PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Átírás

1 PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT december

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat és a Környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése A Területi hatásvizsgálat és Környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése A Területi hatásvizsgálathoz és Környezeti értékeléshez felhasználandó információk leírása a környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a területfejlesztési koncepcióra 8 2. A terv ismertetése és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival A területrendezési terv főbb céljai, tartalmának összefoglaló ismertetése A terv összevetése más, megegyező szintű releváns tervekkel, koncepciókkal Kapcsolódás fejlesztési típusú dokumentumokhoz Kapcsolódás környezetvédelmi és fenntarthatósági dokumentumokhoz A terv részcéljainak környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása A jelenlegi környezeti, társadalmi és gazdasági állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése A tervben javasolt térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésével és övezetek lehatárolásával kapcsolatos azon környezeti, társadalmi és gazdasági jellemzők azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz A terv által feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti, társadalmi és gazdasági állapot várható alakulása abban az esetben, ha a javaslatok nem valósulnának meg A terv céljainak megvalósulása esetén a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból közvetett vagy közvetlen negatív hatást kiváltó tényezők feltárása Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójában szereplő javaslatok várható hatásainak elemzése azok megvalósulása és meg nem valósulása esetén A Területfejlesztési Koncepció javaslatainak elemzése KÖRNYEZETI szempontból azok megvalósulása és meg nem valósulása esetén A termőföld mennyiségére A talaj minőségére A földtani és ásványvagyonra A levegő minőségére A vízre (felszíni és felszín alatti vizek mennyisége és minősége) A hulladékgazdálkodás helyzetére A tájra (tájszerkezet, tájhasználat) TÁJOLÓ-TERV KFT október

3 Az épített környezetre, a kulturális örökségre Az élővilágra (ökológiai hálózatra, védett természeti területekre, biodiverzitásra) A környezeti zajra A Területfejlesztési Koncepció javaslatainak elemzése TÁRSADALMI szempontból azok megvalósulása és meg nem valósulása esetén A népesség területi elhelyezkedésére (életmód, társadalmi mobilitás) A foglalkoztatásra A szabadidő eltöltésre, a rekreáció területi feltételeire A népesség életminőségére és egészségi állapotára, szociális helyzetére A társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére A Területfejlesztési Koncepció javaslatainak elemzése GAZDASÁGI szempontból azok megvalósulása és meg nem valósulása esetén A térszerkezetre (a térszerkezet alakulása, a területhasználat változásai, területek rendeltetésének változása, vagy használatának korlátozása, területi fejlődés térbeli korlátai) A településrendszerre A természeti erőforrásokra Az ipar, kereskedelem térbeli szerkezetére A mezőgazdaságra, élelmiszeriparra Az erdőgazdálkodásra Az idegenforgalomra A vízgazdálkodásra A térség eltartó képességére és versenyképességére A műszaki infrastruktúrára Az energiaellátásra A Területfejlesztési koncepció céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása, különös tekintettel azon elemekre, amelyek természeti erőforrások közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés, vagy emberi egészség károsodásának közvetlen előidézését jelentik Javaslat környezeti, társadalmi, gazdasági szempontú intézkedésre A terv érvényesülése során fellépő, környezetre és az emberi egészségre, valamint a társadalomra és a gazdaságra káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések Javaslat olyan környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni Összefoglalás TÁJOLÓ-TERV KFT október

4 1. A TERÜLETI (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI) HATÁSVIZSGÁLAT ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK ISMERTETÉSE 1.1. A TERÜLETI (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI) HATÁSVIZSGÁLAT ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK ISMERTETÉSE A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban:tr rendelet) előírásai szerint területi terv Javaslattevő fázisának alátámasztó munkarészei a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat és a környezeti értékelés. A jogszabály meghatározásai szerint a megyei területrendezési koncepció a területi tervek egyik típusa. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat (továbbiakban: THT) tartalmi követelményeit TR rendelet 9. sz. melléklete tartalmazza. A környezeti értékelés (továbbiakban: KÉ) elvárt tartalmát az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban KÉ rendelet) 4.sz. melléklete tartalmazza. A TR rendelet kimondja, hogy a KÉ rendelet tartalmi követelményei szerint készülő környezeti értékelés a TR rendelet szerinti területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat környezeti szempontú elemzésének minősül. A Nemzetgazdasági Tervezési hivatal és a Vidékfejlesztési Minisztérium között lezajló egyeztetések eredményeképpen egy tervdokumentációban elkészíthető a területi hatásvizsgálat, amely magába foglalja a környezeti értékelést. E felfogásban Területi (társadalmi és gazdasági) hatástanulmány és Környezeti értékelés együttes tervdokumentáció készül A két tervtípus tartalmi követelményeit az alábbiak szerint hangoltuk össze az együttes tervdokumentációban: 1. A TERÜLETI (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI) HATÁSVIZSGÁLAT ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK ISMERTETÉSE TR és KÉ rendeletben is szereplő tartalom 1.1. A TERÜLETI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK ISMERTETÉSE TR és KÉ rendeletben is szereplő tartalom 1.2. A TERÜLETI HATÁSVIZSGÁLATHOZ ÉS KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSHEZ FELHASZNÁLANDÓ INFORMÁCIÓK LEÍRÁSA TR és KÉ rendeletben is szereplő tartalom 1.3. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRA KÉ rendeletben szereplő tartalom 2. A TERV ISMERTETÉSE ÉS CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE MÁS MEGEGYEZŐ SZINTŰ TERVEK, KONCEPCIÓK, PROGRAMOK CÉLJAIVAL TÁJOLÓ-TERV KFT október

5 TR és KÉ rendeletben is szereplő tartalom Pest Megye Területfejlesztési koncepció 2.1. A TERÜLETRENDEZÉSI TERV FŐBB CÉLJAI, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE TR és KÉ rendeletben is szereplő tartalom 2.2. A TERV ÖSSZEVETÉSE MÁS, MEGEGYEZŐ SZINTŰ RELEVÁNS TERVEKKEL, KONCEPCIÓKKAL TR és KÉ rendeletben is szereplő tartalom 2.3. A TERV RÉSZCÉLJAINAK KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI SZEMPONTÚ KONZISZTENCIA VIZSGÁLATA, AZ ESETLEGES ELLENTMONDÁSOK FELTÁRÁSA A TR rendelet a hatások környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú elemzését írja elő, a KÉ rendelet csak a környezeti szempontú elemzést, azonban a környezeti szempontú elemzés tartalma azonos A JELENLEGI KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ÁLLAPOTNAK A TERVVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE A TR rendelet a hatások környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú elemzését írja elő, a KÉ rendelet csak a környezeti szempontú elemzést, azonban a környezeti szempontú elemzés tartalma azonos A TERVBEN JAVASOLT TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK KIJELÖLÉSÉVEL ÉS ÖVEZETEK LEHATÁROLÁSÁVAL KAPCSOLATOS AZON KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐK AZONOSÍTÁSA, AMELYEKRE A TERV VALÓSZÍNŰLEG JELENTŐS BEFOLYÁSSAL LESZ TR rendeletben szereplő tartalom 2.6. A TERV ÁLTAL FELTÁRT KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK ÉRTÉKELÉSE, ÉS A KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ÁLLAPOT VÁRHATÓ ALAKULÁSA ABBAN AZ ESETBEN, HA A JAVASLATOK NEM VALÓSULNÁNAK MEG A TR rendelet a konfliktusok környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú elemzését írja elő, a KÉ rendelet csak a környezeti szempontú elemzést, azonban a környezeti szempontú elemzés tartalma azonos A TERV CÉLJAINAK MEGVALÓSULÁSA ESETÉN A KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KÖZVETETT VAGY KÖZVETLEN NEGATÍV HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK FELTÁRÁSA 3. PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁBAN SZEREPLŐ JAVASLATOK VÁRHATÓ HATÁSAINAK ELEMZÉSE AZOK MEGVALÓSULÁSA ÉS MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN A TR rendelet a javaslatok megvalósulása és meg nem valósulásának elemzését is előírja, a KÉ rendelet csak a célok megvalósulása esetén várható hatások elemzését. A tervdokumentációban mind környezeti, társadalmi, gazdasági szempontból is értékeltük a várható hatásokat a javaslatok megvalósulása és meg nem valósulása esetén is A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATAINAK ELEMZÉSE KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL AZOK MEGVALÓSULÁSA ÉS MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN TR és KÉ rendeletben is szereplő tartalom. E fejezetek elején összefoglalóan ismertetésre kerülnek a jelenlegi állapot releváns, a koncepciós tartalmával összefüggésben levő elemei, továbbá a PM TFK célkitűzései is. A KÉ rendelet a jelenlegi állapot releváns, a koncepciós tartalmával összefüggésben levő TÁJOLÓ-TERV KFT október

6 elemeinek ismertetését külön fejezetben nevesíti, jelen dokumentációban összevonásra került a két fejezet a termőföld mennyiségére, a talaj minőségére, a földtani és ásványvagyonra, a levegő minőségére, a vízre (felszíni és felszín alatti vizek mennyisége és minősége), a hulladékgazdálkodás helyzetére, a tájra (tájszerkezet, tájhasználat), az épített környezetre, a kulturális örökségre az élővilágra (ökológiai hálózatra, védett természeti területekre, biodiverzitásra), a környezeti zajra A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATAINAK ELEMZÉSE TÁRSADALMI SZEMPONTBÓL AZOK MEGVALÓSULÁSA ÉS MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN TR rendeletben szereplő tartalom. E fejezetek elején összefoglalóan ismertetésre kerülnek a jelenlegi állapot releváns, a koncepciós tartalmával összefüggésben levő elemei, továbbá a PM TFK célkitűzései is. A TR rendelet a jelenlegi állapot releváns, a koncepciós tartalmával összefüggésben levő elemeinek ismertetését nem kéri, de annak érdekében, hogy a dokumentáció szerkezete logikus maradjon a javaslatok társadalmi és gazdasági szempontú elemzése is a környezeti szempontú elemzéssel megegyező szerkezetben történt a népesség területi elhelyezkedésére (életmód, társadalmi mobilitás), a foglalkoztatásra, a szabadidő eltöltésre, a rekreáció területi feltételeire, a népesség életminőségére és egészségi állapotára, szociális helyzetére, a társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATAINAK ELEMZÉSE GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL AZOK MEGVALÓSULÁSA ÉS MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN TR rendeletben szereplő tartalom. E fejezetek elején összefoglalóan ismertetésre kerülnek a jelenlegi állapot releváns, a koncepciós tartalmával összefüggésben levő elemei, továbbá a PM TFK célkitűzései is. A TR rendelet a jelenlegi állapot releváns, a koncepciós tartalmával összefüggésben levő elemeinek ismertetését nem kéri, de annak érdekében, hogy a dokumentáció szerkezete logikus maradjon a javaslatok társadalmi és gazdasági szempontú elemzése is a környezeti szempontú elemzéssel megegyező szerkezetben történt a térszerkezetre (a térszerkezet alakulása, a területhasználat változásai, területek rendeltetésének változása, vagy használatának korlátozása, területi fejlődés térbeli korlátai), a településrendszerre, természeti erőforrásokra (a kiaknázás lehetőségei és korlátai), az ipar, kereskedelem térbeli szerkezetére, a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra, az idegenforgalomra, a vízgazdálkodásra, TÁJOLÓ-TERV KFT október

7 a térség eltartó képességére és versenyképességére, műszaki infrastruktúrára (elérési távolságok és idők, kapcsolati hiányok, nagyberuházások kivitelezési költségeit befolyásoló tényezők, mint például domborzati viszonyok, műtárgyak), az energiaellátásra 3.4. A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAINAK MEGVALÓSULÁSÁVAL KÖZVETVE VAGY KÖZVETLENÜL KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL NEGATÍV HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK FELTÁRÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZON ELEMEKRE, AMELYEK TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK KÖZVETLEN IGÉNYBEVÉTELÉT VAGY KÖRNYEZETTERHELÉS, VAGY EMBERI EGÉSZSÉG KÁROSODÁSÁNAK KÖZVETLEN ELŐÍDÉZÉSÉT JELENTIK A TR rendelet a témakör környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú elemzését írja elő, a KÉ rendelet csak a környezeti szempontú elemzést, azonban a környezeti szempontú elemzés tartalma azonos. 4. JAVASLAT KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSRE TR rendelet környezeti, társadalmi, gazdasági szempontú intézkedésekre vonatkozó javaslattételek kidolgozását írja elő, a KÉ rendelet jellegénél fogva csak a környezeti szempontú javaslatok megfogalmazását. A TR rendeletben ez a fejezet megelőzi a részletes elemzés jelen dokumentációban 3. fejezetet fejezetet. A KÉ rendeletben viszont a Javaslatok témakörű fejezetek a részletes elemzéseket követően vannak A TERV ÉRVÉNYESÜLÉSE SORÁN FELLÉPŐ, KÖRNYEZETRE ÉS AZ EMBERI EGÉSZSÉGRE, VALAMINT A TÁRSADALOMRA ÉS A GAZDASÁGRA KÁROS HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE, CSÖKKENTÉSÉRE VAGY ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK TR és KÉ rendeletben is szereplő tartalom 4.2. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI SZEMPONTÚ ELŐÍRÁSOKRA, FELTÉTELEKRE, AMELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVEKNÉL FIGYELEMBE KELL VENNI. TR és KÉ rendeletben is szereplő tartalom 5. ÖSSZEFOGLALÁS TR és KÉ rendeletben is szereplő tartalom A területi hatásvizsgálat és Környezeti értékelés a területfejlesztési koncepció Javaslattevő munkafázisával párhuzamosan készül A TERÜLETI (TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI) HATÁSVIZSGÁLATHOZ ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSHEZ FELHASZNÁLANDÓ INFORMÁCIÓK LEÍRÁSA A területi hatástanulmány és Környezeti értékelés során a Megbízó által rendelkezésre fejlesztési koncepciók, programok, háttértanulmányok, nyilvános tanulmányok, szakpolitikai dokumentumok, fejlesztési stratégiák, valamint a kidolgozók saját becslése alapján készült. Felhasznált tanulmányok, programok, stratégiák: Pest Megye területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltárás 2013, Pest Megye területfejlesztési Koncepció Javaslattétel 2013, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) 2007, TÁJOLÓ-TERV KFT október

8 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) 2007, III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (III. NKP ), Nemzeti Vidékstratégia (NVT) 2012, Víz Keretirányelv, Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve, az érintett rész-vízgyűjtők részvízgyűjtőgazdálkodási tervei Duna Régió Stratégia (DRS) (2011) Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Javaslattétel 2013, Budapest Területfejlesztési Koncepciója 2013, Budapest Területfejlesztési Koncepció Területi hatásvizsgálata 2013, Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója Javaslattétel 2013, Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója Javaslattétel 2013, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciója Javaslattétel 2013, Komárom-Esztergom Megye Területfejlesztési Koncepciója Javaslattétel 2013, Nógrád Megye Területfejlesztési Koncepciója Javaslattétel 2013, Pest Megye III. Környezetvédelmi Program ( ) Pest Megye Hulladékgazdálkodási Terve ( ) A tervek, programok környezeti vizsgálatát segítő útmutató gyakorlati alkalmazhatóságának kipróbálása több elkészült terv környezeti vizsgálatában c. kutatás zárójelentése (Témafelelős: Jaczenkó Judit, TÁJOLÓ-TERV Kft, 2006.) A területi hatásvizsgálat és környezeti értékelés természeténél, korlátainál fogva nem végez újabb adatgyűjtéseket. A területi hatásvizsgálat és környezeti értékelés során tehát a meglévő adatok vizsgálata, a különböző elfogadott fejlesztési koncepciók, stratégiák szempontrendszerének és a területfejlesztési koncepció célkitűzéseinek környezeti megfelelőségének vizsgálata történt meg A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRA A területi hatásvizsgálat, valamint a környezeti vizsgálat és értékelés a területfejlesztési koncepció javaslattevő munkafázisával párhuzamosan készült. A TFK Javaslattevő fázis Egyeztetési dokumentációja munkaközi változata értékelésre került. Az értékelés során a környezeti értékelést készítők az alábbi témakörökkel való kiegészítést javasolták egyrészt a releváns tervek célkitűzéseinek megvalósítását elősegítő PM TFK célkitűzések megfogalmazása érdekében, másrészt a Helyzetértékelésben feltárt környezeti konfliktusok, problémák kiküszöbölése érdekében: a fővárostól délre levő ásványi anyag erőforrással rendelkező térségben a jelenlegi és az elkövetkezendő időszakban nyíló bányáknak a térség vízgazdálkodására gyakorolt negatív hatásainak elkerülésére irányuló további célok megfogalmazása A Tf4 stratégiai cél vízgazdálkodási fejezete további célkitűzésekkel egészült ki. El kell érni, hogy a kavicsbányászatból fakadó környezeti és térségi területhasználati problémák együtt, komplexen kerüljenek megoldásra. Repülőterek környezeti zajhatásából származó környezeti konfliktusok kezelésére irányuló megye szintű célok, feladatok átgondolása javasolt, különösen az ország egyedüli nagy forgalmúnak minősülő repülőtere, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér zajhatása által érintett térségben. Valamint. a megye területén levő további jó állapotú, jelenleg nem, vagy TÁJOLÓ-TERV KFT október

9 nem teljes kapacitással üzemelő repülőterekesetében, különös tekintettel azok esetleges újraüzemelése esetén fellepő környezeti elsősorban zajhatások konfliktusok kezelésére. Mind a környezeti zaj elleni védelemre irányuló célkitűzések (Tf fejezet), mind a gazdaság dinamizálására irányuló célkitűzéseknél is megjelent, hogy a repülőterekhez kapcsolódó fejlesztéseknél erős súllyal kell figyelembe a környezeti szempontokat is több települést, térséget érintő hatásuk miatt. (Gd fejezet) A Környezetbiztonság (NKP III. 9. TAP) témaköre csak nagyon áttételesen szerepel a TFKban, átgondolandó, hogy mely célkitűzésekhez kapcsolódva tudna hangsúlyosabban megjelenni a dokumentációban. A TFK készítői átgondolták a kérdéskört, a PM TFK dokumentációja kiegészült ilyen témájú célkitűzésekkel, elsősorban a hulladékgazdálkodás célkitűzései (Tf fejezet) Az alábbi témakörökben még további kiegészítéseket tettek PM TFK célkitűzéseiben annak készítői, a területi hatástanulmány és környezeti értékelés munkaközi változatát megismerve, miután áttekintették PM TFK célkitűzéseinek a releváns környezetvédelmi és fenntarthatósági dokumentumok célkitűzéseihez való illeszkedését: NKP III 2. TAP 3.2. Biológiai allergének célkitűzéshez igazodva újabb célkitűzések kerültek PM TFK-ba, NKP III 3. TAP 3.5. Klíma és egészség célkitűzéshez illeszkedve kiegészültek a célkitűzések a klímaváltozás egészségügyi hatásainak csökkentésére irányuló célkitűzésekkel, NKP III 3. TAP 3.6. Környezet-egészségügyi információs rendszer célkitűzéshez illeszkedve kiegészültek a Környezet-egészségügyi monitoring és jelentési rendszer kialakításához megyei információs rendszer kifejlesztése irányuló célkitűzésekkel, Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervében megfogalmazott FI:Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztés célkitűzéshez kapcsolódó célkitűzés került be a mezőgazdaság és vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések közé, Elmondható, hogy a környezeti vizsgálat lefolytatása és a környezeti értékelés és területi hatásvizsgálat elkészítése során konstruktív volt az együttműködés PM TFK készítői és a hatásvizsgálatokat készítők között. A TFK készítői nyitottak voltak a hatásvizsgálatokat lefolytatók észrevételei irányában. 2. A TERV ISMERTETÉSE ÉS CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE MÁS MEGEGYEZŐ SZINTŰ TERVEK, KONCEPCIÓK, PROGRAMOK CÉLJAIVAL 2.1. A TERÜLETRENDEZÉSI TERV FŐBB CÉLJAI, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (Tftv) január 1. napján hatályba lépett módosítása következtében a megye vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 27. (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei TÁJOLÓ-TERV KFT október

10 önkormányzatok) egyik legfontosabb feladatává. Ezzel a megye hosszú- és középtávú fejlesztését megalapozó és meghatározó dokumentumok kidolgozása is a megyei önkormányzat feladatává vált. A megújított területfejlesztési szabályozások szerint a megyéknek két tervi műfajban kell területfejlesztési tervezést végezni: koncepciót kell készíteni, majd ezt követően programozni. A koncepció készítésével a Tftv alapján Pest megye célja is: a) valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; c) térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A megyei területfejlesztési koncepció hivatott arra, hogy a megye egészének tervezési alapjait lerakja. Ezért a koncepció úgynevezett teljes tervezés, mely kiterjed: a megye társadalmi, gazdasági és környezetei területi alrendszereire egyaránt, beleértve a vidéki térségekkel kapcsolatos témaköröket; a megye fejlődése szempontjából fontos témákra, ágazatokra; a megyei szinten és a központi szinten kezelhető témákra és ágazatokra egyaránt; az önkormányzat és a közszféra tevékenységeivel befolyásolható témákra és ágazatokra, de emellett számba veszi a gazdasági szereplők, a vállalkozások, a civil szervezetek, egyházak és egyéb társadalmi szervezetek felelősségi körébe tartozó feladatokat. A helyzetértékelés célja az volt, hogy alapját és kiindulási pontját képezze a megyei területfejlesztési koncepció javaslattevő fázisának, majd pedig a megyei területfejlesztési stratégia és az operatív programok kidolgozásának. A minőségbiztosítási eljárás során megfogalmazott vélemények és javaslatok figyelembevételével a helyzetértékelés átdolgozásra, kiegészítésre került. Ez az anyag képezi az új megyei területfejlesztési koncepció alapját. A területfejlesztési koncepció a területfejlesztési koncepciók és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet szerinti tartalommal került kidolgozásra, figyelembe véve az országos tervezési folyamatokért felelős szervek iránymutatásait. A helyzetfeltárást követően a koncepció készítésekor az volt a cél, hogy a globális változások közepette, a klímaváltozás hatására természeti környezetben bekövetkező változások alatt, az átrendeződő világgazdasági-, ezzel együtt a hatalmi pozíciók mellett, a világhálónak, a mobil eszközöknek köszönhetően sokszorosára gyorsuló információ-áramlás és kommunikációnak megfelelve találja meg azt a jövőképet Pest megye, ami 20 évre előre megadja a fejlesztési irányokat és orientál a as Európai uniós tervezési időszakra. Ugyanakkor Pest megye fejlesztéspolitikai értékválasztásában kiemeli, hogy a megyei koncepcióban megfogalmazott célok kibontásakor mindvégig szem előtt tartották az EU 2020 stratégia tematikus célkitűzéseit, de azokat nem csupán az Európai Uniós forrásokra építve szeretnék megvalósítani. Az EU-s és a hazai költségvetési forrásokat kiegészítő forrásokként kell kezelni, és kiemelten építenek a programok megvalósítása során a gazdasági szereplőkkel való aktívabb együttműködésre, a privát szektor befektetéseinek vonzására. Fő célkitűzése a megyének, az Európai térben versenyképes, minőségi életfeltételeket biztosító Pest megye megvalósulása. TÁJOLÓ-TERV KFT október

11 Tudatos értékválasztással határozza meg a célkitűzéseket. A gazdasági környezet megújítása, mint általános cél, azt a következtetést fejezi ki, hogy Pest megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó, valamint stratégiai és horizontális célkitűzései eléréséhez jelentős hatékonyságnövelésre van szükség az endogén erőforrások, valamint a térszerkezeti adottságok kihasználásában, valamint a vállalkozások és intézmények együttműködésében, ami alapvető változást feltételez a gazdaság működésében. Pest megye csak akkor képes helytállni a nemzetközi versenyben, és csak akkor képes megteremteni a biztonságot, erősíteni a közösségeket és a jövőbe vetett bizalmat, ha megteremti ennek gazdasági alapjait; illetve, ha valamennyi célkitűzésében érvényre juttatja azt a törekvését, hogy a gazdasági, társadalmi és területi fejlődéshez alapvető gazdasági szerkezetváltásra van szükség a fenntartható minőségi környezet biztosításával párhuzamosan. Nem a közvetítő-városi gyűrűben kívánja pozicionálni magát, hanem axiálisan kívánja kialakítani azokat az összetett identitás-körzeteit melyek ún. gyors (infrastruktúrával jól ellátott) urbanizált és a velük kölcsönkapcsolatban álló lassú azaz agrár, vagy/és szabadidő-rekreációs zónákból szerveződnek. Nem egyetlen entitásként, hanem részentitások összességeként kínálja és identifikálja magát a Metropolisz Régiót. Az agglomeráció túlépítése megakadályozásával a természeti környezetének jelentős és értékes részének, a főváros környéki green-belt -etnek a megtartásával új agglomeráció kép létrehozásával, rendezett településeket szeretne, ahol a településközpontok agoraként, kellemes találkozóhelyként működnek. Kiemelten fontos a természeti és épített környezet kultúrtáj, épített örökség, régészetiés műemlékek védelme, megőrzése, fejlesztése, továbbörökítése. A megőrzött múlt nélkül nincs tartós jövő. A megye városai valódi térségi központként való működésének elérése mind a gazdaságuk, mind az általuk nyújtott lakossági és közszolgáltatások tekintetében. A területfelhasználás szigorú szabályokhoz kötött, a termőföld, a természeti értékek védelme érdekében a gazdaságfejlesztés, a lakóövezetek fejlesztése elsődlegesen csak terület rehabilitációkkal lehetséges, zöldmezős fejlesztésekre csak a megyei fejlesztési és rendezési tervekben kijelölt területeken van lehetőség. A belső növekedést Pest megye a kistérségeken és megyehatárokon átnyúló kapcsolatrendszer erősítésével is kívánja segíteni az elérhető erőforrások, különösen a szakképzett munkaerő mellett. A megye minden térségében, a társadalom minden rétegében, minden korosztályának hasonló színvonalon szeretné biztosítani az életfeltételeket, a családi értékek előtérbe helyezésével, a családtámogatási rendszer megvalósulásával, a gyermekvállalási kedv növekedését célozza meg a csökkenő válásszám mellett. Közlekedési feltételek javításával, bővítésével szeretné a jobb elérhetőséget biztosítani a megye haránt irányú kapcsolatrendszerének bővítésével is. A megújuló energiák részarányának növelésével a 20 %-ot kívánja elérni a megye, kiemelt hangsúlyt fektetve a napenergia, a termál energia hasznosítására a megye déli és keleti térségeiben. Az erdőkkel borított területeken a faelgázosító illetve a pellet tüzelésű rendszerek kialakítása kapna támogatást. A szennyvíztisztító, valamint a hulladék lerakó telepek biogáz hasznosító rendszereinek fejlesztésével szintén a megye energiaellátásának növelése a cél. A gázzal el nem látott településeken a hőszivattyús fűtésrendszerek elterjesztése javasolt. Vízgazdálkodási rendszerek komplex módon történő javításával és fejlesztésével a gazdaság élénkítése, valamint a klímaváltozásra való felkészülés is megoldandó. TÁJOLÓ-TERV KFT október

12 forrás: PM TFK Javaslattevő fázis TÁJOLÓ-TERV KFT október

13 i 2.2. A TERV ÖSSZEVETÉSE MÁS, MEGEGYEZŐ SZINTŰ RELEVÁNS TERVEKKEL, KONCEPCIÓKKAL Az alpontban vizsgálandó, hogy a terv tartalmaz-e olyan elemeket, melyek ellentétben állnak a helyi, vagy magasabb szinten meghatározott környezetpolitikai célkitűzésekkel. PM TFK Javaslattevő kötetében a Fejlesztési Koncepció célkitűzései az alábbi stratégiák, tervek célkitűzéseivel kerültek összevetésre: Új Széchenyi Terv ( ) Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia ( ) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) (2007) Növekedési Terv (2011) Nemzeti Fejlesztés 2020 (2012) Európa 2020 stratégia. Jelen együttes Területi (gazdasági, társadalmi) hatástanulmány és (Stratégiai) Környezeti értékelés során a PM TFK célkitűzéseinek az alábbi stratégiák, koncepciók tervek célkitűzéseihez való kapcsolódása, illeszkedése kerül elemzésre, elsősorban a vizsgált dokumentumok környezetpolitikai célkitűzései tekintetében: 1. A fejlesztési típusú dokumentumok közül: 1.1. a szomszédos megyék és a Budapest TFK-k, 1.2. Nemzeti Vidéktratégia (NVS) 1.3. Duna Régió Stratégia (DRS) (2011) 2. A környezetvédelmi, fenntarthatósági dokumentumok közül: 2.1. III. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2.2. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) (2007) 2.3. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) ( ) 2.4. Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve TÁJOLÓ-TERV KFT október

14 Kapcsolódás fejlesztési típusú dokumentumokhoz Szomszédos megyék és a Budapest Területfejlesztési koncepciói Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójával megegyező, releváns koncepciók a határoló megyék és Budapest területfejleszési koncepciói. Pest megye az ország hat megyéjével határos és körülöleli a fővárost, Budapestet. Budapest területfejlesztési koncepciójának készítésekor Pest megye és Budapest Önkormányzatát képviselő főépítészek részvételével többszöri egyeztetés zajlott a két koncepció készítői között. Pest megye és Budapest területfejlesztési koncepciójának kidolgozása a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával zajlott. A határos megyék esetében a területfejlesztési koncepciók egyeztetési folyamatának keretében fejtette ki Pest megye véleményét. Pest Megye TFK Európai térben versenyképes, minőségi életfeltételeket biztosító Pest megye 1 Társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között 2 Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve 3 Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet 4 A Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése illeszked és PM TFK-hoz Nógrád Megye TFK Heves Megye TFK Jász-Nagykun-Szolnok Megye TFK Bács-Kiskun Megye TFK illeszke dés PM TFK-hoz JŐVŐKÉP ++ Versenyképes, vonzó Nógrád ++ Heves Megye Magyarország harmonikusan fejlődő, élhető megyéje ++ 2 Aktív, kreatív, együttműködő társadalom ÁTFOGÓ CÉLOK ++ 2 Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom ++ 1 Fejlődő gazdaság ++ 1 Komplex, integrált és foglalkoztatás-intenzív gazdaság ++ 3 Marasztaló élettér ++ 3 Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet illeszke dés PM TFK-hoz ++ Változatos egyensúlyok eltérő utakon Budapest és az európai fejlődési folyosó erőterében, a Tisza-völgy súlypontjában, hét szomszéd megyéhez kapcsolódva Egészséges, képzett lakosság, együttműködő társadalom ++ 2 Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlesztési tengelyeire + 1 Változatos kulturtájak dinamikus egyensúlya illeszke dés PM TFK-hoz +++ A folyamatos megújulásra képes fenntartható gazdasági és társadalmi környezet megteremtésével Bács-Kiskun megye versenyképes és vonzó térség lesz A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpátmedencében és az európai térben inkluzív növekedés révén ++ 2 Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése + 3 Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése ++ 4 Egészséges és megújuló társadalom + 3 Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése ++: Szoros, erős kapcsolat a célok között +: Gyenge kapcsolat a stratégiai célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között TÁJOLÓ-TERV KFT október

15 Pest Megye TFK illeszke dés PM TFK-hoz Fejér Megye TFK Komárom-Esztergom Megye TFK Budapest TFK illeszke dés PM TFK-hoz JŐVŐKÉP illeszke dés PM TFK-hoz Európai térben versenyképes, minőségi életfeltételeket biztosító Pest megye ++ Fejér megye Pannónia szíve. Fejér megye tradicionális társadalmi, kulturális, gazdaságilogisztikai szerepköreinek fenntartható és innovatív fejlesztése egyenrangú nagytérségi együttműködéssel, kiváló termőhelyi adottságainak bázisán, a természeti örökségének jövőtudatos kezelésével. ++ Stabilan az élvonalban ++ Budapest élhető és vonzó, egyedi karakterű főváros, az ország és a várostérség innovatív gazdasági és kulturális központjaként az európai városhálózat megbecsült tagja. ÁTFOGÓ CÉLOK 1 Társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között 2 Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve 3 Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet ++ 1 A helyi közösségtudat, a kohézió, a népességmegtartó képesség erősítése, a vállalkozó innovatív társadalom megteremtése a hálózati együttműködések fejlesztésével, a vállalkozó innovatív társadalom ösztönzésével és az emberekbe történő befektetéssel ++ 3 A gazdasági vezető szerep megőrzése és további pozícióerősítés, kiegyenlített gazdasági fejlődés megvalósítása a versenyképes vállalatok támogatásával, a versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtésével valamint a periférikus és vidéki térségek felzárkóztatásával ++ 2 Az élhető környezet minőségének javítása, a meglévő erőforrások védelme a természeti és kulturális értékek megőrzésével, bemutatásával, a lakókörnyezet javításával továbbá a természeti erőforrások - hangsúlyosan a termőföld védelmével + 1 Város hálózati csomópont: XXI. Századi urbanizált táj. A gazdaság motorja az élhető, szolgáltató, klímatudatos városegyüttes + 1 Város hálózati csomópont: XXI. Századi urbanizált táj. A gazdaság motorja az élhető, szolgáltató, klímatudatos városegyüttes ++ 2 Fenntartható, érték- és tudásalapú gazdaság + 3 Egészséges, harmonikus, sokszínű városi környezet ++ 4 Javuló életminőség, harmonikus együttélés 4 A Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése + 2 Duna menti térség új minősége. Határon átnyúló erős kapcsolatokra épülő új környezet, új szerepek, új imázs 0 3 A megye vidéki tájak új egyensúlya. Több szinten kooperáló erős vidéki közösségek 0 1 Budapest az európai városhálózat erős tagja TÁJOLÓ-TERV KFT október

16 A vizsgált TFK-ok tekintetében megállapítható, hogy mindegyik területfejlesztési koncepció jövőképében a humán, a gazdasági és a természeti erőforrások fenntartható fejlesztése a cél, továbbá a helyi értékek védelme és, a települések sajátosságaira alapozott térségfejlesztés. A megyék és Budapest átfogó céljai már a jövőkép során is megfogalmazott három erőforrásnak humán, a gazdasági és a természeti megyei sajátosságoknak megfelelő fejlesztését kívánják eredményezni. Pest, Bács-Kiskun, Fejér és Komárom-Esztergom megye átfogó célkitűzései között megjelennek a periféikus és vidéki térségek felzárkóztatásával, ill. egyedi térséghez sajátos, adottságaikhoz igazodó fejlesztési célok is. Nemzeti Vidékstratégia A stratégia fő célkitűzése olyan átfogó vidékfejlesztési program megvalósítása, amely a természeti erőforrás gazdálkodás, a mezőgazdaság és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozások együttes fejlesztésén keresztül széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre. Egyúttal lehetőséget teremt természeti és táji értékeink megőrzésére, egy élhető környezet fenntartására, a kistelepüléseken élők életminőségének átfogó javítására, a vidéki élet becsületének és vonzerejének helyreállítására. Nemzeti Vidékstratégia ( ) célok A vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása A vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása illeszke dés PM TFK célok +++ Helyi gazdaság jövedelemtermelő képességének erősítése (Gd fejezet), befektetés-ösztönzés operatív céljai (Gd fejezet), foglalkoztatás bővítése operatív céljai (Gd fejezet) +++ Növekedés és foglalkoztatás a leszakadó térségekben (elmaradott térségek: Ipoly mente, Tápió mente, leszakadó térségek: Galga mente, Dél-Pest megye, ráckevei térség déli része) (Gd és fejezetek) + Duna, mint turisztikai potenciál erősítése, (Öfp fejezet) ++ Homokhátság komplex fejlesztése (Öfp fejezet) + Területi egyenlőtlenség csökkentése, szociális felzárkóztatás, alapellátás megerősítése, család és munka összeegyeztetésének segítése, társadalmi bizalom erősítése (Tm fejezet) + Térségi integritás erősítése, a vidékfejlesztés és a területfejlesztés prioritásainak összekapcsolása, a különböző szintű szerepkörök, szolgáltatások meghatározása. Közösségi, társadalmi innovációk támogatása, erősítése, a társadalmi jólétet és életminőséget meghatározó szolgáltatások fejlesztése (Tm2 10.2) ++ Igényekhez igazított területi megoszlásban az intézményrendszer fejlesztése: bölcsődei ellátás, óvodai nevelés, alapfokú oktatás TÁJOLÓ-TERV KFT október

17 Az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság megszüntetése Agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása Az ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok továbbá a természetes élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése Helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése A vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása A város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása Pest Megye Területfejlesztési koncepció biztosítása. családbarát megye! Mindenki számára meg kell teremteni a minőségi tudás elérését, a készség, képesség fejlesztésének a lehetőségeit (Tm4-10.4) +++ Helyben bővülő a foglalkoztatás és csökkenő munkanélküliség. Munkával elérhető jövedelem növekedés és a szociális biztonság javulása. Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fejlesztése. Munkaerő piaci monitoring biztosítsa a gazdasági szerkezet változásával együtt járó munkaerő keresletkínálat módosulásának megismerésére. Munkahelyvédelmi akciótervek kidolgozása. (Gd fejezet) + Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása (Öfp fejezet) ++ Homokhátság komplex fejlesztése (Öfp fejezet) +++ Magas hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú, egészséges élelmiszerek előállítása (Gd fejezet) +++ A mezőgazdasági és élelmiszeripari (Gd fejezet), továbbá az erdőgazdasági ágazati operatív célkitűzések (Gd fejezet) +++ Homokhátság komplex fejlesztése (Öfp fejezet) +++ a vízgazdálkodás, a közműfejlesztés (Tf fejezet), a talaj- és földvédelemmel összefüggő célok (Tf fejezet), a biológiailag aktív területek és védett területek hálózatosságának erősítése (Tf fejezet), a megye ökológiai térszerkezetének fejlesztése (Tf fejezet) +++ Az energiagazdálkodás fejlesztésének célkitűzései (Tf fejezet) +++ Térségi specializáció Pest megye hátrányos és leszakadó térségeiben (Gd fejezet) ++ Térségi specializáció Pest megye hátrányos és leszakadó térségeiben (Gd fejezet) ++ Budapest tervezett fejlesztendő kapui operatív céljai (Tf fejezet) +++ Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, várostérségi tervezés meghonosítása (Tf fejezet) +++: PM TFK hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között ++: PM TFK tartalmazza, csak áttételes a kapcsolat a célok között +: PM TFK említést tesz róla TÁJOLÓ-TERV KFT október

18 0: Nincs kapcsolat a célok között Pest Megye Területfejlesztési koncepció Az elemzésből megállapítható, hogy PM TFK céljainak megvalósulása segíti a Nemzeti Vidékstratégia céljainak megvalósulását, a célok között ellentmondás nincs. Duna Régió Stratégia (EDRS) (2011) Az Európai Bizottság 2009 októberében felkért 14 országot a stratégia készítésében való közreműködésre. az érintett tagállamok a Duna fenntartható fejlesztésére vonatkozóan ben közös együttműködési nyilatkozatot fogadtak el Ulmban. Elsősorban a Duna által érintett EU tagállamokra helyezve a hangsúlyt, azonban stratégiai partnerként bevonva a folyó mentén elhelyezkedő nem uniós országokat egyaránt. A Duna Régió Stratégia készítésének célja, hogy a 2014-ben induló új költségvetési periódusban a Duna makrorégió már közös európai fejlesztési és kutatási térségként kerüljön meghatározásra. Az EDRS 11 cselekvési területet ölel fel az alábbi témák alapján: A közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése; Környezet- és vízvédelem; Társadalmi és gazdasági helyzet javítását célzó fejlesztések; Az irányítási rendszer fejlesztése. A magyar Duna térségre vonatkozó átfogó cél: A Duna integráló szerepének erősítése fenntartható fejlesztéssel. A stratégia célrendszere három prioritás köré szerveződik: A Duna térség biztonságának erősítése országon belül és határokon átívelően; Fenntartható gazdaságfejlesztés; A Duna térségi identitás és együttműködés erősítése. A célrendszer négy horizontális intézkedést tartalmaz: A Duna-térség területi kohéziójának elősegítése; A klímaváltozás társadalmi-gazdasági és környezeti következményeinek mérséklése; Az EU egységes piacának elősegítése; Kutatás-fejlesztés és innováció elősegítése. PM TFK, mint érintett megye, kiemelt hangsúlyt helyez a Duna Régió Stratégia megvalósítására. A TFK 14 stratégiai célja közül az egyik célzottan Pest Megye Duna stratégia megvalósítására irányuló célokat fogalmaz meg Öf1 stratégiai cél. Az Öf1 operatív céljai közvetlenül illeszkednek az EDRS célrendszeréhez, a megfogalmazott horizontális szempontjaihoz, stratégiai prioritásaihoz. Az EDRS célkitűzései közül a klímaváltozás társadalmi-gazdasági és környezeti következményeinek mérséklése, Duna-térség területi kohéziójának elősegítése vannak szoros kapcsolatban Öf1 célkitűzéseivel. Bár a DRS területi dimenziója (a stratégia a Duna vízgyűjtő egészére vonatkozik) messze túlmutat Pest megye határain, e horizontális szempont fokozott figyelembe vételére a megye környezeti érzékenysége miatt is szükség van, hiszen a klímaváltozás környezeti hatásai napjainkban is megfigyelhetőek, elsősorban a vízháztartás tekintetében (talajvízszint-csökkenés, elsivatagosodás). A prioritások és célok közül közvetlenül elsősorban a természeti környezet értékeinek védelme, az élelmiszerellátás biztonsága és a térségi közlekedés javítása, amelyek környezetre gyakorolt pozitív vagy negatív hatásaik révén a leghangsúlyosabban befolyásolják a megye környezeti állapotát. TÁJOLÓ-TERV KFT október

19 Kapcsolódás környezetvédelmi és fenntarthatósági dokumentumokhoz III. Nemzeti Környezetvédelmi Program Az országgyűlés decemberében elfogadta a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programot [96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról]. Magyarország környezeti fenntarthatóság elvéhez kapcsolódó időszakra vonatkozó célkitűzéseit a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program tartalmazza. A NKP III. fő célkitűzése a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához való hozzájárulás biztosítása. Ennek elérése érdekben az alábbi átfogó célkitűzéseket tartalmazza a NKP III.: 1. A települési élet- és környezetminőség javítása 2. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése 3. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése 4. A környezet-biztonság javítása Az NKP III. átfogó céljainak megvalósítását 9 tematikus akcióprogram (TAP) szolgálja. A NKP III és Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójában megfogalmazott operatív célok az alábbi módon kapcsolódhatnak: NKP III. célok illeszke PM TFK célok dés 1.TAP: A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése 1.1. Környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás 1.2. Környezettudatos termelés és fenntartható fogyasztás ++ Környezeti nevelés a környezettudatosság érdekében. (Tf fejezet) Olyan intézményrendszer kialakítása, mely képes elősegíteni a tudás generálását és megosztását, adaptálását.(tm fejezet), mely biztosítja az élethosszig tartó tanulást (Tm fejezet). Tudatos fogyasztói magatartások kialakítása a fogyasztók informálásával, oktatásával attitűdváltásával (Gd fejezet). Lakossági-, közületi- és gazdasági energiafelhasználás szemlélet változtatása (Tf fejezet). Lakossági szemléletformálás, amely kiterjed a tudatos vásárlásra és fogyasztásra. Környezeti nevelés, lakossági szemléletformálás a környezettudatos fogyasztói viselkedés érdekében. (Tf fejezet). ++ A helyi gazdaság megújítása a természeti erőforrások és értékek, a decentralizált energiatermelés és a tudás szerepének újraértékelésével. (Gd fejezet) A zöldtechnológiákat fejlesztő vállalatok letelepítése (Gd fejezet) zöld energia előállítása (Tf fejezet). Az egészségipar, s annak rendszerré fejlesztése fejlesztésének fokozása TÁJOLÓ-TERV KFT október

20 1.3. Környezeti információhoz való hozzáférés 1.4. A turizmus környezeti hatásainak felmérése, tudatosítása 2.1. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése (energiagazdálkodás, közlekedés, mezőgazdasági és erdőgazdasági kibocsájtás csökkentése) 2.2. Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira egészségügyi ellátás, prevenció, wellness, balneológia, rekreáció ökoturizmus- (Gd fejezet) A termelés és az építkezések globális környezetre gyakorolt hatásának csökkentése. Környezetbarát technológiák fejlesztésének ösztönzése. (Gd fejezet) A térség ökológiai rendszerhez igazodó gazdasági és turisztikai struktúrák kialakítása, környezeti adottságoknak megfelelő tájgazdálkodás kialakítása, egészséges élelmiszerek előállítására képes élelmiszer-feldolgozó ipar, geotermikus energia hasznosítása a kertészetben, ökogazdálkodás módszereinek elterjesztése. (Gd fejezet) ++ A térségi integritás erősítése az intézményi kapcsolatok fejlesztésével regionális tudásközpont létrehozása (Tm fejezet)- Megyei Megújuló Energia Stratégia kidolgozása (Tf fejezet) Társadalmi tájékoztatás a tudatos vízgazdálkodási szemléletről. (Tf fejezet) Térségi immissziós monitoring-hálózat kiépítése (Tf fejezet) Hulladékgazdálkodási adatbázis létrehozása (Tf ). Árvízvédelmi előrejelző, monitoring rendszerek továbbfejlesztése (Öfp fejezet) + A nemzeti kulturális és épített örökség megőrzése és ökoturizmus bővítése (Gd fejezet) 2. Éghajlatváltozás ++ A Fejl. Koncepció kiemelt célja a klímaváltozás hatásaira való felkészülés. Az energiagazdálkodás (Tf fejezet), az erdőgazdaság (Gd fejezet) célkitűzései és közvetve a mezőgazdaság célkitűzései is (Gd ) az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkenését irányozzák elő. A Homokhátság komplex fejlesztésénél szintén szerepelnek a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására vonatkozó célok (Öf fejezet) +++ Az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülést szolgálja a zöldfelületekkel tagolt településszerkezet kialakítása, a városi zöldterületek minőségi bővítése, hálózatba szervezése (Tf fejezet), a főváros környéki green-belt megőrzése (Tf fejezet), a biológiailag aktív felületek megőrzése (Tf fejezet), a Duna vízgyűjtőjén és a Homkhátságban a klímaváltozásra való felkészülés (Öf TÁJOLÓ-TERV KFT október

21 fejezet, Öf fejezet), az erdőknek klímaváltozás hatásainak csökkentésében betöltött szerepük segítését (Gd fejezet) előírányozott célok, 2.3. Ózonkárosító anyagok kibocsátásának ++ CO 2 -kibocsátás csökkentése,(gd csökkentése fejezet) 3. Környezet és egészség 3.1. Beltéri levegőminőség 0 Nem fejlesztési típusú program 3.2. Biológiai allergének +++ Parlagterületek visszaszorítása, újra művelés alá vonására (Tf fejezet) irányuló célkitűzés Invazív allargén növények elterjedésének megakadályozása (Tm fejezet) vektorok által közvetített megbetegedések, fertőzések megakadályozása (Tm fejezet) 3.3. A vízminőség és egészség +++ Kitermelt vizek vízkezelésének és vízminőségi elvárások biztosíthatósága (Tf fejezet) 3.4. Élelmiszerbiztonság +++ Magas hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú, egészséges élelmiszerek előállítása (Gd fejezet) 3.5. Klíma és egészség +++ A társadalmi megújulás átfogó célon belül, a klímaváltozás miatt kialakuló és erősödő egészségügyi hatások kivédésére irányuló célkitűzések (Tm fejezet) 3.6. Környezet-egészségügyi információs rendszer 4.1.Településfejlesztés, -rendezés és környezetvédelem Környezeti szempontok érvényesítése a településfejlesztésben és a településrendezésben +++ A Tf 4 stratégiai célkitűzés megvalósítását szolgáló feladatok között szerepel a környezet-egészségügyi monitoring és jelentési rendszer kialakításához megyei információs rendszer kifejlesztése 4.TAP: Települési környezetminőség +++ A Tf-3 stratégiai cél teljes egészben e terület fejlesztési irányait tartalmazza. +++ A hosszú távon kívánatos térsruktúra kialakításának opereratív céljai (Tf fejezet), a területfelhasználás tervezése követelményeinek operatív céljai (Tf fejezet) Települési zöldfelület +++ zöldfelületekkel tagolt településszerkezet kialakítására, a városi zöldterületek minőségi bővítése, hálózatba szervezése (Tf fejezet), a főváros környéki greenbelt megőrzésére (Tf fejezet), új zöldfelületek kialakítása, meglévők növelése, meglévő zöldfelületek intenzitásának fejlesztése (Tf fejezet) célkitűzések Épített környezet +++ a területileg integrált, komplex örökségvédelmi, értékvédelmi beavatkozások ösztönzése, fenntartható hasznosítása célkitűzés (Tf fejezet) 4.2. A települések levegőminőségének javítása +++ A Tf fejezet környezeti levegő jó minőségének megőrzésére irányuló operatív TÁJOLÓ-TERV KFT október

22 célok 4.3. A zajterhelés csökkentése +++ A nagyforgalmú országos utak tervezett nyomvonalain a várható zaj- és rezgés terhelésének mérséklése, legalább szinten tartására irányuló célkitűzés (Tf fejezet) +++ az országos és térségi repülőterek zajhatása elleni védekezés, zajcsökkentő eljárások további bevezetésének támogatása (Tf fejezet és G fejezet) 4.4. Közlekedés és környezet ++ Tf1 és Tf2 stratégiai célok megvalósítása egyes környezeti zajjal terhelt belterületi, zajtól védendő területek terhelésének csökkenését is eredményezi +++ A Tf4 stratégiai cél vízminőségvédelemre és a szennyvízelvezetés és -kezelés fejlesztésére irányuló célkitűzései 5.TAP: A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem 4.5. A települési közszolgáltatások és környezetvédelem 5.1. A természeti és táji értékek védelme +++ Az ökológiai térszerkezet fejlesztésének célkitűzései (Tf fejezet), a Duna természetes élővilágának védelmének és a Duna- menti területek természetvédelmének célkitűzései (Öf fejezet) 5.2. Természetvédelmi őrzés, kezelés, fenntartás 5.3. Károsodott területek helyreállítása, káros hatások csökkentése 5.4. A természetvédelem feltételrendszerének javítása, ezen belül: Bemutatás, szemléletformálás, ökoturizmus + Az erdőgazdálkodás során célként kitűzött, az inváziós fajok elterjedésének megakadályozása, a természetvédelem érdekeit is szolgálja (Gd fejezet) +++ Patakok, kis vízfolyások rendezetté tétele (Tf fejezet) Tájsebek rehabilitása, rekultiválása (Gd fejezet, 9.7. fejezet) A bezárt vagy bezárandó hulladéklerakók rekultivációjának mielőbbi elvégzése. Az illegális hulladéklerakás megakadályozása, meglévő lerakók felszámolása (Tf fejezet)) +++ Kavicsbányaszat okozta tájsebek, okozta környezeti konfliktusok kezelésére irányuló célkitűzések (Tf fejezet) ++ Az ökoturizmus fejlesztésére irányuló célkitűzések a turizmus fejlesztésén belül (Gd fejezet), a megye egyes hátrányos és leszakadó térségeiben (Gd fejezet) és a 6.TAP: Fenntartható terület- és földhasználat 6.1. Területrendezés és környezetvédelem +++ A Tf3, a Tf4, az Öf1 és Öf2 stratégiai célok célkitűzései (12.3., 12.4., és fejezetek) 6.2. Ásványkincsekkel való fenntartható gazdálkodás 6.3. Talajok védelme és fenntartható használata a megye építőanyag-iparának fejlesztése, különös tekintettel a rendelkezésre álló nyersanyagforrásokra való fokozottabb építésre (Gd fejezet), +++ A Tf4 statégiai cél talaj és földvédelemmel összefüggő célkitűzései (Tf TÁJOLÓ-TERV KFT október

23 6.4. Környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat 6.5. Az erdőgazdálkodás környezeti aspektusai 7.1. Vizeink jó állapotának elérése: vízgyűjtő gazdálkodási tervezés és monitoring 7.2. Stratégiai vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmét szolgáló, kapcsolódó programok 7.3. Területi vízgazdálkodás, vízkármegelőzés és elhárítás 7.4. Kiemelt fontosságú és országos jelentőségű érzékeny víztestek állapotának javítása Pest Megye Területfejlesztési koncepció fejezet), +++ a mezőgazdálkodás során az egyes tájegységek termőhelyi adottságaira építő fejlesztés (Gd fejezet), a mezőgazdasági területek agroökopotenciáljának megőrzése és növelése érdekében a területre legalkalmasabb művelési ág megválasztása (TF fejezet) +++ A fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítása a tájgazdálkodás sokoldalú lehetőségének kihasználására irányuló célkitűzés (Gd fejezet) 7.TAP: Vizeink védelme és fenntartható használata ++ Nem megyei területfejlesztési koncepció témaköre, de a TFK említést tesz róla. A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések szolgálják vizeink jó állapotának elérésére vonatkozó cél megvalósítását is (Tf fejezet) +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezetben tartalmazza a TFK, ezek között a vízbázisok védelmére irányuló célkitűzéseket (Tf fejezet) +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezetben tartalmazza a TFK, ezek között az árvizek és belvizek elleni védelemre irányuló célkitűzéseket (Tf fejezet) +++ A NKP III Ráckevei-(Soroksári)-Duna-ágat a kiemelt fontosságú és országos jelentőségű érzékeny víztestek között nevesíti. PM TFK opreratív céljai között szerepel a RSD környezeti megújítási programjának folytatása, a szennyezett iszap eltávolítása, a vízminőség javítását szolgáló komplex programok megvalósítása, a vízpart revitalizációja (Gd fejezet). 8.TAP: Hulladékgazdálkodás 8.1. Megelőzés +++ azoknak a fejlesztéseknek, intézkedéseknek a preferálása, amelyek elősegítik a keletkező hulladékok mennyiségének csökkenését (Tf fejezet) 8.2. Hasznosítás +++ A hulladékgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezetben tartalmazza PM TFK, ezek között a hulladékok hasznosítására irányuló célkitűzéseket (Tf fejezet) 8.3. Ártalmatlanítás +++ A hulladékgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezetben tartalmazza PM TFK, ezek között a hulladékok ártalmatlanítására irányuló irányuló célkitűzéseket (Tf fejezet) 8.4. Hulladékgazdálkodási tervezés ++ Alapvetően nem megyei területfejlesztési TÁJOLÓ-TERV KFT október

24 9.1. Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás Pest Megye Területfejlesztési koncepció koncepció témaköre, de a TFK hulladékgazdálkodásra vonatkozó célkitűzései szolgálják a cél elérését.(tf fejezet) 9.TAP: Környezetbiztonság ++ Helyzetértékelés, továbbá a TFK talaj- és földvédelemi és hulladékgazdálkodási célkitűzései foglalkoznak a témakörrel, a TFK célkitűzéseket is megfogalmaz ezzel kapcsolatban. (Tf és fejezetek) 9.2. Környezeti kármentesítés ++ Helyzetértékelés, továbbá a TFK talaj- és földvédelemi és hulladékgazdálkodási célkitűzései foglalkoznak a témakörrel, a TFK célkitűzéseket is megfogalmaz ezzel kapcsolatban. (Tf és fejezetek) 9.3. Kémiai és sugárbiztonság +++ A megyei témakörben érintett létesítményei hulladékkezeléssel foglalkozó létesítmények, így a hulladékgazdálkodási célkitűzések között található témakörhöz kapcsolódó célkitűzések (Tf fejezet) +++: PM TFK hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között ++: PM TFK tartalmazza, csak áttételes a kapcsolat a célok között +: PM TFK említést tesz róla 0: Nincs kapcsolat a célok között Megállapítható, hogy Pest Megye területfejlesztési Koncepciójának és a NKP III célkitűzései összhangban állnak, a megfogalmazott célok egymást erősítve segítik a hatékony megvalósulásukat. Nemzeti Fenntartható Fejlődési keretstratégia (NFFS) (2007) Az NFFS valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre egy pozitív, fenntartható, társadalmasítható jövőképnek megfelelő eszközrendszert és reformkeretet vázol fel. NFFS célok A természeti értékek védelme, (a természetes ökoszisztémák működőképességének megőrzése) Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés a klímaváltozásra, (az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentése, zöldfelületi rendszerek kialakítása, vízvisszatartás, a vízmegtartó képesség növelése,) illeszke dés PM TFK célok +++ a biológiailag aktív területek és védett területek hálózatosságának erősítése (Tf fejezet), az ökológiai térszerkezet fejlesztésének célkitűzései (Tf fejezet), +++ a Duna természetes élővilágának védelmének és a Duna- menti területek természetvédelmének célkitűzései (Öf fejezet) ++ Homokhátság komplex fejlesztése (Öfp fejezet) +++ a zöldfelületekkel tagolt településszerkezet kialakítására, a városi zöldterületek minőségi bővítése, hálózatba szervezése (Tf fejezet), a főváros környéki greenbelt megőrzésére (Tf fejezet), a biológiailag aktív felületek megőrzését (Tf fejezet), TÁJOLÓ-TERV KFT október

25 A fenntartható vízgazdálkodás kialakítása (VKI szerint felszíni és felszín alatti vizek jó állapotba hozása, vizes és vízi élőhelyek védelme, rehabilitációja, árvízi biztonság növelése, a táji adottságoknak megfelelő gazdálkodási formák kialakítása) Pest Megye Területfejlesztési koncepció +++ a Duna vízgyűjtőjén és a Homokhátságban a klímaváltozásra való felkészülésre irányuló célok (Öf fejezet, Öf fejezet), +++ az erdőknek klímaváltozás hatásainak csökkentésében betöltött szerepük segítését (Gd fejezet) előírányzott célok, +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések (Tf fejezet) +++ Duna vízgazdálkodási lehetőségeinek kihasználása, továbbá természetes élővilágának védelme (Öf fejezet) +++ A Homokhátság vízgazdálkodási problémáinak átfogó rendezése, vízutánpótlás, vízvisszatartás (Öf fejezet) +++: PM TFK hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között ++: PM TFK tartalmazza, csak áttételes a kapcsolat a célok között +: PM TFK említést tesz róla 0: Nincs kapcsolat a célok között!: hiányzó kapcsolat Az elemzésből megállapítható, hogy PM TFK céljainak megvalósulása segíti a Nemzeti Fenntartható Fejlődési keretstratégia céljainak megvalósulását, a célok között ellentmondás nincs. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) ( ) A NÉS a időszakra határozza meg Magyarország középtávú klímapolitikáját. Három fő cselekvési irányt határoz meg: Az energiafelhasználás, ill. az éghajlatváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentése, növekedésük megelőzése, Az éghajlatváltozás hatásai elleni védekezés, a következményekhez való alkalmazkodás, Az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítása, a klímatudatosság erősítése. A PM TFK Helyzetfeltárásában jelentős hangsúlyt kap a klímaváltozással kapcsolatos problémák feltárása és az azokra adandó válaszok keresése. NÉS célok Az energiafelhasználás, ill. az éghajlatváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentése, növekedésük megelőzése Az éghajlatváltozás hatásai elleni védekezés, a következményekhez való alkalmazkodás illeszke dés PM TFK célok +++ a biológiailag aktív területek és védett területek hálózatosságának erősítése (Tf fejezet), az ökológiai térszerkezet fejlesztésének célkitűzései (Tf fejezet), +++ a Duna természetes élővilága védelmének és a Duna- menti területek természetvédelmének célkitűzései (Öf fejezet) ++ Homokhátság komplex fejlesztése (Öfp fejezet) +++ a zöldfelületekkel tagolt településszerkezet kialakítására, a városi zöldterületek minőségi bővítése, hálózatba szervezése (Tf3 TÁJOLÓ-TERV KFT október

26 A fenntartható vízgazdálkodás kialakítása (VKI szerint felszíni és felszín alatti vizek jó állapotba hozása, vizes és vízi élőhelyek védelme, rehabilitációja, árvízi biztonság növelése, a táji adottságoknak megfelelő gazdálkodási formák kialakítása) Pest Megye Területfejlesztési koncepció fejezet), a főváros környéki greenbelt megőrzésére (Tf fejezet), a biológiailag aktív felületek megőrzésére (Tf fejezet) irányuló célkitűzések erősítik a NÉS cél megvalósulását, +++ az erdőknek a klímaváltozás hatásai csökkentésében betöltött szerepük segítését (Gd fejezet) előirányzott célok, +++ a Duna vízgyűjtőjén a klímaváltozásra való felkészülésre irányuló célok (Öf fejezet,), +++ Homokhátságban a klímaváltozásra való felkészülésre irányuló célok, a térség vízgazdálkodási problémáinak átfogó rendezése, a klímaváltozás hatására a térségben az átlagosnál nagyobb mértékű felmelegedés ellensúlyozására irányú operatív célok (Öf fejezet), +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések (Tf fejezet) +++ Duna vízgazdálkodási lehetőségeinek kihasználása, a Dunai vízgyűjtőgazdálkodás a jó ökológiai állapot elérésére, továbbá természetes élővilágának védelme (Öf fejezet) +++ A Homokhátság vízgazdálkodási problémáinak átfogó rendezése, vízutánpótlás, vízvisszatartás (Öf fejezet) +++: PM TFK hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között ++: PM TFK tartalmazza, csak áttételes vagy gyenge a kapcsolat a célok között +: PM TFK említést tesz róla 0: Nincs kapcsolat a célok között!: hiányzó kapcsolat Az elemzésből megállapítható, hogy PM TFK céljainak megvalósulása segíti a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia céljainak megvalósulását, a célok között ellentmondás nincs. Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve A víz más termékektől eltérően nem kereskedelmi termék, hanem örökség, melyet ennek megfelelően óvni, védeni és kezelni kell. Az Európai Unió2000/60/EK számmal elfogadott Víz Keretirányelvben (VKI) határozta meg árvízvédelmi politika kereteit, amely a magyar jogrendbe során került átültetésre. A VKI célkitűzése, hogy a vizek jó állapotát helyreállítsa, megőrizze. Ez a felszíni vizek esetében a kémiai állapoton túlmenően az ökológiai állapotot is jelenti, míg felszín alatti vizeknél a kémiai állapot mellett a mennyiségi állapotot veszi figyelembe. Indokolt esetben a jó állapotnál enyhébb célkitűzés is lehetséges, ekkor a jó potenciál elérése a cél. Pest megye területét két az ország mindkét fő részvízgyűjtője (Duna, Tisza) érinti. Az ország 42 vízgyűjtőgazdálkodási alegységéből 6 alegység területe érinti a megyét: területe érinti: 1-7 Gerecse 1-8 Ipoly 1-9 Közép-Duna vízgyűjtő TÁJOLÓ-TERV KFT október

27 1-10 Duna-völgyi főcsatorna 2-10 Zagyva 2-12 Nagykőrösi-homokhát Pest Megye Területfejlesztési koncepció A 1127/2010. (V. 21.) számú kormányhatározattal került kihirdetésre Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve. VKI célkitűzései, intézkedései SZ1-4: A szennyvizek környezeti célkitűzéseket biztosító kezelése CS1-2: Csatornázás vagy szakszerű egyedi szennyvíztisztítás és elhelyezés megoldása CS3: A meglévő csatornahálózatok kihasználásának növelése CS4: A megfelelő szennyvízelvezetési rendszerek hosszútávú, biztonságos fenntartása CS5: A keletkező szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezésének, hasznosításának biztosítása TE1: A kommunális hulladékok megfelelő kezelése a felszín alatti vizek védelme érdekében TE2: Ökológiai és vízminőségvédelmi szempontú belterületi csapadékvízgazdálkodás kialakítása TE3 Belterületről származó szennyezések csökkentése, hatásainak mérséklése PT1, 3: Ipari forrásból származó közvetlenszennyezések csökkentése a környezeti célkitűzések eléréséhez PT2: A használt termálvizek felszíni vizekbe való bevezetésének korlátozása, jó gyakorlatának elterjesztése TA1-3: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését szolgáló művelési mód és ág váltás ösztönzése TA5: Belvízrendszerek átalakítása tápanyagés vízvisszatartás céljából illeszke dés PM TFK célok +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezet tartalmazza a TFK-ban (Tf fejezet) +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezet tartalmazza a TFK-ban (Tf fejezet) +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezet tartalmazza a TFK- (Tf fejezet) +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezet tartalmazza a TFK-ban (Tf fejezet) ++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezet tartalmazza a TFK-ban (Tf fejezet) +++ A hulladékgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezetben tartalmazza a TFK-ban (Tf fejezet) ++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezet tartalmazza a TFK-ban, amely a csapadékvízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célokat is tartalmaz (Tf fejezet) ++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezet tartalmazza a TFK-ban, amely e témakört is érinti (Tf fejezet) + Elérhető legjobb technika bevezetése (Tf fejezet). Közvetve az iparfejlesztésére szolgáló célkitűzések az ipari forrásból származó közvetlenszennyezések csökkentését is eredményezi (Gd fejezet, Tf fejezet), + Közvetve tartalmazzák a vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések (Tf fejezet) + Közvetve tartalmazzák a mezőgazdaság fejlesztésére (Gd fejezet)) és termőtalaj védelmére (Tf fejezet ) irányuló célkitűzések. +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések (Tf fejezet), továbbá a Homokhátság vízgazdálkodási problémáinak átfogó rendezésére irányuló TÁJOLÓ-TERV KFT október

28 célkitűzések (Öf fejezet) TA6: Az aszályok hatásának mérséklése +++ A Homokhátság komplex fejlesztése (Öf fejezet) TA7: Állattartó telepekről származó terhelések mérséklése FI:Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése KA1: Balesetszerű szennyezési események (beleértve az árvizeket is) megelőzése KA2-3: Veszélyes anyagok által okozott szennyeződések kiküszöbölése KA4: Szakszerű kútkiképzés és jó állapotú kutak általánossá tétele KA5: Közlekedésből származó szennyezések mérséklése KA6: Növényvédőszerek fenntartható használata HM1-3, 5-7, 9-10sz: Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotának javítása HA1-3sz: Ártér rehabilitáció, partmenti vízvédelmi zóna kialakítása DU1-4sz: A vízfolyások medrét érintő létesítmények üzemeltetése a hosszirányú átjárhatóság biztosításával, valamint az alvíziszempontok figyelembevételével KKsz: Vízi utak ökológiai szempontú kialakítása és működtetése FE1-3: Vízkivétek és tározás a vízkészeletek megőrzésének figyelembevételével FE4: Termálvizek és egyéb geotermikus céllal hasznosított vizek fenntartható használata, energetikai célra kivett felszín alatti vizek visszatáplálása 0/+ Nem jelenik meg a terfejl. Koncepció célkitűzései között (az egyes állattartó telepek témaköre nem a területfejlesztés léptéke). A szagemisszió és poremisszó csökkentésére irányuló célkitűzés szerepel a Tf4 célok között ( fejezet) +++ A mezőgazdaság és vízgazdálkodás fejlesztésének célkitűzései között szerepel e cél megvalósítását erősítő célkitűzés. +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzéseket külön fejezet tartalmazza a TFK-ban, amely e témakört is érinti (Tf fejezet), továbbá a Duna Stratégia megvalósításán belül az árvízvédelemre, katasztrófavédelemre irányuló célkitűzések (Öf fejezet ) 0/+ Nem atfk támaköre, de közvetve szerepel: elérhető legjobb technika bevezetése. (Tf fejezet) 0 Nem jelenik meg a terfejl. Koncepció célkitűzései között (nem a területfejlesztés léptéke) 0/+ Közvetve tartalmazzák a fenntartható fejlődés biztosítására vonatkozó célok. (Tf fejezet) 0/+ Közvetve tartalmazzák a mezőgazdaság fejlesztésére (Gd fejezet)) és termőtalaj védelmére (Tf fejezet ) irányuló célkitűzések. ++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések e témakört is érinti (Tf fejezet), továbbá a Duna Stratégia megyei megvalósítására irányuló célkitűzések (Öf fejezet ) ++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések e témakört is érinti (Tf fejezet), továbbá a Duna Stratégia megyei megvalósítására irányuló célkitűzések (Öf fejezet ) + a Duna Stratégia megyei megvalósítására irányuló célkitűzések (Öf fejezet ) +++ a Duna Stratégia megyei megvalósítására irányuló célkitűzések (Öf fejezet ) +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések e témakört is érinti (Tf fejezet) +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések (Tf fejezet), tovbbá az energiagazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések (Tf fejezet) TÁJOLÓ-TERV KFT október

29 FE5: A felszín alatti víztestek mesterséges utánpótlásának vagy dúsításnak szabályozása IV1: Ivóvízminőség-javítása az előírásoknak megfelelő állapotra IV2-3: Ivóvízbázis védelmének megteremtése, az ellátásbiztonság növelése VT1-3, VT9sz: Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések VT4-6sz: Állóvizek, holtmedrek, mélyárterek vízszintszabályozására, vízpótlására vonatkozó intézkedések VT7: A halas vizekre vonatkozó speciális intézkedések VT8: Fürdőhelyekkel kapcsolatos speciális intézkedések Pest Megye Területfejlesztési koncepció 0 Nem jelenik meg a PM TFK célkitűzései között, nem a TFK témaköre +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések e témakört is érinti (Tf fejezet) +++ A vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló célkitűzések e témakört is érinti (Tf fejezet) +++ Az ökológiai térszerkezet fejlesztésere irányuló célkitűzések (Tf fejezet), továbbá a Duna Stratégia megyei megvalósítására irányuló célkitűzések (Öf fejezet ) ++ A vízgazdálkodás, és közvetve a Homokhátság fejlesztésére irányuló célkitűzések e témakört is érinti (Tf fejezet, Öf fejezet) 0 Nem jelenik meg a PM TFK célkitűzései között, nem a területfejlesztési koncepció tárgyköre 0 Nem jelenik meg a PM TFKcélkitűzései között, nem a területfejlesztési koncepció tárgyköre +++: PM TFK hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között ++: PM TFK tartalmazza, csak áttételes vagy gyenge a kapcsolat a célok között +: PM TFK említést tesz róla 0: Nincs kapcsolat a célok között Az elemzésből megállapítható, hogy PM TFK céljainak megvalósulása segíti a rész-vízgyűjtő gazdálkodási tervek céljainak megvalósulását, a célok között ellentmondás nincs. TÁJOLÓ-TERV KFT október

30 Tm: társadalmi megújúlás Pest Megye Területfejlesztési koncepció 2.3. A TERV RÉSZCÉLJAINAK KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI SZEMPONTÚ KONZISZTENCIA VIZSGÁLATA, AZ ESETLEGES ELLENTMONDÁSOK FELTÁRÁSA A következő táblázat a célrendszer konzisztencia vizsgálatának mátrixát mutatja: Stratégiai célok Tm1: A szociális biztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, családbarát megye, a társadalmi bizalom erősítése Tm1: A szociális biztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, családbarát megye, a társadalmi bizalom erősítése Tm: társadalmi megújulás Gd: gazdaság dinamizálása Tf: térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása Öf Tm2: Az együttműködé sek intézményesít ése a térségi szereplőkkel, a megye belső intézményfejle sztése, menedzsment szervezetének felállítása T++ Tm3: Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra /+ T+ Tm4: Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrend szerének infrastrukturáli s és tartalmi megújítása, a kultúra, kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi és helyi identitás erősítése /+ T+ Gd1: A gazdaság teljesítményén ek, hatékonyságá nak és stabilitásának erősítése; több lábon álló gazdaság; a technológia és tudás intenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő hagyományos ágazatok kiegyensúlyoz ott fejlesztése /+ Gd2: Gazdasági húzótérségein k innovációs teljesítményén ek, versenyképes ségének, exportjának növelése Gd3: Makroregionáli s logisztikai funkciók és a rászervezhető értékteremtő képesség erősítése kiemelten az M0 mentén a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében Gd4: A fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdaságitársadalmi felzárkóztatás a T++ Tf1: Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrend szerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében G0 Tf2: A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrend szerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpont ok és vonzáskörzetü k közlekedését és az elővárosi közlekedést /+ Tf3: Tervezett, koordinált térségfejleszté s, policentrikus települési struktúra, takarékos területhasznál at, épített és környezeti értékek megóvása és fejlesztése /+ Tf4: Energiagazdál kodás, vízgazdálkodá s, közműfejleszté s és környezetvéde lem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában G0 Öf1: Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása G0 Öf2: Homokhátság komplex fejlesztése T+ Tm2: Az együttműködé sek intézményesít ése a térségi szereplőkkel, a megye belső intézményfejle sztése, menedzsment szervezetének felállítása T++ G0 T++ T++ /+ T+ + T+ + G0 T++ + G0 /+ T+ K+ + /+ T+ /+ /+ T+ TÁJOLÓ-TERV KFT októer

31 Gd: gazdaság dinamizálása Pest Megye Területfejlesztési koncepció Tm3: Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra Tm4: Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrend szerének infrastrukturáli s és tartalmi megújítása, a kultúra, kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi és helyi identitás erősítése Gd1: A gazdaság teljesítményén ek, hatékonyságá nak és stabilitásának erősítése; több lábon álló gazdaság; a technológia és tudás intenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő hagyományos ágazatok kiegyensúlyoz ott fejlesztése Gd2: Gazdasági húzótérségein k innovációs teljesítményén ek, versenyképes ségének, exportjának növelése T+ T+ T++ G0 T++ T+ G0 T+ T+ T+ G0 0G T+ /+ T+ T++ T+ T+ + T G0 T+ + + T+ T++ + T++ + G0 G0 K+ T+ T+ G0 /+ T+ G0 T+ /+ T+ G0 K+ T+ /+ T+ G0 /+ G0 K+ T+ /+ /+ G0/+ /+ G0/+ /+ T++ G0 /+ T+ /+ G0/+ G0/+ /+ T++ G0 /+ /+ G0/+ G0/+ TÁJOLÓ-TERV KFT októer

32 Tf: térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása Pest Megye Területfejlesztési koncepció Gd3: Makroregionáli s logisztikai funkciók és a rászervezhető értékteremtő képesség erősítése kiemelten az M0 mentén a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében Gd4: A fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdaságitársadalmi felzárkóztatás a Tf1: Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrend szerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében Tf2: A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrend szerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpont ok és vonzáskörzetü k közlekedését és az elővárosi közlekedést T++ G0 /+ G0/+ T++ G0/+ G0 /+ T+ G0 T+ G0/+ G0 T+ G0 G0 T+ G0 G0/+ /+ T+ G0 T+ T++ G0 + T+ G0/+ G0 /+ T+ + /+ G0 + + / T+ + + T+ + G0/+ K+ G0 K+ T+ + K+ + G0/+ K+ T+ G0 K+ /+ G0/+ G0 T+ G0 T+ G0/+ G0/+ G0 TÁJOLÓ-TERV KFT októer

33 Öf Pest Megye Területfejlesztési koncepció Tf3: Tervezett, koordinált térségfejleszté s, policentrikus települési struktúra, takarékos területhasznál at, épített és környezeti értékek megóvása és fejlesztése Tf4:Energiaga zdálkodás, vízgazdálkodá s, közműfejleszté s és környezetvéde lem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában Öf1: Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása G0 G0 /+ G0/+ /+ T+ G0 /+ G0 K+ T+ G0 K+ T+ K+ T++ G0/+ K+ T+ G0 /+ G0/+ /+ T+ G0/+ /+ T+ G0 /+ G0/+ /+ G0 /+ G0 /+ G0/+ G0/+ G0/+ G0 G0/+ /+ G0/+ K+ T+ G0/+ T+ G0 K+ T+ G0/+ K+ G0 T+ G0/+ K+ G0/+ /+ G0 G0/+ K+ T+ G0/+ /+ K+ T+ G0/+ K++ /+ K++ K++ T+ + G0 Öf2: Homokhátság komplex fejlesztése T+ /+ T+ /+ T++ G0 /+ /+ G0/+ G0/+ G0/+ G0 K++ T+ + G0 ++: Szoros, erős kapcsolat a célok között +: Gyenge kapcsolat a stratégiai célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között!: Ellentmondás a célok között K: környezeti szempontból T: társadalmi szempontból G: gazdasági szempontból Az elemzésből megállapítható, hogy az egyes célok között ellentmondás nem áll fenn. A területi és ágazati célok összefüggő rendszert alkotnak A JELENLEGI KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ÁLLAPOTNAK A TERVVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE PM Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltárása alapján a megye jelenlegi környezeti, társadalmi és gazdasági állapotának a tervvel összefüggésben levő elemei az alábbiakban foglalhatók össze: TÁJOLÓ-TERV KFT októer

34 Természeti és települési környezet SWOT elemzés TÁJOLÓ-TERV KFT október

35 TÁJOLÓ-TERV KFT október

36 Közlekedési környezet SWOT elemzés Pest Megye Területfejlesztési koncepció TÁJOLÓ-TERV KFT október

37 Társadalmi környezet és humán erőforrás környezet SWOT elemzés TÁJOLÓ-TERV KFT október

38 TÁJOLÓ-TERV KFT október

39 Gazdasági környezet SWOT elemzés Pest Megye Területfejlesztési koncepció TÁJOLÓ-TERV KFT október

40 TÁJOLÓ-TERV KFT október

41 TÁJOLÓ-TERV KFT október