosít konzultációs lehetıséget. - A Fejlesztı mőhelyfoglalkozások megszervezésének (utazás, hely biztosítása) felelıse: Gyürüsi Sándorné Fejlesztı mőhelyvezetı - Az elméleti anyagot, a mindenkori Fejlesztı Mőhelyfoglalkozás felelıse készíti el.

6 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Fejlesztı mőhely állandó tagjai: Gyürüsi Sándorné mentor, fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk, Vörösmarty úti Tagóvoda (95/ ) (30/ ) Gasztonyiné Fódi Zita fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk, Vörösmarty úti Tagóvoda (95/ ) Szijártó Sándorné fejlesztı óvodapedagógus Óvoda Egyházashetye (95/ ) Kovács Ágnes fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk, Napsugár Óvoda (95/ ) Krizsai Eszter fejlesztı óvodapedagógus (20/ ) Káldi Krisztina fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk, Alsóság (95/ ) Némethné Babos Mariann fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk, Napsugár Óvoda (95/ ) Pethıné Takács Zsuzsanna fejlesztı óvodapedagógus Óvoda Mersevát (95/ ) Horváthné Görög Marianna fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus, Óvoda Boba (95/ ) Rózsás Bernadett beszédfejlesztı óvodapedagógus Kistérségi Logopédiai Szolgálat, Celldömölk (20/ ) Vassné Varga Judit fejlesztı óvodapedagógus Óvoda, Kemenesmihályfa (30/ ) Gulyás Róbertné fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus Hajnalcsillag Evangélikus Óvoda, Celldömölk (95/ ) Horváth Csabáné fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus, Óvoda Jánosháza (95/ ) Szabó Judit fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus Közösfenntartású Napköziotthonos Óvoda, Kerta (88/ ) József Gréta fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus Röthy Mihály ÁMK, Német Nemzetiségi Napköziotthonos Óvoda Kislıd (88/ ) Királyné Csiszlér Ilona óvodapedagógus Manóvár Óvoda, Kemenesmagasi (95/ ) Lampért Gyöngyi gyógypedagógus Gáyer Gyula Általános Iskola (95/ ) Osváth Anett óvodapedagógus hallgató (70/ )

7 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Fejlesztı mőhely idıpontjai, témái: 1. foglalkozás: szeptember 29. Téma: Belépı: Helye: Felelıs: Mihály napi vásár Vizuális nevelés a Jeles napra való készülıdésben Saját készítéső vásárfia Napköziotthonos Óvoda, Boba Horváthné Görög Marianna 2. foglalkozás: november 3. Téma: Belépı: Elıadó: Helye: Felelıs: Ki játszik ilyet, majd megmondom milyet A zenei nevelés fejlesztı hatása Ritmus és mozgás: 5 db egyéni módszer a ritmusfejlesztésre (egyenletes ritmus, kettes lüktetés, dalritmus fejlesztésére) dr. Szarka Júlia fıiskolai docens, ELTE TÓFK Városi Óvoda, Celldömölk, Koptik Odó úti Székhelyóvoda Gyürüsi Sándorné 3. foglalkozás: január 18. Téma: Belépı: Helye: Felelıs: Drámapedagógia 1 db dramatizált mese leírása Soltis Lajos Színház, Celldömölk Gyürüsi Sándorné 4. foglalkozás: március 22. Téma: Belépı: Helye: Felelıs: Játékmegfigyelés, mint a gyermek megismerésének egyik módszere 3 db egyéb egyéni módszer a gyermek megismerésére Óvoda Jánosháza Horváth Csabáné 5. foglalkozás: május 17. Téma: Belépı: Helye: Felelıs: Esetmegbeszélés 1 db felmerülı nevelési probléma leírása háttér-információkkal Városi Óvoda, Celldömölk, Koptik Odó úti Székhelyóvoda Kovács Ágnes Zárófoglalkozás: június 9. A foglalkozásokon való részvételre jelentkezni a 06-95/ telefonszámon kell, a foglalkozást megelızı héten.

8 Mihály napi vásár Vizuális nevelés a Jeles napra való készülıdésben Horváthné Görög Marianna fejlesztı óvodapedagógus szeptember 29. Napköziotthonos Óvoda, Boba Óvoda, Boba

9 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, A primer prevenció fontosságáról (1) Horváthné Csapucha Klára fejlesztıpedagógus, vizuális szakelıadó Elsısorban az óvodai nevelést végzı pedagógusok figyelmét szeretném felhívni a prevenció, még pontosabban a primer prevenció fontosságára. Ezen azokat a játékos megoldásokat értem, amelyeket az óvónı a gyerekek ismeretében mindennap alkalmaz, és ezzel csökkenti vagy meg is akadályozhatja a részképesség-gyengeségek kialakulását. A gyerekeknek ezért mielıbb találkozniuk kell tudatosan tervezett játékos helyzetekkel, játékeszközökkel, amelyek az életkori és érettségi szintjüknek megfelelıen segíthetik a fejlıdésüket. Tehát nagyon fontos, hogy hogyan, mivel játszanak, és mikor kezdjük el a prevenciót! A hangsúlyt a mielıbb szóra helyezem, mert gyakran két-három év is eltelik, és csak akkor vesszük észre az elmaradást, a lassabb ütemő fejlıdést. Húsz évig voltam óvónı, és utána tíz évig fejlesztı nevelési tanácsadóban. Sokszor csak az iskolaérettségi vizsgálaton derült ki a lemaradás jellege vagy súlyossága. Ilyenkor a heti egy-kétszeri fejlesztıalkalmak is kevésnek bizonyultak a felzárkóztatásra, de legnagyobb gondot az iskolakezdésig még hátralévı rövidke pár hónap jelentette. Fél év alatt kellett pótolni az elmúlt évek során meg nem szerzett ismereteket. Fájt a szívem a sok elmulasztott lehetıségért és a spontán érdeklıdés vezette örömteli ismeretszerzés elvesztéséért. Ezt a korrektív, felzárkóztató munkát tőzoltásnak tekinthetjük az iskolakezdés elıtt, ami megvisel gyermeket, szülıt és óvónıt egyaránt. Mi az oka annak, hogy bár az óvodai nevelési program pedagógiai útmutatójában mindig hangsúlyozta az egyéni bánásmód elvét, mégis annak alkalmazását érzelmi alapon mindenki lelkiismeretére bízta? A régi kötelezı foglalkozások kéthasábos vázlataiban mindent meg kellett terveznünk, még a gyermeki reakciót is. De bármennyire igyekeztünk is, igen kevés egyéni figyelemjutott a 42 körbeülı gyermek közül egynek-egynek. A frontális munka nem kedvezett az egyénnek. És az egyéni megismerést, fejlesztést nem is tanultuk a fıiskolán, amit csináltunk, azt önmőveléssel szedtük össze, és anyai ösztöneinket használva alkalmaztuk. Majd jött a nagy szabadság, mindent csak kezdeményezve, úgy motiválva, hogy mindenki odajöjjön. De ez sem volt az igazi, a másik véglet buktatóit is gyorsan felismertük! Talán itt kezdıdött el, hogy nagyon sokan elbizonytalanodtunk, és a hatékony megoldás reményében többféle módszert próbálgatva kerestük a nekünk és gyermekeinknek legmegfelelıbbet. A legnagyobb gond szerintem, hogy tanulmányaink alapján a fejlesztésnél még ma is csak foglalkozásokban tudunk gondolkodni, és a játékot, játékos fokozatosságot ritkán alkalmazzuk. Miért van az, hogy sok pedagógus számára a fejlesztés, fejlesztıjáték komoly óvó nénit és mosolytalan gyerekeket jelent? Egy országos továbbképzésen láttam olyan bemutató videofilmet, ami ilyen szellemben állított példát a résztvevık elé. Jól felkészült, a gyermekek szintjét ismerı pedagógus olyan unalmasan vezette a játékot, mint a legzordabb iskolában. Mindenki unatkozott, feszengett, még a felnıtt is. Ha játszunk, azt tegyük vidáman, egész szívünket beleadva! Azt, hogy közben differenciálunk, megfigyeléseket teszünk és fejlesztünk, azt a gyerekeknek nem szabad észrevenni. Az oldott, játékos légkör az érzelemvezérelt óvodásoknál alapkövetelmény! Ezt csak játékosan, a gyerekek ismeretében tehetjük magabiztosan és hatékonyan. (1) Forrás: Kisgyermekek, nagy problémák címő kapcsos könyv, (2B) március, RAABE Kiadó

10 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Mihály nap A nem is olyan régi idıkben a szeptember hónap egyik legkiemelkedıbb napja, Szent Mihály napja volt. A természetben, az idıjárásban ilyenkor változás áll be: pl. Az idı hidegebb lesz, ilyenkor szakad meg a fő gyökere, a halak a víz fenekére húzódnak, megkezdıdik az ıszi vetés. Szent Mihály napja az ısi napéjegyenlıség tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában. İszi évnegyedkezdı nap. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Az állattartók ilyenkor hajtották vissza a faluba a legelıre hajtott állatokat. Ez a nap, a pásztorok elszámoltatásának, szegıdtetésének idıpontja volt. E nappal megkezdıdött az ún. kisfarsang ideje. Vigadalmakat, lakodalmakat Katalin napjáig (november 25-ig) lehetett tartani, így lett a lakodalmak ıszi idıszaka. Ilyenkorra már megforrt az újbor, beindult a pálinkafızés. Ez az idıjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban fızzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására. Szent Mihály napján sok helyen tartottak vásárt. Ilyenkor szerezték be az emberek a téli holmit. Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok. A távolabbi helyekrıl akkor még lovas kocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjártók, a szőrszabók stb. Sok árus mondókával csalogatta a vevıket. De nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék, amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek E naphoz kapcsolódik nıi munkatilalom: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Óvónıi elbeszélés a vásárról gyermekeknek (2) Szeptember 29-e Mihály nap, vásár nap. Régen nem volt ilyen sok szép üzlet, mint ma. Aki vásárolni szeretett volna, vagy eladni, elment a vásárba. A nagy városokban tartották a vásárokat. A távolabbi helyekrıl, akkor még lovaskocsival, vagy ökrösszekérrel mentek a vásárba. A vásártér zsivaját már messzirıl lehetett hallani. Az óriási sokadalomban mindenki tudta mit, hol keressen, mert az árusok mindig ugyanazon a helyen, ugyanabban a sátorban kínálták portékájukat. Ma már sok mindent a gyárban állítanak elı, amit régen kis mőhelyeikben a mesteremberek készítettek. Az elkészült portékákat a mesterek a vásárba vitték eladni. Így árulták a vargák a bocskort, a csizmadiák a csizmát, a kádárok a hordót, a szíjártók a lószerszámot, a szőrszabók a jó meleg, szépen díszített cifraszőröket. Árultak itt gombot, kötelet, madzagot. Sok árus mondókával csalogatta a vevıket. Itt árulták a fazekasok a sok szép cserépedényt, tálakat, korsókat, tányérokat. Cserépbıl még perselyt is készítettek. Ebbıl sokan vettek vásárfiát". A vásárfia az az ajándék volt, amit a vásárból vittek haza. Régen is, most is árulnak a vásárban a mézeskalácsosok: mézes babát, mézes huszárt, mézes szívet. A mézes szívet szívesen vették a fiúk a lányoknak. Árulják a vásárban a sokféle kosarat, amit vesszıbıl, gyékénybıl készítenek a kosárfonók. Nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek. A vásár befejeztével mindenki hazavitte a megmaradt áruját. (2) Forrás: Napról napra a mi kalendáriumunk címő könyv 2. átdolgozott kiadás 17. oldal, szerzık: a Sinai Miklós utcai Óvoda Nevelıtestülete Kiadó: Pedellus Bt. Debrecen

11 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Megfigyelések: Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkıztet (Szent Mihály napja után hidegre fordul az idıjárás, Szent György napjával (április 24.) melegszik.) Ha Szent Mihály napján még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske (Ha ezen a napon még itt vannak a fecskék, új-évig nem lesz nagy hideg, karácsonykor is enyhe idı várható.) Szent Mihály lova deres, behozza a telet Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér. (Az égbolt legkönnyebben fölismerhetõ csillagképe a Göncölszekér, amelyet sok vidékünkön Szent Mihály szekerének neveznek. Mihály-nap felé az idõ Kelet felől jön a felhõ, Sírnak-rínak a bárányok, Szegõdnének a juhászok. (E napon számoltatják el a pásztorokat. Ha becsülettel gondozta a jószágot, a pásztor ekkor kapja meg éves bérét. Mulatságot is rendeznek, amely reggelig tart, majd a pásztort táncolva kísérik hazáig.) Aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérek tanácsot! Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet." Szent Mihály nap után a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás. Szent Mihály nap után megszőnik a mézelés. (Pihenıre térnek a méhek.) A Mihály napi mennydörgés szép ıszt, de kemény telet jelent. Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár. Ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe. Horváthné Görög Marianna fejlesztıpedagógus

12 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Versek: Óvodában felhasználható versek, dalok, dalos játékok a Mihály naphoz Csokonai Vitéz Mihály: Mihály-napi álom Misi, Misi, Miska, mit eszik a macska? Kívánom is, hogy vidáman egyenek és igyanak Barátságos indulattal s víg szívvel mulassanak. Mind Mihály, mind a nem Mihály, akik itt örvendeznek Töltsenek sok szép szerencsés esztendıket. Éljenek! Weöres Sándor: Vásár címő versébıl: I. Olcsó az alma, Itt van halomba, Aki veszi, meg is eszi, Olcsó az alma! IV. Van-e csizma eladó, Hóba-sárba mindig jó? Van kis csizma eladó, szép varrás a szárán, Hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám. II. Kis trombitát vegyenek, Pirosat, fehéret, Lilát, sárgát, kéket! Mézesbábot vegyenek, Tükrös-szívet, szépet! Van-e ködmön eladó, Szélbe-fagyba mindig jó? Van kis ködmön eladó, szép hímzés a vállán, Hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám. V. Érkezik a vándorcirkusz, Hoznak elefántot, Tarka bohóc vezeti, Füsti Pisti követi, ilyet sose látott. VII. Jó márc a cseberben, Csuprom telemertem. Tele van a csuprom, Idd már, ki ne fusson. Weöres Sándor TÁNCNÓTA - Van-e szoknya eladó, tarkabarka suhogó, a derékra simuló, nyárba-télbe jó? - Nincsen szoknya vehetı, csak egy régi lepedı, ráncos, rojtos, repedı, üsse meg a kı - Van-e csizma eladó, patkós sarka kopogó, szattyán-szára ropogó, sárba-vízbe jó? - Nincsen csizma vehetı, csak egy rozzant tekenı, ócska egér-etetı, üsse meg a kı.

13 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Kormos István: Vásár - Kicsi Kati, Hová mész? - Piacra. - Minek mész a piacra? - Vásálni. - Mit vásálsz a piacon? - Káposztát. - Kinek vásálsz káposztát? - Kecskémnek. - Szereti a káposztát? - Szereti. - Mit csinál, ha hazamész? - Hamm! Azonnal megeszi! Osváth Erzsébet: Balambér Van egy kutyám, Balambér. Elcserélem galambér! Vagy eladom jó áron vasárnap a vásáron. Akkor aztán vehetek hat galambot, vagy hetet! De hát mivel etetem? Tiszta búzám nincs nekem. Balambérnak jó a csont. A kosztjára semmi gond! Balambér a barátom. Ha eladom, nem látom. Nem adom én Balambért sem pénzért, sem galambért! Varsa Zoltán: Félrehallós bolt - Van-e kérem naspolya? - Az én lányom Orsolya. - Hát színes búgócsiga? - Nem megyek én lagziba. - Kellene egy babaház. - Majd ha nyáron hideg ráz. - Akkor piros telefon. - Két forint egy nagy pofon! Pinczéri Judit: Piacon - Mit kóstolgat, néném asszony? - Tejföl fölit, édes lelkem! - Ki kevesellné azt, néném asszony? - Macskám orra, édes lelkem! - Mit tenyerezget, néném asszony? - Gyöngynek súlyát, édes lelkem! - Ki ítélné azt, néném asszony? - Madaram szárnya, édes lelkem! - Mit lógázgat, néném asszony? - Huszárkardot, édes lelkem! - Kinek lenne az, néném asszony? - Deli-pötty unokámnak, édes lelkem! Végh György: Kakasom, kakasom Kakasom, kakasom, udvari kakasom, nincs kosaram, se kasom, nem tudlak eladni a piacon, Minek vagy akkor kakasom: Udvari kakasom? Kányádi Sándor: Elment Péter Elment Péter tököt venni, elfelejtett pénzzel menni. Hogy a sült tök? Ennyi s ennyi. De nem volt mit elıvenni. Elmaradt a sülttök-vétel, étlen maradt szegény Péter. Démény Ottó: Boltos Te leszel a boltos Én meg a vevı: - Mondja kérem, mi tetszik? Minden vehetı! Egy pénz, két pénz, három pénz Csokit, nápolyit? - Csomagolja nagy papírba már megint esik.

14 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, T. Nagy Sándor: Mókavásár Eladó, eladó Kiáltja az eladó. Van itt minden Ami kell Ez sípol, az kelepel. Amaz pedig kalapál Áll a vásár, áll a bál. Cirókából, marókából Friss szállítmány érkezett! Egyedembıl, begyedembıl Tessék, kérem, két szelet. Megéri, nem drága Három bukfenc az ára. Fecske Csaba: Nagy vásár volt Nagy vásár volt Tücsökfalván Ott aludtam éjjel Szalmán. Reggel a vásárba mentem Három kismalacot vettem. Addig számolgattam ıket Amíg a háromból öt lett. Hét malaccal hazamentem S mind a tizet Fölneveltem.

15 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Mondókák: Tessék, tessék jó portéka, egynek sincsen maradéka, ma még vehet, holnap mehet. Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet, sósat, sósat, jó ropogósat. Aki vesz, annak lesz, aki nem vesz, éhes lesz. Olcsó az alma, itt van halomba. Aki veszi meg is, eszi, olcsó az alma. Ide nézz, törökméz Fele cukor, fele méz. Mézes bábot vegyenek, tükrös szívet, szépet. Ide nézz, oda nézz, fele cukor, fele méz. Egy üveg alma két üveg alma három üveg alma négy üveg alma öt üveg alma hat üveg alma hét üveg alma nyolc üveg alma kilenc üveg alma tíz üveg alma Ha nem tiszta, vidd vissza Ott a cica, megissza. (hintáztató) Beérett már a kökény, szedjük tele a kötényt. A héja már fekete, Mókus is győjt télire. Cselédfogadásról (csallóközi énekszöveg): Mikor a szógát fogadják, Öcsémuramnak szólítják, De amikor már megkapták, Csak fıtt krumplival táplálják Erre, erre ifiasszony, más boltosra ne hallgasson. Ma még vehet, holnap mehet. Perecet vegyenek, frissek, még melegek, Ropogósak sósak, szépen mosolygósak. Csere, bere fogadom, többet vissza nem adom, Aki lovát eladja, többet vissza nem kapja. Fehér cipó sós túró Éhség ellen igen jó. Túrót vettem, el is tettem, már nem tudom, hová tettem. Nem eladó a túrócska? Nem eladó, nem eladó, csak a vásárba való. Ez a malac piacra megy Ez itthon marad Ez kap finom pecsenyét Ez semmit sem kap. Ez a kicsi visít nagyot ujjí- ujjí éhes, vagyok. Aludj baba, aludjál, feljött már a csillag. Aranyos kisbárány hazafelé ballag. Így törik a diót kopp, kopp, kopp, Úgy meg a mogyorót ropp, ropp, ropp. (ökölütögetı) Piros alma csüng a fán szakíts le te barna lány. Leszakítom, megeszem, mert az almát szeretem. Vevıcsalogató: Asszonyok, asszonyok gatyamadzag, pöndölmadzag, vékony madzag, vastag madzag, széles madzag, keskeny madzag, fehér madzag, sárga madzag, Nem dicsérem, jól megmérem, Tessék kérni!

16 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Dalok, dalos játékok: Forrai Katalin: Ének az óvodában: Gyí, te paci Itt a köcsög Jákobnak volt hat fia Kipp, kopp, kalapács Sárga cukor, veres bor Cicukám, kelj fel Egy üveg alma Elvesztettem zsebkendımet Hej, a sályi piacon Töröm, töröm a mákot Ennek a kislánynak Tekeredik a kígyó Most jöttem Bécsbıl Benn a bárány, kinn a farkas Egyet termett a mogyoró Hogy a csibe? Túrót ettem Elvesztettem páromat Egy kis malac, röf-röf-röf Azt mondják, hogy a cipı Kicsi üst, nagy a füst Megy az öreg Ádám Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában: Kimenék a szılıhegyre Elmentem a piacra Hej, két tyúkom tavali Jánoshídi vásártéren Én elmentem a vásárba

17 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Vizuális nevelés a Jeles napra való készülıdésben A természetes anyagok az óvodásoknál rendkívül jól használhatóak. Mindenkit bátorítok a győjtésre. A levelek, kövek, termések, kagylók, pisztáciahéj, dióhéj, maradék bırdarabok, madzagok, papírdarabok, stb. felhasználása jobb, mintha egyszerően a szemétbe dobnánk ıket. A kreativitásban amúgy is jeleskedı óvónénik kellı mintát, segítséget nyújthatnak a kíváncsiskodó szemeknek, kezecskéknek. A kisgyermekek a természetes anyagokkal való tevékenység közben megismerkednek a tárgyak természetes adottságaival, megtanulnak figyelni, alkotni, és érintkezésben maradni a változó világgal. Ezáltal kifejlıdhet egy gondoskodó attitőd a Földdel szemben azáltal, hogy megtanulják az újrafelhasználást: az anyagok hasznosítását ahelyett, hogy a szemétbe dobnánk azokat. A kisgyermek kísérletezik, téved, kipróbálja saját ötleteit, megítéli azokat, és tovább próbálkozik. Tapasztal, és élvezi az alkotó folyamat izgalmát. Nincs jó vagy rossz végeredménye a feladatoknak, csak az alkotás folyamatának élvezete, öröme. 1. Főzés Ennél a feladatnál olyan alapanyagok szükségesek, amelyeket a kertbıl, az erdıbıl, a partról vagy más természetes helyrıl szereztünk be. Lehetnek különféle magvak, termések, stb. Néhány alapanyagot főzés elıtt vízbe kell áztatni, hogy könnyebben dolgozhassunk vele. A cérna befőzése a tőbe, a tő használata figyelmet, finom ujjmozgást, pontos szem-kéz koordinációt, megfelelı erısségő nyomatékot, türelmet igénylı feladat. A növekvı lánc azonnali, látványos sikerélményt nyújt. Nehezítésképpen sordíszt, mintákat is főzhetünk. Nagyon kedvelt tevékenység, csoportszobában és kint az udvaron is végezhetı, reggeli gyülekezési idıben, délelıtt és délután is. A hozzávalókat egy nagy tálcán tároljuk, és ezt a tálcát visszük oda, ahol épp főzünk. 1. Beáztatjuk a kukoricát, babot 3. Főzünk a csoportszobában. 2. Eleinte még sokat segítünk. 4. Főzünk kint a babaházban is.

18 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Kivágott gyümölcsformára papír gömbölyítése, ragasztása Fıképpen kicsiknek, illetve az ujjak finom mozgásának fejlesztésére, kéztıcsontok erısödésének segítésére, szem-kéz koordináció, csukló finom mozgásának fejlesztésére, figyelem fejlesztésére alkalmas tevékenység a papírgalacsin gömbölyítése. A különféle papírmunkákból megmaradt vékony, győrhetı darabokat cipıs dobozba győjtjük, és ilyenkor kerülnek felhasználásra. Elıször elkészítettük a papírgalacsinokat, majd ebben az esetben gyümölcsformákat töltöttünk ki velük. 3. Termésekbıl lenyomat készítése Félbevágott gyümölcs, zöldség befestése, nyomat hagyása papíron. Ecsethasználattal való ismerkedés úgy, hogy itt nem a festés a lényeg. Ebben az esetben vízfestéket használtunk. 4. Levéllenyomat satírozása zsírkrétával A levélre, levelekre ráterítjük a nem túl vastag papírt, és a zsírkréta oldalával, vagy a vastag színes ceruzával átsatírozzuk, átdörzsöljük a levél felett a papírlapot. Érdekes azt megfigyelni, hogyan jelennek meg a levelek másolatai, különösen a fonákjának erezete a lapon, miközben szorgalmasan satírozunk. A levelek különféle elhelyezésével, különféle színek használatával egyszerő képeket is készíthetünk, ha már gyakorlottak vagyunk. A késıbbiekben majd ezzel a technikával veszünk lenyomatot a különféle fák törzsérıl, és egyéb tárgyakról a környezetünkben, de ezzel a technikával készítettünk a vásárhoz aprópénzt is.

19 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, İszi mandala színezése A mandala szó, az ısi indiai szent nyelvbıl, a szanszkrítbıl származik. Jelentése: kör, ív, körszelet, korong. Jung szerint a mandala alapmotívuma a személyiség központjának megtapasztalása, valamiféle középpont, ami mindennel összefüggésben van, és az abból kiáradó energia ellenállhatatlan kényszerben mutatkozik meg, hogy törekszünk azzá válni, amik vagyunk. A mandalafestés a teljesség, a belsı egyensúly, és az erı felismerésén keresztül tud bennünket megnyugtatni, ellazítani, kreatív energiánkat mozgósítani, és gyógyítani. A szimmetrikus, geometriai formákon túl, vannak kifejezetten gyermekeknek készült mandalák, melyek évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódnak témájukban. A kisgyermekek szívesen festik, színezik ezeket. 6. Termések ragasztása síkban, térben Finommozgás, figyelem, képzelet, fantázia, vizuális ritmus tartása, monotóniatőrés fejlesztésére alkalmas tevékenység az apró termések ragasztása. Eleinte sík felületet töltünk ki vele, majd a különféle formákat, fıként köröket díszítünk vele, a mandalánál megszokott szimmetrikus módon. Késıbb ugyanezt a tevékenységet gömbölyő felületen, pl. hungarocellgolyón végezzük. A hungarocell-golyó nem egyenes, de sima felület, forgatni kell, és azzal a problémával kell leginkább megküzdeni, hogy a már fent lévı termések, a forgatás hatására ne essen le. Nehéz rá ritmust, mintát kirakni, mert nem lehet hosszan látni rajt a már felragasztott ritmust, ezért fordítani kell, hogy visszanézzük, vagy emlékezni kell rá.

20 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Termésbábok készítése A kisgyermekeket érdeklı aktuális dinoszaurusz téma természetesen megjelent az alkotásokban. Az összeállításban sokféle rögzítési módot kipróbáltunk, felhasználtunk.

21 Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk, Pisztácia csörgı (3) A kalapácsolás, lyukasztás, szem-kéz koordinációt fejleszt, fontos a pontosság, a nyomaték, az ütés erıssége. Azonnal van visszajelzés, mert kilyukadt vagy nem lyukadt ki differenciálás: lesz aki csak kalapálni fog anélkül, hogy kilyukasztaná a bırt. Vágjunk fel kb cm-es darabokra fonalat, vagy vékony madzagot, majd ezekre főzzük fel a kilyukasztott pisztáciákat. A pisztáciahéjakra fel is csomózhatjuk ügyesen a félbehajtott szálakat. Két szomszédos lyukba főzzünk be 3-3 felkötött pisztáciahéjat, majd csomózzuk ıket össze úgy, hogy a héjak kb. 2 cm-re lógjanak túl a lyukon, és a csomó, a félbehajtott bır belseje felé nézzen. A csomón túllógó fonalat vágjuk le. Folytassuk ugyanígy a többi lyukkal is a téglalap mindkét végén. A pisztáciahéjakra fúrjunk akkora lyukakat, hogy a fonalat át tudjuk húzni rajtuk. Ezzel a lépéssel elıkészítjük a pisztáciákat ahhoz, hogy a gyermekek tudjanak dolgozni velük. Ezután lefesthetjük különbözı színekkel, vagy lakkozhatjuk tetszés szerint. A bırbıl vágjunk ki 17 cm x kb. 5-6 cm-es téglalapokat. Lyukasztóval készítsünk rá lyukakat. A felnıttek kétfelé hajtva egyszerre is át tudják ütni a két oldalt egyszerre. Végül a bırdarabot hajtsuk félbe, a két oldalán rögzítsük azzal a fonallal, amire a pisztáciahéjakat főztük fel, vagy vékony bırdarabbal, a saját anyagából. (3) Forrás: Praktika havilap VIII. évfolyam, 9. szám, 23. oldal, (2004. szeptember) Sanoma Budapest Kiadói Rt.