egészen a grafikai munkáig és az arculattervezésig.

Átírás

1 5 F a i p a r B ú t o r g y á r t á s L a k b e r e n d e z é s Pályázóké a pálya A Kovászna megyei Promobil kft. elsõ ízben 2005-ben pályázott és nyert 120 millió lejt a Kis és Közepesvállalatok Országos Ügynökségétõl reklámanyagok (szórólapok, katalógusok, bemutatkozó CD-k stb.) készítésére. A kézdivásárhelyi cég tavaly ugyanazon országos program keretében 180 millió lejhez jutott hozzá, melyet 10 százalék önrésszel kellett kiegészítenie, idén pedig lejt (250 millió régi lej) ért egy sikeres pályázat, mely összeget szintén reklámanyagokra fordíthatják. 12. oldal Morfo Grupp A szombathelyi Morfo Grupp sajátosságát az adja, hogy a helyi stúdiókkal ellentétben az õ gyakorlatukban nem különülnek el egymástól az egyes tervezõi feladatok. Tevékenységük szinte minden kreatív területre kiterjed az építészeti megbízásoktól kezdve a belsõépítészeten és bútortervezésen át egészen a grafikai munkáig és az arculattervezésig. Sokszínûségük és sokoldalúságuk nemcsak a komplexitásra való igénybõl, de eltérõ tervezõi gyakorlatukból, érzékenységükbõl fakad. 20. oldal XI. évfolyam 5. szám Készül az új román-magyar faipari szakszótár Egy szakma vagy mesterség eltanulásának, gyakorlásának alapvetõ kelléke a vonatkozó szakkifejezések összessége. A szakma mesterének létfeltétele ezek ismerete, pontos használata. Egynyelvû közösségekben is mindenkor komoly gond volt a szakszókincs ápolása, állandó frissítése lépést tartva a korral és szakma fejlõdésével, hát akkor még többnyelvû vidékeken. Iskolától egyetemig, mûhelypadtól kutatóintézetig mindenki szembe kerül ezzel a kérdéssel a maga területén. 14. oldal

2

3 3

4 4 impresszum tartalom Segíts ember magadon... Segíts ember magadon, Isten is megsegít, tartja a népi bölcsesség, mely igencsak megszívlelendõ a faipari vállalkozók számára is. A mondás elsõ része a fások esetében úgy értelmezhetõ, írjanak pályázatokat, a mennyei gondviselést pedig a különbözõ csatornákon minisztériumokon, szakmai szervezõdéseken keresztül elérhetõ európai uniós vagy állami pénzforrások képviselik. Az élelmes cégvezetõk számára lehetõségek széles skálája kínálkozik, hiszen lehet pént igényelni a géppark korszerûsítésére, jármûvek, logisztikai felszerelés beszerzésére, reklámanyagok elkészítésére, környezetvédelmi célú beruházásokra stb. Winkler Gyula miniszter a közelmúltban jelentette be, a közötti idõszakban az Európai Unió 1,059 milliárd eurót szán a román gazdasági szféra támogatására, mely összegre a Kis- és Közepes vállalkozások Országos Ügynökségénél lehet pályázni. Emellett természetesen ott vannak még a strukturális alapok. Van tehát pénz, csak legyen aki megpályázza. Biztató, hogy a vissza nem térítendõ támogatások által kínált felzárkózási, fejlõdési lehetõségre egyre több erdélyi magyar faipari vállalkozó figyel fel, nyújt be sikeres pályázatokat. A Fabula a maga szerény eszközeivel ösztönözni szeretné a fafeldolgozó cégeket, ne sajnáljanak idõt és energiát fordítani az ingyenpénzforrások megcsapolására, ily módon egészítvén ki saját anyagi erõforrásaikat. E célból Pályázóké a pálya címen új rovatot bocsájtunk szárnyra, melyben eredménnyel pályázó üzletembereket mutatunk be. Reméljük, hogy a példa ragadós lesz. Pengõ Zoltán INTARZIA Havonta megjelenõ, független faipari szaklap IGAZGATÓ Pál Zsuzsanna , zspal@imageline.ro KERESKEDELMI IGAZGATÓ Péter István Zsolt marketing@imageline.ro FÕSZERKESZTÕ Pengõ Zoltán fabula@imageline.ro FORDÍTÓ Murányi János MUNKATÁRS Pápay Márta KORREKTOR Oláh István PR REFERENS Nagy Enikõ , pr@imageline.ro MÛSZAKI SZERKESZTÉS ÉS DESIGN Ács János, Ercsei Loránd, Trucza Mária Szende, Józsa István dtp@imageline.ro Minden jog fenntartva. A kiadványban közölt jogvédett reklámok nem sokszorosíthatók sem részleteikben, sem egészükben és nem átadhatók semmilyen (elektronikus, mechanikus, fénymásolt vagy egyéb) formában, mert az Imageline Kft. tulajdonát képezik. A közölt információk helyességéért a teljes felelõsség a cikkek szerzõire és a hirdetõ cégekre hárul. A folyóiratban megjelent cikkek és fényképek teljes vagy részleges átvétele illetve reprodukálása a szerkesztõség írásbeli jóváhagyása nélkül tilos. ISSN: TERJESZTÉS ÉS ELÕFIZETÉS-FELVÉTEL Barabás Mózes , abonamente@imageline.ro TITKÁRNÕ Okos Magdolna , office@imageline.ro HONLAP-ADMINISZTRÁTOR Sav Sándor infowood@imageline.ro WEBMASTER Demény Huba web@imageline.ro KIADJA IMAGELINE KFT. RO Székelyudvarhely, Postafiók. 72 Bethlen Gábor u. 55., Harghita megye Tel.: , Fax: Nyomda: Infopress Rt, Székelyudvarhely Anticimex 26 Felder 32 Infowood 3 Leitz România 2 P & P Mixt 3 Palisander 6, 18, 19, 30, 31 Megjelenik minden hónap 20-án. Lapzárta elõzõ hónap 5-én. Reklámjegyzék mérföldkõ 1999 Hogyan alszik Európa? Az udvarhelyi súlypontlyi súlypont 5 info-flash Kína a világ legnagyobb bambuszparketta-termelõ országa 7 Országos avantgárd bútor formatervezõi verseny Takarékpénztári egyezmény a kisvállalkozások támogatására 7 A holver romániában gyártott termékekkel jelenik meg a piacon 7 Erdészeti szakképzési tanfolyamok 8 A mobexpert eladásai 39%-kal növekedtek Elsõ évnegyedében 8 A biomassza jobb értékesítését célzó törvényhozási intézkedések 8 Korszerû technológiák: a nyílászárók felület-kezelése 9 Vigyázat: a vegykezelt fûrészáru idõzített bomba! 9 A romániai bútorexportõrök katalógusának 5. Kiadása 9 esemény Arbor közgyûlés 10 Az utóégetés a tényleges megoldás 11 Facsemetéket ültetett az Arbor 27 pályázóké a pálya Három év alatt négy pályázatot nyert a Promobil kft. 12 a hónap interjúja Készül az új Román Magyar Faipari Szakszótár 14 cégismertetõ Faipari gépbõl szinte minden 16 design Morfo Grupp 20 faanyagvédelem Faszerkezetek és a tûz (2.) 22 apróhirdetések

5 1999 III. évfolyam Mérföldkõ 1999 Hogyan alszik Európa? Az udvarhelyi súlypont Elõzõ évbõl hadd emeljünk át egy ábrándos hírt: Dániában akáchídat építettek magyar építõk, baktalórántházi akácból. Skanderburgban tehát felépült az elsõ gyaloghíd, tiszta akácból. Az építményt a jégkorszak óta a tengerbõl kizárult, majd az idõk során mocsárrá feltöltõdött lápon át verték, s azért jó, mert eddig a gyalogosoknak meg kellett kerülniük a fjordot, ha a másik városrészbe akartak jutni. Errõl jut eszünkbe az akác játszótér Udvarhelyen; a sétatéri attrakciót azóta többen átmásolták udvarukra. No és az ötven év? A helyi kisipari szövetkezet 1948-ban alakult. Kerek évfordulókor ez feltétlenül pozitív dátum, de azt is hallottuk a körülmények más összefüggésében, hogy a szövetkezet csak úgy kellett a kisiparosoknak, mint falun a kollektív a parasztnak. Szóval sehogy. Hogyan alszik Európa? Ez egy talányos kérdés, amire szellemes a válasz: nyugaton nyugtalanul, keleten még nyugtalanabbul. Csak e megállapítás után kezdõdik a (viszonylag, aránylag) nyugtalan alvás szakmaitechnikai feltételeinek számbavétele, a kettõs torziós rugózattal ellátott matractól a vízágyig. Esztendõ koranyarán az Erdélyi Magyar Mûszaki Társaság faipari szaktalálkozójáról számolt be az Intarzia. A sorozat kis termékkiállítással kezdõdött, mindössze öt cég jelentkezett: a budapesti Golda kft. felületkezelõ anyagaival, a Hargita megyei erdõfelügyelõség egy faház makettjével, csontfaragványokkal, a székelyudvarhelyi Gyopár kft. fajátékaival, folyóiratunk a magyar és roman nyelvû lapszámaival ben immár hetedszer rendezték meg a faipari szaktalálkozót. Az alkalomból jó volt újból értelmezni az Intarzia többrendbéli szerepét: a szaklap román nyelven való megjelentetése hídként szolgál azóta is a romániai szövetségek a hazai Bútorgyártók Szövetsége, a kereskedelmi kamarák, a Brassói Egyetem faipari tanszéke, és számos hazai cég felé. A szaktalálkozón Pápay Márta szaktanár - az Intarzia kiváló munkatársa a bútor fejlõdéstörténetérõl tartott elõadást; budapesti elõadó az alkalomból a magyarországi faipari szakoktatás törtõnetérõl értekezett. A délutáni elõadásokat hasonló alapossággal és szakértelemmel közelítették a témákhoz, akár a Hargita erdeirõl, akár pedig a biomassza-tüzelés európai jelenérõl és távlatairól volt szó. Június között népmûvészeti tábor és kiállítás volt Székelyudvarhelyen. A tábor, a népmûvészeti kiállítás a 33. Szejke Fesztivál elõjátéka volt, 44 kiállító jelentkezett, 285 darabbal. Legifjabb volt a hétéves Tikosi Kinga, legidõsebb a 72 éves József Erzsi néni, a rongyszõnyegszövõnõ, aki 1962-tõl készíti témás szõnyegeit. A hír margóján jegyeztük, nem véletlen, hogy évekkel ezelõtt a Romániai Magyar Népmûvészeti Szövetség udvarhelyi súlyponttal alakult. Megvolt tehát a tábor, illetve a népmûvészeti kiállítás, csak utána rendezték a szabadtéri folklórfesztivált, némi sörökkel meg miccsel. A szejkei tömegparádét emlegetõ számban a székely népi bútor hagyományvilágáról mint ötletforrásról elmélkedett Kubanek László képzõmûvész. Õ mondta, azok a bútordarabok, amelyek mondjuk száz évvel ezelõtt tökéletesen megfeleltek, mostanra elveszítették e tulajdonságukat. A szerzõ azt is elárulja, miért: mert életmódunk, lakáskultúránk idõközben lényegesen megváltozott. Az is igaz, számos hagyományos megoldást sikerült átvenni, ilyen például a bútorlapok illesztési módja (egyenes összeeresztés), a levehetõ kecskelábak, a kerekeken gördülõ ágynemûtartõ és pótágy (régen ez szolgált a gyerekek vagy a terhes nõk fekhelyéül), a fiókok egyszerû megoldása (saját rámájukon csúsznak) stb. Kubanek új funkciókat olt a régi formákba: az asztalon elfér egy személyi számítógép is, a ruhásszekrények formáját a kopjafa stilizált elemei teszik egyedivé. A könyv, ruha, kis méretû használati tárgyak tárolására tervezett doboz modulszerû, akár a tulipános láda modern változataként is felfoghatjuk. A cikkiró így zárta: a bútorzat jelenlegi tervezõje használatában van, és várja a szebb idõket. Egyszer tán megérkezik hófehér paripáján egy vitéz bútorgyártó, és felébreszti Csipkerózsika-álmából. Elégedett ember vagyok nyilatkozta a sepsiszentgyörgyi Kató Béla vállalkozó, aki úgyszólván a nulláról indult, és két év alatt egy olyan céget fejlesztett ki, amely 42 embernek ad munkát, megélhetést. Az Intarziában egyébként nem ritkák az ilyen és ehhez hasonló sikertörténetek. Nyolc-tiz év után is szívesen olvassuk a gyors és tisztességes fölemelkedésrõl szóló beszámolókat. Minden pozitív hozzáállásunk mellett arra is jók, hogy lássuk, nálunk szerencsére még mindig a népmesei igazságok érvényesülnek, és csak olykor a manipulált piaci törvények. Aki tehát becsületesen dolgozik, annak van. Ez a mára szóló legfontosabb igazság. Az 1999-es esztendõ végére maradt a vásári különkiadás, ami jó, ha olyan, mint maga a vásár: színes, forgalmas, és elhiteti az alkalmi vendéggel, hogy megérte a fáradtságot. Ennél komorabb a bejelentés: befellegzett a székelyudvarhelyi faipari mérnökképzésnek. Említettük, Romániában egyetlen helyen, Brassóban folyik faipari mérnökképzés. A soproni egyetem segítségével, 1997 februárjában az egyetem faipari mérnöki kara a Közgazdasági Intézettel közösen elindította a faipari-gazdasági mérnökképzés távoktatásos programját. A program támogatója volt a soproni székhelyû Székelyföld faiparáért és a székelyudvarhelyi Az emberért, a holnapunkért alapítvány. Mindezt azért részleteztük a nyolc évvel korábbi alapossággal, mert szerintünk is kiemelten fontos pillanata volt a szakképzésnek, illetve az akkori székelyföldi oktatásügynek, amely sajnos minden fontosságán túl megbukott. Egyelõre még ott tartunk, hogy a kurzus végzõsei diplomát kapnak, amit az 1998-ban a Magyarország és Románia között megkötött egyezmény alapján honosítanak, és mindkét országban érvényesnek minõsítenek. Sófalvi László alapítványvezetõ szerint,,a program arra a koncepcióra épül, hogy a faipari szakmai ismeretek mellett a hallgatók vállalkozói képzésben is részesüljenek azzal a céllal hoztuk létre, hogy a Székelyföld kis- és középvállalkozásai számára olyan szakembereket képezzünk, akik a szakmai tudás mellett eligazodnak a piacgazdaság körülményei között. Az elsõ évfolyam 1997 februárjában indult 38 diákkal. Az osztálynyi csoport idõközben lemorzsolódott, az utolsó félévre l8-an maradtak. Államvizsga majd 2000 júniusában, Sopronban. Ugyancsak Sófalvi mondta, hogy programjaikra a pénzt azidáig alapítványi pályázatok útján szerezték meg. Az Illyés Közalapítvány támogatta õket, Sorosék, és ehhez még hozzáadták a hallgatók egyéni hozzájárulását. Szerényen, de valahogy megvoltak. A képzés biztonsága megrendült, amior 1999-es pályázatukat, amit az Apáczai Közalapítványhoz nyújtottak be, elutasították azzal az indoklással, hogy nem fér bele az alapítvány támogatási stratégiájába. Így érvelt az Apáczai, amely köztudottan azzal a céllal jött létre, hogy a határon túli felsõoktatást támogassa! Egy szó, mint száz, az egyetlen évfolyammal (velük kezdõdött a távoktatás Székelyudvarhelyen) be is fejezõdik majd 2000-ben a jobb sorsra érdemes kezdeményezés. Hát ez bizony annyira nem jó történet, hogy itt abba is hagyjuk a tallózást. Oláh István

6 6 PALISANDER ROM COM Látogatás Kolozsváron, a Quadral International Kft-nél Kisérõnk és házigazdánk Tõkés Árpad, akit a mûhelyben használatos élzáró gépekrõl kérdeztünk : Milyen élzáró gépen dolgoznak a mühelyben? Folyamatosan figyelemmel kísérjük az újdonságokat és igyekszünk a mûhelyt is ezekkel felszerelni. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a cégben korszerû gépeken dolgozzanak. Az egyenes éleket egy Tecnoma KT2-es géppel zárjuk le, mellyel nagyon meg vagyok elégedve, de az íves élzárás állandó problémát okozott. Korábban az íves munkadarabokat vasalóval, vagy kontaktragasztóval zártuk le, de ez nem volt egy kiforrott megoldás. A kis homorú ívekkel nem tudtunk mit kezdeni. Ezért már régóta kerestünk egy olyan speciális gépet, mellyel a problémát megoldhatjuk. Sikerült megtalálni a megfelelõ megoldást? Igen, meggyõzõdésem, hogy a számunkra legmegfelelõbb élzáró gépet vásároltuk meg. Mivel íves alkatrészek ritkán fordulnak elõ ezért olyan gépet kerestünk, mely kedvezõ ára mellett kis helyigényû és könnyen kezelhetõ. Elõször egy német szaklapban fedeztük fel, majd a Palisandernél találkoztunk a P+UFO kézi, íves élzáró géppel. Az áruház bemutató termében lehetõségünk nyílt a ki is próbálni. Több, éppen gyártás alatt lévõ, íves munkadarabot vittünk fel kipróbálásra. A választásnál figyelembe vettük azt is, hogy ezzel a géppel az íves élek mellett az egyenes oldalakat is le tudjuk zárni s kedvezõ árának köszönhetõen egy majdani, kezdõ vállalkozó is meg tudja vásárolni. Fontosnak tartom, hogy a mûhelyben olyan gépekkel dolgozhassanak, amely minöségi, tartós és gyors munkafolyamatot eredményez. A P+UFO homorú és domború ívekhez egyaránt alkalmazható és akár a 3cm vastag munkalap is lezárható vele. Nagyon ötletes szerkezetnek tartom, amely mindenki tetszését rögtön elnyeri. Szeretik használni, mert nagyon egyszerû és nem ütköznek nehézségekbe. PALISANDER ROM COM Tel , Fax: , info@palisander.ro,

7 info-flash 7 H í r e k i n f o w o o d. r o Hírrovatunk írásai a faipari internetes portálon is olvashatók. A szerkesztõségünk gondozásában naponta frissített portálon ön is közzétehet rövid, saját cégével vagy szakterületével kapcsolatos cikkeket (kereskedelmi híreket, sajtóközleményeket, beszámolókat stb.) a közérdeklõdésre számot tartó írásokat az Intarzia Fabula oldalain is közöljük. KÍNA A VILÁG LEGNAGYOBB BAMBUSZPARKETTA-TERMELÕ ORSZÁGA A világranglistát vezetõ Kína 205-ben 30 millió m²bambuszparkettát gyártott. Ennek a mennyiségnek 60%-a kivitelre került. A bambuszparketta világpiacán elsõnek jegyzett Kína 205-ben rekordot ért el a termék gyártásában: a 30millió m²parkettának több mint a felét Európába és az Egyesült Állalmokba exportálták. Az ázsiai ország bambuszültetvényeinek összterülete meghaladja az 5,2 millió hektárt, a szakágazatban 35millió alkalmazott dolgozik. A többi parkettaféleségtõl eltérõen a bambuszból készült parketta élettartama jóval nagyobb, elérheti a 80 10évet, emellett vízálló, tehát fürdõszobában is használható, ráadásul kiváló forma- és mérettarás jellemzi, amivel a többi tömörfából készült padlózat nem vetekedhet. ORSZÁGOS AVANTGÁRD BÚTOR FORMATERVEZÕI VERSENY 2007 Az ötödik alkalommal kiírásra kerülõ versenyt a Romániai Bútorgyártók Szövetsége (APMR) és a fõvárosi Ion Mincu Építészeti és Urbanisztikai Egyetem közösen szervezik. A verseny célkitûzése a funkcionális és mûszaki innováció ösztönzése, a környezetbarát anyagok felhasználásának elõmozdítása, különös tekintettel a termékek mûszaki kivitelezhetõségére és azok sorozatgyártási lehetõségére. Az idei verseny témája: Lakóhelyi kisbútorok. A rendezvény két szakaszban zajlik: alkotás-tervezés ennek határideje 207. május 31., és kivitelezett végtermék határidõ: 207. augusztus 31. A választható versenyzõk bármilyen szakképesítésû formatervezõk lehetnek, akár bútoripari alkalmazottak, akár nem, illetve az egyetemek design-szakán tanulmányokat folytató hallgatók. A díjak értéke 30és 1.50RON között váltakozik, ezeket a verseny két szakaszában külön-külön ítélik oda. A napokban megkötött egyezmény elõirányozza, hogy a KKV-k számára vissza nem térítendõ pénzügyi támogatásokat nyújtanak, amelynek összege adott körülmények között elérheti az 50.0euró értéket is. Az ANIMMCés FNGCIMM partnereként beindított és megvalósítandó program szerves részét képezi a CECstratégiájának, amelynek révén támogatni kívánja a mikro-, kis- és közepes vállalkozások szegmensének, a román gazdasági expanzió hajtóerejének fejlõdését. Ugyanakkor, ügyfeleink óhajának is eleget téve, a termékek és szolgáltatások összetett portfólióját kínáljuk jelentette ki Gabriela Tudor, a CECalelnöke. Az idõpont tekintetében, amikortól ezek a pénzalapok elérhetõk, az érdeklõdõk a hitelezések beindulása elõtt 15nappal a CECés az ANIMMCinternetes honlapján kapnak tájékoztatást. A HOLVER ROMÁNIÁBAN GYÁR- TOTT TERMÉKEKKEL JELENIK MEG A PIACON A Frischeis osztrák vállalat, Közép-Európa egyik legnagyobb, fatermékeket forgalmazó cége gyárat épít Romániában: a kiszemelt helyszín Brassó. TAKARÉKPÉNZTÁRI EGYEZMÉNY A KISVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGA- TÁSÁRA A es idõszakra elõirányzott többéves országos terv a Takarékpénztárral (CEC) együttmûködésben kerül megvalósításra és lebonyolításra: a pénzintézet erre vonatkozó egyezményt kötött a Kis- és Közepes Vállalkozások, Szövetkezetek Országos Hatóságával (ANIMMC), illetve a KKV-k Hitelezését Garantáló Országos Alappal (FNGCIMM). A protokollum célja az újonnan alapított és mikrovállalkozások beruházási tevékenységének támogatása. Ugyanennek a programnak a keretében támogatják a KKV-k gépfelújítási és korszerûsítési beruházásait is. A Frischeis elsõ romániai vállalatát, a Holvert 20-ben alapította: a cég elsõsorban a bútoriparnak szánt színfurnér-gyártásra szakosodott. A romániai és külföldi nemzetközi vásárokon bemutatott színfurnér-kínálat változatosságának köszönhetõen egyre jobban megugrott a termék utáni kereslet. Ez a tény arra késztette a Frischeis, illetve a Holver vezetõségét, hogy Brassóban felépítse és üzembe helyezze saját színfurnér-gyártó egységét.a beruházás értéke több millió

8 8 info-flash euróra rúg, a munkálatokat a tervek szerint ez év októberében befejezik. Az új gyár üzembe helyezésének eredményeként megduplázódik a Holver munkahelyeinek száma. ERDÉSZETI SZAKKÉPZÉSI TANFOLYAMOK Egy SAPARD alapokból finanszírozott program keretében az Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) 40személy számára rendez szakképzési tanfolyamot. A minisztérium által kezdeményezett program célja a magánerdõ-gazdálkodásban dolgozó személyzet szakmai ismereteinek és hozzáértésének gyarapítása, a fenntartható erdészeti menedzsment, az erdõterületek felületének növelése és az erdészeti anyagforrások hatékony értékesítése céljából. A szakképzõ tanfolyamok résztvevõi magánerdészeti gondnokok, erdészmérnökök, elsõdleges fafeldolgozással foglalkozó szakemberek, vállalkozók, erdészeti alkalmazottak, erdõtulajdonosok stb. A program keretében szervezett tanfolyamokra a résztvevõket az alábbi kritériumok szerint válogatják ki: más SAPARD programokban jelenleg vagy a jövõben részt vevõ személyek, SAPARD pályázatokat benyújtott (és visszautasított) természetes vagy jogi személyek, egyéb érdekelt kategóriák. Az ingyenes tanfolyam keretében az elõadásokat Predeálon tartják 207. június 11. és október 10. között. A projektre és a bejelentkezésre vonatkozó további tájékoztatás a következõ honlapon érhetõ el: secþiunea Dezvoltare Ruralã/ Pregãtire Profesionalã. A MOBEXPERT ELADÁSAI 39%-KAL NÖVEKEDTEK 2007 ELSÕ ÉVNEGYEDÉBEN Március hónapban rekordot regisztráltak az eladások terén: a növekedés mértéke 50%-os volt, ami jóval túlhaladta a 10 15%-os elõrejelzéseket. A legnagyobb volumenû értékesítést a jelenkori stílusú bútorok és dekorelemek területén jegyezték. A tavalyi év hasonló idõszakához viszonyított országos szintû 39%-os átlagnövekedésen belül a lakótéri bútorok és díszítõkellékek eladásában 38%, míg az irodabútorok terén 40%volt az emelkedés mértéke. A 206végén és 207 elején piacra dobott új vonalvezetésû termékeket s vásárlók rendkívül kedvezõen fogadták, ezek az összeladások 50%-át jelentették. A bútorkereskedelem növekvõ dinamikája mögött a hazai ingatlanpiac felélénkülése, a lakosság jövedelmeinek gyarapodása és a középosztály országos viszonylatban észlelhetõ egyre pregnánsabb jelentkezése mutatható ki. A BIOMASSZA JOBB ÉRTÉKESÍ- TÉSÉT CÉLZÓ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK A Gazdasági és Pénzügyminisztérium a közelmúltban a befektetõi törvény módosítását javasolta: ennek célja a megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos tevékenységek támogatása és javítása. A tervezet lehetõségeket helyez kilátásba azoknak a kereskedelmi társaságoknak, amelyek ebbe a nemzetgazdaságilag fontos ágazatba szeretnének beruházni, mind a hagyományos energiaforrásokkal való takarékoskodás, mind a környezetvédelem terén. Az indoklás rámutat arra, hogy Románia jelentõs tartalékokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások: víz-, nap-, szél-, geotermikus és nem utolsósorban biomassza-energia terén. Becslések szerint a biomassza energetikai potenciálja évi mintegy 7,6millió tonna kõolaj-egyenértéknek (TEN) felel meg, aminek 15%-át erdõkitermelésbõl származó fahulladék és tûzifa jelenti, 6,5%- a fûrészpor és a fafeldolgozásból eredõ egyéb hulladék; a különbözetet mezõgazdasági és háztartási hulladékok, biogáz teszik ki. A megújuló forrásokból nyerhetõ energiatermelés támogatása érdekében a törvény ösztönzési mechanizmus alkalmazását irányozza elõ, ez az úgynevezett zöld bizonylatokon alapul, amelynek megfelelõen az energiaszolgáltatók kötelesek felvásárolni bizonyos mennyiségû zöld bizonylatot, a megrendelõknek szállított villamos energia mennyiségével arányosan. A szóban forgó mennyiségek között 3,74%-ról folyamatosan 8,40%-ra növekednek. A megújuló energiaforrások értékesítésére vonatkozó stratégia elõírásainak megfelelõen a fenti idõszakban szükséges beruházá-

9 info-flash 9 sok volumenét mintegy 50millió euróra becsülik. Az Európai Bizottság év végéig ismerteti a 27 tagállam mindegyikére háruló feladatokat, amelyeket teljesíteniük kell a közös cél megvalósítása érdekében: 2020-ban az energiafogyasztás 20%-át megújuló erõforrásokból kell fedezni. KORSZERÛ TECHNOLÓGIÁK: A NYÍLÁSZÁRÓK FELÜLET- KEZELÉSE A marosvásárhelyi Holzkolor, a Remmers Germany romániai képviselete szemináriumot szervezett, amelyen bemutatták és népszerûsítették a nyílászárók felületkezelése terén kidolgozott legújabb mûszaki eljárásokat. A rendezvényre 207. május 3 4. között Marosvásárhelyen került sor. A szemináriumot két szakaszban rendezték meg: az egyik elméleti jellegû volt, a másikon pedig a Remmers termékek használatával kapcsolatos gyakorlati bemutatót szemlélhették meg az érdeklõdõk. Mindkét rendezvényt a Remmers Baustofftechnik Germany szakemberei tartották: a cég a legnagyobb európai vállalatok közé tartozik, amelyek különleges építkezési feladatok kivitelezésére szakosodtak. A Remmers Baustofftechnik GmbH több mint ötvenéves tapasztalattal rendelkezik a faanyagvédelem területén. Induline és Adolit márkájú termékei a frissen vágott fa védelmére szolgálnak, a beltéri dekorfelületkezelések magas minõségi színvonalát, illetve a kültéri, nagy hõingadozásoknak kitett fatermékek biztonságos védelmét hivatottak szavatolni. A legnagyobb sikernek örvendõ termékük a nyílászárók felületkezelésére kidolgozott rendszer, amely a kültéri felületkezelésekre legalább 10évi szavatosságot garantál. VIGYÁZAT: A VEGYKEZELT FÛ- RÉSZÁRU IDÕZÍTETT BOMBA! Egyre több ország kutató szakemberei követelik a fûrészáru réz-króm-arzeniddel (AC) történõ kezelésének azonnali betiltását, arra hivatkozva, hogy ez rendkívüli veszélyt jelent az emberek és állatok egészségére. Az AChasználatát a fûrészáruban rovarok, gombák, rothadás által okozott károk elkerülésének szükségessége indokolja, különösen a villanyoszlopok, padlók és kerítések, szabadtéri játékterek berendezései, állatketrecek, piknik-asztalok, vállfák stb. esetében. A kérdést tanulmányozó kutatók nyomatékosan ajánlják, hogy minél rövidebb idõn belül tiltsák be az AC-vel kezelt nyersanyagok felhasználását a lakóházakban és a közterületi parkokban. Máris az AC-vel történõ kezelést megszorító intézkedéseket hoztak az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Kanadában és Japánban, míg Dánia, Svédország, Vietnam és Indonézia teljesen betiltották a vegyszeres kezelés alkalmazását. A ROMÁNIAI BÚTOR- EXPORTÕRÖK KATALÓGUSÁNAK 5. KIADÁSA A Romániai Bútorgyártók Szövetsége (APMR) hamarosan megjelenteti a romániai bútorexportõr cégek katalógusának ötödik kiadását. A kiadványt angol és orosz nyelven szerkesztették, célja a romániai bútorgyártók termékeinek ismertetése. A katalógus háromévenként rendszeresen megjelenik, a mostani kiadásban 140 olyan cég szerepel, amelyek vagy bútorokat gyártanak, vagy román gyártmányú bútorokat forgalmaznak az ország határain kívül.a kiadványt eljuttatják Románia diplomáciai külképviseleteire, gazdasági ügynökségekhez, az országban akkreditált külföldi nagykövetségekre, valamint az összes olyan külföldi céghez, amelyek tájékoztatást kértek a Romániában gyártott bútorokról. A katalógust azokon a nemzetközi kiállításokon is terjesztik, amelyeken Románia nemzeti standdal szerepel: Köln, Párizs, Milánó, Birmingham, Brüsszel, Valencia, Moszkva, Kijev, Kisinyov, Dubai, High Point, Krasznojarszk, Astana, NewDelhi, Sanghaj.

10 10 esemény Arbor közgyûlés PEZSGÕ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATOTT 2006-BAN A GYERGYÓI FAMEGMUNKÁLÓK SZÖVETSÉGE Gazdag, változatos tevékenységrõl számolt be Bajkó Tibor, a gyergyószentmiklósi Arbor Famegmunkálók Szövetségének alelnöke a szövetség legutóbbi közgyûlésén. Az április végén tartott közgyûlés napirendi pontjai a 206-os év tevékenységi és pénzügyi kiértékelõje, a 207-es év tevékenységi- és költségvetési tervezetének megvitatása, illetve a szövetség új vezetõségének megválasztása volt. Fotó: Jánossy Aliz Szilágyi Imre elnököt egyhangúlag újraválasztotta a tagság Bajkó Tibor alelnök beszámolójában havi lebontásban tálalta a szövetség életének jelentõsebb eseményeit. A beszámolóból többek közt kiderült, hogy Communitas Alapítványhoz és az Apáczai Közalapítványhoz eljuttatott pályázataik révén kétmillió forintot sikerült szerezniük, amit környezetvédelmi képzések szervezésére fordítottak. A képzéseken 259 személy vett részt, és 13cég ökotérképezését sikerült elvégezni. Ugyanakkor a környezetvédelmi törvények alapos megismerése végett a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvánnyal közösen találkozót szerveztek Bernáth Zelmával, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Engedélyezési Osztályának vezetõjével, aki ismertette a Környezetvédelmi Alapról szóló 196/205-ös sürgõsségi kormányrendeletet és az új környezetvédelmi jogszabályt, a 195/205-ös sürgõsségi kormányrendeletet. Jelentõs kedvezmények Az Arbor 206-ban tárgyalásokat folytatott különféle szolgáltató cégekkel és jelentõs kedvezményeket eszközölt ki a tagság számára. Így az Orange telefontársaságnál 5-25százalék, a Mol olajtársaságnál 80régi lej literenkénti kedvezményt az üzemanyagokra, az Enex elektromosenergia-szolgáltatónál 20-50százalékos kedvezményt lobbiztak ki a tagság számára, ugyanakkor tárgyalásokat folytattak további kedvezmények elérése végett a Petrom olajtársasággal is. A szövetség javaslatára, a Hargita Megyei Tanfelügyelõség a gyergyószentmiklósi Gépgyártóipari Iskolaközpontban egy faipari szakosztályt létesített a es tanévtõl kezdõdõen. Az intézkedés célja a szakember utánpótlás biztosítása hangoztatta Bajkó, aki arra is kitért, hogy a Gyergyó vidéki famegmunkáló cégek komoly szakemberhiánnyal küszködnek. A képzések sorában említésre méltó az EU-s vámszabályok ismeretetését célzó elõadás, amelyre Dobos Lajos magyarországi vámszakértõt hívták meg. A jogi problémák kezelésére egy cégügyekben jártas jogásszal, Szente Sándorral kötöttek szerzõdést. Az Arbor Famegmunkálók Szövetsége 206-ban tagja lett a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamarának, kapcsolatba lépett a Moldovai Faházgyártók Szövetségével, az APROCOR-ral, és partnerségi szerzõdést kötött az Eurocenter Amõba Oktatási Központtal. Társadalmi tevékenységei során a szervezet tárgyalásokat folytatott a Gyergyó-i medencei polgármesterekkel, és bemutatkozott a Gazdasági Minisztériumban. Az Arbor számos civil szervezetet, önkormányzatot, illetve magánszemélyt támogatott különféle rendezvények során jelentõsebb összegekkel. Ezek közül említésre méltó a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének nyújtott 350 lejes támogatás, a gyergyószentmiklósi Bucsin negyedben épülõ Szent István-templom építésére felajánlott 1.10lej, a tûzkárosult tagtársaknak adott 2.40lej. Emellett jelentõsebb összegekkel támogatta az Ifinapok és a fogathajtók versenyének szervezõit. 54 új tag 206-ban 54új tag csatlakozott a szövetséghez, így a taglétszám 104-re emelkedett. A közgyûlésen jelen lévõ tagság egyhangúlag visszaszavazta vezetõi tisztségébe, Szilágyi Imre elnököt, Bajkó Tibor alelnököt és Pap Ferenc titkárt. Az Arbor 207-ben folytatja a képzések szervezését;kiállításokat szervez, és az azokon való részvételt szorgalmazza; beadványt terjeszt a Munkaügyi Minisztériumhoz a faiparban dolgozók érdekében; tovább folytatja az ARBOR-APROCOR szabvány bevizsgáltatást, standardizálást;alosztályokat hoz létre;kapcsolati hálót alakít ki más hasonló szervezetekkel, illetve a szövetséget népszerûsítõ ismertetõ anyagokat, szórólapokat, CD-ket, DVD-ket készít. Az Arbor Famegmunkálók Szövetsége 204-ben alakult, fõ célkitûzésük a Gyergyó vidéki, fafeldolgozással foglalkozó kereskedelmi társaságok érdekeinek védelme és képviselete, a vonatkozó törvénykezés javítását célzó javaslatok kezdeményezése és támogatása, romániai és külföldi, vissza nem térítendõ támogatások megszerzése és tõkebehozatal. Jánossy Alíz

11 esemény 11 Az utóégetés a tényleges megoldás AZ ILLÓ SZERVES ANYAGOK KIBOCSÁJTÁSÁT TÁRGYALÓ SZIMPÓZIUM VOLT SZATMÁRNÉMETIBEN Megoldások az illó szerves anyagok kibocsájtása által okozott környezeti problémákra volt a témája az olasz Ventil Veneta cég, illetve romániai leányvállalata, a Ventil Machine kft. és a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által szervezett szimpóziumnak. A rendezvényre május 9-én került sor, az intézmény székhelyén. Békéssy Erzsébet, a Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója a szimpózium szervezõi és elõadói között A szimpóziumot Békessy Erzsébet, a Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója nyitotta meg, majd egy olasz szakember, Marco Signorelli tartott ismertetõt az illékony szerves vegyületek kibocsátásáról és annak következményeirõl a környezetre, illetve a lehetséges mûszaki megoldásokról. A szervezõ cégek részérõl jelen voltak még Graziano Nardotto, Otto Schonberger és Zen Mauricio. A résztvevõk hallhattak különbözõ légtisztító-, légfrissítõ- és szûrõberendezésekrõl (utóégetõ kemencékrõl, katalizátoros utóégetõ kemencékrõl, aktív karbon filteres szûrõkrõl stb.) melyeket a gyártó, forgalmazó és szervizelõ cégek képviselõi mutattak be. Az illó szerves anyagok (Volatile Organic Compounds VOC, románul COV) környezetkárosító hatása már jó ideje ismert, az elsõ törvényi szabályozások, elõírások 1986-ban jelentek meg Európában. A Környezetvédelmi Minisztérium közelmúltban megjelent rendeletének célja a szerves oldószerek felhasználásából származó illékony vegyületek kibocsátásának megelõzése, illetve csökkentése. Az új törvény, mely ez év október 31-én lép életbe, azoknak okoz fejtörést, akiknek éves oldószer-felhasználása nagyobb, mint 5-15 tonna (típustól függõen). A rendelet pontosan meghatározza a korlátozás alá esõ vegyületeket, illetve a VOC-véggáz kibocsájtási határértékeket. A környezetvédelmi hatóság intézkedési terv készítésére és végrehajtására kötelezi a felhasználókat az ilyen anyagok kiváltása végett. Hasznos információk Hasznos volt a szimpózium. Engem fõleg a technikai megoldások érdekeltek, sok értékes információt hallottam, mondja Végh Sándor, aki az elszívóberendezéseket is gyártó és forgalmazó tasnádi Secea kft. képviseletében vett részt a rendezvényen. A megoldás tényleg az oldószer elégetése, véli Jurca Vasile, a Mastro Form részérõl, aki szintén hasznosnak találta a látottakathallottakat. Jurca Vasile szerint az egyetlen gond az, hogy sok kisvállalkozó anyagilag nem engedheti meg magának egy utóégetõ kemence beszerzését, számukra marad a hagyományos megoldás, a lakkok, festékek melegítése, ami csökkenti a szükséges oldószer mennyiségét, avagy a szénfilteres szûrõk felszerelése. Fábián Ágnes

12 12 pályázóké a pálya Három év alatt négy pályázatot nyert a Promobil kft. Szász László A lendületesen fejlõdõ kisvállalkozás prototípusa lehetne a kézdivásárhelyi Promobil kft. A bútorokat préselt lemezbõl rendelésre gyártó cég sikeresen egészíti ki saját anyagi erõforrásait pályázati úton szerzett pénzekkel. A tevékenységét 203-ban, négy alkalmazottal, egy 10négyzetméteres, mûhelyként, irodaként és raktárként szolgáló helyiségben kezdõ Promobil kft. formavilágukban modern lakás, és kereskedelmi bútorokat tervez és gyárt egyéni megrendelések alapján. A vállalkozás igyekszik minden megrendelõi igényt kielégíteni, préselt lemezbõl készít bútort hálószobába, nappaliba, konyhába, gyermekszobába, de berendeznek boltot, bárt és panziót, közintézményeket is. A Kovászna megyei cég elsõ ízben 205-ben pályázott és szerzett 120 millió lejes állami támogatást a Kisés Közepes Vállalatok Országos Ügynökségén keresztül reklámanyagok (szórólapok, katalógusok, bemutatkozó CD-k stb.) készítésére. A kézdivásárhelyi cég tavaly ugyanazon országos program keretében 180 millió lejhez jutott hozzá, melyet 10 százalék önrésszel kellett kiegészítenie, idén pedig 25.0lejt (250 millió régi lej) ért egy sikeres pályázat, mely összeget szintén reklámanyagokra fordíthatják. Ügynöksége egy másik nagy értékû pályázatukat is elfogadta. Ennek alapján 43.50eurós vissza nem térítendõ hitelt kapott a felsõháromszéki vállalkozás, melyet 40százaléknyi önrésszel kellett megtoldani. A teljes 70.0euróból egy bútorszállító haszonjármûvet, valamint modern berendezéseket egy görbe felületekhez használható élfóliázó és ABS nyomógépet, egy szellõzõberende- Egy sikeres év A 206-os év különösen sikeres volt a Promobil számára, mivel a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Szász László nagyon büszke a lapszabó cirkulára

13 pályázóké a pálya 13 zéssel ellátott festõkamrát, valamint egy tizedes pontossággal dolgozó, automatikus, digitális kijelzésû SCM lapszabó cirkulát vásárolt a cég. Ez utóbbira különösen büszke Szász László társtulajdonos-igazgató, azt mondja az országban összesen három ilyen gép A pályázati pénzbõl vásárolt gép üzembe helyezése a termelés növekedését hozta van. Idén is fogunk pályázni, mondja bizakodóan a fiatal üzletember, aki úgy látja, a tavalyi sikeres pályázatnak köszönhetõen eszközölt befektetés nagymértékben hozzájárul vállalkozásának elõrelendítéséhez. Az idei évre nagyratörõ tervet kovácsoltak a Promobilnál, a pályazati pénzbõl vásárolt gépek segítségével, valamint a jelenlegi 21 alkalmazott mellé 2-3új munkás és egy mérnök alkalmazása révén 30százalékkal szeretnék növelni a termelést. Ha a célkitûzést sikerül valóra válltani, akkor a cég forgalma legalább 9 milliárd régi lej lesz, de akár a 10 milliárdot is elérheti, mondja az igazgató. A vállalkozás lendületes fejlõdését hûen tükrözi a forgalom évrõl-évre történõ növekedése: a 203-as 750millió lejrõl 204-ben 3,5milliárdra nõtt, 205-ben már 5,7 milliárd lej volt, tavaly pedig elérte a 7 milliárdos szintet. Az igazgató szerint a 207-es kilátások fölöttébb biztatóak, hiszen a sok megrendelés miatt már februárban és márciusban is túlórázni kellett, az Expowoodon pedig állandó volt a nyüzsgés a cég standja körül, a kiállított bútorok egy-kettõre elkeltek és sikerült néhány szerzõdést is megkötni. Irány a fõváros Kezdetben a Promobil kizárólag Kovászna megyébe dolgozott, ám az utóbbi idõben a rendelések 15-20százaléka immár Brassóból jön. Ez egybevág a cégvezetés szándékával, mely a Cenk alatti város, illetve Bukarest felé szeretne terjeszkedni. Nálunk a relatíve alacsony árakhoz jó minõség társul, ami megfogja az embereket, mutat rá a siker okára Szász László. Az igazgató elmondása szerint a Promobil jelenleg a brassói áraknál 20-30százalékkal olcsóbban dolgozik. Ennek alapvetõ oka az alacsonyabb bérekben rejlik, Háromszéken olcsóbb a munkaerõ mint a nagyobb városokban. A Promobil mûhelyébõl kikerült bútorok megtalálhatók nemcsak lakásokban, lokálokban és panziókban, de óvodákban és iskolákban, köztük a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceumban. Dolgozunk a Kézdivásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak, egy áruházláncnak, de volt már megrendelésünk a benzinkutaktól is, mondja Szász László, aki szerint nagy lökést adna a további fejlõdéshez ha sikerülne egy nagy szériamunkára megrendelést kapni. Most már csak egy saját helyre van szükségünk, véli az igazgató, akinek ez a célkitûzése is közel van a megvalósuláshoz. A jelenleg egy 50négyzetméteres, bérelt üzemcsarnokot használó vállalat tavaly megvásárolt egy 7.0négyzetméteres beltelket Kézdivásárhelyen, ahol rövidesen nekikezdenek saját telephelyük felépítésének. Pengõ Zoltán A Promobil tetszetõs bútorai körül sok volt az érdeklõdõ az Expowoodon

14 14 a hónap interjúja Készül az új Román Magyar Faipari Szakszótár Erõs várunk a nyelv (Kosztolányi Dezsõ) Pápay Márta Egy szakma vagy mesterség eltanulásának, gyakorlásának alapvetõ kelléke a vonatkozó szakkifejezések összessége. A szakma mesterének létfeltétele ezek ismerete, pontos használata. Egynyelvû közösségekben is mindenkor komoly gond volt a szakszókincs ápolása, állandó frissítése lépést tartva a korral és szakma fejlõdésével, hát akkor még többnyelvû vidékeken! Iskolától egyetemig, mûhelypadtól kutatóintézetig mindenki szembe kerül ezzel a kérdéssel a maga területén. Pápay Márta nevét jól ismerik az Intarzia hûséges olvasói. A székelyudvarhelyi tanárnõ (végzettsége szerint faipari mérnök) 23 éve oktatja a fa megmunkálásának titkait a helyi Bányai János Mûszaki Kollégiumban, és emellett lapunk hasábjain évek óta közli a bútortervezésrõl és -gyártásról szóló írásait. Különösen az utóbbi idõben megjelent formatervezés-történeti cikkei váltottak ki nagy érdeklõdést. Pápay Márta íróasztalának fiókjában, pontosabban számítógépében újabb, meglepetésszámba menõ munka lapul: egy készülõ román magyar (és magyar román) faipari szótár elsõ oldalai ban a bukaresti Mûszaki Kiadó gondozásában már megjelent egy ilyen jellegû munka, Kádár Zsombor Erdészeti és faipari szótárának páros kötete, amirõl akkor és azóta is sok faipari szakember elismeréssel szólt: valóban hézagpótló kiadvány volt. Pápay Márta: Ez így igaz, magam is nap mint nap használom azóta is. Bár a valósághoz még hozzátartozik, hogy ennek a szótárnak megítélésem szerint terjedelmesebb és átfogóbb az erdészeti, mint a faipari része. És ne feledjük, azóta eltelt több mint harminc év, a világ és a szakma óriásit változott, idõszerû egy korszerû szakszótár összeállítása. Engem végzettségembõl kifolyólag kimondottan a faipar érdekel, persze a két területet nem lehet mereven elhatárolni, de itt a hangsúly a famegmunkáláson lesz, felölelve a teljes ágazatot, anyagismerettõl géptanig, a legelsõ megmunkálási mûveletektõl a terméktervezésig és késztermékig. Már régóta forgatom fejemben ezt a tervet, a gyakorlat kényszere vitt rá. Magyar gyerekeknek tanítom a szakmát, a változások elõtt kötelezõen románul, most már magyarul, de mindig megtanítottam a magyar kifejezéseket is. Egyetemista korom óta gyûjtöm a különféle nyelvû szakkönyveket, tankönyveket, természetesen a legtöbb magyar nyelvû kiadvány. Iskolánknak jó kapcsolatai vannak a magyarországi bajai, budapesti szakközépiskolákkal, a soproni egyetemmel;ami megjelenik náluk, mindent elküldenek. Szóval, van mibõl dokumentálódni. Csak zárójelben jegyzem meg, nemrég a szakközépiskola vezetõsége külön termet bocsátott rendelkezésünkre, ahol berendeztük Erdély egyetlen középiskolai mûszaki szakkönyvtárát. Óriási dolog ez az oktatás minõsége szempontjából, különösen, hogy most az ország EU-csatlakozása után mindenütt a minõség válik a meghatározó szemponttá. Visszatérve munkám nyelvi vonatkozásaira: amellett, hogy a gyerekeknek meg kellett tanítanunk a faipari kifejezéseket románul és magyarul is, én magam más területeken is sokszor ütköztem ebbe a problémába. Márciusban a megyei tanfelügyelõség felkérésére részt vettem az érettségi tételek fordításában. Ráment a tavaszi vakációm erre a sürgõs munkára, az eredmény az lett, hogy a négy részre osztott 10tétel-variánst négyen négyféleképpen fordítottuk. Mert egy román kifejezést többféleképpen lehet értelmezni, a szövegkörnyezet függvényében. Vagy a szakmai tantárgyversenyeken, mivel a résztvevõk most már anyanyelvükön szerepelhetnek: más kolléga fordítása a mi tanulóinknak furcsa, nehezebben érthetõ. Sajnos, magyar nyelven csak a Hargita és Kovászna megyei iskolákban tanítjuk a faipari szakmát. Hát itt is volt félreértés bõven. Arról nem is beszélek, hogy nincs magyar nyelvû faipari tankönyv Romániában, senki sem írt vagy fordított, aminek az is lehet az oka, hogy a román tankönyvek terén is nagy az instabilitás, szinte évente más-más tankönyv jelenik meg, a tananyag is változik. Ilyen helyzetben nem érdemes fordításra gondolni. Ezek után gondoltam arra, hogy ha már ennyire magunkra vagyunk utalva, összeállítok egy iskolai használatra szánt szójegyzéket. Vettem a román tankönyveket, kiírtam az összes szakszót, szakkifejezést. Ezekben a szakma alapszókincse teljes egészében benne van, és a magyar megfelelõket beírtam a Kádár Zsombor szótárába a megfelelõ helyre: az A Cbetûkkel már megvagyok.

15 a hónap interjúja 15 Eddig csak oktatási szempontokról esett szó, egy kétnyelvû szakszótár hordereje viszont ennél jóval nagyobb, fontossága összetettebb: bár a szakma alapjait az iskolában rakják le, a szótár szükségessége túlmutat az iskolán. Helytálló észrevétel, örvendek neki. Régi tanítványaim ma már neves faipari vállalkozók, sokszor keresnek meg, és termékeik dokumentációjának fordítását kérik, vagy tanácsot a fordításhoz. Kinyílt a világ, minden szakmában alapvetõ fontosságú a nyelvismeret, a soknyelvû szakmaiság. Bár mi most a kérdés román magyar vonatkozásáról beszélünk, a probléma ugyanaz más nyelvû vidékeken is. Ezt felismerte a budapesti Balassi Intézet is: az Apáczai Alapítvány felkérésére szakmai továbbképzõ programot hirdettek meg a határon túli, vagyis a Kárpát-medencei magyar mûszaki szakemberek számára. Beneveztem, jelentkezésemet elfogadták, és 206novemberében volt egy háromnapos bevezetõ felkészítés, ez év márciusában a második, novemberben lesz a harmadik. Minden magyarlakta területrõl összegyûltek több ágazat szakemberei, Erdélybõl én vagyok az egyetlen faiparos, sajnos, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai kolléga még nem jelentkezett. Pedig úgy látom, itt csapatmunkára lesz szükség, mert a program célja különféle ágazatok szakszóhasználatának egységesítése a Kárpát-medence magyarlakta területein. Természetesen a kiindulópont, hogy ne mondjam: a standard, a Magyarországon használt szaknyelv. Amit egységesíteni kell: kiiktatni a környezõ, más nyelvû országok szakszavainak (a nyelvi kontamináció hatása alatti) eltérõ fordításait, értelmezéseit, hogy a magyar nyelvû tankönyvekben, szakkönyvekben a bütykös tengely vagy csuklós tengely lehetõleg ugyanúgy legyen lefordítva, akár szerb, akár ukrán, szlovák vagy éppen román a forrásszöveg. Tavaly novemberben még általános nyelvészeti bevezetõ elõadásokat tartottak neves szakemberek: Cs. Nagy Lajos, Fóris Ágota, Kurtán Zsuzsa, a program koordinátora a Balassi Intézet részérõl Fischerné Fülöp Ildikó, Nádor Orsolya, König Sándor és mások. Aztán a mi kérésünkre hamar rátértünk a gyakorlati tennivalókra: angol, német, olasz szövegek magyar szakfordításait elemeztük, szótárszerkesztéssel ismerkedtünk, elõadóink az Akadémiai Kiadó és az Osiris Kiadó remek kiadványainak tömkelegét ajánlották figyelmünkbe, hasznos segédeszközöket. A jó fordítás fõ ismérvei a lényegre törés, az eredeti szöveg értelmének pontos visszaadása értelem, és nem szó szerint, mert akkor a fordítás terjengõs lesz. Hát ide kellenek a megbízható, alapos szótárak, egy ilyen többkötetes sorozatot akar összeállítani az intézet, aminek része lenne a Kárpátmedencei faipari szótár, benne az én román magyar szótárrészemmel. Miután a télen elkészültem az A Cbetûs szójegyzékrésszel, márciusban már a szótárszerkesztésre vonatkozó konkrét kérdésekkel mentem. Ezek szerint egy iskolai használatra elgondolt szójegyzékbõl idõvel komoly, tudományos igényû szótári kiadvány lesz. Mikor veheti ezt kézbe a rászoruló érdeklõdõ? Hát addig még sok víz lefolyik a Kárpát-medence folyóin. Nekem itt, Erdélyben is munkatársakat kell még szereznem, és akkor, ahogy nézem, a munka elsõ szakaszával, a román magyar szójegyzékkel egy éven belül megleszünk. De ott vannak még a többi utódállam nyelvének szótárai, a Balassi Intézet programjában szereplõ többi szakma szótárai is, úgyhogy ezt én nem tudom megjósolni. Ez egy elõzmény nélküli, hatalmas vállalkozás, pénzügyi támogatók is kellenek, lehet, hogy európai források is bejönnek, mert ez végeredményben az unió stratégiáját is szolgálja, mind szakmai, mind nyelvi-kulturális vonatkozásban. Arról nem is beszéltünk, hogy eddig csak a nyomtatott szótárra utaltunk, pedig ma már ezeket is digitalizálni kell. Szerencsésebb kollégáim kaptak például digitális angol magyar közgazdasági szótárt, amibõl alapként ki lehet indulni, nekem ilyen nincs. Létezik angol román faipari szótár, sajnos az se CD-n, így nekem a teljes anyagot számítógépbe kell írnom. És ha megvan a román magyar rész, akkor kell egy informatikai program, amivel ezt az anyagot magyar román szótárrá lehet szerkeszteni, csak így ér valamit az egész. Aztán CD-re tenni, hogy egy-két kattintással bárki megtudja találni, amit keres, és úgy használni, ahogy szüksége van rá. Technikailag megoldható, de ez mind idõ és pénz kérdése. Én szerényen gondolkodom, nem érdekel, hogy ez hoz-e majd valami pénzt a konyhára, nekem az a fontos, hogy legalább egy közepes képzettségû szakembernek, középiskolásnak vagy egyetemistának való, hasznos szójegyzéket adjak az emberek kezébe. Aztán ha valamikor sikerül szótárrá szerkesztenünk, annál jobb. Nekem a legnagyobb elégtétel az lesz, ha a szakmát ezeknek a nyelvi akadályoknak a leküzdésében tudom segíteni, ugyanakkor és ez sem az utolsó szempont az erdélyi magyarság nyelvápolásához, nemzeti önazonosságunk megtartásához is oda tudok tenni egy morzsányit. Murányi János A képzés résztvevõi a budapesti Balassi Intézet elõtt Nyílt módszertan

16 16 cégismertetõ Faipari gépbõl szinte minden KELET-MAGYARORSZÁGOT IS SZERETNÉ MEGHÓDÍTANI A NAGYVÁRADI BUSINESS CARD KFT. Business Card kft Nagyvárad Albert Attila A Business Card kft. jószerével az egyetlen, bemutatóteremmel rendelkezõ, faipari gépeket, berendezéseket és szerszámokat forgalmazó nagyváradi cég. A vállalkozás nemcsak árusítja, hanem beszereli, beüzemeli a gépeket és szervizeli is azokat. Az 1996-ban indított vállalkozás három éve foglalkozik faipari gépekkel és szerszámokkal. A Business Card a gyergyószentmiklósi Industry Transilvan kft. nyugat-romániai képviselõje, az általa importált gépparkot kínálja a partiumi faipari vállalkozóknak. Lapszabásztól kantológépig, áteresztõtõl fogyóeszközökig, kis kapacitású gépektõl a nagy kapacitásúakig szinte mindent megtalálnak a vásárlók a Business Card Kolozsvári úti boltjában. Váradon ilyen jellegû gépparkot nem mutat be egyetlen más cég sem. Mi nem katalógusból árulunk, hozzánk ha bejön a kliens, haza is viheti a gépet, nyilatkozta Albert Attila marketingigazgató, aki szerint kínálatuk a lehetséges kereslet legalább 80százalékát lefedi. Szerszámok a Kolozsvári úti üzletben Teljes körû szolgáltatások A cég szolgáltatásai nem korlátozódnak az árusításra, házhoz szállítják, beszerelik és beüzemelik a gépeket. Ha a vásárló igényli, a Business Card szakemberei ki is képezik a gép kezelésére, szükség esetén pedig szervizszolgáltatást nyújtanak. A vállalkozásnak saját élezõmûhelye is van. Nálunk az ügyfél nem szûnik meg létezni azzal, hogy kilépett az ajtón. A szerviz az erõsségünk. Akár órák alatt elhárítjuk a hibát, s napjainkban ez nagyon fontos. Ha van egy szerzõdésed, nem engedheted meg magadnak, hogy napokat várjál, mondja az igazgató. A Business Card gépparkjának javát a Tornado termékek teszik ki. Ezek bolgár gépek, melyeknek kizárólagos romániai importõre és forgalmazója az Industry Transilvan kft. A Tornado termékcsaládban a bútorgyártók éppúgy, mint a rönkfeldolgozók megtalálják a nekik megfelelõ gépeket: elszívót, lapszabászt, élzárót, sorozatfúrót, különbözõ felszereltségû rönkvágógépet, körfûrészt, szalagfûrészt, gyalut, áteresztõt, frézgépet, négyfejû megmunkálógépet, esztergagépet. A csiszolótechnika terén a cég a világmárkának számító Houfek termékeket kínálja az ügyfeleknek, akit pedig a hulladékújrahasznosítás érdekel az az olasz Comafer brikettálógépei között válogathat. Havi 45 tonna brikett A Business Card nemcsak árusítja a brikettálógépeket, hanem maga is foglalkozik brikettálással, segítséget nyújt a környékbeli kisvállalkozóknak, asztalosoknak a fahulladék, fûrészpor feldolgozásában. Az együttmûködésnek két módja van: az asztalosok ingyen odaadják a hulladékot, a cég pedig a végtermék eladásából fedezi a brikettálás költségeit, vagy pedig fizetnek a brikettálásért, és maguk adják el a fûrészporbrikettet. Havonta átlagosan 45tonna brikettet készítünk. A fûtõértéke 4.20kcal, körülbelül háromszorosa a fáénak, mondja Albert Attila. A boltot leggyakrabban nagyváradi, illetve Bihar megyei vállalkozók látogatják, de a vásárlók között van Szatmár, Szilágy, Arad,

17 cégismertetõ 17 Tornado márkájú kombinált cirkula és fréz sõt Fehér és Temes megyei is. Az ügyfelek zöme a préselt lemezzel dolgozó bútorgyártó mûhelyek tulajdonosai közül kerül ki, akik leginkább a cirkulákat, lapszabászokat viszik. Az eladások alakulása alapján a marketingigazgató úgy látja, a PAL bútorok gyártása fejlõdik leginkább, de felszálló ágban van a rönkvágás is, s fellendülés tapasztalható a fából készült termopán nyílászárók terén is. Egy másik tettenérhetõ folyamat a szakosodás. Eddig a legtöbb asztalosmûhely mindent csinált: tömbösítettek és nyílászárót is gyártottak. Most már másként mûködnek a dolgok. Az egyik mûhely tömbösíti a fát, a másik pedig megveszi a tömbösített anyagot és abból dolgozik. Ez is egy nyugati tendencia, ecseteli meglátásait interjúalanyunk. Annak, aki vásárlási szándékkal lép be a Business Card boltjába, nem kell feltétlenül kékhasú bankóktól dagadjon a pénztárcája, sõt, az sem baj, ha a bankszámláján sincs sok nullában végzõdõ összeg. Az ügyfelek részletre, hitelbe vagy akár lízingbe vásárolhatnak. Cégünknek van saját lizingkonstrukciója, de bankok is felkínálják a szolgáltatásaikat a potenciális klienseknek. Az ügyfelek válogathatnak az ajánlatok között, vázolja a lehetõségeket az igazgató. Mindezeken felül a cég még a pályázati lehetõségekre is felhívja azon kisvállalkozók, asztalosok figyelmét akik, bõvíteni szeretnék gépparkjukat, de üres a bukszájuk, és nem tudják, honnan lehet fejlesztéshez vissza nem térítendõ hitelt szerezni. Showroom a Kolozsvári úton A Business Card fejlõdését leginkább négyzetméterben lehet lemérni. A cég 204-ben egy 40négyzetméteres helyiségben mûködött, 205-ben átköltözött egy 110négyzetméteres ingatlanba, tavaly õsz óta pedig mintegy 40négyzetmétert foglal el székhelye. A fejlõdés nem áll itt meg, a cég a közeljövõben egy új showroomot nyit a Kolozsvári úton. A bemutatóterem létrehozásához hathatós segítséget nyújt az Industry Transilvan is. A jelenlegi boltnál lényegesen nagyobb showroom megnyitása feltételezi az áruskála bõvítését. Albert Attila azzal a céllal utazott ki a hannoveri faipari vásárra, hogy újabb beszállítókat szerezzen. Lépést kell tartanunk a fejlõdéssel, mondja az igazgató, aki úgy látja, a hazai piac gyengén ellátott a rönkvágás során keletkezõ, teljes értékû nyers fûrészpor szárítására és újrahasznosítására használható gépekkel és berendezésekkel, valamint számítógép-vezérlésû berendezésekkel. Ez utóbbiakra a közelmúltig nem is nagyon volt igény, ám az EU-s csatlakozást követõen érezhetõ a kereslet Modern Tornado ABS élzáró növekedése, egyre több nyílászárókat gyártó cég vásárol, vásárolna számítógépes vezérlésû szerszámgépet. A tendencia az, mindenki modernizálni szeretne. Nincs mese, az EU-s követelményeknek meg kell felelni, gondolok itt az elszívásra vagy a sorozatgyártásra. Ma már nehéz szerzõdést kapni egy olyan cégnek, amely nem rendelkezik megfelelõ gépparkkal, jelenti ki Albert Attila, aki a jelenlegi beszállítóktól is azt várja, újabb, modernebb termékekkel egészítsék ki gépparkjukat. A Business Card-nál nagy reményeket fûznek az új bemutatóüzlet megnyitásához. Be akarom vonzani a showroomba egész Kelet Magyarországot, jelenti ki határozottan az igazgató, aki szerint erre valós esély van. Véleménye szerint cége árban a konkurens kelet-magyarországi vállalkozások árai alatt van, a nyújtott szolgáltatásokkal pedig nemcsak az anyaországi, hanem nyugat-európai elvárásoknak is meg tudnának felelni. Pengõ Zoltán Négyfejû Tornado megmunkálógép

18 18 PALISANDER ROM COM Élen az élzárásban A bútorgyártás egyik nélkülözhetetlen alapgépe az élzárógép. A mai bútorgyártásban, illetve a belsõépítészetben olyan különleges igényekkel lehet találkozni, melynek megvalósításához a Tecnoma kínál rendkívül jól felszerelt gépeket. Felszereltsége nagyon jól igazodik a piaci igényekhez, és éppen ezért alkalmas a kis, illetve a középvállalkozások, de még a bútorgyárak számára is. A gépek stabil, elektromos hegesztésû acélból készülnek, mely biztosítja a munkadarabot szállító rendszer pontos és precíz, rezgés nélküli mozgását. A munkadarabot leszorító gerenda duplasoros, nagy átmérõjû gumikerekekkel van felszerelve, mely csavaros rendszer segítségével állítható tizedmilliméter pontossággal. A ragasztó- felhordó egységnél a digitális hõmérsékletszabályozóval a ragasztóanyag megfelelõ munkahõmérsékletének beállítását tudjuk elvégezni, mely lehetõvé teszi a hõmérséklet automatikus csökkentését a termelés átmeneti megszakításakor. A végvágás, a gép nagyságából adódóan változó technikai megoldású: a pneumatikus késekkel való vágástól a 2 db nagy frekvenciájú motorral mûködõ körfûrészlappal történõ vágásig. Az alsó és felsõ szintbemaró egységek automatikusan átállnak, ha a munkadarab vastagsága megváltozik. Megerõsített és csiszolt acél vezetõkön függõlegesen és vízszintesen csúsznak golyóscsapágy perselyekkel és vastag króm bevonatú másoló papucsokkal a maximális munkaprecizitás garantálásához. A gépek további felszereltségei még a citling egységek, melyek öntvénybõl készülnek, hogy biztosítsák a rezgésmentességet, illetve a polírozó egységek, melyek a felületi minõséget javítják. A gépekhez kérhetõ tartozék (XT5A típusnál alapfelszerelés) a magyar nyelvû PLCprogramozható logikai vezérlés, melynek segítségével tudjuk vezérelni az egységeket, és különbözõ statisztikákat tudunk készíteni a gépen áthaladt anyagokról. A kezelési felület egy 5,7 LCD kijelzõs érintõképernyõs monitor. A Tecnoma élzáró gépeinek legkisebb tagja a KT2-es típus, mely a tavalyi soproni Ligno Novum kiállításon került bemutatásra. Felszereltségét tekintve a kisvállalkozásoknak lett kialakítva. A maximálisan felhordható élzáró anyag vastagsága 2 mm, melynek végvágását és szintbemarását is elvégzi. A gép adagolása történhet szálból és tekercsbõl is. Elõtolási sebessége 5m/perc. A Tecnoma gépek egyik legnépszerûbb típusa az XT3RS, mely 0,4 3mm vastag élzáró anyagot tud felrakni. Az alapfelszereltséggel rendelkezõ gép a felhordóegység után egy körfûrészlappal pontos végvágást végez, majd a szintbemaró és a polírozó egységgel készre munkálja az éleket. Elõtolási sebessége 8 m/perc. Az XT5-ös típusnál van lehetõség 2 db szintbemaró egység kialakítására, illetve a végvágó egységnél 2 db nagy frekvenciájú motorral mûködõ körfûrészlap dolgozik. A legnépszerûbb és legkomfortosabb gép az XT5A, mely a felhordó, végvágó, polírozó és a citling egységen kívül egy sarokkerekítõ egységgel is fel van szerelve. Ez az egység a sarkok függõleges lekerekítését végzi, másológörgõvel. Az egység golyóscsapágyakkal ellátott acél vezetõkön mozog függõlegesen és vízszintesen, a maximális precizitás és a folyamatos termelés garantálásáért. Egyedi igényeket kielégítõen az élzáró anyagok lehetnek akár 15 mm vastagok is, mert ebben az esetben is tudunk igazodni a gép felszereltségével a felhordott anyag méretéhez, minõségéhez. KT2 kis és középvállalkozások számára XT5A minden igényt kielégítõ komforttal PALISANDER ROM COM Tel , Fax: , info@palisander.ro,

19 19 PALISANDER ROM COM U.TÁNOZHATATLAN F.ÓLIÁZÓ O.BJEKTUM FORRADALMI VÁLTOZÁSOK AZ ÍVES ÉS EGYENES ÉLZÁRÁSBAN A Paliszander Kft. bemutatja az új, továbbfejlesztett U. F. O. kézi, ömledékragasztós, íves élzárógépet. Az új típus a tavaly oly nagy sikerrel bemutatott elsõ széria továbbfejlesztett változata. A hõfokszabályzónak köszönhetõen lehetõségünk van 0,4 3mm vastag és 16 45mm széles ABS, valamint élfurnér felrakására. A hõfok már C között állítható. A továbbfejlesztésnek köszönhetõen egész kis élkörön, 9 15cm-en el lehet a gépet fordítani. Természetesen ezt befolyásolja az élzáró anyag vastagsága és elasztikussága. Egyaránt használható egyenes és íves felületek élzárására. Asztalba szerelhetõ. A telepített gépekkel szemben számos elõnye van. A legfontosabb, hogy ára a telepített gép negyede. Kis helyen elfér, nem kell a mûhelyben kerülgetni. Helyszíni munkánál is alkalmazható. Nagyobb, íves munkadaraboknál egy ember elég az élzáráshoz. Nem kell a nagy és nehéz bútorlapokat emelgetni. A különbözõ lapanyagok vastagságai egy mozdulattal beállíthatóak. Mindent egybevéve a változtatásoknak köszönhetõen az élzáró gépet szélesebb körben tudjuk felhasználni. Rendkívül jó kiegészítõ egy egyenes élzáró mellett az íves munkadarabok éllezárásához. Kisebb mûhelyekben is kellõ hatékonysággal alkalmazható. A KÉSZÜLÉKEK UTÁN ÉRDEKLÖDHET: PALISANDER ROM COM Tel , Fax: , info@palisander.ro,

20 20 design fotó1. fotó2. fotó3. fotó4. fotó5. fotó6. fotó7. A MORFO Tervezõmûvészeti Stúdiót három frissdiplomás tervezõmûvész alapította ben Szombathelyen: Tóth Péter, Lipák Gábor és Kiss Dániel, akik a Soproni Egyetem Alkalmazott Mûvészeti Intézetének, iparmûvész képzésének elsõ végzõs évfolyamából kerültek ki. A fokozott egymásrautaltság, mûhelyszerû munka, a szakok közötti maximális átjárhatóság komplex problémakezelési szemlélethez juttatta õket. Az egyetemi diákéletben való aktív, közös szervezõmunkájuk során (Workshopron Egyesület alapítása 1997-ben) megtanultak együtt dolgozni. Elért sikereik arra buzdították õket, hogy a csoportmunkához szükséges kohéziós erõt a való életben is kamatoztatni kell. A szombathelyi Morfo Grupp sajátosságát az adja, hogy a helyi stúdiókkal ellentétben az õ gyakorlatukban nem különülnek el egymástól az egyes tervezõi feladatok. Tevékenységük szinte minden kreatív területre kiterjed az építészeti megbízásoktól kezdve a belsõépítészeten és bútortervezésen át egészen a grafikai munkáig és az arculattervezésig. Sokszínûségük és sokoldalúságuk nemcsak a komplexitásra való igénybõl, de eltérõ tervezõi gyakorlatukból, érzékenységükbõl fakad. (Átrium, Halasi Rita). A csoport az évek során egyre nagyobb tapasztalatra tesz szert. A rendkívül változatos és eltérõ tervezési feladatok rugalmas problémakezelést és nagy empátiakészséget igényelnek. Azok a munkák jelentik számukra a legnagyobb kihívást, amelyekre még nincs kialakult, bejáratott megoldás. A MORFO-s mûvészek szinte minden jelentõs szakmai fórumon kiállítanak, törekedve arra, hogy terveik ne csak egyedi belsõk, kissszériás bútorok megvalósulására korlátozódjanak, hanem sorozattermékként a fogyasztók széles rétegeit is elérjék. A tervezõ csoport jelenlegi tagjai: Tóth Péter, Kiss Dániel, Novák Orsolya, Leposa Lilla. A MORFO cég szolgáltatásai: építészet, belsõépítészet, bútorgyártás, grafikai tervezés. Bútortervezés A design stúdió szakemberei nagyszériás, kisszériás és egyedi bútorok tervezését végzik az anyaghasználattól, szerkezettõl függetlenül a megjelenés és funkcióigény szerint fotó-realisztikus számítógépes modellezéssel, makett-készítéssel jellegrajztól a gyártmánytervig. Igény szerint koncepciótervet készítenek több variációban, látványtervekkel. A Védett - zoomorf szék /1/ 1998-ból származik ben készült a Homo közületi székcsalád /2/ a Hajduthonet Rt. megbízására, fotó8. fotó9. fotó10.