KARÁCSONY SZILÁRD SZAK-KÖNYV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KARÁCSONY SZILÁRD SZAK-KÖNYV"

Átírás

1 KARÁCSONY SZILÁRD SZAK-KÖNYV Szakszervezetek.hu Budapest, 2011

2 Karácsony Szilárd, 2011 Lektorálta: dr. Berki Erzsébet, munkaügyi kapcsolatok kutató. A címlapon és a könyvben megjelent grafikákat Izsák Jenő készítette. A hátsó borítón lévő fényképet Favics Péter készítette. ISBN Kiadó: Szakszervezetek.hu Felelős kiadó: dr. Dura László Nyomda: MÉDIABC Kft Budapest, Ciprus u. 8 C/109 Felelős vezető: Bognár Károly

3 Tartalom Köszönetnyilvánítás... 8 Előszó... 9 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE Az alapszabály A tagok jogai és kötelességei A szervezeti felépítés Az alapszervezetek A középszintű testületek A vezető testületek Az ellenőrző testületek A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) Az SZMSZ mellékletei és további szabályzatok ALAPSZERVEZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Általános rész Az alapszervezet tagjainak jogai és kötelességei Az alapszervezet szervezeti felépítése A taggyűlés, küldöttgyűlés vagy bizalmi testület működési rendje A szakszervezeti csoportok A főbizalmi bizottság A szakszervezeti bizottság Tagozatok Rétegszervezetek Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB), vagy pénzügyi ellenőr Felügyelő és Ellenőrző Bizottság (FEB) Munkabizottságok Az alapszervezeti tisztségviselők kötelességei és jogai A bizalmi A főbizalmi A szakszervezeti bizottság elnöke A szakszervezeti bizottság titkára

4 A gazdasági felelős A tagozati ügyvivő A rétegszervezeti ügyvivő Az alapszervezet megszűnése, átalakulása Záró rendelkezések A TESTÜLETEK ÖSSZETÉTELE ÉS MŰKÖDÉSE A testületek összetétele Arányos képviselet biztosítása Női, fiatal, és nyugdíjas kvóták Szavazati jogú résztvevők és meghívottak A testületek működése Az értekezletek előkészítése Az ülésterv A helyszín Az időpontok A határidők A megtárgyalandó napirendek Az előterjesztők A meghívó Az értekezletek lefolytatása A napirendek elfogadása A levezető elnök A napirendek tárgyalása A forgatókönyv A határozattervezet A döntéshozatal A nyílt szavazás A titkos szavazás A szavazás módjára vonatkozó speciális szabály A döntéshez szükséges szavazati arányok Érvényes és érvénytelen szavazás Részkérdések elfogadtatása Kisebbségi érdekek figyelembevétele Határozatok Kommunikációs záradék A TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA Miért fontos?

5 A választói értekezlet gyakorisága A választások szintjei A választói értekezlet előkészítése A választási kiírás és ütemterv A választással betöltendő tisztségek A választási eljárás módjai A választást előkészítő és lebonyolító bizottságok A mandátumvizsgáló bizottság A szavazatszámláló bizottság A jelölőbizottság A jelölés és a választhatóság feltételei Az ügyrendi bizottság A választói értekezlet levezető elnöke A jegyzőkönyvvezető A jegyzőkönyv hitelesítők A választói értekezlet napirendi pontjai A beszámoló A tisztségviselők megválasztása A jelölőbizottság jelentése A szavazás A választói értekezlet utáni teendők SZERVEZET MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE Ismerd meg a szervezeted! A múlt A működési kör Az eredmények A szervezet felépítése Hazai és nemzetközi kapcsolatok Reprezentativitás Információs rendszer Kulturális és szabadidős tevékenység Szolgáltatások Tisztségviselők képzése Erőforrások elemzése, rendszerezése Szervezetfejlesztés Tagszervezés, tagmegtartás

6 Helyzetelemzés Célkitűzés Tervezés A tervezés szintjei A tagnyilvántartás A tagsági igazolvány (tagkártya) A tagszervezést támogató egyéb eszközök A tagszervezés személyi feltételei Motiváció Tagmegtartás Ellenőrzés és értékelés Információs rendszer Belső információt közvetítő csatornák Szakszervezeti újság Hírlevél Kör SMS Kör Képzések, oktatási segédletek Egyéb kiadványok (naptárak, könyvek, plakátok, CD-k stb.) Személyes beszélgetések Külső információs csatornák Internetes honlap Internetes közösségi oldalak(facebook és társai) Filmek, videók Sajtóközlemény Sajtótájékoztató Média nyilatkozatok Fizetett hirdetések A hitelesség Megfelelő embert a megfelelő helyre! A tisztségviselők kiválasztásának szempontjai Tisztségviselők képzési rendszere Főállású és önkéntes tisztségviselők motivációja Az ambíciókról A szakértők helye a szervezetben Ellenőrzés és beszámoltatás rendszere Elismerések rendszere

7 Közösségi rendezvények Az időpontok kitűzése A helyszín kiválasztása A rendezők A forgatókönyv A résztvevők köre Érkezés, távozás és szállás Az ellátás Kommunikáció AZ ÉRDEKVÉDELEM FOLYAMATA Az egyensúly Rendszeres érdekegyeztető fórumok A tárgyalási folyamat Tárgyalás kezdeményezése Nyomásgyakorló akciók Aláírásgyűjtés Demonstrációk Sztrájk A tárgyalás Tárgyalási stratégiák A megegyezés A tárgyalási folyamat lezárása, értékelés

8 Köszönetnyilvánítás Köszönetem szeretném kifejezni a Vasutasok Szakszervezete Szervezetpolitikai Csoportja tagjainak. Pauer Olivérné, Pszota Árpád, Szabadi László, Flamich Margit és Najdanovszki Krisztián, valamint Hercegh Mária, a VSZ Nőtagozatának vezetője 2003 és 2011 között munkámhoz nyújtott segítsége és közreműködése nélkül ez a könyv nem születhetett volna meg. Megkülönböztetett köszönetem fejezem ki dr. Dura Lászlónak, aki a könyv megírásához és kiadásához is baráti segítséget nyújtott. Köszönöm dr. Berki Erzsébetnek, hogy szakértelmével meghatározó módon hozzájárult a tartalom színvonalának emeléséhez. Ez a könyv nem jelenhetett volna meg Filvig István, a SIGNAL Biztosító alapító elnök-vezérigazgatója és Reményi Zsuzsánna, a Társadalmi Szervezetek üzleti igazgatója személyes támogatása nélkül. Köszönet feleségemnek, Ilusnak és gyermekeinknek, Rékának és Máténak, akik töretlenül támogattak és tűrték a tisztségviseléssel járó sokszor kiszámíthatatlan életvitelem. Biatorbágy, augusztus 8

9 Mottó:,, A szakszervezet olyan a társadalomban és a gazdaságban, mint só a levesben, nélkülözhetetlen. Filvig István, a SIGNAL Biztosító alapító elnök-vezérigazgatója Előszó Néhány évvel ezelőtt egy volt szakszervezeti könyvtár átválogatása közben kezembe került egy 1909-ben megjelent zsebkönyv: A szakmozgalom útmutatója. A kiadványt Jászai Samu szerkesztette és a szakszervezet iránt érdeklődők számára adott áttekintést a mozgalom addigi történetéről, céljairól és működésének alapelveiről. Az azóta eltelt több mint száz év alatt nagyon sok minden történt, de van, ami alig változott: munkájukból élő emberek a munkáltatókkal szemben egyedül továbbra is kiszolgáltatottak. A szakmozgalom útmutatója adta a végső lökést régi tervem megvalósításához: a 2001-ben megjelent Munkakönyv folytatásaként amely a munkavállalók összefogásában rejlő lehetőségeket és a szakszervezeti taggá válás előnyeit mutatta be kellene egy könyvet írni a szakszervezetek működéséről a gyakorló és a leendő tisztségviselőknek. Magam is nagy hasznát vettem volna egy ilyen könyvnek, amikor 1987 áprilisában huszonhat évesen megválasztottak a MÁV Hegyeshalmi Vontatási Főnökségének (köznapi nevén: fűtőházának) háromszáz 9

10 munkavállalóját, és egy híján ugyanennyi szakszervezeti tagját számláló Vasutasok Szakszervezete által működtetett alapszervezetének titkárává. Azóta sokszor bevallottam: akkoriban semmit sem tudtam arról, hogy mi a dolga egy szakszervezeti tisztségviselőnek. Az elmúlt több mint két évtized alatt számos tisztséget tölthettem be. Alapszervezeti titkárként, területi, szakmai, országos és nemzetközi testületek és bizottságok tagjaként, szakszervezeti lapok főszerkesztőjeként, illetve szervezetpolitikai alelnökként megtanultam, hogy a tisztséget viselni nagy felelősség: munkahelyek, családok megélhetését biztosító bérezés, az életünk minőségét és akár hosszát is befolyásoló munkakörülmények múlnak a tisztségviselőkön. A szakszervezetek akkor lehetnek eredményesek, ha sikerül a tagok akaratát egyesíteni, adott esetben akcióegységüket megteremteni. Aki már próbálta, az nagyon is tudja, hogy nem könnyű feladat. Szerencsére nem kell újra feltalálni az akarategyesítés módszereit és eszközeit, csak alkalmazni kell a szakszervezetek demokratikus működésének elmúlt több mint száz évben kicsiszolt elveit és szabályait. A szabályokat általában nem szeretjük, de nélkülük nem működik egyetlen emberi közösség sem. Éppen ezért minden tisztségviselőnek meg kell ismernie a szakszervezeti kultúra szerves részeként kialakult demokratikus működési elveket. 10

11 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE Egy önkéntes egyesület akkor működik helyesen, ha a tagok határozhatnak az őket érintő ügyekről. A fontos kérdésekben mindig a tagok hozzák meg a döntéseket, de vannak olyan esetek, amikor nem lehet mindenki véleményét kikérni. A megoldást ebben az esetben a tagok által elfogadott alapelvek alapján, az általuk megválasztott testületek létrehozása és döntési rendszerének kialakítása jelentheti. Ez a képviseleti demokrácia. Az egyes testületetek és tisztségviselők feladatát, jog- és hatáskörét a bejegyzett szervezetek alapszabálya, illetve szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Ezeket a dokumentumokat pedig minden tag számára elérhetővé kell tenni, hogy megismerhessék a szervezet működését, mert e nélkül nem tudnak aktívan részt venni a közös célok kialakításában és elérésében. Az alapszabály Az alapszabály elkészítését minden társadalmi szervezet, így a szakszervezetek esetében is törvény írja elő. Az alapszabály mint az önkéntes közösség 11

12 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE tagjainak együttműködési szabályait tartalmazó írott dokumentum tartalmazza a szakszervezet célját, működésének legfontosabb elveit és szabályait. Az alapszabályban kell megnevezni a szakszervezet legfontosabb döntést hozó testületeit, meghatározni azok összetételét, feladat, jog- és hatáskörét, a szervezet képviseletét ellátó tisztségeket is. Az alapszabályt a szakszervezet legfelső döntést hozó testülete, a közgyűlés, más néven kongresszus fogadja el, illetve módosíthatja a későbbiekben. Éppen ezért abban a szakszervezet működésének olyan alapelveit kell rögzíteni, amelyeket feltehetően a következő közgyűlésig nem kell módosítani. A tagok jogai és kötelességei A tagsági viszony létesítésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, a tagok jogait és kötelességeit feltétlenül az alapszabályban kell rögzíteni. Ez azért fontos, mert a tagsági viszony a szakszervezet hosszú távú működésének alapját képezi. A tagok jogait nem célszerű menet közben változtatni, mert az bizalmatlanságot gerjeszthet. Az önkéntes alapon működő társadalmi szervezetek a kölcsönös bizalomra épülnek. Ha a tagok számára nem követhető, hogy milyen jogok és kötelezettségek illetik meg őket, abból konfliktus is keletkezhet, amit a tag könnyen felold azzal, hogy kilép, és otthagyja a számára kiszámíthatatlan környezetet. 12

13 13

14 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE A tagok jogainak és kötelességeinek pontos megfogalmazása több szempontból is fontos. Például mindenkinek tudnia kell, hogy miként vehet részt a döntések meghozatalában és azok végrehajtásában, vagy miként válhat tisztségviselővé és hogyan vehet részt az egyes testületek munkájában. De azt is világosan látnia kell minden tagnak, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a közösség elvár tőle a hatékony együttműködés érdekében, illetve ha ezek elmaradnak, akkor annak milyen következményei lehetnek. Persze ez is egy olyan kérdés, amelyre csak akkor szoktunk odafigyelni, ha valamilyen konfliktus keletkezik a tagok között. Erre tudok egy példát. Egy üzemi tanács választás alkalmával az egyik szakszervezet tagunkat egy másik szakszervezet színeiben indították. Amikor a jelöltlista napvilágot látott egyértelművé vált, hogy a tag súlyosan megsértette annak a szervezetnek az érdekeit, amelyiknek tagja volt. A helyzetet csak azzal lehetett feloldani, hogy a tagot kizárták. Az már egy másik kérdés, hogy a tag, amikor rájött, hogy mit tett, visszavonta a jelölését, és kérte a visszavételét. Ez tipikus példája annak, hogy mennyire fontos a tagok jogainak és kötelességeinek tudatosítása. A tagok kötelezettségei közül az egyik legfontosabb és mindenképpen rögzítendő tétel a tagdíj mér- 14

15 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE téke, amit szintén az alapszabályban célszerű meghatározni, a tagdíjak felhasználásának módjával, a szervezet egyes szintjei közötti felosztásával együtt. Azt, hogy ez mennyire fontos a szervezet kiszámítható működése szempontjából, talán nem kell magyarázni, de szintén egy megtörtént példával szemléltetem. Az egyik alapszervezet vezetői levélben azzal keresték meg szakszervezetük elnökét, hogy a jövőben nem kívánják befizetni a központi költségvetésbe a meghatározott tagdíjhányadot, csak annak a felét. A kezdeményezést egyeztetés követte. A megbeszélés során mindössze azt kellett tisztázni, hogy a tagdíjmegosztás mértékét a kongresszus által elfogadott alapszabály tartalmazza, abból kedvezményt senki sem adhat egyetlen alapszervezetnek sem. A dolog ezzel nyugvópontra jutott. A szervezeti felépítés A szervezetek felépítését jelentős részben a méretük határozza meg. Egy önállóan bejegyzett szakszervezet állhat egyetlen munkahelyi szervezetből is, de még ebben az esetben is csatlakozhat országos, vagy szakmai szakszervezeti szövetségekhez. A dolog működhet fordítva is. Egy központilag bejegyzett szakszervezet több munkahelyi alapszervezetet is működtethet. Ha a szervezet hatékonyabbá tétele 15

16 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE megkívánja, akkor szakmai, területi és rétegszervezeteket is létrehozhat. Az alapszabályban nem csak ezeket kell felsorolni, hanem az összes szervezeti egység egymáshoz való viszonyát is pontosan le kell írni. Az országos és szakmai szakszervezeti szövetségekhez való tartozás nem része az adott szakszervezet szervezeti felépítésének. Már csak azért sem, mert a szövetségek szervezeti és működési szabályait a szövetséghez tartozó összes tagszervezettel közösen kell kialakítani. Ettől függetlenül a saját szakszervezetünk alapszabályában fel lehet sorolni azokat a szövetségeket, amelynek a szakszervezetünk tagja. Természetesen minden szakszervezeti szövetség ugyanúgy köteles elkészíteni saját alapokmányát és szabályrendszerét. A továbbiakban egy önállóan bejegyzett szakszervezet szervezeti szintjeinek jellemzőit vesszük sorra. Az alapszervezetek Az alapszabályban meg kell határozni a szakszervezet alapegységeinek alapszervezeteinek (van, aki más elnevezést használ) alapvető feladat-, jog- és hatáskörét. Ez azért fontos, mert a tagok az alapszervezeteknél lépnek be a szakszervezetbe. A tagoknak tisztán és világosan látniuk kell, hogy az alapszervezettől mire számíthatnak, illetve nekik melyek a kötelességeik a helyi közösség felé. Alap- 16

17 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE szervezetet minden olyan helyen célszerű létrehozni, ahol a szakszervezet tevékenységi körébe tartozó munkáltató egy jól meghatározott szervezeti egységet működtet. Ugyanakkor az alapszervezetek sem lehetnek túlzottan elaprózódottak. A túl kis létszámú alapszervezetek ugyanis nem működőképesek. A Egyesülési törvény (1989. évi II. tv.) egy társadalmi szervezet megalakítását tíz fő együttes akaratának meglétéhez köti. Talán ez az a minimum, amelyet célszerű figyelembe venni. De a nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy egy szakszervezeti alapegység létszáma hetvenöt és százhuszonöt tag összefogása esetén ideális. Ez a létszám ad alapot a megfelelő szintű testületek felállítására, és kellő merítést a tisztségviselők kiválasztására. De fordítva is igaz. Körülbelül egy vezető tisztségviselő ennyi tag ügyeit képes átlátni és gondozni. Közösségépítés szempontjából is legalább ekkora szervezeti egységek létrehozása lehet a megfelelő cél. A hazai gyakorlatban az ideálisnál kisebb létszámú alapszervezetek is működnek, amelyek megfelelően el tudják látni az alapvető feladatokat. Az ilyen alapszervezetek viszont több segítséget igényelnek a szakmai és területi szintektől, illetve a felsőbb testületektől. Az optimális létszám elérése érdekében egy több száz, vagy akár ezer munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál nem kell, sőt egyenesen hátrányos lehet több alapszervezet létrehozása. Ilyen esetekben 17

18 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE a bizalmi és főbizalmi csoportok kialakítása a jó megoldás. Ezeket a csoportokat egy-egy területileg, vagy technológiailag jól körülhatárolható munkahelyen dolgozó szakszervezeti tagok alkotják. A csoportok akár önállóan is el tudnak látni érdekvédelmi, vagy közösségi feladatokat, de csak az alapszervezeten belül kialakított rendnek megfelelően. Érdemes ezeknek a csoportoknak a viszonylagos önálló működéséhez megteremteni a feltételeket. Ez megint csak szabályozás, azaz belső megegyezés kérdése. Az alapszervezetek szervezeti felépítését, testületeik, bizottságaik és tisztségviselőik feladatelhatárolását, működésük szabályait egy későbbi fejezetben tekintjük át. A középszintű testületek Az olyan szakszervezetek, amelyek több alapszervezetet működtetnek, az egyes szakmai, foglalkoztatási csoportokhoz tartozó tagok érdekeinek megjelenítésére szakmai tagozatokat, vagy magasabb szintű testületek hozhatnak létre. Ezek a testületek szakmai szempontok megjelenítésével járulhatnak hozzá a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységéhez. Országos jelleggel működő szakszervezetek az alapszervezetek munkájának támogatására területi szerveződéseket is működtethetnek. Ezen kívül az ifjúsági, női és nyugdíjas érdekek képviseletét ellátó 18

19 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE testületek is létrehozhatók. Ezeket a területi, szakmai, illetve rétegérdekek szerint felálló testületeket az alapszabályban mindössze fel kell sorolni. Az úgynevezett középszervezetek működésének további részleteit a szakszervezet szervezeti és működési szabályzatában javaslom rögzíteni, ugyanis a felépítésük, feladataik, jog- és hatáskörük szükség szerint két kongresszus között is rugalmasan módosítható. A vezető testületek Több alapszervezetből álló szakszervezetek tevékenységük koordinálása és irányítása érdekében vezető testületeket hoznak létre. Összetételük és működésük legfontosabb szabályait szintén az alapszabálynak kell tartalmaznia. A legfelső szinten a kongresszus áll, amely a magyar gyakorlat szerint megválasztja a szervezet legfelső szintű vezetőit, az ellenőrző bizottságok tagjait. A kongresszustól kapják a felhatalmazást a következő négy évben a szervezet működéséért felelős testületek is. Az is a szervezet nagyságától függ, hogy egy, vagy kétszintű vezető testületet határoznak-e meg. Például létre lehet hozni egy nagyobb létszámú testületet (választmányt), amely évente két-három alkalommal ülésezik és a legfontosabb stratégiai kérdésekben dönt, illetve egy kisebb vezető bizottságot (elnökséget), amely a szervezet operatív irányítását végzi. 19

20 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE A két szint közötti feladatelhatárolást legszemléletesebben a szervezet pénzügyi döntésein keresztül tudom bemutatni. A kongresszus meghatározza a tagdíjak mértékét és az egyes szervezeti egységek közötti elosztás arányát, a választmány elfogadja a szakszervezet éves költségvetését és az arról szóló évenkénti beszámolót, míg az elnökség a költségvetési keretek közt operatívan működteti a szervezetet. Például ha a választmány kimondja, hogy mennyit lehet költeni egy évben képzésre, az elnökség köteles a kereten belül maradva megszervezni a tisztségviselők oktatását, és arról beszámolni a választmánynak. Az alapszabályban pontosan le kell szabályozni, hogy melyek a kongresszus, a választmány, az elnökség és az ellenőrző testületek kizárólagos jog- és hatáskörei és melyek azok, amelyeket a szervezeti és működési szabályzatba lehet utalni. Ez utóbbira azért van szükség, mert biztosítani kell a szervezet rugalmasságát is. Ha túl sok mindent rögzít az alapszabály, és a környezet gyorsan változik, akkor előfordulhat, hogy a kongresszust évente össze kell hívni. Az ellenőrző testületek A szakszervezetek demokratikus működésében rendkívül fontos szerepet játszanak az ellenőrző tes- 20

21 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE tületek. A gyakorlatban két egymástól jól elkülönülő ellenőrzési feladatkört lehet megkülönböztetni. Az egyik a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzése, amit az önkéntes alapon működő szervezetek esetében egyrészt törvények is előírnak, másrészt, mint mondani szokták a hosszú barátság alapja a pontos elszámolás. A bizalmi elven túl az emberi esendőséget egy szakmai alapon létrehozott ellenőrző testület tudja leginkább kordában tartani. A másik feladat legalább ennyire fontos. Külön testületet érdemes létrehozni a belső szabályrendszer betartásának ellenőrzésére. Az ilyen felügyelő, és ellenőrző bizottság az esetlegesen előforduló belső nézeteltéréseket is képes feloldani. Mindkét testület összetételére és működésére vonatkozó szabályokat alapszabályban kell rögzíteni, akárcsak azt, hogy ezek a testületek a kongresszusnak tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Az ellenőrző testületek tagjaira speciális szabályok vonatkoznak, amelyre a tisztségviselők választásáról szóló fejezetben visszatérünk. 21

22 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE 22 A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) Az SZMSZ elfogadását és módosítását célszerű a hierarchikus rangsorban a kongresszus (közgyűlés) alatt lévő és általa létrehozott irányító testület (választmány) hatáskörébe utalni. A szervezeti és működési szabályzatban a lehető legrészletesebben kell a szakszervezet testületeinek és tisztségviselőinek feladatait, kötelességeit, jog- és hatáskörét rögzíteni. Azaz pontosan le kell írni, hogy melyik testület miről köteles dönteni, miért felelős. A képviseleti jogosultság a partneri kapcsolatok alapja, ezért nagyon fontos, hogy a szakszervezet meghatározza az egyes testületek és tisztségviselők képviseleti feladatait és jogait. A szakszervezet működése szempontjából alapvető, hogy a partnerek is tisztán lássák, hogy kivel kell tárgyalniuk és adott esetben megállapodniuk. Éppen ezért a szakszervezetek kötelesek minden olyan munkáltatói szinten képviseletet biztosítani, ahol tagjai sorsát befolyásoló döntés születik. A hatékony működés szempontjából elengedhetetlen, hogy az egyes testületek közti hatáskörök jól elkülönüljenek. Ha ezek nem világosak, akkor fordulhat elő, hogy a szakszervezet egyik testülete megállapodik, míg a másik megkérdőjelezi annak jogosságát. Ebből nagyon sok kár érheti a tagokat és természetesen a szervezetet is. Ahhoz, hogy ezt elkerül-

23 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE jük, az SZMSZ-ben, illetve praktikusan annak mellékleteiben célszerű a választmány által létrehozott testületek, bizottságok és azok tagjainak nevét rögzíteni. Az SZMSZ ezen felül más szabályokat is tartalmazhat. Például a fentebb említett alap- és középszintű szervezetek egymás közötti együttműködésének rendjét is ebben célszerű szabályozni. De azt is, hogy mit kell tenni, ha két szervezeti egységet össze kell vonni, vagy szét kell választani. A lényeg, hogy az SZMSZ megalkotásakor fel kell térképeznünk minden olyan lehetőséget, amely szabályozást igényelhet. Ha pedig feltártuk, éljünk a lehetőséggel és írjuk le a megoldást. Ez ugyan nagy munka és sok előrelátást igényel, de jobban járunk, ha végiggondoljuk a lehetőségeket, mintha a működés közbeni kihívásokat rögtönzéssel kell orvosolnunk. A megfelelő működés érdekében a szakszervezet minden egyes szervezeti egységének az alapszervezetektől a középszintű testületeken át a legfelső szintűkig rendelkeznie kell saját maga által meghatározott szervezeti és működési szabályzattal. Ezen szabályzatok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem tartalmazhatnak a felsőbb szintű szabályzatokkal, így például a szervezet alapszabályával ellentétes rendelkezéseket. 23

24 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE Az SZMSZ mellékletei és további szabályzatok Az áttekinthetőség érdekében célszerű az SZMSZ törzsszövegéből néhány dolgot a mellékleteibe átemelni. Például mellékletben célszerű felsorolni a szakszervezet működési körébe tartozó munkáltatókat, az alap- és középszervezeteit (területi, szakmai és rétegszervezeteket), azok testületeinek összetételét, a szervezetben használt választott tisztségek elnevezését, és azt is, hogy az egyes tisztséget ellátók esetében melyik testület látja el a jogvédelmet. Ezen kívül az egyéb szabályzatok felsorolása is képezheti a szervezeti és működési szabályzat egyik mellékletét. Az alapszabályon és a szervezeti és működési szabályzaton túl érdemes a további részletes szabályozást igénylő kérdéseket külön szabályzatokban taglalni. Ilyenek lehetnek például a szervezet tisztségviselőinek választási szabályait, a belső pénzügyi és adminisztrációs feladatokat, vagy a tisztségviselők elismerését szabályozó dokumentumok. De ebbe a körbe tartozhat például az adott szakszervezet sztrájkszabályzata is. Azt is rögzíteni kell, hogy melyik testület hozhatja létre és módosíthatja ezeket a szabályzatokat. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a dokumentumok akkor töltik be maradéktalanul a feladatukat, ha azokat a szervezet egészét képviselő testületek (választmány, vagy az elnökség) fogadják el és módosíthatják. 24

25 ALAPSZERVEZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az alapszervezetek szervezeti és működési szabályzata a tagok együttműködésének szabályait tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az ilyen szabályzatok felépítése a dolog természetéből adódóan nagymértékben hasonlít, az alább leírtakat jó eséllyel fel lehet használni bármely alapszervezet szervezeti és működési szabályzata elkészítésekor. A következőkben használt tisztségekre és testületekre vonatkozó elnevezések értelemszerűen az adott szakszervezetnél alkalmazott megnevezésekkel behelyettesíthetők, illetve az egyes feladatok és hatáskörök a különböző testületek és tisztségek között a helyi sajátosságoknak megfelelően átcsoportosíthatók. Általános rész A szervezeti és működési szabályzat első, általános része tartalmazza az alapszervezet pontos elnevezését és székhelyének címét, illetve hogy melyik szakszervezet tagszervezete. Ebben a részben kell felsorolni azon munkáltató(k), vagy intézmény(ek) nevét, ahol az alapszervezethez tartozó tagokat foglalkoztatják. Fel kell tüntetni, hogy az alapszervezet a Szakszervezet Alapszabályának melyik pontja szerint 25

26 ALAPSZERVEZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT működik. Itt kell tisztázni, hogy az alapszervezet önálló jogi személy, vagy sem, hiszen a külső kapcsolatok szempontjából meghatározó a jogi státusz tisztázása. Előfordulhat, hogy bírósági per kapcsán kell bemutatni az alapszervezet SZMSZ-ét. Ekkor minden leírt betűnek súlya van. Egy-két mondatban rögzítsük az alapszervezet célját, amelyet többnyire az adott szakszervezet Alapszabálya is tartalmaz. Például: Az alapszervezet célja, hogy a.. Szakszervezet Alapszabályában meghatározott jogai és kötelességei teljesítésével hozzájáruljon a Szakszervezet Kongresszusa által elfogadott érdekvédelmi program teljesüléséhez, valamint tagjai elvárása alapján és közreműködésével szervezze a közösségi életet. Az alapszervezet hatáskörében biztosítja tagjai számára a tagsági viszonyból származó jogaik és kötelességeik gyakorlásának feltételeit. A következő pontban az alapszervezet feladatait kell felsorolni: Az alapszervezet céljai megvalósítása érdekében tagjai felhatalmazása alapján érdekvédelmi és érdekképviseleti, tájékozódó, tényfeltáró, kezdeményező, tanácsadó, ellenőrző, egyeztető, véleményező, koordináló és kifogá- 26

27 ALAPSZERVEZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT solási feladatokat lát el, illetve szükség szerint él a törvények által biztosított fel nem sorolt a szakszervezeteket megillető jogosítványokkal. Az alapszervezet tevékenysége során együttműködik a Szakszervezet más alapszervezeteivel, illetve a tevékenységi körébe tartozó munkáltató(k)nál működő üzemi tanáccsal (tanácsokkal) és munkavédelmi képviselőkkel érdemi munkakapcsolatra törekszik. Az alapszervezet szervezeti és működési szabályzatában rendelkezni kell a gazdálkodás legfontosabb szabályairól is. Például: Az alapszervezet a Szakszervezet Alapszabályában meghatározott tagdíjrészesedésből és egyéb bevételekből az évente elfogadott költségvetés szerint gazdálkodik. Az éves költségvetés betartásáért, az alapszervezet gazdálkodásáért a jelen szervezeti és működési szabályzatban leírtak szerinti testületek és tisztségviselők a felelősek. 27

28 ALAPSZERVEZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az alapszervezet tagjainak jogai és kötelességei Az alapszervezetek tagjainak tagsági viszonyból származó jogait és kötelességeit a Szakszervezet alapszabálya és szervezeti és működési szabályzata együttesen tartalmazza. Éppen ezért az alapszervezeti SZMSZ-ben csak néhány hangsúlyos, vagy eltérő szabályt kell rögzíteni. Például: A. Szakszervezet tagjainak jogait és kötelességeit a szervezet Alapszabályának, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatának pontjai tartalmazzák. Az alapszervezet működési keretein belül a későbbi fejezetekben részletezett döntési, ellenőrzési, valamint véleményezési jogok a szakszervezeti (bizalmi) csoportokat, tagozatokat és rétegeket együttesen és külön-külön is megilletik. A kizárólag egy szakszervezeti csoportot, tagozatot, réteget érintő kérdésben a döntés meghozatalakor az érintettek véleménye a meghatározó. 28

M I N T A. Alapszervezet Szervezeti- és Működési Szabályzata (tervezet)

M I N T A. Alapszervezet Szervezeti- és Működési Szabályzata (tervezet) I. Általános rész: M I N T A Alapszervezet Szervezeti- és Működési Szabályzata (tervezet) 1.) Az alapszervezet a Vasutasok Szakszervezete a. (szolgálati hely(ek), gazdasági társaság, vagy intézmény(ek)

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tatabánya, 2012. október 29. VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ)

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA VASUTASOK SZAKSZERVEZETE BUDAPEST TERÜLETI KÉPVISELET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2007 Tárgyalja: A Területi Bizottság 2007. december hó 14-én. Elfogadja: A Titkári Testület 2007. december hó 18-án.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

Egyesületi alapszabály

Egyesületi alapszabály EASZ-01 - Egyesület adatai 1. Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében 1.1. az egyesület neve Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület 1.2. az egyesület székhelye Irányítószám Község, város Közterület

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és

Részletesebben

Alapszabályzat. 2008. március

Alapszabályzat. 2008. március Alapszabályzat 2008. március Alapszabályzat I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Kreatív Kenese Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Soós hegyi u. 2. 3. Az Egyesület levelezési

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete

Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. emelet Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Verzió: 1 Készítette: Készítette: Sebestény

Részletesebben

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE KITÜNTETÉSI SZABÁLYZATA. Módosítva: a Választmány 2015. április 29-ei határozatával.

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE KITÜNTETÉSI SZABÁLYZATA. Módosítva: a Választmány 2015. április 29-ei határozatával. VASUTASOK SZAKSZERVEZETE KITÜNTETÉSI SZABÁLYZATA Módosítva: a Választmány 2015. április 29-ei határozatával. A Vasutasok Szakszervezete tagja kiemelkedő szakszervezeti munkájáért kitüntetésben, vagy más

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009. 1 1. Általános rendelkezések: A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit a tervező-és

Részletesebben

A Lövő Ifjúsági Klub. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2014. November 01-től érvényes

A Lövő Ifjúsági Klub. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2014. November 01-től érvényes A Lövő Ifjúsági Klub Szervezeti és Működési Szabályzata 2014. November 01-től érvényes 1 A Lövő Ifjúsági Klub Szervezeti és Működési Szabályzata 1. I. Általános rész a.) Az Ifjúsági Klub, az Alapszabály

Részletesebben

VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT 2013.

VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT 2013. VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT 2013. Jelen Szabályzatot 2013. május 29-én fogadta el a HVDSZ 2000 Országos Értekezlete (10/2013. sz. Országos Értekezleti határozat) 2 1. Általános rendelkezések 1.1 A választások

Részletesebben

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály Budapest, 1121 Költő u. 21. Szervezeti és Működési Szabályzat 1. A szakosztály megnevezése, jelképe: A szakosztály magyar neve: Magyar

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

A Vasutasok Szakszervezete Felügyelő Bizottságának ÜGYRENDJE

A Vasutasok Szakszervezete Felügyelő Bizottságának ÜGYRENDJE A Vasutasok Szakszervezete Felügyelő Bizottságának ÜGYRENDJE 1. Általános rendelkezések A Vasutasok Szakszervezete ( a továbbiakban: VSZ) XVIII. Kongresszusán 2015. 05.16-án megválasztott Felügyelő Bizottság

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A szabályozási dokumentum alkalmazási területe: kiterjed a TUDOSZ minden szervezeti egységére, tisztségviselőjére, tagjára és munkatársára.

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A Szülői Munkaközösség alapvető célja 3 III. A Szülői Munkaközösség alapvető feladata

Részletesebben

A 40-es Cirkáló Osztály Osztályszövetségének Szervezeti és Működési Szabályzata 1.. 2.. 3.. Az Osztályszövetség célja: 4.. Az Osztályszövetség tagja:

A 40-es Cirkáló Osztály Osztályszövetségének Szervezeti és Működési Szabályzata 1.. 2.. 3.. Az Osztályszövetség célja: 4.. Az Osztályszövetség tagja: A 40-es Cirkáló Osztály Osztályszövetségének Szervezeti és Működési Szabályzata 1.. Az Osztályszövetség arra törekszik, hogy a magyar 40-es hajóflotta önálló versenyosztályként az MVSZ-szel együttműködve,

Részletesebben

A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Szülői Közössége Választmányának szervezeti és működési szabályzata

A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Szülői Közössége Választmányának szervezeti és működési szabályzata A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Szülői Közössége Választmányának szervezeti és működési szabályzata (Továbbiakban: SZMSZ) I. A Iskolai Szülői Közösség Választmányának

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések Preambulum A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Hallgatói Önkormányzata a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának figyelembevételével

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. I. fejezet Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY. I. fejezet Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY I. fejezet Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Veszprémi Múzeumegylet 2. Az egyesület székhelye: 8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1. 3. Az egyesület működési területe: Veszprém megye.

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje Szám: 04-37-21/2009. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje 2 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium ÜGYRENDJE I. Általános rendelkezések 1.. A Kollégium megnevezése,

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE Vác Város Önkormányzat Bölcsődék és Fogyatékosok Intézménye 2600 Vác Kölcsey Ferenc u. 4. Tel./Fax.: (27)504-105 E-mail: bfi@bfi.vac.hu Egységes Szakmai program 7. sz. melléklet BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK

Részletesebben

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve: Háros Rádióklub Egyesület Székhelye: 1222 Budapest, Háros u. 70 sz. Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, valamint

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE IFJÚSÁGI TAGOZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE IFJÚSÁGI TAGOZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT VASUTASOK SZAKSZERVEZETE IFJÚSÁGI TAGOZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Vasutasok Szakszervezete Ifjúsági Tagozata (továbbiakban VSZ IT) demokratikus felépítésű, önkéntes tagsági viszonyon alapuló,

Részletesebben

KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége

KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az egyesület alapító tagjai a 2006. JANUÁR 19.-én megtartott alakuló taggyűlésén a szabadidő kultúrált eltöltése, valamint a darts sport gyakorlása, fejlesztése és

Részletesebben

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között. 1. oldal, összesen: 11 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: 2./ Az Egyesület székhelye: 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány

Részletesebben

MAGYAR INGATLAN TANÁCS MAGYAR INGATLAN SZAKMAI SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA. Budapest, 2005. április 1.

MAGYAR INGATLAN TANÁCS MAGYAR INGATLAN SZAKMAI SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA. Budapest, 2005. április 1. MAGYAR INGATLAN TANÁCS MAGYAR INGATLAN SZAKMAI SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA Budapest, 2005. április 1. Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben (a továbbiakban:

Részletesebben

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA I. Általános meghatározások A szakszervezet neve: Rövidített neve: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet Székhelye: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Pick Alapítványi Bölcsőde 6725 Szeged Szabadkai út 18. Tel. /fax: 62/567-177 Tel.: 62/ 421-477 Fenntartó: Pick Gyermeknevelési Alapítvány Adószám: 18469910-1-06 E-mail: pickalapitvany@invitel.hu ÉRDEKKÉPVISELETI

Részletesebben

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE Nyt. szám: /2012 1. számú példány NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE NAGYOROSZI 2012. 1. BEVEZETŐ (1) A Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE 1. STÁTUSZ, CÉL ÉS SZEREP 1.1. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság

Részletesebben

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 2012. évi XXX. törvény

Részletesebben

TEHERFUVAROZÓK EURÓPAI SZAKSZERVEZETE

TEHERFUVAROZÓK EURÓPAI SZAKSZERVEZETE TEHERFUVAROZÓK EURÓPAI SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA A TESZ rendes 2009. október 1-én megtartott Küldöttgyűlésén elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben. ALAPSZABÁLY I. Általános meghatározások:

Részletesebben

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE P É C S TERÜLETI KÉPVISELET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. Tárgyalta: A Területi Bizottság 2008.

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE P É C S TERÜLETI KÉPVISELET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. Tárgyalta: A Területi Bizottság 2008. VASUTASOK SZAKSZERVEZETE P É C S TERÜLETI KÉPVISELET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. Tárgyalta: A Területi Bizottság 2008. február hó 18-án Elfogadta: A Titkári Testület 2008. március hó 5-én

Részletesebben

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének Alapszabálya

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének Alapszabálya A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének Alapszabálya I. A szakszervezet általános meghatározása és célja 1. A szervezet neve: Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete A rövidített neve: PVDSz 2. A szervezet

Részletesebben

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium 1138 Budapest, Váci út 107. Felnőttképzési szervezete A SZAKMAI TANÁCSADÓ TESTÜLET MŰKÖDÉSI RENDJE Összeállította: Tajti Zsuzsanna Elfogadta

Részletesebben

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete. Alapszabálya. (egységes szerkezetbe foglalt)

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete. Alapszabálya. (egységes szerkezetbe foglalt) 1 Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalt) 2 Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete - Alapszabály Mi, alulírott közjegyzőhelyettesek,

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete Szervezeti és Működési Szabályzata

Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete Szervezeti és Működési Szabályzata Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete Szervezeti és Működési Szabályzata Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete Szervezeti és Működési Szabályzata... 1 I. A tagsági viszony szabályai...

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések 1. Általános rendelkezések (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Rendjének (a továbbiakban:

Részletesebben

OLCOTE HOCKEY CLUB. H 2337 Délegyháza Fácán utca 8. Honlap: www.olcotehc.hu ; Email: olcote@hockey.hu ; Tel.: +36-20-311-64-46

OLCOTE HOCKEY CLUB. H 2337 Délegyháza Fácán utca 8. Honlap: www.olcotehc.hu ; Email: olcote@hockey.hu ; Tel.: +36-20-311-64-46 OLCOTE HOCKEY CLUB H 2337 Délegyháza Fácán utca 8. Honlap: www.olcotehc.hu ; Email: olcote@hockey.hu ; Tel.: +36-20-311-64-46 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2011. október 31. 1 I. Általános rész 1.

Részletesebben

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének A BÉKÉS MEGYEI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Fórum adatai A Fórum neve: A Fórum rövidített neve: Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető

Részletesebben

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje I. A Számvizsgáló Bizottság és tagjai 1. Az IPA Magyar Szekció (a továbbiakban: Magyar Szekció) Számvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)

Részletesebben

ALBA REGIA ATLÉTIKAI KLUB SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ALBA REGIA ATLÉTIKAI KLUB SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ALBA REGIA ATLÉTIKAI KLUB SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ: 1.1. A klub: Neve: ALBA REGIA ATLÉTIKAI KLUB rövidítve: A.R.A.K. Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Bregyó köz 1. Színe: Zászlója:

Részletesebben

A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének Szervezeti és Működési Szabályzata. I.

A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének Szervezeti és Működési Szabályzata. I. A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének Szervezeti és Működési Szabályzata I. rész Általános rendelkezések A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

Részletesebben

A GABONATERMESZTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA. 2005. április 27.

A GABONATERMESZTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA. 2005. április 27. A GABONATERMESZTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA 2005. április 27. 1. A Szövetség adatai Neve: GABONATERMESZTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Rövidített elnevezése: GOSZ Székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u.

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

I. rész Általános rendelkezések

I. rész Általános rendelkezések Az Óbudai Árpád Gimnázium Diákönkormányzatának Küldöttgyűlése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek, a hatályos jogszabályoknak és az iskolai szabályoknak megfelelően az Óbudai Árpád

Részletesebben

A KERESKEDELMI ALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A KERESKEDELMI ALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A KERESKEDELMI ALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A társadalmi szervezet - neve: KERESKEDELMI ALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETE

Részletesebben

A Rózsavölgy Egyesület Alapszabálya 2. számú módosítása

A Rózsavölgy Egyesület Alapszabálya 2. számú módosítása A Rózsavölgy Egyesület Alapszabálya 2. számú módosítása Az Egyesület a Budapesti Fővárosi Bíróságnál történt (Nyilvántartási szám 4627, 16.Pk.68949/1992, 1992.07.09.) nyilvántartásba vétellel jött létre.

Részletesebben

Általános Rendelkezések. Célok. Feladatok

Általános Rendelkezések. Célok. Feladatok Gyermek Kosárlabda Sportegyesület Szekszárd ALAPSZABÁLYA Általános Rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Gyermek Kosárlabda Sportegyesület Szekszárd 2. Az egyesület rövidített neve: GY.K.S.E. Szekszárd 3.

Részletesebben

Rózsa Ferenc Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

Rózsa Ferenc Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata Rózsa Ferenc Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata A DÖK az 1993. évi LXXIX. tv. 62 64. -aiban foglaltak alapján működik, kiegészülve a gimnázium Szervezeti Működési Szabályzatával

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület TITKÁRSÁGI ÜGYREND

Magyar Elektrotechnikai Egyesület TITKÁRSÁGI ÜGYREND Magyar Elektrotechnikai Egyesület TITKÁRSÁGI ÜGYREND Budapest, 2013. december 17. Összeállította: Ellenjegyezte: Günthner Attila Irodavezető Ángyánné Kiss Zsuzsanna Ellenőrző Bizottság elnök Kovács András

Részletesebben

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE A L A P S Z A B Á L Y 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve, székhelye, működése 1.1.1 Az egyesület neve: Hajóipari Vállalkozók Egylete 1.1.2 Az egyesület székhelye:

Részletesebben

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. 52/590-400 Fax: 52/590-407 hsamsonisk@t-online.hu DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Részletesebben

AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET (KÖZÖSSÉG) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET (KÖZÖSSÉG) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. sz. melléklet AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET (KÖZÖSSÉG) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. rész Általános rendelkezések A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. (1) bekezdése, továbbá

Részletesebben

Az egyesület alapszabályának adattartalma

Az egyesület alapszabályának adattartalma 41. melléklet a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelethez Az egyesület alapszabályának adattartalma 1. Kötelezı rendelkezések az általános rendelkezések körében: 1.1. az egyesület neve 1.2. az egyesület székhelye

Részletesebben

NEVELÉS- ÉS OKTATÁSKUTATÓK SZÖVETSÉGE

NEVELÉS- ÉS OKTATÁSKUTATÓK SZÖVETSÉGE NEVELÉS- ÉS OKTATÁSKUTATÓK SZÖVETSÉGE HUNGARIAN EDUCATIONAL RESEARCH ASSOCIATION (HERA) * ALAPSZABÁLY BUDAPEST, 2010 EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény

Részletesebben

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban

Részletesebben

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 5435 Martfű Május 1. út 2. Intézmény OM-azonosítója:

Részletesebben

VDSZ GYÓGYSZERIPARI SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLY 2009. Budapest, 2009. október 15. Egybeszerkesztett változat

VDSZ GYÓGYSZERIPARI SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLY 2009. Budapest, 2009. október 15. Egybeszerkesztett változat VDSZ GYÓGYSZERIPARI SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLY 2009. Budapest, 2009. október 15. Egybeszerkesztett változat 2 /9 VDSZ GYÓGYSZERIPARI SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA VASUTASOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA Elfogadta: a Vasutasok Szakszervezete Kongresszusa 2015. május 15-én A Vasutasok Szakszervezete jogfolytonosságát az önálló vasutas szakszervezeti mozgalom kezdetétől

Részletesebben

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo A PELIKÁN SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA - 1-1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo természetes személyek által kialakított közösségeknek,

Részletesebben

VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE

VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE 2009. I. Általános rendelkezések A kuratórium az alapítvány vagyonának kezelője, általános ügydöntő, ügyvivő szerve. Kezeli az

Részletesebben

I. Fejezet 1. Általános rendelkezések

I. Fejezet 1. Általános rendelkezések A Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat 4/2015. (I. 26.) SHNÖ határozata a Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban:

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL

ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL (A MÓDOSÍTÁSOK A TAGOK 2014/3., 2014/4., 2014/6. ÉS 2014/7.SZÁMÚ HATÁROZATAIN ALAPULNAK. A MÓDOSÍTÁSOKAT DŐLT BETŰS SZEDÉS JELZI.) Franciaországi Ösztöndíjasok

Részletesebben

A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület Alapszabálya

A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület Alapszabálya A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület Alapszabálya I. Név Somogy Megyei Népművészeti Egyesület 7400 Kaposvár Egyenesi u. 83. Alapítási éve: 1997. Az egyesület bélyegzője: köralakban, Somogy Megyei Népművészeti

Részletesebben

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műegyetemi Szakkollégiumok Közössége Szervezeti és Működési Szabályzata

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műegyetemi Szakkollégiumok Közössége Szervezeti és Működési Szabályzata 6. számú melléklet A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műegyetemi Szakkollégiumok Közössége Szervezeti és Működési Szabályzata A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (továbbiakban:

Részletesebben

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének ALAPSZABÁLYA Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. -ban írt felhatalmazás alapján a 2001. év október 13. napján tartott alakuló közgyűlésen

Részletesebben

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Általános rendelkezések 1. A Műszaki Bizottság neve, székhelye (1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági

Részletesebben

Alapító okirat. 1. Az egyesület neve, székhelye:

Alapító okirat. 1. Az egyesület neve, székhelye: Alapító okirat 1. Az egyesület neve, székhelye: 1.1. Az egyesület neve: Villanypára Egyesület Az egyesület rövidített neve: VAPER 1.2. Székhelye: 6766 Dóc, Petőfi u. 9. 1.3. Az egyesület emblémája: 1.4

Részletesebben

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Hatályos: 2010. október 26. napjától AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

10. (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével átruházhatja:

10. (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével átruházhatja: A Tolna Megyei Önkormányzat 11/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelete a Tolna megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról A

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

A MAGYAR HANGFELVÉTEL-KIADÓK SZÖVETSÉGE KÖZÖS JOGKEZELŐ EGYESÜLET (MAHASZ) ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR HANGFELVÉTEL-KIADÓK SZÖVETSÉGE KÖZÖS JOGKEZELŐ EGYESÜLET (MAHASZ) ALAPSZABÁLYA A MAGYAR HANGFELVÉTEL-KIADÓK SZÖVETSÉGE KÖZÖS JOGKEZELŐ EGYESÜLET (MAHASZ) ALAPSZABÁLYA egységes szerkezetben, a 2012. április hó 18. napján, valamint 2012. december 14. napján a Taggyűlés által jóváhagyott

Részletesebben

BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva.

BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva. Helye: Ökológiai Intézet, BFTE iroda. 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. I. emelet Ideje: 2014.10.30., szerda 17.00 óra BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv Boronkai József: Köszöntöm az

Részletesebben

AZ UNIVERSITAS SPORT CLUB SZEGED ALAPSZABÁLYA

AZ UNIVERSITAS SPORT CLUB SZEGED ALAPSZABÁLYA AZ UNIVERSITAS SPORT CLUB SZEGED ALAPSZABÁLYA Készült az egyesület 2006. 11. 29-én megtartott közgyűlésén elfogadott módosításokkal. Az egyesület neve: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. Az Universitas

Részletesebben

A Honvéd Sportrepülő Egyesület

A Honvéd Sportrepülő Egyesület A Honvéd Sportrepülő Egyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2005. I.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása A Honvéd Sportrepülő Egyesület (továbbiakban: Sportegyesület) a sportról szóló

Részletesebben

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY A 2000. január 29.-án megtartott alapító taggyűlésen és 2000. június 21-én tartott taggyűlésen elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben