KARÁCSONY SZILÁRD SZAK-KÖNYV

Átírás

1 KARÁCSONY SZILÁRD SZAK-KÖNYV Szakszervezetek.hu Budapest, 2011

2 Karácsony Szilárd, 2011 Lektorálta: dr. Berki Erzsébet, munkaügyi kapcsolatok kutató. A címlapon és a könyvben megjelent grafikákat Izsák Jenő készítette. A hátsó borítón lévő fényképet Favics Péter készítette. ISBN Kiadó: Szakszervezetek.hu Felelős kiadó: dr. Dura László Nyomda: MÉDIABC Kft Budapest, Ciprus u. 8 C/109 Felelős vezető: Bognár Károly

3 Tartalom Köszönetnyilvánítás... 8 Előszó... 9 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE Az alapszabály A tagok jogai és kötelességei A szervezeti felépítés Az alapszervezetek A középszintű testületek A vezető testületek Az ellenőrző testületek A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) Az SZMSZ mellékletei és további szabályzatok ALAPSZERVEZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Általános rész Az alapszervezet tagjainak jogai és kötelességei Az alapszervezet szervezeti felépítése A taggyűlés, küldöttgyűlés vagy bizalmi testület működési rendje A szakszervezeti csoportok A főbizalmi bizottság A szakszervezeti bizottság Tagozatok Rétegszervezetek Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB), vagy pénzügyi ellenőr Felügyelő és Ellenőrző Bizottság (FEB) Munkabizottságok Az alapszervezeti tisztségviselők kötelességei és jogai A bizalmi A főbizalmi A szakszervezeti bizottság elnöke A szakszervezeti bizottság titkára

4 A gazdasági felelős A tagozati ügyvivő A rétegszervezeti ügyvivő Az alapszervezet megszűnése, átalakulása Záró rendelkezések A TESTÜLETEK ÖSSZETÉTELE ÉS MŰKÖDÉSE A testületek összetétele Arányos képviselet biztosítása Női, fiatal, és nyugdíjas kvóták Szavazati jogú résztvevők és meghívottak A testületek működése Az értekezletek előkészítése Az ülésterv A helyszín Az időpontok A határidők A megtárgyalandó napirendek Az előterjesztők A meghívó Az értekezletek lefolytatása A napirendek elfogadása A levezető elnök A napirendek tárgyalása A forgatókönyv A határozattervezet A döntéshozatal A nyílt szavazás A titkos szavazás A szavazás módjára vonatkozó speciális szabály A döntéshez szükséges szavazati arányok Érvényes és érvénytelen szavazás Részkérdések elfogadtatása Kisebbségi érdekek figyelembevétele Határozatok Kommunikációs záradék A TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA Miért fontos?

5 A választói értekezlet gyakorisága A választások szintjei A választói értekezlet előkészítése A választási kiírás és ütemterv A választással betöltendő tisztségek A választási eljárás módjai A választást előkészítő és lebonyolító bizottságok A mandátumvizsgáló bizottság A szavazatszámláló bizottság A jelölőbizottság A jelölés és a választhatóság feltételei Az ügyrendi bizottság A választói értekezlet levezető elnöke A jegyzőkönyvvezető A jegyzőkönyv hitelesítők A választói értekezlet napirendi pontjai A beszámoló A tisztségviselők megválasztása A jelölőbizottság jelentése A szavazás A választói értekezlet utáni teendők SZERVEZET MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE Ismerd meg a szervezeted! A múlt A működési kör Az eredmények A szervezet felépítése Hazai és nemzetközi kapcsolatok Reprezentativitás Információs rendszer Kulturális és szabadidős tevékenység Szolgáltatások Tisztségviselők képzése Erőforrások elemzése, rendszerezése Szervezetfejlesztés Tagszervezés, tagmegtartás

6 Helyzetelemzés Célkitűzés Tervezés A tervezés szintjei A tagnyilvántartás A tagsági igazolvány (tagkártya) A tagszervezést támogató egyéb eszközök A tagszervezés személyi feltételei Motiváció Tagmegtartás Ellenőrzés és értékelés Információs rendszer Belső információt közvetítő csatornák Szakszervezeti újság Hírlevél Kör SMS Kör Képzések, oktatási segédletek Egyéb kiadványok (naptárak, könyvek, plakátok, CD-k stb.) Személyes beszélgetések Külső információs csatornák Internetes honlap Internetes közösségi oldalak(facebook és társai) Filmek, videók Sajtóközlemény Sajtótájékoztató Média nyilatkozatok Fizetett hirdetések A hitelesség Megfelelő embert a megfelelő helyre! A tisztségviselők kiválasztásának szempontjai Tisztségviselők képzési rendszere Főállású és önkéntes tisztségviselők motivációja Az ambíciókról A szakértők helye a szervezetben Ellenőrzés és beszámoltatás rendszere Elismerések rendszere

7 Közösségi rendezvények Az időpontok kitűzése A helyszín kiválasztása A rendezők A forgatókönyv A résztvevők köre Érkezés, távozás és szállás Az ellátás Kommunikáció AZ ÉRDEKVÉDELEM FOLYAMATA Az egyensúly Rendszeres érdekegyeztető fórumok A tárgyalási folyamat Tárgyalás kezdeményezése Nyomásgyakorló akciók Aláírásgyűjtés Demonstrációk Sztrájk A tárgyalás Tárgyalási stratégiák A megegyezés A tárgyalási folyamat lezárása, értékelés

8 Köszönetnyilvánítás Köszönetem szeretném kifejezni a Vasutasok Szakszervezete Szervezetpolitikai Csoportja tagjainak. Pauer Olivérné, Pszota Árpád, Szabadi László, Flamich Margit és Najdanovszki Krisztián, valamint Hercegh Mária, a VSZ Nőtagozatának vezetője 2003 és 2011 között munkámhoz nyújtott segítsége és közreműködése nélkül ez a könyv nem születhetett volna meg. Megkülönböztetett köszönetem fejezem ki dr. Dura Lászlónak, aki a könyv megírásához és kiadásához is baráti segítséget nyújtott. Köszönöm dr. Berki Erzsébetnek, hogy szakértelmével meghatározó módon hozzájárult a tartalom színvonalának emeléséhez. Ez a könyv nem jelenhetett volna meg Filvig István, a SIGNAL Biztosító alapító elnök-vezérigazgatója és Reményi Zsuzsánna, a Társadalmi Szervezetek üzleti igazgatója személyes támogatása nélkül. Köszönet feleségemnek, Ilusnak és gyermekeinknek, Rékának és Máténak, akik töretlenül támogattak és tűrték a tisztségviseléssel járó sokszor kiszámíthatatlan életvitelem. Biatorbágy, augusztus 8

9 Mottó:,, A szakszervezet olyan a társadalomban és a gazdaságban, mint só a levesben, nélkülözhetetlen. Filvig István, a SIGNAL Biztosító alapító elnök-vezérigazgatója Előszó Néhány évvel ezelőtt egy volt szakszervezeti könyvtár átválogatása közben kezembe került egy 1909-ben megjelent zsebkönyv: A szakmozgalom útmutatója. A kiadványt Jászai Samu szerkesztette és a szakszervezet iránt érdeklődők számára adott áttekintést a mozgalom addigi történetéről, céljairól és működésének alapelveiről. Az azóta eltelt több mint száz év alatt nagyon sok minden történt, de van, ami alig változott: munkájukból élő emberek a munkáltatókkal szemben egyedül továbbra is kiszolgáltatottak. A szakmozgalom útmutatója adta a végső lökést régi tervem megvalósításához: a 2001-ben megjelent Munkakönyv folytatásaként amely a munkavállalók összefogásában rejlő lehetőségeket és a szakszervezeti taggá válás előnyeit mutatta be kellene egy könyvet írni a szakszervezetek működéséről a gyakorló és a leendő tisztségviselőknek. Magam is nagy hasznát vettem volna egy ilyen könyvnek, amikor 1987 áprilisában huszonhat évesen megválasztottak a MÁV Hegyeshalmi Vontatási Főnökségének (köznapi nevén: fűtőházának) háromszáz 9

10 munkavállalóját, és egy híján ugyanennyi szakszervezeti tagját számláló Vasutasok Szakszervezete által működtetett alapszervezetének titkárává. Azóta sokszor bevallottam: akkoriban semmit sem tudtam arról, hogy mi a dolga egy szakszervezeti tisztségviselőnek. Az elmúlt több mint két évtized alatt számos tisztséget tölthettem be. Alapszervezeti titkárként, területi, szakmai, országos és nemzetközi testületek és bizottságok tagjaként, szakszervezeti lapok főszerkesztőjeként, illetve szervezetpolitikai alelnökként megtanultam, hogy a tisztséget viselni nagy felelősség: munkahelyek, családok megélhetését biztosító bérezés, az életünk minőségét és akár hosszát is befolyásoló munkakörülmények múlnak a tisztségviselőkön. A szakszervezetek akkor lehetnek eredményesek, ha sikerül a tagok akaratát egyesíteni, adott esetben akcióegységüket megteremteni. Aki már próbálta, az nagyon is tudja, hogy nem könnyű feladat. Szerencsére nem kell újra feltalálni az akarategyesítés módszereit és eszközeit, csak alkalmazni kell a szakszervezetek demokratikus működésének elmúlt több mint száz évben kicsiszolt elveit és szabályait. A szabályokat általában nem szeretjük, de nélkülük nem működik egyetlen emberi közösség sem. Éppen ezért minden tisztségviselőnek meg kell ismernie a szakszervezeti kultúra szerves részeként kialakult demokratikus működési elveket. 10

11 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE Egy önkéntes egyesület akkor működik helyesen, ha a tagok határozhatnak az őket érintő ügyekről. A fontos kérdésekben mindig a tagok hozzák meg a döntéseket, de vannak olyan esetek, amikor nem lehet mindenki véleményét kikérni. A megoldást ebben az esetben a tagok által elfogadott alapelvek alapján, az általuk megválasztott testületek létrehozása és döntési rendszerének kialakítása jelentheti. Ez a képviseleti demokrácia. Az egyes testületetek és tisztségviselők feladatát, jog- és hatáskörét a bejegyzett szervezetek alapszabálya, illetve szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Ezeket a dokumentumokat pedig minden tag számára elérhetővé kell tenni, hogy megismerhessék a szervezet működését, mert e nélkül nem tudnak aktívan részt venni a közös célok kialakításában és elérésében. Az alapszabály Az alapszabály elkészítését minden társadalmi szervezet, így a szakszervezetek esetében is törvény írja elő. Az alapszabály mint az önkéntes közösség 11

12 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE tagjainak együttműködési szabályait tartalmazó írott dokumentum tartalmazza a szakszervezet célját, működésének legfontosabb elveit és szabályait. Az alapszabályban kell megnevezni a szakszervezet legfontosabb döntést hozó testületeit, meghatározni azok összetételét, feladat, jog- és hatáskörét, a szervezet képviseletét ellátó tisztségeket is. Az alapszabályt a szakszervezet legfelső döntést hozó testülete, a közgyűlés, más néven kongresszus fogadja el, illetve módosíthatja a későbbiekben. Éppen ezért abban a szakszervezet működésének olyan alapelveit kell rögzíteni, amelyeket feltehetően a következő közgyűlésig nem kell módosítani. A tagok jogai és kötelességei A tagsági viszony létesítésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, a tagok jogait és kötelességeit feltétlenül az alapszabályban kell rögzíteni. Ez azért fontos, mert a tagsági viszony a szakszervezet hosszú távú működésének alapját képezi. A tagok jogait nem célszerű menet közben változtatni, mert az bizalmatlanságot gerjeszthet. Az önkéntes alapon működő társadalmi szervezetek a kölcsönös bizalomra épülnek. Ha a tagok számára nem követhető, hogy milyen jogok és kötelezettségek illetik meg őket, abból konfliktus is keletkezhet, amit a tag könnyen felold azzal, hogy kilép, és otthagyja a számára kiszámíthatatlan környezetet. 12

13 13

14 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE A tagok jogainak és kötelességeinek pontos megfogalmazása több szempontból is fontos. Például mindenkinek tudnia kell, hogy miként vehet részt a döntések meghozatalában és azok végrehajtásában, vagy miként válhat tisztségviselővé és hogyan vehet részt az egyes testületek munkájában. De azt is világosan látnia kell minden tagnak, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a közösség elvár tőle a hatékony együttműködés érdekében, illetve ha ezek elmaradnak, akkor annak milyen következményei lehetnek. Persze ez is egy olyan kérdés, amelyre csak akkor szoktunk odafigyelni, ha valamilyen konfliktus keletkezik a tagok között. Erre tudok egy példát. Egy üzemi tanács választás alkalmával az egyik szakszervezet tagunkat egy másik szakszervezet színeiben indították. Amikor a jelöltlista napvilágot látott egyértelművé vált, hogy a tag súlyosan megsértette annak a szervezetnek az érdekeit, amelyiknek tagja volt. A helyzetet csak azzal lehetett feloldani, hogy a tagot kizárták. Az már egy másik kérdés, hogy a tag, amikor rájött, hogy mit tett, visszavonta a jelölését, és kérte a visszavételét. Ez tipikus példája annak, hogy mennyire fontos a tagok jogainak és kötelességeinek tudatosítása. A tagok kötelezettségei közül az egyik legfontosabb és mindenképpen rögzítendő tétel a tagdíj mér- 14

15 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE téke, amit szintén az alapszabályban célszerű meghatározni, a tagdíjak felhasználásának módjával, a szervezet egyes szintjei közötti felosztásával együtt. Azt, hogy ez mennyire fontos a szervezet kiszámítható működése szempontjából, talán nem kell magyarázni, de szintén egy megtörtént példával szemléltetem. Az egyik alapszervezet vezetői levélben azzal keresték meg szakszervezetük elnökét, hogy a jövőben nem kívánják befizetni a központi költségvetésbe a meghatározott tagdíjhányadot, csak annak a felét. A kezdeményezést egyeztetés követte. A megbeszélés során mindössze azt kellett tisztázni, hogy a tagdíjmegosztás mértékét a kongresszus által elfogadott alapszabály tartalmazza, abból kedvezményt senki sem adhat egyetlen alapszervezetnek sem. A dolog ezzel nyugvópontra jutott. A szervezeti felépítés A szervezetek felépítését jelentős részben a méretük határozza meg. Egy önállóan bejegyzett szakszervezet állhat egyetlen munkahelyi szervezetből is, de még ebben az esetben is csatlakozhat országos, vagy szakmai szakszervezeti szövetségekhez. A dolog működhet fordítva is. Egy központilag bejegyzett szakszervezet több munkahelyi alapszervezetet is működtethet. Ha a szervezet hatékonyabbá tétele 15

16 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE megkívánja, akkor szakmai, területi és rétegszervezeteket is létrehozhat. Az alapszabályban nem csak ezeket kell felsorolni, hanem az összes szervezeti egység egymáshoz való viszonyát is pontosan le kell írni. Az országos és szakmai szakszervezeti szövetségekhez való tartozás nem része az adott szakszervezet szervezeti felépítésének. Már csak azért sem, mert a szövetségek szervezeti és működési szabályait a szövetséghez tartozó összes tagszervezettel közösen kell kialakítani. Ettől függetlenül a saját szakszervezetünk alapszabályában fel lehet sorolni azokat a szövetségeket, amelynek a szakszervezetünk tagja. Természetesen minden szakszervezeti szövetség ugyanúgy köteles elkészíteni saját alapokmányát és szabályrendszerét. A továbbiakban egy önállóan bejegyzett szakszervezet szervezeti szintjeinek jellemzőit vesszük sorra. Az alapszervezetek Az alapszabályban meg kell határozni a szakszervezet alapegységeinek alapszervezeteinek (van, aki más elnevezést használ) alapvető feladat-, jog- és hatáskörét. Ez azért fontos, mert a tagok az alapszervezeteknél lépnek be a szakszervezetbe. A tagoknak tisztán és világosan látniuk kell, hogy az alapszervezettől mire számíthatnak, illetve nekik melyek a kötelességeik a helyi közösség felé. Alap- 16

17 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE szervezetet minden olyan helyen célszerű létrehozni, ahol a szakszervezet tevékenységi körébe tartozó munkáltató egy jól meghatározott szervezeti egységet működtet. Ugyanakkor az alapszervezetek sem lehetnek túlzottan elaprózódottak. A túl kis létszámú alapszervezetek ugyanis nem működőképesek. A Egyesülési törvény (1989. évi II. tv.) egy társadalmi szervezet megalakítását tíz fő együttes akaratának meglétéhez köti. Talán ez az a minimum, amelyet célszerű figyelembe venni. De a nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy egy szakszervezeti alapegység létszáma hetvenöt és százhuszonöt tag összefogása esetén ideális. Ez a létszám ad alapot a megfelelő szintű testületek felállítására, és kellő merítést a tisztségviselők kiválasztására. De fordítva is igaz. Körülbelül egy vezető tisztségviselő ennyi tag ügyeit képes átlátni és gondozni. Közösségépítés szempontjából is legalább ekkora szervezeti egységek létrehozása lehet a megfelelő cél. A hazai gyakorlatban az ideálisnál kisebb létszámú alapszervezetek is működnek, amelyek megfelelően el tudják látni az alapvető feladatokat. Az ilyen alapszervezetek viszont több segítséget igényelnek a szakmai és területi szintektől, illetve a felsőbb testületektől. Az optimális létszám elérése érdekében egy több száz, vagy akár ezer munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál nem kell, sőt egyenesen hátrányos lehet több alapszervezet létrehozása. Ilyen esetekben 17

18 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE a bizalmi és főbizalmi csoportok kialakítása a jó megoldás. Ezeket a csoportokat egy-egy területileg, vagy technológiailag jól körülhatárolható munkahelyen dolgozó szakszervezeti tagok alkotják. A csoportok akár önállóan is el tudnak látni érdekvédelmi, vagy közösségi feladatokat, de csak az alapszervezeten belül kialakított rendnek megfelelően. Érdemes ezeknek a csoportoknak a viszonylagos önálló működéséhez megteremteni a feltételeket. Ez megint csak szabályozás, azaz belső megegyezés kérdése. Az alapszervezetek szervezeti felépítését, testületeik, bizottságaik és tisztségviselőik feladatelhatárolását, működésük szabályait egy későbbi fejezetben tekintjük át. A középszintű testületek Az olyan szakszervezetek, amelyek több alapszervezetet működtetnek, az egyes szakmai, foglalkoztatási csoportokhoz tartozó tagok érdekeinek megjelenítésére szakmai tagozatokat, vagy magasabb szintű testületek hozhatnak létre. Ezek a testületek szakmai szempontok megjelenítésével járulhatnak hozzá a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységéhez. Országos jelleggel működő szakszervezetek az alapszervezetek munkájának támogatására területi szerveződéseket is működtethetnek. Ezen kívül az ifjúsági, női és nyugdíjas érdekek képviseletét ellátó 18

19 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE testületek is létrehozhatók. Ezeket a területi, szakmai, illetve rétegérdekek szerint felálló testületeket az alapszabályban mindössze fel kell sorolni. Az úgynevezett középszervezetek működésének további részleteit a szakszervezet szervezeti és működési szabályzatában javaslom rögzíteni, ugyanis a felépítésük, feladataik, jog- és hatáskörük szükség szerint két kongresszus között is rugalmasan módosítható. A vezető testületek Több alapszervezetből álló szakszervezetek tevékenységük koordinálása és irányítása érdekében vezető testületeket hoznak létre. Összetételük és működésük legfontosabb szabályait szintén az alapszabálynak kell tartalmaznia. A legfelső szinten a kongresszus áll, amely a magyar gyakorlat szerint megválasztja a szervezet legfelső szintű vezetőit, az ellenőrző bizottságok tagjait. A kongresszustól kapják a felhatalmazást a következő négy évben a szervezet működéséért felelős testületek is. Az is a szervezet nagyságától függ, hogy egy, vagy kétszintű vezető testületet határoznak-e meg. Például létre lehet hozni egy nagyobb létszámú testületet (választmányt), amely évente két-három alkalommal ülésezik és a legfontosabb stratégiai kérdésekben dönt, illetve egy kisebb vezető bizottságot (elnökséget), amely a szervezet operatív irányítását végzi. 19

20 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE A két szint közötti feladatelhatárolást legszemléletesebben a szervezet pénzügyi döntésein keresztül tudom bemutatni. A kongresszus meghatározza a tagdíjak mértékét és az egyes szervezeti egységek közötti elosztás arányát, a választmány elfogadja a szakszervezet éves költségvetését és az arról szóló évenkénti beszámolót, míg az elnökség a költségvetési keretek közt operatívan működteti a szervezetet. Például ha a választmány kimondja, hogy mennyit lehet költeni egy évben képzésre, az elnökség köteles a kereten belül maradva megszervezni a tisztségviselők oktatását, és arról beszámolni a választmánynak. Az alapszabályban pontosan le kell szabályozni, hogy melyek a kongresszus, a választmány, az elnökség és az ellenőrző testületek kizárólagos jog- és hatáskörei és melyek azok, amelyeket a szervezeti és működési szabályzatba lehet utalni. Ez utóbbira azért van szükség, mert biztosítani kell a szervezet rugalmasságát is. Ha túl sok mindent rögzít az alapszabály, és a környezet gyorsan változik, akkor előfordulhat, hogy a kongresszust évente össze kell hívni. Az ellenőrző testületek A szakszervezetek demokratikus működésében rendkívül fontos szerepet játszanak az ellenőrző tes- 20

21 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE tületek. A gyakorlatban két egymástól jól elkülönülő ellenőrzési feladatkört lehet megkülönböztetni. Az egyik a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzése, amit az önkéntes alapon működő szervezetek esetében egyrészt törvények is előírnak, másrészt, mint mondani szokták a hosszú barátság alapja a pontos elszámolás. A bizalmi elven túl az emberi esendőséget egy szakmai alapon létrehozott ellenőrző testület tudja leginkább kordában tartani. A másik feladat legalább ennyire fontos. Külön testületet érdemes létrehozni a belső szabályrendszer betartásának ellenőrzésére. Az ilyen felügyelő, és ellenőrző bizottság az esetlegesen előforduló belső nézeteltéréseket is képes feloldani. Mindkét testület összetételére és működésére vonatkozó szabályokat alapszabályban kell rögzíteni, akárcsak azt, hogy ezek a testületek a kongresszusnak tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Az ellenőrző testületek tagjaira speciális szabályok vonatkoznak, amelyre a tisztségviselők választásáról szóló fejezetben visszatérünk. 21

22 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE 22 A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) Az SZMSZ elfogadását és módosítását célszerű a hierarchikus rangsorban a kongresszus (közgyűlés) alatt lévő és általa létrehozott irányító testület (választmány) hatáskörébe utalni. A szervezeti és működési szabályzatban a lehető legrészletesebben kell a szakszervezet testületeinek és tisztségviselőinek feladatait, kötelességeit, jog- és hatáskörét rögzíteni. Azaz pontosan le kell írni, hogy melyik testület miről köteles dönteni, miért felelős. A képviseleti jogosultság a partneri kapcsolatok alapja, ezért nagyon fontos, hogy a szakszervezet meghatározza az egyes testületek és tisztségviselők képviseleti feladatait és jogait. A szakszervezet működése szempontjából alapvető, hogy a partnerek is tisztán lássák, hogy kivel kell tárgyalniuk és adott esetben megállapodniuk. Éppen ezért a szakszervezetek kötelesek minden olyan munkáltatói szinten képviseletet biztosítani, ahol tagjai sorsát befolyásoló döntés születik. A hatékony működés szempontjából elengedhetetlen, hogy az egyes testületek közti hatáskörök jól elkülönüljenek. Ha ezek nem világosak, akkor fordulhat elő, hogy a szakszervezet egyik testülete megállapodik, míg a másik megkérdőjelezi annak jogosságát. Ebből nagyon sok kár érheti a tagokat és természetesen a szervezetet is. Ahhoz, hogy ezt elkerül-

23 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE jük, az SZMSZ-ben, illetve praktikusan annak mellékleteiben célszerű a választmány által létrehozott testületek, bizottságok és azok tagjainak nevét rögzíteni. Az SZMSZ ezen felül más szabályokat is tartalmazhat. Például a fentebb említett alap- és középszintű szervezetek egymás közötti együttműködésének rendjét is ebben célszerű szabályozni. De azt is, hogy mit kell tenni, ha két szervezeti egységet össze kell vonni, vagy szét kell választani. A lényeg, hogy az SZMSZ megalkotásakor fel kell térképeznünk minden olyan lehetőséget, amely szabályozást igényelhet. Ha pedig feltártuk, éljünk a lehetőséggel és írjuk le a megoldást. Ez ugyan nagy munka és sok előrelátást igényel, de jobban járunk, ha végiggondoljuk a lehetőségeket, mintha a működés közbeni kihívásokat rögtönzéssel kell orvosolnunk. A megfelelő működés érdekében a szakszervezet minden egyes szervezeti egységének az alapszervezetektől a középszintű testületeken át a legfelső szintűkig rendelkeznie kell saját maga által meghatározott szervezeti és működési szabályzattal. Ezen szabályzatok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem tartalmazhatnak a felsőbb szintű szabályzatokkal, így például a szervezet alapszabályával ellentétes rendelkezéseket. 23

24 A SZAKSZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYRENDSZERE Az SZMSZ mellékletei és további szabályzatok Az áttekinthetőség érdekében célszerű az SZMSZ törzsszövegéből néhány dolgot a mellékleteibe átemelni. Például mellékletben célszerű felsorolni a szakszervezet működési körébe tartozó munkáltatókat, az alap- és középszervezeteit (területi, szakmai és rétegszervezeteket), azok testületeinek összetételét, a szervezetben használt választott tisztségek elnevezését, és azt is, hogy az egyes tisztséget ellátók esetében melyik testület látja el a jogvédelmet. Ezen kívül az egyéb szabályzatok felsorolása is képezheti a szervezeti és működési szabályzat egyik mellékletét. Az alapszabályon és a szervezeti és működési szabályzaton túl érdemes a további részletes szabályozást igénylő kérdéseket külön szabályzatokban taglalni. Ilyenek lehetnek például a szervezet tisztségviselőinek választási szabályait, a belső pénzügyi és adminisztrációs feladatokat, vagy a tisztségviselők elismerését szabályozó dokumentumok. De ebbe a körbe tartozhat például az adott szakszervezet sztrájkszabályzata is. Azt is rögzíteni kell, hogy melyik testület hozhatja létre és módosíthatja ezeket a szabályzatokat. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a dokumentumok akkor töltik be maradéktalanul a feladatukat, ha azokat a szervezet egészét képviselő testületek (választmány, vagy az elnökség) fogadják el és módosíthatják. 24

25 ALAPSZERVEZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az alapszervezetek szervezeti és működési szabályzata a tagok együttműködésének szabályait tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az ilyen szabályzatok felépítése a dolog természetéből adódóan nagymértékben hasonlít, az alább leírtakat jó eséllyel fel lehet használni bármely alapszervezet szervezeti és működési szabályzata elkészítésekor. A következőkben használt tisztségekre és testületekre vonatkozó elnevezések értelemszerűen az adott szakszervezetnél alkalmazott megnevezésekkel behelyettesíthetők, illetve az egyes feladatok és hatáskörök a különböző testületek és tisztségek között a helyi sajátosságoknak megfelelően átcsoportosíthatók. Általános rész A szervezeti és működési szabályzat első, általános része tartalmazza az alapszervezet pontos elnevezését és székhelyének címét, illetve hogy melyik szakszervezet tagszervezete. Ebben a részben kell felsorolni azon munkáltató(k), vagy intézmény(ek) nevét, ahol az alapszervezethez tartozó tagokat foglalkoztatják. Fel kell tüntetni, hogy az alapszervezet a Szakszervezet Alapszabályának melyik pontja szerint 25

26 ALAPSZERVEZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT működik. Itt kell tisztázni, hogy az alapszervezet önálló jogi személy, vagy sem, hiszen a külső kapcsolatok szempontjából meghatározó a jogi státusz tisztázása. Előfordulhat, hogy bírósági per kapcsán kell bemutatni az alapszervezet SZMSZ-ét. Ekkor minden leírt betűnek súlya van. Egy-két mondatban rögzítsük az alapszervezet célját, amelyet többnyire az adott szakszervezet Alapszabálya is tartalmaz. Például: Az alapszervezet célja, hogy a.. Szakszervezet Alapszabályában meghatározott jogai és kötelességei teljesítésével hozzájáruljon a Szakszervezet Kongresszusa által elfogadott érdekvédelmi program teljesüléséhez, valamint tagjai elvárása alapján és közreműködésével szervezze a közösségi életet. Az alapszervezet hatáskörében biztosítja tagjai számára a tagsági viszonyból származó jogaik és kötelességeik gyakorlásának feltételeit. A következő pontban az alapszervezet feladatait kell felsorolni: Az alapszervezet céljai megvalósítása érdekében tagjai felhatalmazása alapján érdekvédelmi és érdekképviseleti, tájékozódó, tényfeltáró, kezdeményező, tanácsadó, ellenőrző, egyeztető, véleményező, koordináló és kifogá- 26

27 ALAPSZERVEZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT solási feladatokat lát el, illetve szükség szerint él a törvények által biztosított fel nem sorolt a szakszervezeteket megillető jogosítványokkal. Az alapszervezet tevékenysége során együttműködik a Szakszervezet más alapszervezeteivel, illetve a tevékenységi körébe tartozó munkáltató(k)nál működő üzemi tanáccsal (tanácsokkal) és munkavédelmi képviselőkkel érdemi munkakapcsolatra törekszik. Az alapszervezet szervezeti és működési szabályzatában rendelkezni kell a gazdálkodás legfontosabb szabályairól is. Például: Az alapszervezet a Szakszervezet Alapszabályában meghatározott tagdíjrészesedésből és egyéb bevételekből az évente elfogadott költségvetés szerint gazdálkodik. Az éves költségvetés betartásáért, az alapszervezet gazdálkodásáért a jelen szervezeti és működési szabályzatban leírtak szerinti testületek és tisztségviselők a felelősek. 27

28 ALAPSZERVEZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az alapszervezet tagjainak jogai és kötelességei Az alapszervezetek tagjainak tagsági viszonyból származó jogait és kötelességeit a Szakszervezet alapszabálya és szervezeti és működési szabályzata együttesen tartalmazza. Éppen ezért az alapszervezeti SZMSZ-ben csak néhány hangsúlyos, vagy eltérő szabályt kell rögzíteni. Például: A. Szakszervezet tagjainak jogait és kötelességeit a szervezet Alapszabályának, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatának pontjai tartalmazzák. Az alapszervezet működési keretein belül a későbbi fejezetekben részletezett döntési, ellenőrzési, valamint véleményezési jogok a szakszervezeti (bizalmi) csoportokat, tagozatokat és rétegeket együttesen és külön-külön is megilletik. A kizárólag egy szakszervezeti csoportot, tagozatot, réteget érintő kérdésben a döntés meghozatalakor az érintettek véleménye a meghatározó. 28