kezd elveszíteni az élet

Átírás

1 EQUAL A/077 PROEJKT akiket kezd elveszíteni az élet Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok személyközpontú oktatása, érettségire felkészítése Zárótanulmány 1

2 TARTALOM Kiknek az iskolája a Belvárosi Tanoda? Komplex, személyre szabott megközelítés 1. A tanulás A személyközpontú megközelítés Hogyan fogunk hozzá? A pár választás Az egyéni haladási ütem Az alapszerződés és a karrierterv Az órarend és a tanulmányi szerződés A tanórák A kiscsoportos oktatás A tananyag elrendezés: kurzusrendszer A vizsga Az értékelés Az érettségi vizsga 2. A segítő munka Az osztályfőnök helyett segítő pár A segítő munka és a Tanoda stábműködtetése 3. A szabadidő A szabadidős és közösségi tevékenység 2

3 Kiknek a z isko lája a Belvá rosi Tan oda? A Belvárosi T anoda A lap ítv ányi Gim náz iu m olyan fiatalokkal foglalkozik, akik jártak valamilyen középiskolába, de abbahagyták, kimaradtak onnan. Kimaradtak, mert valamilyen okból nem tudtak megfelelni az iskola elvárásainak. Ezen okok sokfélék és mindegyik hátterében általában súlyos probléma húzódik meg. A tanárok az iskolákban azt érzékelik, hogy ezek a gyerekek nem tudnak beilleszkedni a hagyományos iskolarendszerbe. Ők a problémát észlelik. Problémás a gyerek magatartása, a teljesítménye, nem elég együttműködő, baj van az egész iskolai jelenlétével, társaihoz és a tanárokhoz való viszonyával. Ezek a rossz gyerekek. Persze nemcsak ilyen látványosan problémás gyerekek vannak. Van, aki nem csinál maga körül zűrt, senkit zavar, így a tanárt sem, mégis kívülálló marad, nem jut el hozzá az iskola üzenete, először lélekben, később fizikailag is elmarad: kimarad az iskolából. Eleinte saját elhatározásból később már csak a szülők nyomására újabb iskolákban próbálkozik, de az eredmény, a kudarc ugyanaz, sőt egyre nehezebb felvenni a ritmust, egyre gyorsabban szorul a perifériára. A vége megint a kimaradás. Ezek a gyerekek a sorozatos kudarcok után amik nem ritkán igazából már az általános iskolában elkezdődnek elvesztik motivációjukat a tanulás iránt, szorongóvá, vagy éppen dacossá, ellenségessé válnak. Elvesztik bizalmukat az iskolával, a felnőttekkel szemben. Elszigetelődnek, elmagányosodnak, kallódnak. Van, aki egyre zűrösebb helyzetekbe, társaságba keveredik, kapcsolatba kerül az alkohollal, a droggal, esetleg a bűnözéssel, és így egy deviáns életút felé sodródik. Van, aki teljesen bezárkózik. Egész nap otthon ül a tévé előtt, egyre kevésbé hiszi el magáról, hogy képes bármire is, tevékenységeit lassan elhagyja, eluralkodik rajta a depresszió. Ezek a gyerekek a serdülőkor nehéz időszakában elvesztik lábuk alól a talajt, kezük ügyéből a kapaszkodókat. Valójában azonban szeretnének visszakerülni kortársaik közé, a társadalomba, amihez első lépésként az iskola, a tanulás, az ő megfogalmazásukban: az érettségi vezet. Diákjaink életkora 16 és 25 év között van. Ekkorra már sok iskolán, válságon, nem ritkán krízisen is túl vannak, és ha változtatni nem is tudnak életükön, megfogalmazzák problémáikat, és segítséget kérnek. A fiatalok tanulását több tényező is akadályozza. Egyrészt az iskolafóbia, az önbizalom és a motiváltság hiánya, másrészt azok a személyes problémák, amik a háttérben meghúzódnak. Ezt a két akadályt egyszerre kell kezelni, legyőzni ahhoz, hogy a fiatalok a tanulásban, s később saját életükben is sikeresek legyenek. Ezért a Tanoda egyrészt egy sajátos személyközpontú tanítási, tanulásszervezési módszert 3

4 használ, ami minden diák számára biztosítja, hogy egyéni képességeinek, tudásának, állapotának megfelelően haladjon. Másrészt egy olyan pszichoszociális támogatórendszert alkalmaz, amely azt segíti, hogy a fiatalok testi, lelki, szociális állapota javuljon, életvezetési és pszichés problémái megoldódjanak. Ezek a nehézségek persze egymást erősítik. Ha a háttérben húzódó problémákban pozitív irányú változás történik, ha oldódik a szorongás, a belső feszültség, ha fejlődik az önismeret, nő az önbizalom, növekszik a tanulás és a külvilág felé fordítható figyelem, akkor jelentkeznek az első tanulmányi sikerek. Ugyanakkor, ha az órákon, vizsgákon akár apró sikereket érnek el, ez erősíti az önbizalmat és segít a problémák feldolgozásában. A Tanoda legfontosabb két eleme tehát erősíti egymást és így segít a fiataloknak céljuk az érettségi megszerzése és a problémáival megbirkózni képes felnőtté válás elérésében. A hozzánk jelentkező fiatalokra általában jellemző a labilis pszichés állapot, a nem reális önértékelés, az önbizalom, értelmes tevékenységek, célok, jövőkép hiánya. Többségük zárkózott, bizalmatlan, nehezen alakítanak kapcsolatokat. A felnőtt társadalmat és életformát csalódásból és kiábrándultságból, a felnőttek fiatalokkal szembeni intoleranciájának tapasztalatából gyakran elutasítják. Szeretethiány, az érzések őszinte vállalásának hiánya jellemzi őket. Mind az érzelmi életükben, emberi kapcsolataikban (szülő, pedagógus, kortárs), mind az iskolai életben kudarcok sorozatával érkeznek. Mindemellett tanulási problémáik vannak, melyek hátterében éppen az említett illetve egyéb speciális problémák húzódnak meg. Tanulási nehézségeket okoz a koncentráció zavara, a rövid ideig tartó, nem kellő mélységű, szaggatott, szakaszos figyelem; tanulás módszertani, tanulástechnikai hiányosságok; analizáló (jegyzetelési, lényeg kiemelési, vázlatolási) és szintetizáló (összefüggések felismerése) nehézségek. A mindezekből fakadó szorongás képtelenné teszi őket az iskolai teljesítményre. Célunk és feladatunk az említett mentális, pszichés állapot és a belőlük fakadó problémák kezelése, megszüntetése. A Tanoda minden eleme azt szolgálja, hogy a fiatalok olyan légkörben éljenek velünk nap mint nap, amely képessé teszi őket a tanulásra, és a változásra. Csökkentjük, megszüntetjük szorongásaikat, tükröt tartunk, amelyben valódi önmagukat látják, erősítjük önismeretüket, növeljük önbizalmukat. Talán a legfontosabb, hogy olyan közeget, oldott légkört teremtünk, ahol kortárs kapcsolatokra lelhetnek, és értelmes elfoglaltságot találhatnak. Mindezt komplex személyre szabott módszerrel valósítjuk meg. Komplex, személyre szabott megközelítés Komplex, személyre szabott tanulási program és módszerek biztosítják a diákok számára az egyéni haladási ütem megvalósulását és segítik őket a középiskola elvégzésében, az érettségi vizsga letételében. Legfontosabb eszközünk a személyes kapcsolat. Olyan kapcsolatot alakítunk ki a fiatalokkal, amelynek alapja nem az iskolai szerepből fakad (pedagógus diák), hanem a kölcsönös bizalomból. Ez teremti meg az őszinte légkört, és alapozza meg az együttműködést, s a közös munkálkodást. Ezért a Tanoda kis iskola, kb. 100 diák jár ide. Ennél több fiatalra nem tudnánk annyi figyelmet, törődést, szeretet fordítani, amennyi problémáik megoldásához és az iskola elvégzéséhez szükséges. 4

5 1. A tanulás A Tanodát megkereső fiatalok valóban komoly tanulási problémákkal küzdenek, melynek azonban okai nem az értelmi képességeik gyengeségében, hanem éppen személyes problémáikban rejlenek. Feladatunk ezért kettős: egyrészt fel kell oldani szorongásukat, sikerélményekhez kell segítenünk őket a tanulás terén is, másrészt fejleszteni kell tanulási képességeiket. A személyközpontú megközelítés A fiatalok bekerülése utáni első néhány hónapban igyekszünk megtalálni a tanulási probléma okát, és ha kell, egyéni fejlesztéssel, de elsősorban csoportba integrálva, próbáljuk meg fejleszteni tanulási képességeiket, tanulási sikerekhez juttatni őket, erősíteni önbizalmukat. Munkánkat személyközpontúság és módszertani sokszínűség jellemzi. Igyekszünk mindenb diákhoz megtalálni a kulcsot, azokat a módszereket, megközelítéseket, tananyagokat, amelyek az adott diák problémájára megoldást jelenthetnek, hozzásegítik őket a sikerekhez. A diákok és tanulási gondjaik mögött meghúzódó problémáik is igen különbözők, nincsenek mindenkire érvényes, minden diák esetében működő megoldások, ezért nem a rutin, hanem a kreativitás és a rugalmasság kell, hogy jellemezze munkánkat. Minden tanórába igyekszünk beépíteni a tanulásmódszertan elemeit. Ennek célja, hogy elsajátítsák, illetve fejlesszék a lényegkiemelés, a jegyzetelés, a vázlatkészítés technikáját, fejlődjön a diákok szövegértése, képesek legyenek egy szöveget a megértés után megtanulni és felidézni, visszamondani, valamint alkalmazni, azaz a hozzá kapcsolódó feladatokat megoldani. Mindezeket nem külön tanóra keretében végezzük, hanem minden tantárgy bármely tananyagát ezen módszerek segítségével dolgozzuk fel. Célunk, hogy végső soron diákjaink megszerezzék az önálló tanulás, és egyáltalán: a tanulás örömének képességét. Úgy látjuk, hogy igaz a közhely: a XXI. század változó világában csak a nyitott, az élethosszig való tanulásra alkalmas személyiségek tudnak boldogulni. Hogyan fogunk hozzá? A pár választás Amikor az új diákok elkezdik tanulmányaikat a Tanodában, nem soroljuk őket osztályokba, hanem személyenként kezdünk foglalkozni velük, és ez így marad, amíg ide járnak. Az első hetek az ismerkedés jegyében telnek. Fontos, hogy oldódjanak szorongásaik, ezért sok beszélgetést kezdeményezünk a szünetekben és az órákon. Igyekszünk megnyilvánulási lehetőséghez és sikerélményhez juttatni őket. A diákok is méregetnek minket. Erre bíztatjuk is őket, hiszen néhány hét után a tanárok közül segítő párt kell választaniuk. Azt a személyt, akivel a leginkább megtalálják a hangot, akiben leginkább megbíznak, akivel várhatóan leggördülékenyebb lesz az együttműködésük. Tehát nem a tanárhoz rendeljük a diákokat (osztály, osztályfőnök rendszer), hanem ők választják ki azt a felnőttet, aki segítőjük lesz. Ekkor 5

6 kezd épülni az a segítő kapcsolat, amely a tanulmányi, iskolai ügyek mellett a diák életének minden olyan részét érintheti, amit ő fontosnak gondol, amiben támogatást igényel. Az egyéni haladási ütem A fiatalok számára a leginkább motiváló, egyben gyógyító erejű, ha tanulmányaikban sikeresek. Ezzel erősödik az önbizalmuk és haladnak céljuk felé. A sikerességet a személyes figyelem, törődés, sokféle tanítási módszer mellett rendszerszerűen segíti az egyéni haladási ütem biztosítása. Ennek lényege, hogy a Tanodában nincsenek osztályok és évfolyamok, hanem minden diák minden tantárgyból a számára épp megfelelő tanulócsoportban tanul. A különböző tantárgyakból különböző szinteken tanulhat, vizsgázhat. Így mód van arra, hogy azokból a tantárgyakból, amiket könnyebben tanul, gyorsabban haladjon. Amikor megszerezte a tantárgystruktúra szerint szükséges mennyiségű záró jegyeit, ezekből a tantárgyakból és csak ezekből előrehozott érettségi vizsgát tehet. A többiből halad tovább, amíg befejezi a gimnáziumot, és leérettségizik a szükséges tárgyakból. Az előrehozott érettségi ma már a kétszintű érettségi rendszerrel minden gimnazista számára lehetséges, nálunk 1990 óta remekül működik. A diákok többsége él ezzel a lehetőséggel, hiszen így a számukra nehezebb tárgyakra több időt szánhatnak, s csak akkor kell érettségizniük, ha kellően felkészültek. Mivel minden diáknak vannak könnyebb, általa jobban kedvelt tantárgyai, ezekben könnyebben jut sikerélményhez is. Ez a rendszer lehetővé teszi azt is, hogy a diákok egy időszakban akár kevesebb tanulmányi témára fókuszáljanak, és több időt fordítsanak egyéb problémáik megoldására. Így javul mentális állapotuk, ami visszahatva segíti a további tanulást is. Előfordulhat például, hogy valaki matekból és biológiából tizenkettedikes és az érettségire készül, történelemből és angolból tizenegyedikes, magyarból tizedikes, de még az alapozó kurzust végzi (a tantárgyak és évfolyamok bármilyen variációja lehetséges). Mindezt egy ún. osztályozóíven vezetjük, ahol tantárgyanként annyi rubrika van, ahány jegyet az iskola tantárgystruktúrája előír. Ezeket a vizsgákon szerzett osztályzatokkal sorban kitöltjük. Ha egy tantárgy összes rubrikája megtelt, az azt jelenti, hogy a diák abból befejezte a tanulmányait. Ha érettségi tárgy, jöhet az érettségi. Általában nagy sikerélményt és további ösztönzést ad a fiataloknak egy egy letett érettségi vizsga, hiszen a vágyott cél érzékelhetően közelebb kerül hozzájuk. Az alapszerződés és a karrierterv Ez az egyéni haladási ütem egy személyre szabott tanulási programban valósul meg. A pár választás után a diák tanár párjával (mi segítő párnak nevezzük) közösen tervezi meg az egész leendő iskolai munkáját, s így készül el mindenki számára a személyre szabott tanulási program. Ehhez megnézzük a diák előző iskolákból hozott bizonyítványát (akinél lehetséges, beszámítjuk az év végi osztályzatokat), és a következő szempontok figyelembevételével, vele közösen ütemezzük a fiatal tanulmányait: mikorra, hány év alatt akarja befejezni a gimnáziumot milyen az időbeosztása, kell e dolgoznia, mennyit tud iskolába, órákra járni 6

7 milyen tanulást akadályozó tényezőkről tud milyen ütemben, mely tárgyakból szeretne érettségizni milyen nyelveket szeretne tanulni stb. A fentiek alapján alapszerződést készítünk, amit természetesen mindketten diák és tanár párja aláírunk. Ez az alapszerződés adja meg a fiatal tanodás létének kereteit. Csak néhány dolog szerepel benne a választott érettségi tárgyak, és az érettségi várható időpontja, vagy időpontjai de ezek határoznak meg minden további tervezést. Ezek után készítjük el közösen a fiatal karriertervét, amelyben a tervezett tanodás éveiben a tantárgyak tanulását ütemezzük. Ezt karriertervet és az alapszerződést tanulmányi időszakonként diákjainkkal átnézzük, újraértelmezzük, ha kell, módosítjuk és aktualizáljuk, hiszen a fiatalok tanulási képessége, élethelyzete, egész személyisége változik. A tanulmányaikat igazán reálisan ütemezni az első vizsgaidőszak sokszor csak az első év után lehet. Az először közösen készített alapszerződés általában inkább a diák vágyait fejezik ki, mint a valós lehetőségeket. Az órarend és a tanulmányi szerződés Ezután készül el a diák órarendje. Ezt is párjával együtt készíti minden harmadév elején (a tanévet nem két félévre, hanem három harmadévre osztjuk egy harmadév általában 9 hét tanulásból, és 3 hét vizsgaidőszakból áll). Az iskolai órarend lényegében egy kurzuskínálat. Ebből választja ki a diák azokat az órákat, amelyekre szüksége van. A választás szempontjait az egyéni tanulmányi programja és az aktuális időbeosztása határozzák meg. Például: milyen nyelvet tanul milyen egyéb tantárgyakat akar tanulni/kell tanulnia (ha valamiből már leérettségizett, azt már nem kell, vagy épp amiből érettségire készül, abból sok órát kell felvennie) azokból milyen szintű, témájú kurzusokat (alapozó, tematikus, érettségiző nyelvekből kezdő, haladó stb.) egy egy tantárgy kurzusai közül melyik érdekli jobban milyen az időbeosztása, délelőtt, délután, minden nap tud e iskolába, rendszeresen órára járni szüksége van e valamilyen fejlesztő foglalkozásra, stb. A fiataloknak az is szempontjuk lehet, hogy egy egy tantárgyat melyik tanárnál szeretnék tanulni. Így könnyebb legyőzni a gátlásokat, a kialakult sztereotípiákat a tantárgyakkal és a pedagógusokkal szemben. Ha a diák tanár kapcsolat elég személyes, ha a diák úgy érzi, hogy ő választhatja meg a tanárát, jobb az együttműködés, nagyobb a siker esélye. Az iskolai kudarcnak sokszor olyan személyes ellenszenv, vagy konfliktus az oka, ami a szabad tanárválasztással könnyen kiküszöbölhető. Ezért törekszünk arra, hogy minden tantárgyat (de legalább a nagy óraszámban tanult, illetve érettségi tárgyakat) minimum két tanár tanítson. Az összes szempont ritkán érvényesül egyszerre. Gyakran kell kompromisszumot kötni. Előfordul, hogy valamelyik tantárgy nem fér bele a diák aktuális órarendjébe (mert az egyik kurzust már teljesítette, a másik kettő pedig épp az érettségi 7

8 előkészítővel és a nyelvórával ütközik). Ilyenkor az egyéni haladási ütem ezt is lehetővé teszi az adott tantárgy tanulását átütemezik a következő harmadévre. A diák a szaktanárral köthet külön megállapodást is, pl., hogy otthon egyedül, vagy konzultációs segítséggel felkészül a vizsgára. Működik konzultációs rendszer is: hetente, kéthetente egy egy alkalommal leülnek a szaktanárral megbeszélni egy egy témát, problémát és a diák halad a tananyaggal egyedül tovább. Vannak egyéni órák, mikor a tanár csak egy diákkal foglalkozik, és vannak egyéni vagy csoportos fejlesztő órák. Diákjaink többségének rendes órarendje van 9 15 óráig szépen sorban betöltve tanórákkal, de mindig van néhány fiatal, aki munkája, élethelyzete miatt nem tud naponta, délelőtt iskolába járni. Van, aki a hét bizonyos napjain rendszeresen tud jönni van, aki minden délután van, aki egyik héten egyik, másik héten más napokon és van, aki össze vissza, hol így, hol úgy. Mindegyiküknek kell órarendet csinálnunk, mert segítenünk kell abban, hogy valamilyen rendet vigyenek az életükbe. Márpedig az órarend, ami a tanulás helyét, idejét rögzíti, egyfajta rendet, kapaszkodási pontot jelent a fiatalok sokszor kusza, zavaros életében. Az elkészült órarend alapján a diák és párja megírják az adott harmadévre vonatkozó tanulmányi szerződést. Ez tartalmazza tantárgyanként a vállalt kurzusok és a hozzájuk tartozó vizsgák címeit, és szintjét. A vizsgaidőszak kezdetén, ez alapján írják majd meg közösen a vizsgarendet. A szerződések természetesen a harmadév során egészen vizsgaidőszak kezdetéig módosíthatók. Az iskolában annyiféle órarend és tanulmányi szerződés van, ahány diák. Összeállításuk hasonlít egy kirakós játékhoz. Az órarendírás azzal kezdődik, hogy a tanár pár előveszi a diák dossziéját. Ez tartalmazza az alapszerződést, az osztályozóívet és az előző órarendeket, tanulmányi szerződésekkel, értékelőlappal. Először közösen értékelik az elmúlt időszakot. Átnézik az előző órarendből készült harmadéves szerződést ami a diák terveit tartalmazza és az értékelőlapot ami tényleges teljesítményt. Megbeszélik a sikerek és esetleges sikertelenségek okait és a továbblépés lehetőségeit, irányait. Ennek fényében újra megnézik, ha kell, aktualizálják az alapszerződést. A diák megfogalmazza a közeli és távolabbi jövőre vonatkozó céljait, teendőit, megbeszélik, hogy a pár, illetve a tanárok milyen segítséget tudnak ehhez nyújtani. Ezután fognak hozzá együtt az órarend puzzle összerakásához, majd az újabb harmadéves szerződés elkészítéséhez. Mindez így felsorolva hivatalosan hangzik, pedig ezek oldott, baráti légkörű, őszinte, feltáró beszélgetések. A pár támogató magatartása segíti a feldolgozás folyamatát, a továbblépést. Sokszor a közeli múlt értékelésekor, a sikerek, kudarcok elemzésekor olyan témák, információk, 8

9 problémák bukkannak a felszínre, amelyek újabb elemmel járulnak hozzá a fiatal önismeretének fejlődéséhez és árnyalják, gazdagítják a tanár pár róla alkotott képét. Ez nagy segítség mindkettőjüknek. Újabb szempontokat ad a segítő munkához, vagy a tanításhoz. Ezeket a pár a stáb felé közvetíti. A fiatalt közelebb viszi a céljához, erősödik személyisége, érettebb és nyitottabb lesz. A tanórák Minden harmadév kb. 9 szorgalmi és 3 hét vizsgaidőszakból áll. A szorgalmi időszakban tanórákon dolgozzuk fel a tananyagot, a vizsgaidőszakban a diákok számot adnak megszerzett tudásukról. A harmadéves rendszernek több előnyét tapasztaljuk. A kb. 9 hét alatt megtanulható tananyag éppen annyi, amennyit a diákok viszonylag könnyen átlátnak, megértenek és megtanulnak. Ez az idő elegendő arra, hogy az órákon egy egy kurzus témájában a csoport kellően elmélyüljenek de a téma még nem válik unalmassá. Az évi három vizsgaidőszak három jegyszerzési lehetőséget jelent a diákoknak, ezáltal aki akar és tud gyorsabban haladhat előre tanulmányaiban, és hamarabb juthat el az érettségiig, mint a két féléves rendszerben. Ez nagyon fontos számukra, hiszen a sok iskolai és azon kívüli bolyongás, tévelygés során kimaradt évek egy részét így pótolhatják. A szorgalmi időszakban naponta 9 17 óráig vannak tanórák. Minden órát duplára (azaz 2x45 percesre) tervezünk. Így a tanár rugalmasan tud bánni az idővel. Akkor tart szünetet, amikor szükséges, amikor a csoport már fárad. Ha a diákok nagyon belelendülnek a munkába, egyben tartja meg a két órát, és hosszabb szünet marad a következő előtt. A dupla óra lehetővé teszi az egy egy témában való alaposabb elmélyülést, a tananyag jobb megértését, több idő marad a kérdésekre és az ismétlésre is. El lehet időzni egy problémánál, vagy elkalandozni valami teljesen más, a diákokat a tananyagnál jobban foglalkoztató témában. A kiscsoportos oktatás A Tanodában nem osztálykeretben, hanem kis csoportokban tanulnak a diákok. A korábbi tanulási kudarcok gyakori oka ugyanis, hogy a diákokat stresszeli a nagy osztálylétszám, a tanár nehezen követhető magyarázata. Szoronganak a napi, sokszor kiszámíthatatlan, váratlan számonkéréstől. Ezért csoportjaink létszáma 1 10 fő, ahol a tanárnak mindenkire van figyelme és türelme. A tanórákon nem a frontális oktatási forma, hanem a beszélgetés, a differenciált tanulásszervezés és csoportmunka jellemző. Ha szükséges, diákjaink számára egyéni konzultációt és tanulószobát szervezünk. A diákokat folyamatosan feladatokkal foglalkoztatjuk, gondolkodásra, kérdések feltevésére, kreativitásra, megnyilvánulásra inspiráljuk. Ez azonban nem számonkérés, hanem a tanulás formája, módja. Fontos, hogy ne váljanak passzívvá, megtanulják mozgósítani képességeiket, tudásukat, kifejezni magukat. A csoportok kis létszáma lehetővé teszi, hogy bátrabban megnyilvánuljanak és megnyíljanak egymás előtt. Jó terepe ez a kommunikációs és vitakészség fejlődésének, egymás megismerésének, elfogadásának. Ugyanakkor a társak és a tanár visszajelzései segítik a reális énkép, és önértékelés kialakulását, az önbizalom erősödését. A csoportok az oldott, személyes légkör, és a kis létszám miatt hamar összeszoknak egymással és a tanárral, és általában jól tudnak együttműködni. Az órákat a tanár inkább facilitálja, mint vezeti, teret adva a diákok véleményének, kezdeményezéseinek, gondolkodásra, munkára készteti őket. Gyakori, hogy az órák tematikáját az aktuális érdeklődés szerint átalakítja, így motiválva a diákokat. Az sem baj, ha olykor messze kanyarodik a beszélgetés olyan témák felé, ami éppen akkor 9

10 foglalkoztatja a fiatalokat. Mindezek hozzájárulnak személyes életproblémáik megoldásához. A csoportokat minden időszakban a diákok érdeklődése és az egyéni tanulási terve alakítja ki, tehát a tanárnak nincs szerepe ebben. Először az első óráján találkozik csoportjával, akkor látja, hogy az általa meghirdetett témát kikkel fogja feldolgozni. Mivel a csoport véletlenszerűen áll össze, a készségek, képességek és a meglévő tudás tekintetében heterogén. A tanár dolga nehéz, hiszen közösen kell az elkövetkező 9 12 hétben dolgozni, a tananyagot ha különböző szinten is mindenkihez el kell juttatni. Fontos szerepe van a differenciálásnak és az egyéni konzultációnak. A diákokra azonban nagyon jó hatással van ez a különbözőség. Sokat tanulnak egymástól ismeretet, tanulási, probléma megoldási módszereket, és emberséget is. A tanár az órán folyamatosan figyel mindenkire, ki hol tart, követi e a gondolatmenetet, van e mondandója a témához, nem kalandozott e el a figyelme, írja e a feladatot, vázlatot. Mindezekre azonnal reagál, segít, sőt, egy egy elakadáson, nehézségen átsegít. Minden apró sikert, vagy hibát visszajelez. A sikerért dicsér, a hibáért nem marasztal el, a diákot rávezeti a megoldáshoz vezető útra. Miközben mindig mindenkit bíztat. Így az órák valóban hatékonyak, aki jelen van, biztosan dolgozik, és eljut valahonnan valahová. Lazsálni, elbújni nem lehet. Persze előfordul, hogy valaki nincs olyan állapotban, hogy érdemben dolgozzon, de legalább ott van az órán, és a szünetben lehet vele beszélgetni aktuális állapotának okáról. Külön nehézséget jelent, hogy a diákok többsége szórványosan jár iskolába. Vannak hetek, amikor rendszeresen, más időszakokban el eltűnnek. Jellemző az óra eleji késés (különösen az első órákon). Ezért előfordul, hogy minden órán másmás összetételű a csoport. Amit az előző héten közösen elkezdtek, azt nehéz folytatni. A korábban hiányzókat képbe kell hoznia, hogy ők is be tudjanak kapcsolódni a munkába, úgy hogy közben persze haladjon is a csoport. Fiataljaink éppen azért jutottak hozzánk, mert az a problémájuk, hogy az életükből hiányzik a rendszeresség, nem tudnak felkelni, nehezen tudnak hosszú ideig egy dologra koncentrálni. Egyénenként változik, hogy melyik volt előbb: ez a probléma, vagy az iskola nélküli strukturálatlan életmód alakította ki azt. Mi elhisszük nekik, hogy valójában szeretnének iskolába, órákra járni, rendes gimnazisták lenni, csak nem képesek rá, ezért kérnek tőlünk segítséget. Nekik segítség az, hogy amikor sikerül bejönniük, és ott vannak az órán, törődünk, foglalkozunk velük. A Tanodában órákra járni nem kötelező, de érdemes. Érdemes, mert az órák jó hangulatúak és hasznosak is. A tananyag elrendezés: kurzusrendszer Tantárgystruktúránk többé kevésbé az általános gimnáziumokéhoz hasonló. A tananyag elrendezésének és egymásra épülésének módja azonban sajátos. Tematikus szerkesztésű kurzusrendszer, amelynek lényege, hogy a középiskolás tananyagot nem feltétlenül a megszokott sorrendben és összeállításban, évfolyamonkénti bontásban tanítjuk, hanem az általunk kialakított kurzusrendszerben. Ez jobban alkalmazkodik a fiatalok érdeklődéséhez, és a változó világhoz. A tananyagok így rugalmasabban kezelhetők. Célunk, hogy az érettségi vizsga tananyaga mellett praktikus, a 10

11 mindennapokban is hasznosítható tudást adjunk a fiataloknak. A tananyagot minden tantárgyban tematikusan szerkesztjük. Egy egy nagyobb téma komplex feldolgozása egy egy kurzus keretében történik. Egy kurzus hossza egy harmadév. A diákoknak a Tanodában töltött idő alatt tantárgyanként meghatározott számú, illetve témájú kurzust kell elvégeznie. Ennek sorrendje részben kötött, részben szabad. Az eleje és a vége kötött (alapozó és érettségi előkészítő), a közepe szabad (tematikus kurzusok). Az első elvégzendő kurzusok az alapozók. Ezek során a diákok a tantárgy alapfogalmainak, alapismereteinek készségszintű alkalmazását sajátítják el. Erre lehet építeni a gimnáziumi tananyagot. Ezért a diák addig nem vehet fel egyéb kurzust, amíg nem tette le alapozó vizsgáit. Természetesen nem a kurzus elvégzése a kötelező, hanem a vizsga teljesítése. Minden diák számára lehetőség, hogy a tanév elején teljesítse az alapozó vizsgát. Ha sikerül, mehet tovább. Az érettségi előkészítő kurzusok utoljára kerülnek sorra. Ezek elvégzése mindenkinek kötelező. Itt az érettségi vizsga anyagával és típusfeladataival ismerkednek a diákok. Ez már egy komoly tréning az érettségire. Az alapozó és az érettségi előkészítő között szabad sorrendben tematikus kurzusokat vehetnek fel a diákok. Ezekben a tananyagot egy egy téma köré szervezzük, sok esetben szakítva a hagyományos tananyag elrendezéssel (pl. az irodalomban kronologikus, irodalomtörténet szempontú feldolgozás helyett a szerelem mint ihletforrás a komikum lírai műfajok stb. lehetnek tematikus szervezőerők). Ezek közül annyit kell a diákoknak elvégezniük, amennyire egyénileg szükségük van. Minél kevesebb más iskolából hozott jeggyel érkezik egy diák, annyival több tematikus kurzust kell elvégeznie. Aki például tizedikes bizonyítvánnyal kezdi nálunk tanulmányait, annak az alapozó után két tematikus kurzuson kell részt vennie és ezt követően két érettségi előkészítőn. A tananyag tartalmilag természetesen az érettségi követelményekhez igazodik, de a lehetőségekhez képest igyekszünk azt rugalmasan kezelni. A vizsga A Tanodában a kezdetek óta a diákok vizsgákon adnak számot megszerzett tudásukról. A vizsgarendszer egyrészt megszabadítja a fiatalokat a napi számonkérés szorongásaitól, másrészt rutint jelent az érettségi és a későbbi vizsgáihoz. A vizsgaidőszak előtt két héttel készül annak időbeosztása. Ekkor minden diák a párjával elkészíti saját vizsgarendjét a harmadéves szerződése alapján. Ez a fiatalok számára összetett feladat. Át kell látnia egyrészt a vizsgáit, másrészt a rendelkezésre álló vizsgaidőpontokat (ezt nehezíti, hogy bizonyos tárgyakból csak írásbeli, csak szóbeli, vagy mindkettő van), és a saját időbeosztását. Fel kell mérnie tanulási képességeit, módszereit, sebességét az egyes témákból meglévő tudását a tanulásra fordítható idejét, és ezeket mérlegelve kell elkészülnie a vizsgarendnek. Természetesen a tanár pár segít az összeállításban és a szaktanár is sok fontos információval, hasznos tanáccsal szolgál. Mindez évről évre könnyebben megy a diákoknak, hiszen 11

12 egyre több a tapasztalatuk, egyre jobban mérik fel erejüket. A vizsgákat az érettségihez hasonlóan szervezzük. Az írásbeliken annyi idő áll a fiatalok rendelkezésére, mint az érettségin, és hasonló jellegű feladatokat kapnak. A szóbelin azonos szakos tanárokból álló vizsgabizottság van. Ez mind a diákoknak, mind a tanároknak hasznos. A diák számára biztosítja a valódi vizsga légkörét, s azt, hogy tanára nem lesz elfogult vele, a tanárok pedig látják egymás munkáját és a diákjait. Fontos, hogy a vizsgák oldott hangulatban folyjanak, hogy a diákok amennyire lehetséges a legkevésbé szorongjanak. Feladatunknak tekintjük, hogy diákjainkból a legtöbb tudást, a legkreatívabb feladatmegoldást hozzuk ki. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit tudnak, mit tanultak meg az elmúlt időszakban, milyen gondolataik születtek a tárgyalt témában. A diákok figyelme koncentráltabb, mint az órán, vagy otthon a könyv mellett. Olykor ezekben a helyzetekben derülnek ki olyan tanulási problémák, amikre a következő időszakban már reagálni lehet. A tanárok attitűdjét a diákjaikban való bizalom, tudásukban, tehetségükben való hit jellemzi. Nem engedjük, hogy feladják, arra bíztatjuk őket, hogy próbálkozzanak. A semminél minden kevéske több. A vizsgáztatásban, és különösen az értékelésben is a személyközpontú szemlélet valósul meg. Bár az érettségihez hasonló a vizsga formája a tartalma személyre szabott. Az újak, akik először vizsgáznak olyan feladatokat kapnak, amit biztosan meg tudnak csinálni, mert feltétlenül sikerélményhez akarjuk őket juttatni. Számukra még fontosabb a szituáció megismerése, átélése, gyakorlása, mint a teljesítmény. Pontosabban: tőlük ez a teljesítmény, ezt várjuk. Van, akinél már az is eredmény, ha bejön a vizsgára, és végigüli azt türelmesen. A következő alkalommal már többet várunk tőle, nehezebb feladatot adunk, és így tovább az érettségiig. A vizsgán az elvárásunk egyébként is összetett. A felkészültség, az alkalmazott tudás, a világos, jól felépített felelet, a szabatos megfogalmazás mellett legalább ilyen fontos és az érettségi közeledtével egyre fontosabb az összeszedettség, a kulturált viselkedés. Kinek az előbbiek, kinek az utóbbiak mennek könnyebben. Nem ritka az olyan diák, akinek az eszével, tanulási képességével, tudásával nincs gond, könnyű a vizsgára felkészíteni, de képtelen azt végigülni, egy hosszabb feladatot nincs türelme befejezni, nem tud felnőtt módon viselkedni. Van, akinek a viselkedésével nincs baj, viszont annyira szorong, hogy nem tud megszólalni és a legegyszerűbb, órán már ezerszer megbeszélt dolgot sem tudja elmondani, pedig a tanárral mindketten tudják, hogy tudja. Ezek a tanárnak is nagyon nehéz helyzetek, de ilyenkor ezért is hasznos a vizsgabizottság kisegítjük egymást és a diákokat. Az értékelés Az értékelés a vizsga elkerülhetetlen része. A Tanodában ez nem különleges, mert folyamatosan értékeljük diákjainkat. Mi ugyanis az értékelésen visszajelzést értünk. Visszajelzést a teljesítményre, viselkedésre, kommunikációra. Azt érezzük feladatunknak, hogy folyamatosan tükröt tartsunk diákjainknak, hogy megmutassuk, mi milyennek látjuk őt, amit tesz, vagy nem tesz, megnyilvánulásait, viszonyait, viszonyulásait, problémáit, egész személyiségét. Mindez segítség az önismerethez és alapja a változásnak. Ezt a visszajelzést folyamatosan közvetítjük a fiatalok felé, természetesen mindig az aktuális megnyilvánulásaikra, viselkedésükre reagálva. 12

13 Órákon, szünetekben, szabadidős programokon és a vizsgán is. A diákok számára a vizsga értékelése a legmegfoghatóbb és sokszor ezt érzik a legfontosabbnak. Hányas? Ez hányas lenne az érettségin? kérdezik. Pedig az osztályzat mond a legkevesebbet. Mindig viszonylag hosszan, a vizsga minden részére kiterjedően, szóban is értékelünk. Sohasem mossuk össze a diák teljesítményét a viselkedésével, de utalunk a lehetséges összefüggésekre. (Például: ha lett volna türelmed végigcsinálni a feladatot, még 15 pontot szerezhettél volna, amivel már ötös a dolgozat. ) Mindig a jóval kezdjük és a hiányosságok, hibák esetében is azt hangsúlyozzuk, hogy mi lett volna a jó válasz, hogyan lehet javítani, mi a további teendő. Azt is hozzátesszük, hogy mi hogyan tudunk segíteni, hogy legközelebb menjen, ami most nem ment. Nagyon nagy motiváló ereje van minden sikeres vizsgának. Ezért a Tanodában a vizsgán nem lehet megbukni. Nincs elégtelen, legfeljebb sikertelen vizsga. A diákok addig próbálkozhatnak újra, amíg nem sikerül. Ha az adott vizsgaidőszakban nem jut rá idő, vagy megint sikertelen, a következő harmadévben újra felveheti a kurzust. Célunk, hogy valóban tanulja meg a tananyagot, hogy valóban képessé váljon a feladat teljesítésére. A vizsgákon szerzett osztályzatokat a harmadéves szerződésre is rávezetjük, így jól látható, hogy a terv és a megvalósítás mennyire egyezik. Ez jó kiindulás az egész vizsgaidőszak értékeléséhez, amit a diákok segítő párjukkal közösen beszélnek meg. Elemzik az eredményeket, és az eredménytelenséget is. Megpróbálják közösen feltárni az okokat. Ezek nagyon fontos beszélgetések. A fiatalok ilyenkor szembesülnek azzal, hogy mire képesek, terveik és a valóság milyen viszonyban állnak egymással. A siker erősíti az önbizalmukat, bebizonyosodik számukra, hogy képesek a tanulásra, a teljesítésre. Sikertelenség esetén együtt keressük, hogy milyen okok lehetnek a hátterében, pl. tanulási, pszichés problémák, életvezetési gondok. Tanulási és pszichés problémák esetén olykor azt javasoljuk diákunknak, hogy forduljon szakemberhez (természetesen segítünk a megfelelőt megkeresni). Ha életvezetési gondok állnak a háttérben az életmódváltás lehetőségeiről, lépéseiről kezdünk vele beszélgetni. Az értékelő beszélgetéseket a további teendők átgondolásával, a továbblépés lehetőségeivel, a következő cél kitűzésével zárjuk le. Ennek része az is, hogy mit tudunk mi segíteni. Az érettségi vizsga Az érettségi vizsgát évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) független vizsgabizottság előtt rendezzük. Az évi két alkalomba jól illeszthetők az előrehozott érettségi vizsgák. A független vizsgabizottság azt jelenti, hogy nem azok a tanárok, érettségiztetik a fiatalokat, akik az évek során felkészítették őket, és akik nem csupán tanáraik, hanem segítőik is voltak, hanem az iskola által felkért, más iskolában tanító tanárok. A fiatalok ekkor szembesülnek igazán azzal, hogy a Tanodában eltöltött idő alatt mennyit változtak, képességeik, tudásuk mennyit fejlődött. Ekkor mérettetik meg magukat először ismeretlenek előtt is. A független érettségi bizottság biztosítja a pártatlanságot, és emeli a fiatalok érettségi vizsgájának értékét. Már maga a vizsgán való megjelenés, teljesítés az önálló élet első lépése, a valódi érettség bizonyítéka. 13

14 Fentiekben leírt tanítási rendszerünket 2005 ben az Oktatási Minisztérium szakértők és az Országos Köznevelési Tanács javaslatára alternatív kerettantervként akkreditálta. 2. A seg ít ő m unka Az osztályfőnök helyett segítő pár A segítő párrendszer, a fiatalok számára a személyes törődést, odafigyelést, biztosítja. Segítő párjukat (tanár párjukat) a fiatalok a tanárok közül választják minden tanév elején. Szerepe és munkája több és más, mint a hagyományos osztályfőnöké. Segítő párként legfontosabb feladatunk a fiatal támogatása, életének figyelemmel kísérése. Fontos a napi kapcsolattartás, hogy ismerjük diák párunk életmódját, élethelyzetét, időbeosztását, aktuális problémáit. Egyszerre lássuk őt a jelenben, és a Tanodában eltöltött idő távlatában, ismerjük jól személyiségét, problémáit és annak változásait. Az iskolában diákunk bármikor megkereshet minket gondjaival, problémáival, biztonságos támaszt és segítséget nyújtunk megoldásukban. Visszajelzéseinkkel segítjük a fiatal reális önértékelésének, énképének kialakulását. A segítő párrendszer a kölcsönös bizalmon alapul, s a személyes kötődés, egymás elfogadása és tisztelete, az őszinteség működteti. A segítő pár feladata kettős. Egyrészt intézi a diák tanulmányi és adminisztratív ügyeit: a fiatallal közösen elkészíti és folyamatosan nyomon követi annak személyre szabott tanulási programját (tanulási program megtervezése, figyelemmel kísérése, aktuális órarend, vizsgarend készítése, osztályzatok adminisztrálása). Másrészt minden olyan problémában, ügyben, amiben a fiatal segítséget kér, próbál vele közösen megoldást találni, s támogatja annak megvalósítását. Ezek közt a problémák között lehetnek életvezetési, nehézségek, mentális, illetve családi vagy egészségügyi problémák, szociális, lakhatási, munkakeresési gondok, egyebek. A segítő pármunka fontos terepe az egyéni beszélgetés. Ez rendszeres a fiatal igényétől, állapotától, élethelyzetétől függően napi, heti esetleg ritkább beszélgetés. E beszélgetések témája a tanulásszervezési kérdések mellett minden őt érintő, érdeklő dolog lehet. Ezeken az egyéni beszélgetéseken elsősorban iskolai jelenléte, tanulási programja, tanulási problémái, szociális kapcsolatai, mentális állapota és ezek kapcsán életvezetési, szociális és egyéb problémái kerülnek szóba, melyekre közösen keressük a megoldásokat. Lényeges, hogy a diák maga találja és fogalmazza meg a számára eredményes probléma megoldási módokat, életstratégiákat, hiszen saját gondjait csak ő oldhatja meg. A mi feladatunk, hogy segítsünk neki a konkrét napi lépések, teendők megfogalmazásában és bizalommal, türelemmel, biztatással, illetve folyamatos visszajelzéssel támogassuk azok megvalósulását. A beszélgetések időről időre visszatérnek e témákra, és közösen elemezzük a változásokat, alakítjuk ki a továbblépés lehetőségeit. A segítő munka lényeges eleme, hogy a segítő pár nincs egyedül. Munkájában 14

15 támogatja a stáb, melynek minden olyan munkatárs tagja, aki vállalja a segítő pár munkát. A segítő munka és a Tanoda stábműködtetése A Tanoda működtetését és a segítő munkát az iskolában dolgozó tanárok stábba szerveződve látják el. A stábon azok a tanárok vesznek részt, akik a tanítás mellett segítő munkát is végeznek, azaz vannak diák párjaik. Nem különül el a tanári és segítő munka, a diákokkal való bármilyen együttlétünket a segítés részének tekintjük. Segítő munkaként értelmezzük magát a tanítást is. Ennek legfontosabb terepe a mindennapok közös együttléte, az iskolai élet, ahol természetes közegben spontán módon valósul meg a személyes figyelem és törődés. Ez a legjobb módja egymás megismerésének, hiszen a diákokkal sokféle helyzetben találkozunk (tanítás tanulás, egyéni beszélgetés, szünetbeli csevegés, spontán csoportos vagy egyéni beszélgetés, kávézás, teázás, szabadidős tevékenység, sportolás, kirándulás stb.) Ez az együttélés valóságos, térben sem különülünk el egymástól. Az iroda ( a tanári szoba ) a közösségi élet helye is egyben, szabad bejárása van mindenkinek, ott beszélgetünk, együtt eszünk, teázunk, zenét hallgatunk. A diákok és tanárok részesei vagyunk egymás iskolában zajló életének. Ez az együttélés ad lehetőséget arra, hogy hitelesen képviseljük életszemléletünket, mintát mutassunk az emberi kapcsolatok, a kommunikáció működésére különböző élethelyzetek megélésére érzelmek, indulatok felvállalására és kifejezésére napi problémák és konfliktusok kezelésére, megoldására. Fontos, hogy a stáb a fiatalok számára inspiráló segítői közeget alakítson ki, amelyben a célok megfogalmazása mellett érték a tevékenység, a tanulás, az alkotó munka, a tiszta, hiteles kommunikáció, a változtatni akarás, törekvés a problémák megoldására, a továbblépésre. A stáb ezeket az értékeket közvetíti a fiatalok felé, és minden módon segíti azok megvalósulását. A stáb heti két stábülésen az iskola szakmai irányítása, életének napi szervezése (órarendírás, tanulásszervezés, szabadidő szervezés, tanügyi adminisztráció stb.) mellett a segítő munka szakmai kontrollját is ellátja. Az előbbi az operatív stábon, az utóbbi az esetmegbeszélő stábon történik. Az esetmegbeszélő stábon hetente megbeszéljük a diákok aktuális helyzetét, állapotát, problémáit. A stáb és a segítő pár közti információcsere biztosítja egyrészt a fiatal számára a biztonságos légkört és a törődést, az egész stáb támogatását, másrészt a diák védelmét. A stábon elhangzott információk természetesen titkosak. Mivel a diákokat szinte minden tanár tanítja, vagy tanította már, de legalábbis jól ismeri, mindenki elmondja az adott fiatallal kapcsolatos tapasztalatait, érzéseit, gondolatait, problémáira vonatkozó megoldási ötleteit. Ezek a beszélgetések komoly segítséget és támogatást jelentenek az összes érintettnek. A diák számára biztosítja, hogy helyzetét, problémáit mindenki ismeri, és tanárai közösen gondolkodnak gondoskodnak róla. Segítő párjának szélesebb körű információkat, a közös gondolkodás és cselekvés pedig segítő munkája támogatását illetve személyének védelmét (túlságos 15

16 bevonódás, elfogultság, kiégés, idő előtti elfáradás, stb.) jelenti. A többi segítőnek az adott diákról bővebb információkat nyújt, melyek megkönnyítik mind tanári, tanórai, mind segítői munkájukat. A stáb a segítő munka szakmai kontrolljával szupervíziós szerepet is betölt. A stáb munkájában meghatározó a munkatársak közötti bizalom, tisztelet és elfogadás. A stábban mindenki egyenrangú, minden álláspont, vélemény, érzés és gondolat egyformán fontos. A stábon belüli és a stábtagok közti kommunikáció különösen erős mintaként hat a fiatalok számára, ezért arra törekszünk, hogy nézetkülönbségeink, vitáink során meggyőzzük, és ne legyőzzük egymást. A stábvezető feladata a stáb összefogása, a kiegyensúlyozott munka irányítása, a stábdöntések rögzítése, megvalósítása, ellenőrzése, de a vitákban és a döntésekben sem nagyobb súlya, sem döntő szava nincs. 3. A szabadidő A szabadidős és közösségi tevékenység A hozzánk járó fiatalok többségének gondot jelent a szabadidő hasznos eltöltése. Nincsenek erre mintáik, és hiányzik az ehhez megfelelő közegük. Unatkoznak, magányosak, szélsőséges viselkedésformák, szubkultúrák felé fordulnak, alkoholhoz, droghoz nyúlnak. Ezért törekszünk arra, hogy a Tanodában a tanulás mellett egyéb tevékenységekre is teremtsünk lehetőséget. Ezekben is mint a Tanodában mindenben diákok, tanárok közösen veszünk részt. Tapasztalatunk, hogy sokszor nem is az adott tevékenység vonzza a fiatalokat, hanem az együttlét, a közös élmény. Támogatjuk a diákok kezdeményezéseit akár a programok szervezésében, akár azok lebonyolításában. Jó alkalmak ezek arra, hogy diákjaink megmutassák tehetségüket egy egy területen. Mindezek segítenek abban is, hogy az iskola nagyon különböző, sok problémával küszködő diáksága és tanárai egy összetartozó közösséget alkossanak. Kallódó fiataljainknak fontos ez a közösség, a valahová tartozás élménye, a kortárs és felnőtt kapcsolatok személyiségfejlesztő erejűek. Bár iskolánknak nincs tornaterme, és a testnevelés nem szerepel tantárgyaink között, nagy hangsúlyt fektetünk a sportra. Hetente van foci és aerobik diákok, tanárok, lányok, fiúk részvételével. Egy diákunk már második éve tart taekwondo foglalkozást, amin több tanár is részt vesz. Hagyományosan nagy szerepe van iskolánkban a vizuális nevelésnek. Ennek jelentős része az alkotó tevékenység, ahol a kézügyesség nem lehet gátja a fantáziának az alkotó képzeletnek. Az elkészült művekből a diákok kiállításokat készítenek az iskolagalériában. A kiállítás megnyitók fontos események. Havonta egy egész napot kirándulásra szánunk. Ez szó szerinti ki rándulást, vagyis valamilyen iskolán kívüli programot jelent (pl. látogatás a Füvészkertbe, a Pálvölgyi cseppkő barlanghoz, az esztergomi Duna Múzeumba, a Szépművészeti Múzeumba, stb). Ezek a programok megtörik a mindennapok rendjét, és életszerűbbé teszik a tananyagot is. Jó alkalmak a kötetlen együttlétre, ami erősíti a személyes kapcsolatokat. Évente kétszer kétnapos hagyományos kirándulást szervezünk gyalogtúrával, közös főzéssel, tábortűzzel. 16

17 Folyamatosan szervezünk kulturális programokat (színház, mozi, múzeum, kiállítás, stb.), ami a hozzánk járó fiatalok többségének életéből szinte teljesen hiányzik. Az élményeket egy egy csésze tea vagy kávé mellett közösen dolgozzuk fel. Nagy jelentősége van az iskolai ünnepeknek. A közös készülés, a lebonyolítás izgalma erősíti az iskolai közösséget. A produkciók és a szervezés mindenkinek lehetőséget adnak önmaga megmutatására, képességeinek kibontakoztatására. Ezért igyekszünk minél több ilyen ünnepet kialakítani. Sokéves hagyományunk a Lipót nap, amire heteket készülünk. Sok sok közös tervezgetés előzi meg a nagy eseményt. Persze a tervek nem válnak mindig valóra, de a megbeszélések, egyeztetések, próbák, vagy az ezekhez kapcsolódó spontán összejövetelek légköre erősíti az összetartozás érzését. Az iskola, diákjainknak nemcsak a tanulás színtere, a tanároknak is több mint munkahely. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium személyközpontú szemléletével és módszereivel lehetőséget teremt a középiskolából kimaradt, kallódó, olykor deviáns fiatalok számára az érettségi megszerzésére, problémás életük rendezésére, a társadalomba való reintegrálódásra. Budapest, január 25. Szebényi Csilla 17

18 A program során alkalmazott nyomtatványok 18

19 Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola Adatlap a beiratkozáshoz és az (esetleges) bizonyítvány k iállításához (Kérjük, olvashatóan töltsd ki!) Név: Születési név: Születési hely, idő:... Állampolgárság:. Anyja neve: foglalkozása: Apja neve: foglalkozása:... Állandó (hivatalos) lakcím: Irányítószám: Város: Utca: Házszám: Emelet,ajtó: Tartózkodási hely (ideiglenes lakcím ahol elérünk): Irányítószám: Város: Utca: Házszám: Emelet,ajtó: Telefon:. Mobiltelefon:. E mail:... Melyik iskola hányadik osztályából jöttél?... Tanulói azonosítószámod (KIR):. Milyen idegen nyelvet szeretnél tanulni? angol német francia Ha választottál idegen nyelvet / nyelveket, mikor, hol és mennyit tanultad azt / azokat? Ha ezek közül a fakultációk, szabadidős programok közül választhatnál, melyikre jelentkeznél? önismereti csoport drámajáték rajz és képzőművészetek színház foci aerobic ping pong teaház tere fere Dátum: aláírás 19

20 Alapszerződés amely létrejött a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola... (a tanuló neve)... (anyja neve)... (születési hely, idő) között a következőkről: Érettségi vizsga befejezésének várható időpontja:... Választott érettségi tantárgy:..... I. idegen nyelv:... II. idegen nyelv:... Választott segítő pár:... Az alapszerződés aláírásával vállalom a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola alapszabályának betartását. A szerződésben foglaltaktól bármilyen eltérést a harmadéves vagy az eseti szerződés szabályoz. A szerződés határozatlan időre szól. Budapest,... év... hó... nap tanuló tanárpár 20