MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Átírás

1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

2 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 2

3 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Az ország északi részén az Észak-magyarországi régióban, Nógrád megyében található Bátonyterenye. A község a Mátra-alján fekszik, bizonyos területeit a Zagyva folyó kettészeli. (Forrás: Közúthálózat fejlesztési koncepció) Bátonyterenye Nógrád megyében, a Mátra, a Karancs, a Medves és a Cserhát találkozásánál, a Zagyva és a Tarján-patak völgyében helyezkedik el. A területe 80,09 négyzetkilométer, tengerszint feletti magassága átlagosan méter. A Bátonyterenyei járást 8 település alkotja, egyetlen városa maga a járási székhely. A lakónépesség több mint 50%-a a Bátonyterenyén él. A járás többi településén a népesség szám sehol nem haladja meg a 2000 főt. Bátonyterenye Nógrád megye harmadik legnagyobb városa, a Bátonyterenyei járás székhelye. A település négy különálló község Nagybátony, Maconka, Kisterenye és Szúpatak egyesítésével jött létre a 80-as években, várossá 1989-ben nyilvánították. A település szerkezetének nagyobb részét alkotó Nagybátony és Kisterenye közvetlen kapcsolata, összeköttetése mind a mai napig nem megoldott. A város északról a Salgótarjáni-medence, nyugaton a Cserhát, délről a Mátrával határos. A település Salgótarjántól 15 km-re, az országhatártól 25 km-re fekszik, a21-es és 23-as főutak találkozásánál. A város közúton viszonylag jól megközelíthető, de a jelenlegi autópálya hálózattal igen messze helyezkedik el. A probléma alapvetően sújtja Nógrád keleti területeit. Erre megoldást a már 3

4 szakaszosan folyó, 21-es út átépítése szélesítése, az országos gyorsforgalmi hálózatba való beillesztése. Autópálya-lehajtó közúti elérhetősége (Forrás: KSH) A 21-es főúton keresztül kapcsolódik a település a megye ipari-gazdasági-intézményi centrumát képező Salgótarjánhoz, valamint a határ túloldalán elhelyezkedő Fülekhez és Losonchoz (mint a városhálózat folytatásaként). A Pásztótól Besztercebányáig húzódó várostérségi gazdasági tengely része a település. Az Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció szerint Bátonyterenye belül esik a jelentősebb agglomerációs térségeken. Része a Budapestet körbe ölelő ipari/logisztikai gyűrűhöz tartozó Salgótarján agglomerálódó területének. Ezek a városok jellemzően kedvező logisztikai és ipari (vagy jobb esetben reiparizációs ) potenciállal rendelkeznek, így jelentősen hozzájárulhatnak az térségeik fejlesztéséhez. Azonban potenciális veszélyként kell arra tekinteni, hogy az agglomerációs zónák között, (a Budapesti Agglomerációs térség már nem érezteti hatását itt; Salgótarján saját pozícióját erősíti a belső gyűrű városaként) a városhálózat belső perifériájára szorul a település. 4

5 (Forrás: Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció) 5

6 1.2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EU 2020 stratégia Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika célul tűzi ki az integrált várospolitika ösztönzését, amely elősegíti a fenntartható városfejlesztést, s ezzel erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak olyan integrált stratégiákat kell támogatnia a fenntartható városfejlődés érdekében, amely célul tűzi ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó EU stratégiához, illetve az egyes alapok célkitűzéseihez, többek között a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz történő hozzájárulás érdekében minden egyes európai strukturális és beruházási alap a következő tematikus célkitűzéseket támogatja: a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés előmozdítása; a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. Hangsúlyos uniós elvárás, mely összhangban áll a hazai városfejlesztési prioritásokkal és hazai elvárás a fenti tematikus célokon belül az alábbi négy beruházási alcélhoz kapcsolódó beavatkozások vizsgálata és megjelenítése: 6

7 kiemelten az alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása (helyi zöld gazdaság fejlesztése, a város gazdaságszervező szerepének elősegítése a helyi foglalkoztatás ösztönzése érdekében); a városi környezet javítása, beleértve a barnamezős területek rehabilitációja és a levegőszennyezés mérséklése; a fenntartható városi közlekedés elősegítése; a hátrányos helyzetű városi és vidéki területek fizikai és gazdasági megújítása Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy közötti időszakra vonatkozóan határozza meg Magyarország legfontosabb fejlesztéspolitikai céljait és elveit. A Koncepció a nemzeti fejlesztéspolitika és azzal egyenrangúan a területfejlesztési politika egészét foglalja keretbe. Két fő tematikai részből áll, amelyek egymással összhangban vannak: ágazati fejlesztéspolitikai koncepció: a szakpolitikai fejlesztési irányokat, prioritásokat rögzíti, megalapozva a közötti szakterületi operatív programokat, országos fejlesztési szempontokat adva az ágazati stratégiák számára. területi fejlesztéspolitikai koncepció: az átfogó területpolitikai és területfejlesztési, vidékfejlesztési célkitűzéseket, prioritásokat, a beavatkozási térségtípusokat és azok fejlesztési irányait rögzíti, megalapozva a közötti operatív programok térségi beavatkozásait és tartalmát, a területi fejlesztésekre irányuló operatív programokat, illetve a területi stratégiákat. (Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció) 7

8 A Koncepció kialakítása nemzetstratégiai céljainkból indul ki, de mozgásterét a forrásokon és az EU szintű célokon keresztül meghatározzák az Európai Unió fejlesztés- és támogatáspolitikai keretét jelentő közösségi politikák. Ennek EU szintű stratégiai keretét az Európa 2020 stratégia képezi. A Koncepció jövőképében és célrendszerében illeszkedik a kiemelt nemzeti és nemzetgazdasági stratégiai tervdokumentumokhoz és kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz. Az OFTK országos célrendszerét és fejlesztéspolitikai feladatait szervesen kiegészítik a megyék területfejlesztési koncepciói és területfejlesztési programjai, melyeket az OFTK célkitűzéseihez igazodva, a helyi, térségi fejlesztési igényeket és specifikumokat megjelenítve a megyei önkormányzatok állítanak össze. Az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg: Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés: A nemzetstratégiai ágazatokban történő beruházások és vállalkozásfejlesztés támogatása jelenti a gerincét a fejlesztési célnak, amelyben, a kis- és középvállalkozások, az önellátást elősegítő és családi gazdaságok, a nemzeti vállalatok megerősítése kapja az elsődleges fókuszt. Kiemelt területek a piaci lehetőségeik szélesítése a nemzeti szolgáltatási piacok visszaszerzése, a biztonságos élelmiszerellátás, a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom: A népességszám növelése, a gyermekek születésének ösztönzése, a népesség szellemi, erkölcsi, tudásban, készségekben és értékekben való gyarapodásának elősegítése. A közép- és az alsóközép-osztály, valamint a közösségek és családok megerősítése, a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás és értékátadás ösztönzése. A társadalmi megújulás és gyógyulás elősegítése, az egészséges életmód, a sport és a mozgás, a kultúrához való hozzáférés és a közművelődés biztosítása, valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése, az egészségi állapot javítása, a hatékony közegészségügy és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a megelőzés és rekreáció biztosítása. A kulturális és épített örökség megőrzése. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme: természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése; az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára; az élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtése; az egészséges ivóvíz ellátás, a biodiverzitás, a tájak és az élővilág sokféleségének megőrzése; az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása; a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet: Az ország Budapest központúságának oldása, a gazdasági növekedés és beruházások területi terítése. A térségi versenyképességet és növekedést segítő térszerkezet létrehozása. A térségi kapcsolatok kialakítása, erősítése, a települési és térségi kapcsolatok, területi együttműködés és integráció erősítése, a város-vidék kapcsolatok megújítása. A térségi autonómia, önellátó és önfenntartó képesség erősítése. Az elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása 8

9 Az átfogó célok elérése érdekében az OFTK tizenkét, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű specifikus célt tűz ki. E specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel: 1. Gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság: A magyar gazdaság újra-pozicionálása, külpiaci és belpiaci pozícióinak visszaszerzése, erősítése. A nemzetstratégiai ágazatokra és erőforrásaink, értékeink fenntartható használatára alapozva gazdasági versenyképességünk növelése. Az importkiváltó gazdasági termelés ösztönzése. 2. Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom (egészség- és sportgazdaság): A gyógyító és gyógyuló Magyarország megteremtése az egészségügyi szolgáltatások és ellátás, egészséges életmód, kiemelten a sport és az egészséges táplálkozás, valamint a rekreáció ösztönzésével 3. Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás:a vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, ennek érdekében tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a sokszínű és életképes agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása. 4. Kreatív tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I:A nemzeti kreatív képességeinkre, tudástőkénkre és tudáserőforrásainkra építő értékteremtés. Ennek érdekében az infó-kommunikációs háttér javítása, a gazdasági és társadalmi megújulást és a megélhetést biztosító képzési rendszer kialakítása, a fejlesztéseknek kedvező szellemi, innovációs környezet biztosítása, piacképes, szükség esetén mobil, egész életen át tartó tanulásra képes, kreatív, kezdeményező, fejlett munkakultúrájú munkaerő-piaci kínálat megteremtése. 5. Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, romaintegráció:a gyarapodó, szolidáris, felelős és összetartó, értékeit ismerő, értéktudatos társadalom és helyi közösségek kialakítása. 6. Jó állam: nemzeti közművek és közszolgáltatások, szolgáltató állam és biztonság:a magyar közszféra hatékonyabb szerepvállalása a közjó, a munka, a rend, a biztonság, a tudás és a munka szolgálatában. 7. Nemzeti stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme:a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás, a fenntartható energiagazdálkodás, a zöldgazdaság-fejlesztés. A stratégiai természeti erőforrások, a víz, a talaj, az ásványkincsek fenntartható használata. A biodiverzitás megőrzése, a természeti értékek védelme, a környezetminőség javítása, környezetbiztonság erősítése, a fenntartható életmód, fogyasztás és termelés elterjesztése, a környezettudatosság erősítése. 8. Az ország makroregionális gazdasági és térszerkezeti csomópont: Az ország központi fekvéséből (Európa közepe) adódó fejlesztési potenciál kibontakoztatása, makroregionális csomóponti funkcióinak erősítése, a fenntarthatóság figyelembevételével. 9. Többközpontú növekedésünk motorjai: városok és gazdasági térségek: A településhálózat egységes elvek alapján történő fejlesztése, a többszintű településhálózati kapcsolatok kiegyensúlyozott működtetése, korszerű várospolitika 9

10 és városfejlesztés, városhálózati kapcsolatrendszer javítása, a térszerkezet funkcionális fejlesztése 10. Vidéki térségek értékalapú felemelése: A vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, épített örökségi értékeire alapozott fejlesztése, a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése, az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben. 11. Egységes és integrálódó társadalom és gazdaság és egyenlő létfeltételek az ország egész területén: A leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztése, az eddigieknél sokszínűbb eszközök alkalmazásával, például speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, saját meglévő társadalmi és gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával, valamint a közszolgáltatásokhoz, a tudáshoz, a közművelődéshez, az értékekhez való hozzáférés biztosítása, elérhetővé tételével 12. Elérhetőség és mobilitás megújuló rendszere: Helyi szinten a hatékony és fenntartható városon belüli, illetve a város és vonzáskörzete közötti mobilitás biztosítása, térségi szinten a foglalkoztatási központok elérhetőségének biztosítása, országos szinten a többközpontú fejlődés elve alapján a centralizáltság oldása, a transzverzális kapcsolatok erősítése, hazánk erősen differenciált településhálózatának figyelembe vétele a hagyományostól eltérő megoldások alkalmazásával Régiók fejlesztési irányai Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye) A régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja regionális versenyképességüket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket Nógrád Megye Területfejlesztési Koncepciója A Nógrád Megyei Területfejlesztési Koncepció megállapításai szerint a megye gazdasági helyzete kedvezőtlen. A történeti, domborzati adottságok miatt kialakult aprófalvas településhálózati szerkezet nem kedvezett az urbanizálódásnak. 10

11 Városhálózat Magyarországon - részlet (Forrás: Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció) Nógrád megye fejlesztésének átfogó célja, hogy a gazdaság élénkítése, a meglévő természeti potenciálok kihasználása és a helyi társadalom aktivizálása által 2030-ra megálljon a leszakadás folyamata Magyarország más térségeihez viszonyítva, és előtérbe kerüljenek olyan új fejlődési lehetőségek, amelyek hosszútávon a megyét vonzó térséggé teszik mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. Területi célok: (Forrás: Nógrád megyei Területfejlesztési Koncepció) 11

12 Átfogó célok: A megyék rangsorában szinte minden mutatójában leggyengébb teljesítményt nyújtó gazdaság álljon fejlődő pályára. Fokozódjon a vállalkozói aktivitás, a kis- és középvállalkozások versenyképessége és foglalkoztatás-bővítés potenciálja. A térség gazdasági profilját adó, hagyományokkal rendelkező ágazatok fejlesztéseiknek köszönhetően legyenek képesek megfelelni a világgazdasági kihívásoknak, emellett jelenjenek meg a gazdasági fejlődésnek lendületet adó tudásalapú, kreatív ágazatok. Növekedjen a vidék foglalkoztatási képessége, használjuk ki hatékony és fenntartható módon természeti és épített erőforrásainkat, egyedi, palóc hagyományainkat, történeti, kulturális értékeinket, örökségünket. Fokozódjon a társadalom aktivitása, amely elengedhetetlen a foglalkoztatottság növeléséhez. Enyhüljön a fejlődést akadályozó társadalmi depresszió, a mélyszegénységben élők kilátástalansága, javuljon a lakosság egészségi állapota. A periférián élők is növekvő eséllyel férjenek hozzá a tudáshoz. A megújulási, innovációs képesség növelése érdekében fokozódjon a társadalom kreativitása, együttműködési készsége. Javuljanak az emberek munkához jutási esélyei azáltal, hogy a munkaerőpiacon eladható tudáshoz és kompetenciákhoz jutnak. Nógrád megye semmi esetre sem lehet fehér folt Magyarország felsőoktatási térképén. Nógrád megye legyen olyan élettér, amelyet az itt élőknek nem érdemes elhagyni. Szolgálja a családok, vállalkozások, szervezetek kényelmét kiegyenlített, korszerű intézményrendszer, javuló közlekedési hálózat, biztonságos, egészséges környezet. Nógrád legyen vonzó azok számára is, akik zsúfolt nagyváros és agglomeráció helyett varázslatos tájra, természetközeli, emberléptékű lakótérre vágynak. Legyen Nógrád mindemellett a Budapest közelében élők számára egy kiváló rekreációs övezet. 12

13 Fejlesztési koncepció célrendszere: (Forrás: Nógrád megyei Területfejlesztési Koncepció) Bátonyterenye város rendelkezik 2013-ban jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiával. 13

14 1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos területrendezési terv BÁTONYTERENYE (Forrás: OTrT Országos Szerkezeti Terv részlet) 14

15 Nógrád Megye területrendezési Terve (MTrT) (Forrás: MTrT - Térségi Szerkezeti Terv részlet) 15

16 MTrT térségi övezetek érintettsége, a város közigazgatási területére Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 16

17 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Történeti települési terület övezete 17

18 Földtani veszélyforrás területének övezete Vízeróziónak kitett terület övezete (Forrás: MTrT Melléklet részlet) A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek, ajánlások Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat aló vonható terület övezete Szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete (Forrás: MTrT Melléklet részlet) 18

19 1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Vizslás község: A hatályos településrendezési tervet a 1/2004. (I. 23.) számú Önkormányzati rendelettel és 1/2004. (I. 22.) számú Képviselőtestületi határozattal hagytak jóvá. Bátonyterenyére vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Rákóczibánya község: A hatályos településrendezési tervet a 14/2004. (XII. 10.)számú Önkormányzati rendelettel és 14/2004. (XII. 9.) számú Képviselőtestületi határozattal hagytak jóvá. Bátonyterenyére vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Dorogháza község: A hatályos településrendezési tervet a 82/2004. (VI. 30.) számú Önkormányzati rendelettel és 8/2004. (VI. 30.) számú Képviselőtestületi határozattal hagytak jóvá, melyet az Architechton Építész Kft. készített. Bátonyterenyére vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Mátraszentimre község: A hatályos településrendezési tervet a 11/2011. (IX. 01.) számú Önkormányzati rendelettel és 72/2011. (VIII. 3.) számú Képviselőtestületi határozattal hagytak jóvá, melyet az Gödöllői Profil Tervező és Kivitelező Kft. készített. Bátonyterenyére vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. (Forrás: Mátraszentimre Településszerkezeti terve) 19

20 Salgótarján város: A hatályos településrendezési tervet az 5/2004. (I. 30.) számú Önkormányzati rendelettel és 13/2015. (II. 19.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a Tarjánterv Mérnöki Iroda Kft. készített. Bátonyterenyére vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. (Forrás: Salgótarján Településszerkezeti terv) Tar község: A hatályos településrendezési tervet a 12/2004. (XI.30.) számú Önkormányzati rendelettel és a 37/2004. (XI. 29.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Bátonyterenyére vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Szuha nagyközség: A hatályos településrendezési tervet a 7/2004. (IX.27.) számú Önkormányzati rendelettel és a 110/2004. (IX. 27.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet az Architechton Építész Kft. készített. Bátonyterenyére vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. 20

21 Mátraverebély község: A hatályos településrendezési tervet a 16/2004. (XII. 06.) számú Önkormányzati rendelettel és 81/2004. (XI. 25.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a Nógrádterv Magas és Mélyépítési Tervező Kft. készített. Bátonyterenyére vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Nemti község: A hatályos településrendezési tervet a 14/2004. (XI. 02.) számú Önkormányzati rendelettel és 9/2004. (II. 26.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a Nógrádterv Magas és Mélyépítési Tervező Kft. készített. Bátonyterenyére vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Nagykeresztúr község: A hatályos településrendezési tervet a 7/2001. (XII. 17.) számú Önkormányzati rendelettel és 51/2001. (XII. 17.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Bátonyterenyére vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Lucfalva község: A hatályos településrendezési tervet a 7/2004. (V. 18.) számú Önkormányzati rendelettel és 22/2004. (V. 18.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Bátonyterenyére vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. Márkháza község: A hatályos településrendezési tervet a 4/2001. (IV. 17.) számú Önkormányzati rendelettel és 19/2001. (IV. 17.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Bátonyterenyére vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. 21

22 1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A hatályos Településfejlesztési Koncepció 179/2003. (IX. 25.) Önkormányzati határozattal került elfogadásra. A fejlesztési dokumentumban rögzített alapelvek a következőek: Alapelvek: Bátonyterenye város elsődleges feladata az itt lakó népesség teljes körű alap és bizonyos területeken a középfokú ellátása, munkahely biztosítása, lehetőleg olyan életfeltételek teremtése, amely a város valamennyi részén azonos életminőséget biztosít. Mint város a környezetére hatást gyakorol. A bátonyterenyei kistérség központjaként a térség gazdasági, kulturális, igazgatási és kereskedelmi vonzásközpont jelenleg is, és a távlatban még inkább azzá kell válnia. Üdülés-idegenforgalom területén: a város és környéke természeti, kulturális adottságaira épülő üdülő idegenforgalom, turisztika fejlesztése. a város nagyobb térségére kiterjedő üdülő-idegenforgalmi szervező központtá fejlesztése. Bátonyterenye város rendelkezik hatályos Integrált Városfejlesztési Stratégiával, melyet ban készítettek és 2013-ban vizsgáltak felül. Az abban megfogalmazott stratégiák a következőek szerint lettek megfogalmazva: A város fejlesztési stratégiája A város és a vele funkcionális kapcsolatban lévő környezetének hosszútávú jövőképe, fejlesztési céljai: A város és a vele funkcionális kapcsolatban lévő környezetének a Bátonyterenyei Kistérséget lehet érteni. Szorosabban a kistérség települései közül Mátraverebély, Nemti és Dorogháza tartozik a várossal funkcionális kapcsolatban lévő területekhez. A Bátonyterenyei Kistérség a felzárkózás elérését öt fejlesztési területen meghatározott prioritások és ezekből levezetett feladatok megvalósításával kívánja elérni. Ezen területek a következők: Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Gazdasági versenyképesség fejlesztése Idegenforgalom és települési környezet fejlesztése A mezőgazdaság, az élelmiszer feldolgozás és a vidéki térségek fejlesztése Humánerőforrás-fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése: A közúthálózat fejlesztésének céljai: A kistérség jobb bekapcsolása az ország gazdasági vérkeringésébe a 21. számú főút fejlesztésével. A külső és belső kapcsolat hiányok megszüntetése a közvetlen közúti kapcsolatok megépítésével, egyrészt a Mátra és az Egri kistérség felé, másrészt a Kis-Zagyva völgyén keresztül a Szécsényi kistérség és a világörökségbe tartozó Hollókő felé. A 23. sz. főút tervezett fejlesztésének megvalósításával Bátonyterenye központi fekvésű beépítetlen részei városszerkezeti pozíciójának javítása, más településrészek, illetve települések tehermentesítése. A kistérség belső úthálózatának felújítása, fejlesztése. A kerékpárút-hálózat fejlesztésének céljai: A hiányzó kerékpárút-hálózatmegépítése. A kistérség felzárkóztatása a kistérségi fejlesztési társulás és a települési önkormányzatok aktív szerepvállalásával, összehangolt operatív fejlesztési tevékenységével, kiaknázva a pályázati források integrált felhasználásában, valamint a köz- és magánszféra együttműködésében rejlő lehetőségeket. 22

23 Az idegenforgalmi infrastruktúrafejlesztése. Gazdasági versenyképesség fejlesztése: Ipari munkahelyteremtés céljai: A kistérség felzárkóztatása a kistérségi fejlesztési társulás és a települési önkormányzatok aktív szerepvállalásával, összehangolt operatív fejlesztési tevékenységével, kiaknázva a pályázati források integrált felhasználásában, valamint a köz- és magánszféra együttműködésében rejlő lehetőségeket. A munkanélküliség csökkentése. Ipari munkahelyek teremtése, illetve megőrzése Bátonyterenyén, Mátranovákon, Mátraterenyén és Mátramindszenten. A népesség integrálása szociális foglalkoztatási programokkal, munkahelyek teremtésével. Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási háttéripar megteremtésének céljai: Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási háttéripar megteremtése Bátonyterenyén. A kistérség felzárkóztatása a kistérségi fejlesztési társulás és a települési önkormányzatok aktív szerepvállalásával, összehangolt operatív fejlesztési tevékenységével, kiaknázva a pályázati források integrált felhasználásában, valamint a köz- és magánszféra együttműködésében rejlő lehetőségeket. A munkanélküliség csökkentése. Ipari munkahelyek teremtése Bátonyterenyén. Kis- és középvállalkozások fejlesztésének céljai: A kistérség felzárkóztatása a kistérségi fejlesztési társulás és a települési önkormányzatok aktív szerepvállalásával, összehangolt operatív fejlesztési tevékenységével, kiaknázva a pályázati források integrált felhasználásában, valamint a köz- és magánszféra együttműködésében rejlő lehetőségeket. A munkanélküliség csökkentése. Ipari munkahelyek teremtése, illetve megőrzése Bátonyterenyén, Mátranovákon, Mátraterenyén és Mátramindszenten. A logisztikai, kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátói tevékenység fejlesztése Bátonyterenyén. Az építészeti örökség hasznosítása az idegenforgalom fejlesztése érdekében. Az idegenforgalom fejlesztése a kulturális és természeti örökség valorizálásával. Idegenforgalmi fejlesztések megvalósítása Bátonyterenyén, Szorospatakon, Szupatakon, Dorogházán, Szuhán, Mátraalmáson, Mátramindszenten, Mátraverebélyen, Szentkúton, Sámsonházán, Mátranovákon, Nemtiben, Mátraterenyén, Márkházán, Lucfalván, Kisbárkányban. Kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás fejlesztése a falvakban. Az idegenforgalom és a kistérségben eltöltött vendégéjszakák számának növelése. Információs társadalomfejlesztésének céljai: A kistérség és települései népességmegtartó erejének fokozása Az elvándorlás csökkenésének elősegítése A képzett fiatalok megtartása Élhető települési lakókörnyezet kialakítása, amely letelepedésre ösztönzi a fiatalokat A munkanélküliség csökkentése Idegenforgalom és települési környezet fejlesztése: Turisztikai vonzerő fejlesztése és a turisztikai fogadóképesség javításának céljai: Az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése. Az idegenforgalom és a kistérségben eltöltött vendégéjszakák számának növelése. Kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátói tevékenység fejlesztése Bátonyterenyén. Kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás fejlesztése a falvakban. Az építészeti örökség hasznosítása az idegenforgalom fejlesztése érdekében. Az idegenforgalom fejlesztése a kulturális és természeti örökség valorizálásával. Idegenforgalmi fejlesztések megvalósítása Bátonyterenyén, Szorospatakon, Szúpatakon, Dorogházán, Szuhán, Mátraalmáson, Mátramindszenten, Mátraverebélyen, Szentkúton, Sámsonházán, Mátranovákon, Nemtiben, Mátraterenyén, Márkházán, Lucfalván, Kisbárkányban. A települések építészeti örökségének integrált védelme település-rehabilitációs, illetve falumegújítási projektek megvalósításával. Erdei turistautak felújítása. 23

24 Települési környezet fejlesztésének céljai: A kistérségi központ további urbanizálása Bátonyterenye városközpontjának rehabilitációja és fejlesztése A települések építészeti örökségének integrált védelme település-rehabilitációs, illetve falumegújítási projektek megvalósításával. A kistérség felzárkóztatása a kistérségi fejlesztési társulás és a települési önkormányzatok aktív szerepvállalásával, összehangolt operatív fejlesztési tevékenységével, kiaknázva a pályázati források integrált felhasználásában, valamint a köz- és magánszféra együttműködésében rejlő lehetőségeket. Kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátói tevékenység fejlesztése Bátonyterenyén. Az építészeti örökség hasznosítása az idegenforgalom fejlesztése érdekében. Kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás fejlesztése a falvakban. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és a vidéki térségek fejlesztésének céljai: Gazdálkodók támogatásának céljai: a mezőgazdaság fejlesztése a munkanélküliség csökkentése a kistérség települései népességmegtartó erejének fokozása az elvándorlás csökkentésének elősegítése a mezőgazdasági termőterületek megtartása a kultúrtájak rehabilitációja Mezőgazdasághoz köthető infrastruktúra fejlesztésének céljai: a mezőgazdaság fejlesztése a munkanélküliség csökkentése a kistérség települései népességmegtartó erejének fokozása az elvándorlás csökkentésének elősegítése a mezőgazdasági termőterületek megtartása a kultúrtájak rehabilitációja Mezőgazdasági szerkezetváltás elősegítésének céljai: A mezőgazdaság fejlesztése A gondozott mezőgazdasági területek megtartása Humánerőforrás-fejlesztésének céljai: Kistérség-specifikus idegenforgalmi képzés céljai: Az idegenforgalom fejlesztése a kulturális és természeti örökség valorizálásával A munkanélküliség csökkentése Az építészeti örökség hasznosítása Idegenforgalmi fejlesztések megvalósítása Bátonyterenyén, Szorospatakon, Szúpatakon, Dorogházán, Szuhán, Mátraalmáson, Mátramindszenten, Mátraverebélyen, Szentkúton, Sámsonházán, Mátranovákon, Nemtiben, Mátraterenyén, Márkházán, Lucfalván, Kisbárkányban Kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás fejlesztése a falvakban. Az idegenforgalom és a kistérségben eltöltött vendégéjszakák számának növelése. Alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek fejlesztésének céljai: A munkanélküliség csökkentése A roma népesség integrálódásának elősegítése képzési programokkal, ami kiegészülhet informatikai, illetve kézműves szakmai képzéssel is Oktatási infrastruktúra fejlesztésének céljai: A roma népesség integrálódásának elősegítése a fiatal roma népesség oktatásával, képzésével A munkanélküliség csökkentése Egészségügyi infrastruktúra fejlesztésének céljai: A kistérség és települései népességmegtartó erejének fokozása Az elvándorlás csökkenésének elősegítése A képzett fiatalok megmaradása a térségben Élhető települési lakókörnyezet kialakítása Egészséges életmód kialakításának lehetősége (Forrás: Bátonyterenye Város Integrált Városfejlesztési Stratégia) 24

25 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Jelenleg hatályos településfejlesztési, településrendezési szerződés nincs, a hatályos településfejlesztési dokumentumok és településrendezési eszközök felülvizsgálata folyamatban. 25

26 1.6. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök Bátonyterenye város hatályos településszerkezeti terve 242/2003. (XII. 11.) számú Képviselőtestületi határozattal jóváhagyva. Bátonyterenye város hatályos helyi építési szabályzata és szabályozási terve a 16/2004. (VI. 25.) számú Önkormányzati rendelettel jóváhagyva A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos településszerkezeti terv és annak megállapításai adatszolgáltatás hiányában nem áll rendelkezésre sem településszerkezeti terv, sem annak leírása - nem lehetségesek. 26

27 1.7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Az emberi erőforrásra, a lakosságra, a kultúrával és munkavégző képességgel rendelkező egyes emberre, mint a helyi társadalom legfontosabb belső gazdasági erőforrására is tekintünk. Mint ahogy az egyes embernek megvan a maga élettörténeti íve, a társadalomnak és a településnek is megvan a maga történelme. Bátonyterenye, mint város kialakulása több lépcsőben történt meg 1964 és 1984 között négy település (Maconka, Nagybátony, Kisterenye és Szúpatak) összeolvadásával. A négy település közül évszázadokon keresztül a legnagyobb Kisterenye volt, amely kedvező földrajzi elhelyezkedése, és a közlekedési utak találkozásának köszönhetően dinamikusan fejlődött. Ezt követően először Szúpatak településsel olvadt egybe. A másik két település Nagybátony és Maconka 1964-ben egyesült, majd az 1980-as években gazdaságilag, emberileg is közelebb került Kisterenye és Nagybátony egymáshoz, majd a politikai akaratnak köszönhetően ben Bátonyterenye néven jött létre a mai település A népesség főbb jellemzői Demográfia A népességet befolyásoló tényezők alakulása tekintetében megállapíthatjuk, hogy Bátonyterenyén a kétezres évek elejétől folyamatosan negatív az 1000 lakosra jutó halálozás és születés egyenlege, amely a természetes népességfogyást jelenti ben valamelyest csökken a fogyás, a negatív érték csak -3 ezrelék, majd kisebb-nagyobb ugrásokkal ez az érték 2013-ra már -8,1 ezrelékig csökken. Összességében Bátonyterenye fogyási és szaporodási egyenlege nagyban hasonlít a járási egyenleg adatai alapján kialakult képhez, ezt az eredményezi, hogy a járásban Bátonyterenye, mint járási központ szignifikánsan befolyásolja a népességi változások átlagát. A viszonylag kiegyenlített országos átlagnál is kedvezőtlenebb értékeket mutat a demográfiai grafikon, mivel bár az országos érték 2000 és 2013 között szinte folyamatosan népesség fogyást mutat, addig a bátonyterenyei mutatók jelentősen alatta maradnak ennek az értéknek. Az országos átlagokhoz képest mind Bátonyterenye, mind pedig a Nógrád megyei járásközpontok átlaga jelentősen alul marad. A környező települések természetes szaporodási és halálozási egyenlege tekintetében elmondható, hogy mindegyik esetben állandó csökkenést mutatnak a számok, bár a csökkenésben tendencia nem látható, értékeik fluktuálnak. 27

28 Természetes fogyás és szaporodás (Forrás: Demográfiai szempontból hasonlóan rossz helyzetre utal a vándorlási egyenleg, mely szerint rendre többen költöznek ki Bátonyterenyéről, mint ahányan be. Így az elvándorlást tekintve, a város mutatója vizsgált időszak kezdetétől folyamatos negatív értéket vesz fel szinte minden esetben ben megfigyelhető egy jelentős, közel 10 ezrelékes javulás az értékben, majd a következő években ismét romlás tapasztalható ra viszont az érték megközelíti a es év nagyon enyhe negatívumát, hiszen a vándorlási egyenleg erre az évre vonatkoztatva csupán -2,1 ezrelék. Az elvándorlás tekintetében a Bátonyterenyére vonatkozó átlag értékek csekély mértékben alul maradnak a járási, megyei és régiós értékeknél. Vándorlási egyenleg (ezrelék) (Forrás: 28

29 A környező települések elvándorlási mutatói, Nemti kivételével negatív értékűek, azonban minden településnél van több pozitív eredménnyel záródó év is. A Bátonyterenyei járásban ugyan úgy, mint az ország keleti és északi területén fekvő többi járásban is, akut probléma az elvándorlás. Még a megye többi járásához képest is a Bátonyterenyei Járás elvándorlási egyenlegének mutatója a legrosszabb. A környező települések vándorlási mutatói, 2012 (Forrás: Lakónépesség száma az év végén (fő) (Forrás: 29

30 Bátonyterenye állandó népességszámának alakulása tekintetében elmondhatjuk, hogy követi az országos tendenciát, a település esetében is népességfogyás figyelhető meg. Ennek oka egyrészt az élve születések számát meghaladó halálozások számával, valamint a negatív vándorlási egyenleggel magyarázható. Bátonyterenye lakónépessége a 2001 és 2011 között eltelt időszakban folyamatos lassú csökkenést mutat (néhány tíz fő/év-től, akár ezer fő/év-ig) ben egy enyhe, 160 fős növekedés figyelhető meg, amely azonban 2013-ra ismét csökkenő értékre változik. A közötti adatokat vizsgálva, a település lakosságának korcsoportok közötti megoszlása tekintetében megállapíthatjuk, hogy a 0-14 éves korosztály aránya folyamatosan csökken, amíg a évesek csoportja nagyjából állandó (minimális ingadozás látható. valamint nagyon lassú csökkenés 2007-től kezdve), és a 60-X éves korosztály folyamatos lassú emelkedést mutat. Ezek a tendenciák egy lassú elöregedést rajzolnak fel, amely arányait figyelve elmondhatjuk, hogy a város tekintetében a korcsoportok értékeinek változásai igazodnak az országos és a megyei járásközpontok, valamint a Bátonyterenyei Járás átlag értékeihez egyaránt. A 0-14 éves korúak aránya a lakónépességen belül (2011-es népszámlálás) (Forrás: 30

31 A évesek aránya a lakónépességen belül (2011-es népszámlálás) (Forrás: A 60 évesnél idősebbek aránya a lakónépességen belül (2011-es népszámlálás) (Forrás: 31

32 2013 Bátonyterenye Férfiak-nők aránya, 2013 Lakónépességből a nők száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő, arány) Lakónépességből a férfiak száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő, arány) Bátonyterenye (12629 lakos) 6560 (51,94%) 6069 (48,06%) (Forrás: A 2013-as évben a lakónépesség száma fő volt, melynek többsége, 51,94 %-a nő. Ez valamivel eltér az országos aránytól, amely 52,38 % a nők javára. A megyei arány 52,1 % (nők) 47,9 % (férfiak) Nemzetiségi összetétel A 2001-es adatok alapján a környező települések tekintetében Mátraverebély az a település, amelyen kiugróan nagy számban van jelen a cigány etnikai kisebbséghez tartozó népesség, arányuk 20,2%-ot tesz ki. Bátonyterenyén középérték látható, a 6,1%-kal. Ehhez az értékhez hasonló mértékű a mátraterenyei arány, amely 5,6%. Mátramindszenten ez az arány már csak 4,6%, Mátranovákon, és Dorogházán 2% alatti, Szuhán és Nemtiben pedig a 0-hoz közelít. Emellett a 2001 és 2011 között eltelt időszak adatait összevetve elmondhatjuk, hogy Bátonyterenye esetében a cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya 1,4%-os növekedést mutatott. A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya a Bátonyterenyei Járás területén (%) (Forrás: 32

33 A KSH 2011-es adatai alapján a lakónépesség közül a nem roma nemzetiségek aránya szinte elhanyagolható a településen: bolgár 5 fő (0,04%), lengyel 3 fő (0,02%), német 42 fő (0,32%), örmény 5 fő (0,04%), román 38 fő (0,29%), ruszin 5 fő (0,04%) Nemzetiségek aránya Bátonyterenyén 2011-es népszámlálás magyar cigány bolgár lengyel német örmény román ruszin (Forrás: adatai alapján saját szerkesztés) Nemzetiségek viszonyított aránya 2011-es népszámlálás 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Nemzetiségek aránya (%) Magyarország Nógrád megyei járásközpontok Bátonyterenyei Járás Bátonyterenye (Forrás: adatai alapján saját szerkesztés) Képzettség A rendelkezésre álló TEIR ITS rendszer által biztosított adatok alapján, a bátonyterenyei lakosság tekintetében a 7 éves és idősebb korosztályt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legfeljebb általános iskolát végzettek arányában (30,7%) kedvezőtlen tendencia figyelhető meg, lévén a vonatkozó települési érték a megyei járásközpontok átlagához (26,1%), csakúgy, mint az országos átlaghoz (25%) viszonyítva magasabb értéket képvisel. Míg az országos és 33

34 megyei adatok a 2001-es népszámláláshoz képest e tekintetben javulást mutatnak a település és a járás adatai tekintetében az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számának emelkedése figyelhető meg. Azonos korcsoportban az érettségivel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők arányának vizsgálata esetében szintén kedvezőtlen folyamatot figyelhetünk meg, hiszen a megyei járásközpontok 30,2%-os átlaga és az országos 27,5%-os érték valamelyest magasabb Bátonyterenye 26,3%-os értékétől. A középfokú végzettséggel rendelkezők arányában már kedvezőbb képet kapunk a térség szempontjából, hiszen arányuk meghaladja mind az országos, mind a megyei értékeket is, mely tekintetében elmondható, hogy a munkaérő-piaci folyamatok a lakosságot legfőképpen a szakmai képzettségek megszerzése felé irányította. A 7 éves és idősebbek arányának végzettség szerinti összehasonlítása (%) Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek Érettségivel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők Magyarország 25 27,5 19,5 15,5 Nógrád megyei járásközpontok 26,1 30,2 18,5 13,5 Bátonyterenyei járás 31,8 24,5 21,9 7,3 Bátonyterenye 30,7 26,3 21,1 8,4 (Forrás: adatai alapján saját szerkesztés) A környező települések a lakosság általános iskolai végzettségének tekintetében hasonló, többnyire kissé magasabb értékeket mutatnak: Mátraverebély 39,6%, Dorogháza 31,9%, Szuha 31,5%, Mátramindszent 31,3%, Nemti 29,4%, Mátraterenye 34%, Mátranovák 30,6% értékkel rendelkezik. Ezt a hasonlóságot figyelhetjük meg területileg az érettségizettek arányában is: Mátraverebély 16%, Dorogháza 21,3%, Szuha 25,6%, Mátramindszent 21,2%, Nemti 27,2%, Mátraterenye 22,7%, Mátranovák 24,2% ez az arány. A diplomával rendelkezők arányának, jelenlétének vizsgálata kapcsán megállapíthatjuk, hogy Bátonyterenye esetében 2001 és 2011 között arányuk 5,5%-ról 8,4%-ra ugrott. Ez az arány a Bátonyterenyei járás tekintetében magasabb az átlagnál, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya átlagosan 7,3%, amely Mátraverebély 3,8%, Dorogháza 6,3%, Szuha 6,5%, Mátramindszent 5,6%, Nemti 9,2%, Mátraterenye 5,5%, Mátranovák 6,7%. 34

35 A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban (fő) A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a felnőttoktatásban (fő) Eredményes érettségi vizsgát tett tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Eredményes érettségi vizsgát tett tanulók száma a felnőttoktatásban (fő) Sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma (fő) Szakiskolában és speciális szakiskolában sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma (fő) Szakközépiskolában sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma (fő) Felsőfokú oklevelet szerzett hallgatók száma (képzési hely szerint) (fő) Felsőfokú oklevelet szerzett hallgatók száma (intézmény székhelye szerint) (fő) Bátonyterenye Az iskolai végzettségre vonatkozó 2013-as adatok Mutatók év Bátonyterenye Dorogháza Mátramindszent Mátranovák Mátraterenye Mátraverebély Nemti Szuha (Forrás: Foglalkoztatottság A rendszerváltás utáni években végbement gazdasági átalakulás mérlege kifejezetten negatív hatású volt a foglalkoztatás szemszögéből a régióban: tendenciaként jelent meg a munkahelyek számának csökkenése, az inaktivitás mértékének növekedése. A Bátonyterenyei Járás e mutató tekintetében a közepes helyzetű járások körében foglal helyet, a településen nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből 2013-ban 4,5%. A járáson belül csak Szuhát jellemzi magasabb gazdasági aktivitás. 35

36 Aktív keresők gazdasági ág szerint (2011-es népszámlálás) (Forrás: A nyilvántartott álláskeresők száma a tartózkodási helyük szerint (2015. január 20-i állapot) Nyilvántartott összes fő Folyamatosan nyilvántartott (hossz>365 nap) Munkav. korú népes. fő 1 Relatív mutató 2 % Arányszám 3 BÁTONYTERENYE ,01 1,18 (Forrás: A KSH adatai szerint 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők száma Bátonyterenyén 384 fő, melyből 194 fő férfi és 190 fő nő. Ez az arány közel található az országos és a megyei értékekhez, de az álláskereső nők aránya magasabb a településen, mint a megyei, vagy az országos arány. Az alábbi táblázat ezt mutatja: Nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti megoszlásban (2013) 1 Munkav. korú népes. fő - a KSH népszámlási ill. népességnyilvántartási adatai i állapot szerint. (15-64 éves férfiak és éves nők száma) 2 Relatív mutató - a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 3 Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 36

37 2013 Nyilvántartott álláskeresők aránya, férfi Nyilvántartott álláskeresők aránya, nő Magyarország 51,5% 48,5% Nógrád megye 56,14% 43,86% Bátonyterenye 50,52 % 49,48% (Forrás: alapján saját szerkesztés) Munkanélküliségi ráta változása (%) (Forrás: A munkanélküliségi ráta értékei 2012-ben a bátonyterenyei kistérség településein elég nagy szórást mutatnak: a ráta a legalacsonyabb Szuhán (7,1%), valamint Nemti településen találunk még 10% alatti rátát. A bátonyterenyei 13,93%-os ráta a középmezőnybe helyezhető, hiszen a többi település értékei mind meghaladják azt. A legmagasabb a ráta Mátraverebélyen, ahol 20%-ot is meghaladja. Az elmúlt évtizedben, Bátonyterenyén a munkanélküliek arányát tekintve egy lassú emelkedő tendencia rajzolódik ki. A foglalkoztatási helyzet tükrében megállapíthatjuk, hogy a járást alkotó települések társadalmi-gazdasági helyzete elmaradottnak tekinthető és az országos átlag feletti értékkel rendelkezik a munkanélküliségi ráta tekintetében. A munkanélküliek aránya az országos átlaghoz képest esetenként több mint annak duplája. 37

38 Munkanélküliségi ráta a bátonyterenyei kistérség területén (%) 2012 (Forrás: A megyében január-szeptemberben a termelő ágak közül a mezőgazdaságban, az iparban gyarapodott, az építőiparban visszaesett az alkalmazásban állók száma. A szolgáltatások területén változóan alakult a létszám. Az ingatlanügyletek, az információ és kommunikáció, a tudományos és műszaki tevékenység, a humán egészségügyi, szociális ellátás, a kereskedelem, az oktatás, a közigazgatás, valamint a vendéglátás gazdasági ágban növekedett, a többiben mérséklődött az alkalmazásban állók száma. Az időszak végén 590 betöltetlen álláshelyet jelentettek be, 22%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Egy álláshelyre 29 álláskereső jutott, néggyel több, mint 2012 szeptemberében. 4 Fontos megemlítenünk még az ingázó munkavállalók arányát is, amely Bátonyterenye esetében 40,9%. Az ingázás többnyire a megyeszékhelyre irányul. Az arány meghaladja az országos (34,5%) és a Nógrád megyei járásközpontok (27,6%) arányát, de alulmarad a Bátonyterenyei járás értékénél, ahol a munkavállalók közel fele eljár dolgozni a saját településéről. 4 Forrás: Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2013/3, KSH december 38

39 Naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya (%) - Népszámlálás Jövedelmi viszonyok (Forrás: A TEIR ITS rendszere alapján a száz lakosra jutó adófizetők száma az utolsó évtizedben, Bátonyterenyén egy lassú növekedési tendenciát mutat. Hiszen míg 2000-ben 39,1 fő volt addig a 2012-es évben már 42,3 fő volt. Ez a folyamat alig marad el valamivel az országos, valamint a megyei járási központok átlagától, míg a Bátonyterenyei járási átlagot meghaladja. Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) (Forrás: Az egy főre jutó nettó jövedelem tekintetében azonban már nem ilyen kedvező a helyzet. Amíg a városi tendenciát tekintjük abszolút emelkedés regisztrálható ez esetben, hiszen 2000 és 2012 közötti időszakban 2,6-szorosára emelkedett az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem. Ez az országos átlagtól jelentősen elmarad, ráadásul az országos átlag növekedését nem követi azonos ütemben Bátonyterenye értékeinek változása, a két érték 39

40 közötti különbségnövekedés eltart egészen 2008-ig, amikortól egy körülbelüli állandó távolság áll be a két mutatószám között. Az egy főre jutó nettó jövedelem (Ft) Életminőség (Forrás: A 2013-ban elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia 1. sz. mellékletében közzé teszi Bátonyterenye Városrehabilitációs fejlesztési elképzeléseket megalapozó közvéleménykutatását, amely egy 277 fős lakossági reprezentatív minta alapján történt. Az életminőségre vonatkozó kérdést a kérdőívben nyílt kérdésként kezelték, tehát konkrét válaszlehetőségek nem voltak megadva. Bátonyterenye gazdasági és társadalmi jellemzőit ismerve sem meglepő, hogy a megkérdezettek kimagaslóan a munkahelyteremtést és biztonságot jelölték meg a legfontosabb célként (32,85%). Ha hozzávesszük, hogy az ipari park fejlesztésének, valamint a vállalkozások megtelepedésének, támogatásának a kívánalmát (3,65%) is valószínűleg az új munkahelyek létrejöttének a vágya, illetve a meglévők stabilitása mondatott a megkérdezettekkel, a foglalkoztatottság még inkább kiemelkedik a többi válasz közül. 40

41 A jó életminőség feltételei Rendezett városkép, tiszta település 3% 4% 5% 5% 33% 7% 5% Ipari park, vállalkozás-fejlesztés Oktatás Közlekedés, tömegközlekedés Művelődési, szórakozási lehetőségek 8% Egészségügyi infrastruktúra 13% 9% 8% Egyéb Utak fejlesztése, árkok javítása Közbiztonság Nem tudja, nincs válasz Munkahely (Forrás: Bátonyterenye Integrált Városfejlesztési Stratégia, 2013.) Ugyanezen közvélemény-kutatás egyik kérdése volt, hogy a megkérdezettek mennyire elégedettek a Bátonyterenyei Önkormányzat által ellátott közfeladatokkal, valamint a helyi vállalkozók révén már elérhető, a városias életformához tartozó és az életminőséget is befolyásoló szolgáltatásokkal. A megadott értékeket 1-től 10-ig terjedő skálán kellett pontozniuk. Városi funkciókkal való elégedettség Élelmiszer, alapvető fogyasztási cikkek Személyi szolgáltatás (pl. fodrász, kozmetika) Egészségügyi alapellátás Posta Óvodai ellátás Bölcsődei ellátás Közigazgatás (pl. okmányiroda) Középfokú oktatás Alapfokú oktatás Egészségügyi szakellátás Ipari szolgáltatások (pl. szervízek) Tömegközlekedés Közművelődés Közbiztonság Egyéb (pl. városfejlesztés, közterek tisztasága) 3,05 6,81 6,7 6,57 6,5 6,08 6,07 5,65 5,48 7,82 7,66 7,48 7,32 6,95 6,81 (Forrás: Bátonyterenye Integrált Városfejlesztési Stratégia, 2013.) 41

42 Az életminőséget befolyásoló tényezők közül fontos még megemlítenünk a lakásállomány mennyiségét, minőségét, illetve a lakóingatlanok állapotát is. A lakásállomány mennyiségét tekintve Bátonyterenyére kivetítve láthatjuk az alábbi táblázatból, hogy a lakások darabszáma az elmúlt évtizedben viszonylagos stagnálást mutatott, azonban az épített lakások száma jelentősen lecsökkent, 2013-ban ez a szám nulla volt. Lakásállomány és épített lakások Bátonyterenyén Bátonyterenye Lakásállomány (db) Épített lakások száma (db) Épített lakások aránya (%) 0,07 0,10 0,12 0,03 0,35 0,22 0,16 0,16 0,40 0,10 0,31 0,03 0,02 0,00 (Forrás: alapján saját szerkesztés) A viszonyítási grafikonon azonban látszik, hogy az 1000 lakosra jutó lakások száma Bátonyterenyén 2013-ra meghaladja az országos átlagot, és jelentősen megközelíti a járási és a megyei járásközpontok értékét lakosra jutó lakások száma (db) (Forás: Ami a lakásállomány minőségét illeti, a 2011-es népszámlálási adatok szerint az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Bátonyterenyén az összes lakás számához viszonyítva 12,7%, ami jelentősen meghaladja az országos és a megyei járásközpontok értékeit, azonban elmarad a járási átlaghoz képest. 42

43 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (%) 2011 (Forrás: Az adatokat összevetve az alábbi következtethetésre juthatunk: Bátonyterenyén 2013-ban 5712 db lakás van, ahol is 2,2 lakos lakik egy lakásban. Ezek közül 12%, azaz 685 lakás egy szobás, valamint 12,7%, azaz 725 lakás alacsony komfortfokozatú lakás. Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül - Népszámlálás 2011 (Forrás: 43

44 Családszerkezet Bátonyterenye A 2011-es népszámlálás adatai alapján képet kapunk a népesség családi állapotáról. Nógrád megyében a 15 éves és idősebb népesség körében legnagyobb arányban, 46,4%-ban a házas együttélési forma a jellemző. Ha figyelembe vesszük azonban az előző évtizedeket, egyértelműen csökkenő tendenciát mutat a házasodási kedv, míg az egyedülállók aránya 1960 óta több mint 50%-kal nőtt. A házasok aránya legnagyobb az évesek között (64,8%), míg értelemszerűen a legalacsonyabb a évesek között. Az egyedülállók aránya a éves korosztályban a legmagasabb (99,1%), legkisebb értékkel pedig évesek között találkozhatunk, itt az arány csupán 2% - köszönhető ez annak, hogy ebben a korosztályban meglehetősen magas, 53,5% az özvegyek aránya. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és korcsoport szerinti megoszlás Nógrád megyében (%) 80,0 60,0 70,8 71,0 70,8 65,5 55,7 46,4 40,0 20,0 0,0 28,6 22,8 18,2 17,2 15,3 17,0 9,9 9,7 10,5 12,0 13,4 13,5 1,1 2,0 3,4 5,6 8,1 11, Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált (Forrás: Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Társadalmi rétegződés: Társadalmi rétegződésen a legáltalánosabban a társadalomban élő egyének és csoportok hierarchikus elrendeződésének módját értik. Az anyagi-egzisztenciális, valamint a hatalmi pozíció alapján ugyanis az egyének és a csoportok egymáshoz viszonyítva igen széles skálán helyezkedhetnek el. Az anyagi-egzisztenciális helyzet többnyire jól körülírható foglalkozási pozícióhoz kötődik. 44

45 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában (%) (Forrás: Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Bátonyterenye esetén a 2009-es év kivételével meghaladja 30%-ot, végig túlmutatva az országos és megyei járásközpontok értékein ben kiugróan magas az érték, még a járási adatokat is meghaladva 40,5%, majd 2012-re jelentős csökkenés következik be, arányukat tekintve. A mélyszegénységben élők, mint az anyagi-egzisztenciális társadalmi rétegeződés legalsó fokán elhelyezkedők különös figyelmet érdemelnek. A mélyszegénység azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A romák aránya rendkívül magas, de a nem roma családok hasonlóan hátrányos helyzetűnek minősülnek. A romák által lakott szegregált terület infrastrukturális ellátottsága kielégítőnek mondható. Az utcában a főbb közművekből csak a vezetékes gáz nem található meg. A házak állapota eléggé széles skálán mozog, nagyjából egyharmaduk teljesen elhanyagolt és leromlott állapotú. Kb. 50% szocpol-támogatásból, vagy a es években épült hasonló méretű, de viszonylag élhető körülményeket biztosító épületekből, illetve régi parasztházakból vagy újabb építésű többszobás - akár többszintes - jól karbantartott házakból tevődik össze. A szocpol-támogatásból épített lakások száma folyamatosan növekszik, jelenleg is épül három, tehát elmondható, hogy a szegregátum mind területében, mind lakosságának számában bővül. A szegregációs terület szociális ellátását a Bátonyterenye Kistérségi Szociális Központ (BKSZK) látja el. 5 5 Helyi Esélyegyenlőségi Program Bátonyterenye Város Önkormányzata,

46 Térbeli rétegződés: A város egyik legnagyobb problémája az igen rossz városszerkezetből fakad, amely térbeli rétegződéshez, majd ebből adódó konfliktushoz vezet. A múltban különálló négy településrészből összeolvasztott Bátonyterenye településszerkezetében mind a mai napig megmaradt a településrészek közötti széttagoltság. Mutató megnevezése Bátonyterenye városrész adatok Bátonyterenye összesen 1. Kisterenye 2. Nagybátony 3. Szorospatak 4. Szúpatak Külterület Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 14,2 14,9 13,6 45,9 12,3 12,5 Lakónépességen belül évesek aránya 61,3 58,0 63,5 43,2 64,6 64,6 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 24,4 27,0 22,9 10,8 23,1 22,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) 22,1 24,0 20,6 68,8 45,2 29,0 belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 10,2 12,0 9,1 5,9 2,2 8,1 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 12,7 16,5 9,1 94,4 69,0 51,7 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 43,2 45,4 41,8 68,8 57,1 32,3 korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 14,7 16,5 13,5 56,3 23,8 16,1 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 52,3 49,8 54,0 27,8 38,3 63,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 44,0 45,3 43,3 58,3 55,2 32,0 Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak 50,4 47,0 52,2 20,0 72,2 43,5 aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 55,6 59,3 53,1 75,7 67,7 43,8 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 19,3 19,6 19,1 44,4 14,3 14,8 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 10,1 10,9 9,7 0,0 14,3 0,0 46

47 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 10,5 14,8 7,0 90,9 69,0 54,5 9,3 6,3 10,4 54,5 24,1 54,5 (Forrás: KSH 2011-es népszámlálás) Bátonyterenyén 5 szegregátum található, amelynek statisztikai adatait a 2011-es népszámlálás alapján tudjuk felállítani, illetve helyzetüket bemutatni. A szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az érintett területen 35% feletti és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt Települési identitást erősítő tényezők Történeti és kulturális adottságok A város mai területe korán benépesült, a bronzkor második felében, Kr.e körül sűrűn lakott hely volt. Kisebb megszakításokkal, a honfoglalás idején is lakták a vidéket (Kisterenye Aranyhegy, Kr.e körül, a középbronzkor, Nagybátony 972 urnasír). Bátonyterenye elődtelepüléseinek első okleveles előfordulási időpontjai: Nagybátony 1216, Batun (!) Maconka 1297 Machunka mint személynév, 1396-ban mint településnév Kisterenye 1280 Thyrina, majd 1381-ben Egihazas illetve Vásáros Therennye Szúpatak 1461 Azzywpatak névalakban található a forrásokban. A korai középkorban, a török megjelenéséig Kisterenye településrész Vásáros előneve (1413) arra utal, hogy egy terület piacközpontja lehetett, mezővárosi ranggal. Buda elfoglalása után, és Hatvan elestével, a szabaddá vált Zagyva-völgye a török portyák egyik célpontjává vált. Már az 1550-es években Nagybátonyt, Maconkát többször felégették, Szúpatakot mintegy 100 évre lakatlanná tették, Kisterenye pedig 1686 után vált pár évre lakatlanná. Szúpatak földjét maconkai jobbágyok bérelték. Az újratelepítés során nagyrészt a volt őslakosok jönnek vissza, kivétel Szúpatak, melyet 1740 tájékán Lucsatyinbol jövő szlovák családok népesítettek be. A XVIII-XIX. században két jelentős nemesi család birtokolja a településéket, az Almássyak és a Gyürkyek. A XIX. század második felének vasútépítése bekapcsolja az ország infrastruktúrájába. A középkorban főleg mezőgazdasággal (ezen belül növénytermesztés, állattenyésztés, kisrészt erdőgazdálkodással) foglalkozott a helyi lakosság. Szúpatak kivételével mindhárom település a nagybirtokok hazája. Több birtokos közbirtokosság - gyakorolta földesúri hatalmát. A négy település közül Kisterenye 1867 májusában vasutat kapott, Szúpatak kivételével Maconka és Nagybátony határát is érintette a vasút. A vasút megléte biztosította az már korábban ismert szén gazdaságos kitermelését, ami egyrészt átrendezi az itteni lakosság nemzetiség összetételét, másrészt pedig alapot ad a gazdasági fellendüléshez. A települések között Kisterenye és Nagybátony határában, az 1860-as években, először kisipari módszerekkel, később a Kisterenyei Kőszénbánya Rt. megalakulásával (1871) 6 A szegregátumok részletes elemzése a fejezetben található 47

48 nagyüzemi módszerekkel folyt a termelés, Nagybátonyban ez a 20. század teljesedik ki. A bányászkodás átalakítja a település szerkezetet Kisterenyén és Nagybátonyban, ez utóbbiban a bányatelepek több kilométerre alakulnak ki az anyaközség határában (Katalinbányatelep, Szorospatak, Központitelep). A 20. század ötvenes éveiben központi akaratra megépítik a "Bányavárost". A szénbányászatra természetes módon épült rá a megyében az ipar. Családok ezreit vonzotta a Mátra északi vidékére a munka, a jobb megélhetés lehetősége Nógrád és a környező megyék, illetve az Alföld szegényparaszti falvaiból ig, a tanácsrendszer megalakulásáig Nagybátony és Maconka Heves megyéhez tartozott, Kisterenye és Szúpatak pedig Nógrád megyéhez ben kezdték meg a Bányaváros építését. Akkoriban a lakosság fele bányamunkás, a negyede földműves volt. Szintén az as években alakították ki a településrész intézményhálózatát: bölcsőde, óvodák, általános iskola, középiskola. Bátonyterenye település négy különálló község egyesítésével jött létre a 80-as években. A címerben található négy lángcsóva, a négy települést jelképezi. A névadó településeket körzetközponttá a szénlelőhelyek megtalálása tette a XIX. század ötvenes éveiben. A közművelődési intézmények követik a település szerkezetét: Nagybátonyban van a központ, egy nagy tagintézmény található Kisterenyén (mindkét helyen közművelődési és könyvtári szakfeladat is működik) a többi településrészeken kisebb tagintézményekben zajlik a közösségi tevékenység (Petőfi Művelődési Ház, Maconkai Közösségi Ház). Az intézmény gondozza Kisterenyén a Tájházat és a műemléki Gyürky-Solymossy Kastélyban található id. Szabó István gyűjteményt. (Id. Szabó István a településről elszármazott Kossuthdíjas szobrászművész, aki Bátonyterenyén a mai napig közismert és köztiszteletnek örvend.) 7 Kastély: Építésének ideje bizonytalan- Az eddigi nyomtatásban megjelenő leírások 1790 tájékát jelölik meg, de vannak olyanok is melyek, a 19. század elejének produktumaként jelölik. Az épület a korabeli természeti viszonyoknak megfelelően egy domboldal mesterségesen leegyengetett oldalába épül, kemény márgás talajra alap nélkül, előtte a Tarján-patak benyúló kanyarulatával, s minden bizonnyal egy kiterjedt mocsárvilággal. Erre utal a több mint 150 évvel későbbi leírás is semlyékes süppedékes helyről tesz említést. Rákóczi Ferenc vagy szállásmestere nem ezért választotta szálláshelyül Terennét, mert éppen útba esett, hanem feltehetőleg, mint jó gazda megnézte birtokát, mielőtt azt a Forgácsoknak adta hűséges szolgálatukért. A szakirodalom a kisterenyei kastélyt többnyire a várkastély-típusok közé sorolja. Nógrádban ilyenek például a berceli Bene-Teichmann kastély, a mohorai Zichy-Vay kastély, valamint a cserhátsurányi Jánossy kastély. Ezek a kastélyok pedig a 17/18. század fordulója körüli időkben épültek. Így egészen biztos, hogy téves a Borovszky által szerkesztett kötet azon állítása, hogy a kisterenyei kastélyt Gyürky Pál a 19. század közepe táján építette. A kisterenyei kastély nemcsak Nógrád megye egyik legjelentősebb világi műemléke, hanem a Kárpát medence északi része nevezetes, barokk kastély-típusának legdélibb, hazánkban pedig egyetlen példája. Emeli a műemléki épület értékét, hogy a tornyos melléképülettel, tenyészistálókkal együtt egy közel 20 holdas ősparkban található, amivel és a hozzá csatlakozó Kacsavéggel az Árpád utcával egy zárt műemléki együttest alkothat. Parkja értékét az 7 Forrás: 48

49 újonnan telepített egzóták mellett az tájon egykoron honos, őshonos fák (kocsányos tölgy, kőris, és hegyi juhar és szilfák adják). A Kastély 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakásaként funkcionált, majd kasznárlakás volt ban házasság révén a Solymossy család tulajdonába került ben elkobzás alá került. Tulajdonjogáért több párt és szervezet versengett a község mellett. Végezetül a községi kezelésbe ment át az épület és a park is. Különböző pártok, majd párt és ifjúsági szervezet kapott benne otthont re állaga erősen megromlott. Tetőzete elkorhadt, életveszélyessé vált 1970-ben művésztelepet akarnak létrehozni, majd különböző javítgatások mellett a zsindely helyett palateteje lett amit műemlékpalára cserélnek, - a SKÜ vette használatba, fenntartása, illetve felújítása fejébe. Hosszas tárgyalások után - újra most már a város tulajdonába került. Felújítása folyamatban van. A bátonyterenyei Gyürky-Solymossy Kastély (Forrás: Parkját a hetvenes évek végén megtisztították az oda nem illő fafajoktól (kanadai nyár és a túlszaporodott kőris csemeték). Kertészi tervezéssel örökzöldeket ültettek, s gondozása megszervezettnek látszik. Helyreállították a régi sétautakat, s megszüntettek a salakos futballpályát. 8 Palócház, tájház: Az épület helyileg Kisterenye egyik legrégibb településrészén - a Kacsavégben található. Hivatalos nevén az Árpád utcában, közvetlenül a Kastély-park mellett. Valószínű a 19. sz. második felében épülhetett, amiről az 1868-ban készült tagosítási térkép ábrázolása tanúskodik. Az utcafrontra rövidebb véggel fekvő ház háromosztatú: tiszta-szoba, konyha, hátsó szoba. Ehhez jött a folytatásban a gangról nyíló külön kamra. Az épület udvari része tornáccal gang -gal volt ellátva. Nyeregtetős, utcai oromfala fából készült, díszített. 8 Forrás: 49

50 Oromfala deszkából készült, rajta két kör alakú lukkal és padlásfeljáróval. Kis közzel a ház végébe épült az istálló, aminek belső végét derékszögben zárta le a (szárnyas)pajta, melynek közel fele már megsemmisült. A gémeskút sem hiányzott az itatáshoz, házi vízszükséglet kielégítéséhez. A Házzal szemközt voltak a kisebb állatok óljai, és a füstölő. Palócház (Forrás: Templomok: A város területén hat működő templom van, és egy templomrom. Kisterenyei templom (Forrás: 50

51 A falu első említése 1280-ban volt, *Thyrinna+ alakban. Valószínűleg ekkor kezdte építtetni Lodomér esztergomi érsek a mai templomba beépült középkori templomot román stílusban, melyet a 15. sz. után gótikus elemekkel egészítettek ki. Ez a templom, mely a mainak fele, 1782 után tornyot kapott, ami barokk stílusjegyeket hordoz magán között a templomot duplájára bővítették. Ekkor bontották vissza a gótikus boltozatot, és helyére fából ácsolt dongaboltozatot képeztek ki. A templombelsőt az 1956-ban készült Szilágyi János által szocreál stílusban festett életképek díszítik. Figyelemre méltó középkori szószéke, és a 18. sz. elejéről fennmaradt keresztelő kút. A templombelső berendezése, főoltára klasszicista stílusú. Védőszentje: Szent István protomártír. Búcsúnapja: december 26. Evangélikus templomát 1907-ben építették. Sokáig a szórványtelepülések lelki gondozásának központja volt. Jelenleg Sámsonháza filiája. Maconkai templom (Forrás: Első említése 1297-ben, tulajdonnév formájában *Machunka+. A falu 1396-ban Machonka alakban szerepel. Temploma a 13. században épült román stílusban, egyhajós egyenes záródású szentéllyel. Többször leégett, de az újjáépítés során, a lényeges építési jegyeket mindvégig megőrizte. Nyugati homlokzata felett kis fatorony emelkedik. A templom déli falán három románkori ablak látható, és feltárták déli bejáratú ajtaját is. Festményei, falképei 1280 táján, illetve az 1400-as évek elején keletkeztek. Ez utóbbit a Neczpál család festtethette. A 51

52 képek a restaurálás után láthatóvá váltak. Művészei értéküket emeli, hogy egységes teológiai program szerint, igényes művészi kivitelben készültek. Titulusa: Szent István király Búcsúnapja: augusztus 20. Nagybátonyi templom (Forrás: Első említése 1216 *Batvn+ alakban. Határában volt egy középkori település Lengyend, ennek templomát között a pápai tizedjegyzékben említik. A templom körültemető volt, s a korábban elhantoltak csontjait csontteremben tárolták. A többször megbolygatott építménynek csak földbe maradt alapjai maradtak meg. A török alatt elpusztult ez a település templomával együtt. A bátonyi hívek földesuruk, püspökük engedélyével építették föl ben a faluban templomukat, a lengyendi templom köveit részben felhasználva. Szentélye háromkaréjos, mely esetleg utal a korábbi lengyendi templom románkori formájára. A templom műemlék jellegű. Titulusa: Szent György vértanú. 52

53 Szúpataki templom (Forrás: Első említése 1461 *Azzywpatak+ alakban. A török alatt elpusztult. Az 1740-es években szlovák jobbágyokkal telepítik újra. A lakosok evangélikusok. Templomukat a 19. század végén építették fel. Sámsonháza filiája. Szentkúti templom (Forrás: 53

54 Története 1200 körüli időre nyúlik vissza. Csodás gyógyulásokat jegyeztek fel ekkortól, melyeket általában Máriához kapcsoltak. A népi tudatban Szent Lászlóhoz is kapcsolódtak csodás tettek. A kunok elől menekülve, a templomtól nyugatra lova patkója nyomán fakadt egy forrás, melyből szomjazó katonái ihattak. A helyet ma is Szent László ugratásának nevezik. A mai kegytemplom 1758 és 1763 között épült, barokk stílusban. Titulusa: Nagyboldogasszony Búcsú: augusztus Civil szerveződések Bátonyterenyén jelentős a civil szerveződési kedv, kiemelkedő számú civil szervezet működik. A szervezetek elsősorban a kultúra, a közművelődés és a sport területén működnek. A jövőben fontos feladat a civil szervezetek, valamint a köztük és az önkormányzat közötti együttműködések megerősítése, a fejlesztésekben való részvételük ösztönzése. Bátonyterenyei civil szervezetek S.sz. Elnevezés Cím Képviselő 1. A Bátonyterenyei Levelezőlapgyűjtemény 3070 Bátonyterenye, Megmentéséért Alapítvány Alkotmány út 24. képviselő: Barják Gyula 2. Ágasvár Természetbarát Egyesület 3070 Bátonyterenye, Hegyaljai út 13 képviselő: Kiss Péter Ernő 3. Alpintechnikai Club SE Bátonyterenye Bátonyterenye, képviselő: Verebélyi István 4. Bányász Hagyományőrző Egyesület 3078 Bátonyterenye, Népkert út 7-9. képviselő: Szerémi László 5. Bartók Béla Ált. Iskola DSE Bátonyterenye, képviselő: Tarján Péter 6. Bátony Sport- és Szabadidő Központ Egyesület 3070 Bátonyterenye, Rózsavölgyi Márk út 1. képviselő: Macska Tamás 7. Bátonyterenye Barátainak Köre 3078 Bátonyterenye, Bástya utca 11. képviselő: Nagy Mihály 8. Bátonyterenye és Környéke Közbiztonságáért 3070 Bátonyterenye, Közalapítvány Kossuth út 4. képviselő: Jászai Nagy István 9. Bátonyterenye Közoktatásáért Közalapítvány 3070 Bátonyterenye, (közhasznú) Városház út 2. képviselő: Oravecz László 10. Bátonyterenye Óvodásaiért Alapítvány / 3078 Bátonyterenye, Váci kiemelten közhasznú / Mihály út 5/A. képviselő: Radicsné Pintér Ilona 11. Bátonyterenye Szakképzéséért Alapítvány 3070 Bátonyterenye, Ózdi út 39. képviselő: Murányi Bálint 12. Bátonyterenye Város Sportegyesülete képviselő: Danyi Zoltán titkár, Koósné 3078 Bátonyterenye, Nagy Judit elnökhelyettes, Nagy Attila Berekgát köz 1. elnök 13. Bátonyterenye Városi Asztalitenisz Sportkör 3070 Bátonyterenye, Ózdi út 73/B. képviselő: Bulla Norbert 14. Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és 3070 Bátonyterenye, Ózdi Sporthorgász Egyesület út 220. képviselő: Dr. Dérer István 15. Bátonyterenyei K.10. Kiserdei Kutyakiképző 3070 Bátonyterenye, Jedlik Iskola Ányos út 4 képviselő: Oláh Sándor 16. Bátonyterenyei Mátraaljai Bérkilövő 3078 Bátonyterenye, Móra Vadásztársaság Ferenc út 6. képviselő: Dirnberger Péter 17. Bátonyterenyei Polgárokért Egyesület 3078 Bátonyterenye, Abonyi út 1/a. képviselő: Kiss Andrásné 54

55 18. Bátonyterenyei Shotokan Karate Sportegyesület 3070 Bátonyterenye, Akácos út 34. képviselő: Kovács Tibor 19. BÁTONYTERENYEI TEKE KLUB 3070 Bátonyterenye, Molnár S. út 1-3 képviselő: Dóra József 20. Bátonyterenyei Vállalkozók Egyesülete 3078 Bátonyterenye, Csokonai út 2. képviselő: Juhászné Bártfai Ildikó 21. Cserhát Repülőklub 3070 Bátonyterenye, Iskola út 1. képviselő: Kocsolányi Ferenc 22. E-2. Kisterenyei Postagalambsport Egyesület 3078 Kisterenye, Határ út 10. képviselő: Horváth László 23. Együtt az Idősekért Alapítvány (közhasznú) 3078 Bátonyterenye, Makarenkó út 24. képviselő: Máténé Galovics Katalin 24. Együtt Egymásért a Közös Jövőért Érdekvédelmi 3078 Bátonyterenye, képviselő: Ajtai Katalin, Csikós Egyesület Mátyás király út 36. Annamária, Daróczi Sándor Józsefné 25. Együtt Közösen Egymásért Egyesület 3078 Bátonyterenye, Dobó utca 108. képviselő: Kékesi Katalin 26. ÉLET ÉRTELME ALAPÍTVÁNY 3078 Bátonyterenye, Csentei út 36. képviselő: Királyné Baranyai Katalin 27. Észak-Mátra Környezetvédelmi Egyesület 3078 Bátonyterenye, Zrínyi út 8. képviselő: Földi Balázs 28. FEKETE GYÉMÁNT Egyesület 3070 Bátonyterenye, Molnár Sándor út 1-3. képviselő: Nagy János 29. Fiatalok Bátonyterenyei Egyesülete 3078 Bátonyterenye, Berekgát köz 1. képviselő: Hegedűs Gábor 30. Filléres Egyesület 3078 Bátonyterenye, Klapka út 20. képviselő: Jelinekné Korondi Klára 31. FÜTŐBER Sport Club Bátonyterenye, 32. "Gazdit és Otthont" Közhasznú Alapítvány 3070 Bátonyterenye, Mikszáth Kálmán út 13. képviselő: Csontos Jánosné 33. Generációk a Művelődésért 3070 Bátonyterenye, Molnár Sándor út 1-3. képviselő: Berki Judit 34. GEPÁRD 33 POLGÁRI LÖVÉSZEGYLET 3070 Bátonyterenye, Fenyves út 24. képviselő: Kecskés István 35. GYERMEKÜNK JÖVŐJE ALAPÍTVÁNY 3078 Bátonyterenye, Mátyás király út 6. képviselő: Dr. Ludvai Dezső József 36. Gyógyító Fény gyógyászati és Szociális 3078 Bátonyterenye, Jászai Alapítvány / közhasznú / M. út 6. képviselő: Telek Istvánné 37. Jobb Életért és a Roma Fiatalokért Egyesület 3078 Bátonyterenye, Dankó út 28. képviselő: elnök Biri Gyuláné 38. Jövő Reménységei Alapítvány 3070 Bátonyterenye, Iskola képviselő: Dr. Balászi Károly, Juhász út 8-10 Béláné 39. K.lo.Kiserdei Kutyaképző Iskola 3070 Bátonyterenye, Jedlik Á ut.4. képviselő: Oláh Sándor 40. Kisterenyei Sportegyesület 3078 Kisterenye, Sport út 1. képviselő: Honti Huba 41. Kossuth Diáksport Egyesület Bátonyterenye, képviselő: Számel Erika 42. LokArt Egyesület 3078 Bátonyterenye, Ady Endre út 4/a. képviselő: Miklós Gábor 43. Magyarországi Nemzeti Kisebbségi Liberális 3070 Bátonyterenye, Móra Fórum Ferenc út 18. képviselő: Balogh Imre 44. Marshal Team Autósport Egyesület 3078 Bátonyterenye, Csillag képviselő: Buda Gábor, Bujdosó Gábor, utca 1/G. Rácz Ákos 45. Mátravölgye Vadásztársaság 3070 Bátonyterenye, Dózsa György út 11. képviselő: Miliczki István 55

56 46. Munkaadók és Gyáriparosok Nógrád Megyei 3070 Bátonyterenye, Szövetsége Orgona út 1-3. képviselő: Tari Miklós 47. Nagybátony Polgárőrség Bűnmegelőzési és 3070 Bátonyterenye, Önvédelmi Egyesülete Radnóti út 20. képviselő: Szarvas Imre 48. Nagybátonyi FÜTŐBER Horgász Egyesület 3078 Bátonyterenye, Orgona út 1-3. képviselő: Hives József 49. Nagybátonyi Sport Club 3070 Bátonyterenye, Sport telep képviselő: Bazsó Gábor 50. Nagycsaládosok Bátonyterenyei Egyesülete 3070 Bátonyterenye, Tátra út 6. képviselő: Ónodiné Szőke Margit 51. Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és 3070 Bátonyterenye, Ózdi Szószólók Szövetsége út 9. képviselő: Szomora Szilárd 52. Összefogás a Városért Egyesület 3078 Bátonyterenye, Szőlő út 6. képviselő: Vanya Attila Tiborné 53. Palóctáj Vadásztársaság 3078 Bátonyterenye, Hársfa út 26. képviselő: Márta István 54. Pontus Közhasznú Egyesület 3070 Bátonyterenye, képviselő: Balogh Nikoletta, Csemer Barátság út 3. IV/3. Patrícia 55. POWER Testépítő Sportegyesület 3070 Bátonyterenye, Iskola köz 5. képviselő: Göröcs Attila 56. Rákóczibánya Községet Szépítő és Önvédő 3070 Bátonyterenye, Egyesület Rákóczi telep Fő tér 5 képviselő: Jakab Gábor 57. SEDITIONEM Felemelkedést Elősegítő 3078 Bátonyterenye, Közhasznú Egyesület Klapka út 15. képviselő: Móroczné Kézdi Judit 58. Szarisznyói Üdülő Egyesület 3070 Bátonyterenye, Barátság út 7. II/9. képviselő: Márton Zoltán 59. Tehetségért a Váci Mihály Gimnáziumban 3078 Bátonyterenye, Váci Alapítvány út 5. képviselő: Oravecz László 60. Településvédő és szépítő Egyesület 3070 Bátonyterenye, képviselő: Dr.Koós István 61. Tér Erő Nógrádi Térségfejlesztők Alapítványa 3070 Bátonyterenye, Rimai út 12. képviselő: Dr. Bánlaky Pál 62. TERET A TEHETSÉGNEK ALAPÍTVÁNY 3070 Bátonyterenye, Ózdi út 187. képviselő: Lászlóné Hajnal Márta Csilla 63. Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók 3070 Bátonyterenye, képviselő: Domonkos Zoltán, Szakszervezete Bátonyterenye Káposztás, Pf. 40. másodlagos képviselő Szabó Enikő (Forrás: 56

57 1.8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Oktatás Bölcsődék: A bölcsőde nem oktatási-nevelési intézmény, hanem a szociális intézmények körébe sorolható, mint gyermekjóléti intézmény. Azonban a gyermekekkel való kapcsolódás miatt ezen fejezetben mutatjuk be a jelenlegi helyzetet. A járásban egyedül Bátonyterenyén található bölcsőde, a Bátonyterenyei Városi Bölcsőde, amelynek két tagintézménye van, a Mesekert és a Napsugár. A férőhelyek száma 24 és 28 fő, így a 2013-as évben sikerült elérni, hogy minden bölcsődébe jelentkező 20 hónapos és 3 év közötti gyermeket fel tudtak venni tehát egy gyermek jutott egy férőhelyre. Bölcsődei férőhelyek száma (db) (Forrás: Óvodák: A városban egy önkormányzat által működtetett óvoda található, a Bátonyterenyei Városi Óvoda, amelynek négy tagóvodája működik: a Napsugár, a Csupafül, az Őzike és a Tölgyfa Tagóvoda. Mind a négy tagóvoda más-más nevelési módszert alkalmaz, lehetőséget teremtve így a gyerekeknek arra, hogy ne csak életkoruknak, hanem habitusuknak is megfelelő óvodai nevelést kapjanak. A Napsugár tagóvoda a Freinet-vel való természetes életmódra nevelést alkalmazza. Cél a Freinet pedagógiai rendszer szellemiségével a szabadon választott, sokszínű tevékenységekkel (játék, munka, tanulás) az egyszeri és megismételhetetlen gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása. A Csupafül tagóvoda gyermekközpontú óvodai nevelést 57

58 alkalmaz, a mozgás és a testi nevelés eszközrendszerével, a kiemelt kompetencia területek egyéni és differenciált fejlesztésével, Az Őzike tagóvoda a Szivárványhíd módszertani programot alkalmazza, melynek célja a kompetencia alapú óvodai nevelés a művészetek eszközeivel, a kompetencia alapú óvodai nevelés szellemiségével a sokszínű gyermeki személyiség fejlődésének elősegítése, valamint a gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. A Tölgyfa tagóvoda kompetencia alapú óvodai nevelést alkalmaz, a természet eszközeivel, Céljuk, hogy a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósítása során a gyermekek naponta éljék meg a harmóniát önmagukkal és a környezettel, valamint a természeti környezet megszerettetése, a gyermekek és a természet közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. A városban működik még az Angyalkert Katolikus Tagóvoda is, amely a II. János Pál Pápa Katolikus Óvoda és Általános Iskola tagintézménye. Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) (Forrás: Az óvodai férőhelyek száma 2001 és 2003 között jelentősen lecsökkent, azonban azóta stagnálást mutat. A TeIR adatbázisa szerint 2013-ban 1,2 óvodás korú gyermek jutott egy óvodai férőhelyre, amely magasabb mind a járási, mind a megyei, mind pedig az országos értékeknél. 58

59 Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma a Bátonyerenyei Járásban (fő) (Forrás: Általános iskolák: Az állami fenntartású iskolán kívül egyházi fenntartású általános iskola is működik a településen, a II. János Pál Pápa Katolikus Óvoda és Általános Iskola. Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) (Forrás: A KLIK által fenntartott 7 intézményegységből 2 található Bátonyterenyén, valamint itt a 3. általános iskolai feladatellátási hely a katolikus általános iskola. A KLIK többi általános iskolai 59

60 feladatellátási helye a járás többi településén található, Nemtit és Szuhát kivéve, ahonnan többnyire Bátonyterenyére járnak be az általános iskolai tanulók. A Bátonyterenyei Járás települései Általános iskolák a Bátonyterenyei Járásban Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) (db) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Bátonyterenye Dorogháza Mátramindszent 1 82 Mátranovák Mátraterenye Mátraverebély Nemti 0 0 Szuha 0 0 (Forrás: Középiskola: A járásban csak Bátonyterenyén található középfokú oktatási intézmény, a Nógrád Megyei Váci Mihály Gimnázium és a BLSzSzK Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium. A Gimnázium jelenlegi tanulólétszáma 292 fő 9. Jelenleg csak 1 feladatellátási helyen 10 működik, 4 évfolyamos és 6 évfolyamos gimnáziumi oktatással as adatok Gimnáziumi feladatellátási helyek száma (db) 2013-as középiskolai adatok Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma (db) Mutatók Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok adataival együtt) (fő) Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok adataival együtt) (fő) Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (szakmai képzéssel együtt) (fő) Bátonyterenye (Forrás: Felsőoktatás: A településen, de a megyében sincs jelenleg felsőoktatási intézmény, a legközelebbi lehetőséget a Károly Róbert Főiskola biztosítja Gyöngyösön, a továbbtanulni szándékozók számára. A csökkenő hallgatói létszámra hivatkozással 2013-ban bezárt a salgótarjáni főiskola, amely a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kihelyezett tagozataként negyven éven át működött. A

61 2013 Működő háziorvosok száma én (fő) Működő házi gyermekorvosok száma én (fő) A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adat (eset) Összes működő kórházi ágyak száma (db) Betöltött védőnői álláshelyek száma (db) Gyermekjóléti szolgálatok száma (db) A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma (fő) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinek gondozottak száma (fő) A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma (db) Gyógyszertárak száma (humán) (db) Fiókgyógyszertárak száma (humán) (db) Bátonyterenye BGF fokozatosan építette le az intézményt, az utolsó három és fél évben a városi és a megyei önkormányzat már saját költségén taníttatta a főként Nógrád megyei hallgatókat Egészségügy Bátonyterenye Város Önkormányzatának képviselő-testülete a 24/2011. (XI.10.) számú önkormányzati rendeletében szabályozta a háziorvosi körzetek működését. A városban 2011-ben hét háziorvos működött, számuk 2002 óta változatlan. A működő házi gyermekorvosok száma tíz évre visszamenőleg mindig három volt. A háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátásban megjelentek száma folyamatos emelkedést mutat, utóbbi esetében 2001-től ugyan volt egy folyamatos csökkenés, de az elmúlt években ismét az esetszám növekedése volt megfigyelhető. Bátonyterenye nagybátonyi településrészében 3, illetve a kisterenyei településrészen szintén 3 fogorvos biztosít fogászati szakellátást. A városban fekvőbeteg ellátó intézmény nem működik, viszont egy Egészségház kialakításra került, mivel a városnak kistérségi szintű feladatai is vannak a szakrendelések biztosítása területén. Bátonyterenyén 12 fős személyzettel (6 fő mentőápoló és 6 fő mentőgépkocsi vezető), 2 db mentőautóval (1 autó folyamatos 24 órában és 1 autó napi nyolc órában) működik mentőállomás. Bátonyterenyén az Egészségházban az alábbi szakellátások biztosítottak: Szemészet Nőgyógyászat Bőrgyógyászat Fizikotherápia Laboratórium Két, éjszakai ügyeletet is adó gyógyszertár működik a városban, így a gyógyszerellátás is biztosított a település lakosainak. 11 Mutatók Egészségügyi mutatók Nógrád megye Bátonyterenye Forrás: Bátonyterenye Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 61

62 Dorogháza Mátramindszent Mátranovák Mátraterenye Mátraverebély Nemti Szuha 7 (Forrás: A Bátonyterenyei járás viszonylag fejlett egészségügyi hálózattal rendelkezik, annak ellenére, hogy kórház egyik településen sem található. Kórházi kezelést ezért a járás és a település lakosai a megyében három településen kaphatnak, a Dr. Kenessey Albert Kórház- Rendelőintézetben, Balassagyarmaton, a Margit Kórházban, Pásztón, valamint a Szent Lázár Megyei Kórházban, Salgótarjánban. Bátonyterenyén az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1262,9 fő, 2013-ban. Ez jelentősen jobb helyzetet jelent mind a járási (1527,4 fő), a megyei járásközponti (1319,4 fő), mind pedig az országos adatnál (1556,7 fő). Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) (Forrás: A fenti adattábla csak a szolgáltatás meglétét mutatja, azonban a következő két grafikonból kiderül a lakosság egészségi állapotának milyensége is: 62

63 A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (fő) (Forrás: lakosra jutó háziorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma (fő) (Forrás: Látható, hogy Bátonyterenyén a háziorvosi szolgáltatást igénybe vevők száma, 10 éves intervallumot vizsgálva nagyon nagy eltéréseket mutat évenként. Nincs konzekvens növekedés, vagy csökkenés, egyedül a 2007-es év ugrik ki szembetűnően a grafikonon, amikor is jelentősen alacsony, csupán fő a háziorvosi rendelésen megjelentek, illetve a háziorvos által meglátogatottak száma. 63

64 Ugyanez a tendencia nélküli számadat mondható el a következő a megyei és országos adatokra vonatkoztató grafikonról is, amelynek vonala azonban követi a bátonyterenyei adathalmazt. A ig terjedő időszakban a bátonyterenyei 1000 főre jutó háziorvosi látogatások száma minden évben meghaladja az országos adatokat, de alulmarad a járási átlagnál amely különbség a 2010-es évben a legnagyobb. Nem csak a települési, hanem a regionális, megyei adatok is rosszabbak az országos átlagnál, valamint a megyék között Nógrád megye a 13. helyen áll az 1000 főre jutó háziorvosi igénybevétel tekintetében. Ez azt mutatja, hogy az Észak-magyarországi regionális és megyei egészségügyi helyzet meglehetősen rossz, ezért negatívan befolyásolja a lakosság általános életminőségét lakosra jutó háziorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma (fő) (Forrás: A KSH 2013-as adatai alapján esetben jelentek meg háziorvosi rendelésen, illetve látogatott meg háziorvos pácienst, amely szám alig valamivel nagyobb a 2012-es év végi adatnál. 64

65 Működő háziorvosok száma én (fő) Működő házi gyermekorvosok száma én (fő) Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma (fő) A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma (szolgálat) A házi gyerekorvosok által ellátott szolgálatok száma (szolgálat) Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma (szolgálat) A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a látogatások száma összesen (eset) A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset) A háziorvosi ellátásban a lakáson történt beteglátogatás (eset) Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adat (eset) Beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adatok) (db) Teljesített évi szakorvosi munkaórák száma a járóbeteg szakellátásban (szék (óra) Betöltött védőnői álláshelyek száma (db) Bátonyterenye 2013-as KSH adatok a bátonyterenyei alapellátásra vonatkozóan Időszak év (Forrás: Szociális közszolgáltatások Intézmények, szolgáltatások A szociális ellátás Bátonyterenyén a Bátonyterenye Kistérségi Szociális Központ intézményi keretein belül valósul meg. Jelenleg 14, a kistérséghez tartozó településen biztosítja a szolgáltatásait: Bátonyterenye, Nemti, Dorogháza, Mátramindszent, Szuha, Mátraterenye, Mátranovák, Mátraverebély, Sámsonháza, Márkháza, Nagybárkány, Kisbárkány, Nagykeresztúr, Lucfalva. Az alaptevékenység a szociális alapellátás és a gyermekjóléti alapellátás. A Központ tevékenységei a következők: Házi segítségnyújtás Olyan gondozási forma, amely során szakképzett gondozó nyújt gondozást, segítséget az ellátott lakásában, lakókörnyezetében. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A saját otthonukban élő, de egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló személyek lakásában segélyhívó nyomógombos készülék kerül elhelyezésre, melynek megnyomásával, szükség esetén bármikor segítséget tud hívni az ellátásban részesülő. Szociális étkeztetés Az ellátást igénybe veheti az az időskorú, csökkent munkaképességű, munkaképtelen személy, aki kora és egészségi állapota miatt a napi egyszeri meleg étkezésről más módon nem tud gondoskodni. Támogató szolgálat A szolgáltatás célja a fogyatékkal élő személyeknek lakókörnyezetükben történő ellátása, a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint életvitelük önállóságának megőrzése lakáson belüli speciális segítségnyújtással. Pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátása A pszichiátriai közösségi gondozás a pszichiátriai betegek számára nyújt a lakókörnyezetükben, a család és más kliens szociális kapcsolati körébe tartozók aktív részvételével segítséget. Ebben a 65

66 speciális ellátási típusban a különböző szociális segítségnyújtáson túl az életviteli készségek fejlesztése, a szabadidő hasznos eltöltésének strukturálása, a munka- és az emberi kapcsolatok fejlesztése kap szerepet. A szenvedélybeteg közösségi ellátás célja a függőségből adódó problémákkal küzdők segítése, hogy minél teljesebb, konfliktusmentesebb életet élhessenek. Olyan szolgáltatásokat kívánunk nyújtani, melyek hozzájárulnak a szenvedélybetegség okozta ártalmak mérsékléséhez, mind az egyén, mind a társadalom tekintetében. A nappali ellátás egyéni szükségletekre alapozott, rehabilitáló, reintegráló hatások mellett a preventív tevékenységek is előtérbe kerülnek Nappali ellátások: Fogyatékosok Napközi Otthona Segítőkéz Idősek Klubja Tagja lehet minden nyugdíjkorhatáron felüli személy, illetve azok a 18 évet betöltött személyek, akiknek egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Szolgáltatások: étkezés igénybevétele, közösségi szabadidős programok, kirándulások, tisztálkodási-, mosási-, vasalási lehetőség, segítségnyújtás hivatalos ügyek intézésében, mentális segítségnyújtás, stb. Családsegítő szolgálat A szociális alapellátás része, a településen szintén a Bátonyterenye Kistérségi Szociális Központ keretein belül valósul meg. A családsegítő szolgálat alapvető feladatkörébe tartozik a lakosság szociális és mentálhigiénés problémáinak megelőzése, életvezetési képességének megőrzése, krízishelyzetek megelőzése, illetve a kialakult krízishelyzetek megszüntetése. Gyermekjóléti szolgálat Az ellátás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereivel szolgálja a gyermek testi, lelki, érzelmi erkölcsi fejlődésének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, megszüntetését, ill. a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Az önkormányzat szociális támogatásának formái: Átmeneti segély, Helyben tanulók utazási támogatása, Lakásfenntartási támogatás, Méltányossági és normatív közgyógyellátás, Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, Temetési segély, Spec. Utazási támogatás, Első lakáshoz jutók támogatása. A szociális szakellátás egyetlen formája vehető igénybe Bátonyterenyén, a bentlakásos idősotthon. Az Ezüstfenyő Idősek otthonát 1960-ban alapították Szentkúton, majd az intézmény 1998 márciusában költözött át Bátonyterenyére. Az intézmény Bátonyterenyei székhellyel és két telephellyel működik. Bátonyterenyén és Mizserfán idősek bentlakásos ellátását 210 fő, illetve 156 fő férőhelyen biztosítja, az Idősek Klubja Salgótarjánban 20 férőhelyen idősek nappali ellátását nyújtja. Fenntartó a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. Az Ezüstfenyő Idősek Otthona feladata elsősorban a nyugdíj korhatárt elérő idős emberek, illetve azon 18. életévüket betöltött személyek teljes körű ellátása, aki betegségük miatt önmagukat ellátni nem tudják. 66

67 Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinek gondozottak száma (fő) Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma (db) A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma (db) Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) Házi segitségnyújtásban részesülők száma (fő) Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma (db) Idősek nappali ellátásában részesülők száma (fő) Fogyatékosok nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma (db) Fogyatékosok nappali ellátásában részesülők száma (fő) A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma (fő) Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek száma (db) Időskorúak otthonaiban ellátottak száma (fő) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő) Tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db) Tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményekben gondozottak száma (fő) Bátonyterenye Szociális ellátások adatai a Bátonyterenyei Járás településein Mutatók 2013 Bátonyterenye Dorogháza Mátramindszent Mátranovák Mátraterenye Mátraverebély Nemti Szuha (Forrás: Közösségi művelődés, kultúra Bátonyterenyén egy összevont kulturális intézmény, a Bátonyterenyei Városi Közművelődési Központ és Könyvtár működik. Ez egy olyan közösségi, információs, tanulási és kultúraközvetítő intézmény, amely szolgáltatásaival a tudásalapú társadalom elvárásainak való megfelelést, illetve a szabadidő kulturált eltöltését szeretné segíteni. Tagintézmények: Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár Kastélykerti Művelődési Ház és Könyvtár - Tájház Maconkai Közösségi Ház Petőfi Művelődési Ház Civilház Szorospataki Ifjúsági Tábor A Közművelődési központ Net-klubot is működtet, valamint itt találhatjuk az Iványi Ödön Művészeti Kisgalériát is, amely nem más, mint az intézmény kiállítóterme. Az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár szomszédságában Működik a Bátonyterenyei Teke Klub, ahol felújított korszerű 4 sávos automata tekepálya várja a sportolni, szórakozni vágyókat ig működött mozi Bátonyterenyén, ám azóta megszűnt. 67

68 A települési könyvtárak száma (db) A települési könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) (db) A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő) Közművelődési intézmények száma (db) Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) Kulturális rendezvények száma (db) Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) Alkotó művelődési közösségek száma (db) Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő) Bátonyterenye Mozielőadások látogatóinak száma (fő) (Forrás: Közművelődési és kulturális intézmények a Bátonyterenyei Járás területén Mutatók Település Bátonyterenye Dorogháza Mátramindszent Mátranovák Mátraterenye Mátraverebély Nemti Szuha (Forrás: 68

69 Közigazgatási intézmények Önkormányzat: A település polgármestere Nagy-Majdon József, a képviselőtestület tagjai pedig az alábbi táblázatban kerülnek felsorolásra: TISZTSÉGVISELŐK Név Nagy-Majdon József polgármester Letovai Zoltán Tamás alpolgármester Rákos Szabolcs alpolgármester Önkormányzat Bátonyterenye Választókerület TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK Bognár Ferenc 07. Czikora Györgyné 03. Cseresznyés István - Gagyi Róbert 04. Gembiczki Ferenc 06. Király Attila 08. Molnár Ferenc 02. Macska Tamás - Sulyok Tibor 01. Várszegi István - ROMA NEMZETISÉGI KÉPVISELŐK Berki Aladár elnök Biri Gyula elnökhelyettes Szomora Sándor (Forrás: Az önkormányzatnak 4 bizottsága van, melyek működése segíti az önkormányzatot döntéseiben. 1. Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Elnök: Sulyok Tibor Tagok: Király Attila Bognár Ferenc Ferenc Cseresznyés István Tarjáni László Mag Gyula Ruszin László Mag Gyula 2. Humánszolgáltatási Bizottság Elnök: Molnár Ferenc Tagok: Gagyi Róbert Sulyok Tibor Gembiczki Ferenc Gordos Gábor Ambruzs Istvánné Bucsokné Csuka Katalin 69

70 3. Ügyrendi Bizottság Elnök: Gembiczki Ferenc Tagok: Gagyi Róbert Czikora Györgyné Németh Istvánné Kővári József 4. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Elnök: Várszegi István Tagok: Király Attila Bognár Ferenc Balla Ágnes Orosz Tamásné Polgármesteri Hivatal: A hivatal vezetője Bátonyterenye jegyzője, Dr. Lengyel Tamás. A polgármesteri hivatal felépítése a következőképpen alakul: A Polgármesteri Hivatal vezetői A Polgármesteri Hivatal vezetője Polgármesteri hivatal - Bátonyterenye Dr. Lengyel Tamás jegyző Kiss László aljegyző Humánszolgáltatási Osztály Kiss László aljegyző, osztályvezető Jogi, Szervezési és Hatósági Osztály A szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, hivatali elérhetősége Városgazdálkodási Osztály Kovács Krisztián osztályvezető Városüzemeltetési Osztály Kerekes László osztályvezető (Forrás: A felettes, felügyeleti, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv a Nógrád Megyei Kormányhivatal. Bátonyterenyei Járási Hivatal: A Járási Hivatal illetékességi területe a bátonyterenyei járási közigazgatási területe, az alábbi településekkel: Bátonyterenye, Dorogháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraterenye, Mátraverebély, Nemti, Szuha. A Járási Hivatalnak két kirendeltsége található a járásban: a Mátranováki és a Mátraterenyei Kirendeltség. A Járási Hivatal szervezeti egységei és feladatai: Hatósági és Gyámügyi Osztály: jogszabály által a Járási Hivatal hatáskörébe utalt, és nem valamely járási szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó szociális, szabálysértési, oktatásigazgatási, hadigondozási, állatvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi, menekültügyi és egyéb hatósági feladatok ellátása Kormányablak Osztály: népesség- és lakcím nyilvántartási, közlekedésigazgatási, személyazonosító igazolvány, lakcímkártya és útlevélügyek, valamint az egyéni vállalkozói és a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos ügye intézése, egyéb okmányirodai feladatok és hatáskörök gyakorlása. Foglalkoztatási Osztály: Álláskeresési ellátás, Álláskeresők nyilvántartása, Csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos bejelentések nyilvántartása, Foglalkoztatást elősegítő támogatás, Hatósági bizonyítvány, Képzési támogatás, Közfoglalkoztatási támogatás, Közvetítés, munkáltatói kapcsolattartás, Munkaerő-piaci programok támogatása, Diplomamentő programban résztvevő álláskeresők helyközi utazási kedvezmények 70

71 igénybevételéhez szükséges igazolvány kérése, Elektronikus levél formájában történő kapcsolattartás iránti kérelem indítása, EU-ba távozó munkavállalók munkaviszony igazolás iránti kérelme, Fizetési kedvezmény (halasztás, részletekben történő teljesítés) engedélyezése, visszakövetelt álláskeresési ellátás, támogatás esetén, Harmadik országbeli állampolgárnak egyszerűsített foglalkoztatásához szükséges hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem, Jelentkezés szabálysértési ügyekben kiszabott pénzbírság közérdekű munkával történő megváltása céljából, Munkaerőpiaci szolgáltatások, Munkatapasztalat-szerzési támogatás iránti kérelem, Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása iránti kérelem létszámleépítések megelőzése érdekében, Szabálysértést és a helyi Önkormányzat rendeletében meghatározott magatartást elkövetők közérdekű munka büntetésének ügyintézése, Szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat szerzésének támogatása iránti kérelem, Teljes képzési díj és képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése iránti kérelem hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának javítása érdekében (TÁMOP ), Vállalkozói tevékenység folytatásához és megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségeinek támogatása iránti pályázat, Vállalkozóvá válási támogatás iránti kérelem (6 havi minimálbérre) Esélyegyenlőség biztosítása Bátonyterenye Város Önkormányzatának 2013-ban elkészített, Helyi Esélyegyenlőségi programja szerint esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportok a településen a következők: A mélyszegénységben élők és a romák A gyermekek A nők Az idősek A fogyatékkal élők E célcsoportok szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulásának áttekintésére kerül sor, valamint az ezeken a területeken jelentkező problémák feltárására. Ezen kívül sor kerül a csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatok ismertetésére, és azon területek bemutatására, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. 71

72 Intézkedés sorszáma Bátonyterenye A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 12 A B C D E F G H I J A helyzetelemzés Az intézkedés következtetéseiben A célkitűzés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés címe, megvalósításá eredményességét szükséges erőforrások eredményeinek esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai tartalma felelőse megnevezése nak határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, fenntarthatósága probléma dokumentumokkal technikai) megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 2 Az iskoláztatás elősegítése, az iskolai előrehaladás folyamatos koordinálása, felnőttképzési lehetőségek biztosítása multidiszciplináris team segítségével. Az alacsony iskolázottság erőteljesen jellemző a roma és mélyszegénységben élő lakosság körében. A romákra vonatkozó adatok-információk Megfelelő gyűjtésének módszer nehézségei, a megtalálása, célcsoport szorosabb meghatározásának együttműködés bizonytalanságai kezdeményezése megnehezítik a a Roma mérhető adatok Nemzetiségi rögzítését. Az Önkormányzattal. indikátorok hiánya nem teszi lehetővé a valós értékelést. A magasabb iskolai végzettség elérésének elősegítése a célcsoport tekintetében. Felnőttképzéseken, oktatásokon való részvétel elősegítése. Szakma sikeres megszerzése, elhelyezkedési lehetőségek javulása. A célkitűzés összhangban van a város stratégiai dokumentumaival. Információhoz való jutás, hivatalos adatok alapján, valós kép kialakítása a A célkitűzés célcsoportról. Beavatkozások irányának meghatározása. A célcsoport nyitottabbá tétele, együttműködési készségének javítása. összhangban van a város stratégiai dokumentumaival. - Az iskoláztatás elősegítése. - Az iskolai előrehaladás folyamatos koordinálása, multidiszciplináris team segítségével. Előzetes tájékoztatás, Kérdőívek szerkesztése, Adatfelmérés partnerek bevonásával. Bátonyterenye Város Önkormányzata Bátonyterenye Város Önkormányzata Pontos információk, valós helyzet ismerete az adott célcsoport Folyamatos vonatkozásában. monitoring, Pályázati lehetőségek Humán, technikai pályázatfigyelés, felkutatása, pályázati erőforrások, pályázatok. kapcsolattartás az források kihasználása oktatási a cél megvalósítása intézményekkel. érdekében. Adott célcsoport képzési rátájának emelkedése. Pontos információk, valós helyzet ismerete a célcsoport vonatkozásában. Technikai és humán Adott célcsoport erőforrás, pályázatok. adatbázisának bővülése, indikátorok mérhetősége, értékelése. Folyamatos kapcsolattartás. 12 Forrás: Bátonyterenye Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja

73 Intézkedés sorszáma 3 4 A B C D E F G H I J A helyzetelemzés Az intézkedés következtetéseiben A célkitűzés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés címe, megvalósításá eredményességét szükséges erőforrások eredményeinek esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai tartalma felelőse megnevezése nak határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, fenntarthatósága probléma dokumentumokkal technikai) megnevezése A szegregátum és a veszélyeztetett területek népességének felmérése, a foglalkoztatottság, a szociális ellátások, a lakásállomány állapotának és a közszolgáltatások hoz (különösen az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz) való hozzáférés, valamint a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelem szempontjából. Pályázatok lehetőség szerinti benyújtása a hátrányos helyzet megszüntetéséne k elősegítésére. A roma népesség hátrányos helyzetéből eredően több, koncentráltabb problémakezelési megoldások kidolgozásának hiányossága. Közfoglalkoztatás A tartós továbbfolytatása, munkanélküliség egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. jelenléte meghatározó probléma a roma és mélyszegénységben élő lakosság körében. Minél több problémakezelési megoldás kidolgozása a célcsoport pontosabb ismerete által. A hátrányos helyzetű nagycsaládok közösség összetartó erejének javítása. A helyi közösségekbe való zökkenőmentesebb beilleszkedés elősegítése. A célcsoport számára megfelelő pályázatok benyújtása. A közfoglalkoztatás lehetőség szerinti továbbfolytatása. Egyéb munkalehetőségek felkutatása. A helyi munkahelyek bővítése. A helyi foglalkoztatási lehetőségek pozitív irányba történő A célkitűzés összhangban van a város stratégiai dokumentumaival. A célkitűzés összhangban van a város stratégiai dokumentumaival. - A szegregátumban élők felmérésének minél előbbi elindítása. - Önkéntes segítők, egyéb helyi szervezetek bevonása. - Eszközök beszerzése, program megtervezése, beindítása. - A program kiterjesztése helyi szintre. - A szegregátumban élő családok továbbsegítése, közösségbe való integrálásának elősegítése. Pályázati lehetőségek kihasználása. Bátonyterenye Város Önkormányzata Bátonyterenye -Munkahelyteremtő Város beruházások Önkormányzata feltételeinek megalapozása, kialakítása Folyamatos kapcsolattartás. -Motiváció, a program jó élményként való megélése, hosszabb távon, a programon átélt élmények beépülése a mindennapokba. -A családi szocializáció pozitív változása a hátrányos helyzetű családok életében. Nem emelkedik a munkanélküliek száma. A munkahelyteremtő cégek érdeklődésének növekedése. A helyi munkanélküliek számának csökkenése. Konkrétabb Humánerőforrás, támogató szervezetek, egyéni segítségnyújtás a vállalkozók, pályázatok. problémák megoldásához. A munkahelyteremtés Humán és technikai prioritása, a erőforrások, pályázatok. közmunkaprogram sikeressége. 73

74 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J A helyzetelemzés Az intézkedés következtetéseiben A célkitűzés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés címe, megvalósításá eredményességét szükséges erőforrások eredményeinek esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai tartalma felelőse megnevezése nak határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, fenntarthatósága probléma dokumentumokkal technikai) megnevezése elmozdítása. - Befektetések ösztönzése. II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 2 A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a kompetenciák fejlesztése érdekében, valamint szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. Rendszeres szakmai találkozók fokozottabb, pontosabb előkészítése és szervezése, permanens önművelődésre való buzdítás. A család szétesése valamint a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya miatt a gyermekek veszélyeztetettsége megemelkedett. Problémát jelent, hogy a jelzőrendszeri megbeszéléseken és találkozókon nem minden tag képviselteti magát, így az információáramlás és a tapasztalatcsere nem megfelelő. Segítségnyújtási alternatívák kidolgozása. Hátránykompenzáló programok működtetése (pl. mentori rendszer). Hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése. A gyermekek veszélyeztetettségének minél magasabb arányú megszüntetése szociális szakemberek, illetve intézmények bevonásával. A jelzőrendszer hatékonyabbá tétele. A veszélyeztetettség időben történő felismerése érdekében a jelzőrendszer fontosságának tudatosítása a tagokban, ami által fokozódik az érdeklődés. A szakemberi együttműködés hatékonyabbá tétele, felelősségvállalás. A célkitűzés összhangban van a város stratégiai dokumentumaival. A célkitűzés összhangban van a város stratégiai dokumentumaival. A veszélyeztetettséget okozó tényezők feltárása. Civil és karitatív szervezetekkel, egyházzal való kapcsolatfelvétel adományozás céljából. - Az érintett szakemberek rendszeres információcseréjén ek megszervezése, szükség szerint. - Továbbképzések megszervezése a jelzőrendszer tagjai számára, ahol tapasztalatcserére is van lehetőség. Bátonyterenye Város Önkormányzata Bátonyterenye Város Önkormányzata A veszélyeztetettségi tényezők szélesebb körben való dokumentálása. Bővülő adatokkal való rendelkezés a veszélyeztetett, és hátrányos helyzetű gyermekekről és családokról. A problémák megoldásának tervezhetővé válása. Humán és technikai erőforrás, önkéntesek bevonása, pályázatok. A találkozókon megjelentek létszámának növekedése a jelenléti ív alapján. A jelzőrendszeri Humán, partneri kihasználtság erőforrás, pályázatok. fokozódása és a problémamegoldás növekedése a jelzőrendszeri segítségnyújtás használatával. Folyamatos családgondozás, kapcsolattartás a célcsoporttal, motiváció fenntartása. A veszélyeztetettség időben történő felismerése, lehetőség szerinti megelőzése, folyamatos kapcsolattartás a partnerekkel. 74

75 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J A helyzetelemzés Az intézkedés következtetéseiben A célkitűzés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés címe, megvalósításá eredményességét szükséges erőforrások eredményeinek esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai tartalma felelőse megnevezése nak határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, fenntarthatósága probléma dokumentumokkal technikai) megnevezése III. A nők esélyegyenlősége 1 2 Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások fejlesztése által a minél előbbi munkába állás lehetőségeinek elősegítése a kisgyermekes édesanyák számára A krízishelyeztben lévő célcsoport számára információs kampány szervezése a rendőrség és helyi média bevonásával. IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Az időskorúak informatikai jártasságának növelése A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő nők esetében a szegénység kockázata magasabb. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos bejelentések Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások fejlődése. A célcsoport részére igénybe vehető szolgáltatásokról, támogatásokról való tájékoztatás. A kisgyermekes édesanyák körében probléma lista készítése. A munkába állás lehetőségeinek javulása. Információgyűjtés, beavatkozások megtervezése. Hatékony tájékoztatás, kampányok szervezése. A családon számának növekedése belüli erőszak Idősek alacsony informatikai jártassága. előfordulásának mérséklődése. Az idősek informatikai képzése. Felmérés az idősek körében az informatikai képzés igényszintjére. A célkitűzés összhangban van a város stratégiai dokumentumaival. A célkitűzés összhangban van a város stratégiai dokumentumaival. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatásokról való tájékoztatás a probléma csökkentése érdekében. - Információs kampány szervezése (pl. rendőrség bevonásával). - Anonim jelzőrendszerről való tájékoztatás - Tájékoztatás a környéken elérhető, krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokról (családok átmeneti otthona, anyaotthon). Informatikai A célkitűzés fejlesztést célzó összhangban van a programokat város stratégiai elősegítő pályázatok dokumentumaival. felkutatása. Bátonyterenye Város Önkormányzata Bátonyterenye Város Önkormányzata Bátonyterenye Város Önkormányzata Az egyedül álló nők életszínvonalának javulása. Munkaerőpiaci helyzetük pozitív irányban történő elmozdulása. Az információs kampányokon résztvevők száma. A tájékoztatás több csatornán keresztül történő megvalósítása. Az informatikai képzést igénylők száma a kérdőívek alapján. Az informatikai Humán erőforrás, pályázatok. Humán erőforrás, támogató szervezetek, pályázatok. Humán, technikai, pályázatok. Folyamatos információszolgáltatás, kapcsolattartás az érintettekkel. A közreműködő szervezetekkel való szoros kapcsolattartás. Az igényszintnek megfelelő fejlesztések nyomon követése. 75

76 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J A helyzetelemzés Az intézkedés következtetéseiben A célkitűzés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés Az intézkedés címe, megvalósításá eredményességét szükséges erőforrások eredményeinek esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai tartalma felelőse megnevezése nak határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, fenntarthatósága probléma dokumentumokkal technikai) megnevezése V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége A fogyatékos személyek helyi érdekvédelmi szervezeteinek megkeresése, 1 szoros együttműködés kialakítása, programok szervezése. 2 Foglalkoztatás bővítése, az önkormányzati épületekben az akadálymentes közlekedés biztosítása A fogyatékos személyek információk hiányában nem értesülnek az őket megillető pénzbeli vagy természetbeni juttatásokról, kevés a célcsoportot érintő programok száma. A foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás felkészült támogató személyek vagy az akadálymentesítettsé g hiányában nem valósul meg. Pályázati lehetőségek, képzési források keresése. A képzés megvalósítása az érintettek körében. Az információ áramlás elősegítése. Rendszeres kontakt a szervezetekkel. A fogyatékkal élők számára az önelfogadás és a teljes élet lehetőségét bemutató és elősegítő előadások szervezése. A humánerőforrásstratégiában az esélyegyenlőség érvényesítése. A munkakörök és munkaterületek folyamatos akadálymentesítéséne k biztosítása. A helyi álláslehetőségek hozzáférhetősége, bővítése a fogyatékkal élő személyek számára is. A célkitűzés összhangban van a város stratégiai dokumentumaival. A célkitűzés összhangban van a város stratégiai dokumentumaival. Az információátadás hatékonyabbá tétele. Az előadások lehetőségeinek megteremtése, elősegítése. Bátonyterenye Város Önkormányzata - A beavatkozások irányának meghatározása, megoldások kidolgozása. Bátonyterenye - Adatgyűjtés a Város munkahely-kínálat Önkormányzata összehasonlítása céljából. - Épületek átalakítása, fizikai akadálymentesítés képzésen ténylegesen részt vevők száma. A képzést sikeresen elvégzők száma, akik a mindennapi életben is hasznosítani fogják számítógépes ismereteiket. Az adott célcsoport mentális állapotának javulása. Folyamatos Humán, technikai, monitoring, pályázatok. kapcsolódás a helyi igényekhez. Akadálymentesített középületek számának növekedése. Esélyegyenlőség megvalósulása a munkavállalás tekintetében. Humán, technikai, pályázatok. A beavatkozás az érintettek bevonásával, a célcsoport igényeinek figyelembe vételével történik. Folyamatos monitoring, kapcsolódás a helyi igényekhez, felmérésekhez. 76

77 1.9. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre Egy térség gazdasági szerkezetének, vagyis az egyes ágazatok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) súlyának elemzése alapján lehet következtetni a vizsgált terület gazdasági fejlettségére. A hazai és nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy fordított arányosság figyelhető meg a mezőgazdaság gazdasági szerkezeten belüli súlyának nagysága, és az adott térség fejlettsége között. Tehát minél alacsonyabb az agrárium részesedése a GDP-ből, annál fejlettebb az adott térség és fordítva. A különböző gazdasági ágazatokban regisztrált vállalkozások aránya (az összes regisztrált vállalkozás százalékában) 2013 Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások Bátonyterenye 19, ,9 Bátonyterenyei Járás 31 11,5 57,5 Nógrád megyei járásközpontok Magyarország 27,3 10,1 62,7 (Forrás: alapján saját szerkesztés) Az Észak-Magyarországi régióban a GDP-ből a mezőgazdaság kis részben részesedik, Nógrád megyében még ennél is kisebb arányban része, ami igen kedvezőnek mondható. Az ipar részesedése valamivel több, mint az országos átlag, a szolgáltatásoké pedig kevesebb. Az Észak-Magyarországi régiót az ipar túlsúlya jellemzi (a többi régióhoz viszonyítva), Nógrád megyében az ipar némileg kisebb súlyban van jelen. A régió egészét érintette a kilencvenes évek elejének ipari válsága, mely a térséget súlyos recesszióba sodorta. Napjainkra már érezhető némi fellendülés, elsősorban azokon a területeken, melyek közel fekszenek a Közép- Magyarországi régióhoz, illetve melyek a megépült M3-as autópálya mentén húzódnak. A régió kistérségeinek fele ugyanakkor továbbra is stagnál, vagy elmaradott területnek számít. Bátonyterenye gazdaságát jelentősen befolyásolja ipari múltja. A vállalkozások szerkezeti megoszlásában szembetűnő, hogy ugyan magasabb a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban működő vállalkozások száma, illetve az összes működő vállalkozáshoz viszonyított aránya, de ez csak a 2013-as évre alakult ki így. 77

78 Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: A gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágakban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: B+C+D+E gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: C gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: D gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: E gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: F gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: G gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: H gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: I gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: J gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: K gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: L gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: M gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: N gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: P gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: Q gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: R gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: S gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma az egyéb tevékenység nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: T+U gazdasági ág) (db) Bátonyterenye Regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként a Bátonyterenyei Járás településein 2013 Bátonyterenye Dorogháza Mátramindszent Mátranovák Mátraterenye Mátraverebély Nemti Szuha (Forrás: 78

79 A városban az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték változását nyomon követve jól látható, hogy az folyamatos, kismértékű emelkedést mutat, azonban még mindig messze elmarad az országos, ill. megyei értéktől. 13 Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) (Forrás: Regisztrált vállalkozások száma (db) (Forrás: A városban működő gazdasági vállalkozások számának megfigyelhető lassú növekedése jól láthatóan a termelési folyamatokra nem volt számottevő hatással. Ennek elsődleges oka, 13 Hozzáadott érték a nemzetgazdasági számításokban alkalmazott mutatók közül a bruttó hazai termék vállalkozásszintű megfelelője. 79

80 0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma - GFO'11 (db) 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma - GFO'11 (db) fős regisztrált vállalkozások száma - GFO'11 (db) fős regisztrált vállalkozások száma - GFO'11 (db) fős regisztrált vállalkozások száma - GFO'11 (db) fős regisztrált vállalkozások száma - GFO'11 (db) 500 és több fős regisztrált vállalkozások száma - GFO'11 (db) Bátonyterenye hogy a jellemzően kisvállalkozások többsége azóta sem tudott a fejlődés útjára lépni, így jelentős gazdasági eredményeket produkálni. Regisztrált vállalkozások száma létszám-kategóriánként 2013 Magyarország Nógrád megye Bátonyterenye (Forrás: év végén, Bátonyterenyén, a regisztrált 1021 db vállalkozás közül a legtöbb (70%) mikrovállalkozás, 1-9 fő foglalkoztatottal. Csupán 4 db 50 fő feletti létszámmal rendelkező vállalkozással találkozhatunk, de a fős vállalkozások száma is csupán 9 db (0,9%). Az 1-9 fős vállalkozások között is az önálló vállalkozás a leginkább alkalmazott gazdálkodási forma, az összes vállalkozás 73%-a ilyen. A vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása Bátonyterenyén (2013) (Forrás: alapján saját szerkesztés) 80

81 2011-es népszámlálás Bátonyterenye A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A vezető, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak aránya A foglalkoztatottak aránya foglalkozási főcsoport szerint (%) Az egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatottak aránya A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozású foglalkoztatottak aránya A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozású foglalkoztatottak aránya Az ipari, építőipari foglalkozású foglalkoztatottak aránya Bátonyterenyei járás Bátonyterenye Dorogháza Mátramindszent Mátranovák Mátraterenye Mátraverebély Nemti Szuha (Forrás: Mezőgazdaság Mezőgazdasági és vegyes felhasználású térségek (2012) Az egyéb foglalkozású foglalkoztatottak aránya (Forrás: A város mezőgazdasági termelés a korábbi ipari berendezkedés, és a kedvezőtlen domborzati viszonyok következtében fejletlen. A városban és közvetlen környezetében jelentős élelmiszeripari feldolgozó üzem jelenleg már nem működik. A város gazdasági ágai közül a 81

82 mezőgazdaság részaránya nagyon alacsony bár a mezőgazdasági vállalkozások aránya 19,1%, de az ebben a szektorban foglalkoztatottak aránya nagyon csekély, csupán 1%. A START közmunka mintaprogram keretén belül az Önkormányzat vált a helyi mezőgazdasági iparág legnagyobb foglalkoztatójává. A szántóföldek alacsony aranykorona értékűek, 12 aranykorona alattiak, ezen hatékony mezőgazdaság nem alakítható ki. Aranykorona érték (Forrás: A kistérség településeinek mezőgazdasági területein a 80-as évek végén még négy jelentős mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdálkodott. A Kis-Zagyva völgyében működött a KisZagyvavölgye Mezőgazdasági Szövetkezet rossz, illetve közepes termőhelyi adottságú, alacsony aranykorona értékű földeken. A Zagyva völgyében, ahol a folyó- és patakvölgyek öntéstalaja, a dombok barna és szürke erdei talaja közepes aranykorona értéket képvisel, a Mátra Mgtsz folytatott hagyományos növénytermesztést és istállózott állattenyésztést (Bátonyterenye). A Mátraalján működött a Mátragyöngye Tsz (Nemti, Dorogháza, Szuha, Mátramindszent), amely a Nemti-völgy termékenyebb öntéstalaján és a Mátra oldalainak legelőin állattenyésztéssel foglalkozott. A Zagyva felsőbb szakaszán (Mátraterenye, Mátranovák) a Zagyvavölgye Mgtsz tevékenykedett a szerény minőségű termőföldeken, növénytermesztést, állattenyésztést és bogyósgyümölcsök fagyasztását végezve. A kárpótlási folyamat során létrejött mezőgazdasági földterületi tulajdonviszonyok, széttagolt és kisméretű parcellák pedig reménytelenné tették a helyzetet abból a szempontból, hogy versenyképes helyi mezőgazdasági vállalkozások kialakulására lehessen számítani, ami a falusi lakosság jelentősebb számú és arányú része számára jelenthetne biztos megélhetést a 82

83 jövőben. Gondot okoz az, hogy a jelentős mennyiségű faállományra helyi feldolgozó kapacitás nem települt Ipar A Bátonyterenye a nógrádi szénmedence területére esik, ahol a kiegyezés és az első világháború közötti években, országos viszonylatban is jelentős volumenű fejlődést produkált a magyarországi ipari forradalom, amely radikálisan átalakította a tájat és az ott élők életmódját. A város gazdasága a szénre alapozva épült ki. A bányák szénvagyonának gazdaságos kitermelésének megszűnte után új alapokra kellett helyezni Bátonyterenye iparát. Az 1950-es, 60-as évek gazdaságpolitikája fejlesztési prioritást biztosított az ipar fejlesztésének és újabb lökést adott az ipari foglalkoztatás növekedésének. A járási székhelyeken is fokozatosan megjelentek a feldolgozóipar és más iparágak üzemei a hagyományosan előforduló élelmiszeripari üzemek és téglagyárak mellett. Nehéz- és könnyűipar települt a városba, a Nagybátonyi városrészbe a Fűtőber (épületgépészeti elemek) és a Harisnyagyár és Ruhagyár, míg Kisterenyére először egy vasöntödét terveztek, majd ehelyett a salgótarjáni Acélgyár egyes részegységei kerültek kihelyezésre, illetve fémmegmunkálás, villanymotorok gyártása folyt itt. A bányák teljes megszűnése, majd az ipar kilencvenes évekbeli hanyatlása, a termelés racionalizálása súlyos gazdasági és munkanélküliségi problémákat okozott a településen. A krízis kialakulása hirtelen ment végbe. Az ekkor felszínre került válságjelenségek problémahalmaza a külső körülmények radikális megváltozása és az előző évtizedek iparfejlesztési gyakorlatának ellentmondásos megoldásai következtében hirtelen és egy tömegben zúdult a térségre. Az ipar ugyan továbbra is jelentős foglalkoztató maradt, de a szolgáltatási szektor térnyerése egyre jelentősebbé vált ben a Bátonyterenyei Járásban az ipar a foglalkoztatottak 39%-át alkalmazta, ennek aránya Mátraverebélyen a legmagasabb, a foglalkoztatottak közel fele az ipari szektorban dolgozik. A korábban jelentősebb nehézipar visszatérésére a magas alapanyagárak, a változó gazdasági körülmények, a szigorodó környezetvédelmi előírások, és a sok esetben olcsóbb import miatt nem mutatkozik lehetőség. A város ipari parkjában és régi ipari területein ugyanakkor megjelentek új ipari vállalkozások, melyek fejlődése és bővülése nem választható el a város infrastruktúrájának fejlődésétől. Például ennek érdekében ben a város az egyik legrégebbi útját is felújítatta, hogy a Kisterenyei városrészben, a korábbi bánya területén működő termelő vállalkozások megközelíthetősége normalizálódjon. Az ipar fejlődésének egyik fontos mozgatórúgója lehet, hogy a város a 21. sz. főút mellett fekszik, viszonylag közel az autópályához, azonban a belső közútfejlesztést meg kell oldani, főként a két városrész közötti összekötőúttal, mivel ezzel a munkahelyre való bejutás is nagyban leegyszerűsödik. Nagyobb foglalkoztatóként a bátonyterenyei MátraFŰTŐBER Kft., a Bátony-Metall Kft., a Silco-Inox Kft., a Flex Coop Kft. fémszerkezet-gyártással, fémmegmunkálással és feldolgozással foglalkozó cégek jelenleg is dolgoznak, gazdaságilag stabilak, vagy stagnálnak, létszámleépítés előre nem tervezett, de egy jelentősebb piaci igényváltozás magában rejti a leépítés kockázatát. Alkalmazott technológiájuk nem korszerűtlen, termékeiket képesek az Európai Unió piacán is értékesíteni, tulajdonosaik hazai, ill. külföldi társaságok, magánszemélyek, nincs közöttük állami tulajdonú vállalat. Az ezen vállalkozásoknál foglalkoztatottak létszáma fő közötti. A Viessmann Bt. és a Besser Hungária Kft. 100%-ban külföldi tulajdonban vannak, ezért a vállalatok működését meghatározó döntéseket is ott hozzák meg. Itt fennáll a 83

84 veszélye annak, hogy a termelést áthelyezik a kistérségből az országhatáron túlra. Ezeknél a vállalkozásoknál foglalkoztatottak átlagos létszáma meghaladja az 100 főt. Ezek a vállalkozások egyszerű betanított munkára jöttek létre a kábelkötegelés és a műanyag fröccsöntött termékek előállítása területén. Az iparon belül egyértelműen visszaszorulóban van a konfekcióipar ban két jelentős ruhagyár is bezárt, az egyik Bátonyterenyén, a másik pedig Mátraterenyén, melynek következtében több mint 300 fő, túlnyomórészt női munkavállaló vált munkanélkülivé. Bátonyterenye 42 hektár területű Ipari Parkkal rendelkezik, melyet 100%-ban a vállalkozások megvásároltak. A tovább bővítésére van lehetőség, igény. Az Ipari Park további fejlesztésének legfőbb akadálya, hogy a kapcsolódó alkalmas területek jelenleg magántulajdonban vannak, a tulajdonosokkal történő egyeztetést az önkormányzat tervbe vette. Jelenleg magántulajdonú cégek végeznek beruházást az Ipari Park területén, ahová reményeink szerint munkahelyek fognak teremtődni a város és kistérség munkavállalói számára. A Bátonyterenyei Ipari Park letelepedési, befektetési és beszállítói lehetőséget kínál kis- és középvállalkozások számára, a 21-es út mentén, nagyvárosok közelében. A park termelő és szolgáltató központ, több mint 11 ha-on fekszik, attraktív logisztikai és ideális természeti környezetben. Jelenleg két cég települt be az Ipari Parkba: Az F3R-TECHNOLÓGIA Acélszerkezetgyártó Kft m²-es üzemépületében a fémiparban megtalálható félkész és késztermékekből állít elő elsősorban az építőiparban használatos acélszerkezeteket. A cseh ALUKOV HZ magyarországi leányvállalata, a Meldetechnik Kft. (ALUKOV Hungária Kft.) nemzetközi szinten is az egyik legjelentősebb medencefedés gyártó cég Szolgáltatások A 2011-es adatok szerint a szolgáltató szektor részesedése a bruttó hozzáadott érték előállításából megye és a régió területén 61,9%, valamint 54,6%, ami valamelyest elmarad a hazai 64,4 %-os részaránytól. 14 A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági ágazatok szerint, 2014 (Forrás: Statisztikai tükör 2015/24 (

85 2013 Regisztrált vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: G gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: H gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: I gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: J gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: K gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: L gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: M gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: N gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: P gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: Q gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: R gazdasági ág) (db) Regisztrált vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban - GFO\'11 (TEÁOR \'08: S gazdasági ág) (db) Bátonyterenye A bruttó hozzáadott érték közel kétharmadát előállító szolgáltató szektor hozzáadott értéke 2014-ben 2,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül a szolgáltató ágazatok többsége emelkedett. A legnagyobb mértékű növekedés (5,4%) a tudományos kutatás és fejlesztés jelentős bővülése miatt az üzleti szolgáltatások területén következett be. Foglalkoztatottak aránya alapján 2011-ben már a szolgáltatások terén dolgoztak a legtöbben, valószínűleg ez az arány azóta emelkedett. Az elmúlt években jelentek meg a városban a nagyobb országos kereskedelmi láncok üzletei (Penny, Rossmann, LIDL, CBA). A kiskereskedelmi üzletek számának változása az elmúlt tíz évben jelentős ingadozást mutatott ban 174 darab kiskereskedelmi üzlet működött a városban, ebből 35 darab volt élelmiszerüzlet, iparcikk 21 darab, ruházati pedig 9. Az utóbbi években az élelmiszerüzletek száma csökkent, míg az iparcikk és a ruházati kereskedések száma növekedett. Regisztrált vállalkozások száma a szolgáltató szektorban Bátonyterenye Dorogháza Mátramindszent Mátranovák Mátraterenye Mátraverebély Nemti Szuha (Forrás: 85

86 A városban a vendéglátóhelyek száma 2013-ban 58 darab volt, amely alacsonyabb az elmúlt 10 év átlagához viszonyítva. A vendéglátóhelyeken belül a legtöbb étterem, vagy cukrászda, de a bárok, borozók száma is növekedett az elmúlt években. Vendéglátóhelyek száma (db) Turizmus (Forrás: Az összes szállásfélrőhely számát vizsgálva Bátonyterenye tekintetében megállapítható, hogy a 2000 évtől folyamatos növekedés volt tapasztalható, egészen 2004-ig, majd 2005-ben egy nagy visszaesés (194 db-ról 102 db-ra). Az ezután következő években enyhe mozgás, stagnálás figyelhető meg, majd javuló tendenciát mutatva a 2013-as évre ismét megugrott a szám, 160-ra. A szálláshelyeket fogadók, vendégházak jelentik, szállodai szállásférőhely nincs. 86

87 Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma (kereskedelemi és magánszállásadás) (db) (Forrás: Az egy szállásférőhelyre jutó vendégéjszakák számát tekintve a 2006-os év kiugró értéket képviselt, akkor 70,5 db vendégéjszakát regisztráltak, azonban a későbbiekben folyamatos csökkenés mutatkozik ben drasztikus csökkenés következett be a mutatószám tekintetében, majd ingadozó periódusok után a csökkenés állandósul 2013-ig. A megyei járásközpontok esetében hasonló ingadozó periódusok figyelhetőek meg a vizsgált időszakban, azonban a megyei és országos átlagok kiegyenlítettebb képet mutatnak a mutatószám tekintetében. Egy szállásférőhelyre jutó vendégéjszakák száma a szálláshelyeken (db) (Forrás: A vendégforgalom és a vendégéjszakák számának változásában 2005 után egyaránt jelentős ugrás figyelhető meg, majd ezt követően mindkét mutatószám tekintetében csökkenő 87

88 tendencia következik a településen egészen 2011-ig. A vendégforgalom számának alakulása 2012-től emelkedést mutat, és ezzel párhuzamosan a vendégéjszakák számának alakulása is. Vendégforgalom (db) Vendégéjszakák száma a szálláshelyeken (db) (Forrás: Érdekes adat a külföldi vendégéjszakák arányának alakulása, mely szerint 2008-ig 0, vagy a 0 közeli értékeket láthatunk, majd ig 5% körüli, vagy alatti arány értékekkel találkozhatunk ben tapasztalható jelentősebb kiugró érték. A mutató értéke hasonló a járási, illetve a megyei járásközpontok átlagához, de jóval alul marad az országos értékekhez viszonyítva A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelései Bátonyterenye gazdasági szervezetei által végrehajtott fejlesztések során is jelentős volt az elmúlt időszakban a külső, jellemzően pályázati forrásokra való ráutaltság. A gazdasági szervezetek pályázati programjai több mint 200 millió forintnyi tőkével gazdagították a várost. A bátonyterenyei székhelyű vállalatok által benyújtott 10 legnagyobb támogatási összeget nyert projekt: 1. Bátonyterenyei vállalkozások 10 legnagyobb összegű elnyert pályázata TÁMOP B-12/1 Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára a konvergencia régióban Bátonyterenye MÁTRAFŰTŐBER Épületgépészeti Korlátolt Felelősségű Társaság Munkahelyi képzés megvalósítása a MÁTRAFŰTŐBER Épületgépészeti Korlátolt Felelősségű Társaság munkavállalói számára GOP /A Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása Bátonyterenye MÁTRAFŰTŐBER Épületgépészeti Korlátolt Felelősségű Társaság Komplex innováció a Mátrafűtőber Kft.-nél GOP /C Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére

89 Bátonyterenye MÁTRA TÜZÉP-TRANSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Innovációs eredmények hasznosítása a Mátra Tüzép-Transz Kft-nél GOP /A Mikro- és kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Bátonyterenye Kormos Miklós egyéni vállalkozó Technológiai fejlesztés a Mineco Kft-nél KEOP 4.2.0/A/11 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Bátonyterenye CAT -PO Építő- Szolgáltató- és Kereskedelmi Kft. Napelemes rendszer telepítése a CAT PO Kft-nél GOP /A Mikro- és kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Bátonyterenye MINECO Kereskedelmi és Ipari Szolgáltató Kft. Technológiai fejlesztés a Mineco Kft.-nél ÉMOP 1.1.1/F-11 Telephelyfejlesztés Bátonyterenye INTARSIO Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Telephelyfejlesztés az Intarsio Kft.-nél GOP /M Mikrovállalkozások fejlesztése Bátonyterenye HELAAN Gyártó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság HELAAN Kft. ingatlan- és technológiai fejlesztése Bátonyterenyén. TÁMOP A-13/1 Gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban Bátonyterenye MÁTRAFŰTŐBER Épületgépészeti Korlátolt Felelősségű Társaság Gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban GOP /M Mikrovállalkozások fejlesztése Bátonyterenye MÁTRAALJA BÚTOR Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Telephely bővítése raktárcsarnokkal a Mátraalja Bútor Kft-nél (Forrás:

90 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A település külső elérhetősége, helyezte és kapcsolata a térségben Bátonyterenye város a "Palócország"- nak is nevezett, Nógrád megye keleti részén, a Mátrától északra, a Cserhát-hegységet keletről érintve, a Zagyva- és Tarján-patakok völgyében található. A településen áthalad, illetve érinti a 21-es, és az ebből kiágazó 23-as számú főközlekedési útvonal. Földrajzi fekvése kedvező, a 21-es és a 23-as főközlekedési útvonalak csomópontjában helyezkedik el, Budapesttől 100 kilométerre. Keleti-északkeleti irányban Eger, Ózd, Miskolc felé is jó közlekedési kapcsolattal rendelkezik. A város egyben vasúti csomópont a szlovák határt Budapesttel összekötő vasútvonal mentén. A települést átszeli a Budapest-Hatvan-Salgótarján vasútvonal (épült 1867), amelyből Kisterenye településrésznél leágazik(zott) a Kál-kápolnai (épült 1886) szárnyvonal. Városunk Budapesttől mintegy 100 kmre, a megyeszékhelytől 15 km-re, Szlovákiától 25 km-re, egy több kiágazású széles völgyben található. Nógrád megye térképe, úthálózattal Munkaerő képzettség A versenyképességet jelentős mértékben meghatározza a lakosság képzettség szerinti megoszlása. Az fejezetben már részleteztük a 7 éven felüli lakosság képzettségi megoszlását. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 2011-es népszámláláskor 90

91 30,7% volt a teljes lakosságon belül, míg az alábbi két ábra mutatja ezt az arányt az aktív korúakon (15-59) éveseken belül. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül - Népszámlálás (Forrás: A felsőfokú végzettségűek száma jelentős ugrást mutat (5,5%-ról 8,4%-ra) a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatai alapján. Ez a tendencia segíti a települést abban a törekvésében, hogy minél több külföldi befektetőt vonzzon a városba és képzett munkaerőt tudjon biztosítani számukra, különösen a magas szakképzettséget és tudást igénylő ágazatokban tevékenykedő cégeket, akik számára a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma mérvadó lehet K+F helyzete Bátonyterenye városban klasszikus értelemben vett kutatás-fejlesztési tevékenység nincsen. A Chemotronik Kft. folytat olyan kémiai technológiai kutatásokat, amelyek új technológiák kifejlesztésére irányulnak. A cég a problémák megoldását az irodalomkutatástól, az irodalomban talált receptek kipróbálásán, a technológiai fejlesztésen át a hatósági engedélyeztetésig, az üzem megvalósításáig vállalja Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Bátonyterenye ingatlanállományában a lakásállomány a meghatározó, melynek alakulását az alábbi ábra szemlélteti. 91

92 Lakásállomány Bátonyterenyén Lakásállomány alakulása Bátonyterenyén Épített lakások aránya (éves lakásállomány százalékában) (Forrás: A fenti ábrán jól látható, hogy a lakásállomány esetében folyamatos, kismértékű csökkenés tapasztalható, 2013-ban db lakást regisztráltak. Az új lakások arányában jelentős negatív tendencia indult meg 2004-et követően, hasonlóan a járási, megyei járásközpontok valamint Magyarország esetében is. Mindez 2013-ra egészen a 0-ig csökkent, mind a település, mind a járás tekintetében. Távfűtéses lakás Bátonyterenyén nem található. Az 1000 lakosra jutó lakások száma 2013-ban 452,3 db volt Bátonyterenye településen. Az alábbi táblázatban a településrészenkénti bontást vizsgálva látható, hogy elsősorban a külterületi településrészeken a legmagasabb az egyszobás lakások aránya (54,5%). Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya szintén a külterületi, valamint a szegregált településrészen a legmagasabb. Mutató megnevezése Lakásállomány megoszlása a településrészeken Bátonyterenye összesen 1. Kisterenye 2. Nagybátony 3. Szorospatak 4. Szúpatak Lakónépesség száma Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 12,7 16,5 9,1 94,4 69,0 51,7 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott 10,5 14,8 7,0 90,9 69,0 54,5 lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 9,3 6,3 10,4 54,5 24,1 54,5 (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) Külterület 92

93 1.10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat költségvetése Bátonyterenye Város Önkormányzatának pénzügyi és költségvetési gazdálkodásában az elmúlt négy év jelentős változást hozott. Változott az önkormányzat által ellátandó feladatok köre, átalakultak a szolgáltatások szervezésének szabályai, ami maga után vonta a finanszírozás módosulását is. Segítette a költségvetés helyzetét az iskolák állami fenntartásba vétele, és a járási rendszer bevezetése. Az egyik legfontosabb változás, ami az önkormányzatok életét befolyásolta, hogy a jelentős feladatátrendezés és forráskivonás mellett a helyi önkormányzati hitelek törlesztését átvállalta a központi költségvetés. Az adósságkonszolidáció kapcsán a 70 %-os mérték 728 Millió Ft hitelkiváltását jelentett önkormányzatunk számára az elmúlt évben. Bátonyterenye Város Önkormányzatának 2013.évi eredeti költségvetése eft kiadással eft bevétellel számolt. Az előző években az önkormányzat hiánnyal tervezte költségvetését. A 2009.évben a hiány 319 Millió Ft, 2010.évben 71 Millió Ft-tal magasabb, 389 Millió Ft összegű, mely 2011.évben tovább nőtt, összege eft volt évben a hozott és végrehajtott intézkedések hatására mérséklődött a hiány, összege eft évben a törvényi szabályozás miatt (nem lehet hiányt tervezni, illetve tervezése esetén a forrást be kell mutatni), a költségvetés nem számolt sem működési, sem pedig fejlesztési hiánnyal. Az elmúlt évektől eltérően a 2013.év egyenlege nulla, ami egyértelműen az adósságkonszolidáció következménye, de más egyéb tényező (START közmunka, kiadások racionalizálás, korábban bevezetett adós, stb.) is szerepet játszott benne. Bátonyterenye költségvetésének legjelentősebb bevételi forrását a saját bevételen belül a helyi adók, azon belül is az iparűzési adóbevétel adja. Az adóbevételek a és évben az önkormányzat adatszolgáltatása alapján az alábbiak szerint alakultak: Önkormányzati adóbevételek Adónem 2012.évi teljesítés (Ft) évi teljesítés (Ft) évi előirányzat (Ft) Teljesítés az előirányzathoz % Idegenforgalmi adó Termőföld bérbeadás Helyi iparűzési adó ,3 Magánszemélyek kommunális adója ,0 Gépjárműadó ,8 Késedelmi pótlék ,8 93

94 Bírság ,4 Egyéb beszedési ,7 Talajterhelési díj ,5 Összesen , Vagyongazdálkodás Alapvető cél, hogy az önkormányzati vagyon elsődlegesen a kötelező és önként vállalt feladatok biztosításához nyújtson segítséget. Az elmúlt időszakot a gazdasági program ( ) a vagyongyarapítás időszakának nevezi, amelyet többé-kevésbé sikerült is elérni. A vagyongazdálkodást átgondolt stratégiai elképzeléseken keresztül valósítható meg, melyhez elengedhetetlenek az eredményes pályázatok is. A helyi közvagyon gyarapítása továbbra is célja az önkormányzatnak. A vagyongazdálkodás szabályait a 25/2003.(XII.19.) számú helyi rendelet foglalja össze, amelyet a központi szabályok és gazdasági környezet változásának megfelelően folyamatosan aktualizálnak. Az ellátott feladathoz kapcsolódóan indokolt esetben módosításra kerül a törzsvagyon, és az egyéb vagyon szerkezete, összetétele. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása érdekében ingatlankatasztert készített az önkormányzat, amelyet folyamatosan aktualizál, és fejleszt digitális nyilvántartásokkal, közműtérképek beszerzésével. Az ingatlankataszter a vagyongazdálkodási, települési- és gazdaságfejlesztési döntés előkészítéshez szükséges információ-szolgáltatásban nyújt segítséget. A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó főbb ingatlanok a közutak, közterületek, játszóterek, vizek, csapadékvíz-elvezető árokrendszer, temetőingatlanok. Korlátozottan forgalomképesek a közfeladat ellátását szolgáló hivatali, intézményi épületek (iskolák, óvodák, egészségügyi, szociális, művelődési célt szolgáló ingatlanok), és a szennyvízberuházás keretében megvalósult közművagyon. A forgalomképes vagyoni körbe tartoznak a lakások, üzlethelyiségek, sport- és szabadidős létesítmények, építési telkek, a mezőgazdasági célt szolgáló földterületek, egyéb művelés alól kivett telkek, földterületek, garázs altalajok stb. A jelentős számú bel-és külterületi mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokra jellemző, hogy elszórtan helyezkednek el, apró területnagyságot képviselnek, ezért összevonásukra, egyesítésükre nincs lehetőség. Bátonyterenye Város Önkormányzatának december 31-én EFt nettó értékű eszközállománya volt, amely az előző évhez képest Millió Ft-os emelkedésnek felel meg (2012. évi állomány EFt volt. ) Az emelkedésben jelentős részt képviselnek a térítésmentesen átvett vagyonelemek, a közfoglalkoztatási programok keretében beszerzett eszközök és készletek, a tárgyévben befejezésre került beruházások állományának növekedése. Ezzel ellentétes hatása volt az értékcsökkenés elszámolásának (közel 350 Millió Ft), az értékesítések miatti kivezetéseknek. Az eszközvagyon összetételét vizsgálva megállapítható, hogy az eszközvagyonból a törzsvagyon értéke 7,8 Milliárd Ft, aránya 81,7 %, amelyből a forgalomképtelen rész 3,2 Milliárd Ft, a korlátozottan forgalomképes vagyonrész 4,6 Milliárd Ft. Az összes vagyonból korlátozás nélküli forgalomképes vagyonelemek értéke 1,8 Milliárd Ft, amely az összvagyonból 18,7 %-os arányt képvisel. 94

95 Gazdasági program Bátonyterenye Bátonyterenye a 2011-től 2014-ig terjedő időszakra vonatkozóan rendelkezik gazdasági programmal, amelynek a felülvizsgálata folyamatban van. A gazdasági program megfogalmazása szerint a lehetséges fejlesztési irányok és programok között elsőbbséget élveznek a forrásteremtő partneri együttműködésben megvalósulók. Különösen értékesnek tekinti a program azokat a programokat, amelyek a magán - és a közszféra érdekegyesítése által jönnek létre. A gazdasági program a működésre és a fejlesztésre fordítható források arányának kiegyensúlyozott, fejlesztésorientált alakítására törekszik. Előnyben részesíti azokat a programokat, amelyek a város fenntartható fejlődését segítik elő. A Gazdasági Program elsőséget ad a személyes boldogulásra is esélyt adó, a Bátonyterenyén élők komfortérzetét javító identitásának, érzelmi azonosulásának kialakulását elősegítő programoknak. A gazdasági program prioritásnak tekinti a kötelező önkormányzati feladatok teljesítését, a jogkövető magatartást, ezért elsőbbséget biztosít a törvény által előírt kötelezettségek teljesítését szolgáló programoknak Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az elmúlt időszak fejlesztései A város településszerkezete meglehetősen sajátos. A hagyományos településszerkezetek általában a földrajzi lehetőségekhez igazodva a településcentrumban található intézmények, szolgáltatók köré szerveződve fejlődtek ki. Bátonyterenyén ilyen hagyományos települési centrum nem volt, sőt a több településből kialakított szerkezet több kisebb centrum meglétét eredményezte. Mivel Bátonyterenye fiatal, alig húszéves város, ezért az új funkcionális városcentrum kialakítása, fejlesztése elsődleges szempont jelenleg is, és még jó néhány évig. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni az alcentrumok fejlesztésére is. Ilyen sajátos városszerkezet mellett elengedhetetlen az alcentrumokat, és a városrészeket összekötő út (utak) megépítése. Továbbra is szorgalmazni kell az ipar mellett a kereskedelmi-szolgáltató szektorok megtelepedését a városban, beleértve az idegenforgalmi tőke bevonását és meghonosítását is. A településfejlesztés fontos részeként kell kezelni középületek és társasházak felújítását, a városkép megőrzését, javítását - és nem csak a főutak mentén. A munkahelyen kívül az itt élő embereknek az őket körülvevő környezete a legfontosabb. A lakóhelyünk és lakókörnyezetünk fejlesztése az életminőség meghatározó szegmense. Ennek szellemében javítani kell a közterületek, a belterületi úthálózat és a járdák állapotát. Az elmúlt években az önkormányzat anyagi erejét meghaladó beruházások, fejlesztések valósultak meg, és indultak el elsősorban az önkormányzat tulajdonában álló, az intézményi elhelyezésre szolgáló épületek felújítása terén, amelyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: 1. Egészségház Az egészségház projekthez évben EFt -ot kellett biztosítani EFt támogatottság mellett. A beruházáshoz 75 % -os támogatottság társult. a városvezetés úgy gondolja, hogy kiemelten kell kezelni az egészségház fejlesztésének kérdését, mert ennek 95

96 eredményeként városunk körzetközponti szerepköre erősödhet. Ennek érdekében további fejlesztési lehetőségeket is meg kíván valósítani. 2. Komplex környezetvédelmi vízügyi és turisztikai fejlesztés Maconkán A évi saját forrás mértéke EFt a projekt évet érintő kiadási főösszege, EFt. A támogatottság mértéke 90 %. Bátonyterenye városának és mögötte a hozzá kapcsolódó kistérségnek is a turizmus az egyik kitörési pontja, és lehetséges útja a gazdaság megerősítésének, és a stabilizálódásnak. A projekt lévén létrejövő környezeti érték, a turizmus, az idegenforgalom, valamint a sport (horgászat) egyik meghatározó területe lehet. A projekt megvalósulását követően valamelyest nőt a vendégéjszakák száma, és ennek eredményeként a város látogatottsága. A létrejött érték megőrzését és hasznosítását szolgálja az önkormányzat és a Bátonyterenye -Maconkai Szabadidő és Sporthorgász Egyesület között létrejött együttműködési megállapodás következetes végrehajtása és érvényesítése. 3. Kisterenyei bölcsőde felújítása A bölcsődei ellátás alapfeladat az önkormányzat számára. A beruházással a modern kor elvárásainak megfelelő intézmény jött létre, ahol elsődleges cél a maximális kapacitáskihasználás, a létszámokhoz társuló állami normatívák leigénylése. Emellett továbbra is törekedni kell a humán erőforrás gazdaságos kihasználására. 4. Városrehabilitáció II. Az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár korszerűsítését, szabadidő központ kialakítását tartalmazza, aminek eredményeként egy nemzetközi verseny lebonyolítására is alkalmas tekepálya került kialakításra. Tartalmazza a program továbbá fedett csapadék-víz elvezető kialakítását, felújítását, közterületek rehabilitációját. A program összköltségvetése 346 millió Ft, amelyhez 46 millió Ft önrész fedezetet kellet biztosítani az önkormányzatnak. A település az elmúlt időszak az alábbi fejlesztési projekteket valósította meg: Nyertes pályázat azonosítója ÁROP 1.A.2/A ÉMOP 3.1.2/B ÉMOP 4.1.1/A Pályázat címe Bátonyterenye Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése A bátonyterenyei Köztársaság út felújítása Bátonyterenyei Egészségház Központ kialakítása Önkormányzati pályázatok Elnyert támogatás összege (Ft) Projekt összköltsége (Ft) (EU önerő)= (EU önerő) Projekt rövid tartalma A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése Kistérségek központi településeinek közlekedésfejlesztése A Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése /Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése / Alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása 96

97 ÉMOP 3.2.1/D- 2f ÉMOP-4.2.1/ TÁMOP / ÉMOP-1.1.1/G ÉMOP 3.1.2/D A jelen lehetőségei a jövő értéke- Maconkai víztározó környezetvédelmi - vízügyi fejlesztése A Bátonyterenyei Városi Bölcsődei Igazgatóság II. sz. tagintézményének kapacitásbővítése, felújítása Hátrányos és fokozottan hátrányos helyzetű személyek társadalmi visszailleszkedéséne k elősegítése komplex, több irányban ható képzési programmal a munkaerő piaci helyzetük javítása érekében Ipari terület kialakítása Bátonyterenyén Bátonyterenye városközpontjának fejlesztése (EU önerő) Térségi vízrendezés, vízrendszerek fejlesztése Bátonyterenye Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése és kapacitásának bővítése Bátonyterenye Hátrányos és fokozottan hátrányos helyzetű személyek társadalmi visszailleszkedésének elősegítése Ipari terület kialakítása Településfejlesztés a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben TÁMOP / TÁMOP 6.1.2/LHH/11/B "Együtt veled, nem helyetted" Egészségesebb jövőt! folyamatban folyamatban Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben Bátonyterenye TÁMOP ÁROP 1.A A szociális alapellátás fejlesztése Bátonyterenye kistérségben Komplex szervezetfejlesztés a Bátonyterenyei Önkormányzatnál folyamatban folyamatban Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára 97

98 KEOP /N/14 Napelemes rendszer telepítése a bátonyterenyei Polgármesteri Hivatal épületére folyamatban Fotovoltaikus rendszerek kialakítása A időszak fejlesztéseinek megvalósításában kiemelkedő szerepe lesz a Terület- és településfejlesztési operatív programnak (TOP), hiszen a város nagyszámú fejlesztési tervet fogalmazott meg a 1298/2014. (V. 5.) Korm. Határozat alapján rendelkezésre álló forrás elköltésére. A projektötletek érintik a gazdaságélénkítés, a közlekedésfejlesztés és a település gazdaságfejlesztéséhez kapcsolód egyéb területeket is A településfejlesztéshez kapcsolódó intézményrendszer Bátonyterenye Város Önkormányzata az elfogadott Polgármesteri Hivatali Szervezeti és Működési Szabályzatának értelmében jelenleg az alábbi osztályok és bizottságok támogatásával működik, melyek segítik a képviselőtestület és a polgármester munkáját és döntéshozatalát: Bizottságok Ügyrend Bizottság Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Humán Szolgáltatási Bizottság Hivatali szervezetek Polgármesteri Hivatal Belső szervezeti egységei Jogi, Szervezési és Hatósági Osztály Városgazdálkodási Osztály Városüzemeltetési Osztály Humánszolgáltatási Osztály A településfejlesztési, városüzemeltetési feladatokban az alábbi gazdasági társaságok, illetve önkormányzati intézmények vesznek részt: Bátonyrehab Rehabilitációs Nonprofit Kft. Bátonyterenyei BÁVÜ Városüzemeltetési Nonprofit Kft. Bátonyterenyei Vagyonkezelő és Foglalkoztatási Nonprofit Kft Gazdaságfejlesztési tevékenység Bátonyterenye gazdaságát jelentősen befolyásolja ipari múltja. A vállalkozások szerkezeti megoszlásában szembetűnő, hogy rendkívül alacsony a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban működő vállalkozások száma, illetve az összes működő vállalkozáshoz viszonyított aránya. A kereskedelem és a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások után az ipari vállalkozások száma a legjelentősebb. A város gazdasága a szénre alapozva épült ki. Nehéz és könnyűipar települt a városba, a Nagybátonyi városrészbe a Fűtőber és a Harisnyagyár, míg Kisterenyére a salgótarjáni Acélgyár egyes részegységei kerültek kihelyezésre. A bányák teljes megszűnése, majd az ipar hanyatlása, a termelés racionalizálása súlyos gazdasági és munkanélküliségi problémákat okozott. Az ipar továbbra is jelentős foglalkoztató maradt, de a szolgáltatási szektor térnyerése egyre jelentősebb ben az ipar a foglalkoztatottak közel felét alkalmazta (49,02%). A korábban jelentősebb nehézipar visszatérésére a magas alapanyagárak, a változó gazdasági körülmények, a 98

99 szigorodó környezetvédelmi előírások, és a sok esetben olcsóbb import miatt nem mutatkozik lehetőség. A város ipari parkjában és régi ipari területein ugyanakkor megjelentek új ipari vállalkozások, melyek fejlődése és bővülése feltételezhető a város infrastruktúrájának fejlődésével párhuzamosan. Az ipar fejlődésének egyik fontos mozgatórúgója lehet, hogy a város a 21. sz. főút mellett fekszik, viszonylag közel az autópályához. A Bátonyterenyei Ipari Parkba egyre több cég betelepülése tapasztalható. A városban a hagyománnyal, múlttal rendelkező iparágakat szükséges támogatni: fém-, fa-, és textilipar helyi szereplőit, együttműködésüket, térségi klaszterba tömörülésüket. Emellett komoly műanyagipari cégek települtek a városba, amelyek ezáltal hangsúlyossá tették a térség műanyagiparban betöltött szerepét. Fontos megemlíteni, hogy a felsorolt iparágakban jelentős szaktudás érhető el helyben és a szakképzés is rendelkezésre áll. A jövőre nézve fontos, hogy az informatikai cégek is megjelenjenek a városban. Az adatfeldolgozás lehet az első lépcső high-tech ipar felé. Ebbe a feladatba alacsonyabban képzett munkaerőt is be lehet vonni. A SmartCity szemlélet egyre szélesebb körű elterjedése automatikusan erősítené a térség high-tech iparágának térnyerését is. A város felemelkedése szempontjából lényeges, hogy az innováció is megjelenjen. Szorospatak alkalmas egy innovatív ipari park kialakítására. Egyetemi, kutatói együttműködésen keresztül, olyan kutatási tevékenység költözhet oda, amelynek gyártási fázisa a városban valósulna meg. Ilyen téma pl. a gyógynövény kutatás, egészséges élelmiszer előállítása, egészség megőrzés. A kutatási témákhoz kapcsolódóan laboratórium, oktató termek kialakítása is indokolt a tudásmegosztás fokozása érdekében. A város mezőgazdasági termelés a korábbi ipari berendezkedés, és a kedvezőtlen domborzati viszonyok következtében fejletlen. A városban és közvetlen környezetében jelentős élelmiszeripari feldolgozó üzem jelenleg nem működik, de a város közeli terveiben szerepel ennek újbóli beindítása. Jelenleg a városban a legnagyobb mezőgazdasági tevékenységet felölelő program a START közmunkaprogram keretein belül valósul meg. A termelés illetve a mezőgazdasági gépek, rendszerek korszerűsítése folyamatosan történik a minél hatékonyabb megvalósítás érdekében. Az ebben résztvevő dolgozókat különböző mezőgazdasági képzésre orientálják a szakszerű munkavégzés érdekében Foglalkoztatáspolitika A város legégetőbb problémája a munkanélküliség. A bánya bezárásával és a hozzá kapcsolódó fémipar leépülésével, nagyon sok munkahely szűnt meg. Az újonnan betelepülő gyártó cégek csak lassanként tudják felszívni a nagyszámú munkaerőt. Fontos probléma, hogy a munkanélküliek egy része képzetlen, akik akkor is nagyon nehezen helyezkednek el, ha új cég költözik a városba. Mindenképpen meg kell erősíteni a helyi KKV szektort, hogy csökkenjen a betelepült cégektől való függés. Mivel a szlovák határ kevesebb, mint 30 km-re van Bátonyterenyétől, ezért a városnak kiemelt figyelmet kell fordítani a magyar-szlovák gazdaságélénkítő programokra októberében a két ország megállapodott több ezer új munkahely létrehozásáról a határ menti területeken. Az elmúlt négy évben - illeszkedve az országos és regionális programokhoz - kiemelt szerepet kapott a munkahelyteremtéssel járó befektetések ösztönzése, a magánszférával való konstruktív együttműködés kialakítása. 99

100 Bátonyterenyén a közlekedés nem akadályozza számottevően a közeli, vagy távolabbi foglalkoztatási centrumok munkahelyeinek elérését. Bár, még a Hatvan-Salgótarján közötti négysávos út nem készült el teljesen, de a már meglévő gyorsító sávok is jelentős mértékben könnyítik a közlekedést. Nagy előny a városban élőknek, hogy a legközelebbi centrum Salgótarján, amely egyben megyeszékhelyünk is, könnyen megközelíthető autóval, busszal és vonattal is. Autóval perc, busszal átlagosan 30 perc, míg vonattal nagyjából 25 perc a központba jutás ideje. A éves korosztály körében is jelen van a munkanélküliség. Ők az ún. pályakezdő álláskeresők. Bár az álláskeresők száma 2009-hez képest jelentősen csökkent, mégis jól látható, hogy ebben a korosztályban is a nőket érinti elsősorban a munkanélküliség veszélye Közfoglalkoztatás A városunkat sújtó, az országos és a megyei átlagot sajnos tartósan meghaladó magas munkanélküli ráta mind a családok, mind az önkormányzat gazdasági helyzetére alapvető befolyással van. Ez megköveteli, hogy az önkormányzat lehetőségeihez mérten mindent elkövessen a helyi közmunka-program szervezésében évtől az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer keretében rövidebb és hosszabb időtartamú foglalkoztatásra van lehetőség. A két program eltérő mértékű rövidebb időtartamú foglalkoztatás esetén 95 %-os, míg hosszabb időtartamú foglalkoztatás esetén %-os bér- és járuléktámogatás elnyerése érdekében a megyei munkaügyi központ kirendeltségéhez kell pályázatot benyújtani - elsősorban az önkormányzat közfeladatainak ellátása céljából. A közfoglalkoztatás feladatait az önkormányzat által alapított Nonprofit Kft látja el. A társaság tőkeellátottsága, feltételrendszere az elmúlt évek tapasztalata alapján erőteljes átalakítást igényel, amit rövid időn belül el kell végezni. Bátonyterenyén évben a START Közmunka program 8 elemnek biztosított forrást, míg a hosszútávú téli közfoglalkoztatási programban 485 fő tudott elhelyezkedni. Ezen felül megvalósult 30 fő részvételével, egy iskolával egybekötött foglalkoztatás is október 10-én a Város Önkormányzata kérelmet nyújtott be hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatására is(a program november 1-ével indult 485 fő foglalkoztatásával, közfoglalkoztatási jogviszony keretében, szervezett képzésben vettek részt a munkavállalók) december 1-ével újabb támogatási szerződés megkötésére került sor,30 fő foglalkoztatása valósulhatott meg, akik ECDL képzésben vehettek részt. A program szintén április 30-áig tart. A és évi tapasztalatok alapján évben is folyamatos volt a közmunka program lebonyolítása, bízva abban, hogy az igen hátrányos helyzetben lévő városnak lehetősége nyílik a munkanélküliség csökkentésére, a foglalkoztatottság növelésére, a hosszú idő óta munkanélküliként élő emberek munkaerő-piacra történő visszavezetésére. Ezt támasztja alá a közfoglalkoztatásban országosan kialakult új szemléletmód váltás, és az ez irányú kistérségi, városi igények, elvárások módosulása. A módosuló igényekhez alkalmazkodva továbbra is biztosítani kell a közfoglalkoztatás helyi forrásokból való támogatását annak érdekében, hogy a munkanélküliek ismét munkához, munkajövedelemhez jussanak. 100

101 A városi, kistérségi igényekhez, elvárásokhoz jobban igazodó módon kell alakítani a közfoglalkoztatás bonyolításának, szervezésének szervezeti struktúráját Lakás- és helyiséggazdálkodás Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét január 1-től. Igen lényeges az Ebktv ának (3) bekezdésének figyelembe vétele a lakhatási helyzet, illetve a szegregátumok vizsgálata és a megfogalmazandó intézkedések során. A rendelkezés rögzíti, hogy a lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. A vagyontárgyak kezelését Bátonyterenyén jelenleg a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei és gazdasági vállalkozásai, illetve külön megállapodás alapján a kistérségi társulás, megyei önkormányzat, helyi sportegyesületek végzik. A kezelési feladatok során kell gondoskodni a vagyon rendeltetésszerű használatáról, tervszerű karbantartásáról. Bátonyterenyén a lakások száma az elmúlt 5 évben nem mutat nagyfokú eltérést. Az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakásokról nem rendelkezünk pontos adattal. Bérlakás-állomány: A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. Részben a havonta történő természetbeni ellátásokkal csökken a lakáskiadások mértéke. Az elmúlt években a valamely közüzemi szolgáltatás felé hátralékkal rendelkező állampolgárok száma nőtt. A bérlakás állomány tekintetében az utóbbi években folyamatos csökkenés tapasztalható. A város az elmúlt években folyamatosan felélte a bérlakásállományát, amelyiket a hosszabb távon benne lakók meg szerettek volna vásárolni, a képviselőtestület értékesítette számukra es adatok alapján mintegy 150 bérlakás van a város tulajdonában, többségében lelakott állapotban. Azok a lakók maradtak, nem vásárolták meg, akik nem rendelkeztek elég anyagi háttérrel. Ebből azt következtetjük le, hogy a városi bérlakásokban élők a Helyi Esélyegyenlőségi Program alanyai (mélyszegénységben élők, nyugdíjasok, stb ) 101

102 Bátonyterenye Összes bérlakás (db) Szociális lakások (db) Összes bérlakás Ebből elégtelen körülményű (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) Szociális lakások Ebből elégtelen körülményű (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) Szociális lakhatás: A szociális lakások száma évek óta stagnál, 2012-ben 220 db volt a városban. Bár lakhatásra még alkalmasak ezek az ingatlanok, de már felújításra szorulnak, számos hiányossággal rendelkeznek, mely következtében már nehéz a kulturált lakókörülményeket biztosítani. A teljes lakásállomány megoszlása 100% Lakásállomány megoszlása 80% 60% 40% 20% 0% bérlakás szociális egyéb lakáscélra használt (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) Elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság: Az elégtelen lakhatási körülményekkel jellemezhető lakás meghatározásával kapcsolatban az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága 1991-ben egy indoklást adott ki, melyben értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, amely bármely ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. Ez a következő elemeket tartalmazta: a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás, stb. megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.); 102

103 biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére). 30 Veszélyeztetett lakhatási helyzet Veszélyeztetett lakhatások száma Hajléktalanok száma (Forrás: önkormányzati adatok) 2008-ban 28 feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzet állt fenn, amely 2012-re 0-ra csökkent az önkormányzati beavatkozásnak köszönhetően. A hajléktalanok számát tekintve meg kell jegyeznünk, hogy ezekben az esetekben (2008-tól 3 fő, majd 2012-ben 4 fő) hajléktalan szállón került elhelyezésre. Ezen személyek hajlék- és fedélnélkülivé váltak családi körülményeik megváltozása miatt. A korábbi évek lakásprivatizációjának eredményeként az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások száma lecsökkent. Ezeknek a lakásoknak a jelentős része határozatlan időtartamra bérbe van adva, ezért a lakásgazdálkodás csak a megüresedő bérlakások hasznosítására terjed ki. A lakásprivatizáció után elsősorban azok a lakások maradtak önkormányzati tulajdonban, amelyekben a bérlők szociális, jövedelmi viszonyaik miatt nem tudták bérlakásukat megvásárolni. Jelentős azoknak a háztartásoknak a száma, akik nem képesek lakhatási költségeiket megfizetni, de ugyanakkor az is előfordul, hogy azok a bérlők sem hajlandók fizetni, akik erre képesek lennének. Emiatt az elmúlt években egyre nagyobb lakásfenntartással összefüggő hátralék halmozódott fel. A településen egy 2015-ös KSH adatszolgáltatás alapján 209 db önkormányzati, illetve vegyes tulajdonú lakásbérlemény van. Ebből kizárólag önkormányzati tulajdonú 49 db lakás. Az összes bérlakás legnagyobb része 1 illetve kétszobás. Az üres lakások száma 22 db. A 209 lakás komfortfokozata az alábbiak szerint alakul: Összkomfortos: 14 db Komfortos: 157 db 103

104 Félkomfortos: 3 db Komfort nélküli: 35 db A lakásértékesítési bevételek 2013-ban EFt-ban teljesültek. Egyösszegű kifizetéssel történt lakásértékesítésből 2,3 Millió Ft, a részletre megvásárolt lakások évi tőketörlesztéséből 11 Millió Ft bevétel származott, licitálással 1 db lakás került értékesítésre. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy város lakosságának összetétele, szociális helyzete, továbbá a közérdekű munkakört betöltő szakemberek letelepítése, és a fiatalok városban tartása hosszabb távon is igényli, illetve szükségessé teszi az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás állomány fenntartását, illetve növelését Intézményfenntartás Az intézményfenntartás kérdésében alapvetően 3 különböző csoportot különböztethetünk meg: adott intézmény üzemeltetésére az önkormányzat külön, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságot hozott létre önkormányzati fenntartású intézmények, melyek esetében a szakmai tevékenység irányítása/ellenőrzése és az adott intézmény működtetése is az önkormányzat feladata A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény valamint a A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény szerinti önkormányzati köznevelési intézmények, melyek január 1-től állami fenntartásba kerültek. Ezen intézmények esetében a szakmai irányítás az állam feladata, míg a működtetés nem. Intézményrendszer Intézmény típusa Intézmény megnevezése Fenntartó Bölcsődék Oktatási intézmény Szociális intézmény Óvodák Általános Iskolák Középiskola Bátonyterenye Városi Napsugár Bölcsőde Bátonyterenye Városi Mesekert Bölcsőde Bátonyterenyei Városi Óvoda (Napsugár Tagóvoda, Csupafül Tagóvoda, Őzike Tagóvoda, Tölgyfa Tagóvoda) Bátonyterenyei Kossuth Lajos Térségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kossuth Térségi Általános Iskola Bartók Béla Tagintézménye Kossuth Térségi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézménye BLSzSzK, Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium Nógrád Megyei Váci Mihály Gimnázium Ezüstfenyő Idősek Otthona Fogyatékosak Napközi Otthona Bátonyterenye Város Önkormányzata Bátonyterenye Város Önkormányzata Bátonyterenye Város Önkormányzata Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása 104

105 Egészségügyi Intézmény Kulturális Intézmény Egyházi Intézmények Városüzemeltetési cég Bátonyterenyei Egészségügyi Szolgálat Bátonyterenye Kistérségi Szociális Központ Bátonyterenyei Városi Közművelődési Központ és Könyvtár II. János Pál Pápa Katolikus Óvoda és Általános Iskola Bátonyrehab Rehabilitációs Nonprofit Kft. Bátonyterenyei Tanuszoda Létesítményüzemeltető Nonprofit Kft. Bátonyterenyei BÁVÜ Városüzemeltetési Nonprofit Kft. Bátonyterenyei Vagyonkezelő és Foglalkoztatási Nonprofit Kft. Bátonyterenye Város Önkormányzata Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Bátonyterenye Város Önkormányzata Váci Egyházmegye Bátonyterenye Város Önkormányzata Bátonyterenye Város Önkormányzata Bátonyterenye Város Önkormányzata Bátonyterenye Város Önkormányzata Energiagazdálkodás A város vezetékes energiaellátottsága (elektromos, gáz) az igényeknek megfelelő. A gazdaságfejlesztés, a településfejlesztés keretén belül megvalósuló projektek minden esetben új fejlesztéseket indukálnak. Az ágazat liberalizációja kapcsán kialakult versenyhelyzetet kihasználva az elvárásoknak legrugalmasabb módon eleget tevő és legolcsóbb szolgáltató kiválasztására kell törekedni. A város területén elfogadható szinten kiépült az összes közmű. Ezek fejlesztése elsősorban a közmű üzemeltetőjének feladata. Fontosnak feladat, hogy valamennyi közintézmény energiafelhasználásának racionalizálása megoldódjon (fűtés - és világításkorszerűsítés, hőszigetelés, megújuló energiaforrások alkalmazása stb.), amelyek megvalósítása szintén csak külső források bevonásával lehetséges. A településen 82,1 km földgázelosztó hálózat üzemel. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként január 1-én 4295 lakás, a lakásállomány 75,2 %-a vette igénybe a földgázellátást. 105

106 A száz lakosra jutó háztartási gázfogyasztók aránya (Forrás: A földgázhálózatra nem csatlakozó ingatlanok döntő hányadában a termikus célú energiaigényt nem vezetékes energiahordozó (jellemzően szén, fa) hasznosításával elégítik ki. A település lakossági gázfogyasztása 3620 ezer m3 volt 2012-ben. A település lakossági villamosenergia fogyasztása MWh volt 2012-ben. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztása 180 kwh volt. Egy lakosra jutó háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (Forrás: Faipar hulladékból lehet fűtő anyagot előállítani. Közintézmények fűtése így megoldható és csökkenne a város energia számlája, és csökkenthető lenne a gáztól való függés. Zöld energia 106

107 az EU-tól kiemelt támogatást kap. Megfontolandó, hogy a város polgármestere csatlakozzon a Polgármesterek Szövetsége nevű kezdeményezéshez, amely egy egyedülálló európai mozgalom, melyben a helyi és regionális önkormányzatok önkéntes kötelezettséget vállalnak az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása iránt saját területükön. 107

108 1.11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A helyben biztosítható közfeladatok köréről, azon belül is a településüzemeltetési feladatokról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, évi CLXXXIX. törvény (2) bekezdése rendelkezik. Ennek értelmében a településüzemeltetés feladatkörébe tartozik a köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. A fentieken túl, Bátonyterenye tekintetében bemutatásra kerülnek a szennyvízkezeléssel, és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos mutatók, és feladatok is Hulladékgazdálkodás Bátonyterenyén a hulladékszállítási, és kezelési tevékenységet a Bátonyterenyei BÁVÜ Városüzemeltetési Nonprofit Kft. látja el koncessziós szerződés alapján. A Kft. 100%-os önkormányzati tulajdonú. A tulajdonos önkormányzatok: Bátonyterenye, Mátraverebély, Szuha, Mátraalmás, Márkháza, és Rákóczibánya. A cég a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a Bátonyterenye-Gyula akna hulladéklerakó üzemeltetésén keresztül oldja meg. Bátonyterenyén a hulladékszállításba bevont lakosság száma a Nógrád megyei járásközpontok arányának megfelelő, azonban a Bátonyterenyei járás viszonylatában ez a mutató elmarad mind az országos, mind megyei, mind a Bátonyterenyei szinthez képest. Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (Forrás: 108

109 Szelektív hulladékgyűjtés tekintetében jóval az országos átlag alatt vannak mind a megyei, mind pedig a járásra vonatkozó mutatók. Bátonyterenyén nem beszélhetünk szelektív hulladékgyűjtésről. A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (Forrás: Vízellátás, szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés Bátonyterenyén a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában megépült. A vízellátást június 1.-ig a körzet regionális szolgáltatója, a Bátonyterenye és Környéke Víz és Csatoramű Kft. biztosította, a szolgáltatást akkor a Heves Megyei Vízmű Zrt. vette át. A vízhálózatra rákapcsolt lakások arányát az alábbi ábra mutatja: 109

110 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) (Forrás: A szennyvízcsatorna rendszer és a szennyvíztisztító fejlesztése az elmúlt évek beruházása során két ütemben megvalósult, azonban a település régebbi meglévő csatornaszakaszai szakaszai (Bányaváros, Szorospatak, Dózsa-telep, Kisterenye) elöregedtek, felújításra szorulnak. Gyakorlatilag a város területén a szennyvízcsatorna ellátottság csaknem teljes, a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 2013-ban 4763 db (KSH) volt. Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) (Forrás: 110

111 A város területén a csapadékvíz elvezetés többnyire nyílt árokban történik. Kivétel ez alól a Bányaváros, ahol zárt elvezető rendszer található. A zárt rendszer teljes terjedelmében felújításra, tisztításra szorul. A nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés csaknem teljes egészében kiépült, viszont nagy része tisztításra, felújításra szorul Közvilágítás A város vezetékes energiaellátottsága (elektromos, gáz) az igényeknek megfelelő. A gazdaságfejlesztés, a településfejlesztés keretén belül megvalósuló projektek minden esetben új fejlesztéseket indukálnak. Az ágazat liberalizációja kapcsán kialakult versenyhelyzetet kihasználva az elvárásoknak legrugalmasabb módon eleget tevő és legolcsóbb szolgáltató kiválasztására kell törekedni. A város területén elfogadható szinten kiépült az összes közmű. Ezek fejlesztése elsősorban a közmű üzemeltetőjének feladata. Bátonyterenyén az elektromos hálózat tulajdonosa, üzemeltetője az ÉMÁSZ Hálózati Kft. A közvilágítási rendszer karbantartását a Villámszer Kft végzi (Budapest Gyáli út 30/B). A település a közvilágításhoz az áramot az MVM Partner Zrttől (Budapest, Szentendrei út 107.) veszi. Továbbra is fontosnak tartjuk valamennyi közintézmény energiafelhasználásának racionalizálását (fűtés - és világításkorszerűsítés, hőszigetelés, megújuló energiaforrások alkalmazása stb.), amelyek megvalósítása szintén csak külső források bevonásával lehetséges Temetői szolgáltatás A temetőgondnoki szolgáltatást Bátonyterenyén szintén a Bátonyterenyei BÁVÜ Városüzemeltetési Nonprofit Kft. látja el kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében, de a temetkezési szolgáltatást külső vállalkozások végzik. A szerződés még 2004-ben került megkötésre 10 éves időtartamra, amelyet 2014-ben meghosszabbítottak. A településen 4 temető található, amelyből 3 temető (Hősök úti temető, Szent István úti temető, Fenyves úti temető) üzemeltetését végzi a BÁVÜ Kft Kéményseprői szolgáltatás A településen a kéményseprői szolgáltatást egy balassagyarmati cég végzi, a Magyar Kémény Kft Önkormányzati utak, egyéb közterületek karbantartás, parkolók A település belső közlekedését szolgáló helyi úthálózatot az egyes településrészek arculatának megfelelő utcák alkotják. Vagyis a hagyományos városrészek utcái is hagyományos, kertvárosi/kisvárosi jellegű utcák, különösebb problémák nélkül. A régebbi és újabb lakótelepek közterületei is az ilyen területekre általában jellemző képet mutatnak, vagyis rendezettek, megfelelően kiépítettek, de úszótelkesek, ami ma már tulajdonképpen egy jogilag rendezetlen állapotot jelent. A helyi úthálózatból nem igazán lehet gyűjtőutakat (az országos mellékúttal gyakorlatilag azonos kategóriájú utakat) kiemelni, ezt a szerepet is az alsóbbrendű országos utak töltik be. 111

112 A településen jelentősebb önálló kerékpárút nincs. Az utakat általában megfelelően kiépített járdák szegélyezik. Gyalogos szempontból (is) veszélyesek az út menti mély árkok. Szép gyalogos tér épült ki a Polgármesteri Hivatal előtt. A kastélypark a gyalogos kiránduló forgalom számára is vonzó terület, ilyen szempontból is kedvező, hogy egészen közel van a Kisterenye vasútállomáshoz. A településen jelentősebb saját telken kívüli parkolási igény a lakótelepeken jelentkezik. Az emiatt a lakótelepek mellett kialakult garázsvárosok jogi rendezést és esztétikai beavatkozást igényelnek. Az új létesítmények esetében, ipari/gazdasági és kereskedelmi/szolgáltató létesítményeknél egyaránt, általában megfelelően kiépített és elegendő számú parkolót alakítottak ki. A városnak van parkolási rendelete. Bátonyterenye településszerkezetéből adódóan az átlagosnál nagyobbak a zöldterületek. Intenzíven gondozott parkfelületünk évről évre nő, melyek gondozása nagy terheket ró a városra. Ennek ellenére a városközponti és alközponti területeken a feladat megoldásától nem tekinthetünk el, az elért színvonalat tartani kell. A belterületeken a füves, nem parkként gondozott zöldterület igen jelentős nagyságú. Ezek karbantartását a gyommentesen tartás (kaszálás) jelenti. A zöldfelületek gondozása részben a parkgondozási feladatkörben vállalkozási kivitelezésben (pl: Bátonyterenyei BÁVÜ Városüzemeltetési Nonprofit Kft.), másrészt közfoglalkoztatás keretében valósul meg. A kisterenyei kastélykert, mint zöldterület mindig is kiemelt státuszt kapott. A zöldfelületekkel való gazdálkodás - környezetvédelmi szempontból - egy település életében több szempontból is jelentőséggel bír. Az aktív zöldterületek növényzettel borított földrészletek - a levegő tisztaságának védelmében, az oxigénellátottságban, a légkörben lévő por megkötésében, a zajok mérséklésében kapnak fokozott szerepet, s mindezeken túl - az egyéb kiegészítő létesítményekkel együtt - a városlakók és az idelátogatók számára pihenési, rekreációs, sportolási lehetőségeket biztosítanak, és kiemelt jelentőségűek a városkép esztétikai megjelenésének szempontjából. Bátonyterenye Város Önkormányzati Képviselő-testületének az 5/2000. (III.31.) Ör.sz. rendelettel módosított 2/1999. (II.25.) Ör.sz. rendelete a zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, használatáról és védelméről. A rendelet meghatározza a meglévő területek fenntartási kötelezettségeit, a használattal kapcsolatos lehetőségeket és tiltásokat. A játszóterek többsége nem szabványos, állaguk megóvása nagyobb odafigyelést és gondosságot igényel. A meglévő zöldterületeket, parkok állagmegóvása, felújítása folyamatos. Törekedni kell, hogy közfoglalkoztatás adta lehetőségeket kihasználva a város önellátóvá váljon a felhasznált zöld növények (sövények, fák, bokrok) és a virágok előállításában. Ez azt jelenti, hogy tervben van egy saját kertészet létrehozása. A közeljövőben visszaállításra kerül a kisterenyei kastélypark védett területi státusza, amely lehetőséget teremt új pályázati források kiaknázására is, így megkezdődhet a kastélypark helyreállítása az eredetileg meglévő növényfajok újratelepítésével, az oda nem illők eltávolításával. A tervek között szerepel, külső források bevonásával az Akácos park rehabilitációja, és egyben ismét közkedvelt látogatóhellyé alakítása, a kikapcsolódásra és közös programokra vágyó családok számára. 112

113 1.12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Tájföldrajzi szempontból Bátonyterenye település közigazgatási területe az Északmagyarországi-középhegység természetföldrajzi nagytájon belül három középtájhoz tartozik. A 21. számú és 23. sz. főút, és az azokat kísérő Zagyva és a Tarjáni-patak menti területek az Észak-magyarországi-medencék középtáj Zagyva-völgy kistájának részét képezik, míg a 23. sz. főúttól É-ra eső terület a Medves-vidék kistáj része. A főutaktól D-re eső területek a Mátravidék középtáj Mátralába kistájhoz tartoznak. A 21. számú főúttól Ny-ra eső terület a Cserhátvidék középtájhoz tartozó Központi-Cserhát kistáj része Természeti adottságok Földtani adottságok A Központi-Cserhát kistáj területén a felső-oligocén homokos, agyagos összletre alsó-miocén slír és kavicsrétegek települtek, melyet középső-miocén andezittakarók fednek be. A pliocén során erősen lepusztult felszín a későbbi kéregmozgások hatására sasbércekké darabolódott fel. A Mátralába kistáj területén az andezit- és riolittufából nyugaton középső-miocén agyagos, homokos, keleten felső-oligocén homokköves, márgás üledék bukkan ki. A Zagyva-völgy kistáj közel É-D-i futású szerkezeti árokban helyezkedik el, mely helyenként völgymedencévé szélesül. A kistáj középső részén oligocén-miocén slír, homokkő, márga fordul elő. A kistájat érinti a nógrádi miocén korú barnakőszenek előfordulása, amely energiahordozó bányászatának egyik központja Bátonyterenye volt. A Medves-vidék kistáj déli területei alapját felső-oligocén, középső- és felső-miocén agyagos, homokos, széntelepes képződmények képezik, amelyeket bazaltkúpok színeznek. A területen nyilvántartott ásványvagyon a barnakőszén telepek, melyeket között bányásztak. Domborzat, felszínformák A Központi-Cserhát kistájat K-ről a Zagyva völgye határolja. Bátonyterenye közigazgatási területe tagolt medencedombsági domborzattípusba sorolható, melynek abszolút magassága m között változik. A Mátralába kistáj erősen tagolt dombság, alacsony középhegység. Bátonyterenye a Nyugati- Mátra É-i előterében, az egykori vulkáni kúpok tarkította hegylábfelszín területén fekszik. A Zagyva-völgy kistáj átlagosan 180 m tszf-i magasságú aszimmetrikus folyóvölgy a Cserhát és a Mátra között. A tervezési terület Kisterenyétől D-re tagolt síksági, É-ra dombságimedencedombsági környezetben helyezkedik el. A Medves-vidék kistájhoz tartozó terület délre lejtő, igen erősen felszabdalt, m átlagmagasságú dombság. Talaj A Központi-Cserhát kistáj változatos kőzetfelszínén, a Medves-vidék kistáj bazalt kőzetére települt üledékeken és a Mátralába kistáj andezites területein jellemzően agyagbemosódásos barna erdőtalaj képződött, melyek különböző mértékben erodálódtak. Vízgazdálkodásuk 113

114 közepes, termékenységük a termőréteg vastagságától függően a gyengétől a jóig terjed, főként erdőként és gyepterületként hasznosítottak. A Zagyva-völgy kistáj jellemző talajtípusa a réti öntéstalaj, a magasabb dombvidéki löszös lejtőket barnaföld fedi. Vízgazdálkodásuk kedvező, termékenységük jó, főként szántóként hasznosítottak. Vízrajz A Központi-Cserhát kistáj területén folyik a Bükk-völgyi-patak, mely a kistáj többi vízfolyásához hasonlóan kis vízhozamú, árvíz esetén gyorsan, kártétel nélkül levezeti a vizet. A kistáj forrásokban szegény. A Mátralába kistáj a Felső-Zagyva bal parti vízgyűjtő területéhez tartozik. Felszíni vizekben bőséges, felszín alatti vizekben szegény terület. A vízállások és a vízhozamok nagy szélsőségek között változnak, völgytalpat elöntő árvizek nem csak hóolvadáskor, hanem nagy nyári záporokkal is kialakulhatnak. A Zagyva-völgy kistáj a Zagyva folyó és a Tarna-patak völgyét foglalja magába, melyek teljes egészében a Zagyva vízjárásától uralt területek. A megfelelő vízminőség és vízmennyiség biztosítása miatt a völgyben számos tározót alakítottak ki. Ezek közül a 45 ha-os Maconkaitározó és a 80 ha-os Kisterenyei-tározó esik Bátonyterenye közigazgatási területére. A talajvíz felső szintje általában 4 m mélységben húzódik. A Medves-vidék kistáj területén eredő Vizslás-patak és Kazár-patak Bátonyterenyén torkollik a Zagyvába. Vízállásuk és vízhozamuk változó, ritkán öntenek ki. Éghajlat Az érintett kistájak éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz. A napsütéses órák száma óra/év körül alakul. Az átlagos évi középhőmérséklet 8,8-9,5 C. A csapadék átlaga mm/év. A Zagyva-völgyében az É-i és D-i, a Mátra lábánál a Ny-i, ÉNy-i szélirány a leggyakoribb. Az átlagos szélsebesség 2-3 m/s. Növényzet A terület a növényföldrajzi tájbeosztás szerint a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Északi-középhegység flóravidékének (Matricum) Mátrai flórajárásába (Agriense) tartozik. A Központi-Cserhát kistáj erdei jellemzően cseres-tölgyesek. Az aljnövényzet jellemző növénye a ligeti perje, a fagyal, a bükksás és a felemáslevelű csenkesz. A Mátralába kistáj növénytakaróját a magasabb területeken bükkösök, lejjebb elgyertyánosodó tölgyelegyes állományok jelentik. A tölgyesek helyére helyenként jellemzően akácosokat, fekete és erdei fenyveseket telepítettek. A Zagyva-völgyre néző lejtőkön sztyeprétek zavart állományai vannak. A Zagyva-völgy potenciális növénytársulása a puhafa ligeterdő, mely mára szinte teljesen eltűnt, csak töredékei maradtak fenn. Ezekhez mocsárrétek, magassásosok, nádasokból álló vízparti növényzet kapcsolódik, helyenként értékes fajkészletű állományokkal. A Medves-vidék hegylábi területein cseres-tölgyesek a jellemzők. 114

115 Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Bátonyterenye Bátonyterenye január 1-jén jött létre négy település Kisterenye, Szúpatak, Nagybátony és Maconka egyesítésével. A város mai területe már Kr.e körül sűrűn lakott hely volt. Az elődtelepüléseket Szúpatakot kivéve már a XIII. századi oklevelek is említik. A falvak lakossága a középkorban főleg mezőgazdasággal foglalkozott. Kedvező medencedombsági fekvésének köszönhetően Kisterenye már a XV. században mezővárosi jelleget öltött, vásárai voltak. A török uralom alatt és után többször váltak a települések lakatlanná, de mindig talpra álltak. Szúpatak kivételével nemesi családok nagybirtokaivá váltak. A XVIII-XIX. században az Almássyak és a Gyürkyek birtokolták a településeket. Az 1860 as években megépült a vasút, s ezáltal a település bekapcsolódott az ország infrastruktúrájába ban Kisterenyén megindult a szénbányászat, mely elindította a térség gazdasági-ipari fejlődését. E fellendülés 1993-ig tartott, a szénbányák üzemeléséig. Az ipari szerkezetátalakítás azóta is tart, az egykori ipari üzemeket sorra váltják fel a kis- és középvállalkozások. A település történeti fejlődése jól nyomon követhető a történeti térképeken és a jelenlegi állapotot mutató légifotókon. A táj szerkezeti értelemben megőrizte eredeti formáját, nem alakult át nagymértékben. Fő szerkezeti elemei a vízfolyások, a közlekedési vonalak és az erdőfoltok jól beazonosíthatók az egyes térképeken. A vasút építése megkövetelte a vízfolyások, különösen a Zagyva folyó szabályozását. E változás jól látszik az I. és II. katonai térképen. A folyókanyarulatok levágásával, kiegyenesítésével kicsit módosultak az ártéri területek is. Ezek nagy része manapság mezőgazdasági művelés alatt áll, szántóföldi gazdálkodást, illetve gyepgazdálkodást folytatnak rajtuk. Az elődtelepülések életében a bányászat meghatározó szerepet töltött be, folyamatosan fejlődtek, nőtt a beépített területek nagysága. A térség jelentős vízfelülete a Maconkai-víztározó, mely 1975-ben a Zagyva folyó felduzzasztásával alakítottak ki. Hármas rendeltetésű víztározóként üzemel. Elsődlegesen árvízvédelmi célokat szolgál, másodlagosan ivóvíztározóként működik és harmadlagosan szabadidős-rekreációs célokat szolgál. I. katonai felmérés térképe ( ) II. katonai felmérés térképe ( ) Google Earth légifotó (2015) 115

116 Tájhasználat értékelése Bátonyterenye Bátonyterenye közigazgatási területe 78,92 km 2. A település területének a művelési ágak szerinti megoszlását a következő táblázat tartalmazza 15 : Művelési ág Terület (ha) erdő 3 809,4 48,3 gyep (legelő) 1 151,5 14,6 gyep (rét) 191,2 2,4 gyümölcsös 3,7 0,0 kert 8,6 0,1 kivett 1 463,3 18,5 szántó 1 264,3 16,0 Település területéhez viszonyítva (%) 0% 0% 19% 2% Művelési ágak megoszlása Bátonyterenye közigazgatási területén (ha) 16% 15% 48% erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó A közigazgatási terület 48,3%-a erdőgazdasági tájhasznosítás alatt áll. Az erdőterületek fafaj összetétele változatos: tölgy, gyertyán és bükk jellemzi. Az erdők elsődleges rendeltetésüket tekintve elsősorban gazdasági és védelmi célokat szolgálnak, de Nagybátonyban közjóléti funkciójú terület is van. Az erdőterületek legnagyobb részének a Magyar Állam a tulajdonosa, jelentős területek vannak magántulajdonban, s kis részük vegyes tulajdon. A közjóléti funkciójú erdőterület közösségi tulajdonban van. Bátonyterenye területének 33,1%-a mezőgazdasági tájhasznosítás alatt áll, amely magába foglalja a gyepgazdálkodás, a kis- és nagyparcellás szántóföldi művelés, a kertgazdálkodás, a szőlőművelés és gyümölcstermesztés területeit. Ezen belül legjellemzőbb a gyepgazdálkodás és a szántóföldi művelés, a település területének 17-16%-án, a hegylábi és vízfolyások menti területeken. Kis mértékben jelen van a kert- és gyümölcsgazdálkodás is. A település területének igen nagy hányada, 18,5% művelés alól kivett terület. Ebbe a kategóriába tartoznak a belterületi lakó-, gazdasági és ipari területek, valamint a bányaterületek Védett és védendő természeti és táji értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A hatályos Országos Területrendezési Terv tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetbe sorolja a külterület természetközeli területeit. 15 Az adatok forrása a Körzeti Földhivatal adatbázisa. 116

117 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (Országos Területrendezési Terv 3/5. számú melléklete) Nemzetközi és országos szintű természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve védelemre tervezett területek, értékek Natura 2000 hálózat Bátonyterenye közigazgatási területén a Natura 2000 hálózat részeként három területegység áll európai szintű védelem alatt. Mátrabérc Fallóskúti rétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (HUBN20049). A terület élőhelyei és egyes fajainak (pl. leánykökörcsin, sárgahasú unka, havasi cincér, denevérek) védelme céljából jelölték ki. Elsősorban szubmontán és montán bükkösök, valamint pannon gyertyános-tölgyesek jellemzik. Ide tartoznak a következő hrsz-ú ingatlanok: 0284/1d 0284/1f 0284/1g 0284/1l 0284/1m 0284/1n 0284/1p 0284/ / / / / / / / / / / / / / /1j 0326/1k 0326/1l 0326/1m Szentkúti Meszes tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUBN20055). A területen lévő élőhelyek (szubpannon sztyeppek, pannon molyhos tölgyesek, meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik) és fajok (nagy hőscincér, szarvasbogár) kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, helyreállítása. Bátonyterenye közigazgatási területén a következő hrsz-ú ingatlanokat érinti: 013/5 013/8 013/9 013/10 013/11 013/12 013/13 013/14 013/15 013/16 013/17a 014/2 017/ Mátra különleges madárvédelmi terület (HUBN10006). Országos és nemzetközi viszonylatban is jelentős állománnyal bíró madárfajok (pl. parlagi sas, békászó sas, uhu, fekete gólya, kígyászölyv, fehérhátú fakopáncs, darázsölyv) kedvező védelmi helyzetének fenntartása, illetve egyes fajok vonatkozásában védelmi helyzetük javítása céljából jelölték ki. Ide tartoznak a következő hrsz-ú ingatlanok: 117

118 0284/1 0284/2 0284/3 0284/4 0284/5 0284/6 0284/7 0284/8 0284/9 0284/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / /1a 0326/1b 0326/1g 0326/1h 0326/1j 0326/1k 0326/1l 0326/1m 0326/1n 0326/1p /1 0334/ / / / / / / /4 0343/5 0343/6 0343/7 0343/20 Natura 2000 hálózat területei (forrás: Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek Bátonyterenye közigazgatási területét nyugaton érinti a Kelet Cserhát Tájvédelmi Körzet, délen a Mátrai Tájvédelmi Körzet. A 0219/16, 0219/17 hrsz-ú ingatlanokat és 0207/1b hrsz-ú ingatlan egy részét a 16/2012. (II. 21.) VM rendelet Maconkai-rét természetvédelmi terület elnevezéssel nyilvánította védetté. A 6 ha kiterjedésű terület védetté nyilvánításának célja a Zagyva-völgy kis területen fennmaradt élőlény-közösségeinek, különösen a mocsárrét, zsombékoló magassásos és nem zsombékoló magassásos által alkotott élőhely komplex megőrzése, a területen található védett növény- és állatfajok populációinak védelme, állományuk növelése az életlehetőségeiket javító természetvédelmi kezeléssel. A 19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet nyilvánította védetté a Bátonyterenye, Nagykeresztúr és Salgótarján közigazgatási területére eső Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi területet. Az összesen 273,2 hektár kiterjedésű terület védetté nyilvánítás célja a területen található összefüggő fás legelő, mint tájképi típus és a mozaikos erdős-sztyepp és a mocsárréti élőhelytípusok megóvása, a védett növényfajok és a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek megőrzése, továbbá a terület természetvédelmi célú bemutatása. Bátonyterenyén a rendelet 1. számú melléklete alapján az alábbi ingatlanok tartoznak a védett természeti területhez: 052/1; 053 hrsz.-ból 9,0 ha (053/9a); 053 hrsz.-ból 7,7 ha (053/9b); 053 hrsz.-ból 4,7 ha (053/9c); 053 hrsz.-ból 3,9 ha (053/10a); 053 hrsz.-ból 13,0 ha (053/10b); 053 hrsz.-ból 1,3 ha (053/10c); 053 hrsz.-ból 0,5 ha (053/10d); 053 hrsz.-ból 1,2 ha (053/12a); 053 hrsz.-ból 0,2 ha (053/12b); 054/5; 054/6; 054/9; 054/12; 054/15; 054 hrsz.-ból 0,3 ha (054/18a); 054 hrsz.-ból 5,6 ha (054/18b); 054 hrsz.-ból 65,0 ha (054/18c); 061/1; 061 hrsz.-ból 1,8 ha (061/2a); 061 hrsz.-ból 0,8 ha (061/2b); 061 hrsz.-ból 0,6 ha (061/2c); 061/3; 061/ 118

119 A település közigazgatási területén ex lege védett értéket képviselnek a földvárak és a források. Bátonyterenye területén az alábbi négy földvár szerepel a természetvédelmi ágazat nyilvántartásában: az őskori Vár-hegy, az őskori Hársas, a vélhetően középkori Orosz Mátyás vára és az őskori és középkori Ágasvár Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat magterületét képezik a város közigazgatási határának ÉNy-i és D-i részén lévő összefüggő, nagy kiterjedésű erdőterületek. Ökológiai folyosó a Maconkaivíztározótól északra fekvő természetközeli hegylábi területek és a Zagyva-mente. Pufferterület besorolást kapott a Mátraverebélytől délre, a vasútvonal és az erdőterület közötti gyepterület. Magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete (Nógrád Megye Területrendezési Terve 3/9. számú melléklete) Helyi jelentőségű védett természeti területek és értékek Bátonyterenye közigazgatási területén helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt áll a Gyürky-Solymossy Kastélykert (69/1 hrsz), mely a város történeti értékű, tudatos tervezéssel alkotott közparkja. A település tájképi, kertépítészeti értékű területének védetté nyilvánításának célja a területen található dendrológiai gyűjtemény természettudományi szempontból értékes növényállományának megőrzése, fenntartása és fejlesztése, a városkép szempontjából fontos zöldfelület fenntartása és fejlesztése, a környezeti nevelés és természetvédelmi bemutatás színterének, valamint az élővilág természetközeli életfeltételeinek biztosítása. 119

120 Egyedi tájértékek Bátonyterenye A tájértékek hivatalos nyilvántartása (Természetvédelmi Információs Rendszer egyedi tájérték modul) nem tartalmaz egyedi tájértékeket Bátonyterenye közigazgatási területén Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A térség fejlődését meghatározó bányászat és az arra rátelepedő ipari tevékenységek következtében Bátonyterenye területén jelentős kiterjedésűek az ipari gazdasági területek. A bányászat felhagyásával a bányaterületeken az ipari épületek lakatlanná váltak, tájképi szempontból kedvezőtlen képet mutatnak. A bányászati tevékenység folytán keletkezett tájsebek negatív hatása rekultivációval csökkenthető, illetve megszüntethető. E helyreállítási tevékenység már folyamatban van. A településen működő és újonnan betelepülő vállalkozások legfőképpen ipari tevékenységet folytatnak, melyek üzemelése szigorú környezetvédelmi előírásokhoz kötött. Szerencsére az ipari-gazdasági területek a lakóterületektől elszigetelten, azoktól távolabb helyezkednek el. 120

121 1.13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei A települési zöldfelület szűrőhatása révén hozzájárul a légszennyezés és a zajterhelés csökkentéséhez, jelentős hatása van a levegő összetételére (O 2 -termelés, CO 2 -felhasználás) és a helyi klímára. Emellett az épületállomány mellett meghatározó szerepe van az előnyös település-, illetve utcakép kialakításában. A fenntartott települési zöldfelület nagysága kb. 65 ha. A gondozott zöldfelületek kezeléssel kapcsolatos feladatait önkormányzati rendeletben rögzítették Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A település zöldfelületi rendszerének elemei a közterületen kialakított közparkok, közkertek, a jelentős zöldfelületű létesítmények (pl. különleges területek temető, sport- és rekreációs területek; oktatási- és egészségügyi létesítmények kertjei), a lakókertek, az erdő- és mezőgazdasági területek (kiskertek) és a vonalas zöldfelületi elemek (utakat, vízfolyásokat kísérő gyepes, illetve fásított zöldsávok, fasorok). A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, használatáról és védelméről szóló 2/1999. (II.25.) önkormányzati rendelet I. sz. melléklete tartalmazza Bátonyterenye Város közhasználatú zöldterületeinek kimutatását, a II. sz. melléklete a játszóterek elhelyezkedését és felszereltségét. A városban közpark, illetve közkert nem található. Közhasználatú zöldterület kategóriába tartozik a kisterenyei városrészben 2014 júniusában átadott Nemzeti Összetartozás Emlékparkja, ahol több emlékművet helyeztek el. A gondozott zöldterületen szépen kifejlett fák állnak. A településen Kisterenye és Nagybátony városrészekben vannak játszóterek. Ezek a lakótelepek építésekor lettek kialakítva, így a jelenlegi elvárásoknak és biztonsági előírásoknak nem felelnek meg. A lakóterületi közcélú zöldfelületek (lakóterületi közkertek) aránya magas, gondozottságuk eltérő, kialakításuk kertépítészeti szempontból alacsony színvonalú. A fasorok és zöldsávok szerepe a zöldfelületi rendszerben igen fontos, mert tagolják és humanizálják a beépített területeket, zöldfelületi kapcsolatot, folytonosságot biztosítanak a zöldfelületek nagyobb területi egységei, a megőrzendő élőhelyek között, ezzel segítve a városi zöldfelületek, ökológia jelentőségű élőhelyek rendszerének fennmaradását. A településen nincsenek védett fák, fasorok. Bátonyterenye több városrészében is a lakóutcákat kétoldali nyílt gyepes árkok kísérik, az utak menti zöldsávban azonban alig néhány helyen áll fa vagy cserje. Ez a szűk keresztmetszetű lakóutcák esetében nem kivitelezhető, de sok utca keresztmetszetétől függően alkalmas lenne változatos növényállományú, keskenyebb-szélesebb zöldsáv kialakítására. Nagybátony központi területén a lakóutcákat több helyen szépen kifejlett fák, fasorok kísérik. Jelentős zöldfelületű különleges területek a temetők. A településen négy temető található: a Kisterenyei temető, 121

122 a Maconkai temető, a Nagybátonyi temető és a Szúpataki temető. A temetők területei Szúpatak kivételével rendezettek, rendszeresen gondozott képet mutatnak. Legszebb fekvéssel és legnagyobb zöldfelületi aránnyal a nagybátonyi és a kisbátonyi temető rendelkezik. Erdőterületek A település közigazgatási területének 48,3%-át erdő fedi, melyek elsődleges rendeltetésük alapján gazdasági és védelmi funkciót töltenek be. A nagy kiterjedésű erdőterületek biológiailag aktív felületként rendkívül jó kondicionáló hatással rendelkeznek Zöldfelületi ellátottság értékelése Bátonyterenye jó zöldfelületi adottságokkal rendelkezik. A biológiailag aktív felületek aránya magas. A város közigazgatásilag négy település egyesítésével jött létre. Tájképileg kedvező képet mutatnak a mezőgazdasági területek és erdők közé ékelődő, egymástól távolabb elhelyezkedő, magas zöldfelületi arányú városrészek. A lakóterületek zöldfelületi ellátottsága részben a kertvárosias és falusias, részben a lakótelepi beépítés miatt magas. Az értékes, idős, gazdag növényállománnyal rendelkező Gyürky-Solymossy kastélykert helyi természetvédelmi oltalom alatt áll A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A település kiterjedt zöldfelületi rendszerrel rendelkezik, így mennyiségi problémák alapvetően nincsenek. Elsődleges cél a meglévő zöldfelületek megőrzése, rendezése és minőségi fejlesztése. A lakótelepi beépítésű területek közé ékelődő közhasználatú zöldterületek kertépítészetileg igényes és funkcionális kialakítása, változatos növényállománya hozzájárulna a településkép javításához, s újabb közösségi terek létrejöttéhez. A kastélykert jelenlegi formában nincs megfelelően hasznosítva. Értékes növényállományának és kedvező fekvésének köszönhetően jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik, különös tekintettel a turisztikai és rekreációs célú hasznosításukra. Egy jól kidolgozott és kivitelezett parkrekonstrukció lehetővé tenné a kastélykert település életébe való szerves bekapcsolódását és alapot biztosítana a turisztikai hasznosításra. A településen az elmúlt években történtek kisebb léptékű zöldfelületi fejlesztések, de hiányzott egy átfogó, legalább városrészenként kidolgozott zöldfelület fejlesztési terv, mely megvalósítása akár többlépcsős folyamat során a település vonzerejének növelését és a települési összkép javítását eredményezné. 122

123 1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Terület-felhasználás vizsgálat A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A város egyik legnagyobb problémája az igen rossz városszerkezetből fakad. A múltban különálló négy településrészből összeolvasztott Bátonyterenye településszerkezetében mind a mai napig megmaradt a településrészek közötti széttagoltság. Ez különösen a két legnagyobb korábbi település, Nagybátony és Kisterenye esetében jelentkezik komoly problémaként. Bár ezek egymáshoz légvonalban nagyon közel esnek, azonban közúti kapcsolatuk nem megoldott. A településfejlesztésében már évtizedekkel ezelőtt fontos cél volt a városrészeket összekötő út megépítése, ez azonban a gazdasági recesszió és a város fejlesztésének egyéb égető fontosságú tényezői miatt nem valósult meg. Így a mai napig Bátonyterenye két, olyan egymással csaknem azonos rangú településrésszel rendelkezik, melyeknek közlekedési kapcsolata nem megoldott. Ez főleg a városközpont elérése esetében válik nyilvánvalóvá, mely területileg a Nagybátonyi városrészben található, viszont nagyon közel esik a Kisterenyei városrészhez, azonban utóbbiból csak bonyodalmas kerülővel érhető el, a21-es számú, vagy a 23-as számú, amúgy is leterhelt főút igénybevételével. Továbbá, aki a Kisterenyei városrészből a városközpontba akar eljutni, annak végig kell haladni a teljes Nagybátonyi városrészen, bármilyen irányból is közelíti meg azt, ez szintén komoly zaj- és porszennyezést jelent ennek a városrésznek. (Forrás: 123

124 Szintén jól szemlélteti a mára már tarthatatlan állapotot, hogy a két városrész fejlesztése gyakorlatilag teljesen külön utat kell, hogy járjon, annak ellenére, hogy a távolság közöttük elenyésző, ami a komplex fejlesztésüket tenné lehetővé. Amennyiben a Nagybátonyban található városközpontban történik valamilyen fejlesztés, abból a Kisterenyei városrész lakossága csak közvetve részesül, és ugyanez fordítva is igaz. A Kisterenyei városrészből közúton jelenleg 5-10 perc alatt érhető el a város központja, csaknem ennyi idő alatt viszont a közeli megyeszékhely is elérhető a Kisterenyei városrész lakosai számára. Fontos tehát, hogy mielőbb megépüljön a két városrészt összekapcsoló észak-déli összekötő út, melynek pozitív hatásaiból mindkét városrész, és a kistérség is részesülne. Nemcsak az elérhetőség javulna, hanem a két városrész által nyújtott funkciók (oktatás, művelődés, sport, rekreáció, kereskedelem, szolgáltatás, közigazgatás, egészségügy) is elérhetőbbé válna a város teljes lakossága számára. Ezzel elérhető, hogy az egyes városrészekben végrehajtott fejlesztésekből ne csak az adott városrész lakossága, gazdasága részesedjen, hanem végre a város teljes egésze, ezzel is segítve egy erős kistérségi központ kialakulását, a térség gazdasági és társadalmi felzárkózását, fenntartható fejlődését Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok A város közigazgatási területe 1081,5ha kiterjedésű belterületre és cca. 6800ha külterületre bontható. A folyamatosan művelés alatt álló területek kiterjedése az alábbiak szerint oszlik meg. Művelési ág hektár szántó 378 gyümölcsös 2 gyep 441 erdő 71 mezőgazdasági területek 821 (Forrás: alapján saját szerkesztés) A mezőgazdasági területek jellemzően átlagos, vagy annál gyengébb minőségű osztályba soroltak Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A város közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre osztható. Beépítésre szánt területhez jellemzően a belterületek és a nagyobb kiterjedésű gazdasági területek tartoznak. A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységeket foglalja magában: Lakóterületek: nagyvárosias-, kisvárosias-, kertvárosias-, és falusias terület Vegyes terület: településközpont vegyes-, központi vegyes terület Gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági terület Üdülőterület: üdülőházas és hétvégi házas üdülőterület Különleges terület: szociális otthon, szeméttelep, kastély, kastélypark, temetők, bányák, szabadidő park 124

125 A beépítésre nem szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységeket foglalja magában: Közlekedési és közmű területek Zöldterület Erdőterület Mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) Intézmény típusa Központ Építésügyi Hivatal Salgótarján 0:21 Építésügyi körzetközpont Salgótarján 0:21 Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Salgótarján 0:21 Gyámhivatal Bátonyterenye 0:0 Járási Hivatal Bátonyterenye 0:0 Katasztrófavédelmi kirendeltség Salgótarján 0:21 Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Pásztó 0:18 Kistérségi ÁNTSZ Salgótarján 0:21 Körzeti Földhivatal Salgótarján 0:21 Megyei földhivatal Salgótarján 0:21 Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Salgótarján 0:21 Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Salgótarján 0:21 Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Salgótarján 0:21 Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Eger 0:59 Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Salgótarján 0:21 Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Miskolc 1:55 Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Salgótarján 0:21 Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Balassagyarmat 1:0 Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv Salgótarján 0:21 MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Felügy. MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügy. Salgótarján 0:21 Salgótarján 0:21 Munkaügyi központ kirendeltsége Bátonyterenye 0:0 NeKI Kirendeltség Budapest 1:20 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Salgótarján 0:21 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága Miskolc 1:55 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága Miskolc 1:55 Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Salgótarján 0:21 Polgármesteri hivatalok Bátonyterenye 0:0 Eljutási idő * Óra:Perc 125

126 Rendőrkapitányság Bátonyterenye 0:0 Szociális és gyámhivatal Salgótarján 0:21 Városi Bíróság Salgótarján 0:21 Vízügyi Igazgatóság Budapest 1:20 A városban az alábbi funkciókat töltik be helyi intézmények: Oktatás: bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola Közművelődés: művelődési ház Szociális ellátás: szociális otthon Alulhasznosított barnamezős területek A település belterületétől távolabb eső gazdasági és bánya területek java részt alulhasznosítottak. A lakóépületek egy része felhagyott, leromló félben van, ami tovább gerjeszti ezt a hatást. Ezek jellemzően a falusias jellegű, a szerteágazó völgyekben elhelyezkedő területekre igaz. A gazdasági területek ugyan alapvető funkciójukban használatosak, de az épület állomány csak részben hasznosul. (Forrás: Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A város települési környezetének minősége inhomogén. A település központjában végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően viszonylag kedvező a megítélése a településképnek. Ennek hatása a szomszédos határoló tömbökre már kevésbé terjed ki. A kevésbé vonzó területek egyrészt vizuális megjelenés szempontjából - a belterület periférikus területei. A felhagyott, valamely társadalmi, térszerkezeti problémára visszavezethető degradálódó terület a város minden egyes résztelepülésén jelen van. Az idősebb korú lakosság magas számának jelenlétéből adódó épületállomány állag és közterületi irányába történő megjelenés, utcakép szembetűnően eltér a város egyéb területeitől. Másrészt a lakónépesség anyagi teherbírásának korlátai is rányomják egy-egy területre a bélyegét. Azok a területek, amelyek a szegregáció valamely szintjén állnak, egyáltalán nem vonzóak az épített környezet szempontjából. Szlömösödött, degradálódott területet a szegregációval érintett településrészeken találhatunk szinte kizárólagosan. 126

127 A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A város jelenlegi térszerkezetét, a települést alkotó eredeti kistelepülések sajátos struktúrái, valamint az összeépítésükre tett erőfeszítések urbanisztikai beavatkozásai határozzák meg. A település szerkezetét a terület geomorfológiai, közlekedés földrajzi és vízrajzi adottságai befolyásolják. Az alkotó telekstruktúrák az egyes településrészeken eltérőek. Nagybátony, Kisterenye és Maconka lakóterületeire jellemző, átlagos nm méretű telekméret. A kialakítása utcára merőleges elhelyezkedésű. Ezeket csak a nagyobb gazdasági funkciójú, illetve a lakótelepi blokkok szakítják meg. Szorospatak, Szúpatak, Szarisznyó erőteljesebben őrzi a hegyvidéki települések domborzathoz illeszkedő, elnyúló település szerkezetben rendszertelenül kialakult, szabálytalan formájú telekstruktúrát. Jellemző telekméret nehezen definiálható. Az egészen aprótól, az átlagos méretig mindegyik megtalálható szép számmal ( nm). (Forrás: 127

128 Tulajdonjogi vizsgálat Bátonyterenye A város területén jellemzően magántulajdonú ingatlanok dominálnak, az Önkormányzati és állami területek mellett. Ez utóbbiak az intézményi, közterületi és egyéb, valamely természeti okból kötelezett területekre terjednek ki Önkormányzati tulajdon kataszter Adatszolgáltatás hiányában nem került kidolgozásra Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A vizsgálatok alapját képező hiteles állami alapadat nem ált rendelkezésre a vizsgálatokhoz. A lakóépületek több mint 40%-a a 2. világháborút megelőző évekből származik, a 70-es évek előtti időkből további 26%. Az épületállomány közel egyharmada a 70-es éveket követőn épült. A település épületállománya a fentiek szerint elöregedettnek tekinthető, az állomány megújulása cserélődése igen lassú Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás A lakóépület állomány 3330db egylakásos épületből, 13db 2-3 lakásos, 53db 4-10 lakásos és 134db 11 lakásnál többet magába foglaló lakóingatlanból áll. Az épület állomány egyharmada összkomfortos, valamint közel 60%-a komfortosnak tekinthető. A fennmaradó félkomfortos vagy komfort nélküli lakások még így is kiteszik a teljes lakásállomány több mint egy tizedét (12,3%). A települést alkotó településrészekből a nagyobbak Kisterenye, Nagybátony, Maconka jellemzően a legtöbb önálló településre jellemző alapvető funkcióval rendelkezik. De természetesen az egész települést ellátó funkciók differenciálódása már érezhető. A kisebb, hagyományosabb szerkezetű, falusias vagy üdülő területek funkció hiányosak, igazi alközponti szerepüket kevésbé töltik be. (Bátonyterenye központ, forrás: 128

129 Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A város legnagyobb részére a lakó, családi házas terület a jellemző. Ezekben a tömbökben elsősorban az oldalhatáron álló beépítési mód a jellemző, de nagy számban találunk szabadon álló beépítést is. Ez alól kivétel a Nagybátonyban kialakult Mátra lakótelep, amely úszótelkes struktúrába illesztve épült meg. A gazdasági területek épület elhelyezéseire a szabadon álló beépítési mód a jellemző. A városszerkezet sűrűségének intenzitása a település kialakulásának, mint adottságnak köszönhetően viszonylag alacsony. A falusias, kertvárosias jellegű övezeteket alkotó telektömbök belsejében jellemzően nagykiterjedésű, be nem épített zöldfelületeket találunk. A jellemző sűrűség % körüli. Az üdülő területek ettől szerényebb, míg a gazdasági és a bányászathoz kapcsolódó területek intenzitása erőteljesebb beépítési intenzitást mutatnak alapvetően. (Forrás: Magasság, szintszám, tetőidom, településkarakter, helyi sajátosságok A város újkori központi részét alkotó úszótelkes, telepszerű lakóépületek 4-5 szintesek, az egy generációval korábbiak 3 szintesek. Helyenként 9-10 szinttel is rendelkező épülettömbjeit leszámítva (Mátra lakótelep) földszintes, földszint + tetőteres beépítés a jellemző. A település északi lakóövezeteiben Kossuth telep zárványos jelleggel négyszintes sorházakat is találunk. A kertvárosias, falusias földszintes épületállományából néhol csak az intézmények jellegzetes épülettömegei emelkednek ki. A lakóépületek alig 5%-a emeletes. 129

130 (Forrás: A társasházak legnagyobb részük lapos tetős kivitelűek. A régebbi, nem házgyári épületekre a magas tetős megjelenés a jellemző. Az intézményekre inkább a magas tető a jellemző. A lakóterületek családi házas épületállománya szinte kizárólagosan magastetős kivitelűek, jellemzően sátortetősek, vagy az utcafrontra merőleges nyeregtetős megjelenésűek. (Forrás: A városra erősen jellemző falusias, kertvárosias karakter jellemző Kisterenyére, Maconkára. Szúpatak már jobban megőrizte eredeti, mátrai települési képét. A népies jellegű hatások és értékek itt még fellelhetőek. Nagybátony már erősen kevert képet mutat lakótelepi megjelenésével (Mátra lakótelep) valamint kertvárosias Dózsa telepével Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Bátonyterenye kialakulásában a természetföldrajzi és a közlekedés-földrajzi tényezők együttesen játszottak szerepet. A várost északról a Salgótarjáni-medence határolja, nyugaton a Cserhát keleti vonulatai szegélyezik, délről a Mátra határolja, míg nyugaton a Mátra és a Heves-Borsodi-dombság közötti vidékkel határos. 130

131 1984-ben Nagybátonyt Kisterenyével és Szúpatakkal egyesítve jött létre Bátonyterenye. A Bátony helynév puszta személynévből keletkezhetett magyar névadással ben már említik Batun alakban. Kisterenye helynévben a terenye utótag szláv eredetű és tüskés, töviskes területre utal. Bátonyterenye a Zagyva-völgyében a Mátra és a Cserhát között alakult ki. A Zagyva-völgyében már a középkorban jelentős kereskedelmi és hadi utak haladtak a Felvidék felé. Itt Kisterenyénél találkozott az észak-déli irányú Hatvan-Salgótarján-Fülek-Losonc út, valamint a Mátra északi lábánál vezető út. Ennek megfelelően Kisterenye mint keresztutcás település tűnik fel az első térképeken. A fontos kereskedelmi utak futásának megfelelően Kisterenye egy közel észak-déli irányú utcából és egy közel kelet-nyugati urányú utcából állt a XVIII. században. A két utca kereszteződésében alakult ki a település központja a templommal. A kelet-nyugati irányú utca a 23. számú főút nyomvonalában őrződhetett meg. Az észak-déli irányú utca pedig a mai Árpád út, Népkert út mentén maradt meg. Bátony jellegzetes egy utcás település, az utca közepén a település temploma áll. A település fejlődését az 1857-ben megindult szénbányászat tette lehetővé. A kicsi vásártartó falu a Hatvan-Losonc vasútvonal megnyitásával igen hamar bekapcsolódott a közlekedés vérkeringésébe. A meginduló ipari fejlődés új településrészek kiépülését hozta magával. Így alakult ki a Chorin-telep és a Kossuth-telep, melyek rendezett, párhuzamos utcákból felépülő lakóterületek. Ezek a városrész északi részén találhatók, a 21-es főút választja el őket. A XIX. század végén a XX. század elején készült Harmadik katonai felmérés térképlapján meghatározó településképi elemként jelenik meg Kisterenyén a kastély, és a kastélyhoz kapcsolódó rendezett park. 131

132 A település két nagyobb elkülönülő részből áll, Nagybátony és Kisterenye községek 1989-ben egyesültek, azonban a két csaknem azonos nagyságú és funkciójú településrész közlekedési összeköttetése a mai napig sem megoldott, így területileg nagyon elhatárolódik a két városrész egymástól. A déli település egységek további három részre bonthatóak: a korábbi Maconkára, Nagybátonyra és Szupatakra. Ebből Maconka és Nagybátony mára már teljesen egybeépült, míg Szupatak pedig lényegesen távolabb esik a központi településrésztől. Nagybátonyban az 1950-es években indult el a nagyarányú betelepülések hatására egy új városrész kialakítása, ekkor épült fel a Bányaváros -nak nevezett településrész, mely a város mai központjaként értelmezhető, 1964-ben épült össze a korábbi Maconkával. Bár Maconka, Szupatak és Nagybátony egységes városrészként értelmezendő, azonban jellegükben eltérő településrészek. Maconka máig megőrizte falusias jellegét, a településrészen sok funkció nem összpontosul Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A XIX. századi lecsapolási munkák megkezdése előtt az Alföld vízben gazdag táj volt. Számos ér, patak, folyás, folyócska kanyargott itt, amelyek vízmentes magaspartjai pedig kiváló körülményeket kínáltak a régészeti korokban a megtelepüléshez. Bátonyterenye a Zagyva folyó völgyében jött létre, igen kedvező természeti feltételek mellett. A település nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott területek közé. A település határában szisztematikus régészeti topográfiai kutatások még nem történtek, így nem került feltérképezésre a település teljes határa. A mellékelt lista csak egy reprezentatív mintavételnek tekinthető, és nem szabad azt a következtetést levonni belőle, hogy ismerjük a város közigazgatási határában található valamennyi régészeti lelőhelyet. A földmunkával járó beruházások tervezése során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a jelenleg lehatárolt területeken kívül is kell régészeti leletek előkerülésére számítani. A fenti körülményt ma már a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény is tükrözi, hiszen a jogszabály legutóbbi módosítása megkülönbözteti a régészeti lelőhely és a nyilvántartott régészeti lelőhely fogalmát. A településen komoly örökségvédelmi kockázatot jelenthetnek a zöld mezős beruházások. Ahogyan fentebb említettük, Bátonyterenye nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé, így újabb régészeti lelőhelyre gyakorlatilag a település határában bárhol rá lehet bukkanni különböző földmunkák során. A nagy felületű zöldmezős beruházásoknál mindenképpen számolni kell régészeti lelőhelyek előkerülésével, így különösen fontosnak tartjuk, hogy a zöldmezős beruházások előkészítésénél nagy hangsúlyt kapjon a régészeti örökség felmérése. Javasoljuk, hogy az ilyen típusú beruházások esetén a tervezés legkorábbi fázisában készüljön el a próbafeltárást is magába foglaló előzetes régészeti dokumentáció, ugyanis csak ennek a dokumentációnak a segítségével lehet csökkenteni a régészeti örökség által jelentett kockázatot. Javasoljuk, hogy a vállalkozások telephelyeinek kiválasztása során a régészeti örökségvédelmi szempontokat is vegyék figyelembe. A régészeti örökségvédelmi kockázat tovább csökkenthető már korábban kialakított telephelyek korszerűsítésével, azaz a barna mezős beruházások ösztönzésével. Bátonyterenye közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek 132

133 Azonosító Név Helyrajzi szám Maconkai víztározó 0231/3, 0232, 0225/ Bányatelep , 0120/6, 0113/22, 0113/9 Nagybátony-Juhász Gyula u. 3939, 3940, 3941, 3942, 3952, 3956, 3957, 3958, Nagybátony-Kastély 4049, 4043, 4047, Nagybátony-Vasúti rakodó 3817, 2557/2, 3789/1, 3816, 2557/3, 2557/4, 3799/16, 3799/15, 3799/14, 3799/17, 3799/3, 3788, 3799/4, 3799/10, 3799/13, 3814, 3815/ Márkházapuszta- Salgótarján-Iparipark III. 061/9, 01213, 01215, 01211, 01214, 01212, 01208, 041, 042/10, 039, 042/11, 045, Maconkai Zagyvapart / Maconkai Zagyvapart / Maconkai Zagyvapart / Maconkai Zagyvapart , 2581, 0231/11, 0231/8, 0231/9, 2577/11, 2577/10, 2577/ Bogár-föld 084, 0103, 080/ Aranyhegyi homokbánya 0202/5, 0202/8, 0199, 0203, 0207/19, 0207/20, 0207/21, 0207/22, 0207/23, 0207/24, 0207/25, 0207/42, 0207/43, 0207/13, 0207/14, 0207/18, 0207/15, 0207/17, 0207/16, 0207/47, 0207/44, 0207/45, 0207/46, 0202/6, 0202/7, 0207/26, 0207/27, 0207/28, 0207/29, 0207/30, 0207/31, 0207/32, 0207/33, 0207/34, 0207/35, 0207/36, 0207/37, 0207/38, 0207/39, 0207/40, 0207/41, 0207/11, 0207/10, 0207/ Lucernás 2550, 2547/4, 2547/3, 2547/2, 2551/ Maconkai-lakótelep 2748/60, 2748/47, 2748/4, 2763/3, 2762, 2748/50, 2748/40, 2748/39, 2748/52, 2748/54, 2748/2, 2753, 2752, 2758, 2748/12, 2748/51, 2757, 2754, 2755, 2756, 2748/33, 2748/32, 2748/31, 2748/38, 2748/37, 2760, 2759, 2748/53, 2763/4, 2763/ Bányatelep-Törpebékás 0106/1, 0106/2, 099, 0112/1, 0112/ Bányatelep /9, 0113/ Római katolikus templom Zrínyi út-bástya utca kereszteződése 1233, 1256, 1255, 1197/1, 1178, 1177, 1176, Vörösmarty utca , 2604, 2588, 2589, 2591, 2592, 2613, 2612, 2611, 2610, 2609, 2593 Bátonyterenye-Kisterenye, Bányatelep , 0126, 0125, 0133/4, 0135/1 Bátonyterenye-Kisterenye, Hárshegyi árok 0199 Bátonyterenye-Kisterenye, Kökényes 060/2, 054/9, 052/1 Bátonyterenye-Kisterenye, Tsz major 085/4, 086/6, 089/18, 086/5, 086/9 Bátonyterenye-Kisterenye, Várhegy 0132/5, 7, 9, 8, 10, 6, 4, 5, 13 Bátonyternye-Maconka, Rk. templom 2915, 3353/1,

134 44709 Orosz Mátyás vára 0284/ Kisterenye, Zrínyi utca 1197/1, 1313/4, 1313/1, 1314, 1096, 1097, 1098, 1099, Márkházapuszta II.- Salgótarján-Iparipark III , 01206, 01207, 01208, 01209, 01211, 054/ Nagykötel 0113/1, 016/1, 014/ Tövises-völgy 0113/18, 014/18, 014/19 Bátonyterenye közigazgatási határában miniszteri határozattal vagy rendelettel védetté nyilvánított régészeti lelőhely: A /1951. számú KM rendelet Ágasvár és Pusztatemplom nevű régészeti lelőhelyét, az 1/2009. (I. 23.) számú OKM rendelet a Hársashegy és Kishársas nevű régészeti lelőhelyet nyilvánította védett régészeti lelőhellyé. Azonosító Név védési jogszabály Helyrajzi szám Ágasvár /1951 KM 031/7, 0326/ Hársashegy 1/2009. (I. 23.) OKM 0199, 0198, 0197/ Pusztatemplom /1951 KM 0244/ Kishársas 1/2009. (I. 23.) OKM 0202/5, 0202/8, 0199, 0202/4 A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen minden olyan tevékenység végzése tilos, amely a lelőhely állapotromlásához vezethet. A kulturális örökség védelmére vonatkozó hatályos jogszabályok szerint a védett régészeti lelőhelyeken minden 30 cm-t meghaladó földmunka, tereprendezés, feltöltés örökségvédelmi engedély köteles tevékenységnek minősül. Az engedélyezést a megyei kormányhivatalok megyeszékhelyen működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalai folytatják le. Bátonyterenye közigazgatási határában húzódó régészeti érdekű területek Kisterenye, református templom környezete A település középkori központja a ma álló református templom környékén alakult ki. Számos jel utal arra, hogy a jelenlegi templom a középkori templom felhasználásával épült meg: keletelt, szentélyéhez északról sekrestye kapcsolódik. A templom épülete a település középkori központjában áll. A templom helyén, illetve a település középkori központjában régészeti kutatás még nem folyt. Ennek következtében nem ismerjük a középkori templom és a körötte elhelyezkedő középkori település pontos kiterjedését, és alaprajzát. A református templom felújítása során is számítani kell a középkori templom maradványainak előkerülésére. A középkori település maradványait a belterületen modern építési törmelék borítja, amelynek vastagságát régészeti kutatás hiányában nem ismerjük, azonban azt valószínűsíthetjük, hogy egy-egy építkezés pinceszintjén már lehet számítani késő középkori-kora újkori településmaradványok előkerülésére. A fentieknek megfelelően a történeti településmagban, a mélyebb alapozási síkkal rendelkező építkezések esetén különös gonddal kell eljárni. Az építkezések földmunkáihoz pedig javasolt a régészeti felügyelet megrendelése. Bátonyterenye határában további régészeti érdekű területeket találunk az egykori élővíz folyások magaspartjain. A Tarján-patak, Zagyva, Kazár-patak, Kecskés-patak, Bükk-völgyi- 134

135 patak, Szentkúti-patak teljes Bátonyterenye közigazgatási határába eső szakasza, illetve annak vízmentes magaspartja régészeti érdekű területnek minősül, ahol a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében régészeti leletek előkerülésére kell számítani Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Bátonyterenye egykori városrészei számos archaikus településszerkezeti vonást őriznek. A különböző városrészek mai napig jellegükben eltérőek. Kisvárosi utcakép elsősorban a déli településrészeken, Nagybátony területén figyelhetünk meg. A bányavárosi részben épült ki az új városközpont. Ide települt át a városháza, a posta, egy kisebb bevásárlóközpont is nyílt, illetve zöldterület rekonstrukció is történt, valamint megtörtént az észak-déli összekötőút első szakaszának kialakítása is erre fűződnek fel a különböző funkciót betöltő újonnan kialakított épületek. Nagybátony északi területe az Ózdi út, mint tengely mentén alakult ki, a déli része, vagyis a régi falu rész pedig még a mai napig magán hordozza a falusias jellegét. Az Ózdi úton jelentek meg többszintes panelépületekből álló lakótelepek. Maconka máig megőrizte falusias jellegét, a településrész legnagyobb értéke a középkori műemlék templom. Szupatak palóc házai a népi építészet helyi emlékeinek őrzői. Kisterenye településrészen is elsősorban a falusias jelleg az uralkodó. A településrészen működő tájház a helyi népi építészeti értékek jeles képviselője: kontyolt nyeregtetős, füstlikas kialakítású tetőszerkezettel épült, amelyet gazdagon faragott tető elemek, széldeszkák díszítenek. A településrész komoly potenciállal rendelkező, meghatározó építészeti eleme a Gyürky-Solymossy kastély, amelynek hagymakupolás saroktornyai egyedi építészeti megoldást tükröznek Világörökségi, és világörökségi várományos terület Bátonyterenye Kisterenye településrészen működő Palóc tájház a magyarországi tájházhálózat része, így az világörökségi várományos területnek minősül. A város határában világörökségi terület nem található Műemlék, műemlékegyüttes Törzsszám Cím Megnevezés Helyrajzi szám 5838 Kisterenye, Árpád utca 2. Lakóház Kisterenye, Árpád utca 1. Lakóház (Palóc tájház) Kisterenye, Népkert utca 7. Gyürky-Solymossy-kastély (múzeum) 69/1, 69/ Kisterenye, Szent István út Római katolikus templom (Szent István vértanú) Maconka, Ózdi út Római katolikus templom (Szent István király) Maconka, Ózdi út Fakereszt Nagybátony, Alkotmány út 17. Római katolikus templom (Szent György)

136 A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Bátonyterenye közigazgatási határában a műemlékvédelem sajátos tárgyai közé sorolt történeti kert, temető és temetkezési hely nem található Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Bátonyterenye területén műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület nem került kijelölésre. Az 1953-ban országos műemléki védelem alá helyezett Gyürky-Solymossy kastély esetén jogszabály határozza meg műemléki környezetét. törzsszám cím név védési ügyiratok helyrajzi szám Bátonyterenye, a 6854 Kisterenye, Gyürky-Solymossykastély műemléki 69/1, 69/2 147, 66, 67, 68, 75, 65/2, 9260/1970. OMF Kastélykert környezete Az országos műemléki védelem alatt álló további épületek műemléki környezetének megrajzolásakor a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény rendelkezései az irányadóak Nemzeti emlékhely Bátonyterenye területén a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény alapján kijelölt nemzeti emlékhely nem található Helyi védelem Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő testületének 16/2004. (VI.25.) számú Önkormányzati Rendelete szól Bátonyterenye Város Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata megállapításáról. A rendelet 58. -a rendelkezik arról, hogy helyi védelmet kell biztosítani Maconka városrészen a római katolikus templom körül elhelyezkedő lakóterületnek, amely területi védelmet jelentene. Szintén területi védelem biztosításáról rendelkezik Szupatak római katolikus templom körüli lakóövezetre, amely az Ófalu területét jelenti. Helyi egyedi védelem alá javasolja Szupatak római katolikus templomát (7074 helyrajzi szám), valamint a Gyermekek úti óvoda épületét. Megfontolásra javasoljuk, hogy azokban az esetekben, ahol az épület egésze nem hordoz jelentősebb építészeti értéket, de egyes épületrészei, épületelemei helyi szempontból értékesek, akkor csak az értékes épületrészek, épületelemek kerüljenek helyi védelem alá. Bátonyterenye területén igen kevés országos védelem alatt álló műemléképület található, az is egyházi épület, így az a település képére jelentős hatással nem bír. Fontosnak tartjuk, hogy a helyi településképet, településkarakter befolyásoló, a helyi építészeti hagyományokat tükröző épületek helyi védelem alá kerüljenek. Ezek az épületek ugyanis elsősorban a település szempontjából fontosak és értékesek, az országos műemlékvédelmi kritériumoknak nem felelnek meg, azonban meghatározó utcaképi jelentőséggel bírnak. 136

137 A helyi, egyedi arculatot biztosító házaknál komoly kockázatot jelent az öreg épületek korszerűsítési igénye. Fontosnak tartjuk, hogy a hatályos településrendezési eszközökben megfogalmazott helyi építési szabályok tudják biztosítani, hogy a településkép szempontjából értékes épületek esetén az örökségvédelmi szempontok teljes körű figyelembevételével történhessen meg azok modernizálása. A helyi szempontból értékes épületek esetén az egyedi arculatot, eredeti arányokat, homlokzati beosztásokat, nyíláskiosztást megtartó korszerűsítések, felújítások valósulhassanak meg. A nem egyházi épületek esetén a legnehezebb feladat a mai XXI. századi funkció megtalálása, amely szinte az egyedüli biztosítéka ezen régi épületek fennmaradásának. A megtalált funkció mellett fontos szerepet játszik még az új funkcióhoz kapcsolódóan az épületek modernizálása, esetleges bővítése, amelyet csak az épületek építészeti értékeinek figyelembevételével, hangsúlyozásával, megőrzésével lehet megvalósítani. Az igen kevés országosan védett értékek mellett jobban kellene tudatosítani a város arculata szempontjából fontos, a környezet minőségére kisugárzó hatással bíró építészeti értékeket Az épített környezet konfliktusai, problémái 137

138 1.15. KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Bátonyterenye város, Nógrád megye keleti részén, a Mátrától északra, a Cserhát-hegységet keletről érintve, a Zagyva- és Tarján-patakok völgyében található. A település Budapesttől mintegy 100 km-re, a megyeszékhelytől 15 km-re, Szlovákiától 25 km-re fekszik. Bátonyterenye közúton jól megközelíthető és a közúti kapcsolatai is jók. A települést kilenc - a Magyar Közút NZrt. Kezelésében lévő - út érinti. 21. számú Hatvan- Somoskőújfalu I. rendű főút, 23. számú Kisterenye-Tarnalelesz II. rendű főút, számú Kisterenye-Mátraszele összekötő út, számú Nagybátony-Maconka összekötő út, számú bekötő út Szupatak irányába, számú bekötő út Kisterenye irányába, számú Nagybátony bekötő út, számú Kisterenye állomáshoz vezető út, számú - Nagybátony állomáshoz vezető út A települést egy fő és egy mellék vasútvonal érinti. A 81-es számú Hatvan-Salgótarján- Somoskőújfalu viszonylat. Mellékvonal a 84-es számú Kisterenye Kál-Kápolna viszonylat. Két vasútállomás található a városban Nagybátony, Kisterenye-, valamint egy vasúti megálló Kisterenye-Bányatelep - érhető el a fő vasútvonalon. Bátonyterenye északnyugati részén található Füves kisrepülőtér, valamint kb. 50 km távolságban helyezkedik el a Bolyk-i (szlovákiai) repülőtér. Vízi közlekedés nem érinti a települést. 138

139 Közúti közlekedés A Magyar Közút NZrt. kezelésében lévő utak szerepe meghatározó a településen, hiszen nemcsak fő- és összekötő utak, hanem a településen belül települési főút és gyűjtőút funkciót is ellátnak. A 21. számú I. rendű főút Hatvan-Somoskőújfalu célállomású. Osztályba sorolása K.III.c., illetve B.III.c., forgalma alacsony (MOF E/ó, ÁNF E/nap, Kapacitás kihasználtság %). Az út 2 1 forgalmi sávos. A várost érintő szakasz jellemzően külterületi. Belterületi, lakott területi jellemzőkkel rendelkezik a Madách út. A belterületi és külterületi burkolatszélesség és koronaszélesség részben nem felel meg az útügyi előírásoknak. Mindezek fejlesztése szükséges a közútkezelő távlati terveiben. A burkolatminősége megfelelő, csak helyenként szorul felújításra. 23. számú II. rendű főút Kisterenye-Tarnalelesz célállomású, a km szelvényben csatlakozik a 21. sz. I. rendű főúthoz. Osztályba sorolása K.IV.c, illetve B.IV.c., forgalma alacsony (MOF 480 E/ó, ÁNF 4900 E/nap, Kapacitás kihasználtság 24 %). Az út 2 1 forgalmi sávos. Belterületi burkolatszélesség és koronaszélesség részben nem felel meg az útügyi előírásoknak. Mindezek fejlesztése szükséges a közútkezelő távlati terveiben. A burkolatminősége megfelelő. A számú összekötőút Kistenye-Mátraszele felől érkező és felé irányuló forgalmat bonyolítja, a km szelvényben csatlakozik a 23. sz. II. rendű főúthoz. Osztályba sorolása K.V.d, forgalma alacsony (MOF 85 E/ó, ÁNF 909 E/nap, Kapacitás kihasználtság 4 %). Az út 2 1 forgalmi sávos. Közigazgatási területen szinte külterületi jellegű. A belterületi és külterületi burkolatszélesség és koronaszélesség megfelel az útügyi előírásoknak. A burkolatminősége helyenként felújításra szorul. A számú összekötőút Nagybátony-Maconka felől érkező és felé irányuló forgalmat bonyolítja, a km szelvényben csatlakozik a 21. sz. I. rendű főúthoz, továbbá a km szelvénynél csatlakozik a 23. sz. II. rendű főúthoz. Osztályba sorolása K.V.d, illetve B.V.d, forgalma alacsony (MOF 403 E/ó, ÁNF 4074 E/nap, Kapacitás kihasználtság 34 %). Az út 2 1 forgalmi sávos. Belterületi burkolatszélesség és koronaszélesség részben nem felel meg az útügyi előírásoknak. Mindezek fejlesztése szükséges a közútkezelő távlati terveiben. A burkolatminősége jellemzően jó. A számú bekötő út Szupatak felől érkező és felé irányuló forgalmat bonyolítja, a km szelvényben csatlakozik a számú Mátraverebély I. bekötő úthoz. Osztályba sorolása K.VI.d, illetve B.VI.d,forgalma alacsony (MOF 46 E/ó, ÁNF 492 E/nap, Kapacitás kihasználtság 2 %). Az út 1 1 forgalmi sávos. Szupatak belterületén helyi védelemre kijelölt községrészen halad keresztül. A burkolat minősége rossz, felújításra szorul. A számú bekötőút Kisterenye felől érkező és felé irányuló forgalmat bonyolítja, a km szelvénynél csatlakozik a számú bekötő úthoz, továbbá. a km szelvényben csatlakozik a 21. sz. I. rendű főúthoz. Osztályba sorolása K.VI.d, illetve B.VI.d,forgalma alacsony (MOF 52 E/ó, ÁNF 530 E/nap, Kapacitás kihasználtság 5 %). Az út 2 1 forgalmi sávos. A belterületi és külterületi burkolatszélesség és koronaszélesség megfelel az útügyi előírásoknak. A burkolatminősége helyenként felújításra szorul. A számú bekötő út Nagybátony felől érkező és felé irányuló forgalmat bonyolítja, a km szelvényben csatlakozik a számú Nagybátony-Maconka összekötő úthoz. Osztályba sorolása B.VI.d, forgalma alacsony (MOF 232 E/ó, ÁNF 2343 E/nap, Kapacitás kihasználtság 23 %). Az út 2 1 forgalmi sávos. Belterületi burkolatszélesség és 139

140 koronaszélesség megfelel az útügyi előírásoknak. A burkolatminősége átlagos, helyenként felújításra szorul számú Kisterenye állomáshoz vezető út a km szelvénynél csatlakozik a 23. sz. II. rendű főúthoz. Forgalma alacsony (MOF 158 E/ó, ÁNF 1613 E/nap, Kapacitás kihasználtság 16 %). Az út 2 1 forgalmi sávos. A belterületi burkolatszélesség és koronaszélesség megfelel az útügyi előírásoknak. A burkolatminősége helyenként felújításra szorul számú Nagybátony állomáshoz vezető út a km szelvénynél csatlakozik a számú Nagybátony-Maconka összekötő úthoz. Forgalma alacsony (MOF 139 E/ó, ÁNF 1402 E/nap, Kapacitás kihasználtság 14 %). Az út 2 1 forgalmi sávos. A belterületi burkolatszélesség és koronaszélesség megfelel az útügyi előírásoknak. A burkolatminősége helyenként felújításra szorul. Önkormányzati utak a helyi forgalmat bonyolítják, és vezetik rá az Állami Közútkezelő útjaira. Az utak forgalma nem jelentős. Osztályba sorolásuk B.V. belterületi városi forgalmi utak és K.VIII. külterületi mezőgazdasági utak. A településen gyűjtő-utakat nem lehet kiemelni, mivel ezt a feladatot az alsóbbrendű országos utak kielégítik. Szélességük 3,0-6,0 m. A település többi útjai, többségében kiszolgáló utak, ahol a gyalogosforgalom részben a járda hiányában a gépjárműforgalommal azonos felületen közlekedik. A településen a jelentősebb közúti csomópontok a 21 sz. főút 23 sz. főút( Zrínyi M. u.), 21 sz. főút Köztársaság u., 21 sz. főút sz. összekötőút ( Béke út), 23 sz. főút 2301 sz. összekötőút, 23 sz. főút 2409 sz. összekötőút (Ózdi út), 2409 sz. összekötőút sz. bekötő út, 2409 sz. összekötőút Maconkai tó melletti üdülőterület. A külterületi utak nagy része viszont még földút, amik fejlesztésre szükséges. A tervezett útburkolatok esetében az ÚME-ban előírt, méretezett pályaszerkezetet szükséges megépíteni, minden esetben aszfalt kopóréteggel lezárva. A burkolatok minősége az újabbaknál megfelelő, de a régebbiek felújításra szorulnak. Belterületen a közút hossza (önkormányzati és állami együtt) 2003-ban 92 km volt, ebből burkolt közutak hossza 69 km (75 %) volt a településen. Bátonyterenyén több vasúti szintbeni kereszteződés található. A 81. sz. vasúti fővonal Köztársaság út, 81. sz. vasúti fővonal. 23 sz. főút, 81. sz. vasúti fővonal 2409 sz. összekötőút (Béke út), 81. sz. vasúti fővonal Várhegy út, 84. sz. vasúti mellékvonal 2409 sz. összekötőút (Ózdi út) Közösségi közlekedés Közúti A közösségi közúti tömegközlekedés a településen megoldott, melyet a helyközi autóbuszjáratok és a helyi járatok biztosítják. A szolgáltatás színvonala megfelelő, hiszen a nap folyamán folyamatosan indulnak és érkeznek a járatok. A megállók többsége megfelelő rendezettségű. A helyközi és a helyi járatokat a Nógrád Volán üzemelteti. A városban összesen kilenc helyközi megálló található. A települést átszelő járatok többsége Marconkán keresztül, a gyorsjáratok a 21. számú főúton közlekedik. Előbbi több helyen is, utóbbi csak a Zrínyi útnál állnak meg. Béke úton található a Nagybátony vasútállomás közelében a helyi autóbusz állomás. 140

141 A leszállóhelyeket az ÚME-k szerint kell kialakítani, külterületen kizárólag buszöbölben, belterületen lehetőleg buszöbölben, a felszálló peron burkolt kiépítésével és a járdakapcsolat megteremtésével Kötöttpályás Bátonyterenye települést egy fő vasútvonal érint a 81-es számú Hatvan-Salgótarján- Somoskőújfalu viszonylat. Nagybátony vasútállomás, Kisterenye vasútállomás, valamint Kisterenye-Bányatelep vasúti megálló található ezen a vonalon. Egyvágányú, villamosítás nélküli a vasútvonal. A városnak egy mellék vasútvonala is van a 84-es számú Kisterenye Kál-Kápolna viszonylat. A vonalon a személyszállítás szünetel, Kisterenye és Mátramindszent, valamint Recsk- Parádfürdő és Kál-Kápolna között teherforgalom bonyolódik Kerékpáros és gyalogos közlekedés A településen önálló, jelentős kerékpárút nem található. Gyalog-kerékpárút, elválasztott gyalog-kerékpárút építése, valamint kerékpár sáv kialakítása szükséges az ÚME-ban előírt, méretezett pálya szerkezettel a településrendezési tervek elhatározásait figyelembe véve. Osztályba sorolásuk külterületen K.IX., K.X. belterületen B.IX., B.X. A kisebb önkormányzati utak esetében a kerékpáros forgalom a jelentéktelen gépjármű forgalom miatt nem túl balesetveszélyes, ezért külön kerékpárút kiépítése nem szükséges. Az utak mellett megfelelően épített járdák vannak. A Polgármesteri Hivatal előtt gyalogos tér épült. A vasútállomás területén a gyalogosokat felüljáró vezeti át a vágányok felett a könnyed közlekedésérdekében. A helyközi forgalmat bonyolító utakon távlatban mindenképpen járda építése szükséges. A kisebb önkormányzati utak esetében a gyalogos forgalom a jelentéktelen gépjármű forgalom miatt nem túl balesetveszélyes. A település főközlekedési útjai mentén, valamint a meglévő, illetve a tervezett utakon távlatban mindenképpen egy-, ill. kétoldali járda kiépítése szükséges az ÚME-ban előírt, méretezett pálya szerkezettel. A meglévő járdákat távlatban fel kell újítani Parkolás A település parkolási rendelettel rendelkezik. A város lakótelepein jelentős saját telken kívüli parkolási igény jelentkezik. Így a lakótelepek mellett kialakultak garázsvárosok, melyek mind jogi, mind esztétikai beavatkozást igényelnek. Az újonnan épített létesítmények ( ipari/ gazdasági, kereskedelmi/ szolgáltató) esetében a parkolók száma és kiépítése nagyobb rész megfelelő. 141

142 1.16. KÖZMŰVESÍTÉS Vízi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) A település belterületi utcáinak jelentős részén megoldott az egészséges vezetékes ivóvízellátás. Az ivóvízrendszer kiépítése már 1953-ban elkezdődött és több ütemben de még jelen időben is tart. Az ivóvízhálózat közel 100 %-ban került kiépítésre, a kiépített ivóvízhálózathoz a lakossági és közületi fogyasztók 95 %-a csatlakozott. A térség vízellátását az alábbi vízbázisok szolgálják: Káposztási vízműtelep Zagyva-patak felszíni vízkivétel (megfelelő kezelés után) további lehetőség van arra, hogy Hasznos-Salgótarján ivóvíz távvezetékhez történő csatlakozásra is A települési vízhálózatot Heves Megyei Vízművek zrt üzemelteti. Bátonyterenye település közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny kategóriába tartozik. Összes szolgáltatott víz mennyisége (m 3 /év) Ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) A település vízellátási adatait az alábbi táblázat tartalmazza év év év év év év Vezeték hossza (km) (Forrás: Hálózat azbeszt és műanyag csőből készült. A hálózaton folyamatos karbantartás, felújítás történik. A bekötött lakások száma évben 87,4 % volt, míg 2013-ban már 95 % fölötti értéket mutatott. A településen egy-két utcában nincs jelenleg kiépítve a vízhálózat (Alsó- és Felső-Katalin Telep, Lengyendi út, Nyárjas út Forrás IVS 2013.) A települési gerinchálózat egy része azbesztcement anyagú nyomócsövekből készült. Az azbeszt egészségkárosító hatású vízben történő kioldódódás miatt. Az elmúlt öt évben a vízfogyasztás csökkenése mutatható ki, melynek következtében az áramlási sebességek csökkentek így a hálózatban a káros lerakódások mértéke növekszik. A vízminőségi problémák megoldására vízjogi engedélyes terv nem készült ismereteink szerint - a vízmű tájékoztatása szerint konkrét fejlesztési terveik még nincsenek. Azonban a meglévő rendszer állagromlásával párhuzamosan rekonstrukció megvalósítása szükséges a jövőben. 142

143 A Városház út nyugati oldalán parkerdő jellegű vízkivételi védterület, míg az Ivókút patakon túl és a lakóteleptől keletre lakó és kereskedelmi-szolgáltató funkció fejlesztése, előkészítése kezdődjön meg. A Maconkai víztározó fejlesztési területe Szennyvízelvezetés Bátonyterenye városának közüzemi szennyvíz-elvezetése szinte a teljes városra kiterjed egy két utca kivételével (Alsó- és Felső-Katalin Telep, Lengyendi út, Nyárjas út Forrás IVS 2013.) A helyzet az elmúlt évtizedben sokat javult. A 90-es évek végén a város szennyvízcsatorna kiépítettsége rendkívül alacsony, de 2006-ban az addig megvalósult beruházásoknak következtében 90 % fölötti érték volt kimutatható. A 2004-es KSH adatok alapján a kistérségben a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 23,8%, a városban 43% volt bekötve. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a fejlesztést követően, 2006-ban már 90 % fölötti értéket mutatott. Alsó- és Felső Katalin valamint Szorospatak, ahol nincs szennyvízcsatorna kiépítve. A szennyvízelvezetés megvalósítása a nagy távolság miatt nem gazdaságos. Alsó-Katalint a közelmúltban felszámolták, Szorospatakon pedig akkor lehetséges a beruházás, ha a gerincvezetéket magántőke bevonásával alakítjuk ki. Máskülönben az egy főre jutó beruházási összeg irreálisan magas lenne. Az Önkormányzat jelentős városrehabilitációs beruházásainak eredményeként megépült a szennyvíztisztító és a teljes szennyvízhálózat. 143

144 A település szennyvízhálózatának adatait az alábbi táblázat tartalmazza év év év év év év Összes elvezett szennyvíz mennyisége (m 3 /év) Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Csatorna hossza (km) ( Forrás: A megépített szennyvízcsatorna hálózat elválasztott rendszerű, gravitációs csatorna, a domborzati illetve talajvízviszonyok miatt szükséges közbenső átemelőkkel Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Bátonyterenye csapadékvíz-elvezetése a város területén átfolyó patakokba történő bevezetéssel kerül megoldásra. A települési vízrendezés fő feladata a települést fenyegető vízkárok megelőzése és elhárítása. A település domborzati viszonyait és hidrológiai adottságát tekintve a rövid összegyülekezési idő, valamint a változó csapadékintenzitás miatt a lehetséges vízkárok közül kiemelten kezelendő a felszínen lefolyó csapadékvíz biztonságos elvezetése. A csapadékvíz megfelelő elvezetése a beépített területekről a közúthálózat, közterületek használhatóságának jelentős minőségváltozását eredményezi, az épített környezet műszaki állapotának megőrzésében játszik szerepet. A város csapadékvíz-elvezető rendszere burkolt és burkolatlan árkok rendszere. Az Önkormányzat kezelésében lévő burkolatlan árkok hossza összesen: m. A patakok a város belterületi szakaszainak egyes részeit kivéve nem rendelkeznek szilárd burkolattal. Így a természetes meder rendszeres, folyamatos karbantartást igényel. A csapadékelvezető rendszer üzemeltetője az Önkormányzat.. Vízrajz: A kistáj összefüggő talajvize csak a Zagyva patak mentén alakult ki 4-8 méter átlagos mélységben. A kistáj rétegvizekben sem bővelkedik. Az artézi kutak száma kevés, vízhozamuk jelentéktelen. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolása alapján Bátonyterenye az A csoportba - erősen veszélyezettet kategóriába tartozik. Az árvizek alkalmával a talajvízszint jelentős megemelkedik. Ez következik be akkor is ha hosszabb ideig csapadékos időszakok vannak. Ilyen időszakokat követően egyes területeket a belvíz borítja el. Felszíni vizek: Bátonyterenye város közigazgatási területén az alábbi vízfolyások találhatók: Tarján patak Kazári patak Zagyva patak Ivókút patak Kecskés patak Szorospatak 144

145 Bátony patak Lengyendi patak A rendezett vízfolyások a rendezési tervnek megfelelően épültek ki így alkalmasak a mértékadó vízmennyiség levezetésére. A fenntartásuk során évente kétszer szükséges a növényzet kaszálásának biztosítása. A patak medrek mellett a fenntartási sávot a meder-éltől számítva biztosítani kell - 6,0 m szélességben. Vizes élőhely kialakítása csak mederszelvény bővítéssel valósítható meg, hogy a vízfolyás a mértékadó vízmennyiséget le tudja vezetni. Tározó tavak: Tarján pataki tározó Zagyván lévő tározók - Maconkai - 21 sz. út menti (szükségtározó) - Halda tó Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek területe (Forrás: VÁTI) 145

146 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (Forrás: VÁTI) Talajvíz: A kistáj összefüggő talajvize csak a Zagyva patak mentén alakult ki 4-6 méter átlagos mélységben, míg attól fokozatosan mélyül és csak a völgyek mentén jelenik meg. Bátonyterenye város közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából a vonatkozó rendelet szerinti besorolás szerint érzékeny kategóriába tartozik. A település területe nitrát érzékenynek mondható. A talajvíz nem agresszív jellegű. A talajvíz szennyezett, csak öntözésre alkalmas. A talajvíz nitráttartalma és friss ammónia szennyezettsége egyre jobban növekszik. Ennek okozói a mezőgazdaság kemizációja, a hulladék nem megfelelő elhelyezése valamint a térség állattartó telepei Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Földgázellátás A településen jelenleg a TIGÁZ-DSO KFT a földgázszolgáltató engedélyes. A szállítói engedélyes az FGSZ zrt kinek a kezelésében lévő gázszállító vezetékén a nagynyomású gázvezetéken a Maconka É-i részén megépült a gázátadó állomás. A gázátadó állomás a szállítóvezeték kilépési és egyben az elosztóhálózat belépési pontja. Itt történik a nagynyomású földgáz nyomáscsökkentése és kiadása a TIGÁZ-DSO KFT, mint szolgáltatói engedélyes vezetékébe. Ezen az átvételi ponton történik a szolgáltatott gáz szagosítása, minőségének ellenőrzése és ezen paraméterek jegyzőkönyvezése. A gázátadó állomástól a település határáig külterületi elosztóvezeték hálózaton keresztül jut el a földgáz nagyközép-nyomású szakasz. Bátonyterenye város ellátását két gázfogadó állomás biztosítja. A gázfogadótól a lakótelepek felé kisnyomású, míg az ipari területeken középnyomású hálózat 3,0 bar épült ki a 146

147 városában. A belterület teljes területe így földgázzal ellátott. A településen acél és műanyag PE anyagú gázhálózat épült ki. Bátonyterenye város külterületi gázvezetékei A településen belül ahol középnyomású hálózati rendszerről történik az ellátás a kisnyomású gáz előállítása ingatlanonként telepítetett egyedi házi nyomáscsökkentő segítségével történik. A földgázhálózatra nem csatlakozó ingatlanok döntő hányadában a fűtési célú felhasználást egyéb módon - szén, fa - hasznosításával biztosítják. Főzési célra a palackos PB gáz használata a jellemző. Bekötések számát és a földgázfogyasztást az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszer segítségével a mellékelt táblázatokban mutatjuk be. Gázfogyasztás és bekapcsolt lakások, gázhálózat hossza év év év év év év Összes szolgáltatott gáz mennyisége (m 3 /év) Gázhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Gázhálózat hossza (km) Bekötések év év év év év év év év Lakossági: Nem lakossági Összesen

148 Összesen: (m 3 /év) Földgáz értékesítés év év év év év év év év A meglévő hálózat viszonylag új, ezért rekonstrukciós igény nem várható a közeljövőben. A gázszolgáltató tájékoztatása alapján elmondható, hogy a meglévő hálózatban még vannak tartalékok, melyek az igénynövekedést várhatóan kielégíthetik Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés (vezetések elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 148

149 1.17. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Talaj A Mátrában az alapkőzetnek megfelelő, andezit talajképződést irányító hatás érvényesül a tömör kőzeteken és a málladékokon egyaránt. Ehhez kapcsolódik a patakok munkája, melynek eredményei a peremterületeken érződnek leginkább. Az utóvulkáni tevékenység hidrotermális hatására bekövetkezett az andezitból hidroandezit kialakulása, mely egy mállottabb és több kovasavat tartalmazó anyagot adott. A szintkülönbségek, a klimatikus viszonyok hatására létrejött növénytakarónak megfelelően alakulnak a változatos talajtípusok. A Bátonyterenyén a régiónak megfelelően a hegylábi területeken a csernozjombarna erdőtalaj barnafölddel váltakozva fordul elő. A térség talaja, az elmúlt időszak mesterséges és természeti beavatkozásainak köszönhetően, mint látható rendkívül változatos Felszíni és a felszín alatti vizek Felszín alatti vizek Bátonyterenye a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról érzékeny, felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közzé tartozik. A 43/2007. (VI.1.) FVM. rendelet értelmében a település területe nitrát érzékenynek mondható. A talajvíz csak a völgytalpakon található 1-3 m között, mennyisége nem számottevő. A 4-8 m közötti mélységben található, a rétegvizek mennyisége már számottevő. Típusa kalciumhidrogénkarbonátos és igen kemény. Felhasználhatóságát a nitrát tartalom is gátolja. A vizsgált területen, a medencén kívüli és a hátság és hordalékkúp típusú víztestek dominálnak. A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról alapján Bátonyterenye A csoportba erősen veszélyezettet kategóriába tartozik. A magas talajvíz illetve belvíz korlátozza a város alacsonyabb térszínű részeinek hasznosíthatóságát. Ezeken a területeken a talajvíz általában kis melységben található. Nagyobb árvizek alkalmával a talajvízszint jelentős megemelkedése, vagy hosszabb csapadékos időszakok után alakulhatnak ki a városban belvízzel borított területe. Térség komplex vízrendezése, kezelése segíthet. Felszíni vizek A Zagyva viszonylag kis vízfolyás, hosszúsága 157 km, Zagyvaróna határában ered. Vízhozama kisebb, vízhálózata gyérebb, mint az Ipolyé. Jobbágyitól hirtelen áradásai ellen gátak övezik. A Zagyva szelvényben lévő Jobbágy közúti hídig minősül folyónak, e fölötti patak. A településen található még a Kecskés patak valamint a Maconkai víztározó. Közepes nagyságú, dombvidéki jellegű víztározó, földanyagú völgyzárógáttal és völgyfelőli hossztöltéssel. Jelenleg Nógrád megye harmadik legnagyobb állóvize, melyet a Zagyva folyamatosan friss vízzel lát el ben a Zagyva folyó felduzzasztásával alakult ki a tározó. Hármas rendeltetésű víztározóként üzemel. Elsődlegesen árvízvédelmi célokat szolgál, másodlagosan ivóvíztározóként működik és harmadlagosan szabadidős tevékenységet (horgászat) elégít ki. A 149

150 tározó fejlődésében nagy törést jelent az 1999-ben a folyamatos esőzések végett kialakult hatalmas vízszintemelkedés, ami több esetben elérte az 1,5-1,7 métert. A Kecskés-patak a Cserhátban ered, Mátraverebély délkeleti határában, Nógrád megyében, mintegy 490 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli irányban halad, majd Bátonyterenyénél éri el a Zagyvát. A város területét érintő jelentősebb patakok: Tarján, Kazári, Zagyva, Ivókút, Kecskés, Szorospatak, Bátony és Lengyendi patak. A Zagyva-folyó vízgyűjtő területéhez tartoznak a településen áthaladó patakok valamint tározó tavak: Tarján pataki tározó, Zagyván lévő tározók: Maconkai, 21 sz. út menti (szükségtározó), valamint a Halda tó. Felszíni vizekre terhelést jelentett a tisztítatlan kommunális szennyvizek, valamint az ismeretlen eredetű egyéb szennyezők bevezetése. A szennyezések egy része időben változó jellegű, véletlen-szerű esemény Levegőtisztaság és védelme A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többszörösen módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalt levegővédelmi ügyek közül kiemelendő az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények meghatározása, betartásának ellenőrzése. Ezen követelmények Bátonyterenye településen önkormányzati rendelettel nincsenek szabályozva, ezért eltérő jogi szabályozás hiányában az égetés tilos. A Mátrai iparterület közelsége miatt a település háttér szennyezettsége a széljárástól függően változhat az ipari terület közelsége völgyhatás miatt érezhető. Ettől függetlenül a település közigazgatási határain belül kevés ipari tevékenység zajlik, az elmúlt 5 évben, összesen 7 bejelentett pontforrás található ebből kettő közintézmény kazánja, kettő pedig szilárd anyag kibocsátó fűrészüzem. Üzemeltető Tevékenység megnev. Telephely címe 1. Dancsó János asztalosműhely Ózdi út Viessman modellgyártó Bt telephely Orgona u1/b. 3. Nógrád Volán járműjavító Béke Kisterenyei Bányászati építőa.gyártó üzem Zrínyi u Bátonyterenyei vízmű vízműtelep vízműtelep hrsz Erdészeti és faipari term. erdészet Köztársaság u Outkompu Ditribution vas,-ötvözet alap Gépállomás u. 5. Az ipari kibocsátók valamint a lakossági fűtés mellett a másik, elsősorban lokális terhelést jelentő légszennyező forrás a gépjármű közlekedés. Ennek hatása gyakorlatilag a közlekedési utak közvetlen környezetében (belterületen a beépítési vonalig, azaz az első házsorig, külterületen m széles sávban) jelentkezik. Jelentős a település fekvéséből adódó tranzit szerepe, a völgy funkció miatt, Bátonyterenye város a főutak keresztezésébe települt a 21-es és 23-as valamint a 2409-es főközlekedési útvonalak csomópontjában fekszik. A főutak találkozása, csomópontja a belvároson kívül esik. A legnagyobb forgalommal és kibocsátással rendelkező 21. számú út nyomvonala kedvezőtlenül érinti a települést, a levegőt érő hatások szempontjából. 150

151 Zaj- és rezgésterhelés Bátonyterenye A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a település területén üzemi zajforrással nem kell számolni. Közlekedés okozta zajterhelés. A 21-es és 23-as valamint a 2409-es főközlekedési útvonalak csomópontjában fekszik, ezért közlekedés okozta zaj és rezgésterheléssel kell számolni. A 23. számú út Kisterenyén a településközpontban található szakaszán több kilométer hosszan a közvetlen utcafronti házak (mint védendő épületek) esetében közlekedési zaj szempontjából, zavaró az út közelsége. Legproblémásabb a Rákóczi szakasza ahol a védendő homlokzatok rendkívül közel találhatók. Egyéb esetben a megfelelő védőtávolság miatt várhatóan a közlekedési zaj elmarad a közlekedési zaj határértékétől ezért nincs a településen zavaró hatása. Célforgalmú tehergépjármű forgalom a főutca mentén alacsony, elsősorban a lakossági kielégítéseket szolgálja, zajkibocsátása többnyire nem zavaró. A szabadidő tevékenységekből eredő zajterhelés körébe tartoznak a kulturális-, szórakoztató-, vendéglátó- és sporttevékenységekből eredő zajok. Esetenként a hétvégi hangos zene problémát okozhat. Vállalkozásoktól eredő, épületgépészeti berendezések zaja az épületgépészeti berendezések zajának egyre nagyobb mértékű elterjedésével kell számolni. Jelenleg esetenként a favágás fűrészelés, fűnyírás és az építkezések okoznak zajterheléseket. Célforgalmú tehergépjármű forgalom a főutca mentén alacsony, elsősorban a lakossági kielégítéseket szolgálja, zajkibocsátása többnyire nem zavaró Sugárzás védelem A természetes háttérsugárzás Magyarországon egy embert átlagosan 2,4 msv/év effektív dózissal terhel. A testünket érő sugárzás származhat a világűrből, a talajból, a növényekből, élelmiszerekből, környezetünk tárgyaiból vagy akár a saját testünkből is. Az országon belül a geológiai viszonyoktól, az időjárástól, a táplálkozástól függően akár két-háromszoros különbségek is lehetnek a háttérsugárzás mértékében. Mértéke, hatása települési szinten nem befolyásolható. Élettani hatás szempontjából, a távvezetékeknek két jellemzőjét kell figyelembe venni a villamos és a mágneses terét. A villamos térerősség nagyságát a feszültségszinten kívül egyéb körülmények is befolyásolják: a vezetékek föld feletti magassága a fázisvezetők és védővezető geometriai elrendezése magas objektumok pl.: fasor árnyékoló hatása jelentősen csökkenti a térerőséget épületek (a villamos teret 85-90%-ban leárnyékolják) A Magyarországon érvényben lévő védőtávolság különböző feszültségszintű távvezetékektől: 750 kv- 40 m, 400 kv - 20 m, 220 kv - 10 m, 120 kv - 5 m Ezen védőtávolságok betartását a településrendezési eszközök és az építéshatósági engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni. Az alacsonyfrekvenciás mágneses tér áthatol az épületeken és szemben a villamos térrel kiterjedt objektumoknál nem, vagy csak nagyon költségesen árnyékolható. Az alacsonyfrekvenciás mágneses tér ellen a legjobb védekezés a megfelelően nagy védőtávolság tartása. Bázisállomások esetén, Magyarországon érvényben lévő egészségügyi határértékek: 900 MHz µw/m MHz

152 µw/m. 2 A határértékek megállapításakor a különböző kutatási eredményeket vették alapul. A frekvencia növekedésével a behatolási mélység csökken, ezért állapítottak meg két értéket Hulladékkezelés A települési szilárd hulladék gyűjtése, illetve elszállítása a szolgáltatást végző Bátonyterenyei Városüzemeltetési Nonprofit Kft. (BÁVÜ) (3070 Bt., Kossuth L. u. 2.) szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényzettel speciális zárt felépítményű, pormentes hulladékgyűjtőszállító gépjárművekkel történik, a 16/2002. KöM rendelet előírásainak megfelelően heti rendszerességgel. Kerti övezetben heti egyszer, lakótelepi övezetben heti kétszeri szállítás van. Bátonyterenye a fejlesztéseknek köszönhetően már rendelkezik hulladékudvar és komposztáló egységgel. Hulladékgyűjtő udvar a Bátonyterenye belterület 3799/8 Hrsz. kivett ipartelep, bányatelek, területén található. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés (csomagolási hulladék) házhoz menő zöldhulladék gyűjtés beindítása folyamatban van a településen. A településen található felhagyott, bezárt lerakó melynek rekultivációja folyamatban van a Kelet-Nógrádi Hulladékrekultivációs Társulás keretében. A Társulás célja: az önkormányzatok tulajdonában lévő felhagyott hulladéklerakó telepek pályázati források (KEOP-2.3.0/2F/ ) igénybevételével történő rekultivációjának megvalósítása. A közel 3,5 milliárd forintos beruházás végére 16 egykori, már lezárt hulladéktelepet tisztítanak meg köztük a Bátonyterenyeit, összesen 4 millió köbméter szemetet ártalmatlanítva. Ennek kapcsán elkészültek a rekultiválandó területek felmérési, felülvizsgálati tervei; az engedélyezési és kiviteli tervek; a részletes megvalósíthatósági tanulmány, a költség-haszon elemzés; a második fordulós pályázati dokumentáció. A kivitelező HGMP 2013 Konzorcium a veszélyt jelentő lerakókat kétféle rekultivációs eljárási módot alkalmazva ártalmatlanítja. Egyes területekről elhordják a hulladékot, a környezetet pedig visszaállítják eredeti állapotába, más területeket lefednek, és záró réteggel látnak el. A lakosságnál keletkező kommunális hulladék szelektív gyűjtése még nem működik a településen. Az eddigi tapasztalatok alapján a hulladékok szelektív gyűjtésének hatékonysága a lakosság körében nem hatékony. A város kül- és belterületein egyaránt található több kisebb nagyobb illegális hulladéklerakó ezek felszámolása folyamatos, de sajnálatos módon azok rendszeresen újra kialakulnak. A település operatív programjában ezek felszámolása, továbbá a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, valamint a hasznosítható hulladék újrafeldolgozásának megteremtése szerepel. A település nem rendelkezik hulladékgazdálkodási tervvel Vizuális környezetterhelés A vizsgálatok irreverzibilis vizuális konfliktust nem tártak fel. A tartós konfliktusok közé sorolhatók a roncsolt, felhagyott területek (elsősorban majorsági területek) és elhagyott külterületi lakó épületek okozta konfliktusok. A tartós konfliktusként tekinthetünk az illegális hulladéklerakásból eredő konfliktusokra valamint a városon belül rendszeresen jelentkező közterületi károkozások miatti vizuális környezetterhelésekre. A település belterületének utcaképét esztétikailag negatívan befolyásolja az elektromos légkábelek, telefonkábelek jelenlegi megjelenése. Javasoljuk, hogy a szolgáltatókkal a várható hálózatfejlesztések eredményeként a jövőben légkábel hálózat egy részét térszín alatt alakítsák ki. Ez egyrészt 152

153 esztétikailag elfogadhatóbb állapotot eredményez, másrészt az átvonuló madarak védelmét szolgálhatja. A városi zöldfelületek és azok kapcsolati hiánya, térségi szinten a zöldfolyosó hálózat hiányosságai (védő- és takarófásítások hiányai) egyaránt okoznak vizuális konfliktusokat Árvízvédelem Zagyva medre egyben morfológiai határt is képez: balparti vízgyűjtője a Mátra jobbparti vízgyűjtője túlnyomórészt a Cserhát hegység területére esik. A vízgyűjtő hegy dombvidéki jellegéből adódóan az egész Zagyva de a Nógrád megyei szakasz különösképpen heves vízjárású, a mértékadó árvízhozam a mértékadó kisvízhozamnak közel ezerszerese. Az árhullámok levonulási ideje általában rövid, néhány napos, a felfutási idő 1-2 nap. Ez az adottság kedvezőtlen a levonuló árhullámok előrejelzése és a védekezésre való felkészülési időt jelentősen lerövidíti. A szintkülönbségekből adódóan nagyobb esőzésekkel nagyobb mennyiségű víz áramlik le, károkat okozva a belterületeken. Az utóbbi években egyre gyakrabban jelentkező nyári felhőszakadások alakalmával hatalmas mennyiségű csapadékvíz elvezetését kell biztosítani. Havária helyzet elkerülése érdekében a befogadók vizsgálata szükséges, valamint a hiányzó árokrendszer kiépítése és a meglévő elvezető árkok folyamatos karbantartása és felülvizsgálata. Elsősorban belvíz problémák jelentkeznek a nagyobb esőzések során a Dózsa György úton, Szorospataki úton, József Attila úton. Ennek ellensúlyozása érdekében létesült az 1970-es években a Zagyva (Tarna ) vízgyűjtőjén a Zagyva Tarna Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer, mely egyrészt távjelző meterológiai- és vízállásészlelő állomásokból, valamint a vízjárás szabályozását szolgáló tározókból áll. Az érintett térségben, a korábbi években és napjainkban az árvíz mellett komoly problémát okoz a lefolyástalan területeken nagyobb esőzések, vagy tavaszi hóolvadások idején visszamaradó belvíz. Hatványozottan jelentkezik ez a probléma olyan esetben, amikor a belvízveszélyes időszak egybeesik a vízfolyások magas vízállásaival Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A település viszonylag jól kiépített és jól működő kommunális, műszaki infrastruktúrával rendelkezik, azonban a lakosság komfort érzetének, életminőségének javítása, valamint a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi célok elérése érdekében van még javítani és korszerűsíteni való a kommunális infrastruktúra rendszerein. Mindenekelőtt teljes körűvé kell tenni a csapadékcsatornázottságot, a szennyvíz- csatornahálózatra történő rákötés arányát növelni szükséges. Belterületen jelentős arányban üzemeltetnek házi közműpótló létesítményeket, melyekből az elszivárgó szennyvíz közvetlenül szennyezi a talajt és talajvizeket. Mindezek miatt szükséges a rákötési arányt növelő intézkedéseket életbe léptetni, a szennyvízelvezető hálózat kihasználtsága, közműpótlók visszaszorítása érdekében. A település egészében a szelektív hulladékgyűjtést és környezetbarát hulladékgazdálkodást, az illegális hulladék elhelyezést visszaszorítva szükséges megoldani. Ezzel együtt a városi funkció erősítése, rendezettebb kialakítással, és a közlekedés fejlesztésével elsődleges a környezeti elemek védelme mellett. A meglévő szilárd útburkolatok minőségét javítani szükséges. A környezetvédelem keretében a településen megvalósítandó legfontosabb cél, hogy az embert körülvevő épített és természetes elemek közötti összhangot megteremtsék, valamint állapotuk javulását elérjék. A környezetterhelés csökkentése, a fenntartható 153

154 vidékfejlesztés, az emberi életminőség javítása a program kiemelt területeit képezik. A környezettudatos viselkedésre hulladékgyűjtési akciók segítségével a felnőtt lakosságot is rá kell kényszeríteni a város környezetének védelmére. El kell készíteni a város Környezetvédelmi Program amely iránymutatásokkal szolgálna a problémák megoldására. Bátonyterenye város lakosságának körében a környezettudatos viselkedés kialakítása jelentős mértékben javítaná a város környezeti állapotát. 154

155 1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLET-FELHASZNÁLÁST, BEÉPÍTÉST BEFOLYÁSOLÓ VAGY KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei A város települési térségén belül viszonylag nagykiterjedésű, egybefüggő területek alakultak ki a mélyben meghúzódó alábányászott területek, valamint a pincerendszerek miatt. A jelenleg is korlátozott terület-felhasználású tömbökben a korlátozásokat továbbra is szükséges fent tartani A város területét az Országos Barlangnyilvántartás adatai szerint érintik barlangok. Farkas-lyuk: kataszteri száma ; 0333/1 hrsz; védettségi státusz védett. (Forrás: Országos Barlangnyilvántartás) 155

156 Macska-barlang: kataszteri száma ; 0333/1 hrsz; védettségi státusz védett. (Forrás: Országos Barlangnyilvántartás) Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Az Országos Felszínmozgás Kataszter nyilvántartása szerint a településen öt regisztrált esemény történt. Ezek rétegcsúszásos, regionális süllyedéses, suvadásos, térfogatváltozó agyag mozgástípusúak (esemény azonosító OEV , , , , ,). Az eseményekkel érintett területek egy részén a védekezések megtörténtek, de van olyan eseményterület, amelyen változás nem történt. Az érintett területekre a helyi építési szabályzat korlátozásokat fogalmaz meg Földrengés veszélyeztetett területei A Kárpát-medence nem tartozik a világ jelentősen szeizmikus területei közé, bár a medence külső részein (DK-i Alpok és a Dinári-hegyég, Bécsi-medence és a Ny-i- Kárpátok, Kárpátalja) markáns földrengés tevékenység tapasztalható. 156

157 Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe (Forrás: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe a valószínűségi módszer alapján készült. A szeizmicitás alapján kijelölt forrászónák földrengés-aktivitásának statisztikus jellemzői mellett figyelembe veszik a bizonytalansági tényezőket, az alapkőzetet, valamint a talaj vízszinthelyzetét. Az adatok alapján, Bátonyterenyén 1,0-0,8m/s2 a maximális horizontális gyorsulás (PGA) értéke. Ezzel a közepesen aktív területnek minősülő magyarországi értékek közel átlagát mutatja. (Forrás: 157

158 Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Bátonyterenye A település közigazgatási területe nem érintett árvízveszélyes területekkel, mivel elsőrendű árvízvédelmi védvonallal nem érintett a közigazgatási terület Belvízveszélyes területek Belvíz veszélyeztetettségre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre Mély fekvésű területek A mély fekvésű területeket építésjogi következmények rögzítésével a hatályos szabályozási tervek tartalmazzák a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan Árvíz és belvízvédelem A város közigazgatási területe nem tartozik a nagyvízi medrek övezetébe, illetve belvízrendszer, belvízi öblözet területéhez sem tartozik Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (Forrás: 158

159 A Mezőgazdasági Parcella azonosító rendszer adatait használtuk fel. Kék színű lehatárolás a 12 % lejtést, a sárga színű lehatárolás a 17 % lejtést jelöli. Földtani veszélyforrás övezete Vízeróziónak kitett terület övezete (Forrás: MTrT Melléklet részlet) 159

160 Mélységi, magassági korlátozások A településen a hagyományos műszaki infrastruktúra elemeken kívül légvezeték hálózat, szénhidrogén szállító vezetékek, távközlési antennák, stb - nem ismert egyéb korlátozó tényező Tevékenységből adódó korlátozások A település területén működő hulladék kezelők (folyékony és/vagy szilárd) védelmi zónája, valamint működő vállalkozások tevékenységéhez köthető, a Katasztrófavédelem által előírt védelmi övezetekhez tartozó korlátozások jelennek meg a település szerkezetében. 160

161 1.19. ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (Forrás: MTrT Melléklet részlet) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartása szerint a közigazgatási terület 2 bányatelekkel érintett. Bátonyterenye I. riolittufa: Ormosszén Szénkitermelő és Kereskedelmi Kft. a bejegyzett jogosított Bátonyterenye II. agyag: Kisterenyei Bányászati, Építőanyaggyártó és Kereskedelmi Kft. a bejegyzett jogosított A közigazgatási területen kutatási engedélyt egy helyre kértek: Bátonyterenye D bentonitos riolittufa, zeolitos riolittufa: Zagyvamenti Sóderbányák Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 161