E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S a szeptember 29-én tartandó Képviselő-testületi ülés 2. számú - A szociális pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 9/2011.(V.04.) Önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés megtárgyalása - tárgyú napirendi ponthoz Előadó: Mező József jegyző Előkészítette: Fehér Zoltánné, Muskovszky Károlyné köztisztviselők Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság Ti s ztel t Ké pviselő-testület! szabályairól szóló 9/2011.(V.04.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) módosítása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) módosítása miatt vált szükségessé. Az e törvényt módosító 2011.évi CVI. törvény egyes rendelkezései szeptember 01. napjától léptek hatályba. A módosítás az aktív korúak ellátását érinti. A évi CLXXI. törvény hatályba lépő rendelkezései alapvetően módosítják a lakásfenntartási támogatás feltételrendszerét is. Aktívkorúak ellátása A törvénymódosítás az aktív korúak ellátására jogosult személyek bérpótló juttatását új megnevezéssel foglalkoztatást helyettesítő támogatásként határozza meg. Az elmúlt 2 és fél évben ez a támogatási forma már a harmadik elnevezést viseli (rendelkezésre állási támogatás, bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás). Ezért válik szükségessé az ezen ellátásban részesülőket a jogszabályhely alapján definiálni (Szt. 35. (1) bekezdése szerinti személy), így ha ezen ellátási forma megnevezése a közeljövőben változni fog, helyi rendeletünket emiatt nem kell módosítani. Ez indokolja a rendelet 3. -ának (1), (6), (10) és (12) bekezdéseinek módosítását. A rendelet 3. (1) bekezdésének módosítására azért van szükség, mert január 01. naptól a lakókörnyezet rendben tartása nem csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők ellátása folyósításának feltétele, hanem a rendszeres szociális segélyben részesülőké is. A módosítást megelőzően csak a bérpótló juttatásban részesülők számára előírt kötelezettség volt. A rendelet 3. (7) bekezdésének módosítására azért van szükség, mert a jogosultsági feltételek felülvizsgálatát a Ket. alapján végzéssel kell elrendelni. A módosítást megelőzően felhívást bocsátottunk ki. Ez a bekezdés b) pontját érinti. A bekezdés e) pontját következetesen azért módosítjuk, hogy elkerüljük az ellátás konkrét megnevezését a rendelet szövegében. A rendszeres szociális segélyre jogosultak körét az Szt. 37. (1) bekezdése határozza meg. A rendelet 3. (8) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a magasabb szintű jogszabály azaz az Szt. nem az ellátás folyósítását, hanem az ellátásra való jogosultság megszüntetését rendeli el. Mindezeken túlmenően a évben történt közfoglalkoztatásba bevonások során tapasztaltak az aktív korúak ellátásában részesülő személyek a felajánlott munkát nem fogadták el, a közfoglalkoztatással kapcsolatban nyilatkozattételre nem jelentek meg, a közfoglalkoztatásra irányuló munkaszerződés megkötésére önhibájukból nem került sor,

2 illetve a munkát a munkaszerződésben foglalt időpontban nem vették fel indokolttá teszik, hogy a felsorolt esetekben rendeletünk konkrétan tartalmazza a szankciókat. Ez teszi szükségessé, hogy rendeletünk 3. -át (9) bekezdéssel egészítsük ki. Ebben a bekezdésben a fentebb felsorolt jogsértő magatartásokat olyan definícióba foglaltuk, amely az Szt. 36. (2) bekezdés a) pontjában foglalt megszüntetési esetnek felel meg. A rendelet 3. (26) bekezdésének módosítása azért szükséges, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultságon belüli két különböző ellátás konkrét elnevezése a rendelet szövegében ne szerepeljen, egyéb iránt ez a jogi szabályozás az aktív korúak ellátásában részesülőkre vonatkozik. Lakásfenntartási támogatás Az új szabályokat szeptember 01. napjától indult ügyekben kell alkalmazni. Legfőbb módosítás a jogosultsági jövedelemhatár megemelése a normatív lakásfenntartási támogatás esetében az öregségi nyugdíjminimum 150 %-áról ( Ft), annak 250 %-ára ( Ft), míg a helyi kategóriában 200 %-ról ( Ft) 255 %-ra ( Ft). A módosításra a szociális alapú gázár és távhő-támogatással kapcsolatos kormányzati döntésekkel összhangban került sor, így azok megszűnésével a jogosultak többsége lakásfenntartási támogatásra lesz jogosult. A jövedelmi értékhatár megemelésével egyidejűleg törölte a jogalkotó a lakásfenntartási költségek jövedelmen belüli arányára vonatkozó előírást. A jelenlegi szabályok szerint a lakásfenntartás elismert havi költségének meg kell haladnia a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át. A küszöb törlése miatt a tényleges jogosultak köre várhatóan tovább fog emelkedni. További jelentős változás, hogy a jövedelemhatár számításánál az egy főre jutó jövedelem helyett a számítás alapja a fogyasztási egység lesz. A fogyasztási egységen alapuló jövedelemszámításnál a törvény fogyasztási arányszámot rendel a családtagokhoz, mely arányszámok összegével kell osztani a tényleges jövedelmet. A normatív lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit a szociális törvény határozza meg, míg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait, a támogatás összegét az Szt. 38. (9) bekezdésében foglaltak értelmében az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg. A helyi lakásfenntartási támogatás jövedelem határa sem lehet alacsonyabb, mint az öregségi nyugdíjminimum 250 %-a, és legalább Ft támogatás adható. Fentiek alapján tekintettel a jelenlegi nehéz költségvetési helyzetünkre a rendeletben előterjesztett jövedelemhatár az öregségi nyugdíjminimum 255 %-ában, azaz forintban javasoljuk meghatározni. Tehát ez azt jelenti, hogy akinél az egy fogyasztási egységre eső jövedelem a forintot meghaladja, de nem éri el a forintot, az a helyi lakásfenntartási támogatást fogja megkapni. A támogatás mértékét Ft-ban javasoljuk meghatározni. A támogatásra való jogosultak létszáma már a normatív kategóriában is nagyságrendekkel meg fog emelkedni. Fentiekben kifejtettek alapján rendeletünk módosítása vált szükségessé. Kérem a Tisztelt Képviselőtestületet, a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen. T i s z a l ö k, szeptember 9. Mező József jegyző

3 TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2011.( ) önkormányzati r e n d e l e t t e r v e z e t e szabályairól szóló 9/2011.(V.04.) önkormányzati rendelet módosításáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított évi III. törvény 38. (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 10. (l) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) Az R. 3. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles lakókörnyezetét rendben tartani. (2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Rendkívüli felmondással kell megszüntetni a közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt, ha az Szt. 35. (1) bekezdése szerinti személy a) a munkaszerződésben rögzített időpontban a munkát nem veszi fel, b) a munkaköri leírásban rögzített feladatait nem vagy nem megfelelően végzi el, c) ha a foglalkoztatónak a munkára vonatkozó utasításait nem tartja be, d) ha igazolatlanul van távol, e) a munkavégzés helyét engedély nélkül elhagyja, f) a keresőképtelenség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, g) a közfoglalkoztatás ideje alatt agresszív magatartást tanúsít, h) a munkavégzéshez szükséges szerszámokat, eszközöket és védőeszközöket nem megfelelően használja, eltulajdonítja, elveszti. (3) Az R. 3. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Az Szt. 34. (2) bekezdés a) pont szerinti körülményekben bekövetkezett változások esetén az ellátást a változás bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni, b) pont szerint, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatán nem jelenik meg, vagy nyilatkozattételi, illetve iratbemutatási kötelezettségének nem tesz eleget, a felülvizsgálatot elrendelő végzésben szereplő nappal kell a jogosultságot megszüntetni, c) pont szerint a keresőtevékenység megkezdését megelőző nappal d) pont szerinti jogellenes munkavégzés miatti felfüggesztés eljárási szabályait az Szt. 34. (4) bekezdése szabályozza, e) pontjában meghatározott esetben az Szt. 37. (1) bekezdésében foglalt személyeknek az aktív korúak ellátására való jogosultságát az együttműködésre kijelölt szerv értesítésében foglalt időponttal kell megszüntetni. (4) Az R. 3. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

4 (8) Az aktív korúak ellátására való jogosultságát - az Szt. 35. (1) bekezdésében foglalt személy esetében - az Szt. 36. (2) bekezdés a) pontjának I. fordulatában meghatározott esetben az ellátást a felajánlott munkát el nem fogadó nyilatkozat megtételének napjával, a többi esetben a munkaviszony megszűnésének napjával, b)pontja szerint az ellátást az álláskeresők nyilvántartásából való törlés napjával, c)pontja szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a jogosultságot a kötelezettség teljesítésre nyitva álló határidő utolsó napjával, d) pontjában meghatározott esetben a felszólításban a teljesítésre kitűzött nappal, e)pontjában meghatározott esetben a felülvizsgálat hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. (5) Az R. 3. az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki: (12) Ha az állami foglalkoztatási szerv munkalehetőséget ajánl fel az Szt. 35. (1) bekezdésében foglalt személy részére, aki nyilatkozattételre nem jelenik meg, vagy nyilatkozatot nem tesz, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló munkaszerződés megkötése neki felróható okból hiúsul meg, úgy kell tekinteni, hogy a felajánlott munkát nem fogadta el, és jogosultságát a közfoglalkoztatást elrendelő végzésben megjelölt nappal kell megszüntetni. (6) Az R. 3. (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (10) Az Szt. 35. (1) bekezdésében foglalt személy, a) akinek az ellátás folyósítása alatt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 67 %-ot el nem érő munkaképesség-csökkenést, vagy 50 %-ot el nem érő egészségkárosodást állapított meg, b) aki közfoglalkoztatásba bevonás során foglalkozás-egészségügyi szempontból második alkalommal alkalmatlan rendszeres szociális segélyre jogosult. (7) Az R. 3. (26) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (26) Aktív korúak ellátására jogosult személy halála esetén az ellátást az elhalálozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. Ha a halál időpontja a halottvizsgálati bizonyítvány alapján pontosan nem állapítható meg a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítása hónapjának utolsó napjával kell az ellátást megszüntetni. 2.. szabályairól szóló 9/2011.(V.04.) önkormányzati rendelet 4. -a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításáról a polgármester dönt. (2) A helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja. (3) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 255 %-át és a háztartás egyikének sincs vagyona.

5 (4) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege Ft. (5) Ha ugyanazon lakásban több háztartás is van, - kivéve az Szt 39. (2) bekezdésében foglaltakat helyi lakásfenntartási támogatás annak állapítható meg, aki a közüzemi szolgáltató számlavezetése szerint a lakással kapcsolatos kiadásokat teljesíti. (6) A helyi lakásfenntartási támogatásra irányuló kérelmeket évente két alkalommal, január 1-31., illetve augusztus között lehet benyújtani. (7) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, melynek folyósítására 12 egyenlő részletben kerül sor utólag minden hónap 5. napjáig. (8) A helyi lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (9) A kérelem a rendelet 1. számú függelékében szereplő nyomtatványon nyújtható be. 3. szabályairól szóló 9/2011.(V.04.) önkormányzati rendelet 1. számú függeléke helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 4. (l) Ez a rendelet - az 1. (l) bekezdés kivételével szeptember 1. napjával lép hatályba. (2) Az 1.. (l) bekezdés január 01. napjával lép hatályba. (2) Ez a rendelet január 2-án hatályát veszti.

6 A rendelet módosításának előzetes hatásvizsgálata: 1./ társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A szociális törvény módosításával új társadalmi réteg kerül be a lakásfenntartási támogatásra való jogosultak körébe. Míg eddig az ellátás főként a szociálisan rászorulókat érintette, most a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került családokat, illetve a dolgozó réteget is. A gazdasági válság nehéz helyzetbe sodorta a társadalom fizetőképes rétegét is, ezért bármilyen támogatás segítheti a szociálisan rászorult és az aktív kereső réteg erősödését. Várhatóan nagyságrendekkel fog emelkedni a lakásfenntartási támogatásra jogosultak száma. A normatív lakásfenntartási támogatás 10 %-os önerőt igényel, míg a helyi lakásfenntartási támogatás tekintetében 100 %-os önerőt től magasabb összegben kell tervezni ennek a segélynek a költségvetési keretét. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás 20 %-os önerőt igényel, míg a szociális segélyezettek támogatása 10 %-os önerőt, a többi állami támogatás. A közfoglalkoztatottak esetében a bér + 13,%-os támogatás 80 %-át adja a munkaügyi központ, a különbözet az önkormányzatot terheli. 2./ A módosításnak környezeti és egészségügyi következményei A lakásfenntartási támogatás esetében nem realizálható. 3./ Adminisztratív terheket befolyásoló hatása A lakásfenntartási támogatás módosítása többlet adminisztratív terhet jelent a szociális igazgatási feladatot ellátó ügyintéző részére. A lakókörnyezet rendben tartása a szociális segélyezettek körére is kiterjesztve szintén több adminisztrációs terhet jelent. 4./ A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei Az Szt-ben lévő felhatalmazás alapján az önkormányzatnak rendeletalkotási kötelezettsége keletkezett. Ennek elmaradása esetén az önkormányzat mulasztásos jogszabálysértést követne el. Ebből adódóan a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal törvényességi észrevétellel élne. 5./ A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A meglévő állományi létszámban a személyi, tárgyi feltételek adottak. A pénzügyi feltételek vonatkozásában kiemelendő, hogy a módosítás költségvetésre gyakorolt hatása elsősorban 2012-től várható. A támogatásra jogosultak létszámát csak kalkulálni lehet, kb. az eddig alkalmazott módszer háromszorosára tehető.