Minta. Minta. Minta DRÁMA MINTAFELADATOK KÖZÉPSZINTŰ ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ

Átírás

1 DRÁMA MINTAFELADATOK KÖZÉPSZINTŰ ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ KÖZÉPSZINT I. Szóbeli vizsga a) Témakörök, tételek összeállítása, tételtípusok b) Példák szóbeli tételcímekre c) Az értékelés szempontjai d) Feleletvázlatok II. Gyakorlati vizsga a) Feladattípusok, összeállításuk b) Példák drámajátékos improvizációs feladatokra c) Példaszövegek egyéni színpadi produkciókhoz d) Példaszövegek közös színpadi produkciókhoz e) Az értékelés szempontjai EMELT SZINT I. Írásbeli vizsga a) Témakörök, tételek összeállítása, tételtípusok b) Példák szóbeli tételcímekre c) Az értékelés szempontjai d) Feleletvázlatok II. Szóbeli vizsga a) Témakörök, tételek összeállítása, tételtípusok b) Példák szóbeli tételcímekre c) Az értékelés szempontjai d) Feleletvázlatok III. Gyakorlati vizsga a) Feladattípusok, összeállításuk b) Példák drámajátékos improvizációs feladatokra c) Példaszövegek egyéni színpadi produkciókhoz d) Példaszövegek közös színpadi produkciókhoz e) Az értékelés szempontjai

2 KÖZÉPSZINT I. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a tanulóktól. A vizsga témakörei a) színház- és drámatörténet; színház- és drámaelmélet; színházi műfajok. A tételek összeállítása A szóbeli tételek címét az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg. A tételcímeket a szaktanárok a részletes vizsga követelmények és az ott megfogalmazott szempontok alapján állítják össze. A témakörökből a szaktanárok összesen legalább húsz tételt fogalmaznak meg. A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására. Tételtípusok: Egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása és/vagy dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása és/vagy egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése és/vagy egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése. b) Példák szóbeli tételcímekre Az ókor színháza és néhány görög dráma 1. Ismertesse az ókori görög színház kialakulását és fejlődését! 2. Egy választott dráma elemzésén keresztül mutassa be, milyen kapcsolat van a mitológia és az ókori görög tragédia között? 3. Szophoklész: Élektra vagy Antigoné című tragédiájának elemzésével mutassa be az ókori görög tragédia szerkezetét! 2

3 Shakespeare színháza és néhány drámája 1. Mutassa be valamely Shakespeare-tragédia dramaturgiai jellemzőit! 2. Elemezze a Rómeó és Júlia című tragédia alapkonfliktusát és mutassa be a dráma szereplőit! Moliére néhány drámája 1. Mutassa be melyek a helyzetkomikum módozatai Moliére: Tartuffe című vígjátékában! 2. Mutassa be, hogyan válik a jellem a komikum forrásává Molière: A fösvény című vígjátékában! A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása 1. "Szedd rendbe, lélek, magadat, és szakaszd szét mind azon tündéri láncokat, mellyekkel a királyi székhez és a hitvesedhez, gyermekidhez olly igen keményen meg valál kötözve!" (Katona József: Bánk bán) Mutassa be Bánk bán konfliktusait, egyéniségét, tragédiáját! 2. Elemezze Ádám és Éva alakját Az ember tragédiájában! 3. Mutassa be Örkény István: Tóték című drámája színpadi előadásának sajátosságait! Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza 1. Az ő drámáiban ugyanis a fordulatot hozó, mindent megváltoztató cselekménysor nem a felszínen játszódik le, hanem a lélek mélyén..." (Hegedűs Géza) Csehov egy szabadon választott műve alapján mutassa be a lélektani dráma sajátosságait! 2. Miért nevezte Sztanyiszlavszkij a színészi munkát az átélés művészetének? Brecht drámái és színháza 1. "A V-effektus előidézésének feltétele, hogy a színész azt, amit meg kell mutatnia, a megmutatás nyilvánvaló gesztusával lássa el. Természetesen el kell ejteni az elképzelést a negyedik falról, mely a színpadot fiktív módon elválasztja a közönségtől, miáltal létrejön az illúzió, hogy a színpadi folyamat a valóságban zajlik, közönség nélkül." (Bertold Brecht) Brecht egy szabadon választott művének elemzésével értelmezze az elidegenítő effektus fogalmát és színpadi szerepét! 2. Mutassa be Brecht színházi tevékenységét, alkotásainak lényegét az alábbi fogalmak mentén: V-effekt, narrátor, song, epikus szerkezet, tézisdráma, kabaré! Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom 1. Mutasson be egy kortárs magyar drámát! Előadásában vázolja a mű cselekményét, értelmezze a darabot! 2. Meghatározó színházi élményem egy látott színházi előadás bemutatása. 3

4 Színházi műfajok 1. Miért nehéz színre vinni Az ember tragédiáját? Milyen rendezői, dramaturgiai szempontokat kell szem előtt tartani az említett mű színpadi megvalósításakor? 2. Ismertesse azokat a színházi műfajokat, amelyekben zene és dráma összekapcsolódik? 3. Mutassa be a vígjáték műfaji sajátosságait egy szabadon választott mű elemzésén keresztül! Színház- és drámaelmélet 1. Egy szabadon választott mű elemzésével a drámai műnem sajátosságait, a dráma szerkezeti felépítését! 2. Melyek a meghatározó különbségjegyek, amelyek alapján egy irodalmi alkotást a lírai, az epikus, vagy a drámai műként kategorizálunk? A színház mint összművészet sajátosságai 1. Elemezzen egy szabadon választott színházi előadást a díszlet és jelmez funkciónak figyelembevételével! 2. Egy látott előadásban elemezze a hang- és zenei effektusok szerepét? A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek és feladatok ismerete 1. Mutassa be a színház kulisszák mögötti munkáját! Ismertesse azoknak a láthatatlan szereplőknek a munkáját, akik egy-egy előadás létrehozásában közreműködnek! 2. Határozza meg az író, a dramaturg és a rendező alkotói szerepének különbségeit! 4

5 c) Az értékelés ajánlott szempontjai A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése A vizsgázó a feleletében a feladatban kijelölt témát megérti-e? Túlnyomórészt a témára vonatkozó tényeket, adatokat, összefüggéseket alkalmaz? Jól emeli-e ki a lényeget? Az ismeretek gazdagsága A vizsgázó igazolja-e feleletében, hogy rendelkezik a drámaelemzés és színházértés alapvető ismereteivel, képességével? Rendszerezte és alkalmazta-e a témához kapcsolódó ismereteit? A téma kifejtésekor használta-e a témához kapcsolódó alapvető fogalmakat? A dráma és színháztörténeti, dramaturgiai elemzésekor szakszerűen használja-e a szakmai kifejezéseket és fogalmakat? A megközelítés az elemzés sokszínűsége Felhasználta-e, beépítette-e a tételhez kiadott szövegeket (forrásokat) a feleletében? Megfogalmazott-e műértelmezésekor önálló észrevételeket, kérdéseket? Tudta-e azonosítani a színházi hatásmechanizmusok különböző típusait és funkcióit? Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége A vizsgázó szabatosan fogalmazza-e meg gondolatait? A vizsgázó a feleletét logikusan építi fel? Gondolatmenete világos, követhető? d) Pontszám FELELETVÁZLATOK 1. Szophoklész: Élektra című tragédiájának elemzésével mutassa be az ókori görög tragédia szerkezetét! Feleletvázlat Az ókori görög dráma jellemző vonásai és műfajai (cselekmény, párbeszéd, bonyodalom, konfliktus) A mítosz és a mitológia fogalma A választott dráma cselekményéhez kapcsolódó mítosz (trójai mondakör) A drámai szerkezet (expozíció, komparáció, klimax, krízis, retardáció, katasztrófa, konklúzió, jelenet, felvonás) 5

6 Elemzési vázlat Az Élektra cselekménye a görög tragédiák hagyományos felépítése mentén: - Expozíció: Oresztész Püladész és a nevelő jelenlétében közli, mit fog tenni az istenek akarata szerint. Élektra gyászdala: elsírja a karnak bánatát. A kar véleménye: ne szülj átokhoz átkot. - Bonyodalom: Élektra és Khrüszothemisz (Élektra egyértelműen bosszúért kiált, Khrüszothemisz több helyen utal Élektra esztelenségére, kardal: anticipatio - előre vetíti a jövőt) - Konfliktus: Élektra és Klütaimnésztra között bontakozik ki, elhangzanak Klütaimnésztra érvei. Élektra elmondja az előzményeket (Aulisz). Nem tudnak kommunikálni. Igazi drámai konfliktus! - Késleltetés: Élektra panasza, Khrüszothemisz hozza a hírt a hajfürtről, s hogy Oresztész él. A két lánytestvér veszekszik: elvi vita bontakozik ki a bosszúállás körül. - Késleltetés: Oresztész leplezi magát Élektra előtt (megismerteti magát). A konspiráció. - Krízis: Aigiszthosz és Klütaimnésztra halála - Végkifejlet: Oresztész és a Kar konklúziója. Összegzés - A görög tragédiaszerzők a család történetébe az egész emberi sorsot énekelték meg. A hősök az istenek ellentmondó parancsai alatt görnyednek és véreznek el. - Az olyan tragédiák nyilvános színrevitele, mint az Élektra is integráló és demokratizáló szerepet játszottak az attikai polgárság életében. A fennmaradt (jól ismert) mítoszok modelljén keresztül az emberek végiggondolhatták a megoldási lehetőségeket, hozzásegítette őket, hogy több felől szemléljék a dolgokat, mérlegelni tudják az alternatívákat. 2. A Shakespeare-i dramaturgia a Lear király című mű elemzése kapcsán Feleletvázlat A Shakespeare-i dramaturgia jellemzői Az ókori görög-latin dráma hatása (de nincs kórus, a cselekmény szabadon szárnyal térben és időben, nem elbeszél, hanem bemutat, keveri a tragikus és a komikus eszközöket, prózai szöveget is alkalmaz). A középkori angol moralitás hatása (a jó és a rossz harca, a hármas tagoltságú színpad, de már nem az ég-föld-pokol, hanem a földi élet különböző színhelyeiként). Drámaszerkesztésének fő módszere: a jelenettechnika, a jelenetek filmszerű váltakozására épülő szerkezet. A nézői képzeletet felkeltő példátlanul gazdag, költői nyelvezet. A blank verse, az ötös és hatodfeles rímtelen jambus - az un. drámai jambus - és a prózai szövegek keverése a dialógusokban. Kiemelkedő személyiségű, egész emberként jellemzett, tehát emberi gyarlósággal, megvert, hibákat is elkövető hősök. 6

7 Elemzési vázlat A dráma cselekménye: - Expozíció: Az idős király átadja a hatalmat gyermekeinek, cserébe azonban szeretet és gondoskodást vár. Miután legkedvesebb leánya (Cordelia) megtagadja szeretetének üres szavakban való kinyilatkoztatását (= semmi-jelenet"), az ostoba apa kiűzi birodalmából, kitagadja az örökségből. A száműzetésben osztozik a lánnyal Kent, a király egyik legközelebbi udvaronca, mivel megkísérli őt eltántorítani szándékától, és idő előtt kifejteni azt, mit a csel rejt s mit az igaz. Ez a jelenet a konfliktus, s az egész drámai szituáció alapja. A felvonás további részében: megismerjük a dráma szereplőit, továbbá (közvetlenül a Lear-Cordelia konfliktus után) a cselekmény egy másik szálon is elindul (glosteri cselekmény). - Bonyodalom-Konfliktus: Goneril, Regan, Edmund (a gonosz arcai). Leart megtagadják a lányai (II. szín). A vihar: Lear, Kent, Bolond, Glostert megvakítják mint árulót, Edmund valós énjére fény derül (III. szín). A vihar egyszerre valóságos és szimbolikus: Lear válságát jelképezi. - Krízis: Edgar (álruhában mint Tamás) és Gloster, valamint Cordelia és Lear egymásra találása: a megbocsátás. Lear őrülete. Gloster lemondása, mely a két fiú apjának utolsó jelenete, a párhuzamos cselekmény záróképe. (IV. szín) - Végkifejlet: Minden ármány lelepleződik, a gonoszság elbukik, de Learnek megszakad a szíve Cordelia halála miatt (V. szín) Az apa vakságáért fizet, egyúttal megtisztul (megvilágosodás- a valódi vakság ellenpontjaként) A Shakespeare-i tragédia felépítése: - Adott egy alapszituáció és egy (domináns) főhős - Az alaphelyzetben látszólag minden rendben van, valójában azonban minden mélységesen kaotikus. - A hősnek természetszerűleg szembe kell szállnia a helyzettel és választás elé kell kerülnie. - Válságba jut, bajba kerül, és általában megőrül. - A világ paradox, kaotikus rendjéből következően a hős fejlődése párhuzamos hanyatlásával. A fejlődés folyamata kétélű: egyszerre konstruktív és destruktív. A világ a feje tetejére áll, királyai válnak udvari bolonddá, a bolondok királlyá, apák gyermekekké, a gyermekek gonosz mostohákká. A Lear király tragédiájában Shakespeare egy ősi kelta mesét dolgozott fel. Értelmezés: Shakespeare a világnak ezt a rendetlenségét az emberiség tévedéseinek, hibájának tulajdonítja, ezért nem elégedett meg egy sajátos, egyedi történet ábrázolásával, hanem két síkon vezeti le ugyanazt a tragédiát. Két apa (Lear és Gloster) vakságát és ostobaságát, két embernek a látáshoz, a tudáshoz, öntudatra ébredéshez vezető pokoljárásával ábrázolja. Kettősségek: Bolond - Cordelia, Lear - Gloster (stb.) 7

8 II. Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsgán a tanulóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk. A vizsga témakörei a) drámajáték, színjáték; mozgás- vagy táncszínház; beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés; bábjáték. Tételtípusok (feladattípusok) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára; előkészített, egyéni színpadi produkció; előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása. A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a szaktanár a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia Az egyes tételekben, a szaktanár megadja az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktus-szerkezetét, és/vagy figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A szaktanár az elkészített tételsor alapján dönt arról, hogy véletlenszerűen vagy irányítottan (a jelenetek sajátosságainak alapján) állítja össze a 2 3 fős csoportokat. Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy a szaktanárral egyeztetett szabadon választott verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet/ek/ vagy színielőadás, vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a tanulók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban és/vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A gyakorlati vizsga során a tanulóknak választásuk alapján legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük. 8

9 1. Drámajátékos improvizáció b) Példák gyakorlati feladatokra Jelenetkészítés megadott szöveg vagy előzetesen közölt instrukciók alapján NATASA Jaj, mennyi vendég, zavarban vagyok OLGA Á, itt van Ön is! Isten hozta, drágám! NATASA Sok szépet és jót kívánok az ünnepeltnek. Ma roppant nagy társaságuk van, feszélyez. OLGA Ugyan, magunk között vagyunk. Szent Isten, magán zöld öv van? Drágám, ez egyszerűen képtelenség! NATASA Talán valami rosszat jelent? OLGA Nem, nem, hanem rémesen áll magának. Olyan, mintha NATASA Igazán? Pedig jóformán nem is zöld, egészen halvány. Adják elő az alábbi szövegrészt úgy, hogy az a következő tartalmat hordozza: (Csehov: Három nővér, I. fv.) 1. Olga lenézi Natasát, és nevetségessé akarja tenni a többiek előtt 2. Olga kedveli Natasát, és nem akarja, hogy kellemetlen helyzetbe kerüljön a többiek előtt 3. Olga már régóta bosszút akar állni Natasán, és most itt a kedvező alkalom. Improvizáció megadott témára, karakterre és kellékre 1. Készítsenek improvizációt a következő témára: Egy parkban a padon ülő szerelmespárt folyton megzavar egy hittérítő Szereplők: Fiú, Lány (szerelmespár), Hittérítő 2. Készítsenek improvizációt a következő témára: Igazgató bejelenti a szülőknek, hogy gyermeküket kicsapták az iskolából Szereplők: Kezdő igazgató, Ideges anyuka, Újgazdag apuka Kellékek: sapka, ellenőrző, vizespohár és kancsó, pisztoly 3. Készítsenek improvizációt a következő témára: Két emelet között megáll a lift Szereplők: Középkorú nő, Fiatal férfi, Tinédzser Jelenetkészítés megadott történetváz alapján 1. Készítsenek szöveg nélküli páros jelenetet az alábbi séma alapján: A és B egy általuk ismeretlen térbe kerül. Közös erővel elkezdik felfedezni a helyszínt. Hirtelen A megijed valamitől, és ezt B is észreveszi. Kineveti A-t, de később ő maga is megrémül. 2. Készítsenek szöveg nélküli jelenetet az alábbi dramaturgiai séma alapján: Két férfi és egy nő ülnek egy vonat fülkéjében (A: férfi, B: nő, C: férfi). A-nak megtetszik B, udvarolni kezd neki, azonban kiderül, hogy C valójában B férje. 9

10 3. Készítsenek szöveges kiscsoportos jelenetet az alábbi dramaturgiai séma alapján: A és B vitatkoznak egymással. Bejön C, megpróbál igazságot tenni, de emiatt A és B ellene fordul. 2. Előkészített egyéni színpadi produkció (példaszövegek) Menyhért: Mit mondjak még róla? Sok jogom nincs hozzá, hogy bárkit is csepüljek. Nélkülem nem is lobogna ez a görögtűz. Én gyújtottam meg. No, meg néhány hozzám hasonló balek. Mi hoztuk be őket a városba, én meg a barátaim. Őket, szegényeket. Azt a két boldogtalant, akiket ma ünneplünk. Ma már nevetek ezen az egészen. Egy szép napon, a város határában, egy régi kriptában rájuk bukkantam igen, őrájuk, akikről ott fent (A színpadra mutat.) a mese szól. Gyönyörűek voltak. Romlatlanok. Tiszták. És ez a város már akkor is megérte a pénzét. No mondom magamban ha ezek itt feltámadnának, úgy ahogy vannak, restaurálás nélkül is anélkül, hogy bármivel is ki kellene őket egészíteni mert nem hiányzott egy porcikájuk sem tehát úgy, ahogy vannak, meg tudnák változtatni maguk körül a világot. Mert bizonyára olyan szépen élnének, amilyen igazul éltek és haltak akkor. Ahogy ezt végiggondoltam, abban a pillanatban akár hiszed, akár nem feltámadtak. Diadalmenetben hoztuk be őket a városba. Persze, rögtön akadtak kétkedők főleg a magas vezetésben vizsgálatoknak vetették alá őket, még jó, hogy kutatóablakot nem vágtak rajtuk, végül is hitelesítették eredetiségüket, noha a vegyelemzéstől eltekintettek. És én vártam a hatást. Az eredményt. A változást. Hát, az be is következett. No, nem a városban, hanem őbennük. Beszippantotta, saját képére formálta őket a város, s noha idegenforgalmunk megnövekedett, szállodáink száma jócskán gyarapodott, egy hazuggal sem lettünk szegényebbek. Sőt, ők lettek takarója, cégére hazugságnak, öncsalásnak, megalkuvásnak. Én pedig rájöttem, hogy amit reméltem, álom volt csak, melynek Szülője elmélázó agyvelő, nemzője fecske röptű képzelet. (Monológ Gál József Válás Veronában című darabjából) GÁBORNÉ: (Megjelenik baloldalt elöl, egy fénykörben. Víziószerűen, táncolva idézi levelét.) Kedves Stiefel Úr! Egy teljes napja gondolom újra meg újra végig azt, amit írt, de még most is nehéz szívvel fogom kezembe a tollat. Útiköltséget Amerikába megvallom becsülettel nem tudok adni. Már csak azért sem, mert nincs annyim, de ha volna, és segítő kezem nyújtanám Magának ilyen végzetes meggondolatlansághoz, Isten ellen vétenék. Igaztalanul és csúnyán megbánt, Stiefel Úr, ha vonakodásomban a szeretet hiányát véli felfedezni. Ellenkezőleg, azzal sérteném durván az anyai barátné kötelességét, ha pillanatnyi riadalmától én is elveszíteném a fejem. A burkolt fenyegetésen, hogy ha nem segítem elő szökését, Maga el találja elvetni az életet magától, őszintén szólva, Stiefel Úr megütköztem. Mert bármily ártatlanul ér is bennünket a baj, tisztátalan eszközhöz akkor sem folyamodhatunk soha. Azt, hogy engem próbál felelőssé tenni egy netáni rémtettért, holott mindig csak jót kapott tőlem, a rosszhiszeműségre nálam hajlamosabbak könnyen zsarolásra magyaráznák. De megvallom, ilyesmire azért éppen Magától nem számítottam, hiszen máskor nagyon is jól tudja, mivel tartozik az ember önmagának. Szilárd meggyőződésem, hogy csak az első rémületében írt, és Maga se tudta egészen, mit csinál: Ezért őszintén bízom benne, hogy soraim már nyugodtabb lelkiállapotban találják. Tehát föl a fejjel Stiefel Úr! Ilyen vagy ehhez hasonló válságok előfordulnak mindegyikük életében, és ki kell bírnunk őket. Ha mindenki azonnal tőrhöz vagy méreghez folyamodik, hamarosan nem maradna ember a földön. Hallasson magáról mielőbb! Szívből köszönti: Anyai barátnéja. (Monológ Frank Wedekind Tavasz ébredése című darabjából) 4. (Drámai monológ) Csongor Forrás után a szarvasnő eped, Nőtárs után a szarvasgím, oroszlán Mind a kettőnek űzi nyomdokát. Forráshoz ér a nő, a gím a nejéhez, S erője dúló vadnak célt mutat. A hangya futkos, apró léptei 10

11 Alig mutatnak járást, és halad; Nagy távolságról, gátak ellenére, Fáradva és mozogva honn terem; Földhöz ragadtan mász a vak csiga, De a természet válhatatlanul Hátára tette biztos hajlékát, Mikor kívánja, honn van s elpihen: Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen, tündér, csalfa cél! S miért az olthatatlan szomj, miért Rejtőző álom, csalfa jóslatok, S reményt nem vesztve eltűrt, hosszas út, Ha, ahol kezdtem, vége ott legyen, Bizonytalanság csalfa közepén? Ó, hármas útnak kétes ál köre, Mi más kebellel léptem föl reád, Virág reményem reggelében akkor, Most kínnal rakva, búval gazdagon Az elhanyatlott szívnap alkonyán! (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde) 3. Előkészített közös színpadi produkció (jelenetek) (két lány és egy fiú számára) SZILVAI: Kedves egészségedre! Akit szeretünk, azért szeretjük, hogy a felesége legyünk. Hiszen majd szemmel tartalak én! Most lenyugszom, de nem hagyom a kisasszonyt társaság nélkül. MARISKA: (Félre.) Ütött a szabadság órája. ERZSI: (Belép.) A pincér mondta, hogy hívatni tetszett. SZILVAI: Hívattam, édes leányasszony. Maradjon itt húgommal, míg kissé leheveredem! Ha ráér. ERZSI: Tiszta szívből. SZILVAI: Ígérje meg, s gazdagon megajándékozom! (Félrevonja Erzsit.) Tudja, néha húgomnál nincsenek otthon. Beteges. Ki ne bocsássa! Ha ki akar menni, költsön fel! ERZSI: (Szilvaihoz.) Talán eszelős? Pedig nem látszik rajta! SZILVAI: Csak rá-rájön néha a bolondság. Ígéri? ERZSI: Tiszta szívből. Ha kell, majd felköltöm a ténsurat. SZILVAI: (Mariskához.) A leányasszony megígérte, hogy mulattatni fog. A szokás, az szokás! Jó mulatást! (Átmegy a másik szobába. Kabátját a fogasra akasztja, lefekszik az ágyra.) MARISKA: Kérem, mit suttogott önnel az öregúr? ERZSI: Semmit, édes kisasszony, éppen semmit. MARISKA: De hiszen félrevonta önt? ERZSI: Azt mondta, hogy a kávé forró legyen. MARISKA: Hiszen sohasem iszik kávét. ERZSI: Meg hogy a kisasszonnyal beszélgessek. MARISKA: Ugyan kérem! Hány pincér van itt? ERZSI: Csak egy. MARISKA: És hogy hívják? ERZSI: Gyurinak hívjuk, de azelőtt Georges volt. MARISKA: Az a szőke? ERZSI: Szőke? Barna. MARISKA: (Félre.) Igaz, hiszen paróka. Bizonyosan az előszobában rakosgatta fel. Tudta, hogy erre jövünk. (Erzsihez.) Tehát több pincér nincs, csak aki nekünk felszolgált? 11

12 ERZSI: Nincs, édes kisasszony. (Félre.) Csakugyan eszelős. Szegény leány. (Vissza.) De hát, miért kérdezi? MARISKA: Miért? Hát hogy viseli magát? Igaz-e, hogy csapodár? ERZSI: Csapodár? Óh, dehogy, ő igen jó, hű, becsületes fiú, másképp nem is tűrnék a háznál. MARISKA: Igazán? ERZSI: Igen, igen. MARISKA: Maga úgy tesz, mintha félne tőlem. ERZSI: Óh, dehogy. MARISKA: Tehát a pincér csakugyan olyan jó? ERZSI: Óh, igen, igen jó. MARISKA: Nem mondta-e soha, hogy szerelmes? ERZSI: Óh, igen. MARISKA: Mondta? A leányasszony tudja? ERZSI: Mit? MARISKA: Hogy ő valakibe szerelmes. ERZSI: Hát ismeri a kisasszony? Ugye, szép legény? MARISKA: Igen, igen, jól ismerem. Ő szerelmes valakibe. ERZSI: Tehát mondotta a kisasszonynak? MARISKA: Igen, hogy szeret és viszont szeretik. ERZSI: Tehát a kisasszony előtt nincs mit titkolóznunk? MARISKA: Csitt, csendesen, az öreg meg ne hallja. ERZSI: Hiszen hortyog Tehát, a kisasszony tudja titkunkat de hiszen az már nem is titok. MARISKA: Nem titok? ERZSI: Már az apám is tudja. Óh, bár ne tudná! MARISKA: Hogyan? Ő is tudja? ERZSI: Ma reggel megmondtuk neki. MARISKA: (Félre.) Szerencsétlen, ha elárulják! ERZSI: De apám nem akar hozzáadni, pedig mi szeretjük egymást. MARISKA: (Egyre hevesebben.) Szeretik egymást?! ERZSI: El akart szöktetni, de én nem akartam. MARISKA: El akarta szöktetni? (Félre.) Mást elszöktetni? ERZSI: De mondom, én nem akarok szökni! MARISKA: Elszöktetni? Mást szeret? ERZSI: (Félre.) Most már csakugyan rájött a bolondág! Én bizony nem strázsálom. MARISKA: (Félre.) Tehát szeretik egymást. Óh, szép, igazán szép! (Mariskához.) Nem szégyelli magát? Elszöktetni! ERZSI: (Mintha apja hangját hallaná.) Mindjárt jövök. Apám hí. Mindjárt itt is termek. (Félre.) De hisz várhatsz! (Kimegy a hátsó ajtón.) MARISKA: S én ennek az embernek hittem? Erre bíztam volna a boldogságomat? Mást szeret Éppen jókor tudtam meg. Tehát nem értem, hanem egy szép csaposleány kedvéért pincérkedik itt?! S én kába, szinte elhittem hogy ez nem véletlen találkozás. Megcsalta azt is, engem is! De merjen szemem elé kerülni! (Szigligeti Ede Liliomfi című darabjából) (egy lány és három fiú számára) RIGÓ: Állj, te kecskebéka! LIDI: Jaj! (Másfelé akar futni.) GUTA: Állj, te paszulykaró! LIDI: Jaj! (Másfelé akar futni.) KACOR: Állj, te boszorkánykerítő! LIDI: (Látja, hogy bekerítették.) Nini, maguk azok? Már megijedtem, hogy nem maguk azok. RIGÓ: Rászedtél? GUTA: Egy aszalt kísértetnek udvaroltattál? KACOR: Egy süvöltő csontváznak adtam éjjeli zenét? LIDI: Nem szégyellik magukat? Így rárontani egy védtelen lányra! 12

13 RIGÓ: Felelj! LIDI: Azt sem tudom, miről beszélnek! GUTA: Majd eszébe juttatom! LIDI: Mondják már meg, miért ordítoznak. Hadd tudjam én is! RIGÓ: Miért küldtél a sárkány ablakához? LIDI: Hová? KACOR: Oda ni, a jobb sarokhoz. (Katica háza felé mutat.) RIGÓ: Azt mondtad, a jobb sarkon lakik a kisasszonyod. LIDI: Akkor nagyot hibáztam, vagy maguk értették rosszul. Hiszen a bal sarokra kellett volna menni, ott lakik a kisasszony. RIGÓ: Ó, én birka! GUTA: Ó, én ló! KACOR: Ó, én vadszamár! (Mindhárman a fejüket fogva trédre rogynak.) LIDI: Látják! És engem hibáztatnak! RIGÓ: (Felpattannak.) De mivel bizonyítod, hogy most igazat mondasz? GUTA: Lehet, hogy a bal sarkon egy másik Sibilla lakik. KACOR: Nem élném túl még egyszer. RIGÓ: Bizonyítékot! GUTA: Addig nem eresztünk! KACOR: Bizonyítékot! (Fenyegetően köröznek Lidi körül.) LIDI: (Fölnéz az ablakra, meglátja Vilma sziluettjét és odamutat.) Hát nézzenek oda fel! Ki áll az ablakban? (Mindhárman felnéznek, meglátják Vilmát.) RIGÓ, GUTA, KACOR: (egyszerre) Vilma kisasszony! LIDI: És azt üzeni, hogy holnap sötétedés után kint sétál a ligetben. RIGÓ: A ligetben! GUTA: Holnap! KACOR: Sötétedés után! LIDI: De fátyolban lesz, mert szigorú nevelőapja miatt csak így tud elszökni otthonról. És most engedjenek. (Lidi el. A kérők a földre rogynak.) RIGÓ: Mi aztán jól kifogtuk ezt a közös menyasszonyt! De, maradjunk a logikánál. Ha mind a hármunknak kell a lány, akkor KACOR: Akkor mindhármunké lesz. GUTA: Úgy van! RIGÓ: Süketek! Már hogy lehetne mindhármunké? GUTA: Igaz. KACOR: Igaz. RIGÓ: Hanem akkor nem csaphatunk szerződés szerint hármas esküvőt! GUTA: (Felpattan, majd a többiek is.) Megváltoztatjuk a szerződést! RIGÓ: Vilma csak egyikünké lesz! Azé, aki neki leginkább megtetszik. KACOR: Úgy van. Hárman rohamozunk, és az egyikünk nyer. (Mindhárman el.) (Vörösmarty Mihály A fátyol titkai című darabjából) 13

14 DRÁMAJÁTÉKOS IMPROVIZÁCIÓ c) Értékelés Szempontok A szituáció megértése A vizsgázó megértette-e a jelenetében a feladatban elvártakat? A feladathoz illeszkedő színházi eszközöket használ? Fantázia, ötletesség A megjelenítés során egyértelműen látszik-e a tanulók kreativitása? A jelenet hordoz-e önmagán túlmutató megjelenítési szándékot? Látszódik-e a kooperatív munka a megjelenítésben? Karakterábrázolás Fölismerték-e a vizsgázók az elvárt karakter jellegzetességeit? Ki tudták-e emelni a vizsgázók a feladatban elvárt karakterábrázolás legjellemzőbb eszközeit? EGYÉNI SZÍNPADI PRODUKCIÓ Szempontok Szövegtudás (dallam, a lépések memorizáltsága) A vizsgázó feladatában a műfaji elvárások alapvető elemeinek milyen színvonalon tud megfelelni? Értelmezés, szerkesztés Az előadásra kerülő (vers, ének, tánc stb.) produkcióban milyen szinten lehet felfedezni a tanulói értelmezést, szerkesztést és a közlési szándékot? Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) A vizsgázó feladatában a műfaji elvárások alapvető elemeinek milyen színvonalon tud megfelelni? Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) A vizsgázó színpadi produkciójának előadásmódja mennyire illik a választott anyaghoz, annak stílusához, jellemzőihez stb., illetve a tanuló személyiségéhez? Mennyire hatott érzelmileg, értelmileg az előadott produkció? Koncentráció A vizsgázó feladata elvégzése során milyen mértékben tudott figyelni önmagára, illetve a közönségre? Pont Pont

15 KÖZÖS SZÍNPADI PRODUKCIÓ Szempontok Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb. A vizsgázó feladatában a műfaji elvárások alapvető elemeinek milyen színvonalon tud megfelelni?) A vizsgázó a közös színpadi produkcióban milyen színvonalon alkalmazta a műfajhoz kapcsolódó, a képzés során megismert technikai elemeket? Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) A vizsgázó színpadi produkciójának előadásmódja mennyire illik a választott anyaghoz, annak stílusához, jellemzőihez stb., illetve a tanuló személyiségéhez? Mennyire hatott érzelmileg, értelmileg az előadott produkció? Koncentráció, játékfegyelem A vizsgázó feladata elvégzése során milyen mértékben tudott figyelni önmagára, illetve a közönségre? Milyen színvonalon működött az egymásra figyelés, a kooperatív munka az előkészítés és a megjelenítés során? Pont Amennyiben a tanuló a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minősége kerül értékelésre. A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzése adja. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A gyakorlati vizsga eredményét a két feladattípusban szerzett osztályzatok átlaga adja

16 EMELT SZINT I. Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán a tanulónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia. a) A vizsga témakörei színház- és drámatörténet; színház- és drámaelmélet; színházi műfajok. Az írásbeli vizsga egy esszé-jellegű kifejtést igénylő kérdést tartalmaz. A tanulók három megadott tétel közül egyet választhatnak. Tételtípusok a) egy drámai mű színházi megvalósulásának elemző bemutatása; b) egy dráma- vagy színházelméleti kérdés kifejtése; c) alkotói portré. 1. b) Példák írásbeli tételcímekre (a) Dráma és színház: Az ember tragédiája színpadon (b) A feszültségteremtés módjai az abszurd drámában (c) Az üres tér Peter Brook egyszerű színháza 2. (a) Csehov magyar színpadon egy szabadon választott előadás (b) Katona József Bánk bán című tragédiájának és Erkel Ferenc Bánk bán című operájának dramaturgiai összevetése (c) A díszlet- és a jelmeztervező művészete egy szabadon választott előadás látványvilágának bemutatása (a) Shakespeare magyar színpadon egy szabadon választott előadás (b) A különböző időkezelési módok bemutatása szabadon választott művek alapján (c) A magyar nyelvű hivatásos színjátszás kezdetei Kelemen László és társai (a) A dráma és a színház megújítási kísérlete egy szabadon választott Brecht-mű és színpadi megvalósulása (b) A jellem- és a helyzetkomikum eszközeinek bemutatása Moliére műveiben (c) A színész művészete egy szabadon választott magyar színművész portréja 16

17 5. 6. (a) Egy mai magyar dráma színpadi megvalósulása előadás-elemzés (b) A commedia dell arte eszközei a komédiairodalom klasszikusainak műveiben (c) A színház mint működő üzem a jelenkori színházi működés jellemzése egy szabadon választott színházi műhely alkotóinak bemutatásával (a) A színház mint összművészet bemutatása egy szabadon választott előadás elemzése (b) A színpadi tér használatának bemutatása szabadon választott előadás alapján (c) A rendező művészete egy szabadon választott alkotói portré c) Értékelés Az értékelés az alábbi táblázat alapján történik. Mennyiségi szempontok Minőségi szempontok Kifejező képesség Elemei Aránya Elemei Aránya Elemei Aránya az ismeretek mennyisége 40% a feladat megértése, a szaknyelv használata, a lényeg kiemelése, a téma kidolgozottsága, az ismeretek mélysége, a megközelítés sokszínűsége 40% világosság, nyelvhelyesség, helyesírás, tartalmi és formai elrendezés 20% 17

18 Az írásbeli feladatok általános javítási szempontjai: Szempontok A feladat megértése: A vizsgázó megértette-e a feladatban felvetett problémát? A feladatban kijelölt tárgyat elemzi-e? A vizsgázó válasza túlnyomó részében a probléma elemzésére irányul? A vizsgázó válasza eltér-e a feladatban megfogalmazott témától? Tudja-e tartani a témát? Az ismeretek mennyisége, mélysége A tanuló rendelkezik-e az elemzéshez szükséges alapvető ismeretekkel, elemzési szempontokkal? Jól emelte-e ki elemzésében a lényeget? Fogalmazványában helyesen használta-e a vizsgázó a korszakra és a témára vonatkozó szakszókincset? A téma kidolgozottsága, a megközelítés sokszínűsége Dolgozatában a tanuló milyen színvonalon tudta a feladatban elvárt problémát megközelíteni, értelmezni, azonosítani és kidolgozni? Fogalmazványának meghatározó eleme-e a megközelítés sokszínűsége, az értelmezés és elemzés összetettsége? Megszerkesztettség, nyelvhelyesség: Elvárt a szerkesztett szöveg. E szempontból tehát nem értékelhető a nagyrészt vázlatosan összeállított vagy egymással nem összefüggő mondatokból álló válasz. Elvárható, hogy a vizsgázó gondolatmenete összefüggő, követhető, logikus legyen. A válasz szerkezete megfelel-e a feladat által megkövetelt gondolatmenetnek? Az értékelésnél meg kell állapítani, hogy a tanuló rendelkezik-e megfelelő elemző képességgel. Egy színházi előadás elemzésének javasolt szempontjai Pont Az író és életművében a dráma elhelyezése Műfaji meghatározás A rendező és főbb alkotótársainak bemutatása A színreállító műhely és az elemzett előadás összefüggései Az írott dráma és a színházi előadás összevetése (a dramaturg és a rendező koncepcionális beavatkozásai) A dráma színrevitelének aktualitása, a színpadra állítás rendezői koncepciójának alapgondolata Az előadás tagolása (felvonások, jelenetek) A játékidő és a színpadi idő A térhasználat A játék kerete, szcenikai megoldások, játékeszközök (színpadforma, díszlet, jelmez, maszk, kellék, fényhatások, színek, anyagok) Zenei elemek, hanghatások, zajok, zörejek A színházi alkotók szerepe az előadás létrehozásában (fordító, dramaturg, rendező, díszlet- és jelmeztervező, koreográfus, zenei munkatárs, szereplők...) A játék módja, konvenciórendszere, jelzései, szimbolikája A színészi játékmód stílusa, gesztusok, színpadi beszéd, mozgás A szereplők hierarchiája és változásai A hatás, a közönség mint befogadó visszajelzései Szubjektív benyomások

19 d) Dolgozat-minta SHAKESPEARE MAGYAR SZÍNPADON EGY SZABADON VÁLASZTOTT ELŐADÁS ELEMZÉSE I. William Shakespeare: Szentivánéji álom (Csokonai Színház, Debrecen, 2000/2001. évad) Hargitai Iván Shakespeare Szentivánéji álom című darabját vitte színre Debrecenben az 1999/2000. évadban. De nem az eredeti szöveget használta a rendező, hanem aktualizálta, modernizálta e klasszikust. A vígjáték és az előadás központjában a szerelmi szálak állnak. Mindenki vágyódó szerelmes, vagy éppen durcás szerelmes. Hálás szerepek a színészeknek, akik lubickolnak a színpadon : kiemelkedő közülük: Krizsik Alfonz, Ottlik Ádám, Csendes László, Varga Éva. A díszlet teljesen fehér. Kuszaságából kivehető egy szoba, középen két oszloppal, fölötte egy átjáróval. A palotában játszódó jelenetek alatt egy fekete függöny takarja le a színpad felső felét, melynek felhúzásával tágul ki a tér az erdei jeleneteknél. A többi díszlet asztalok és székek, terítők és kanapéhuzatok színesek. Egy négyzet alakú emelvényen van Titánia ágya elöl, a bal oldalon, ahol a tündérkirálynő folyamatosan jelen van. A fent lógó fehér léggömbök teszik játékossá a színpadteret. Nem nagyon érthető rendezői ötlet, hogy fent különböző tárgyak (rezsó, fogmosópohár, ágynemű) lógnak. Nagyon látványos a forgószínpad mozgatása. A jelmezek is aktualizálva vannak: metálszürke öltöny, vörös női ruhát, pizsama, golfszerelés, fekete frakk, estélyi ruha. A szerelmesek ruhái nem kiugróak. Legjobban Csendes László játszott és golfozott. Nagyon jól játszotta a részeget. Varga Éva Titániája szép ruháiban színes foltja volt a színpadnak. A szerelmesek nagyon aranyosan, életszerűen alakítják szerepüket. El tudom hinni, hogy szerelmesek, mert igazi fiatalok maguk is. Az ember mindig másba szerelmes, mint akibe kellene. Révész Béla (Lysander) és Fábián Gábor (Demetrius) eltérő alkatú színészek, de ez nagyon életszerű, s mindet lehet szeretni is. Ahogyan ezt a lányok, Réti Iringó (Heléna) és Kelemen Tímea (Hermia) teszik. A legvígjátékibb alakok a mesterek voltak, akik szintén egy szerelmes jelenetet játszottak el, de itt a nőket is férfiak alakították, ami még újabb nevettetési lehetőséget adott. Bár olyan volt ez, mint az eredeti Shakespeare-színházban. A legnagyobb hibának azt éreztem, hogy olykor alig lehetett érteni, amit mondtak a színészek, pedig a jó beszédtechnika az egyik legfontosabb dolog a szakmájukban. Kiemelkedő színészi munkája, és a darabban is fontos szerepe volt a Puckot játszó Ottlik Ádámnak. Nagyon jól ábrázolta a kis furfangos, mindent összezavaró manót. Kiemelkedő volt, hogy maga fuvolázott a színpadon. Nagyon látványosak voltak a világítási megoldások: a villódzó fények, a színes képek. Érdekes hatást eredményezett, hogy néha mikrofonból jött a szereplők hangja. És persze a zene. A rendező furcsán válogatta össze a zenei betéteket: Ismert, modern dalok keveredtek diszkós motívumokkal (pl. New York, New, York). Nem voltak valók a shakespeare-i darabhoz, hiába modernizálta a rendező. Összességében érdekes előadást nézhetnek meg a debreceniek. Egyrészt, mert nagy lehetőség, ha klasszikus kerülhet a színpadra, másrészt mert ez a darab a szerelemről szól, ami pedig mindenki életének a része. MINŐSÍTÉS: jeles INDOKLÁS: a dolgozat írója elmélyült szakmai tudásról tesz bizonyságot, s e szakmai tudás alapját a drámaismereti és a színház működéstani ismeretei biztosítják. Bírálatában megjelennek a színházi kritikától elvárható elemek. Olvashatunk: a) az alapirodalmi műről; b) annak az előadást szolgáló modernizált fordításáról; 19

20 c) a dramaturgiai munkáról; d) a rendezői elképzelésről; e) annak megvalósításáról; f) a modernizált színpadképek, kellékek, fény- és hanghatások indokoltságáról avagy indokolatlanságáról; g) a rendezői elképzelést segítendő jelmeztervezői munkáról; h) a színészi játékról; i) s nem utolsósorban kitekintést tesz az adott színház műsortervét, műsorpolitikáját illetően is, kijelölve az elemzett előadás helyét az adott színház életében. Stílusa nagyvonalú, a szakmai terminus technikusokat kiválóan alkalmazza; írása olvasmányos, élvezetes; nyelvhelyessége kitűnő. II. William Shakespeare: Szentivánéji álom a Csokonai Színházban Hargitai Iván Shakespeare Szentivánéji álom című darabját vitte színre Debrecenben, az 1999/2000. évadban. De nem az eredeti szöveget használta a rendező, hanem aktualizálta, modernizálta azt. A vígjáték és az előadás központjában a szerelmi szálak állnak. Mindenki szerelmes benne. A színészek közül Krizsik Alfonz, Ottlik Ádám, Csendes László és Varga Éva nagyon jó. A díszlet teljesen fehér. Van benne egy szoba, középen két oszloppal meg átjáróval. A palotánál viszont van egy fekete függöny, ha az nincs, akkor az az erdő. Az asztalok, székek, terítők és a kanapé színesek. Egy négyzet alakú emelvényen van a tündérnő ágya, amiben mindig fekszik. Fölötte fehér lufik és rezsó, fogmosópohár, ágynemű lógnak. Nem tudom, miért. Van forgószínpad is. A jelmezek viccesek: metálszürke öltöny, vörös női ruha, pizsama, golfszerelés, fekete frakk, estélyi ruha. Legjobban Csendes László játszott és golfozott. Nagyon jól játszotta a részeget. Varga Éva szép ruhákban játszotta a tündért. A szerelmesek nagyon aranyosan, élethűen alakítják szerepüket. El tudom hinni, hogy szerelmesek, mert igazi fiatalok maguk is. Az ember mindig másba szerelmes, mint akibe kellene. Révész Béla és Fábián Gábor nagyon különbözőek, de mindet lehet szeretni. Ahogyan ezt a lányok, Réti Iringó(Heléna) és Kelemen Tímea(Hermia) teszik. A mesterek is viccesek voltak, akik szintén egy szerelmes jelenetet játszottak el, de itt a nőket is férfiak alakították, ami még viccesebb volt. A legnagyobb hibának azt éreztem, hogy néha alig lehetett érteni, amit mondtak a színészek. Ottlik Ádám nagyon jól játszotta a kis furfangos, mindent összezavaró manót. Kiemelkedő volt, hogy maga fuvolázott a színpadon. Nagyon látványosak voltak a világítási megoldások: a villódzó fények, a színes képek. Néha mikrofonból jött a szereplők hangja. És persze a zene. A rendező furcsán válogatta össze a York zenéket: új, meg régi slágerek, meg diszkós zenék. Nem voltak valók a darabhoz, hiába modernizálta a rendező. Összességében érdekes előadást nézhetnek meg a debreceniek. Egyrészt, mert jó, hogy ezt játsszák, másrészt, mert ez a darab a szerelemről szól, ami pedig mindenki életének a része. MINŐSÍTÉS: elégséges INDOKLÁS: a dolgozat érdeme áttekinthetősége. Néhol logikátlanul felépített szövegének mondatai és megállapításai viszont nélkülözik az előadáselemzéstől elvárható szakmai tudásszintet. A tanuló pusztán színházi élményét veti papírra: iskolás megfogalmazásban, a színházkritikai szakmai kifejezéseket mellőzve átlagos nézői szinten ír a darabról. A szöveg rövidsége egyben szerzője felületességére is utal. 20