SZIKSZÓ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT április 3. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZIKSZÓ 2014-2020 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT. 2015. április 3. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft."

Átírás

1 SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA április 3. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft.

2 Tartalomjegyzék 1 Helyzetfeltáró munkarész TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EU 2020 stratégia Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos területrendezési terv Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területrendezési Terve (MTrT) MTrT térségi övezetek érintettsége, a város közigazgatási területére A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZIKSZÓRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv főbb megállapításai Korábbi időszak fejlesztései Szikszó társadalma Demográfiai, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Állandó népesség Lakó népesség Kor szerinti megoszlás Családi állapot Nemek aránya Népmozgalom

3 Nemzetiségi összetétel Képzettség Foglalkoztatottság Humán fejlettségi mutató (HDI index) Jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Település identitást elősegítő tényezők A település humán infrastruktúrája Művelődés Humán közszolgáltatások Humán közszolgáltatási intézmények Oktatás Egészségügyi szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szikszó gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre Szikszó főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Ingatlanpiaci viszonyok Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Vagyongazdálkodás Gazdasági Program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Településfejlesztési tevékenység Intézményrendszer

4 Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Földtani és vízrajzi viszonyok Éghajat Természetes növényvilág Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Terület-felhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Funkcióvizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület

5 A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás Beépítési jellemzők Magasság, szintszám, tetőidom Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az épített környezet konfliktusai problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok, hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti Kötött pályás Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás KÖZMŰVESÍTÉS Vízi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés

6 Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területei Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok Mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY VÁROSI KLÍMA

7 1 Helyzetfeltáró munkarész Szikszó 1.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Szikszó az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található városi rangú település. A város a Hernád-folyó völgye és a Cserehát kistáj találkozásánál alakult ki. Szikszó a Cserehát délkeleti sarkában, a Hernád folyó lapályán terül el ott, ahol a dombvidék egyik legjelentősebb állandó vízfolyása, a Vadász patak eléri a Hernád völgyét. A település a nevét valószínűleg szikes talajáról kapta. Szerencs Város pozíciója Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén forrás: forrás:www.googleearth.com 6

8 A településszerkezet szempontjából, a város karakterét egyértelműen meghatározó eleme a települést kettő részre bontó 3-as számú Budapest Miskolc - Tornyosnémeti elsőbbrendű főút, melyen a főváros közvetlenül elérhető. forrás: Közúthálózat - fejlesztési koncepció forrás: Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció A település a 2622 számú Szikszó Gagyvendég összekötő útról is közelíthető meg. Kötöttpályás közlekedéssel a 90-es számú Miskolc Hidasnémeti vasútvonalon érhető el a 7

9 település, melyen Budapest és Kassa közvetlenül megközelíthető. A település két megállóval rendelkezik. A város Miskolctól 17 km-re, Budapestről 191 km-re, Kassától 71 km-re fekszik. Szikszó elővárosi autóbusz forgalommal nem rendelkezik. Helyközi járatok kötik össze Miskolccal, Abaújszolnokkal, Felsődobszával, Viszlóval, Abaújlakkal, Enccsel, Perecsével, Alsóvadásszal, Baktakékkel, Homrogddal, Gagybátorral, Krasznokvajdával, Hidasnémetivel és Büttössel. Az Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció szerint Szikszó Miskolc jelentős agglomerációs térségébe tartozik. Ezek a városok jellemzően kedvező logisztikai és ipari potenciállal rendelkeznek, így jelentősen hozzájárulhatnak a térségeik fejlesztéséhez. Azonban potenciális veszélyként kell arra tekinteni, hogy az agglomerációs zónák között, a városhálózat belső perifériájára szorul a település. Miskolc gyűrűjéhez tartozó városok közül a meghatározó települések a térségben, Kazincbarcika és Ózd. Ezen városok feladata: a tőkevonzó képesség növelése, a logisztikai adottságok erősítése, a magas hozzáadott értéket képviselő és magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató versenyképes gazdaság fejlesztése, a szolgáltatási választék bővítése. 1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EU 2020 stratégia Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika célul tűzi ki az integrált várospolitika ösztönzését, amely elősegíti a fenntartható városfejlesztést, s ezzel erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak olyan integrált stratégiákat kell támogatnia a fenntartható városfejlődés érdekében, amely célul tűzi ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó EU stratégiához, illetve az egyes alapok célkitűzéseihez, többek között a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz történő hozzájárulás érdekében minden egyes európai strukturális és beruházási alap a következő tematikus célkitűzéseket támogatja: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; 8

10 (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. Hangsúlyos uniós elvárás, mely összhangban áll a hazai városfejlesztési prioritásokkal és hazai elvárás a fenti tematikus célokon belül az alábbi négy beruházási alcélhoz kapcsolódó beavatkozások vizsgálata és megjelenítése: kiemelten az alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása (helyi zöld gazdaság fejlesztése, a város gazdaságszervező szerepének elősegítése a helyi foglalkoztatás ösztönzése érdekében); a városi környezet javítása, beleértve a barnamezős területek rehabilitációja és a levegőszennyezés mérséklése; a fenntartható városi közlekedés elősegítése; a hátrányos helyzetű városi és vidéki területek fizikai és gazdasági megújítása Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy közötti időszakra vonatkozóan határozza meg Magyarország legfontosabb fejlesztéspolitikai céljait és elveit. A Koncepció a nemzeti fejlesztéspolitika és azzal egyenrangúan a területfejlesztési politika egészét foglalja keretbe. Két fő tematikai részből áll, amelyek egymással összhangban vannak: - ágazati fejlesztéspolitikai koncepció: a szakpolitikai fejlesztési irányokat, prioritásokat rögzíti, megalapozva a közötti szakterületi operatív programokat, országos fejlesztési szempontokat adva az ágazati stratégiák számára. - területi fejlesztéspolitikai koncepció: az átfogó területpolitikai és területfejlesztési, vidékfejlesztési célkitűzéseket, prioritásokat, a beavatkozási térségtípusokat és azok fejlesztési irányait rögzíti, megalapozva a közötti operatív programok térségi beavatkozásait és tartalmát, a területi fejlesztésekre irányuló operatív programokat, illetve a területi stratégiákat. 9

11 A Koncepció kialakítása nemzetstratégiai céljainkból indul ki, de mozgásterét a forrásokon és az EU szintű célokon keresztül meghatározzák az Európai Unió fejlesztés- és támogatáspolitikai keretét jelentő közösségi politikák. Ennek EU szintű stratégiai keretét az Európa 2020 stratégia képezi. A Koncepció jövőképében és célrendszerében illeszkedik a kiemelt nemzeti és nemzetgazdasági stratégiai tervdokumentumokhoz és kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz. Az OFTK országos célrendszerét és fejlesztéspolitikai feladatait szervesen kiegészítik a megyék területfejlesztési koncepciói és területfejlesztési programjai, melyeket az OFTK célkitűzéseihez igazodva, a helyi, térségi fejlesztési igényeket és specifikumokat megjelenítve a megyei önkormányzatok állítanak össze. Az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg: Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés: A nemzetstratégiai ágazatokban történő beruházások és vállalkozásfejlesztés támogatása jelenti a gerincét a fejlesztési célnak, amelyben, a kis- és középvállalkozások, az önellátást elősegítő és családi gazdaságok, a nemzeti vállalatok megerősítése kapja az elsődleges fókuszt. Kiemelt területek a piaci lehetőségeik szélesítése a nemzeti szolgáltatási piacok visszaszerzése, a biztonságos élelmiszerellátás, a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom: A népességszám növelése, a gyermekek születésének ösztönzése, a népesség szellemi, erkölcsi, tudásban, készségekben és értékekben való gyarapodásának elősegítése. A közép- és az alsóközép-osztály, valamint a közösségek és családok megerősítése, a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás és értékátadás ösztönzése. A társadalmi megújulás és gyógyulás elősegítése, az egészséges életmód, a sport és a mozgás, a kultúrához való hozzáférés és a közművelődés biztosítása, valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése, az egészségi állapot javítása, a hatékony közegészségügy és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a megelőzés és rekreáció biztosítása. A kulturális és épített örökség megőrzése. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme: természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése; az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára; az élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtése; az egészséges ivóvíz ellátás, a biodiverzitás, a tájak és az élővilág sokféleségének megőrzése; az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása; a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet: Az ország Budapest központúságának oldása, a gazdasági növekedés és beruházások területi terítése. A térségi versenyképességet és növekedést segítő térszerkezet létrehozása. A térségi kapcsolatok kialakítása, erősítése, a települési és térségi kapcsolatok, területi együttműködés és integráció erősítése, a város-vidék kapcsolatok megújítása. A térségi autonómia, önellátó és önfenntartó képesség erősítése. Az elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása Az átfogó célok elérése érdekében az OFTK tizenkét, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű specifikus célt tűz ki. E specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel: 10

12 Gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság: A magyar gazdaság újra-pozicionálása, külpiaci és belpiaci pozícióinak visszaszerzése, erősítése. A nemzetstratégiai ágazatokra és erőforrásaink, értékeink fenntartható használatára alapozva gazdasági versenyképességünk növelése. Az importkiváltó gazdasági termelés ösztönzése. Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom (egészség- és sportgazdaság): A gyógyító és gyógyuló Magyarország megteremtése az egészségügyi szolgáltatások és ellátás, egészséges életmód, kiemelten a sport és az egészséges táplálkozás, valamint a rekreáció ösztönzésével Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás: A vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, ennek érdekében tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a sokszínű és életképes agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása. Kreatív tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I: A nemzeti kreatív képességeinkre, tudástőkénkre és tudáserőforrásainkra építő értékteremtés. Ennek érdekében az infó-kommunikációs háttér javítása, a gazdasági és társadalmi megújulást és a megélhetést biztosító képzési rendszer kialakítása, a fejlesztéseknek kedvező szellemi, innovációs környezet biztosítása, piacképes, szükség esetén mobil, egész életen át tartó tanulásra képes, kreatív, kezdeményező, fejlett munkakultúrájú munkaerő-piaci kínálat megteremtése. Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, romaintegráció: a gyarapodó, szolidáris, felelős és összetartó, értékeit ismerő, értéktudatos társadalom és helyi közösségek kialakítása. Jó állam: nemzeti közművek és közszolgáltatások, szolgáltató állam és biztonság: A magyar közszféra hatékonyabb szerepvállalása a közjó, a munka, a rend, a biztonság, a tudás és a munka szolgálatában. Nemzeti stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme: A természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás, a fenntartható energiagazdálkodás, a zöldgazdaság-fejlesztés. A stratégiai természeti erőforrások, a víz, a talaj, az ásványkincsek fenntartható használata. A biodiverzitás megőrzése, a természeti értékek védelme, a környezetminőség javítása, környezetbiztonság erősítése, a fenntartható életmód, fogyasztás és termelés elterjesztése, a környezettudatosság erősítése. Az ország makroregionális gazdasági és térszerkezeti csomópont: Az ország központi fekvéséből (Európa közepe) adódó fejlesztési potenciál kibontakoztatása, makroregionális csomóponti funkcióinak erősítése, a fenntarthatóság figyelembevételével. Többközpontú növekedésünk motorjai: városok és gazdasági térségek: A településhálózat egységes elvek alapján történő fejlesztése, a többszintű településhálózati kapcsolatok kiegyensúlyozott működtetése, korszerű várospolitika és városfejlesztés, városhálózati kapcsolatrendszer javítása, a térszerkezet funkcionális fejlesztése Vidéki térségek értékalapú felemelése: A vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, épített örökségi értékeire alapozott fejlesztése, a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése, az elmaradott vidéki térségek 11

13 felzárkóztatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben. Egységes és integrálódó társadalom és gazdaság és egyenlő létfeltételek az ország egész területén: A leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztése, az eddigieknél sokszínűbb eszközök alkalmazásával, például speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, saját meglévő társadalmi és gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával, valamint a közszolgáltatásokhoz, a tudáshoz, a közművelődéshez, az értékekhez való hozzáférés biztosítása, elérhetővé tételével Elérhetőség és mobilitás megújuló rendszere: Helyi szinten a hatékony és fenntartható városon belüli, illetve a város és vonzáskörzete közötti mobilitás biztosítása, térségi szinten a foglalkoztatási központok elérhetőségének biztosítása, országos szinten a többközpontú fejlődés elve alapján a centralizáltság oldása, a transzverzális kapcsolatok erősítése, hazánk erősen differenciált településhálózatának figyelembe vétele a hagyományostól eltérő megoldások alkalmazásával. Régiók fejlesztési irányai: - Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye) A régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja regionális versenyképességüket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója 2013 A megye fejlesztésének átfogó céljai A megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerő-kínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön, ennek keretében a megyében: jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye, vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő KKV-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye megtartja a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is. ( Foglalkoztatás bővítése ) - A munkanélküliségi ráta a megyében 13% alatt legyen 2020-ra növekedjék a megyében megtelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték ( A gazdaság teljesítőképességének javítása ) Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték 2020-ra legalább az országos átlag 75%-át érje el. (

14 ben az országos átlag 61%-a). A cél, hogy az egy főre jutó SZJA alapnak a megye és az ország közötti különbsége megszűnjön 2020-ra (2010-ben az országos átlag 90%- a.) jelentősen javuljon a túlnyomórészt a külső és belső (pl. nagyvárosi) perifériákon élő, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képessége és kompetenciaszintje (képzettsége, tudása, egészségi és mentális állapota, motivációja) arra, hogy érdemi szereplőivé válhassanak a bővülő munkaerőpiacnak. Fontos a szegénység és a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. ( Társadalom alkalmazkodó képességének javítása ) Cél: az ezer foglalkoztatottra vetített szociális segélyezettek számának megfelezése az országos átlaghoz viszonyítva. Csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők aránya, különös tekintettel a roma népességre. fenntartható és integrált módon kerüljenek megőrzésre, védelemre és hasznosításra a gazdag természeti és épített környezet, valamint a kulturális örökség elemei és gyűjteményei, kiemelten az energiatermelés, a turizmus, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar Szikszó város rendelkezik 2008-ban jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiával. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiával szemben elvárt követelmény, hogy kerüljön meghatározásra a város szűkebb és tágabb településhálózatban betöltött szerepe. Figyelembe veendők az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció elsődlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos iránymutatásai, megállapításai. Az Országos Területfejlesztési Koncepció megfogalmazza az ország hosszú- és középtávú területfejlesztési céljait, kijelöli az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. Meghatározza az ország regionális jövőképét, a régiók az OTK figyelembevételével jelölik ki fejlesztési céljaikat, illetve határozzák meg a prioritásokat és intézkedéseket. Szikszó a Budapest-Ungvár nemzetközi tengely közelében fekszik, bár ennek a városra gyakorolt hatása vitatható. A fejlesztési pólusok közül az Észak-Magyarországi régión belül Miskolc gyakorol rá hatást. Az OTK Szikszó szempontjából releváns pontjai az alábbiak: Elmaradott térségek, és perifériák térképe alapján Szikszó társadalmi és gazdasági mutatók alapján a legrosszabb helyzetű térségek közé tartozik, de a járás teljes területét gyorsforgalmi útról és a megyeszékhelytől egyaránt közel eső terület. 13

15 forrás: A térség népsűrűsége és a népességszámmal meghatározott urbanizált települések előfordulása alapján a jellemzően vidékies (rurális) kistérségekhez tartozik. forrás: OTK-ban meghatározott speciális fejlesztések is vonatkoznak. Így különösen fontos cél az igen sérülékeny települési társadalmak megóvása, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok mérséklése, a szegregáció megakadályozása, valamint a munkahelyteremtés. Mindezt a legtöbb aprófalvas településekből álló járásban, így a szikszóiban is hátráltatja, hogy beruházások és fejlesztések a kis és elöregedő népesség miatt nem fenntarthatók. A település 14

16 és vonzáskörzetének fejlesztésében az OTK-ban szereplő aprófalvas területek fejlesztésére vonatkozó részcélok és beavatkozási területek az irányadók. Szikszói Járás forrás: Mivel a járásban a roma népesség meghaladja az országos átlag kétszeresét, a járás több településén pedig az országos átlag háromszorosát is. Ez azért fontos, mert a cigányság térségi koncentrálódása a szegregáció erősödésével jár. A társadalmi integrációt pedig nagyban gátolja, ha térben elkülönül a cigány népesség. A térségi szegregáció megjelenésével a térbeli elkülönülés már nem csak településen belül, hanem települések között is jelentkezik, ami nagyobb probléma. Ezekben a térségekben a településközi kapcsolatok erősítése elengedhetetlen. 15

17 forrás: 1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos területrendezési terv Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: törvény) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. 16

18 Szikszó Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területrendezési Terve (MTrT) 17

19 18

20 MTrT térségi övezetek érintettsége, a város közigazgatási területére Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezetei Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, erdőtelepítésre alkalmas terület övezetei Országos jelentőségű és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetei Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 19

21 Felszíni vizes vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Nagyvízi meder övezete A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek, ajánlások Védett természeti területek Komplex tájgazdálkodást igénylő térségek 20

22 Borvidéki térségek Natura 2000 területek Nitrátérzékeny települések Települési területek övezete 21

23 Védendő szerkezetű települések* Unesco által elfogadott világörökségi magterület, pufferterület Ipari parkok és logisztikai központok Turisztikai központok Tervezett egyéb mellékúthálózati elemek 1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZIKSZÓRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI 22

24 - Alsóvadász község hatályos településrendezési terve Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Aszaló község: A hatályos településrendezési tervet a 9/2000. (X. 01.) számú Önkormányzati rendelettel hagytak jóvá. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Alsódobsza község: A hatályos településrendezési tervet a 10/2004. (XII. 21.) számú Önkormányzati rendelettel és 61/2004. (IX. 15.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Sóstófalva község: A hatályos településrendezési tervet a 8/2000. (VII.25.) számú Önkormányzati rendelettel fogadták el. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Onga város: A hatályos településrendezési tervet a 11/1999. (VI.01.) számú Önkormányzati rendelettel és a 71/2003. (X. 07.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Arnót község: A hatályos településrendezési tervet a 21/2008. (XII. 17.) számú Önkormányzati rendelettel és 3/2010. (II. 20.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft. készített. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Sajópálfala község: A hatályos településrendezési tervet a 6/2010. (IV. 28.) számú Önkormányzati rendelettel és 98/2008. (XII. 16.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a Régió Városépítészeti és Műemléki Kft. készített. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Sajóvámos község: A hatályos településrendezési tervet a 7/2004. (IX. 23.) számú Önkormányzati rendelettel fogadták el, melyet a Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft. készített. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A vonatkozó megállapításoknál a város 2008-ban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiát vesszük alapul. A Város céljai, feladatai: 23

25 Célul tűzzük ki, hogy Szikszó a térség központja legyen gazdasági, közlekedési, kulturális, turisztikai oktatási és igazgatási értelemben, ahol minden generáció jól érzi magát, és amely vonzó a betelepülni vágyó vállalkozások és polgárok számára egyaránt. Ehhez adott a jó környezetminőség, és a közszolgáltatások széles kínálata, a megközelíthetőségen azonban javítani kell. A népesség megtartása, növelése érdekében szükséges új munkahelyek teremtése a fejlesztési programok és a helyi vállalkozások támogatása révén, valamint a közszolgáltatások színvonalának megőrzése, egyes területeken fejlesztése. Ennek érdekében az alábbi prioritásokat fogalmazzuk meg: innovációs gazdaságfejlesztés munkahelyteremtés a város környezetminőségének fejlesztése kulturális turizmusfejlesztés önkormányzati intézmények működési költségeinek racionalizációja Szikszó fejlesztési céljai alapjában a következőképen foglalhatók össze: - Demográfiai célok: pl. lakosság megtartása, a természetes fogyás megállítása, munkaerő jobb kihasználása, jól képzett munkaerő elérése. - Gazdasági célok: pl. helyi vállalkozások segítése, fiatal vállalkozók segítése, gazdasági potenciál fejlesztése, turisztikai fejlesztések megindítása. - Környezeti célok: pl. épített és természetes környezet javítása, környezetvédelmi intézkedések, környezettel kapcsolatos turisztikai fejlesztések elindítása. A célok többsége egyértelműen összhangban van egymással, továbbá illeszkedik a magasabb rendű területfejlesztési dokumentumokban kitűzött célokkal is, tehát illeszkedik az országos, a régiós, a megyei, illetve a kistérségi fejlesztési elképzelésekhez, irányvonalakhoz A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök - Szikszó város hatályos településszerkezeti terve 775/2011. (IX. 29.) számú Képviselőtestületi határozattal jóváhagyva. - Szikszó város hatályos helyi építési szabályzata és szabályozási terve a 20/2011. (X.20.) számú Önkormányzati rendelettel jóváhagyva. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv főbb megállapításai 24

26 A Településszerkezeti terv szerinti módosítások nem érintik a város közigazgatási határát. A tervezett fejlesztési területek a mezőgazdasági művelésre szánt területek csökkenését eredményezi, a tervezett beépítési területek a belterületbe való bevonással együtt lettek kijelölve. Szikszó környezetbarát munkahelyteremtés feltételeinek biztosításához kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális előkészítése történtek meg. A településrendezési tervben kijelölésre kerültek a helyi vállalkozások kialakításához szükséges gazdasági területek. Magasabb rendű tervekben szereplő a települést érintő még el nem készült új közúti kapcsolatok: - M30-as gyorsforgalmi út Miskolctól az országhatárig kiépítendő szakasza Magasabb rendű tervekben szereplő a települést érintő új még ki nem épített térségi jelentőségű kerékpárút: - Vizsoly Encs Gibárt Pere Ináncs Halmaj Szikszó Onga - Krasznokvajda Gagyvendégi Abaújlak (Szanticska) Felsővadász Kupa Homrogd Alsóvadász - Szikszó A területfelhasználást korlátozó tényezők között szerepelnek a védett, természetileg értékes területek, a belvízveszélyes területek, a régészeti területek és a rekultiválandó területek. A természeti védelem alatt álló területek és az országos ökológiai hálózat részeként jegyzett területek a településszerkezeti terv szerint korlátozott területfelhasználású területek. Védett, európai jelentőségű NATURA 2000 különleges madárvédelmi területek a település külterületének keleti oldalán találhatóak, a vasúton túli oldal egész területén. Az ökológiai hálózat területe kiterjed az északi és a déli részekre is egyaránt, melyek között megkülönböztetésre kerültek a magterületek, az ökológiai folyosók és ezek pufferterületei. Az ökológiai magterületek keleten és délen található, az ökológiai folyosó elszórtan, a patakmedrek környezetében, és a nyugati domboldalon. A település külterületének nyugati széle térségi jelentőségű tájképvédelmi terület. Ezen a területen a településszerkezeti terv nem jelöl olyan terület felhasználást, amely a természeti adottságokat és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását veszélyeztetné. A beépítésre szánt területeknél, valamint a közművezetékek, közműépítmények elhelyezésénél ezen a részen törekedni kell az épületek és építmények tájba illesztésére. Törekedni kell a hagyományos tájhasználat megőrzésére. A belvízveszélyes területeket a településszerkezeti terv jelöli, mely a vízügyi szakvélemény és a korábban elöntött területek alapján került ábrázolásra. Azokon a területeken, ahol a belvíz megjelenhet, a tervezett terület felhasználást és a beépítéseket csak vízrendezés után lehet megvalósítani, valamint a HÉSZ külön előírásokkal korlátozza a beépítési feltételeket. A települést nagyvízi meder érinti, melyet a településszerkezeti terv jelöl. Terület felhasználási korlátozást jelent. Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a nagyvízi meder hullámterében. A meglévő beépítésre szánt területekre magasabb rendű jogszabályok, valamint a HÉSz előírásai adnak korlátozást. Azon a területen, amely nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, a beruházások tervezésénél számolni kell régészeti kutatás költségeivel. A magasabb rendű 25

27 jogszabályok szerint ezeket a régészeti lelőhelyeket a beruházások tervezése során lehetőség szerint el kell kerülni, amennyiben erre nincs lehetőség, a lelőhely beruházás által érintett részét fel kell tárni, az illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonásával. A felhagyott hulladéklerakó területét rekultiválni szükséges, rekultivációs tervek alapján. A rekultiválandó területeket a szerkezeti terv jelöli. Szikszó hatályos településszerkezeti terve 26

28 Szikszó hatályos külterületi szabályozási terve 27

29 Korábbi időszak fejlesztései Szikszó hatályos külterületi szabályozási terve Az Önkormányzat az elmúlt években számos infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztést célzó pályázatot valósított meg. A projektek célja a minőségi életfeltételek javítása, a város kiadásainak csökkentése (alternatív energia felhasználása a közintézményekben), a szolgáltatások bővítése és minőségi fejlesztése (iskolai humánerőforrás fejlesztés, hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése), foglalkoztatás és foglalkoztathatóság javítása. 28

30 Önkormányzat által végrehajtott fejlesztések Az Európai Unió és az Új Széchenyi Terv program keretében megvalósult pályázatok: Település rekonstrukció az árvíz sújtotta Szikszó városban (2011) Innovatív kezdeményezések Szikszón (2013) Óvodafejlesztés Szikszón (2012) Szikszó város egészségügyi alapellátásának egy épületbe történő összevonása (2013) Szikszó település önkormányzati szervezetfejlesztése a hatékonyabb működés érdekében (2013) Napelem rendszer telepítése Szikszó Város Önkormányzata részére (2015) Területi együttműködést segítő program Szikszón (2015) Malom utcai általános iskola akadálymentesítése Szikszón (2008) Szikszó Városi Óvoda, Családsegítő, Gyermekjóléti és Védőnői Szolgálat Thököly utcai épületének akadálymentesítése Szikszón (2008) Szikszó Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése (2009) Inkubátorház létesítése Szikszón (2009) Szikszó, Petőfi Széchenyi - Kossuth utcák útburkolat és járda felújítása, csapadékcsatorna építése (2010) Szikszó városában nívós településközpont kialakítása, városi funkciók erősítése és bővítése új Okmányiroda és Kistérségi Központ építésével, gazdasági funkciók fejlesztése vállalkozók bevonásával és a belváros közterületeinek rendezése (2011) A szikszói óvoda épületének korszerűsítése, és bölcsődei férőhely kialakítása (2010) Kiemelt egyéb jelentős fejlesztések MALUAN BAU Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság: o Ipari terület fejlesztése Szikszón (2012) AVALON PARK Korlátolt Felelősségű Társaság: o A HELL cégcsoport iparterület fejlesztése Szikszón (2013) HELL ENERGY Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság: o Hell Erdei Park (2012) o Új üvegtöltő gépsor beszerzése a HELL ENERGY Magyarország Kft.-nél (2013) o A Candy Globe Magyarország Kft. komplex technológiai fejlesztése (2008) o A palackozó-kapacitás jelentős bővítése a Candy Globe Magyarország Kft.-nél (2010) o Technológiafejlesztés a HELL ENERGY Magyarország Kft.-nél (2011) o A gyártási technológia fejlesztés a HELL ENERGY Magyarország Kft.-nél (2012) o Telephelyfejlesztés a HELL ENERGY Magyarország Kft.-nél a gazdálkodási tevékenység támogatása érdekében (2010) o Telephelyfejlesztés a HELL ENERGY Magyarország Kft.-nél (2012) o A HELL ENRGY Magyarország Kft. innovációs fejlesztési eredményeinek hasznosítása új technológiát jelentő üveg palack töltő gépsor beszerzésével (2012) o Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok a HELL ENERGY Magyarország Kft.-nél (2012) 29

31 o A HELL ENERGY Magyarország Kft. komplex képzési programjának megvalósítása a versenyképesebb működés és technológia fejlődéséhez történő alkalmazkodás érdekében (2013) 1.7 Szikszó társadalma Demográfiai, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Állandó népesség 1. táblázat Időszak Magyarország Állandó népesség számának alakulása Északmagyarország régió Borsod-Abaúj- Zemplén megye Szikszó év év év év év év év év év év év év év év Forrás: Saját adatbázis a KSH adatai alapján Az állandó népesség szám mind az ország, a régió és a megye területi egységeket vizsgálva csökkenő tendenciát mutatnak. Az 1. táblázat alapján látható, hogy Szikszó településen az elmúlt 10 évben az állandó népesség folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, 2011-ben történt egy kis növekedés, melynek mértéke 0,56%-ot jelentett a évhez képest, de azt ismételt csökkenés követte. Az elmúlt 10 évben az állandó népesség közel 8 százalékkal csökkent, amely csökkenés meghaladja az országos, régiós, megyei értékeket ben Szikszó település állandó népessége Magyarország állandó népességének 0,062%-át, az Északmagyarországi régió állandó népességének 0,48%-át, Borsod-Abaúj Zemplén megye állandó népességének 0,83%-át jelentette ban Szikszó település állandó népessége, Magyarország állandó népességének 0,057%-át, az Észak-magyarországi régió állandó népességének 0,47%-át, Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó népességének 0,82%-át tette ki. Megfigyelhető, hogy az elmúlt 10 évben az ország állandó népességből való részesedése Szikszó állandó népességének közel 0,08 százalékpontos csökkenés, a régió állandó népességének részesedését illetően 0,01 százalékpont csökkenés és a megye állandó 30

32 népességének részesedéséhez való hozzájárulásának arányát illetően szintén 0,01 százalékpont csökkenés következett be Lakó népesség Forrás: TEIR 1. ábra A lakónépesség számának változása 2000 és 2013 között (fő) Az 1. ábra azt szemlélteti, hogy Szikszó település lakónépessége hogyan alakult 2000 után. A TEIR adatai alapján megállapíthatjuk, hogy Szikszó település lakónépessége alacsonyabb, mint az 1. táblázatban bemutatott állandó népesség. Szikszó település lakosságát illetően 2011-ig egy folyamatosan csökkenő tendencia volt megfigyelhető, mely tendenciát 2012-ben egy megugrás követett, mely 234 főt jelentett, azaz 4,4%-os növekedést. Az 1. ábra jól szemlélteti, hogy 2012 és 2013 között a lakó népesség több, mint 50 fővel csökkent, mely 1,22%-os csökkenést jelentett között a lakosság közel 10%-ával csökkent Szikszó település lakó népessége. Míg 2000-ben Szikszó település népsűrűsége 169,12 Fő/km2 volt, ez az érték 2010-re Fő/km2 re, 2013-ra pedig 152,19 Fő/km2 re csökkent Kor szerinti megoszlás A KSH szerint: A évi népszámlálás alkalmával 2 millió 331 ezer 60 éves és idősebb személyt regisztráltak Magyarországon. Ez a teljes népesség 23,5%-át tette ki. Az időskorú népességen belül a nők aránya 61% volt, a teljes népességen belül 52,5%. Ezer időskorú férfira 1559 időskorú nő jutott 2011-ben. A női többlet a kor előrehaladtával növekszik. A legnépesebb éves korcsoport az idős férfiak harmadát, a nők negyedét teszi ki. Míg a évesek száma több mint 650 ezer fő, addig a 90 év felettiek 42 ezren voltak 2011-ben. Az időskorúak közel fele, 1 millió 154 ezer fő 70 év feletti, a 80 év felettiek száma megközelíti a 400 ezret. (KSH) 31

33 2013. év év év év év év év év év év év év év év Állandó népességből a évesek száma (fő) Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) Állandó népességből a évesek száma (fő) Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) 2. ábra Az állandó népesség kor szerinti megoszlása Forrás: KSH Szikszó település állandó népességének korszerinti megoszlását szemlélteti a 2. ábra. A korösszetétel tekintetében megfigyelhetjük, hogy a 60 év feletti állandó lakosok korcsoportja növekvő tendenciát mutat az elmúlt 10 év vonatkozásában. A többi korcsoport tekintetében csökkenő tendencia figyelhető meg. 2. táblázat Kor szerinti fejlettség mutatói a év adatai alapján, % Mutatók Sziksz ó Szikszói Járás 32 Borsod- Abaúj- Zemplén megye Északmagyarors zági régió Magyaror szág 18-év alattiak aránya az össznépességből 18,05 22,84 19,05 18,27 17, év közöttiek aránya az össznépességből 59,24 57,87 58,73 58,33 58, év felettiek aránya az össznépességből 22,71 19,3 22,22 23,40 23,77 Öregedési index Gyermeknépesség eltartottsági ráta 21,91 27,43 23,06 22,39 21,48 Idős népesség eltartottsági ráta 36,40 31,03 35,68 37,90 38,35 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján

34 A 2. táblázat alapján megállapítható, hogy Magyarországon az állandó népességet, ha három korcsoportra, azaz a 18 éven aluliak, a év közöttiek és a 60 év felettiek korcsoportjára osztjuk, akkor a év közöttiek az állandó népesség 58, 97 %-át jelentik. A számítások alapján az is megállapítható, hogy a területi egységeket vizsgálva egyetlen területi egység van, amelyen a 60 év felettiek aránya alacsonyabb az össznépességhez viszonyítva, mint a 18 éven aluliak aránya az össznépességhez viszonyítva. Szikszó településen az állandó népességből a 18 éven aluliak aránya 18,05 %-ot képvisel. A év közöttiek aránya az állandó népesség 59,24 %-át teszi ki, míg a 60 év felettiek az állandó népesség 22,71 %-át jelentik. Az öregedési indexet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az ország népessége elöregedő, a területi egységek tekintetében Magyarországon az öregedési index 179%, mely érték azt jelenti, hogy 100 gyermekkorúra 179 időskorú jut. A Szikszói járás terület egység tekintetében alacsonyabb ez az arány, a járás tekintetében 100 gyermekkorúra 113 időskorú jut. Szikszó településen 100 gyermekkorúra 166 időskorú jut. A gyermeknépesség eltartottsági rátáját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Magyarország, Északmagyarországi régió, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, és Szikszó területi egység tekintetében közel azonos érték figyelhető meg. Szikszó járás gyermeknépesség eltartottsági rátáját vizsgálva láthatjuk, hogy a járás települései tekintetében magasabb értéket vesz fel a területi egység a többi területi egységgel szemben. Az idősnépesség eltartottsági rátája tekintetében a táblázat adatai azt szemléltetik, hogy az ország és a régió adatai magasabb értéket vesznek fel a település, a járás és a megye adataival szemben. A ráta azt írja le, hogy a 60 év felettiek aránya hogyan viszonyul az aktív korúan arányához, ez alapján megállapíthatjuk, hogy a területi egységek tekintetében az országban 100 aktívkorúra 38,35 időskorú jut. 3. táblázat Viszonyszám képzés az ország adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Magyarország 18-év alattiak aránya az össznépességből 104, év közöttiek aránya az össznépességből 100, év felettiek aránya az össznépességből 95, Öregedési index 92, Gyermeknépesség eltartottsági ráta 102, Idős népesség eltartottsági ráta 94, ÁTLAG = 98,36% Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján A 3. táblázat bemutatja, hogy Szikszó település adott mutatók számításakor milyen értéket vesz fel Magyarország adataihoz képest. A 18 év alattiak aránya a településen magasabb értéket mutat, mint az országban élő 18 év alattiak aránya. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a településen számlált 18 éven aluliak aránya kedvezőbb, mint ha az ország teljes területét vizsgáljuk. A településen a év közötti népesség aránya alig haladja meg az ország értékét. A 60 év felettiek arányát tekintve a településen alacsonyabb érték figyelhető meg, mint az országban. 33

35 Az öregedési index alacsonyabb az országhoz viszonyítva a évi adatok viszonylatában. Megállapíthatjuk, hogy 100 gyermekkorúra kevesebb 60 év feletti lakos jut a településen, mint az országban. A gyermeknépesség eltartottsági rátája magasabb arányban mutatkozik Szikszón, mint az országban. Ez alapján arra következtethetünk, hogy mind az aktív korúak, mind a gyermekkorúak száma magasabb a településen az ország adott korcsoportjához viszonyítva. A számított mutatók vonatkozásában a település adataiból származtatott adatok összességében 1,64%-al térnek el az országos adatokhoz képest. 4. táblázat Viszonyszám képzés a régió adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Észak-magyarországi régió 18-év alattiak aránya az össznépességből 98, év közöttiek aránya az össznépességből 101, év felettiek aránya az össznépességből 97, Öregedési index 98, Gyermeknépesség eltartottsági ráta 97, Idős népesség eltartottsági ráta 96, ÁTLAG = 98,15 % Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján A 4. táblázatban származtatott mutatók vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy a év közöttiek arányát szemléltető érték kivételével egyik érték sem éri el az Észak-magyarországi Régió értékeit. A 18 éven aluliak arányát bemutató viszonyszám 1,2%-kal alacsonyabb értéket vesz fel, mint az Észak-magyarországi régió értéke. A településen az össznépességből kevesebb a 18 éven aluliak aránya, mint a régióban. A év közöttiek aránya az össznépességből mutató értéke alapján megállapíthatjuk, hogy a településen az össznépességből többen tartoznak a év közötti korcsoporthoz, mint a régióban. A település össznépességéből a 60 év felettiek aránya kevesebb, mint a régió területi egység tekintetében. Az öregedési index vonatkozásában a 4. táblázat azt prezentálja, hogy a településen a gyermekkorúakra kevesebb időskorú jut, mint a régióban. A gyermeknépesség és az idős népesség eltartottsági rátája megmutatja, hogy az aktív korúakkal összehasonlítva az adott korcsoportot, kevesebb gyermekkorú vagy időskorú jut a korcsoportok vizsgálata során. A település a 4. táblázatban származtatott mutatók átlaga 1,85%-kal térnek el a régió mutatóinak átlagához képest. 5. táblázat 34

36 Viszonyszám képzés a megye adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Borsod-Abaúj- Zemplén megye 18-év alattiak aránya az össznépességből 94, év közöttiek aránya az össznépességből 100, év felettiek aránya az össznépességből 102, Öregedési index 107, Gyermeknépesség eltartottsági ráta 95, Idős népesség eltartottsági ráta 102, ÁTLAG =101,44 % Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján Az 5. táblázat a település adott mutatóit a megye mutatóival hasonlítottuk össze. A település össznépességéből kevesebb a 18 éven aluliak aránya, mint a megyében. Ez azt jelenti, hogy Szikszó településen a fiatalkorúak száma alacsonyabb az össznépességhez viszonyítva, mint a régióban. A településen mind a év közöttiek mind a 60 év felettiek aránya magasabb az össznépességhez viszonyítva, mint a megyében. A 60 év felettiek aránya az össznépességhez viszonyítva a legmagasabb a korcsoporti bontást bemutató mutatók között. Ezt az idős népesség eltartottsági rátájának értéke is igazolja. A megye területi egységhez viszonyított öregedési index, mind az ország mind a régió területi egységekhez viszonyított eredményeknél magasabb. Jelen esetben a település öregedési indexe 7,1%-kal magasabb, mint a megye eredménye. Az 5. táblázatban szemléltetett mutatók átlaga 1,44%-kal meghaladja a megye származtatott eredményeinek átlagát. 6. táblázat Viszonyszám képzés a járás adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Szikszói Járás 18-év alattiak aránya az össznépességből 79, év közöttiek aránya az össznépességből 102, év felettiek aránya az össznépességből 117, Öregedési index 146, Gyermeknépesség eltartottsági ráta 79, Idős népesség eltartottsági ráta 117, ÁTLAG =112,82 % Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján Ahogy a 6. táblázat alapján látható, Szikszó településen az össznépességhez viszonyított 18 éven aluliak arányának értéke alacsonyabb, mint a járás települései tekintetében. Szikszón a éves korúak aránya az össznépességhez viszonyítva 2,37%-kal magasabb a járáshoz viszonyítva. 35

37 2013-ban a KSH adatai alapján láthatjuk, hogy a 60 év felettiek aránya az össznépességhez viszonyítva magasabb 17,67%-kal, mint a járás eredménye. Látható, hogy a járás értékéhez viszonyított eredmény magasabb, mint a korábban a területi egységekhez származtatott eredmény. A település és a járás adata közötti párhuzam vonás eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a település öregedési indexe 46,9%-kal magasabb, mint a járás öregedési indexe. A gyermeknépesség eltartottsági rátája 20,12%-kal alacsonyabb, mint a járás értéke. Az idős népesség eltartottsági rátája 17,31%-kal magasabb, mint a viszonyítás alapját képző területi egység eredménye. A területi egységek összehasonlításából láthatjuk, hogy két mutató nem éri el a járás adatait, ez a két mutató pedig a gyermekkorúak eltartottsági rátája, és a 18 év alattiak aránya az össznépességből. A többi mutató meghaladja a viszonyítás alapját képző eredmény. A hat KSH adatokból származtatott mutatók átlaga 12,82%-kal magasabb, mint a viszonyítás alapját képző területi egység adatainak átlaga Családi állapot Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében évtizedek óta érvényesülő tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél a hajadonok, nőtlenek, az elváltak és az özvegyek hányadának növekedése kísér. A évi népszámlálás adatai alapján a megye népességének 32 százaléka nőtlen, illetve hajadon, 44 százaléka házas, 13 százaléka özvegy, 11 százaléka elvált családi állapotú volt. A házasok aránya 2001-hez képest 10 százalékponttal csökkent (egyrészt a házasságkötési kor kitolódott, másrészt egyre többen választották az élettársi kapcsolatot, valamint a szingli életformát). A nőtlenek, hajadonok hányada 6,9 százalékponttal emelkedett. (A népességcsökkenés ellenére az ilyen családi állapotú személyek száma 22 százalékkal nőtt.) Az elváltak részesedése 3,1 százalékponttal bővült. A nőtlenek és hajadonok aránya a 70 éves és idősebb korosztályok kivételével mindenhol emelkedett, a házas családi állapotúaké szinte minden korcsoportban a 75 éves és idősebbek kivételével csökkent között a házasok aránya a éveseknél 19 százalékról 4,8 százalékra, a éveseknél 52 százalékról 21 százalékra, a éveseknél 70 százalékról 43 százalékra esett vissza. Az elváltak aránya a 34 évnél idősebb korosztályok mindegyikében emelkedett. (KSH évi népszámlálás) 36

38 9% 7% 28% 12% 44% Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Élettársi kapcsolatban élő 3. ábra 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint (2011. évi népszámlálás) Forrás: Saját ábra KSH adatai alapján A fenti ábra alapján láthatjuk Szikszó településen a 15 éves és idősebb népesség családi állapotát a évi népszámlálás során feljegyzett adatok alapján. Láthatjuk, hogy a 15 évesnél idősebb népesség 44%-a házas családi állapotú volt 2011-ben, 28%-a nőtlen, hajadon, 12%-a özvegy, 9%-a a népességnek elvált és 7%-a a népességnek élettársi kapcsolatban élt Nemek aránya év év év év év év év év év év év év év Lakónépességből a nők száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Lakónépességből a férfiak száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) 4. ábra Szikszó település lakosságának nemek szerinti megoszlása évi adatatok alapján (fő) Forrás: KSH 37

39 A 4. ábra 2001 és 2013 közötti időszak viszonylatában szemlélteti Szikszó település lakónépességének nemek szerinti megbontását. Megállapíthatjuk, hogy Szikszó településen a nők aránya magasabb, mint a férfiaké. A 2000-es évek elején a nők aránya a lakónépességhez viszonyítva magasabb volt, mint a 2000-es évek végén. 7. táblázat Mutatók Nem szerinti fejlettség mutatói évi adatok alapján, % Szikszó Szikszói Járás Borsod- Abaúj- Zemplén megye Északmagyarországi régió Magyarország Férfiak aránya az összlakosságból 46,90 48,25 47,65 47,59 47,62 Nők aránya az összlakosságból 53,10 51,75 52,35 52,41 52,38 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján A 7. táblázat szemlélteti a nem szerinti fejlettségi mutatókat a évi adatok alapján öt területi egység vonatkozásában. Látható, hogy a településen a nemek szerinti megoszlása a lakosságból követi a területi egységek trendjét, a nők aránya magasabb az összlakosságból minden területi egység tekintetében. A település vonatkozásában a nemek arányának megoszlását vizsgálva láthatjuk, hogy nagyobb eltérés figyelhető meg, mint a területi egységek dimenziójában. Míg a településen az összlakosságból a férfiak aránya 46,9%, addig a nők aránya 53,1%-ot tesz ki. A járás összlakosságából a férfiak aránya 48,25%-ra tehető, a nők aránya 51,75%-ot képvisel. A megye nemek szerinti megoszlása a nők tekintetében 52,35%, a férfiak tekintetében 52,35%. A régió összlakosságából a nők 52,41%-ot a férfiak 47,49%-ot jelentenek. Az ország összlakosságának nemek szerinti megoszlását illetően a nők 52,38%-kal a 47,64%-kal vannak jelen. Az 7. táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy míg 2001-ben Szikszó településen a nők összlakossághoz viszonyított aránya 52,13%, a férfiak összlakossághoz viszonyított aránya 47,87% volt, 2013-ra ez az arány nem fordult meg és nem változott jelentős mértékben, hiszen a évi adatok alapján a nők aránya az összlakosságból 53,1% és a férfiak aránya 46,9%-ra változott. A több, mint 10 év alatt a nők megoszlása csupán 0,97 százalékponttal növekedett, a férfiak aránya pedig ugyan ennyivel csökkent. Viszonyszám képzés az ország adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Magyarország Férfiak aránya az összlakosságból 98, Nők aránya az összlakosságból 101, ÁTLAG =99,93 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 8. táblázat 38

40 A 8. táblázat a település származtatott mutatóit az ország átlagához viszonyítottuk, a kapott eredmények azt szemléltetik, hogy a település lakosságából a férfiak aránya nem éri el az ország adataiból számított eredményt. A férfiak aránya 98,49%-kot, a nők aránya 101,37%-ot érnek el Magyarország területi egységhez viszonyítva, amely értékek azt jelentik, hogy a településen a férfiak eloszlása 1,51%-kal az ország eredménye alatt van, míg a nők megoszlása ugyanennyivel magasabb a viszonyítás alapját jelentő területi egységhez képest. Összességében láthatjuk, hogy az ország átlagához képest a település nemek szerinti megoszlási mutatói 0,07%-kal kevesebb értéket vesznek fel. Viszonyszám képzés a régió adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Északmagyarországi régió Férfiak aránya az összlakosságból 98, Nők aránya az összlakosságból 101, ÁTLAG =99,93 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 9. táblázat A 9. táblázatban a település származtatott mutatóit az Észak-magyarországi régió átlagához viszonyítottuk, a kapott eredmények azt szemléltetik, hogy a település lakosságából a férfiak aránya nem éri el a régió adataiból számított eredményt. A férfiak aránya 98,55%-kot, a nők aránya 101,32%-ot érnek el a régió területi egységhez viszonyítva, amely értékek azt jelentik, hogy a településen a férfiak eloszlása 1,45%-kal a régió eredménye alatt van, míg a nők megoszlása 1,32%-kal magasabb a viszonyítás alapját jelentő területi egységhez képest. Összességében láthatjuk, hogy az Észak-magyarországi régió átlagához képest a település nemek szerinti megoszlási mutatói 0,07%-kal kevesebb értéket vesznek fel. Viszonyszám képzés a megye adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Borsod-Abaúj- Zemplén megye Férfiak aránya az összlakosságból 98, Nők aránya az összlakosságból 101, ÁTLAG =99,93 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 10. táblázat A 10. táblázatban a viszonyítás alapja Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Az összehasonlítás során kapott eredmények azt szemléltetik, hogy a település lakosságából a férfiak aránya 98,43%- kot, a nők aránya 101,43%-ot érnek el a megye területi egységhez viszonyítva, amely értékek azt jelentik, hogy a településen a férfiak eloszlása 1,57%-kal a megye eredménye alatt van, míg a nők eloszlása 1,43%-kal meghaladja a megye eredményét. 39

41 Összességében láthatjuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megye átlagához képest a település nemek szerinti megoszlási mutatói 0,07%-kal kevesebb értéket érnek el. Viszonyszám képzés a járás adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Szikszói járás Férfiak aránya az összlakosságból 97, Nők aránya az összlakosságból 102, ÁTLAG =99,91 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 11. táblázat A 11. táblázatban a település nemek szerinti megoszlását a Szikszói járáshoz viszonyítottuk. Az összehasonlítás során kapott eredmények bemutatják, hogy a település lakosságából a nők aránya 102,51%-ot, a férfiak aránya 97,2%-kot érnek el, amely értékek azt jelentik, hogy a településen a férfiak eloszlása 2,8%-kal a járás eredménye alatt van, míg a nők eloszlása 2,61%-kal meghaladja azt. Összességében láthatjuk, hogy a Szikszói járás átlagához képest a település nemek szerinti megoszlási mutatói 0,09%-kal kevesebb értéket érnek el. A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a településen a nekem szerinti megoszlás minden területi egységhez viszonyítva átlagosan alacsonyabb értéket ér el. Három területi egység, azaz Magyarország, Észak-magyarországi régió, Borsod-Abaúj-Zemplén megye vonatkozásában átlagosan hasonló értéket ér a település mutatóinak átlaga. Szikszó járáshoz viszonyítva alacsonyabb értéket ér el, nagyobb az eltérés a többi területi egységhez képest Népmozgalom 12. táblázat A népmozgalom meghatározására szolgáló mutatók a természetes fogyás, szaporodás Mutatók tükrében a év adatai alapján, % Magyarors zág Északmagyarorszá gi régió 40 Borsod-Abaúj- Zemplén megye Szikszói járás Szikszó Élveszületések száma 1000 lakosra vetítve 8,98 9,32 9,85 13,58 7,62 Halálozás száma 1000 lakosra vetítve 12,84 14,11 14,27 14,80 14,87 Természetes szaporodás, fogyás -3,86-4,79-4,41-1,21-7,25 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján A 12. táblázatban 1000 főre vetítettük az élve születések és halálozások számát a 3 mutató számítása során. A táblázatban látható, hogy Magyarországon 1000 főre vetítve 2013-ban 8,98 élve születés történt és 12,84 halálozás. Az Észak-magyarországi régióban ez a szám már jóval kevesebb, 1000 lakosból 9,32 született élve és 14,11 halálozott el. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1000 lakosból 9,85 lakos született élve, 14,27 halálozott el. A Szikszói járás területi

42 egységet vizsgálva láthatjuk, hogy a évi adatok alapján a 1000 lakosra 13,58 élve születés és 14,80 halálozás történt. Szikszó településen a mutatókat megvizsgálva észre vehetjük, hogy a halálozás az élve születés közel kétszeresét érte el 2013-ban. Mivel mindenhol negatív értékeket vett fel az élve születés és halálozás számának a különbsége, így természetes fogyásról beszélhetünk, melynek a legmagasabb értéke a városban figyelhető meg. Viszonyszám képzés az ország adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Magyarország Élveszületések száma 1000 lakosra vetítve 84, Halálozás száma 1000 lakosra vetítve 115, Természetes fogyás 188, ÁTLAG =129,6 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 13. táblázat A 13. táblázatban Magyarország területi egységhez viszonyítottuk a település természetes szaporodás, fogyás eredményét meghatározó mutatóit. A település évi adatai alapján számított élve születések száma 1000 lakosra vetítve mutató esetében 84,83%-ot jelent, ez azt eredményezi, hogy az élve születések aránya 15,17%-kal alacsonyabb, mint az országban. Nagy a városban halálozás száma, a táblázatban számított 1000 lakosra vetített halálozási mutató 115,86%-ot vett fel, mely érték az országos eredményt 15,86%-kal haladja meg. Magas a természetes fogyás, mely majdnem duplája az országoshoz viszonyítva (88,12%-kal haladja meg). A 3 mutatóból számított számtani átlag is magas, melyről leolvasható, hogy összességében a város 29,6%-kal haladja meg a mutatók tekintetében az országos adatokat. Viszonyszám képzés a régió adataihoz képest a évi adatok alapján, % 14. táblázat Mutatók Szikszó Észak-magyarországi régió Élveszületések száma 1000 lakosra vetítve 81, Halálozás száma 1000 lakosra vetítve 105, Természetes fogyás 151, ÁTLAG =112,86 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján (T-STAR) A 14. táblázat jól mutatja, hogy a KSH évi adatai alapján Szikszó településen az élve születések mutató tekintetében számított eredmény 18,23%-kal kevesebb a régióhoz viszonyítva és 5,42%-kal meghaladja a halálozásokat vizsgálva. 41

43 A településen a természetes fogyás mutató értéke 51,4%-kal haladja meg a régiós átlaghoz hasonlítás alapját képező értéket, ez azt jelenti, hogy a település lakosságához viszonyított természetes fogyás mutató majdnem kétszerese a régió mutatójának, tehát a település lakossága majdnem kétszer olyan gyorsan fogy, mint a régió területi egységen lakó népesség tekintetében. A 3 mutató számtani átlagából láthatjuk, hogy a településen az adott mutatócsoport értékeinek átlaga 12,86%-kal magasabb értéket vesz fel a régió átlagával összehasonlítva. Viszonyszám képzés a megye adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Borsod-Abaúj- Zemplén megye Élveszületések száma 1000 lakosra vetítve 77, Halálozás száma 1000 lakosra vetítve 104, Természetes fogyás 164, ÁTLAG = 115,27 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 15. táblázat A 15. táblázatban a megyéhez viszonyítottuk a népmozgalmi mutatókat. A természetes fogyás 64,32%-kal magasabb eredményt mutat a megyével összevetve. Az élve születési mutató értéke 22,71%-kal marad a megyei átlag alatt, míg a halálozás száma 1000 lakosra vetítve 4,22%-kal haladja meg azt. A mutatókat összeegyeztetve a számtani átlag alapján elmondható, hogy 15,27%-kal haladja meg a város átlaga a megye átlagát. Viszonyszám képzés a járás adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Szikszói járás Élveszületések száma 1000 lakosra vetítve 56, Halálozás száma 1000 lakosra vetítve 100, Természetes szaporodás, fogyás 597, ÁTLAG = 251,38 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 16. táblázat A járás adataihoz viszonyított számítást a 16. táblázat prezentálja. A természetes fogyás majdnem hatszorosa a járás eredményével összevetve. Az élve születések 43,93%-kal maradnak el a járás átlagához képest, míg a halálozás száma 1000 lakosra vetítve csupán 0,49%-kal haladja meg azt. A mutatókat összeegyeztetve a számtani átlag alapján elmondható, hogy 151,38%-kal haladja meg a város átlaga a járás átlagát. Mindent összevetve a város halálozási arányának és élve születési arányának trendje megegyezik a megyei, régiós és országos tendenciával. A természetes fogyás mértéke az 42

44 ország értékét 88%-kal, a régió értékét 51,4%-kal, a megye értékét 64,3%-kal haladja meg és a járás értékének közel hat szorosa. A népmozgalmat nem csak az élve születés és halálozás határozza meg, hanem az el- és odavándorlás is. A következő táblázatokban ezeket vizsgáltuk és állítottuk párhuzamba a területi egységek vonatkozásában. 17. táblázat A népmozgalom meghatározására szolgáló mutatók a vándorlások tükrében a év adatai alapján, % Mutatók Magyarország Odavándorlások 1000 lakosra vetítve Elvándorlások 1000 lakosra vetítve Vándorlási különbözet Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján Északmagyarországi régió Borsod- Abaúj- Zemplén megye Szikszói járás Szikszó 46,02 46,63 44,48 46,01 45,16 46,02 51,75 50,25 59,66 48,06 0-5,11-5,77-13,64-2,90 A 17. táblázat tartalmazza a vizsgált területi egységek értékeit a népmozgalmi adatokat meghatározó oda- és elvándorlás, azaz a vándorlási különbözet meghatározására szolgáló mutatócsoport eredményeit. A táblázat adatai a belföldi vándorlásokat mutatják, ezért az országos vándorlási különbözet 0 értéket vesz fel. A táblázat alapján látható, hogy a területi egységekre jellemző az elvándorlás. A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az Borsod-Abaúj-Zemplén megye vándorlási különbözete a legmagasabb és a település vándorlási különbözete a legalacsonyabb. A településről a KSH évi adatai alapján összesen 265 fő vándorolt el, mely a Magyarországon belüli vándorlásokhoz 0,58%-kal járul hozzá. A város el- és odavándorlási mutatói magasnak mondhatók a megye területi egység mutatójával egyeztetve, a többi területi egység mutatóját nem éri el a számított eredmény. Viszonyszám képzés az ország átlagához képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Magyarország Odavándorlások 1000 lakosra vetítve 98, Elvándorlások 1000 lakosra vetítve 104, Vándorlási különbözet - - ÁTLAG = 101,27% Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 18. táblázat 43

45 Az ország területi egységhez viszonyított mutatók átlaga a 18. táblázatban látható. Megfigyelhető, hogy a város adatait és ország adatait összevetve a városban bekövetkezett odavándorlások aránya alacsonyabb (1,88%-kal) az országoshoz képest. Az elvándorlási értéket mutató eredmény 4,42%-kal haladja meg az ország értékét. A vándorlási különbözet tekintetében nem számoltam százalékot, mivel a mutató csoport esetében a belföldi vándorlásokat vizsgáltam, az országban az el-és odavándorlás aránya kiegyenlített, míg a városban ez az elvándorlás részére pozitív arányt mutat. Magyarország átlagához képet a település adatainak számtani átlaga a táblázatban vizsgált népmozgalmi mutatócsoport tekintetében 1,27%-kal magasabb eredményt mutat. 19. táblázat Viszonyszám képzés a régió átlagához képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Észak-Magyarország régió Odavándorlások 1000 lakosra vetítve 96, Elvándorlások 1000 lakosra vetítve 92, Vándorlási különbözet - - ÁTLAG = 94,86 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján A régió adataihoz való viszonyítást a 19. táblázat mutatja be jelentették a 100%-ot, a város adatai 3,16%-kal alacsonyabbak a regionális adatokat az odavándorlások számával (96,84%), míg az elvándorlások 7,12%-kal alacsonyabbak a kettő területi egységet összehasonlítva. A 2 mutató esetében a régió átlagához viszonyított számtani átlag értéke 94,86% lett, ami azt jelenti, hogy 5,14%-kal alacsonyabb összességében a város átlaga a régió átlagánál. Viszonyszám képzés a megye adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Borsod-Abaúj-Zemplén megye Odavándorlások 1000 lakosra vetítve 101, Elvándorlások 1000 lakosra vetítve 95, Vándorlási különbözet - - ÁTLAG =98,58 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján táblázat A 20. táblázat a megye adatai jelentették a 100%-ot, Szikszó település eredménye 1,52%-kal haladta meg a megyei adatot az odavándorlások számát illetően, mely a KSH évi adatai alapján főt jelentett a megyében. Az elvándorlások vonatkozásában 4,36%-kal alacsonyabb a város esetében számított érték a megye eredményéhez hasonlítva. A 2 mutató esetében is számoltam számtani átlagot, melynek értéke 98,58% lett, ami azt jelenti, hogy 1,42%-kal alacsonyabb a népmozgalmi mutatócsoport két mutatója esetében a város átlaga a megye átlagánál.

46 Viszonyszám képzés a járás adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Szikszó Szikszói járás Odavándorlások 1000 lakosra vetítve 98, Elvándorlások 1000 lakosra vetítve 80, Vándorlási különbözet - - ÁTLAG =89,35 % Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 21. táblázat A járás területi egységhez viszonyított mutatók adatait a 21. táblázat prezentálja. A járás adatai jelentették a 100%-ot, Szikszó település eredménye 1,86%-kal maradt el a járás adataihoz képest az odavándorlások számát illetően. Az elvándorlások vonatkozásában 19,44%-kal alacsonyabb a város esetében számított érték a járás eredményéhez viszonyítva. A 2 mutató esetében is számoltam számtani átlagot, melynek értéke 89,56% lett, ami azt jelenti, hogy 10,65%-kal alacsonyabb a népmozgalmi mutatócsoport két mutatója esetében a város átlaga a járás átlagánál. Összességében megállapítható, hogy a népmozgalmi mutatók közül az el- és odavándorlási mutatócsoportban kapott eredmények közül a város átlaga meghaladja az ország átlagát. A népmozgalmi mutatókat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a város természetes szaporodás, fogyás tekintetében átlagosan meghaladja a területi egységek átlagát, míg a vándorlási különbözet alapján a területi egységek átlaga magasabb a város átlagánál. 45

47 Nemzetiségi összetétel Szikszó Össesen ,3 6,4 8,3 20,8 Összesen 2001 Hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) (romák nélkül) Hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) (romák nélkül) ,4 4,1 4,3 2,2 1,2 1,4 3,2 0,4 0,2 0,8 2,3 12,9 A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) ,9 3,2 6,1 19,6 A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) 2001 Szikszó Szikszói Járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok Magyarország 5. ábra A nemzetiségek aránya 2001 és 2011 években (%) Forrás: Saját ábra a TEIR adatai alapján Az 5. ábra négy területi egység vonatkozásában mutatja be a 2001-ben és a 2011-ben tartott népszámlálási adatokat a nemzetiségi megoszlást illetően. A népszámlálások között eltelt 10 év intervallumban mind a négy területi egység, azaz Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a Szikszói Járás és Szikszó település adataiban növekvő tendencia figyelhető meg. Magyarországon 2001-hez képest a hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség arányában 0,9 százalékpontos növekedés következett be, míg a megyei járásközpontokat vizsgálva 0,6 százalékpontos növekedés, a Szikszói járás eredményét tekintve pedig 1 százalékpontos növekedés következett be. Szikszó településen a évi népszámlálás adataihoz viszonyítva 0,8 százalékpontos növekedés figyelhető meg 2011-re. Megfigyelhető, hogy a legnagyobb növekedés elsősorban a járás, majd a település, az ország és a megye területi egységek tekintetében következett be. A cigány etnikai kisebbséghez tartozók aránya a lakosságból a évi népszámlálás során, Magyarországon 2%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3,3%, Szikszói járás területén 12,7% és Szikszó településen 3% volt. Mely mutatók a népszámlálások között eltelt idő alatt Magyarországon 1,2 százalékpontos növekedést, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1,6 százalékpontos növekedést, a járás területén 6,9 százalékpontos növekedést és Szikszó településen 3,1 százalékpontos növekedést jelentett. A településen a évi népszámlálás során a település lakosságából 91,06%, azaz 5104 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A lakosság 6,14%-a cigány (romani, beás), 0,16%-a ,3 12,

48 lengyel, 0,62%-a német, 0,07%-a román, 1,2%-a ruszin, 0,11%-a ukrán, 0,62%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát Képzettség Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában - Népszámlálás ,6 14, ,3 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában - Népszámlálás ,3 9,1 12,7 13,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül - Népszámlálás ,4 10, ,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül - Népszámlálás ,9 17,5 22,9 34 Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) ,5 11,3 15,5 15,6 Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) ,9 7 9,8 10,6 Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségivel mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) ,5 18,2 19,6 19,6 21,1 20,6 20,3 20,9 19,7 27,5 27,8 31 Érettségivel mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) ,9 20,5 19,5 24,6 Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában (%) Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában (%) , ,3 23,6 29,2 25,8 32, Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok Szikszói járás Szikszó 6. ábra A lakosság képzettsége Forrás: Saját ábra a TEIR adatai alapján 47

49 A 6. ábra négy területi egység tekintetében mutatja be a lakosság képzettségét a évi és a évi népszámlálások során feljegyzett adatok alapján. Az ábra bemutatja a lakosság korcsoportok vonatkozásában származtatott iskolai végzettségeket. A TEIR adatait vizsgálva a 7 éves és idősebb korú lakoshoz, több legmagasabb iskolai végzettséget elért lakost viszonyítottunk úgy, mint a legfeljebb 8. évfolyamot elvégzett lakosok számát, az érettségivel, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket, az érettségivel nem rendelkező középiskolai végzettséggel rendelkezőket és az egyetemi, főiskolai és egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket. Megfigyelhetjük, hogy a 2001 és 2011 között eltelt közel 10 év alatt a 7 éves és idősebbek arányában, a népszámláláskor feljegyzett adatokban két területi egység (Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén megye) adatában csökkenés és két területi egység adatában növekedés következett be. Magyarországon az elmúlt 10 év alatt 1,3 százalékpontos csökkenés következett be a legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek arányában a 7 és idősebbek arányához viszonyítva a TEIR adatai alapján ben 26,3% volt az arányuk a legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek arányában a 7 és idősebbek arányához viszonyítva, 2011-ben ez az arány 25%-ra csökkent. Szintén csökkenés figyelhető meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok adatait tekintve, mely mutató értékében a TEIR adatai alapján a 10 év alatt 0,4 százalékpontos csökkenés következett be ben a legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek aránya 23,6% volt a 7 és idősebbekhez viszonyítva, míg ez az érték 2011-ben a népszámlálás adataiból számítva 23,2%-ra csökkent. A TEIR adatai alapján Szikszó járás területi egység vonatkozásában 2001-ben a legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek aránya a 7 és idősebbekhez viszonyítva 29,2% volt, mely érték 2011-ben 32,5%-ra emelkedett, mely a 10 év alatt 3,3 százalékpontos növekedést jelentett. Szikszó településen szintén növekedés figyelhető meg, mely növekedés a járás adataihoz viszonyítva alacsonyabb emelkedést jelentett az elmúlt 10 év vonatkozásában. Láthatjuk a képzettséget bemutató ábra alapján, hogy a településen a évi népszámláláskor feljegyzett adatokból származtatott mutató értéke 25,8%, míg 2011-ben 26%-ra emelkedett, mely 0,2 százalékponttal magasabb érték, mint a évi népszámlálás vonatkozásában számított eredmény. A 7 és idősebb korú lakossághoz viszonyítottuk az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezőket, melyet a 6. ábra prezentál. Láthatjuk, hogy a négy területi egység vonatkozásában minden területi egység adataiban csökkenés következett be az elmúlt 10 évben, azaz a két népszámlálás között. Magyarországon a évi népszámlálás adatai alapján az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból 21,1% volt, mely érték 2011-re 19,5%- ra csökkent, mely 0,6 százalékpontos csökkenést jelentett. 48

50 Borsod-Abaúj-Zemplén megye járás központjainak adatát vizsgálva láthatjuk, hogy a TEIR adatai között feldolgozott évi és évi népszámláláskor feljegyzett eredmények a 10 év alatt 2,4 százalékpontos csökkenést eredményezett. Míg 2001-ben az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból 20,6%-ot jelentett, addig 2011-ben 18,2%-ot ért el az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból. A Szikszói járás területi egységet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a népszámlálások között eltelt 10 év alatt az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból 0,7 százalékpontot csökkent ben az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból 20,3%, 2011-ben az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból 19,6% volt a népszámlálásokkor feljegyzett adatok alapján. Szikszó településen az érettségi nélküli középfokú végzettségűek aránya a 7 és idősebb korú lakosságból 2001-ben 20,9%-ot jelentett, 2011-ben 19,6%-ot, mely 1,3 százalékpontos csökkenést eredményezett. A TEIR adatai alapján az érettségivel rendelkező lakosok számát a 7 és idősebb korú lakosokhoz viszonyítva láthatjuk, hogy minden területi egység tekintetében növekedés következett be a népszámlálások között eltelt idő alatt. Magyarországon a 2001-ben feljegyzett adatok alapján számított mutató értéke 20,5% volt, míg 2011-ben a feljegyzett adatokból számított mutató értéke 27,5%-ot ért el, mely 7 százalékpontos növekedést jelentett. Borsod-Abaúj-Zemplén megye járás központjainak adatait megfigyelve láthatjuk, hogy ben 24,6%-ot jelentett az érettségivel rendelkező lakosok aránya a 7 és idősebb korú lakosokból, mely eredmény 2011-re 6,4 százalékpont emelkedést, azaz 31%-ot ért el. A Szikszói járás vonatkozásában 2001-ről 2011-re az érettségivel rendelkező lakosok aránya a 7 és idősebb korú lakosokból 5,8 százalékpont emelkedést ért el, így 19,7%-ra emelkedett 13,9 %-ról. Szikszón az érettségivel rendelkező lakosok aránya a 7 és idősebb korú lakosokhoz viszonyítva 19,5%-ról (2001. évi népszámlálás adataiból származtatva) 27,8%-ra (2011. évi népszámlálás adataiból származtatva) növekedett, mely 8,3 százalékpont növekedést jelentett a 10 év alatt. A 7 és idősebb korú lakosság számához viszonyított egyetem, főiskola vagy más oklevéllel rendelkezők számának arányát vizsgálva láthatjuk, hogy szintén minden területi egység vonatkozásában növekedés következett be. A legnagyobb növekedést Magyarország területi egység érte el, mely 5,7 százalékpont emelkedést jelentett a 10 év alatt, majd Borsod-Abaúj-Zemplén megye járás központjainak adatai érték el, mely 5 százalékpont növekedést jelentett. A harmadik helyen Szikszó település áll, melynek 4,3 százalékpont növekedést sikerült elérnie az elmúlt népszámlálások között eltelt idő alatt. A négy területi egységet vizsgálva a legkevesebb növekedés a Szikszói járás adatában következett be, mely 2,6 százalékpontot jelentett. 49

51 A 6. ábra azt is szemlélteti, hogy az aktív korú lakosságon belül a lakosság hány százalékának van általános iskolai legmagasabb végzettsége. Láthatjuk, hogy a két népszámlálás között eltelt 10 évben csökkent az általános iskolai végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül. A legnagyobb arányú csökkenés Szikszó településen következett be, mely 9,9 százalékpontos csökkenést jelentett. Szikszói járás területi egység eredményében bekövetkezett csökkenés áll a második helyen a négy területi egység összehasonlításában, a járás eredményében 9,2 százalékpontos csökkenés következett be, majd Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok eredménye következik, amely adataiban 6,6 százalékpontos esés figyelhető meg. Magyarország áll az utolsó helyen, az adatait vizsgálva láthatjuk, hogy 6,5 százalékpontos csökkenés történt. A 25 és idősebb korú lakosok között azt is vizsgáltuk, hogy a lakosok hány százaléka rendelkezik felsőfokú legmagasabb iskolai végzettséggel. A két népszámlálás között eltelt 10 évben Magyarországon a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 25 év felettiek közül 6,3 százalékponttal, a járás központok tekintetében 5,4 százalékponttal, a járás adatait tekintve 3,3 százalékponttal, a településen 5,1 százalékponttal emelkedett. Összességében a képzettségen belül vizsgált mutatókat tekintve láthatjuk, hogy a település lakosságának képzettségét párhuzamba hozva a területi egységekhez, a évi adatok tekintetében a 7 és idősebb lakosokhoz viszonyítva, a 8. osztállyal rendelkező legmagasabb iskolai végzettségű lakosok arányát tekintve a legmagasabb értéke a járásnak van, mely 32,5%, majd az országnak 26,3%, a településnek 26% és a megyének 23,2%. Az érettségi nélküli középfokú iskolai végzettségűek arányát párhuzamba hozva a területi egységekhez, a évi adatok tekintetében a 7 és idősebb lakosokhoz viszonyítva a legmagasabb értéket a járás és a település érte el, mely 19,6%-19,6%-ot jelent, majd az országnak 19,5%-ot és a megye 18,2%-ot. Az érettségivel rendelkező lakosok számát párhuzamba hozva a területi egységek adatival, a évi adatok tekintetében a 7 és idősebb lakosokhoz viszonyítva a legmagasabb értéket a megye ért el, mely 31%-ot, majd a település 27,8%-ot, az ország 27,5%-ot és a járás 19,7%-ot jelentett. A felsőfokú iskolai végzettség eredményeit rangsorolva mind két vizsgált korcsoport vonatkozásában első a megye, majd az ország, a település és a járás adata. Az aktív korú lakosság közül az általános iskolai végzettségűek aránya a nagyobb területi egységek felé haladva csökken Foglalkoztatottság Nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti megoszlása, munkanélküliségi ráta 50

52 22. táblázat Nyilvántartott álláskeresők számának aránya, nem szerinti megoszlása, munkanélküliségi ráta a területi egységek vonatkozásában a évi adatok alapján, % Mutatók Nyilvántartott álláskeresők számának aránya a lakosságból Nyilvántartott álláskereső férfiak számának aránya a nyilvántartott álláskeresők között Nyilvántartott álláskereső nők számának aránya a lakosságból 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők számának aránya a lakosságból Magyarország Észak- Magyarország régió Borsod- Abaúj- Zemplén megye Szikszói járás Szikszó 4,19 6,29 7,17 10,24 5,80 51,50 54,10 53,85 58,13 55,31 48,50 45,90 46,15 41,87 44,69 2,09 3,27 3,75 2,46 2,85 Munkanélküliségi ráta 6,65 9,88 11,09 15,73 8,90 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján Magyarországon 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők 4,19%-ot jelentettek a teljes lakosságból. Az Észak-magyarországi régió lakosságának 6,29%-a, Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának 7,17%-a, a Szikszói járás lakosságának 10,24%-a és Szikszó település lakosságának 5,8%-a volt nyilvántartott álláskereső 2013-ban. A KSH évi adatai alapján láthatjuk, hogy a területi egységek esetén több férfi nyilvántartott álláskereső volt, mint nő. Magyarországon a nyilvántartott álláskeresők 51,5%- a, Észak-magyarországi régióban 54,1%-a, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 53,85%-a, a Szikszói járás esetében 58,13%-a és Szikszó településen 55,31%-a volt férfi. A nyilvántartott álláskeresők esetében Magyarországon 2,09%, Észak-Magyarország régióban 3,27%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3,75%, a Szikszói járás vonatkozásában 2,46% és Szikszón 2,85% volt 180 napon túl nyilvántartott álláskereső. A munkanélküliségi ráta megmutatja, hogy Magyarországon 6,65, Észak-magyarországi régióban 9,98, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 11,09, a Szikszói járás esetében 15,73 és Szikszó település esetén 8,9 nyilvántartott álláskereső volt az aktívkorú népességből. Látható, hogy a legmagasabb értéket a megye érte el, a település értéke meghaladja az ország értékét, de a többi területi egység eredménye alatt maradt. 51

53 táblázat Viszonyszám képzés a területi egységek adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Nyilvántartott álláskeresők számának aránya a lakosságból Nyilvántartott álláskereső férfiak számának aránya a nyilvántartott álláskeresők között Nyilvántartott álláskereső nők számának aránya a lakosságból 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők számának aránya a lakosságból Magyarországhoz viszonyítva (ország= 100%) Észak- Magyarország régióhoz viszonyítva (régió=100%) Borsod-Abaúj- Zemplén megye (megye=100%) Szikszói járás (járás= 100%) 138,37 92,29 80,96 56,66 107,40 102,25 102,72 95,16 92,15 97,35 96,83 106,72 135,96 86,99 75,88 115,62 Munkanélküliségi ráta 133,83 90,08 80,25 56,58 ÁTLAG 121,54 93,79 87,33 86,15 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján A településen nyilvántartott álláskeresők számának aránya a lakosságból meghaladja az ország eredményét 38,37%-kal. A régióhoz viszonyítva 7,71%-kal alacsonyabb értéket vesz fel Szikszó, így 92,29% a régióhoz mért eredménye. A megye átlagától 19,04%-kal alacsonyabb értéket ért el 2013-ban a település átlaga. A járáshoz viszonyítva ez az arány 43,34%-ot jelentett. Ahogyan azt a 23. táblázat szemlélteti, megállapíthatjuk, hogy a településen nyilvántartott álláskeresők közül a férfiak aránya dominánsabb, a férfi nyilvántartott álláskeresők esetében a megyéhez viszonyítva a település 107,40%-ot jelent, mely 7,4%-kal haladja meg az ország átlagát. A régió vonatkozásában ez az eredmény 102,25%-ot jelent, mely 2,25%-kal haladja meg a régió átlagát, a megyével párhuzamot vonva a település 102,72%-ot jelentett 2013-ban, mely érték 2,72%-kal haladta meg a megye átlagát. A járás esetében 95,16%-ot jelentett a település, mely a járás átlagától 4,84%-kal kevesebb. A nők esetében a járás kivételével minden területi egység esetében alacsonyabb arány látható a településen, a járás eredményét meghaladta 2013-ban a település értéke. Magyarországhoz viszonyítva 7,85%-kal, Észak-magyarországi régióban 2,65%-kal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3,17%-kal kevesebb a nők aránya a nyilvántartott álláskeresők tekintetében ban. A Szikszói járás területi egységhez viszonyítva láthatjuk, hogy a település értéke 6,72%-kal haladta meg azt.

54 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők számának aránya a lakosságból a város eredménye két területi egység tekintetében meghaladja azokat, és két területi egység eredménye alatt marad. Magyarország eredményét 35,96%-kal, a járás eredményét 15,62%-kal haladja meg. 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők számának aránya a lakosságból Szikszó település eredménye 13,01%-kal a régió átlaga alatt van és 24,2%-kal a megye átlaga alatt marad. A táblázatban szemléltetett mutatók esetében is számoltunk számtani átlagot, mely megmutatja, hogy összességében a település egy területi egység eredményét haladja meg, mely területi egység nem más, mint Magyarország, aminek az eredményénél 21,54%-kal magasabb értéket jelent. A vizsgált másik három területi egység vonatkozásában a település eredménye kedvezőbb értékeket mutat. A régió átlagától a 6,21%-kal, a megye átlagától 12,67%-kal és a járás átlagától 13,85%-kal kevesebb értéket kaptunk a településre Nyilvántartott álláskeresők képzettsége 24. táblázat Nyilvántartott álláskeresők képzettsége a területi egységek vonatkozásában a évi adatok alapján, % Mutatók Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Magyaro. Északmagyarországi régió Borsod- Abaúj- Zemplén megye Szikszói járás Szikszó 4,94 7,24 7,91 20,82 6,56 33,52 35,89 35,21 44,36 30,63 27,13 27,10 27,46 21,05 25,63 2,51 2,12 2,13 2,09 1,88 26,43 23,95 23,67 15,46 30,31 53

55 Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott 3,54 2,51 2,40 0,96 3,75 álláskeresőkből Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott 1,94 1,19 1,21 0,45 1,25 álláskeresőkből Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján A 24. táblázat azt prezentálja, hogy a nyilvántartott állás keresők közül a különböző iskolai végzettségűek arányának milyen a megoszlása a területi egységek vonatkozásából. A nyilvántartott álláskeresők közül az általános iskolai nyolc osztálynál kevesebb osztályt végzettek aránya Magyarországon 4,94%, Észak-Magyarország régióban 7,24%, a megyében 7,91%, a járás vonatkozásában 20,82%, a településen 6,56%. Látható, hogy a területi egységeket összehasonlítva a járás vonatkozásában kaptuk a legmagasabb értéket a évi KSH adatok alapján. Az általános iskolai végzettségűek aránya a nyilvántartott álláskeresők közül a szikszói járás vonatkozásában 44,36%, a régió vonatkozásában 35,89%, a megyében 35,21%, Magyarországon 33,52% és a településen 30,63%. A nyilvántartott álláskeresők között a szakmunkás végzettséggel rendelkezők aránya a KSH évi adatai alapján a megye vonatkozásában 27,46%, az ország vonatkozásában 27,13%, a régiót tekintve 27,10%, a települést vizsgálva 25,63% és a járást tekintve 21,05%-ot jelentett. A szakiskolai végzettséggel rendelkezők aránya az országban 2,51%-ot, a megyében 2,13%-ot, a régióban 2,12%-ot, a járásbab 2,19%-ot és a településen 1,89%-ot jelentett 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők között. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők aránya a településen 30,31%-ot, az országban 26,53%-ot, a megyében 23,67%-ot, a régióban 23,95%-ot és a járás adatait tekintve 15,46%-ot képvisel a nyilvántartott álláskeresők közül. A településen 3,75%-ot, az országban 3,54%-ot, a régióban 2,51%-ot, a megyében 2,4%-ot és a járás vonatkozásában 0,96%-ot jelent a főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők közül. Az országban 1,94%-ot, a településen 1,25%-ot, a megyében 1,21%-ot, a régióban 1,19%-ot és a járás tekintetében 0,45%-ot jelentett az egyetemi végzettségű álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva. Láthatjuk, hogy a településen a nyilvántartott álláskeresők közül legnagyobb aránnyal a szakközépiskolai végzettséggel, a szakmunkás végzettséggel és az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legmagasabb. 54

56 táblázat Viszonyszám képzés a területi egységek adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Magyaro. (ország= 100%) Észak-Mo. Régió (régió=100%) Borsod-Abaúj- Zemplén megye (megye=100%) Szikszói járás (járás= 100%) 132,81 90,61 82,93 31,51 91,37 85,33 86,97 69,04 94,46 94,57 93,30 121,74 74,70 88,33 88,00 89,80 114,70 126,57 128,04 196,04 106,02 149,21 156,42 390,88 64,54 105,48 103,39 276,88 ÁTLAG 96,94 105,73 105,58 167,98 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján A 25. táblázat alapján láthatjuk a település adatait a területi egységek adataihoz viszonyítva. A település eredménye 32,81%-kal magasabb az ország eredményéhet viszonyítva az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők arányát a nyilvántartott álláskeresők közül. A régió eredményénél 9,39 százalékponttal, a megye eredményénél 17,07 százalékponttal, 68,49 százalékponttal alacsonyabb értéket vesz fel a település eredménye. A település eredménye az általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből minden területi egységhez viszonyítva alacsonyabb. Az országhoz képest 8,63%-kal, a régió adatával párhuzamba állítva 14,67%-kal, a megyéhez viszonyítva 13,03%-kal, a járás eredményéhez 30,96%-kal alacsonyabb értéket kaptunk. A szakmunkás iskolai végzettséggel rendelkezők arányát a nyilvántartott álláskeresőkből a KSH évi adatai alapján vizsgálva láthatjuk, hogy a település az országtól 5,54%-kal, a régiótól

57 5,43%-kal, a megyétől 6,7%-kalalacsonyabb értéket jelentett. A járás területi egységhez viszonyítva Szikszó 21,74%-kal magasabb eredményt ért el. Szikszó az országhoz képest 14,7%-kal, a régió eredményéhez képest 26,57%-kal, a megye átlagához képest 28,04%-kal és a járás eredményéhez képest 96,04%-kal magasabb eredményt ért el a KSH évi adatai alapján számolt szakközépiskolai végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők arányát illetően a nyilvántartott álláskeresőkből. A település 6,02%-kal magasabb eredményt ért el Magyarországhoz viszonyítva, a főiskolai végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők arányát illetően. Az Észak-Magyarország régió eredményéhez képest 49,21%-kal, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye eredményéhez képest 56,42%-kal és a járás eredményéhez képest 290,88%-kal magasabb eredményt ért el. Az egyetemi végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül mutatót vizsgálva láthatjuk, hogy a települést a négy területi egységhez viszonyítva Magyarország eredményéhez képest 35,46%-kal alacsonyabb értéket, a többi területi egység tekintetében pedig magasabb értéket kaptunk a évi KSH adatok alapján. A régióhoz képest 5,48%-kal, a megyéhez képest 3,39%-kal és a járás vonatkozásában 176,88%-kal magasabb eredményt képvisel Szikszó. A nyilvántartott álláskeresők képzettségét vizsgálva láthatjuk, hogy a településen a szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya, a szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának aránya, a főiskolai és az egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők közül tekintve a legmagasabb a területi egységekkel összehasonlítva Nyilvántartott álláskeresők foglalkozás típus alapján 26. táblázat Nyilvántartott álláskeresők a foglalkoztatás típusa alapján a területi egységek vonatkozásában a évi adatok alapján, % Mutatók Magyaro. Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 56 Északmagyarországi régió Borsod- Abaúj- Zemplén megye Szikszói járás Szikszó 81,86 85,63 85,29 92,72 82,81 18,14 14,37 14,71 7,28 17,19 A 26. táblázat bemutatja, hogy a nyilvántartott álláskeresők között hogyan oszlik meg a fizikai és a szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők aránya. Látható, hogy minden területi egység tekintetében a fizikai foglalkozású álláskeresők aránya a magasabb a szellemi foglalkozásúakkal szemben.

58 A területi egységek között a fizikai foglalkozású álláskeresőket tekintve a Szikszói járás eredménye kimagaslik a többi területi egységgel szemben. Így a szellemi foglalkozású álláskeresők aránya ennek a területi egységnek a vonatkozásában a legalacsonyabb. A fizikai foglalkozású álláskeresők arányát rangsorolva láthatjuk, hogy a járás, majd a régió, a megye a település és az ország eredménye sorrendet lehet állítani. 27. táblázat Viszonyszám képzés a területi egységek adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők számának aránya a nyilvántartott Magyarországhoz viszonyítva (ország =100%) Északmagyarországi Régióhoz viszonyítva (régió=100%) Borsod- Abaúj- Zemplén megye (megye= 100%) Szikszói járás (járás= 100%) 101,16 96,71 97,10 89,31 94,75 119,57 116,84 236,09 álláskeresőkből ÁTLAG 97,96 108,14 106,97 162,70 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján A 27. táblázatban a területi egységek adatai jelentették a 100%-ot, Szikszó település eredménye 1,16%-kal haladta meg az országos adatot. A régió adatától 3,29%-kal, a megye adatától 2,9%-kal és a járás adatától 10,69%-kal alacsonyabb értéket jelentett a fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők számának arányát illetően a nyilvántartott álláskeresők közül a KSH évi adatait tekintve. A 2 mutató esetében is számoltam számtani átlagot, melynek értéke 98,58% lett, ami azt jelenti, hogy 1,42%-kal alacsonyabb a népmozgalmi mutatócsoport két mutatója esetében a város átlaga a megye átlagánál. A település eredményét a területi egységekhez viszonyítva láthatjuk, hogy a mutatók vonatkozásában az ország eredményénél átlagosan 2,04 százalékponttal alacsonyabb eredményt ért el a évi adatok alapján. Az Észak- Magyarország régióhoz viszonyítva átlagosan 8,14%-kal, a megyéhez viszonyítva 6,97%-kal és a járáshoz viszonyítva 62,7%-kal magasabb eredményt ért el Nyilvántartott álláskeresők korcsoportonként 28. táblázat Nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti megoszlása a területi egységek vonatkozásában a évi adatok alapján, % 57

59 Mutatók Szikszó Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, férfi (fő) Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, nő (fő) A éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között A éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között A éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között A éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között A éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között A éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között A 61-X éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján 58 Magyarország Észak- Magyarország régió Borsod- Abaúj- Zemplén megye Szikszói járás Szikszó 12,62 13,14 13,79 18,00 15,94 51,45 53,78 53,54 59,87 58,82 48,55 46,22 46,46 40,13 41,18 10,72 11,05 10,89 10,55 10,31 12,50 12,31 12,01 11,34 13,13 11,70 11,50 11,64 11,34 9,69 11,05 11,05 11,17 10,27 10,31 11,22 11,29 11,22 10,27 11,56 12,16 10,94 10,51 7,22 10,94 1,69 1,23 1,02 0,90 1,56 A 28. táblázat alapján a területi egységek adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők számának korcsoportonkénti megoszlását láthatjuk. A nyilvántartott álláskeresők korcsoportjait 5 évenkénti csoportokra bontottuk a KSH adatai alapján. A KSH évi adatai alapján, Magyarországon a nyilvántartott álláskeresők 12,62%-a pályakezdő. A pályakezdő álláskeresők 51,45%-a férfi. Láthatjuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők között legtöbben a éves kor közöttiek, a pályakezdők és az év közöttiek aránya a legmagasabb. Legkevesebben a év közöttiek és a 60 év felettiek vannak. Az Észak-Magyarország régióban az álláskeresők között a pályakezdők aránya a legmagasabb (13,14%), akik közül szintén a férfiak aránya a dominánsabb. A nyilvántartott álláskeresők

60 között a év közötti korcsoport jelenléte meghatározó, 12,31%-ot képvisel. 11,50%-ot jelent a nyilvántartott álláskeresőkön belül a év közötti korcsoportban nyilvántartott álláskeresők száma. 11,29%-ot jelent az év közöttiek aránya a nyilvántartott álláskeresők között. 11,05%-ot jelen a területi egység vonatkozásában a és a év közötti korcsoportban nyilvántartott álláskeresők aránya. Az év közötti nyilvántartott álláskeresők 10,94%-ot képviselnek a nyilvántartott álláskeresők között. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legtöbben a pályakezdő nyilvántartott álláskeresők vannak a KSH évi adatai alapján. Ahogyan azt 28. táblázat bemutatja, láthatjuk, hogy a pályakezdők után a év közötti nyilvántartott álláskeresők száma jelentős, akik 12,01%- ot jelentette 2013-ban a területi egység vonatkozásában. Majd ezt a korcsoportot a év közötti nyilvántartott álláskeresők száma követi, akiknek 11,6% a részesedésük a nyilvántartott álláskeresőkön belül. Az év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya a évi adatok alapján 11,22%. 10,89% a részesedése a év közötti nyilvántartott álláskeresőknek és 10,51% a részesedése az év közötti nyilvántartott álláskeresőknek. A területi egységeket összehasonlítva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is a legkisebb részesedése a 61 év feletti nyilvántartott álláskeresőknek van. A Szikszói járás évi adatait vizsgálva láthatjuk, hogy a pályakezdő nyilvántartott álláskeresőknek a területi egységeket vizsgálva itt a legmagasabb az arányuk, 18%. A pályakezdő nyilvántartott álláskeresők között itt is a férfiak dominanciája figyelhető meg, mely 59,87%-ot jelentett 2013-ban. A többi korcsoportot vizsgálva láthatjuk, hogy nincsenek nagy különbségek a nyilvántartott álláskeresők megoszlását illetően. A éves korosztály megoszlása összesen 22,68% (11,34%-11,34%), míg a év közötti korosztályé 20,54% (10,27%-10,27%). 10,55%-ot jelentett a év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya 2013-ban. Az év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya 7,22% volt. A Szikszói járás évi adata a 61 év felettiek a nyilvántartott álláskeresők vonatkozásában a legalacsonyabb a többi területi egység adatával szemben. Szikszó településen szintén a pályakezdő nyilvántartott álláskeresők aránya 15,94%, mely arány a második legmagasabb a többi területi egységgel összevetve. A településen a év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya 13,13%-ot képvisel, mely a legmagasabb arány a korcsoporton belül nyilvántartott álláskeresők adatát összehasonlítva területi egységenként. Az év közötti nyilvántartott álláskeresők száma 11,56%-ot jelentett 2013-ban, mely szintén a legmagasabb arányt jelenti a korcsoporton belül nyilvántartott álláskeresők adatát összehasonlítva területi egységenként. Az év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya 10,94%, mely érték Magyarország értékét követi és egyenértékű az Észak-Magyarország régió értékével. A év közöttiek aránya és a év közöttiek aránya 10,31% volt, mely eredmény a legalacsonyabb értékű a területi egységekkel való párhuzamállítás során. A év közöttiek aránya 9,69%-ot jelentett 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti megoszlása vonatkozásában a KSH adatai alapján, mely eredmény a legalacsonyabb a területi egységek összehasonlítása során, az adott korcsoportok adataihoz viszonyítva. A 61 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya 1,56% volt, mely a második legmagasabb arány a területi egységek adatait összehasonlítva. 59

61 táblázat Viszonyszám képzés a területi egységek adataihoz képest a évi adatok alapján, % Mutatók Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának aránya a nyilvántartott álláskeresőkből Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, férfi (fő) Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, nő (fő) A éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között A éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között A éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között A éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között A éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között A éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között A 61-X éves nyilvántartott álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők között Magyarországhoz viszonyítva (ország = 100%) Észak- Magyarország Régióhoz viszonyítva (régió=100%) Borsod-Abaúj- Zemplén megye (megye=100%) Szikszói járás (járás= 100%) 126,25 121,25 115,57 88,53 114,33 109,37 109,86 98,24 84,82 89,09 88,64 102,62 96,24 93,32 94,74 97,72 104,97 106,66 109,25 115,71 82,81 84,26 83,26 85,40 93,31 93,32 92,29 100,41 103,06 102,40 103,02 112,58 89,91 99,96 104,06 151,42 92,70 127,07 152,74 173,05 ÁTLAG 98,84 102,67 105,34 112,57 Forrás: Saját számítások a KSH adatai alapján A 29. táblázat azt szemlélteti, hogy Szikszó településen nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti adatait, ha az adott területi egység adott kategóriájának adatához viszonyítjuk, akkor milyen értéket és átlagot kapunk. Ezzel el tudjuk helyezni a települést a területi egységek között. Magyarországhoz viszonyítva, az ország eredményét három mutató esetében haladja meg a település adata. 26,25%-kal haladja meg a pályakezdő álláskeresők arányát a nyilvántartott álláskeresők között. Ez azt jelenti, hogy a településen a pályakezdő nyilvántartott álláskeresők

62 aránya meghaladja az ország átlagát. 4,97%-kal haladja meg a év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya a településen az ország eredményét, illetve 3,06%-kal haladja meg az ország KSH által rögzített évi eredményét a település az 51,55 éves nyilvántartott álláskeresők aránya tekintetében. A férfi nyilvántartott pályakezdők vonatkozásában, a területi egységeket összehasonlítva, az ország értékéhez viszonyított eredmény tekintetében kaptuk a legmagasabb eredményt, azaz 114,33%-ot. 3,76 százalékponttal kevesebb a település eredménye az ország átlagához képest a éves nyilvántartott keresők arányát illetően. A település eredményét illetően 6,69%-kal alacsonyabb értéket kaptunk a éves nyilvántartott álláskeresők arányát illetően, 7,3%-kal kevesebb eredményt ért el a 61 és idősebb nyilvántartott álláskeresők arányát illetően, mint az ország átlaga. 10,09%-kal kevesebb eredményt ért el az éves nyilvántartott álláskeresők arányának vonatkozásában és 17,19%-kal kevesebb a részesedése a éves nyilvántartott álláskeresők arányának a nyilvántartott álláskeresők között, mint az országban. Magyarország területi egység a mutató csoport vizsgálata esetében átlagosan 1,16%-kal magasabb értéket jelent, mint a település eredményeinek átlaga. A 29. táblázat második oszlopa azt szemlélteti, hogy a mutatócsoport mutatói esetében, ha összehasonlítjuk az Észak-Magyarország régió eredményeit a település eredményeivel, akkor láthatjuk, hogy a településen 27,07%-kal magasabb a 61 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya, mint a régióban. 21,25%-kal magasabb a településen a pályakezdő nyilvántartottak részesedése a nyilvántartott álláskeresők között, 6,66%-kal magasabb Szikszón a év közötti nyilvántartott álláskeresők jelenléte, mint a régióban. 2, 4%-kal magasabb eredményt kaptunk az összehasonlítás során a település javára az éves nyilvántartott álláskeresők vonatkozásában is. 15,74%-kal magasabb eredményt kaptunk a régió adatával való párhuzam állítás során a település eredményét illetően a éves nyilvántartott álláskeresők esetében. 6,68%-kal alacsonyabb a településen a éves nyilvántartott álláskeresők és a éves nyilvántartott álláskeresők aránya, mint a régióban. Az éves nyilvántartott álláskeresők arányát illetően csekély az eltérés a két területi egység esetében, a településen 0,04%-kal alacsonyabb a vizsgált korosztály részesedése a nyilvántartott álláskeresők számából. Borsod-Abaúj-Zemplén megye eredményeit vizsgálva, a mutatócsoportban feltüntetett mutatók esetében láthatjuk, hogy öt mutató esetében is magasabb a települési átlag a megyeihez képest. A település eredménye a 61 év feletti nyilvántartott álláskeresők arányát illetően 52,74%-kal haladja meg a megye eredményét. 15,57%-kal haladja meg a település a pályakezdő álláskeresők számának aránya mutató esetében a megyei értéket. 9,25%-kal magasabb eredményt ért el a település a megyével szemben a éves nyilvántartott álláskeresők esetében. Szikszó 4,06%-kal haladja meg az éves nyilvántartott álláskeresők arányát illetően és 3,02%-kal haladja meg az éves nyilvántartott álláskeresők arányát illetően a megyei átlagot. Három mutató esetében a megye értéke magasabb, mint a településen számított viszonyszám, az első mutató a éves nyilvántartott álláskeresők aránya, mely esetében 5,26%-kal alacsonyabb a település eredménye. A második ilyen mutató a éves nyilvántartott álláskeresők aránya, mely 7,71%-kal magasabb a megyében, mint a településen. A harmadik ilyen mutató a éves 61

63 nyilvántartott álláskeresők aránya, mely esetében 16,74%-kal magasabb a megyei átlag, mint a település eredménye. A Szikszói járás esetében vizsgált mutatócsoport eredményei alapján láthatjuk, hogy öt mutató esetében a település meghaladta a járás adatait. A 61 évnél idősebb nyilvántartott álláskeresők mutató esetében a település 73,05%-kal haladta meg a járás értékét, mely eredmény a területi egységek vizsgálatakor a legmagasabb értéket veszi fel. Az éves nyilvántartott álláskeresők esetében 51,42%-kal, az éves nyilvántartott álláskeresők mutató esetében 12,58%-kal, a éves nyilvántartott álláskeresők vonatkozásában 15,71%-kal és a éves nyilvántartott álláskeresők mutatót vizsgálva 0,41%-kal haladta meg a járás adatait a KSH évi adatai alapján számított viszonyszámok esetében. Három mutató esetében a járás magasabb értékkel rendelkezik a településsel szemben. Az első ilyen mutató a éves nyilvántartott álláskeresők aránya, mely a maga 85,4%-ával 14,6 százalékponttal alacsonyabb, mint a járás eredménye. A második ilyen mutató a pályakezdő nyilvántartott álláskeresők mutató esetében számított 88,53%, mely 11,47%-kal kevesebb, mint a járás területi egység esetében számított mutató értéke. A harmadik mutató a éves nyilvántartott álláskeresők eredménye, mely 2,28 százalékponttal alacsonyabb a járás eredményével való viszonyítás eredményeként. Összességében megállapíthatjuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti eloszlásakor a település nagyobb területi egységekhez való viszonyítása alkalmával a település három területi egység eredményeit is meghaladja ez a három területi egység a régió, a megye és a járás. Az ország átlagánál alacsonyabb értéket ért el összességében, de a különbség csupán 1,16%-ot jelent. A legmagasabb értéket a viszonyítás során a Szikszói járás területi egységhez viszonyított 61 év feletti nyilvántartott álláskeresők esetében érte el a település, amely érték esetében 73,05%-kal meghaladta a területi egység eredményét. A legalacsonyabb értéket a éves nyilvántartott álláskeresők mutató esetében vette fel Szikszó, mely Magyarország területi egységhez való viszonyítás eredményeként alakult ki, az ország eredményénél 17,19%-kal kevesebb a településen a nyilvántartott álláskeresők számából való részesedése a korcsoportnak Humán fejlettségi mutató (HDI index) Az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme UNDP) több olyan indexet is számít, amelyek célja az emberi jólét mértékének a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb számszerűsítése. Ezek a humán-mutatószámok ún. kompozit indexek, amelyek közös ismérve, hogy több alapmutató átlagolásával állnak elő. A mutatók közül az egyik legrégebbi múlttal az 1990 óta számított humán fejlettségi mutató (Human Development Index, a továbbiakban: HDI) rendelkezik, amelyet gyakran a bruttó hazai termék egyik alternatívájaként is számon tartanak, tekintetbe véve, hogy az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmezi. Az értékét tekintve 0 és 1 között mozgó index három mutató egyszerű átlagolásával áll elő: a hosszú és egészséges élet célkitűzés a születéskor várható élettartamban kerül számszerűsítésre, az iskolázottságot olyan arányok képviselik, mint az írástudó felnőtt lakosság, valamint a különböző szintű iskolatípusokba történő beiskolázottak részesedése a népességből, végül az életszínvonalat a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó bruttó hazai termék reprezentálja. 62

64 A KSH alapján: Magyarország huszadik az uniós és ötödik az újonnan csatlakozott országok rangsorában. Hazánk 1980 körül érte el azt a küszöbszintet, amellyel már a fejlett humán fejlettségű országok csoportjába sorolható, de Ausztria évi fejlettségi szintjét csak a harmadik évezred első éveiben. (KSH, Statisztikai Tükör, II. évfolyam 35. szám) Lipták Katalin szerint: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alacsony az emberi fejlődés indexe. Alacsony HDI értékkel rendelkeznek (0,419-0,242): Hevesi, Ózdi, Mezőcsáti, Abaúj-hegyközi, Szikszói, Edelényi, Encsi, Bodrogközi kistérségek. (Leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek munkaerő-piaci helyzete az Észak-magyarországi régióban,2012) Jövedelmi viszonyok, életminőség Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok Szikszói járás Szikszó 7. ábra Száz lakosra jutó adófizető száma (fő) Forrás: Saját ábra a TEIR adatai alapján A 7. ábra a területi egységek esetében azt szemlélteti, hogy 100 lakosra hány adófizető jutott 2000 és 2012 között. Látható, hogy minden területi egység tekintetében a közel 12 év vonatkozásában növekvő tendencia következett be. Magyarországon 100 lakosra 2000-ben 42,1 adófizető jutott ben és 2003-ban a évi adatokhoz képest növekedés látható, melyet egy 2004-ben egy nagyobb visszaesés követett között folyamatosan növekvő tendencia figyelhető meg, melyet ban egy visszaesés követett ben növekedés figyelhető, meg mely értékét a következő évek tartanak, 43,5 adófizető jut 100 lakosra. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok adatai alapján láthatjuk, hogy között növekedett az adófizetők aránya, mely eredményt 2004-ben csökkenés követett ben tovább csökkent az adófizetők aránya a megyét érintően, majd három évig növekedett a számuk és a évi csökkenést követően közel azonos arányban vannak az adófizetők. A közel 12 év alatt összességében a 100 lakosra jutó adófizetők száma 1,7-del növekedtek. Szikszó település esetében három év kivételével folyamatosan növekedett a 100 lakosra jutó adófizetők száma. A TEIR évi adatai alapján a városban 100 főre 35,7 adófizető jutott, 63

65 mely érték a közel 12 év alatt 6,6 fővel növekedett ig az adófizetők száma növekedett, majd 2003-ban és 2004-ben a számuk lecsökkent és a csökkenést ismételt növekedés követte egészen 2011-ig ben a 100 lakosra jutó adófizetők száma 40,6-re csökkent, melyet egy évi 42,3-re való növekedés követett. A legnagyobb növekedés a Szikszói járási területen valósult meg, 2000-ben 100 lakosra 29,6 fő adófizető jutott, ez az érték a 12 év alatt 8,4 fővel növekedett így 2012-re 38 fő adófizető jut 100 lakosra. 120,00 111,32 100,00 97,24 90,05 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 Magyarország (ország=100%) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok (járás központok=100%) Szikszói járás (járás=100%) 8. ábra Viszonyszám képzés a területi egységek adataihoz képest, évi adatok alapján (%) Forrás: Saját számítások a TEIR adatai alapján A város 100 lakosra jutó adófizetők számának arányát párhuzamba állítottam Magyarország eredményével, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok eredményével és a Szikszói járás eredményével a TEIR adataiból számított mutató segítségével. A 8. ábra azt szemlélteti, hogy a település kapott eredménye a magyarországi eredménytől 5,73 %-kal tér el, mely 1,2 adófizetőt jelent a évben 100 lakosra vetítve. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok eredményével összevetve a városban a 100 lakosra jutó adófizetők száma 9,95%-kal kevesebben vannak. A TEIR évi adatait, ha megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy Szikszó településen az a 100 lakosra jutó adófizetők száma 11,32%-kal meghaladta a járás eredményeit. 64

66 9. ábra Főállású adófizető aránya évben (%) Forrás: TEIR A 9. ábra szemlélteti a Szikszói járás településeit és a településeken a főállású adófizetők számát a évi adatok alapján. A járás települései a lakossághoz viszonyítva vizsgálják a főállású adófizetők arányát. Elmondható, hogy a települések többsége 64% feletti értékeket mutatnak. Szikszó településen a főállású adófizetők aránya 2012-ben 87,85%-ot tett ki. 10. ábra Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma Szikszó településen (fő) Forrás: TEIR 65

67 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása során megvizsgálják, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult-e, annak igénybevételére. Több tényezőt is megvizsgálnak többek között azt, hogy a gyermekétkeztetés normatív kedvezményére, a természetbeni támogatásra, az ellátást szabályozó törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére jogosult-e az adott fiatalkorú személy. A 10. ábra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos számát szemlélteti Szikszó településen 2006 és 2013 között ig folyamatosan növekedett a városban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma ban 395 fő részesült gyermekvédelmi kedvezményben, mely létszám 2009-re 531-re növekedett, mely 34,43%-os növekedést jelentett ről 2010-re a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 525 főre csökkent, mely közel 1,2% csökkenést jelentett. A évtől kezdve folyamatosan csökkent a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma hez képest 2013-ban 8,39% csökkenés következett be. Míg az elmúlt 7 év 21,77% növekedést eredményezett. 30. táblázat Rendszeres jövedelemmel rendelkezők aránya a népszámlálások adatai alapján, % Mutatók Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2001) Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2011) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2001) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2011) Forrás: TEIR Magyarország Borsod- Abaúj- Zemplén megyei járás központok Szikszói Járás Szikszó 36,9 49,8 60, ,6 53,2 43, ,3 41,5 30,5 14,7 14,8 31,5 17,6 A évi népszámlálás adatai alapján az aktív korúak közül a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők Magyarországon 36,9%-ot jelentettek, Borsod-Abaúj- Zemplén megyei járás központok tekintetében 49,8%-ot, Szikszói járás vonatkozásában 60,8%- ot és Szikszó településen 51%-ot képviseltek. 66

68 A évi népszámlálás során a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú népességen belül Magyarországon 33%-ot, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok tekintetében 42,6%-ot, Szikszói járás vonatkozásában 53,2%-ot és Szikszó településen 43,9%-ot képviseltek. Megállapíthatjuk, hogy a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú népességen belül csökkent a népszámlálások között eltelt 10 évben. Magyarországon a csökkenés 10,6%-ot, a megyében 14,5%-ot, a járás területén 12,5%-ot és a település tekintetében 13,92%-ot jelentett. A évi népszámlálás során a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Magyarországon 25%-ot, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok tekintetében 23,3%- ot, Szikszói járás vonatkozásában 41,5%-ot és Szikszó településen 30,5%-ot képviseltek. A évi népszámláláskor a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 14,7%-ot Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok tekintetében 14,8%-ot, Szikszói járás vonatkozásában 31,5%-ot és Szikszó településen 17,6%-ot jelentettek. A népszámlálások között eltelt években minden területi egység tekintetében csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. A csökkenés Magyarországon 41,2%-ot, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok tekintetében 36,48%-ot, Szikszói járás vonatkozásában 24,1%-ot és Szikszó településen 42,3%-ot jelentett az eltelt 10 év alatt. 31. táblázat Viszonyszám képzés az ország adataihoz képest a évi és évi adatok alapján, % Mutatók Magyarország Szikszó Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2001) 100,00 134,96 Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2011) 100,00 129,09 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 100,00 93,20 az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2001) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 100,00 100,68 az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2011) ÁTLAG 2001 = 114,08% ÁTLAG 2011 = 114,89% Forrás: Saját számítások a TEIR adatai alapján Magyarországhoz viszonyított mutatók adatait a 31. táblázat szemlélteti. Szikszó település eredménye 34,96%-kal haladta meg az országban rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők arányát az aktív korúakon (15-59 éves) belül 2001-ben a népszámlálás adatai alapján ben ez az arány 29,09%-ra csökkent, mely érték még mindig meghaladja az ország átlagát. 67

69 Az ország adatai jelentik a 100%-ot, Szikszó település eredménye 7,8%-kal maradt le Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató tekintetében ben a népszámlálás adatai alapján ben 0,86%-kal haladta meg az ország adott mutatóját. A mutatók vonatkozásában ismételten számoltunk számtani átlagot, mely megmutatja, hogy átlagosan a évi adatok vonatkozásában a város 14,08%-kal haladja meg az ország átlagát évi adatok alapján a város mutatóinak átlaga 14,89%-kal haladja meg az ország átlagát. 32. táblázat Viszonyszám képzés a megyei járás központ adataihoz képest a évi és évi adatok Mutatók alapján, % Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2001) Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2011) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2001) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2011) ÁTLAG 2001 = 150,10% ÁTLAG 2011 = 168,86% Forrás: Saját számítások a TEIR adatai alapján 68 Borsod-Abaúj- Zemplén megyei járás központok Szikszó , , , ,84 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központokhoz viszonyított mutatók adatait a 32. táblázat mutatja be. A megyei járás központok adatai jelentik a viszonyítás alapját, azaz a 100%-ot. Szikszó településen 22,09%-kal haladta meg a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül számított viszonyszám a megye átlagát ben ez az arány 24,88%-ra növekedett, mely az elmúlt 10 év vonatkozásában 2,28%-os növekedést jelentett. Szikszó település eredménye 78,11%-kal haladta meg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató tekintetében a megyéhez viszonyítva 2001-ben ben %-kal haladta meg a megye adott mutatóját. A mutatók vonatkozásában ismételten számoltunk számtani átlagot, mely megmutatja, hogy átlagosan, a évi adatok vonatkozásában a város 50,1%-kal haladja meg a megye átlagát évi adatok alapján a város mutatóinak átlaga 68,86%-kal haladja meg a megye átlagát.

70 33. táblázat Viszonyszám képzés a járás adataihoz képest a évi és évi adatok alapján, % Mutatók Szikszói járás Szikszó Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2001) 100,00 83,88 Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül (2011) 100,00 82,52 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 100,00 73,49 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2001) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 100,00 55,87 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2011) ÁTLAG 2001 = 78,69% ÁTLAG 2011 = 69,20% Forrás: Saját számítások a TEIR adatai alapján A 33. táblázat tartalmazza a Szikszói járáshoz viszonyított mutatókat és eredményüket. Szikszó település eredménye 16,12%-kal kevesebb a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül mutató tekintetében 2001-ben ben ez az arány 17,48%-ra növekedett, mely érték alapján még mindig a Szikszói járás eredménye alatt van a település értéke ben 26,51%-kal kevesebb volt Szikszó településen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a járáshoz viszonyítva ben 44,13%-kal volt kevesebb Szikszó településen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a járáshoz viszonyítva. A mutatók vonatkozásában ismételten számoltunk számtani átlagot, mely megmutatja, hogy átlagosan a évi adatok vonatkozásában a város átlaga 21,31%-kal volt kevesebb az ország átlagához viszonyítva évi adatok alapján a város mutatóinak átlaga 30,8%-kal volt kevesebb az ország átlagához képest Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Szikszó település térbeli-társadalmi rétegződésének vizsgálatakor elsősorban a két városrész adatait vettük alapul. Szikszó településen a lakónépesség a 11. ábraával szemléltetett módon oszlik meg a két városrész területén. 69

71 10% 90% Belváros Külváros 11. ábra Szikszó népességének városrészenkénti megoszlása Forrás: Saját ábra a évi népszámlálás alapján Látható, hogy a belvárosi részen él a település népességének 10%-a és a be nem sorolt területen (Egyéb városrész) él a népesség 90%-a. A belvárosban élő népesség 14,9%-a 14 éven aluli lakos, 58,2%-a év közötti lakos és 26,9%-a 60 év feletti lakos. A be nem sorolt területen (Egyéb városrész) élő népesség 15,9%-a 14 éven aluli lakos, 60,9%- a 15 és 59 év közötti lakos és 23,2%-a 60 év feletti. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 14,0 15,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 16,7 17, Külváros Belváros 12. ábra A városrészek lakosságának iskolai végzettsége, évi adatok alapján (%) Forrás: KSH 70

72 A belvárosban az aktív korúakon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 16,7% volt a évi népszámlálás során feljegyzett adatok alapján, míg a be nem sorolt területen 17,7%. Amíg felsőfokú iskolai végzettséggel az akció területen 15,3% rendelkezett a 25 éves és idősebbek közül, addig a be nem sorolt területen 14%. (12. ábra) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 10,5 12,0 16,8 17,1 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 57,8 56,5 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 38,4 35,6 41,1 44,8 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 51,4 54,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 13,2 11,0 44,3 40,2 Külváros Belváros 13. ábra Munkanélküliség Szikszó városrészei vonatkozásában, (%) Forrás: KSH A évi népszámlálás során feljegyzett adatok alapján láthatjuk, hogy Szikszó település belvárosi részén (korábbi akcióterület) a tartós munkanélküliek aránya 12%, a második városrészen 10,5%. Mely a évi népszámlálás adataihoz képest annyit változott, hogy amíg korábban belterületre és külterületre volt felosztva a város, 2011-ben egy akció területre és egy be nem sorolt területre került felosztásra. A település átlagától a belváros átlaga 12,15%-kal magasabb eredményt ért el, míg a be nem sorolt terület 1,87%-kal maradt a település átlaga alatt ben Szikszó városrészeinek munkanélküliségi rátáját tekintve láthatjuk a 13. ábra alapján, hogy 17,1% volt a belvárosban és 16,8% a be nem sorolt területen. 71

73 Azt is megfigyelhetjük, hogy a lakónépességen belüli gazdaságilag nem aktív népesség aránya a be nem sorolt területen 1,5 százalékponttal magasabb, mint a belvárosban. A település átlagához képest a belváros évi értéke 1,9%-kal alacsonyabb értéket jelentett, míg a be nem sorolt terület 0,35%-kal haladta meg azt. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben az akcióterülten 35,6% és a be nem sorolt területen 38,4%, azaz a belvárosban 35,6%-a foglalkoztatottakon belül alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportba tartozott, mely arány a település átlagához képest 6,56%-kal alacsonyabb értéket jelentett. A be nem sorolt területen az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatottak aránya 38,4%-ot jelentett, mely a település átlagához képest 0,79%-kal magasabb értéket jelentett 2011-ben. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Szikszó településen összességében a évi népszámláláskor feljegyzett adatok alapján 41,5% volt. A belvárosi városrész vonatkozásában 44,8% volt, mellyel a település átlagát 7,95%-kal haladta meg, a be nem sorolt terült esetében 41,1% volt, mellyel a település átlaga 0,93%-kal meghaladja. A éves korúakon belül a foglalkoztatottak aránya a belvárosban 54,2% és a be nem sorolt területen belül 51,4% volt 2011-ben. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mutatóval kapcsolatban megfigyelhetjük, hogy a belvárosi városrészen belül 11%, míg a be nem sorolt városrészen belül 13,2% volt. A település átlagához képest a belváros 15,38%-kal lett kevesebb, míg a be nem sorolt terület 1,54%-kal haladta meg a település átlagát. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató a belvárosi városrész vonatkozásában 40,2%-ot, míg a be nem sorolt terület vonatkozásában 13,2%-ot jelentett. A belváros a település átlagától 8,43%-kal volt alacsonyabb, a be nem sorolt terület 0,9%-kal haladta meg a település átlagát Település identitást elősegítő tényezők A települési identitás kialakításában és megerősítésében meghatározó szerepük van a civil szervezeteknek, amelyek mint az állampolgárok önkéntes szerveződései tevékenységük és szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez. A településen 2013-ban 26 civil szervezet, egyesület volt regisztrálva a KSH adatai alapján. A bíróság hatályos adatai alapján a településen 9 alapítvány van regisztrálva, ebből 2 az egyházért (egy a református, egy a katolikus egyházért), egy a városért és a többi az ifjúságért, utánpótlás nevelésért, fiatalokért, iskolásokért, tehát a jövő nemzedékéért tevékenykedik. Szikszón 8 egyéb tevékenységű, 8 sporttevékenységgel rendelkező, 4 kulturális tevékenységet megjelölő, 3 településfejlesztési tevékenységgel rendelkező, 1 egészségügyi tevékenységet ellátó, 1 környezetvédelmi tevékenységgel rendelkező és 1 szakmai, gazdasági érdekképviseleti tevékenységű egyesület van regisztrálva. 72

74 egyéb tevékenység egészségügyi tevékenység kulturális tevkenység környezetvédelmi tevékenység sporttevékenység szakmai, gazdasági érdekképviselet településfejlesztési tevékenység 3; 13% 1; 4% 8; 33% 6; 25% 1; 4% 1; 4% 4; 17% Forrás: Saját ábra a bíróság adatai alapján 14. ábra Civil szervezetek A település identitását erősítő tényezők között igen fontos szerepet tölt be a vallás. A 2011-es népszámlálás alkalmával az országos trendekhez hasonlóan Szikszó településen is jelentősen csökkent a magukat valamely vallási felekezethez tartozónak vallók száma: a teljes lakosságon belüli arányuk a évi népszámlálás lapján 50,58% volt. A lakosság vallási megoszlását tekintve a legfontosabb szerepet a katolikus vallás tölti be, amelyből a római katolikus vallás a dominánsabb (79% a részesedése a katolikus valláson belül) és azt követi a görög katolikus vallás (21% a részesedése a katolikus valláson belül). Szikszó népességének 25,03%-a vallotta magát református felekezet, közösség tagjának, mely arány a katolikus vallás után a legmagasabb részesedéssel rendelkezik a vallási felekezetek közül. Szikszó népességének 0,34%-a ateista, 3,93%-a vallási felekezet, közösségnek nem tagja és 0,92%-a más vallási felekezet, közösséghez tartozik, 0,21%-a, azaz 12 fő evangélikus vallási felekezet tagja. A településen a 2011-es népszámlálás során senki sem vallotta magát ortodox keresztény és izraelita felekezet, közösség tagjának. A település nem rendelkezik a történelmi emlékek, tárgyak megőrzésére szolgáló múzeummal. 1.8 A település humán infrastruktúrája Művelődés 73

75 A művelődés meghatározására vonatkozó mutatók, évi adatok alapján Mutatók Könyvtárak száma 1000 lakosra vetítve (db) Könyvtárba beiratkozott olvasók száma az összlakosságból (%) Muzeális intézmények száma 1000 lakosra vetítve (db) Forrás: Saját számítások a KSH alapján Szikszó Zemplén m. Borsod- Abaúj- Észak- Magyarország r. 34. táblázat Magyaro rszág 0,18 0,52 0,50 0,31 0,31 0,16 0,17 0,15 0 0,09 0,09 0,07 A 34. táblázat négy területi egység művelődési mutatóit szemlélteti. A művelődés mutatócsoporton belül három mutatót emeltünk ki, melyek esetében láthatjuk, hogy Magyarországon az 1000 lakosra jutó könyvtárak száma 0,31, az összlakosságból 0,15 %-ot jelent a könyvtárba beiratkozottak aránya és 1000 lakosra 0,07 muzeális intézmény jut a KSH évi adatai alapján. Az Észak-Magyarország régióban 1000 lakosra 0,5 könyvtár jut és a lakosság 0,17%-a rendelkezett 2013-ban érvényes könyvtári tagsággal. A régióban 1000 lakosra 0,09 muzeális intézmény jut. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb az 1000 lakosra jutó könyvtárak száma, mely 0,52 db-ot jelent. Az összlakosságból a könyvtárba beiratkozott olvasók aránya 0,16% volt 2013-ban. A megyében 0,09 db muzeális intézmény jut 1000 lakosra. Sziksó településen muzeális intézmény nem található. 0,18 könyvtár jut 1000 lakosra és az összlakosság 0,31%-a volt 2013-ban beiratkozva a könyvtárakba olvasóként. 35. táblázat Viszonyszámképzés az országos átlaghoz képest, % Mutatók Szikszó Magyarország Könyvtárak száma 1000 lakosra vetítve 58,39 100,00 Könyvtárba beiratkozott olvasók száma az összlakosságból 204,28 100,00 Muzeális intézmények száma 1000 lakosra vetítve 0,00 100,00 ÁTLAG= 131,34% Forrás: Saját számítások a KSH alapján A 35. táblázat azt szemlélteti, hogy a művelődés mutatócsoporton számított három mutató esetében Magyarország területi egységhez viszonyítva a település milyen értékeket vesz fel. Láthatjuk, hogy a KSH évi adatai alapján számított viszonyszámok esetében a településen közel fele annyi könyvtár jut 1000 lakosra, mint az ország teljes területét vizsgálva. 74

76 A településen a könyvtárakba beiratkozott olvasók aránya viszonyt kétszer annyi, mint a viszonyítás alapját jelentő Magyarország esetében. Átlagosan a település 31,34%-kal meghaladja az ország átlagát a művelődés mutatócsoport esetében a KSH évi adatai alapján. 36. táblázat Viszonyszámképzés a régiós átlaghoz képest, % Mutatók Szikszó Észak- Magyarország r. Könyvtárak száma 1000 lakosra vetítve 36,05 100,00 Könyvtárba beiratkozott olvasók száma az összlakosságból 185,29 100,00 Muzeális intézmények száma 1000 lakosra vetítve 0,00 100,00 ÁTLAG = 110,67% Forrás: Saját számítások a KSH alapján Ahogyan azt a 36. táblázatban láthatjuk, hogy a művelődés mutatócsoport esetében számított három mutató esetében az Észak-Magyarország régió területi egységhez viszonyítva a település szélsőséges értékeket vesz fel. Láthatjuk, hogy a KSH évi adatai alapján számított viszonyszámok esetében a településen 63,95%-kal kevesebb könyvtár jut 1000 lakosra, mint a régióban. A településen a könyvtárakba beiratkozott olvasók aránya viszonyt 85,29%-kal haladja meg a viszonyítás alapját jelentő régió eredményét. Átlagosan a település 10,67%-kal meghaladja a régió átlagát a művelődés mutatócsoport esetében a KSH évi adatai alapján. Viszonyszámképzés a megyei átlaghoz képest, % 37. táblázat Mutatók Szikszó Borsod-Abaúj- Zemplén m. Könyvtárak száma 1000 lakosra vetítve 35,08 100,00 Könyvtárba beiratkozott olvasók száma az összlakosságból 199,27 100,00 Muzeális intézmények száma 1000 lakosra vetítve 0,00 100,00 ÁTLAG = 117,175% Forrás: Saját számítások a KSH alapján A művelődés mutatócsoport esetében számított három mutató esetében a Borsod-Abaúj- Zemplén megye területi egységhez viszonyítva a település az 1000 lakosra vetített könyvtárak száma mutató esetében 64,92%-kal alacsonyabb értékeket vesz fel. Láthatjuk, hogy a KSH évi adatai alapján számított viszonyszámok esetében a településen 99,27%-kal magasabb a könyvtárakba beiratkozott olvasók aránya. Átlagosan a település 17,18%-kal meghaladja a megye átlagát a művelődés mutatócsoport esetében a KSH évi adatai alapján. 75

77 Magyarország Észak- Magyarországi régió Borsod-Abaúj- Zemplén megye Szikszó év év év ábra Kulturális rendezvények száma (db) Forrás: Saját ábra a KSH adatai alapján Magyarországon 2011 és 2013 között a kulturális rendezvények száma emelkedő tendenciát mutat, míg 2011-ben db rendezvény volt kulturális témában, addig 2013-ban db ilyen rendezvény került megrendezésre. A vizsgált 3 év alatt db rendezvénnyel emelkedett Magyarországon a kulturális rendezvények száma. Észak-magyarországi régió esetében 2012-ben a 2011 évhez képest csökkenés figyelhető meg, de 2011 és 2013 között összességében 924 eseménnyel emelkedett a kulturális témájú rendezvények száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területi egységet vizsgálva láthatjuk, hogy a régió történéseihez hasonlóan 2012-ben csökkenés figyelhető meg a rendezvények számát illetően, de összességében 655 rendezvénnyel növekedett a 3 év kulturális rendezvényeinek száma. A településen az elmúlt években a kulturális rendezvények száma csökkenő tendenciát mutat, melyet a 15. ábra is szemléltet. Láthatjuk, hogy a 3 év alatt 4 eseménnyel csökkent a kulturális rendezvények száma Szikszón ben 13 rendezvény került megrendezésre, míg 2013-ban 9 kulturális rendezvényen vehettek részt Szikszó település lakói ben a Szikszón megrendezésre kerülő rendezvények Magyarország kulturális rendezvényeinek csupán 0,01%- át adták, az Észak-magyarországi régió kulturális rendezvényeinek ugyan ebben az évben csupán 0,09%-át adták és a megye rendezvényeihez 0,18%-kal járult hozzá a település ben az előző évi adatokhoz képest az ország rendezvényeihez szinte ugyan olyan mértékben járult hozzá a település, a régió kulturális eseményeihez 0,006%-kal magasabb arányt képviselt a település és a megyében 0,01%-kal kevesebbet, mint 2011-ben ban még kevesebb százalékban járult hozzá a területi egységek rendezvényeihez a település. 76

78 Fő Szikszó Magyarország Észak- Magyarországi régió Borsod-Abaúj- Zemplén megye Szikszó év év év ábra Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) Forrás: Saját ábra a KSH adatai alapján 2011 és 2013 között Magyarországon a lakosság kétszeresének megfelelő létszám vett részt a kulturális rendezvényeken, mely az évek múlásával párhuzamosan emelkedő létszámot jelent. Az Észak-magyarországi régióban szintén emelkedő tendenciát mutat a kulturális rendezvényeken részt vevők száma. Ez a tendencia nem vehető észre a megye és a település vonatkozásában. Láthatjuk, hogy a megyében fővel kevesebben vettek részt 2013-ban 2011-hez viszonyítva. Szikszón a résztvevők számában 100 fő csökkenést láthatunk a 3 év alatt eltelt időben. Azt is megfigyelhetjük, hogy a szikszói rendezvényeken a lakosság több, mint 50%-a vett rész éves szinten. 77

79 Szikszó év év év A L K O T Ó M Ű V E L Ő D É S I K Ö Z Ö S S É G E K S Z Á M A ( D B ) A L K O T Ó M Ű V E L Ő D É S I K Ö Z Ö S S É G E K T A G J A I N A K S Z Á M A ( F Ő ) Forrás: Saját ábra a KSH adatai alapján 17. ábra Alkotó művelődési közösségek A 17. ábra azt mutatja be, hogy 2011 és 2013 között hogyan alakult az alkotó művelődési közösségek száma és az alkotó művelődési közösségek tagjainak száma. Magyarországon 55 alkotó művelődési közösséggel lett kevesebb és összesen a 3 év alatt fővel lett kevesebb a tagok száma, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 3 év alatt 81 közösséggel lett kevesebb és 3197 fővel a közösségek tagjainak száma 2013-ra 2011-hez képest. Láthatjuk, hogy szinte minden területi egység esetében csökkenő tendenciát mutatnak az alkotó művelődési közösségek és az alkotó művelődési közösségek tagjai is, kivéve Szikszó településen és az Észak-Magyarország régióban, ahol 14 alkotó művelődési közösséggel emelkedett az alkotó színterek száma és 1328 fővel csökkent a közösségek tagjainak száma. Szikszó településen 2011-hez képest létre jött egy alkotó művelődési közösség 15 fővel, mely 2013-ban is ugyan ilyen létszámmal működött a KSH adatai alapján. Szikszó településen a művelődés tekintetében korlátozottak a lehetőségek a lakosok számára. A településen nem található mozi és színház sem, melyek a megyeszékhely közelsége miatt nem jelentenek jelentős hátrányt a település társadalma számára. 78

80 Bölcsődék száma (db) Családi napközik száma (db) Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma (db) Népkonyhák száma (db) Humán közszolgáltatások Szikszó Humán közszolgáltatási intézmények Szikszó Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarországi régió Magyarország Szikszó 1 1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarországi régió Magyarország Szikszó Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarországi régió Magyarország Szikszó Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarországi régió Magyarország ábra Humán közszolgáltatási intézmények 2011-ben és 2013-ban Forrás: Saját ábra a KSH adatai alapján A 18. ábra bemutatja nekünk négy területi egység vonatkozásában a népkonyhák, az időseket is ellátó nappali intézmények, a családi napközik és a bölcsődék számát a évi és a évi KSH adatok alapján. Láthatjuk, hogy míg minden területi egység esetében növekedés következett be a népkonyhák, az időseket is ellátó nappali intézmények, a családi napközik és a bölcsődék számát illetően Szikszó településen egyedül egy időseket is ellátó nappali intézmény működött és maradt fenn. 79

81 Oktatás Humáninfrastruktúra mutatói évi adatok alapján 38. táblázat Mutatók Magyaror szág 80 Észak- Magyarország régió Borsod-Abaúj- Zemplén megye Szikszó Működő bölcsődei férőhelyek kihasználtsága 97,78 93,00 92,80 0,00 Bölcsődébe beírt gyermekek száma 1000 lakosra vetítve 3,73 2,10 2,45 0,00 1 Bölcsődei gondozónőre jutó gyerek száma 5,33 5,38 5,40 0,00 1 Szakképzett bölcsődei kisgyermeknevelőre jutó gyerek száma 5,46 5,49 5,47 0,00 Óvodai férőhelyek kihasználtsága (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 87,23 87,29 89,64 76,67 Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 33,43 33,79 34,94 37, lakosra vetítve Gyógypedagógiai oktatásban részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan oktatott sajátos nevelési igényű 0,15 0,11 0,08 0,00 gyermekek nélkül) 1000 lakosra vetítve Általános iskolai osztálytermek (gyógypedagógiai oktatással együtt) 102,02 98,63 98,71 100,00 kihasználtsága Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai 75,70 82,19 85,47 82,52 oktatással együtt) 1000 lakosra vetítve Középiskolai osztálytermek kihasználtsága 96,23 94,81 92,06 100,00 Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok adataival együtt) ,38 39,08 40,70 50,24 lakosra vetítve Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján A 38. táblázat bemutatja, hogy a KSH évi adatai alapján a területi egységek esetében milyen a humáninfrastruktúrát, azon belül is az oktatást bemutató mutatók mértéke. Magyarországon kiemelkedően magas az általános iskolai férőhelyek kihasználtsága, mely 102,02%-ot jelent a területi egység részére, ezt követi a bölcsődei férőhelyek kihasználtsága, mely 97,78%-ot jelentett, majd a középiskolai férőhelyek kihasználtsága következik, mely 96,23%-ot jelentett 2013-ban a KSH adatai alapján. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága 87,23%-ot jelentett. A bölcsődébe beírt gyermekek száma 1000 lakosra vetítve 2013-ban a területi egység vonatkozásában 3,73 fő volt. 1 bölcsődei gondozónőre 5,33 gyermek és egy szakképzett bölcsődei kisgyermeknevelőre 5,46 gyermek jutott ebben az évben. 33,43 óvodába beíratott gyermek, 0,15 gyógypedagógiai oktatásban részesülő óvodás gyermek, 75,7 általános iskolai tanuló, 39,38 középiskolai tanuló jutott 1000 lakosra a KSH adatai alapján.

82 Az Észak-Magyarország régióban a bölcsődei férőhelyek kihasználtsága 93%, az óvodai férőhelyek kihasználtsága 87,29%, az általános iskolai osztálytermek kihasználtsága 98,63%, a középiskolai osztálytermek kihasználtsága 94,81% volt 2013-ban a KSH adatai alapján. A bölcsődébe beírt gyermekek száma 2,10 fő volt és egy bölcsődei gondozónőre 5,38 gyermek, egy szakképzett bölcsődei kisgyermeknevelőre 5,49 gyermek jutott 1000 lakosra vetítve. A területi egység esetében 1000 lakosra vetítve 2,1 bölcsődébe beírt gyermek, 33,79 óvodába beírt gyermek, 82,19 általános iskolai tanuló 39,08 középiskolai tanuló jutott 2013-ban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a működő bölcsődei férőhelyek kihasználtsága 92,8%, az óvodai férőhelyek kihasználtsága 89,64%, az általános iskolai osztálytermek kihasználtsága 98,71%, a középiskolai osztálytermek kihasználtsága 92,06% volt. A területi egység esetében 1000 lakosra 2,45 bölcsődébe beírt gyermek, 34,94 óvodába beírt gyermek, 85,47 általános iskolai tanuló és 40,7 középiskolai tanuló jutott 2013-ban. Gyógypedagógiai oktatásban 0,08 óvodás gyermek részesült 1000 lakosra vetítve. Szikszó településen nem üzemelt 2013-ban bölcsőde. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága 76,67%, az általános iskolai osztálytermek kihasználtsága 100%, a középiskolai osztálytermek kihasználtsága 100% volt 2013-ban a KSH adatai alapján. A területi egység esetében 1000 lakosra vetítve 37,54 óvodába beírt gyermek, 82,52 általános iskolai tanuló és 50,24 középiskolai tanuló jutott 2013-ban. Mind az óvodába beírt gyermekek számát, mind a középiskolai tanulók számát tekintve, a település adataiból számított mutatók értéke meghaladja a területi egységek értékeit. 39. táblázat Viszonyszámképzés a területi egységekhez képest, évi adatok alapján, % Mutatók 81 Magyarország (ország = 100%) Észak-M. régió (régió = 100%) Borsod-Abaúj- Zemplén megye (megye = 100%) Óvodai férőhelyek kihasználtsága (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 87,89 87,83 85,53 Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1000 lakosra 112,30 111,11 107,45 vetítve Általános iskolai osztálytermek (gyógypedagógiai oktatással együtt) kihasználtsága 98,02 101,39 101,31 Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 109,00 100,40 96, lakosra vetítve Középiskolai osztálytermek kihasználtsága 103,92 105,47 108,62 Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok adataival együtt) 1000 lakosra vetítve 127,57 128,55 123,42 ÁTLAG 58,06 57,70 56,62 Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján A település, a bölcsődei mutatók esetében, amikor a területi egységhez viszonyítottuk a számított eredményeket, nulla értéket vett fel. Gyógypedagógiai oktatásban részesülő óvodás

83 gyermekek száma (integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek nélkül) 1000 lakosra vetítve szintén nullát kaptunk a viszonyítás során. Magyarország területi egységgel összehasonlítva Szikszót láthatjuk, hogy négy mutató esetében a település magasabb értékkel rendelkezik, mint az ország átlaga. 27,57%-kal több a középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban 1000 lakosra vetítve. 12,3%-kal több 1000 lakosra vetítve az óvodába beírt gyermekek száma. 9%-kal magasabb az általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 3,92%-kal magasabb a középiskolai osztálytermek kihasználtsága, mint a viszonyítás alapját jelentő ország értékei. A KSH évi adatai alapján számított mutatók esetében az általános iskolai osztálytermek kihasználtsága 1,8%-kal kevesebb és 12,11%-kal haladja meg az ország eredménye a település eredményét az óvodai férőhelyek kihasználtsága esetében. Az Észak-magyarországi régió jelentette a második oszlopban a viszonyítás alapját, azaz a 100%-ot, mely 3 mutató esetében haladja meg a viszonyszám képzés során kapott települési eredményeket. Ilyen mutató az óvodai férőhelyek kihasználtsága, mely tekintetében 12,17%- kal magasabb a régió átlaga. 0,4%-kal haladja meg az 1000 lakosra vetített általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban esetében számított mutató eredményét, 1,39%-kal haladja meg az általás iskolai férőhelyek kihasználtsága esetében, 5,47%-kal haladja meg a középiskolai osztálytermek kihasználtsága esetében a régió adatait. 11,11%-kal haladja meg a települ a régió eredményét az 1000 lakosra vetített óvodába beírt gyermekek száma vonatkozásában. A legmagasabb érték az 1000 lakosra vetített középiskolai tanulók száma esetében keletkezett, mely 28,55%-kal magasabb, mint a régió eredménye. Szikszó település eredményt Borsod-Abaúj-Zemplén megye eredményével összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy 14,47%-kal kevesebb az óvodai férőhelyek kihasználtsága (gyógypedagógiai neveléssel együtt) a településen, mint a megyében. 7,45%-kal magasabb az óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1000 lakosra vetítve Szikszón, mint a megyében. 1,31%-kal haladja meg az általános iskolai osztálytermek (gyógypedagógiai oktatással együtt) kihasználtsága tekintetében a település a megye átlagát. 3,45%-kal kevesebb a településen az általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1000 lakosra vetítve, mint a megyében. 8,62%-kal magasabb a középiskolai osztálytermek kihasználtsága, 23,42%-kal magasabb a középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok adataival együtt) 1000 lakosra vetítve, 7,28%-kal magasabb a működő háziorvosok száma 1000 lakosra vetítve a településen, mint a megyében a KSH évi adatai alapján. 82

84 19. ábra Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban, % Forrás: TEIR 2008 és 2013 között Magyarországon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minimálisan növekedett a más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya, a TEIR adatai alapján. A Szikszói járás esetében 15%-ról 2010-re 20%-ra emelkedett a más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya, majd a évet követően minimális növekedés figyelhető meg. A TEIR adatai szerint 2008 és 2013 között folyamatosan növekedett a Szikszóra más településekről bejáró általános iskolai tanulók aránya. Míg 2008-ban 0 fő járt be Szikszóra, 2009-re ez az arány 10,2%-ra, 2010-re 11,9%-ra, 2011-re 12,3%-ra, 2012-re 13,6%-ra és ra 13,4%-ra emelkedett ez az arány. A TEIR adatai alapján a közel 5 év alatt 13,4% volt a növekedés ben volt a legmagasabb a vizsgált mutató vonatkozásában az érték, mely 2013-ra 0,2 százalékponttal csökkent. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás székhelyek eredménye meghaladja a település és az ország értékeit. A területi egységek eredményeihez viszonyítva a település eredményét láthatjuk, hogy a Szikszói járás területi egység vonatkozásában szinte a település értékeinek dupláját kaptuk a vizsgált 5 évben, ezzel a járás minden területi egységet meghaladó eredményekkel rendelkezik az évek vonatkozásában. Szikszó település eredményét minden területi egység meghaladja 2008 és 2013 között a TEIR adatai alapján a más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban mutató esetében. 83

85 20. ábra Más településről bejáró középiskolai iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban (%) Forrás: TEIR A mástelepülésről bejáró középiskolai tanulók arányának a bemutatását szolgálja a 20. ábra, melyen láthatjuk, hogy Magyarországon a mutató vonatkozásában csekély növekedés következett be az elmúlt 5 évben. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok adatait vizsgálva megfigyelhetjük, hogy ig növekedés majd 2011 után 2012-re csökkenés és 2013-ra ismételten növekedés volt jellemző a mástelepülésről bejáró középiskolai tanulók arányát illetően. A Szikszói járás esetében a mástelepülésről bejáró középiskolai tanulók arányának eredményeiben ugyan olyan értékeket vesz fel, mint Szikszó település ban Szikszó településre mástelepülésről bejáró középiskolai tanulók aránya 46,5% volt, mely 2009-ben 48,4%-ra, 2010-re 52,4%-ra emelkedett ben 4,9 százalékpontos csökkenés következett be, mely eredményeként 47,75-ra csökkent, ezt követően 2012-re ismételten növekedett a mástelepülésről bejáró középiskolai tanulók aránya a településen és 52,5% lett ra 46,2%-ra csökkent, mely esemény 6 százalékpont esést jelentett a TEIR adatai alapján. A településen a mástelepülésről bejáró középiskolai tanulók aránya 2010-ig szinte minden területi egység eredményét meghaladta ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szikszói járás eredménye meghaladta a település értékét ben ismételten a település eredménye volt a magasabb a többi területi egységgel szemben. A TEIR évi adatai alapján ismét bekövetkezett a évi tendencia és Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szikszói járás eredménye meghaladta a település értékét. 84

86 21. ábra Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma Szikszó településen (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) Forrás: TEIR Szikszó településen az elmúlt 13 évben a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma ingadozott ben 287 nappali tagozatos középiskolai tanuló volt Szikszó településen, mely létszám 2002-re 0,7%-kal csökkent ban 9,8%-kal növekedett a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma 2002-höz és 9,06%-kal növekedett 2001-hez képest ben 302 főre esett vissza a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma, majd 4 fővel emelkedett 2005-re, mely növekedés az előző évhez képest 1,32%-ot jelentett ról 2007-re egy nagyobb kiugrás figyelhető meg, mely 9,87%-os növekedést jelentett, azaz 304 főről 334 főre emelkedett a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma. Az ezt követő évben 10 fővel kevesebb volt a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma, majd 29 fővel csökkent, mely 9,24%-os csökkenést jelentett és a következő évre, azaz 2010-re 30 fővel növekedett a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma, mely 10,53%-os növekedést jelentett re 8,8%-kal csökkent a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma az előző évhez képest re 5,57% növekedés látható, melyet 8,58%-os csökkenés követ 2013-ra. Szikszó településen 2 óvodai feladat ellátási hely található gyógypedagógiai neveléssel együtt, az egyik a Szikszói Városi Egységes Óvoda-Bölcsőde, Alapszolgáltatási Központ és Védőnői Szolgálat a másik a Bethánia Napköziotthonos Óvoda. Az óvodai férőhelyek száma összesen 260 fő a két feladat ellátási hely tekintetében. Az elmúlt években az óvodába beírt gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat, a KSH adatai alapján a az elmúlt 10 évben 12%-kal kevesebb óvodás gyermek van Szikszó településen, így az óvodai gyermek csoportok száma szintén csökkenő tendenciát mutat az elmúlt 10 év vonatkozásában. Míg 2000-ben 10 óvodai gyermekcsoport volt, addig 2013-ban már 9 gyermekcsoportot regisztrált a KSH. Az óvodapedagógusok száma a beírt gyermekek és a gyermekcsoportok számának váltakozását követve csökkent az elmúlt években a évi kezdeti 22 főről 19 főre csökkent 2013-ra. Az 85

87 óvodába beírt lány gyermekek száma magasabb, mint az óvodába beírt fiúk száma, de arányuk összességében csökkent az elmúlt évtizedben ban összesen 31 hátrányos helyzetű óvodás gyermek volt Szikszón, mely jelentős csökkenést jelent az előző évhez képest, amikor 103 hátrányos helyzetű óvodás gyermeket jegyzett a KSH. A településen az általános iskolai feladat ellátási helyek tekintetében a Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola működik. A fenntartó, Szikszó Város Önkormányzata 1995-ben az oktatási intézmények összevonásával (Szepsi Csombor Márton Gimnázium és Szakképző, Móricz Zsigmond Általános Iskola) teremtette meg a mai iskolaszerkezet kiépítésének lehetőséget ben a Nevelési tanácsadóval bővülve, több célú, közös igazgatású intézmény lett az iskola. Az intézmény 14 évfolyamon nevel és oktat 6 éves kortól felnőtt korig nappali és levelező tagozaton. A tanulók létszáma évek óta több mint ezer fő. Oktatási formák nappali tagozaton: - 8 évfolyamos általános iskola - 4 és 6 évfolyamos gimnáziumi képzés - (A hatosztályos képzési formában közbeiktatott évfolyamaként igény esetén nyelvi elkészítő osztály indul) - érettségi utáni szakképzés közép és felső fokon - levelező tagozaton: 4 évfolyamos gimnáziumi képzés, szakképzés. Az általános iskolai tagozaton beiskolázási körzete elsősorban Szikszó város, de az utóbbi időkben, a környező településekről is járnak a településre gyermekek. Összesen a KSH évi adatai alapján a településen 23 általános iskolai osztályterem működött, minden osztályterem egy-egy osztállyal. Az általános iskolai tanulók száma ban 455 fő volt. Gyógypedagógiai oktatásban részesült 7 általános iskolai tanuló, a gyógypedagógiai oktatásban 1 általános iskolai osztály működik 2010 óta, mely felére csökkent az előző évekhez képest. Az általános iskolában 2013-ban 60 első évfolyamos tanuló volt és 269 napközis általános iskolai tanulót regisztrált a KSH a nappali oktatásban. A 23 általános iskolai osztályt 47 pedagógus tanította 2013-ban. A nappali oktatásban 2013-ban 22 fő fejezte be eredményesen a 8. évfolyamot. Szikszón 2013-ban 246 hátrányos helyzetű általános iskolai tanuló volt. A településen 1 gimnáziumi feladat ellátási hely és 1 szakközépiskolai feladat ellátási hely működik és működött az elmúlt 13 év vonatkozásában óta ezeket a feladat ellátási helyeket is a Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola látja el a maga 12 középiskolai osztálytermével és a 12 középiskolai osztályával ban 277 középiskolai tanuló volt a nappali oktatásban. A gimnáziumi tanulók száma 263 főt jelentett 2013-ban és a szakközépiskolai tanulók száma 14 főt jelentett. Eredményes érettségi vizsgával 2013-ban 41 fő büszkélkedhetett. A KSH adatai alapján 2013-ban 118 hátrányos helyzetű gimnáziumi tanuló volt a településen. Szikszón szakiskolai és speciális szakiskolai feladat ellátási hely is található, összesen 3 db. Az egyik a Szikszói Fodrász és Kozmetikus Szakképző Iskola, a másik az "Abigél" Többcélú 86

88 Intézmény, amely intézménynek egy tagintézménye található Szikszó településen, mely esetében as tanévet az Északi- középhegység erdőkkel borított dombvidékén, a Csereháton: Szikszón is el tudták kezdeni a diákok. A harmadik az Abakusz Szakképző Iskola És Alapfokú Művészeti Iskola. A három szakiskolai és speciális szakiskolai feladat ellátási hely esetében összesen 8 osztályterem és 9 osztályt regisztráltak a nappali oktatásban. A három intézménybe összesen 2013-ban 197 fő tanuló volt, 8 fő tett sikeres szakmai vizsgát ebben az évben. A KSH adatai alapján 81 hátrányos helyzetű tanuló volt a szakiskolai és speciális szakiskolai feladat ellátási helyek tekintetében Egészségügyi szolgáltatások Humáninfrastruktúra mutatói évi adatok alapján 40. táblázat Mutatók Magyarország Észak- Magyarország régió Borsod-Abaúj- Zemplén megye Szikszó 1 védőnőre jutó lakos száma 2033, , , ,00 Gyógyszertárak száma (humán+fiók) 1000 lakosra vetítve 0,30 0,34 0,32 0,36 Működő háziorvosok száma 1000 lakosra vetítve 0,49 0,50 0,51 0,54 Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján A 40. táblázat alapján láthatjuk, hogy az országban 1000 lakosra 0,3 gyógyszertár és 0,49 háziorvos jutott 2013-ban. Az Észak-Magyarország régióban 1 védőnőre 1848 lakos jutott, mely alacsonyabb az ország eredményénél, de magasabb a többi területi egység esetében számított mutatónál lakosra vetítve 0,34 gyógyszertár és 0,5 működő orvos jutott 2013-ban a KSH adatai alapján. Borsod-Abaúj-Zemplén 2013-ban 1000 lakosra 0,51 háziorvos, 0,32 gyógyszertár jutott. A megyében 1 védőnőre 1731 fő jutott a KSH adatai alapján. A településen 1 védőnőre 1838 lakos jutott lakosra vetítve 0,36 gyógyszertár jutott, mely a legmagasabb értéket jelentette 2013-ban a mutató esetében a területi egységek között. 0,54 működő orvos jutott 2013-ban a KSH adatai alapján mely szintén a legmagasabb értéket jelentette a területi egységek között a mutató vonatkozásában. 41. táblázat Viszonyszámképzés a területi egységekhez képest, évi adatok alapján, % Mutatók Magyarország (ország = 100%) Észak-M. régió (régió = 100%) Borsod-Abaúj- Zemplén megye (megye = 100%) 1 védőnőre jutó lakos száma 90,39 99,48 106,20 Gyógyszertárak száma (humán+fiók) 1000 lakosra vetítve 119,02 105,14 111,79 Működő háziorvosok száma 1000 lakosra vetítve 110,69 108,53 107,38 ÁTLAG 106,7 104,38 108,46 87

89 Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján Szikszó A 41. táblázat esetében láthatjuk, hogy a területi egységek jelentik a 100%-ot, a települést a területi egységekhez viszonyítottuk, hogy egy fejlettségi szintet tudjunk meghatározni a humáninfrastruktúra vonatkozásában. Magyarország területi egységgel összehasonlítva Szikszót láthatjuk, Szikszón 19,02%-kal több gyógyszertár jut 1000 lakosra vetítve, mint Magyarországon. 10,69%-kal több a működő háziorvosok száma 1000 lakosra vetítve, mint az országban. 1 védőnőre jutó lakosok számát illetően 9,61%-kal alacsonyabb az ország eredményénél a település eredménye. Az Észak-magyarországi régió jelentette a második oszlopban a viszonyítás alapját, azaz a 100%-ot, az egy védőnőre jutó lakosok száma 0,52%-kal magasabb a régió eredménye, mint a településé. A település 5,14%-kal haladja meg az 1000 lakosra jutó gyógyszertárak száma esetében a régió eredményét, 8,53%-kal haladja meg az 1000 lakosra jutó működő háziorvosok száma esetében a viszonyítás alapját jelentő területi egység adatait a település számított eredménye. Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenti a harmadik oszlopban a viszonyítás alapján, azaz a 100%-ot. Az 1 védőnőre jutó lakosok száma mutató tekintetében a település 6, 2%-kal haladja meg a megye mutatóját. Az 1000 lakosra vetített gyógyszertárak vonatkozásában Szikszó 11,79%-kal haladja meg a viszonyítás alapját jelentő területi egység eredményét. Forrás: TEIR 22. ábra Ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma (db) A fenti ábra azt szemlélteti, hogy hogyan változott az 1000 lakosra jutó működő kórházi ágyak száma 2000 és 2013 között négy területi egység vonatkozásában. 88

90 Magyarországon az 1000 lakosra kórházi ágyak száma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt 13 év vonatkozásában ben 8,2 kórházi ágy jutott 1000 lakosra, mely érték 2001-re 7,9- re csökkent, 2001 és 2006 között ez az érték nem változott, majd 2007-ben 7,2-re csökkent tól ig 7,1 kórházi ágy jutott 1000 lakosra ben ez az arány 6,9-re csökkent és 2013-ban ismételten elérte a 7 kórházi ágyszámot 1000 lakosra vetítve. A 13 év alatt összesen 1,2-val csökkent Magyarországon az 1000 lakosra jutó működő kórházi ágyak száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásközpontok adatait vizsgálva láthatjuk, hogy között az 1000 lakosra jutó működő kórházi ágyak számában nem történt jelentős változás, átlagosan 1000 lakosra 14 működő kórházi ágy jutott a 13 év vonatkozásában. Szikszói járás területi egység adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a TEIR adatai között a járás esetében közötti időszakban állnak rendelkezésre adatok. A járásban 1000 lakosra 15,5 működő kórházi ágy jutott 2000-ben, mely érték a következő években, egészen ig ingadozott és 2010 között folyamatos növekedést figyelhetünk meg, mely eredményeként 2010-ben 16,3 működő kórházi ágy jutott 1000 lakosra. Láthatjuk, hogy Szikszó településen 2000 és 2003 között ingadozott az 1000 lakosra jutó működő kórházi ágyak száma, majd 2003-tól 2010-ig folyamatosan növekvő tendenciát követett ben 48, 2001-ben 45,5, 2002-ben 46,1, 2003-ban közel néggyel kevesebb, azaz 42,9 működő kórházi ágy jutott 1000 lakosra a településen ben 46,3 majd a következő évben 46,8 db működő kórházi ágy jutott 1000 lakosra, mely folyamatosan növekedett, mely következtében 2010-ben 53 működő kórházi ágy jutott 1000 lakosra a településen. Az 1000 lakosra jutó működő kórházi ágyak tekintetében a település adatai minden területi egységgel szemben magasabb értéket mutat egészen 2010-ig Szociális szolgáltatások 42. táblázat Humáninfrastruktúra mutatói évi adatok alapján Mutatók Magyaror szág 89 Észak- Magyarország régió Borsod-Abaúj- Zemplén megye Szikszó Szociális étkeztetésben részesülők száma 1000 lakosra vetítve 17,22 24,32 28,16 4,53 Házi segítségnyújtásban részesülők száma 1000 lakosra vetítve 13,34 17,41 22,45 19,77 Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága 93,57 90,63 97,22 90,00 Idősek nappali ellátásában részesülők száma 1000 lakosra vetítve 3,71 4,26 5,07 3,26 Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján Az országban az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága 93,57% volt. (43. táblázat) 2013-ban 1000 lakosra vetítve Magyarországon 17,22 fő volt, aki szociális étkeztetésben részesült és 13,34 fő részesült házi segítségnyújtásban lakosra vetítve 3,71 fő részesült idősek nappali ellátásában.

91 1000 lakosra vetítve az Észak-Magyarország régióban 24,32-en részesültek szociális étkeztetésben, 17,41-en részesültek házi segítségnyújtásban. Az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága 90,63% volt 2013-ban a KSH adatai alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szociális étkeztetésben 28,16 fő részesült, házi segítségnyújtásban 22,45 fő részesült. Az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága 97,22% volt 2013-ban a KSH adatai alapján. Szikszó településen az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága 90% volt a KSH évi adatai alapján lakosra vetítve a településen 4,53-an részesültek szociális étkeztetésben, mely a területi egységekkel összehasonlítva a legalacsonyabb értéket jelenti. 19,77-en részesültek házi segítségnyújtásban, mely a második legmagasabb érték a megye értéke után. Viszonyszámképzés a területi egységekhez képest, évi adatok alapján, % 43. táblázat Mutatók Szociális étkeztetésben részesülők száma 1000 lakosra vetítve Házi segítségnyújtásban részesülők száma 1000 lakosra vetítve Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága Idősek nappali ellátásában részesülők száma 1000 lakosra vetítve Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján Magyarország (ország = 100%) Észak-M. régió (régió = 100%) Borsod-Abaúj- Zemplén megye (megye = 100%) 26,32 18,64 16,10 148,15 113,55 88,05 96,18 99,31 92,58 87,97 76,58 64,35 Magyarország területi egységgel összehasonlítva Szikszót láthatjuk, Szikszón 48,15%-kal többen részesülnek házi segítségnyújtásban 1000 lakosra vetítve. Az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága 3,82%-kal alacsonyabb. 12,03%-kal alacsonyabb az 1000 lakosra vetített idősek nappali ellátásában részesülők számát tekintve a település viszonyításkor kapott eredménye az országéval szemben. 73,68%-kal magasabb az ország eredménye az 1000 lakosra vetített szociális étkeztetésben részesülők számát tekintve a településsel szemben. Az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága esetében 0,69%-kal magasabb, az 1000 lakosra vetített idősek nappali ellátásában részesülők száma tekintetében 23,42%-kal magasabb, az 1000 lakosra vetített szociális étkeztetésben részesülők száma esetében 81,36%-kal magasabb Észak-Magyarország régió eredménye, mint a település eredménye. 13,55%-kal magasabb eredményt vett fel a település az 1000 lakosra vetített házi segítségnyújtásban részesülők számát illetően. Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenti a harmadik oszlopban a viszonyítás alapján, azaz a 100%-ot. Az 1000 lakosra jutó szociális étkeztetésben részesülők aránya esetében a megye 90

92 83,9%-kal haladja meg, az 1000 lakosra jutó házi segítségnyújtásban részesülők száma esetében 11,5%-kal haladja meg, az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek kihasználtsága esetében 7,42%-kal haladja meg, az 1000 lakosra vetített idősek nappali ellátásában részesülők száma esetében 35,65%-kal haladja meg a megye átlaga a település eredményét a viszonyításkor. Összességében megállapítható, hogy a humáninfrastruktúra mutatócsoportban számított mutatók átlaga esetében Szikszó település a területi egységek átlagát nem haladja meg. Az ország átlagától 26,81%-kal alacsonyabb, a régiótól 30,22%-kal, a megyétől 32,82%-kal alacsonyabb a település átlaga a számított mutatók esetében. Látható, hogy a településen nem üzemel bölcsőde, 3 háziorvosi körzet van. Az általános iskolai osztálytermek és a középiskolai osztálytermek kihasználtsága a településen magasabb, mint a többi területi egység esetében. A szociális segítségnyújtásban, a házi segítségnyújtásban részesülők aránya 1000 lakosra vetítve alacsonyabb a település esetében, mint az ország, régió, megye vonatkozásában. Szikszó településen egy egységes óvoda és bölcsőde működik, mely önkormányzati működtetés alatt áll. A településen egy általános iskola és középiskola a Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola működik, mely önkormányzati fenntartással rendelkezik. A településen található továbbá két alapítványi iskola is az egyik a Szikszói Fodrász és Kozmetikus Szakképző Iskola, mely Abaúji Fiatalok Oktatásáért Alapítvány fenntartása alatt áll és az ABIGÉL, mely kihelyezett intézménnyel rendelkezik a településen Esélyegyenlőség biztosítása A településen 2012-ben került elfogadásra az Esélyegyenlőségi Program Terv, mely célcsoportjai között találhatóak a nők, a nőkön belül a 45 év feletti nők, a pályakezdők, a gyesen levő, illetve a kisgyermekes anyukák. A célcsoport között találjuk a fogyatékkal élőket, a romákat és az egyéb hátrányos helyzetű csoportokat úgy, mint a munkanélkülieket és az időskorúakat. Ahogyan azt az fejezetben bemutattuk 2001-ben Szikszó településen a nők összlakossághoz viszonyított aránya 52,13%, a férfiak összlakossághoz viszonyított aránya 47,87% volt, 2013-ra ez az arány nem fordult meg és nem változott jelentős mértékben, hiszen a évi adatok alapján a nők aránya az összlakosságból 53,1% és a férfiak aránya 46,9%-ra változott. A több, mint 10 év alatt a nők megoszlása csupán 0,97 százalékponttal növekedett, a férfiak aránya pedig ugyan ennyivel csökkent. Szikszó településen a pályakezdő nyilvántartott álláskeresők aránya 15,94% volt 2013-ban, mely arány a második legmagasabb a többi területi egységgel összevetve. A pályakezdő nyilvántartott álláskeresők között a nők aránya alacsonyabb, mint a férfiaké. ( Nyilvántartott álláskeresők korcsoportonként fejezet) Szikszó település esetén 2,85% volt 180 napon túl nyilvántartott álláskereső, 8,9 nyilvántartott álláskereső volt az aktívkorú népességből. A településen a évi népszámlálás során a település lakosságából 91,06%, azaz 5104 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A lakosság 6,14%-a cigány (romani, beás), 0,16%-a 91

93 lengyel, 0,62%-a német, 0,07%-a román, 1,2%-a ruszin, 0,11%-a ukrán, 0,62%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. Szikszó Város Önkormányzat elfogadott Települési Esélyegyenlőségi Programjának célja segíteni a szikszói állampolgárokat, akik nehéz helyzetben vannak, rendszerezni és ütemezni a támogató feladatokat. Az eddigi jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása. A Program célja továbbá, hogy az összetartó, szolidáris társadalmat erősítse, megszüntesse a hátrányos megkülönböztetést, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosított legyen minden hátrányos helyzetű csoportot tartalmazó állampolgár számára, aki a településen él. Biztosított legyen a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás, valamint az önkormányzat intézményeiben a különböző szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében összehangolni a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és a területfejlesztési célokat. Kiszűrni az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét. A társadalmi integráció támogatása a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség biztosításával. A évi népszámláláskor feljegyzett adatok alapján, Szikszó településen, 3 szegregátum területét határozhatjuk meg, és egy szegregátummal veszélyeztettt területet. Az 1. szegregátumban 248 szikszói lakos él, akik közül 29,4%-ot jelent a 14 éven aluliak aránya, 59,7%-ot a évesek aránya és 10,9%-ot a 60 év felettiek aránya. A 2. szegregátumban 112 lakos él a évi népszámlálás adatai alapján, akik közül 17%-ot képviselnek a 15 év alattiak, 58%-ot a év közöttiek és 25%-ot a 60 év felettiek. A harmadik szegregátumban 118 lakót számoltak, akik közül 37,3% 14 éven aluli, 48,3% év közötti és 14,4% 60 év feletti. A szegregátummal veszélyeztetett területen 59 szikszói lakos él, akik közül 18,5% 14 éven aluli lakos, 61% év közötti lakos és 20,3% 60 év feletti. 1.9 Szikszó gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre Szikszó gazdaságát a városon átvezető kereskedelmi főközlekedési útvonal határozta meg, azaz a Kassa-Krakkó felé vezető útvonal fontos állomásaként funkcionált a település, ezért sokszor a szállítandó és értékesítendő áru már a településen gazdát cserélt. A kereskedelem fejlődésére és jelentőségének erősítésére a XIX. századtól kezdve betelepedő zsidók hatással voltak, akik a XX. század első feléig folyamatosan telepedtek be a településre, így lélekszámuk is folyamatosan növekedett. A gazdaságot a kereskedelem mellett a kedvező mikroklímára és talajadottságokra épülő mezőgazdaság határozta meg. A városi életformának és a területi adottságoknak, azaz a két folyó közelségének és a kiváló táptalajnak köszönhetően a zöldség- gyümölcsfélék termesztése alakult ki a településen. A város peremterületein elhelyezkedő családi házak udvarain a baromfitartásra szorult vissza az állattenyésztés egészen a XIX. század végéig. A mezőgazdaságon belül a szőlő termesztésnek nagy hagyománya volt a településen, melyet az 1800-as évek végén bekövetkezett filoxéra-járvány teljes mértékben lerombolt. Az elmúlt években figyelhető meg ismételt érdeklődés Szikszón a minőségi bortermelés iránt. 92

94 A településen mezőgazdasági tevékenységet néhány nagyobb termelő folytat, illetve a településen néhány lakás udvarán még megtalálható a háztáji termelés. Forrás: TEIR 23. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) Ahogyan azt a 23. ábraán láthatjuk, 2004-től minden területi egység vonatkozásában emelkedett az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték, azaz az egy lakosra jutó adott időszak alatt megtermelt végső felhasználásra kerülő áruk összértéke ben Magyarországon az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 1020 ezer Ft volt, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok esetében az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték 793 ezer Ft volt, a Szikszói járás területén az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték 106 ezer Ft volt és Szikszó területén egy főre 143 ezer Ft bruttó hozzáadott érték jutott. Látható, hogy az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2004-től 2006-ig minden területi egység tekintetében folyamatosan növekedő tendenciát mutatott. Szikszó település és Szikszói járás esetében 2006 és 2008 között tartotta a korábbi évek tendenciáját az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott éték. Magyarország és a megyei járásközpontok esetében 2006 és 2007 között egy kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg. A TEIR által vizsgált 8 év alatt Szikszón az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték összességében 11,88%-kal növekedett és a növekedés eredményeként 2012-ben 303 ezer Ft bruttó hozzáadott érték jutott egy lakosra és 2008 között egy nagyobb megugrás látható, amikor 184 ezer Ft-ról 277 ezer Ft-ra emelkedett a mutató értéke, ez az emelkedés 50,54% mértékű növekedést jelentett és 2009 között az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értékben csökkenés figyelhető meg, melyet a grafikon is jól prezentál, láthatjuk, hogy 10,10%-kal csökkent a mutató értéke, így 249 ezer Ft-ról 227 ezer Ft-ra változott. 93

95 A évet követően folyamatos növekedést láthatunk, mely eredményeként a többi területi egység tendenciájához igazodva elérte a évi érték dupláját Szikszó főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül az Abaúji rész, a két várost, Encset és Szikszót kivéve, ipar nélküli, nagy munkanélküliséggel terhelt területként volt jellemezhető. Az 1990-es évek elején megszűnt miskolci, Sajó-völgyi munkahelyek szerepét nem sikerült újakkal helyettesíteni, a területre bejáró, ingázó munkavállalók a térségben, így Szikszón is potenciális munkavállalóként jelen voltak. A megye közép- és rövidtávú fejlesztési koncepciójának kistérségi véleményezése során vetődött fel, hogy a Miskolc és Kassa közötti Hernád-völgyi terület magyarországi részén a 3. sz. főközlekedési út és a villamosított vasútvonal közötti területen, az érintett önkormányzatok teljes területét beleértve vállalkozói övezetet kellene létrehozni. (Beszámoló a Szikszói Ipari Park működéséről c. dokumentum) A Szikszói Ipari Park létrehozása ennek a következményeként valósult meg. Az Ipari park cím pályázati rendszer 1997-es meghirdetése után két évvel. Működő vállalkozások aránya területi egységenként 2012-ben, % Mutatók Szikszó Magyarország mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest bányászat, kőfejtés ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest feldolgozóipar ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest építőipar ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest Kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest szállítás, raktározás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest ingatlanügyletek ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest 94 Észak- Magyarország régió 44. táblázat Borsod- Abaúj- Zemplén megye 5,02 3,90 5,02 4,78 0,00 0,08 0,12 0,13 6,95 8,33 8,81 8,41 0,00 0,10 0,11 0,15 1,16 0,33 0,41 0,42 10,81 9,57 10,28 10,01 27,80 23,07 23,73 23,67 3,09 4,02 4,34 4,31 3,47 3,97 4,91 5,04 4,25 5,14 2,91 2,92

96 szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest oktatás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest egyéb szolgáltatás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján Szikszó 11,97 18,53 14,24 14,80 3,86 6,01 5,30 5,11 2,32 0,02 0,02 0,04 6,56 4,66 6,09 6,28 7,34 4,96 6,42 6,73 1,16 2,70 2,39 2,32 4,25 4,59 4,89 4,87 A táblázat azt szemlélteti, hogy a nemzetgazdasági ágak esetében a működő vállalkozások aránya milyen eloszlással rendelkezett 2012-ben, a területi egységek esetében. Megfigyelhetjük, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban működő vállalkozások aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest Magyarországon 3,9%, Észak- Magyarország régióban 5,02%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4,78% és Szikszó településen 5,02% volt. A KSH évi adatai alapján a bányászat, kőfejtés ágazatban működő vállalkozások aránya Magyarországon 0,08%, Észak-magyarországi régióban 0,12%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 0,13% volt. Szikszó településen nem volt a nemzetgazdasági ágban működő vállalkozás. A feldolgozó ipar nemzetgazdasági ágban Magyarországon 8,33%-kal, az Észak-magyarországi régióban 8,81%-kal, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 8,41%-kal és Szikszó településen 6,95%-kal voltak jelen a működő vállalkozások. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban működő vállalkozások aránya egyik területi egység esetében sem rendelkezik kiemelkedő eredménnyel, Magyarországon 0,1%, a régióban 0,11%, a megyében 0,15% és a településen 0% a nemzetgazdasági ág aránya. Magyarországon 0,33%, az Észak-magyarországi régióban 0,41%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 0,42% és Szikszó településen 1,16% volt a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazatban működő vállalkozások aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest 2012-ben. Az építőipar ágnak a KSH évi adatai alapján, Magyarországon 9,57%, Észak- Magyarország régióban 10,28%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10,01% és Szikszón 10,81% volt a részesedése a nemzetgazdasági ágakhoz képest a működő vállalkozások esetében. A kereskedelem, gépjármű javítás aránya Magyarországon 23,07%-ot, a régióban 23,73%-ot, a megyében 23,67%-ot és a településen 27,8%-ot képviselt a nemzetgazdasági ágakon belül. 95

97 A nemzetgazdasági ágakhoz képest a szállítás, raktározás ágazatban működő vállalkozások aránya Magyarországon 4,02%-ot, a régióban 4,34%-ot, a megyében 4,31%-ot és a településen 3,09%-ot képviselt ben a nemzetgazdasági ágakon belül a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat 3,97%- ot jelentett az ország nemzetgazdasági ágai között, 4,91%-ot jelentett a régió nemzetgazdasági ágai között a működő vállalkozások vonatkozásában. Az ingatlanügyletek ágazatban működő vállalkozások Magyarországon 5,14%-kal, az Észak- Magyarország régióban 2,91%-kal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2,92%-kal és Szikszó településen 4,25%-kal voltak jelen a KSH évi adatai alapján. A nemzetgazdasági ágak között a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban működő vállalkozások aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest az országban 18,53%-ot, a régióban 14,24%-ot, a megyében 14,8%-ot és a településen 11,97%-ot jelentett. Magyarországon 6,01%-kal, Észak-magyarországi régióban 5,3%-kal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,11%-kal, Szikszó településen 3,86%-kal rendelkezik az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben működő vállalkozások súlya. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban működő vállalkozások aránya a nemzetgazdasági ágazatokon belül az országban és a régióban 0,02%-ot, a megyében 0,04%-ot és Szikszón 2,32%-ot képviselt. Az oktatás nemzetgazdasági ágon belül működő vállalkozások 4,66%-ot jelentettek az országban, 9,09%-ot jelentettek a régióban, 0,04%-ot a megyében és Szikszón 6,56% volt a részesedésük. A humán-egészségügyi, szociális ellátásban Magyarországon a vállalkozások 4,96%-a, az Észak- Magyarország régióban 6,42%-a, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 6,73%-a és Szikszón 7,34%-a működött 2012-ben. A művészet, szórakoztatás, szabadidő ág a településen nem rendelkezik nagy működő vállalkozási számmal, 1,16%-a működik a vállalkozásoknak az ágban. Az egyéb szolgáltatás ágazat aránya a településen 4,25%-ot képvisel, mely a területi egységekkel szemben alacsonyabb súllyal bír. 45. táblázat Viszonyszám képzés a területi egységekhez viszonyítva a évi adatok alapján, % Mutatók mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest bányászat, kőfejtés ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest feldolgozóipar ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest Magyarország (ország=100%) Észak- Magyarország régió (régió=100%) Borsod-Abaúj- Zemplén megye (megye=100%) 0,06 0,53 1,02 0,00 0,00 0,00 0,04 0,42 0,80 96

98 villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat aránya a 0,00 0,00 0,00 nemzetgazdasági ágakhoz képest vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat aránya a 0,15 1,49 2,65 nemzetgazdasági ágakhoz képest építőipar ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest 0,05 0,55 1,05 kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest 0,05 0,62 1,14 szállítás, raktározás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest 0,03 0,38 0,69 pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest 0,04 0,37 0,67 ingatlanügyletek ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest 0,04 0,77 1,41 szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz 0,03 0,44 0,78 képest adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazat aránya a 0,03 0,38 0,73 nemzetgazdasági ágakhoz képest közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazat aránya a 4,62 54,55 54,55 nemzetgazdasági ágakhoz képest oktatás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest 0,06 0,57 1,01 humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest 0,07 0,60 1,05 művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest 0,02 0,26 0,48 egyéb szolgáltatás ágazat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest 0,04 0,46 0,84 ÁTLAG 0,31 3,67 4,05 Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján A táblázatban láthatjuk, hogy a településen a működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti aránya hogyan viszonyul a területi egységekhez. A település súlya a területi egységekhez viszonyítva alacsony mértékű, többségében 1% alatti eredményt ért el. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazaton belül láthatunk kimagaslóbb értékeket az Észak-magyarországi régióval és Borsod-Abaúj-Zemplén megyével összehasonlítva, mind két esetben 54,55% a település súlya. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágazatban működő vállalkozások aránya, a területi egységeket összevetve az Észak-magyarországi régióban és Szikszón jelentősebb a nemzetgazdasági ágak között 5,02% az aránya. A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágazatban 2012-ben nem volt Szikszó településen működő vállalkozás. 97

99 A feldolgozó ipar nemzetgazdasági ág a negyedik olyan ágazat, mely a település gazdasági életében nagyobb jelentőséggel rendelkezik a működő vállalkozásokat tekintve. Az egyik ilyen vállalkozás a Transport-Ker Bt., mely a Szikszói Ipari Park területén működik az évi betelepülése óta. A vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazatban működő vállalkozások aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képest Szikszón nagyobb dominanciával rendelkezik, mint a többi területi egység esetében. A településen 1,16% volt a nemzetgazdasági ág aránya 2012-ben. Az építőipar a településen nagyobb arányban van a működő vállalkozások esetében, mint a többi területi egység működő vállalkozásai között. A településen a Szikszói Ipari Park területén építő ipari nemzetgazdasági ágon belül működik a BAZ. Megyei Közútkezelő Kht. A kereskedelem és gépjármű javítás aránya a településen 27,8%-ot képviselt, mely eredmény a területi egységek esetében a legnagyobb százalékban jelentkezett. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban működő vállalkozások aránya a településen nagyobb értékkel rendelkezett 2012-ben, mint a többi területi egység esetében, a településen 2,32%-ot jelentett. A településen az oktatás nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások aránya a többi területi egységgel szemben nagyobb jelentőséggel bírt 2012-ben. A településen 6,56%-a a működő vállalkozásoknak az oktatás nemzetgazdasági ágon belül végezte a tevékenységét. A Szikszón működő vállalkozások nemzetgazdasági ágban való besorolásakor láthatjuk, hogy a harmadik legjelentősebb ág a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazat volt, melyben a vállalkozások 7,34%-a működött. 98

100 mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet bányászat, kőfejtés aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet feldolgozóipar aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet 7% 2% 7% 1% 4% 5% 0% 7% 0% 1% 11% villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet építőipar aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet 4% Kereskedelem, gépjárműjavítás aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet szállítás, raktározás aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet 12% 4% 3% 3% 28% pénzügyi, biztosítási tevékenység aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet ingatlanügyletek aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet szakmai, tudományos, műszaki tevékenység aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás aránya a nemzetgazdasági ágakhoz képet 24. ábra Működő vállalkozások Szikszó településen 2012-ben Forrás: Saját ábra a KSH adatai alapján A 24. ábra szemlélteti a működő vállalkozásokat Szikszó településen a KSH évi adatai alapján, nemzetgazdasági áganként. 28 %-ot képvisel a kereskedelem, gépjárműjavítás aránya a nemzetgazdasági ágakból. 12%-ot jelentett 2012-ben a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, 11%-ot az építőipar. 7-7% volt a részesedése a nemzetgazdasági ágak között az oktatásnak, a humán-egészségügyi, szociális ellátásnak, a feldolgozóiparnak. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág Szikszón csupán 5%-ot jelentett a nemzetgazdasági ágak között, összesen 13 működő vállalkozás volt a nemzetgazdasági ágon belül. 4-4%-ot képviselt a nemzetgazdasági ágakon belül az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül 11 működő vállalkozás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek nemzetgazdasági ágon belül 10 működő vállalkozás, az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágon belül 11 működő vállalkozás volt 2012-ben. A pénzügyi biztosítási tevékenység (9 működő vállalkozás) és a szállítás, raktározás (9 működő vállalkozás) nemzetgazdasági ágak 3-3%-ot jelentettek. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás aránya a nemzetgazdasági ágakon belül a maga 6 működő vállalkozásával 2%-ot képviselt. 99

101 R E G I S Z T R Á L T V Á L L A L K O Z Á S O K S Z Á M A A M E Z Ő G A Z D A S Á G, E R D Ő G A Z D Á L K O D Á S, H A L Á S Z A T N E M Z E T G A Z D A S Á G I Á G A K B A N R E G I S Z T R Á L T V Á L L A L K O Z Á S O K S Z Á M A A Z I P A R - É P Í T Ő I P A R B A N R E G I S Z T R Á L T V Á L L A L K O Z Á S O K S Z Á M A A B Á N Y Á S Z A T, K Ő F E J T É S N E M Z E T G A Z D A S Á G I Á G B A N R E G I S Z T R Á L T V Á L L A L K O Z Á S O K S Z Á M A A F E L D O L G O Z Ó I P A R N E M Z E T G A Z D A S Á G I Á G B A N R E G I S Z T R Á L T V Á L L A L K O Z Á S O K S Z Á M A A V I L L A M O S E N E R G I A -, G Á Z -, G Ő Z E L L Á T Á S, L É G K O N D I C I O N Á L Á S N E M Z E T G A Z D A S Á G I Á G B A N R E G I S Z T R Á L T V Á L L A L K O Z Á S O K S Z Á M A A V Í Z E L L Á T Á S, S Z E N N Y V Í Z G Y Ű J T É S E, K E Z E L É S E, H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S, S Z E N N Y E Z Ő D É S M E N T E S Í T É S Szikszó A vízellátás, szennyvíz gyűjtése nemzetgazdasági ágon belül 3 működő vállalkozást regisztráltak Szikszó településen, mely nemzetgazdasági ág 1%-ot jelentett 2012-ben. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágon belül 3 működő vállalkozást jegyeztek 2012-ben, mely a nemzetgazdasági ágat közül 1% részesedéssel rendelkezik. Az Opten adatai szerint 2015-ben 545 működő vállalkozás található Szikszó településen ábra Regisztrált vállalkozások számának alakulása között a nemzetgazdasági áganként Szikszó településen, db Forrás: Saját ábra a TEIR adatai alapján A TEIR adatai alapján készített diagram jól szemlélteti Szikszó településen a regisztrált vállalkozások számának alakulását nemzetgazdasági ágak szerint 2008 és 2013 között. Megfigyelhetjük, hogy Szikszón a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágon belül regisztrált vállalkozások 2008 és 2013 között 48-cal növekedtek, mely 24,43%-os növekedést jelentett. Azt is megfigyelhetjük, hogy a nemzetgazdasági ág vonatkozásában évről évre egyre több vállalkozást regisztráltak. Az ipar-építőipar nemzetgazdasági ág esetében regisztrált vállalkozások száma összességében az 5 év alatt 10 vállalkozással csökkent, mely 12,66%-os csökkenést eredményezett és 2009 között történt a legnagyobb esés a vállalkozások számát tekintve az egy év alatt 9 vállalkozással lett kevesebb a településen. 100

102 0,00 0,00 0,71 1 0,00 0,00 0,70 0,00 0,00 0,69 0,00 0,00 0,68 0,00 9,19 8,07 8,97 7,85 0,00 7,21 0,00 0,98 0,00 1,26 7,89 27,92 24,56 24,14 22,87 21,97 21,77 62,19 66,67 66,21 68,60 69,84 69,09 Szikszó A bányászat, kőfejtés és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatok esetében nem volt vállalkozás regisztrálva a településen 2008 és 2013 között. A vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat tekintetében az 5 év alatt egy vállalkozással lett kevesebb, így 2013-ban 25 vállalkozást regisztráltak a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazaton belül Regisztrált vállalkozások aránya a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban Regisztrált vállalkozások aránya az ipar-építőiparban Regisztrált vállalkozások aránya a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban Regisztrált vállalkozások aránya a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban Regisztrált vállalkozások aránya a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban Regisztrált vállalkozások aránya a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágban 26. ábra Regisztrált vállalkozások arányának alakulása között a nemzetgazdasági ágak közül Szikszó településen, % Forrás: Saját ábra a TEIR adatai alapján A regisztrált vállalkozások arányát vizsgálva a nemzetgazdasági ágakon belül megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág a domináns a településen, a regisztrált vállalkozások több, mint 60%-a a nemzetgazdasági ágon belüli tevékenységgel lett regisztrálva. Az ipar-építőipar nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások több, mint 20%-os jelentőséggel vannak jelen a településen 2008 és 2013 között. Ezt követi a feldolgozóipar a maga közel 7%-os eredményével és a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat a maga közel 1%-os arányával a TEIR adatai alapján. 46. táblázat Viszonyszám képzés a területi egységek tekintetében évi adatok alapján Szikszó dimenziójában, % 101

103 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodásban regisztrált vállalkozások aránya Iparban regisztrált vállalkozások aránya Kereskedelem és szolgáltatásban regisztrált vállalkozások aránya Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján Magyarország (ország=100%) Észak- Magyarország régió (régió=100%) Borsod-Abaúj- Zemplén megye (megye=100%) 0,05 0,43 0,94 0,04 0,45 0,871 0,04 0,53 0,98 A KSH adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a településen a regisztrált vállalkozások súlya a három nemzetgazdasági ág tekintetében, a területi egységekhez képest, alacsony mértékkel rendelkezik. A megyéhez viszonyítva közel 1%-ot képvisel a településen regisztrált vállalkozások száma a nemzetgazdasági ágak vonatkozásában. A KSH adatai alapján az országban 2013-ban nonprofit szervezet és civil szervezet volt. Az Észak-Magyarország régióban nonprofit szervezet és civil szervezet működött. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nonprofit szervezet és civil szervezet tevékenykedett. Szikszó településen 31 nonprofit és 26 civil szervezetet jegyeztek fel, mely az országhoz képest 0,048%-os részesedéssel rendelkezik a nonprofit és 0,046%-kal a civil szervezetek esetében. A település 0,42%-kal járult hozzá a régió nonprofit szervezeti létszámához és 0,4%-kal a civil szervezetek számához. A megyében a település a nonprofit szervezetek 0,8%-át és a civil szervezetek 0,77%-át tette ki 2013-ban A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 102

104 Forrás: TEIR 27. ábra Egy lakosra jutó jegyzett tőke (1000 Ft) A 27. ábra szemlélteti az egy lakosra jutó jegyzett tőke mértékét négy területi egység vonatkozásában. Megfigyelhető, hogy minden területi egység értéke meghaladja Szikszó település adatait. Két területi egység, azaz Magyarország és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok esetében folyamatosan növekvő tendencia következett be 2000 és 2013 között. A Szikszói járás eredményei hasonlóak voltak Szikszó település értékeihez. Szikszó településen a 2000-ben 42,4 ezer Ft, 2001-ben 44,6 ezer Ft, 2002-ben 47,8 ezer Ft jegyzett tőke jutott egy lakosra től növekedés figyelhető meg 2006-ig, mely évet 6,8 ezer Ft értékű csökkenés követett és 2009 között szintén növekedés következett, amikor 100,4 ezer Ft felé emelkedett az egy lakosra jutó jegyzett tőke mértéke ben a évi csekély visszaesést egy 8,5 ezer Ft értékű növekedés váltotta fel ben a kezdeti, azaz a évi érték majdnem ötszörösét jelentő eredmény következett be. 103

105 Magyarország Észak-Magyarorszái régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszó Magyarország Észak-Magyarorszái régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszó Magyarország Észak-Magyarorszái régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszó Magyarország Észak-Magyarorszái régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszó Magyarország Észak-Magyarorszái régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszó Szikszó év év és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma (db) 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma (db) fős regisztrált vállalkozások száma (db) fős regisztrált vállalkozások száma (db) fős regisztrált vállalkozások száma (db) 28. ábra Regisztrált vállalkozások száma a területi egységek vonatkozásában 2012 és 2013 között Forrás: Saját diagram a KSH adatai alapján A regisztrált vállalkozásokat a létszám adataik alapján vizsgáltuk meg 2012-ben és 2013-ban, melyet a 28. ábra is szemléltet és 2013 között a 0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma minden területi egység tekintetében növekedett. Magyarországon regisztrált vállalkozással lett több, az Észak-magyarországi régióban 2466 regisztrált vállalkozással, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1046 vállalkozással lett több egy év alatt. A településen a évi 182 darab 0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozás 3 vállalkozással lett több 2013-ra. Az 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma egyedül Szikszón növekedett a vizsgált évek között. Magyarországon összességében 1153 vállalkozással regisztráltak kevesebbet, Észak- Magyarország régió esetében az 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma 1527 vállalkozással csökkent 2013-ra. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 936 darab 1-9 fővel rendelkező vállalkozással regisztráltak kevesebbet. Szikszón az 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma 2- vel növekedett 2013-ra, így 510 darab vállalkozást regisztráltak a településen, mely 1-9 fővel rendelkezik fős regisztrált vállalkozások száma Magyarország területi egységen kívül mind három területi egység tekintetében növekedett egy év alatt. Az ország területét tekintve összességében 9 darab 1-9 fős regisztrált vállalkozással lett kevesebb 2013-ra, ennek következtében 2013-ban darab fős vállalkozást regisztráltak. Az Észak- Magyarország régióban 2013-ra 1530 regisztrált vállalkozás rendelkezett fővel, mely 0,72%-os növekedést jelentett, azaz 11 vállalkozást. A megye vonatkozásában a évi 104

106 vállalkozások száma 27-tel növekedett a fős regisztrált vállalkozások esetében. Szikszón az egy év alatt kettővel több fős vállalkozást regisztráltak 2013-ban, mint 2012-ben fős regisztrált vállalkozások esetében Szikszón figyelhető meg egyedül növekedés, a többi területi egység vonatkozásában összességében 184 vállalkozással lett kevesebb regisztrálva, melyből az Észak-Magyarország régióban 14 vállalkozással, a Borsod-Abaúj- Zemplén megye estében pedig 7 vállalkozással lett kevesebb regisztrálva a 20 és 49 főt foglalkoztató vállalkozások esetében. Szikszón 2-vel több 20 ás 49 főt foglalkoztató vállalkozással lett több 2013-ra fős regisztrált vállalkozások száma alacsony. Az országban 4706 darab főt foglalkoztató vállalkozást regisztráltak 2012-ben és 4703 ilyen létszámú vállalkozást regisztráltak 2013-ban, mely esetében látható, hogy a 3 vállalkozással kevesebb lett egy év alatt. Az Észak-magyarországi régióban 2012-ben 361 vállalkozást regisztráltak, amelynek a létszáma 50 fő felett volt majd egy évvel később 366 ilyen vállalkozást regisztráltak így 5 vállalkozással növekedett a létszámuk. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 9-cel több 50 főnél magasabb létszámú vállalkozást regisztráltak a KSH adatai alapján. Szikszón 2012-ben egy olyan vállalkozás volt, amelynek a létszáma meghaladta az 50 főt, ez a vállalkozás a SZATEV Fehérje feldolgozó- Takarmánygyártó és Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, melynek 104 fő volt a foglalkoztatotti létszáma ban egy vállalkozással bővült az 50 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalkozások száma. A KSH évi adatai alapján Szikszó településen a 0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások tették ki a vállalkozások 26,96%-át. A 1-9 fős regisztrált vállalkozások jelentették a vállalkozások 72,48%-át. 1,14%-ot jelentettek a fős regisztrált vállalkozások. A fős regisztrált vállalkozások 0,29%-kal részesedtek és az fős regisztrált vállalkozások 0,14%-kal járultak hozzá a vállalkozások számához. A évi adatok esetében a 10 főnél többet foglalkoztató regisztrált vállalkozások súlya növekedett az előző évhez képest. Szikszón 2013-ra összesen 14 vállalkozással regisztráltak többet, így 714 regisztrált vállalkozás volt a településen a KSH adatai alapján. Megfigyelhetjük, hogy összességében a 0 és ismeretlen létszámmal rendelkező és az 1-9 fővel rendelkező vállalkozások a dominánsak a településen, a nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások száma csekély mértékű. 47. táblázat Nonprofit szervezetek és civil szervezetek területi egységenként a évi adatok alapján Mutatók Szikszó Magyarország Észak- Magyarország régió Borsod- Abaúj- Zemplén megye Nonprofit szervezetek száma 1000 lakosra vetítve 5,62 6,53 6,21 5,76 Civil szervezetek száma 1000 lakosra vetítve 4,72 5,73 5,49 5,03 Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján 105

107 Magyarországon 1000 lakosra 6,53 nonprofit szervezet jut, mely arány a régióban 6,21 a megyében 5,76 és Szikszón 5,62. A civil szervezetek közül Magyarországon 5,73, az Északmagyarországi régióban 5,49, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,03 és Szikszón 4,72 szervezet jut 1000 lakosra. 48. táblázat Viszonyszám képzés a területi egységek tekintetében évi adatok alapján Szikszó dimenziójában, % Mutatók Nonprofit szervezetek száma 1000 lakosra vetítve Civil szervezetek száma 1000 lakosra vetítve Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján Magyarország (ország=100%) Észak- Magyarország régió (régió=100%) Borsod-Abaúj- Zemplén megye (megye=100%) 86,04 90,54 97,66 82,33 85,96 93,67 A 48. táblázatban a település adott mutatóit az ország, a régió és a megye mutatóihoz viszonyítottuk. A településen 1000 lakosra kevesebb nonprofit szervezet jut, mint a többi területi egységen. Látható, hogy a területi egységek vonatkozásában a település mutatói az ország átlagához képest csaknem 14%-kal alacsonyabb értéket vesz fel, míg a régió tekintetében 9,46%-kal alacsonyabb eredményt mutat. A területi egységekhez való viszonyítás eredményeként megállapíthatjuk, hogy a megye átlagától csupán 2,34%-kal kevesebb nonprofit szervezet jut a vizsgált területi egység 1000 lakosára. A település civilszervezetekkel kapcsolatos mutatóját vizsgálva megfigyelhetjük, hogy minden területi egység vonatkozásában alacsonyabb értéket vesz fel a település eredménye. Az ország eredményéhez képest 17,67%, a régió eredmény vonatkozásában 14,04%, és a megye eredményhez viszonyítva 6,33% negatív eltérés tapasztalható. A évi KSH adatok alapján származtatott eredmények tekintetében a településen működő nonprofit szervezetek és civil szervezetek 1000 lakosra jutó száma minden területi egység vonatkozásában negatív eltérést mutat. A Szikszói Ipari Park területén működő vállalkozások: BAZ. Megyei Közútkezelő KHT. - Útépítés, szállítás, építőanyag-ipar, - betelepült: MÁV. Rt. Területi Igazgatósága - Személyszállítás, - betelepült: SZATEV. Zrt. - Állati eredetű veszélyes hulladék begyűjtése, ártalmatlanítása, - betelepült: Transport-Ker Bt. - Feldolgozóipar, közúti szállítás, - betelepült: Üvegszikla Kft. - Ingatlan bérbeadás, - betelepültéül 3 Daruka János László - magánszemély, - betelepült: REDO Water System - Víztisztító berendezések gyártása, javítása - betelepült:

108 A településén található néhány turisztikai vonzerővel rendelkező épület úgy, mint például a Református templom, Borok Háza, kiállító helyek, rendezvények. A CandyGlobe Magyarország Kft. a nemcsak Magyarországon forgalmazott, ezáltal ismert Hell energiaital gyártója egy m2-es üzemet hozott létre Szikszó város külterületi részén. A térségben három víznyerő kút fúrására kapott engedélyt, melyek kapacitásait már most lekötötte. Jelenleg bővíteni szeretné az infrastruktúráját, további csarnokot szeretne a telephelyén építeni, mellyel további munkavállalók számára biztosít megélhetést. A 7000 négyzetméteres, legmodernebb technológiával felszerelt szikszói üzem június 9-ei átadása az akkor mindössze öt éves Hell márka rövid, de sikerekben bővelkedő történelmének egyik legfontosabb mérföldköve. A német Krones cég töltősoraival felszerelt létesítmény a német szakértők szerint is Európa szinten egyedülálló teljesítményt nyújt, mivel közel can óránkénti palackozására képes ben az üzem PET palack töltősorral is bővült, amely a másik italcsalád, a XIXO üdítők gyártásában játszik kulcsszerepet. Üzemünket 2012-ben jelölték a termelővállalatok Oscar díjának számító Strategic Manufacturing Awards díjra. A szikszói termelőegységet Európa top 3 gyára között tartják nyilván. Ezen felül az üzem egyedi kapacitása lehetővé teszi, hogy a Hell Energy mind a két töltősoron bértöltést is vállaljon. (http://www.hellenergy.com/hu/gyar/) A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) A város megközelíthetősége Miskolc felől a 3. számú főúton közelíthető meg. A 3. számú főút nem halad át a településközponton, hanem kelet felől határolja. A gazdasági élet szereplőinek az igénye szempontjából kiemelkedő jelentőségűek az ipari parkok, amelyek a szükséges infrastruktúra biztosításával szolgálják a vállalatok igényeit. Jelenleg Szikszó településen az Ipari Park a korábbi évek fejlesztésének hatására 100%-os infrastruktúrával rendelkezik. A versenyképességet jelentős mértékben meghatározza a lakosság képzettsége, a településen ahogyan, azt a képzettség fejezetben bemutattuk a településen minden képzettségi szinten megtalálhatóak a munkavállalók. A munkaképes korúak esetében a nyilvántartott álláskeresők képzettségét tekintve minden képzettségi szinten találhatunk nyilvántartott álláskeresőt, mely a vállalkozások szempontjából potenciális erőforrást jelenthet. A nyilvántartott pályakezdők aránya a területi egységek vonatkozásában magas, a nyilvántartott álláskeresők között a férfiak dominanciája jelenik meg a településen. A településen közoktatási intézmény található, mely segítségével a betelepülő településen humánerőforrás igényének képzettségét a település maga ki tudja szolgálni. Szikszó településen a K+F tevékenység nem jelent meg az elmúlt években Ingatlanpiaci viszonyok Szikszón a kisvárosokban tapasztalható valamennyi lakóépület- és lakástípus megtalálható, még ha a városrészenként eltérőek ezek dominanciája. 107

109 A városközpontban található történelmi városrész lakóházai túlnyomó részt a XIX. század végén vagy a XX. század első felében épültek. A központban található lakások nagyobb része még őrzi a városra egykor jellemző polgári hangulatot. A peremterületekre a családi házas övezetek jellemzőek, a város nyugati felén elsősorban régi építésű, hagyományos szerkezetű lakóépületekkel. A település kassai útnak a Hernád felé eső részei az elmúlt évtizedekben lettek beépítve. Szikszó ingatlanállományának jelentős részét teszik ki a lakó ingatlanok, melyek között a évi népszámlálás adatai alapján 1988 lakott lakás és 153 nem lakott lakás található. 23% 6% 33% 38% 1 szoba 2 szoba 3 szoba 4- szoba 29. ábra Szikszó lakóingatlanainak szobaszáma, évi adatok alapján Forrás: KSH Szikszó lakásállományának 6%-a, azaz 130 db lakás 1 szobával rendelkezik. 23%-a,azaz 706 lakás 4 vagy több szobával rendelkezik, 33%-a 2 szobával rendelkezik és 38%-a 3 szobával rendelkezik. A Szikszón található lakásállomány 96,92%-a magánszemély tulajdonában áll, a lakásállomány 2,2%-a önkormányzati tulajdon és 0,89%-a más intézmény, szervezet tulajdonában áll a évi népszámlálás adatai alapján. 108

110 4% 1% 95% tulajdonosi bérleti más jogcím 30. ábra Szikszó lakásállományának használati jogcímének megoszlása Forrás: KSH Ahogyan azt a 30. ábra is szemlélteti Szikszó lakásállományának 95%-a tulajdonosi használati jogcímű, 4%-a bérleti használati jogcímű és 1%-a más jogcím alatt van használatban. 2% 6% 4% 24% 16% 12% 22% 14% 1946 előtt Forrás: KSH 31. ábra Szikszói lakások építési év szerint, 2011 Szikszón a lakóingatlanok 24%-a 1964 előtt épült, 22%-a 1971 és 1980 között, 16%-a 1981 és 1990 között, 14%-a 1961 és 1970 között, 12%-a 1946 és 1960 között, 6%-a 1991 és 2000 között, 4% és 2005 között és csupán 2%-a épült 2006 és 2011 között. 109

111 0% 3% 4% 10% 36% % % Forrás: KSH 32. ábra A lakások alapterület szerint, 2011 (m 2 ) A településre jellemzőbb a 100 m 2 feletti ingatlanok jelenléte, ugyan is a Szikszón található lakásállomány 36%-a ilyen alapterületű ingatlan. 26%-a az ingatlanoknak m 2, 21%-a 60 és 79 m 2 közötti alapterületű, 10%-a m 2 alapterületű ingatlan. 4%-ot képvisel a m 2 alapterületű ingatlanok aránya és 3%-ot jelentett a KSH évi adatai alapján a m 2 alapterületű ingatlanok aránya. A településen nem található 29 m 2 alatti alapterületű ingatlan. A évi népszámláláskor feljegyzett adatok alapján a lakások felszereltségét tekintve 89,96%-a a szikszói lakásoknak hálózati vízvezetékkel ellátott lakás volt. 4,34%-a házi vízvezetékkel ellátott lakás volt. A lakások 90,38%-a meleg folyóvízzel ellátott és 90,28%-a vízöblítéses wc-vel ellátott lakás volt 2011-ben. 82,3%-a a lakásoknak közcsatornával és 12%- a házi csatornával felszerelt ingatlan volt. 2% 9% 0% 34% 55% Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás Forrás: KSH 33. ábra A lakások komfortosság szerint,

112 Szikszón a lakások 55%-a, azaz 1167 db lakás összkomfortos kategóriába tartozik, mely azt jelenti, hogy legalább 12 m 2 -t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WCvel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal (táv-, egyedi, központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik. A lakások 34%-a, azaz 720 lakás komfortos kategóriába sorolható ez azt jelenti, hogy legalább 12 m 2 -t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és wc-vel, közművesítettséggel, meleg víz ellátással és egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával) rendelkezik. 9%, azaz 199 lakás komfort nélküli, mely azt jelenti, hogy a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízfelvétel lehetősége biztosított. A lakásállomány 2%-a, azaz 51 lakás félkomfortos kategóriájú, azaz a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel és közművesítettséggel (legalább villany-és vízellátással), valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik. A lakásállományt tekintve 4 olyan lakást jegyeztek fel 2011-ben a népszámláláskor, melyek szükség- és egyéb lakás kategóriába sorolhatóak. Szikszó településen 2011-ben 1897 földszintest lakást, 25 emeletes lakást jegyeztek fel. A településen található 1922 lakásból 1847 lakás 1 lakásos, 47 lakás 2-3 lakásos, 26 ingatlan 4-10 lakásos és csupán 2 lakás tartalmaz 11 lakástól többet. A évi népszámlálás során vizsgált 2 városrész esetében eltérően alakulnak a lakások megoszlása. A 2141 lakásból 12,61%, azaz 270 lakás a belvárosi városrészbe esik és 1871 lakás, azaz a lakásállomány dominánsabb része, 87,39%-a a be nem sorolt terült városrészbe esik Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Az Önkormányzat saját bevételeinek számottevő részét jelentik a pályázati források megszerzését jelentik. Az egyre szűkülő költségvetési források, valamint a növekvő társadalmi szükségletek miatt jelentkező beruházási, felhalmozási feladatok egyre nagyobb mértékben igénylik az önkormányzatoktól a hitel, mint külső forrás igénybevételét. A tervezett bevételek és kiadások egyensúlyát évben is csak hitel felvételével tudták biztosítani. A évben 160 millió Ft-os hiánnyal tervezett a Képviselő-testület, amelyet kötvénykibocsátással tervezett fedezni az önkormányzat. A pályázati források megszerzéséhez szükséges önerőt szintén a kötvénykibocsátásból származó bevételből finanszírozták korábban. 111

113 Szikszó település önkormányzatának 2001 és 2011 közé eső költségvetését elemezve megállapíthatjuk, hogy a bevételek oldala növekvő tendenciát mutatott egészen 2001 és 2004 között, majd 2004-ben 7,44 százalékpontos csökkenés következett be az előző évhez képest, melyet egy 31,92 százalékpontos növekedés követett ben ismételten lecsökkent a bevételek összege, mely csökkenés mértéke 32,91 százalékpont volt, a évet folyamatosan növekvő tendencia követte, mely eredményeként 2011-ben az önkormányzat bevétele ezer Ft-ra növekedett. (49. táblázat) Az önkormányzat kiadásait tekintve láthatjuk, hogy 2001 és 2003 között folyamatosan növekedtek az önkormányzat kiadásai, majd 2004-ben 6,17 százalékpontos csökkenés következett be az előző évhez képest, melyet egy csekély mértékű növekedés követett és 2006 között szintén növekedés következett be a költségvetés kiadási oldalán ben egy 31,63 százalékpontos esés követte az előző évet, melyet ismételt 2 százalékpont mértékű csökkenés követett ben 10 százalékpontos növekedés hatására ezer Ft-ra emelkedett a kiadás összege, mely évet ismételt csökkenés 2011-re bekövetkezett növekedés követett. A legnagyobb emelkedés 2005-ről 2006-ra következett be a kiadási oldalon. (49. táblázat) 49. táblázat Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak alakulása 2001 és 2011 között (ezer Ft) tárgy évi bevételek aktuális áron számolva tárgy évi kiadások aktuális áron számolva év év év év év év év év év év év Forrás: Saját táblázat a KSH adatai alapján 2011-ben a legnagyobb értékű bevételt a helyi önkormányzatok finanszírozási műveletek nélküli bevételei jelentették, melynek mértéke ezer Ft volt évben az önkormányzat ezer Ft bevételt realizált hitel felvételből. A legnagyobb mértékű kiadást a helyi önkormányzatok folyó (működési) kiadásai jelentették, összesen ezer Ft értékben. 112

114 34. ábra Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) Forrás: TEIR A 34. ábra azt szemlélteti, hogy a vizsgált területi egységek dimenziójában egy lakosra hány ezer forint iparűzési adó jutott 2006 és 2010 között. Láthatjuk, hogy 2006-ban Magyarországon 29 ezer Ft iparűzési adó jutott 1 lakosra, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egy lakosra jutó iparűzési adó 32,9 ezer Ft volt, mely 3,9 ezer Ft-tal több, mint az országos átlag. A Szikszói járásban egy főre 3,9 ezer Ft, Szikszó településen 7,8 ezer Ft iparűzési adó jutott 2006-ban, megállapíthatjuk, hogy a településen 2006-ban rögzített érték majdnem duplája a járás átlagához képest ben, a TEIR adatai alapján, Magyarországon 32,9 ezer Ft, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok területén 37,7 ezer Ft, Szikszói járás területén 3,8 ezer Ft és Szikszón 7,7 ezer Ft iparűzési adó jutott egy lakosra ra az előző évhez képest Magyarországon 8,81%-kal növekedett az egy főre jutó iparűzési adó mértéke, így elérte a 36,2 ezer Ft-ot. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok esetében 13,79%-os növekedést figyelhetünk meg, az előző évhez képest. A Szikszói járás területén az egy főre jutót iparűzési adó mértéke 2008-ra 5,26%-kal, így 4 ezer Ft-ra növekedett. Szikszó településen figyelhető meg a legnagyobb növekedés, melynek mértéke 15,58% volt, így 8,9 ezer Ft-ra növekedett az egy főre jutó iparűzési adó mértéke ben tovább növekedett az egy főre jutó iparűzési adó mértéke. Magyarországon 16,57%, a Szikszói járás területén 35% és Szikszó településen 48,31% volt a növekedés az előző évhez képest. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok esetében 2009-ben 6,99% mértékű csökkenés következett be 2008-hoz képest ben a növekvő tendencia megtorpant, melyet egy kisebb csökkenés követett. A csökkenés következtében 2010-ben Magyarországon 34,2 ezer Ft, a Borsod-Abaúj-Zemplén 113

115 megyei járás központok területén 36,5 ezer Ft, a Szikszói járás területén 5 ezer Ft, Szikszó területén 10,5 ezer Ft volt az egy főre jutó iparűzési adó mértéke. Szikszó településen összességében 2006-hoz képest 34,62%-os növekedést ért el az adó mértéke, mely növekedés következtében a településen az átlagos iparűzési adó mértéke 2010-ben az országos átlaghoz viszonyítva 69,3%-kal, a megyei járásközpontok átlagához képest 71,23%-kal alacsonyabb volt és a járás átlagához képest 110%-kal magasabb mértékű lett. A TEIR adatai szerint 2011-ben Magyarországon 37,5 ezer Ft, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok területén 42,6 ezer Ft, a Szikszói járás területén 7,5 ezer Ft és Szikszó területén 16,5 ezer Ft volt az egy főre jutó iparűzési adó, mely értékek 2010-hez képest ismételt növekedést jelentettek. A növekedés mértéke Magyarország esetében 9,6%, a megyei járás központok esetében 16,7%, a járás esetében 50% és a település esetében 57,14% volt az előző évhez képest. 35. ábra Egy lakosra jutó idegenforgalmi (épület+tartózkodás után) adó (1000 Ft) Forrás: TEIR A Szikszói járás és Szikszó településen 2006 és 2010 között az egy lakosra jutó idegenforgalmi adó mértéke 0 Ft volt. (35. ábra) Vagyongazdálkodás A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény tartalmazza az önkormányzati vagyon fejezetet is, mely egyértelműen nevesíti a különböző önkormányzati törzsvagyon elemeket. Szikszó önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezik a helyi közutak és műtárgyak, a helyi terek, parkok és a vizek, vízi létesítmények, melyek forgalomképtelen törzsvagyon elemek. 114

116 Az Önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak: a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a járdák, terek és parkok, c) a köztéri műalkotások, d) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, e) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai, f) a védett természeti területek, g) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít. Szikszó önkormányzatának korlátozott forgalomképes törzsvagyonát képezi többek között az önkormányzat tulajdonában álló közmű, az önkormányzat feladatellátását szolgáló épület, épületrész és az önkormányzat többségi tulajdonában álló részesedés. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: a) közművek, b) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, c) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságokban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok), d) a közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is, e) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít. A település üzleti vagyon elemeit azok a vagyonelemek jelentik, melyek nem a törzsvagyon elemek közé tartoznak. A 11/2012. (VI.21.) önkormányzati rendelet alapján a Képviselő-testület kizárólagosan jogosult a) forint feletti vagyontárgy vásárlása, b) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, c) a vagyonkezelési szerződés jóváhagyására, d) a forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, e) az egy évet meghaladó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére, f) az Önkormányzat javára ingyenesen felajánlott vagyon elfogadására, g) az önkormányzati igények érvényesítése, az Önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási peres, vagy nem peres eljárás megindítására, h) vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések előzetes jóváhagyására, i) a forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyására (az ingatlanok kivételével), j) a forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyására, 115

117 k) az ingatlanok bontásának jóváhagyására, használati jellegének (művelési ágának) megváltoztatására (nyilvántartási értéktől függetlenül), l) értékhatártól függetlenül ingatlanok vásárlására, cseréjére, értékesítésre történő kijelölésére, apportálására, m) az ingatlanok tekintetében az egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtételére (pld.: elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, stb.), n) kezesség vállalására, o) egy évet meghaladó futamidejű értékpapír vásárlására, p) hitel felvételére, kötvény kibocsátására, q) biztosítékként vagyoni fedezet nyújtására, r) gazdasági társaság alapítására, abban tulajdon szerzésére, s) gazdasági társaságban fennálló részesedés értékesítésre történő kijelölésére, t) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezésére, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozásra, azok támogatására. 36. ábra Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül (%) Forrás: TEIR A 36. ábra bemutatja a fenntartott önkormányzati lakásbérlemények arányát a teljes lakásállományon belül 2008 és 2013 között ban Magyarországon 2,8%, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok területén 5,6%, a Szikszói járásban 0,6%, Szikszó területén 1,8% volt a fenntartott lakásbérlemények aránya. 116

118 Magyarországon 2008 és 2010 között folyamatosan csökkent a fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya, majd között nem változott és 2013-ra csökkent 0,1 százalékponttal. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járás központok területén a fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya folyamatosan csökkenő tendenciát követett és 2013-ra 5%-ra csökkent, így összességében 0,6 százalékpontos esés következett be. A Szikszói járás esetében a fenntartott lakásbérlemények aránya 2008 és 2012 között 0,6%-ot jelentett, majd 2013-ra 0,2 százalékpont növekedés következett be, mely eredményeként 0,8%-ot jelentett. Megfigyelhetjük, hogy a fenntartott lakásbérlemények aránya Szikszó településen 2008 és 2012 között stagnált, 1,8%-ot jelentett a lakásállományon belül ra 0,4 százalékpontos növekedés következett be, mely eredményeként 2,2%-ra növekedett a fenntartott lakásbérlemények aránya. A évi népszámlálás alapján Szikszó településen összesen 2141 lakóegységet jegyeztek fel. A 2141 lakóegység 92,85%-a, azaz 1988 lakott lakás található, 153 lakás nem lakott ingatlan Gazdasági Program Szikszó Város Önkormányzata összhangban a költségvetési lehetőségekkel - a Szikszói Kistérségi Területfejlesztési Koncepció célkitűzéseihez illeszkedve - a társadalmi, környezeti, és gazdasági adottságok figyelembevételével megalkotja a as időszakra vonatkozó Gazdasági Programját. A város gazdálkodását nagymértékben befolyásolja a kötelező feladatellátáshoz nyújtott állami támogatás drasztikus csökkenése. A megkezdett beruházásokat folytatjuk, és a város fejlődését szolgáló elképzeléseket a költségvetési lehetőségek függvényében megvalósítjuk A Gazdasági programban az alábbi prioritásokat fogalmazták meg: - innovációs gazdaságfejlesztés - munkahelyteremtés - a város környezetminőségének fejlesztése - kulturális turizmusfejlesztés - önkormányzati intézmények működési költségeinek racionalizációja - a közbiztonság helyzetének javítása (polgárőrség megerősítése, térfigyelő rendszer kiépítése) - az egészségügy helyzetének javítása - önkormányzati tulajdonban lévő orvosi rendelők kialakítása - önkormányzati múzeum kialakítása - a kormányzati döntésekhez igazítva intézményi átszervezések végrehajtása. 117

119 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Településfejlesztési tevékenység A városközpontban több önkormányzati fenntartású közintézmény található. Oktatási, egészségügyi, szociális intézmények, továbbá az önkormányzat irodái, a polgármesteri hivatal, okmányiroda, jegyzői hivatal is a belvároson belül találhatók. Ezen a területen helyezkedik el a kistérségi központ irodája, a családsegítő szolgálat irodája, közjegyző irodája, itt található a posta, takarékszövetkezet, művese állomás, egyházi intézmények, ABC áruház, gyógyszertár, üzletek, vendéglátók, szolgáltatók Intézményrendszer A település népessége a közszolgáltatásokat jellemzően helyben éri el. A közoktatási valamint a szakszolgálati feladatok ellátására önkormányzati fenntartású intézmény áll rendelkezésre ben a városban megszűnt a Petőfi Sándor Művelődési Központ Könyvtár és Művészeti Iskola, a művészeti oktatás a Szepsi Csombor Márton Iskolához mint jogutód intézményhez - került át. A Szepsi Csombor Márton Iskola, többcélú ezen belül közös igazgatású intézmény, általános iskolai, középiskolai (gimnázium, szakközépiskola), szakszolgálati, művészetoktatási feladatokat is ellát júliusától ezen intézmény látja el az iskolakönyvtár és a nyilvános könyvtári feladatokat is Szikszón. Az intézmény 8 évfolyamos általános iskolai, 4- és 6 évfolyamos gimnáziumi tagozattal, valamint szakképző évfolyamokkal működik. A Szepsi Csombor Márton Iskola a város és a környék szellemi központja, amely szervezi az ifjúság kulturális életét. Nagy hangsúlyt fektetnek az idegen nyelvek oktatására, ezt segítik a testvériskolai kapcsolatai Németországgal, Olaszországgal, továbbá Kassával, Szovátával. 2 óvodai feladat ellátási hely működik városunkban, az egyik önkormányzati, a másik egyházi fenntartású. A közművelődési feladatokat jelenleg 1 fő közművelődési referens látja el a Polgármesteri Hivatalon belül. A jövőben a közművelődés intézményi keretek között történő ellátását biztosítani kell. 118

120 37. ábra Szikszó intézményeinek elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés 119

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban Czene Zsolt főosztályvezető-helyettes NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály Önfenntartó falu Fenntartható

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben