Nyelvi tervezés, sztenderdizáció, koiné

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyelvi tervezés, sztenderdizáció, koiné"

Átírás

1 Nyelvi tervezés, sztenderdizáció, koiné A nyelv olyan dialektus, amelynek saját had- serege és flottája van. (Max Weinreich) A nyelvi tervezés (nyelvtervezés) tudatos beavatkozás a nyelv életébe. Három területe a korpusztervezés, státustervezés (helyzettervezés) és nyelvelsajátítás-tervezés. A korpusztervezés szavak, kifejezések, nyelvtani formák létrehozása, illetve kodifikálása. A magyar nyelvújítás például mintegy fél évszázadon át tartó, intenzív korpusztervezési mozgalom volt, amely megelőzte és előkészítette a magyar nyelv hivatalos nyelvvé emelését (1844). A nyelvi tervezés második területe a státustervezés (helyzettervezés): egy nyelvváltozathoz tartozó nyelvi funkciók és használati színterek átalakítása (allokációja), pl. egy regionális változat nemzeti nyelvi normává emelése. A helyzettervezés alapja mindig a nyelvváltozat státusáról szóló politikai döntés, amelyet a használati színterek behatárolása (oktatás, közigazgatás stb.) és a norma elterjesztése (implementációja) követ. Például a luxemburgi (lëtzebuergesch) felnémet (frank) nyelvjárásból önálló nyelvvé vált azáltal, hogy 1984-ben a Luxemburgi Nagyhercegség államnyelve lett (Newton 1996, 2002). A luxemburgi zöme a franciát és a németet is beszéli. E nyelvek közigaztási és üzleti nyelvként való használatát nem korlátozzák. Húsz éve még a luxemburgi norma létét is megkérdőjelezték (Kramer 1983). A nyelvi tervezés harmadik területe a nyelvelsajátítás-tervezés (angol acquisition planning): ez azoknak a feltételeknek a módosítását jelenti, amelyek között a beszélők az adott nyelvváltozatot megtanulják. Például a nyelvi imperializmust magas szinten művelő államok stratégiája az, hogy az ellenőrzésük alá vont régiókban a saját nyelvüket oktatási médiumként használó iskolákat hoznak létre, ily módon is biztosítva a helyi elit lojalitását, vö. a Szovjetunió orosz iskolái az egyes köztársaságokban, vagy a japán iskolák a megszállt Koreában ( ) és Taiwanon ( ). De nyelvelsajátítás-tervezés egy nyelv felélesztése is, például ún. bemerítéses iskolák (angol immersion schools) révén, amelyekben a gyerekek az első iskolai naptól kezdve egy számukra lényegében ismeretlen nyelven kezdenek tanulni (pl. igen sok angol anyanyelvű gyereket kanadai francia iskolába adnak a szülők, Írországban pedig olyan régiókban is vannak ír oktatási nyelvű iskolák, ahol a tanulók zöme csak angolul tud). Sok országban a nyelvelsajátítás-tervezés elsősorban a köznyelvi norma propagálását jelenti az oktatásban. Kínában például Yongzheng császár uralkodása alatt ( ) történt az első kísérlet arra, hogy a közigazgatásban valamiféle beszélt nyelvi

2 sztenderdet terjesszenek el: ennek érdekében speciális mandariniskolákat hoztak létre Fújiàn és Guǎngdōng tartományokban. Másodszor 1956-ban próbálták meg azt, hogy az északi nyelvjárásokon alapuló, spontán normát amelynek a neve ekkor már nem mandarin kínai ( 官 话 guanhua), hanem köznyelv ( 普 通 话 pǔtōnghuà) kötelező tantárgyként a regionális iskolák oktatási rendjébe illesszék. A politikai akarat ezt a döntést még ma is életben tartja ugyan, de a köznyelvi kiejtés mozgalma már egy évtized után (a Nagy Proletár Kulturális Forradalom idején) meggyengült. Az 1,2 milliárd lakosú Kína han (kínai) etnikumának mintegy 70%-a első nyelvként az északkínai köznyelv ( 北 方 普 通 话 běifāng pǔtōnghuà) valamely nyelvjárását beszéli, a többi beszélő anyanyelve más nyelvváltozat: wú 呉 (Jiāngsu és Zhèjiāng) 8%, yuè 粤 (kantoni, Guǎngdōng) 5%, mǐn 閩 (Fújiàn) 4%, xiāng 湘 (Húnán) 4%, kèjiā 客 家 (hakka, Guǎngdōng) 4%, gàn 贛 (Jiāngxī) 2% és egyéb 3%. Ezek a nyelvváltozatok úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a neolatin nyelvek, azaz mint a francia a spanyolhoz, a spanyol az olaszhoz, vagy az olasz a románhoz. Az egyes kínai nyelvváltozatok beszélői sokszor csak közvetítő nyelven keresztül értik meg egymást: ez legtöbbször a kínai köznyelv. Csak részben igaz, hogy az írás közvetít a kínai nyelvjárások között. Nem véletlen, hogy a Bibliát nemcsak az északi köznyelvre (1874), hanem yuè (1894), wú ( ), hakka (1916) és mǐn (1933) kínaira is lefordították. Ezeknek a nyelvjárásoknak (nyelveknek) önálló beszélt, sőt írott normája van. A kínai nyelveket politikai és kulturális kínaiságuk miatt szokás a kínai nyelv kategóriájába foglalni. A politikai légkör átalakulása megváltoztathatja egy-egy kínai nyelvváltozat státusát. Például Taiwan lakosságának kb. 75%-a mǐn kínai anyanyelvű, de beszélt nyelvként hivatalos helyen és írott nyelvként a legtöbb helyzetben az írott köznyelvet használják. Amikor az 1980-as évek közepén a katonai kormányzatot egy viszonylag demokratikus vezetés váltotta fel Taiwanban, és a szárazföldi Kínával való egyesítés álmáról is lemondtak, a szárazföldről importált köznyelv hegemóniája megtört (a taiwaniak 13%-a beszéli első nyelvként a köznyelvet), és a mǐn nyelv írott formáját egyre szélesebb körben kezdték használni. Egyszerűen egy politikai illúzió szétfoszlása révén a mǐn nyelvváltozat nyelvjárásból sokak szerint önálló nyelvvé vált, vö. Hsiau (1997, 2000), Tsao (1999), Chiung (2001), Buchler (2002), [Cheng] (1989, 1990, 1996). A modern héber (ivrit) nyelv példáján a nyelvi tervezés mindhárom említett típusa kiválóan szemléltethető, ezért célszerű a jelenségeket ezen bemutatnunk. A zsidó identitás hosszú történelmi időszakon át az etnikum, a vallás és a kultúra azonosságát jelentette, amelyhez nem adódott hozzá az államiság és a nyelvi közösség tényezője. Létezett a Palesztinához és Jeruzsálemhez való mély kötődés, illetve létezett a héber nyelv rendkívüli presztízse, de a zsidó identitás szempontjából nem volt jelentősége

3 annak, hogy ki hol él és milyen nyelven érintkezik a környezetével. A héber nyelv azután is sokat változott, hogy megszűnt anyanyelvként való átörökítése. A 3. századtól költészet, tudományos és filozófiai irodalom is született héber nyelven. Ugyanakkor, akárcsak indiai tudósok számára a szanszkrit vagy az európaiak számára a latin, a héber is közvetítő nyelvként volt használatos a különböző nyelvű zsidó tudósok között (Roth [1934] 1953, W. Chomsky 1950, Parfitt 1972, [Eliav] 1978). A héber írott nyelv modernizációjának az első lökést a 18. századi Haskala (Zsidó Felvilágosodás) adta. A hébert holt nyelvnek tehát nem lehet nevezni, de a 19. század végéig nem voltak anyanyelvi beszélői, funkciói behatároltak voltak, és hiányoztak belőle a modern élet fogalmai. Tehát a korpusz, a státus és az elsajátítás tervezése egyaránt szükséges volt (Bar-Adon 1965, 1975; Fellman 1973, Saulson 1979, Kuzar 2001). A 19. században a zsidó nép már két évezrede élt diaszpórában (héber גלות galut). A Második Szentély lerombolása után (i. sz. 70) a Palesztinába való visszatelepülés lehetetlen volt és az is maradt az arab, majd a török fennhatóság idején is (bár a 18. századtól kezdve néhány családnak sikerült eljutni Lengyelországból, Litvániából és Morvaországról a Szentföldre). A 19. század közepén már legalább tízezer zsidó lakott Palesztinában, a zömük Jeruzsálemben. Palesztina közigazgatási nyelve a török volt, de az emberek főként arabul beszéltek, a szefárd zsidók a közösségen belül még a judezmo (ladino, judeo-spanyol) nyelvet is használták (Chumaceiro 1982, Harris 1982ab). A betelepülő kelet-európai és német (askenázi) zsidók zöme jiddis anyanyelvű volt, bár sokan beszéltek lengyelül, oroszul stb. A szefárdok és az askenáziak között a héber közvetítő nyelvként szolgált (Simon 1920). A héber ismeretének mértékéről nincs megbízható adatunk, de komoly tudósok komolytalan becslései szerint a zsidó férfiak negyede tudott ebben az időben héber könyveket és újságokat olvasni (Glinert 1993). Az első aliya, tehát az első bevándorlás ( ) idején kb fővel bővült a közösség, bár a kelet-európai pogromok elől menekülő zsidóknak csak 2%-a telepedett le Palesztinában. A második aliya ( ) után a Yishuv (a zsidó települések) lélekszáma már meghaladta a főt (Carmel, Schäfer & Ben-Artzi 1990, Ben-Artzi 1997). A török hatóságok 1914-ig nem korlátozták a bevándorlást. Az I. világháborúban a palesztin zsidók a briteket támogatták, és részben ennek a következménye az az november 2-án A. J. Balfour brit külügyminiszter által tett, öt soros nyilatkozat 1 egy Lord Rothschildnak küldött levélben, amelyben tudatja, hogy a brit kormánya jogosnak 1 Nem közismert talán, hogy a Balfour Declaration teljes szövege mindössze ennyi: His Majesty's Government view with favour the establishment in Palestine of a national home for the Jewish people, and will use their best endeavours to facilitate the achievement of this object, it being clearly understood that nothing shall be done which may prejudice the civil and religious rights of existing non-jewish communities in Palestine, or the rights and political status enjoyed by Jews in any other country.

4 ismeri el és támogatásáról biztosítja egy palesztinai zsidó állam megalapítását mohamedán: arab, török görög, örmény katolikus + protestáns szefárdi askenázi (a falon belül és kívül)? és és és Jeruzsálem lakosságának változása között (Ben-Arieh 1984 alapján) A héber vernakularizációját, azaz a hétköznapi kommunikáció nyelveként való szekularizációját az ortodox rabbik kezdetben a szent nyelv bemocskolásának tekintették, és a bűnösöket kiközösítő átok, azaz כרם kherem alá helyezték. 2 A héber nyelv státusát meghatározó első politikai döntést az angolok hozták, amikor Palesztina brit mandátummá vált. Az szeptember 29-i alaptörvény kimondta, hogy a térség három nyelve az angol, az arab és a héber. Amikor 1948-ban megalakult Izrael állam, már a zsidó lakosság mintegy 80%-a héber nyelvű volt, és szinte hihetetlen, de tény ezek 54%-a héber egynyelvű beszélő! Státustervezési döntés volt az is, hogy a beszélt héber kiejtési normája a szefárd, azaz a spanyolországi és a földközi-tengeri térségében használatos változat lett. Az 1890-ben alapított Héber Nyelvi Bizottság Va ad ha-lašon ha-ivrit) ezt a döntést 1907-ben hozta meg és ועד הלשון העברית) értesítette erről az iskolák igazgatóit és tanárait. A döntés alapja az a vélekedés volt, hogy a szefárd kiejtés ősibb, mint az askenázi, azaz kelet-európai. A héber nyelvelsajátítás tervezésének története heroikus és mulatságos elemek keveréke. A modern héber nyelv kialakításában úttörő szerepet játszó Eliezer Ben Yehuda ( ) 1881-ben települt át Palesztinába a cári birodalomból (Litvániából). Már 1879-ben egy héber nyelvű lapban megjelent cikkében kifejtette, hogy amiként a zsidók nem válhatnak egy nemzetté anélkül, hogy vissza ne térnének őseik földjére, akkor sem válhatnak egy nemzetté, ha nem térnek vissza őseik nyelvéhez, és nem használják azt a szent és szellemi témákról való íráson túl a mindennapi beszéd eszközeként is, amint azt minden nemzet teszi a maga nyelvével ((Še ela nikhbadah Súlyos kérdés, ha-šaxar 1879/VII: 3 13, angol ford. in: Silberschlag 1981: 1 12). 2 A kherem a közösségből való kizárást jelentette, bár feloldható volt. A kherem súlyát mutatja, hogy Izraelben 1959-ig a többnejűséget nem tiltotta törvény, csak Gershon, egy 11. századi rabbi kheremje.

5 Amikor Ben Yehuda és felesége Jaffában partra szálltak, megesküdtek, hogy egymással ezután csak héberül fognak beszélni noha az asszony ekkor még nem tudott héberül (Fellman 1973, 1974a). Első fiuk Ittamar Ben Avi (szül. 1882) lett a modern héber nyelv első anyanyelvi beszélője. Ben Yehuda még azt is megtiltotta a feleségének, hogy az anyanyelvén (oroszul) énekeljen altatódalokat, és ha héberül nem tudó vendégek érkeztek a házba, Ittamart mindig a hátsó szobába küldték. Első lépésként Ben Yehuda úgy vélte, hogy családi nyelvvé kellett tenni a hébert. Az első négy c. írásában (Luax Axiever 1918, 1: 28 37) elmondja, hogy miként vált a héber először négy család nyelvévé. Ben Yehuda és barátai két társaságot is alapítottak a héberül beszélők számára az 1880-as években. A második társaság alapító okirata szerint a társaság egyik célja héberül tudó nőket keresni, akik főként héber beszédet, de írás-olvasást is tanítanak majd a nőknek és leányoknak minden családban, ahol ez iránt érdeklődés van, illetve a leányok iskoláiban. Ben Yehuda és követői megértették, hogy a családok nyelve után következő, szükségszerű lépés a héber nyelvű oktatás bevezetése. Az egyelőre még csak az úttörők álmaiban létező héber oktatási nyelvnek olyan modern szaktudományi szókinccsel és kiváló tankönyvekkel bíró versenytársai voltak, mint a német vagy a francia. Ben Yehuda tudta, hogy az élő európai nyelvek oktatásában a Berlitz-féle direkt módszerrel látványos sikereket értek el tól egy francia zsidó szervezet által fenntartott iskolában maga kezdett héberül (azaz közvetítő nyelv használata nélkül) hébert tanítani heti hat napon át, napi 6 8 órában. Bár a megerőltető feladatot csak néhány hónapig bírta, sokan látogatták és csodálták meg az óráit. Egyre több fiatal tanár lépett a nyomába: a hébert héberül (ivrit be-ivrit) módszer látványos sikert aratott és számos iskolában elterjedt között Ben Yehuda és lelkes követői (David Yudelevits, Mordekhai Lubman és mások) a szó szoros értelmében kitalálták az iskolai tantárgyak szakszókincsét, és megteremtették az első héber nyelvű iskolai tankönyveket (természettan, földrajz, számtan stb.), majd 1888 őszén megkezdte működését az első héber tannyelvű iskola, 1903-ra pedig már a legtöbb település iskolájában a héber nyelvű oktatás dominált, azaz a második bevándorlási hullámmal érkező gyerekek már ilyen iskolákba jártak. Az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a gyerekek nem az anyjuktól tanulták meg az anyanyelvüket, hanem egymástól, és tőlük lesték el az igazi beszélt héber nyelv szabályait a szülők, sőt olykor még a tanáraik is (Eliav 1981). A fiatalok teremtő nyelvhasználata nyomán a nyelvtudósok által javasolt (olykor igen elmés) szóalkotások százai fejezték be csúfosan rövid földi pályafutásukat. Már az 1910-es években felnőtt az első főként vagy kizárólag héberül beszélő generáció (Bachi 1955). Amikor 1908-ban a francia nyelvű oktatás már

6 lényegében megszűnt létezni a települések iskoláiban, a héber nyelvnek csak egyetlen vetélytársa maradt: a német. A német (amely közeli rokona az askenázi zsidók nyelvének, a jiddisnek) a németországi zsidók szervezetének (Hilfsverein der Deutschen Juden) támogatását élvezte. A Hilfsverein mintegy harminc iskolát tartott fenn a régióban (kb diákkal) olyan kulcsfontosságú városokban, mint Jaffa, Haifa és Jeruzsálem ra felépült a Hilfsverein új középiskolája és ipari-technikai iskolája a Tekhnion, de vita alakult ki arról, hogy milyen nyelven is folyjon az egyes tantárgyak oktatása. Amikor a tanítás végre elkezdődött volna, megjelent az igazgató a német főkonzullal és rendőrökkel, hogy eltávolítsák a tisztán héber nyelvű oktatást támogató tanárokat. Válaszul a régió iskoláiban sztrájkba léptek a tanárok és a diákok februárjában a héber oktatási nyelv híveinek teljes győzelmével véget ért a riv ha-leshonot, a nyelvháború. A héber korpusz tervezése kezdettől fogva rendszeresen folyt től a Héber Nyelvi Bizottság tagjai, majd 1953 után az újonnan létrehozott Héber Nyelvi Akadémia tagjai vezették a nyelvújító mozgalmat (Fellman 1974b). Ben Yehuda maga legalább 200 olyan szót alkotott, amelyek ma is használatosak. Sok közülük a hétköznapi élethez tartozó szó: אווירון aviron repülőgép, מחלץ maxlec dugóhúzó, מפּוחית mapuxit szájharmonika, מטרייה mitriya esernyő, אפנה ofna divat, התגנדר hitgander cicomázza magát; megjátssza magát, tetszeleg, זימזם zimzem dúdol, היגר higer kivándorol, de nem kizárólag ilyenekről van szó, vö. pl. זהות zehut személyazonosság, identitás, ועד va ad bizottság, tanács, יוזמה yuzma (yozma) kezdeményezés. Gyakran használtak arab szótöveket meg akarván tartani a nyelv keleti (sémi) jellegét, vö. pl. az említett היגר higer, 3 de ezt nem lehetett következetesen keresztülvinni, vö. pl. טלפן talpen telefonál és טלפון telefon telefon. Az akadémiai korpusztervezés során sztenderdizáltak számos ingadozó nyelvhasználati jelenséget, így pl ben előírták a magánhangzók jelölését mássalhangzók betoldásával, minden esetben, amikor a félreértés lehetősége fennáll (amint az előbbi telefon/telefonál példa esetében). Ben Yehuda elkezdte egy 16 kötetes (8300 oldalas), történeti alapon álló szótár szerkesztését, amelynek kötetei között jelentek meg. Már a korpusz formálásának korai időszakában is jelentős volt a jiddis és más európai nyelvek hatása (Kutscher 1982: ), bár a nyelvújítás egyik alapelve a nyelv orientális arculatának kialakítása volt. Ez a megállapítás a nyelvi tervezés módszertanának központi problémájához vezet át minket. A sztenderdizáció egyik alapvető törekvése a leválás (német: Ausbau) elve, ami azt jelenti, hogy a kollaterális nyelvek közül a leváló, azaz függetlenné váló 3 Bár Ben Yehuda ezt régi héber szónak hitte és a bibliai Hágár névvel kapcsolta össze.

7 nyelv korpuszának formálói növelik azokat az elemeket amelyek a másik (rivális) nyelvtől eltérnek (Kloss 1967). Kloss tipológiája az Ausbau nyelveket (azaz leváló nyelveket) az egymással kapcsolatban lévő, de eleve különálló nyelvekkel, az Abstand nyelvekkel állítja szembe ilyen különálló nyelvek például a magyar és az orosz, vagy a kínai és a japán. Nemcsak a szétválóban lévő, hanem a történetileg már szétvált nyelvek pl. a jiddis és a német között is van bizonyos mértékű átfedés és kölcsönös érthetőség. Ezt még növelni is lehet azzal, hogy a beszélő olyan jiddis szavakat és kifejezéseket választ, amelyek megvannak a németben is, pl. foter apa és muter anya (német Vater, Mutter) a jiddis szinonimák (tate és mame) helyett. A nyelvtani megformálás esetében is növelhető az átfedés: pl. az Éhesek vagytok?/éhes (ön)? eldöntendő kérdést a jiddisben lehet csak az intonációval (Ir zent/zayt hungerik?), a szórend megfordításával (Zent/Zayt ir hungerik?), illetve egy szláv eredetű kérdőpartikula használatával kifejezni (Tsi zent/zayt ir hungerik?, tsi < lengyel czy). Ez az utóbbi nyilván nem ismerős egy német beszélő számára. A kisebb vagy gyengébb nyelv a nagy testvér -től való különbségek hangsúlyozásával határozza meg önmagát. Például a jiddisben a kop fej szó lehetett hím- vagy nőnemű, a nőnemű variáns (di kop) propagálását és normává emelését az indokolta, hogy a jiddis ezáltal is különbözzön a némettől a szó német megfelelője hímnemű: der Kopf (Gold 1980: 112). Az Ausbau elvi alapján áll például Max Weinreichnek a jiddis sztenderdről írott cikke: Daytshmerish toyg nit! Nem kellenek a germanizmusok! (Weinreich 1938). Az Ausbau elv egyaránt alapvető jelentőségű volt Afrikában, Indiában, a Balkánon vagy Skandináviában (Trudgill 1992), mégis a nyelvi tervezésben a leválás (Ausbau) mellett egy ellentétes erő is érvényesül: az integráció (Einbau) tendenciája, azaz a beépülési elv, amely összetartó fejlődést határoz meg (Gold 1980). Az idegen szavak és kifejezések, illetve szerkezeti minták nagy része a közös európai nyelvkincs része, amely megkönnyíti a nyelvek közötti megértést, pl. a kitör elkezdődik jelentése a kitört a háború kifejezésben (vö. pl. francia éclater, német ausbrechen, angol break out), a francia canard vagy a német Ente kacsa, hírlapi kacsa jelentése, a francia lune de miel, az olasz luna di miele és az angol honeymoon mézeshetek (miel, miele és honey egyaránt méz ) és néhány tízezernyi hasonló. A kizárólag széttartó normák hatása negatív, ezért pl. az indonéz és a malajziai nemzeti sztenderdet egymásra való tekintettel alakítják. Úgy vélem, rombolás lenne például az, ha kiirtanánk nyelvünkből a magyart az európai nyelvekkel összefűző latinizmusokat. Az integráció igénye persze néha abszurd javaslatokhoz vezet ben Mori Arinori Japán amerikai nagykövete, majd között oktatási minisztere például azt ajánlotta, hogy a japán nyelv helyett talán az angolt kellene nemzeti nyelvnek

8 választani. Koreában és Japánban is felmerült, hogy a kulturális elszigeteltség csökkentése érdekében az ország (második) hivatalos nyelvévé kellene tenni az angolt. Ezt javasolta 1998 júliusában egy dél-koreai író (vö. Osváth 1996, Fouser 1998), majd egy évvel később Obuchi Keizō ( ) japán miniszterelnök tanácsadó testülete is. Egyesek szerint a kínai írásjegyekkel írott műveltségi szavakat, sőt magukat az írásjegyeket el kellene törölni, bár a kínai írásjegyek egyrészt összekapcsolják a kultúrkörbe tartozó országok hagyományos írásbeliségét, másrészt a jelentések finom megkülönböztetéseit teszik lehetővé (Osváth 1995, Nam 1999, Fouser 1999). Egy ilyen javaslat elfogadása viszont sokan így vélték a nemzeti kultúra folytonosságának megszakadásához vezetne. Japánban Maejima Hisoka ( ) a nemzeti posta és az első sikeres napilap megalapítója javasolta, hogy az írásjegyek helyett a szövegeket kizárólag az egyik japán szótagírás jeleivel írják november 12-én Töröljük el a kínai írásjegyeket! címmel jelent meg cikk a Yomiuri Shimbunban. A koreaihoz vö. Osváth Gábor Tanulmányok. Mindkét Koreában a középiskolában kezdik tanulni az írásjegyeket és mintegy 1800-at sajátítanak el belőlük, bár Észak-Koreában 1949-ben megszüntették a kínai írásjegyek használatát: mindent koreai hangjelölő írással írnak le, a kínai szavakat is. Dél-Koreában 1948-tól fokozatosan kívánták ugyanezt megtenni, de a kísérlet itt kudarcot vallott, bár az írásjegyek a szövegekben viszonylag ritkák. Tekintsünk most néhány európai példát. Elsőként említhetjük a spanyol leváló nyelveit, vö. Mar-Molinero (2000) és Turell (2001). Sokak szerint a katalán mellett önálló nyelvnek tekintendő a Galíciában a lakosság háromnegyede által beszélt galíciai, sőt az asztúriai is (egy Spanyolország északnyugati részén beszélt változat). Mint ismeretes, hosszú politikai folyamat eredőjeként a spanyol nemzeti norma alapja a Madridban és környékén beszélt kasztíliai nyelvváltozat lett. A folyamat Kasztília és Aragónia egyesülésétől (1469) III. Károlynak a kasztíliait az államigazgatás és oktatás kizárólagos nyelvévé tevő rendelkezéséig (1768) tart. Az ország északkeleti részén, azaz Barcelona könyékén, illetve a mai Katalónia és Valencia tartományokban, a Baleár-szigeteken, illetve Andorrában beszélt katalán megbélyegzett tájnyelvvé vált ben V. (Bourbon) Fülöp megszünteti Katalónia autonómiáját, majd két évvel később a katalán nyelv oktatási és kormányzati használatát. Ettől kezdve a Franco-korszak végéig (1975) a madridi kormány módszeresen törekedett a katalán nyelv elsorvasztására (eltekinve az közötti időszaktól). A 19. század közepén jelentkező Katalán Reneszánsz (Renaixença), majd az Új Évszázad Mozgalom (Nuocentisme) nyomán a nyelvi sztenderd formálódásának folyamata 1907 táján kezdődött és mindmáig tart, vö. Webber & Strubbel (1991), Vallverdú (1984), illetve

9 Vallverdú (1970/1979, 1990), Colon (1976, 1993), Badia i Margarit (1995), Boix & Payrató (1995). A hagyományőrzés és újítás közötti kiegyensúlyozottság mellett a katalán nyelvi tervezés sikerében szerepe van annak is, hogy a gazdaságilag erős katalán régióhoz és etnikumhoz való tartozásnak nagy a presztízse. Emlékezetes, hogy a barcelonai olimpia (1992) szervezői először katalán nyelven tettek meg minden bejelentést, és a katalán zászlót is kitűzték. Andorrában az 1993-as alkotmány szerint a katalán az egyetlen hivatalos nyelv. Vö. International Journal of the Sociology of Language (1984) 47: Catalan Sociolinguistics ; Az 1978-as spanyol alkotmány 3. -a a spanyol mellett regionális hivatalos nyelvként ismeri el a katalánt. Katalónia lakosságának háromnegyede, 8 millió ember katalán anyanyelvű, de a régióban élők harmada nem etnikus katalán. Egy 1991-es statisztika szerint Katalónia lakosainak 93,8% ért, 68,3% beszélni, 67,6% olvasni és 39,9% írni is tud katalánul (1996-ban már 53%), vö. Hall (1990), O Donnell (1991). Három évtizede még a szülők 57%-a vegyes tannyelvű oktatást kívánt (Perez-Alonso 1979: 123, vö. Kremnitz 1979, Esteva i Fabregat 1984), az évi 1. sz. törvény (Llei de Política lingüística) már a kasztíliai spanyol kisebbség nyelvi jogainak szempontjából problematikus, vö. Strubell & al. (1998), Atkinson (2000) és Hoffmann (2000). Összehasonlításként tekintsük az okcitán (occitan) esetét, amely autonóm nyelvként aligha marad fenn. Az okcitán szó Franciaország déli harmadának nyelvváltozatait jelöli. Ez volt a századi trubadúrköltészet nyelve, amelynek első nyelvtanát már 1240 körül megalkották (Donat provençal), vö. Paterson (1993), Paden (1998). Occitània régióinak térképe

10 A provánszi (provençal) elnevezés csak az okcitán délkeleti dialektusait jelöli, és a 19. századi okcitán nyelvi reform szóhasználatát tükrözi. A déli nyelvváltozat régi elnevezése a langue d oc szintén félreértés forrása lehet, mert ma csak Occitània középső régiójára utal. Az okcitán változatai közé tartozik a limousin és a gascon dialektus is. Az okcitán közelebb áll a katalánhoz és a spanyolhoz (vagy az olaszhoz), mint a sztenderd franciához (Bec 1973). 4 Kremnitz (1988) rámutat, hogy a modern okcitánnak sem átfogó grammatikai, sem lexikológiai feldolgozása nincs. Bár létrehoztak a múlt század végén egy provánszi sztenderdet, de azt nem alakították a modern élethez és a nyelv nem nyerte vissza régi presztízsét. A nyelvtervezés hiánya mellett kedvezőtlen gazdasági, demográfiai és jogi tényezők összjátéka magyarázza, hogy az okcitán mozgalom intenzitása nem hasonlítható ahhoz, amely a katalánt jellemezte (Kremnitz 1974, Jeanjean 1992). A modern okcitán beszélőinek számáról nincsenek megbízható adatok, de valószínűleg százezres nagyságrendű lehet azoknak a főként idősebb beszélőknek a száma, akik ma is használják az okcitánt, noha a nyelv a paraszti közösségekbe szorult vissza (Kremnitz 1981, 1982, Tabouret-Keller 1981: , Boutet & Vermes 1987, Paulston 1987, Sauzet 1988, McDonald 1990). Ami egykor észak és dél szembenállása volt, az ma az urbánus-értelmiségi és a népies-provinciális ellentétpár formájában él tovább (Grau 1985: 22; Wardhaugh 1987: 98, 104). A sztenderd francia évszázadokon át terjedt a délfrancia városi elit körében, ezért az okcitán ma a médiában és a könyvkiadásban alig van jelen. Az urbánus/értelmiségi bázis elvesztése megpecsételte az okcitán sorsát. Amikor 1951 után lehetővé vált az okcitán, a breton, a baszk és a katalán nyelv fakultatív oktatása a francia elemi iskolákban, már késő volt. Az okcitán patois tájszólás, használója a paraszt (paysan). Franciaországban a 19. századtól a patois-t (vagy bretont) használó gyerek nyakába parasztcipőt akasztottak. A háború előtt Japánban is sok helyen a nyelvjárásban megszólaló diák nyakába tájszólásban beszéltem feliratú táblát (hōgenfuda) kötöttek. Az alsófokú oktatásban az okcitán szerepe minimális (Judge 2000: 64), bár választható tárgy a közép- és felsőoktatásban. A kétnyelvűség helyébe sajátos diglosszia lépett: a regionális identitást a sztenderd francia déli változatának (français d oc) vagy az okcitán-francia (francitan) keverékváltozatnak a használata jelzi. Egy sztenderd változat sikere vagy sikertelensége egyaránt függ a nyelvi tervezés minőségétől és az új norma pozití szimbolikus jelentésétől, illetve presztízsétől, amely utóbbi természetesen összefügg azzal is, hogy kik a norma hordozói. Norvégiában két 4 Fontos honlapok (többek között) a továbbá a illetve a

11 sztenderd nyelv is létezik, amelyek között manapság kétségtelen hierarchia van: ennek oka főként a városi-értelmiségi bázis meglétében/hiányában keresendő. A norvég nyelv két sztenderd változata a következő párhuzamos oppozíciókkal írható körül: (riksmål) bokmål landsmål (nynorsk) regionalizmus dél, délkelet nyugat urbanitás városi-értelmiségi vidéki-provinciális (nemzeti) lojalitás ( dános, idegen >) semleges nemzeti, népi, hazafias ideológia jobboldali, elitista baloldali, demokratikus A norvég nyelv két sztenderd változata A sztenderdizáció előzményei a középkorba nyúlnak vissza. A norvég királyi ház kihalásával (1319) dán uralkodó került a trónra, és dán lett a közigazgatás ben egy pestisjárvány kiirtotta a norvég elit maradékát is, majd a kalmari unióval (1397) Norvégia és Svédország formálisan is a dán korona alá került. Míg Svédország 1523-ban a Gustavus Vasa felkelést követően önálló állam lett, addig Norvégia csak 1814-ben nyerte vissza a függetlenségét. Ettől az időtől fogva Norvégiában írott nyelvként a dánt használták, azaz minden iratot a dán sztenderd szerint írtak. A reformáció során a latin helyébe egyházi nyelvként is a dán lép (1536), sőt a városi felsőbb osztályoknak még a beszélt nyelve is dános lehetett. A kieli béke értelmében Dániának le kellett mondania Norvégiáról (1814). Norvégiát a Svédországgal való unió elfogadására kényszerítették: csak 1905-ben, népszavazás révén vált az ország külpolitikai értelemben is önállóvá. A Dániától való elszakadást (1814) követő időszakban Norvégiában egyre erőteljesebben vetődött fel a nyelvi autonómia kérdése. A mozgalom vezetője Ivar Aasen ( ) autodidakta nyelvtudós volt, aki anyanyelvjárásának a leírásával kezdte a nyelvészeti pályafutását, majd öt éven át ( ) gyűjtötte a norvég nyelvjárásokat (Walton 1987). Ennek eredményeként jelent meg a norvég népnyelv nyelvtana (Det norske Folkesprogs Grammatik, Kristiania, 1848), majd szótára (Ordbog over det norske Folkesprog, Kristiania, 1850). A könyveket a nemzeti romantika és a dicsőséges múlt bűvöletében élő fiatal norvég értelmiségiek melegen fogadták. Aasen 1850-től egy sztenderd norvég írott norma megalkotásával foglalkozik, amelyet a landsmål-nak hív. A Prøver af Landsmaalet i Norge (Kristiania, 1853) c. művében húsz norvég dialektusból közölt mutatványokat, másrészt az általa létrehozott sztenderd nyelven írott szövegeket is közreadott. A landsmål kodifikációja a Norsk Grammatik

12 (Kristiania, 1864) c. nyelvtan, majd a Norsk Ordbog (Kristiania [Oslo], 1873), vö. Haugen (1965). A landsmål neve 1929 után nynorsk. A nynorsk reformok során ment át (1901, 1910, 1917, 1938), amelyeknek a célja főként a nyugati dialektusokat jellemző népnyelvi elemek és az archaizmusok csökkentése, azaz a másik norvég sztenderdhez való közelítése volt. A sztenderd norvég másik változata a dán írott nyelv fokozatos módosítása révén formálódott: ez főként Knud Knudsen ( ) és követőinek nevéhez fűződik (Knudsen 1887). A dano-norvég norma kodifikációja 1907-ben már egy önálló írott nyelvet eredményez ez a riksmål, amely 1929 után bokmål néven ismert. Ma a riksmål terminus olykor a bokmål konzervatív változatára utal, a nynorsk legízesebb, népi-purista változatát pedig høgnorsk névvel jelölik. Ez utóbbi mögött áll egy testület (Ivar Aasen-Sambandet), egy folyóirat (Vestmannen) és egy könyvkiadó (Norsk Bokreidingslag). A dán és a riksmål normájának elkülönülését mutatja, hogy 1919-ben lefordították az első könyvet (egy regényt) riksmålról dánra. A bokmål bázisa kezdetben kizárólag a déli, délkeleti városi elit írott és beszélt nyelve volt. Ezt a bázist kívánta szélesíteni az 1917-es és az 1938-as reform, amely heves reakciót váltott ki, bár mindkét oldal célja az egységes nemzeti nyelv (samnorsk) létrehozása volt (Jahr 1997, Sanved 2002). Közben szinte minden régió városaiban terjedt az elitista és nemzetietlen bokmål írott, sőt beszélt nyelvként is (beleértve még Bergent, a nynorsk legjelentősebb urbánus központját is). A két nyelvi norma egyesítését kezdetben a baloldali és liberális pártok szorgalmazták, de a háború után erős ellenállás alakult ki ez ellen főként a bokmål oldalán, és a konvergens fejlesztés hivatalos politikája az 1960-as évekre már nem létezett. A két norvég sztenderd közötti határvonalat az 1981-es nyelvtörvény ismét igen határozottan vonta meg. Ezzel egyidejűleg a nynorsk szerepe folyamatosan csökkent (Oftedal 1981). Az ország sűrűn lakott délkeleti részén és általában a városokban mindig a bokmål norma volt uralkodó, bár a norvég parlament 1885-os határozata lehetővé tette, hogy az 1892-es iskolatörvény nyomán a nynorsk legyen az újonnan kifejlesztett vidéki elemi iskolai oktatás médiuma. A parlament jogilag elismerte a nynorskot, de 1930-ig nem létezett a konkrét teendőket meghatározó nyelvtörvény óta a középiskolában mindkét nyelvet kötelező tanulni óta az általános iskolai, 1974 óta a középiskolai tankönyveket nynorsk és bokmål változatban is kiadják és azonos áron hozzák forgalomba. Az 1930-as nyelvtörvény minden január 1. után született állami alkalmazott számára előírta a két nyelv ismeretét. Rövidesen már a nynorsk volt Norvégia nyugati részének az oktatási nyelve, és az országban a nynorsk oktatási nyelvű iskolák aránya 1944-ben 34% volt (ma 16%).

13 Jelenleg a 4,5 millió norvégból legalább félmillió használja a hétköznapi szituációk túlnyomó többségében a nynorskot (és az elemi iskolások kb. ötöde tanulja a nynorskot első írott nyelvként). A médiában is hasonlóak az arányok. A Norvég Állami Rádió (Norsk rikskringkasting, azaz NRK) adásainak negyede egy 1970-es parlamenti döntés nyomán nynorsk kell(ene) legyen a valóságban még az ötöde sem az. Az 1981-es, majd az 1988-as törvényi szabályozás szerint a városi önkormányzatok meghatározhatják, hogy az állami szervekkel a kapcsolatot bokmål vagy nynorsk nyelven akarják-e tartani (vagy semlegesek kívánnak-e maradni). Az ezredfordulón a 435 norvég városból 117 a nynorskot választotta közigazgatási nyelvként (27%), 165 a bokmålt (38%), míg 153 semleges maradt (35%, köztük van Oslo, Bergen és Trondheim) ezek valójában a bokmålt használják hivatalos nyelvként. Általános irányelv lett az, hogy állami intézményben egyik változat jelenléte sem eshet 25% alá. Állami szerv mindig az állampolgári megkeresés által használt nyelvváltozatban köteles választ adni. 5 A két változat között spontán kiegyenlítődési jelenségek is kimutathatóak (Vikør 1989, 2001). A nyelvi tervezésnek, a sztenderdizáció tudatosan irányított folyamatának, illetve a többé-kevésbé spontán kiegyenlítődéssel való normaformálódásnak számos típusát ismerjük. Az inherensen érthető nyelvváltozatok (dialektusok) kiegyenlítődésével ún. új dialektusok (angol: neodialects, new dialects) jönnek létre. Lodge (1999) szerint alapvetően ilyen folyamat nyomán jött létre a középkor végén a párizsi beszélt nyelv, de a jelenség teljesen általános, az új dialektusok létrejöttéhez például a mai japán nyelvben vö. Inoue (1983, 1986, 1990, 1991). A szakirodalomban sokszor idézik egy nyugat-norvégiai városka, Høyanger és az angliai Milton Keynes város esettanulmányait. Mindkét város lakossága az iparosítás következtében betelepülés révén növekedett meg: a sokfelől érkezett városlakók második nemzedéke már nem a szüleik nyelvjárását beszélte, hanem egy nyelvi kompromisszumokat és egyszerűsödéseket mutató új dialektust. Milton Keynes nyelvének formálódását az 1990-es években vizsgálták a kutatók (Williams & Kerswill 1997, Kerswill & Williams 2000ab). Munkáscsaládokból származó gyerekek korcsoportok szerint tagolt nyelvhasználati mintái alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a már kamaszkorba lépő korosztály igen egységes, új kiejtési normát alakított ki elsősorban ők formálták az új változatot. A nyelvváltozatok spontán kiegyenlítődése során nemcsak új regionális változatok jönnek létre, hanem a régiókat összekötő normák is. A folyamat három lépcsőből áll. 5 Vö. Haugen (1972ab), Vikør (1989, 2001), Wiggen (1995) és International Journal of the Sociology of Language (1995) 115: Sociolinguistics in Norway a honlap.

14 Először normaként kezdenek kezelni egy regionális változatot ez a kiválasztás. Mivel a változat használói zömükben nem anyanyelvi beszélői a kiválasztott dialektusnak: megindul egy spontán kiegyenlítődési folyamat, amelynek során nyelvi kompromisszumok születnek. Az ily módon létrejött nyelvváltozat már nem regionális jellegű. Végül a norma a csoport anyanyelvévé válik, nativizáció, bővül és finomodik, elaboráció. A jelenség neve koinéisodás, a végtermék neve koiné, vö. Siegel (1985 és 1993). A koinésodás mechanizmusával jött létre számos jelenség az amerikai és kanadai, az ausztrál, illetve az új-zélandi angolban (Montgomery 1991, Trudgill 1986: , Trudgill & al. 2000, Trudgill 2004), a középkori és az amerikai spanyolban (Penny 1987, Tuten 2000, Hidalgo 2001), az arabban (Ferguson 1959) és a modern héberben (Blanc 1968). A görög κοινή διάλεκτος terminus történetileg a Nagy Sándor ( ) birodalmának hivatalos nyelveként létrejött, főként az attikai dialektuson alapuló nyelvváltozatot jelenti. Ott ahol az attikai eltért a dialektusok (ión stb.) túlnyomó többségétől, a koiné alak nem az attikai lett. Például az attikai -tt- helyett -ss-, az attikai -ss- helyett -rs- áll, olyan szavakban, mint attikai γλώττα, de koiné γλώσσα nyelv, attikai Tρρην, de koiné Tρσην hím. Sok esetben a koiné forma attikai-ión jellegű, pl. az ā > ē (hangkörnyezettől függő) hangváltozás az attikai-ión dialektusokat jellemzi (pl. μάτηρ > μήτηρ anya ). Néha viszont a koiné forma se nem attikai, se nem ión, vö. pl. attikai leōs és ión lēos nép, de koiné lāos, illetve attikai neōs és ión nēos templom, de koiné nāos. Az attikai kiválasztása nem valamiféle központi döntés volt, hiszen már a perzsák elleni összefogás idején kulcsfontosságú volt a szerepe, és az i. e. 4. század során az ión és a dór a próza és a tudományos értekezések nyelveként egyre inkább háttérbe szorult. Nagy Sándor soknemzetiségű hadseregének és államszervezetének, az új kulturális központok (Alexandria, Pergamon) soknyelvű lakosságának már a koiné a közös nyelve (Bubenik 1989, Niehoff-Panagiotidis 1994). A mai görög nyelvjárások (a Peloponnészosz-félsziget keleti részén beszélt dór dialektus kivételével) a koiné folytatásai. A nyelvi tervezés szakirodalmából: magyarul vö. Tolcsvai Nagy Gábor szerk. Nyelvi tervezés c. szöveggyűjtemény (Budapest: Universitas, 1998). A nemzetközi irodalomból a sztenderdizáció kérdéséhez, vö. Haas (1982), Scaglione (1984), Joseph (1987), Linn & McLelland (2002); a nyelvi tervezéssel foglalkozó ma is nélkülözhetetlen cikkgyűjtemény Fishman (1974), a legátfogóbb pedig Fodor & Hagège (1983). További alapvető publikációk: Eastman (1983), Cobarrurias & Fishman (1983), Cooper (1989), Kaplan & Baldauf (1997), Ager (2001). Szakfolyóiratok: Language Problems and Language Planning (1977 ), ISSN: ; Current Issues in Language Planning. (2000 ), Clevedon: Multilingual Matters, ISSN ; Language Policy (2002 ), Kluwer, ISSN

15 Hivatkozások AGER, Dennis E Motivation in Language Planning and Language Policy. Clevedon: Multilingual Matters. ATKINSON, David Minoritisation, Identity and Ethnolinguistic Vitality in Catalonia. Journal of Multilingual and Multicultural Development 21: BACHI, R [kívül: 1956] A statistical analysis of the revival of Hebrew in Israel. Scripta Hierosolymitana 3: BADIA I MARGARIT, Antoni M Gramática de la llengua catalana: descriptiva, normativa, diatopica, diastratica. Barcelona: Proa. BAR-ADON, Aaron The Evolution of Modern Hebrew. In: J. L. Teller szerk. Acculturation and Integration. New York, BAR-ADON, Aaron The Rise and Decline of a Dialect: A Study in the Revival of Modern Hebrew. The Hague Paris: Mouton. BEC, Pierre Manuel pratique d occitan moderne. Paris: A. & J. Picard. BEN-ARIEH, Yehoshua Jerusalem in the 19th Century: The Old City. New York: St. Martin s Press. BEN-ARTZI, Yossi Early Jewish settlement patterns in Palestine, (héberből ford. Moshe Shalvi) Jerusalem: Magnes Press, Hebrew University. BLANC, H The Israeli Koiné as an emergent national standard. In: J. A. Fishman & al. szerk. Language Problems in Developing Nations. New York: Wiley. BOIX, Emili & Lluís PAYRATÓ An Overview of Catalan Sociolinguistics and Pragmatics ( ). Catalan Review: international journal of catalan culture 9: BOUTET, Josianme & Geneviève VERMES szerk France, Pays Multilingue 1. Les langues en France, un enjeu historique et social. 2. Pratiques des langues en France. Paris: L Harmattan. BUBENIK, Vit Hellenistic and Roman Greece as a Sociolinguistic Area. Amsterdam Philadelphia: Benjamins. BUCHLER, Maja Sprachplanung im Schafspelz?! Robert Cheng und die Verschriftlichung des Taiwanesischen. Bochum: Projekt Verlag. CARMEL, Alex Peter SCHÄFER & Yossi BEN-ARTZI The Jewish Settlement in Palestine Wiesbaden: Dr. Ludwig Reichert Verlag. [CHENG, Robert L. ] 鄭 良 偉 走 向 標 準 化 的 台 灣 話 文 Zou xiang biaozhunhua

16 de taiwanhua wen. 臺 北 : 自 立 晚 報 文 化 出 版 部 Taibei: Zili Wanbao Wenhua Chubanbu (angol cím: Essays on Written Taiwanese. Taipei: Independence Press). [CHENG, Robert L. ] 鄭 良 偉 演 變 中 的 台 灣 社 會 語 文 Yanbianzhongde Taiwan shehui yuwen. 臺 北 : 自 立 晩 報 社 文 化 出 版 部 Taibei: Zili Wanbaoshe Wenhua Chubanbu (angol cím: Essays on Taiwan's Sociolinguistic Problems. Taipei: Independence Press). [CHENG, Robert L. ] 鄭 良 偉 民 主 化 政 治 目 標 及 語 言 政 策 [Demokrácia és nyelvpolitika]. In: 施 正 鋒 [Si Cheng-hong] szerk. 語 言 政 治 與 政 策 Yuyan zhengzhi yu zhengce (angol cím: Linguistic Politics and Policy), 台 北 : 前 衛 出 版 社 Taipei: Chian-ui, CHIUNG, Wi-vun Taiffalo Language Attitudes toward Written Taiwanese. Journal of Multilingual and Multicultural Development 22: CHOMSKY, William Did Hebrew Ever Die? Jewish Frontiers 7/9: CHUMACEIRO, Rita Mendes Language maintenance and use among Jerusalem Sephardim. International Journal of the Sociology of Language 37: COBARRURIAS, Juan & Joshua A. FISHMAN szerk Progress in language planning: international perspectives. Berlin New York: Mouton. COLON, German El léxico catalán en la Romania. Madrid: Gredos. COLON, Germa[n] El lexic català dins la Romania. Valencia: Universitat de Valencia. COOPER, Robert L Language Planning and Social Change. Cambridge: Cambridge University Press. EASTMAN, Carol M Language Planning: an introduction. San Francisco: Chandler & Sharp. [ELIAV, Mordekhai] Erets Yisra el ve-yishuvah ba-me ah ha-tesha-esreh, [ Izrael és a zsidó település (Yishuv) a 19. században, ] Jeruzsálem: Keter. [ELIAV, Mordekhai & al. ] szerk Sefer ha-aliyah ha-rishonah. [ Az első Aliyah ]. 2 kötet, Yerushalayim: Yad Yitsak Ben-Tsevi. ESTEVA I FABREGAT, Claudi Ethnocentricity and bilingualism in Catalonia: the state and bilingualism. International Journal of the Sociology of Language 47: FELLMAN, J The Revival of a Classical Tongue: Eliezer Ben Yehuda and the Modern Hebrew Language. The Hague: Mouton. FELLMAN, J. 1974a. The role of Eliezer Ben Yehuda in the revival of the Hebrew language. In: J. A. Fishman szerk. Advances in language planning. The Hague: Mouton,

17 FELLMAN, J. 1974b. The Academy of the Hebrew Language: Its history, structure and function. Linguistics 120: FERGUSON, Charles A The Arabic Koiné. Language 35: FISHMAN, Joshua A. szerk Advances in language planning. The Hague: Mouton. FODOR, István & C. HAGÈGE szerk Language Reform: History and Future. 6 kötet, Hamburg: Buske. FOUSER, Robert J English as Korea's Official Language? Korea Newsreview (Seoul) August FOUSER, Robert J Chinese Characters and Korean Language Policy. The Korea Herald (February 24). GLINERT, Lewis szerk Hebrew in Ashkenaz. A language in Exile. London New York: Oxford University Press. GOLD, David L Recent Work in the Study of Yiddish Language Planning. Language Problems and Language Planning 4: GRAU, Richard Les langues et les cultures minoritaires en France. Québec: Documentation du Conseil de la Langue Française. HAAS, W. szerk Standard Languages: Spoken and Written. Manchester University Press. HALL, Jacqueline Knowledge of the Catalan language: Barcelona: Generalitat de Catalunya, Departament de Cultura. Institut de Sociolingüística Catalana. HARRIS, Tracy K. 1982a. Editor's note: the name of the language of the Eastern Sephardim. International Journal of the Sociology of Language 37: 5. HARRIS, Tracy K. 1982b. Reasons for the decline of Judeo-Spanish. International Journal of the Sociology of Language 37: HAUGEN, Einar 1965: Construction and Reconstruction in Language Planning: Ivar Aasen s Grammar. Word 21: ; repr. in: Haugen 1972a: , 1972b: HAUGEN, Einar 1972a. The Ecology of Language. Essays by Einar Haugen. szerk. Anwar S. Dil. Stanford, CA: Stanford University Press. HAUGEN, Einar 1972b. Studies by Einar Haugen. szerk. Evelyn S. Firchow & al. Paris The Hague: Mouton. HIDALGO, Margarita szerk Between Koineization and Standardization: New World Spanish. International Journal of the Sociology of Language 149. HOFFMANN, Charlotte Balancing Language Planning and Language Rights:

18 Catalonia s Uneasy Juggling Act. Journal of Multilingual and Multicultural Development 21: HSIAU, A-chin Language ideology in Taiwan: the KMT s language policy, the Tai-yü language movement, and ethnic politics. Journal of Multilingual and Multicultural Development 18: HSIAU, A-chin Crafting a national language. In: A-chin Hsiau Contemporary Taiwanese cultural nationalism. London and New York: Routledge, 5. fejezet. INOUE, Fumio New dialect and linguistic change An age-area survey near Tokyo. Proceedings of the XIIIth International Congress of Linguists (Tokyo) INOUE, Fumio Sociolinguistic aspects of new dialect forms: language change in progress in Tokyo. International Journal of the Sociology of Language 58: INOUE, Fumio New dialect and interlingual dialectology. Annales Universitas Scientiarum Budapestinensis de Roland Eotvos nominatae 21: INOUE, Fumio Dialect image and the diffusion of new dialect forms. Proceedings of the fourteenth International Congress of Linguists, Berlin JAHR, Ernst Håkon The fate of Samnorsk: a social dialect experiment in language planning. In: Michael Clyne szerk. Undoing and Redoing Corpus Planning. Berlin New York: Mouton de Gruyter, JEANJEAN, Henri De l'utopie au pragmatisme? Le mouvement occitan, Perpinya: Llibres del Trabucaire. JOSEPH, John E Eloquence and power. The rise of language standards and standard languages. London: Frances Pinter. JUDGE, Anne France: One state, one nation, one language? In: Stephen Barbour & Cathie Carmichael szerk. Language and Nationalism in Europe, Oxford University Press, KAPLAN, Robert B. & Richard B. BALDAUF Language Planning: From Practice to Theory. Clevedon, UK Philadelphia: Multilingual Matters. KERSWILL, P. E. & A. WILLIAMS 2000a. Creating a new town koine: children and language change in Milton Keynes. Language in Society 29: KERSWILL, P. E. & A. WILLIAMS 2000b. Mobility and social class in dialect levelling: evidence from new and old towns in England. In: K. Mattheier szerk. Dialect and migration in a changing Europe. Frankfurt: Peter Lang, KLOSS, Heinz Abstand languages and Ausbau languages. Anthropological Linguistics 9:

19 KNUDSEN, Knud Kortfattet redegjørelse for det dansknorske målstræv. Kristiania [Oslo] KRAMER, Joseph Lëtzebuergesch eine Nationalsprache ohne Norm. In: Fodor István & Claude Hagège szerk. Language Reform: History and Future. Hamburg: Buske, VI: KREMNITZ, Georg Versuche zur Kodifizierung des Okzitanischen seit dem 19. Jahrhundert und ihre Annahme durch die Sprecher. Tübingen: Narr. KREMNITZ, Georg szerk Sprachen im Konflikt: Theorie und Praxis der katalanischen Soziolinguistik. Eine Textauswahl. Tübingen: Narr. KREMNITZ, Georg Das Okzitanische. Sprachgeschichte und Soziologie. Tübingen: Niemeyer. KREMNITZ, Georg szerk Entfremdung, Selbstbefreiung und Norm: Texte aus der okzitanischen Soziolinguistik. Tübingen: Narr. KREMNITZ, Georg La recherche (socio-)linguistique en domaine occitan. Bulletin de l association internationale d études occitanes 2: 1 31, 3: KUTSCHER, E. Y A History of the Hebrew Language. Leiden: Brill & Jerusalem: Magnes Press. KUZAR, Ron Hebrew and Zionism. A Discourse Analytic Cultural Study. Berlin New York: Mouton de Gruyter. LINN, Andrew R. & Nicola McLELLAND szerk Standardization. Studies from the Germanic Languages. Amsterdam: Benjamins. LODGE, Anthony Convergence and divergence in the development of the Paris urban vernacular. Sociolinguistica 13: MAR-MOLINERO, Clare The Politics of Language in the Spanish-Speaking World: From Colonisation to Globalisation. London: Routledge. McDONALD, Maryon We Are Not French! New York: Routledge. MONTGOMERY, Michael The Koineization of Colonial American English. Actes des colloques annuels de l Association de linguistique des provinces atlantiques 15: NAM, Seung-ho Chinese Characters are Obstacles. Korea Forum (Seoul) 3-4: NEWTON, Gerald szerk Luxembourg and Letzebuergesch: Languages and communication at the crossroads of Europe. Oxford: Clarendon Press. NEWTON, Gerald The standardization of Luxembourgish In: Andrew R. Linn & Nicola McLelland szerk. Standardization. Studies from the Germanic Languages. Amsterdam Philadelphia: Benjamins,

20 NIEHOFF-PANAGIOTIDIS, Johannes Koine und Diglossie. Wiesbaden: Harrassowitz. O DONNELL, Paul E Linguistic recruitment and linguistic defection in Catalonia: an overview. Catalan Review: international journal of catalan culture. 5: OFTEDAL, Magne Is Nynorsk a Minority Language? In: Einar Haugen, J. Derrick McClure & Derick Thomson szerk. Minority Languages Today. Edinburgh: University Press, OSVÁTH, Gábor A kínai írásjegyek használatával kapcsolatos dél-koreai vita. In: Osváth Gábor szerk. Koreai nyelv és kultúra Budapest: Külkereskedelmi Főiskola, OSVÁTH, Gábor A koreai modernizáció és az angol nyelv. In: Fáyné Péter E. szerk. Szakmai Füzetek (Budapest: Külkereskedelmi Főiskola), PADEN, William D An introduction to Old Occitan. New York: Modern Language Association of America. PARFITT, Tudor V The Use of Hebrew in Palestine, Journal of Semitic Studies 17: PATERSON, Linda M The world of the troubadours: medieval Occitan society, c c Cambridge New York: Cambridge University Press. PAULSTON, Christina Bratt Catalan and Occitan: comparative test cases for a theory of language maintenance and shift. International Journal of the Sociology of Language 63: PENNY, Ralph Patterns of Language-Change in Spain. London: University of London, Westfield College. PEREZ-ALONSO, Jesus Catalan an Example of the Current Language Struggle in Spain: Sociopolitical and Pedagogical Implications. International Journal of the Sociology of Language 21: ROTH, Cecil Was Hebrew Ever a Dead Language? The Jewish Chronicle of London, November 23, repr. in: Personalities and Events in Jewish History. Philadelphia 1953, SANVED Arthur O Language planning in Norway. A bold experiment with unexpected results. In: Andrew R. Linn & Nicola McLelland szerk. Standardization. Studies from the Germanic Languages. Amsterdam: Benjamins, SAULSON, Scott B Institutionalized language planning: documents and analysis of the revival of Hebrew. The Hague New York: Mouton. SAUZET, P L occitan: Langue immolée. In: Geneviève Vermes szerk. Vingt-cinq

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEK -CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ (4 ÉVES)-

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEK -CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ (4 ÉVES)- OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEK -CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ (4 ÉVES)- 9. ÉVFOLYAM/ 1. FÉLÉV TANKÖNYV: La spiga: English and American Civilization 1, Az angol nyelvű világ Az angol különféle változatai 2, Egyesült

Részletesebben

OSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1)

OSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1) OSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRKÉPZÉS:

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Osztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

Osztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása Osztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁR KÉPZÉS:

Részletesebben

Teljesítendő kreditek a tárgycsoportban. Tárgyfelvétel típusa. Tárgy kredit

Teljesítendő kreditek a tárgycsoportban. Tárgyfelvétel típusa. Tárgy kredit Anglisztika BA - Szakfelelős: Dr. Hegedűs Irén egyetemi docens Tárgykód Tárgycím Félév szám Teljesítendő kreditek a tárgycsoportban Tárgy kredit Tárgyfelvétel típusa Tárgykövetel mény Heti óraszám1 Heti

Részletesebben

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv és a szakirányok bemutatása, kredit-tartalommal is.

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv és a szakirányok bemutatása, kredit-tartalommal is. III. Az SZTE ANGLISZTIKA mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. A szak tantervét táblázatban öefoglaló, eket

Részletesebben

A japán tanszék profiljába sorolható szakmai közlemények

A japán tanszék profiljába sorolható szakmai közlemények Gergely Attila: A japán tanszék profiljába sorolható szakmai közlemények (Megjelenés nyelve: H magyar, E angol, J japán) 1. TANULMÁNYOK A. Egyéni közlemények A politikai kéregmozgások külső eredői Japánban

Részletesebben

HORVÁTH ISTVÁN A romániai nyelvpolitikák értékelése 3 VOGL MÁRK A Nyelvi Karta szlovákiai alkalmazásának problémái 17

HORVÁTH ISTVÁN A romániai nyelvpolitikák értékelése 3 VOGL MÁRK A Nyelvi Karta szlovákiai alkalmazásának problémái 17 REGIO Kisebbség, Politika, Társadalom. 20. évfolyam, 2009. 1. szám NYELVPOLITIKA HORVÁTH ISTVÁN A romániai nyelvpolitikák értékelése 3 VOGL MÁRK A Nyelvi Karta szlovákiai alkalmazásának problémái 17 EMLÉKEZETÉPÍTÉS

Részletesebben

Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOLTANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Tantárgy neve Félév és

Részletesebben

A zsidóság nyelvei. Biró Tamás március 10.

A zsidóság nyelvei. Biró Tamás március 10. A zsidóság nyelvei Biró Tamás biro.tamas@btk.elte.hu, http://birot.web.elte.hu 2015. március 10. Praktikus dolgok: A kurzus honlapja: http://birot.web.elte.hu/orzse/ http://birot.web.elte.hu/courses/2015-orzse/

Részletesebben

A 21. század hadviselésének néhány fõbb jellemzõje

A 21. század hadviselésének néhány fõbb jellemzõje Ronkovics József A 21. század hadviselésének néhány fõbb jellemzõje A szerzõ rövid cikkében, kiindulva a 21. század valószínû kihívásaiból, felvázolja a jövõ hadviselésének lehetséges formáit, fontosabb

Részletesebben

DR. SZATHMÁRI JUDIT SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

DR. SZATHMÁRI JUDIT SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. SZATHMÁRI JUDIT SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Név: Dr. Szathmári Judit Születési hely, idı: Karcag, 1973. szeptember 15. Munkahely címe: Eszterházy Károly Fıiskola, Amerikanisztika Tanszék, 3300

Részletesebben

4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága

4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága 4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága Etnikai- és vallási viszonyok alakulása, etnikai és vallási konfliktusok a világban, a hazánkat jellemző etnikai sajátságok és folyamatok Népesség-

Részletesebben

2012/2013. tanév II. félév Politikatudományi PhD program órarendje

2012/2013. tanév II. félév Politikatudományi PhD program órarendje 2012/2013. tanév II. félév Politikatudományi PhD program órarendje Csütörtök III. emelet 321. szoba PhD szoba Február 14 10.00-12.00 Dr. Arató Krisztina: Az Európai Unió válsága 12.00-14.00 Dr. Bíró Gáspár:

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

TANULMÁNYI STANDARDOK A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN

TANULMÁNYI STANDARDOK A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 TANULMÁNYI STANDARDOK A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN Kákonyi Lucia témavezető Tartalom TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM OKTATÁSI

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 Katona Lucia Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 1. Bevezetés Ez a tanulmány arra a nyelvvizsgáztatásban döntő jelentőségű kérdésre igyekszik válaszolni, hogy az idegennyelv-tudás mérésekor mit és

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. április 11. (11.04) (OR. en) 8890/11 ECOFIN 191 STATIS 32

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. április 11. (11.04) (OR. en) 8890/11 ECOFIN 191 STATIS 32 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. április 11. (11.04) (OR. en) 8890/11 ECOFIN 191 STATIS 32 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2011. április 1. Címzett: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Thékes István. Publikációs lista. Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test.

Thékes István. Publikációs lista. Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test. Thékes István Publikációs lista Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test. (submitted to Journal of Linguistics and Language Teaching). Vígh Tibor, Sominé

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK

FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK Szakkönyvtár FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK 2013. szeptember Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Élet és Irodalom Figyelő Gazdaság és Jog Határozatok Tára HVG Közgazdasági Szemle Külgazdaság Magyar Hírlap

Részletesebben

Hiátustöltő stratégiák tipológiája és grammatikai szerepe angol dialektusokban

Hiátustöltő stratégiák tipológiája és grammatikai szerepe angol dialektusokban Nyelvelmélet és dialektológia műhelykonferencia PPKE BTK, 2011. november 15-16. Hiátustöltő stratégiák tipológiája és grammatikai szerepe angol dialektusokban Balogné Bérces Katalin PPKE BTK Angol Intézet

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 2

MagyarOK 1.: munkalapok 2 1. Bemutatkozás munkalap Egészítse ki a szavakat! Maria Fernandes v _. Portugál vagyok. Portugáliában é _. Portói vagyok, de Lisszabonban é _. 54 (Ötvennégy) é _ vagyok. Spanyolul és portugálul b _. Most

Részletesebben

Kibbutz B % 40. 7% 43. 6% 26. 5%

Kibbutz B % 40. 7% 43. 6% 26. 5% 19 20 30 20 20 B985 1980 030006 Kibbutz 1 2 1 Degania 1910 ~ 1911 270 300 ~ 800 12. 4 1. 62% 98. 8% 51. 3% 40. 7% 43. 6% 26. 5% 9% David Leichman and Idit Paz eds. Kibbutz An Alternative LifestyleRamat

Részletesebben

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI) Kállai Ernő Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI) Osztály: Romakutatások Osztálya Tudományos cím vagy fokozat: PhD E-mail: kallai.erno@tk.mta.hu Telefonszám: +36-1 224-6700 / 5224 Épület: T (Emelet,

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

RÖVID BEVEZET Ő JOHN RAWLS FILOZÓFIÁJÁBA

RÖVID BEVEZET Ő JOHN RAWLS FILOZÓFIÁJÁBA Bujalos István: RÖVID BEVEZET Ő JOHN RAWLS FILOZÓFIÁJÁBA Abstract: (A Short Introduction to John Rawls Philosophy) Rawls' philosophy reflects on the problems of the sixties. There were two challenges in

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK TARTALOM. A diaszpórakutatás módszerei és alapfogalmai I. A magyar diaszpóra fejlődéstörténete II. A magyar diaszpóra felé irányuló anyaország-politikák I. A diaszpórakutatás

Részletesebben

Szerintem ez igaz. Teljesen egyetértek. Ezt én is így gondolom. Ez így van. Fogalmam sincs. Nincs véleményem. Talán így van. Lehet.

Szerintem ez igaz. Teljesen egyetértek. Ezt én is így gondolom. Ez így van. Fogalmam sincs. Nincs véleményem. Talán így van. Lehet. 1. Mi a véleményed? kártyák Szerintem ez igaz. Teljesen egyetértek. Ezt én is így gondolom. Ez így van. Fogalmam sincs. Nincs véleményem. Talán így van. Lehet. Szerintem ez nem igaz. Nem értek egyet. Én

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Komplex vizsga. Fő témakörök október. 2017/2018-as tanév. A fő témakörök leadása minden év októberében történik meg.

Komplex vizsga. Fő témakörök október. 2017/2018-as tanév. A fő témakörök leadása minden év októberében történik meg. Komplex vizsga Fő témakörök 2017. október 2017/2018-as tanév A fő témakörök leadása minden év októberében történik meg. Azokban a programokban, ahol nem szerepel tétel, az idei tanévben nem lesz vizsgázó.

Részletesebben

Életkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában. Fenyvesi Katalin

Életkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában. Fenyvesi Katalin Életkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában Fenyvesi Katalin 1 Áttekintés Az átfogó projekt A motivációról és érzelmi tényezőkről szóló alprojekt Informánsok Adatgyűjtés

Részletesebben

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Albert-Lőrincz Márton Albert-Lőrincz Csanád. Kifelé a multikulturális térbe

Albert-Lőrincz Márton Albert-Lőrincz Csanád. Kifelé a multikulturális térbe Műhely Albert-Lőrincz Márton Albert-Lőrincz Csanád Kivonat Kifelé a multikulturális térbe A társadalomkutatók figyelme a 90-es években fordult a multikulturalizmus felé. Számos értekezés látott napvilágot,

Részletesebben

Nyelvi szocializáció etnikailag vegyes házasságokban

Nyelvi szocializáció etnikailag vegyes házasságokban TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány XII. évfolyam 1-2. szám 2012. KARMACSI ZOLTÁN II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Hodinka Antal Intézet, Beregszász, Ukrajna kozi1526@gmail.com Nyelvi

Részletesebben

A PISA 2003 vizsgálat eredményei. Értékelési Központ december

A PISA 2003 vizsgálat eredményei. Értékelési Központ december A PISA 2003 vizsgálat eredményei Értékelési Központ 2004. december PISA Programme for International Students Assessment Monitorozó jellegű felmérés-sorozat Három felmért terület Szövegértés, matematika,

Részletesebben

IDŐTERV. ANKO01 English Language Development

IDŐTERV. ANKO01 English Language Development IDŐTERV ANGKONO01 - Osztatlan Angol nyelv és kultúra tanára közös képzési rész Ösvények: Osztatlan Angol nyelv és kultúra tanára közös képzési rész MK-1 Közös képzési szakasz 1 2 3 4 5 6 - A mérföldkőben

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ KUN

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ KUN

Részletesebben

Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber

Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber BMA-HEBD-111, P/TÖ/HB-1, BBV-101.51, BMVD-101.78 Biró Tamás 2015. február 10.: Bevezetés Praktikus dolgok: A kurzus honlapja: http://birot.web.elte.hu/courses/2015-nyelv/

Részletesebben

Európai önéletrajz. Sik Endre 1025 Budapest Zöldmáli-lejtő 12a sik@tarki.hu

Európai önéletrajz. Sik Endre 1025 Budapest Zöldmáli-lejtő 12a sik@tarki.hu Európai önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / keresztnév(ek) Címe(ek) E-mail(ek) Állampolgárság(-ok) Sik Endre 1025 Budapest Zöldmáli-lejtő 12a sik@tarki.hu magyar Születési hely és idő Budapest, 1948.

Részletesebben

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség?

Részletesebben

A korai nyelvtanulás céljai, lehetőségei, eredményei és kihívásai idehaza és külföldön

A korai nyelvtanulás céljai, lehetőségei, eredményei és kihívásai idehaza és külföldön A korai nyelvtanulás céljai, lehetőségei, eredményei és kihívásai idehaza és külföldön Nikolov Marianne Pécsi Tudományegyetem Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék nikolov@nostromo.pte.hu Budapest, 2011.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Önéletrajz. Személyi adatok: Szakmai tapasztalat: Tanulmányok: Egyéni készségek és kompetenciák: Szakmai vizsgák: Jogi szakvizsga 1996.

Önéletrajz. Személyi adatok: Szakmai tapasztalat: Tanulmányok: Egyéni készségek és kompetenciák: Szakmai vizsgák: Jogi szakvizsga 1996. Önéletrajz Személyi adatok: Név: Dr. Szűcs Lászlóné Dr. Siska Katalin Születési hely, idő: Miskolc, 1961. december 24. Családi állapot: Férjezett (Férj: Dr. Szűcs László bíró, Nyíregyházi Városi Bíróság).

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. A doktori disszertáció tézisei. Kuna Ágnes

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. A doktori disszertáció tézisei. Kuna Ágnes Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A doktori disszertáció tézisei Kuna Ágnes A 16 17. századi magyar nyelvű orvosi recept szövegtipológiai és pragmatikai vizsgálata funkcionális kognitív

Részletesebben

Kína gazdasága, gazdasági fejlődése

Kína gazdasága, gazdasági fejlődése Kína gazdasága, gazdasági fejlődése Könyvek: Alden, Chris: Kína az afrikai kontinensen. Pécs : IDResearch Kft : Publikon K., 2010. 327 A 35 Bánhidi Ferenc: Kína gazdasági fejlődésének tendenciái a nyolcvanas

Részletesebben

Romák az Unióban és tagállamaiban

Romák az Unióban és tagállamaiban Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Hazánkban hozzávetõleg 30-40 ezer hallássérült ember használ anyanyelvként

Hazánkban hozzávetõleg 30-40 ezer hallássérült ember használ anyanyelvként Dialektusok a siketek jelnyelvében A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által elõterjesztett, a magyar jelnyelvrõl és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényben az EU tagországai közül Finnország

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

PÁZMÁNY PÉTER CATHOLIC UNIVERSITY FACULTY OF HUMANITIES AND SOCIAL SCIENCES. The European Citizen from the Perspectives of the Humanities

PÁZMÁNY PÉTER CATHOLIC UNIVERSITY FACULTY OF HUMANITIES AND SOCIAL SCIENCES. The European Citizen from the Perspectives of the Humanities The European Citizen from the Perspectives of the Humanities Workshop Program 16, 19-20 Nov, 2012 Part I. Reconceptualising the European Citizen: Identity, Culture, Religion 16 Nov 2012, Friday Budapest,

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

Kozma Tamás vezetésével megvalósult kutatási projektek (1990-2010) Összefoglalás

Kozma Tamás vezetésével megvalósult kutatási projektek (1990-2010) Összefoglalás Kozma Tamás vezetésével megvalósult kutatási projektek (1990-2010) Összefoglalás 2007-2010 A harmadfokú képzés szerepe a regionális átalakulásban, TERD Projekt azonosító száma: OTKA T- 69160 Nevesített

Részletesebben

Curriculum Vitae Csaba Toth, PhD Born: October 7, 1979; Miskolc, Hungary

Curriculum Vitae Csaba Toth, PhD Born: October 7, 1979; Miskolc, Hungary Curriculum Vitae Csaba Toth, PhD Born: October 7, 1979; Miskolc, Hungary Studies concluded: PhD in Political Science ELTE, Faculty of Law and Political Science, Budapest, Hungary (2012) MA in Sociology

Részletesebben

Dr. KUTHY ERIKA NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN

Dr. KUTHY ERIKA NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN Dr. KUTHY ERIKA NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés I. Nyelvpolitika I. 1. Language policy, language politics I. 2. A nyelvpolitika és a többnyelvűség kapcsolata

Részletesebben

Az arab világ egyetlen magyar nyelvi lektorátusa 2000 óta mûködik a kairói

Az arab világ egyetlen magyar nyelvi lektorátusa 2000 óta mûködik a kairói Czabán Katalin* NYELVTANÍTÁS ÉS KULTÚRAKÖZVETÍTÉS Magyarnyelv-oktatás arab anyanyelvûeknek** Az arab világ egyetlen magyar nyelvi lektorátusa 2000 óta mûködik a kairói Ain Shams Egyetem Al-Alsun (Idegen

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Zsámba Renáta

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Zsámba Renáta SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Zsámba Renáta Személyi adatok Név: Munkahely címe: Zsámba Renáta Eszterházy Károly Főiskola Amerikanisztika Tanszék 3300 Eger, Egészségház u. 4. Telefon: munkahely: 36/ 520 400/3131

Részletesebben

SZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap

SZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap Szemle 89 SZEMLE Kertész, András Rákosi, Csilla, Data and Evidence in Linguistics (A Plausible Argumentation Model) [Adatok és evidencia a nyelvészetben (Egy plauzibilis argumentációs modell)] Cambridge

Részletesebben

SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG

SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG A természet mindenkit elbûvölõ tökéletességeivel nem versenyezhetnek a nyelvek mondhatjuk Petõfi szavaival. Örökségünk kincsestárában azonban mindezekkel a varázsos

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. TORÓ Tibor

Szakmai önéletrajz. TORÓ Tibor Szakmai önéletrajz Személyes adatok Név TORÓ Tibor Lakcím Temesvár, Dej 23 B/10 Telefon 0722-322839 E-mail torotibor@sapientia.ro Állampolgárság román Születési idő, születési hely Temesvár, 1981. május

Részletesebben

Angol Amerikai Intézet

Angol Amerikai Intézet Angol Amerikai Intézet OSZTATLAN TANÁRSZAK 017/18. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM BTAN1001OMA Skills Development (Speaking & Listening) BTAN1100OMA Vocabulary Building BTAN1005OMA BTAN110OMA- K Writing and Composition

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A magyar tudományos nyelv helye a világban. Molnár Csikós László

A magyar tudományos nyelv helye a világban. Molnár Csikós László A magyar tudományos nyelv helye a világban Molnár Csikós László A tudomány nyelve Ma milyen szerepet tölthetnek be a nemzeti nyelvek a tudományban? A tudomány nemzetközisége korlátozza a nemzeti nyelvek

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Dr. Bódi Stefánia tanársegéd A magyar biztonságpolitikai gondolkodás etnikai konfliktusok rendezésére irányuló elméletei, különös tekintettel Bibó István

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

Külföldi hallgatók az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeiben

Külföldi hallgatók az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeiben Külföldi hallgatók az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeiben Sajtóanyag 2016 Milestone Institute 2015 info@msinst.org www.milestone-institute.org 1062 Budapest, Bajza utca 44. 1 Milestone Institute

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1995-2000 BKÁE, közgazdász nemzetközi kapcsolatok szakon 1994-1998 Kereskedelmi

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1994-1998 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, közgazdász kereskedelmi

Részletesebben

Kultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai

Kultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai Falkné Bánó Klára Kultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai Szerző: Falkné dr. Bánó Klára, 2008. ISBN 978-963-394-747-0 A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat

Részletesebben

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől!

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől! A kérdőív kitöltője: az anya az apa A kitöltés helye (tartomány, város): A kitöltés dátuma: 1. Hol született (ország)? 2. Mióta él Németországban (évszám)? 3. Mi az anyanyelve? A 4. 5. kérdést csak akkor

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

A nyelvterjesztési politika formái az egykori NDK-ban

A nyelvterjesztési politika formái az egykori NDK-ban TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány VIII. évfolyam 1-2. szám 2008. MIHALOVICSNÉ LENGYEL ALOJZIA Pannon Egyetem, MFTK, Germanisztikai Intézet alojzia@btk.uni-pannon.hu A nyelvterjesztési politika formái

Részletesebben

Maróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában *

Maróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában * Maróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában * 1. Nyelvhasználat és félresiklások a kommunikációban Dolgozatom címében a külföldiek magyar nyelvhasználatával

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ SZILASI

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A zsidóság nyelvei. Biró Tamás március 24.

A zsidóság nyelvei.  Biró Tamás március 24. A zsidóság nyelvei http://birot.web.elte.hu/courses/2015-orzse/ Biró Tamás biro.tamas@btk.elte.hu, http://birot.web.elte.hu 2015. március 24. Coursera MOOC 2015. március 30 május 11. Marc van Oostendorp

Részletesebben

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University

Részletesebben

HATODIK SÍP. Tartalom XI. ÉVFOLYAM 1 9 9 9 /1-4 HOGYVOLT?

HATODIK SÍP. Tartalom XI. ÉVFOLYAM 1 9 9 9 /1-4 HOGYVOLT? HATODIK SÍP XI. ÉVFOLYAM 1 9 9 9 /1-4 Tartalom HOGYVOLT? Németh István - Penckófer János: A Hattyú Menete és a Barátaim a Hangban 4 Kacsur Gusztáv: Hogyvolt?! avagy emlékezés utánérzéses stílusban 6 Füzesi

Részletesebben

APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL

APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL APÁKGYERMEKGODOZÁSI SZABADSÁGO-AVAGY EGY EM HAGYOMÁYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL PROF: HABIL BECSIK ADREA 1 - DR. JUHÁSZ TÍMEA 2 Összefoglalás: em mondhatjuk, hogy ma még sok férfi megy

Részletesebben

Publikációs lista. 3) Economic Reforms and Some Issues of International Trade Policy (Business Partner Hungary, September 1986)

Publikációs lista. 3) Economic Reforms and Some Issues of International Trade Policy (Business Partner Hungary, September 1986) Publikációs lista Angol nyelven 1) Joint Ventures in Hungary (The Legal Structure of the Enterprise, International Civil Law Conference, Budapest, August 1985, Vol.2) 2) World Trading System and Socialist

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642)

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Gecser Ottó A 14. századi, Fekete Halálként ismert nagy pestisjárvánnyal kezdődően az orvosi és vallási betegségfelfogás, illetve

Részletesebben

Szükséges kredit: 120 Félévek száma: 4 Tantermi órák száma:. Gyakorlati képzés: %.

Szükséges kredit: 120 Félévek száma: 4 Tantermi órák száma:. Gyakorlati képzés: %. Anglisztika (MA) ANGTALM1 képzési terv Bölcsészettudományi Kar Kód: ANGTALM1 Szükséges kredit: 120 Félévek száma: 4 Tantermi órák száma:. Gyakorlati képzés: %. Az írásos tanterv utolsó frissítésének ideje:

Részletesebben

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket

Részletesebben

Tartalomalapú nyelvoktatás (CLIL, EMILE) az európai iskolákban

Tartalomalapú nyelvoktatás (CLIL, EMILE) az európai iskolákban Tartalomalapú nyelvoktatás (CLIL, EMILE) az európai iskolákban A fordítást az EURYDICE Magyarországi Képviselet készíttette és gondozta az angol nyelvű változatból. Eurydice Az európai oktatási információs

Részletesebben

SZIGET NYELVI TÁJKÉP 2014

SZIGET NYELVI TÁJKÉP 2014 SZIGET NYELVI TÁJKÉP 2014 LINGUISTIC LANDSCAPE SZERZŐK PÁPAY BORÓKA ÉS KIS BALÁZS KÉSZÜLT A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM ÉS A KOLOZSVÁRI BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM EGYÜTTMŰKÖDÉSÉBEN SZERVEZETT SZIGET2014

Részletesebben

A globális vállalati kutatás-fejlesztési aktivitás földrajzi eloszlásának vizsgálata

A globális vállalati kutatás-fejlesztési aktivitás földrajzi eloszlásának vizsgálata Csomós György A globális vállalati kutatás-fejlesztési aktivitás földrajzi eloszlásának vizsgálata Bevezetés Saskia Sassen a 2001-ben megjelent The Global City: New York, London, Tokyo c. könyvében a globális

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Hughes, M.- Dancs, H.( 2007) (eds): Basics of Performance Analysis, Cardiff- Szombathely, Budapest

Hughes, M.- Dancs, H.( 2007) (eds): Basics of Performance Analysis, Cardiff- Szombathely, Budapest Szegnerné dr. Dancs Henriette PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Dancs, H- Hughes, M.- Donoghue, P. (2006) (eds): World Congress of Performance Analysis of Sport 7th, Proceeding,

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben