A SPANYOL KKV-K FINANSZÍROZÁSÁNAK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK GYAKORLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SPANYOL KKV-K FINANSZÍROZÁSÁNAK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK GYAKORLATA"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány A SPANYOL KKV-K FINANSZÍROZÁSÁNAK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK GYAKORLATA Készítette: Szabó Anita Budapest, 2008

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 4. I. A spanyol gazdaság áttekintése A világgazdasági hatások Euró zóna A spanyol gazdaság jellemzése A kkv-k helyzete az európai gazdaságban Spanyol kkv-k A spanyol pénzügyi rendszer felépítése 13. II. Spanyol kormányprogramok a kkv-k részére Vállalat Fejlesztési Terv Kis- és Középvállalkozások politikájának Főigazgatóságának programjai Vállalkozzunk együtt Online úton Történő Korlátolt Felelősségű Társaságok Alapítása Fiatal Innovációs Vállalatok Támogatása Technológiai központok támogatása InnoEmpresa Innovációs Cégek Egyesületeinek Támogatása Foglalkoztatást elősegítő támogatások kkv-k részére Fiatalok részére nyújtott támogatások Fiatalok Emancipációját Segítő Társaság Női Vállalkozók Szövetsége 27. III. Európai Uniós támogatási programok 29. IV. Nemzetközivé válás támogatása Nemzetközivé válás sajátosságai Támogatási eszközök Európai Uniós támogatások Állami finanszírozású intézetek és támogatási programjaik Spanyol Fejlesztés Finanszírozó Társaság Spanyol Külkereskedelmi Intézet 38. 2

3 Állami Hitelintézet Spanyol Exporthitel Biztosító Társaság 41. V. Banki finanszírozás 42. VI. Tőkepiaci finanszírozás Spanyol Kockázati Tőke Szövetség Business Angels 45. VII. Alternatív finanszírozási források Rövid távú finanszírozás: Faktoring Közép- illetve hosszú távú finanszírozás: Lízing 49. VIII. A magyar kis- és középvállalkozások Vállalati környezet Állami szerepvállalás a kis- és középvállalkozások finanszírozásában Európai Uniós támogatások Nemzetközivé válás támogatása Banki finanszírozás Tőkepiaci finanszírozás Kockázati tőke Üzleti Angyalok Alternatív finanszírozási lehetőségek 62. IX. Befejezés A két országban működő kkv-k helyzetének összehasonlítása Következtetések levonása, tanácsok a magyar kkv-k számára 70. Bibliográfia 74. Melléklet 80. 3

4 Bevezetés Már több éve nagy érdeklődéssel figyelem a spanyolországi gazdasági- és kulturális életet, ezért mindenképpen a spanyol gazdasággal kapcsolatos témát szerettem volna választani szakdolgozatomhoz. Konzulensemmel közösen végül a spanyol kis- és középvállalkozások finanszírozásának és támogatásának témája mellett döntöttünk. Mivel a kis- és középvállalkozások nagyon jelentős szerepet töltenek be mind termelékenység, mind foglalkoztatás terén, azonban életükben a legnagyobb nehézséget a finanszírozási kihívások okozzák. Manapság a gazdaságok már egyre nagyobb figyelmet fordítanak e probléma megoldására, s mivel a spanyolok előbbre tartanak ebben a feladatban, mint a magyarok, ezért érdemes őket bizonyos szinten mintának tekinteni. A témaválasztást követően a 2007/2008-as tanulmányi év tavaszi félévét az Erasmus ösztöndíjnak köszönhetően volt szerencsém Spanyolországban, Valencia-ban tölteni. Az egyetemen lehetőségem nyílt bizonyos szinten a spanyol kis- és középvállalkozások támogatási rendszerével megismerkedni egy tantárgy keretében, amely nagyon érdekesnek bizonyult számomra, s még jobban felkeltette az érdeklődésemet e téma iránt. Nagyon jó kiindulási alapot biztosított számomra ez a tárgy a támogatások megismerésének körében. A szakdolgozatomban azonban egyéb, nem támogatás jellegű vállalatfinanszírozási formával is fogok foglalkozni. A tantárgy hallgatása mellett nagyon hasznos volt, hogy kint tartózkodásom alatt hozzájuthattam eredeti spanyol forrásokhoz, ami szakdolgozatom megírásához elengedhetetlen volt. Elsősorban olyan spanyolnyelvű forrásokat használtam fel, amelyek hűen tükrözik az aktuális helyzetet. Főként a Spanyol Kereskedelmi Kamara és az Ipar-, Turisztika és Kereskedelem Minisztérium Kis- és Középvállalkozások Politikájának Főigazgatóságának kiadványaiban közétett adatokat tudtam hasznosítani. Dolgozatomban főként a spanyol vállalatfinanszírozási és támogatási rendszert szeretném bemutatni, és rámutatni arra, hogy az amerikai pénzügyi válság milyen hatással volt a finanszírozási lehetőségekre. Emellett szeretném, kiemelni azokat a területeket, amelyekben a magyar kkv-k követendő példát találhatnak, hiszen ők egy fejlettebb gazdaság szereplői, s az Európai Uniónak is régebb óta tagjai. Ezenkívül próbálok lehetőségeket felvillantani arra vonatkozóan, hogy a magyar gazdaság milyen fontos lépéseket tehetne a jelenlegi helyzet fejlesztésében. 4

5 Dolgozatom első részében a spanyol gazdasági helyzetet jellemzem, nagy hangsúlyt fektetve az Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válságra és bemutatom a spanyol kkv szektor aktuális helyzetét. A második és harmadik fejezetben a spanyol állami és uniós támogatási rendszert részletezem. A negyedik részben, pedig külön fejezetben foglalkozom a kkv-k nemzetközi válásával, és annak elősegítésével. Majd az ötödik részben áttérek az egyéb vállalatfinanszírozási módokra. Ehhez azonban érdemes egy kicsit áttekinteni, hogy mik is tartoznak ide. A támogatásokon kívül négy alapvető finanszírozási forrás létezik a vállalatok számára: a banki-, a tőkepiaci-, az úgynevezett alternatív finanszírozási források és az egyéb finanszírozási források. Dolgozatomban csak az első három finanszírozási formával foglalkozom. Ezeken belül a tőkepiaci finanszírozás keretében, a formális befektetésen belül a kockázati tőkével, és az informális befektetetésen belül pedig az úgynevezett Üzleti Angyalokkal. A harmadik csoportba a viszonylag új finanszírozási formák találhatóak, ezek közül a faktoringot és a lízinget vizsgáltam, tanulmányoztam. Ezenkívül például a forfetírozás is ebbe a csoportba tartozik, amelyet elsősorban a banki szolgáltatások között találunk meg Magyarországon, s mely nagyon hasonlít a faktoringhoz. A forfetírozás közép-, illetve hosszú lejáratú követelések visszkereset nélküli megvásárlását jelenti diszkontáron. Alapvető eltérés azonban a faktoringhoz képest, hogy ezt elsősorban külkereskedelmi áruszállításhoz, exportimportügyletek fedezetére használják. A negyedik csoportban talán az egyik legrégebbi finanszírozási források találhatóak meg: többek között a kereskedelmi hitel és a vásárlótól kapott előleg. Manapság azonban léteznek ezeknél sokkal olcsóbb és hatékonyabb finanszírozási források is. Miután a spanyol finanszírozási formákat részletezem, az összefoglalás előtti utolsó fejezetben a magyar támogatási és egyéb vállalatfinanszírozásokat tekintem át röviden, a spanyol felépítéssel azonos módon. Végül pedig az összefoglalásban, amit azt már említettem, a dolgozatom lényeges elemét összegzem, s törekszem a következtetések levonására, javaslatok tételére. 5

6 I. A spanyol gazdaság áttekintése 1.1. A világgazdasági hatások A spanyol gazdaságot, mint ahogy a világ többi országát is nagyban érintette és azóta is viseli következményeit, a 2007 augusztus 10-én az Amerikai Egyesült Államokban kitört másodlagos jelzálogpiaci válság. A kiváltó ok az volt, hogy az USA-ban a es évtől kezdve rohamosan megnövekedett az ingatlanbefektetések száma az alacsony kamatszint miatt. Ennek következtében az ingatlanok ára évről-évre nagymértékben emelkedett. A bankok ennek hatására egyre könnyebben adtak hitelt, s már úgy is felvehettek az emberek jelzáloghitelt, hogy egyáltalán nem rendelkeztek önerővel, s ráadásul egy ingatlanra akár több bank is adott ilyen módon hitelt. A bankok hitelkihelyezésében nagy arányú volt a magas finanszírozású hitelek aránya, az ingatlanok értékének %-áig is kaphattak hitelt az emberek türelmi idős konstrukcióban. Az esetek nagy részében sajnos már a hitel felvételekor számítani lehetett arra, hogy a türelmi idő lejártával, a megnövekedett törlesztő részleteteket képtelenek lesznek fizetni az adósok. Eközben a bankok által, értékbecslőik segítségével megállapított ingatlanárak egyre jobban eltávolodtak a valós értékektől. A bankok forrásszerzés és kockázatcsökkentés érdekében kötvényeket bocsátottak ki a tőzsdén, amelyet elsősorban intézményi befektetők vásároltak meg és a befektetők sokszor határidős pozíciókat vettek fel ezekre az értékpapírokra ban a Központi Bank kamatemelésről döntött, amely a törlesztő részletek megemelkedésével járt együtt. Ettől kezdve tömegesen váltak a hitelfelvevők fizetésképtelenné (az utóbbi években a bankok már jövedelemigazolás nélkül is folyósítottak hitelt), s a bankok még az ingatlanok lefoglalásával sem tudták a hitelkihelyezésüket nyereségesre fordítani. A másodlagos jelzáloghitel-piac megingása magával rántotta a jelzáloghitel-kötvényekre épülő befektetési piacot is. Az amerikai nagy befektetési bankok óriási mértékű veszteségeket számoltak el. Mivel azonban a világ minden táján megtalálhatóak voltak a legkülönbözőbb pénzügyi termékekbe csomagolt jelzáloghitel-kötvények, a világ többi részén lévő pénzintézetek is jelentősen megsínylették a válságot, valamint számos nagy cég jelzálogkötvényekre épülő befektetési eszközökbe fektette be megtakarításait, ezért ők is likviditási gondokkal küzdhetnek. A befektetési termékeken keresztül a pénz- és a tőkepiacot egyaránt érinti e válság. 1 1 forrás: 6

7 Szakértők szerint a kialakuló pénzügyi válság még nem érte el csúcspontját, valószínű, hogy csak ebben vagy a következő évben fog tetőzni, de már számos áldozata van. Nagy bankok jelentettek - kezdetben csak USA-ban csődöt, illetve az amerikai hitelválság a világ ingatlanpiacain is érezteti hatását. A válság következményei szinte végeláthatatlannak tűnnek: mind a lakosság, mind a vállalatok számára a hitelfelvétel egyre nehézkesebbé válik az egyre szigorúbb hitelfelvételi feltételek miatt. Az ingatlanpiacon lévő cégek tönkre mennek, illetve a tőzsdén szereplő cégek részvényei folyamatosan esnek, stb Euró zóna Mint ahogy már előző fejezetben említettem, mivel a másodlagos jelzálogkötvényekre épülő befektetési eszközök szinte az egész világon szétszóródva megtalálhatóak, ezért a válság hatása szinte mindenhol érzékelhető lesz. Főleg az Európai Unióban, ahol e típusú befektetési konstrukciók igen közkedveltek voltak. Az országokat azonban különböző mértékben érinti. Mostanában, már hetente kapunk hírt arról, hogy valamelyik nagy európai bank likviditási problémával küzd, s a kormány egy nagy összegű likviditást javító mentőcsomagot bocsát rendelkezésére, illetve egyes részlegét átveszi egy másik bank. Így történt ez a Fortis belga bankkal is, amely az Európába érkező hitelválság eddigi legnagyobb európai áldozata. A német kormánynak és a bankoknak is nagy összeget kellett felajánlani a Hypo Real Estate nevű német hitelintézetnek, hogy megmentsék a csődtől, amely ha bekövetkezett volna, az egész gazdaságra kihatással lett volna. Ezek következtében az EU államainak vezetői megegyeztek abban, hogy garanciát vállalnak a betétek egy részére vagy teljes egészére vagy a másik megoldáshoz fordulnak: a bajba került bankot államosítják. A hitelválság a bankszektoron kívül a nemzetek ingatlanpiacán is érezteti hatását. A krízis kirobbanása előtt nagymennyiségű tőke áramlott be az ingatlanszektorba, mivel a bankok szívesen adtak hitelt ingatlan befektetésekre. Azonban a válság kirobbanása után egyrészt a megdrágult hitelek miatt számos befektető kivonult ebből a szektorból. Főleg a brit és spanyol ingatlanpiacot érinti e változás, amely egyúttal a GDP értékének csökkenésével jár együtt, hiszen eddig mindkét országban az ingatlanszektor nagy hozzáadott értéket képviselt a GDP-ben. Olyan nagy ingatlanfejlesztő cég, mint a Martinsa-Fadesa kért csődvédelmet. Ha minden segítség ellenére csődbe menne a vállalat, akkor az erősen megrázná a spanyol gazdaságot. Egyes szakértők már így is a spanyol gazdaság összeomlásáról beszélnek. 7

8 Az európai gazdaságba begyűrűző válság már a GDP alakulásában is érzékelhető. Erősen lassul az EU gazdasága. Szeptemberben már csak 1,4%-os gazdasági növekedés jósoltak erre az évre, amely 0,6%-kal kevesebb, mint amit áprilisban jelentettek be. Ezenkívül az inflációra is negatívan hat a jelenlegi helyzet. Ez évre 3,8%-os árszínvonal emelkedésre számítanak a szakértők A spanyol gazdaság jellemzése Spanyolország az Európai Uniós csatlakozása után folyamatosan az EU-s átlag feletti szinten fejlődött ben ez a fejlődés felgyorsult, mivel a 2004-es év 3,1%-os GDP növekedéséhez képest 3,5%-os növekedés volt tapasztalható, amelyhez nagyban hozzájárult a befektetések dinamikus fejlődése ban a spanyol GDP már 3,9%-os fejlődést ért el, s ki kell emelni az ipari szektor fejlődését ebben az időszakban ben a fejlődés egy kicsit visszaesett, de nem jelentősen, csak 0,1%-kal, azaz 3,8%-os szintre mérséklődött. Ez a visszaesés nagyrészt a belső fogyasztás csökkenésének tudható be. A jelenség kialakulásához hozzájárult az a tény is, hogy a háztartások fogyasztása csökkent, mely a finanszírozási lehetőségek szigorítása miatt történt, valamint a háztartások bizalmának, illetve reálbérek csökkenésének eredményeként következett be. A 2007-es év harmadik negyedévétől a jelzálogpiaci válság következményeinek kiteljesedése miatt a szakértők 2008-ra - az erős gazdasági növekedés után - a világgazdasági fejlődés lassulását jósolták meg, ami beigazolódni látszik 2008 első három negyedéve után. A spanyol gazdasági növekedés is folyamatosan csökken, s a 2007 utolsó negyedévének 3,5%- os évközi GDP növekedéséhez képest 2008 harmadik negyedévében már csak 0,8%-ot regisztráltak. Negyedévente közel 1%-ot esik vissza. Mind a háztartásoknak, mind a vállalatoknak a bizalom vesztése tapasztalható, amely elsősorban a fogyasztásuk, illetve befektetéseik visszafogásában mutatkozik meg. Az infláció a harmadik negyedévben óta a legmagasabb szintre - 4,5%-ra emelkedett. Előreláthatólag a spanyolok az év végét 3,5%-os inflációs szinttel zárják, amely a tavalyi év 4,2%-os év végi szintjéhez képest javulást mutatna. A spanyol kormány mindent megtesz a recesszióból való kilépés érdekében. A tavalyi állami büdzsé többletbevételéből próbálják megoldani a helyzetet, ami néhány szakértő szerint csak átmeneti megoldásnak lesz jó. Hosszú távon az export vonzóbbá tételére és a hazai befektetések ösztönzésére lenne szükség. Ezen túl azon munkálkodnak, hogy minél 2 forrás: 8

9 versenyképesebbé váljon a spanyol gazdaság. Elsődleges célként két millió újabb munkahely megteremtését, a minimálbér növelését és egy hatékonyabb vasúthálózat kiépítését tűzték ki A kkv-k helyzete az európai gazdaságban Spanyolország és Európa termelékenységének és foglalkoztatásának növekedése nagyban függ a vállalatalapítási és annak folytonos vezetési hajlandóságától. Természetesen a fejlett gazdaságok célja ezenkívül, hogy egy erős vállalati kultúrát alakítsanak ki. A sikeres gazdaságok képesek egyidőben vállalatot alapítani és azokat fenntartani is. Ehhez azonban egy széleskörű támogatási és finanszírozási rendszert kell biztosítani az adott országban, ezzel segítve elő egy erős, versenyképes vállalati szféra létrejöttét, amely egyúttal a nemzet életszínvonalát is emeli. Azonban sokszor nehéz kialakítani, hiszen az adminisztratív eljárás, az adópolitika, a speciális információk beszerzése akadályozó tényezőként jelennek meg például a pénzügyi erőforrások beszerzésében, és a fejlesztési politikák által nyújtott támogatások kihasználásában. Így viszont a vállalatok nem vagy csak nagyon nehezen tudnak fejlődni. Mielőtt azonban rátérnék a kkv-k szerepére, érdemes meghatározni, hogy mit is értünk kis- és középvállalkozáson Európában. A kkv szektoron belül a mikro-, kis- és középvállalkozást különböztetjük meg január 1-jétől az Európai Uniós Bizottság javaslata alapján a következő három jogi személyiségű társaságot értjük alatta: Mikrovállalalkozás: beletartozik minden olyan jogi társaság, amelynek kevesebb, mint 10 alkalmazottja van, s nem haladja meg az üzleti forgalma az 5 millió vagy az éves mérlegfőösszege a 2 millió eurót. Kis vállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelyben kevesebb, mint 50 alkalmazottat foglalkoztatnak, s üzleti forgalma vagy az éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót. Középvállalkozás: beleértünk minden olyan jogi társaságot, amely kevesebb, mint 250 főt foglalkoztat, s üzleti forgalma 50 millió eurónál, a mérlegfőösszege pedig 43 millió eurónál nem több. Ezenkívül további kritériumoknak is teljesülniük kell, mint például, hogy jogilag függetlennek kell lennie a kkv-knak, azaz nem állhat egy nagyobb vállalat tulajdonában. Nagyon lényeges a kkv-k jogi meghatározásának figyelembevétele az egész Európai Unióban, hiszen ez biztosítja, hogy támogatást ténylegesen csak valódi kkv-k kapjanak 9

10 Európa szerte a kkv-k nehezebb helyzetben vannak, mint nagyobb társaik, hiszen méretük miatt is gyakran küzdenek erőforrás problémákkal, mind pénzügyi, mind szakmai téren. Azonban a kkv-k Európa számára felbecsülhetetlen értékűek, mivel ezek a vállalatok teszik ki az európai vállalatok 99%-át, s jelentős szerepet játszanak a termelékenységben és a foglalkoztatásban is. Felismerve a kkv-k helyzetét és értékét, az utóbbi években egyre jobban odafigyelnek rájuk. Egy igazán fontos lépés volt, amikor az Európai Bizottság kinevezett egy kkv megbízottat, akinek az egyik legfontosabb feladata, hogy bekapcsolódjon az EU politikai döntéshozatalának folyamatába, azzal a szándékkal, hogy megvédje a kkv-k érdekeit. Fontos, hogy a kkv megbízott felhívja a figyelmet - mind a Bizottságon belül, mind kívül - a kkv-kal kapcsolatos ügyekre, s munkájával elősegítse, hogy a közösségi politikában az újonnan hozott törvények minél kedvezőbbek legyenek a kkv-kra nézve. Ezenkívül a kkv-k számának növelése érdekében folyamatosan bővítik a kifejezetten számukra előirányzott EU-s forrásokat. Néhány adatot érdemes megemlíteni ezzel kapcsolatban. A 2007 és 2013 között a regionális fejlesztési alapok mintegy 200 milliárd eurót fordítanak az üzleti élet, a foglalkoztatás és a növekedés támogatására, mely összeg jelentős részét a kkv-k vehetik majd igénybe. Az EU kutatási és fejlesztési programjai közel 6 milliárd euróval támogatják a kkv-k kutatásait. Az új versenyképességi és innovációs keretprogramból származó mintegy 3,6 milliárd eurónak köszönhetően az EU vállalkozásfejlesztésre és innovációra fordított kiadásai 2013 végére - a 2006-os évhez képest - 60%-kal magasabbak lesznek. Ebből az összegből 1 milliárd euró a kkv-k beruházásainak támogatására van fenntartva. 3 Mint ahogy korábban említettem, néha a vállalatok életét nagyban megnehezítik a különböző adminisztratív eljárások. Ez még inkább érzékelhető a kkv-k életében, amelyek jelentősen többet költenek a különböző szabályozással kapcsolatos követelményeknek való megfelelésre, mint a nagyvállalatok. (Egy 2004-es német felmérés szerint: míg az 500 főnél többet foglalkoztatók, munkavállalóként és évente átlagosan 354 eurót költenek erre a célra, addig a 10 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozások átlagosan 4361 eurót fordítanak ugyanerre.) Azaz a szükségtelen bürokrácia nagyban megterheli a kkv-k életét (akik egyébként is csekély pénzügyi és emberi erőforrással rendelkeznek), s ez tovább rontja a versenyképességüket. Ennek kapcsán a Bizottság 2012-ig az adminisztratív terhek 25%-kal való csökkentését tűzte ki célul. Ennek sikeressége érdekében azonban a Bizottsággal együtt kell működniük az egyes nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak. 3 forrás: - Európai Bizottság: Vállalkozás és Ipar 10

11 1.5. Spanyol kkv-k Amint azt az európai vállalatoknál is láttuk, a vállalatok nagy részét a kkv-k alkotják, s ez a spanyol vállalati szektorban sincs máshogy ben a alkalmazottal rendelkező vállalatok a spanyol társaságok 99,87%-át tették ki. Többségük a szolgáltató szektorban működik, azon belül is főleg ingatlanokkal, vendéglátással és élelmiszerek kiskereskedelmével foglalkozik. A kkv-k számának szemléltetésére szolgáló adatok: minden száz emberre 7, s négyzet kilométerenként 6,1 kkv jut január 1-én kis-és középvállalkozás működött Spanyolországban, az utóbbi két évben összesen vállalatot alapítottak. E társaságok nagysága nagyban függ, hogy melyik szektorban működnek. Így a 250 vagy annál több embert foglalkoztató cégek az iparral kapcsolatos tevékenységeket végzik, míg az ennél kisebbek inkább szolgáltatás nyújtásával és kereskedelemmel foglalkoznak. A 2007-es évben Spanyolországban a kkv-k aránya az össz vállalkozások tekintetében nagyobb volt, mint az Európai Uniós átlag, illetve a hozzáadott érték mérteke is meghaladta az EU-s átlagot. 4 A kis- és középvállalkozások elsősorban magánvállalkozási formában, másodsorban korlátolt felelősségű társaságként működnek, s a harmadik leggyakrabban választott jogi formája a vállalatnak, a részvénytársaság. A kkv-knak többsége olyan társaság, amely nem rendelkezik egyetlen egy fizetett alkalmazottal sem. Ezek az összes kkv-knak az 51%-át teszik ki. Érdekes adat, hogy az ilyen kis vállalatok nagyszámban főleg a mediterrán országokban fordulnak elő. Olaszországban és Görögországban a vállalatok átlagos mérete kisebb, mint ami Spanyolországra jellemző. A kkv-k nagy része évente kevesebb, mint 2 millió eurós forgalommal számolnak, s a 97,5%-uk forgalma nem haladja meg az 50 milliót évente. 5 Spanyolország a ban felhasználható Európai Uniós strukturális alap körülbelül 9,7%-át (azaz 3,355 millió eurót) szánja csak a kis méretű vállalatok támogatására. Ez az arány alulmarad az EU-s átlagnak, ami 10,6%. A nagy EU-s tagországok között is lemarad, hiszen például az Egyesült Királyság a strukturális alap 18,1%-át, Németország 13,4%-át, Franciaország 10,1%-át, s Olaszország pedig 10%-át tervezi e célra felhasználni. 6 4 forrás: Retrato de las PYME forrás: 6 forrás: 11

12 Minden negyedévben a Spanyol Kereskedelmi Kamara közzéteszi a Vállalati Bizalmi Index 7 értékét, amely mint a neve is sugallja, a vállalatokba vetett bizalmat méri. A 2007-es év során ennek értéke elég magas volt, egészen a harmadik negyedévig. A magas pozitív érték a foglalkoztatás, a befektetés és az export növekedésének volt betudható. Azonban a vállalatokat negatívan befolyásolta elsősorban az egyre erősebb verseny a piacon, a növekvő kamatok, amelyek csökkentették az addig is szűkös finanszírozási lehetőségek skáláját, illetve a csökkenő belső kereslet is meghatározó tényező volt. Szektoronként elemezve a kereskedelem és a vendéglátás-turizmus volt a legerősebb szektor. A vállalatok méretét tekintve érdemes megjegyezni, hogy a csökkenő belső kereslet főleg a mikro- és kisvállalkozások fejlődését hátráltatja, illetve főleg a csekély erőforrással rendelkező mikrovállalkozásokat érinti rosszul a csekély finanszírozási lehetőség. A negyedik negyedévtől a Vállalati Bizalmi Index erősen lecsökkent. Ez leginkább az építőipari vállalatoknál volt tapasztalható, de mindegyik szektorban csökkent, a vállalatokba vetett bizalom. A mikro- és kisvállalkozások esetében az index negatív értéket vett fel. A csökkenő belső kereslet lett a legmeghatározóbb negatív befolyásoló tényező a vállalatok életében, leginkább az építőiparban első felében további drasztikus csökkenés volt tapasztalható a bizalmi index tekintetében, s a harmadik negyedévre is további csökkenés várható. A vállalatokba vetett bizalom főleg a spanyol gazdaság lassulása miatt következett be. Ebben az időszakban is a legnagyobb mértékű visszaesést a mikro- és kis vállalkozások mutatták a társaságok mérete alapján, az építőipar pedig szektoronkénti megközelítésben. A Vállalati Bizalmi Index alakulása jól illusztrálja a másodlagos jelzálogpiaci válság hatását a spanyol vállalatokra. Ezekből az adatokból jól látható, hogy főleg a kisebb méretű vállalatokat érintette, azokon belül is elsősorban az építőipari cégeket, ami nem meglepő hiszen az egész világon az építőipar termelékenysége csökkenő tendenciát mutat. E változások hatására egyre fontosabb kérdéssé válik a kis- és középvállalkozások támogatása, s finanszírozási gondjainak megoldása. A spanyol kkv-k viszonylag jó helyzetben vannak, mivel Spanyolországban sok, különböző fajta támogatás létezik a vállalatok számára: a tanácsadástól kezdve, az üzleti terv elkészítésében való segítségnyújtáson keresztül, egészen a kkv-k számára nyújtott kölcsönökig, hitelekig. Azonban mindezek ellenére, Spanyolország nem emelkedik ki a vállalatok alapításához nyújtott támogatásokban. Elmarad az olyan országok mögött, mint Franciaország, Németország, Egyesült Királyság és Egyesült Államok. 7 Indicador de Cofianza Empresarial 12

13 A következő fejezetekben néhány támogatási formát elemzek a spanyol kkv-k számára nyújtott finanszírozási és támogatási formák közül. Ezt megelőzően azonban, érdemes áttekinteni a spanyol pénzügyi rendszert A spanyol pénzügyi rendszer felépítése 1. ábra Gazdasági Minisztérium Központi Bank Hitelintézetek Bankrendszer Állami Hitelintézet Szakosított hitelintézetek Bankok Takarékpénztárak Hitelszövetkezetek Forrás: Saját szerkesztés El sector bancario europeo: panorama y tendencias.pdf adatai nyomán Spanyolországban a pénzügyi rendszer a bankokból, a takarékpénztárakból, a hitelszövetkezetekből, Állami Hitelintézetből 8 és a szakosított hitelintézetekből 9 épül fel. Szűkebb értelemben csak az első három intézmény alkotja csak a banki rendszert, mivel csak ők jogosultak a lakossági banki betétek képzésére. A szakosított hitelintézetek például csak kölcsönök és hitelek nyújtásával foglalkoznak. Ezen utóbbin belül pedig fogyasztási-, jelzálog és kereskedelmi ügyletek finanszírozására szolgáló hiteleket különböztethetünk meg. Emellett még faktoringgal, lízinggel, hitelkártyák kibocsátásával és kezesség illetve garancia nyújtásával állnak az ügyfelek rendelkezésére. 8 Instituto de Crédito Oficial (ICO) 9 establecimientos financieros de crédito (EFC) 13

14 Az Állami Hitelintézet pedig a kormány finanszírozó intézményeként és fejlesztési bankként funkcionál. Emellett a vállalati finanszírozás területén is kiemelkedő fontosságú. Érdekesség, hogy feladatai között megtalálható a nagy gazdasági válságok hatásainak enyhítése, amely most elég aktuális. A bankok élén a Központi Bank 10 áll, amely 1856 óta működik a bankok bankjaként. Fő feladata a bankok, takarékpénztárak, hitelszövetkezetek és finanszírozó intézetek ellenőrzése, felügyelete. Továbbá deviza- és nemesfém gazdálkodással, pénzügyi rendszer stabilitásának elősegítésével, érmék- és bankjegyek kibocsátásával foglalkozik, illetve a kincstári funkciókat látja el. Feladataihoz kapcsolódóan statisztikákat készít és a kormánynak tanácsadási szolgáltatást nyújt a pénzügyi rendszerrel kapcsolatban. A hitelintézetek közül a bankhálózatnak van a legnagyobb szerepe Spanyolországban, míg a szakosított hitelintézetek (jelzáloghitel, lízing, faktoring, fogyasztási hitelek nyújtása) és az Állami Hitelintézet csak kisebb szerepet kap. 11 A legfontosabb spanyol bankok, Európa több országában és Latin-Amerikában is jelen vannak. Az első a hazánkban is megjelenő Banco Santander Central Hispano (BSCH), amely 2008 szeptemberében a brit Bradford&Bnigle egy részét felvásárolta, illetve a második a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria (BBVA). 10 Banco de España 11 El sector bancario europeo: panorama y tendencias. (2ª parte) 14

15 II. Spanyol kormányprogramok a kkv-k részére Spanyolországban az Ipar-, Turisztika és Kereskedelem Minisztériumán 12 belül létezik egy Kis- és Középvállalkozások Politikájának Főigazgatósága 13, amelynek fő feladata a kkv-k konszolidációjának elősegítése a versenyképesség, termelékenység és innovációs szintjük növelésével. Számos programot, tervet készítenek e célból, melyek közül párat kiemelnék e fejezetben Vállalat Fejlesztési Terv januárjában fogadta el a kormány a kkv-k 15 támogatását megcélzó tervet, amelyben megfogalmazták először is azt az öt fő tényezőt, amelyre érdemes hangsúlyt fektetni a spanyol gazdaság termelékenységének javításával kapcsolatban. Ezek a következők: Vállalkozási kedv kialakítása a társadalomban A vállalatalapítás és a vállalati növekedés Kutatás-fejlesztés Vállalatok nemzetközivé válása Adminisztrációs terhek csökkentése A terv készítői rájöttek, hogy egy vállalkozás beindításánál három fontos dolog befolyásolja a vállalkozói szellemű embert. Egyrészt, hogy milyen lehetőségek vannak a közvetlen környezetében, másrészről az országban vagy az adott régióban milyen képességekkel rendelkező emberek találhatóak meg, harmadrészt, hogy milyen támogatási rendszer létezik, a kezdeti beruházások finanszírozásának segítése érdekében. Az utóbbi négy évben erősen lecsökkent a vállalkozói hajlandóság Spanyolországban. Az emberek inkább a fix fizetést és biztosítást adó alkalmazotti státuszt részesítik előnyben, a finanszírozási nehézségekkel nehezített vállalatalapítással szemben. Emellett az évek során csökken azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy sikeresen tudnának beindítani egy új vállalkozást. Ez legfőképpen a folyamatos gazdasági válságoknak tudható be. A spanyolok egyre kevésbé tartják magukat képesnek arra, hogy vállalkozók legyenek. Az egyetlen tényező, ami pozitívan befolyásolja a vállalkozó szellemű embereket, hogy úgy érzékelik, manapság több pénzbeli segítséget kaphatnak egy új vállalkozás beindításához. 12 Ministerio de Industria, Turismo y Comercio 13 Dirección General de Política de la Pequeña y Mediana Empresa 14 Plan de Fomento Empresarial 15 a kkv-k kategóriáit dolgozói létszám alapján határozza meg az egész terven belül 15

16 Vállalatalapítás szempontjából pozitív változáson ment keresztül Spanyolország az utóbbi években, mivel 2002-től folyamatosan növekszik a nettó vállalatalapítási ráta. Ez utóbbit a vállalat beindítás és a vállalat megszüntetetés arányának különbségéből számolják. Ez a ráta 2002 óta fokozatosan növekszik, csupán 2005-ben volt tapasztalható egy enyhe visszaesés os évben a legnagyobb arányban az építőiparban (19,8%) 16 jelentek meg új vállalatok, míg a kereskedelemben közel ilyen mértékben (20,0%) szűntek meg a vállalkozások. Amint azt a következő táblázatban is láthatjuk, minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb esélye van a fennmaradásra. Másrészről az is logikus, hogy amikor létrejön egy vállalat, akkor még kevesebb dolgozóval rendelkezik, s ahogy növekszik a társaság alkalmazottainak száma, úgy növekszik a forgalmuk és erősödnek meg. 1. táblázat: A spanyol kkv-k fennmaradási aránya 2006-ban Összesen Alkalmazott nélküli 1-9 alkalmazott alkalmazott Új belépők 12,8% 18,3% 7,5% 3,9% 1,9% alkalmazott Fennmaradók 87,2% 81,7% 92,5% 96,1% 98,1% Megszünők 7,9% 10,1% 6,0% 2,4% 1,6% Összes vállalat száma Forrás: saját szerkesztés Informe AC-E, DGPYME 2005 adatai nyomán 2005-ben készítettek egy felmérést Növekedés vizsgálata a konszolidált spanyol vállalatok körében 17 címmel. Érdekes eredményeket mutatott e kérdőív, arra vonatkozóan hogyan értékelik a vállalati vezetők társaságuk növekedési lehetőségét az elkövetkező években. A megkérdezettek közel 61%-kal vélte csak úgy, hogy forgalmuk növekedni fog, kb.: 32%-uk, hogy egyáltalán nem fog növekedni. A többiek egyéb választ adtak. Érdeklődtek még arról is a kutatók, hogy termékválasztékban lesz-e bővülés. Erre például 91,4%-uk nemmel felelt, s csak 6,2%-uk igen-nel. Szintén elég pesszimistán értékelték a dolgozók számában bekövetkező változásokat. 52,3%-uk úgy vélte, hogy egy emberrel sem fognak többet foglalkoztatni cégüknél, 41,3%-uk szerint 1-5 fővel lesznek többen, 3,4%-uk, hogy 6-10 fővel, 1,4%-uk, hogy fővel, 0,6%-uk, hogy 25 fővel fog változni a létszám és 0,9%-uk 16 az építőiparban működő vállatok számmát vesszük 100%-nak 17 Análisis de Crecimiento en la Empresa Consolidada española (DGPYME, 2005) 16

17 úgy vélekedett, hogy leépítésekkel kell számolniuk. A felmérésből kiderül, hogy főleg a létszám növekedést prognosztizálták az évek során, és sajnos nem a termék választék bővülését, amely viszont versenyképességüket növelné. Érdekes adatokat mutat számunkra az ugyancsak 2005-ben készült felmérés, hogy a spanyol vállalkozók hogyan értékelik, mennyire találják hasznosnak a különböző finanszírozási forrásokat. 1-től 5-ig kellett pontozniuk: az 5-ös jelöli a leghasznosabbat. 2. táblázat: A finanszírozási források hasznosságának átlagos mértéke a konszolidált vállalatok számára Saját tőke (a vállalat vezetőé vagy üzlettársaié)...3,70 Bank...2,92 Takarékpénztár..2,56 Központi, állami támogatások 1,38 Regionális kormány támogatások..1,37 Kockázati tőke társaságok.1,34 Családi, baráti, ismerősi segítség...1,25 Üzleti angyalok..1,15 Helyi kormány támogatások...1,11 Forrás: saját szerkesztés Informe AC-E, DGPYME 2005 adatai nyomán Az utóbbi években a spanyol vállalkozók a finanszírozási lehetőségek mértékében nem éreztek nagy változást, de amint a fenti táblázatból is kiderül, kiemelkedően hasznosnak találják a saját tőke, banki és takarékpénztári források bevonását, azaz még mindig többre értékelik a hagyományosabb finanszírozási lehetőségeket. A többi forrást szinte ugyanolyannak értékelik, de meg kell jegyezni, hogy elég alacsony értékeket adtak nekik. Általában a versenyképesség növelését megcélzó stratégiák erősen kapcsolódnak a kutatás-fejlesztéshez, hiszen maga után vonja a szakképzett munkaerő foglalkoztatását, ami növeli a termelékenységet. A kkv-k átalakulása döntő fontosságú a spanyol vállalatok fejlődésében, hiszen a spanyol vállalati szektor fontos alkotórészei, illetve a társaságok két harmada a kkv-kba tartozik. A megfelelő fejlődéshez azonban elengedhetetlen az úgynevezett információs és kommunikációs technológia alkalmazása. Ennek alkalmazása a vállalatok számára komoly változásokat jelent az üzletmenetben, szervezési és gazdálkodási elveiben, s ez pontosan olyan fajta újítás, amely garanciát nyújt a termelékenység növelésére és növekedési lehetőségek megteremtésére. 17

18 Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésben az egyik legfontosabb infrastruktúra a széles sávú internet hozzáférés megteremtése. Egy es felmérés kimutatta, hogy az összes spanyol nagy- és középvállalkozás rendelkezik ilyennel, azonban más a helyzet a kis- és mikrovállalkozások esetében. A kisvállalkozások 93,5%-a rendelkezik internettel, de csak 88,5%-uk a széles sávú változattal. A mikrovállalkozásoknál még rosszabb a helyzet, mivel csak 48,1%-uknak van egyáltalán internet hozzáférése, és ebből csak 43,4%-uknak széles sávú. Érdekes, hogy még ezzel az eredménnyel is kiemelkedő helyzetben van az EU-s országok között, Svédországgal együtt az élen jár, s így az EU-s átlagnál jobbak. Az újításnál, fejlesztésnél érdemes kiemelni a termék- és folyamatfejlesztést ban a kkv-knak csak az 54,4%-a vezetett be valamilyen termékújítást. Elsősorban a vegyiparban (72,3%) és a közlekedési eszközök- és gépgyártásban (72,1%) történt a 2006-os év során termékfejlesztés, ahol véleményem szerint ez elengedhetetlen. A folyamatfejlesztésben egy kicsit jobb volt a helyzet, hiszen a kkv-k 67,6%-a végzett valamilyen folyamatfejlesztést, ilyenek voltak például a gyártási- és logisztikai folyamatokban bevezetett újítások. A fő újítók ezen a téren a kitermelő- és olajiparban (88,7%), a pénzügyi közvetítő cégeknél (88,1%) és a víz-energia szektorban (86,6%) voltak megtalálhatóak. A legkevésbé folyamatújítók az építőiparban jelenlévő vállalatok voltak, az alig 44,3%-kal. Spanyolországban, mint ahogy azt az egész világon a globalizáció megjelenés szükségessé tette, be kellett lépnie a gazdaságnak a nemzetközivé válás folyamatába, amennyiben meg akarta tartani pozícióját a többi ország között. A nemzetközivé válást olyan tényezők ösztönzik, mint a külkereskedelmi tevékenység, az export-, import illetve a vállalatok közötti együttműködés, valamint a közvetlen külföldi befektetés. A vállalatok növekedésében, megerősödésében nagyon fontos szerepet játszik a vállalatok nemzetközi piacokra való betörése, ahol termékeiket illetve szolgáltatásaikat értékesíteni tudják, azaz export tevékenységet folytatnak től kezdve évente, átlagosan 8,4%-kal növekedett a spanyol vállalatok exportja, azonban az utolsó évben csak 6,5%-os növekedés volt tapasztalható, amely az átlagos növekedéshez képest is illetve a 2006-os 10%-os növekedéshez viszonyítva is alacsonyabb volt, azaz az export dinamikus növekedése visszaesett. Elsősorban az EU-s országok a spanyol vállalatok exportjának az úticélja, azon belül is főleg Franciaország (18,6%), Németország (10,8%), Portugália (8,6%), Olaszország (8,5%) és az Egyesült Királyság (7,5%). Ezekbe az országokba összesen exportjuk kb.:54%-a ment ös felmérés 18

19 kimutatta, hogy a kisvállalatok 42,2 %-a, a középvállalatoknak a 77,9%-a, és a 250 embernél többet foglalkoztató vállalatok 91,5%-a exportált. Érdekes azt is megnézni, hogy az exportáló kisvállalatok 24,9%-a exportált több, mint 1 millió euró feletti értékben, s 100 ezer és 1 millió közötti értékben pedig 42,3%-uk, a maradék még ennél is kevesebbet. A középvállalatoknál persze ez az arány más. 1 millió euró felett 77,4%-uk exportált, s 17,5%-uk 100 ezer és 1 millió között, s itt is a maradék ennél is kevesebbet. Az adminisztrációs terhek elemzésénél először is ki kell emelni, hogy két fontos területe van, egyik az adminisztrációs szabályozás, a másik a gazdasági szabályozás. Az első alatt azokat a procedúrákat értjük, amelyekre az állami hatóságok kötelezik a vállalatokat, azzal a céllal, hogy információt szerezzenek be a működésükről. Idetartoznak a különböző engedély, illetve jóváhagyás kérések, a regisztrációk, s minden, ami a vállalatokra nézve kötelező adminisztratív elvárás. A második a gazdasági szabályozás, ami alá minden olyan intézkedés tartozik, amely biztosítja a különböző piacok hatékony működését. Ide sorolhatjuk a piaci szabályozásokat, a versenypolitika védelmében hozott szabályokat, a befektetések limitálását, stb. Mindkettő szabályozás erősen kihat a vállalati szektor termelékenységére, hiszen az adminisztratív szabályokkal meghatározhatja az állam, hogy egy céget milyen könnyen vagy nehezen lehet beindítani, illetve azt megszüntetni. Ha túl bonyolultak ezek a folyamatok, akkor nem lesznek vállalkozó szellemű emberek, s így nem jönnek létre vállalatok, s a vállalati szektor termelékenysége ezáltal nem bővül. A gazdasági szabályozásoknál ugyanez a helyzet, csak még közvetettebben hat a termelékenységre. E célból törekednek a vállalkozási szektort fejlesztők az adminisztrációs eljárások egyszerűsítésére, mivel ezeknek a szabályoknak a betartása sokszor nagyon költséges és időigényes. Ezeket a szabályokat nem szabad eltörölni, csak egyszerűsíteni, mert a cél (például a fogyasztók illetve dolgozók védelme), amit el akarnak érni vele, az elengedhetetlen, de bizonyos esetekben túl sok energiát, pénzt kíván a vállalatoktól. Spanyolországban négy szinten hozzák ezeket a kormányzati intézkedéseket: helyi, regionális állami és Európai Uniós szinten ben készült ezzel kapcsolatban egy felmérés 18, ebből kiderül, hogy egy vállalat beindításához szükséges idő alapján Spanyolország a 131 elemzett ország közül eléggé a sor végén foglal helyet a 94. helyezésével. A kormány szabályozási terhe szerint már kivívta magának a 60. helyet. Egy másik felmérés 19, amely a vállalatalapítással foglalkozott, s a 18 Global Competitiveness Report del World Economic Forum 19 Doing Business in Spain

20 cégalapításhoz szükséges idő, a különböző eljárások száma, a bruttó nemzeti jövedelemhez viszonyított költségek, illetve a szintén ehhez viszonyított minimális tőke szerint hasonlította össze az országokat, a 178 országból a 118-at helyre sorolta be, amely szintén nem egy kiemelkedő pozíció. Az OECD-s átlaghoz képest mindenben rosszabb eredményt mutat, kivétel a minimális tőke szükséglete jobb. Ezekből az adatokból is kitűnik - a teljesség igénye nélkül - hogy adminisztrációs téren sem annyira fényes a helyzet Spanyolországban, itt is lehet még javítani a dolgokon, mint ahogy a többi fontos területen is, ami nagyban hozzájárulhat a kkv-k termelékenységének, versenyképességének növekedéséhez. Ezeknek a felméréseknek eredménye jól tükrözi, hogy Spanyolországban is vannak hiányosságok, amelyekkel tisztában kell lenni, amelyekre figyelmet kell fordítani, s ezzel lehet a spanyol kkv-k termelékenységét növelni, ami fontos motorja a spanyol gazdaság dinamikus fejlődésének Kis- és Középvállalkozások Politikájának Főigazgatóságának programjai A Kis- és Középvállalkozások Politikájának Főigazgatóságának küldetése a következő: egy kedvező gazdasági környezet kialakítása, amely megkönnyíti, illetve elősegíti a vállalat alapítását, a konszolidációját, a kutatásfejlesztését és a versenyképességének növekedését es év során egy programcsomagot hoztak létre, amely a Vállalat Fejlesztési Terv által felállított célokra próbál megoldást találni. Ezeknek a programoknak a lényege: A vállalatalapítás és a vállalkozási kedv ösztönzése a társadalomban, főleg a fiatalok és a potenciális vállalkozók csoportja között. Innovációs-, illetve technológiai vállalatok létrehozása, amelyek hozzájárulnak a vállalati szektor szerkezeti átalakulásához, tudás-intenzív gazdaság kialakulása felé. Az új és létező vállalatok piacának megerősítése és növelése a kutatásfejlesztésen keresztül. A következő programokat a Kis- és Középvállalkozások Politikájának Főigazgatósága vezette be a 2007-es év során, s ezek közül egy, a Fiatal Innovációs Vállalatok Támogatása 20 nevezetű program, amelyet 2008-ban hoztak létre. 20 Apoyo a la Joven Empresa Innovadora (JEI) 20

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Megújult pályázatkezelési folyamat a MAG Zrt-nél 1. Pályázatkezelési folyamat Társadalmi egyeztetés a kiírást megelőzően Egyszerűsített eljárásrendek

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Kamara szerepe köztestületi funkció, kamarai

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Előadó: Fehérváry Tamás 2011-10-27 Három termék Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel 50 millió forintig, önerő nélkül Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Arday Balázs Regionális képviseletvezető VOSZ Konferencia Hajdúszoboszló, 2015. április 21-22. Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium

Részletesebben

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Horváth László Ügyvezető igazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Köszöntő

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5.

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN HaNgsúly a HitelkéPességeN 2015 www.glosz.hu HaNgsúly a HitelkéPességeN Növekedési Hitel Program és Növekedési HitelProgram + széchenyi kártya Program exim konstrukciók VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK HitelkéPesség

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Boros Gergely, Képviseletvezető - Pécs 2015. január 20. Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alatt Stratégiai

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23 Kérdések és Válaszok A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán 2013. szeptember 23 Mi a különbség az ingatlan- és az értékpapír-befektetések között? Az ingatlanalapok egyik

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat

Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46 503 779 E-mail: Weblap: www.norria.hu Az EUREKA program Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben