XXXII. Miskolci Nemzetközi. Ásványfesztivál március 8-9.

Átírás

1 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál március 8-9.

2 Barit, Felsőpetény. Képszélesség: 7 cm. Gulyás István gyűjteménye. Gipsz, Felsőpetény. A példány mérete: 12 cm. Czele János gyűjteménye.

3 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 1 KÖSZÖNTŐ A rendező szervezetek nevében nagy tisztelettel köszöntöm a XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál résztvevőit, vendégeit, szakmai és érdeklődő látogatóit. Örömmel és barátsággal köszöntöm Miskolc város polgárait, fiataljait, akik minden évben nagy érdeklődéssel várják, és kitartó lelkesedéssel látogatják is a tavasz egyik nagy eseményét az Egyetemvárosban. Az ember évezredes vágya, törekvése az őt körülvevő természet, a természeti környezet egyre mélyebb megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődést segítő természeti erőforrások feltárása és hasznosítása, a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás biztosítása, a természeti értékek megóvása. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának oktatói és hallgatói, a Herman Ottó Múzeum szakemberei, amatőr ásványgyűjtőkkel összefogva, széles nemzetközi részvétel és érdeklődés mellett, immáron 32. alkalommal szervezik meg a rendezvényt annak érdekében, hogy minden érdeklődő számára feltáruljon az ásványok és kőzetek természet alkotta csodálatos világa. Az ásványfesztivál nagy élményt jelent mindenkinek, különösen a fiataloknak, aki érdeklődnek a természet, az ásványok, az ékkövek és kövületek sokunk számára elrejtett értékei iránt. Az Ásványfesztivál egyszerre jelent esztétikai élményt és új ismeretek megszerzését. Mára az Ásványfesztivál megrendezése igazi hagyománnyá vált Miskolci Egyetem életében. Olyan értéket teremtettek a kollégák, amelyet érdemes megőriznünk, és megújulva minden évben továbbvinnünk. Szívből kívánok mindenkinek élményekben gazdag, tartalmas, önfeledt kikapcsolódást, a szakembereknek pedig hasznos tanácskozást és eredményes találkozót! Miskolc, március 8. Prof. Dr. Szűcs Péter a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának dékánja

4 2 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál PROGRAM március 7. (péntek) Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger épület, Miskolc, Görgey út 28. Az ásványok vonzásában Könyvbemutatóval egybekötött előadóülés a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére Rendezők: Herman Ottó Múzeum Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézete Magyar Minerofil Társaság Regisztráció: Elnök: Mádai Ferenc (ME, Miskolc) Mádai Ferenc (ME, Miskolc): Köszöntő Pusztai Tamás (HOM, Miskolc): Köszöntő Kecskeméti Tibor (MTM, Budapest): A 60 éves Szakáll Sándor köszöntése Fehér Béla (HOM, Miskolc): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (könyvbemutató) Kozák Miklós, Rózsa Péter, McIntosh Richard William, Papp István, Mocsár-Vámos Mariann és Plásztán József (DE, Debrecen): A miskolci Avasdomb őskori kőipara és földtani környezete Prakfalvi Péter (MBFH, Budapest): Nógrád megye uránkutatása Török István és Orsovszki Gergely (ATOMKI, Debrecen): Csigakövület a fancsikai gyepvasércben Földessy János, Németh Norbert, Gerges Anita, Bodor Sarolta (ME, Miskolc) és ifj. Kasó Attila (Rotaqua kft., Kővágószőlős): Az arany geokémiai eloszlása a rudabányai ércelőfordulás földtani környezetében Zilahi-Sebess Erzsébet (Debrecen): Az ásvány-, kőzet- és fosszíliagyűjtés motivációi. Ásványgyűjtés-pszichológia Büfé Közben a Herman Ottó Múzeum új állandó kiállításainak megtekintése: - A Kárpátok ásványai. Tárlatvezető: Szakáll Sándor (ME, Miskolc) - Őserdei ösvényeken. A bükkábrányi mocsárciprus-erdő és kora. Tárlatvezető: Szolyák Péter (HOM, Miskolc).

5 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 3 Elnök: Fehér Béla (HOM, Miskolc) Thamóné Bozsó Edit (MFGI, Budapest): Üledékes kőzetek kvarcszemcséibe zárt információk hazai példákkal B. Kiss Gabriella és Molnár Ferenc (ELTE, Budapest): A Balatonfelvidéki Homokkőben található geodák ásványtani és genetikai vizsgálata Németh Norbert (ME, Miskolc) és ifj. Kasó Attila (Rotaqua kft., Kővágószőlős): Talajgeokémiai vizsgálatok a rudabányai színesfémérc-előfordulás kutatásában Papp Gábor (MTM, Budapest): Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink és szerzőjük, Kováts Mihály Gimesi István Miklós (Szeged): A kocka el van vetve A szegedi kockakő útburkolatok története Leél-Őssy Szabolcs (ELTE, Budapest): Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban ***** március 8. (szombat) Miskolci Egyetem, Miskolc-Egyetemváros Szakmai bemutató Kiállítás és börze Földtudományi játszóház Tombola Megnyitóünnepség A fesztivált megnyitja Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának dékánja Tombola Vetítettképes előadások - Szabó Dávid: Képes betekintés a Mátra ásványvilágába - Sánta Gábor: Élménybeszámoló a bánsági (Románia) ásványgyűjtő táborról - Takács Ágnes: Ismerkedés Európa legidősebb kőzeteivel Geológiai érdekességek DNy-Angliából (kézipéldányok bemutatásával) *****

6 4 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál március 9. (vasárnap) Kiállítás és börze Földtudományi játszóház Ásvány- és drágakő-határozás Szakáll Sándor és Kristály Ferenc (ME, Miskolc) Tombola Vetítettképes előadás - Sűrű Péter: Csúcstámadás a mélyben A Bányász-barlang sikertörténete Tombola Fesztiválzárás KIÁLLÍTÁS A Cserhát ásványai Válogatás Gulyás István és Czele János gyűjteményéből Kalcit, Karancsberény. Gulyás István gyűjteménye

7 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 5 Emlékképek cserháti gyűjtésekről GuLyÁS ISTvÁN, Balassagyarmat Valamikor 1978-ban történt. Azt mondja a feleségem, hogy a hétvégén Tatán valami kövesek fognak találkozni, nem mégy el? Na, én akkor zsebre raktam néhány nógrádszakáli faopált és elmentem Tatára. Ott meghallgattuk Koch Sándor tanár úr lelkesítő előadását az ásványokról. Ezzel a momentummal megtörtént a fertőzés. Ismeretségeket kötöttünk, mindenki zsebéből előkerült valami. Cseréltünk címeket, lelőhelyeket, mindent, ami az ásványokkal kapcsolatos. Ettől a naptól kezdve szabadidőm nagy részét az ásványok gyűjtése töltötte ki. Elsősorban közvetlen környezetem, a Cserhát lelőhelyeit próbáltam felderíteni. Ezután még néhány év gyűjtés után egyik kollégámat, Czele Jánost is sikerült teljesen megbolondítani, így már ketten jártuk a lehetséges lelőhelyeket. Nálunk a Cserhát klasszikus lelőhelyei Keszeg, Felsőpetény, Nógrádszakál, Karancsberény és a Salgótarján fölötti andezitkőbánya ásványai voltak. Mielőtt ezekről a lelőhelyekről pár sort írok, elnézést kérek mindenkitől, de nem készítek tudományos leírást a bányák kőzeteinek földtani kialakulásáról, a kőzetek koráról és minden másról. Ez a szakemberek dolga. Én nem vagyok geológus, így ezt meghagyom annak, aki ért hozzá. Felsőpetény, nemesagyagbánya A bánya vezetése az 1980-as években szerencsére nagyon engedékeny volt és többször sikerült a bányába hivatalosan (!) bejutni és átvizsgálni a halloysit-kutatásra hajtott vágatokat. Hát az elképesztő volt! Lépten-nyomon hatalmas üregek tárultak föl, amelyek fala csodálatos gipszekkel volt terítve. A ma is létező legnagyobb üreg 50 méteres átmérőjével, 30 méteres magasságával egy templom is lehetett volna, falain csodálatos gipszekkel dekorálva. Aztán jött a füles valahonnan, hogy a fejtésen találtak egy barittelért. Szakáll Sándor barátom gyorsan szerzett egy hivatalos engedélyt a telér megtekintésére és négyen rohantunk Felsőpeténybe. Hát ne tudjátok meg, milyen csoda fogadott minket. A fronthajtás során feltárult telér valami elképesztő mennyiségű baritkristállyal volt teletömve. Lelkesen gyűjtöttük őket órákon keresztül, amíg mindenki hátizsákja úgy megtelt, hogy már kétséges volt, hogy ki tudjuk cipelni. Aztán otthon a garázsban történt a nagy osztályozás és osztozkodás. A jelszó: kettő a múzeumé egy a gyűjtőké. Szerintem akkor Felsőpetényben a mai Magyarország legszebb baritjait gyűjtöttük össze. A bánya jelenlegi tulajdonosa Somogyi János feltett szándéka, hogy az V-ös táróból geológiai és bányászati tanösvényt csinál. Bízzunk benne, hogy sikerül neki.

8 6 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál Gipsz, Felsőpetény. A példány mérete: 12 cm. Gulyás István gyűjteménye. Karancsberény, andezitkőfejtő 30 évvel ezelőtt csodálatos lelőhely volt az ásványgyűjtők számára. Az andezitben keletkezett repedéseket kalciterek töltötték ki, melyben elsősorban gyönyörű kalcitkristályokat lehetett gyűjteni, meghintve egy kis sziporkázó pirittel, néhol egy-egy baritkristály, ritkán apró kvarcok, adulár, dolomit, ankerit és egy ízben szfalerit is előkerült (utóbbi Czele János gyűjtésében). A legérdekesebbek a megnyúlt tűszerű piritkristályok voltak, melyek hossza a mm-t is elérte. Mára a bányászat megszűnt, így a gyűjtési esélyek is nagyon lecsökkentek. Az épületeket elbontották, ami mozdítható fém volt elhordták, a villanyvezetékek is valamelyik MÉH-telepen végezték.

9 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 7 Oszlopos pirit, Karancsberény. Képszélesség: 3 cm. Gulyás István gyűjteménye. Salgótarján fölötti andezitkőfejtő Egyszer egy ismerősöm a kezembe nyomott egy ezüstösen csillogó követ, amelyet egy zúzottkő halomból vett ki a városban. Rögtön kiderült, hogy galenitről van szó, de honnan hozhatták a követ? Hosszú nyomozásba fogtam, hogy kb. 50 km-es körzetben hol lehet olyan kőfejtő, amiben ez a bizonyos ásvány előfordul. Így jutottam el végül is Salgótarjánba, ahol a bányaépületben az akkor még működő bánya vezetője érdeklődésemre elmondta, hogy találtak valamit, de nem tudják, hogy mi lehet, ők leginkább valami ezüstnek vélték. Nagy volt a csalódás, hogy csak galenit van a bányában. Nekem viszont nagy volt az öröm, mert felérve a bányába gyönyörű telért láttam, ami a bányafal tetejéig m hosszban követhető volt. A telérben aprókristályos kvarc tetején ücsörögnek a néhány mm-es galenitkristályok. Akkor sok gyönyörű példányt sikerült gyűjteni. A bánya ma már nem működik, de gyűjteni azért lehet, kis szerencsével egész jó darabokat. A telért el sem lehet téveszteni. Rozsdabarna mállott anyaga függőlegesen fut a bánya falán.

10 8 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál Nógrádszakál, Páris-patak völgye A falut Szécsény felől elhagyva, jobb oldalon egy meredek falú hegyoldalban van a vízmosás, amely az opálosodott fákat megmutatja nekünk, ha akarja. Elmehetsz tízszer és nem találsz semmit. Aztán a következő alkalommal tele zsák opállal mégy haza. A terület természetvédelem alatt áll, így a gyűjtőeszközöket otthon kell hagyni, de nincs is értelme, mert a kavicsos tengerparti üledékben az opálok teljesen kiszámíthatatlan megoszlásban vannak. A terület több km 2 nagyságú, ahol a kisebbnagyobb vízmosások tárják fel az opálokat. Főleg hóolvadás után és nagy nyári zivatarok után érdemes elmenni és amit a víz kimosott, azt összegyűjteni. Keszeg, mészkőbánya Régi szép idők. Amikor egy üveg jófajta pálinkáért egy teljes műszakot gyűjthettünk a bányában minden különösebb felügyelet nélkül. Ma már más a helyzet, de a bánya ott van, ha valaki gyűjteni akar, ha nem is könnyen, de megteheti. Az egykor a Váci Cementgyár tulajdonában lévő mészkőbánya ontotta a szebbnél szebb kalcitokat. Aztán szép sorban jöttek a kalcitok mellett baritok, gipszek, fluoritok, markazit, pirit, goethit, aragonit. Kalcit, Keszeg. Képszélesség: 5 cm. Gulyás István gyűjteménye.

11 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 9 A Geológus In memoriam Hernyák Gábor HORvÁTH ISTvÁN, Miskolc Kora nyári napon, 1978-ban keltünk útra nagybátyámmal Rudabányára. Ásványokat akart gyűjteni ott, ahol addig én még nem jártam és ő sem, hisz már húsz éve Kanadában élt. A vasércbánya épületének cerberusa az emeletre irányított minket, Hernyák Gáborhoz. Mit szeretnétek találni? a bemutatkozásokat követően ez volt az első kérdése. Egyáltalán nem voltunk meglepve közvetlensége miatt. Joviális alkata, fekete szemüvegkerettel szegélyezett, derűs arca bizalmat sugárzott. Nekem gőzöm sem volt mit is akarhatnánk, nem volt kedvenc tárgyam az ásványtan az első évfolyam alatt a 75/76-os tanévben. Persze Laci sorolta mire is lenne szükségünk. Nohát, ennyi féle nemigen lesz, de majd keresünk valamit, meg itt is akad a fiókokban néhány érdekesség. Most gyertek velem, mert fenn van dolgom és megmutatom a helyeket, ahol kopácsolni lehet. Felmentünk, megmutatta merre van malachit, kuprit, egy kis termésréz. Találtunk állítólag baritot is, de hát nekem kevés fogalmam lévén a kövekről, inkább csak ástam vagy kőkoloncokat püföltem szakértő szemek felügyelete mellett. Vigyáznotok kell, merre jártok a bányában, itt nagy gépek dolgoznak, mozognak mondta Gábor bácsi. Igen, már akkor is bácsi volt nekem, ahogy évtizedeken keresztül a legtöbben nevezték Rudabányán. Hernyák Gábor (balról) és kollégája a rudabányai múzeumban az általa talált masztodonállkapocs maradványaival (MTI fotó ).

12 10 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál Megtudhattuk, hogy a vasércen túl milyen fémek hordozói fordulnak elő a bányában. Milyen színű limonitot érdemes piszkálni, ha rézércekre vágyunk és azt, miért kell immár a föld alól is termelni a haszonanyagot. Elmondta mely részen lelte az első masztodonfogakat. Távolból mutatva egy erőteljesen művelt bányagödörre (Vilmosnak nevezte) mesélte, milyen fura állatok maradványait lelte ott. Majd elkísért minket valami Andrássyról elnevezett helyre, mert ott nem folyt termelés és magunkra hagyhatott. Egy limonittól barna színű kúp aljára mutatott, hogy ott is találhatunk szépségeket, de már fordult, s ment dolga után. Jó másfél-két órát volt távol, mi túrtuk, véstük a néhol puhább, máshol keményebb kőzetet. Egyszer csak nagybátyám felemelt valami újbegynyi darabkát, amit apró nagyítóján vizsgálgatott. István, ezt nézd meg mondta és a kezembe nyomta a kavicsot meg a lupét. Akkor és ott vesztem el. Oly szépségeket, fényes, színes, irizáló felületeket, éles formákat láttam, annyira harmonikus volt a picike darab, hogy pillanatok alatt eldőlt, ásványokat fogok gyűjteni. A visszatérő Hernyák Gábornak már én mutattam lelkesen a dolomiton ülő szépséges markazitkristályokat. Ugye milyen szépek? kérdezte. Pár napja kotorásztam itt, akkor leltem rájuk én is. Kicsik, de szépek. Igen, ekkor dőlt el, mi kíséri végig életemet és ezt nagymértékben Gabi bácsinak köszönhetem. Hajdúnánáson született december 14-én, mezőgazdasággal foglalkozó család gyermekeként. Úgy volt, ő is ezt a pályát követi, ám a számára különösen viszontagságos háborús évek után vasas szakmát tanult, majd kiváló eredményei miatt Sopronba irányították. A szakérettségi után, a kor szabályait követve az Eötvös Loránd Tudományegyetem következett, s itt a geológus szakot választotta. Kiváló tanárai (Szádeczky-Kardoss Elemér, Kiss János) látják benne a tehetséget és már egyetemi évei alatt bevonják az akkoriban jelentős hangsúlyt kapott földtani kutatásokba őszén, pontosabban az őszi szünetben tankörtársammal három napot töltöttünk Rudabányán. Én nyáron is többször előfordultam ott, persze Gabi bácsi kíséretében és gyűjtögettem. No meg láthattam a fiókja kincseit. Mert ott mindig volt valami kincs. Hol egy szebb termésréz vagy malachit, hol valamiféle fogak, melyekkel kapcsolatban csak titokzatosan mosolyogva mondta: Csak figyeld meg, ezek nagyon érdekes maradványok lesznek. Én persze nem ismertem sem Kretzoi Miklóst, sem Tasnádi Kubacska Andrást, csak annyit tudtam, szoktak jönni Pestről a fiókban lévő dolgokért. A mi őszi utunk célja az lett volna, hogy valamiféle tudományos feldolgozást készítsünk a rudabányai ásványokról. Ezt már akkor is TDK-nak hívták. Nyilván legnagyobb segítségünk Gabi bácsi lehetett. Megkaptuk a vasércbánya könyvtárából a Pantó-féle kötetet, hogy átnézzük az ásványos részeket. Láthattunk fúrási térképeket és helyszíneket, ahol színesérceket találtak. Voltunk a flotálóban is, mert ugye roham-

13 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 11 tempóban fejlődő iparunk igényelte a dúsított ércet, s mi igényeltük az információkat. Az ásványtani információk zömét persze Hernyák Gábor szolgáltatta. A TDK nem készült el, de ismeretségem a Geológussal erősödött. Noha az egyetem utolsó éveiben a Velencei-hegység, illetve Recsk térségében segédkezett a földtani térképezési munkáknál, a diplomaszerzést követően más helyre kerül. Erről mintegy tizenöt esztendeje a következőket mondta: Amikor a Mátra kutatása kezdődött, én már elhatároztam, hogy vagy Recsken, A Rudapithecus hungaricus helyreállított koponyája. Fotó: Kordos László. vagy Gyöngyösorosziban akarok dolgozni. Az előttem végzett évfolyamból Siklósi Sanyi került Orosziba, így 55-ben, amikor diplomáztam, Recsket céloztam meg. Az öreg Vadász prof készítette elő a pályáztatást és mondta, hogy Recsk nem írt ki állást, úgyhogy maradt Rudabánya. Jó lesz az neked fiam, nem lesz semmi baj mondta. Rudabánya? Hol a bánatban is van? gondoltam. Persze 1953-ban már jártam ott. Ráadásul Vadász Elemér arról is lebeszélt, hogy inkább a MÁFI-t válasszam. Az járt a fejemben, majd csak kibírok egy-két évet, aztán megyek máshová, de végül mégis itt ragadtam. Nem sok ideje maradt akklimatizálódni. A terepi munkákon túl feladatnak kapta a bányászati gyűjtemény kialakítását, amely a következő év szeptemberében nyílt meg. Ez lett a jelenlegi Bányászattörténeti Múzeum fundamentuma. A gyűjtemény fejlesztésében meghatározó szerepe volt élete során, bár annak vezetéséről sokasodó üzemi feladatai miatt le kellett mondania a hatvanas évek elején. Mint az üzem első és sokáig egyetlen diplomás geológusa irányította a terepi kutatásokat, térképre tette a fúrások eredményeit, mintázta a labor számára a fúrómagokat és kijelölte az újabb fúrási helyeket. A MÁFI által 1964-ig végzett kutatások befejeztével a bánya feladatává tették a teljes felszíni, majd később a földalatti fúrásokat is. Az általa vezetett Földtani Osztály létszáma egészen 1972-ig folyamatosan gyarapodott. Jelentős szerepe volt a rudabányai ércesedés színesfémeinek réz, ólom ipari célú kutatásában, illetve kitermelésében és az előkészítésüket szolgáló flotálómű létrehozásában.

14 12 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál Szakértő szemekkel figyeljük a kupritos lelőhely feltárását 2000 augusztusában (balról: Horváth István, Hernyák Gábor, Mondik Csaba és Németh Tamás). Fotó: Pálinkás László. Az 1955 és 1975 között eltelt húsz év alatt a kutatások során összegyűjtött több tízezer adat feldolgozásának eredményeként meghatározta a rudabányai ércesedés pontos szerkezeti felépítését és ez alapján annak valószínű genetikáját. A nyolcvanas években már haldoklott a bánya, s mi is ritkábban találkoztunk. Az évtized közepén Mongóliában töltött hosszabb időt, mint az ottani magyar érdekeltségű volfrámbánya főgeológusa. Így az 1986-os bezárás eseményeit csak távolról követhette. Többször beszélt róla, mennyi kibányászható kincs maradt a föld alatt. Térképeken mutatta meg, hol vannak rezet vagy cinket hordozó dúsulások, ólomércben, galenitben gazdag tömzsök. E térképek a mai napig komoly támpontjai a megmegújuló kutatásoknak. Tudod, van egy hozzávetőlegesen negyvenezer tonnás galenittömzs alig 30 méterre a felszín alatt. Rendesen körbefúrattam, de az utolsó években már senkit nem érdekelt mesélte vagy huszonöt éve és a legnagyobb baj az, hogy a fúrómag-raktárunk teljesen megsemmisült, így az onnan származó minták is elvesztek. Mint kiváló terepi geológus minden érdekességet észrevett, begyűjtött. Így kerültek hozzá különféle csontmaradványok is. Neki köszönhető a világhírű rudabányai őshominida lelőhely előkerülése és fennmaradása. Az első leleteket Kretzoi Miklós határozta meg. Később Kordos László dolgozott itt éveken át hazai vagy külföldi segédlettel, nagyon pontosan feldolgozva a maradványok előfordulásáról begyűjtött adatokat. A megtalált miocén kori majomfaj a Rudapithecus hungaricus csaknem teljes koponyája a rudabányai múzeumban van kiállítva. Éles szemének köszönhetően e több millió éves faunának tucatnyi egyedét találta meg. A középkori bányászati eszközökből sok került

15 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 13 Rombdodekaéderes kupritkristályok Rudabányáról. A jobboldali kristály átmérője: 3 cm. Herman Ottó Múzeum gyűjteménye (Miskolc). Fotó: Kulcsár Géza. elő a nagyüzemi bányászat során. Ezek megmentésében szintén nagy szerepe volt. A Magyar Állami Földtani Intézet, a Magyar Természettudományi Múzeum, a miskolci Herman Ottó Múzeum és természetesen a helyi Bányászattörténeti Múzeum ásványtáraiban a Rudabányát reprezentáló polcokon, vitrinekben számos kiváló kristálypéldány származik Hernyák Gábortól. Az amatőr ásványgyűjtők látogatásainál vagy az általuk szervezett táborokban elengedhetetlen volt a személyes segítsége a leletgyűjtésben. Meghatározó szerepet vállalt a martonyi ércesedés kutatásában valamint az alsótelekesi gipszre irányuló fúrások eredményeinek feldolgozásában. Nyugdíjas éveiben is rendszeresen járta a bányát. Hol földtani szakembereket, hol ásványgyűjtőket kísért vagy épp a területen üzemszerűen bányászni szándékozóknak adott át információkat. A kilencvenes évek közepén még részt vállalt egy külföldi cég aranykutatásában az egykori bánya területén, melynek eredményeit már a kezdetnél meg lehetett jósolni. Az Andrássy III-ban püföltük néhányan a kovás limonitot apró üregeket keresve, melyek milliméteres csodákat rejtettek. Érdeklődve nézte kitartásunkat, ami az alig látható kincs fellelésére irányult. Várhegyi Győző barátom volt az első, aki a bányában ilyen alig látható ásványokat és nem zöldet vagy kéket, esetleg rézszínűt keresett. És biztos volnának itt egyebek is például a Polyánkán, ahol olyan furcsán, füzérszerűen fordultak elő galenites gombócok mondta 1997 tavaszán. Milyenek is ezek? Hogy néznek ki? Van belőlük még? Kíváncsi voltam, mert a korábban talált ezüstásványok is sokszor galenites környezetből származtak.

16 14 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál Nézd csak, itt van egy mutatott a lejtő alján heverő öklömnyi, nehéz gombócra. Szétütve baritot és üregeket, azokban különféle apró kristályokat láttam. Az őszi táborra egy traktort béreltünk, melyre kotró volt szerelve. Fél nap ásás után kerültek elő az első galenites hömpölyök, a legnagyobb vedernyi volt. Izgalmat az okozott, hogy belsejükben szép antimonitcsokrokra és mellettük kristályos antimon-oxidokra, majd a későbbi vizsgálatok során ezüstásványokra bukkantunk. Gabi bácsi nélkül soha nem kezdünk volna neki a helynek. Két évvel később az Adolf bányarészbe irányított minket, mondván, van egy rezeskupritos rész, kotorjuk meg a géppel. Nos, valóban jöttek elő apró rezek, de sötétedett, s a traktort vissza kellet vinni az önkormányzat telephelyére. Nem baj, majd holnap kijövök kicsit kaparászni mondta. De másnap nem ért rá, harmadnap pedig már a helyiek lepték el a lelőhelyet, némelyikük több méteres kiásott lyukból bányászva a kupritokat. Bő fél évvel később innen kerültek elő a híres, több centis réz-oxidok. Az ő helyismerete segítette világra ezen európai szinten páratlan kristályokat. Bölcs volt és kiegyensúlyozott. Kerülte a konfliktusokat, noha sokan profitáltak néha érdemtelenül az ő tudásából. A szakma két kitüntetéssel honorálta tevékenységét, míg városa, Rudabánya díszpolgári címet adományozott neki. Feleségével két fiút nevelt fel, s teremtett nekik nyugodt hátteret. Az utóbbi években romló egészsége miatt leginkább gyermekeinél tartózkodott Edelényben vagy Győrben. Tavaly augusztus végén ez utóbbi városban hunyt el. Akik ismerték, tisztelettel búcsúztak tőle a rudabányai temetésen és gondolnak rá, Gabi bácsira, a Geológusra. Ásványgyűjtés közben a rudabányai Andrássy-I.-ben (2004). Fotó: Horváth István.

17 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 15 Bemutatkozik a Műszaki Földtudományi Kar A Miskolci Ásványfesztivál rendezvénysorozat egyik kezdeményezője és 32. alkalommal szervezője, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara, amely a világ egyik legrégebbi műszaki felsőoktatási intézménye. A Kar elődjét a Bergschola -t 1735-ben IV. Károly császár alapította Selmecbányán. Nemrég ünnepeltük 250. évfordulóját annak, hogy Mária Terézia október 22-én akadémiai rangra emelte az intézményt, amely a bányászati-kohászati tudományok művelésére alakult, a természeti környezet megismerését, az ásványi nyersanyagforrások feltárását, kitermelését és feldolgozását tervező, irányító és megvalósító szakemberek képzésére jött létre. Ennek következményeként idén emlékezhetünk meg arról, hogy az ásvány- és kőzettan oktatására 250 éve, 1763-ban megalapították az első tanszéket. Akkor kezdődött meg annak az ásvány- és kőzetgyűjteménynek a kialakítása is, amely folyamatosan bővülve, ma is az oktatás és tudományos kutatás céljait szolgálja az Ásványés Kőzettani Intézeti Tanszéken. A selmeci aranygyűjtemény, vagy a történeti ásványgyűjtemény különleges darabjai iránt ma is nagy az érdeklődés, több történeti darabot kölcsönöztünk a frissen megnyílt Pannon-tenger Múzeumnak is. A negyed évezredes múltra visszatekintő Műszaki Földtudományi Kar oktatásikutatási területe történelme során sokat változott, az elmúlt évtizedekben pedig jelentősen kibővült. A természeti értékek megismerése, felkutatása és kitermelése mellett ezek megőrzése, a természeti környezetünk védelme is fő feladatunk. A földtudományok beható ismerete nélkül, a mérnöki ismeretek és mérnöki szemlélet hiányában nem tehetünk eredményes lépéseket környezetünk védelme, a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás érdekében. A nyersanyagok felkutatása és kitermelése, az energiagazdálkodás, a hagyományos és alternatív energiaforrások kutatása, a vízkészletek feltárása és megvédése, a hulladékprobléma megoldása, a természeti környezet rehabilitálása és rekultivációja mind a Műszaki Földtudományi Karon megszerezhető ismereteket igényli. E feladatok fontosságát, társadalmi elismertségét is mutatja, hogy a Kar ben két nagyszabású TÁMOP pályázatot is nyert. Ezek egyike CriticEl ( az európai gazdaság számár a fontos, a jövőben nehezen beszerezhető kritikus nyersanyagok hazai forrásait kutatja úgy a földkéregben megtalálható primer nyersanyag-lelőhelyekből, mint a hulladékok újrafeldolgozásából, azaz másodlagos nyersanyagokból. A Kútfő projekt a magyarországi vízkészlet és ehhez kötődő energiaforrások optimális és fenntartható gazdálkodását kutatja (

18 16 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál A Műszaki Földtudományi Kar képzési rendszere 2006-ban, a többciklusú képzés bevezetésekor jelentősen átalakult. A korábbi ötéves egyetemi mérnökképzés megszűnt és hasonlóan más műszaki felsőoktatási intézményekhez, a karon is, minden szakon előbb általánosabb ismereteket adó gyakorlatorientált (6-7 féléves) képzés keretében egy alapszakos (BSc) diploma szerezhető, amely már bizonyos szakmai feladatok megoldására is képességeket ad. Ezt követően nyílik lehetőség a mélyebb tudományos-elméleti ismeretek elsajátítását igénylő és lehetővé tevő mesterszintű diploma (MSc) megszerzésére további 4 féléves képzés keretében. A Karon szeptember 1-től három alapszakokon, azon belül szakirányokon indul nappali, esetenként levelező tagozaton képzés: Műszaki Földtudományi alapszak Földtudományi szakirány Bánya- és Geotechnikai szakirány Olaj- és gázmérnöki szakirány Előkészítéstechnikai szakirány Környezetmérnöki alapszak Geokörnyezeti szakirány Környezettechnikai szakirány Földrajz alapszak Földrajz tanári szakirány Geoinformatikai szakirány A BSc alapszakokhoz hét egyetemi végzettséget adó (MSc) mesterszak kapcsolódik. A legelsőként indított mesterszak, a Geográfus 2009 szeptemberében indult, majd ezt követték a mérnöki mesterszakok 2010-től. A Műszaki Földtudományi Karon elérhető (MSc) mesterszakok: Bányászati és Geotechnikai mérnöki szak Előkészítéstechnika mérnöki szak Geográfus szak Hidrogeológus mérnöki szak Környezetmérnöki szak Földtudományi mérnöki szak Olaj- és Gázmérnöki szak Olajmérnöki mesterszak (angol nyelven) A Műszaki Földtudományi Karon professzorok, oktatók és kutatók, jól felszerelt laboratóriumok, gyűjtemények, informatikai eszközök és rendszerek segítik a hall-

19 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 17 gatóinkat a mérnöki tanulmányok elsajátításában, az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésében. Hallgatóink felkészülését, a szükséges tudás elsajátítását, a jövő szakembereinek szakmai és emberi fejlődését nagyban segíti a karon meglévő jó oktató-hallgatói viszony, a tradíciók, a hagyományok. Szervezetileg 7 intézetben 15 intézeti tanszék szervezi, irányítja és végzi az oktató- és kutatómunkát. Így: 1. Ásványtani-Földtani Intézet Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszék Földtani-Teleptani Intézeti Tanszék 2. Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék Geotechnikai Berendezések Intézeti Tanszék 3. Földrajz-Geoinformatikai Intézet Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék 4. Geofizikai és Térinformatikai Intézet Geofizika Intézeti Tanszék Geodézia és Bányaméréstani Intézeti Tanszék 5. Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológia-Mérnökgeológia Intézeti Tanszék Környezetmérnöki Intézeti Tanszék 6. Kőolaj és Földgáz Intézet Olajmérnöki Intézeti Tanszék Gázmérnöki Intézeti Tanszék Bányászati Kémiai társult Intézeti Tanszék (AFKI) 7. Nyersanyag-előkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Mechanikai Eljárástechnikai Intézeti Tanszék Biológiai Eljárástechnikai és Reakciótechnikai Intézeti Tanszék Hívjuk és várjuk azokat a természettudományok iránt érdeklődő és elkötelezett fiatalokat, akik szeretnék a bennünket körülvevő világ törvényeit, értékeit megismerni, megvédeni, a fejlődés és a környezet egyensúlyát megőrizni, a fenntartható fejlődés, a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás megvalósításában mérnökként közreműködni. Dr. Szűcs Péter a Műszaki Földtudományi Kar dékánja

20

21

22 20 XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál Címlapon: Gipsz kristálycsoport Felsőpetényből. A példány 6 cm-es. Czele János gyűjteménye. A XXXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál rendező szervei: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara Herman Ottó Múzeum University Sportmarketing kft. OMBKE Egyetemi Osztálya Szeretettel várjuk a XXXIII. Nemzetközi Ásványfesztiválon március 7-8-án! A műsorfüzetet szerkesztette: Fehér Béla Kiadta a Miskolci Egyetem 2014-ben Nyomdai munkálatok: Tipo-Top kft., Miskolc Felelős vezető: Solymosi Róbert