Európai munkaügyi portál. a társadalmi párbeszédben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európai munkaügyi portál. a társadalmi párbeszédben"

Átírás

1 Európai munkaügyi portál (elektronikus jogtár és érdekképviseleti adattár) a társadalmi párbeszédben a szakmai tevékenységhez kapcsolódó informatikai, kommunikációs feltételek biztosítása és fejlesztése A tanulmány célja, hogy a STRATOSZ és tagvállalatai részére felmutassa egy elektronikus munkaügyi portál szükségességét a 21. század európai társadalmi párbeszédében, annak alkalmazástechnikai és tartalmi feltételeivel együtt. Szerző: IQ ConsultinG Kft. Készült a MAT támogatásával, az FSzH közreműködésével, 2009-ben.

2 Tartalom 1. Bevezetés A társadalmi párbeszéd háttere - igényfelmérés A nemzetközi szintű társadalmi párbeszéd kezdetei Társadalmi párbeszédelméletek az Európai Unióban a közösségi szintű társadalmi párbeszéd Az integráció szerepe a társadalmi párbeszéd folyamatába integrációs cél Kétpólusú társadalmi párbeszéd Magyarországon Az OÉT és a GSZT A párbeszéd civil résztvevői A képviseleti párbeszéd a kétpólusú rendszerben A munkaügyi jog és a társadalmi párbeszéd tendenciái - Igényformálás Mi a munkajog? Európai foglalkoztatás és munkajog A pluralizmus és a pluralista társadalmi párbeszédelméletek szerepe a munkajogi igényformálásban A neokorporatizmus és a neokorporatista társadalmi párbeszédelméletek szerepe a munkajogi igényformálásban Internet alapú közösség, elektronikus képviselet Elektronikus alapú jogi információszolgáltatás közösségi információszolgáltatás /86

3 3.6 Az igényformálás összegzése A megvalósítás Európai Munkajogi Portál Az Európai Munkajogi Portál alapkoncepciója A Munkaügyi Portál általános kihívásai európai környezetben A tartalomszolgáltatás és az e-learning A Munkaügyi Portál Tartalomkezelése: a Moodle A Moodle keretrendszer általános jellemzői A Moodle legfontosabb szolgáltatásai Tartalomkezelési (Content Management System) funkciók A Moodle keretrendszer szoftverigénye a kliens-számítógépeken A Portál keretrendszerének telepítése és fenntartása A keretrendszer és a tartalmi anyagok által követett technológiai szabványok Esettanulmány Az Entrepreneurs Training Portal (ETP) Általános projektbemutatás Az ETP portál felépítése Elektronikus információs modulok listája és tartalma Az ETP portál funkciói Az ETP portál fejlesztésének időigénye Összegzés Felhasznált Irodalom Melléklet (EURES) /86

4 1. Bevezetés Az Európai Közösség szupranacionális intézményrendszere alapvetően a gazdasági és jogi integráció céljával jött létre, különös tekintettel a munkaügyek nemzetközi szabályozásának igényére. A társadalmi párbeszéd és a munkaügyi érdekképviselet, nevesül a munkavállalók jogainak védelme, egyidejűleg a munkaadó érdekeinek tiszteletben tartása és ezen irányelvek kommunikálása az európai integráció alapvető feltétele, melyet a tagállamok felé rendszeres munkaügyi rendelkezések tesznek nyilvánvalóvá. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a ma tripartit társadalmi párbeszédében elengedő információ álljon rendelkezésére egy olyan közösségi információs portál (jogszabályi adatbázis, esettanulmány adatbázis, jogi előzmények bázisa, stb.) formájában, mely segít megfelelni az integráció folyamatos igényeinek, és a lokális jogszabályi környezet előírásainak egyaránt. A nacionális és szupranacionális munkaügyviteli jogrend figyelemmel követése a vállalati stratégiaalkotás mellett a gyakori munkaügyi döntések meghozatalában is fontos szerepet játszik. Ezen felül az esetleges jogviták kezelésében az elérhető jogszabályi környezet mellett, a precedens-értékkel bíró korábbi jogviták is értékes információk az egyes tagvállalatok számára, ezért az internetes jogtárban ezen esetek anyagai is megtalálhatóak. Ma tehát a társadalmi párbeszéd tagjai sem kerülheti el az új globális kommunikációs hordozó, az internet alkalmazását. Az internet ezen felül természetesen nem csupán egy nyelv, hanem mint minden ilyenhez, kapcsolódó térrel rendelkezik: saját társadalommal. Az internet polgára pedig a kulcs a jövő szociális párbeszédéhez. Csak egy példa: az interneten elérhető munkaügyi jogtár technikai megvalósításával lehetővé teszi, hogy a tetemes jogszabályi 4/86

5 adatbázis kereshető, egyedi igényeknek megfelelően szűrhető legyen. Emellett az átlátható, ízléses kezelőfelület, valamint az elmenthető hivatkozási pontok (ún. könyvjelzők) a felhasználói élmény javítását is szem előtt tartva teszik élvezhetőbbé a bonyolult, és olykor igen száraz jogszabályi környezet tanulmányozását. A továbbiakban jelen tanulmány áttekinti, hogy milyen érvek támasztják alá egy munkajogi portál felállítását az Európai Unió párbeszéd-alapelvei nyomán; hogy milyen hozzáadott értéke lehet egy közösségi alapú, nyílt forráskódú eszközzel megalkotott információszolgáltatásnak az integrációs elvek mentén, majd javaslatot tesz egy nyílt forráskódú alaprendszerre, egy már működő példa esettanulmányának segítségével. 5/86

6 2. A társadalmi párbeszéd háttere igényfelmérés A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) számos európai polgár számára ismerősen cseng, de a szociális v társadalmi párbeszéd hívószó több esetben tisztázásra szorul, hisz jelentése kitágítható a szociális államberendezkedés teljes rendszerére és klientúrájára. 2.1 A nemzetközi szintű társadalmi párbeszéd kezdetei A szociális esetenként társadalmi párbeszéd első hallásra a társadalom egyes rétegeinek hatékony kommunikációját juttathatja eszünkbe, leginkább két fél között. Ez a megállapítás azonban egyszerre két tévhitet is felmutat. Egyrészt a szociális párbeszéd csak a historiografikus és szocialistakommunista társadalommodellen belül értelmezhető két egymáshoz viszonyuló (jól vagy rosszul) társadalmi réteg párbeszédének. Az osztályharc és osztályellenesség mint fogalmak, az egységes Európa létrejöttével gyakorlatilag elveszítették értelmüket ha bírtak egyáltalán ilyesmivel a túlontúl leegyszerűsítő szocialista értelmezés keretein belül. A szociális párbeszéd fogalmában a szociális eredetileg a munkaadók és munkavállalók csúcs-szervezetei tehát szakszervezetek és vállalkozói szervezetek, ipartestületek, munkáltatói szervezetek között létrejövő párbeszédre utal. A párbeszéd pedig az eredetileg bipartit párbeszédet jelentette, ami a két csúcspólus jogalkotó kommunikációjára utal. Később, az ILO létrejöttével (International Labour Organization Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) fogalom jelentése kiszélesedett, szinte gyűjtőfogalommá vált: azon intézmények gyűjtő- 6/86

7 fogalma lette, melyek a munkaadók és munkavállalók intézményesített bevonására szolgáltak. Az ILO alapvető tulajdonsága, hogy nemcsak a tagországok kormányai veszik ki részük a jogalkotási folyamatból, hanem a munkavállalók és munkaadók szervezetei is. Ez az alapja az úgynevezett tripartit tehát hárompólusú párbeszédnek, melyben a munkaügyi jogalkotási folyamat úgy megy végbe, hogy az összes érintettet - érdekcsoportot, ha úgy tetszi a döntések mögött tudhat. Az eredeti, bipartit párbeszédre ezért gyakran használták az autonóm szociális párbeszéd kifejezést. Az ILO egy klasszikus nemzetközi szervezet, annak államközi tulajdonságait is beleértve. Már 1919-ben 29 állam írta alá az alapító dokumentumot, jelenleg pedig 170 felett áll a tagállamok száma. A tagállamok közül némely nem tagja az ENSZ-nek, míg akadnak olyan ENSZ tagok, melyek nem léptek be a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetbe. A nemzetközi munkásmozgalmak történelmére visszatekintve, az 1917-es oroszországi események szolgáltatták az egyik olyan pillanatot a világtörténelemben, amikor világossá vált, hogy a munkásosztály egyenlő, sőt olykor nagyobb hatalommal bíró testületté tud szerveződni, mint a munkáltatói vagy a munkajog-alkotói oldal. Természetesen azóta munkásmozgalmak százai és sztrájkok ezrei bizonyították ezt, ahogyan azt is, hogy a elegendő jogi szabályozás nélkül (vagy a hatályos jogi háttérismeret hiányában) milyen hiányosságokkal kell megküzdeniük a tárgyaló feleknek. A szakszervezetek és kapcsolódó szervezeteik kialakulásával és a munkaügyi viszonyok gyors átalakulásával a munkaügyi kérdések már nem osztályok harcaként értelmezendő, hanem valós közösségi feladatként. Ebből a szempontból tehát félrevezető a párbeszéd fogalom: nem két netán több fél saját érdekeiről van szó, hanem egy közösség saját, közös céljairól. 7/86

8 2.2 Társadalmi párbeszédelméletek az Európai Unióban a közösségi szintű társadalmi párbeszéd Az Európai Közösség mint a társadalmi párbeszéd színtere nem alá és fölérendelt rétegek folyamatos ellenállásaként értelmezendő, hanem egy szinergikus egészként, melyben a párbeszéd komplex érdekegyeztetés mellett közösségi irányelvek mentén halad. Ezen irányelvek maguk is szupranacionálisak tehát magukban hordozzák a tagállamok feletti jelleget. Ehhez az államfeletti szerv igényhez a biztos alapot a neofunkcionalista 1 alapelv szolgáltatja: a spillover (tehát a túlcsorduláseffektus) effektus. A funkcionális spillover alapján az egyes államok szakpolitikai döntései és jogrendje a közös munka során annyira összefonódik és egymásra-utalttá válik, hogy egy bizonyos pont után (ez a spillover) csupán államközi szinten lesznek kezelhetőek. Ezt követi a politikai spillover, melyben az állami szuverenitás súlya is fokozatosan megváltozik. Emellett persze beszélhetünk még intézményi spillover-ről, vagy tágabb értelemben kulturális spillover-ről is, ugyanezen elvek alapján. Tehát ha a tagállami intézményi környezetek összefonódó munkája egymás működését is radikálisan meghatározza akárcsak a kulturális életben -, akkor a jövőbeli működést az államközi, szupranacionális működés fogja meghatározni. A neofunkcionalista elmélet mellett léteznek még kormányközi elméletek; multilevel governance (többszintű kormányzás) elméletek és az intézményelvű megközelítés. Munkaügyi szempontból viszont minden európai társadalmi párbeszédelmélet egyetért abban, hogy a társadalmi párbeszéd legtömörebben így definiálható: 1 Ernst b. HAAS 1958 as The Uniting of Europe c. munkája alapján kialakult elmélet 8/86

9 Társadalmi párbeszéd munkügyi értelemben véve: eszköz a munkaerőpiacok zökkenőmentes működésének biztosítására. Ez nagy vonalakban károm fajta tevékenységet takar a szociális partnerek számára: társadalmi párbeszéd: a szociális partnerek többoldalú együttműködése, tekintet nélkül arra, hogy a tevékenységhez az Egyezmény 138. és 139. Cikkelye alapján a Bizottság hivatalos egyeztetései vezetnek, avagy sem; társadalmi partnerek konzultációja: a tanácsadó bizottságok tevékenységei és a hivatalos egyeztetések az Egyezmény 138. és 139. Cikkelye szellemében háromoldalú együttműködés: a szociális partnerek és az európai hatóságok közötti kapcsolatok. Ezek alapján az európai társadalmi párbeszéd gyakorlati példája Az Európai Szociális Partnerek Munkaprogramja, alapján, a foglalkoztatás témájában: Foglalkoztatási irányelvek: Jelentések a szociális partnerek intézkedéseiről a foglalkoztatási irányelvek megvalósítását szem előtt tartva Élethosszig tartó tanulás: Az intézkedés keretének utólagos áttekintése és kiértékelése Stressz a munkahelyen Nemek közötti egyenlőség: Szeminárium az esélyegyenlőség és a nemi diszkrimináció témájában 9/86

10 Átszervezés Rokkantság: Az évi közös nyilatkozat megújítása Fiatalok: A tudományos és technológiai érdeklődés előmozdítása a fiatalok körében és az esetleges hiányosságok kezelése közös nyilatkozat és/vagy tudatosságfokozó kampány segítségével Rasszizmus: Az évi közös nyilatkozat megújítása (a tagjelölt országokkal együtt) Elöregedő munkaerő: Szeminárium az esettanulmányok elemzésére és a közös intézkedések lehetőségeinek feltérképezésére Zaklatás Távmunka Nem bejelentett munkavégzés 2.3 Az integráció szerepe a társadalmi párbeszéd folyamatába integrációs cél. Az integráció-elméletek, és az általánosságban vett európai integráció két fő értelemben releváns a tanulmány szempontjából. Egyrészt a társadalmi integráció értelmében: tehát a társadalom peremén vagy egyéb, bizonyos okokból elszigetelten élők bevonása a társadalom egészébe. A másik integráció-jelentés az európai közösség integrációjára utal - tehát a közösségi működés, szabályozás és funkcionalitás kiterjesztése és azonos jelentéssel való felruházása az Európai Unió bármely tagországa számára. Ez utóbbi alapelv maga az Európai Közösség alappillére huszadik század két világégése után elérkezett az idő, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyük a hasonló borzalmaknak. 10/86

11 A harmadik, társadalmi párbeszéd szempontjából döntő jelentőségű értelmezése az integrációs alapelvnek, a párbeszéd 1993 óta bevett gyakorlatán szemléltethető a legkönnyebben. Az 1957 óta nyomon követhető európai társadalmi párbeszéd pusztán a konzultáció eszközével tudott operálni a társadalmi érdekegyeztetés és jogformálás folyamatában, mely elengedhetetlen alap ugyan (a szociális partnerek véleményének meghallgatása, mérlegelése, figyelembe vétele) de alapvetően még bipartit gyökerekkel bír. A konzultáción felül 1993-ra az alábbi módon szélesedett ki a szociális párbeszéd mozgástere: Közös politikaformálás és megvalósítás Autonóm párbeszéd (közös állásfoglalás kialakítása) Tárgyalások és Megállapítások kötése (európai szintű alku) 2.4 Kétpólusú társadalmi párbeszéd Magyarországon Az OÉT és a GSZT Magyarországon az országos társadalmi párbeszéd két meghatározó intézménye jött létre és működik. Ezek egyike, a közel húszéves múltra visszatekintő Országos Érdekegyeztető Tanács, amely még a rendszerváltás előtt az utolsó kommunista kormány időszakában, 1988-ban alakult meg, alapvetően azzal a céllal, hogy országos bérmegállapodásaival kiváltsa a korábbi állami bérszabályozást, s amely jelentős szerephez jutott a gazdasági rendszerváltásban. A másik, az Országos Érdekegyeztető Tanácshoz képest, fiatal intézmény, a Gazdasági és Szociális Tanács, már a rendszerváltás utáni időszakban, sőt hazánk európai uniós csatlakozását követően, 2004-ben alakult meg 11/86

12 a nemzetstratégiákról folytatott konzultációkra. Ez a kettős intézményi elrendezés meglehetősen sajátos Európában és a világban, de nem példa nélküli. Az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) elveit követő és a munka világával foglalkozó, háromoldalú, azaz a munkavállalók, a munkaadók és a kormány részvételével működő, országos érdekegyeztető fórum. A Gazdasági és Szociális Tanács ettől eltérően a társadalmi párbeszédnek, a nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének, európai uniós mintákat követő, konzultatív fóruma, amelynek munkájában a munkavállalók és a munkaadók képviselőin túl a gazdaság egyéb érdekképviseletei, illetve a civil szervezetek és a tudomány képviselői is részt vállalnak. Az Országos Érdekegyeztető Tanács a maga területén, tudni illik az országos háromoldalú érdekegyeztetésben, vitathatatlanul fontos, meghatározó intézmény. Működése a munka világára összpontosul, és ezzel összefüggésben, elvileg, csak érintőlegesen tér ki átfogóbb gazdaság- és társadalompolitikai ügyekre. Résztvevőinek köre, a kormányon túl, a munkavállalókra és a munkaadókra korlátozódik. A Gazdasági és Szociális Tanács funkciója a nemzeti gazdasági és társadalompolitikai stratégiákról való magas szintű konzultáció az Országos Érdekegyeztető Tanácsénál értelemszerűen szélesebb, a nemzeti stratégiák által érintett és azok kidolgozásához hozzájárulni képes, résztvevői kör bevonásával. A GSZT ugyanakkor új lehetőségeket nyit az Országos Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek számára (is) véleményük kinyilvánítására. 12/86

13 Az országos társadalmi párbeszéd és az érdekegyeztetés megkülönböztetése elvi-elméleti kérdés, amely nemzetközi és hazai szinten, némiképpen eltérő módon, egyaránt jelentkezik, és korántsem mondható kellően tisztázottnak. A szakszervezetek, a munkaadók és a kormány közötti, további civil szerveződések bekapcsolódásával folyó, párbeszédet a félhivatalos szakzsargon tripartizmus plusznak nevezi, míg ugyanennek az elnevezése, amennyiben a kormány kimarad belőle, bipartizmus plusz. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tripartitnak minősülő intézmény. A Gazdasági és Szociális Tanács aszerint tekinthető tripartit plusz vagy bipartit plusz intézménynek, hogy a kormányt részesének tekintjük vagy sem A párbeszéd civil résztvevői A civilek csoportosulását, provizórikusan, a GSZT működési küldetésére releváns civil szerveződéseknek a kormány által meghívott képviselői alkotják, ideértve a brüsszeli Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) négy magyar civil tagját. Az eredeti tripartit vagy bipartit intézményekben való további civil részvételt gátolja, hogy ezek az ILO elveinek, a szervezkedés szabadságának és a tárgyalások és megállapodások szabadságának, bázisán működnek. Ez akadályozta meg például azt, hogy az [Országos] Érdekegyeztető Tanácsba az 1990-es években a gazdasági kamarák és civil szerveződések, jóllehet szorgalmazták ezt, bekerüljenek. Erre álljon itt egy igazán jó példa: A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI), a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) égisze alatt és támogatásával, december 6.-án Budapesten közép és kelet európai szakértői szemináriumot rendezett a tripartizmuson belüli és azon túli országos társadalmi párbeszédről. Középpontjá- 13/86

14 ban az a kérdés állt, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal által hagyományosan szorgalmazott tripartit, azaz a szakszervezetekre, a munkaadókra és a kormányokra kiterjedő, országos társadalmi párbeszédnek mennyiben jelenkori alternatívája kiegészítője az európai uniós országokban egyre terjedő, a gazdasági és szociális tanácsokban megtestesülő, a szakszervezeteken és munkaadókon túl egyéb érdekképviseleteket, illetve civil szerveződéseket is magában foglaló gyakorlat? A globalizált világgazdaságban hol van a tripartit és a tripartit plusz országos társadalmi párbeszéd szerepe? Nem arról van-e szó, hogy az előző helyét és szerepét, a munka világán túl, egyre inkább a tripartit plusz párbeszéd veszi át, mivel az sokkal inkább adekvát a gyökeresen átalakult társadalom és gazdaság körülményei között? Az ILO képviselői aláhúzták, hogy az Európai Unió elkötelezett a tripartizmus iránt, amit a közelmúltban aláírt lisszaboni szerződés is megerősít. Ugyanakkor az ennél szélesebb civil résztvevői körrel zajló párbeszéd az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság révén szintén jelentkezik az Unió szintjén, s a gazdasági és szociális tanácsok formájában a régi tagállamok túlnyomó többségében jelen van. 2 A Gazdasági és Szociális Tanácsnak vagy az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, mint az országos társadalmi párbeszéd intézményeinek a küldetése, vagy úgy is fogalmazhatjuk, a lényege, hogy módot adjanak a különféle társadalmi csoportosulásokat megjelenítő, nyilvánvalóan eltérő, esetenként ütköző nézeteket és érdekeket képviselő személyek közti véleménycserére, konzultációra, vitára. Ennek eredményeként közös nevező megkeresésére, illetve kölcsönös megértésen, kompromisszumokon alapuló közös vélemények, álláspontok, állásfoglalások kialakítására. A társadalom és a nemzetgazdaság hosszabbtávú fejlődését kijelölő nemzetstratégiák alakításában a szakmailag megalapozott, a közvetlen érdekkötött- 2 Forrás: Héthy Ónodi 14/86

15 ségektől mentes, pártpolitikától független civil véleményeknek nyilván meg van a helye, s elvileg fontos szerepe van, a parlamenti demokráciák működésében is, különösképpen olyan politikailag kiélezett helyzetekben, amelyeket a pártok egymásnak feszülése jellemez. Már ha születnek ilyen vélemények, és nyilvánosságra kerülnek A képviseleti párbeszéd a kétpólusú rendszerben Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot három egyenrangú, azonos jogokkal rendelkező, tárgyaló csoport, hivatalos elnevezése szerint oldal, alkotja. A munkavállalói oldal, az országos szakszervezeti konföderációk, hat szervezet, képviselőit foglalja magában. A munkaadói oldal az országos munkaadói szövetségek, kilenc szervezet, képviselőiből áll. A harmadik a kormány tárgyalócsoportja, a kormányzati oldal. A kormány tárgyalópartnereit adó oldalalak az OÉT meghatározó szereplői. Küldetésük meghatározott társadalmi csoportosulások, a munkavállalók és a munkaadók, érdekképviselete. Az érdekképviselet és az érdekegyeztetés, összhangban az intézmény elnevezésével, az OÉT működésében kulcsszónak is tekinthető. Visszatérve tehát az európai szintű szociális párbeszédre, a bipartit kommunikáció meghaladása után a tripartit egyeztetés mellet a 70-es évek óta az autonóm párbeszéd eszközével is az (társadalmi) integrációt szolgálja. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban a tényt, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet megalakulásával, a tripartit párbeszédalapelv nem csupán kibővítette a párbeszédmodellt, hanem egy új értelmezési horizontot állított fel abban az értelemben, hogy azoknak is részt kívánatos venniük a munkaügyi döntésekben, akikről a döntések szólnak a gyakorlatban. 15/86

16 A szociális párbeszéd alakulása az Európai Unióban tehát felmutatni látszik olyan igényeket, miszerint a végfelhasználó is időben értesüljön a munkajogi változásokró, sőt, akár véleményét is kifejthesse azok disszeminációs szakaszában. Ahhoz, hogy erre valós megoldási javaslatot tegyünk, előbb vessünk egy pillantást a munkajog és a társadalom 21.századi alakulására, annak érdekében, hogy az igényformálás teljes legyen. 16/86

17 3. 3. A munkaügyi jog és a társadalmi párbeszéd tendenciái Igényformálás 3.1 Mi a munkajog? Az elmúlt 50 évben az Európai Unió arra törekedett, hogy magas szintű foglalkoztatást és szociális védelmet, jó élet- és munkakörülményeket biztosítson a munkavállalóknak, és a tagországok között gazdasági és társadalmi kohéziót teremtsen. A munkajog a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit meghatározó jogszabályok tömege, mely két nagy területen értelmezendő: a munkafeltételek (munkaidő, részmunkaidő, kiküldetés, határozott ideig tartó munkaviszony, stb.) és a munkavállalók tájékoztatása, konzultáció (pl. létszámleépítés vagy tulajdonosváltás). Ebben a struktúrában jól látható, hogy az Európai Unió feladata, jelesül a tagállamok szociálpolitikai tevékenységeinek támogatása és kiegészítése, a társadalmi párbeszéd alapelveinek megfelel; összhangban az Európai Közösség alapszerződésével, annak cikkével. A szupranacionális közösségi szabályozás tehát olyan jogszabályokat alkot, amelyek valamennyi tagállamra vonatkozóan meghatározzák az elengedhetetlen munkakörülményeket, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációkat azok minimális követelményeivel. A tagállamok feladata, hogy e jogszabályokat és jogi iránymutatásokat átültessék a nemzeti jogrendbe és hogy jogalkotásukban ezek alapján járjanak el. Ez 17/86

18 biztosítja, hogy a munkavállalók az EU egész területén azonos szintű védelemben és eljárásban részesülnek. A jogszabályok átültetése és azok betartatása természetesen a tagállami hatóságok és bíróságok feladata. Viták esetén a végső szót az Európai Bíróság mondja ki; ugyancsak az Európai Bíróság feladata a tagállami igazságszolgáltatási szervek által feltett jogértelmezési kérdések megválaszolása. Az egységes munkajogi szabályozás azonban nagy kihívásokkal néz szembe, mivel nem csupán a jogalkotók és nemzeti jogalkalmazó bíróságok és szervek feladatát határozza meg. Kezdetben az uniós munkajog azt igyekezett biztosítani, hogy az egységes piac létrehozása ne vezessen a munkaügyi előírások színvonalának csökkenéséhez vagy a gazdasági verseny torzulásához. Ennek azonban még egy elengedhetetlen feltételéről nem esett szó: a munka vállalóról: akiről és akinek a munkajogi előírások szólnak. Ez a társadalmi párbeszéd egyik súlypontja. Mielőtt azonban a munkajogtól elérnénk a dolgozóig, érdemes ezt is az Európai Unió immanens politikaelméleti alapjai mentén végezni, hogy felmutassuk: következő lépésként az egyéni végfelhasználót is elegendő információval kell ellátnunk, hogy kivehesse a részét a társadalmi párbeszéd feladatából. 3.2 Európai foglalkoztatás és munkajog EU szinten az összehasonlító adatok csupán egy tömörített szinten elérhetőek a közigazgatásban, az oktatásban, valamint az egészségügyben és szociális szférában való teljes foglalkoztatásra nézve. Amint a közfeladatok szerződéses úton való magánkézbe adása megjelenik, a foglalkoztatás áthelyeződik az állami szektorból a magánszektorba, bár egy szolgáltatás még mindig egy közhatóság részéről van ellátva. 18/86

19 Az egészségügyi és szociális szolgáltatások szektorában a 2004-es európai felmérések során csupán Bulgária és Lengyelország mutatott csökkenést a foglalkoztatásra nézve, az összes többi országban ahol elérhető adatokkal rendelkezünk, a foglalkoztatás növekedést mutat ebben a szektorban. Ez arányos az EU többi országának sémáival és döntő módon magán hordozza a demográfiai minták valamint az orvosi ellátásban és kutatásban megmutatkozó fejlődés hatásait. Kevés hozzáférhető részletesebb adat állt rendelkezésre a regionális és helyi kormányzati foglalkoztatás szektorokra való lebontására nézve, és még ha lett volna is, a számokat olykor vitatták állami, szakszervezeti valamint munkáltatói. A helyi és regionális kormányzati szektorban való foglalkoztatást jelentős függőleges és vízszintes szegregáció jellemzi, az új Tagállamok részéről tükrözött női dolgozókról kialakult hagyományos képpel, miszerint a nők kimondottan bizonyos (gyakran alacsony bérű) szektorokban és foglalkozásokban, valamint alacsonyabb foglalkoztatási fokozatokban vannak jelen, kevés lévén azoknak a száma, akik magasabb menedzseri pozíciókban tudnak elhelyezkedni. Míg a közszolgálati ellátás modernizálásának szükségessége széleskörűen elfogadott, ennek megvalósítására fordított eszközök ellentmondásos viták tárgyát képezik, különösen az Általános Érdekű Szolgáltatások sajátos szerepének és a magas minőségű általános szolgálati ellátás elve fontosságának kontextusában. Ez utóbbi döntő fontosságú, amennyiben az EU regionális fejlődéssel, egyenlőséggel és társadalmi kohézióval kapcsolatos célkitűzéseit meg szeretnék valósítani. A legtöbb országban a kollektív alku különösen a magánszektorban általában helyi, vállalati szinten megy végbe akár nem létező, akár nagyon kezdetleges állapotban lévő ágazati alkuval. A Szlovák Köztársaság figyelemre méltó példa a mára EU taggá vált korábbi kommunista országok között, amelyben az 19/86

20 ágazati párbeszéd szélesebb körben elterjedt. Bulgária egy másik példa a jelenlegi EU-n kívül ahol az alku országos, ágazati, önkormányzati és vállalati szinten zajlik. Jóllehet több országban is olyan változások vannak folyamatban, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a kétoldalú és tényleges ágazati alkura. Néhány esetben ez hozzákapcsolódik a törvényhozási változásokhoz, amely nagyobb szabad teret enged a munkáltatói szervezetek kollektív alkuba való bevonására - kibővítve ezáltal a feltételeknek és körülményeknek azt a spektrumát, amely inkább tárgyalásoknak, mintsem az országos törvényhozásnak legyen alávetve. Egy megkülönböztetést kell tennünk az állami illetve a magánszektorbeli kollektív alku megállapodások között. Míg a magánszektorban a központosított alku országos vagy szektor szinten jóformán nem létező, több ország használja a központosított kétoldalú alku megállapodásokat az állami szektorban. Ez elsősorban a köztisztviselőkre érvényes (több helyi és regionális kormányzat alkalmazottja esik ebbe a kategóriába), néhány országban azonban fedi az összes állami szektorbeli alkalmazottat. Jóllehet, kiváltképpen a balti országokban, a bérek valamint a feltételek és körülmények az állami szektor alkalmazottainak számára a saját helyi hatóság/régió által meghatározottak A pluralizmus és a pluralista társadalmi párbeszédelméletek szerepe a munkajogi igényformálásban A politikaelmélet úgynevezett funkcionális iskolájából két alapelméletet veszünk elő, a pluralizmust és a (neo)korporatizmust, melyek jó alapot fognak szolgálni, ahhoz, hogy a közösségi szintű jogalkotástól eljuthassunk a jogalanyhoz: a munkavállalóhoz. Egyik elmélet sem kíván a valós politikai folya- 20/86

21 matok szintjére lépni és magyarázatot adni komplex rendszerek működésére. A funkcionális politikaelmélet ezen eszközei inkább a jogalkotás, jogharmonizáció és jogalkalmazás szereplőit vizsgálja. A pluralizmus elmélete az érdekcsoportok ma már közkeletű fogalmát alkalmazza a 19.század óta a szociális párbeszéd témakörében. A pluralizmus érdekcsoport-értelmezése szűk: az érdekcsoportok ugyanis közvetítő szerepet játszanak az állam és az egyének között, ugyanakkor ellensúlyt képeznek az állammal és a hatalom összevonására törekvőkkel szemben. A csoportokat magától értetődő módon az egyazon érdekekkel bíró egyének alkotják. Az érdek és itt a számukra igen fontos üzenet a pluralista számára megegyezik az egyén preferenciáival, melyet csoportba rendeződve kíván érvényesíteni. Sőt, minél fontosabb az adott érdek az egyén számára, annál valószínűbb, hogy fel fog sorakozni az azt az érdeket képviselő csoport zászlaja alá. Így maga a hatalom sem a politikai cselekvő sajátja, hanem szubszidiáris, járulékos. Ezáltal az állam szerepe a pluralista modellben igencsak kérdéses, hisz máshogyan nem értelmezhető, mint a bennefoglalt egyének érdekeire visszavezetve. A fenti alapelemeket a munkaügyre, és a szociális párbeszédre vetítjük, akkor a mai angolszász társadalmi párbeszédsémák kerülnek szóba. Az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában ugyanis a társadalmi párbeszéd nem hierarchizált, tehát az állam gyakorlatilag nem vállal bennük aktív szerepet: csúcsszervezetek ugyan vannak, de intézményesített állami makrofórum nincs. A kollektív tárgyalások tehát mikroszinten, vállalati környezetben vagy legfeljebb ágazati szinten folynak. Ez a modell csak az Európai Unió történetének egyes szakaszaiban és az Egyesült Királyság területén terjedt el a szociális párbeszéd gyakorlatában. 21/86

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről MEGÁLLAPODÁS a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről Preambulum 1., 2013 decemberében a Bizottság

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

MOODLE mobileszközön

MOODLE mobileszközön SU2009 - Debrecen MOODLE mobileszközön LENGYEL Péter, lengyel@agr.unideb.hu Debrecen Egyetem, AMTC Gazdasági- és Agrárinformatika Tanszék Moodle - Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment nyílt

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Tartalomjegyzék - Tartalomkezelő rendszerek Miért jó a CMS alapú website? CMS rendszerek - Mi szükséges ezen CMS-ekhez? - Információ építészet

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról

T/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18877. számú törvényjavaslat a Gazdasági és Szociális Tanácsról Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Budapest, 2005. december 2006. évi törvény a Gazdasági

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az eredmények áttekintése

Az eredmények áttekintése A társadalmi párbeszéd megerosítése a helyi és regionális kormányzás szektorában az új" Tagállamokban és a Az eredmények áttekintése a CEMR és az EPSU számára az ECOTEC 1 által az Európai Bizottság anyagi

Részletesebben

EU / UNDP projekt a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának, mint a harmonizáció, versenyképesség és szociális kohézió eszköze, felgyorsítása az EU hat új tagállamában és két tagjelölt országban 2007.

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Kliensoldali rendszerkövetelmények

Kliensoldali rendszerkövetelmények Az elearning öltöztet!?! Koncz Zsuzsanna módszertani szakértő Neting Informatika Kft. Öltözködési tanácsok tananyag bemutatása Technikai információk Navigáció, ikonok, jelölések A tananyag tartalma, felépítése,

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer Moodle ingyenes elearning keretrendszer Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola pappgy@kfrtkf.hu vagvolgy@kfrtkf.hu http://www.kfrtkf.hu/ http://moodle.kfrtkf.hu IPSZILON

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról 99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.3.8. SWD(2016) 53 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat Az Európai Parlament

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

10449/16 tk/kb 1 DG B 3A

10449/16 tk/kb 1 DG B 3A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 10449/16 SOC 421 EMPL 280 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Előző dok. sz.: 9891/16 SOC 384 EMPL 259 Tárgy:

Részletesebben

0405 INFORMATIKA ÁGAZAT

0405 INFORMATIKA ÁGAZAT 0405 INFORMATIKA ÁGAZAT A képzés négy + egy éves A négy éves képzés keretében az informatika ágazat szakgimnáziumi kerettanterve szerint tanulhatsz és a 4. év végén érettségi és szakmai érettségi vizsgát

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Jean Monnet tevékenységek

Jean Monnet tevékenységek Jean Monnet tevékenységek Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatás fejlesztésében Európán belül és a világban 2014. november 3. Koós-Herold Zsuzsa A Jean Monnet tevékenységek fő célja az oktatás

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Női Tagozat a Postás Szakszervezet (továbbiakban PSZ) Alapszabályának 9. -a alapján az egyenlő bánásmód, de elsősorban a munkavállaló

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 14. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST,

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete dr. Rétvári Bence Parlamenti Államtitkár Lobbi 2 Lobbi Lobby előcsarnok előszoba. Európában külön törvényi szabályozás: Nagy Britannia, Franciaország,

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról

175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról 175. sz. Egyezmény a részmunkaidős foglalkoztatásról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1994.

Részletesebben

ADAPTÁCIÓS TAPASZTALATOK ÉS NYOMON KÖVETÉS A JÓ GYAKORLATOK TERÜLETÉN

ADAPTÁCIÓS TAPASZTALATOK ÉS NYOMON KÖVETÉS A JÓ GYAKORLATOK TERÜLETÉN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 ADAPTÁCIÓS TAPASZTALATOK ÉS NYOMON KÖVETÉS A JÓ GYAKORLATOK TERÜLETÉN Bodó Márton Nemzetközi négyelemű rendszer

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf) Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.

Részletesebben

Ajánlások az EÜT-ok működésének továbbfejlesztéséhez

Ajánlások az EÜT-ok működésének továbbfejlesztéséhez Ajánlások az EÜT-ok működésének továbbfejlesztéséhez Az Elektromos hálózat Európában projektben résztvevő szakszervezetek és Európai Üzemi Tanácsok (EÜT) ajánlásai 2011. június A projektben résztvevő partnerek

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

Részletesebben

Tudásalapú információ integráció

Tudásalapú információ integráció Tudásalapú információ integráció (A Szemantikus Web megközelítés és a másik irány) Tanszéki értekezlet, 2008. május 14. 1 Miért van szükségünk ilyesmire? WWW: (Alkalmazások) Keresés a weben (pl. összehasonlítás

Részletesebben

KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer

KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Felhasználói felület... 5

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról A 29. CIKK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT 01197/11/HU WP187 15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról Elfogadva 2011. július 13-án Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

TOGAF elemei a gyakorlatban

TOGAF elemei a gyakorlatban TOGAF elemei a gyakorlatban Vinczellér Gábor 2009.06.0406 04 8 éves szakmai tapasztalat Bemutatkozás IT Support, Programozó, jelenleg Projektvezető, Termékfejlesztési Üzletág Vezető Tanácsadási és Szoftverfejlesztési

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Papp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Papp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola ELEARNING A TANÍTÓKÉPZÉSBEN Papp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Az elearning-ről nagyon sokat beszéltünk az elmúlt években.

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

"A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA."

A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA. "A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA." A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon Munkaanyag Budapest, 2013. április 03. 1 Tartalom: 1. Bevezető 3. 2. A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben