Béres Tamás Teremtéshit, megigazulás, fenntarthatóság. [Teremtéshit, fenntarthatóság, megigazulás THEOLOGIAI SZEMLE 53:(különszám) pp

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Béres Tamás Teremtéshit, megigazulás, fenntarthatóság. [Teremtéshit, fenntarthatóság, megigazulás THEOLOGIAI SZEMLE 53:(különszám) pp. 33-36."

Átírás

1 Béres Tamás Teremtéshit, megigazulás, fenntarthatóság [Teremtéshit, fenntarthatóság, megigazulás THEOLOGIAI SZEMLE 53:(különszám) pp (2010) ] 1. A keresztény egyházak az 1970-es évektől foglalkoznak olyan kérdésekkel, amelyek a világproblémák rendszerét alkotják, de társadalmi, szociáletikai felelősségüket, istentiszteleti életükkel és tanításukkal egységben, ennél természetesen régebben gyakorolják. Módszereik és hangsúlyaik teológiai hagyományaiknak megfelelően különböző. Az orthodox egyházak a mai napig megőrizték érzékenységüket arra, hogy a hagyományos nyugati ontológiai gondolkodásnál mélyebb teológiai gyökérzetű szakralitás koncepciót a mindennapi felelősséggel megélt gondolati és életformákkal kapcsolják össze. Ebben számukra központi jelentőségű szempont a leitourgeia és diakonia kapcsolatának megélése. A szent liturgiában az egyház Isten, népéért folytatott munkáját végzi, folytatja, semmi máshoz nem hasonlítható ünnepélyességgel. Az egyház tagjai, akik a liturgia révén átélik megajándékozottságukat, saját diakoniai feladataikat végzik ezután otthonukban, munkahelyükön és mindennapi élethelyzeteikben. Ez a folyamatos tevékenység az egyház szentségi életében gyökerezik, az orthodox egyház tagjai számára ezért életszerű és lényegi kapcsolat van az egyház szakralitása és a hétköznapi feladatok elvégzése között. Ezen a teológiai háttéren válnak többek közt érthetővé I. Bartolomeiosz ökumenikus patriarkha től meghozott intézkedései a természeti és emberi források korlátlan kihasználásával szemben. A római katolikus egyház ahogy ez XVI. Benedek pápa 2009 júniusában kiadott, Caritas in veritate kezdetű enciklikájában is megmutatkozik normatív, természetjogi és jogfilozófiai eszközökkel átfogó elemzésekre és megoldási javaslatok megfogalmazására törekszik. A protestáns egyházak legjellemzőbb eszközei az elemző nyilatkozatok, esettanulmányok, a kontextuális teológiák segítségével megfogalmazott felelősség és cselekvési lehetőségek feltárása. Állásfoglalásaik konkrétsága és adekvát volta olykor a polémia hangvételén is túlmegy. Jó példa erre a 2004-ben, tizenöt éves folyamat eredményeként a Református Egyházak Világszövetségének ghanai találkozóján megfogalmazott Accra-i Hitvallás, amely azzal, hogy a megszokott értelemben társadalmi kérdéseket emel a hitvallás szintjére, azóta is élénk vitákat vált ki. Néhány hónappal ezelőtt jelent meg magyar fordításban az Egyházak Világtanácsának 2005-ben kiadott Agape dokumentuma. Az irat a szegénység, jólét és ökológia kérdésköreiben folyamatos stratégiakereső párbeszédet indukált a Föld különböző tájain élő keresztények körében. 2. Annak ellenére, hogy az egyházak egyre több jelét adják a világproblémák elleni küzdelemnek, a címben felsorolt három kifejezés egyelőre nem úgy tűnik, mintha ugyanannak a rendszernek volnának részei. A teremtéshit, megigazulás és fenntarthatóság közül legalább az egyik (de másfelől nézve lehet, hogy kettő is) kakukktojás. A teremtett világ megőrzéséért vívott eddigi teológiai erőfeszítések leggyakoribb kiindulópontja a teremtéshit, bibliai értelemben a teremtéstörténet, rendszeres teológiai értelemben a teremtésteológia. A teremtéshit számára minden létező jelenség és a velük járó építő és romboló kísérőjelenségek, így a világproblémák is inkluzíve adottak. A teremtés dinamikája, amelyben

2 nemcsak egyszeri, punktuális értelemben, hanem folyamatosan valósul meg a rendezetlenség és az életet lehetővé tevő rend elválasztása, az emberi tevékenységnek is helyet ad. A teremtés, gondviselés, az ember istenképűsége, a dominium terrae-vel való megbízása, bűne és az ígéretként, egyszersmind reális életlehetőségként elhangzó protoevangélium sokrétű teológiai összefüggései a Biblia első három fejezetében lényegileg megvannak. Ebből kiindulva a bibliai szerzők kozmikus szinopszisát már a második századi egyházatyák leírják. Irenaeus a két Ádám alakja közé feszített történelem célhoz éréséről mint teljesség-egységről beszél az anakephalaiószisz (Ef 1,10) kapcsán. A kortárs Tertullianus az oikonomia kifejezést alkalmazza Isten személyeire és a világgal való kapcsolatára abban az értelemben, ahogy ezt a világ teremtésének első mozzanataitól megfigyelhető fejlődés, épülés, gondoskodás jelei elgondolni engedik. A megigazulásról szóló tanítás a teremtéshit inkluzivitásával szemben az individualitás szempontját tudja érvényre juttatni. Nem úgy teszi, mintha az egyén képes volna úrrá lenni a részben saját bűnei miatt elterjedő diszharmonikus (fenntarthatatlan?) természeti állapotokon, hanem mint akinek egyetlen természetes lehetősége a bűnös állapot fenntarthatatlanságával való következetes szembesülés és a kiúttalanság átélése alján megcsillanó kivezető ígéretnek, a kegyelem erejének elfogadása. A megigazulás teológiai értelemben a kegyelem célba érését jelzi. Ahogy a kegyelem önmagunkon kívülre helyez ( ponit nos extra nos ) és ezzel biztosítja az önmagunkról alkotható helyes kép megszerzését, úgy a megigazulás az egyénileg el nem rontott, elronthatatlan isteni szeretet talajáról teszi lehetővé az újbóli nekifutást az elrontható és el is rontott világ sebeinek gyógyítására. A fenntarthatóság eszméjében a konkrét problémák felismerése, hatósugaruk megállapítása, a számba jöhető cselekvési modellek és stratégiák hatékonyságának mérlegelése dominál, vagyis szakszerűség, explicitté válás, etikai útkeresés jellemzi. 3. A három felsorolt kifejezés egyenként is a természet megóvása felé tett tudatos lépések kiindulópontjai ill. perspektívái lehetnek. Teológiai eszközként éppen annyira hatékonynak bizonyulhat egy következetes teremtésteológiai szemlélet, mint az egyén felelősségét és rezignációtól megmentő cselekvési erejét megfogalmazó megigazulás tematikája. A fenntarthatóság mint eszme és eszmény a jelenleg racionalisztikusan legjobban védhető, nem teológiai eszköz az ember által veszélybe sodort világ megmentésének tervezésében. A három perspektíva azonban együtt is érvényesülhet. A keresztény dogmatika ismeretében egyértelmű, hogy a teremtés és megigazulás ugyanannak a folyamatnak, Isten gondoskodó szeretetének különböző szemlélete. A dogmatika és etika organikus összetartozása pedig azt mutatja meg, hogy a fenntarthatóság kognitív elvárásai mennyire közel állnak e két szemlélethez. Ha a teremtéshit, megigazulás és fenntarthatóság szavakkal megjelölt szemléleteket együtt érvényesítjük, akkor ennek az egyik legfontosabb következménye egy olyan kontextuális teológiai rendszer lehet, amely a világ mai állapotának egyik döntő, átfogó jelentőségű kérdését vizsgálja az implicit részesedés felelősségével és az explicit ismeretlennel való találkozás bátorító perspektívájával. A teológiai módszertan terén nem szokatlan ez az eljárás. A Dogmatikája megírásakor még Marburgban tanító Wilfried Härle úgy jellemzi a telógiai módszert mint abduktív következtetési formát, amely a kinyilatkoztatás igazságai és az emberi tapasztalatból vagy észből származó következtetések kölcsönös alkalmazásával egyesíti az induktív és deduktív

3 módszerek előnyeit. 1 Ezzel párhuzamosan Porter és Córdoba 3 különböző rendszerfelfogásként mutatja be a funkcionalistát (megfeleltethetjük a deduktív következtetésnek), az értelmezőt (megfeleltethető az indukciónak) és a komplex adaptív rendszereket (ez, mint látni fogjuk, az abdukcióhoz hasonlóan egyesíti a két előzőt) 2. A cikkírók a fenntartható oktatási formákra alkalmazva a következőképpen jellemzik e szemléleteket: A funkcionalista megközelítésben a környezeti kérdések megoldandó feladatként jelentkeznek, amelyek tényleges megoldásához már rendelkezésre álló megoldó kulcsok szükségesek. A megoldás kidolgozásához szükséges kezdeményezések fentről lefelé történnek, vagyis az innovációnak nem sok tere van. A vezetés a feladat-meghatározás és számonkérés elv alapján történik. Az értelmező felfogásban az egyén személyes érdeklődése áll a középpontban. A természeti és más rendszerektől való érintettsége, egyéni reflexiója jelenti a megoldás minőségének végső garanciáját. Ebben a helyzetben a döntések az előre megtervezett közös munka keretében történnek. Komplex adaptív felfogásként jelöli meg a szerzőpáros azokat a rendszereket, amelyekben a tanulás hálózatai fenntartható értékeket hoznak létre már meglévő vagy új termelési eljárásokban. A döntések lentről felfelé történnek és produktív újításokban fejeződnek ki. Miután a fenntarthatóság önmaga is több rendszer metszetében áll (környezet, gazdaság, társadalom) és önmagában véve is komplex következtetések során megvalósuló szemléletet jelent, az ezt érvényesítő rendszeres teológiai módszer sem viselkedhet másként, mint a fenti szerzők által leírt komplex adaptív rendszer. A fenntarthatóságot érvényesítő teológia kulcstémáiként ennek megfelelően a teremtmények kapcsolatrendszere, a cselekvésük alapjául szolgáló morális mátrix és a cselekvésükkel előidézett új helyzet etikája és eszkatológiai értékelése jön szóba elsősorban. Mivel a megigazulástan a sajátlagos és csaknem közvetlen teremtésteológiai, antropológiai, szóteriológiai és eszkatológiai vonatkozásai mellett a többi teológiai diszciplína felismeréseit is prizmaként közvetíti, és egyben etikai kiindulópontként is szolgál, teológiai oldalról joggal várhatjuk el éppen ettől a közvetítés, értelmezés szerepét. Az egész vállalkozás kiindulópontjaként azonban szükséges tisztázni a fenntarthatóság jelentését. 4. A fogalom maga melyet teológiai eszközökkel meg szeretnénk érteni, a fenntarthatóság, biztosan nem a legjobb szó arra a feladatra, amely a vesztébe rohanni látszó világ megmentését jelenti. Ha a szavak közvetlen jelentéséhez legközelebb levő óvodás, kisiskolás gyerekeket kérdezünk meg, válaszukban várhatóan arra utalnak majd, hogy egy tárgyat súlyától függően fel tudunk emelni vagy fenn is tudunk tartani egy ideig. A kifejezés leváltására, lecserélésére tett kísérletek mégis sorra elbuktak. A mai elterjedt értelemben használt kifejezés a fenntartható társadalom összetételben ben jelent meg L.R.Brown, a World Watch Institute igazgatójának tollából. A szerző ekkor 1 Härle, W., Dogmatik, De Gruyter, Porter, T., Córdoba, J., Three Views of Systems Theories and their Implications for Sustainability Education. in: Journal of Management Education, Vol. 33, No. 3, (2009)

4 már az egyes országok fejlettségük, hagyományaik és szemléletük szerint eltérő feladatává teszi, hogy a társadalom fenntarthatóságáért elsősorban ökológiai, gazdasági, közéleti vagy életmódbeli változtatásokkal járulnak-e hozzá. 3 A 6 évvel később megjelenő Brundtland- Bizottság kezdetben harmonikus fejlődés -ről beszélt, majd Brown jelzőjét felhasználva, a nyilatkozat szövegében már fenntartható fejlődésre módosít. 4 Ez utóbbi kifejezés különösen is problémás. Egyesek szerint egyenesen oximorom, míg mások gyakran tautológiának vagy legalább eufemizmusnak vélik. A jelenlegi társadalmak kritikájaként mostanában egyre több fenntartható közösség jön létre hazánkban is. Ezek a néhány tíz fős települések lakói a világtól többé-kevésbé elzárkózva arra törekszenek, hogy természetes emberi kapcsolataikat megtisztítsák a mai társadalmak jellemző, hamis és életidegen, profitérdekelt pénzközpontú szemléletétől. Ha az ellentársadalmi jegyeket mutató fenntartható közösségek valós fizikai kapcsolatáról beszélünk, az ismét felveti a fenntartható társadalom eszméjével és megvalósíthatóságával kapcsolatos összes problémát, a fenntartható közösségek hálózatáról beszélni pedig, épp relatív elszigeteltségük miatt, elsősorban eszmei értelemben lehet csupán. A fenntarthatóság definíciós nehézségeit kikerülendő, főként német nyelvterületen szokás jövőképességről (Zukunftsfähigkeit) beszélni. Bármennyire szolidan és tervezhetően hangozzék is ez a kifejezés, a vele kapcsolatos legfőbb gondot mégis az az egyszerű tény okozza, hogy a jövőt a tervezéskor még nem ismerjük. A természeti környezet vetületében a jövő veszélyeinek kiszámíthatatlanságát gyakran szemléltetik a kaotikus szabálytalanság szerint változó rendszerek, a hajszálcsövesség jelenségének vagy a billenőpontok modelljeivel. A billenőpont elnevezés egy rendszer két stabil állapota közti nagyon rövid átmeneti helyzetre utal. A folyamat jellemzője, hogy az ismert stabil állapot egyre sokasodó előjelek után, felgyorsuló ütemben jut el instabil állapotába, majd vesz fel egy előre nem leírható újabb stabil állapotot. Ha pl. a globális éghajlat-változás vonatkozásában keressük a jövőképes életmód-stratégiákat, központi jelentőségű a tény, hogy az emberiség felismerje és elismerje ebben játszott aktív befolyásoló szerepét még akkor is, ha a legveszélyeztetettebb ökológiai részrendszerek nem tartanak még az instabil állapot közvetlen közelében. Szakemberek leírása szerint a globális éghajlatváltozás billenőpontjainak legjellegzetesebb elemei az emberi tevékenység befolyásoló szerepe, a tudatos klímapolitika stabilizáló hatása, az 1,1 és 6,4 Celsius fok közti földi átlaghőmérséklet-emelkedés prognózisa mellett ebben az évszázadban sor kerülhet a billenésre, ebben az évezredben kialakulhat az újabb stabil állapot, és hogy a változások milliók életét érinthetik hátrányosan. A várhatóan billenés előtt álló területek közt szerepel a sarki jégtakaró, a Nyugat-afrikai monszun és az amazóniai esőerdők is Lévén a fenntarthatóság alapvetően etikai természetű elv, természetes megoldásnak tűnik a Föld jelenlegi nemzedékei számára olyan erkölcsi rendszerek vagy etikai alapelvek érvényre juttatása, amelyek az ember kiterjedt személyközti és környezeti kapcsolatainak építését segítik az igazságosságot mind jobban megközelítő gazdasági és társadalmi felfogásokkal. A humánökológia, bio-, öko- és környezetetika számos figyelemreméltó eredményt ért is el e tekintetben az utóbbi időkben. Ha egyenként végiggondoljuk a legperspektívikusabbnak látszó, részben egymással versengő, a jövőt már a jelenben szolgáló etikákat, akkor ezek közt több olyat találunk, amelyben újabb válaszok fogalmazódnak meg a világ mai állapota által felvetett új kérdésekre. Kant, az embervilágon túlra kiterjesztett értelmű, kategorikus 3 Building a sustainable society, in: Society, Vol. 19, No. 2 / January, Springer, NY., 1982, o. 4 Our Common Future, Oxford University Press, Oxford, URL.:

5 imperatívusza, Hans Jonas felelősségetikája vagy Föld-etikája, Habermas diszkurzuskövetelményei a környezet hagyományosan néma szereplőinek bevonásával, Jaspers Átfogójának holisztikus etikai következményei, Lévinas radikális életpártisága vagy a Derrida vendégszeretetről szóló eszmefuttatásában rejlő alapszemlélet csak néhány lehetséges példa az etikai kiútkeresés bőséges, mégsem átütő erejű jelenlétére. Az etikai válaszadás hatékonyságának gyengesége elsősorban nem az erkölcsi támpontok vagy kidolgozott etikák hiányából vagy alkalmatlanságából adódik, hanem a kortárs kultúrának abból a jellemzőjéből, hogy sokkal inkább kedvez az esztétikai választásoknak, mint az etikai indíttatású elköteleződéseknek. Adódik a kérdés, hogy mennyiben lehet alkalmas az esztétikum, az esztétikai átélés maradandó élménye, ill. az esztétikai átélés iránti vágy arra, hogy huzamosan és tervezhetően a fenntarthatóság szolgálatába álljon. Másrészt az is kérdés, hogy kik vagy mely szereplők tudják igénybe venni azokat az esztétikai természetű eszközöket, amelyek az elitképző etika helyett tömegek számára vehető igénybe a jövőképes gondolkodás elterjesztésében. Úgy vélem, ilyen szerepre az esztétika önmaga határain belül is képes lehet; két és fél évszázados önálló története és jelenlegi dominanciájából eredő értelmező ereje képesíti erre. Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy a (vallási) hit vagy a teológia rendelkezik-e közvetlen esztétikai kifejezőeszközökkel, erre felekezeti hagyományoktól függő formákban ugyan, de egyértelmű igennel válaszolhatunk. Az esztétika és a teológia kapcsolata természetesen többrétű és nehezen kimeríthető téma, változatos tipizálási lehetőségekkel. Lehetséges, hogy e kapcsolatban a teológia számára az esztétika rendszeridegen elemnek tűnik (pl. dogmatizmus), de az esztétika ontikusan meg is előzheti a teológiát. Erre az Ábrahám vagy Mózes esetében látható inkulturációs jelenségsorozat lehet példa, ahol a kinyilatkoztatás érzékelés, észlelés (aistheo) révén válik teológiai origóvá. Esztétikai szempontok egy-egy teológiai rendszer többé-kevésbé jellemző vonásaivá is válhatnak, ahogy ezt az orthodox kozmikus teológia vagy Kálvin teremtés-felfogása esetében látjuk. A kortárs teológiában is többféle értelemben beszélünk esztétikai teológiáról (pl. C.S. Lewis, Balthasar), de észre kell vennünk, hogy még a kétféle kinyilatkoztatás közt a legmarkánsabb különbséget tevő felfogások is élhetnek esztétikai kifejezőeszközökkel. Bár etikai teológiáról nem szoktunk az esztétikai teológiák mintájára beszélni, mindkettőt felfoghatjuk azonos jelentésstruktúrában is, ahol mind az etika, mind az esztétika tartalmilag azonos módon kapcsolódik a teológiához. Az esztétikai teológiák elsősorban azért kapják ezt az elnevezést, mert a teológiai gondolatrendszer kiindulópontja vagy kidolgozása közel áll a világban jelen levő szépség különféle formáinak megtapasztalásához, ill. művészi kifejezésének igényéhez. Az egyéni erkölcsi tapasztalatok és az erkölcsi kifejezés igénye elvileg ugyanilyen módon alakíthatna ki neki megfelelő teológiai szemléleteket, a morális kérdések értelmezési mintái azonban jóval meghatározóbbak a keresztény teológiában az esztétikai élményénél. A biblia minden rétegének közös nagy kérdése a törvény; és a törvényhez való viszony, a neki való engedelmesség vagy a törvény és evangélium kapcsolatának súlyponti jelentősége eleve szoros kötelékbe rendezi a morális és vallási kérdéseket. Amíg egy erkölcsi kérdések nélküli teológia hiányosnak és üresnek tűnne, a törvény és evangélium kapcsolatának értelmezésében világosan megfogalmazódik egy olyan út, amely a törvénytől egyirányú utcában vezet az evangéliumig. A törvényértelmezésnek ez a típusa az usus theologicus, mely éppen egyirányúságával és morális szabályozásának megszűntetése miatt a wittenbergi reformáció táborán belül is az egyik neuralgikus kérdéssé vált a Luther halálát követő évtizedekben. Luther akkor is ragaszkodott a törvény kettős használatához (a hármassal szemben), amikor ezzel egy időben folyamatos harcot vívott a rajongókkal. Evangélium-szemlélete visszatartotta attól, hogy a korábbi, túlzott és alaptalan

6 morális elvárásokba csomagolt, megszabadított evangéliumot tételesen ismét visszavezesse a morálhoz. Amint azt a Formula Concordiae történetéből és tartalmából ismerjük, az evangéliumnak ilyen fokú szabadsága az utódok számára már tarthatatlan feszültséget jelentett, ezért az evangélikus egyház 1577-es hitvallási iratában megjeleníti a tertius usus legis-t, amellyel az evangélium szabadságának praktikus szabályzóelveként ismét a törvényt nevesíti. Erre szükségszerűen került sor, hiszen az evangélium megértésének személyes, szívet-lelket felszabadító hatása nem kodifikálható. A kérdés eredeténél azonban egy olyan teológiai szemlélet áll, amelynek középpontjában számos feszültség vállalása, pl. a morális szabályzás formai hiánya ellenére is, az evangélium felszabadító ereje van jelen. Ez a szemlélet tehát valósággal szabaddá tesz, anélkül azonban, hogy a következő pillanatban orrunk alá nyomná a Feladok listáját. Az evangélium szabadsága nagykorúvá teszi az embert, olyanná, aki az átélt felszabadulás hatása alatt személyes hálájának részeként méri fel helyzetét és feladatait. 6. Az imént elmondottakból két irányban vonhatunk le lényeges következtetéseket a jövőképes cselekvés indító erejére vonatkozóan. Első lehetőség, hogy egy az esztétikai élményre nyitott társadalom tagjai számára feltárjuk a környezettudatos elköteleződés esztétikai szempontú teológiai gyökérzetét. Erre számos lehetőségünk van már a bibliai szövegek szintjén is. A teremtett világ részleteire való rácsodálkozás olyan elementáris erővel jelenik meg néhány helyen, hogy lenyűgöző hatása olvasmányélményként is érvényesül. E cél érdekében újra kell olvasnunk a szövegeket, tudatosítanunk kell a már ismert példákat és fel kell fedeznünk az eddig másként olvasott szövegrészek nyújtotta lehetőségeket arra, hogy világban elfoglalt helyünket az esztétikai élmény katarzisa felől is értelmezhetővé tegyük. Meg kell kísérelnünk azoknak a szöveghelyeknek a lelassítását, organikus elemeire bontását, amelyek a természet részleteit az Úr dicsőségének színtereként mutatják be. Erre olykor egészen részletes (vö.: Zsolt 33,7-8), máskor megejtően átfogó példát látunk (Róm 1,20). Arra is van azonban példa és ez a teológiai innováció szándéka nélkül nem érvényesülhet -, hogy megszokott szövegeinkből olvasunk ki olyan újabb értelmezést, amely a teológiai magasságok mellett a teremtett világ szépségeinek konkrét átélésére is okot ad, s emellett érthetőbbé teszi magát a szövegrészt is. Az 1Kor 15,35kk-ben található reveláció-szerű gondolatmenet pl. jellemzően esztétikai hangulatú. A mennyei és földi testek elvitathatatlan és maradandó jellemzésére Pál apostol a doxa szót használja. Károli ezt dicsőségnek, az új protestáns fordítás fényességnek fordítja le, de mindkét jelzővel csupán nehezen, áttételesen érthető szöveget kapunk. Ha azonban a szót intrinzikus tulajdonságot jelölő szépségként fordítjuk, teológiailag és hangulatilag is kiteljesedik az értelme. Hangulatilag annyiban, hogy első olvasásra is érthető szöveget kapunk, teológiai szempontból pedig ezzel tükröződnek benne a teremtés, a teremtettség kezdő pillanatai, ahol az emberi életnek is keretet adó teremtményi világ szintén intrinzikus tulajdonságaként hangzik el az annak jóságáról szóló megállapítás. Másik, már nem exegetikai, hanem dogmatikai lehetőség a törvényhasználat kérdéséből fakad. Mint fentebb láttuk, a törvény második használata, az usus theologicus pontosan az ember cselekvési lehetőségei felől vezet egyirányú utcában az evangélium szabadsága felé. A törvény Luther több helyen kifejtett magyarázata szerint az ember elé tárja, hogy mit kellene megtennie ahhoz, hogy megfeleljen az irányában támasztott elvárásnak. Mivel ez az elvárás nagyon magasan meghaladja képességeit (amit ha másként nem, az etikai paradoxonokban meg is tapasztal), előbb-utóbb be kell látnia, hogy esélytelen az önmagával folytatott versenyben. Ebből a versenyből ugyanakkor nem diszkvalifikálhatja magát, mert nem ő a rendező. Ebből következik, hogy csalódottsága, reménytelensége egyre nő. Több vallási és természetes lehetőség is kínálkozik ennek a helyzetnek a kezelésére, de megoldásról

7 csak abban az esetben beszélhetünk, ha valaki valóban képes volna teljesíteni a követelményeket. Az evangélium központi üzeneteként fogalmazódik meg itt többek közt Anzelmus örökségeként is - a felismerés, hogy amire egyetlen ember sem képes, arra képes volt az emberré lett Megváltó, aki minden emberért teljesítette az emberlétből fakadó, emberileg teljesíthetetlen elvárást. Ennek belátása, elfogadása jelenti Luthernél a megigazulást. Kálvin esetében a megigazulásnak olyan vonásai is vannak, amelyek az ember életében a hit gyümölcseiként gyakorlatilag ill. ismét morálisan meg is jelennek az ember életében, Luther azonban megállt a fenti összefüggés felismerésénél és megfogalmazásánál, és ezzel hallatlanul nagy helyzeti energiát adott a megigazulás-tannak. Az elmondottak értelmében, a megigazulás lutheri szemléletében az ember elsősorban kivételes helyzetét ismeri fel, szabad lelkiismeretű és cselekvőképes emberként tekint magára, és természetes vágyaként fogalmazza meg önmagának a körülményeiből következő feladatokat. Szabadságában ebben a pillanatban egy sziklaszirtre kiálló emberhez hasonlít, aki felméri környezetét és egyben erőt is nyer ahhoz, hogy ezt az erőt a szirtről lejőve élménye természetének megfelelően használja fel. Élménye természete erőtlensége belátásában és a megváltó külső segítség elfogadásában gyökerezik. Ezért, amikor lejön, nem Zarathustra belső lelkierejétől duzzad, hanem a róla kimondott, számára külsőként megjelenő, elfogadó szóba vetett hit ereje hajtja. Nem az ötletgazda, a programadó vagy programszervező emelkedettségével jár a teremtett világ tájain, hanem azzal a vággyal szívében, hogy hálája figyelmes és adekvát tevékenységben fejeződjék ki. Ebből az állapotból kiindulva a legtágabb értelemben vett környezetépítési és a fenntartása iránti elköteleződés előtt mind az erkölcsi, mind az esztétikai út nyitva áll.

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Azonosító jel: REFORMÁTUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: REFORMÁTUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 21. REFORMÁTUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

HETÉNYEGYHÁZI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET STRATÉGIÁJA

HETÉNYEGYHÁZI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET STRATÉGIÁJA HETÉNYEGYHÁZI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET STRATÉGIÁJA KÉSZÜLT 2014 NYARÁN JÖVŐKÉP: Azt ismertük fel, hogy Isten olyan krisztusközpontú gyülekezetet akar látni Hetényegyházán, amely felismeri és cselekszi az

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

Értelek, értelek... de miről beszélsz?? Biró Tamás Amszterdami Egyetem, ACLC Értelek, értelek... de miről beszélsz?? A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából Áttekintés: kihívások, perspektívák, válaszok Kihívások

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Hittan tanmenet 2. osztály

Hittan tanmenet 2. osztály Hittan tanmenet 2. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 Az Isten szava című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek

Részletesebben

Terbe Rezső. Élem az álmom - A jövő naplója

Terbe Rezső. Élem az álmom - A jövő naplója Terbe Rezső Élem az álmom - A jövő naplója 2100. január 1. Elhatároztam, hogy naplót írok. Úgy érzem, hogy most boldog vagyok. Ugyanakkor a teljes történet megértéséhez hozzátartozik az is, hogy csak pár

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan

Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Hittankönyv a középiskolák 11. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó ELSİ RÉSZ: KATOLIKUS DOGMATIKA Bevezetés A hittan, a teológia

Részletesebben

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Azevangélikusköznevelésjelentőségeés

Azevangélikusköznevelésjelentőségeés Azevangélikusköznevelésjelentőségeés szerepea társadalombanésazegyházban Dr. habil Fábri György egyetemi docens ELTE PPK a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének felügyelője Tartalom

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont

Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont in: Evangélikus Nevelés. Pedagógiai Szakfolyóirat XII. évf. 2013/II. 5-11.o. 1 Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont 1. Személyes előkészület a vallásközi találkozásra

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

Az etika, mint a családi kapcsolatok hajtóereje

Az etika, mint a családi kapcsolatok hajtóereje Az etika, mint a családi kapcsolatok hajtóereje 2014. 10. 09. Az etika, mint a családi kapcsolatok hajtóereje címmel szerveztek konferenciát 2014. szeptember 29-én, hétfőn a Protestáns Teológiai Intézet

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása 2015. február 26. történelmi

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

A kijelentési ajándékok. Ahogy Isten velünk, emberekkel kommunikál

A kijelentési ajándékok. Ahogy Isten velünk, emberekkel kommunikál A kijelentési ajándékok Ahogy Isten velünk, emberekkel kommunikál 0. Áttekintés Bölcsesség beszéde Ismeret kijelentése Figyelmeztetés Isteni kijelentések 1.1. Mit mond az Írás? Igehelyek: 1 Kor. 12,8:

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT JELLEGZETESSÉGEK A HAZAI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj! E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Keresztyén kereskedelem

Keresztyén kereskedelem Keresztyén kereskedelem 1. A modern világ egyik legnagyobb hatalmassága a kereskedelem. Kereskedelmi kapcsolatok látható és láthatatlan szálai behálózzák a világot. Szárazföldi és tengeri közlekedés, posta

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

TÜSKE LÁSZLÓ. 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa.

TÜSKE LÁSZLÓ. 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa. TÜSKE LÁSZLÓ 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa. 1 Tariq Ramadan latin betűs ábécével ebben a formában írja a nevét, ezért mi is ezt használjuk. 2 Ezek közül a következőkben a To

Részletesebben

MAGYAR ÍRÁSTERÁPIÁS EGYESÜLET MINŐSÍTETT SZAKTANÁCSADÓI BÁZIS SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE

MAGYAR ÍRÁSTERÁPIÁS EGYESÜLET MINŐSÍTETT SZAKTANÁCSADÓI BÁZIS SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE MAGYAR ÍRÁSTERÁPIÁS EGYESÜLET MINŐSÍTETT SZAKTANÁCSADÓI BÁZIS SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE 1. Preambulum 1.1 A Szakmai-Etikai Kódex (továbbiakban: SZEK) célja, hogy meghatározza Magyar Írásterápiás Egyesület

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Kiegészítő melléklet üzleti évről

Kiegészítő melléklet üzleti évről Kiegészítő melléklet 2012. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2012. január 1. Beszámolási időszak vége: 2012. december 31. Keltezés: 2013. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalmának Szervezeti és Működési Szabályzata KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalmának Szervezeti és Működési Szabályzata KÜLDETÉSNYILATKOZAT Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalmának Szervezeti és Működési Szabályzata KÜLDETÉSNYILATKOZAT 2010. októberében a református Skót Egyház és a Magyarországi Református Egyház együttműködési

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák tematikája református hittan tantárgyból 9-12. évfolyam

Az osztályozó vizsgák tematikája református hittan tantárgyból 9-12. évfolyam Az osztályozó vizsgák tematikája református hittan tantárgyból 9-12. évfolyam Református hittanból a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak.

Részletesebben

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása Bartos Károly

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14.

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Most akkor a korinthusiak úrvacsoráznak, vagy nem úrvacsoráznak? Összegyűlnek, az Úr vacsorájára, de Pál mégis azt mondja:

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből Projektterv a bibliai ismeretek és az iskolai ethos összekapcsolási lehetőségeiről a tanítási gyakorlatban Gelniczkyné Teiszler Mária Bibliai ismeretek Cél: a bizalomjáték által érzelmileg átéljék a vezető

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN

ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN (olvasmány, egyházi iskolában ajánlott téma) Gyülekezeti óraszám: 0. Egyházi iskolák óraszáma: 1. (91. Zsoltár) TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Kálvin

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

A teológia szak záróvizsga tételsor 2014.

A teológia szak záróvizsga tételsor 2014. A teológia szak záróvizsga tételsor 2014. 1. A: 5Móz 16,1 8 B: A trinitástan 2. A: Zsolt 2 B: A teremtés és gondviselés 3. A: Ézs 1,4 9 B: Az eredményes egyház 12 kulcsa 4. A: Jer 1,4 10 B: A Szentlélekről

Részletesebben

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14 A hit- és erkölcstan tantárgy helyi tanterve (5-8. évfolyam) Tánc és dráma kapcsolópontokkal KÓD: ÁLT04. Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc Általános Iskola Jellege: 8 osztályos általános iskola

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK

VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK Vállalati eszmémykép A sikerhez vezető utunk A vállalat eszményképe az EVVA önképét írja le és utat mutat a szervezet egészének. A vállalati kultúra és a vállalati azonosság

Részletesebben

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból Bibliai teológia tárgyból Ószövetségi bibliai teológia 1. A teremtés 2. Az ısatyák 3. A Mózes-tradíciók 4. A Sínai-szövetség 5. Izrael élete a királyság elıtti korban (az Ígéret Földjének birtokba vétele,

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK?

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK? TARTALOMJEGYZÉK Prológus 7 Honnan ered az etikánk? 9 A szív = értékrendünk centruma 13 A lelkiismeret tisztasága 17 A beszéd tisztasága 25 A gondolatok tisztasága 37 Az indítékok és a tettek tisztasága

Részletesebben

Az Ószövetség másik fele

Az Ószövetség másik fele A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI K a r a s s z o n Is t v á n Az Ószövetség másik fele A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

A Lehet Más a Politika párt alapszabálya

A Lehet Más a Politika párt alapszabálya Alapszabály (2012. május) 1 A Lehet Más a Politika párt alapszabálya A Lehet Más a Politika párt alapszabálya...1 I. Általános rendelkezések...2 1. A párt neve...2 II. Célok és alapelvek...2 2. A párt

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben