ROMA/CIGÁNY ÉS NEM ROMA/CIGÁNY TANULÓK TÁRSAS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA ISKOLAI KÖRNYEZETBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ROMA/CIGÁNY ÉS NEM ROMA/CIGÁNY TANULÓK TÁRSAS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA ISKOLAI KÖRNYEZETBEN"

Átírás

1 ROMA/CIGÁNY ÉS NEM ROMA/CIGÁNY TANULÓK TÁRSAS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA ISKOLAI KÖRNYEZETBEN Doktori (PhD-) értekezés Írta: Újváriné Handó Melinda Témavezetı: Dr. habil. Szekszárdi Júlia Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Veszprém 2009.

2 ROMA/CIGÁNY ÉS NEM ROMA/CIGÁNY TANULÓK TÁRSAS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA ISKOLAI KÖRNYEZETBEN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Újváriné Handó Melinda Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolája Pedagógusképzés pedagógiája alprogram keretében Témavezetı: Dr. habil. Szekszárdi Júlia Elfogadásra javaslom (igen / nem) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, témavezetı aláírása Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem bíráló aláírás Bíráló neve: igen /nem bíráló aláírás A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el. Veszprém, év hó nap A doktori (PhD) oklevél minısítése: a Bíráló Bizottság elnöke Az EDT elnöke 2

3 TARTALOMJEGYZÉK ABSZTRAKT... 8 ABSTRACT RESÜMEE ELİSZÓ I. SZAKIRODALMI HÁTTÉR A CIGÁNYNAK NEVEZETT TÁRSADALMI CSOPORT RENDSZEREZÉSE CIGÁNYSÁG A STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN Demográfiai adatok Romák a munkaerıpiacon Lakhatás, területi jellemzık Egészségi állapot Cigány gyermekek az oktatásban SZEMELVÉNYEK AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ROMÁKKAL KAPCSOLATOS KORMÁNYZATI DÖNTÉSEIBİL : MDF FKGP KDNP kormány : MSZP SZDSZ kormány : FIDESZ FKGP MDF kormány : MSZP SZDSZ kormányok A CIGÁNY GYEREKEK OKTATÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE CIGÁNY GYEREKEK A MAI MAGYAR OKTATÁSI RENDSZERBEN A CIGÁNY GYEREKEK ISKOLAI TELJESÍTMÉNYÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK

4 6.1. Eltérı szocializáció Az óvodai neveltetés hiánya Szegényes életkörülmények Bizalmatlanság: a szülık és az iskola közti kapcsolat Nyelvi problémák: szegényes magyar szókincs Alacsony iskolázottságú szülık Elıítélet A motiváció hiánya Összegzés A TANÁROK PROBLÉMÁI A CIGÁNY GYEREKEKKEL Tanulási és magatartási gondok Hiányzás MILYENEK IS A CIGÁNY GYEREKEK VALÓJÁBAN? A TÉMA SZAKIRODALMA KRITIKUS SZEMMEL II. A ROMA/CIGÁNY ÉS NEM ROMA/CIGÁNY TANULÓK TÁRSAS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A KUTATÁS CÉLJA HIPOTÉZISÁLLÍTÁS A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI A KUTATÁSBAN RÉSZT VEVİ ISKOLÁK KIVÁLASZTÁSA A KUTATÁS IDİPONTJA, MÓDSZEREI Mélyinterjúk Révfülöpi Általános Iskola bemutatása az igazgatóval készült mélyinterjúk alapján Zalabéri Általános Iskola bemutatása az igazgatóval készült 4

5 mélyinterjúk alapján Szociometriai kérdıíves vizsgálat A szociometriai kérdıív bemutatása Az adatfeldolgozás újszerősége A szociometriai kérdıívek adatainak elemzése Révfülöpi Általános Iskola Az alsó tagozatos osztály szociometriai kérdıívének elemzése Az felsı tagozatos osztály szociometriai kérdıívének elemzése Zalabéri Általános Iskola Az alsó tagozatos osztály szociometriai kérdıívének elemzése Az felsı tagozatos osztály szociometriai kérdıívének elemzése A támogatott felidézés módszere A módszer bemutatása Fıbb kutatások és kutatók A módszer mőködése A támogatott felidézés során készült interjúk számadatai A támogatott felidézés interjúk tapasztalatainak bemutatása Révfülöpi Általános Iskola Az alsó tagozatban készült interjúk tapasztalatai A felsı tagozatban készült interjúk tapasztalatai Zalabéri Általános Iskola

6 Az alsó tagozatban készült interjúk tapasztalatai A felsı tagozatban készült interjúk tapasztalatai A módszer elınye és az alkalmazás problémái Elınyök Problémák, nehézségek Pedagógiai következtetések az interjúk tapasztalatai alapján A kutatásban részt vevı cigány közösség vizsgálata a résztvevımegfigyelı módszer segítségével Élet- és lakáskörülmények Életmód, megélhetés Hit, hiedelemvilág Férfi-nıi szerepek, nık helyzete a közösségben Férfi-nıi szerepek Párválasztás és házasságkötés Gyermekvállalás és gyermeknevelés Tanuláshoz való hozzáállás Öltözködés Interjúrészletek A vizsgált cigány közösség egy nı tagjának életútja Nıvé válás egy cigány közösségben A KUTATÁS JELENTİSÉGE ÖSSZEGZÉS, A HIPOTÉZISEK HELYTÁLLÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ZÁRSZÓ IRODALOMJEGYZÉK

7 ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE TÉZISEK THESES MELLÉKLETEK sz. melléklet: Szociometriai kérdıív 2. sz. melléklet: Szociometriai kérdıív régi tanulók számára 3. sz. melléklet: Szociometriai kérdıív új tanulók számára 4. sz. melléklet: Színkódolt táblázatok és diagrammok 4.1. sz. melléklet: Színkódolt táblázat - Révfülöpi Általános Iskola, alsó tagozat sz. melléklet: Színkódolt táblázat - Révfülöpi Általános Iskola, alsó tagozat sz. melléklet: Színkódolt táblázat - Révfülöpi Általános Iskola, felsı tagozat sz. melléklet: Színkódolt táblázat - Révfülöpi Általános Iskola, felsı tagozat sz. melléklet: Színkódolt táblázat - Zalabéri Általános Iskola, alsó tagozat 4.6. sz. melléklet: Színkódolt táblázat - Zalabéri Általános Iskola, felsı tagozat 5. sz. melléklet: Cd-melléklet: fényképek a kutatásban résztvevı iskolákról és tanulókról 7

8 ABSZTRAKT Roma/cigány és nem roma/cigány tanulók társas kapcsolatának vizsgálata iskolai környezetben A disszertáció a roma/cigány és nem roma/cigány tanulók iskolai környezetben zajló társas kapcsolatának mélyreható empirikus vizsgálatával foglalkozik. A kutatás célja, hogy több aspektusból tárja fel a roma/cigány és nem roma/cigány gyerekek közötti interakciókat, valamint a mögöttük meghúzódó gondolatokat, attitődöket. A kutatás során a szerzı elsıdlegesen azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy miként látják, percipiálják egymást a roma és nem roma gyerekek, maguk hogyan élik meg és kezelik a felmerülı konfliktusokat. Hogyan alakulnak át tartalmukban, mélységükben, jellegükben a kölcsönös elıítéletek a jelenlegi társadalmi és globális szintő változások hatására, továbbá miként befolyásolják ezek az elıítéletek a társas kapcsolatok alakulását. A kvalitatív kutatás módszertanilag négy fı pillére épül, melyek mindegyike kiegészíti, árnyalja és pontosítja a másik módszer segítségével feltárt adatokat. A szociometriai kérdıív, a támogatott felidézés módszere, a mélyinterjúk és a résztvevı-megfigyelı módszer alkotta azt a négyes fogatot, amely kellı információhoz juttatta a szerzıt ahhoz, hogy objektív képet tudjon alkotni a valós helyzetrıl. A kutatás újszerőségét jelenti a támogatott felidézés módszerének fenti témában történı alkalmazása. A kutatás további érdeme a szociometriai kérdıív adatfeldolgozásához használható új adatfeldolgozási mód, a színkódolt táblázat 8

9 kimunkálása, mely jelentısen megkönnyítette a szociometriai kérdıívek feldolgozását, logikus, könnyen áttekinthetı rendszert hozva létre, következésképpen használata más szociometriai kérdıíves vizsgálaton alapuló kutatásban is elınyös és alkalmazható. Megjegyzendı, hogy a disszertációban bemutatott eredmények a vizsgált roma közösségben tekinthetık relevánsnak, azok más közösségre vonatkozóan, különösen a cigány népesség heterogenitása okán, nem gondolhatók reprezentatívnak. Ugyanakkor a disszertációban bemutatott sajátosságok jó kiindulópontot nyújtanak egy nagyobb mintán végzendı kutatáshoz, vagy akár más hasonló témájú vizsgálathoz is. Összességében tehát a disszertáció objektív képet mutat a vizsgált közösségben a roma/cigány és nem roma/cigány gyerekek valós viszonyáról, interakcióiról és társas kapcsolatáról. Kulcsszavak: roma/cigány tanulók, társas kapcsolatok, színkódolt táblázat 9

10 ABSTRACT Research of the social relations of Roma/Gypsy and non-roma/gypsy students in educational environment The dissertation deals with the comprehensive empirical research of the social relations of Roma/Gypsy and non-roma/gypsy students in educational environment. The aim of the research is to explore the interactions among Roma/Gypsy and non-roma/gypsy children and their thoughts, attitudes behind these interactions from several aspects. Methodologically the qualitative research is based on four different methods: socio-metrical questionnaire, stimulated recall, interviews and participatingobserving method. The main achievement of the research is the use of stimulated recall method in this topic and its adaptation to the theme. Further achievement of the research is the development of colour-chart which makes the data processing of the sociometrical questionnaire easier creating a logical system, consequently its use is advantageous and applicable in other researches based on socio-metrical questionnaires. To sum up the dissertation shows objectively the relationship, interactions and social relations of Roma/Gypsy and non-roma/gypsy children. Keywords: Roma/Gypsy students, social relations, colour-chart 10

11 RESÜMEE Die Untersuchung der gesellschaftlichen Beziehungen von Roma/Zigeuner- und Nichtroma/Nichtzigeuner-Schülern im Schulmilieu Die Dissertation befasst sich mit der tiefgehenden empirischen Untersuchung der gesellschaftlichen Beziehungen von Roma/Zigeuner- und Nichtroma/Nichtzigeuner-Schülern im Schulmilieu. Die Forschung setzt sich zum Ziel, die Interaktionen zwischen Roma/Zigeuner- und Nichtroma/Nichtzigeuner-Kindern, sowie die hinter diesen steckenden Gedanken, Einstellungen aus mehreren Aspekten aufzudecken. Die qualitative Forschung basiert methodologisch auf vier Hauptpfeilern, dem soziometrischen Fragebogen, der Stimulated-Recall-Methode, den Tiefinterviews und der teilnehmenden Beobachtung. Die Neuartigkeit der Forschung besteht in der Anwendung der Stimulated- Recall-Methode im oben genannten Thema. Ein weiterer Vorzug der Forschung ist die Ausarbeitung eines neuen Mittels, die Farbentabelle, die bei der Datenverarbeitung des soziometrischen Fragebogens verwendet werden kann. Sie erleichterte die Verarbeitung der soziometrischen Fragebögen in bedeutendem Maße, wodurch ein logisches, leicht überschaubares System entstand, folglich ist ihre Verwendung auch in anderen auf soziometrischer Fragebogenuntersuchung basierenden Forschungen vorteilhaft und vorstellbar. 11

12 Zusammenfassend zeigt die Dissertation ein objektives Bild über das wahre Verhältnis, die Interaktionen und gesellschaftlichen Beziehungen von Roma/Zigeuner- und Nichtroma/Nichtzigeuner-Kindern. Schlüsselwörter: Roma/Zigeunerschüler, gesellschaftliche Beziehungen, Farbentabelle 12

13 ELİSZÓ A cigányság helyzete ezen belül a cigány gyerekek oktatása régóta megoldatlan, akkut problémája mind a magyar oktatási rendszernek, mind a magyar társadalom egészének. A számtalan romákkal kapcsolatos kutatás ellenére még mindig igen keveset tudunk a témáról, különösen a jelenlegi helyzetrıl, és arról, hogy a roma és nem roma gyerekek hogyan percipiálják egymást, társas kapcsolataik milyen módon alakulnak, valamint, hogy hogyan látják és milyen problémakezelı stratégiákat, milyen hatékonysággal alkalmaznak a pedagógusok. Éppen ezért bírnak olyan kiemelt jelentıséggel a cigánysággal foglalkozó kutatások, hiszen ahhoz, hogy a felmerülı problémákra érdemi megoldást tudjuk nyújtani, elengedhetetlenül fontos a primer társadalmi információkon és kutatáson alapuló szakmai kommunikáció. Jól tudjuk, egy pedagógiai kutatás mindig annak társadalmi kontextusával együtt értelmezhetı, ám az állandóan változó társadalmi viszonyok között rendkívül nehéz napra késznek lenni a témában. Közel 8 éve kezdtem foglalkozni a roma gyermekek oktatásának vizsgálatával, azonban a cigányság helyzete, megítélése az azóta eltelt idıben nagyon sokat változott. Kormányzati döntések egész sora született meg fıként Európai Uniós nyomásra, melyeknek fı céljai a cigányság foglalkoztatási, lakhatási és egyéb problémáinak rendezése voltak, az oktatás területén pedig a roma gyermekek integrációja. A sok kiváló program, projekt és kezdeményezés valamint a hozzájuk rendelt milliárdok ellenére a cigányság helyzete vajmi keveset változott. Megbukott a telepfelszámolás, nem számít sikertörténetnek a roma gyerekek integrációja, 13

14 változatlan a cigány munkanélküliek száma, és drámai a romák egészségügyi helyzete. Ráadásul az elmúlt néhány évben érezhetıen felerısödött a romákkal szembeni elıítélet, kiélezıdött a romák és a nem romák közti feszültség. A média pedig tovább mélyíti az ellentéteket, azáltal, hogy sorra jelennek meg olyan hírek, amelyben a romák valamilyen szempontból érintettek. Gondoljunk csak az elmúlt néhány év történéseire, melyeket a különbözı médiák hosszasan vezetı hírként hoztak: olaszliszkai gyilkosság, veszprémi Cozma-gyilkosság, vagy akár a jelenleg napi rendszerességgel elıforduló romák elleni támadásokra: Tatárszentgyörgy, Alsózsolca stb. E helyütt csak néhányat szerettem volna kiemelni a közelmúlt nagy visszhangot kiváltó eseményei közül, melyek azonban jól tükrözik azt a feszültséget, mely a mai magyar társadalomban a romák és a nem romák között érzékelhetı. Úgy tőnik tehát, hogy a témával való foglalkozás kezdetén tapasztalt problémák, konfliktusok nem hogy megoldódni látszanának, hanem éppen ellenkezıleg, még hatványozottabban jelentkeznek az élet minden területén. A kiélezıdı konfliktusok okán még idıszerőbbé vált a roma és nem roma gyermekek társas kapcsolatának vizsgálata valamint annak feltárása, hogy kapcsolataikat mennyire befolyásolják a jelenlegi társadalmi és globális változások. A kutatásom során mikroközösségek vizsgálatának segítségével alapvetıen a mindennapi együttélés, ezen belül is az oktatás területén kialakuló társas kapcsolatokra kívántam fókuszálni. Ezekbıl olyan valós információkhoz juthattam, melyek reményeim szerint közelebb visznek a téma alaposabb feltárásához, és egyben a felmerülı konfliktusok, problémák gyökereinek megértéséhez, enyhítéséhez, esetleg megoldásához. 14

15 Kutatásomban mindvégig arra törekedtem, hogy a témát minél több szempontból körbejárjam, minél több szegmensét megismerjem. Csak így kerülhetı el ugyanis, hogy a felszínes, egyoldalú információkból olyan messzemenı következtetéseket vonjunk le, melyek elferdíthetik a valóságot, és adott esetben torzíthatják a kutatás eredményeit. E helyütt szeretném jelezni, hogy értekezésemben a roma és a cigány megnevezést egymással azonos értékőnek tekintem, szinonimaként használom, hiszen a vizsgált cigány közösségek tagjai mindkét megnevezést azonos tartalommal használták identitásuk kifejezésére, elıbbit inkább formális, utóbbit pedig informális közegben. 15

16 I. SZAKIRODALMI HÁTTÉR A kutatás ismerethátterének alaposabb bemutatása okán sorra vettem a kutatásra nézve valamilyen szempontból releváns, a kutatás elıkészítésénél és folyamán megismert fontosabb tanulmányokat, kutatásokat. Itt jegyzem meg, hogy a szakirodalom feldolgozása és felhasználása rendkívül nagy körültekintést kíván. A cigány népesség ugyanis annyira heterogén, hogy az egyik kutatásban releváns adatok, más cigány közösségre vetítve már nem hasznosíthatók. Ezért nagyon óvatosan is kell bánnunk a szakirodalmi adatokkal, hiszen a rosszul megválasztott adatokból, elégtelen információkból olyan megalapozatlan általánosítások és elnagyolt elemzések születnek, melyek félrevezethetik a kutatót, és hamis képet alakíthatnak ki a vizsgált területrıl. Ezért a nagyon gazdag szakirodalomból pusztán azokat az adatokat, összefüggéseket, megállapításokat emeltem ki, amelyek az általam vizsgált cigány közösség életmódjára, szokásaira is jellemzıek voltak, illetve amelyek átfogó képet szolgáltattak a cigányságról, társadalmi és oktatáspolitikai helyzetükrıl. A nemzetközi szakirodalmat a fenti megfontolásból alapvetıen csak a támogatott felidézés módszerének kapcsán tekintettem át, hiszen a roma és nem roma gyerekek társas kapcsolatával foglalkozó konkrét kutatást nem találtam. Ugyanakkor a roma közösségek életmódjával, szokásaival foglalkozó tanulmányok, kutatások mindig speciálisan csak az adott közösségben érvényesek, és az általam vizsgált cigány közösségre vonatkozóan nem szolgáltatnak, és nem is szolgáltathatnak releváns információt. Mielıtt azonban a cigánysággal kapcsolatos kutatáshoz kezdünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy kutatásunk alanyai a cigánynak nevezett társadalmi 16

17 csoporton belül, mely alcsoporthoz tartoznak. Erre különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk, hiszen mint, ahogyan arról az elsı fejezetben is szólók, a cigányság egyes csoportjai között sokszor merev határvonalak húzódnak. Az elsı fejezetben tehát a cigányság rendszerezését tekintem át, hogy késıbb a vizsgált roma közösség hovatartozását kellıen be tudjam határolni. Ezt követıen a cigányságról szóló statisztikai adatok átfogó bemutatására vállalkoztam a demográfiai, a munkaerıpiaci, a lakhatási, az egészségi állapot valamint az oktatás tekintetében. A rendszerváltás óta zajló társadalmi folyamatok, változások jobb megértése okán sorra vettem az elmúlt húsz év romákkal kapcsolatos politikai intézkedéseit, törvényeit is. Kutatásomnak nem volt célja ezen döntések mélyreható vizsgálata, igaz a romák jelenlegi helyzetével összevetve, valamint húsz év távlatából igyekeztem mindvégig kritikusan szemlélni az egyes kormányok döntéseit és annak hatékonyságát. A fıbb politikai intézkedések és irányonalak áttekintésével célom pusztán arra korlátozódott, hogy háttér információként kutatásom társadalmi kontextusát, romapolitikai vetületét érzékeltessem az olvasóval, nyilvánvalóan a teljesség igénye nélkül. Mivel kutatásomat iskolai környezetben végeztem elengedhetetlenül szükségesnek véltem a roma gyermekek oktatásának történeti áttekintését, valamint az oktatásukra vonatkozó jelenlegi tendenciák, törekvések felvázolását. Ahhoz, hogy a kutatásban felmerülı konfliktusokat, nehézségeket jobban megértsük, tisztán kell látnunk a roma gyermekek iskolai teljesítményét befolyásoló tényezıket, a tanárok lefıbb problémáit a cigány tanulókkal, valamint azt is, hogy milyenek a roma gyerekek valójában, milyen sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek kihasználhatók lennének a tanulási folyamat során. 17

18 A szakirodalom áttekintése megerısítette bennem a kutatás szükségességét és jelentıségét, hiszen bár jelenleg sok kutató foglalkozik a témával, több terület, ezek között éppen a roma és nem roma gyerekek közötti társas kapcsolat kérdésköre feltáratlan. Így tehát jelen kutatásommal arra vállalkozom, hogy a romákkal foglalkozó szakirodalom ezen fehér foltját tartalommal megtöltsem. 18

19 1. A CIGÁNYNAK NEVEZETT TÁRSADALMI CSOPORT RENDSZEREZÉSE Köztudott, hogy a cigánysággal foglalkozó kutatásokban körültekintıen kell eljárni, és óvakodni mindennemő általánosítástól, vagyis attól, hogy bizonyos cigány csoportnál tapasztaltakat más cigány csoportokra, vagy netán az egész cigányságra próbáljunk kivetíteni. Ezért sokkal szerencsésebb fogalmaz Szuhay, ha megmaradunk esettanulmányi szinten (Szuhay, 2000). Ahhoz azonban, hogy saját kutatásunk alanyait értıen tudjuk kezelni, fontos, hogy áttekintsük a cigánynak nevezett társadalmi csoport klasszifikációját. Viszonylag egyszerő dolgunk van, ha a cigányságot az anyanyelvük alapján rendszerezzük. Eszerint három nagyobb csoportra oszthatjuk ıket, (a) a magyar, (b) a cigány és (c) a román anyanyelvőekre. (Szuhay, 2002) Azonban ennél sokkal komplexebb problémával állunk szemben. A magyarországi cigányok tudományos csoportosításának máig legelfogadottabb rendszerét Erdıs Kamill adta meg A Békés megyei cigányok cigánydialektusok Magyarországon és,a magyarországi cigányság törzsek, nemzetségek címő tanulmányaiban (Erdıs, 1958, In: Szuhay, 2002). Természetesen korábban is voltak kísérletek arra nézve, hogy a cigánynak nevezett népességet kategorizálják, azonban ezek meglehetısen elnagyolt összeírások voltak. Például az 1893-as cigányösszeírás a vándorlás, illetve letelepedés mértékét tekintette a legfıbb rendezı elvnek, mely szerint megkülönböztet vándor-, huzamosabb ideig egy helyben tartózkodó valamint állandóan letelepedett cigányokat. (Szuhay, 2002) Úgy tőnik, a kutatók között egyetértés van abban, hogy a mai napig Erdıs klasszifikációja tekinthetı a legrészletesebb csoportosításnak, így nem véletlen, hogy 19

20 ez a rendszerezés kodifikálódott a cigányokkal foglalkozó tudományszakokban is, igaz jelentısen leegyszerősítve. (Szuhay, 2002) Erdıs csoportosítása szerint Magyarországon kétféle cigányt különböztetünk meg: A) Cigány anyanyelvő B) Nem cigány anyanyelvő Az elsı csoport két, egymástól élesen különbözı részre oszlik: A1 Ezek az úgynevezett kárpáti cigány nyelvet beszélik A2 Ezek az úgynevezett oláh (vlax) cigány nyelvet beszélik. Az A1 fıcsoport hármas tagozódású: a) Nógrád megyei b) Budapest környéki és dunántúli c) Köszörős és ringlispíles cigányok (az egész országban kóborló, magukat német illetve vend cigányoknak nevezık.) [ ] Az A2 oláh (vlax) cigányok, több törzsre (fajtára) és a törzsön belül, számtalan nemzetségre oszlanak. Az oláh (vlax) cigánytörzsek (fajták) a következık: a) Lovari (lókereskedık; lókupecek); b) Posot ari (zsebtolvajok); c) Kherari (alkalmi munkások; házzal bírók); d) Colari (szınyegkereskedık); e) Kelderari (rézmővesek, üstfoltozók); f) Cerhari ( sátorosok ); g) Mašari ( halászok ); h) Bugari ( dögösök ); i) Eurari ( késesek ); j) Drizar ( rablók ); 20

21 k) Gurvar (fodozovó) (tepsikészítı, edényfoldozó). [ ] A második fıcsoportot alkotják a nem cigány-anyanyelvőek, akik két részre oszlanak: B1 csoportba tartoznak a magyar anyanyelvőek; B2 csoportba tartoznak a román anyanyelvőek. [ ] A B1 csoportbeliek (Romungro, Rumungro ) a kárpáti és az oláh (vlax) cigányok leszármazottai, akiket elıdeik valószínőleg a könnyebb asszimiláció reményében, nem tanítottak meg a cigány nyelvre. Különválasztásuk most már szinte lehetetlen. (Szuhay, 2002) A B1 csoportba tartozók is két részre oszlanak: a) zenészek ( úri réteg) b) vályogvetık, kosárfonók, alkalmi munkások, stb. (szegény réteg). [ ] A B2 csoportbeliek szintén két csoportra oszthatók: 1) román cigányok, (pl. Elek és Méhkerék Békés megyei községekben) 2) teknıvájó cigányok. A román cigányoknak nincsenek alcsoportjaik. A teknıs cigányoknak három fajtája él Magyarországon: a) Tiszaháti : fıleg a Nyírségben; anyanyelvüket egyre inkább elhanyagolják és lassanként elfelejtik; b) Füstös : átmenetet alkotnak; Füzesabony, Békéscsaba és Tiszafüred környékén élnek; c) Dunás : a Dunántúlon élnek. (Erdıs, 1959, idézi Szuhay, ) Természetesen Erdıs rendkívül differenciált, bonyolult osztályozási rendszere mára azért a tudományos használatot illetıen is jelentısen egyszerősödött, leginkább 21

22 az A2 (oláh), B1 (Romungro) és B2 (román anyanyelvő, beás) csoportok jelennek meg a kutatásokban. Erdıs Kamill még pontosan megkülönböztette az egyes csoportokat egymástól és leírásaiban egyértelmően fogalmazva mindig egy-egy csoportról szól, így az egyik csoportról szóló ismereteket nem vonatkoztatta egy másik csoportra. (Szuhay, 2002) Ezzel szemben az utóbbi évtizedekben a kutatások nagyjából egy csoportot, elsıdlegesen az oláh cigány csoportot veszik górcsı alá, melynek sajnos az is következménye lett, hogy idıvel az oláh cigányok kultúráját kezdték azonosítani az általában vett cigány kultúrával. (Szuhay, 2002) Ez azonban a cigányság heterogenitása miatt rendkívül veszélyes, hiszen az egyes cigány közösségekben tapasztaltakat vetítik ki más cigány csoportokra vagy akár a cigányság egészére. Fontos megjegyeznem, hogy a cigányság egyes csoportjai között sokszor merev határvonalak húzódnak, melyek legszembeötlıbben a házasodás területén illetve a térbeli elkülönülésben mutatkoznak meg. Ez azt jelenti, hogy az egyes csoportokhoz tartozó egyének csak az adott csoporton belül házasodnak, illetve amikor egy településen belül két vagy három fıcsoport képviselıi élnek, azok általában egymástól elkülönülve, a település különbözı részein helyezkednek el. Miközben tehát a társadalom többsége egységesnek véli a cigány népességet, a cigányok maguk valóságos és szimbolikus eszközökkel is igyekeznek kifejezni valamelyik csoporthoz való tartozásukat, illetve a más csoportoktól való különbözıségüket. (Szuhay, 2002) 22

23 2. CIGÁNYSÁG A STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN 2.1. Demográfiai adatok A Szociológiai Intézet 1993-as felmérése szerint félmillió cigány élt Magyarországon a 90-es évek elején, míg ma az általánosan elfogadott reprezentatív szociológiai felmérések szerint a roma népesség száma ezer fıre tehetı, és a legóvatosabb becslések szerint is 2015-re az össznépességen belüli arányuk 8 százalék körül várható. (Gúti, 2001) Elgondolkodtató azonban, hogy a 2001-ben végzett népszámlálás adatai szerint nemzetiségi hovatartozás alapján mindössze 190 ezren vallották magukat cigánynak. Az említett adatok közti különbségnek számos oka van, ezek között kell megemlíteni a társadalmi megbélyegzéstıl való félelmet, illetve az asszimilációs törekvéseket is. (A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv, 2007) Ugyan a gyermekszületések száma a cigányság körében is jelentısen csökken, az összlakosság körében ez a csökkenés jóval nagyobb mértékő. Amíg 1971-ben az ezer lakosra jutó élveszülések száma a cigányoknál 32 volt, az ország teljes lakosságát tekintve csak 15; jelenleg a cigányság esetében ez a szám 29, az összlakosságot tekintve pedig 11. Kemény István szociológus adatközlése alapján, bár az átlagéletkoruk alacsonyabb, a 15 évnél fiatalabb cigány gyerekek aránya mégis kétszerese a teljes népességen belüli kortársaikénak, ez az arány azonban az 59 éven felüliek esetében csökken: már csak egynegyede az összlakosságénak. (Gúti, 2001) 23

24 2.2. Romák a munkaerıpiacon Magyarországon 1987-ben a munkaképes korú romák 62 százalékának volt állandó munkája, 1994-ben azonban már csak 22,6 százalékuknak, és ez az arány még tovább csökkent 2003-ra, amikor a munkaképes korú cigányoknak már csak 21 százaléka rendelkezett munkahellyel. (Lencsés, 2009) A dolgozó romák 70 %-a segéd- vagy betanított munkásként dolgozik, 22 %- uk szakmunkásként. A fehérgalléros dolgozók aránya csupán 8 %. A romák alkalmazásának további jellemzıje a nem bejelentett, alkalmi munkák elterjedtsége. (A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv, 2007) Következésképpen ma hozzávetılegesen minden harmadik cigány tanuló mindkét szülıje munkanélküli. A szülık esélyei a munkaerıpiacra való visszakerülésre pedig folyamatosan csökkennek, ez a tény pedig gyerekeik esélyeit és jövıjét is nagymértékben befolyásolja. (Gúti, 2001) 2.3. Lakhatás, területi jellemzık A romák kb. 40 %-a ezer fıs vagy annál kisebb lélekszámú községben él. Jelentıs részük az ország gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási hátrányokkal sújtott kistérségeiben. Az elmúlt évtizedben a romák és nem romák lakhatási elkülönülése drámai mértékben nıtt, és több tízezerre tehetı azon családok száma, amelyek szegregált, telepszerő, komfort nélküli lakáskörülmények között élnek. (A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv, 2007) 24

25 2.4. Egészségi állapot A romák esetében az országos átlagnál alacsonyabb az ötven éven felüliek, és magasabb a harminc éven aluliak aránya. Ennek oka, hogy a romák születéskor várható élettartama tíz évvel alacsonyabb, mint az országos átlag, míg a születési arányszám annál magasabb. Számos kutatás és tanulmány igazolta, hogy a területi, iskolázottsági, szociális, gazdasági és társadalmi helyzetnek messze kiható negatív következményei vannak az egészségre és életminıségre (A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv, 2007). A rosszul iskolázott és zömében munkanélküli cigányok tehát rövid ideig élnek, a 60 évnél idısebbek aránya csupán 3,9 százalék. (Lencsés, 2009) 2.5. Cigány gyermekek az oktatásban A romák oktatásáról statisztikai adatokkal nem, és a téma oktatáspolitikai jelentısége ellenére, felmérések adataival is csak korlátozott mértékben rendelkezünk. Az oktatási statisztikák 1993 óta nem tartalmazhatnak roma tanulókra vonatkozó adatokat, mert azt a személyes adatok védelmére vonatkozó törvény tiltja. Felmérések alapján a romák oktatásának helyzetérıl, bizonyos aspektusairól elég pontos becslésekkel rendelkezünk, de részletes, oktatási részvételük, eredményességük tagoltságát is számba vevı, hatékony szakmapolitikát támogató helyzetképpel nem. Az információhiányon túl gondot okoz az is, hogy a roma problematika keveredik a szegény, hátrányos helyzető rétegek, illetve magas reprezentáltságuk miatt, az enyhe fokban értelmi fogyatékosok oktatásának problémájával is. (Keller-Mártonfi, 2006) 25

26 Egy 1971-es reprezentatív felmérés adatai szerint az akkor éves romák %-a végezte el az általános iskola 8 osztályát, vagyis a roma fiatalok közel %-a majdnem teljesen analfabéta volt. (Gúti, 2001) ben a teljes népesség 15 éves vagy idısebb korosztályának 90 %-a fejezte be általános iskolai tanulmányait a törvényben elıírtaknak megfelelıen a nyolcadik osztály végére. Ezzel párhuzamosan a roma diákok körében végzett reprezentatív vizsgálat adatai alapján a 14 éves roma gyerekeknek csak 44 %-a fejezte be az általános iskolai tanulmányait a nyolcadik év végére. Ha azokat a tanulókat is figyelembe vesszük, akik általános iskolai tanulmányaikat nem idıben, hanem csak késıbb fejezték be, azt mondhatjuk, hogy a roma tizenévesek 75 %-ának van általános iskolai bizonyítványa. Tehát a roma gyerekek csaknem 25 %-a nem tudja folytatni a tanulmányait középszinten. Az általános iskolát befejezık aránya 1993 óta ugyan nıtt, de nagyon gyakran nincs valódi, alkalmazható tudás a végzettség mögött. (Keller-Mártonfi, 2006) Napjainkban az általános iskolát a romák legalább 90 %-a fejezi be, igaz nem roma társaiknál idısebb korban. Pozitív tendenciaként értékelhetjük azt is, hogy a továbbtanulási adatok a romák középfokú oktatási részvételének expanziójáról árulkodnak. A fıvárosban, ahol az oktatáspolitika tudatosan visszaszorította a szakiskolai képzést, az általános iskolákban végzett romáknak már több, mint fele (56 %) középiskolában (45,5 % szakközépiskolában és 10,5 % gimnáziumban) tanult tovább, és csak 40 % szakiskolában (Havas Liskó, 2005). A felsıoktatásba kerülık arányát a fiatal roma populáción belül mindössze 2 % körülire becsülik (az ıket segítı ösztöndíj-támogatás itt viszonylag pontos becsléseket tesz lehetıvé), de ez az érték is gyorsan emelkedik. (Keller-Mártonfi, 2006:395) 26

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szedres Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére 1 Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére Tárgy: A Wunderland Óvoda Esélyegyenlıségi programjának módosítása Elıterjesztı: Dr. Józan-Jilling Mihály elnök Elıterjesztést

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei

Doktori (PhD) értekezés tézisei Doktori (PhD) értekezés tézisei Újváriné Handó Melinda ROMA/CIGÁNY ÉS NEM ROMA/CIGÁNY TANULÓK TÁRSAS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA ISKOLAI KÖRNYEZETBEN Témavezetı: Dr. habil. Szekszárdi Júlia ny. egyetemi docens

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!) Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Halmi

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. április 26-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. április 26-i ülésére Elıterjesztés 11. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. április 26-i ülésére Tárgy: A Fekete István Általános Iskola és Kollégiumban az egyes évfolyamokon indítható osztályok valamint

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére Tárgy: Egyetértés az oroszlányi Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához

Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához Aszód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2170Aszód, Szabadság tér 9. Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához Tisztelt Képviselı-testület! A

Részletesebben

TELEKI LÁSZLÓ A MAGYARORSZÁGI ROMÁK INTEGRÁCIÓJA KORMÁNYZATI MEGKÖZELÍTÉSBİL. Háttér és elızmények

TELEKI LÁSZLÓ A MAGYARORSZÁGI ROMÁK INTEGRÁCIÓJA KORMÁNYZATI MEGKÖZELÍTÉSBİL. Háttér és elızmények TELEKI LÁSZLÓ A MAGYARORSZÁGI ROMÁK INTEGRÁCIÓJA KORMÁNYZATI MEGKÖZELÍTÉSBİL Háttér és elızmények Hátterének a Roma Integráció Évtizede Program (2005-2015), illetve a Romák a bıvülı Európában a jövı kihívásai

Részletesebben

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek:

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: 1.) 3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. Törvényhez 2.) Jegyzkönyv: Szüli szervezet ülésérl 3.) Jelenléti ív: Szüli szervezet ülésérl 4.)

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyőlése 2009. év február hó 28-i ülésén egyhangú

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI Összeállította: Darvas Ágnes Kecskés Éva Simon Mihály MTA KTI Gyerekprogram Iroda 2008.

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szálka Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása

Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása Sz: 33/2013.(V.28.) Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása HATÁROZAT Karancsalja község Önkormányzat Képviselı testülete dönt arról, hogy a Karancskeszi község Önkormányzat Képviselı testületével

Részletesebben

Korábbi Új Ciklus. Log-in # Ösztöndíj elızmény. Kérünk minden kért anyagot 4 példányban benyújtani: az eredetit és 3 fénymásolt példányt!

Korábbi Új Ciklus. Log-in # Ösztöndíj elızmény. Kérünk minden kért anyagot 4 példányban benyújtani: az eredetit és 3 fénymásolt példányt! Ne töltse ki! Ezt a részt az iroda tölti ki! Roma Memorial - Felsıoktatási Ösztöndíj Program JELENTKEZÉSI LAP Ország kódja Korábbi Új Ciklus Log-in # Ösztöndíj elızmény Ajánlólevél Tanulmányi átlag igazolás

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

A l a p í t ó O k i r a t

A l a p í t ó O k i r a t A Kartal Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a Könyves Kálmán Általános Iskola 2173. Kartal, Iskola tér 1. számára a 1992. december 4-én kiadott, a 17/2000.(IV.6.), a 38/2004.(III.11.), a 82/2007.(VIII.30.),

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 8441-1/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest,

Részletesebben

Esélyegyenlőségdeszegregáció

Esélyegyenlőségdeszegregáció Esélyegyenlőségdeszegregáció Mélyszegénység Nagyon alacsony iskolázottság Nagyon alacsony foglalkoztatási ráta Erős települési, lakóövezeti, térségi koncentráció és szegregáció A fentiekből következő súlyos

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter:

BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: Az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök alakulása, hatásuk a munkaerı - piaci

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM szeptember 01 2014. augusztus 31. Készítette: igazgató Szakközépiskolánk 2007. szeptember 01. napjával kezdte mőködését. Jelen tanévben 10 pedagógus álláshelyünk van, amibıl

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Lokalitás és regionalitás

Lokalitás és regionalitás SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Lokalitás és regionalitás 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Kiindulópontok A globalizáció eltünteti a

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ. ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 27-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA:

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ. ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 27-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 27-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Grassalkovich

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Elıkészítette: Véleményezı bizottság: Malomasszonykerti ingatlanok, önkormányzati tulajdonba adásáról, közterületté nyilvánításáról és annak elnevezésérıl. Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı

Részletesebben

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Enying Város Önkormányzata 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-002 pmhiv@enying.eu ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Beszámoló tartalma I. Pénzbeli

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2009. elsı félévi beszámolója A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008-2009. évekre

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Javaslat. távoktatási oktatócsomaggal mőködı levelezı tagozat indítására. Tisztelt Közgyőlés!

Javaslat. távoktatási oktatócsomaggal mőködı levelezı tagozat indítására. Tisztelt Közgyőlés! Javaslat távoktatási oktatócsomaggal mőködı levelezı tagozat indítására Tisztelt Közgyőlés! A Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképzı Iskola és Kollégium igazgatója, Matúzné Nagy Ildikó igazgató asszony azzal

Részletesebben

ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010.

ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010. ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010. TANÉVBEN 1. Intézményi minıségirányítási munkacsoportunk 4+1 fıvel mőködik.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ALÓL VALÓ MENTESSÉG

TÁJÉKOZTATÓ TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ALÓL VALÓ MENTESSÉG TÁJÉKOZTATÓ AZ INTÉZMÉNY TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEKRŐL 1..) TÉRÍTÉSI DÍJ MÉRTÉKE: 12.000.- FT/ÉV Egy összegben egy félévet a beiratkozáskor be kell fizetni. A beiratkozási lapot kizárólag

Részletesebben