SZOLNOKI FŐISKOLA. 2012/2013. tanévi OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Átírás

1 A SZOLNOKI FŐISKOLA 2012/2013. tanévi OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

2 A Szolnoki Főiskola fejlődése a 2012/2013-as tanévben A 2012/2013. tanév a Szolnoki Főiskola alaptevékenységét illetően az intézményi akkreditáció éve volt. A felkészülés az eltelt öt év oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenységének összegzését igényelte minőségértékelési szempontok figyelembe vételével. Az önértékelés és a látogatóbizottsági szemle tapasztalatai alapján az intézmény akkreditációját a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2018-ig meghosszabbította. Külön említést érdemel, hogy ebben a tanévben járt le a rektori ciklus, ami a tevékenység számbavételét szintén szükségessé tette. A rektori beszámoló az elmúlt három évben a főiskola fennmaradásáért tett erőfeszítések és eredmények mérlegelését tartalmazta. A főiskola önálló és stabil működésének fenntartását, a stratégiai menedzsment területen tett intézkedéseket, a három éves intézményvezetői munkát a rektor pályázatának támogatásával ítélte sikeresnek a Szenátus. Az éves megújító audit a Főiskola integrált irányítási rendszerének felülvizsgálata, a környezeti irányítás és a minőségirányítás működésének és fejlődésének tanusítása. A tanévben sikeresen zajlott, főiskolánk folyamatosan fejlődik, a küldetésének, a munkaerőpiaci igények kielégítésének eleget tesz. A külső irányító hatóságok és a szabályozók változása dinamikus környezetet teremt, melyben a főiskola rugalmas alkalmazkodása szükséges. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény többszöri módosítása, a felvételi szabályok ismételt változása a hiteles informálás többletfeladatát jelentette az intézmény számára. A felsőoktatás rendszere kibővült a felsőoktatási szakképzési szakokkal, melyeket nemcsak meg kellett ismertetni a beiskolázási területen továbbtanulókkal, hanem a képzés szakindítási anyagát is el kellett készíteni. Négy szakon, ezen belül tizenegy szakirányon indított a főiskola az Oktatási Hivatal engedélye alapján felsőoktatási szakképzést. A fenntartó a felsőoktatási struktúraátalakítási pályázat alapján a képzési szerkezet módosítását írta elő. A megvalósítás előkészítésének intézkedései az időszakban megkezdődtek. A főiskola további fejlődését jelentősen meghatározzák az időszak alatt elnyert pályázatok. Az idegen nyelvi képzés fejlesztését célzó önálló, a vízgazdálkodási agrármérnök szak fejlesztésére elnyert konzorciális és az intézményi szolgáltatások fejlesztése érdekében számos tevékenység kiterjesztését megvalósító, szintén konzorciális pályázat több százmillió forint fejlesztési forrást jelent az intézmény számára, valamint a versenyképesség javulását is előrevetíti. Környezettudatos tevékenységünk és fejlesztéseink eredményeképpen napkollektorok, napelemek, geotermikus rendszereink nemcsak hatékony energiafelhasználást tesznek lehetővé, hanem jelentős energiaköltség megtakarítást is eredményeznek. Mindezek közepette a főiskola igyekezett megőrizni azon értékeit, amelyek eredményeinek elérésében és teljesítményében meghatározóak voltak. Az intézmény fontos minőségcéljai teljesültek, képes volt egyben megújulni is, fejlesztéseinek hangsúlyát a természettudományos képzési területek irányába áthelyezni. 2

3 ISO 9001:2000 szabvány szerinti tanúsítvánnyal a Szolnoki Főiskola óta rendelkezik. Az oktatás-képzés a TQM elvei alapján az EFQM modellre épül. Ennek megfelelően a tevékenység elemzése során kiemelten kezeltük azokat a külső és belső információkat, amelyek az oktatás-képzés konkrét eredmények és tapasztalatok alapján történő minősítését mutatták. A többször ülésező Kompetenciatanács segítségünkre volt a képzési programok fejlesztésénél. Folyamatosan vizsgáljuk a hallgatók, oktatók és a munkaerőpiaci szervezetek, mint megrendelőink véleményét a képzésről és annak eredményességéről. Figyelembe vesszük a DPR eredményeket és a független felsőoktatási rangsorokat. A nemzetköziesítés területén jelentős áttörés nem tapasztalható, bekapcsolódtunk a Campus Hungary programjaiba. Az angol nyelvű képzéseken az alacsony csoportlétszámok változatlanul jellemzőek, de ez nagyon jó lehetőséget biztosít az Erasmus Mobility programban résztvevő hallgatók számára a bekapcsolódásra. Oktatói cserelátogatások is bonyolódtak. A nemzetközi kapcsolatok ápolására törekedtünk, új kapcsolatot alakítottunk ki a Sapiencia Egyetem karával egy konferencia kapcsán. Több nemzetközi szervezet aktív tagja főiskolánk, helyet ad a szervezetek rendezvényeinek. A Campus Hungary pályázatok A megszerezhető kompetenciák és tudás minőségére kiemelt figyelem irányult az alapképzési szakok tantervfejlesztési folyamatában. Ebben az évben is jelentős szakirányú továbbképzési szakfejlesztés történt, a vízgazdálkodási képzések beindultak. 1. Oktatási tevékenység és oktatással kapcsolatos szolgáltatások A Szolnoki Főiskola Intézményfejlesztési tervében szereplő képzésfejlesztési célok megvalósulása érdekében 2012-ben a 2010-es jelentősebb módosítás után csak kisebb, főként technikai változtatások következtek be (a tantárgynevek tantárgyi tartalomhoz igazítása, az értékelési formák egységesítése) az oktatás, mint alaptevékenység területén. A szakkollégiumi kurzusok jelentettek újdonságot, amelyek jellegükből következően alacsony létszámmal is indultak. A kutatócsoporti foglakkozások is a különleges kurzusok közé tartoztak. A képzéskínálat fejlesztésére a felsőoktatási szakképzési szakokon került sor. Négy szintű követelményrendszert kellett figyelembe venni, felsőoktatási közös modulok, szakterületi közös modulokat, a szak közös ismeretköreit és a szakirány speciális területét. A kialakított közgazdász-asszisztensi képzési programok rendkívül gyakorlatorientált, ugyanakkor a megfelelő alapszakokba magas kreditszámmal beszámíthatóak. A tartalomfejlesztés megjelent a tananyaghordozókban is, a saját készítésű jegyzetek vagy hiánypótlónak számíthatók az adott szakmai területen, vagy az ismeretek aktualizálása miatt újrakiadott művek, vagy a távoktatási módszertant beépítő, vagy abba beleillő digitális kiadványok. A Képzésfejlesztési stratégia alapján a természettudományos szakirányú továbbképzések fejlesztése folytatódott, Üzleti informatikus szakreferens é szakközgazdász képzéssel. Új tudományterület felé nyitottunk egy határterületi szakirányú továbbképzés kidolgozásával, Roma vállalkozási és kommunikációs tanácsadó képzési programot regisztráltattunk. A szakirányú továbbképzések rugalmasan alkalmazkodnak a diplomával már rendelkezők egyéni és vállalati képzési igényeihez, az előbbi az üzleti (főként a pénzügyi és marketing jellegű). A képzési szerkezet a képzések összetételét tekintve kissé átalakult az előző évhez képest, a képzések helyszíne, megoszlása a telephelyek között átrendeződött, követve a szakmai és 3

4 gazdasági racionalitási elvárásokat. A budapesti telephely felújított épülete megfelel a kor követelményeinek, a kiskunfélegyházi kapacitás változatlanul jóval meghaladja az igényeket. A Szolnoki Főiskola kettős funkciót lát el, egyrészt üzleti képzéseivel a Gazdaság főiskolájaként a piac szereplői számára magas színvonalon képzett, kreatív, a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő gyakorlatorientált képzésben résztvevő szakembereket kíván kibocsátani. Másrészt felvállalja a Térségfejlesztő főiskola szerepet az agrár- és műszaki képzéseivel. Kiemelt szempontnak tekintjük a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciák elérését, amely meghatározza az elméleti és gyakorlati képzést, kijelöli annak fejlesztési irányait. Hallgatói kezdeményezésre a főiskola jelmondata: A Hallgatókért, a Tudásért, Érted. A Szolnoki Főiskola üzleti szakjaira jelentkezők száma volt ebben a tanévben is a legmagasabb, ez is igazolja, hogy a főiskola kínált alapszakjaival a hazai üzleti képzésben jelentős szerepet tölt be. Az agrár és műszaki szakokra jelentkezés tendenciája megfelel az országos átlagnak. A évi felvételi eljárás is főként a finanszírozás megoszlása miatt - csökkenő hallgatói létszámot eredményezett. A pótfelvételi során a felvettek létszáma növelte az elsős hallgatói létszámot. A felvételi eredmények igazolták, hogy a jelentkezők azonosulnak a Szolnoki Főiskola által képviselt minőség- és gyakorlatorientált képzési, oktatási kínálattal és módszerekkel. A megszűnő felsőfokú szakképzés sikerét a levelező tagozatos szakok indulása is bizonyítja. Keresztféléves képzést nem sikerült beindítani. Az előző időszak pozitív fordulata azonban erre a tanévre nem húzódott át. A szakmai oktatás és oktatóink is állandó szakmai megújulásra törekednek, többségük tudományos fokozattal rendelkezik, illetve PhD képzésben vesz részt. Alapképzési szakjaink megkövetelik a naprakész tudást és a rugalmas, hallgatókhoz igazodó oktatási módszereket. Az oktatók tevékenységéről a hallgatók elismerően nyilatkoznak, amely évente ismétlődő OHV felmérésen alapul. A kapott visszajelzéseket a tanszékek beépítik oktatási programjukba. Szakmai partnereink tevékenységünket piacképes, magas színvonalú elméleti és gyakorlati képzésnek minősítették, hallgatóink nagy része a legnagyobb hazai vállalatok és multinacionális cégek elismert felső- és középvezetői, illetve sikeres vállalkozók. Végzett hallgatóink az országos átlagnál rövidebb időtartam alatt tudnak elhelyezkedni, stabil munkahelyet szerezni. A külföldi gyakorlatok kiszélesítik a végzés utáni elhelyezkedési lehetőséget. A képzéshez nélkülözhetetlenek széleskörű és folyamatosan bővülő hazai és nemzetközi üzleti, valamint felsőoktatási kapcsolataink. A hazai nagyvállalatokkal történő együttműködés fejlesztése a szakfejlesztést, az oktatás gyakorlatorientációját, a szakmai gyakorlóhelyek bővítését célozzák. Az általános felvételi eljárásban országosan a jelentkezők előző évinél magasabb aránya nyert felvételt (72,2%) és 64%-a kapott állami ösztöndíjat. Az intézményi 2584 jelentkezésből 1170 volt az elsőhelyes, az általános felvételi eljárásban közülük 422 főt, a pótfelvételi eljárásban 61 hallgatót vettünk fel, csökkent a pótfelvételin bekerülő hallgatók aránya. 4

5 A jelentkezők és felvettek számának alakulása ( ) Az alapképzésben az oktatás nappali, levelező és távoktatásos, a felsőfokú szakképzésben nappali és levelező, a szakirányú továbbképzési szakokon pedig levelező formában folyt. Az alapképzésben (főiskolai és BA) a nappali és levelező tagozaton tanulók közül magasabb a levelezős arány. Finanszírozási forma szerint a nappali és levelező tagozaton állami finanszírozású és költségtérítéses hallgatók tanulnak, míg a távoktatás csak költségtérítéses formában szervezett, az állami finanszírozású és költségtérítéses hallgatók aránya. Összesített felvételi eredmények A műszaki és mezőgazdasági képzési területen alapképzésben a felvétel során a tendencia változatlan. Az agrárszakok keresettsége csökken, a műszaki szakok iránti kereslet növekedett. Különösen a levelező tagozat, műszaki menedzser szak iránt emelkedett az igény. A műszaki és agrár felsőfokú szakképzési szakok közül csak a hulladékgazdálkodási képzés iránt van kereslet. 5

6 Nappali tagozat felvételi eredményei szakonként A műszaki és agrár képzési terület hallgatói létszáma növekedett. Levelező tagozat felvételi eredményei Az alapképzésben az oktatás nappali és levelező, a felsőfokú szakképzésben nappali, a szakirányú továbbképzési szakokon pedig levelező formában folyt. Az alapképzésben (főiskolai és BSc) a levelező tagozaton tanulók némileg magasabb aránya jellemző a nappali tagozattal szemben. 6

7 Távoktatás tagozat felvételi eredményei Finanszírozási forma szerint a nappali és levelező tagozaton állami finanszírozású és költségtérítéses hallgatók tanulnak, az állami finanszírozású és költségtérítéses hallgatók aránya Felsőfokú szakképzés felvételi eredményei A hallgatói létszám tanévi alakulásáról az alábbi táblázatok nyújtanak tájékoztatást. HALLGATÓI LÉTSZÁMADATOK 2012/2013 Képzési forma október 15. ALAPKÉPZÉS / FŐISKOLAI KÉPZÉS NAPPALI TAGOZAT Kereskedelem és Marketing (BA) szak 137 Nemzetközi Gazdálkodási (BA) szak 123 Pénzügy és Számvitel (BA) szak 176 Turizmus- Vendéglátás (BA) szak 232 Kereskedelmi szak 2 Külgazdasági szak 1 Vendéglátó és Szálloda szak 2 Mezőgazdasági mérnök (BSc) szak 7 Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (BSc) szak 8 Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (BSc) szak 27 Műszaki Menedzser (BSc) szak 54 NAPPALI ÖSSZESEN 769 ALAPKÉPZÉS / FŐISKOLAI KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT Kereskedelem és Marketing (BA) szak 283 Nemzetközi Gazdálkodási (BA) szak 73 Pénzügy és Számvitel (BA) szak 261 Turizmus- Vendéglátás (BA) szak 102 Idegenforgalmi és Szálloda szak 7 Kereskedelmi szak 15 Külgazdasági szak 10 Vendéglátó és Szálloda szak 6 Mezőgazdasági mérnök (BSc) szak 14 Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (BSc) szak 31 Mezőgazdasági és élelmiszeripari 42 7

8 gépészmérnök (BSc) szak Műszaki Menedzser (BSc) szak 59 LEVELEZŐ ÖSSZESEN 903 ALAPKÉPZÉS / FŐISKOLAI KÉPZÉS TÁVOKTATÁS TAGOZAT Kereskedelem és Marketing (BA) szak 92 Nemzetközi Gazdálkodási (BA) szak 25 Pénzügy és Számvitel (BA) szak 98 Turizmus- Vendéglátás (BA) szak 34 Idegenforgalmi és Szálloda szak 8 Kereskedelmi szak 13 Külgazdasági szak 6 Vendéglátó és Szálloda szak 4 TÁVOKTATÁS ÖSSZESEN 280 FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS NAPPALI TAGOZAT Adóigazgatási szakügyintéző 58 Banki szakügyintéző 12 Idegenforgalmi szakmenedzser 68 Kereskedelmi szakmenedzser 31 Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző 13 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző 52 Pénzügyi szakügyintéző 13 Reklámszervező szakmenedzser 31 Számviteli szakügyintéző 15 Vendéglátó szakmenedzser 29 Logisztikai műszaki menedzserasszisztens 21 Hulladékgazdálkodási menedzserasszisztens 8 Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens 2 FSZ NAPPALI ÖSSZESEN 353 FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS LEVELZŐ TAGOZAT Adóigazgatási szakügyintéző 4 Kereskedelmi szakmenedzser 9 Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző 6 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző 33 FSZ LEVELEZŐ ÖSSZESEN 52 Logisztikai menedzser referens 8 Pénzügy, adó és ellenőrzés szakközgazdász/szr 17 Vállalati irányítás és kontrolling szakközgazdász/ szakreferens 13 Marketingkommunikáció szakközgazdász/szakrefereens 9 Vízgazdálkodási szakmérnök/szakreferens 7 SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS ÖSSZESEN 54 MINDÖSSZESEN 2411 A hallgatói létszám alakulásában a főiskola ismertsége, elismertsége és az adott év felvételi rendszere, valamint ennek következtében kialakult keretszámok és ponthatárok játszanak szerepet. A magas ponthatárok miatt a normál felvételi eljárásban felvett alacsony hallgatószámot a hatékony pótfelvételi kampány során jelentkező hallgatók kiegészítették, arányaiban a felsőfokú szakképzési szakok felé eltolódva. A főiskolai képzésekben résztvevő, képzési időn túli hallgatók száma csökkenő, már csak öt szakon folytatták tanulmányaikat (kereskedelmi, külgazdasági, vendéglátó és szálloda, idegenforgalmi és szálloda, mezőgazdasági gépészmérnök) nappali, levelező és távoktatásos formában. A hallgatók egy része 2013.februárjában záróvizsgát tett. 2012/2013. tanév hallgatói megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a BA szakok tekintetében képzési formánként jelentős eltérés mutatkozik. A nappali tagozatos hallgatók 8

9 legnagyobb, de csökkenő arányban Turizmus vendéglátás szakon folytatták tanulmányaikat, ezt a feltörekvő Pénzügy-számvitel szak, majd a Kereskedelem és marketing szak követte. A többi hallgató Nemzetközi gazdálkodás szakon tanult. Ezzel szemben levelező tagozaton és távoktatásban a Kereskedelem és marketing szakos hallgatók aránya a legmagasabb. A Nemzetközi gazdálkodási szakon tanulók aránya ebben az évben minden képzési formában a legalacsonyabb volt. A felsőfokú szakképzési szakok közül ebben a tanévben az Idegenforgalmi szakmenedzser és a Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szakon tanult legtöbb hallgató, míg levelező tagozaton az utóbbinak egyértelmű a fölénye. Az ügyfélhívó és helyfoglaló rendszer működik. Az ügykezelési fegyelem mind hallgatói, mind oktatói oldalon javult. A távoktatás a képzésszervező és szaktutori rendszerével az egyéni ütemterv szerinti tanulást biztosítja, ugyanakkor egy személyes kapcsolat lehetőségét is kínálja a sikeres elsajátítás érdekében. A távoktatás képzési forma feladata egy olyan komplex oktatási rendszer biztosítása az önálló tanuláshoz, amely a rendelkezésre álló humánerőforrások és technológiák optimális elosztásával elősegíti a Szolnoki Főiskola oktatótevékenységének fejlődését. A képzésszervezés feladata a távoktatásos hallgatók tanulási tevékenységének folyamatos követése a beiratkozástól a diploma megszerzéséig. Fontos feladatnak tekintjük a távoktatásos képzésben részt vevő hallgatók jó közérzetének biztosítását, tanulásuk teljes körű támogatását, gondjaik, problémáik nyugodt, empatikus, barátságos légkörű kezelését. Kiemelt jelentőségű a folyamatos elérhetőség biztosítása, és a hallgatók személyre szabott támogatása a teljes tanulási folyamatban. A képzésszervező tutorok a kapcsolattartáshoz felhasználják a Főiskola által nyújtott valamennyi kommunikációs csatornát (ILIAS keretrendszer, hagyományos és elektronikus levelezés, telefon, Skype, stb). A 2012/2013. tanévben a budapesti levelező tagozatos képzést is sikerült indítani, ami visszaigazolja a bővülő piaci lehetőségeket. A távoktatásos képzésről összességében elmondható, hogy a hagyományos képzésben részt vevő hallgatói csoportok kifutása után a létszám kb főben prognosztizálható a továbbiakban. A képzésen tanuló hallgatók és az elmaradt tárgyaikat teljesítő hagyományos távoktatás hallgatóinak segítése még differenciáltabb munkát kívánt a képzésszervező tutoroktól. A tanévben három záróvizsga időszakot ütemeztünk be, két diplomaátadó ünnepséggel, összevonva az őszi és téli vizsgaidőszakot. Az alapképzési szakokon kívül a hagyományos főiskolai szakos, valamint a szakirányú továbbképzési szakon tanuló hallgatók fejezték be tanulmányaikat. A bizottságok külső szakemberei elismeréssel szóltak a törekvésekről, az új típusú képzésekről. A februáriban nagyobb arányban vehettek át diplomát hallgatóink a nagyobb számú sikeres nyelvvizsga miatt. Még nem érezhető azon intézkedés hatása, mely szerint egy nyelvi előkészítő tárgy felvételére kötelezzük a hallgatókat kritériumfeltételkénti előírásával, amely a szintrehozás funkcióját is betölti. A 2012/13-es tanév őszi szemeszterében a Szolnoki Főiskola záróvizsgáit november 25. és február 02. között szerveztük. Ebben a vizsgaidőszakban zömében az alapképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatóink jelentkeztek záróvizsgára, de számos levelező és távoktatás tagozatos hallgató is most fejezte be tanulmányait 8 alapképzési, négy hagyományos főiskolai és négy szakirányú továbbképzési szakon. Összesen 236 hallgatónk 26 záróvizsga bizottság előtt bizonyíthatta felkészültségét. A vizsgabizottságok munkájában 75 fő vett részt. Elnökként és tagként 25 külső szakember, vállalat- és intézmény vezető, 9

10 egyetemi oktató fogadta el főiskolánk felkérését, 50 saját oktatónk vizsgáztatott és 15 alsóbb évfolyamos hallgató is betekinthetett a vizsgákba jegyzői feladatokat ellátva. Alapképzésen záróvizsgázóink közül már a nyelvvizsgát is megszerezte 89 fő, így ők diplomát kapnak, záróvizsga tanúsítványt kap 147 fő. Hallgatóink felkészültségét dicséri, hogy 33 - an kiváló minősítésű diplomát vehetnek át. Szakirányú továbbképzési szakokon 23 fő záróvizsgázott, szakmérnök, szakközgazdász illetve diplomás szakreferens képesítést szereztek Épületgépész, Marketingkommunikáció, Pénzügy, adó ellenőrzés, Vállalati irányítás és kontrolling szakokon. A második diplomájukat szerző hallgatóink záróvizsga átlaga 4,48, 8 fő kiváló, 14 fő jó, minősítést ért el. Összegezve: a vizsgaidőszak lezárultával 112 oklevél és 147 záróvizsga-tanúsítvány kerül kibocsátásra. Örömteli, hogy jelentősen növekedett a diplomát kapó végzősök aránya a kiemelt idegen nyelvi programok eredményeként. A 2012/13-as tanév tavaszi szemeszterében a Szolnoki Főiskola záróvizsgáit június 17. és június 19. között, szakmai vizsgáit május 13. és július 03. között szerveztük. Ebben a vizsgaidőszakban zömében az alapképzésben résztvevő levelező és távoktatás tagozatos hallgatóink jelentkeztek záróvizsgára, de számos nappali tagozatos hallgató is most fejezte be tanulmányait. Szakirányú továbbképzésben abszolutóriumot szerzett hallgatóink közül is jelentkeztek záróvizsgára, valamint. 11 felsőfokú szakképzési program is ekkor fejeződött be szakképesítést adó szakmai vizsgával. Összesen 206 hallgatónk 23 záróvizsga bizottság és 16 szakmai vizsgabizottság előtt bizonyíthatta felkészültségét. A vizsgabizottságok munkájában 82 fő vett részt, elnökként és tagként 39 külső szakember, vállalat- és intézmény vezető, egyetemi oktató fogadta el főiskolánk felkérését, 43 saját oktatónk vizsgáztatott és 10 alsóbb évfolyamos hallgató jegyzői feladatokat látott el. Alapképzésen záróvizsgázóink közül már a nyelvvizsgát is megszerezte 66 fő, így ők diplomát kapnak, záróvizsga tanúsítványt kap 137. fő. Hallgatóink felkészültségét dicséri, hogy 19-en kiváló minősítésű diplomát vehetnek át. Szakirányú továbbképzési szakokon 7 fő záróvizsgázott, szakmérnök, illetve diplomás szakreferens és szakközgazdász képesítést szereztek Épületgépész, Gazdaságvédelmi, Vállalati irányítás és kontrolling, Pénzügy, adó és ellenőrzés és Marketingkommunikáció szakokon. A második diplomájukat szerző hallgatóink záróvizsga átlaga 4,27; 1 fő ért el jeles minősítést. Összegezve: a vizsgaidőszak lezárultával 73 oklevél és 137 záróvizsga-tanúsítvány kerül kibocsátásra. Szakmai vizsgákra összesen 149 hallgató jelentkezett. 7 hallgató a hagyományos szakmai vizsgákon, 142 hallgató a modul rendszerű vizsgákon vett részt. Közülük 13-an kiváló minősítésű bizonyítványt vehetnek át, ami % közötti teljesítményt jelent. Sikeres vizsgát tett a hagyományos rendszerű szakmai vizsgákon1fő Idegenforgalmi szakmenedzser, 1 fő Vendéglátó szakmenedzser, 1 fő Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, 4 fő Kereskedelmi szakmenedzser. A vizsgabizottságok dicséretben részesítettek 3 vizsgázót az egyes vizsgarészekből. A vizsgaidőszak lezárultával 126 fő szakképesítő bizonyítvány került kibocsátására. 10

11 Sport és kultúra támogatására szánt összegeket a HÖK és a Testnevelési csoport sporteszközök vásárlására, uszodabelépőkre, házi mozi működtetésére, tanulmányi kirándulások költségeinek fedezésére, konditerem kialakítására és üzemeltetésére, valamint sport és kulturális tevékenységben kiemelkedően közreműködő hallgatók ösztönzésére, jutalmazására használta fel. A főiskola sportolói támogatási rendszert sportösztöndíjat működtet ben négy hallgatónk nyert el Köztársasági Ösztöndíjat. Bursa Hungarica ösztöndíjban nappali tagozatos hallgatóink közül közel 250 fő részesült. A Főiskola a Szolnoki Szimfónikusokkal kötött szerződés alapján négy előadásra szóló nagysikerű Campus bérletet hirdetett meg. A Campus főépületének többfunkciójú hasznosítása számtalan eseményt vonzott, folyamatos kiállítások, bemutatók tették színessé a hétköznapokat. A tanév az energiaracionalizálás éve volt, a kollégium tetején napkollektorokat helyeztünk el, az izzókat energiatakarékosra cseréltük az integrált környezetirányítási rendszerünk működése egyre hatékonyabb. A Campus főépületének európai színvonalú oktatótermek megteremtették a korszerű, teljes informatikai támogatottságú oktatási módszerek alkalmazásának lehetőségét is. A mobil és telepített számítógépekkel való ellátottság rendkívül jó, minden oktató rendelkezik számítógéppel, a főépületben minden teremben található laptop, projektor, valamint a vezetések és a vezeték nélküli internet elérhetőség is biztosított. Az oktatótermeken túl a főiskola épületeiben jelentős szabad hozzáférésű számítógép és internet elérhetőség biztosította a tanulást. Az oktatást végző humánerőforrás a tanév során folyamatosan rendelkezésre állt. Az oktatás személyi feltételeit tekintve a mindenkori MAB szabályozásnak megfelelő, a természetes fluktuációból adódó oktatói szükségleteket kizárólag fokozatos oktatókkal elégítjük ki. Az óraadók száma és az általuk ellátott órák aránya csökkent. Az alapképzésben és felsőfokú szakképzésben működő szakfelelősi rendszer jól működött, a szakfelelősök koordináló, fejlesztést támogató szerepe teljes mértékben megvalósult. A főiskolai alapképzésben a szakés tanszékértékelések jelentősen támogatták az oktatási-képzési tevékenységet és szakfejlesztését, reális képet adva a szakon folyó munkáról, a fejlesztési lehetőségekről. Az oktatók szakmai kompetenciája magas szintű, a tanév során közel 90 főállású kolléga biztosította az ismeretek átadását és a hallgatók felkészítését. Az oktatók több, mint 40 százaléka tudományos fokozattal rendelkezik és közel 30 százalékuk PhD képzésben vesz részt. A tanévben a tehetségsegítéshez kapcsolódóan folytak szervezett továbbképzések. A PhD képzést 2 fő befejezte növelve a fokozattal rendelkező oktatók arányát. Doktori képzésbe iratkozott 1 fő. Nemcsak növekedés volt jellemző, nyugdíjba vonulás miatt, illetve a jogviszony megszűnése miatt összességében csökkent mind az oktatói állomány, mind a fokozatos állomány. A Hallgatói Szolgáltatások Központjának munkája a 2012/2013-as tanévben nagymértékben összefonódott a TÁMOP-4.2.2/B-10/ A tehetséggondozás műhelyeinek (TDK és Szakkollégium) fejlesztése a Szolnoki Főiskolán című Európai Uniós pályázat 11

12 megvalósításával. A pályázat keretében a tanév végén külső szakértő segítségével hatékonyságvizsgálatot végeztünk a tehetséggondozás folyamatait illetően, amelynek a legfontosabb megállapításai a következők: - A projekt szakmai szempontból eredményesen zárult, fő céljait elérte. - A projektmenedzsment jól teljesített, de fontos, hogy a konkrét végrehajtási tapasztalatokat a későbbi projektek vegyék figyelembe. - A projekt jelentősen hozzájárult az oktatók és részben a hallgatók tanítási, illetve tanulási motivációjának erősödéséhez. - A projekteredmények fenntartásának van esélye, ehhez azonban egyrészt a Főiskola vezetésének további elköteleződésére, másrészt további támogatási források rendelkezésre állására van szükség. Jelenleg mindkét feltétel teljesülésére komoly esély látszik. - A tudományos munkát segítő tevékenységek közül a hagyományokkal rendelkező TDK eredményei jelentősen javultak, a szakkollégium működését a projekt elindította, de ahhoz, hogy a szakkollégium fenntartható működésének kockázatai tovább mérséklődjenek, további fejlesztő intézkedések látszanak szükségesnek. - Kifejezetten sikeresnek ítélhető a projektben létrehozott kutatócsoportok működése, míg a szakbizottságok működése lényegesen kevesebb hozzáadott értéket hordoz magában. - A szakkollégium kurzuskínálata szűk, a kurzusok nem egyértelműen igazodnak a Főiskola Intézményfejlesztési Tervében megfogalmazott stratégiájának céljaihoz. A szakértők az alábbi fő javaslatokat fogalmazták meg: - Kurzusok kínálatának jelentős bővítése, összhangban az Intézményfejlesztési Terv céljaival, és maximális mértékben kihasználva a tervezett integrációból fakadó lehetőségeket (pl. mesterképzésre való felvételnél előnyt jelentő kurzusok). - A szakkollégium rendszerszerű működésének megszervezése (tagság nyilvántartása, felvételi eljárás, hallgatókkal szembeni teljesítmény követelmények meghatározása). - A szakcsoportok feladatainak átgondolása, a hallgatói aktivitás koncentrálása a kutatócsoportokban végzett munkára. - A kutatócsoportok külső kapcsolatrendszerének bővítése, a privát és a közszféra kutatásokba való bevonásának erősítése. - A külső környezet (versenytársak) tevékenységének folyamatos figyelése, értékelése. A Bethlen István Szakkollégium a 2012/2013-es tanévben a hallgatói autonómiát szem előtt tartva kezdeményezte, hogy az elnöki pozíciót hallgató töltse be. Munkáját alelnök és oktatói mentor segíti. A szakkollégiumi kurzus mint a tehetséggondozás felsőoktatásban elterjedt formája lényege a gazdagítás, amelyet az oktató többféleképpen érhet el a kurzus vezetése során a gyakorlatban: - a mélységben történő gazdagítás során több lehetőséget kínál a tehetséges hallgatóknak tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a többi hallgatónak; - a tartalmi gazdagítás során a tananyagot a hallgatókra érzékenyen szerkeszti meg, azaz figyelemmel van a hallgatók egyedi természetére, szükségleteire, érdeklődésére, mindezek fejlesztése mellett; - a feldolgozási képességek gazdagítása elsősorban a kreatív és a kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdiszciplináris tevékenység közben. A 2012/2013. tanév I. és II. félévében 20 különböző kurzus kínálatából választhattak a hallgatók: 12

13 A 2011/2012. tanévben létrejöttek a BISZ kutatócsoportjai: összesen nyolc oktató által vezetett, tudományos tevékenységet végző 3-4 fős hallgatói csoport kezdte el a munkát, majd a 2012/2013. tanévben folytatódott a kutatócsoportok működése. A lezárult kutatásokat a április 11-én megrendezett Kutatónapon adták elő a kutatócsoportok hallgatói és oktatói, a kutatási eredményeket az Economica évi tehetséggondozási különszámában publikálták október 31-én a szakkollégium elnöke pályázatot nyújtott be a Minősítő Bizottsághoz a Minősített Szakkollégium cím elnyerésére december 11-én a Bethlen István Szakkollégium a Minősítési Bizottság döntése értelemében elnyerte a Szakkollégiumi ígéret címet, amely december 31-ig használható. A döntés indoklása: A pályázó nem felel meg teljes mértékben a Szakkollégiumi Charta 2. pontjában foglalt szakmaiság követelményének. Több kötelező kurzus és előadás tartásával és egy erősebb követelményrendszer bevezetésével magasabb szakmai képzést nyújthatna a szakkollégium. A külső szakértők által végzett hatékonysági vizsgálat eredményei szerint a szakcsoportok tevékenysége az első értékelő jelentés (2012. július) elkészítését követően is meglehetősen lanyha maradt, így a szakcsoporti munka hozzáadott fejlesztő értéke eltekintve az előadásoktól jelentősen elmarad a várttól. Felmerül, hogy a szakkollégiumi működés ilyen kezdeti állapotában érdemes-e a szakcsoportokat fenntartani vagy párhuzamosan a működés szabályozottságára és a kurzuskínálatra vonatkozó javaslatok szerinti módosítással megszüntetni azokat, legalább is, mint aktívnak szánt tehetségfejlesztési műhelyeket. A szakbizottságok inkább véleményalkotó, tervező szerepet kaphatnának a szakkollégium működési tartalmának kidolgozásában (pl. a kurzusok listája, azok tartalma, előadások, előadók, külső kapcsoltok szervezése) és az aktív hallgatói munka a kutatócsoportokban való részvételre összpontosulhatna, ami azért is hasznos, mert a javasolt intenzívebb kurzuslátogatási követelmények miatt a hallgatóknak egyébként is kevesebb ideje marad az egyéb tevékenységekre. Érdemes lehet megfontolni alternatívaként, illetve egyes szakbizottságok esetében, hogy a szakbizottságok témájukban kapcsolódjanak konkrét kutatási témákhoz, pl. úgy, hogy a kutatócsoportok munkájának tágabb összefüggéseit, határterületet vagy egyéb módon kapcsolódó területeket dolgoznak fel. A szakbizottságok működtetéséhez való ragaszkodás a várhatóan forráshiányos jelen- és jövőbeni működési környezetben erőforrásokat vonhat el a szakkollégium működésének sikeresebb és az eredmények fenntartása szempontjából lényegesebb területeiről. A szakértők javasolják a fentiek miatt, hogy a szakbizottságokat csak akkor és oly módon üzemeltessük a későbbekben, ha az alábbiak szerinti feltételek rendelkezésre állnak: - a szakbizottságok működtetése iránt egyértelműen elkötelezett oktatói kapacitás és elköteleződés áll rendelkezésre, és az oktatók munkáját a Főiskola vagy külső szponzor ellentételezni is képes, - a szakbizottságokban feldolgozott témák iránt egyértelmű hallgatói igény mutatkozik és a BISZ felvállalja, hogy a szakbizottságok munkájában részt vevő hallgatókat ösztönzi, segíti a részvételben, - a szakbizottság munkája legalább egy teljes tanévre tervezhető, oly módon, hogy az első szemeszterre konkrét részletes és ütemezett cselekvési terv, a másodikra legalább vázlatos, koncepcionális jellegű cselekvési terv áll rendelkezésre. A kutatásokban való részvétel motiválta a kutatócsoportban résztvevő oktatókat és hallgatókat egyaránt. A hallgatók elsősorban a kiscsoportos munkavégzés és a publikáció, a munka eredményének nyilvános megjelenése és elismerése miatt vettek részt a munkában. Az oktatóknál erős motiváló tényező volt az egyéb pl. PhD fokozat megszerzésére irányuló kutatások elmélyítésének lehetősége, valamint az a kihívás, hogy kisszámú érdeklődő diák 13