MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETELEMZÉS ÉS HELYZETÉRTÉKELÉS MEZŐKÖVESD VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETELEMZÉS ÉS HELYZETÉRTÉKELÉS MEZŐKÖVESD VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ"

Átírás

1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETELEMZÉS ÉS HELYZETÉRTÉKELÉS MEZŐKÖVESD VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása 1

2 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EU 2020 STRATÉGIA ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OFTK) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE (MTRT) A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A HATÁLYBAN LÉVŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSAI, MEGVALÓSULT ELEMEK A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA DEMOGRÁFIA, NÉPESSÉG, NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTEL, KÉPZETTSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, JÖVEDELMI VISZONYOK, ÉLETMINŐSÉG TÉRBELI-TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS, KONFLIKTUSOK, ÉRDEKVISZONYOK TELEPÜLÉSI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK (TÖRTÉNETI ÉS KULTURÁLIS ADOTTSÁGOK, TÁRSADALMI ÉLET, SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK, NEMZETISÉGI KÖTŐDÉS, CIVIL SZERVEZŐDÉSEK, VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK) A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI SÚLYA, SZEREPKÖRE A TELEPÜLÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁGAZATAI, JELLEMZŐI GAZDASÁGI SZERVEZETEK JELLEMZŐI, VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA MÉRET SZERINT, ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK, ÁGAZATI MEGOSZLÁS A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK (ELÉRHETŐSÉG, MUNKAERŐ KÉPZETTSÉGE) INGATLANPIACI VISZONYOK AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE KÖLTSÉGVETÉS, VAGYONGAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI PROGRAM TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI-, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK ÉS PROBLÉMÁK ÉRTÉKELÉSE ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ELEMEI A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER KONFLIKTUSAI ÉS PROBLÉMÁI AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA TERÜLET-FELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA A TELEKSTRUKTÚRA VIZSGÁLATA ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON KATASZTER AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNY ÉS A KÖRNYEZET GEODÉZIAI FELMÉRÉSE AZ ÉPÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA

3 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KONFLIKTUSAI PROBLÉMÁI KÖZLEKEDÉS HÁLÓZATOK ÉS HÁLÓZATI KAPCSOLATOK KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS PARKOLÁS KÖZMŰVESÍTÉS VÍZI KÖZMŰVEK KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS TALAJ FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK LEVEGŐTISZTASÁG ÉS VÉDELME ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS SUGÁRZÁS VÉDELEM HULLADÉKKEZELÉS VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERHELÉS ÁRVÍZVÉDELEM FENNÁLLÓ KÖRNYEZETVÉDELMI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉPÍTÉSFÖLDTANI KORLÁTOK VÍZRAJZI VESZÉLYEZTETETTSÉG EGYÉB ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY VÁROSI KLÍMA HELYZETELEMZÉS A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE HELYZETÉRTÉKELÕ MUNKARÉSZ A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS A FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE A TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYEZETÉNEK FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS -RENDEZÉS KAPCSOLATA PROBLÉMATÉRKÉP/ÉRTÉKTÉRKÉP ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK TELEPÜLÉSRÉSZEK KIJELÖLÉSE, PONTOS LEHATÁROLÁSA, A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA, TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA, A LEHATÁROLT TELEPÜLÉSRÉSZEK RÖVID BEMUTATÁSA SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA, TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA ÉS HELYZETELEMZÉSE

4 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉ- GI KAPCSOLATOK Mezőkövesd az Észak-magyarországi Régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Bükk hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A legközelebbi folyó a Tisza, amely 25 km-re folyik a várostól. Mezőkövesdet átszeli a Hór-patak és a Kánya-patak, a Zsóry-fürdő területén pedig az Ostoros patak folyik keresztül. A települést északról Szomolya, Bogács és Tard, keletről Mezőnyárád és Mezőkeresztes, délről Szentistván, Egerlövő és Mezőszemere, nyugatról Szihalom határolja. Mezőkövesd Város pozíciója Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén forrás: 4

5 forrás:www.googleearth.com Vasúti megközelítése a Budapest Hatvan Miskolc Sátoraljaújhely (Nyíregyháza) vasútvonal a MÁV 80-as számú kétvágányú 25 kv 50 Hz-cel villamosított vasúti fővonalán keresztül történik. A település az M3-as autópályától északra, a 3-as számú főúttól délre fekszik. A település közútról a következő utakról közelíthető meg: M3-as autópálya: Budapest Nyíregyháza (Debrecen) 3-as számú elsőrendű főút: Budapest Miskolc Tornyosnémeti 3303-as számú összekötő út: Mezőkövesd Szentistván 3302-es számú összekötő út: Mezőkövesd Ároktő 2502-es számú összekötő út: Mezőkövesd Andornaktálya 2511-es számú összekötő út: Mezőkövesd Hollóstető Mezőkövesd Miskolcról 45 km-re, Budapestről 132 km-re, Eger 24 km-re, Debrecentől 107 km-re, Szolnoktól 101 km-re fekszik. Az értékek településközponttól településközpontig értendő. Helyközi buszjárattal a környező falvak mellett megyeszékhelyek is elérhetők, többek között Miskolc, Eger, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged, Budapest. A településen helyi buszközlekedés működik, melyet a Borsod Volán zrt. üzemeltet, az érvényben lévő autóbuszvonalak a következők: 5

6 Vonalszám Autóbuszvonalak 2 Vasútállomás Gyógyfürdő Útvonal 2A Vasútállomás Gyógyfürdő Fülemüle u. 2B Vasútállomás Vajda J. u. Gyógyfürdő 5 Dózsa Gy. u. Gyógyfürdő 5C Dózsa Gy. u. Vasútállomás Fülemüle u. 5D 5E Dózsa Gy. u. Vasútállomás Gyógyfürdő Dózsa Gy. Vasútállomás 5F Dózsa Gy. u. Gyógyfürdő Fülemüle u. 5Y Dózsa Gy. u. Vasútállomás Vajda J. u. Gyógyfürdő 6 Rutinpálya Cseresznye u. Dózsa Gy. u. 6A Rutinpálya Gyógyfürdő 6B Rutinpálya Vasútállomás Fülemüle u. 6C Rutinpálya Vasútállomás Dózsa Gy. u. 7 Vajda J. u. Dózsa Gy. u. 7A Vajda J. u. Vasútállomás Ifjúság u. Dózsa Gy. u. 7B Vajda J. u. Ifjúság u. 8 Dózsa Gy. u. Bogácsi u. Jegenyesor u. Ifjúság u. Vasútállomás Dózsa Gy u. 8A 8B Dózsa Gy. u. Gimnázium Vasútállomás Ifjúság u. Jegenyesor Dózsa Gy. u. Vilma u. ABC Vasútállomás 8C Dózsa Gy. u. Gimnázium Dózsa Gy. u. 6

7 Forrás: IVS Forrás: Közúthálózat-fejlesztési koncepció 7

8 A határátkelők közül a bánrévei 70 km-re, Tornyosnémeti 110 km-re, Záhony 160 km-re, Beregsurány 170 km-re, Tiszabecs 185 km-re, a magyar-román határon Szatmárnémeti 185 km-re, Bors 148 km-re, Gyula 165 km-re, a nagylaki 250 km található, míg a Szerbiába vezető röszkei 240 km-re. Horvátországba a kb. 370 km-re fekvő letenyei, míg Ausztriába legközelebb, a kb. 300 km-re fekvő hegyeshalmi határátkelőn lehet átjutni. A legközelebbi működő nemzetközi járatokat fogadó repülőtér közúton a Budapest-Ferihegy (150 km), a Debrecen Airport (110 km) és Kassa (135 km). A Mezőkövesd-Mezőkeresztes települések határában lévő használaton kívül helyezett, egykori katonai repülőtér jelenleg nem üzemel. A legközelebbi kikötői csatlakozás a 30 km-re, észak-keletre található Tiszaújvárosnál, mely logisztikai szempontból stratégiai lehetőségeket nem generál. 8

9 1.2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EU 2020 stratégia Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika célul tűzi ki az integrált várospolitika ösztönzését, amely elősegíti a fenntartható városfejlesztést, s ezzel erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak olyan integrált stratégiákat kell támogatnia a fenntartható városfejlődés érdekében, amely célul tűzi ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó EU stratégiához, illetve az egyes alapok célkitűzéseihez, többek között a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz történő hozzájárulás érdekében minden egyes európai strukturális és beruházási alap a következő tematikus célkitűzéseket támogatja: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. Hangsúlyos uniós elvárás, mely összhangban áll a hazai városfejlesztési prioritásokkal és hazai elvárás a fenti tematikus célokon belül az alábbi négy beruházási alcélhoz kapcsolódó beavatkozások vizsgálata és megjelenítése: kiemelten az alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása (helyi zöld gazdaság fejlesztése, a város gazdaságszervező szerepének elősegítése a helyi foglalkoztatás ösztönzése érdekében); a városi környezet javítása, beleértve a barnamezős területek rehabilitációja és a levegőszennyezés mérséklése; a fenntartható városi közlekedés elősegítése; a hátrányos helyzetű városi és vidéki területek fizikai és gazdasági megújítása. 9

10 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy közötti időszakra vonatkozóan határozza meg Magyarország legfontosabb fejlesztéspolitikai céljait és elveit. A Koncepció a nemzeti fejlesztéspolitika és azzal egyenrangúan a területfejlesztési politika egészét foglalja keretbe. Két fő tematikai részből áll, amelyek egymással összhangban vannak: - ágazati fejlesztéspolitikai koncepció: a szakpolitikai fejlesztési irányokat, prioritásokat rögzíti, megalapozva a közötti szakterületi operatív programokat, országos fejlesztési szempontokat adva az ágazati stratégiák számára. - területi fejlesztéspolitikai koncepció: az átfogó területpolitikai és területfejlesztési, vidékfejlesztési célkitűzéseket, prioritásokat, a beavatkozási térségtípusokat és azok fejlesztési irányait rögzíti, megalapozva a közötti operatív programok térségi beavatkozásait és tartalmát, a területi fejlesztésekre irányuló operatív programokat, illetve a területi stratégiákat. A Koncepció kialakítása nemzetstratégiai céljainkból indul ki, de mozgásterét a forrásokon és az EU szintű célokon keresztül meghatározzák az Európai Unió fejlesztés- és támogatáspolitikai keretét jelentő közösségi politikák. Ennek EU szintű stratégiai keretét az Európa 2020 stratégia képezi. A Koncepció jövőképében és célrendszerében illeszkedik a kiemelt nemzeti és nemzetgazdasági stratégiai tervdokumentumokhoz és kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz. Az OFTK országos célrendszerét és fejlesztéspolitikai feladatait szervesen kiegészítik a megyék területfejlesztési koncepciói és területfejlesztési programjai, melyeket az OFTK célkitűzéseihez igazodva, a helyi, térségi fejlesztési igényeket és specifikumokat megjelenítve a megyei önkormányzatok állítanak öszsze. Az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg: Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés: A nemzetstratégiai ágazatokban történő beruházások és vállalkozásfejlesztés támogatása jelenti a gerincét a fejlesztési célnak, amelyben, a kis- és középvállalkozások, az önellátást elősegítő és családi gazdaságok, a nemzeti vállalatok megerősítése kapja az elsődleges fókuszt. Kiemelt területek a piaci lehetőségeik szélesítése a nemzeti szolgáltatási piacok visszaszerzése, a biztonságos élelmiszerellátás, a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom: A népességszám növelése, a gyermekek születésének ösztönzése, a népesség szellemi, erkölcsi, tudásban, készségekben és értékekben való gyarapodásának elősegítése. A közép- és az alsó- közép-osztály, valamint a közösségek és családok megerősítése, a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás és értékátadás ösztönzése. A társadalmi megújulás és gyógyulás elősegítése, az egészséges életmód, a sport és a mozgás, a kultúrához való hozzáférés és a közművelődés biztosítása, valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése, az egészségi állapot javítása, a hatékony közegészségügy és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a megelőzés és rekreáció biztosítása. A kulturális és épített örökség megőrzése. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme: természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése; az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára; az élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtése; az egészséges ivóvíz ellátás, a biodiverzitás, a tájak és 10

11 az élővilág sokféleségének megőrzése; az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása; a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet: Az ország Budapest központúságának oldása, a gazdasági növekedés és beruházások területi terítése. A térségi versenyképességet és növekedést segítő térszerkezet létrehozása. A térségi kapcsolatok kialakítása, erősítése, a települési és térségi kapcsolatok, területi együttműködés és integráció erősítése, a város-vidék kapcsolatok megújítása. A térségi autonómia, önellátó és önfenntartó képesség erősítése. Az elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása Az átfogó célok elérése érdekében az OFTK tizenkét, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű specifikus célt tűz ki. E specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel: Gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság: A magyar gazdaság újra-pozicionálása, külpiaci és belpiaci pozícióinak visszaszerzése, erősítése. A nemzetstratégiai ágazatokra és erőforrásaink, értékeink fenntartható használatára alapozva gazdasági versenyképességünk növelése. Az importkiváltó gazdasági termelés ösztönzése. Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom (egészség- és sportgazdaság): A gyógyító és gyógyuló Magyarország megteremtése az egészségügyi szolgáltatások és ellátás, egészséges életmód, kiemelten a sport és az egészséges táplálkozás, valamint a rekreáció ösztönzésével Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás: A vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, ennek érdekében tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a sokszínű és életképes agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása. Kreatív tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I: A nemzeti kreatív képességeinkre, tudástőkénkre és tudáserőforrásainkra építő értékteremtés. Ennek érdekében az infókommunikációs háttér javítása, a gazdasági és társadalmi megújulást és a megélhetést biztosító képzési rendszer kialakítása, a fejlesztéseknek kedvező szellemi, innovációs környezet biztosítása, piacképes, szükség esetén mobil, egész életen át tartó tanulásra képes, kreatív, kezdeményező, fejlett munkakultúrájú munkaerő-piaci kínálat megteremtése. Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, romaintegráció: a gyarapodó, szolidáris, felelős és összetartó, értékeit ismerő, értéktudatos társadalom és helyi közösségek kialakítása. Jó állam: nemzeti közművek és közszolgáltatások, szolgáltató állam és biztonság: A magyar közszféra hatékonyabb szerepvállalása a közjó, a munka, a rend, a biztonság, a tudás és a munka szolgálatában. Nemzeti stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme: A természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás, a fenntartható energiagazdálkodás, a zöldgazdaság-fejlesztés. A stratégiai természeti erőforrások, a víz, a talaj, az ásványkincsek fenntartható használata. A biodiverzitás megőrzése, a természeti értékek védelme, a környezetminőség javítása, környezetbiztonság erősítése, a fenntartható életmód, fogyasztás és termelés elterjesztése, a környezettudatosság erősítése. 11

12 Az ország makroregionális gazdasági és térszerkezeti csomópont: Az ország központi fekvéséből (Európa közepe) adódó fejlesztési potenciál kibontakoztatása, makroregionális csomóponti funkcióinak erősítése, a fenntarthatóság figyelembevételével Többközpontú növekedésünk motorjai: városok és gazdasági térségek: A településhálózat egységes elvek alapján történő fejlesztése, a többszintű településhálózati kapcsolatok kiegyensúlyozott működtetése, korszerű várospolitika és városfejlesztés, városhálózati kapcsolatrendszer javítása, a térszerkezet funkcionális fejlesztése. Vidéki térségek értékalapú felemelése: A vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, épített örökségi értékeire alapozott fejlesztése, a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése, az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben. Egységes és integrálódó társadalom és gazdaság és egyenlő létfeltételek az ország egész területén: A leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztése, az eddigieknél sokszínűbb eszközök alkalmazásával, például speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, saját meglévő társadalmi és gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával, valamint a közszolgáltatásokhoz, a tudáshoz, a közművelődéshez, az értékekhez való hozzáférés biztosítása, elérhetővé tételével. Elérhetőség és mobilitás megújuló rendszere: Helyi szinten a hatékony és fenntartható városon belüli, illetve a város és vonzáskörzete közötti mobilitás biztosítása, térségi szinten a foglalkoztatási központok elérhetőségének biztosítása, országos szinten a többközpontú fejlődés elve alapján a centralizáltság oldása, a transzverzális kapcsolatok erősítése, hazánk erősen differenciált településhálózatának figyelembe vétele a hagyományostól eltérő megoldások alkalmazásával Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója 2013 A megye fejlesztésének átfogó céljai A megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerő-kínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön, ennek keretében a megyében: jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye, vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő KKV-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye megtartja a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatásbővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is. ( Foglalkoztatás bővítése ) - A munkanélküliségi ráta a megyében 13% alatt legyen 2020-ra növekedjék a megyében megtelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték ( A gazdaság teljesítőképességének javítása ) Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték 12

13 2020-ra legalább az országos átlag 75%-át érje el. (2010-ben az országos átlag 61%-a). A cél, hogy az egy főre jutó SZJA alapnak a megye és az ország közötti különbsége megszűnjön 2020-ra (2010-ben az országos átlag 90%-a.) jelentősen javuljon a túlnyomórészt a külső és belső (pl. nagyvárosi) perifériákon élő, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képessége és kompetenciaszintje (képzettsége, tudása, egészségi és mentális állapota, motivációja) arra, hogy érdemi szereplőivé válhassanak a bővülő munkaerőpiacnak. Fontos a szegénység és a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. ( Társadalom alkalmazkodó képességének javítása ) Cél: az ezer foglalkoztatottra vetített szociális segélyezettek számának megfelezése az országos átlaghoz viszonyítva. Csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők aránya, különös tekintettel a roma népességre. fenntartható és integrált módon kerüljenek megőrzésre, védelemre és hasznosításra a gazdag természeti és épített környezet, valamint a kulturális örökség elemei és gyűjteményei, kiemelten az energiatermelés, a turizmus, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar Mezőkövesd város rendelkezik 2008-ban jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiával. Az OTK Mezőkövesd szempontjából releváns pontjai az alábbiak: Elmaradott térségek, és perifériák térképe alapján Mezőkövesd társadalmi és gazdasági mutatók alapján nem tartozik bele a hátrányos helyzetű térségek közé, a járás teljes területét gyorsforgalmi útról és a megyeszékhelytől egyaránt közel eső terület. Forrás: A térség népsűrűsége és a népességszámmal meghatározott urbanizált települések előfordulása alapján a jellemzően vidékies (rurális) kistérségekhez tartozik. 13

14 Forrás: OTK-ban meghatározott speciális fejlesztések is vonatkoznak. Így különösen fontos cél az igen sérülékeny települési társadalmak megóvása, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok mérséklése, a szegregáció megakadályozása, valamint a munkahelyteremtés. A település és vonzáskörzetének fejlesztésében az OTK-ban szereplő aprófalvas területek fejlesztésére vonatkozó részcélok és beavatkozási területek az irányadók. Mezőkövesdi Járás Forrás: A Mezőkövesdi Járásban élő cigány népesség nem haladja meg az országos átlag kétszeresét. 14

15 Forrás: 15

16 1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos területrendezési terv Mezőkövesd 16

17 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területrendezési Terve (MTrT) 17

18 MTrT térségi övezetek érintettsége, a város közigazgatási területére Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezetei Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, erdőtelepítésre alkalmas terület övezetei Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete Országos jelentőségű és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 18

19 Világörökség és világörökség várományos terület övezete, történeti települési terület övezete Rendszeresen belvízjárat terület Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete 19

20 A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek, ajánlások Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete Borvidéki térségek Natura 2000 területek Kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági terület 20

21 Települési területek övezetei Ipari parkok és logisztikai központok Turisztikai központok Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület 21

22 1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK AZ ADOTT TELE- PÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Szomolya község: A hatályos településrendezési tervet a 16/2006. (I. 29.) számú Önkormányzati rendelettel és 8/2006. (I. 28.) számú Képviselőtestületi határozattal hagytak jóvá. Mezőkövesdre vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Bogács község: A hatályos településrendezési tervet a 2/2001. (IV. 10.) számú Önkormányzati rendelettel és 19/2001. (IV. 10.) számú Képviselőtestületi határozattal hagytak jóvá. Mezőkövesdre vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Forrás: Bogács TRT. Tard község: A hatályos településrendezési tervet a 8/2004. (X. 05.) számú Önkormányzati rendelettel és 87/2004. (X. 05.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Mezőkövesdre vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Mezőnyárád község: A hatályos településrendezési tervet a 12/2002. (XII.02.) számú Önkormányzati rendelettel és a 40/2002. (XII. 02.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Mezőkövesdre vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. 22

23 Mezőkeresztes város: A hatályos településrendezési tervet a 9/2008. (VI.29.) számú Önkormányzati rendelettel és a 54/2008. (IX. 25.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. készített. Mezőkövesdre vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Szentistván nagyközség: A hatályos településrendezési tervet a 6/2001. (IV. 23.) számú Önkormányzati rendelettel és 26/2001. (IV. 20.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft. készített. Mezőkövesdre vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Egerfarmos község: A hatályos településrendezési tervet a 12/2004. (VIII. 25.) számú Önkormányzati rendelettel és 41/2004. (VIII. 25.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Mezőkövesdre vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Mezőszemere község: A hatályos településrendezési tervet a 22/2004. (VII. 22.) számú Önkormányzati rendelettel és 35/2006. (VII. 06.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a Ma Hill Mérnökiroda Kft. készített. Mezőkövesdre vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Szihalom község: A hatályos településrendezési tervet a12/2008. (V. 29.) számú Önkormányzati rendelettel és 54/2008. (IV. 15.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Mezőkövesdre vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Novaj község: A hatályos településrendezési tervet a 14/2005. (XII. 12.) számú Önkormányzati rendelettel és 134/2005. (VIII. 29.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Mezőkövesdre vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. 23

24 1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A város hosszú távú jövőképe Mezőkövesd város jelenlegi és tervezett gazdasági potenciálja, kompetenciái, funkciói miatt az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a régió fejlesztési célkitűzésivel szinkronizált jövőképpel és stratégiával kell, hogy rendelkezzen. Az átfogó regionális célok: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A turisztikai potenciál erősítése Településfejlesztés Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése Térségi közlekedés fejlesztése A célkitűzések megvalósítása során összehangolt fejlesztéseken keresztül meg kell teremteni az egyensúlyt a régió társadalmi-gazdasági centrumai és a perifériái között. A regionális célkitűzések alapján megfogalmazott Mezőkövesd fejlesztési vízió A vízió a város szűkebb és tágabb (régió és nagytérség) térben vizsgált természeti adottságai, a társadalmi-gazdasági fejlődés eredményeképpen előállt kompetenciái és tágabban értelmezett környezet fejlődési folyamatai a fennálló speciális, piacokért és forrásokért folytatott verseny figyelembevételével készült. A város fejlesztési víziója a regionális programokra, alprogramokra épülve fogalmazódott meg. I. A versenyképes helyi gazdaság megteremtése Innovációs szolgáltatásokat nyújtó térségi jelentőségű innovációs-transzferirodák kiépítése és működtetése Klaszterek létrejöttének ösztönzését segítő szolgáltatások és közös fejlesztési célú beruházások, MELOG program és az ipari területek előkészítése, Együttműködő vállalkozások közös termelő célú beruházásának támogatása Vállalkozói tanácsadás Tanácsadói hálózatok kialakítása Inkubátorház kialakítása és bővítése Vállalkozások betelepítésére alkalmas térségi ipari park fejlesztése Barnamezős terület rehabilitációja II. A turisztikai potenciál erősítése Térségi turisztikai vonzerők, termékek fenntartható fejlesztése Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése Regionális, térségi desztináció-menedzsment (DM) szervezetek 24

25 III. Településfejlesztés Lakótelepek integrált, akcióterületen alapuló rehabilitációja IV. Humán infrastruktúra fejlesztése Egészségügyi ellátás korszerűsítése Szociális ellátás fejlesztése és társadalmi befogadás ütemezése Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése, oktatási negyed létrehozása, Térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése V. Térségi közlekedés fejlesztése Vasúti szintben kereszteződés megszűntetése A kistérség közösségi közlekedéssel való elérhetőségének javítása, autóbusz pályaudvar áttelepítés A déli elkerülő út és a repülőtéri autópálya kapcsolat és feltáró út megépítése Gyorsvasúti kapcsolat Miskolccal Mezőkövesd város fejlesztési koncepciójának esetében a legnagyobb súllyal a Versenyképes gazdaság megteremtése program által biztosított lehetőségek jelennek meg, mivel az Integrált Beszállítói Rendszerek alprogramja (mechatronikai kultúrára alapozott beszállítói hálózat), a Regionális Tudásközpont Program (Technológiai Fejlődési Pólus) és a Regionális Logisztikai Hálózati Rendszer (RELOG ) programokban a település (és környezete) meghatározó szerepet biztosíthat magának. A Településfejlesztés alprogramban Mezőkövesdnek Miskolc és Eger mellett, kiemelt fontosságú funkciókat kell biztosítania. A Turisztikai potenciál erősítése programba a város elsődlegesen a Zsóry fürdő és városrész és Mozgásszervi Rehabilitációs Központ bázison fejlesztett gyógyturisztikai alprogram, illetve a Hadas városrészre alapozott kiemelt turisztikai attrakció és rendezvény csomagon keresztül kapcsolódik be. 25

26 1.6. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök - Mezőkövesd város hatályos településszerkezeti terve 206/2011. (VI. 29.) számú Képviselőtestületi határozattal jóváhagyva. - Mezőkövesd város hatályos helyi építési szabályzata és szabályozási terve a 17/2011. (IV. 29.) számú Önkormányzati rendelettel jóváhagyva A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv főbb megállapításai A Településszerkezeti terv szerinti módosítások nem érintik a város közigazgatási határát. A tervezett fejlesztési területek a mezőgazdasági művelésre szánt területek csökkenését eredményezi, a tervezett beépítési területek a belterületbe való bevonással együtt lettek kijelölve. Mezőkövesd környezetbarát munkahelyteremtés feltételeinek biztosításához kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális előkészítése történtek meg. A településrendezési tervben kijelölésre kerültek a helyi vállalkozások kialakításához szükséges gazdasági területek. Magasabb rendű tervekben szereplő a települést érintő új még ki nem épített térségi jelentőségű kerékpárút: o (Budapest Gödöllő Gyöngyös Eger Mezőkövesd Poroszló Tiszafüred Hortobágy Hajdúszoboszló Debrecen Nyírábrány Tiszabecs Magasabb rendű tervekben szereplő a települést érintő kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér: o Mezőkövesd és Mezőkeresztes határában meglévő volt katonai repülőtér Mezőkövesd tervezett terület-felhasználásait veszélyeztető legfontosabb tényező a város belterületét körbevevő magasfeszültségű vezeték-hálózat. A lakóterület-bővítések és egyéb fejlesztések elengedhetetlen feltétele az ezeket a területeket érintő légkábelek kiváltása. Amennyiben az elektromos vezetékek kiváltása nem lehetséges, akkor a Településszerkezeti Terv teljes körű felülvizsgálata alkalmával kell dönteni a tervezett terület-felhasználásról, illetve a szabályozást, a vezetékrendszer figyelembe vételével kell megoldani. További veszélyforrásként merülnek fel elsősorban a tervezett ökológiai hálózatok tekintetében az erdőtelepítési programot akadályozó magas aranykorona értékű földek és a belterületi patak medrének helyenkénti feltöltése. A terven jelölt tavak és élővízfolyások meder, illetve vízrendezése szükséges a tervezettek megvalósíthatóságához. A magas talajvízállású területeken, illetve a belvízveszélyes területeken új telekosztást csak vízrendezést követően szabad végezni. A volt honvédelmi területek hasznosításának feltétele a talaj- és vízszennyezettség vizsgálata amennyiben szükséges megszűntetése rekultivációs tervek alapján. Mezőkövesd Város teljes közigazgatási területe a felszín alatti vizek védelme szempontjából érzékeny területen helyezkedik el. 26

27 Mezőkövesd hatályos településszerkezeti terve 27

28 Mezőkövesd hatályos külterületi szabályozási terve 28

29 Mezőkövesd hatályos belterületi szabályozási terve Korábbi időszak fejlesztései Az Önkormányzat az elmúlt években számos infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztést célzó pályázatot valósított meg. A projektek célja a minőségi életfeltételek javítása, a város kiadásainak csökkentése (alternatív energia felhasználása a közintézményekben), a szolgáltatások bővítése és minőségi fejlesztése (iskolai humánerőforrás fejlesztés, hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése), foglalkoztatás és foglalkoztathatóság javítása. Önkormányzat által végrehajtott fejlesztések uniós és hazai forrásból: Gyula úti orvosi rendelő akadálymentesítése Mezőkövesdi SZTK rendelőintézet és Tüdőgondozó akadálymentesítése A mezőkövesdi Mező Ferenc általános iskola energetikai korszerűsítése I. sz. tagóvoda (Egri út) akadálymentesítése Bárdos Lajos Általános Iskola akadálymentesítése Bayer Róbert kollégium akadálymentesítése Mezőkövesd város szennyvíz-csatornahálózatának fejlesztése a lakosság életminőségének javítása és a települési környezet védelme érdekében. Többcélú körzeti általános iskola fejlesztése Mezőkövesden Mezőkövesdi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Zsóry Gyógy- és Strandfürdő fejlesztése Mezőkövesden Mezőkövesd kerékpárforgalmi hálózatának fejlesztése A mezőkövesdi Eper út közlekedésfejlesztése Vonzó és élhető városi környezet kialakítása Mezőkövesden Mezőkövesd Városi Bölcsőde kapacitásbővítő fejlesztése Zsóry fürdő Termálvíz hasznosításra épülő épületgépészeti rekonstrukció A Kánya patak középső szakaszának rekonstrukciója 29

30 Az Egri úti tagóvoda kapacitásbővítő fejlesztése Épületenergetikai fejlesztés megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva a Mezőkövesdi Városi Sportcsarnokban Épületenergetikai fejlesztés megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva a Bayer Róbert Kollégiumban és a Szent László gimnáziumban Mezőkövesden Épületenergetikai fejlesztés megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva a Polgármesteri Hivatal "A" épületében Mezőkövesden Épületenergetikai fejlesztés a mezőkövesdi V. sz. Tagóvoda Épületenergetikai fejlesztés a mezőkövesdi VI. sz. Tagóvodába Épületenergetikai fejlesztés a mezőkövesdi Mező Ferenc Tagiskolában Városi Rendelőintézet felújítása Mezőkövesden Őrizzük meg Matyóföld kincseit! Közvilágítás fejlesztés Mezőkövesden 30

31 1.7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Lakónépesség, a népesség kor szerinti struktúrája A lakónépesség számának alakulását az élveszületések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodás valamint az állandó és ideiglenes be- illetve elvándorlások egyenlegeként előálló vándorlási különbözet határozza meg. A népmozgalomra számos tényező hat, ezek közül legtisztábban nyomon követhető a gazdasági helyzet alakulása (megélhetési lehetőségek), a háborúk hatása, valamint a gyerekvállalási kedv alakulása. Az 1980-as évek eleje óta Magyarország lakóinak száma egyre kevesebb és 2012 között közel 750 ezer fővel csökkent a népesség, ebből csaknem 70 ezer főnyi csökkenés a legutóbbi három évben következett be. (KSH Népességtudományi Kutató Intézet: Demográfiai Portré 2012). Az ország egészére jellemző népességcsökkenés az Észak-Magyarországi Régióban is megfigyelhető, sőt az az országos átlagot is meghaladja. A lakónépesség alakulását között országos, régiós, megyei és települési viszonylatban a mellékelt táblázat szemlélteti: Lakónépesség száma az év végén Terület Változás (2005/ 2000) (%) Változás (2010/ 2005) (%) Változás (2013/ 2010) (%) Változás (2013/ 2000) (%) Magyarország ,21% -0,90% -1,09% -3,17% Észak- Magyarország ,17% -5,29% -1,49% -9,67% Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,68% -5,65% -1,43% -10,42% Mezőkövesd ,72% -4,56% -0,63% -8,69% Forrás: KSH T-Star 2013 TA 31

32 2012. év év év év év év év ,61 Lakónépesség száma az év végén (fő) Forrás: KSH T-Star 2013 TA A lakosság csökkenésének mértéke évi lakosságszám a évi lakosságszámhoz (100%) viszonyítva 92,62 91,97 92,97 Forrás: KSH T-Star 2013 TA, saját szerkesztés A magyarországi demográfiai trendek hosszú idő óta a népességszám csökkenésére hatnak, sőt, a legutóbbi két népszámlálás (2001. és évi) közötti időszakban a lakónépesség csökkenése, áttörve az országos 10 millió fős határt, u.n. morális pánikot okozott mind a közbeszédben, mind a politikában. Pusztán az országos adatok ismeretében Mezőkövesd esetében is számítani lehetett arra, hogy a lakosságszám valamilyen mértékben tovább csökkent az elmúlt tíz évben. Megvizsgálva a lakónépesség csökkenésének mértékét, látjuk, hogy a város makro- és mezokörnyezete azaz az ország, a régió és a megye aggasztó adatokkal jellemezhető, ezen belül a város lakosságcsökkenésének aránya a megyei adatokkal mutat közel egyenlő mértéket. Mezőkövesd lakossága az elmúlt években kiegyenlíttet mértékben, de gyakorlatilag folyamatosan csökkent, a két népszámlálás közötti időszakban közel 9 százalékot. A három fő korcsoport közül (gyermekkorúak, aktív korúak, időskorúak) a népességvesztés jelentős részét a 0-14 éves korúak szenvedték el, azaz a lakosságszám csökkenése a drasztikusan csökkenő gyermekszámmal magyarázható leginkább. Emellett reális veszélyként jelentkezik az idősödés, azaz 32

33 Lakónépesség korcsoportok szerinti összetétele (%) az idősek arányának a lakónépességen belüli oly mértékű megnövekedése, amely egyrészt a lezárult reprodukciós időszakuk követeztében már nem szolgálhat alapjául a későbbi népességnövekedésnek és a trendek megfordításának, részben inaktivitásukból, romló egészségi állapotukból, valamint az önmagukat teljes mértékben ellátni nem képes idősek számának törvényszerű növekedéséből ellátásuk feladatként, valamint előteremtendő költségként fog megjelenni. Időszak Állandó népesség száma (fő) 0-14 évesek (fő) évesek (fő) 60 évfelettiek (fő) év év év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH T-Star 2013 TA, saját szerkesztés Mezőkövesd 60-x éves éves 0-14 éves 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% Lakónépesség korcsoportok szerinti összetétele (%) 0-14 éves éves 60-x éves év 13,5% 60,9% 25,6% év 16,3% 60,5% 23,2% év év Forrás: KSH T-Star 2013 TA 33

34 Mezőkövesden az öregségi mutató - amely azt mutatja meg, hogy mennyi az idős (60 év feletti) népesség aránya a fiatal (14 év alatti) népességhez képest az országos és megyei adatokat jócskán meghaladó járási arányokhoz képest is magas. A korcsoporton belüli számadatok alakulását tekintve egyértelműen látszik, hogy az öregedési mutató növekedése a fiatal korosztály számának csökkenésével és az idősebb korosztály számbeli növekedésével függ össze Természetes népmozgalom Öregségi mutató. Forrás: TeIR, 2013 A lakónépesség számának alakulását meghatározó mutatószámok egyike a természetes szaporodás, mely az élveszületések és halálozások különbségéből adódik, másik része a vándorlási egyenleg, mely az állandó és ideiglenes be- és elvándorlások közötti eltérést mutatja. Élveszületések és halálozások számának alakulása Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő) Forrás: KSH T-Star 2013 TA Mezőkövesden az élveszületések száma a vizsgált időszakban minden évben jócskán elmarad a halálozások számától, ami a népesség öregedését is magyarázza. a két szám közötti különbség magasnak mondható, hiszen a születések aránya kiegyenlítetten csupán 50%-a a halálozások arányának, azaz minden újszülöttre két halálozás jut! 34

35 Ha mindezt összevetjük a városban jellemző migrációs adatokkal, melyet az alábbi ábra jól szemléltet, megállapíthatjuk, hogy a vándorlási egyenleg ugyan negatív, de a mértéke nem mutat olyan mértékű különbséget, ami a lakosságszám fogyását megmagyarázná Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) 0 Forrás: KSH T-Star 2013 TA A vándorlási egyenleg görbéjét összehasonlítva a megyei és járási adatokkal elmondható, hogy a vándorlás aránya a járásra jellemző tendenciát mutat. Vándorlási egyenleg. Forrás: TeIR, 2013 A vándorlási egyenleg (VE) és a természetes szaporodás (TSZ) viszonya szerint Mezőkövesd a demográfiai szempontból jellemzően az erodáló térségek közé tartozik. 35

36 Természetes Vándorlási Összes népességfogyás szaporulat különbözet Forrás: KSH T-Star 2013 TA, saját szerkesztés A népmozgalmi adatokat tovább vizsgálva egy újabb, szintén a hazai negatív trendekhez illeszkedő, jelenség figyelhető meg, mégpedig a házasságkötések számának fokozatos csökkenése, valamint az azévi házasságkötések számához viszonyítva magas válási esetszám. A házasságkötések esetszámát tekintve 2005 óta igen magas a számbeli csökkenés, és ehhez mérten magas a válások száma és 2010 között a válások száma csaknem megközelítette a házasságkötések számát, majd 2013-ra az arány az országos szinten tapasztalható mértéket mutatja. A válási arányszám jelentős romlásából fakadó, továbbható következményei között számolni kell a születések számnak csökkenésével, a vándorlás erősödésével, a töredék családok anyagi nehézségeinek növekedésével, az elvált szülők gyermekeinek nem törvényszerű, de várható romló iskolai teljesítményével és sérülésükből fakadó viselkedési problémáival, a családból kilépő szülő (többnyire apa) esetleges deviáns lecsúszásával. Számolni kell továbbá a családon belüli erőszak esélyének megnövekedésével, valamint az érintettek mentálhigiénés veszélyeztetettségével, melyekre a személyes gondoskodást nyújtó szociális szakemberek fel kell készülniük lélekben éppúgy, mint az ilyen esetekben alkalmazható módszerekkel és eszközökkel. 36

37 A házasságkötések és válások számának alakulása Házasságkötések száma (eset) Válások száma (eset) Forrás: KSH T-Star 2013 TA Az állandó népességen belül a nők és fárfiak számának alakulása férfiak összesen (fő) nők összesen (fő) Nemzetiségi összetétel Forrás: KSH T-Star 2013 TA A 2011-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 95% vallotta magát magyarnak, 4%-a cigány származásúnak és 0,8%-a valamilyen más (német) nemzetiséghez. 37

38 Mezőkövesd 6,0% 5,0% 5,2% 4,0% 3,0% 2,0% 2,0% 3,2% 3,6% 4,0% 2,9% 3,2% 2,3% 1,0% 0,7% 0,8% 0,4% 0,4% 0,0% Magyarország Mezőkövesdi járás Mezőkövesd Magyarország Mezőkövesdi járás Mezőkövesd A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) Hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) (romák nélkül) Forrás: TeIR, 2013 A cigány származású nemzetiségűek aránya az országos és járási arányokat tekintve ugyanolyan mértékkel nőtt a városban is. A városban Mezőkövesdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. A nemzetiségi önkormányzat gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről, a települési önkormányzattal való kiegyensúlyozott együttműködésről,- a rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról,- a nyilvánosság megteremtéséről, helyi fórumok megszervezéséről, a nemzetiséghez tartozó választópolgárok álláspontjának megismeréséről,- a helyi nemzetiségi ünnepek, rendezvények előkészítéséről, lebonyolításáról Képzettség évi évi Ha a társadalomstatisztika által mért két legalacsonyabb iskolai végzettség a befejezetlen 8 általános iskola, illetve a befejezett 8 általános iskola összevonásával készített iskolázottsági mutatót a szokott 7 éves és annál idősebb korcsoportokra vetítjük, akkor az adatok tartalmazzák azt a 7-14 (15) éves korcsoportot, amely esetében ez a végzettségi szint életkori jellemző. Ezért sokkal inkább az aktív korúak (15-59 évesek) arányában kifejezett értéket vesszük figyelembe, igaz, ebben az esetben a 60 évnél idősebb lakosság adatai is hiányoznak. 38

39 Legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végzettek (%) a 7 éves és idősebbek arányában az aktív korúak arányában változás változás Magyarország 26,3 25-1,3 15,9 9,4-6,5 Mezőkövesdi járás 28,8 28,6-0,2 23,1 12,2-10,9 BAZ megyei járásközpontok 23,6 23,2-0,4 17,5 10,9-6,6 Mezőkövesd 24,1 23-1,1 16,5 8,1-8,4 Forrás: TeIR 25 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (%) az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Magyarország Mezőkövesdi járás BAZ megyei járásközpontok Mezőkövesd változás Forrás: TeIR A TeIR-statisztika alapján jól látható, hogy a legutóbbi két népszámlás között ezen a téren örvendetes fejlődés zajlott le Mezőkövesden, ahol mindkét mérési évben az országos átlaghoz közeli értékeket vett fel a mutató, mely jobbnak bizonyult mind a Mezőkövesdi járás, mind a megye többi járásközpontjának adatainál. A 10 év alatt mért változás mértékéből látszik, hogy Mezőkövesd több, mint 50 %-os javulást ért el ezen a téren, amely még az országos adatoknál is kedvezőbb. A közoktatási expanzió következményeképpen azonban az a helyzet alakult ki, hogy ugyan a legfeljebb 8 általános osztályra kiterjedő iskolai végzettség a rendkívül hátrányos társadalmi és munkaerőpiaci helyzet jellemzője, és szinte szinonimája lett, a közvetlenül ezután következő végzettségek leértékelődése miatt a közvetlenül ezt követő magasabb végzettség (érettségi nélküli középfokú) szintén szociális problémák prediktora lehet, így ott erre figyelni kell. A nem időben befejezett 8 általános iskola szintén előrejelzi a munkaerő-piaci és szociális problémákat, az időbeniségre viszont nem áll rendelkezésre mutató. 39

40 Érettségivel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők (%) a 7 éves és idősebbek arányában változás Magyarország 20,5 27,5 7 Mezőkövesdi járás 16,8 24,2 7,4 BAZ megyei járásközpontok 24,6 31 6,4 Mezőkövesd 22,5 30,4 7,9 Forrás: TeIR 35 Érettségivel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (%) változás 5 0 Magyarország Mezőkövesdi járás BAZ megyei járásközpontok Forrás: TeIR Mezőkövesd Az érettségizettek aránya a 7 éves és idősebb korú lakosság arányában mind a négy vonatkozási csoportban növekedést mutatott a legutóbbi két népszámlálás között. Ezen a téren a megyei járásközpontok 2011-re meghaladták az országos átlagot. Mezőkövesd a BAZ megyei járásközpontok átlagától kissé lemaradt ugyan, de tekintve a 2001-es lemaradás mértékét, látható, hogy a hátrányt sikerült ledolgoznia. A lakosság közel egyharmadát kitevő érettségizettek speciális munkaerő-piaci helyzetben vannak. Részben számtalan OKJ-s szakmai képzés nyílik meg számukra, amelyek jelentős része gyorsan és rugalmasan reagál a munkaerő-piac szükségleteire. Másrészt az érettségizettek egy része a felsőoktatásban folytatja tanulmányait. Az utóbbi években megnőtt a munkavállalási célú kivándorlás Magyarországról, ezen belül különösen ugrásszerű a növekedés BAZ megye esetében. A migránsok újabb hullámában az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya határozottan nő, ami azt jelenti, hogy csupán kedvező gazdasági feltételek mellett jelent Mezőkövesd javuló képzettségi helyzete egyben javuló munkaerő-piaci helyzetet is ellenkező esetben a jobb képzettséget szerzettek egyre növekvő arányban távoznak más városba, megyébe, régióba, vagy akár külföldre. Egyelőre a folyamat a városra még nem terjedt ki lásd a demográfiát leíró alfejezet migrációval foglalkozó szakaszát és 40

41 amennyiben képes tartani a fejlődés, főképpen a gazdasági fejlődés jelenlegi ütemét, vélhetően rövidtávon nem is lesz jellemző probléma. Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők (%) a 7 éves és idősebbek arányában változás Magyarország 21,1 19,5-1,6 Mezőkövesdi járás 22,8 23,3 0,5 BAZ megyei járásközpontok 20,6 18,2-2,4 Mezőkövesd 21,9 20,9-1 Forrás: TeIR Az érettségi nélküli középfokú végzettségűek zöme szakmunkásképzőt végzett. Ez első megközelítésben kedvező, hiszen rövid képzési idővel számolhatunk, amelynek végén valamilyen szakmával rendelkezik a fiatal. Az utóbbi évtizedek változásai azonban rendkívül kedvezőtlenül hatottak erre a képzési szegmensre, piacképességük rohamosan romlott, ezzel párhuzamosan a beiskolázottak társadalmi háttere is egyre rosszabb mutatókkal bír. A képzettség ezen csoportja ma inkább rizikós, kevés potenciálisan kiaknázható előnye van. Ahogy a családok felismerik ezt, gyermekeik továbbtanulásakor igyekeznek elkerülni ezen iskolatípust akik erre nem képesek, azok körében akkumulálódnak a komplex problémák. A szakmunkásképzőt végzettek csoportja mellett ez a végzettségi kategória rejti az érettségi nélkül megszerezhető OKJ-s végzettségekkel rendelkezőket is, akikről ugyancsak elmondható, hogy munkaerő-piaci helyzetük bizonytalan, bár jobb, mint a szakmunkásképzőt végzetteké. 25 Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában változás 0-5 Magyarország Mezőkövesdi járás BAZ megyei járásközpontok Mezőkövesd Forrás: TeIR Az érettségi nélküli, legfeljebb középfokú végzettségűek aránya magas Magyarországon, és a térségben egyaránt, bár lassú csökkenést mutat. Az mindenképpen megjegyzendő, hogy a legfontosabb 41

42 fejlesztési célnak ezen a területen nem a további csökkentésének kellene lennie, hanem a végzettség munkaerő-piaci pozícióinak jelentős javítása. Felsőfokú végzettségűek a 7 éves és idősebbek arányában a 25 éves és idősebbek arányában változás változás Magyarország 9,8 15,5 5,7 12,7 19 6,3 Mezőkövesdi járás 5,6 9,2 3,6 7 11,1 4,1 BAZ megyei járásközpontok 10,6 15,6 5 13,9 19,3 5,4 Mezőkövesd 8,8 13,7 4,9 11,1 16,3 5,2 Forrás: TeIR 25 Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebbek arányában (%) változás 0 Magyarország Mezőkövesdi járás BAZ megyei járásközpontok Forrás: TeIR Mezőkövesd A felsőfokú végzettségűek terén Mezőkövesd jelentősebben elmarad az országos átlagtól, valamint a megyei járásközpontok átlagától is, amelynek legfontosabb oka alighanem a város munkaerőpiacának diplomásokat felszívó képessége, amely nyilvánvalóan elmarad a magas lakosságszámot akkumuláló, nagyobb városok így Miskolc hasonló jellemzőjétől. A munkaerő-piac mellett a diplomások arányára a helyi felsőoktatási intézmények működése hat. Mindezek figyelembevételével elmondható, hogy Mezőkövesd hasonló tendenciát mutat fel, mint a vonatkozási területek (Magyarország, ill. a megyei járásközpontok), azaz a diplomások száma 10 év alatt közel 50 %-os növekedést mutat. A jövedelemmel rendelkező diplomás munkavállalók esetében két nagy csoportot feltételezhetünk: egyik a meglóduló közszférában dolgozik, a másik a termelő szektorban hosszú távon ez utóbbiak arányának növelése lenne a cél. A változás negatívumaként a gazdasági trendeket ismerve megemlítendő, hogy a legmagasabb képzettséget birtoklók számának növekedése nem csupán a diplomás munkavállalók nagyobb szá- 42

43 2000. év év év év év év év év év év év év év év mát, hanem a diplomás munkanélküliek nagyobb számát is jelenti, amely kategória a megszokottól eltérő, más jellegű beavatkozásokra reagál jól, ezért érdemes odafigyelni a kérdéssel foglalkozó munkaügyi- és szociális szervezetek esetében az innovációra Munkanélküliség, foglalkoztatottság A munkaerő-piaci sajátosságok alapvetően meghatározzák a lakosság szociális helyzetét, valamint egészségi és mentális állapotát, mivel a permanens foglalkoztatási problémák az itt élő emberek szinte mindegyikét érintő, állandóan meglévő feszültségek forrásai. A munkanélküliséget tekintve a gazdaság lassulása, majd a globális válság miatt tovább csökkenő keresletre viszonylag gyorsan válaszolt a munkaerőpiac. Az Európai Unió tagállamaiban hasonló irányú munkaerő-piaci folyamatok játszódtak le a válságot követő időszakban, amelynek fő jellemzője a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség növekedése volt ben az erőteljes, 6-7%-os gazdasági teljesítmény visszaesésének következményeként a foglalkoztatás is szignifikánsan visszaesett, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek számának növekedése már nagyobb mértékű volt, hiszen a fiskális megszorítások aktív munkaerő-piaci szerepvállalásra kényszerítették az inaktív státusban lévő népességet. A csökkenő tendencia megállt 2011-ben, és a gazdaság teljesítményének mérséklődése ellenére 2012-ben tovább javult a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon. (Forrás: NFSZ, Munkaerő-piaci helyzetkép 2012.) Nyilvántartott álláskeresők számának változása Összesen (fő) Férfi (fő) Nő (fő) Forrás: KSH T-Star 2013 TA Mezőkövesden a nyilvántartott álláskeresők száma az országos tendenciáknak megfelelően alakult az elmúlt évtizedben, ami megfelel a régiós és megyei tendenciáknak is. A közötti időszakot figyelve Mezőkövesden a regisztrált munkanélküliek száma egy-egy évben csökkent az előző évhez képest, de tendenciákat tekintve növekedés tapasztalható. Ezen túlmenően, míg az országos, régiós és megyei adatokban a munkanélküliek száma 2009 óta már csökkenő mértéket mutat, a városban még mindig a növekedésé volt a főszerep. A kedvező statisztikai adatok mögött rejlő valóság nem biztos, hogy valóban kedvező, hiszen ez részben köszönhető a statisztikai számítások megváltozásának, ami szerint a rövid ideig közmunkát végző személy már aktívnak számít, míg korábban nem számított annak. A közmunkaprogramok növekedése ennek megfelelően a statisztikai adatokban mérhető évi kedvező változást előidézheti. 43

44 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 - Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 9,6 6,5 7,5 6,0 5,7 6,0 6, Magyarország Mezőkövesdi járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok Mezőkövesd Forrás: TeIR 5, Mezőkövesd Mezőkövesdi járás Magyarország Mezőkövesd Mezőkövesdi járás Magyarország Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Forrás: TeIR A népszámlálási adatokat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az aktív korú lakosságon belül a foglalkoztatottak aránya nőtt, a városi adatok 2011-ben (58,6%) kedvezőbb képet mutatnak, mint a járási (53,6%) és országos (57,9%) arányok. A tartós munkanélküliek száma 2001-hez képest 2012-re megduplázódott. Arányukat vizsgálva nagyon beszédes a mutató változása, az arányuk 10 év alatt 42%-ról 58 %-a nőtt. 44

45 év 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) év év év év év év év év év év év év Forrás: TeIR 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) év év év év év év év év év év év év év Forrás: TeIR A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetételében jelentős változás, hogy a diplomával rendelkezők aránya majdnem megkétszereződött, a számokat tekintve 28 főről (2001.) 80 főre (2013.), kimagaslóan nagy számban 2010-ben voltak jelen a település regisztrált munkanélkülijei között, amikor számuk meghaladta a 100 főt. A középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya jelentősen javult, ezen belül a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek aránya egyenletes maradt, viszont az érettségizettek száma 13 év alatt megduplázódott. A legfeljebb általános iskolát végzettek arányának növekedése a diplomával rendelkezőkével közel azonos értéket mutat, a befejezett általános iskolával rendelkezők száma szintén megduplázódott. A munkanélküliek csoportján belüli 30%-os arány nem túl magas, viszont a képzettségbeli hiány az elhelyezkedési esélyeiket prognosztizálja. 45

46 Nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti %-os megoszlása Főiskola vagy egyetemi végzettségű 8 általános vagy annál alacsonyabb Középiskola ,95 8,5 7,96 4,42 30,42 33,5 29,65 28, ,63 62,39 67,35 Forrás: KSH T-Star 2013 TA, saját szerkesztés A 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya 2000 és 2006 között kissé növekedett (21%-ról 24%- ra), majd fokozatosan csökkenni kezdett és 2012-ban elérte a 17,8%-os értéket. A 45 év felettiek aránya ettől kedvezőtlenebb képet mutat, fokozatos növekedés mellett 24,6%-ról 33,6%-ra nőtt, ami az idősebb munkavállalók munkába állási esélyeit jól mutatja. Mutató Év Mezőkövesd Borsod- Abaúj- Zemplén megye Észak- Magyarországi régió Magyarország Pályakezdő álláskeresők aránya ,6% 8,7% 8,3% 7,9% ,1% 13,8% 13,1% 12,6% Nyilvántartott álláskeresők csoportjai az összes álláskeresők arányában 2013-ban Forrás: KSH T-Star 2013 TA, saját szerkesztés A pályakezdő munkanélküli fiatalok aránya az összes nyilvántartott álláskeresőkön belül Mezőkövesden mind 2002-ben, mind 2013-ban magasabb volt, mint tágabb és szűkebb környezetében. A korcsoportos megoszlásban is megfigyelhető a 25 év alatti korosztály felülreprezentáltsága. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül mind országosan, mind egyes területi egységekre vetítve növekedett a népszámlálási adatok tükrében. A növekedés mértéke, azaz a gazdaságilag inaktív lakosság arányának növekedése Mezőkövesden kedvezőbb képet mutat. 46

47 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Magyarország 54,6 64 Mezőkövesdi járás 58,4 61,6 BAZ megyei járásközpontok Mezőkövesd 56, ,7 67,2 Forrás: TeIR, Jövedelmi viszonyok A jövedelmi helyzet szorosan összefügg a foglalkoztatottsággal. A jövedelmi viszonyok, a jövedelmi egyenlőtlenségek feltárása során nemcsak a foglalkoztatottak munkabérét, jövedelmét (vagy annak nem létét), az adózók számát kell vizsgálni, hanem a lakosság transzferekből (nyugdíjból és szociális ellátásból) származó bevételét is. a teljes lakosságra vetítve Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) változás (%) Magyarország 42,6 43,5 2,1 % Mezőkövesdi járás 37,5 42,5 13,3 % BAZ megyei járásközpontok 40,4 42,2 4,4 % Mezőkövesd 41,5 45,5 9,6 % Forrás: TeIR Az adófizetők száma lényegében a munkaerő-piaci aktivitás növekedésével párhuzamosan növekszik. Hazánkban régóta kiemelt stratégiai cél az aktivitás növelése, ezáltal a korábban rendkívül rossz aktív/inaktív arány miatt az adóterhekre nehezedő nyomás enyhítése. E tekintetben a 2008-as év bizonyult a legsikeresebbnek. Azt ezt követő évek stagnálásba fordultak, amely, figyelembe véve a ban kibontakozó hitelválság következményeit, nem tekinthető igazán kedvezőtlen folyamatnak. A száz lakosra jutó adófizetők számát tekintve 2011-re Mezőkövesd meghaladta úgy az országos átlagot, mint a többi vonatkozási terület átlagát. A csaknem 10 %-os növekedéssel sokszorosan meghaladta az országos javuló tendenciák ütemét. 47

48 Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő). Forrás: TeIR, 2013 A grafikon alapján jól látszik, hogy míg a száz főre jutó adófizetők számát tekintve Mezőkövesd a 2000-es évek közepéig az országos átlag alatt helyezkedett el, azt követően már meghaladta az országos átlagot. A pusztán ezen mutatóban megnyilvánuló pozitív változás elfedhet néhány negatív jelenséget, melyek a kitűnő eredmények mellett további odafigyelést igényelnek: a minimálbér körüli, vagy az alatti jövedelemmel rendelkező (részmunkaidős) alkalmazotti réteg esetleges túlsúlyát; a munkajövedelem mellett kialakuló (családi) szegénység kialakulását (nagy gyermekszám, rossz lakásviszonyok, illetve nem egész éves foglalkoztatás mellett). Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft/év) a teljes lakosságra vetítve változás (%) Magyarország , ,2 208% Mezőkövesdi járás , ,0 235% BAZ megyei járásközpontok , ,8 207% Mezőkövesd , ,1 237% Forrás: TeIR 48

49 Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft/év) Forrás: TeIR Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem esetében egészen világos, hogy a hazai rendkívül nagy társadalmi különbségek miatt ez az átlagérték sokkal inkább a gazdaságról, és nem a valós jövedelmi viszonyokról árulkodik. Tudjuk, hogy a vizsgált időszak folyamatainak köszönhetően Magyarországon a gazdagok sokkal gazdagabbak, a szegények sokkal szegényebbek lettek, azaz hangsúlyosan növekvő egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem árnyékában igen szélesre nyílt a jövedelmi olló. Az adatokból egyértelmű növekedés olvasható le, igaz, ezek nem korrigáltak az inflációs hatással (2001-ben 100 forint többet ért, mint 2011-ben), sem a forint/euró váltási rátával, így a nettó növekedés mértéke szerényebb javulást takar, mint ahogy az a növekedés arányából elsőre látszik, ugyanakkor a növekedés mértéke még így is jelentős! Mindezeket figyelembe véve is elmondható, hogy ezen a téren Mezőkövesd örvendetes fejlődést tudhat maga mögött. Az országos rátát meghaladó növekedési ütemével (237% a két népszámlálás között) az országos átlag alatti szintről az országos átlagot meghaladó szintre ért. A nyugdíjban és egyéb, nyugdíjszerű ellátásban részesülő lakosok száma a vizsgált időszakban csökkent, közel 6000 főről 5081 főre. A csökkenés részben a korhatár alatti (rokkantsági) nyugdíjak számának csökkenéséből, részben pedig az öregségi nyugdíjak számának csökkenéséből adódik. A nyugdíjszerű ellátásokban részesülők még a csökkenést követően is a lakosság 30,8%-át teszik ki, amely elég magas arány. 49

50 Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma (fő) Forrás: KSH - T-Star 2013 TA nők férfiak A szegényebbek jövedelmi viszonyainak alakulására további, a legfontosabb transzferjövedelmek mutatóit kell megvizsgálnunk. Ilyen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma, illetve a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő) Forrás: TeIR 50

51 % 500,0 450,0 400,0 350,0 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 Rendszeres szociális segélyezettek számának növekedése a évi adat (100 %) arányában (%) év év év év év év év év év év Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőkövesd Forrás: KSH - T-Star 2013 TA A szegényebb rétegek jövedelmi viszonyainak romlását mindkét mutató jól jelzi. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma folyamatosan nőtt, és bár 2012-től csökkenés tapasztalható, még jelenleg is meghaladja a 2008 előtti szintet. Folyamatos növekmény mutatható ki a rendszeres szociális segélyben részesülők számát tekintve is, bár Mezőkövesden a növekedés üteme messze alatta marad az országos és a megyei növekedési ütemnek. Ennek ellenére is, ha csupán a városi adatokat nézzük amelyben a rendszeres szociális segélyezettek száma évi 128 főről ra 398 főre nőtt megállapíthatjuk, hogy a növekmény jelentős. A transzferjövedelmekből élők száma és aránya az utóbbi néhány évben csökkent, ez azonban nem a gazdaság és a munkaerő-piac fejlődésének köszönhető, hanem a nagyszabású közmunkaprogramnak, amely felszívta a korábbi rendszeres szociális segélyezettek egy részét. A változás egyértelmű pozitívumai mellett (munkajövedelem!) meg kell említeni, hogy a közmunkával szerezhető jövedelem alacsony mértéke, illetve a közmunka időbeli korlátozottsága miatt az transzferjövedelmek bővülő szerepével kimutatott szociális probléma-komplexum növekedése, mélyülése nem fordult meg, csupán más adatok mögé rejtőzött. 51

52 Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők (%) aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül változás (%) Magyarország 36,9 33,0-10,6 % Mezőkövesdi járás 52,1 42,3-18,8 % BAZ megyei járásközpontok 49,8 42,6-14,5 % Mezőkövesd 47,3 37,6-20,5 % Legfeljebb ált. iskolai végzettségű, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők (%) aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül változás (%) Magyarország 25,0 14,7-41,2 % Mezőkövesdi járás 30,5 17,1-43,9 % BAZ megyei járásközpontok 23,3 14,8-36,5 % Mezőkövesd 21,0 11,1-47,1 % Forrás: TeIR A szociális problémák növekedésének országos, adatváltozások mögé rejtőző trendjét árnyalja, hogy bár rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányának csökkenése országos tendencia, Mezőkövesd ezen a téren is az országos adatokat meghaladó mértékű javulást tudott felmutatni a két legutóbbi népszámlálás között. Különösen erőteljes csökkenés tapasztalható a munkajövedelem nélküliek legveszélyeztetettebb csoportjában, a szakma nélküli, legfeljebb csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányában. Ezáltal feltételezhető, hogy Mezőkövesd kedvező gazdasági pozíciói kihatnak a szociális problémák szintjére, mértékére is, azaz az országos romló tendenciák itt enyhébben jelennek meg, vagy meg sem jelennek. 52

53 40,0 30,0 20,0 10,0 - Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Magyarország Mezőkövesdi járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok Mezőkövesd Forrás: TeIR Életminőség Az életminőséget egyszerre határozzák meg az objektív és a szubjektív körülmények, mutatók, amelyek eltérő hatást gyakorolnak a különböző életkori csoportokra, vagy akár társadalmi csoportokra. Jelen dokumentumban az az objektív tényezőkre kell összpontosítani. Az életminőség településfejlesztési szempontból jól megközelítető a lakhatás viszonyait meghatározó adatok vizsgálatával. Ezek legalapvetőbb adata az 1000 lakosra jutó lakások számának alakulása. Mezőkövesden ez az arány folyamatos javulást mutat megfelelően az országos trendnek. Az adat azonban negatív folyamatot is leplezhet, hiszen jelenleg 2,18 főre jut egy lakás a városban, amely jelentheti azt is, hogy nőtt az egyfős háztartások aránya, valamint nőtt a kevés gyermekes háztartások száma, amely nem csupán demográfiai szempontból aggasztó, hanem az idősellátásban is kihívásokat támaszt. 53

54 1000 lakosra jutó lakások száma (db). Forrás: TeIR, 2013 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) 2001-ben az összlakás-állomány 19 %-a volt, amely egyezik az országos átlaggal, és jobb a Mezőkövesdi járás, valamint lényegesen rosszabb a megyei járásközpontok adatainál re ez az arány 8,4 %-ra csökkent (a megyei járásközpontok ugyanezen szinten állnak, ahogy nagyjából az országos átlag is), amely jelentős életminőségbeli javulást mutat Mezőkövesden. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Mezőkövesden 100 % (2011), amely megelőzi az összes vonatozási terület fejlettségi szintjét. A csatornázottság adataiban is jelentős a javulás, noha természetesen a csatornázottsági arány nem éri el a vezetékes ivóvíz ellátottságának mértékét. Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) változás (%) Magyarország 53,5 72,8 136,1% Mezőkövesdi járás 14,1 56,9 403,5% BAZ megyei járásközpontok 71,6 82,7 115,5% Mezőkövesd 20,8 63,1 303,4% Forrás: TeIR Az életminőséget meghatározza továbbá a lakókörnyezet, települési környezet minősége, a köztisztaság, a közbiztonság, a zöldfelületek mennyisége és minősége stb. Ezek a mutatók a későbbi fejezetekben kerültek részletesebb kifejtésre. Az életminőség egyik fontos szegmense, hogy az öregségi illetve egyéb nyugdíjra jogosultak száma hogyan változik, annak függvényében, hogy a jogosultak (azaz a 60 év felettiek) száma évről-évre nő. 54

55 Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők év2006. év2007. év2008. év2009. év2010. év2011. év2012. év2013. év Forrás: KSH - T-Star 2013 TA Az ábra szerint 2005 és 2013 között folyamatosan csökken az ellátásban részesülők száma Mezőkövesden. Ez igaz mind a számosságában nagy arányt képviselő öregségi nyugdíjasok és a megváltozott munkaképességűeknek esetében. A megváltozott munkaképességűek ellátására vonatkozóan 2008-tól kezdődött el a támogatási rendszer tartalmi és minőségi átalakítása, majd 2012-ben lépett életbe az új törvényi szabályozás (2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról törvény), amely az ellátások lehetőségét, a minősítés és a kapcsolódó szolgáltatások rendszerét is érintette. A komplex felülvizsgálatok szigorodása és a minősítési besorolás eredményeképpen az ellátottak száma és a rehabilitációs ellátás összege is csökkent Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A mezőkövesdi lakosság meghatározó többsége (99, 4%) központi belterületen él, 0,6% Zsóry-fürdő városrészben és külterületen. A város ellátja városi funkcióit. A 2008-ban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia megalapozó vizsgálata és funkcióelemzése a várost funkcionálisan egy egésznek tekinti, sem a város nagysága, sem a funkciók nem indokolják több városrész kijelölését, a városi egység megbontását. A várost a Mátyás Király út szeli ketté, a városi lakosság Északi és Déli Hadas névvel illeti a két területet. Az Északi terület településszerkezeti értelemben nagyobb, mint a déli terület, a KHS adatai alapján kijelölt szegregátumok közül három terület, a szegregációval veszélyeztetett területek közül kettő található itt, azaz a városnak ez a része szociálisan terheltebb, nagyobb arányban fordul elő az alacsony társadalmi státusszal jellemezhető, elsősorban roma lakosság. A város gazdasági helyzete jó, nagy tömeget foglalkoztató munkáltatók, ipari fejlesztések találhatók a városban, ugyanakkor ezek a munkahelyek elsősorban a képzett munkaerőt tudják felszívni, azaz az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, szakképzetlen réteg számára a helyi foglalkoztatók nem érhetők el, ami tovább fokozza leszakadásukat. 55

56 Közbiztonság A város közbiztonságát a Mezőkövesdi Rendőrkapitányság munkatársai biztosítják. A város közbiztonsága jó, köszönhető ez a kapitányság összes szolgálati ága, a polgárőrség és közterület-felügyelők által közterületen teljesített többletszolgálatnak. A bűnözési statisztika szerint a városban csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. Amíg 2012-ben kiugróan magas volt, addig 2013-ban és 2014-ben éves szinten körülbelül 100 esettel csökkent a szám, 2014-ben összesen 545 ismert bűncselekményt követtek el. A lakosság szubjektív biztonságérzetét kiemelten érintő, személyek javai ellen ún. vagyon elleni bűncselekmények fejezete alá tartozó lakásbetörések számában 11.5 %-os emelkedés mutatható ki 2014-ben 58 eset vált ismertté. Ide tartozik a lopások száma (239 eset), ami szintén csökkenést mutat az előző évekhez képest, ezek 28%-a áruházláncokban elkövetett bolti lopás. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma 3 év viszonylatában is csökkenő tendenciát mutat. Ezen belül legmagasabb számban a garázdaság, rongálás és a testi sértés fordul elő Ismertté vált bűncselekmények számának változása Közterületen elkövetett Lopás Lakás betörés Forrás: Mezőkövesdi Rendőrkapitányság évi beszámoló 2014.ben összesen 472, a rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértést követtek el, ennek több, mint harmada a közlekedés szabályainak kisebb fokú megsértése. A városban a folyamatos bővítésnek köszönhetően jelenleg 17 db térfigyelő kamera működik. A térfelügyeleti rendszer bűnmegelőző szerepe a legjelentősebb, de fontos szerepet kap a jogsértések felderítésében is. 56

57 Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek) Történeti és kulturális adottságok Mezőkövesd nevét kiejtve minden embernek a matyók, a színes hímzés, viselet jut az eszébe. Nem véletlen említik sok helyen a várost a Matyóföld fővárosaként. A környező települések közül Szentistván és Tard szintén matyók, ám hímzésük szín és formavilága eltér a mezőkövesditől, mely a leggazdagabb ilyen tekintetben. A matyó hímzés 2012-től az UNESCO szellemi világörökségének része, továbbá hungarikum, azaz olyan magyar termék, amely a világon bárhol Magyarországot jelképezi. A hagyományok megőrzéséért mindig is sokat tettek a város lakói. A matyó néptánc hagyományait ápolja a Matyó Népművészeti Egyesület által működtetett Matyó Néptáncegyüttes, továbbá rendszeresen színesítik a helyi rendezvényeket a Matyó Nagymamaklub, a Matyó Népi Együttes tagjainak produkciói is. A Népi Művészetek Házában működő Borsóka Hímzőkör tagjai az ó- és újmatyó hímzések motívumkincseit dolgozzák fel. A városban több népi ipaművész tevékenykedik, akiknek zsűrizett termékei messze földön híresek. Számos helyen nyílik lehetőség népművészeti ajándéktárgyak vásárlására. Egész évben a Matyó Múzeum épületében található ajándékboltban, a főutcán található Matyó Várban és a Matyó Portán, valamint szezonálisan a Hadas városrész alkotóházaiban és nyáron a Zsóry-fürdőnél kialakított Matyó Korzón Civil szerveződések Mezőkövesd Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetek működésére, annál is inkább, mert számuk emelkedett az utóbbi években. Ezek a civilek többségében igen aktívan vesznek részt a közéletben, saját szerepvállalásuk mellett előadásokat, versenyeket, fesztiválokat, nagyrendezvényeket szerveznek. A civil szervezetek, nagyban segítik az önkormányzat munkáját. Az önkormányzat különbözőképpen támogatja a szervezeteket: a Közösségi Ház infrastruktúrájának ingyenes, illetve kedvezményes igénybevétele pályázati úton történő támogatás (működésre, rendezvényekre) Az önkormányzat 2014-ben 44 szervezetet részesített támogatásban. A civil szervezetek jellemzően az alábbi területeken és meghatározott célokkal működnek: a matyó népi kultúra megőrzése, matyó hagyományok ápolása a sport, az egészségmegőrzés területén biztosítsa a város közigazgatási területén lakó állampolgárok jogát a rendszeres testedzéshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez a kultúra, városszépítés területén biztosítsa az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek segítését, a környezetkultúra javítását, a városesztétikai kultúra fejlesztését, a kegyeleti kultúra és az ünnepek kultúrájának gondozását, az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatását, különös tekintettel a kiemelkedő értékeket produkáló művészeti és szellemi alkotóközösségek, műhelyek tevékenységére a helyi idegenforgalom, a helyi gyógyturizmus fejlesztése a közösségfejlesztés, a rászorulók megsegítése, a közrend, a közbiztonság védelme. A civil szervezetek nagy része tagja a Mezőkövesdi Civil Szövetség Egyesületnek. Az ernyőszervezet segítségével sikerült több tréninget, képzést is helyben megszervezni pályázati támogatásokból, illet- 57

58 ve több városi rendezvényben fontos szervezőként segítik a sikeres megvalósítást (Majális, Civilek hete, Város Napja, stb.) Vallási közösségek, egyházak A évi népszámlálás adatai szerinti vallási megoszlásában a vallást gyakorló lakosság meghatározó része római katolikus, akik a Szent László Római Katolikus Egyházközösség és a Jézus Szíve Római Katolikus Plébánia közösségéhez tartoznak. Mezőkövesden 1923-ig egyetlen plébánia volt ban létesítették a Jézus Szíve kápolnát, a korábbi "kis templom"-ot és ehhez kötötten jezsuita lelkészséget állítottak fel. A jezsuiták 1950-ig működhettek Mezőkövesden ban a Jézus Szíve lelkészséget plébánia rangra emelték. A plébánia épület az egyházközösség ifjúsági csoportjainak, cserkész csapatának és felnőtt közösségeinek szolgálatát is ellátja. Az új templommal szemben van a Szent István Katolikus Általános Iskola, melyben az iskolát működtető plébánia szerepét a Jézus Szíve Plébánia tölti be. Az iskolát a helyiek "zárda"-ként is emlegetik, mivel a világháborút követő időszakig apácák tanítottak az intézményben. A településen mindig is a katolikusok voltak többségben, szemben a környező településekkel, ahol a protestáns felekezet az erős. A városban a más nagyegyházak közül máig csak a református tudta megvetni a lábát. A templom közel 90 éves, tornyos, épülete szerényen megbújik a belváros lakóházai között. 58

59 2000. év év év év év év év év év év év év év év 1.8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Az alábbi fejezet célja, hogy bemutassa, milyen humán közszolgáltatások érhetők el a településen, ezek milyen minőségben szolgáltatnak, valamint milyen mértékben veszik ezeket a szolgáltatásokat igénybe a lakosok. A település lakói számára a közszolgáltatási feladatok jelentős része helyben hozzáférhető. A közfeladatokat ellátó intézmények: bölcsőde, óvoda, általános iskola, az alapfokú művészetoktatás, az egészségügyi alapellátás és a szakorvosi ellátás helyben elérhető Humán közszolgáltatások Bölcsődei és óvodai ellátás Az óvodai és bölcsődei ellátásról a Városi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde gondoskodik, melynek fenntartója Mezőkövesd Város Önkormányzata ig a városban működő négy óvoda külön intézményként működött, ekkor az Önkormányzat az intézményhálózat racionalizálása miatt az óvodákat összevonta, majd július 1-től integrálta a 2 telephellyel működő bölcsődéket. Tagintézményei: Városi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde, László Károly úti székhely (5 csoport, 100 férőhely) Egri úti Tagóvoda (6 csoport, 150 férőhely) Dohány utcai Tagóvoda (5 csoport, 125 férőhely) Móra Ferenc utcai Tagóvoda (5 csoport, 110 férőhely) Deák Ferenc utcai Bölcsőde (9 csoport, 100 férőhely) A 0-2 éves korú gyerekszám és a bölcsődei létszám alakulása Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) Működő bölcsődei férőhelyek száma (db) Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő) Forrás: KSH T-Star 2013 TA Az ábra nagyon jól szemlélteti, hogy míg a 0-2 éves korú gyerekek száma közötti időszakban erős ingadozás mellett összességében csökkent, az bölcsődébe beíratott gyerekek száma növekedést mutat. A bölcsődei férőhelyek száma 108, ami 2000-hez képest megkétszereződött. A bölcsődébe beíratott gyerekek száma 2013-ban 105 volt, a kihasználtsága csaknem 100%-os. A gyerekek ellátását 20 fő bölcsődei kisgyereknevelő látja el. 59

60 Az önkormányzat az óvodáztatási kötelezettségét egy székhely és három tagintézményként működő óvoda fenntartásával valósítja meg. Év Az állandó népességből a 3-6 évesek száma Óvodai feladatellátási helyek száma Óvodai férőhelyek száma (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (fő) Óvodai gyermekcsoportok száma (db) Forrás: KSH T-Star 2013 TA Az önkormányzat igyekszik az intézmények infrastrukturális feltételeit biztosítani és fejleszteni és 2014 közötti időszakban Európai Uniós forrásból történtek nagyobb volumenű beruházások, így a városi bölcsődében és az Egri úti tagóvodában kapacitásbővítés, a László Károly úti tagóvodában nyílászáró csere, a Dohány úti és a Móra Ferenc úti tagóvodákban energetikai korszerűsítés zajlott. Az óvodában a nevelő-oktató munka az óvoda pedagógiai programja szerint zajlik, ez az intézmény legfontosabb szakmai dokumentuma. A programot az óvoda 255/2009.(XI.20.) Kormányrendelet előírása szerint, a módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján, Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptálásával átdolgozta, valamint a program kiegészítéseként elkészítette az óvoda Esélyegyenlőséget Biztosító Integrációs Programját is. Az óvodai nevelés a gyermekek életkora szerint osztott, ill. az arányos csoportlétszámok kialakítása miatt részben osztott csoportszerkezetben történik Alapfokú oktatás A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről rendelkező törvényjavaslatban foglaltakra tekintettel január 1-jétől az oktatási feladatokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. A KLIK a Mezőkövesdi Járásban is létesített Tankerületi Hivatalt, mely december 1-jétől kezdte meg működését. Köznevelés intézményei Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola által ellátott feladatok: általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat), általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat), alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon. Tagiskolái Mezőkövesden: Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (székhely) 60

61 Mező Ferenc Tagiskola Bárdos Lajos tagiskola Szent Imre Tagiskola Alapfokú Művészeti Iskola Év 6-14 éves korú gyerekek száma az állandó népességen belül Általános iskolai tanulók száma Más településről bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Forrás: KSH T-Star 2013 TA Az általános iskolai tanulók száma a gyerekszám csökkenéssel párhuzamos csökkenést mutat. Az iskoláskorú gyerekek és az általános iskolába járó gyerekek száma közötti különbség abból is adódik, hogy a szülők a gyerekeik iskolakezdését 7 éves korra tolják. Pedagógiai Szolgálat és Nevelési Tanácsadó Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat a Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeként működik. Évente kb gyermek (0-18 év közöttiek) veszi igénybe szolgáltatásait. Feladatkörébe tartozik a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás valamint a nevelési tanácsadás. Bayer Róbert Középiskolai Kollégium Az intézmény az egész város közétkeztetését egyedüliként végzi (Bölcsőde, óvodák, iskolák, szociális étkeztetés, Idősek Otthona). Fenntartója Mezőkövesd Város Önkormányzata. 61

62 Középfokú oktatás Időszak Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Állandó népességből a évesek száma (fő) Más településről bejáró középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) év év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH T-Star 2013 TA A táblázat adatai alapján jól látható, hogy a városban működő középiskolák nem csak a helyi igényeket képesek kielégíteni, hiszen a középiskolai oktatásban tanulók száma jóval magasabb, mint a településen élő középiskolai korosztály száma. Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Ellátott feladatok: 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás, 6 évfolyamos gimnáziumi nevelésoktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás (közismereti képzés), szakközépiskolai nevelés-oktatás (szakképzés). Egri Főegyházmegye által fenntartott intézmények Szent István Katolikus Általános Iskola A nem önkormányzati fenntartású intézmény aktív szerepet vállal Mezőkövesd közművelődési, közoktatási életében. A katolikus iskola szoros kapcsolatot ápol egyházi és önkormányzati karitatív, illetve segélyszervezetekkel. Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Az iskola képzési szerkezete: szakközépiskolai képzés három szakmacsoportban (gépészet, informatika, kereskedelem-marketing); szakiskolai képzés (bútorasztalos, gépi forgácsoló, géplakatos, élelmiszer- és vegyi áru eladó, mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító, női szabó, központi fűtés- és csőhálózat-szerelő, villanyszerelő kőműves). Az érettségire épülő szakképzés is egyre népszerűbb, itt 3 szakmát sajátíthatnak el a tanulók. (autószerelő /gépjárművillamosság-szerelő/, kereskedő, gazdasági informatikus). Akkreditált felnőttképzési intézményként az iskola különböző OKJ-s tanfolyamokat is szervez. 62

63 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátásban jelenleg 7 területi ellátással rendelkező felnőtt háziorvos és 2 területi ellátási kötelezettség nélkül dolgozó háziorvos, valamint 3 területi ellátással rendelkező gyermek háziorvos dolgozik. A háziorvosok mindegyike vállalkozó háziorvos, akikkel az önkormányzat feladatátvállalási szerződést kötött (kivéve a 2 területi ellátási kötelezettség nélküli orvosok). Az egészségügyi alapellátáshoz tartozik a fogorvosi ellátás is, amelyet szintén feladatátvállalási szerződés alapján, vállalkozó fogorvosok látnak el. A városban hat vegyes körzeti, egy iskola-egészségügyi és egy ifjúsági feladatot ellátó védőnő dolgozik. A védőnő gondozási tevékenységét azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya, illetve 0-16 éves korú gyermek él. A szakorvosi ellátás nem tartozik a szorosan vett alapellátási feladatokhoz, ez az önkormányzat által elvállalt lakossági szolgáltatás. Ez a város saját lakosságán túl biztosítja a vonzáskörzetébe tartozó mintegy 50 ezer fő ellátását is év év év év év év év év év év év év év év A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) Szociális ellátás Forrás: KSH T-Star 2013 TA A városban a szociális ellátás szervezése a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális- és Gyermekjóléti Szolgálat feladata. Alaptevékenységi körében az alábbi feladatokat látja el: Családsegítő Szolgálat A családsegítő szolgálat segítséget nyújt a személyek, családok kapcsolatkészségének javításához, pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez. Szervezi az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját, üdültetést, táboroztatást, gyermekfelügyeletet szervez, segíti a speciális, önsegítő csoportok működését, információkat gyűjt és ad. Az ellátottak létszámára vonatkozó statisztikai adtok erőteljesen változnak az egyes években. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma (fő) Forrás: KSH T-Star 2013 TA 63

64 Tengelycím Gyermekjóléti szolgálat A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a gyermek egészséges testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, valamint a családban történő nevelésének elősegítése. Ennek érdekében: A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése. A családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése. A szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése. Szabadidős programok szervezése. Hivatalos ügyek intézésének segítése. A gyermekjóléti szolgálat statisztikai adatai alapján a gondozott kiskorúak száma 2007 és 2013 között drasztikusan lecsökkent 569 főről 168-ra ami erős ellentmondásban van a veszélyeztetett, kiskorú gyerekek számával, amely 2011-ig dinamikusan nőtt, és a vizsgált évek zömében meghaladta az 500 főt. Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Védelembe vett kiskorú gyermekek száma (fő) Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma (fő) év év év év év év Forrás: KSH T-Star 2013 TA Idősek Otthona Az intézményi egység tartós bentlakást nyújtó, idősek ellátását szolgáló intézmény, 27 fő kapacitással 100 %-os kihasználtsággal. Napi háromszori étkezést, orvosi felügyeletet biztosít, teljes körű ápolásigondozási feladatokat lát el. A bentlakók részére kulturális programokat, rendezvényeket szervez. Idősek Klubja Napközbeni ellátást nyújt idősek, egészségi állapotuk és szociális körülményeik miatt arra rászorulók részére. Napi háromszori étkezést kapnak az igénylők. Kulturális rendezvényeket, egyéb szabadidős tevékenységeket szervezünk számukra. Az idősek nappali ellátása 2005 óta 30 fő számára engedélyezett, az elmúlt években az intézményi szolgáltatás kapacitáskihasználtsága 50%-os. 64

65 Idősek Gondozóháza Az intézményi egység átmeneti bentlakást nyújtó - idősek, valamint egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek ellátását szolgáló intézmény. Napi háromszori étkezést, orvosi felügyeletet biztosít, teljes körű ápolási-gondozási feladatokat lát el. A bentlakók részére kulturális programokat, rendezvényeket szervez. Az Időskorúak Gondozóházának befogadóképessége 23 fő, csaknem kapacitáskihasználtsága 100%. Házi segítségnyújtás Koruk és egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek otthonában történő ápolását, gondozását biztosító intézményi egység. Ezen túlmenően a házi segítségnyújtás keretében a házi gondozónők bevásárlást, gyógyszer felíratást, ill. kiváltást, egyéb hivatalos ügyeket is intéznek. A szolgáltatás térítési díj ellenében vehető igénybe. A házi segítségnyújtást igénybevevők számának alakulása Fogyatékkal élők ellátása Forrás: KSH T-Star 2013 TA Mezőkövesd Város Önkormányzata feladat-ellátási szerződést kötött a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mezőkövesdi szervezetével, mely szerint a Máltai Szeretetszolgálat látja el a fogyatékosokkal kapcsolatos feladatokat. Cserébe az önkormányzat pénzbeli és természetbeli támogatásban részesíti a szervezetet a feladatellátás megkönnyítésére. Az önkormányzat ingyen ingatlanhasználatot is biztosít a szervezet számára Fogyatékosok nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma (db) Fogyatékosok nappali ellátásában részesülők száma (fő) Forrás: KSH T-Star 2013 TA Szociális étkeztetés A szociális étkeztetést a Mezőkövesdi Városgondnokság biztosítja. Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) Hajléktalan ellátás Forrás: KSH T-Star 2013 TA A hajléktalan ellátást megállapodás alapján, a Máltai Szeretet Szolgálat Mezőkövesdi Csoportja végzi a városban, ennek keretében hajléktalan éjjeli menedékhelyet és nappali melegedő szociális ellátást biztosít az arra rászorulóknak. 65

66 Közösségi pszichiátriai ellátás A Sztv. 65/A -a és a fenntartó 22/2005.(XI.18.) Tth.sz. határozata alapján május 1-től biztosítja a szolgáltatást az MKSZGYSZ intézmény a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás területén januárjától már nem kötelező önkormányzati feladat, ezért a fenntartó pályázati forrásból működteti tovább a szolgáltatást Mezőkövesd Mezőkeresztes Szentistván Mezőnagymihály Egerlövő Tiboldaróc Cserépváralja Vatta Bükkábrány Cserépfalu Négyes Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat területén Közösségi pszichiátriai szolgáltatásban ellátottak száma területi irodánként Forrás: Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Nem állami szervezetek fenntartásában működő tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmény Mezőkövesden a Szent József Idősek Otthona, az "Add a kezed" Lakóotthon valamint a "Matyóföld" Idősek Otthona Sport, szabadidő A városban lévő sportlétesítményeket egy, a Zsóry-fürdő uszoda kivételével, melyet a Mezőkövesdi VG. Zrt. üzemeltet, a Mezőkövesd Zsóry Kft. üzemelteti. Városi Sportcsarnok Város Stadion Temető utcai Utánpótlás Központ Hadnagy úti Sportcentrum Zsóry-fürdő uszoda Szerződéses keretben működtetett szolgáltatások Az önkormányzat közművelődési feladatait, célkitűzéseit a képviselő-testület 67/2011. (III.30.) önkormányzati határozatában megfogalmazott közművelődési koncepció tartalmazza. Ennek alapján a közművelődési feladatok legnagyobb részét a 2009-ben létrehozott Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Nonprofit Kft látja el. A Kft a saját szervezésű rendezvényein kívül az önkormányzat intézményei számára szükséges szakmai és tárgyi feltételeket is biztosítja. Ugyancsak hasonló tevékenységgel támogatja minden évben a mezőkövesdi civil szervezetek, klubok, közösségek munkáját, melyet az évente megkötött megállapodások szabályoznak. 66

67 A Nonprofit Kft által működtetett intézmények: Közösségi Ház: az épület es évben történő részleges korszerűsítése után 2011-ben megkezdődött a komplex felújítás. Az épület otthont ad színházi bemutatóknak, kiállításoknak, városi és civil kezdeményezésű rendezvényeknek (Pedagógusnap, Ünnepi könyvhét, Semmelweis-nap, Idősek világnapja, Hátrányos helyzetűek, valamint Idősek karácsonya). A felnőtt és gyermek színházi programok látogatottsága az elmúlt években folyamatosan nőtt, ezt a tendenciát meg kell őrizni és tovább kell javítani. A Közösségi Ház több, a városban működő civil szervezet otthona az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján. Eszközeivel hozzájárul működésük, rendezvények színvonalas megvalósításához ban kezdte meg működését az épületben az Ifjúsági Információs Pont, amely 2009-ben átköltözött a korábbi Gyermekkönytár épületébe. A pont a fiatalok számára próbál minden olyan információt, szolgáltatást összegyűjteni az itt dolgozó kolléga segítségével, amelyre az érintett korosztálynak szüksége lehet. Az EURODESK partnereként Európa valamennyi információs irodájával online kapcsolatban áll. Városi könyvtár: A városi könyvtár középfokú ellátást biztosító általános gyűjtőkörű nyilvános, részben önálló közművelődési intézmény. A hagyományos dokumentumok mellett elektronikus anyagok is elérhetőek, folyamatosan működik a könyvtárközi kölcsönzés. A beiratkozottak és a látogatók létszáma évről-évre nő, köszönhetően a kihelyezett a könyvtár óráknak, könyvbemutatóknak, előadásoknak, író-olvasó találkozóknak és egyéb kiegészítő programoknak, (például kézműves foglalkozások, vetélkedők, megemlékezések) továbbá a bővülő szolgáltatásoknak. (e-ügyintézés, adó ügyintézés, jogszabály-keresés, fax küldés-fogadás). Több rendezvényt a Matyóföldi Alkotók és Művészet Pártolók Egyesületével és a Pedagógusok Nyugdíjas Klubjával szerveznek, s egyben e két klubnak otthont is ad. A mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából, 19 településen lát el a mozgókönyvtári szolgáltatást. Kis Jankó Bori emlékház: a Hadas városrész meghatározó szereplője. Iskolatörténeti Gyűjtemény: A Gyűjtemény 2006 óta látogatható. Az épület kézművesfoglalkozásoknak, gyermekprogramoknak is otthont ad. Tourinform Iroda: Az iroda a térségi információs adatgyűjtés és szolgáltatás mellett a nyári időszakban a Zsóry Fürdő területén szezonális információs irodát működtet. Munkájukkal nagyban hozzájárulnak a sikeres idegenforgalmi marketing munkához, szervezik az Utazás Kiállításon való városi megjelenést, részt vállalnak a Matyó Húsvét rendezvény lebonyolításában is, a városi rendezvényekre való kitelepüléssel segítik a városba látogatók informálását. Városi Galéria- Takács István életmű kiállítás: A 2011-ben megkezdett városrehabilitációs projekt eredményeként került sor az épület felújítására, ezzel együtt Takács István mezőkövesdi festőművész munkásságának bemutatására állandó tárlatot alakítottak ki. Mezőkövesd Város Önkormányzata 20/2006. ÖK határozatában hozta létre a Mezőkövesdi Média Közhasznú Társaságot. A Kht. a törvényi változásokkal összhangban 2009-től Mezőkövesdi Média Nonprofit Kft-ként folytatja működését. A társaság célja, hogy komplex médiaszolgáltatást nyújtson mind a helyi újság, a helyi televízió, továbbá a városi honlap, mint internetes felület számára úgy, hogy az lehetőleg minden korosztály igényének megfeleljen. A Kft ellátja ezen kívül az önkormányzat sajtóreferensi feladatait is. A Mezőgazdasági Gépmúzeum működtetését 2013-tól Mezőkövesd Város Önkormányzata látja el. Gyűjti, megőrzi és bemutatja a múlt emlékeit hordozó tárgyi és dokumentációs hagyatékot. Felhívja a társadalom tagjainak figyelmét, a történelmi értékeket hordozó, használatból kivont, elavult, egyre 67

68 ritkábban látható termelőeszközök értékelésére, megbecsülésére. Hagyományos nagyrendezvényük (Mezőgazdasági Gépésztalálkozó) mellett számos más rendezvényt szerveznek, s vesznek részt azokon. A Matyó Múzeum a közgyűjteményi intézmények közül szintén Mezőkövesd Város Önkormányzata látja el. Igen nagy sikerrel, magas látogató számmal és színvonalas kiállításokkal, kiegészítő rendezvényekkel gazdagítja a város értékeit ban az év múzeuma, 2008-ban pedig Poroszlai Ildikó Emlékére elismerésben részesült. Korlátozott anyagi lehetőségeik miatt országos nagyrendezvényekhez, kampányokhoz kapcsolódó látványos programot szerveznek (Múzeumi Majális, Múzeumok Éjszakája, Múzeumok Világnapja, Kulturális Örökség Napja, Múzeumok Őszi Fesztiválja). Az elmúlt években több új programsorozat is elindult ( Múzeumi Szalon-beszélgetések a kultúráról, Múzeumi Kultúr Mozgó, az Évszak Műtárgya ) Esélyegyenlőség biztosítása Az Önkormányzat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, és a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet alapján 2013-ban elkészítette Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó céljai: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőségi terv intézkedési tervben foglalja össze a szükséges intézkedéseket, melyeknek megvalósítási határideje május 31-ig. A beavatkozás területei: Romák vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők Munkahelyteremtés Szegregációk megszüntetése A településen élők foglalkoztatottsági helyzetének feltérképezése LHH adatbázis létrehozása Informatikai komplex kompetenciák fejlesztése Nők foglalkoztatásának elősegítése Akadálymentesítés A fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerő-piaci esélyeit és integrációját segítő komplex képzési-átképzési program 68

69 1.9. A település gazdasága Ahogy a korábbi fejezetek különösképpen az 1.7. fejezet adatai is mutatják, Mezőkövesd fejlődése az utóbbi évtizedben folyamatos volt, sőt, számos mutatót tekintve ez a fejlődés jelentősebbnek bizonyult, mint az országos átlag. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az, hogy a gazdaságfejlesztési beruházások hosszútávon átalakították a város lehetőségeit. A jelen fejezet Mezőkövesd gazdasági mutatóit tekinti át A település gazdasági súlya, szerepköre A gazdasági szereplők számának és gazdasági erejének koncentrációja Mezőkövesd kistérségi gazdasági központ szerepkörét erősíti. A város gazdasági központ szerepkörét növeli az is, hogy a város egyben közlekedési csomópont is. A település közigazgatási szerepkörén túl a környék gazdasági-ipari centruma is, emellett az idegenforgalom is fontos szerepet tölt be a város életében. Mezőkövesd városában nagy jelentősége volt 1970-től a gépgyártásnak és a fémfeldolgozásnak, s az 1990-es évek elejétől ismét nagy lendületet vett a gépipar. A privatizáció, valamint a vállalkozásalapítások ideje után jelentős helyi, magyar tulajdonban lévő vállalakozások indultak, valamint külföldi befektetők is megjelentek Mezőkövesden, amelyek a város iparában a termelési érték döntő hányadát állítják elő. A város gazdaságára az ipar-építőipar túlsúlya jellemző, melyek arányukban meghaladják az országos arányt. Emellett a kereskedelem, vendéglátás területén is számos vállalkozás indult, ez az ágazat is sok embert foglalkoztat, hiszen a város nevezetességeire, leginkább a matyó kultúrára és a gyógyvízre építve számos vendéglátó-és szálláshelyet hoztak létre. A város dél-nyugati területén található ipari övezet mellett Mezőkövesd több pontján találni gazdálkodó egységeket, amelyek a helyi és környékbeli embereknek is munkalehetőséget kínálnak. A legtöbb alkalmazottat a gépjármű-alkatrészeket gyártó cégek foglakoztatják, amelyek a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válságot követően ismét fejlődő pályára álltak. A 2000-es évek közepétől jelentős tőkebeáramlás lendíti a helyi gazdaságot, az egy lakosra jutó jegyzett tőke ennek hatására lényegesen meghaladja a járási átlagot, és tulajdonképpen a város kedvező helyzete ekkor válik el jelentősen a járástól. Ugyanakkor tőkeerő tekintetében a város gazdasága elmarad mind az országos átlagtól, mind a megyei járásközpontoktól (ebben a kérdésben lényegében ez Miskolcot jelenti). Amennyiben a fejlődés hasonló ütemű maradhat a következő években, a járásközpontokhoz képest tovább javíthatja a pozícióját. A bruttó hozzáadott érték tekintetében Mezőkövesd nyilvánvalóan meghaladja a járási átlagot, és erősen megközelíti a megyei járásközpontok átlagát, néhány évben le is hagyja azt. A bruttó hozzáadott érték változásának trendjében ugyanazok a jelenségek figyelhetők meg, mint az országos és megyei járásközpontok trendjeiben, de az látszik, hogy a 2008-a válságot követően Mezőkövesden nagyobb mértékű visszaesés következett be, mint a másik két viszonyítási egység (járásközpontok, ország) esetében. Ezt a beszállítói üzemek túlsúlyának, illetve az ilyen típusú üzemek piaci érzékenységének tudhatjuk be, mivel ezeket nagyobb mértékben érintették a válság továbbgyűrűző hatásai. A város közlekedésföldrajzi helyzetéből fakadóan alkalmas arra, hogy intermodiális logisztikai központként funkcionáljon. A fejlesztési elképzelés az IVS-ben megfogalmazásra került, de a megvalósítás még nem realizálódott. 69

70 Egy lakosra jutó jegyzett tőke (1000 Ft) Forrás: TeIR Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) Forrás: TeIR 70

71 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Ipari termelés A kilencvenes évek elején Észak-Magyarországon újra fellendült a gép- és alkatrészgyártás, s Mezőkövesden a korábbi gépgyártási kultúrára épülve megerősödött a fémfeldolgozás, autóalkatrészek gyártása. A helyi vállalkozások elsősorban beszállítóként állnak kapcsolatban a megtelepült külföldi vállalatokkal, akik közül a Kovács Kft. és a Modine Hungária Gépjárműtechnikai Kft. Mezőkövesd gazdasága számára ma a zászlóshajót jelentik. Az ipari termelés súlyát a város gazdasági életében nagyon jól példázza, hogy évek óta a 10 legjelentősebb iparűzési adót fizető cég legjelentősebb része ipari tevékenységet folytat. Mezőkövesden több jól prosperáló külföldi és magyar tulajdonú vállalat működik. Modine Hungária Gépjárműtechnikai Kft 1991-ben kezdte meg működését, német magyar vegyes vállalatként, akkori nevén Hungaro Langerer Gépjárműtechnikai Kft-ként működött. Jelenlegi tulajdonosa a Modine Holding GmbH. Gépjárművek és motorok hűtő-fűtő alkatrészeit és tartozékait állítják elő. A vállalat mintegy 550 fő számára nyújt munkalehetőséget. A Leax Hungary Zrt. (előtte Exir Rt.) az 1972-ben alapított Kismotor és Gépgyár jogutódjaként, ben alakult meg. A vállalat fő tevékenysége a fémmegmunkálás, valamint elsősorban acél, réz- és alumíniumöntvények, műanyagok megmunkálása a kapcsolódó hő- és felületkezeléssel. Az üzem tulajdonosa, a szintén forgácsolással foglalkozó EXIR AB. Jelenleg a cég a régió egyik legjelentősebb forgácsoló üzeme, több évtizedes beszállító ipari tapasztalattal rendelkezik. A cégcsoport része a LEAX Hungary Zrt. 300 főt foglalkoztató vállalat. Gráf Állványzat Kft 1992-ben alakult homlokzati állványrendszerek és építőipari segédeszközök forgalmazására. Kiss és Társa Kft 1995-ben alakult családi vállalkozásként, ami napjainkra egy 100 főt foglalkoztató céggé nőtte ki magát. A vállalkozás fő profilja a lemezmegmunkálás, fém megmunkálás és felületkezelés, esztergálás. Kovács Kft. különböző esztergált, mart és kovácsolt termékeket állíts elő helyi és külföldi cégek számára. Jelenleg az alapító család két generációja egy mérnöki gárda támogatásával széles körben gyárt alkatrészeket elsősorban az autóipar számára. A termelés mintegy m 2 -n történik, a cég 250 fő munkavállaló számára biztosít munkalehetőséget. A Jacsó Kft őszén alakult, a 70 főt foglalkoztató családi vállalkozás jelenleg 2500m2- en üzemel. A vállalat fő profilja a sorozatgyártás, emellett foglalkoznak egyedi szerszámkészítéssel, - javítással, szikraforgácsolással. Wiktory kft 45 fős vállalkozásként működik, fémipari tevékenysége a gépiparhoz kapcsolódóan darupályák, ipari polcrendszerek, hídszerkezetek, kerítéselemek (mezők, kapuk), egyedi acélszerkezetek elkészítését jelenti. Ezen kívül javarészt fémforgácsolással foglalkozó cégeknek készítenek forgácskihordó és anyagmozgató kocsikat Mezőgazdaság A Mezőkövesdi kistérség gazdaságát meghatározza az alföldi sík területeken nagy hagyománnyal rendelkező szántóföldi növénytermesztés. A gabonafélék közül az őszi búza és a napraforgó termesztése dominál. Az őszi búza és árpa vetőmag termesztése is jelentős. A gabonatermesztés mellett meghatározó szerepet tölt be a szőlőtermesztés, a borászat is. 71

72 A város mezőgazdasági területének kiterjedése kb ha, amit átlagosan jó termőhelyi adottságok jellemeznek. A KSH adatai szerint 2010-ben 819 egyéni gazdaság és 7 mezőgazdasággal foglalkozó szervezet működött Mezőkövesden. A földhasználat adatai alapján jellemző a szántóföldi termelés. A mezőgazdasági művelési ágak megoszlása (ha) terület (ha) művelési ág egyéni gazdaságokban gazdasági szervezetekben szántó erdő 4 16 gyep gyümölcsös kert 17 szőlő nádas - termőterület összesen művelés alól kivett saját tulajdonú 1487 bérelt Területhasznosítás arányai: Forrás: KSH, Földhasználat és állatállomány Magyarországon, 2010 Matyó Agrártermelő Zrt.: kb. 50% Gazdálkodó szervezetek: kb. 30% Őstermelők, magánszemélyek: kb. 20% Az állattenyésztési ágazaton belül legmeghatározóbb a baromfitenyésztés (brojler csirke, áru- és tenyésztojás előállítás). Említést érdemel, bár létszámban nem jelentős a húshasznú szarvasmarha és a sertés hízlalás. Összességében kijelenthető, hogy a város összes mezőgazdasági kibocsátásának 70%-át gazdasági társaságok, 20%-át családi gazdálkodók és 10%-át kiegészítő tevékenységet folytató őstermelők adják. A legnagyobb mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozás Matyó Agrártermelő Zrt., magasan a legmeghatározóbb foglalkoztatotti létszám (160 fő), termelő üzemágak, területméret tekintetében. A méretben utána következő néhány Kft. és egyéni vállalkozó ha körüli területen gazdálkodik jó gépesítettségi színvonalon, tárolótér kapacitással, általában 1-2 fő foglalkoztatottal Kereskedelem, szolgáltatások A város kereskedelmi egységekkel jól ellátott, a lakosság mindennapi életéhez szükséges termékek és szolgáltatások helyben elérhetők. A kiskereskedelmi üzletek száma a vizsgált időszakban erőteljes ingadozást mutat, számuk 2006-ban a megszigorított üzletnyitási és fenntartási feltételek miatt erősen visszaesett. 72

73 Kiskereskedelmi üzletek száma (db) Önálló vállalkozó által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (db) év év év év év év év év Forrás: KSH T-Star 2013 TA A legnagyobb visszaesés a kiskereskedelmi üzletek profilját vizsgálva az élelmiszer vegyesüzletek számában következett be, ami a felére csökkent. A vegyesiparcikk-üzletek és áruházak, valamint a pékáru szaküzletek száma 2000 óta folyamatosan nőtt, az összes többi üzlet száma ingadozott, de számát tekintve mindenképpen csökkent év év A kiskereskedelmi üzletek fele egyéni vállalkozás által működtetett év év év év Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül, db) Üzemanyagtöltő állomások Használtcikk-szaküzletek Gépjármű szaküzletek Gépjárműalkatrész-szaküzletek Élelmiszer vegyesüzletek és áruházak Vegyesiparcikk-üzletek és áruházak Zöldség-, gyümölcs szaküzletek Hús-, húsáru-szaküzletek Kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek Palackozott italok szaküzletei Egyéb élelmiszer-szaküzletek Illatszerszaküzletek (állatgyógyászati termékek üzletével együtt) 7 6 Textilszaküzlet Ruházati szaküzletek Lábbeli-, bőráru-szaküzlet Festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok szaküzleteinek Bútor,- háztartásicikk- és világítástechnikai szaküzletek Elektromos háztartási készülékek szaküzlet na Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek na Egyéb iparcikk-szaküzletek na Nagykereskedelmi raktár na Forrás: KSH T-Star 2013 TA 73

74 2000. év év év év év év év év év év év év év év A vendéglátóhelyek száma évenként mutatkozó pozitív és negatív irányú ingadozás mellett összességében és számszerűségét tekintve szintén csökkenést mutat az elmúlt 13 évben Vendéglátóhelyek számának változása jellegük szerint Italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma (db) Munkahelyi étkeztetőhelyek száma (db) Éttermek, cukrászdák száma (db) Forrás: KSH T-Star 2013 TA A vendéglátóhelyek jelentős része étterem és cukrászda, a számuk 2006-ban drasztikusan visszaesett, és a csökkenés azóta sem állt meg. Az italüzletek száma ezzel szemben egyharmadával nőtt. A vendéglátóhelyek jelentős része egyéni vállalkozás által üzemeltetett. A 2000-es évek második felétől számottevő mértékben jelentkeznek a munkahelyi étkezőhelyek, amelyek a munkavállalók étkeztetésének javulását jelzik általában elmondható, hogy ezek a helyek időt és pénzt takarítanak meg a munkavállalóknak. Gazdasági hasznuk mellett a munkahelyi étkezdék amennyiben megfelelő minőségű, egészséges élelmezést biztosítanak a lakosság életminőségére is pozitív hatással vannak Turizmus (attrakciók, szolgáltatások) A turizmus a gazdaság egyik igen fontos szegmense, nemzetgazdaság számára húzóágazat, interszektorális jellegéből fakadóan fejlődése jelentős bevételi forrást eredményezhet. A város nevezetességei közül a Zsóry-fürdő és a Matyó hagyományok kapnak kiemelt szerepet. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság (OGYFI) 16 gyógyhelyet tart nyilván. A 74/1999 NM rendelet alapján a gyógyhelyek minősítése 20 éves időszakra szól. A 1938-ban kezdődött fúrások eredményeként 1939-ben Mezőkövesden is kőolajat kerestek a fúrótornyok és helyette bő vizű melegforrás tört fel a földből. Zsóry Lajos főszolgabíró birtokán a város nyugati határában, a Budapest-Miskolc közötti főút mellett kezdett a fúrásokba az állam. Ő lett a később róla elnevezett fürdő alapítója. A melegforrást termálkútnak építtette ki és 1940 januárjában már palackozta a vizet, júliusra pedig elkészült az első 33x18 méteres fürdőmedence. A víz fizikai, kémiai vizsgálatát az 1950 es években végezték el. Ennek eredménye szerint kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, szabad szénsavat tartalmazó hévíz forrás buzog fel több száz méter mélyről. Összetétele alapján, gyógyhatását tekintve a legértékesebb hazai fürdők közé lehet sorolni. Mivel 74

75 magas a szulfidkén tartalma, a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik ban nyilvánították hivatalosan gyógyvízzé, 1986-ban pedig gyógyfürdővé nyarán "Mezőkövesd-Zsóry-fürdő" üdülőterület hivatalosan elnyerte a gyógyhely minősítést. A fürdő fejlesztése az 1970-es évek óta folyamatos, a fürdőt élménymedencékkel, úszómedencékkel, és a gyógyászati kezelések bővítésével folyamatosan fejlesztik. A fürdőzők és gyógyulni vágyók kényelmét szolgálja a fürdő területén található étterem, büfé, a szárazföldön mozogni vágyókat pedig strandröplabda pálya és játszótér várja. A Zsóry-fürdő gyógyvize szolgálja ki 1986 óta a 2006-ban közel kétszáz ágyassá bővített Rehabilitációs Központ balneológiai kezelésre beutalt betegeit is. Ez egyben Kelet-Magyarország legnagyobb mozgásszervi és reumatológiai egészségügyi intézménye. A gyógy-és frissítő masszázs, vízsugár masszázs, csoportos gyógyúszás, súlyfürdő, kádfürdő, iszapkezelés, szauna azonban nem csak orvosi beutalóval vehető igénybe. Zsóry a fesztiválok fürdője is. A legrangosabb rendezvény a hagyományosan július közepén megtartott Zsóry-Fesztivál, ahol többek között rangos hazai zenekarok, hagyományőrzők lépnek fel valamint sportversenyek, vetélkedők szórakoztatják a vendégeket. A fürdőt adottságai miatt évente mintegy félmillió látogató keresi fel, ez a látogatószám az utóbbi években elvégzett fejlesztéseknek köszönhetően, remélhetőleg a következő években nőni fog. A város turizmusának felkarolását és fejlesztését az 1999-ben megalakult Matyóföldi Idegenforgalmi Egyesület is végzi. Az egyesület célja a turizmusban érdekelt szolgáltatók összefogása, a város turisztikai fejlődésének fellendítése től az alapszabály módosításával, a tagság összetételének megváltozásával és a tagdíjrendszer átalakításával az egyesület Helyi TDM szervezetként működik tovább. A tagok száma évről évre nőtt, jelenleg 35 főt számlál, köztük a helyi Önkormányzat, fürdő, múzeumok, szálláshelyek, éttermek és népi iparművészek. 15 éves fennállása során a Matyó Húsvét megszervezése volt az egyesület tagságának elsődleges feladata, mely mára a város leglátogatottabb rendezvényévé nőtte ki magát ben sikerült az egyesületnek Európai Uniós támogatást elnyernie a Matyó vendégszeretet Mezőkövesdi Helyi TDM kialakítása című, ÉMOP azonosító számú projektjéhez. A pályázat megvalósítása július 1. és 2012.június 30. között zajlott. Ezen pályázat által a városban az alábbi projektek valósultak meg többek közt: információs irodák fejlesztése, képzések, piackutatás, érintő képernyős terminálok és digitális hőmérős órák kihelyezése, animációs programrendszer kialakítása, városmarketing (kiadványok, kiállítások). A város számos látnivalót kínál az arra látogatóknak, amit javasolt gyalogos sétaútvonalra fűzött fel. A séta a belvárosi Szent László térről indul, és sorba veszi a műemlék jellegű épületeket, templomokat, múzeumokat és kiállításokat. Főbb nevezetességek: Szent László templom: A műemlék jellegű templom Mária-kápolnájának freskói egyházművészeti jellegük mellett valóságos kultúrtörténeti értéket képviselnek. Megörökítik a matyó nép minden korosztályának népviseletét. Szent László tér parkjában található műemlék barokk szoborcsoportot Mária Terézia uralkodása idején építtették hálából Istennek, hogy megszűnt a pestis. Városi Galéria, mely Takács István festőművész életmű kiállításának ad otthont Matyó Múzeum: A matyó hímzést és a matyók életének hétköznapjait, ünnepeit bemutató, gazdag kiállítás 75

76 Hadas városrész: Ez egy skanzen jellegű városrész - halmaz település - megőrizte a régi településszerkezetet. A zegzugos utcákon éves házakban bemutató, alkotóhelyeket létesítettek (népi bútorfestő, hímzőház, mézeskalács bemutatóház) Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum: A rendkívül gazdag, Európában egyedülálló kiállítás gépeink őseinek, őseink gépeinek állít emléket. Nemcsak százévesnél idősebb, működőképes gépmatuzsálemek láthatók, hanem matyó gazdasági porta is istállóval, ólas kerttel és a helyi népi iparművészek, valamint a gyűjtő saját alkotásaival díszített és berendezett pihenőház is. Kavicsos-tavi Szabadidőpark Múzeumok látogatottságának alakulása (fő) Matyó Múzeum Gépmúzeum Kisjankó Bori Ház (Hadas) Takács István Életmű Kiállítás Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 76

77 Rendezvény neve Helyszín Becsült látogatószám (fő) Matyó Rózsa Ünnepe Közösségi Ház 1000 térségi Matyó Húsvét Hadas városrész országos Jézus Szíve ünnep, körmenet és búcsú Jézus Szíve templom regionális (egyházi) Múzeumok éjszakája I. Matyó Világtalálkozó (korábban Város Napja, Matyó Expo) Matyó Múzeum, Mezőgazdasági Gépmúzeum, Hadas városrész Kavicsos-tó Szabadidőpark Jelentőség 500 térségi (országos programsorozat része) országos Zsóry-Fesztivál Zsóry Gyógy- és Strandfürdő regionális Matyóföldi Folklórfesztivál Hadas városrész országos XVII. Országos Mezőgazdasági Gépésztalálkozó Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum 2000 országos Tour de Mezőkövesd Kavicsos-tó Szabadidőpark 1500 helyi Kulturális Örökség Napjai Matyó Múzeum, Hadas városrész 500 térségi (országos programsorozat része) 77

78 Szálláslehetőségek Mezőkövesd bővelkedik különböző színvonalú és ennek megfelelően különböző áru kereskedelmi és magán szálláshellyel ban összesen 1628 szálláshely állt rendelkezésre a Mezőkövesdre érkezőknek, ebből 127 panzióban, 500 kempingben, 344 üdülőházban, 657 szállodában. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legnagyobb befogadóképességű (267 fő) a Zsóry-fürdőn található Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness ****, ami magas színvonalú wellness szolgáltatást, és reumatológiai, komplex balneo és fizioterápiás gyógykezelést is biztosít az idelátogatóknak. Szintén 4 csillagos színvonalú a 115 fő befogadására alkalmas Zsóry Hotel Fit ****, amely szintén wellness és gyógyászati szolgáltatásokat kínál. A szállodák száma 2007 óta 5, a szállodai vendégek száma az előző évekhez képest 2009-ben nőtt meg drasztikusan, pár ezer főről megközelítette a húszezres nagyságrendet. Ennek oka vélhetően az, hogy 2008-ban megnyitotta kapuit a Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness **** Vendégek száma a szállodákban (fő) Vendégéjszakák száma a szállodákban (éjszaka) Forrás: KSH T-Star 2013 TA A városban 4 panzió és 4 üdülőház működik. A panziók szállásférőhelyeinek száma 2006-ig folyamatosan emelkedett, majd 2013-ra 346-ról 127-re csökkent. A vendégek száma 2006-ban érte a legmagasabb számot, ekkor 5350 vendég választotta ezt a szállásformát, majd a későbbiekben a vendégek száma közötti. Az üdülőházakban a vendégek száma 2005 és 2009 között volt a legmagasabb, meghaladta a 2000 főt óta drasztikus visszaesést követően (1500 fő), ingadozás mellett emelkedik a vendégszám. A jelenleg 500 fős kemping a vendégszám elemzése alapján nem preferált szálláshely az ide érkezők körében. 78

79 2000. év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Forrás: KSH T-Star 2013 TA A kereskedelmi szálláshelyeken megfordult vendégek száma és az ezekben eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban visszaesések mellett is megtöbbszöröződött, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy amíg között években az egy vendégre jutó éjszakák száma 3,0 és 3,9 között mozgott, addig 2009 után az itt eltöltött éjszakák száma 2,3 és 2,9 közötti. Valószínűleg ez részben annak köszönhető, hogy a szállodai ajánlatokban a 3 nap 2 éjszakát tartalmazó ajánlatok a legkedvezőbbek, szélesebb fizetőképes kereslet mutatkozik ebben az irányban. Ugyanakkor más típusú szálláshelyen is jellemzően az egy vendégre jutó éjszakák száma hasonló tendenciát és átlagot mutat, ami az üdülési szokások változásával van összefüggésben. A kereskedelmi szálláshelyeken megforduló vendégek több mint 80%-a hazánkból érkezik és 2004 között a külföldről idelátogatók aránya 40-47% között mozgott, majd ezt követően a külföldiek számának növekedése mellett (érzékelhetően 2009-től) arányuk lecsökkent, hiszen a hazai látogatók száma jelentősen megnőtt. A külföldi vendégek által itt töltött éjszakák száma hasonló tendenciát mutat az összes vendégéjszakákkal, a külföldi vendégek is a rövidebb itt-tartózkodást preferálják, az elmúlt években 2-3 éjszakát maradnak Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) 0 Forrás: KSH T-Star 2013 TA 79

80 Gazdasági szervezetek jellemzői, vállalkozások megoszlása méret szerint, általános működési feltételek, ágazati megoszlás A regisztrált vállalkozások számának alakulása a vizsgált időszakban 2000 és 2006 között egy arányos növekedéssel jellemezhető, majd nagyobb növekedés 2008-ban következett be. A január 1- jével hatályba lépő áfatörvény szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat. Ezért azoknak az őstermelőknek is regisztráltatniuk kellett magukat az APEH-nál, akik eddig még nem rendelkeztek adószámmal. A regisztrált vállalkozások számának változását a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozások számának együttes növekedése vagy csökkenése eredményezi. Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt) (db) Forrás: TeIR A működő vállalkozásokhoz azokat a vállalkozásokat soroljuk, amelyeknek az adott évben árbevétele vagy foglalkoztatottja volt. Míg a regisztrált vállalkozások száma kisebb ingadozások mellett növekedést mutat, a működő vállalkozások számában a 2005 utáni időszakban egyértelmű csökkenés figyelhető meg. 80

81 Regisztrált vállalkozások Működő vállakozások Forrás: KSH T-Star 2013 TA A foglalkoztatottsági létszám alapján mikro vállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebbet (1-9), kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebbet (10-49), középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebbet (50-249), nagyvállalkozásnak a 205 főnél többet foglalkoztató, profitorientált gazdálkodó szervezet. A KSH adatai szerint a működő vállalkozások döntő része mikrovállalkozás. A kis és középvállalkozások száma az elmúlt néhány évben csökkent. Az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek száma ahogy ezt az ipari termelést bemutató fejezetrészben is bemutattuk jelentős a településen. Fontos kiemelni, hogy a nagyobb cégek főt is foglalkoztatnak a kategórián belül. fő és ismeretlen x Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások nagysága szerint Forrás: TeIR 81

82 Regisztrált vállakozások megoszlása nagyságuk szerint % 20% 40% 60% 80% 100% 0 és ismeretlen 0-9 fő fő fő 250 fő felett Forrás: TeIR, saját szerkesztés A vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlására jellemző, hogy túlsúlyban a kereskedelem és javítás területén tevékenykedő vállalkozások vannak, bár arányuk jelentősen csökkenő tendenciát mutat. Az építőipar, gazdasági szolgáltatások aránya szintén csökkent, ugyanakkor nőtt a szálláshelylyel és vendéglátással, egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal, valamint az oktatással foglalkozó működő vállalkozások száma. A vállalkozások szektoronkénti megoszlására jellemző a szolgáltató szektor túlsúlya, amely teljesen megfelel a modern társadalmak esetében megfigyelhető gazdasági trendnek. Regisztrált vállalkozások aránya szektorok szerint (az összes regisztrált vállalkozás százalékában) 62% 23% 15% Mezőgazdaság Ipar-, építőipar Szolgáltatások Forrás: TeIR Az egyes nemzetgazdasági ágak megoszlása kisebb ingadozás mellett stabilnak mondható, kiugró csökkenés vagy növekedés az egyes ágak között nem fordult elő. 82

83 Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása A 0% 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: TeIR, TEÁOR szerint Az Önkormányzat 35/2009. (XII.23.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adókról, az iparűzési adó mértékét az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékét az adóalap 2 %-ban határozta meg. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként Ft. Adókedvezmény illeti meg azt a vállalkozót, akinek tárgyévi vállalkozási szintű adóalapja az 1 millió Ft-ot nem haladja meg. Az adókedvezmény mértéke az adó 25%-a. A város adóbevételei rövidtávon is jelentős ingadozást mutatnak, 500 és 800 millió közötti volumenben. Hosszabb távon a trend emelkedő, ugyanakkor az önkormányzat gazdálkodását, a költségvetés tervezhetőségét megnehezíti az ingadozás. C E F G H I J K L M N P Q R S Az iparűzési adóbevétel alakulása között (1000 Ft) Forrás: KSH T-Star 2013 TA 83

84 A településen működő, jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozások (nem sorrendben): adóbevétel (Ft) legnagyobb adózó Gráf-Állványzat Modine Hungária Modine Hungária Modine Hungária Gráf-Állványzat Gráf-Állványzat Kft Kft. Kft. Kft Kft Kft Leax Hungary Zrt. Remy Remy Remy Modine Hungária Modine Hungária Modine Hungária Gráf-Állványzat Automotive Automotive Automotive Kft. Kft. Kft. Kft Hungary Kft. Hungary Kft. Hungary Kft Kiss és Társa Kft. Kovács Kft. Kovács Kft. Kovács Kft Kiss és Társa Kft. Kiss és Társa Kft. Modine Hungária Kft. Kovács Kft. Exir Hungary Zrt. VGRt. Exir Hungary Zrt Kovács Kft. Kovács Kft. Kiss és Társa Kft. Remy Automotive Hungary Kft. Matyó Agrártermelő Zrt. Exir Hungary Zrt. Mezőkövesdi Vg Zrt Mezőkövesdi Vg Magyar Zrt Telekomm Rt. Profi Mo. Zrt. Gráf-Állványzat Kft. Plus Élelmiszer Kft. Tesco Global Zrt. Matyó Agrártermelő Zrt. OTP Bank Nyrt. Exir Hungary Rt. Matyó Agrártermelő Zrt. Wiktori Kft. Tesco Global Zrt. Magyar Telekom Nyrt. OTP Bank Nyrt. Matyó Agrártermelő Zrt Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Jacsó Kft Jacsó Kft Kovács Kft. Mezőkövesdi Vg Zrt Arkivator Industry Zrt Arkivator Industry Zrt Magyar Telekom Nyrt. Gráf-Állványzat Mezőkövesdi Vg Tesco Global Kft. Tesco Global Kft. Kft Zrt Jacsó Kft Magyar Telekom Magyar Telekom Nyrt. Nyrt. Tesco Global Kft. Kiss és Társa Kft Mezőkövesdi Vg Mezőkövesdi Vg Zrt Zrt Nyírzem Zrt Mezőkövesdi Ker Mezőkövesdi Ker Mezőkövesdi Ker Coop Zrt Coop Zrt Coop Zrt Jacsó Kft. A Mezőkövesden működő vagy a beruházást Mezőkövesden megvalósító vállalkozások által elnyert, 10 millió forinthoz közelítő, vagy annál nagyobb támogatási összegű projekteket az alábbi táblázat foglalja össze. A táblázat adataiból jól látszik, hogy a vállalkozások tőkebevonzó képessége az elmúlt támogatási periódusban kimagaslóan jó volt. A programok finanszírozása többnyire maximum 50%- os támogatási intenzitásúak, ami az jelenti, hogy a fejlesztések összértéke a táblázatban szereplő összegek minimum kétszerese. Támogatott vállalkozás Alintézkedés Projekt címe Agrár-Coop Húsfeldolgozó és Agrárkereskedelmi Kft. AGRÁRPARTÍCIÓ Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. TÁMOP /1 Egészségtudatosság az Agrár-Coop Húsfeldolgozó és Agrárkereskedelmi Kft-nél Megítélt támogatás (Ft) GOP /M Agrárpartíció Kft ingatlanvásárlása ALMÁSI FORGÁCSOLÓ GOP /B Fémmegmunkáló üzem komplex fejlesztése Mezőkövesden Munkalehetőség teremtő komplex Arkivator Ipari és Kereskedelmi ZRT EXIR Hungary Zrt. hátrányos hely- vállalati technológia fejlesztés az GOP /C zetű telephelyén BAKAI Szerszámgép GOP /1 Vállalatirányítási rendszer beveze

85 Támogatott vállalkozás Alintézkedés Projekt címe Szerviz Kft. BERLEX Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi DANAMID Műanyag Fröccsöntő és Fémtömegcikket Gyártó Kft DÉMI Kereskedelmi és Szolgáltató ERFAVAD Erdészeti és Faipari Kft. FA-KER Kereskedelmi és Szolgáltató Fapalló Építőipari, Szolgáltató és Kereskedelmi GÉNIUS TRANS 2004 Kft GRAF-ÁLLVÁNYZAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Jacsó Ipari és Kereskedelmi Kft Jacsó Katalin egyéni vállalkozó Kiss és Társa Vas- és Fémipari Kft ÉMOP /F-11 GOP /B GOP /M GOP /B tése a BAKAI Kft-nél Üzemcsarnok felújítás a Bakai Kftnél Bakai Kft ingatlan- és eszközfejlesztése A BERLEX Korlátolt Felelősségű Társaság ingatlanvásárlása. Üzemcsarnok bővítés és információs technológia fejlesztés a DANAMID Kft-nél Megítélt támogatás (Ft) ÉMOP /F-11 Telephely építés a DÉMI Kft.-nél GOP /B GOP /C Erfavad Kft. Komplex Technológiafejlesztése Innovatív fejlesztésű gépbeszerzés az ERFAVAD Kft.-nél ÉMOP /F-10 Fa-Ker Kft. Telephelyfejlesztése ÉMOP /F-11 Telephelyfejlesztés a Fapalló Kft.- nél GOP /A Technológiai fejlesztés a Fapalló Építőipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nél ÉMOP /F-10 Telephelybővítés a Génius Trans 2004 KFT-nél Építőipari állvány- és zsalugyártó GOP /B társaság komplex technológiakorszerűsítő beruházása GOP /B Technológiai fejlesztés a Graf Állványzat Kft-nél Új üzemcsarnok építése a dinamikusan ÉMOP /F-11 fejlődő, fémmegmunkálással foglalkozó Jacsó Kft. telephelyén. GOP /A Technológiai fejlesztés Jacsó Katalin egyéni vállalkozónál A Kiss és Társa Kft telephelyének ÉMOP-1.1.1/F-11 komplex fejlesztése; új csarnok építésével, meglévő csarnok átalakításával és eszközbeszerzéssel GOP /B Korszerű, új gépek beszerzése GOP /B Korszerű gép beszerzése ÉMOP /FB- A Kiss és Társa Kft telephelyének fejlesztése új csarnok építésével KOVÁCS Vegyesipari, GOP /C Komplex vállalati technológia fej

86 Támogatott vállalkozás Alintézkedés Projekt címe Megítélt támogatás (Ft) Kereskedelmi és Szolgáltató lesztés Kft. Technológiai fejlesztéshez kapcso- GOP lódó munkahelyteremtés a Kovács Kft-nél GOP /C Innovációs beruházás a KOVÁCS Kft-nél GOP /2 Vállalatirányítási rendszer bővítése a Kovács Kft.-nél ÉMOP /F-10 Telephelyfejlesztés a Kovács Vegyesipari Kft-nél GOP /C Kovács- és fémmegmunkáló üzem komplex technológiafejlesztése LASCALA Szociális Szövetkezet humánerőforrás fejlesztése és piacra LASCALA Szociális Szövetkezet 13/1 TÁMOP D.2- jutásának támogatása LÁZÁR 2000 Kft telephelyének fejlesztése; bővítéssel, a meglévő LÁZÁR 2000 Ipari, Termelő, kerskedelmi és ÉMOP /F-11 üzemcsarnokhoz kapcsolódva új Szolgáltató Kft műhely építése GOP /B Az EXIR Hungary Zrt. komplex műszaki-technológiai fejlesztése Munkahelyi képzések az EXIR Hungary Ipari és Kereskedelmi Zártkö- TÁMOP C- LEAX Hungary Ipari és 12/1 Kereskedelmi Zrt rűen Működő Részvénytársaságnál GOP Komplex technológiafejlesztés és a foglalkoztatás bővítése az EXIR Hungary Zrt.-nél GOP /A CNC megmunkáló központ beszerzése ÉMOP /FB- Telephelyfejlesztés a Mezőkövesdi MEZŐKÖVESDI BÚTOR- 13 Bútoripari Kft.-nél IPARI Kft. Telephelyfejlesztés a Mezőkövesdi ÉMOP /F Bútoripari Kft-nél GOP /C Innovációs technológia fejlesztés a Mezőkövesdi Bútoripari Kft.-nél Technológiai fejlesztés a MODINE GOP /C Modine Hungária Hungária Kft-nél Gépjárműtechnikai Kft. Kapacitásbővítő technológiai fejlesztés a Modine Hungária Kft.-nél GOP /C Balneo Hotel Zsóri Thermal és Négylevelű Korlátolt ÉMOP Wellness szolgáltatás bővítése és Felelősségű Társaság fejlesztése Nyeste István egyéni Nyeste István egyéni vállalkozó ÉMOP /F vállalkozó beruházása Mezőkövesden Nyikes és Társa GOP /A Technológiai fejlesztés a Nyikes és

87 Támogatott vállalkozás Alintézkedés Projekt címe Épitőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. Pillar Mérnökiroda Korlátolt Felelősségű Társaság P&P Fémipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ROYAL PRESS HUNGARY Nyomdaipari és Kommunikációs Kft. Spa Hotel Relax Szálloda- és Vendéglátóipari Korlátolt Felelősségű Társaság STEFANIT Kivitelező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. SZEZÁM 64 GYÓGY- SZERTÁR BETÉTI TÁRSA- SÁG WIKTORI Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. WorkForms Korlátolt Felelősségű Társaság GOP GOP /B GOP /A ÉMOP GOP /B GOP /C Társa Bt-nél Cloud alapú logisztikai információs rendszer központ kialakítása a hazai logisztikai piac KKV szegmensének megerősítése, támogatása érdekében Épületkorszerűsítés és gépi beruházás a P&P Fémipari Kft-nél Technológiafejlesztés a Royal Press Hungary Kft-nél a versenyképesség érdekében. I. osztályú üdülőházak és központi épület építése a Zsóry Fürdő területén A STEFANIT Kft. keverőtelepének kialakítása, technológiai fejlesztése, minőségirányítási rendszerének kiépítése Innovatív fejlesztés a Százám 64 Bt.-nél GOP /A Technológiai kapacitások fejlesztése GOP /C Innovációs eredmények hasznosítása a Wiktori Kft.-nél GOP Modulárisan integrált optikai rendszer kifejlesztése Forrás: Megítélt támogatás (Ft) A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége) Mezőkövesd gazdaságilag erős település, fejlődésének üteme gyorsabb, mint a vonatkozási területeké. Ez részben nyilvánvalóan jó közlekedés földrajzi szerepének is köszönhető vasúti fővonal, autópálya, valamint annak, hogy nagyobb regionális központokat (Eger, Miskolc, Debrecen) Budapesttel összekötő forgalma áthalad a városon. Ez a logisztikai szempontból előnyös pozíció megfelelő gazdaságfejlesztési stratégia és kedvező helyi adottságok (adókedvezmények, képzett és olcsó munkaerő, stb) esetén ösztönzőként hat az ipartelepítésre, foglalkoztatásra. A lakosság képzettsége jelentősen javult az utóbbi 10 évben, mind többen szereznek középfokú végzettséget, szakmát, amely a helyi munkaerő-piacra élénkítően hat. A felsőfokú végzettségűek száma is növekvő tendenciát mutat, amely a magasabban kvalifikált munkakörök betöltését teszi lehetővé. A lakosság képzettségi adatainak javulása mellett is kialakulhat azonban időszakos, vagy tartósabb munkaerő-hiány olyan képzettségek esetén, amelynél hirtelen megnő a kereslet, vagy egyébként is 87

88 hiányszakmának számít, illetőleg ha az adott szakma képviselőinek területi mobilitása megnő (elköltözés, munkavállalási célú migráció). Ezekről a feszültségekről a statisztika nem árulkodik, információt az önkormányzat, a munkaügyi szervezetek és szolgáltatók, valamint a foglalkoztatók formális és informális kapcsolatain keresztül lehet és érdemes gyűjteni (pl. Vállalkozói Kerekasztal, Munkáltatói Fórum) Ingatlanpiaci viszonyok A városra a családi házas lakások jellemzőek. A 2011-es népszámlálás adatai szerint 7547 lakás volt Mezőkövesden, ezek meghatározó részben két vagy több szobás lakások lakás magántulajdonban van, 46 épület az önkormányzaté, és 33 épület más intézmény vagy szervezet tulajdonát képezi. A lakásépítések tendenciája a vizsgált időszakban jelentősen nem változott. A Hadas városrész épületei sajátosságait tekintve különösek, regionális szintű értéket képviselnek. Az elmúlt néhány évben az újonnan épített lakások száma erősen lecsökkent, a megépült lakások családi házas formában készültek. A megépített lakások közül valamennyi fürdőszobával felszerelt, közüzemi vízvezetékkel ellátott, 2 vagy több szobásak. A gázhálózatra valamennyi ház csatlakozott. Az elmúlt években az ingatlan piaci árra az jellemző, hogy mind a családi házas, mind a társasházi lakások tekintetében azok jelentősen csökkentek. Ez a tendencia azóta észlelhető, amióta megszűnt az állami támogatás a lakásvásárlások terén, és így elsősorban az első lakáshoz jutók részére nehezebbé vált az önrész megteremtése, és visszatartó erőt gyakorol a devizahitelek törlesztő részleteinek drasztikus megemelkedése is, mert így a lakásvásárlók óvatosabbak voltak a kölcsön felvételével. A kereslet lecsökkenése tehát az ingatlan forgalmat jelentősen lekorlátozta. A városban vannak olyan ingatlanok, ahol a vevők olcsóbban hozzá tudnak jutni, ezt elsősorban a lakókörnyezet határozza meg, és jellemzően vannak olyan környékek, ahol az eladók magasabb vételárat kérhetnek. 88

89 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat feladat és hatásköre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, évi CLXXXIX. törvény, valamint a járások kialakításáról és egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően megváltozott. A közigazgatás átalakítási folyamata a megyei kormányhivatalok megalakulásával kezdődött és január 1-től a járási kormányhivatalok működése is megkezdődött. Ennek következtében az önkormányzat intézményfenntartási és hatósági feladatköre jelentősen visszaszorult. A jogszabályi változás a polgármesteri hivatalok, és az önkormányzatok által felügyelt intézmények szervezeti működésében is változásokat hozott január 1-től az állam nevében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal átvette az alap- és középfokú oktatási intézmények szakmai felügyeletét. Az Önkormányzat 275 főnek biztosít munkahelyet intézményeiben. Az önkormányzat gazdálkodására az elmúlt években a működőképesség fenntartása, a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozásának biztosítása volt jellemző. A sajátbevételek növelése terén az önkormányzat élt a helyi adók körének bővítésével (építményadó fizetésre kötelezettek körének bővítése), illetve az adómértékek növelésével is. Az önkormányzati közszolgáltatások nyújtásának finanszírozhatósága érdekében, de az elvárható méltányos, igazságos közteherviselés elve alapján, az adóviselési képességgel rendelkezőknek hozzá kell járulni az indokolt közösségi kiadásokhoz. Az Önkormányzat törekszik arra, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésével, befektetésével az önkormányzat vagyonának gyarapodását elősegítse. A fejlesztések pénzügyi szükségletének kielégítéséig, a meglévő források befektetésével törekedni kell a minél magasabb hozamok elérésére, az önkormányzat fejlesztési forrásának gyarapítására. Az önkormányzat részéről folyatott pénzügyi politika része a kiadások legszükségesebb mértékre korlátozása, az ésszerű, takarékos gazdálkodás. Az Önkormányzat bevételeinek és kiadás összegeinek változása: Bevétel (ezer Ft) Kiadás (ezer Ft) Forrás: Önkormányzati adatszolgltatás Az önkormányzat költségvetésének kidolgozásának alapja, hogy biztosítani tudja az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapokat. 89

90 Az iparűzési adóbevétel alakulása között (1000 Ft) Forrás: KSH T-Star 2013 TA Egy lakosra jutó Iparűzési adó változása Forrás: TeIR Az iparűzési adó nagysága növekvő tendenciát mutat, de az egy lakosra jutó mértéke elmarad mind az országos, mind a megyei értéktől. A legjelentősebb befizetők között ipari tevékenységet folyatató cégek, kereskedelmi üzletláncok és pénzintézetek vannak. 90

91 Egy lakosra jutó idegenforgalmi (épület+tartózkodás után) adó (1000 Ft) Forrás: TeIR Az idegenforgalmi adó mértékét az önkormányzat 34/2009. (XII.23.) rendelete szabályozza. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként Ft. Az egy lakosra jutó idegenforgalmi adó mértéke évről-évre növekszik, a megyei és országos adatokkal összehasonlítva magasabb értéket mutat. Időszak Gépjárműadó (1000 Ft) Forrás: KSH T-Star 2013 TA Az önkormányzat kiadásai között a főbb kiadási jogcímek a városüzemeltetési feladatok, szociális juttatások, a Polgármesteri Hivatal működtetése és az intézményi kiadások. Az önkormányzat kiadásai között jelentős szerepet kapnak a különböző szociális juttatások, segélyek ben a rendszeres szociális segély, mint ellátási forma megszűnik, helyette márciustól az önkormányzatok dönthetik el, kinek adnak támogatást. Ugyanígy törli a szociális törvény kötelező segélyei közül a kormány a lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást is. 91

92 A szociális támogatások 2014-ben: Típusa A szociális támogatások 2014-ben felhasznált összeg (ezer forint) részesültek száma (fő) Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Vagyongazdálkodás Forrás: KSH T-Star 2013 TA Mezőkövesd Város Önkormányzata 2013 februárjában a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 7. (2) bekezdésében meghatározottak szerint megalkotta Mezőkövesd Város Önkormányzatának közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét. Mezőkövesd Város Önkormányzatának középtávú vagyongazdálkodási terve: 1) Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. 2) A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. 3) Az önkormányzati vagyonfejlesztés céljait a Képviselő-testület döntései és az éves költségvetési rendelet határozza meg. 4) Az önkormányzati vagyon hasznosításának alternatívái: a) A feladat ellátásához nem szükséges vagyon értékesítése: a rendelkezésre álló szabad vagyon értékesítését forgalmi értékbecsléssel megalapozva, nyilvános pályázati kiírás alapján, a vagyonrendelet előírásai szerint, a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény alapján kell lefolytatni. b) Használatba-adás, bérbeadás: A lakás és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása elsősorban bérleti szerződés keretében tehető meg. A bérlet útján nem hasznosított ingatlan esetében törekedni kell arra, hogy minél rövidebb ideig legyen kihasználatlan állapotban, ezért folyamatos pályáztatás szükséges. A bérleti díjakat a piaci viszonyoknak megfelelően kell megállapítani. Törekedni kell arra, hogy a bérleti díjak, lakbérek fedezetet nyújtsanak az ingatlan karbantartására, felújítására és az üzemeltetési költségekre. A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérbeadásának részletes szabályait az Önkormányzat 10/2006. (III.30.) rendelete tartalmazza. Mezőkövesd Város Önkormányzatának hosszú távú vagyongazdálkodási terve: 1) A középtávra meghirdetett feladatok ellátása. 2) A vagyonhasznosítás során a bevételszerzés, illetve a kiadáscsökkentés mellett szem előtt kell tartani azt, hogy ne vagyonfelélést eredményezzen. A piaci helyzet ismeretében évente felül kell vizsgálni az értékesítendő, valamint a más módon hasznosítható vagyonelemeket. 3) A vagyonhasznosítás bevételeit minél nagyobb arányban a megmaradó vagyontárgyak megóvására, felújítására kell fordítani. 4) A vagyonhasznosítás célja, hogy Mezőkövesd város területén további ipari, idegenforgalmi, kulturális, munkahelyteremtő beruházások valósuljanak meg. Törekedni kell arra, hogy a megvalósuló beruházásokat elsődlegesen pályázati forrásból tudja biztosítani az Önkormányzat. 92

93 A vagyongazdálkodással kapcsolatosan két helyi rendeletet alkotott a Képviselő-testület: Mezőkövesd Város Önkormányzatának vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Mezőkövesd Város Önkormányzatának tulajdonában álló önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének, a lakbérek mértékének megállapításáról szóló 10/2006. (III.30.) ÖK számú rendelet Mezőkövesd Város Önkormányzatának Törzsvagyona az alábbiakból épül fel: 1. Forgalomképtelen vagyon, mely az Nvtv. 5 (4) bekezdése alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon Helyi közutak, műtárgyak 2. Forgalomképtelen vagyon, mely az Önkormányzat 9/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete forgalomképtelennek minősít Dala József és Takács István festőművészek hagyatéka Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezettől nyilvántartás szerint átvett, valamint, művészek által a városnak adományozott, népművészeti jellegű vagyon, lajstromba vett népi bútorok, berendezési tárgyak és népi bútorok Alkotóházak, védett népi épületek 3. A törzsvagyon körén belül az Önkormányzat 9/2012. (III.29.) rendelete alapján korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak Ivóvíz, szennyvíz csatorna hálózata Nevelési-oktatási és művelődési intézmények: Egészségügyi és szociális intézmények Igazgatási és egyéb épületek Kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ingatlanok, földek (pl.: piac, vásártér, önkormányzati üdülők) 4. Üzleti vagyon, melyet a Nvtv. valamint az 9/2012. (III.29.) rendelete nem minősít korlátozottan forgalomképes vagyonnak és az önkormányzat hosszú távú gazdasági, kulturális és sport céljait szolgálja Kommunális hulladéklerakó hely és hulladéklerakó telep Szennyvíztisztító telep Sportlétesítmények Mezőgazdasági földek Belterületi építési telkek, területek Komplex ipari létesítmények Zsóry Gyógy és Strandfürdő Lakás és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok Portfóliók és részesedések, üzletrészek Megnevezés Mennyiség Optima értékpapír db Kárpótlási jegy 18 db Üzletrészek Gazdálkodó szervezet megnevezése Tulajdoni hányad Városgazdálkodási Zrt. 100 % Média Non-profit Kft. 100 % KÖZKINCS-TÁR Kulturális, Könyvtári, Turisztikai 100 % és Múzeumi Nonprofit Kft. 93

94 Észak-magyarországi MÉH Zrt. 0,4 % Tiszafüredi tagi rész 15,5 % Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete határozza meg a vagyongazdálkodás szabályait Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A településen Városfejlesztési Társaság nem működik. A településfejlesztési tevékenységet a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda fogja össze ban a város elkészítette Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A fejlesztési modell fő célkitűzései a következők voltak: Gazdasági célkitűzések: Helyi ipari-gazdasági övezet fejlesztése, A város turisztikai, idegenforgalmi, kulturális-oktatási, igazgatási adottságainak hasznosítása, célorientált fejlesztése Trimodális logisztikai bázis kialakítása, első ütemben a repülőtér üzembe helyezésével Infrastruktúra-fejlesztés, Vonzerő, és turisztikai szolgáltatások /termékek, üdülőterületek fenntartható fejlesztése Településpolitikai célkitűzések: A település vonzásának megtartása, A település városi (egyedi) arculatának fejlesztése, a településkép alakítása, Települési értékvédelem Környezetvédelmi célkitűzések: Tájhasználati korlátozások és szabályozások bevezetése, Termőföld és talajvédelem, biogazdálkodás, Vízrendezés, vízminőség, zaj- és levegőtisztaság-védelem megoldások érvényesítése Az Önkormányzat településfejlesztési tevékenységét elsősorban pályázati forrásokhoz kapcsolódóan, szervezetetten végzi. A beruházások jelentős része pályázati és saját forrás felhasználással történt. A város 2007 és 2014 között mintegy 10,5 milliárd forintot fordított fejlesztésekre. A fontosabb fejlesztéseket az alábbi táblázat foglalja össze: 94

95 A pályázat tárgya Prioritás Megítélt összeg (Ft) Gyula úti orvosi rendelő akadálymentesítése ÉMOP Mezőkövesdi SZTK rendelőintézet és Tüdőgondozó akadálymentesítése A mezőkövesdi Mező Ferenc általános iskola energetikai korszerűsítése ÉMOP KEOP I. sz. tagóvoda (Egri út) akadálymentesítése ÉMOP Bárdos Lajos Általános Iskola akadálymentesítése ÉMOP Bayer Róbert kollégium akadálymentesítése ÉMOP Mezőkövesd város szennyvíz-csatornahálózatának fejlesztése a lakosság életminőségének javítása és a települési környezet védelme érdekében. KEOP-1.2.0/1F Többcélú körzeti általános iskola fejlesztése Mezőkövesden ÉMOP-4.3.1/2/2F Mezőkövesdi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése ÁROP-1.A Zsóry Gyógy- és Strandfürdő fejlesztése Mezőkövesden ÉMOP /B Mezőkövesd kerékpárforgalmi hálózatának fejlesztése ÉMOP A mezőkövesdi Eper út közlekedésfejlesztése ÉMOP /B Vonzó és élhető városi környezet kialakítása Mezőkövesden ÉMOP Mezőkövesd Városi Bölcsőde kapacitásbővítő fejlesztése ÉMOP /B Zsóry fürdő Termálvíz hasznosításra épülő épületgépészeti rekonstrukció KEOP /B A Kánya patak középső szakaszának rekonstrukciója ÉMOP-3.2.1/D Az Egri úti tagóvoda kapacitásbővítő fejlesztése ÉMOP-4.3.1/A Épületenergetikai fejlesztés megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva a Mezőkövesdi Városi Sportcsarnokban KEOP Épületenergetikai fejlesztés megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva a Bayer Róbert Kollégiumban és a Szent László KEOP gimnáziumban Mezőkövesden Épületenergetikai fejlesztés megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva a Polgármesteri Hivatal "A" épületében Mezőkövesden KEOP Épületenergetikai fejlesztés a mezőkövesdi V. sz. Tagóvoda KEOP-5.5.0/A/ Épületenergetikai fejlesztés a mezőkövesdi VI. sz. Tagóvodában KEOP-5.5.0/A/ Épületenergetikai fejlesztés a mezőkövesdi Mező Ferenc Tagiskolában KEOP-5.5.0/A/ Városi Rendelőintézet felújítása Mezőkövesden ÉMOP-4.1.1/B Őrizzük meg Matyóföld kincseit! TÁMOP-3.2.3/A-11/ Közvilágítás fejlesztés Mezőkövesden KEOP /K Forrás: NFÜ 95

96 Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzat kifejezetten gazdaságfejlesztési tevékenységet folytató szervezetet nem működtet, gazdaságfejlesztő társaság nem működik. Az önkormányzat a betelepülő vállalkozások számára adókedvezményt nem nyújt, azonban a helyi iparűzési adóról szóló rendelet értelmében adókedvezmény illeti meg azt a vállalkozót, akinek tárgyévi vállalkozási szintű adóalapja az 1 millió Ft-ot nem haladja meg. Az adókedvezmény mértéke az adó 25%-a. A város ugyanakkor megfelelő támogatást nyújt ahhoz, hogy a városban működő vállalkozások forrásteremtő képességét növelje, elsősorban pályázati támogatások lehívásával. A város megfelelő gazdasági és közlekedési potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy logisztikai csomóponttá váljon. A város egyik elsődleges feladata, hogy a tervezett repülőtér hasznosítás, ipari park fejlesztéséhez megfelelő támogatást nyújtson Foglalkoztatáspolitika Az önkormányzat nem rendelkezik munkaerő-piaci illetve foglalkoztatási programmal. A város foglalkoztatási helyzetet döntően a nagyobb vállalkozások, a közszféra foglalkoztatási helyzete, valamint nagy számuk miatt az egyéni vállalkozások gazdasági helyzete és munkaerő felvevő képessége határozza meg. A városban az önkormányzat, mint munkáltató jelenleg 75 főnek biztosít munkahelyet január 1-jével változás következett be, sok munkavállaló átkerült a járási hivatalhoz, és a Klebersberg Intézményfenntartó Központhoz. Mezőkövesd Önkormányzata él azokkal a foglalkoztatási programok nyújtotta lehetőségekkel, amely révén a település 100%-os támogatás mellett tudja foglalkoztatni a program résztvevőit. A közmunkások egy része a közterületek és a település zöldfelületének tisztán tartásában és gondozásában vesznek részt. A közfoglalkoztatás másik pillére a mezőgazdasági földmunkaprogram, amely szintén látványos eredményekkel zajlik a városban. A Zsóry Gyógy- és Strandfürdő területén kialakított virágkertészetben található két fóliasátorban folyamatosan zajlik a virág-, illetve az uborkatermesztés, valamint a Bogácsi út mellett 4,5 hektáron alapvető zöldségeket (hagyma, bab, burgonya, répa, borsó) ültettek. A program harmadik eleme a matyó hímzésre épül, amely keretében az egykori hímző bedolgozó ipart élesztik újjá. Országos szinten teljesen egyedülállónak mondható a közfoglalkoztatásnak az az ága, amely 2013-ban indult Mezőkövesden. A matyó hímzésre épült ún. Matyóház programban 11 nő bevonásával készülnek a különböző matyó mintával, hímzéssel ellátott textíliák, ajándéktárgyak, ruhadarabok. A közfoglalkoztatásban további, mintegy 200 főnek munkáltatója Lakás- és helyiséggazdálkodás A város lakás és helyiséggazdálkodására vonatkozóan az Önkormányzat 12/2007 (III.29.) Mezőkövesd város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól rendelet, és a rendelet alapján a 2008-ban elkészített IVS Ingatlangazdálkodási terv fejezete, valamint az Önkormányzat 10/2006. (III.30.) számú rendelete Az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének, a lakbérek mértékének megállapítása rendelet foglalkozik. Ez utóbbi rendelet szabályozza az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való eredményes gazdálkodás feltételeit. 96

97 Önkormányzatának tulajdonában álló, az önkormányzat vállalkozói vagyonkörébe tartozó lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogokat a Képviselő-testület (bérbeadó) gyakorolja. Lakás bérbe adható: szociális helyzet alapján, piaci alapon, költségelven, bérlőkijelölésre vagy bérlőkiválasztásra jogosult döntése alapján, törvényben előírt elhelyezési kötelezettség alapján, törvényben és e rendeletben előírt bérbeadási kötelezettség alapján, lakáscsere esetén, a rendeletben vállalt másik lakás bérbeadása alapján, a rendeletben meghatározott közérdekű célok szakember ellátás - megvalósítása érdekében. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások hasznosítási formái: Költségalapú bérlakások Szociális alapú bérlakások Bérbeadás közérdekű célból, szakember biztosítás ellátása céljából Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét a.) szociális helyzet alapján b.) piaci alapon c.) költségelven történő bérbeadás figyelembe vételével önkormányzati rendelet állapítja meg a rendelet. Szociális alapon kiutalt bérlakások esetén a fizetendő lakbér alapját képező fajlagos lakbér mértéke: A város frekventált helyén található, kedvező elhelyezkedésű Nem kedvező elhelyezkedésű Összkomfortos lakás esetén 300,-Ft/m2/hó 200,-Ft/m2/hó Komfortos lakás esetén 250,-Ft/m2/hó 150,-Ft/m2/hó Félkomfortos lakás esetén 150,-Ft/m2/hó 100,-Ft/m2/hó Komfort nélküli lakás esetén 60,-Ft/m2/hó 60,-Ft/m2/hó Közérdekből szakember ellátás érdekében kiutalt bérlakások esetén a fizetendő lakbér alapját képező fajlagos lakbér mértéke: A város frekventált helyén található, kedvező elhelyezkedésű Összkomfortos lakás esetén 450,-Ft/m2/hó 350,-Ft/m2/hó Komfortos lakás esetén 400,-Ft/m2/hó 300,-Ft/m2/hó Félkomfortos lakás esetén 200,-Ft/m2/hó 150,-Ft/m2/hó Komfort nélküli lakás esetén 90,-Ft/m2/hó 90,-Ft/m2/hó Nem kedvező elhelyezkedésű 97

98 Költségelven meghatározott lakbér alapján történő bérbeadás esetén a fizetendő lakbér alapját képező fajlagos lakbér mértéke: komfortos bérlakás Ft/m2 /hó; garázs használat/ Ft/m2 /hó. Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül (%). Forrás: TeIR Mezőkövesd Város Önkormányzata jelenleg 50 db bérlakással rendelkezik, ezekből 23 db társasházban, 1 db szövetkezeti házban, 16 db önkormányzati tulajdonú társasházban található. Ezen felül pedig 10 db kertes házzal rendelkezik az Önkormányzat. Komfortfokozat Szociális alapon bérbe adható Lakások száma Piaci alapon, pályázat útján bérbe adható Közérdekből, szakember ellátása érdekében bérbe adható Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükséglakás Az önkormányzat tulajdonában álló 2004-ben épült társasházban található 16 db lakás műszaki állapota jó, a többi lakás felújítandó, illetve korszerűsítendő. A 16 lakásos társasház a város frekventált, közkedvelt kertvárosi részén. Jelenleg nincs tervben új lakások építése. Az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra nagy igény jelentkezett a városban az elmúlt években. A 16 lakásos társasházban található, jó műszaki állapotban lévő, költségelven kiadható lakások mindegyike bérbe van adva. Üresedés esetén azonnal bérbe tudja adni az Önkormányzat ezeket a lakásokat, sőt jellemző, hogy egy lakásra több pályázat is érkezik. Főleg fiatal párok, kisgyerekes családok veszik bérbe ezeket a lakásokat, általában 5 évre. 98

99 A szociális bérlakásokra a válság kezdete óta hatalmas a kereslet, még az alacsony komfort fokozatú lakások is kelendőek. Gyakran keresik fel a Hivatalt olyanok, akik kilakoltatás előtt állnak, és olcsó bérleti díjú lakást szeretnének. Szükséglakása az Önkormányzatnak nincsen, de nagy lenne rá az igény Intézményfenntartás A Városban működő intézményeket fenntartóik megjelölésével az alábbi táblázat foglalja össze: Intézmény megnevezése Fenntartó Bölcsőde és Óvoda Városi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Mezőkövesd Város Önkormányzata Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Mező Ferenc Tagiskolája Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Szent Imre Tagiskolája Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Alapfokú Művészeti Iskolája Szent István Katolikus Általános Iskola Mezőkövesdi Szent László Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium Bayer Róbert Kollégium Általános iskolák Középfokú oktatási intézmények Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Egészségügyi intézmények Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőkövesdi Tankerülete Egri Főegyházmegye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerülete Mezőkövesd Város Önkormányzata Egri Főegyházmegye Deák Ferenc utcai Háziorvosi Rendelő József Attila utcai Háziorvosi Rendelő Gyula utcai Háziorvosi Rendelő Városi Önkormányzat Rendelőintézete Krónikus Belgyógyászati Osztály Fogorvosi rendelő (Kossuth u. 1.) Fogorvosi rendelő (Gyula u. 4.) Fogorvosi rendelő (Gróf Zichy J. út 1/A) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Mezőkövesd Város Önkormányzata Mezőkövesd Város Önkormányzata Mezőkövesd Város Önkormányzata Mezőkövesd Város Önkormányzata Markhot Ferenc Kórház (Eger) Mezőkövesd Város Önkormányzata Mezőkövesd Város Önkormányzata Mezőkövesd Város Önkormányzata Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egye- 99

100 Központ Mezőkövesdi telephelye Járási Népegészségügyi Intézet temi Oktató Kórház Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Mezőkövesdi Járási Hivatala Szociális intézmények Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti szolgálat Idősek Otthona Idősek Klubja Mezőkövesdi Kistérségi Szociális- és Gyermekjóléti Szolgálat Idősek Gondozóháza Fogyatékkal élők ellátása Hajléktalanok ellátása Add a kezed Lakóotthon Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mezőkövesdi szervezete Kulturális és sport célú intézmények Zsóry Gyógy- és Strandfürdő Városgazdálkodási Zrt Közösségi Ház Városi könyvtár Kis Jankó Bori emlékház Iskolatörténeti Gyűjtemény Tourinform Iroda Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Kulturális, Könyvtári, turisztikai es Sportcentrum Nonprofit Kft Városi Galéria- Takács István életmű kiállítás Mezőkövesdi Televízió Mezőkövesdi Újság Mezőkövesdi Média Közhasznú Társaság Matyóföld című periodika Városi Sportcsarnok Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. Gazdasági tevékenység, településüzemeltetés Mezőkövesdi Városgondnokság Városgazdálkodási Zrt Mezőkövesd Város Önkormányzata Mezőkövesd Város Önkormányzata Az önkormányzat az intézményfenntartással kapcsolatos feladatait az önkormányzat által létrehozott költségvetési szerve látja el, a Mezőkövesdi Városgondnokság. 100

101 Energiagazdálkodás Az Önkormányzat nem rendelkezik külön energiagazdálkodási koncepcióval, mindemellett az utóbbi évek intézményfejlesztési beruházásainak fontos részét képezte, hogy energetikailag korszerű, modern hőtechnikai elvárásoknak megfelelő épületek adjanak helyet a szolgáltatásoknak. Az elmúlt években az önkormányzat által működtetett intézményekben nyílászárócsere és homlokzati szigetelés történt. A teljes város közvilágítási hálózatának korszerűsítésére LED-es lámpatestek felszerelésére 100 %-os támogatást nyert a város. 101

102 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A város területén összesen 99 km hosszú úthálózat épült ki, amelynek 92%-a burkolt út és az összterülete m 2. Részben a sajátos városépítészet miatt (korábban a főútra koncentrálódtak a kereskedelmi egységek, a környező utcák pedig teljesen beépítettek), részben az egykor a városközponton keresztül áthaladó 3. számú főút forgalmának városon kívülre helyezésével tehermentesíteni lehetett a Mátyás király utcát től a helyi járatú autóbusz-közlekedés üzemeltetését a Városgazdálkodási Rt. végzi. 20 buszjárat összeköti a város különböző részeit és benne a Zsóry területet. Az ivóvizet az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt. biztosítja karsztvízből. Az Északmagyarországi Regionális Vízmű Rt. által fenntartott ivóvízhálózat hossza 127 km, amely a város teljes területét lefedi. A vizet a sályi és kácsi kutakból nyerik, az Andornak-völgyi középmélységű kutakból biztosítják a tartalék vízkészletet. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 7246, amely a teljes lakásállomány 97%-a. A szolgáltatott víz mennyisége m 3, amelyből a lakosság fogyasztása m 3 évente. Az egy lakosra jutó vízfelhasználás 28 m3/év. A szennyvízhálózatot csakúgy, mint a vízhálózatot az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt. tartja fenn. Ők végzik a szennyvíz gyűjtését, kezelését, tisztítását. A közüzemi szennyvízhálózat mérete alatta marad a vízhálózaténak. A közüzemi szennyvízhálózat hossza közel 94 km lakás van közcsatorna-hálózatba kapcsolva, mely 93 %-os lefedettséget jelent. A helyi hálózaton évente m 3 szennyvizet vezetnek el a felhasználóktól (ennek 80%-át a háztartásoktól), amelynek 100%-át tisztítják. 102

103 1.12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Mezőkövesd a Bükkalja déli oldalán, a Borsodi-Mezőséggel határos területen fekvő település. Területe az Alföld és az Észak-magyarországi-középhegység nagytájokon belül két földrajzi kistájat is érint. Ezek: az Észak-alföldi-hordalékkúp-síkság középtáj Borsodi-Mezőség kistája (a település teljes belterülete és a külterület nagyobbik része) és a Bükkvidék középtáj Egri-Bükkalja kistája (a külterület északi része) Domborzati-földtani-talajtani-vízrajzi viszonyok Borsodi-Mezőség 89,5 és 140 m közötti tszf-i magasságú, enyhén D felé lejtő, gyenge átlagos relatív reliefű. A Bükkről érkező patakok hordalékkúpsíksága. É-i pereme az alacsony domblábi hátak, lejtők, középső része a hullámos síkság, legnagyobb területű D-i egysége pedig az alacsony, ármentes síkság orográfiai domborzat típusba sorolható. A sík felszínt részben azok az 1-3 m magas folyóhátak tagolják, amelyek az egyes patakok würm kori lefutási irányaihoz kapcsolódnak. Ezek ÉNy-i-DK-i csapásúak, felszínüket homoklepel vagy löszös homok fedi, a települések színterei. Változatosságot jelentenek másrészt főként a Ny-i részen az 1-2 m mély, elhagyatott folyómedrek. Az alaphegység újpaleozoos és mezozoos képződményeire vastag oligocén, majd késő-miocén rétegek települtek. A Tura-Mezőkövesd közötti eltemetett rögvonulat elvégződése. A felszínen, ill. a felszín közelében mindenütt csak felső-pleisztocén és holocén képződmények találhatók, többnyire homok és lösziszap formájában. Folyóvízi kavics elsősorban Mezőkövesd és Emőd környékén jelenik meg a felszín közelében; ezekben a bükki idősebb hordalékkúpok áttelepített anyagát kell látnunk. A hordalékkúp folyóvízi homokját a magasabb orográfiai helyzetű területeken 1-1,5 m vastag homokos lösz, löszös homok fedi. A felső-pannóniai lignittelepes (Füzesabony-Szihalom- Mezőkövesd- Bükkábrány) feküre települő hordalékkúp fejlődése az egész pleisztocénban tartott, feltehetően a vége felé növekvő intenzitással. A táj a Bükkből érkező patakok hordalékkúpján helyezkedik el. Az É-i rész enyhén hullámos síkság, míg a D-i alacsony, ármentes síkság. A felszínt lösziszap és homok fedi. É-on nyirokszerű anyagokon csernozjom barna erdőtalajok a jellemzők. A löszös anyagokon csernozjom talajok, így alföldi mészlepedékes csernozjom, a réti csernozjom és a mélyen sós alföldi mészlepedékes csernozjom talajok találhatók. A mélyfekvésű löszös síkot réti és szikes talajképződmények uralják. Réti talajok és öntés réti talajok, nyers öntéstalajok jellemzőek. A szikes talajok közül a legnagyobb területet a réti szolonyec talaj borítja. A sztyepesedő réti szolonyecek kiterjedése elhanyagolható. A szolonyeces réti talajok kiterjedése jelentős. Árvizek főleg nyár elején fordulnak elő és hevességüket a Bükk karsztos tározása tompítja. A nyár második felétől a kisvizek a szokásosak. A talajvíz 2-4 m között található, kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A rétegvíz mennyisége nem jelentős, széles határok között változik az artézi kutak mélysége és vízhozama, de általában 200 m-t nem haladja meg. Mezőkövesd Zsóry-fürdőben található kút 71 C-os vize gyógyvíznek minősül. 103

104 Egri-Bükkalja 126 és 420 m közötti tsztf-i magasságú, enyhén D-DK-nek lejtő hegységelőtéri dombság. Alacsony dombhátakból és lejtőkből áll, amelyeket hegylábfelszínként, ill. hegységelőtéri lejtőként értelmezhetünk. A Bükkhöz forrt hegylábfelszín közel É-D-i futású völgyekkel erősen felszabdalt, völgyközi hátakra tagolt. A kistáj felszínének D-i permén löszanyaggal kevert, pleisztocén lejtőanyagok találhatók. Jellemző szerkezeti iránya az ÉK-DNy-i. Magas szeizmicitásértékű terület. A kistáj enyhén DK-nek lejtő dombságának az alfölddel határos pleisztocén lösszel keveredett lejtőhordalék-felszínén az agyagos csernozjom barna erdőtalajok előfordulása jellemző. A talajvíz 6 m alatt összefüggően megtalálható, a völgyekben 4 m fölé is emelkedik, mennyisége nem jelentős. A rétegvízkészlet jelentősebb, a mélyebb rétegek is gazdagok vízben, a mögöttes hegyvidék mélybe szivárgó vizéből táplálkoznak, az artézi kutak hozama is tekintélyes Vízfolyások, természetes és mesterséges állóvizek Mezőkövesd közigazgatási területét a Hór-, a Kánya-, az Ostoros-patakok, valamint a Nád-, és a Kövesdi-ér érinti. A településhez tartozó nagyobb természetes, illetve mesterséges állóvizek a Hórvölgyi víztározó, a Katonai-tó, valamint belterületen, a településközpontban a Kavicsos-tó Éghajlat Borsodi-Mezőség Mérsékelten meleg, száraz terület, a napsütés évi összege óra, az évi középhőmérséklet meghaladja a 10 C-ot. Évente mintegy mm csapadék hull. Az ariditási index 1,25-1,30 közötti, leggyakoribb széljárás az ÉK-i, DNy-i. Egri-Bükkalja Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz terület, a napsütés évi összege 1850 óra, az évi középhőmérséklet 9,0-10 C közötti. Évente mintegy 600 mm csapadék hull. Az ariditási index 1,15, leggyakoribb széljárás a DNy-i Természetes és telepített növénytakaró: Borsodi-Mezőség Florisztikai beosztás: Pannóniai flóratartomány (Pannonicum), Alföld flóravidékének (Eupannonicum), Tiszántúl (Crisicum) flórajárás. A tájban jelentős kiterjedésű gyepeket találunk, melyek megoszlása jellemző térbeli anomáliát mutat. A gyepek száma és kiterjedése ezzel szemben nyugati irányban jelentősen lecsökken, a Bükkalja peremén, a löszplatókon a természetes vegetáció teljesen felaprózódott. Az egykori morotvákkal tarkított pusztán jelentős kiterjedést érnek el a vizes élőhelyek (hínártársulások, mocsarak, mocsárrétek), melyek természetes fluktuációját és regenerációját a klimatikus viszonyokon kívül a vizes rekonstrukciós munkák is elősegítik. Víznyomta szántókon gazdag iszapnövényzet tenyészik. Szolonyec szikesei jelentősek, változatos megjelenésűek. Az erdőket jobbára fűzligetek és telepített tölgyesek képviselik. Egykori sziki erdőssztyepp erdeje erősen degradálódott, viszont sziki magaskórósai még természetesek. 104

105 Lösznövényzete jelentős. Özönnövényei közül a csatornák mentén terjedő gyalogakác okozza a legjelentősebb problémát. További özönfajok: gyalogakác, aranyvessző-fajok, fehér akác, bálványfa, zöld juhar. Egri-Bükkalja Florisztikai beosztás: Pannóniai flóratartomány (Pannonicum), Északi-középhegység (Matricum) flóravidékének, Bükk hegység (Borsodense) flórajárás. Általánosságban elmondható, hogy főként erdőssztyepp-erdők boríthatták a tájat, helyenként sztyeppjellegű füves élőhelyekkel mozaikolva. A Bükkalját napjainkban is intenzíven művelik, a jobb termőképességű területeket szőlők, szántók, legelők és gyümölcsösök foglalják el. Ugyanakkor az Alföldön egykor elterjedt pannonikumi vegetációnak a Bükkalján még megtalálhatók izolált foltjai. A Bükkalja 250 m tszf. magasságot meghaladó területein a cseres-tölgyesek uralkodnak, melyek egy része erdőssztyepp-elemekben gazdag, más része mészkerülő jellegű. Potenciális termőhelyeiket sok helyen telepített fenyvesek, akácosok vagy legelők foglalják el. A meredekebb völgyek aljában gyertyános-tölgyes erdőket is találunk. Napjainkra a vizes élőhelyek egy része degradálódott, illetve termőhelyeiket szántók és telepített nemesnyárasok foglalják el. Inváziós fajként jelentkezik növekvő térfoglalásával a selyemkóró. További özönfajok: zöld juhar, bálványfa, gyalogakác, tájidegen őszirózsa-fajok, japánkeserűfű-fajok, fehér akác, aranyvessző-fajok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat A település tájhasználatának alakulása, változása az I. Katonai felmérés ( ), a II. Katonai felmérés ( ), a III. Katonai felmérés ( ), a Magyar Királyság területét lefedő, 1: léptékű ( ) történeti térképek vonatkozó szelvényein, illetve a Google Earth közelmúltban készült műholdfelvételein keresztül kerül bemutatásra. 105

106 I. Katonai felmérés ( ) (ARCANUM), II. Katonai felmérés ( ) (ARCANUM), III. Katonai felmérés ( ) (ARCANUM) Az I. Katonai felmérés szelvényén megfigyelhető, hogy a település a mai 3. sz. országos főút mentén, a Hór-patakot övező területen alakult ki. A település magasabban fekvő, vertikálisan jobban tagolt északi részein mezőgazdasági terültek, szántók, a Szomolyai út mentén a mai állapothoz hasonlóan szőlők, míg a lakott területek mentén, valamint a déli oldalon mezők, legelők foglaltak helyet. A II. Katonai felmérésen a település lakott területeinek, a legelők terhére történő terjeszkedése figyelhető meg. Megjelenik a lakott területek déli oldalán a vasút nyomvonala is. Érdekességként megemlítendő, hogy a vasúttól délre megfigyelhető, keletkezését illetően a mai napig vita tárgyát képező, valószínűleg szarmata, illetve római védműként funkcináló, mára jórészt eltűnt Csörsz-árok települést keresztülszelő nyomvonala is (a Csörsz-árok egy valószínűsíthető szakasza, az M3-as autópálya két oldalán a Kánya patak nyugati partján még a legfrissebb műholdképeken is jól kivehető). A 19. sz. második fele óta eltelt cca 150 évet felölelő térképi ábrázolások vizsgálatát követően megállapítható, hogy a település lakott területeinek terjeszkedésén túl, a táj használatát illetően jelentősebb változások nem történtek. Az 1950-es évek elején, az egykori Klementina elnevezésű nagybirtok területén felépült az azóta már kihasználatlan, eredetileg katonai célú repülőtér, hozzá kapcsolódóan egy-egy nagyobb katonai létesítmény, laktanya, üzemanyag tároló telep is helyet kapott a település külterületi részein, az 1960-as évek végén, a 70-es évek közepén kezdett kiépülni a Zsóry fürdő és környezete. 106

107 Új tájelemként megjelent az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején az M3-as autópálya Mezőkövesdet átszelő szakasza, valamint a település északi részén a Hór-völgyi víztározó is Tájhasználat értékelése Műholdfelvétel (2014) (Google Earth) A település külterületi részeit legnagyobb arányban szántó területek, mintegy 70,6 %-ban foglalják el. A külterület északi, Kánya-patakot övező, változatos felszínű részén kertes mezőgazdasági területek, gyümölcsösök (1,2 %), szőlők (2,55 %) színesítik a tájat. Az erdőterületek aránya (1,24 %) rendkívül alacsony, mind az országos 20,8 %, mind pedig a megyei 28,8 %-os arányhoz képest jelentős elmaradást mutat, összefüggő, fával borított területekkel az egykori reptér, a Zsóry fürdő, valamint a Hór-völgyi tározó környezetétől eltekintve szinte nem is találkozhatunk, a nagyobb utak, vízfolyások egy-egy szakasza mentén láthatóak még erdősávok, fasorok. Fekvés Földrészlet statisztika fekvésenként (TAKARNET) földrészletek száma összes terület (m 2 ) legkisebb földrészlet terület (m 2 ) legnagyobb földrészlet terület (m 2 ) átlagos földrészlet terület (m 2 ) Belterület Külterület Zártkert Összesen

108 Művelési ág alrészletek száma Földrészlet statisztika művelési áganként (TAKARNET) összes alrészlet terület (m 2 ) legkisebb alrészlet terület (m 2 ) legnagyobb alrészlet terület (m 2 ) átlagos alrészlet terület (m 2 ) művelési ág nagysága a település teljes területéhez viszonyítva (%) Erdő ,24 Gyep (legelő) ,63 Gyep (rét) ,40 Gyümölcsös ,20 Kert ,36 Kivett ,93 Nádas ,06 Szántó ,62 Szőlő , Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az Országos Területrendezési Tervről szóló, évi XXVI. törvény, 3/5. mellékletében, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területként megfogalmazott területek közé olyan, az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. Mezőkövesden ilyen területek kizárólag a Hór-völgyi víztározó mellett találhatók. Forrás: OTRT 2014, 3/5. sz. melléklet 108

109 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A természet védelméről szóló évi LIII. törvény szerint természeti terület valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetes vagy természetközeli állapotok jellemeznek. A természeti területek kiemelt oltalma törvény erejénél fogva ex lege (láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás, víznyelő, barlangok), vagy egyedi jogszabállyal (nemzeti park - NP, tájvédelmi körzet - TK, természetvédelmi terület - TT, természeti emlék - TE, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, mesterséges üregek) történő védetté nyilvánítással jön létre. A Tvt. vagy más jogszabály (miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet) által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (tehát kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület a védett természeti terület. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény szerint a védett természeti területek és értékek a védelem kiterjedtségének, céljának, nemzeti és nemzetközi jelentőségének megfelelően országos vagy helyi jelentőségű oltalom alatt állhatnak. A nemzeti park és a tájvédelmi körzet mindig országos jelentőségű, míg a természetvédelmi terület és a természeti emlék lehet országos és helyi jelentőségű. Mezőkövesd Város területén található, kiemelt oltalom alatt álló természeti területek közé tartozik a törvény erejénél fogva (ex lege) védett Halom-domb (egykori Nimet-halom) kunhalom, mint természeti emlék (TE). A település területén található, helyi jelentőségű védett természeti területekről a 17/2011. (VI. 30.) sz. önkormányzati rendelet (HÉSZ) 1. sz. függeléke rendelkezik: Ez alapján helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül: a Katonai-tó (törzskönyvi szám: 4/104/TT/04), a Szomolyai út menti homokbánya (törzskönyvi szám: 4/105/TT/04) Pazsag-puszta menti pusztagyepes terület. Nemzetközi (közösségi) jelentőségű kategória - mely a természetes élőhelytípusok, vadon élő állatés növényfajok védelmét, azon keresztül a biológiai sokféleség megóvását, helyreállítását szolgálja - az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat, mely két természetvédelmi irányelve alapján a különleges madárvédelmi (KMT, vagy SPA) és a különleges természetmegőrzési (KTT, KJTT, vagy SCI) területeket védi. Mezőkövesd Város területének déli részén található Natura 2000 hálózathoz, ezen belül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik: HUBN10002 azonosító kódú, Borsodi-sík elnevezésű Különleges Madárvédelmi (KMT), területek. 109

110 Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer - A védelem alá tartozó területeket az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló, 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A tájak karakterének fontos összetevői és védelemre érdemesek az egyedi tájértékek. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Mezőkövesd Város közigazgatási területén eddig 9 db tájérték kataszterezésére került sor. Ezek közé többségében szobrok, feszületek tartoznak (TÁJÉRTÉKTÁR) Ökológiai hálózat A természetvédelmi oltalom alatt nem álló védett természetes és természetközeli élőhelyek fennmaradását, megőrzését a Nemzeti Ökológiai Hálózat biztosítja. Az ökológiai hálózat funkcionális elemeinek, a kiemelten védendő magterületek, az ezeket összekötő ökológiai folyosók, a pufferterületek, rehabilitációs területek hálózatának kiemelkedő jelentőségű szerepük van az élőhelyek folytonosságának biztosításában, mely a flóra és fauna elemeinek megfelelő életteret biztosítanak. Mezőkövesd Város közigazgatási területén pufferzóna (az említett Különleges Madárvédelmi területek), illetve elszórtan kisebb-nagyobb, megszakított (volt szovjet laktanya környezete), illetve folyamatos (Hór-patak, Hór-völgyi tó, Kánya-patak, Nád-ér medre) ökológiai folyosóként funkcionáló földrészlet található. 110

111 Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A táj ökológiai, ökonómiai és tájképi értékeit rontó tevékenységek tájhasználati konfliktusok forrásaivá válhatnak. Funkcionális tájhasználati konfliktusokat az egymást akadályozó, egymás területét megszüntető, rendeltetését zavaró, egymással konkuráló területhasználatok okoznak. Tájökológiai tájhasználati konfliktusról beszélünk, az egymást károsító, pusztító, megszüntető, egymás létét veszélyeztető területhasználati módok fennállása esetén. A rendezetlenség, a rendetlenség, a megoldatlanság, a befejezetlenség, a folyamatosság érzékelhető megszakadása, hiánya vizuális-esztétikai: tájhasználati konfliktusokat eredményez. Mezőkövesd település esetében, legtöbbször vizuális-esztétikai tájhasználati konfliktusokkal találkozhatunk. A városba érkezőket fogadó területeken általában valamilyen ipari-kereskedelmi-szolgáltató funkciók dominálnak. Szinte mindenhonnan hiányzik a zavaró látványú funkciók takarását szolgáló fásítás. A településre érkezve majdnem minden irányból üzemanyagtöltő állomások, mezőgazdasági ipari létesítmények, felhagyott épületek, majorok, silók, tartályok, zavaró beton kerítések képezik a fogadóképet. Az egyik ilyen leginkább zavaró funkció, a település fő megközelítési útvonalán, a Lövői úton található hulladék felvásárló telep. Az előzőekhez kapcsolódik, de főként tájökológiai tájhasználati konfliktus forrása, hogy a település külterületének erdősültsége (beleértve a kellő mértékű takarófásítások hiányát) nem kielégítő. A termőhelyi adottságokat figyelembe véve az erdősültség növelésére, elsősorban erdősávok telepítésére lenne szükség. 111

112 1.13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A közhasználatú (közpark, közkert, játszókert, közjóléti erdőterület, sétányok, út- és térfásítások, kondicionáló és védőültetvények), a korlátozott közhasználatú (zöldfelületű, zöldfelület jellegű intézményterületek: bölcsőde, óvoda, iskola, közintézmények: temető, fürdő, strand, sportlétesítmények, kempingek) és a közhasználat elől elzárt (magánkertek, zárt intézményi, vállalati területek, véderdők, védőterületek) zöldfelületek együttesen alkotják a település zöldfelületi rendszerét. Mezőkövesd Város zöldfelületi rendszere az azt alkotó elemek elhelyezkedését vizsgálva szigetes elrendeződést mutat, mely sávos, szalagszerű elemekkel (útmenti fasorok, zöldsávok vízfolyásokat kísérő zöldsávok) egészül ki. Az elszórtan elhelyezkedő, kapcsolat nélküli elemek, a város más területfelhasználású egységei által körülzártan helyezkednek el. A legnagyobb, legfontosabb közhasználatú zöldfelületi elemek szinte mindegyike a település fő utcája, a Mátyás király út, illetve annak nyugati folytatását képező 3. sz. főút két oldalán mentén sorakoznak. Közhasználatú zöldfelületek A település belvárosi részén, a Mátyás Király út két oldalán, a Kavicsos-tavi Szabadidőparktól egészen a Bogácsi úti kereszteződésig több, intenzív fenntartású díszpark foglal helyet. Jelenleg a kislevelű hárs-juharok alkotta gerinc mellett japánakác található nagyobb számban. Emellett fűz, kőris, berkenyék, nyír, díszszilva, platán tarkítják a parkokat. A város három nagy zöldtömeget képviselő, a belváros mikroklímáját alapvetően befolyásoló, többékevésbé egymáshoz kapcsolódó, fás szárú növényzettel rendelkező kulcsterülete a Polgármesteri Hivatal épületei a Bárdos László Általános iskola Zeneiskola - Korona szálló - Közösségi Ház Szent László templom Galéria által közrefogott, valamint a Szent László Gimnázium előtti, Vigadó melletti parkok, zöldsávok és a nagy lombtömeggel ugyan még nem rendelkező, de a közelmúltban igényesen kialakított és betelepített Kavicsos-tó, Jézus Szíve templom körüli park a város legnagyobb és legkorszerűbb, rekreációt, kikapcsolódást, kulturális célokat kiszolgáló, egybefüggő, közhasználatú zöldfelülete. Itt nagyméretű, korszerű játszópark, rendezvény színpad is helyet kapott. A belvárostól távol, a Zsóry városrész területén található közhasználatú zöldfelület a Mozgásszervi Rehabilitációs Központot körülölelő park, valamint a tőle délre elhelyezkedő, nevével ellentétben nem gyűjteményes kertként funkcionáló Arborétum. A település más részein több kisebb-nagyobb, általában kisebb játszókertnek is helyet adó park található (Vörösmarty utca, Damjanich utca). A település zöldfelületi rendszerének fontos elemeit képezik (méretük és a lakóterületekhez való közelségük miatt), többnyire vegyes képet mutatnak, a lakótelepes beépítettségű városrészek (Móra Ferenc, Harsányi Kálmán utca, Váci Mihály út) belső tömbjei, parkjai. 112

113 Korlátozott közhasználatú zöldfelületek, zöldfelület jellegű intézményterületek Az elsősorban sportolási, rekreációs lehetőségeket kínáló zöldfelületek főként kiterjedésüknek, használati értéküknek köszönhetően fontos szerepet játszanak a zöldfelületi rendszeren belül. A legnagyobb sportterület, a már említett Kavicsos-tavi Szabadidőpark környezetéhez kapcsolódó Városi stadionnak is helyet adó sporttelep a Széchenyi István úton, valamint a belterület határán található Temető utcai sporttelep. A legnagyobb rekreációs lehetőségeket kínáló terület a város nyugati részén elhelyezkedő Zsóry fürdő. Szintén időben és térben korlátozott közhasználattal jellemezhető területek közé tartozik a temető, mely a Bogácsi úton található. továbbá az elsősorban a város központi részén elhelyezkedő köz- és oktatási intézmények Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola. A bölcsőde-, óvoda- és iskolakertek folyamatosan karbantartja a város lehetőség szerint, új növényeket telepít. Közhasználat elől elzárt nagyobb zöldfelületek A jellemzően a lakók által alakított családi házas, lakókertes településrészek, ezeknek is főként a hátsókerti zónái jelentősen hozzájárulnak a település klimatikus viszonyainak kialakulásához. A közhasználat elől elzárt zöldfelületek sorát gazdagítja egy-egy szociális, egészségügyi intézmény rekreációt célzó, nagyméretű parkja is (Markhot Ferenc kórház parkja a Kavicsos-tó mellett, Lakóotthon parkja a Dohány utcában), vagy éppen az eredetileg kaptonai célokat kiszolgáló területek fásított telkei (katonai üzemanyag raktár a Zsórytól délkeletre, egykori katonai reptér) zöldfelületi ellátottság értékelése Mezőkövesd zöldfelületi rendszerére jellemző, hogy az elemek többsége a város főutcája (Mátyás király út) mentén helyezkednek el. A főutca mentén található zöldfelületek (parkok, út menti zöld sávok, fasorok) és a Zsóry fürdő közterületei is igényesen kialakítottak és fenntartottak. A városközponthoz közel nagyméretű, rekreációt, kikapcsolódást, sportolási igényeket egyaránt szolgáló, rendezvényeknek helyet adó egybefüggő zöldfelületi tömb található. A városközponttól, a főutcától távolabb eső részek hasonló funkciókat szolgáló zöldfelületi ellátottsága jelenleg nem kielégítő, fejlesztésre szorul A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A közel 30 éve telepített sövények többsége kivágásra került, ezzel nyitott felületek keletkeztek. A sövények helyének helyreállítása gyepesítéssel történt, valamint új virágágyások kerültek kialakításra. A sövények kivágásával megszűnt a levegőben lévő por lekötése, valamint a rezgés és zajszint csillapítás. A belvárosi virágágyak egy része kiemelt betonelemekből álló növénytartó. A Főtéren a kiemelt zöld területeken kerültek kialakításra virágágyak, amit a szemközti oldalon a Polgármesteri Hivatal A és B épület falába épített hosszanti virágtartók egészítenek ki. 113

114 Legnagyobb összefüggő fás szárúakkal (fák, cserjék) ellátott területet a belvárosban Gimnáziumi park képviseli, az 1970-es években került kialakításra. Nagyobb fás-cserjés részekkel rendelkezik a Főtér, a Közösségi Ház előtti park. A Polgármesteri Hivataltól az Autóbusz pályaudvarig a fásszárúak teljes hiánya jellemző, a terület burkolattal ellátott és a közművek miatt a faültetés szinte lehetetlen. A Hadas városrész jellemzője, hogy az utcák igen szűkek, hűen őrzik az eredeti városképet. A városrészben a településszerkezet miatt nem lehetséges, de nem is szükséges nagyobb volumenű fásítás, a ligetes, szoliteres megoldásra jelenleg is találunk szép példát. A lakótelepeken intenzív zöldterületek kerültek kialakításra célszerűségi megfontolások figyelembe vételével, melyek az ott élők pihenését szolgálják. A faültetések gondja mára érezhető, fák koronája túl közel van az épülethez, csatornához, közművekhez. Nagy problémát jelent az ilyen és ehhez hasonló területeken az újonnan telepített fák gondozása, öntözése. A játszóterek a város különböző pontjain elhelyezett játszókertek, lakótelepekhez illetve nagyobb, rendezett családi házas övezetekhez kapcsolódnak. Többnyire növényzettel ellátott területek, általában sövények, fák, virágzó felületek. A Zsóry fürdő területén a legnagyobb összefüggő zöldterület az Arborétum. Örökzöldekből és lombos fajokból álló fásítás, amelyek között elszórtan cserjék, cserjesorok, változatos formájú örökzöldek kerültek elhelyezésre. A terület meghatározó színfolt. 114

115 1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Terület-felhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Mezőkövesd Borsod-Abaúj-Zemplén megye délnyugati sík vidékén épült ősi település. Miskolctól 45 km-re található szintén DNy-i irányban, Budapesttől 130 km választja el. A város közlekedésföldrajzi helyzete kedvező, ugyanis Budapesttől és Miskolcról egyaránt elérhető a 3-as számú főútról, valamint az M3-as autópályáról. A település síkságon épült közlekedési csomópontnak is tekinthető, észak felé a bükkaljai községekbe (Bogács, Szamolya) és a hevesi megyeszékhelyre Egerbe, délre a borsodi mezőségbe vezetnek az utak. A bükkaljai falvak közül Cserépfalu, Bükkzsérc, Noszvaj is csak Mezőkövesd érintésével juthat ki az Alföldre, a megye déli pereméről a Tisza menti községek egy része is a város érintésével juthat el az ország más tájaira. Kedvező földrajzi helyzete következtében a mai Mezőkövesd és környéke már az ősidőkben is lakott terület volt. Mezőkövesd régi településmagjára a halmazos településformából adódóan a zeg-zugos szabálytalan úthálózati rendszer a jellemző, mely főbb elemei a lakosság által leggyakrabban használt járások vonalát követik. Alaprajzi tekintetben a fa ágaira vagy gyökérzetére emlékeztet az úthálózat látszólag szabálytalan, a valóságban viszont logikus rendszere. Az utak egymással gyakorlatilag párhuzamosak, keskeny, hosszú tömböket fognak közre, közöttük az átjárást keskeny közök biztosítják. A város főutcája mentén és az egykori "belsőség" határán az utak összefutnak, csomósodnak. A szakirodalom morfológiai kategóriái közül az ágas és a rostos úthálózat sajátos keverékéről beszélhetünk. Ennek kialakulásában az egykori letelepedési rend logikája (párhuzamos házsorok) mellett a területről kivezető utak differenciálódása játszik szerepet: a lakosok által "kijárt" útvonalak a legfontosabb kivezető utak mentén találkoznak és haladnak tovább. A "külsőségek" úthálózati rendszerében egyértelműen kivehető az északi és a déli Hadas közötti szerkezeti különbség: az északi rész úthálózata és tömbszerkezete centrális jellegűen, gyűrűszerűen veszi körül a sűrűn beépített belső területeket. A déli részen a párhuzamos utak rendszere folytatódik, hatalmas tömböket körülzárva, amelyeket a későbbi sűrűsödés során zsákutcákkal, beszögellésekkel tártak föl. A Hadasban ezzel ellentétben élesen elválik egymástól az egykori "külsőség" és "belsőség" területe, lényeges szerkezeti különbségek figyelhetőek meg. Az eltérés oka a párhuzamosan épülő vasútvonal jelenlétében keresendő, amely ezt a városrészt elvágta a hozzá tartozó határrészektől, így további fejlődéséből kiiktatta a külső kapcsolatok egyébként meghatározó szerepét. Az utcák vonalvezetése rendszerint enyhén ívelt, kisebb-nagyobb beszögellésekkel tagolt. A belső részeken igen keskenyek, a külsőbb részeken azonban - az egykor meghatározó állattartás követelményeinek megfelelően - kifelé haladva szélesednek. Az utcaképre a zsúfoltság jellemző, sűrűn állnak a kisebb nagyobb házak, a beépítés ennek megfelelően rendszerint oldalhatáron álló, csak a főutca közelében válik zártsorúvá, hézagosan zártsorúvá. Ezzel párhuzamosan az utcakép is városiasabbá, rendezettebbé válik. Elsődleges hálózati elem Mezőkövesd esetében a főutca (Mátyás király utca), amely az ősi labirintusos településmag egyetlen határozott vonalvezetésű útja. Az utcára a széles, viszonylag egységes szélesség és egyenes vonalvezetés a jellemző, és a várost DNy-ÉK-i irányban osztja ketté. A 3. sz. főút forgalmát bonyolította le Miskolc és Budapest között, míg 1991-ben elkészült a főútvonal elkerülő szakasza. Ennek köszönhetően a Mátyás király utcán a közlekedés nyugodtabbá és biztonságosabbá vált, és általa az északi irányú gyűjtő utak szerepe megnőtt. A középpont közelében alakult ki a város főtere. Ez méreti és határozott térfalai miatt is eltér a belső városrészek szabálytalan teresedéseitől. A zártsorú, egy-három szintes épületekkel körülvett, zöldterületekkel és szélesen betorkolló utcákkal tagolt, térsorként megjelenő központ jellegében városias, 115

116 kialakulásában, mai megjelenésében egyaránt a spontán és tervszerű folyamatok egymásra hatásának eredménye. A településen az elsődleges hálózatok és a besűrűsödést létrehozó másodlagos hálózatok együttesen magyarázatát adják a látszólag szabálytalan, rendszertelennek tűnő halmazos alaprajzi kialakulásának. A városmagon kívül eső területeken az úthálózat derékszögű hálós rendszerű, ami szabályosan és tervszerűen alakult ki, melyeknek a szabályos, egymással párhuzamos és merőleges út úthálózatnak az előhírnökei a korábban még az ólaskerteket elválasztó, közlekedésre használt útvonalak tekinthetők Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészletek száma egyéb önálló épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m2) belterület külterület zártkert ÖSSZESEN Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m2) erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szőlő

117 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Mezőkövesd Város Helyi Építési Szabályzatában, az alábbi funkciójú területek kerültek megállapításra (terület-felhasználási egységek): Beépítésre szán területek: lakóterületek: kisvárosias, kertvárosias, falusias vegyes területek: településközpont gazdasági: kereskedelmi szolgáltató, egyéb iparterület üdülőterület: hétvégiházas, üdülőházas különleges terület: nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület, vásártér, városi idegenforgalmi és szabadidő centrum, egészségügyi központ, sport és rekreációs területek, nagykiterjedésű közmű területek, temető, bánya terület, különleges településüzemeltetési és igazgatási terület, hulladékkezelő területe, különleges közlekedési terület, mezőgazdasági üzemi terület Beépítésre nem szánt terület: közlekedési területek: kötöttpályás közlekedési területek, közutak zöldterületek: közpark erdőterület: védőerdő, gazdasági erdő, korlátozott használatú mezőgazdasági erdő mezőgazdasági területek: kertes mezőgazdasági, általános mezőgazdasági, korlátozott használatú mezőgazdasági (rét, legelő, gyep, kert, szántó, nádas, vízállásos terület) vízgazdálkodási terület: folyóvizek medre, partja, sziget, közcélú csatornák, vízbeszerzési területek és védőterületeik természetközeli területek Funkcióvizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) A város regionális szerepkörének megfelelő intézményhálózattal rendelkezik, mely a tudatos városkijelölés, városépítés eredménye. Minden intézményre jellemző város funkció mellett a körzeti vonzás a kistérség területére terjed ki. Oktatási, nevelés intézmények: Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Egységes Pedagógiai Szakszolgálat o Mező Ferenc Tagiskola o Bárdos Lajos Tagiskola o Szent Imre Tagiskola o Egységes Pedagógiai Szakszolgálat o Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Városi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde o László Károly úti Székhely Óvoda o Egri úti Tagóvoda o Dohány úti Tagóvoda o Móra Ferenc úti Tagóvoda o Deák Ferenc úti Bölcsőde Szent István Katolikus Általános Iskola Bayer Róbert Középiskolai Kollégium és Élelmezési Központ Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola 117

118 Kulturális intézmények: Matyó Múzeum Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum Takács István Életmű-kiállítás (Galéria) Kisjankó Bori Emlékház Bútorfestő alkotóház hímzőház Fazekas ház Festő, szövő alkotóház Gari Margit Emlékház és Zeneház Játékház Mézeskalács ház Tűzzománcos és hímző ház Matyó porta Zsóry Gyógy- és Strandfürdő Egészségügy: Városi Önkormányzati Rendelőintézet Krónikus Belgyógyászati Osztály, Egri Markhoz Ferenc Kórház Rehabilitációs Központ (Rheuma Kórház) Orvosi rendelők Mentőállomás Gyógyszertárak Szociális intézmények: Mezőkövesdi Kistérségi Szociális- és Gyermekjóléti Szolgálat Idősek Otthona Idősek Gondozóháza Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mezőkövesdi Szervezete Karitász Mezőkövesd Magyar Vöröskereszt Mezőkövesdi Szervezete Sport: Mezőkövesd Zsóry Sportegyesület Mezőkövesdi Kézilabda Klub Hivatal: Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal B. A. Z. Megyei Kormányhivatal Mezőkövesdi Járási Hivatala Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőkövesdi Kirendeltsége Mezőkövesdi Járási Hivatal Járási Földhivatala Mezőkövesdi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala Mezőkövesdi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Mezőkövesdi Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala Mezőkövesdi Járási Népegészségügyi Intézet Közigazgatási társulások: Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás Alulhasznosított barnamezős területek Mivel Mezőkövesd korábban nem volt ipari település, kihasználatlan barnamezős, elhagyott ipari területei a közigazgatási területen nem találhatóak. Barnamezős területnek a volt Laktanya területe tekinthető, melynek területéből 10 ha, tulajdonosa a település Önkormányzata. 118

119 Az elmúlt években több hasznosíthatósági tanulmány készült. Ezek mindegyike a megrendelő igényét követve a teljes körű hasznosítást tűzi ki célul, ami alapján nemzetközi kereskedelmi repülőtérként javasolják megnyitni, ahol jelentős logisztikai és cargo bázis alakítható ki. Tanulmány készítésekor felvállalták a népszerűtlen feladatot és rámutattak a nemzetközi kereskedelmi repülőtérként való hasznosítás jelenlegi irrealitására. (1999) Javasolják, hogy a "befektető" keresése mellett a koncepciónk szerint el kell kezdeni a repülőtér korlátozott és egyben értéknövelő működtetését. Először a repülőtér várható igénybevételét, várható kihasználtságát határozták meg. A repülőtér a Budapest Ferihegy Kassa Debrecen háromszögben helyezkedik el. Mindhárom nagyváros nemzetközi kereskedelmi repülőteret üzemeltet, ami jelenleg kérdésessé teszi a mezőkövesdi repülőtér ilyen irányú fejlesztését. (1999) ( Debrecen 75 km, Kassa 100 km, Budapest - Ferihegy 100 km légvonalban.). Meg kell állapítani, hogy a mezőkövesdi repülőtér forgalma egy évtizeden belül sem lesz tömeges, és az innen felszálló gépek sem lesznek menetrend szerinti járatok Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Szlömösödés, olyan területekre utal, melyek az épített környezetükben és társadalmi összetételükben negatív irányban eltérnek az átlagostól, a települést nem érinti. Degradálás az ökológiában a degradált jelzőt általában emberi zavarásnak kitett, bolygatott, leromlott élőhelyekre használják, mely a települést nem érinti A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A törökkori pusztulás nyomán Mezőkövesd a XVII. században gyakorlatilag teljesen lakatlanná válik, így egyes adatok alapján évre tehető az a korszak, ami alatt a mai városközpont területén a települési kontinuitás nagyrészt megszakadt. A főutcára (országút) közel merőlegesen jelölték ki a kivezető utak között sorban a hadak településrendjét, ezeken belül a nagycsaládosok házai egymást követő rendben, sorosan álltak egymás mögött. A XVIII. századra tehető Mezőkövesden az állattenyésztés újbóli fellendülésével egy időben a lakóterület körül az ólaskertek övezetének kialakulása, így a század közepére valószínűleg már tisztán kirajzolódott a kétbeltelkes óriás halmazfalu. A belső lakóterületen szabályos utcák nélkül, lekerekítetlen kis telkeken csak lakóházak állnak, e körül a külsőségekben minden belsőségi portához egy nagyobb kert (körülkerített gazdasági felhasználású térség, óllal, színnel) tartozik. A település funkcióinak területileg ilyen tisztán elkülönült rendje csak átmenetileg állt fenn, mivel több adat szerint már a XVIII. század végén kezdték a belső telkeket is elkeríteni. Valószínű, hogy ez a folyamat a XIX. század második felében, esetleg még később fejeződött csak be, írásos források tudósítanak arról, hogy a belső lakóterületen a szabályos telkek kialakulása lekerítésükkel már a XVIII. század végén megkezdődik. Az akkor még párhuzamos, DNy-ra forduló házakkal, de már sűrűn, zegzugosan beépített nemzetségi terület az egyre gyakrabban megjelenő sövényfonású kerítésekkel már kezdi elveszíteni település-egység jellegét. Ahol a közlekedési igények indokolják, az árkokon való átjutást valószínűleg hidakkal teszik lehetővé; kezd kialakulni az a házakat kerülgető, jellegzetes utcahálózat, és az ólaskertek felől törésekkel vezetett átlókkal közelíti meg a központot. Ez a sok esetlegességet tartalmazó, törtvonalú utcahálózat csak tendenciájában mutatott a korábbi, főútra merőleges járások mellett egy határozott központ felé irányulást, mai formájában csak a XX. század elejére rögzült. Ekkorra már megjelentek a város szerkezetének későbbi legfontosabb alakítói: a közel egyenes főutca, a településről kivezető országutak, a Budapest Miskolc vasútvonal. A XIX századra tehe- 119

120 tő jellemzően az a folyamat, amely elsődlegesen az ólaskertek övezetének lakófunkcióval való átépülését jelentette (telekosztódás, később telekosztás). Mezőkövesd tömbszerkezete a település belső, központi részein olyan szabálytalan, akárcsak az úthálózat, és mivel ezek szoros összefüggésben állnak egymással, nem is lehet őket különválasztani. A központ legnagyobb részén a hadas szerkezetből megmaradt kis méretű, szabálytalan telekosztás a jellemző, ahol a tömbök egy- és kétsoros telekmélységűek. A beépítés szórtan elhelyezkedő, lazán utcavonalra forduló félig nyitott egysoros, és zárt kétsoros tömböket eredményeznek. Ezen telkek mérte az aprózódás következtében jelentősen lecsökkent, helyenként csak lakóépület (esetleg melléképület) és közvetlen környezete található a telken től 15 m-ig terjedhet a szélesség, mélységük átlagban m körül alakul. Telekterület ennek megfelelően helyenként a 300 m2-t is alig éri el. A telekhasználatban ennek megfelelően nem alakult ki funkcionális tagozódás. A lakó- és gazdasági épületek, műhelyek mindig a telek nagyságának, alakjának és a szomszédos telkek beépítésének függvényében helyezkednek el, a használhatóság szempontjából legracionálisabb elrendezésben. A településmagból kifelé haladva, a történetileg később beépült területen is két teleksor a jellemző, de a telkek mélysége sokkal nagyobb. Itt már kialakulhatott a telekfelhasználás funkcionális tagolódása: a lakóház után, rendszerint azzal egybeépítve következnek a gazdaság épületei, a kertrészeik pedig növényzettel fedettek, a kisállattartásra és egyéb gazdasági tevékenységekre a telek utca felőli része szolgált. Némely telek szélessége megengedte, hogy a gazdasági épületek a lakóházzal szembeni oldalhatárra épüljenek. A telekszélesség 10 m-től 15 m-ig terjedhet a szélesség, mélységük átlagban m körül alakul. Telekterület ennek megfelelően helyenként 400 m2 és 700 m2 között váltakozik. A várost a peremrészeken minden irányból szabályos téglalap alakú tömbök határolják, amik zárt, négyoldalas beépítésűek. A legkülső, külterülettel csatlakozó telkek tömbjei nyitottak, azaz egy oldalas beépítésűek. A telekszélesség 14 m-től 18 m-ig terjedhet a szélesség, mélységük átlagban m körül alakul. Telekterület ennek megfelelően helyenként 700 m2 és 900 m2 között váltakozik. 120

121 Ősi településmag Forrás: IVS 121

122 Tulajdonjogi vizsgálat A népszámlálási adatokból látható, hogy a településen 7544 épület található, melyből 7465 magántulajdonban van, 46 épület az önkormányzaté, és 33 épület más intézmény vagy szervezet tulajdonát képezi Önkormányzati tulajdon kataszter Az Önkormányzat vagyongazdálkodása Mezőkövesd Város Önkormányzata 2013 februárjában a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 7. (2) bekezdésében meghatározottak szerint megalkotta Mezőkövesd Város Önkormányzatának közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatosan két helyi rendeletet alkotott a Képviselő-testület: Mezőkövesd Város Önkormányzatának vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Mezőkövesd Város Önkormányzatának tulajdonában álló önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének, a lakbérek mértékének megállapításáról szóló 10/2006. (III.30.) ÖK számú rendelet 122

123 Mezőkövesd, Mátyás király u.112. Ingatlanvagyon-kataszter Művelés alá nem tartozó Beépítetlen földterületek Összesen (59 darab): (Ingatlan-jelleg főcsoport:"01"): Összesen (11 darab): (Ingatlan-jelleg főcsoport:"02"): Zöldterületek Összesen (40 darab): (Ingatlan-jelleg főcsoport:"03"): Termőföld Összesen (218 darab): (Ingatlan-jelleg főcsoport:"05"): Lakóépületek Összesen (33 darab): (Ingatlan-jelleg főcsoport:"11"): Nem lakóépületek Terület m2 Önk. Tul m2 Bruttó (eft) Becsült (eft) (76 darab): (Ingatlan-jelleg főcsoport:"12"): Közlekedési infrastruktúra Összesen (790 darab): (Ingatlan-jelleg főcsoport:"21"): Komplex ipari létesítmények Összesen (1 darab): (Ingatlan-jelleg főcsoport:"23"): Összesen (1 darab): (Ingatlan-jelleg főcsoport:"22"): Szabadtéri sportpályák Összesen (6 darab): (Ingatlan-jelleg főcsoport:"24"): Mindösszesen (1235 darab): Az ingatlan-jelleg főcsoportokat tartalmazó táblázat áttekintést ad az Önkormányzati vagyonelemek összetételéről, valamint a lehetséges vagyongazdálkodási irányokról és mozgástérről. Megállapítható, hogy a vagyonelemek számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékének (cca. 12 Mrd Ft) több, mint 90 %-a forgalomképtelen törzsvagyon vagy csak korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. Ebből eredően a fejlesztési területekhez kapcsolódó ingatlan tulajdon fejlesztésbe bevonható volumene korlátozott. Ennek okán az Önkormányzat gazdálkodásra alkalmas csereingatlannal vagy értékesíthető ingatlan alappal alig rendelkezik. Ugyanakkor egyes vagyonelemek (pl. nem lakóépületek ill. beépítetlen földterületek főcsoport) forgalmi értékbecslésen alapuló becsült értéke potenciális lehetősé- 123

124 get nyújt valós (akár 3 4 Mrd Ft nagyságrendű) vagyongazdálkodási intézkedések (hasznosítás, értékesítés, cserealap stb.) megtételére. Lakásgazdálkodás Mezőkövesd Város Önkormányzata jelenleg 50 db bérlakással rendelkezik, ezekből 23 db társasházban, 1 db szövetkezeti házban, 16 db önkormányzati tulajdonú társasházban található. Ezen felül pedig 10 db kertes házzal rendelkezik az Önkormányzat. Ezekből összkomfortos 29 db, komfortos 17 db, 1 félkomfortos, és 3 db pedig komfort nélküli. A lakások legnagyobb része a város frekventáltabb részén található, néhány darab (főleg a fél-, illetve komfort nélküliek pedig a város külső részein. Lakásépítés Az Önkormányzat 2004-ben állami támogatással építette a 16 lakások társasházát, Mezőkövesden frekventált, közkedvelt kertvárosi részén. Jelenleg nincs tervben új lakások építése. Belterületi építési telkek, területek LK/2.1 övezetbe tartozó önkormányzati ingatlanok: 10 db Lke/3.3 lakóövezetbe tartozó önkormányzati ingatlan: 1 db VT5.1. azaz település központi vegyes terület elsősorban idegenforgalmi létesítmények elhelyezésére szolgáló terület: 1db Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A 2011-es népszámlálási adatokat felhasználva a következő adatok olvashatók le: A lakóegységek rendeletetése lakott nem lakott együtt A lakások szobaszám szerint 1 szoba 2 szoba 3 szoba 4 vagy több szoba A lakások építési év szerint 1946 előtt A lakások alapterület szerint 29 m2 alatt m m m m m2 100 m2 fölött egy lakásra jutó alapterület(m2) A településnek a földhivatali digitális alaptérképe jelen munkarész készítéséhez nem került átadásra. A településrendezési terv településszerkezeti és szabályozási tervlapja is felhasználásra került jelen munkarészhez. A környezet geodéziai felmérése a vonalas infrastruktúrára irányuló beruházásokhoz tartozó kiviteli tervek részeként, a benne foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően történik. 124

125 Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás Mezőkövesd város fontos közigazgatási intézményekkel rendelkezik, amelyek mind a város, mind a kistérség lakosságát szolgálják. Működik a városban bíróság és ügyészség, földhivatal és munkaügyi kirendeltség. A gazdasági szereplők számának és gazdasági erejének koncentrációja Mezőkövesd kistérségi gazdasági központ szerepkörét erősíti. A város gazdasági központ szerepkörét növeli az is, hogy a város egyben közlekedési csomópont is, valamint a pénzügyi szolgáltatók közül több bank és biztosító áll a lakosság rendelkezésére. Közigazgatás A település Városházája, valamint az újonnan kialakított kormányablak a modern és kulturált ügyintézésre ad lehetőséget. A járási hivatalban az alábbi ügyeket lehet intézni: személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal (lakcímigazolvány) kapcsolatos ügyintézés anyakönyvi ügyek útlevéllel és úti okmányokkal kapcsolatos ügyintézés jogosítvánnyal (vezetői engedéllyel) kapcsolatos ügyintézés egyéb gépjárművel kapcsolatos ügyintézés egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés ügyfélkapu ügyintézés mozgáskorlátozottak parkolási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés A Mezőkövesdi Járási Hivatalban az alábbi településeken élők intézhetik hivatali ügyeiket: Bogács, Borsodgeszt, Borsodivánka, Bükkábrány, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Csincse, Egerlövő, Kács, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Négyes, Sály, Szentistván, Szomolya, Tard, Tibolddaróc, Tiszabábolna, Tiszavalk, Vatta. A B-A-Z Megyei Kormányhivatal Mezőkövesdi Járási Hivatalával egy épületben található az Okmányirodai Osztály, a Hatósági Osztály és a Járási Gyámhivatal. Mezőkövesden az alábbi járási szintű intézmények találhatóak meg: Járási Hivatal Járási Gyámhivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Járási Földhivatal Járási Népegészségügyi Intézet Járási Munkaügyi Kirendeltség Egészségügy A Városi Önkormányzat Rendelőintézet a városközpontban a Mátyás király út és a Széchenyi István utca között található, ahol a térség betegeinek szakellátása történik. A rendelőintézetben az alábbi szolgáltatások érhetők el: ideggyógyászat, endokrinológia, fül-, orr-, gége, belgyógyászat, diabetológia, érsebészet, fizikoterápia, sebészet, röntgen, ultrahang vizsgáló, nőgyógyászat, pszichiátria, ortopédia, reumatológia, szemészet, laboratórium, urológia, bőrgyógyászat, sterilizáló, ambulancia, kardiológia, gyógyszertár. Egri Markhoz Ferenc Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztálya a Széchenyi út 1 sz. alatt található. 125

126 Az épület háromszintes. A földszinten ambulancia, járóbeteg-rendelések találhatók. Az I. emeleten az őrzőszoba és a súlyos állapotú, illetve fekvő betegek kórtermei-, a II. emeleten pedig az osztályos kivizsgálásra szoruló, de önellátó betegek kórtermei találhatók, így a különböző egészségi állapotú betegeket el tudjuk különíteni. Osztály működési területe: Dél-Borsodi térség felnőtt, krónikus belgyógyászati ellátásra szoruló betegei, de igény, kérés esetén más régió betegeit is fogadják. A belgyógyászat ambulanciája a nap 24 órájában fogadja a beutalóval és/vagy mentővel érkező betegeket, az osztály is folyamatos ellátást biztosít. A működtető kórház társosztályaival, progresszív ellátás keretében más kórházakkal, a debreceni egyetemmel korrekt a kapcsolata, a beteg irányítás megfelelő és gyors. Előnyös, hogy az Országos Mentőszolgálat telephelye az Osztály szomszédságában van. Az intézmény a város közepén, zöld övezetben, tiszta, parkosított területen helyezkedik el. Szociális ellátás Települési önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmény: Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Idősek Otthona 27 férőhelyes, ápolást, gondozást nyújtó szociális otthon. A Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó településekről fogadja az idős embereket. Célja az idősek otthonában elhelyezett személyek életkörülményeinek javítása, életminőségük növelése. Bekerülés lehetősége a jogszabályokban foglaltak szerint. Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Idősek Gondozóháza Az intézményi egység átmeneti bentlakást nyújtó idősek, valamint egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek ellátását szolgálja. Napi háromszori étkezést, orvosi felügyeletet biztosít, teljes körű ápolási, gondozási feladatokat lát el 23 fő számára. Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Idősek Klubja Napközbeni ellátást nyújt idősek, egészségi állapotuk és szociális körülményeik miatt arra rászorulók részére. Kulturális rendezvényeket, egyéb szabadidős tevékenységeket szervez. Nem állami szervezet fenntartásában működő tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmények: A Matyóföld Idősek Otthona Az otthon Mezőkövesd belvárosában, a főúthoz közel, a gimnáziumi kollégiummal szemben található. A férőhelyek szám 78 fő. Az otthon tartós (demens részleggel) ellátást nyújt. A 3 szintes épület liftes hotelszárnyból és konyha épületből áll. a szobák m2-esek, külön fürdőszobával ellátottak. Az otthonban ágyas szobák találhatóak. az otthon épületéhez zárt udvar és pihenő park tartozik. Gépkocsi parkolók az épület mögött, mozgáskorlátozott parkolók a főbejáratnál találhatóak. Az egész intézmény akadálymentes közlekedésre alkalmas. Szent József Idősek Otthona 60 fő teljes és 10 fő átmeneti ellátására alkalmas ápolást, gondozást nyújtó egyházi intézmény. "Add a kezed" Lakóotthon Gondoskodás alapítvány 1991-ben jött létre Mezőkövesden azzal a céllal, hogy az egészségügyi és szociális okok miatt nehéz helyzetbe jutott személyek megsegítéséhez szükséges anyagi és tárgyi feltételeket biztosítsa. Az összegyűjtött adományok és hozzájárulások szétosztását a rászorultak között a mai napig is intenzíven végzi ban az alapítvány célja kibővült az otthonápolási szolgálat megszervezésével és kialakításával az otthoni betegápolás megvalósításához. Az egészségügyi 126

127 szakintézményekből már hazakerült ápoltak utógondozását, rehabilitációs kezelését látják el, a betegeket otthonukban keresik fel szakképzett ápolókat, gyógytornászokat novemberében az alapító okirat módosítását követően megindult a munka, a fogyatékos fiatalok lakóotthonát létrehozhassa és működtethesse. Magyarországon egy új típusú rendszer, a lakóotthoni forma alakult ki, mely az érintett társadalmi réteg, a fogyatékosok és képviselőik (szülők, családtagok, szakemberek) kezdeményezésére civilszervezeti (Kézenfogva- és Soros Alapítvány), valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium kitagolási programja által kormányzati támogatással jött létre. A lakóotthonok alapvető jellemzője, hogy kis létszámú (6-14 fő) ellátását biztosítja, ezért a lakói számára családias légkört tud teremteni. A lakóotthonok megpróbálják biztosítani, hogy lakóinak saját intim szférája (saját szoba ill. lakrész) legyen. Fürdő Mezőkövesd központjától 4 km-re fekszik a Zsóry Gyógy- és Strandfürő. A 11 hektáros gyönyörűen parkosított fürdő 21 medencével rendelkezik. A szórakozást, felfrissülést hullámmedence, élményelemekkel gazdagított felnőtt- és gyermekmedencék szolgálják. Az egész évben nyitva tartó fedett fürdőben 7 különböző hőfokú gyógymedence, uszoda, pezsgőfürdő, szauna és gyógyászati részleg áll a vendégek rendelkezésére. A kalcium - magnézium hidrogén-karbonátos szabad szénsavat tartalmazó, magas szulfidkén tartalmú hévíz több, mint 70 éve áll a gyógyulás szolgálatában; 1968 óta pedig hivatalosan is gyógyvíz minősítésű, amely alkalmas reumás megbetegedések, ízületi kopások, sérülések, ortopédiai műtétek gyógyítására, kezelésére. Javítja az anyagcserét, fokozza a szervezet ellenálló képességét. A Zsóry-fürdő szolgálja ki 1986 óta a 2006-ban közel kétszáz ágyassá bővített Mozgásszervi Rehabilitációs Központ balneológiai kezelésre beutalt betegeit is. A Zsóry Gyógy - és Strandfürdő augusztus 29-én hivatalosan is megkapta a gyógyhellyé minősítést, így a fürdő és üdülőövezete Magyarországon 15. helyszín, mely elnyerte ezt a kitüntetést. Kultúra Mezőkövesdi Városi Könyvtár A könyvtár logója, az "Olvasó nő" ben 220 m2-es új épületet kap a Járási Könyvtár, ahol egy épületen belül, de külön helyiségben működik a felnőtt- és a gyermekrészleg ban a könyvtár zenei részleggel bővül. Az állomány növekedésével az épület szűknek bizonyul, ezen enyhít valamit a két lakótelepi fiók - és a hét üzemi letéti könyvtár működtetése ben a könyvtár két részlege külön épületben kapott helyet: a régi épületben maradt a gyermek- és zenei részleg, a felnőttrészleg új helyre került, így a könyvtár alapterülete 880 m2 lesz. A könyvtárban 1985-től két klub is működik: nyugdíjas közalkalmazottak klubja és nyugdíjas pedagógusok klubja. Az élő matyó népművészetnek autentikus színhelyei Bútorfestő- és hímző alkotóház A mezőkövesdi asztalosmesterek korszerű használati tárgyain a matyó hagyományokat viszik tovább. A régi díszítőstílus jellemzője a vörös alapozás, melyre széles fekete hullámos és tört vonalú márványszerű csíkozás kerül, valamint a fehér, bordó, kék, sárga, zöld szín árnyalataival festett apró virágokból és levelekből komponált csokrok, koszorúk, füzérek. Mindkét parasztház kézzel festett bútorokkal van berendezve. A hímzőház matyó motívumokkal hímzett lakástextíliák bemutatóháza is egyben. Fazekas műhely 127

128 Az épület XIX. századi nádfedeles lakóház, védett műemlék től működő fazekasműhely. Hagyományos háromosztatú - szoba, konyha/pitvar, kamra - parasztház. A szobában a mester munkáiból kiállítás látható. Az egykori konyhában működik a korong, a kamra raktárként szolgál. A kemence a fazekas szomszédos lakóházában (Eötvös J. u.23.) került elhelyezésre. A műhelyben a Közép- Tiszavidék ismert edénytípusai - Miska kancsók, madaras butellák, szilkék tányérok stb.- készülnek. A látogatók megtekinthetik az edénykészítés munkafolyamatait (korongozás, festés, égetés). Gari Takács Margit emlékház és zeneház Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. Játékház A 2004-ben korhűen felújított műemlékvédelem alatt álló tájház ugyanazon év augusztusában nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Nevét onnan kapta, hogy állandó kiállítás látható népi játszóházak, kézműves táborok alkalmával készített tárgyakból. A vállalkozó kedvűek "belekóstolhatnak" néhány régi kézműves mesterségbe, mint például: szövés, fonás, gyöngyfűzés, gyöngyszövés, hímzés, játékkészítés, gyékény-, szalma- csuhéfonás stb. Igény szerint egyéni vagy csoportos foglalkozások megrendelhetők. Kontyos ház 2008-ban befejezett népies stílusban épült, az egykori üstökös házakat idéző nádtetős lakóház. Nem látogatható, de nagyszerű példája annak, hogy egy ősi településrészbe tökéletesen illeszkedő családi ház hogyan kerülhet megvalósításra. Mézeskalácsos ház A 150 éves ház a matyók életéről mesél. A háromosztatú elrendezés - tisztaszoba, konyha, kamra - hűen követi a régi építészeti jelleget. A bútorok, berendezési tárgyak és textilek részben családi hagyaték részei, és a Matyó múzeum gyűjteményéből származik. Ebben a tájházban bemutatásra kerülő mesterség: a mézeskalácsosság. Ez ugyan nem jellegzetesen matyó, de a népi kultúra fontos része. A szimbólumokat bemutató süteménysütés közel 400 éves múltra tekint vissza, s ma is megmosolyogtató élményt jelent a látogatók számára. A ház adottságai lehetővé teszik kisebb-nagyobb létszámú csoportok számára a mézeskalácssütés, a díszítés fortélyainak kipróbálását. Muskátlis ház Szövő- és festő alkotóház Mezőkövesd egyik legrégebbi, 1817-ben készült, eredeti formájában helyreállított épülete. A több éven át tartó felújítási munkáknak köszönhető, hogy építészeti értékeink fokozott védelme érdekében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztere 1999-ben műemlékké nyilvánította. A hagyományos beosztású házat a kőből faragott ablakkeretek, a rendkívül ősi, "szabadkéményes" pitvar, valamint (a kamra alatti) boltíves pince különleges építészeti értékké teszik. Az alkotóházként és bemutatóházként is hasznosított épületben a tulajdonosok mellett az Életfa Alkotóközösség munkáiból látható válogatás. A fonott díszek, kisebb-nagyobb szőttesek mellett rajzok, grafikai lapok, különböző nyomatok, akril-, akvarell és olajfestmények is megtekinthetők. Az oktató- 128

129 és nevelőmunkában, művészeti, "múzeumi órák" során is jól alkalmazhatók a hely sajátos adottságai, népi építészetünk máig föllelhető értékei. Tűzzománcos műhely Az épületben tűzzománc és pasztell kép kiállítás látható. Az érdeklődők a tűzzománc készítésének technikájával is megismerkedhetnek. Üvegcsiszoló műhely A műhelynek korábban helyet adó, de egy tűzeset áldozatául esett százéves nádfedeles ház helyén épült a városrész hangulatához illeszkedő népies ház. A műhelyben megtekinthető a különböző üveg dísztárgyak készítése, a gravírozás művészete. Oktatás Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az általános iskola 7 feladatellátási helyszínből áll, melyből 4-ben alapfokú művészetoktatás, 1 helyszínen logopédiai ellátás, 1 helyen nevelési tanácsadás zajlik. A 2013-as adatok szerint a tanulók nyitószáma összesen 899 fő volt, melyből 404-en leányok, 49-en gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők. Fő munkaviszony keretében pedagógus munkakörben alkalmazottak nyítóállománya 93 fő volt, melyből 78-an nők. Az intézménynek összesen 92 osztályterme/szaktanterme/csoportszobája van. Összesen 46 osztály indult. A nem pedagógus munkakörben dolgozók nyítószáma 17 fő, melyből 14-en nők. Alapfokú művészeti oktatásban 439-en tanulnak. Az intézmény technikai eszközei a következők: 255 számítógép, melyből 3 darab hálózati szerver, 252 darab oktatási célra használt munkaállomás. 33 darab nyomtatója van az iskolának 11 tintasugaras nyomtató, 7 lézernyomtató, 15 multifunkcionális. Továbbá 17 videomagnóval, 3 videokamerával, 10 fénymásolóval, 49 projektorral, 36 aktív táblával rendelkezik az iskola. 70 osztálytanterem, 46 szaktanterem, 1 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem, 1 egyéb, az oktatás célját szolgáló helyiséggel rendelkezik az iskola. Az iskolai könyvtár darab könyvből és 1137 darab elektronikus dokumentumból (hanganyag, mozgókép, számítógépes multimédia anyag) áll. Bayer Róbert Középiskolai Kollégium Az intézmény kollégiumi csoportszáma 3, a kollégisták száma 68 fő, melyek közül átlagosan 12 hátrányos helyzetű. A kollégiumi nevelők száma 7 fő. Az intézmény önállóan gazdálkodó, főzőkonyhával ellátott, 4 tanulószobája, 1 szakköri szobája, 1 számítástechnikai terme, 1 könyvtárszobája, 40 hálószobája van. Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 2013-as tanévtől az intézmény struktúrája a következőképpen alakult: Évfolyamonként 3 gimnáziumi és 2 szakközépiskolai osztály indul, a három gimnáziumi osztály közül egy 6 osztályos, egy nyelvi előkészítő, egy négy évfolyamos. Az egyik szakközépiskolai osztály a közgazdasági, a másik a közszolgálati szakmacsoporthoz tartozik. Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Mezőkövesden a 20. sz. eleje óta folyik szervezett keretek között a szakmunkásképzés. A kezdeti lehetőségek igen szűkösek voltak, 1955-ig a gyakorlati képzés főleg mestereknél, az elméleti oktatás bérelt termekben folyt. Ennek ellenére pl ben 35 szakmában 116 tanuló végzett től az iskola neve M.Ü.M sz. Helyi Ipari Iskolája lett, megváltozott az iskola képzési struktúrája, és 129

130 ekkor kapta a Mártírok úti épületet, 4 teremmel. Az iskola felügyeletét a miskolci 101. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet látta el, 14 szakmában folyt az oktatás, 70 fővel ben az iskola ismét költözött a Mátyás király úti épületbe, de a tanulólétszám emelkedésével ez a hely is kevésnek bizonyult ban önálló lett iskolánk, a neve 120. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola. Az osztályok elhelyezésének gondjai egyre csak sokasodtak től végre méltó körülmények közé kerültünk. A megye egyik legkorszerűbb középiskolájának számított az átadott új épület, melyben korszerű, modern eszközökkel felszerelt tanműhely, tágas termek, tornaterem, és további fejlesztésre alkalmas könyvtár kapott helyet. Tanulólétszámunk ekkor 500 fő volt ben elindult a képzés a szakmunkások szakközépiskolája 3 éves levelező tagozatán, ahol a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező tanulók érettségi bizonyítványt szerezhettek ben iskolánk felvette a legnagyobb magyar nevét: Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola. A képzés struktúrája a kor és a régió igényeinek megfelelően folyamatosan változott. A hagyományos szakképzés mellett meghatározóvá vált a szakközépiskolai nappali képzés, sőt a technikusi és felsőfokú szakképzés új perspektívát nyújtott a végzős szakközépiskolai tanulóknak ban iskolánk a modern kor követelményeinek megfelelően új informatikai szakmacsoportot indított egyre bővülő számítógépes bázissal, szakközépiskolai keretek között a világbanki projekt előírásaira épülő tantervek alapján tól iskolánk neve: Széchenyi István Szakképző Iskola. Ebben a tanévben az iskola tanulólétszáma meghaladta a 900 főt, ekkorra igazi többfunkciós intézménnyé fejlődött, olyan képzőhellyé, ahol a szakmunkásképzés aránya néhány év alatt 30-35%-ra esett vissza, és teret nyertek az új, népszerű, az akkor piacképes képzési formák ben iskolánk tanulólétszáma 964 fő. A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében új rendszert honosítunk meg annak érdekében, hogy iskolánk még teljesebben legyen képes szolgálni a délborsodi régió igényeit, és minél hatékonyabban kielégíteni munkaerőpiaci szükségleteit ben a tanulólétszám: 938 fő. Ettől a tanévtől a TÁMOP Új Magyarországért Uniós pályázatok keretében újszerű tanulásszervezési eljárásokat, kompetencia alapú képzést vezettünk be, így biztosítva iskolánk folyamatos fejlődését, versenyben maradását szeptember 1-én megkezdte működését a Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola az Egri Főegyházmegye fenntartásában. Az új szakképző iskola jogi értelemben nem jogutódja a megszűnő Széchenyi István Szakképző Iskolának, azonban annak több mint fél évszázad alatt kialakult eredményeire és nemes hagyományrendszerére alapozva kezdte meg munkáját. Az iskolában továbbra is folytatódnak a hagyományos képzések. A kor igényének és a régió követelményeinek megfelelő szintű szakemberek képzése mellett fontos feladatunk lett, hogy a katolikus lelki értékeket közvetítsük tanulóink felé. Ehhez ad nagy segítséget az iskolai hittanoktatás, valamint az, hogy tanulóink és tanáraink rendszeresen részt vesznek lelki napokon és ünnepi szentmiséken. 130

131 Városi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Az intézménynek feladata az óvodai nevelés és bölcsődei ellátás. Az intézmény a városi önkormányzat fennhatósága alatt áll. Hitélet Egri úti Tagóvoda László Károly úti Tagóvoda Dohány úti Tagóvoda Móra Ferenc úti Tagóvoda Deák Ferenc úti Bölcsőde Jézus Szíve Római Katolikus Templom Mezőkövesden 1923-ig egyetlen plébánia volt ban létesítették a Jézus Szíve kápolnát, a korábbi "kis templom"-ot és ehhez kötötten jezsuita lelkészséget állítottak fel. A jezsuiták 1950-ig működhettek Mezőkövesden ban a Jézus szíve lelkészséget plébánia rangra emelték. A templom festményeit a mezőkövesdi Takács István készítette, akinek munkái több száz templomban megcsodálhatók határon innen és túl. Többek között az egri, váci és szombathelyi bazilikában. A templom hamar népszerű búcsújáró hely lett, ahová külföldről is érkeztek zarándokok a Jézus Szíve búcsú és körmenet idejére. A Pünkösd utáni harmadik vasárnap sorra kerülő esemény ma is a legnagyobb ünnepe, melyen matyó népviseletbe öltözött résztvevők is jelen vannak. Az új Jézus Szíve templomot október 13-án szentelték fel, melyre majdnem nyolc évtizedig vártak a mezőkövesdiek. A Jézus Szíve egyházközösség modern, kéttornyú templomát és plébánia épületét Rátkai Attila és neje, Kiss Róza tervezte. A plébánia épület az egyházközösség ifjúsági csoportjainak, cserkész csapatának és felnőtt közösségeinek szolgálatát is ellátja. Az új templommal szemben van a Szent István Katolikus Általános Iskola, melyben az iskolát működtető plébánia szerepét a Jézus Szíve Plébánia tölti be. Az iskolát a helyiek "zárda"-ként is emlegetik, mivel a világháborút követő időszakig apácák tanítottak az intézményben. Szent László Római Katolikus Templom A műemlék jellegű templom helyén a XIV. században már állt egy gótikus templom ben Hunyadi János itt kötött békét a huszitákkal. Mátyás király többször is látogatást tett a városban, melynek a husziták elleni harcban nyújtott támogatásáért mezővárosi rangot adományozott. A meglévő templom az idők folyamán szűknek bizonyult, ezen hajóját 1768-ban a meghagyott szentély kivételével lebontották, és kereszt alakban megnagyobbították. Az ősi szentély most a templom Mária-kápolnája, ahol a gyóntatószékek találhatóak. A Grassalkovich Antal nevéhez bővítés 1770-ben befejeződött, melynek emlékét a torony alatti bejárati ajtó fölött található címer felirata is jelzi. A templom mérete nagyobb tornyot kívánt, ezen ban újabb torony épült. Ez az 1956-os forradalom során félig elpusztult, újjáépítése 1960-ra fejeződött be ban a plébánia épületében őrizték egy éjszaka a Napóleon serege elől menekített magyar szent koronát. Ferenc József is itt szállt meg néhány napra mikor szemre vételezte a közeli Mezőkeresztesen folyó hadgyakorlatokat. E rangos történelmi eseményeket a templom és a plébánia falán lévő emléktáblák is megörökítik. A főoltár mellett - mely Szent László királyt, a templom védőszentjét ábrázolja- még három oltár található: Szent Anna és Nepumuki Szent János oltára, illetve a Mária-kápolna oltára. A főoltár képét Abádszalóki Kovács Mihály az egri egyházi udvari festő készítette. A csodálatos színekben pompázó 131

132 templom-freskók Takács István munkáját dicsérik. Az orgona 1965-ben épült újjá, két manuálos, elektro-pneumatikus rendszerű ban egy új orgona felépítésére valósulhat meg. Harangjait a templom a háborúk alatt többször elvesztette, a mostanit 1928-ban szerezték be, a nagyharangot pedig 1966-ban. Címertani szempontból érdekes a Nepumuki Szt. János oltár koporsóján látható mezőkövesdi címer, illetve a Szt. Anna oltáron lévő magyar címer. A freskók Takács István, egyházközségünk tagja, mezőkövesdi festőművész készítette, a minden magyarázat nélkül is áhítatra hangoló freskókat. Ezek magukon viselik a matyó népművészet elemeit is: eleven, szinte szikrázó színek, megnyugtató összhangban. A Mária-kápolna freskói egyházművészeti jellegük mellett valóságos matyó múzeumi értéket képviselnek, hiszen megörökítik a matyó nép mindkét nemének és minden korosztályának népviseletét. Az 1937-ben festett képek minden alakja akkor élt személy portréja is egyben. A szentély apszisának képe, a főoltár felett Jézus Krisztust, a világ Uralkodóját ábrázolja. A Megváltó két oldalán balról az isteni erények, a hit (kereszt), a remény (horgony), és a szeretet (szív) látható. Jobbról a négy sarkalatos erény, az okosság (önmagát tükörben vizsgáló alak), az igazságosság (bekötözött szemű alak), a mértékletesség (repülő sast fékező alak), és a lelkierősség (angyal) található. A festett oszlopok mellett, az oltárkép két oldalán balról-jobbra Szt. Mór, Szt. Margit, Szt. Erzsébet és Szt. Gellért festett szoborutánzata tekinthető meg. A szentély feletti mennyezetfreskói Szent László életének jelenetei láthatók. Középen a nagyváradi székesegyház alapítása, jobbra a vízfakasztás legendája, balra a keresztes hadak fővezéri címének felajánlása. A középső kupola freskó ja A négy sarokban Jézus születése, halála, feltámadása és az ősatyák kimentése a limbusból Felhőtrónuson foglal helyet a Szentháromság, a felső régióban, tőle jobbra a pátriárkák és próféták, balra az apostolok közössége. A Szentháromság alatt egy csoport, élén Szent Mihály főangyal, balra a Szűz Anya alakja található. Mellette Szent József, Szent Anna és Keresztelő János. Tőlük balra magyar szentek csoportja látható A kupola kereszt-tengelyében két oldalt a keresztény hagyomány szerint, Szent Ágoston és Szent Ambrus éneklik a Te Deumot; a két diadalívén a Jó Pásztor és az Isten Báránya jelkép tekinthető meg. A négy sarokban a négy evangélista alakja foglal helyet: Máté (angyal), Márk (oroszlán), Lukács (tulok), János (sas). A kórus előtti mennyezeten a tanító Krisztus és a Szent Család, a háttérben pedig Mezőkövesd látképe mutatkozik. Az orgona felett Szent Cecília és az aprószentek énekkara a kis Jézus dicsőítését éneklik. Az un. "setét kar" -ban (mert nincs rajta ablak) az utolsó vacsora freskója látható. Református egyház Mezőkövesdi Református templom A templom a huszadik században épült épület, benne szinte bármilyen vallású lelkész eskethet Beépítési jellemzők Halmazos beépítés A sík terepen található Mezőkövesd az alföldihez hasonló sajátos település, ami az ólaskertes településforma jellemzőit hordozza magán. Itt az ellátott funkciók területileg elkülönültek egymástól, egyegy háztartásnak két (esetleg több) részből állt a telke, ahol a lakófunkció és a gazdasági funkció szerepköre vált ketté. A kisebb telek (a lakótelek) a település belsejében, a másik (az ólaskertek, ahol a gazdasági épületek kaptak helyet) a peremterületeken helyezkedett el. A település központi részen a beépítés ezáltal sűrű, halmazos szerkezetűvé alakult, amit nagyrészt a telkek kis mérete és szabályta- 132

133 lansága jellemez, mivel a telkek eredetileg nem voltak körülkerítve. Az hajdanán hadas rendszerben épült később a helyzet adta lehetőségek figyelembevételével besűrűsödve épült lakóházak szórtan helyezkednek el, néhol lazán, másutt szorosabb beépüléssel. Az épületek két vagy háromosztatúak, a magyar hosszúháztípusnak megfelelően, földszintesek és magastetővel rendelkeznek, az udvarukról hiányoznak a gazdasági épületek, az ólak, istállók, mert azok az ólaskertekben találhatóak. Szalagtelkes fésűs beépítés A város központjából kifelé haladva a beépítés már átvált szalagtelkekre jellemző, oldalhatáron álló fésűs beépítésre. A szalagtelkes tömbök, amik már kívül esnek a település központi magján, korábban ólaskertek voltak és az itt kialakult nagyméretű telkeken telepedtek meg később a jobb módú, földműveléssel és állattartással foglalkozó családok. Az újabb kori építkezések Mezőkövesd peremterületein, az újonnan kialakított városszéli telkeken zajlottak. Idővel egyre változatosabb beépítések jöttek létre, de még mindig oldalhatáron álló formában. A hatvanas években és a hetvenes évek elején a négyszög alaprajzú, sátortetős építési forma volt az elterjedt, a 70-es évek második felétől az épülő házak egyre nagyobb alapterületűek és egyre magasabbak lettek, melynek eredményeként néhol 2-3 szintes, környezetükből magasan kiemelkedő épületeket találhatunk. A nyolcvanas években egyeduralkodóvá vált az un. szuterénos (alagsorral rendelkező), nyeregtetős, gyakran típustervek alapján készülő családi ház, melyekből egész utcák épültek fel. A 90-es években az új lakások átlagos alapterülete csökkent, általánossá váltak a jobb helykihasználású tetőtér beépítések, és megjelentek a változatosabb formájú, anyagú, színes homlokzatú családi házak. Telepszerű többszintes beépítés A városon belül több részen található egy-egy tömbben kisvárosi karaktert tükröző többszintes társasházak. Beépítésük szabadonálló, vagy úszótelken álló, tervszerűen kialakított. A lakótelepek többlakásos épületeinek is több fajtáját találhatjuk meg, a 4 szintes kockaházaktól a kétszintes sorházakon át a legfiatalabb magastetős, színes homlokzatú többszintes épületekig. Zártsorú, hézagosan zártsorú mezővárosi típus A mezővárosi típus a hajlított házas, zártsorú vagy hézagosan zártsorú típusú beépítések a főutcán jelennek meg, a beépítés minősége változó, elhanyagolt földszintes és többszintes épületek is jellemzőek. Aránylag sok az átépített illetve új, illeszkedő épület is. Külön meg kell említeni az intézmények épületeit, amik nagyobb tömegűek és a belváros közepén helyezkednek el, a Mátyás király útra szervezett többszintes kialakításúak, melyek szabadonálló vagy zártsorú beépítési móddal kapcsolódnak egymáshoz vagy más épületcsoportokhoz. A nyolcvanas évek közepe előtt épült középületek gyakorlatilag lapostetővel készültek, majd később áttértek a hosszú távon gazdaságosabb magastetős megoldáshoz. Lényeges megemlíteni a Zsóry-fürdő területén lévő nagyrészt üdülők beépítését, ahol az építkezések korát a 70-es évekre tehetjük Magasság, szintszám, tetőidom A beépítések kialakulását a településszerkezet történeti kialakulása és jellegzetességei, részben az ősi településmag oldalhatáron álló beépítésének telekszerkezete, földszintes kialakítása 3,5 m-es építménymagassága határozza meg. A második világháború után a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása, a lakó- és munkahely szétválasztásának erőltetése a város peremkerületeiben egy tájidegen típus gyors elterjedésének kedvezett, ez volt a sátortetős, szabadon álló, földszintes családi ház típusa. Ennek az épülettípusnak az építménymagassága 3,5-4,0 m között változik. A 60-as évektől kezdődően a mezőgazdaság és a háztáji gazdálkodás jelentőségének növekedésével megjelenik meg egy új építési szokás és vele egy új 133

134 épülettípus az emeletes, oromfalával az utca felé forduló családi ház. A gazdaságilag jobb helyzetbe kerülő településrészeken a hagyományos porták fokozatosan eltűnnek, és vele elpusztul a hagyományos településkép is. Az új lakóházak elő és oldalkerttel épülnek, de ugyanazon telekméretek között, amelyeken a régi udvarházas kultúra kifejlődött, építménymagasság tovább nőtt, helyenként a 4,5 vagy a 6,0 m-t is elérve. A településen lévő családi házakra a földszintes kialakítású hagyományos épületek, valamint a 70-as, 80-as és 90-es évek során épült többszintes családi házak a jellemzők, de vannak négyszintes társasházak is. Az utóbbi évtizedekben jelentek meg a városközpontban a többszintes F+2, F+3 épületek. Ezek új intézmények vagy lakóépületek voltak. A legmagasabb épület F+3 szint, ezek kivétel nélkül lakóházak, mint például a Mátyás király, Deák F. u. tömbje, úszótelken kialakítva, lapostetős fedéssel. A településen jellemzően a családi házak földszintesek, de előfordul pince+földszint+ tetőtérbeépítéses, illetve 2 szintes lakóépületek. Az intézmények szintszáma és épületmagassága is kiemelkedik a környezetből. Tetőidom tekintetében az épületállomány többsége konty- és nyeregtetős, illetve a as évek középületeinek fedése lapostető Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az utcák és térformái egymással szoros kapcsolatban állnak, egymást kölcsönösen feltételezik, azaz a város terei valójában nem választhatóak el az utcahálózattól, azok elágazásainál, néha egy-egy eltérően beépített házhely mellett alakulnak ki. Az útelágazások által definiált teresedések helyenként térsorokká szerveződnek. Ezek rendkívüli változatosságában az árkok, patakmedrek jelenléte mellett a beépítések, térfalak esetlegessége is szerepet játszik. A Hadas jellegű városrészek szélein az elágazásos jellegű teresedések már többnyire tölcsérszerűen kiszélesednek, a teresedések képére nem jellemző az állandóság, ma is változóban van. Kiteresedések Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány 134

135 A főutcán, illetve annak közelében, valamint a mérnökileg tervezett külső városrészekben tömbszerű terek is megjelennek. Ezek rendszerint az újabb kori városrendezés eredményei. Az utak és terek közös jellemzője Mezőkövesd településen a hasonló halmazos szerkezetű alföldi városoktól eltérően a közterületi növényzet hiánya, amely a szűk utcák és a sűrű beépítés eredménye. Csak a viszonylag szellősebben beépített külsőbb területeken jelenik egy-egy zöldfelület, fasor. A Város központi részén alakult ki a város főtere, mely méreti és határozott térfalai miatt is eltér a belső városrészek szabálytalan teresedéseitől. A zártsorú beépítésű, egy-két-három szintes épületekkel körülvett, zöldterületekkel és szélesen betorkolló utcákkal tagolt, térsorként megjelenő központ jellegében jellegzetesen kisvárosias, kialakulásában, mai megjelenésében a spontán és tervszerű folyamatok egymásra hatásának eredményeként jött létre. A XX. század folyamán Mezőkövesd területe alapvetően nem sokat növekedett. Jellemzőbb lett az intenzívebb terület-felhasználás: a külső lakóterületi tömbök nagyméretű telkeinek további feloszlása újabb utcák nyitásával, illetve a belvárosi lakótelep megépítése. Erősen átalakult a városközpont egy utcára szervezett térsorozata is, melyet helyenként bizonytalan terek, kapcsolatok jellemzik. Fontos megemlíteni a 80-as években épült Egri úti lakótelep, amely a korszak urbanisztikai gondolkozásának haladó szellemiségű lenyomata Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Mezőkövesd Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Borsodi-Mezőség közepén helyezkedik el, az Alföld északi szélén. A hegyvidék és az alföld találkozásának övezetében kialakult település kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik. A Mátra és a Bükk déli peremén már a középkorban jelentős kereskedelmi és hadiutak húzódtak. Az eltérő tájegységeket összekötő utak találkozása alapvető jelentőségű volt Mezőkövesd kialakulásában. A település négy irányból is megközelíthető közúton. A település első említése Kövesd alakban 1275-ből származik. A Kövesd helynév a magyar kő főnév származékából a köves melléknévből keletkezett. A Mező-előtag a település mezőségi fekvésére utal. A tatárjárás során jelentős kár és pusztulás éri, 1275-ben amikor gazdát cserél a település lakatlan területként írják le. A XV. században már vásártartási joggal rendelkezik. A török idők alatt ismételten szinte teljesen elnéptelenedik, majd a XVII. század közepétől kezd visszatelepülni a lakosság. Mezőkövesd településszerkezete az újkori betelepülésnek köszönhetően a XVIII. században halmazos jelleget mutat. A halmazos településszerkezet a Borsodi-Mezőségre jellemző forma. Mezőkövesd jelentős kereskedelmi utak kereszteződésében jön létre. A XVIII. század végén készült Első katonai felmérés térképlapján jól látszik, hogy a település a Pest-Miskolc-Kassa, valamint az Alföldről érkező Egerbe tartó utak kereszteződésében jön létre. Ezek az utak kijelölik a település lényeges közlekedési tengelyeit is. A település történeti központja ezen utak találkozásánál figyelhető meg. A kétbeltelkes településszerkezet igazán majd csak a XIX. első felében készült Második katonai felmérés térképlapján rajzolódik ki. Téglalap alakban formálódik a belső, sűrűn beépített övezet, amely körül azonban határozott körút nem alakul ki. A Pest-Miskolc-Kassa út sokkal határozottabb útként jelentkezik. A térszervező elemek között meg kell még említenünk a településen közel észak-déli irányban átfolyó Hór-patakot is. A belső magot csak egy keskeny külső kertes övezet veszi körül. 135

136 A XIX. század második felében jelentős fejlődés figyelhető meg a település életében ban megnyílik a Hatvan-Miskolc vasútvonal. A közlekedési kapcsolatok fejlődésének is köszönhető, hogy ekkor országos vásártartási jogot is kapott a város. A gazdasági fejlődésnek köszönhetően több malom is üzemel Mezőkövesden. A jelentős gazdasági fejlődés azonban nem hagy nyomot Mezőkövesd településszerkezetében. Az 1950-es évekig gyakorlatilag őrizte hagyományos halmazos struktúráját. A XX. század végén közlekedési kapcsolatai jelentősen átalakultak, megépült az M3-as autópálya, valamint a települést elkerülő út is. A város a XX. század második felében elsősorban a vasút mentén, déli irányba terjeszkedett, valamint új kertvárosias beépítésű városrészek a város nyugati oldalán épültek ki. A sűrű beépítésű belső telkek területe, a város történeti településmagja, még a mai napig kirajzolódik a város szövetében. 136

137 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A XIX. századi lecsapolási munkák megkezdése előtt az Alföld vízben gazdag táj volt. Számos ér, patak, folyás, folyócska kanyargott itt, amelyek vízmentes magaspartjai pedig kiváló körülményeket kínáltak a régészeti korokban a megtelepüléshez. Mezőkövesd a Tisza árterének szélén jött létre, igen kedvező természeti feltételek mellett. Mezőkövesd határában számos régészeti lelőhely vált ismertté, azonban az nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé. A város határában az utóbbi időben végzett régészeti feltárások elsősorban az M3-as autópálya megépítéséhez kapcsolódtak. A település határában szisztematikus régészeti topográfiai kutatások még nem történtek, így nem került feltérképezésre a település teljes határa. A mellékelt lista csak egy reprezentatív mintavételnek tekinthető, és nem szabad azt a következtetést levonni belőle, hogy ismerjük Mezőkövesd közigazgatási határában található valamennyi régészeti lelőhelyet. A földmunkával járó beruházások tervezése során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a jelenleg lehatárolt területeken kívül is kell régészeti leletek előkerülésére számítani. A fenti körülményt ma már a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény is tükrözi, hiszen a jogszabály legutóbbi módosítása megkülönbözteti a régészeti lelőhely és a nyilvántartott régészeti lelőhely fogalmát. Mezőkövesd határában számos olyan halom található, amely jelentős tájképi értékkel is rendelkezik, amelyeket a kulturális örökség védelméről rendelkező jogszabály alapján minden típusú beruházással el kell kerülni. Mezőkövesd egyik kiemelkedő régészeti lelőhelye, a határban hosszan elnyúló Csörsz-árok, amely a római korban épült hosszanti erődítésrendszer nyomait őrzi. A sáncrendszer maradványai helyenként jelentős tájképi értéket képviselnek, így a kulturális örökség védelméről rendelkező jogszabály alapján minden típusú beruházással el kell kerülni. A településen komoly örökségvédelmi kockázatot jelenthetnek a zöld mezős beruházások. Ahogyan fentebb említettük, Mezőkövesd nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé, így újabb régészeti lelőhelyre gyakorlatilag a település határában bárhol rá lehet bukkanni különböző földmunkák során. A nagy felületű zöldmezős beruházásoknál mindenképpen számolni kell régészeti lelőhelyek előkerülésével, így különösen fontosnak tartjuk, hogy a zöldmezős beruházások előkészítésénél nagy hangsúlyt kapjon a régészeti örökség felmérése. Javasoljuk, hogy az ilyen típusú beruházások esetén a tervezés legkorábbi fázisában készüljön el a próbafeltárást is magába foglaló előzetes régészeti dokumentáció, ugyanis csak ennek a dokumentációnak a segítségével lehet csökkenteni a régészeti örökség által jelentett kockázatot. Javasoljuk, hogy a vállalkozások telephelyeinek kiválasztása során a régészeti örökségvédelmi szempontokat is vegyék figyelembe. A régészeti örökségvédelmi kockázat tovább csökkenthető már korábban kialakított telephelyek korszerűsítésével, azaz a barna mezős beruházások ösztönzésével. Mezőkövesd közigazgatási határában miniszteri határozattal vagy rendelettel védetté nyilvánított régészeti lelőhely nem található. Mezőkövesd közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek Azonosító Név Helyrajzi szám 021/16, 07/1, 017/10, 07/2, 010/5, 015, 021/15, 021/11, 020/1, 017/11, Húsüzem 017/ Görbe utca 199/8, 018, 01, 017/2, 017/1, 199/95, 199/105, 019/6, 017/9, 200/69 137

138 Azonosító Név Helyrajzi szám Görbe-dűlő 200/30, 199/72, 199/71, 200/47, 200/35, 199/76, 199/99, 200/69, 199/93, 199/101, 199/98, 199/100, 199/97, 199/6, 200/1, 200/32, 200/31, 01, 199/8, 199/92, 199/32, 199/69, 199/70 Farmosi- útra járó- dűlő III Szedres Nyugat Hármas- határ MOL 24. lh. 026/28, 026/27, 026/31, 0302/5, 0302/4, 0302/3, 0302/2 Halommal szemben vagy Halomtól D-re 0302/3, 026/28, 026/ Jeges és Ostoros (I.) 065/10, 0460, 065/22 Farmosi- útra járó- dűlő I. Farmosi- útra járó- dűlő II Nagy- fertő Dél Vasút alja Kelet Bosnyák-domb 11463/1, 11483/1, 11430/1, 11463/2, 11464, 11465, 11466, 11469, 11467, 11468, 11473, 11472, 11483/2, 11484/2, 11484/3, 11476, 11478, 11471, 11470/1, 11474, 11477, 11481, 11475, 11482, 11485, 11486, 11487, 11490/1, 11488/1, 11489/1, 11491, 0102/158, 0102/159, 0102/160, 0102/161, 0102/162, 0102/175, 0102/176, 0102/177, 0102/178, 0102/179, 0102/173, 0102/174, 0102/171, 0102/172, 0102/168, 0102/169, 0102/170, 0102/196, 0102/197, 0102/167, 0102/199, 0102/198, 0102/181, 0102/201, 0102/200, 0102/186, 0102/185, 0102/184, 0102/183, 0102/182, 0102/148, 0102/190, 0102/189, 0102/213, 0102/216, 0102/215, 0102/214, 0102/212, 0102/211, 0102/210, 0102/209, 0102/208, 0102/207, 0102/206, 0102/205, 0102/204, 0102/202, 0102/203, 0101/63, 0102/180, 0102/122, 0102/121, 0102/30, 11769/1, 11514, 11513, 11512/5, 11511, 11510, 11508, 11507, 11442, 11439, 11441, 11437, 11436, 11435, 11434, 11430/2, 0102/144, 0102/146, 0102/145, 0102/143, 0102/142, 0102/141, 0102/140, 0102/139, 0102/137, 0102/126, 0102/125, 0102/124, 0102/123, 0102/134, 0102/133, 0102/132, 0102/131, 0102/130, 0102/129, 0102/128, 0102/127, 0101/37, 0101/62, 0101/61, 0101/60, 0101/58, 0101/59, 0101/35, 0102/147, 0102/57, 0102/58, 11449/2, 11433/2, 11512/3, 11512/2, 11509, 11506, 11505, 11504, 11503, 11502, 11501, 11500, 11498, 11499, 11496, 11497, 11494, 11493, 11495, 11492, 0102/29, 0102/28, 0102/27, 0102/31, 11520, 11519, 11518, 11517/2, 11516, 11515, 11768, 11512/4, 11576, 11461, 11457, 11456, 11450, 11567, 11593, 11592, 11591, 11590, 11589, 11588, 11583, 11582, 11581, 11580, 11579, 11575, 11561, 11574, 11573, 11572, 11571, 11570, 11569, 11568, 11566, 11565, 11564, 11563, 11562, 11560, 11559, 11558, 11557, 11553, 11552, 11551, 11550/2, 11549/2, 11548, 11547, 11533, 11546, 11545, 11544, 11543, 11542, 11541, 11540, 11539, 138

139 Azonosító Név Helyrajzi szám 11538, 11537, 11536/2, 11535, 11534, 11531, 11528, 11517/1, 11532, 11530, 11529, 11527, 11526, 11525, 11524, 11523, 11522, 11521, 0102/163, 0102/164, 0102/165, 0102/156, 0102/157, 0102/166, 0102/188, 0102/187, 0102/192, 0102/191, 0102/195, 0102/194, 0102/193, 11463/3, 11449/1, 11446, 11445, 11448, 11444, 11443, 11431, 11433/1, 11426/3, 11428/4, 11428/2, 11426/4, 11447, 0102/138, 0102/136, 0102/135, 11490/2, 11489/2, 11488/2, 11484/1, 11470/2, 11462, 0102/26, 0102/ Kútszög-dűlő 0246/5, 0246/2, 0246/ "Bennteleki" homokbánya 0246/ Csörsz-árok 0371/1, 0453/1, 0372/1, 0381, 0289, 0269/4, 0269/3, 0281, 0282/10, 0280, 0279/14, M3-as autópálya 1. lelőhely 0440/8, 0440/10, 0440/9 M3-as autópálya 0440/9, 0395/2, 0381, 0380/4, 0380/5, 0395/3, 0395/9, 0395/4, 0395/6, lelőhely 0395/10, 0395/5, 0395/8, 0395/11, 0395/7, 0395/ Klementina , 052/1, 0186/ M3-as autópálya 3. lelőhely 0444/3, 0380/7, 0380/6, 0381, 0440/9, 0444/2 M3-as autópálya 6. lelőhely Mocsolyás 0294/2, 0294/1, 0365/ Gazdaszomorító 0264/3, 0264/1, 0264/4, 0265, 0266/4, 0270, 0273/9, 0273/ Határra járó 0309/2, 0326 Vizes-Nyilasdűlő , 0326, 0310, 0324, 0292/2, 0300/3, 0293/ Halom alja-dűlő 0292/ Csárda rét 048/15, 048/16, 0189/2, 0189/1, 0189/ Malom alja-dűlő 0316/1, 0316/2 Nagy szállásdűlő /12, 0363/11, 0363/1, 0363/6, 0365/8, 0365/ Gulya-tó melléke 0439/1, 0434/5, 0439/2, 0395/3, Kukoricás 0440/4, 0440/6, 0440/5, 0440/7, 0440/ Kukoricás 0434/5, 0439/2, 0440/3, 0440/4, 0440/6, 0440/5, 0440/7, 0440/8, 072/6 Gazdaszomorító II. 0256/1, 0256/ Halom oldal 0312/7, 0289 Mezőkövesd II kavicsbánya 0451/1, 0441/1, 0440/ Mocsolyás-M3- as 71. lelőhely 0253, 0246/4, 0246/3, 0294/1, 0365/2, 0246/2, 0246/5, 0294/2 Patakra járó dűlő 0365/8, 0365/9 139

140 Azonosító Név Helyrajzi szám M3-75. lh. (Meleg-oldal) 012/2, 011/2, 010/2, 010/6, 011/1, 012/1 M3-76. lh (Nagy-fertő) 0456/1, Jobb parti-dűlő 11214/ Határra járó II. 0322/1, 0324, 0323 Gulya-tó melléke II. 0440/5, 0440/ Repülőtér 0534/1, 0501/1, 0501/2, 0220, 0222/1, 0222/2, M3-77. lh. (Meleg-oldal) 010/7 M3-78. lh (Nagy-fertő) 0287/12, 0287/ Halomoldal-dűlő 0365/3, 0318/2, 0314/ Kánya-Patak, Észak 0284/ Borjú út 0246/1, 0246/2 M3-as autópálya ásatások 7.sz. lh. 0246/5, 0246/2, 0246/ Halom- domb 0316/ Csárdaoldal 0186/97, 0186/98, 0186/94 Lencsehát (Nagy- gyep) 0428/11, 0428/13, 0428/12, 0428/ Kútház dűlő 059/2, 052/4, 052/1, 052/2, 052/3, 0188, 0186/ Csörsz-árok-dűlő 0444/ Gazdaszomorító 0258/4, 0256/4, 0257/2, 0258/14 Klementína Kelet Mezőkövesd közigazgatási határában húzódó régészeti érdekű területek: Mezőkövesd határában régészeti érdekű területnek minősül a Csörsz-árok környezete, amelynek mentén római kori települések, régészeti lelőhelyek előkerülésére kell számítani. Mezőkövesd határában régészeti érdekű területeket találunk az egykori élővíz folyások magaspartjain. A Hór-patak, Ostoros-patak, Kánya-patak teljes Mezőkövesd közigazgatási határába eső szakasza, illetve annak vízmentes magaspartja régészeti érdekű területnek minősül, ahol a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében régészeti leletek előkerülésére kell számítani Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Mezőkövesd településszerkezetében, az utcák vonalvezetésében számos archaikus vonást őriz. A halmazos, kétbeltelkes településszerkezet már önmagában is védendő érték. A halmazos szerkezetnek köszönhetően utcahálózata szabálytalan, zeg-zugos. A kétbeltelkes település funkcionális meg- 140

141 osztása a XIX. század végére megszűnik, azonban az utcahálózatban fennmaradtak korábbi jellegzetességei. A jellegzetes településszerkezeti elemek területére vonatkozóan az önkormányzat helyi értékvédelmi területet jelölt ki. Jellegzetes, örökségvédelmi szempontból értékesnek tekinthető településképet elsősorban a történeti településmag területén találhatunk. A település középpontjában alakult ki a város főtere, mely méreti és határozott térfalai miatt is eltér a belső városrészek szabálytalan teresedéseitől. A zártsorú, egy-három szintes épületekkel körülvett, zöldterületekkel és szélesen betorkolló utcákkal tagolt, térsorként megjelenő központ jellegében városias. A főutca, a mai Mátyás király út két oldala a XIX. és XX. század fordulóján épült át zömmel zárt sorú, helyenként emeletes beépítéssel itt a közintézmények és a település iparos-kereskedő-értelmiségi rétegeinek lakóházai épültek fel, részben lezárva a korábban ide kivezető közöket. Mezőkövesd egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzői a XIX. század második felében alakultak ki. A település ekkor éli virágkorát, a jelentős gazdasági fejlődésnek köszönhetően számos középület, lakóház, kúria épül ebben az időszakban. A gazdasági fejlődés ellenére számos matyó lakóház is fennmaradt, amelynek legszebb darabja a Kis Jankó Bori Emlékház. A település felismerte a helyi építészeti értékek jelentőségét így számos épületet helyezett egyedi helyi védelem alá. Fontosnak tartjuk a széleskörű értékvédelmi rendelet megszületését. A helyi védelmi rendelkezések így biztosítani tudják, hogy a településkép szempontjából értékes épületek esetén az örökségvédelmi szempontok teljes körű figyelembevételével történhessen meg azok modernizálása. A helyi szempontból értékes épületek esetén az egyedi arculatot, eredeti arányokat, homlokzati beosztásokat, nyíláskiosztást megtartó korszerűsítések, felújítások valósulhassanak meg. Az országos védelem, illetve helyi védelem alatt álló nem egyházi épületek esetén a legnehezebb feladat a mai XXI. századi funkció megtalálása, amely szinte az egyedüli biztosítéka ezen régi épületek fennmaradásának. A megtalált funkció mellett fontos szerepet játszik még az új funkcióhoz kapcsolódóan az épületek modernizálása, esetleges bővítése, amelyet csak az épületek építészeti értékeinek figyelembevételével, hangsúlyozásával, megőrzésével lehet megvalósítani. A meglévő országosan védett érték mellett jobban kellene tudatosítani a város arculata szempontjából fontos, a környezet minőségére kisugárzó hatással bíró építészeti értékeket. A település rendelete előremutató kísérlet a fenti cél megvalósítására, amely számos épületet helyezett helyi védelem alá Világörökségi, és világörökségi várományos terület Mezőkövesden a Kis Jankó Bori utca 22. szám alatt álló népi lakóház tájházként működik. Az épület, mint a magyarországi tájház hálózat része világörökségi várományos építménynek minősül Műemlék, műemlékegyüttes törzsszám cím név védési ügyiratok helyrajzi szám 22509/1958. ÉM 1141 Anna köz 13. Lakóház /1958. MM /1953. FOM, R. k. plébániatemplom 22509/1958. ÉM 1142 Szent László tér /1958. MM /1958. ÉM 1143 Szent László tér 28. R. k. plébánia /1958. MM

142 törzsszám cím név védési ügyiratok 1144 Szent László tér 1151 Kisjankó Bori u. 12. Lakóház 1152 Kisjankó Bori u. 6. Lakóház 1153 Kisjankó Bori u. 24. Lakóház Kis Jankó Bori utca Lakóház 1157 László Károly út 8. Lakóház 1158 László Károly út 18. Lakóház 1159 László Károly út 22. Lakóház 1160 Mogyoró köz 4. Lakóház 9025 Szeplőtlen Szűz Mária és a három szent szobra helyrajzi szám 22509/1958. ÉM /1958. MM 1581/ /1958. ÉM /1958. MM /1958. ÉM /1958. MM /1958. ÉM /1958. MM /1958. ÉM /1958. MM 4768/ /1958. ÉM /1958. MM /1958. ÉM /1958. MM /1958. ÉM /1958. MM /1958. ÉM /1958. MM 4769 Kis Jankó Bori utca 34. Lakóház 7255/1979. OMF Kisjankó Bori utca 30. Lakóház 12/1999. (VIII. 18.) NKÖM 4741/ A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Mezőkövesd közigazgatási határában a műemlékvédelem sajátos tárgyai közé sorolt történeti kert, temető és temetkezési hely nem található Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Mezőkövesd területén műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület nem került kijelölésre. A Kis Jankó Bori utca 24. szám alatti országos műemléki védelem alá helyezett lakóház esetén jogszabály határozza meg műemléki környezetét. törzsszám cím név védelem védési ügyiratok helyrajzi szám Kis Jankó Bori utca 24. Lakóház műemléki környezete Műemléki környezet 12/1999. (VIII. 18.) NKÖM 4739, 4738, 4740, 4742, 4743, 4741/1 A további országos műemléki védelem alatt álló épület műemléki környezetének megrajzolásakor a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény rendelkezései az irányadóak. 142

143 Nemzeti emlékhely Mezőkövesd területén a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény alapján kijelölt nemzeti emlékhely nem található Helyi védelem Mezőkövesd Város Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2004. (IV. 21.) számú rendelete szól a helyi építési szabályzatról és a helyi értékvédelmi rendelkezésekről. A rendelet helyi értékvédelmi területet állapít meg: a történeti településmag területén a Szabályozási Terven jelölt területi határokkal Kavicsos tó területe (5403/6 hrsz) a római katolikus temető területe (3065 hrsz) az izraelita temető területe (6252 hrsz) Helyi építészeti védelem alá vont épületek: volt Dohánybeváltó területéből kialakult ingatlanok (5371/1; 5371/2; 5371/3; 5371/11; 5371/12) -Alkotóház, Mátyás király út 46. (593, 594 hrsz.) Matyó Háziipari Szövetkezet: volt Korona Szálló délkeleti homlokzata és kapuja -Szent László Gimnázium épülete és területe, különös tekintettel a bejárati előtérre, homlokzatokra, a volt kápolna helyiségre, valamint az előkertre (2736/1 hrsz.) -Mezőgazdasági Gépmúzeum területe (4605 és 4607 hrsz.) hrsz Szenti István Katolikus Általános Iskola hrsz volt Római katolikus plébánia hrsz lakóház hrsz lakóház hrsz Polgármesteri Hivatal régi épületszárny -1577/1 hrsz Matyó Áruház -1581/9 hrsz Matyó Múzeum teljes épülete hrsz Városi Galéria hrsz lakóház Az épített környezet konfliktusai problémái A településen az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) 19 %, továbbá a szegregátumokon belüli lakásállomány jelentős mértékben ebbe a kategóriába sorolható. A település rendezési terv elkészítése során települési szinten tételes felmérés készült, mely felmérés tartalmazza az épületek állapotának egyedi minősítését (leromlott állapotú átlagos állapotú, ill. jó állapotú épületek). Ez a felmérés a további tervezés kiinduló adatául szolgál. A szegregátumok elérése, külső közlekedési kapcsolata biztosított, viszont a szegregátumokon belüli közlekedés a Hadas területén nem megfelelő körülmények között zajlik. A terület rehabilitáció előfeltétele feltáró utak létesítése, kapcsolódó közművesítés és környezeti rehabilitáció végrehajtása: A terület vezetékes vízzel, szennyvízcsatorna-hálózattal, árammal és közvilágítással ellátott, Gáz ellátás részleges; Egészségre káros környezeti tényezők megléte; A természetes és az épített környezet egyaránt rekonstrukcióra szorul; Közszolgáltatások elérhetősége 143

144 Egyéb konfliktusforrások: Az egyszintű vasúti és közúti kereszteződések forgalmi problémája; Csapadékvíz elvezetésének részleges megoldása; A területi rendezések és fejlesztések esetlegesek, ebből fakadóan a városban szétszórtan találhatók az ipari területek; Idegenforgalmi nevezetességek, látványosságok eldugottak, állaguk részben felújításra szorul; Az új építésű lakások alacsony száma; Az üdülőterület jellegtelen, építészetileg nem átgondolt, illetve a modernizáló fejlesztések nagyrészt elmaradnak; Kihasználatlan és alulhasznosított ingatlanok a településen. 144

145 1.15. KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok A Budapest-Miskolc-Kassa villamosított vasúti fővonal áthalad a városon, a 2x2 sávos M3 autópályára a várostól 1,5 km-re lehet felhajtani, a 3. számú főút (E71) összeköti a várost Budapesttel és Miskolccal. A legközelebbi folyó a Tisza, amely 25 km-re folyik a várostól. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Térségi Szerkezeti Terv A legközelebbi működő nemzetközi járatokat fogadó repülőtér közúton a Budapest-Ferihegy (150km), a Debrecen Airport (110 km) és Kassa (135 km). A Mezőkövesd-Mezőkeresztes települések határában lévő használaton kívül helyezett, egykori katonai repülőtér jelenleg nem üzemel. A legközelebbi kikötői csatlakozás a 30 km-re, észak-keletre található Tiszaújvárosnál, mely logisztikai szempontból stratégiai lehetőségeket nem generál. 145

146 Közúti közlekedés Mezőkövesd belterületi közutak hossza összesen 100,575 km, ami a kiépítettség és az útkategória szerint az alábbi arányban oszlik meg: - Belterületi kiépített gyűjtő utak hossza 13,351 km - Belterületi kiépítetlen gyűjtő utak hossza 0,765 km - Belterületi kiépített kiszolgáló és lakó utak hossza 85,15 km - Belterületi kiépítetlen kiszolgáló és lakó utak hossza 1,309 km A város mellett elhaladó utakon jelentős a gépjárműforgalom: a 3. számú főúton és az M3 autópályán naponta átlagosan jármű halad, így a környezetszennyezés és a balesetveszély csökkentése érdekében indokolt volt a főút nyomvonalának megváltoztatása, az északi és a részben megépült déli elkerülő út megépítése. Közlekedésbiztonság szempontjából problémás a Mátyás király út Széchenyi út csomópont és a Széchenyi úti vasúti átjáró. A kistérségből érkező munkavállalóknak a mezőkövesdi üzemekbe történő szállítását fejleszteni, az üzemek igényeivel jobban koordinálni kell, ugyanez a probléma jelentkezik a vasúti menetrenddel való harmonizálásban is. forrás: Bing maps 146

147 Közösségi közlekedés Közúti Mezőkövesd úthálózatának sajátossága, hogy a Mátyás király utcával párhuzamos, azt tehermentesítő belterületi fő- és mellékutak nem jöttek létre től a helyi járatú autóbusz-közlekedés üzemeltetését a Városgazdálkodási Rt. végzi. 17 buszjárat összeköti a város különböző részeit és benne a Zsóry területét. A helyközi közlekedésben a személyszállítást a Borsod Volán közlekedési társaság biztosítja Kötöttpályás Részben a sajátos városépítészet miatt részben az egykor a városközponton keresztül áthaladó 3. számú főút forgalmának városon kívülre helyezésével tehermentesíteni lehetett a Mátyás király utcát, ezzel az útfelületen kialakított sáv korlátozott használatával csak 11 és 13 óra között ingyenesen lehetővé teszik a parkolást, elősegítve ezzel a lakosság ügyintézési lehetősét. Forrás: Mezőkövesd Integrált Városfejlesztési Stratégiája 147

148 Kerékpáros és gyalogos közlekedés A főutca átépítése kapcsán szükséges a kerékpárút (vagy kerékpár sávok) korszerű és biztonságos kiépítése ben a Lövői úton 850 méter hosszú kerékpárút került megépítésre az ipari termelő üzemek és meglévő városi kerékpárút között Parkolás A településen az 1000 lakosra jutó személygépkocsi-állomány 267 db. Részben ez is hozzájárult ahhoz az állapothoz, amely ma a város közlekedését jellemzi: a városon belüli járműforgalom magas. Részben a sajátos városépítészet miatt részben az egykor a városközponton keresztül áthaladó 3. számú főút forgalmának városon kívülre helyezésével tehermentesíteni lehetett a Mátyás király utcát, ezzel az útfelületen kialakított sáv korlátozott használatával 11 és 13 óra között lehet megállni lehetővé téve a parkolást, elősegítve ezzel a lakosság ügyintézési lehetőségét. 148

149 1.16. KÖZMŰVESÍTÉS Vízi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Az ivóvizet az Észak-magyarországi Regionális Vízmű ZRt. biztosítja átvett karsztvízből. Az Északmagyarországi Regionális Vízmű ZRt. által fenntartott ivóvízhálózat hossza 127 km, amely a város teljes területét lefedi. A vizet a sályi és kácsi kutakból nyerik, az Andornak völgyi középmélységű kutakból biztosítják a tartalék vízkészletet. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 7246, amely a teljes lakásállomány 97%-a. A szolgáltatott víz mennyisége m3, amelyből lakosság fogyasztása m3 évente. Az egy lakosra jutó vízfelhasználás 28 m3/év. A régi laktanya területén jelenleg nincs közmű, a 26 hektáros területből 16 ha értékesítésre került, 10 ha önkormányzati tulajdonban maradt. Összes szolgáltatott víz mennyisége (m 3 /év) Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások (db) év év év év év év Forrás: TEIR Szennyvízelvezetés A szennyvízhálózatot, csakúgy, mint a vízhálózatot az Észak-magyarországi Regionális Vízmű ZRt. tartja fenn. Ők végzik a szennyvíz gyűjtését, kezelését, tisztítását évvel bezárólag befejeződött Mezőköves szennyvízcsatornázásának kiépítése, így a település csatornahálózata 94 km. A hálózatra rákötött lakások száma:7143. A beruházások révén a településen már 100%-os a csatornázottság. A régi laktanya területén jelenleg nincs közmű, a 26 hektáros területből 16 ha értékesítésre került, 10 ha önkormányzati tulajdonban maradt. A szennyvíz tisztítása a városi szennyvíztisztító telepen történik, amely 3200 m3/d kapacitással rendelkezik. Közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi szennyvíz gyűjtő hálózat hossza (km) év év év év év év év Forrás: TEIR 149

150 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A település a Tisza részvízgyűjtőn a 2-8 Bükk és Borsodi-mezőség tervezési alegységen helyezkedik el. A település nagyvízi mederrel nem érintett. Mezőkövesd Déli része (a Budapest-Miskolc vasútvonaltól Délre eső rész) a Laskó-Csincse belvízvédelmi szakaszon fekvő terület. Mezőkövesd területét három jelentősebb vízfolyás érinti, az Ostoros patak (30 km, 106 km2 ), a Kánya patak (35 km, 263 km2 ), Hór patak (30 km, 152 km2 ), amelyeknek közvetett befogadója a Tisza. A körzetben több kisebb mesterséges tó is található, ilyen a Hór völgyében, a településtől északra létesített árvízmentesítő tó is. A talajvíz átlagosan 2-4 m mélységűnek tekinthető. A 2005 évben a KÉSZ Tervező Kft. által készített Csapadékvíz elvezetési koncepció alapján a meglévő helyzet az alábbiakban foglalható össze: Elméletileg Mezőkövesd, mint a Tisza vízgyűjtőjén elhelyezkedő, jellemzően déli lejtésű település, a vízgyűjtőről (a Bükkről) lefolyó vizek átfutnának a város épített környezetén. A domborzati adottságok rész vízgyűjtőkre osztják a települést, a rész vízgyűjtőkből a vizeket a patakok (Kánya, Hór, Ostoros) vezetik le. A település beépített területének korábban természetesen kialakult védelme az északi, a magasabban fekvő területekről lefutó vizek ellen nem volt. A közelmúltban, mint művi beavatkozás, megépített északi, majd nyugati tehermentesítő út, teljes védelmet ad a település központi belterületének. Az északi irányból érkező vizeket, az elkerülő út árka, mint övárok felfogja és szabályozottan a befogadó patakba kormányozza, így a város központi belterülete védetté vált, csak közvetlen a területre eső csapadékvizek elvezetését kell megoldani. A központi területen áthaladó patakok azonban igényelnek figyelmet, hisz az elkerülő utak menti övárkokkal összegyűjtött vizeket ezek a patakok szállítják tovább a végső befogadóig. A patakokon kialakított tározókkal lehet szabályozni a beépített területen a víz levezetését. Ez a közelmúltban megvalósított művi beavatkozás, a központi belterület nagyobb védelmének kedvező hatása terelte el a figyelmet a beépített területen található jellemzően nyílt árkos csapadékvíz elvezető hálózatának hiányosságairól és a karbantartási igényéről. Ezek a vízfolyások a főleg észak-dél irányban, a városon keresztülhaladó Hór patak és a Kánya patak és a mellékágaik, valamint a Zsóri fürdő területe mellett végighaladó Ostoros patak. A Kánya patak és a Hór patak a várostól délre egyesül, az egyesült ág befogadója a Rima, majd a Tisza. A városon belül a Hór pataknak korábban több mellékága volt, ezek vízelvezető funkciói mára csökkentek, többet közülük feltöltöttek, megszüntettek. A vízfolyásokon a Bükkből levonuló, főleg tavaszi áradásai korábban sok gondot okoztak a településen, ezért a településtől északra, a Hór patak völgyében víztározót létesítettek, amellyel a nagyobb záporok hirtelen levonuló nagy vízmennyiségeit ott visszatartják, és így a település beépített részeit megvédik. A külterületekről a beépített részekre északi irányból lefolyó vízmennyiség problémáját a már említett művi beavatkozás, a 3. számú út északi elkerülő szakaszának megépítése elhárította, az út védelmét is biztosító északi oldali árokrendszer, övárokként megvédi a település beépített részeit. A jelenlegi csapadékvíz elvezetés összefoglaló értékeléseként általánosságban megállapítható, hogy Mezőkövesden a város épített környezetében a csapadékvíz elvezető rendszerének kialakítása hiányos, a csapadékvíz elvezető rendszerrel rendelkező területeken is a vízelvezetés többnyire nem megfelelően működik, többek között utóbbi évek egyre szélsőségesebb meteorológiai viszonyai miatt is-, gyakoriak az elöntések, sok és növekvő a tartósan vízállásos terület. A vízelvezetés nehézségeit fokozatosan tovább nehezíti, hogy egyrészt a település fejlődésével új épületek, építmények kerülnek elhelyezésre, amelyek hatására a terület burkoltsági arány fokozatosan emelkedik és a település fejlesztési koncepciójának ismeretében, ez várhatóan tovább fog emelkedni. 150

151 A felszíni, csapadékvizek elvezetésének rendezésére olyan csapadékvíz elvezetési hálózat, hálózati rendszer kialakítását javasoljuk, amely összefüggő, egységes rendszerben, tartósan oldja meg a város ilyen jellegű problémáit. Mezőkövesdi DNY-i városrész, DK-i városrész csapadékvíz hálózat fejlesztése, rekonstrukciója tervbe van véve, a Nyírforrás Kft. vízjogi létesítési engedélyes terve elkészült. A jövőben ezen tervben szereplő fejlesztéseket meg kell valósítani. A belterületi csapadékvíz elvezetésért felelős szervezet: Mezőkövesdi Városgazdálkodási Zrt. 151

152 1.17. Környezetvédelem és településüzemeltetés Talaj Mezőkövesd az Észak-Alföldi hordalékkúp síkság területén, annak Borsodi-Mezőség kistáján helyezkedik el. A kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területén fekszik, területe 600 km 2. Mezőkövesd a kistáj középső részének északi részén található. A természeti adottságok kedvezőek, hiszen a talajok általában jó minőségűek, a termálvíz-készlet és lignitvagyon pedig országos jelentőségű. A térség északi részén, a Bükk-hegységben nagy kiterjedésű erdők találhatóak. A kistérség területének egy része a Bükki Nemzeti Parkhoz, egy másik része pedig a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzethez tartozik. A település és környezete talajára jellemző a felszínen, illetve a felszín közeli rétegekben a felső pleisztocén és holocén kori képződmények, amelyek zömmel homok és lösziszap formájában jelennek meg. Mezőkövesd térségére jellemző még, hogy itt folyóvízi kavics is található a felszín közelében. A tágabb körzetre jellemző még, hogy a hordalékkúp alatt Szihalom-Mezőkövesd-Bükkábrány vonalban felsőpannonia korú lignittelepek is találhatók. Az elmúlt években a település területén található felhagyott katonai repülőtér térségében környezetvédelmi kármentesítést, talaj és talajvíz tisztítást, hajtottak végre. Mezőkövesden többnyire az erősen savanyú csernozjom barna erdőtalajok a jellemzőek. A körzetben főleg szántók, kisebb részben szőlők találhatók. A talaj termékenysége közepesnek tekinthető. A térség talaja, az elmúlt időszak mesterséges és természeti beavatkozásainak köszönhetően, mint látható rendkívül változatos Felszíni és a felszín alatti vizek Felszín alatti vizek Mezőkövesd a 27/2004. (XII. 25.) KvVM a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló rendelet alapján érzékeny, felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közzé tartozik. A 43/2007. (VI.1.) FVM. rendelet értelmében a település területe kismértékben nitrát-érzékenynek mondható. A talajvíz átlagosan 2-4 m mélységűnek tekinthető. A mélységi vizek jellemzően oldott gázokat, vasés mangán vegyületeket tartalmaznak és kismértékben arzénesek. Ivóvízminőség-javító intézkedések megtörténtek a településen az elmúlt években. Mezőkövesd határában a Bükk aljánál található, Zsóry Lajos korábbi földbirtokosról elnevezett termálfürdő, melyet 2010 évben teljesen felújítottak. A feltörő víz már 1968-ban megkapta a gyógyvízminősítést. A mezőkövesdi létesítmény pedig 1983 óta számít országos jelentőségű gyógyfürdőnek. Lassan harminc éve annak is, hogy a fürdő mellett megnyitotta kapuit a Mozgásszervi Rehabilitációs Központ, ahol intézményesített formában zajlanak a gyógyvízre kialakított kezelések. A fürdőben kitermelt termálvíz hőfoka 66 C Felszíni vizek A sík felszínt általában 1-3 m magas folyóhátak tagolják, amelyek a már említett, a Bükkből ÉNY-DK irányban lefutó patakok alakítottak ki. A terület változatosságát a mélyebb patakmedrek eredményezik, ilyenek Mezőkövesd vízfolyásai is. Mezőkövesd területét három jelentősebb vízfolyás érinti, az Ostoros patak (30 km, 106 km 2 ), a Kánya patak (35 km, 263 km 2 ), Hór patak (30 km, 152 km 2 ), amelyeknek közvetett befogadója a Tisza. A körzetben több kisebb mesterséges tó is található, ilyen a Hór völgyében, a településtől északra létesített árvízmentesítő tó is. A Kánya patak és a Hór patak a várostól délre egyesül, az egyesült ág befogadója a Rima, majd a Tisza. A városon belül a Hór pataknak 152

153 korábban több mellékága volt, ezek vízelvezető funkciói mára csökkentek, többet közülük feltöltöttek, megszüntettek évben elkészült a város csapadékvíz elevezetési koncepciója Levegőtisztaság és védelme A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többszörösen módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalt levegővédelmi ügyek közül kiemelendő az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények meghatározása, betartásának ellenőrzése. Ezen követelmények Mezőkövesd településen önkormányzati rendelettel nincsenek szabályozva, ezért eltérő jogi szabályozás hiányában az égetés tilos. A település közigazgatási határain ipari tevékenység zajlik, az elmúlt 5 évben, a hatóság felé összesen 12 bejelentett pontforrás található. Látható hogy a közintézmények fűtését (5) még korszerűsíteni szükséges, ami az önkormányzat épület energetikai pályázatai alapján folyamatban van. Üzemeltető Tevékenység megnev. Telephely címe 1. Gráf Állványzat Kft. vasipari telephely Eper u Matyo Mg szövetkezet Mg szöv Szomolyai u. 3. Bútoripari Kft. asztalos üzem Asztalos u Magyar Telekomi távbeszélőközpont Mátyás Király u Matyo Mg szövetkezet sütőüzem Dohány u Mezőkövesdi VG Városgaz. iskola Juharfa u Mezőkövesdi VG Városgaz. telephely Damjanich. u Mezőkövesdi VG Városgaz. telephely Szent L. tér Klementina vetőmag szaporító takarmányszárító Felszabadulás u.2. Az ipari üzemek, a közintézmények fűtése, valamint a lakossági fűtés mellett a másik, elsősorban lokális terhelést jelentő légszennyező forrás a gépjármű közlekedés. Ennek hatása gyakorlatilag a közlekedési utak közvetlen környezetében (belterületen a beépítési vonalig, azaz az első házsorig, külterületen m széles sávban) jelentkezik. A település határában húzódó M3-as autópálya elkészülése, valamint a régi 3. számú főút Északi elkerülő szakaszának, valamint a Déli számú tehermentesítő út átadása óta a város tranzit közlekedési terhelése jelentősen csökkent, jelenleg kedvezőnek mondható. A külterületi földutak miatt a porterhelés nagy, bár ezen a mindennapi forgalom nem jelentős. Elsőrendű feladat a lakóterület kiszolgálását biztosító földutak pormentesítése, aszfaltburkolatának kiépítése a porterhelés csökkentése miatt. Meg kell őrizni, és tovább kell növelni a település zöldfelületét a jelenleg meglévő parkok zöldterületi fedettségét és lombtömegét. Szorgalmazni kell a településen gázfűtéses módra való átállást a téli füst szennyezés elmaradása érdekében. A levegőt szennyező közlekedési hatások csökkentésére a várost elkerülő út megvalósításával jelentősen javultak. 153

154 Zaj- és rezgésterhelés A rendelkezésre álló információk alapján lehetséges, hogy a település területén kevés számú üzemi zajforrás található. Ezek helyéről az alkalmazott technológiákról pontos információval nem rendelkezünk. A település zaj és rezgés terhelése alapján a legterheltebb területe a régi 3. számú főközlekedési út és környezete, ami Északi irányban elkerüli a település lakó övezeteit, valamint a számú főút, ami az M3-as autópálya és Zsóry-fürdő forgalmát bonyolítja utóbbi déli irányból kerüli el a település lakó övezeteit. A szabadidő tevékenységekből eredő zajterhelés körébe tartoznak a kulturális-, szórakoztató-, vendéglátó- és sporttevékenységekből eredő zajok. Esetenként a hétvégi hangos zene problémát okozhat. Vállalkozásoktól eredő, épületgépészeti berendezések zaja az épületgépészeti berendezések zajának egyre nagyobb mértékű elterjedésével kell számolni. Esetenként a favágás fűrészelés, fűnyírás és az építkezések okoznak zajterheléseket. Egyéb útvonalak esetében a kedvező forgalmi adatok, megfelelő védőtávolság miatt várhatóan a közlekedési zaj elmarad a közlekedési zaj határértékétől ezért nincs a településen zavaró hatása. Átmenő tehergépjármű forgalom a főutca mentén nem jelentős, elsősorban a helyi szociális ellátás biztosítására irányul zajterhelése nem zavaró. Összességében a település közlekedési zajhelyzete kedvezőnek mondható Sugárzás védelem A természetes háttérsugárzás Magyarországon egy embert átlagosan 2,4 msv/év effektív dózissal terhel. A testünket érő sugárzás származhat a világűrből, a talajból, a növényekből, élelmiszerekből, környezetünk tárgyaiból vagy akár a saját testünkből is. Az országon belül a geológiai viszonyoktól, az időjárástól, a táplálkozástól függően akár két-háromszoros különbségek is lehetnek a háttérsugárzás mértékében. Mértéke, hatása települési szinten nem befolyásolható. Élettani hatás szempontjából, a távvezetékeknek két jellemzőjét kell figyelembe venni a villamos és a mágneses terét. A villamos térerősség nagyságát a feszültségszinten kívül egyéb körülmények is befolyásolják: - a vezetékek föld feletti magassága - a fázisvezetők és védővezető geometriai elrendezése - magas objektumok pl.: fasor árnyékoló hatása jelentősen csökkenti a térerőséget - épületek (a villamos teret 85-90%-ban leárnyékolják) A Magyarországon érvényben lévő védőtávolság különböző feszültségszintű távvezetékektől: 750 kv- 40 m, 400 kv - 20 m, 220 kv - 10 m, 120 kv - 5 m. Ezen védőtávolságok betartását a településrendezési eszközök és az építéshatósági engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni. Az alacsonyfrekvenciás mágneses tér áthatol az épületeken és szemben a villamos térrel kiterjedt objektumoknál nem, vagy csak nagyon költségesen árnyékolható. Az alacsonyfrekvenciás mágneses tér ellen a legjobb védekezés a megfelelően nagy védőtávolság tartása. Bázisállomások esetén, Magyarországon érvényben lévő egészségügyi határértékek: 900 MHz µw/m MHz µW/m 2. A határértékek megállapításakor a különböző kutatási eredményeket vették alapul. A frekvencia növekedésével a behatolási mélység csökken, ezért állapítottak meg két értéket. 154

155 Hulladékkezelés A városban a közszolgáltatás keretén belül a hulladékok begyűjtéséről, a Mezőkövesdi VG Zrt. (Mezőkövesd, Dózsa György út 2.) az NHSZ Tisza Nonprofit Kft. alvállalkozójaként gondoskodik. A VG ZRt. a hulladékot a településen található átrakó állomásra szállítja. Itt a beszállított hulladékot szállítókonténerekbe tömörítik, majd az NHSZ Tisza Nonprofit Kft. közúton szállítja tovább a tiszafüredi lerakóba. A begyűjtött hulladék október 31-ig Mezőkövesd város külterületén a Határlápa dűlőben lévő hulladéklerakóra került ártalmatlanításra. A Mezőkövesdi VG Zrt. által üzemeltett mezőkövesdi régi hulladék lerakó rekultivációja befejeződött, ezért a zöld és építési bontási hulladék elhelyezésére július 1-től nincs lehetőség, azokat az Egri lerakóba szállítják. A Lövői út 33. szám alatt található a vashulladék gyűjtő telep. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, az Önkormányzat Környezeti Fenntarthatósági Terve tartalmazza. A településen működő vállalkozások üzemeléséből elvileg nem keletkezik számottevő mennyiségű veszélyes hulladék. A lakosságnál keletkező kommunális hulladék szelektív gyűjtésére lehetőséget nyújtó hulladékgyűjtő szigetek, valamint begyűjtő járatok ellenére az eddigi tapasztalatok alapján a hulladékok szelektív gyűjtésének hatékonysága a lakosság körében nem hatékony Vizuális környezetterhelés A vizsgálatok irreverzibilis vizuális konfliktust nem tártak fel. A tartós konfliktusok közé sorolhatók a roncsolt, felhagyott területek (elsősorban majorsági területek) és elhagyott külterületi lakó épületek okozta konfliktusok. A település belterületének utcaképét esztétikailag negatívan befolyásolja az elektromos légkábelek, telefonkábelek jelenlegi megjelenése. Javasoljuk, hogy a szolgáltatókkal a várható hálózatfejlesztések eredményeként a jövőben légkábel hálózat egy részét térszín alatt alakítsák ki. Ez egyrészt esztétikailag elfogadhatóbb állapotot eredményez, másrészt az átvonuló madarak védelmét szolgálhatja. A városi zöldfelületek és azok kapcsolati hiánya, térségi szinten a zöldfolyosó hálózat hiányosságai (védő- és takarófásítások hiányai) egyaránt okoznak vizuális konfliktusokat Árvízvédelem A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról alapján Mezőkövesdet B csoportba közepesen veszélyezettet kategóriába sorolja. Mezőkövesd, mint a Tisza vízgyűjtőjén elhelyezkedő, jellemzően déli lejtésű település, a vízgyűjtőről (a Bükkről) lefolyó vizek átfutnának a város épített környezetén. A domborzati adottságok rész vízgyűjtőkre osztják a települést, a rész vízgyűjtőkből a vizeket a patakok (Kánya, Hór) vezetik le. A település beépített területének korábban természetesen kialakult védelme az északi, a magasabban fekvő területekről lefutó vizek ellen nem volt. A városon belül a Hór pataknak korábban több mellékága volt, ezek vízelvezető funkciói mára csökkentek, többet közülük feltöltöttek, megszüntettek. A vízfolyásokon a Bükkből levonuló, főleg tavaszi áradásai korábban sok gondot okoztak a településen, ezért a településtől északra, a Hór patak völgyében víztározót létesítettek, amellyel a nagyobb záporok hirtelen levonuló nagy vízmennyiségeit ott visszatartják, így a település beépített részeit megvédik. Korábban jelentős problémát okozott a külterületekről a beépített részekre északi irányból lefolyó vízmennyiség. Ezt a problémát a már említett művi beavatkozás, a 3. számú főút északi elkerülő szakaszának megépítése elhárította, az út védelmét is biztosító északi oldali árokrendszer, övárokként megvédi a település beépített részeit. Az érintett térségben, a korábbi években és napjainkban az árvíz mellett komoly problémát okoz a lefo- 155

156 lyástalan területeken nagyobb esőzések, vagy tavaszi hóolvadások idején visszamaradó belvíz. Hatványozottan jelentkezik ez a probléma olyan esetben, amikor a belvízveszélyes időszak egybeesik a vízfolyások magas vízállásaival Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A település viszonylag kiépített, jól működő kommunális, műszaki infrastruktúrával rendelkezik, azonban a lakosság komfort érzetének, életminőségének javítása, valamint a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi célok elérése érdekében van még javítani és korszerűsíteni a kommunális infrastruktúra rendszerein van még teendő. A hulladék kezelés megelőzése a legmagasabb rangú környezeti célkitűzés a hulladék hierarchiában. A szempont célja, hogy nagy figyelmet fordítsunk a hulladékok keletkezésének megelőzésére. A hulladék keletkezését gondos beszerzésekkel és folyamattervezéssel kell elsősorban megelőzni. Ahol lehet, rendszeren belüli, anyaghasznosítási lehetőségeket kell keresni. 156

157 1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM A település jelenlegi úthálózata olyan paraméterekkel rendelkezik, amely alkalmas tűzoltó járművek, valamint műszaki mentést végző gépjárművek közlekedésére. Az útszélesség, gyalogos közlekedés kialakítása rendszerezik az egyes közlekedési útvonalakat, segítik a tűzoltójárművek közlekedését. Az építmények megfelelő közúti kapcsolata biztosított, az úthálózat megfelel az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak. A településrendezési terv az érvényes törvények, rendeletek, MSZ és ágazati szabványok figyelembe vételével készült el, melyeknek az előírásait betartja. A tűztávolság betartására, a tűzoltás eszközeivel a létesítmények megközelítésére az OTÉK előírásait megtartva a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó pontjaiban tesz kötelező intézkedéseket. Az övezeten belüli építményekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat az építési engedélyesési eljárások során kell konkrétan meghatározni és betartani. (pld. A tűzállósági fokozat, tűzveszélyességi osztályba sorolás, tűztávolság, tűzszakasz, oltás módja, oltóvíz, oltókészülék, nyomás, menekülési út) Építésföldtani korlátok Mezőkövesd igazgatási területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli területén helyezkedik el, mely az Észak-Alföldi hordalékkúp síkság nagytáj, a Borsod-Mezőség kistáján fekszik. A kistáj 90 és 153 m közötti tengerszint feletti magasságú. Enyhén dél felé lejtő gyenge átlagos reliefű, a Bükkből érkező patakok hordalékkúp síksága, északi pereme az alacsony dombháti hátak, lejtők, középső része a hullámos síkság, legnagyobb területű déli egységes pedig az alacsony, ármentes síkság topográfiai domborzattípusba sorolható. A településen a harmonikus tájhasználat a jellemző, a táji adottságoknak megfelelően használják a területeket, a táj használatát korlátozó tényezők közül az ökológiai hálózaton belül az ökológiai folyosó és puffer zónája használatukban kötöttségekkel rendelkeznek Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Mezőkövesden mélyművelésű bányák nem működnek, aláfejtett területek nincsenek. A működő bányák külfejtéses művelési móddal dolgoznak. Bányaterületek 157

158 Magyar Földtani és Bányászati Hivatal bányászati jogra meghirdetett bányatelkei Csúszás-, süllyedésveszélyes területek A település közigazgatási területe nem érintett csúszásveszélyes területekkel. A település nem érintett. 158

159 Földrengés veszélyeztetett területei Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe a valószínűségi módszer alapján készült. A szeizmicitás alapján kijelölt forrászónák földrengés-aktivitásának statisztikus jellemzői mellett figyelembe veszik a bizonytalansági tényezőket, az alapkőzetet, valamint a talajvízszint helyzetét. Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe Forrás: Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Forrás: Mezőkövesd igazgatási területét a Bükkből eredő számos patak szeli át vagy érinti, és igyekeznek a vízgyűjtő Eger csatornába. Legjelentősebbek a területet közel É-D-i irányban átszelő Kánya patak, a Hór-patak, mely a város déli határa alatt folyik a Kánya patakba. A Tardi patak ÉK-en szeli át az igazgatási területet, míg az Ostoros patak nyugat felől határolja. A patakok állandó vízfolyások, de változó vízjárásúak. Árvizek főleg nyár elején fordulnak elő. Hevességüket a Bükk-hegység karsztos tározása tompítja. A nyár második felétől a patakok kis vízhozamúak. A vízminőség III. osztályú. 159

160 Belvízveszélyes területek A település közigazgatási területének fele belvízzel veszélyeztetett terület. Az érintett terület a vasútvonaltól délre található. A mesterséges töltést is ez látja el Mély fekvésű területek Forrás: B.-A.-Z. Megye TRT. Mély fekvésű területek azonosak a belvízveszélyes területekkel Árvíz és belvízvédelem Árvíz és belvízvédelem készültségi fokozatainak jelentését, valamint az egyes készültségi fokozatok során elvégzendő feladatokat a jogszabályban leírtak alapján kell elvégezni. Jelenleg hatályos jogszabály a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet, amely rendelkezik az árvíz- és a belvízvédekezésről. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a térségben több jelentős méretű árvíz-, valamint belvízveszély alakult ki. Ezen kívül néhány esetben előfordult kisebb-nagyobb ökológiai, környezeti károsodással járó felszínvíz-szennyezés, amely legtöbb esetben a vízgyűjtőn folytatott emberi tevékenységekből származott. Az érintett térségben, a korábbi években és napjainkban is komoly problémát okoz a területeken lévő nagyobb esőzések miatti árvíz, vagy a tavaszi hóolvadások idején visszamaradó belvíz. Hatványozottan jelentkezik ez a probléma olyan esetben, amikor a belvízveszélyes időszak egybeesik a vízfolyások magas vízállásaival. 160

161 Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok Nem ismeretes egyéb olyan földtani tényező, amely számottevően hátrányosan befolyásolhatná a településen történő beavatkozásokat. Magas vízállású területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálattal kell az igénybevetett talaj állapotát, az építés feltételeit tisztázni. A település nem érintett. A település nem érintett Mélységi, magassági korlátozások Mélységi korlátozásokról a helyi építési szabályzat nem rendelkezik, az éppen érvényben lévő jogszabályok a mértékadóak. A helyi építési szabályzat alapján a legmagasabb építménymagassággal ren- 161

162 delkező épületeket egy különleges funkcionális övezeten lehet elhelyezni, ahol a maximális magasság 30 m lehet. Egyéb magassági korlátozás: Hész 7. (5) Energiatermelési célú szélerőmű, szélturbina csak külterületen, ezen belül csak mezőgazdasági területen vagy birtokközpontokon illetve ipari rendeltetési zónában helyezhető el, az alábbi feltételekkel: 1. A belterülettől és az országos természeti védettségű területektől legalább 500 méter, beépítésre szánt területtől, lakóépülettől és a közigazgatási határtól legalább 500 méter, országos út és közforgalmú vasút telekhatárától legalább 150 m távolságra helyezhetők el. 2. Az építmények magassága legfeljebb 100 m lehet. Hész 29. (13) 2. A K 1.1 Országos kereskedelmi repülőtér övezete Az övezetben elhelyezhető épületek, funkciók: a) A repülőtér üzemeléséhez és üzemeltetéséhez szükséges épületek; b) Mindenfajta a repülőtér üzemelésével összeegyeztethető gazdasági tevékenységi célú épületek, amely sem önmagában, sem összességében a környezetére nem gyakorol jogszabályban meghatározott határérték feletti terhelést; c) Szolgálati lakások; d) Parkolóház, üzemanyagtöltő állomás; e) A repülőtérhez kapcsolódó oktatási épületek; f) A repülőtér üzemeltetéséhez kapcsolódó egészségügyi funkciók elhelyezésére szolgáló épületek. Az övezetben nem helyezhető el: a) Lakások; b) Üdülők és hétégi házak; c) Állattartó épületek a terület és a repülés biztonságát szolgáló állatok elhelyezésének kivételével; d) A reptérhez nem kapcsolódó egészségügyi, nevelési, oktatási intézmények; e) Szociális otthon, pihenő, alkotó célú intézmények A területen belüli közlekedési hálózatot közforgalom elől el nem zártnak kell minősíteni. Telekalakítás és építési engedélyezési eljárás során a közlekedési hálózathoz kapcsolódó telek vagy telekrész közterületi kapcsolatnak minősíthető. Az építménymagasságot a terület egyes részein a légügyi hatóság korlátozhatja Tevékenységből adódó korlátozások A telkekre vonatkozó korlátozásokat a helyi építési szabályzat taglalja. Tevékenységből adódó korlátozásról nem beszélhetünk. 162

163 1.19. ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY Forrás: BAZ Megye MTrT 3.8.sz. melléklet A település közigazgatási területén az alábbi megkutatott ipari készlettel rendelkező nyersanyaglelőhelyeket tartják nyilván: , , kódszámokon Mezőkövesd, Gazdaszomorító-dűlő, Felső terület, Mezőkövesd Halom-oldal dűlő Középső terület, Mezőkövesd, Halom-domb, Alsó terület elnevezéssel, homokos kavics, a Miskolci Bányakapitányság által 6287/2002. számon módosított Mezőkövesd I.-kavics védőnevű bányatelekkel lefedve, kezelője a GEATEAM Kutatási és Vállalkozási Kft., Eger , kódszámokon Mezőkövesd DNY-i, ÉK-i terület elnevezéssel, a Miskolci Bányakapitányság 546/2000. számú határozata alapján Mezőkövesd II.- homok, kavics védőnevű bányatelekkel lefedve, kezelője a MÉSZKŐ és DOLOMIT Kőbányászati és Ásványfeldolgozó Kft., Székesfehérvár. A fentiek mellett a közigazgatási területen talajjavító nyersanyaglelőhelyek (digóföld) is ismeretesek. A város kiemelkedő földtani-balneológiai értékét képezik a Zsóry-fürdőt tápláló hévizes fúrások. A fürdő kiépítésének alapját egy ben létesített szénhidrogénkutató fúrás adja, melyben földgáz helyett szénsavas karsztvíz jelentkezett. A 60-as években előtérbe került a fürdő fejlesztése, melynek köszönhetően újabb fúrásokat mélyítettek, ennek egy része jelenleg is üzemben van. A mezőkövesdi termálvizek hazánk legnagyobb kéntartalmú gyógyvizei közé tartoznak. 163

164 1.20. VÁROSI KLÍMA Napjainkban az emberiség mintegy felét érintik a mesterségesen létrehozott városi környezet terhelései: a környezetszennyezés, a zaj, a felfokozott élettempóval együtt járó stressz és nem utolsó sorban a városi légtér a természetes környezethez képest megváltozott fizikai paraméterei. A városokban fellelhető mikroklímák tarka mozaikszerűségükkel tűnnek ki. Az utcák, terek, parkok és udvarok mind sajátos éghajlattal rendelkeznek, amelyekben azonban közös vonások is vannak. Ezek a közös vonások éppen a lokális (helyi) éghajlat, a városklíma keretében jutnak kifejezésre. Az egyedi, városi klíma létrejöttének alapja az emberi tevékenység, melynek hatására a különböző éghajlati elemek jelentősen módosulhatnak a települést övező természetes környezethez képest. E változások nem függetlenek egymástól, hanem szoros ok-okozati összefüggésben állnak. Az egész folyamat kiindulópontja az emberi tevékenység, melynek hatására sajátos, mesterséges felszín jön létre. Ennek jellemzője az, hogy igen változatos, kis területen belül hirtelen módosulhat, a különféle éghajlati paramétereket pedig jelentősen befolyásolja. A városban lehulló csapadék a mesterséges, nem vízáteresztő felszíneknek és a csapadékelvezető csatornahálózatnak köszönhetően nagyon gyorsan lefolyik, így a városban a párolgás rövidebb ideig tart és kisebb mértékű, mint a városkörnyéki területeken. Ezáltal a városban a relatív nedvességtartalom is kisebb lesz. A felszín másik fontos hatása a sugárzási paraméterek módosulásában nyilvánul meg. Azt, hogy egy adott felszín a ráeső napsugárzást milyen mértékben nyeli el, illetve veri vissza, a felszín tulajdonságai döntően meghatározzák. A változatos felszín, a nagyobb érdesség miatt a város felett nagyobb a súrlódás, ami a szélsebesség csökkenéséhez és a turbulencia fokozódásához vezet. 164

165 A város klímáját alapvetően befolyásoló geomorfológiai képződmény nincs, a település közvetlen környezete, egybefüggő erdősült területektől és nagykiterjedésű vízfelületektől is mentes. Az alapvetően érvényesülő kontinentális éghajlat az elhelyezkedésből adódik. Az ország mérsékelten száraz területének zónájához tartozik a település. A település zöldfelületei klímahatás szempontból nem jelentősek. A fásított közterületek nem összefüggőek, rendszert nem alkotnak, kiterjedésük lokális, mikrokörnyezeti hatást tudnak csak kifejteni. A jelentősebb zöldfelülettel rendelkező intézmények elszigeteltek. Mezőkövesd a mérsékelten meleg száraz éghajlati klíma területén helyezkedik el. Klimatikus viszonyok eloszlása Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 165

166 Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet >25 C) az es időszakban Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 166

167 2. Helyzetelemzés 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Mezőkövesd város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Helyzetfeltárása komplex módon valósult meg, azaz a különböző forrásokból (TeIR adatbázis, KSH adatok, Önkormányzati adatszolgáltatás, stb) begyűjtött adatok elemzése, az adatok mögött álló valóság feltárása érdekében a vonatkozó fejezetekben megtörtént. A városi helyzetelemzés célja, hogy város jövőjét, fejlesztési irányait meghatározó hatóerőket, a hatóerők egymásra hatását feltárjuk, hogy a későbbiekben meghatározhatóak legyenek a főbb beavatkozási pontok, stratégiák. A hatóerők elemzésére SWOT-analízist alkalmaztunk, melynek célja a meghatározott cél elérésének érdekében fontos belső és külső tényezők, illetve adottságok (SWOT faktorok) azonosítása. Az elemzés maga ugyan nem hívja fel a figyelmet arra, hogy melyek a stratégiailag fontos kérdések, illetve nem kínál választ arra, hogyan dolgozzuk ki a stratégiát, viszont abban segít, hogy észrevegyük, mely erősségek szolgálnak a hatékony stratégia alapjául, illetve hogyan használjuk ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogyan küzdjük le, vagy hogyan minimalizáljuk a gyengeségeket és a veszélyeket. Demográfia és népesség A településre a népességszám csökkenése jellemző, amely a természetes fogyással, és az elvándorlással van összefüggésben. A három fő korcsoport közül (gyermekkorúak, aktív korúak, időskorúak) a népességvesztés jelentős részét a 0-14 éves korúak szenvedték el, azaz a lakosságszám csökkenése a drasztikusan csökkenő gyermekszámmal magyarázható leginkább. Emellett reális veszélyként jelentkezik az idősödés, azaz az idősek arányának a lakónépességen belüli oly mértékű megnövekedése, amely egyrészt a lezárult reprodukciós időszakuk követeztében már nem szolgálhat alapjául a későbbi népességnövekedésnek és a trendek megfordításának, részben inaktivitásukból, romló egészségi állapotukból, valamint az önmagukat teljes mértékben ellátni nem képes idősek számának törvényszerű növekedéséből ellátásuk feladatként, valamint előteremtendő költségként fog megjelenni. A vándorlási egyenleg (VE) és a természetes szaporodás (TSZ) viszonya szerint Mezőkövesd a demográfiai szempontból jellemzően az erodáló térségek közé tartozik. Képzettség A város lakosságára jellemző képzettségi mutatók az elmúlt időszakban javultak, csökkent a maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a keresőképes korú lakosságon belül, valamint nőtt az érettségivel és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A képzettségi szint javulása hosszú távon akkor jelenthet bázist a város számára, ha magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők számára megfelelő munkalehetőséget tud nyújtani. A város jó oktatási potenciállal rendelkezik, mind a kötelezően ellátandó alapfokú oktatás, és az önként vállat középfokú oktatás viszonylatában. A Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola a nyelvi előkészítővel, a szakközép iskolai képzés közgazdasági, egyéb szolgáltatások szakmacsoport oktatásával várja a fiatalokat. A Zempléni TISZK tagjaként felnőttképzés keretében logisztikai ügyintéző és utazási ügyintéző képzés folyik. A Széchenyi István Szakképző Iskola három szakmacsoportban (gépészet, informatika, kereskedelemmarketing) szakközépiskolai képzést folytat. Szakiskolai képzést az alábbi szakmákban indít: bútorasztalos, gépi forgácsoló, géplakatos, élelmiszer- és vegyi áru eladó, mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító, női szabó, központi fűtés- és csőhálózat-szerelő, villanyszerelő, kőműves. Az érettségire épülő 167

168 szakképzés során 3 szakmát sajátíthatnak el a tanulók (autószerelő /gépjárművillamosság-szerelő/, kereskedő, gazdasági informatikus). Az iskolai eddig is prioritásként kezelte, hogy a Mezőkövesden működő cégek szakemberigényéhez megfelelő munkavállalókat tudjon kibocsátani. A képzett munkaerő településen tartásához nagyon fontos, hogy a jövőben is igazodjon a képzés szerkezete a városban és vonzáskörzetében működő gazdálkodó szervezetek igényeihez. A városban felsőoktatási intézmény nem működik. Foglalkoztatottság Az aktív korú lakosságon belül a foglalkoztatottak aránya nőtt, a városi adatok 2011-ben (58,6%) kedvezőbb képet mutatnak, mint a járási (53,6%) és országos (57,9%) arányok. A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetételében jelentős változás, hogy a diplomával rendelkezők aránya majdnem megkétszereződött, a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya jelentősen javult, ezen belül a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek aránya egyenletes maradt, viszont az érettségizettek száma 13 év alatt megduplázódott. Ez azt jelenti, hogy a magasabban kvalifikált munkaerő helyben nem talál a végzettségének megfelelő munkát. Jövedelmi viszonyok, életminőség A jövedelmi helyzet szorosan összefügg a foglalkoztatottsággal. A jövedelmi viszonyok, a jövedelmi egyenlőtlenségek feltárása során nemcsak a foglalkoztatottak munkabérét, jövedelmét (vagy annak nem létét), az adózók számát kell vizsgálni, hanem a lakosság transzferekből (nyugdíjból és szociális ellátásból) származó bevételét is. A száz lakosra jutó adófizetők számát és az egy laksora jutó nettó belföldi jövedelem mértékét tekintve - a statisztikai adatok tükrében - Mezőkövesd jó helyzetben van, ezen a téren Mezőkövesd örvendetes fejlődést tudhat maga mögött. A szegényebb rétegek jövedelmi viszonyainak romlását mutatja, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek és rendszeres szociális segélyezettek számában folyamatos növekmény mutatható ki. A transzferjövedelmekből élők száma és aránya az utóbbi néhány évben csökkent, ez azonban nem a gazdaság és a munkaerő-piac fejlődésének köszönhető, hanem a nagyszabású közmunkaprogramnak, amely felszívta a korábbi rendszeres szociális segélyezettek egy részét. A változás egyértelmű pozitívumai mellett (munkajövedelem!) meg kell említeni, hogy a közmunkával szerezhető jövedelem alacsony mértéke, illetve a közmunka időbeli korlátozottsága miatt az transzferjövedelmek bővülő szerepével kimutatott szociális probléma-komplexum növekedése, mélyülése nem fordult meg, csupán más adatok mögé rejtőzött. (Ez jól nyomon követhető az önkormányzat segélyezésre fordított kiadásai között, míg a segélyek mértéke összegszerűen csökkent, a foglalkoztatási programok költsége nőtt!) Lakásállomány A településen 7544 épület található, melyből 7465 magántulajdonban van, 46 épület az önkormányzaté, és 33 épület más intézmény vagy szervezet tulajdonát képezi. A városban meghatározóak a családi házak. A városon belül több részen található egy-egy tömbben kisvárosi karaktert tükröző többszintes társasház, lakótelepek többlakásos épületeinek is több fajtáját találhatjuk meg, a 4 szintes kockaházaktól a kétszintes sorházakon át a legfiatalabb magastetős, színes homlokzatú többszintes épületekig óta az újonnan épített lakások száma lecsökkent. 168

169 Kulturális adottságok turizmus Mezőkövesdet a világörökségi matyó népművészet és a nagy múltú Zsóry-fürdő miatt az országos, sőt nemzetközi hírű turisztikai desztinációk közé sorolhatjuk. A város turizmusának felkarolását és fejlesztését az 1999-ben megalakult Matyóföldi Idegenforgalmi Egyesület is végzi. Az egyesület célja a turizmusban érdekelt szolgáltatók összefogása, a város turisztikai fejlődésének fellendítése től az alapszabály módosításával, a tagság összetételének megváltozásával és a tagdíjrendszer átalakításával az egyesület Helyi TDM szervezetként működik tovább. A fürdő fejlesztése az 1970-es évek óta folyamatos, a fürdőt élménymedencékkel, úszómedencékkel, és a gyógyászati kezelések bővítésével folyamatosan fejlesztik. A 21 medencével rendelkező fürdőben a szórakozást, felfrissülést kör- és hullámmedence, élményelemekkel gazdagított felnőtt- és gyermekmedencék szolgálják. Az egész évben nyitva tartó fedett fürdőben 3 különböző hőfokú gyógymedence, uszoda és gyógyászati részleg áll a vendégek rendelkezésére. A Zsóry-fürdő szolgálja ki 1986 óta a 2006-ban közel kétszáz ágyassá bővített Rehabilitációs Központ balneológiai kezelésre beutalt betegeit is. Ez egyben Kelet-Magyarország legnagyobb mozgásszervi és reumatológiai egészségügyi intézménye. A medencekínálatából jelenleg még hiányzik a gyerekes családok által télen is igénybe vehető fedett élménymedence, melynek építése már folyamatban van. Az új medencébe csúszda, csészefürdő, sodrófolyosó, masszázselemek kerülnek beépítésre. Szintén a jelenleg folyó fejlesztés részeként hamarosan megvalósul a közvilágítás rekonstrukciója, a térburkolatok cseréje, sportpályák kialakítása, valamint a régi C épület átalakításával kulturált vendéglátóegységek jönnek létre. Hamarosan elkészül a beléptető rendszer is mellyel a wellness, élmény és strand funkciók szétválaszthatók lesznek. A város számos látnivalót kínál az arra látogatóknak, amit javasolt gyalogos sétaútvonalra fűzött fel. A séta a belvárosi Szent László térről indul, és sorba veszi a műemlék jellegű épületeket, templomokat, múzeumokat és kiállításokat. A városban található a megye egyik leglátogatottabb múzeuma, a Matyó Múzeum, mely 2006-ban elnyerte az Év Múzeuma címet. A város központjában található Hadas városrész hangulatos utcáiban több ódon parasztház bújik meg. A látogatók elleshetik a fazekas mesterség fortélyait, megtekinthetik a bútorfestő, mézeskalácsos, szövő, festő, tűzzománcos és hímző alkotóházakat. A Hadas városrész eredeti hangulatának visszaállítása, megőrzése érdekében az önkormányzat az elmúlt években több pályázatot nyújtott be, melyek eddig sajnos nem jártak sikerrel. A város turisztikai vendégforgalma mind a látogatószámot, mind az eltöltött vendégéjszakák számát tekintve folyamatos növekedést mutat az elmúlt évek során. Humán infrastruktúra A település infrastrukturális ellátottsága mind az épületállomány minősége, mind a benne folyó szolgáltatás színvonala alapján jónak mondható. Az elmúlt pályázati ciklusban a város törekedett arra, hogy az általa működtetett intézmények korszerűsítése megtörténjen (kapacitásbővítés, energetikai korszerűsítés, akadálymentesítés, szervezetfejlesztés). Az egészségügyi ellátást vállalkozó háziorvosok, fogorvosok, valamint a védőnők biztosítják. Az önkormányzat által elvállalt lakossági szolgáltatás a szakorvosi ellátás. A város saját lakosságán túl biztosítja a vonzáskörzetébe tartozó mintegy 50 ezer fő ellátását is. 169

170 A városban a szociális ellátás szervezése a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális- és Gyermekjóléti Szolgálat feladata. Az idősek száma egyre növekszik a városban, emiatt a városvezetésnek gondolnia kell arra, hogy az idősellátás minél szélesebb körű igényeket ki tudjon elégíteni,a szolgáltatás minősége járuljon hozzá a méltó öregkorhoz megéléséhez. Gazdaság-gazdaságfejlesztés Mezőkövesd gazdaságfejlesztési céljait a város gazdasági adottságai, a város gazdasági-földrajzi kapcsolatai (térségi erők, megyei fejlesztések, országos beavatkozások), valamint az itt élők vállalkozó kedve, értékőrző és értékteremtő képessége határozza meg. A város fő gazdasági profilját az ipari termelés és turisztikai szolgáltatások határozzák meg. A városban nagy számban vannak jelen a külföldi érdekeltségű vállalkozások, emellett ugyanolyan nagy szereppel bírnak a hazai tulajdonú vállalkozások. Az elmúlt támogatási időszakban ( ) mind a kisebb, mind a nagyobb vállalkozások nagy tőkebefektetést igénylő beruházásokat hajtottak végre, tartalmukat tekintve telephelyfejlesztést, technológiai fejlesztést, munkahelyteremtő beruházásokat. Emellett szerepet kapott a minőségi szálláshelyek kialakítása, a szolgáltatásfejlesztés, és a munkaerő képzési is. A vállalkozások száma évről évre növekszik, méretüket tekintve fontos kihangsúlyozni, hogy a kisvállalkozások mellett megtalálhatók a közép és nagyvállalkozások is, akik jelentősen hozzájárulnak a település és a térség foglalkoztatásához. A város turisztikai célú beruházásai tudatos tervezésen alapulnak. Erre kitűnő példa a matyó hagyományok és építészeti értékek megőrzése, mind a gyógyvízre alapuló fürdőkultúra. A városban a turizmusfejlesztést TDM szervezet fogja össze. Önkormányzati feladatellátás A városban az önkormányzat tulajdonában lévő és önkormányzat által működtetett épületek energetikai korszerűsítése folyamatos. Az épületek energetikai korszerűsítése során alternatív energetikai rendszerek a város esetében a napenergia kihasználása jellemző kiépítésére is sor került. A működtetési költségek racionalizálása érdekében a városban az intézmények átalakítása folyamatosan megtörtént, az önkormányzat az intézményfenntartással kapcsolatos feladatait az önkormányzat által létrehozott költségvetési szerve látja el, a Mezőkövesdi Városgondnokság. 170

171 SWOT analízis Erősségek A város a kistérség természetes gazdaságikulturális központja, térségi jelentőségű közlekedési csomópont, autópálya közelsége A város gazdálkodásának stabilitása Fejlett gazdasági zóna, kedvező gazdaságföldrajzi adottságok, hagyományok Helyi nagyobb vállalkozások nyitottak a fejlesztésekre, pályázatbevonzó képességük van Kis- és mikro-vállalkozások nagy száma jelzi a helyiek magas vállalkozó kedvét Közép- és nagyvállalkozások jelenléte, foglalkoztatásban betöltött szerepük Közoktatás helyzete mind alapfokon, mind középfokon kedvező, felsőoktatási intézmények földrajzilag könnyen elérhetőek Jó színvonalú és teljes körű az egészségügyi és a szociális ellátás Gyengeségek Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedő helyi társadalom, alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg A munkaerő-kereslet és munkaerő-kínálat nincs átfedésben egymással, munkanélküliség megléte Inaktívak magas aránya, számuk növekedése A gazdaság szerkezete érzékeny, beszállítói kiszolgáltatottság Csapadékcsatorna-hálózat kiépítettsége nem teljes körű Elszórt ipari területek Néhány idegenforgalmi nevezetesség felújításra szorul Az idegenforgalmi nevezetességek helyéről tájékoztató információs rendszer hiánya Közmű ellátottság - folyamatos fejlesztések jellemzőek Népművészeti hagyományok, matyó kultúra, népi iparművészek és hagyományőrző csoportok aktivitása Építészeti érték, Hadas városrész, műemlék épületek Gyógyvíz, gyógyfürdő, ehhez kapcsolódó fejlesztések Minőségi szálláshelyek, turisztikai szolgáltatások jelen vannak Szervezett turisztikai fejlesztések, TDM szervezet Civil szervezetek jelenléte, hagyományőrző- és teremtő rendezvények, színes kulturális élet A as uniós tervezési ciklusban a város számos nagyberuházást, fejlesztést tudott megvalósítani 171

172 Lehetőségek Logisztikai szerepkör erősítése, repülőtér hasznosítása Vállalkozások fejlesztési kapacitása megmarad, további fejlesztések Vállalkozói beszállítói hálózat erősítése Vállalkozásösztönzés, gazdaságfejlesztési tevékenység kiterjesztése Vállalkozásösztönzés, innovációs képesség javítása Veszélyek Szegregátum kiterjedése, új szegregátumok kialakulása A város szociális terhei nőnek A negatív vándorlási egyenleg erősödik Marginális helyzetben élők problémái erősödnek Turisztikai szokások megváltoznak, az érdeklődés csökken a város iránt Tőkebefektetések elmaradása Helyi munkaerőre alapozott vállalkozások bevonzása Az iskolák képzési struktúrája piackövető, fiatalok településen maradásának támogatása (jövőkép) Szociális gazdaság fejlesztése Turisztikai potenciál erősítése, komplex turisztikai termékkínálat fejlesztése A településen eltöltött vendégéjszakák számának növelése Egész évben jól kihasználható fürdőhely Hadas városrész fejlesztése Civil szervezetek pályázatbevonzó képessége Európai Uniós források bevonása Szegregátumban élők életminőségének javítása, szolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése/elősegítése 172

173 3. HELYZETÉRTÉKELÕ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A fejezet célja a tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a településveszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével A folyamatok értékelése A fejezetben a helyzetfeltárás strukturális logikáját részben megtartva az egyes területeken tetten érhető pozitív, illetve negatív folyamatok kiemelése történik meg. A kívánatos állapot meghatározása a fejlesztési stratégia megalkotását támogatja. Mezőkövesd területi szerepe pozitív negatív kívánatos állapot Egy kisebb térség meghatározó települése, amely rendelkezik más települések lakosságát is ellátó, városi funkciót jelentő intézménnyel vagy valamilyen speciális funkcióval Nem tárható fel. A város munkaerő-piaci jelentősége kiterjed a járás határain túlra. Erősödő kapcsolat a Miskolccal és Egerrel. Demográfiai helyzet pozitív negatív kívánatos állapot Az országos migrációs trendeket alulmúló elvándorlás tapasztalható, a fiatalok ragaszkodnak a településhez Gyermekszám csökkenése Elöregedés A város lakossága továbbra is talál perspektívát a településen. Az elöregedés trendje lelassul, majd megfordul. A város népességvonzó ereje nő, különösen a szakképzett aktív korúak számára. Szociális és munkaerő-piaci helyzet pozitív negatív kívánatos állapot Nagyszámú, jól prosperáló munkaáltató biztosít megélhetését a város lakosságának A munkaerő-piac a szakképzettek számára biztosít munkát (magasabb gazdasági hozzáadott érték) A település szociális szolgáltatásai fejlettek Az iskolarendszer többszintű Kialakult szegregátum van, jelen vannak veszélyeztetett területek A munkanélküliségi mutatók negatív irányba változtak Az elöregedő társadalom egyre nagyobb terheket ró a szociális ellátásra A képzetlenek és alulképzettek száma tovább csökken A munkanélküliség csökken Az egyéb ellátotti csoportok (idősek, fogyatékkal élők) ellátásának színvonala tovább nő, a szolgáltatásokkal való lefedettségük javul 173

174 A település a szegregátumok kialakulását vissza tudja fordítani. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok pozitív A településen jelenleg nincs aktív konfliktus A szegregátumok léte és a halmozottan hátrányos helyzetűekre jellemző szelektív munkanélküliség társadalmi szakadékot jelez, amely halmozódó ellentéteket negatív generálhat Vagyon elleni bűncselekmények számában megmutatkozik a vagyoni különbségek hatása kívánatos Egy szolidáris, a különböző csoportok erőforrásait mobilizálni képes helyi társadalom állapot kialakítása. Települési identitás pozitív negatív kívánatos állapot Matyó hagyományok és kultúra települési öntudatképző ereje Sokszínű kulturális élet, hagyományőrzés A város kulturális és rekreációs vonzereje túlterjed a város, sőt az ország határain A város tudatos imázsfejlesztő és imázs-gondozó tevékenységet végez Aktív civil szerveződések, civil ernyőszervezetek összefogják a civil szervezetek munkáját (pl. TDM) Nem tárható fel A város a kívánatos állapotban van, de nem zárja ki a fejleszthetőségét Gazdaság pozitív negatív kívánatos állapot A városban külföldi és hazai tulajdonú, jól prosperáló vállalkozások vannak jelen A vállalkozói kedv magas A vállalkozások pályázatbevonzó képessége magas Turisztikai lehetőségek adottak, jól kihasználtak, és továbbfejleszthetőek A hozzáadott érték magas Fejlődési potenciál (ipari park fejlesztés, repülőtér) adott A munkanélküliség és a munkaerő-hiány egyszerre van jelen a településen Képzett illetve megfelelően képzett munkaerő hiánya A vállalkozások zöme a fémipar területén szerveződik (kvázi egyoldalú termelés) Beszállítói hálózat, szerepkör kiszolgáltatottsága A munkaerő kínálat és munkaerő kereslet közeledése A termelő szektor vertikuma szélesedik A KKV-k gazdasági környezet javul (ez alapvetően nem városi intézkedések függvénye) Együttműködés munkaerő-piaci szervezetekkel Helyi termékek piacra jutásának segítése Ipari területek infrastrukturális fejlesztése (barnamezős beruházások) Turisztikai potenciál megőrzése és fejlesztése, erősödés a versenytársakhoz képest 174

175 Közlekedés pozitív negatív kívánatos állapot A közlekedés-földrajzi adottságok kiválóak Infrastrukturális adottságok jók, és folyamatos fejlesztés jellemző Logisztikai szempontból előnyös helyzet Átmenő forgalom elvezetése, városközpont tehermentesítése A közlekedés negatív velejárói: szennyezés, balesetveszély, infrastruktúra fokozott elhasználódása Parkolási gondok A város központ további tehermentesítése (autóbusz pályaudvar) Környezetvédelmi szempontból előnyösebb közlekedési formák előnyben részesítése (kerékpárút, gyalogos sétány) Parkolási gondok enyhítése Összességében Mezőkövesd egy gyorsan fejlődő, erős gazdaságnak helyet biztosító település, amely az országosan jelentkező demográfiai és szociális problémák alól nem tudja magát kivonni (elöregedés, képzetlenek munkanélkülisége), de részlegesen ezen a téren is jobb helyzetben van (migráció, szociális intézmények), illetve javuló tendenciát mutat (képzetlenek számának csökkenése). A helyi kultúrával és természeti adottságokkal összefonódó szolgáltató szektor regionális szerepkörénél is erősebb helyzetbe hozza a várost A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A város adottságai ahogy az a helyzetfeltáró fejezetekből is kiderül - a hasonló nagyságú és szerepkörrel bíró településekhez képest kiválóak. Az elmúlt évek pályázati ciklusában mind a for-profit, mind a non-profit szektor pályázatbevonzó képességének köszönhetően a városban többszintű fejlesztések zajlottak. Mezőkövesd kiváló turisztikai potenciállal bíró település, ami részben a gyógyvízen, részben a Matyó kultúra és hagyomány ápolásán alapszik. A város lehetőségei ezen a területen szintén kiválóak, a fejlesztések ezen a területen is folyamatosak. Az adottságok maximális kihasználása megfelelő menedzsment, marketing és szolgáltatói hálózat működtetésével lehetséges. Ezen a területen számolni kell az esetlegesen megváltozó turisztikai szokásokkal. A város alkalmazkodóképessége azonban lehetővé teszi, hogy a turisztikai termékkínálatát az aktuálisan változó turisztikai igényekhez igazítsa A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírja, hogy koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni ban készült el a város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Az azóta eltelt évek a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások, illetve a as Európai Uniós költségvetés kapcsán kialakult új településfejlesztési szándék indokolja új stratégia és koncepció kidolgozását. A településfejlesztési koncepció elkészítésének a célja, hogy egy választási ciklusokon átívelő, széles társadalmi egyetértésen alapuló fejlődési irányt fogalmazzon meg Mezőkövesd számára. A koncepció szervesen kapcsolódik a megújításra került településszerkezeti és településrendezési tervhez így átfogóan érinti a város egészét, a lakosokat, a gazdasági szereplőket, civil és egyházi szervezeteket. 175

176 A településfejlesztési koncepció megjelöli azokat az irányokat, amely mentén a város hosszú távú fejlődése biztosítható, majd megjelöli azokat a pontokat akcióterületeket amelyek a hosszú távú fejlesztések érdekében beavatkozást igényelnek. A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készült. A megalapozó vizsgálat számszaki része a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisán, továbbá a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2011-es népszámlálási adatain és a tájékoztatási adatbázis területi adatain, valamint önkormányzati adatszolgáltatáson alapult. A megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró részének készítésekor figyelembe vettük a városra vonatkozó, jelenleg is érvényben lévő koncepciókat, fejlesztési terveket, stratégiákat. Az elemzésnél figyelembe vettük, hogy időközben számos változás történt az állami, ezen belül az önkormányzatok feladat ellátási felelősségi rendszerében. Az oktatásban, egészségügyben, magasabb szintű szociális ellátás nyújtásában meghatározó lett a kormányzati szerepvállalás. 176

177 3.2. Problématérkép/értéktérkép Mezőkövesd Város fejlett térségi, közigazgatási, oktatási és kulturális központ. Környezete környezeti ártalmaktól mentes, építészeti értékekben gazdag. Az Ipari Park jó földrajzi fekvésű és infrastruktúra helyzete is kedvező, mely a nemzetközi folyosó mellett található, valamint Kassa és Miskolc közelsége is meghatározó szerepű. Gazdasági helyzete a vállalkozások számának és nagyságának köszönhetően jó, turisztikai adottágai kiválóak. Infrastruktúra, környezeti tényezők Probléma eredete Gazdasági eredetű Beazonosított probléma Munkanélküliek száma növekvő A munkaerő-kereslet és munkaerő-kínálat nincs átfedésben egymással A gazdaság szerkezete érzékeny, beszállítói kiszolgáltatottság Néhány idegenforgalmi nevezetesség felújításra szorul Gyenge együttműködés a gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplők között Szakképzetlen munkaerő aránya magas Az önkormányzat jelenleg nem rendelkezik vállalkozásösztönzési programmal Az egyszintű vasúti és közúti kereszteződések forgalmi problémája Kihasználatlan és alulhasznosított épületek megléte Elszórt ipari területek Hulladékgazdálkodás problémái, szelektív hulladékgyűjtés hiánya Közmű ellátottság nem teljes körű (csapadékvíz elvezetésének részleges megoldása) Nem megfelelően kiépített kerékpárutak Az új építésű lakások alacsony száma Az üdülőterület építészeti megjelenése jellegtelen Közszolgáltatások elérhetősége Probléma hatásterülete Gazdaság Infra-truktúra Demográfiai, társadalmi problémák 177

178 Probléma eredete Demográfiai, társadalmi problémák Beazonosított probléma Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedő helyi társadalom Alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás Cigány lakosság tanulási és munkamotivációja alacsony Etnikai arányok eltolódása Inaktívak aránya, számuk növekedése Növekvő szociális kiadások Negatív vándorlási egyenleg Probléma hatásterülete Gazdaság Infrastruktúra Demográfiai, társadalmi problémák 178

179 hatásterülete Erősségek és kiaknázható lehetőségek Gazdaság Infrastruktúra Demográfiai, társadalmi Gazdasági eredetű Kedvező földrajzi fekvés, kedvező közlekedés-földrajzi kapcsolatok Jelentős gazdasági erejű külföldi tulajdonú cégek A településen fejlett gép-és alkatrészgyártás Működő ipari parkban befektetési kedvezmények nyújtása Potenciális, kihasználatlan munkaerő megléte a településen Kihasználatlan, ipari, kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenységre alkalmas ingatlan rendelkezésre áll Magas a vállalkozási kedv a településen, a vállalkozások pályázatbevonzó képessége erős Hagyományőrző- és teremtő rendezvények sokasága, színes kulturális élet, turisztikai vonzerő Tradicionális termékek, szolgáltatások előállítása és értékesítése Gazdasági profilhoz alkalmazkodó képzési struktúrával működő középfokú oktatási intézmények, munkaerő képzettsége növelhető Gyógyvíz, gyógyfürdő, ehhez kapcsolódó fejlesztések Egészségturizmus fejlődése Fejlett, régmúltra is támaszkodó turizmus Minőségi szálláshelyek, turisztikai szolgáltatások jelen vannak Szervezett turisztikai fejlesztések, TDM szervezet Szabadidős turizmus új formáinak megjelenése pl. a golf Lovasturizmus, és az ahhoz kapcsolódó gyógy- és lovaglás terápia Az önkormányzat stabil gazdálkodása 179

180 hatásterülete Erősségek és kiaknázható lehetőségek Gazdaság Infra- struktúra Demográfiai, társadalmi Infrastruktúra Demográfiai, társadalmi problémák Építészeti érték, Hadas városrész, műemlék épületek Kiépített egészségügyi infrastruktúra Bankok, biztosítók, utazási irodák és egyéb szolgáltatók megfelelő számban működnek Megfelelő kommunikációs infrastruktúra Szociális intézmények működésének színvonala Oktatási lehetőségek A település pályázatbevonzó képessége nagy Erős, agilis civil szervezetek megléte Magas színvonalú sportélet 180

181 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Az ITS területi és funkcionális alapú elemzése teljesen lefedi a város területét. Mezőkövesden a városközpont és a funkcionális alközpontok kijelölése, valamint a hátrányos társadalmi helyzetű lakosság városi átlagnál koncentráltabb jelenlétű területeinek a lehatárolása a településfejlesztési koncepció, a településrendezési/szabályozási tervek alapján és az ITS elkészítésekor végzett helyszíni és statisztikai elemzések eredményeit figyelembe véve készült el. Mezőkövesd tipikusan mezővárosi kisváros, melyben a teljes körűnek tekinthető városi funkció ellátottság érvényesül. Ezen funkciók rendelkezésre állása mellett azonban sem a város mérete, sem természetes és mesterségesen kiépített kapcsolatrendszere nem indokolja soha nem is indokolta önálló városi alközpontok, illetőleg az egyes városrészek közötti tényleges munkamegosztás kialakítását. Ily módon Mezőkövesd város városrészekre történő felosztásának nincs sem szakmai, sem gyakorlati alapja. Ez azt jelenti, hogy az ITS kidolgozása során Mezőkövesdet egy városnak/városrésznek tekintettük. A fejlesztési akcióterületek kijelölésére és bemutatására a stratégiai fejezetben kerül sor. 181

182 I. Központi belterület városrész A terület kijelölése Mezőkövesd Központi belterület városrészének a város hatályos településrendezési és szabályozási tervével összhangban megvalósuló, integrált és komplex megújítását hivatott megalapozni. A terület kijelölésére az alábbi szempontok alapján került sor: A terület kijelölése földrajzi-geográfiai adatok alapján lett körülhatárolva; A terület nagykiterjedésű, összefüggő belvárosi terület; Komplex, részletekben megtervezett településfejlesztési program része és egyben egyik kiemelt célterülete; Az I. Központi belterület Városrész Mezőkövesd Déli-HADAS városrészét és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó egyéb belterületi lakóterületek, a település belterületének nyugati, gazdasági területi része, a rehabilitációs célokat közvetlenül szolgáló városi területeket (Kavicsos-tó, Városi Sportcentrum) foglalja magába. Ez a területlehatárolás, további két területre bontható, a városközpontra, és annak környezetére. Az un. belvárosi telelepülésrész, mely terület a belvárosi részét, központját érintő, súlyos városi problémákkal küszködő településrész, amely területen: jellemzően nagyszámú hátrányos helyzetű ember él (nyugdíjasok, szegények, munkanélküliek száma magas nagy számú (10 % feletti) városi roma nemzetiség, jelentős részén leromlott a fizikai környezet, hiányosak a városi funkciók alacsony gazdasági aktivitás, kedvezőtlen demográfiai helyzet alacsony iskolázottság A terület az un. külvárosi rész, mely a város központját közvetlenül körülölelő, kertvárosias lakóterület településrészt jelenti. A területen az alábbiak a jellemzők: Jellemzően az aktív korú népesség lakókörnyezete; Jó állapotú fizikai környezet; Részben hiányosak a városi funkciók; Jó gazdasági aktivitás, kedvező demográfiai helyzet Relatíve magas iskolázottság; II. Zsóry üdülőövezet városrész A terület a Zsóry Fürdő településrész teljes területét integrálja. A Zsóry üdülőövezet területi lehatárolás csak a Mezőkövesd város közigazgatási területére eső részt foglalja magába, mivel a fürdő teljes egészében Mezőkövesd közigazgatási területére esik. Az terület kijelölése Mezőkövesd város gyógy és wellness, - turisztikai - potenciáljának erősítését, az idegenforgalom versenyképességnek biztosítását, szolgáltatás- és tartalomfejlesztést segíti elő. III. Klementina városrész A 3.sz. flk. út Miskolc felőli (keleti) bevezető szakasza mentén található településrész. A lakóterület a Klementina nevű nagybirtok attól északra, a 3.sz. fkl. úttól délre repülőtér is létesült, az 1950-es évek elején katonai céllal. A repülőtéren 3500 m hosszú és 80 m szélességű futópályát alakítottak ki a hozzá tartozó gurulókkal, tankoló és nyűgöző helyekkel. A településrészen mezőgazdasági major találha- 182

183 tó, illetve falusias lakóterület településrész A 657 hektáron, Mezőkövesd és Mezőkeresztes közigazgatási határán belül létrehozott repülőtéren 3500 m hosszú és 80 m szélességű futópályát alakítottak ki a hozzá tartozó gurulókkal, tankoló és nyűgöző helyekkel. A bázis a VSZ ellátó és tartalék repülőtereként üzemelt a 80-as évek közepéig. A fennmaradt épületek romosak, használhatatlanok. Cél: Multimodális logisztikai bázis létrehozása a MELOG program keretén belül vállalkozói alapon a volt katonai létesítmények hasznosításával. Változtatási tilalom és elővásárlási jog bejegyeztetése a katonai repülőtér területére, és környékére. Az önkormányzati szerepvállalás módszerének és működtetésének kidolgozásához és a település menedzseléshez elengedhetetlenül szükséges egy szakértői támogató rendszer kialakítása. A monitoring rendszernek (egyéb települési feladatok ellátásán túl) fontos szerepe van abban, hogy megvizsgálja azt, hogy a fejlesztési és rendezési elképzelések aktuálisak-e, fenntarthatóak-e, szükség van-e beavatkozásra, korrekcióra, vannak-e olyan fejlesztések, melyek elvetendőek. A végrehajtandó feladatokhoz források felkutatása, pályázatok előkészítése is ebben a rendszerben történhet Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése Jelen fejezet célja, hogy a rosszabb státuszú területeken belül meghatározza azokat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció már előrehaladott, illetve azokat, melyeket a szegregáció elmélyülése veszélyeztet. Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa jelentkezik: a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik a telepszerű környezetet), a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakó-funkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket). A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről az új településfejlesztési stratégia integráns részének tekinti a települési antiszegregációs tervet, amely tartalmában lényegében megfelel a évi CXXV. törvény szellemében írandó települési esélyegyenlőségi programnak, mely különösen a lakhatás illetve a szociális szolgáltatásokhoz, és az infrastruktúrához való hozzáférés terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni. Az ezeken a területeken jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést szolgáltatásokhoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja úgy a település, mint Magyarország versenyképességét. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a megalapozó vizsgálat tartalmi követelményeit, amely alapján megállapítható, hogy a korábban bevett, un. antiszegregációs terv három szerkezeti-tartalmi elemét az új szabályozás is megtartotta. Ezek: 1. Szegregátumok meghatározása KSH és helyi adatok alapján 2. Szegregátumok társadalmi-gazdasági helyzetelemzése 3. Antiszegregációs Program (a fejlesztési stratégia részeként) 183

184 A szegregátumok lehatárolását alátámasztó vizsgálati szempontok: Primér elemzések (helyi önkormányzati statisztika, helyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselőkkel való konzultáció, helyszíni felmérés) segítségével lehatárolt városi területek társadalmi (demográfiai, szociális helyzet) adatai képezték az alacsony státuszú népességet koncentráló területek beazonosításának alapját. A szegregált terület definíciója szerint a két mutatónak együttesen megfelelő lakosok magas koncentrációja határozza meg a beavatkozási területet. segélyezési adatok megoszlásának vizsgálata: az önkormányzati segélyek városrészek közötti megoszlásának, illetve a városrészeken belül egy adott területre való koncentrálódásának vizsgálata önkormányzati bérlakások magasabb koncentrációja egy adott területen alacsony infrastrukturális ellátottsággal (közművek, pormentes út, járda hiánya) rendelkező területek vizsgálata külterületen, nem-lakóövezetben elhelyezkedő lakott területek vizsgálata Szegregátumok Mezőkövesden Mezőkövesden 4 városközponti területen teljesülnek a szegregátum definiciójának megfelelő jellemzők. A szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az érintett területen 35% feletti és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt. 35% feletti szegregációs mutatókkal bíró területek Forrás: KSH 184

185 1. szegregátum: Bem apó u. - Tűzoltó u. - Hoór köz - névtelen u. Forrás: KSH 2. szegregátum: Klára u. - névtelen u. - Gergely u. - Salamon u. - Lajos köz - Varga Pál u. - Gaál I. u. - Kiss I. u. - Dávid u. - Lajos köz - György u. - Teréz u. - Gergely u. - Farkas M. u. Forrás: KSH 185

186 3. szegregátum: Kereszt köz - Madách I. u. - Kereszt köz - Ádám u. - Kereszt köz - Károly u. - Ádám u. - Kereszt köz - Madách I. u. Forrás: KSH 4. szegregátum: Fűzfa tér - Orgona köz - Arany J. u. Forrás: KSH 186

187 Mutató megnevezése Mezőkövesd összesen 1. szegregátum 2. szegregátum 3. szegregátum 4. szegregátum Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 13,5 28,8 30,7 34,3 20,5 Lakónépességen belül évesek aránya 60,9 66,1 56,6 52,9 57,7 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 25,6 5,1 12,7 12,9 21,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 11,1 66,7 55,2 62,2 55,6 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 16,3 0,0 2,5 3,0 0,0 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 8,4 41,2 28,6 39,1 32,1 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 37,6 74,4 69,1 78,4 66,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 8,1 53,8 45,7 51,4 46,7 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 57,8 24,4 30,2 21,6 32,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,3 64,3 57,7 63,6 66,7 Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 39,7 80,0 57,7 66,7 60,0 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 55,0 64,4 76,6 77,1 66,7 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 12,1 52,4 22,8 43,8 42,3 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 6,9 33,3 13,0 12,5 30,8 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 6,1 42,9 26,1 33,3 34,6 Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 4,8 14,3 8,1 9,5 23,1 Forrás: KSH 187

188 Mezőkövesd lakónépességének mintegy 3,6 %-a lakik a 4 szegregátumban (35% feletti szegregációs mutató). A szegregátumok lakónépessége kifejezetten fiatal. A városi adatokhoz mérten a korcsoportos megoszlást tekintve a 0 14 év közötti életkorúak magas aránya figyelhető meg. Míg a városi lakosság 13,5%-a tartozik ebbe a korcsoportba, addig a szegregátumokban ez az arány jóval magasabb, a 2. és 3. szegregátumban meghaladja a 30%-ot. A településen lakó minden tizedik gyermek valamelyik szegregátumban él. Ezzel együtt az idősek aránya alacsony, kivéve a Hadasban található 4. szegregátumban. A szegregátumokban élők közel 2/3-a alacsony iskolai végzettségű, felsőfokú végzettséggel alig rendelkeznek. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya kirívóan magas, a települési átlag másfélkétszerese. Az aktív korú lakosságon belül az alacsony iskolai végzettségű, jövedelemmel nem rendelkezők aránya szintén nagyon magas, az aktív korú lakosság fele ebbe a kategóriába sorolható. Ennek következménye, hogy a foglalkoztatottak száma alacsony, a háztartások 60%-ban nincs rendszeres jövedelem, a szegregátumok lakosságának közel 70%a inaktív. A munkavállaók elsősorban alacsony presztízsű munkát végeznek. A szegregátumok a települési központhoz közel helyezkednek el, ezért a közszolgáltatások (közigazgatás, egészségügyi és szociális ellátás, stb.) egyszerűen és teljes körűen elérhetőek. Lakásviszonyok: egy lakásra jutó lakosok száma 2,19 városi szinten, a szegregátumokban 3 főnél több él átlagosan egy lakásban. A szegregátumokon belüli lakásállomány jelentős mértékben az alacsony komfort fokozatú lakások kategóriájába sorolható. A jelenleg meglévő közszolgáltatások elérésének kedvező adottságait az új lakóterületek kialakításánál a helyi közlekedés fejlesztésével, illetőleg a közvetlen lakóterületi környezetbe telepítendő egyes közszolgáltatásokkal (pl. egészségügyi ellátás, óvoda, idősek napközi szociális ellátása) biztosítjuk. A szegregátumok elérése, külső közlekedési kapcsolata biztosított Szegregációval veszélyeztetett területek Mezőkövesden Mezőkövesden 3 városközponti területen teljesülnek a szegregációval veszélyeztetett terület definiciójának megfelelő jellemzők. A szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az érintett területen nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb, mint 35% és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt. 188

189 Szegregációval veszélyeztetett területek, áttekintő térkép Forrás KSH 1. szegregátum: Klára u. - névtelen u. - Ilona u. - Judit u. - Bem apó u. - Tűzoltó u. - Lehel u. - Gergely u. - György u. - Gaál I. u. - Dávid u. - Lajos köz - György u. - Teréz u. - Zsófia u. - Sára u. - Farkas M. u. Forrás: KSH 189

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA ilos Katalin- Főosztályvezető, emzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020

Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Piac és Profit Konzultáció Budapest 2014. Február 4. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Célkitűzések A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben