Minőségirányítási Program

Átírás

1 Minőségirányítási Program 2004.

2 1

3 Tartalomjegyzék I. A katolikus iskolák minőségfejlesztési alapelvei... 4 I. 1 A minőségfejlesztési tevékenység törvényi megalapozása... 4 I. 2 A minőségfejlesztési tevékenység vallási, teológiai megalapozása... 4 I. 3 A minőségügyi kulcsfogalmak keresztény értelmezése... 4 I. 4. Az intézmény bemutatása... 5 II. Az intézmény minőségpolitikája... 8 II. 1. Minőségpolitikai nyilatkozat... 8 II. 2. Intézményi minőségcélok... 8 II. 3. Az intézményvezető elkötelezettsége... 9 III. Az intézmény minőségirányítási rendszere III. 1. A partnerközpontú működés célja III. 2. A partnerazonosítás folyamata, a közvetlen partnerek III. 3. A partnerazonosítás folyamata, közvetett partnerek III. 4. A partneri igény- és elégedettség mérés folyamatábrája III. 5. A partneri igény- és elégedettségvizsgálat elemzésének szempontjai III. 6. Partnerek igényeinek, elégedettségének felmérési, értékelési szabályai III. 7. A partneri igény- és elégedettség méréséhez használatos kérdőívek III. 8. Az irányított önértékelés folyamatszabályozása III Intézményünk irányított önértékelő modelljének felépítése III A kérdőívek összeállítása és szerepe III Az önértékelés módja, munkamódszere III Az önértékelő kérdőívek ötfokozatú pontozásának jelentése III. 9. A tervezés folyamata III Hosszú távú, azaz stratégiai tervezés III A pedagógiai tervezés folyamatszabályozása III A folyamat leírása III Felelősségek és hatáskörök III A keletkezett dokumentumok és bizonylatok III Rövid távú, azaz éves Munkaterv III A Munkaterv elkészítésének folyamatszabályozása III A folyamat leírása III Felelősségek és hatáskörök III Dokumentumok és bizonylatok rendje III Intézkedési tervek III. 10. Az intézményi ellenőrzés rendszere III Az ellenőrzés célja és feladata III Az ellenőrzés funkciója III Az ellenőrzés szintjei III Az ellenőrzés területei az oktatási intézményekben III Specifikus ellenőrzések III Nem közoktatás-specifikus ellenőrzések III Az ellenőrzés típusai III Az ellenőrzés módszerei III. 11. Az intézményi mérés rendszere III A mérés fogalma az oktatásban

4 III A mérés tervezésének követelményei III. 12. Az intézményi értékelés rendszere III Az értékelés feladata a közoktatásban III Az értékelés szerepe III Az értékeléssel szemben támasztott követelmények III Az értékelés formái III Az értékelés szintjei III Az értékelés típusai III Funkciói szempontjából III Viszonyítási szempontból III Az értékelés területei III A pedagógiai munka értékelése III A vezetői munka értékelése III Az értékelés tervezésének szempontjai III A pedagógus és nem pedagógus dolgozók ösztönzése III. 13. Az intézményi célok és a minőségirányítási rendszer működtetéséhez szükséges humán erőforrás biztosítása III A felhasználás személyi köre III Tartalmi szabályozás III A továbbképzések támogatásának elvei III A folyamat leírása III Elvárások (pedagógus kompetenciái, elvárt magatartásformák) az új pedagógusok kiválasztásához

5 I. A katolikus iskolák minőségfejlesztési alapelvei I. 1 A minőségfejlesztési tevékenység törvényi megalapozása A Közoktatási Törvény 47. -ának (f) és 48. -ának (1/a) bekezdése meghatározza az iskolában folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét, a szülők, a tanulók, a pedagógusok és alkalmazottak együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. E törvény alapján az Oktatási Minisztérium létrehozta a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztő Programot. A 3/2002-es oktatási miniszteri rendelet is előírja, hogy milyen feladatokat kell ellátnia az intézményeknek a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés érdekében. I. 2 A minőségfejlesztési tevékenység vallási, teológiai megalapozása A minőség fogalma, a minőségi munka szorosan hozzátartozik a keresztény ember életéhez. Lényeges eleme a keresztény szellemű oktatásnak, nevelésnek is, amely a Szentírás és az Egyház tanítása szerint közvetíti az alapvető erkölcsi és keresztény értékeket. Tevékenységünk mércéje minden munkaterületen, vagyis a minőségirányítási rendszer egészében Jézus Krisztus, aki az út, az igazság és az élet (Jn 14,6), és aki a jóság mércéje is számunkra. Partnerközpontúságunk mércéje az a szeretet, amellyel Isten szereti a világot, aki egyszülött fiát adta megváltásunkért. A szolgáltatást végzők elkötelezettségének mércéje is maga Krisztus, aki azt a feladatot bízta ránk, hogy az Ő életének teljességét bontakoztassuk ki saját személyiségünkben és a ránk bízottakban. Nevelésünk célja az, hogy az egész embert Krisztus tanítványává tegyük. A szolgáltatások szervezésének, vagyis a munkatársak minőségfejlesztő tevékenységbe való bevonásának mércéje a keresztény ember- és közösségeszmény, amelyet Szent Pál így fogalmazott meg: A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Isten, aki végbeviszi mindenkiben, ugyanaz (1 Kor 12, 4-5). I. 3 A minőségügyi kulcsfogalmak keresztény értelmezése Minőség az oktatás-nevelés azon jellemzőinek összessége, amelyek egyre teljesebb mértékben teszik láthatóvá a keresztény értékek megvalósulását. Minőségfejlesztés az intézményen belül folyó átgondolt, szervezett, tudatosan ellenőrzött lépésekből álló és folyamatosan tartó tevékenység, amelyet az eredményesség és hatékonyság növelése, valamint az egyetemes értékek, eszmények 4

6 megvalósítása érdekében végzünk, ám a katolikus iskola nevelésének értékét, eredményességét nem lehet a közvetlen hatékonyság fokain lemérni. Minőségirányítás az intézményvezetési feladatok minden olyan eleme, amely a minőség tudatosítására, a minőség javítása érdekében célkitűzések és feladatok megfogalmazására és azok megvalósítására irányul. Legfontosabb eszközei a szakmai és teológiai továbbképzések, lelkigyakorlatok, a nevelői tevékenység kellő hangsúlyozása és elismerése, türelmes és bölcs ösztönzés és a lehetőségek megteremtése ahhoz, hogy minden munkatárs egyre teljesebben azonosuljon a keresztény értékrenddel. Folyamat az olyan egymással kölcsönös kapcsolatban levő erőforrások és tevékenységek összessége, amely a bemeneteket kimenetekké, eredményekké alakítják, vagyis a pedagógiai hozzáadott érték következtében tudásban, kompetenciában megjelenő értéktöbbletet biztosít. Folyamatos fejlesztés, PDCA SDCA-ciklus modellje szerint bármely tevékenység lebontható négy lépésre. P (plan) tervezés, D (do) megvalósítás, C (check) értékelés és ellenőrzés, A (act) beavatkozás. A ciklus során a tervezett és megvalósított tevékenységek közötti különbség mérése, ellenőrzése és elemzése, valamint a megfelelő beavatkozás alapján érhető el a tervezett, kívánt eredmény. A ciklus újbóli indulása esetén az előző körben szerzett tapasztalatok mintaként, normaként (S standard) szolgálnak, biztosítva azt, hogy a szervezet, a csoport, az egyén ne kövesse el ismét ugyanazt a hibát, hanem a következő folyamatot magasabb minőségi szinten tudja megvalósítani. Iskolánkban a PDCA-ciklushoz hozzátartozik még a kegyelmi tényező, amellyel a keresztény nevelésbe bevont nevelők, növendékek, szülők dialógusa átitatódik. Partnerközpontú működés a katolikus gondolkodás szerint nem a partnerek igényeinek egyértelmű kielégítését jelenti. A keresztény ember odaadóan figyel környezetére, komolyan veszi véleményét, gondjait, örömeit, de messzemenően ügyel a krisztusi értékek épségére és továbbadására. I. 4. Az intézmény bemutatása Egyházközségünk 254 évvel ezelőtt, 1750-ben lett önálló plébánia. Iskolaalapításra azonban csak néhány évvel később, 1756-ban, Budinszky György plébánossága idején került sor. Az első tanító, aki egyben az egyházközség kántora is volt, Bayek József. Az első iskola az akkori kegyuraság, a Harruckern család anyagi áldozatából vásárolt magánházban kezdte meg működését, amely akkor a kántorlak is volt. 5

7 Az új iskola, immár a templom közelében, Bitskoss János plébánossága idején, az 1810-es években épül fel, az egyházközség jelentős anyagi áldozatával. Az 1868-ban elfogadott első népiskolai törvény szabályozta a felekezetek iskolafenntartói jogait és kötelezettségeit is. Az új követelmények, a gyarapodó gyermeklétszám több új iskola építésére késztette az egyházközséget, súlyosan megterhelve a rendelkezésre álló jövedelmi forrásokat. A múlt század utolsó évtizedeiben épült a Szarvasi úti és a Kossuth téri iskola, valamint a kétsopronyi tanyai iskola is, ez utóbbi a Laurinyecz család nagylelkű adományának segítségével. Így amikor 1948-ban az egyházi iskolákat államosították, már négy belterületi és Kétsopronyban két tanyai iskolát vettek el minden ellenszolgáltatás nélkül az egyházközségtől. A régi iskolában előbb a fiúk, lányok együtt tanultak, majd az új épületek belépésével már külön fiú- és lányiskolák működtek. Az egyes épületeket az ott sokszor több évtizede működő tanítókról nevezték el (pl. Rohály János, Simkó István és mások). A mindenkori kántor, vagy ahogy nálunk nevezték éneklész, a kiegyezést követő években már csak kántorizál, tanítania nem kell. Az iskolák fenntartása az egyházközség feladata volt, részben a hívek iskolai adója képezte ennek anyagi alapját. A tanítók, a kántor javadalmazásának fedezetét az egyházközség birtokában lévő ún. uradalmi földek jövedelme jelentette. Az iskolai munka felügyeletét az 1869-ben megalakult iskolaszék látta el, tagjainak joga volt beleszólni a napi munkába is. Az iskolák építéséről, tatarozásáról a képviselőtestület döntött, és szervezte meg a munkákat. Ugyancsak a testület adta ki a tanítók jövedelmét meghatározó új levelet is. Számos kitűnő tanító oktatta az elmúlt közel két évszázad alatt a kisdiákokat az olvasás, a számtan és a betűvetés tudományára. A tanítás mellett jelen voltak az egyházközség életének számos területén, a képviselőtestületben szavazati joggal bírtak, előbb személyesen, majd képviselet útján. A 90-es évek elején a békéscsabai családok egy része az új idők új szelét megérezve célul tűzte ki egy keresztény iskola megalapítását. Létrejött a KÁNON; a Keresztények Általi Nívós Oktatás Nevelés Alapítvány. Megalakult egy iskolaszervező bizottság, amely megkereste az önkormányzatot (akkor még Városi Tanácsot) és felvette a kapcsolatot hasonló indíttatású és már eredményt elért közösségekkel. 6

8 Az 1992/93-as tanév végén a Szarvasi út 31. szám alatti ingatlant kiürítették, így a korábban is az egyházközség tulajdonában lévő épület visszakerült jogos tulajdonosához. Videofelvétel és fotók tanúskodnak arról, hogy milyen pusztítás és rombolás történt a közel egy évig üresen álló épületben, amelyen az utóbbi években az Önkormányzat nem végzett felújítást, még állagmegóvást sem, mivel tudni lehetett, hogy az ingatlan visszakerül az egyház tulajdonába. Hihetetlen, hogy a XX. század utolsó éveiben egy megyei jogú városban működött még olyan iskola, melyet olaj- és cserépkályhával fűtöttek, a WC pedig az udvaron volt. Ezeket a körülményeket a 2003 tavaszán elkezdődött rekonstrukció változtatta meg és tette az iskola épületét a XXI. század követelményeinek megfelelővé július 1-jén Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök atya megalapította a Katolikus Iskolát, melynek fenntartója a Szeged-Csanádi Püspökség lett. Az iskola nem felmenő rendszerben indult, hanem az 1994/95-ös tanévben az első 7 évfolyammal, amely a következő tanévben teljesedett ki 8 osztályossá. A beiratkozott tanulók létszáma 1994-ben 84 fő. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a minket választó családok gyermekeinek általános iskolai oktatása és valláserkölcsi nevelése. E feladat megvalósításának érdekében intézményünk nyolc évfolyamos általános iskolaként működik. Beiskolázási körzetünk nincs, elsősorban a békéscsabai és a környező településeken élő keresztény családok gyermekeit várjuk, de nyitottak vagyunk mindenki számára, aki elfogadja pedagógiai hitvallásunkat, értékrendünket. Ezen családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő nemzedéknek. 7

9 II. 1. Minőségpolitikai nyilatkozat II. Az intézmény minőségpolitikája Mit szeretnénk nyújtani partnereinknek? Gyökereket és szárnyakat! Mit jelent ez? A gyermekközpontúság érvényesítésével, családias légkörben, a keresztény szellemiségre épülve oktatjuk, neveljük tanítványainkat. Színvonalas szakmai munkával a becsületesség és a tolerancia jegyében egymásra és a gyermekekre figyeléssel valósítjuk meg a Pedagógia Program célkitűzéseit, és ezzel elérjük a partnerek elégedettségét. Hivatalos és kulturális rendezvényekkel tesszük nyitottá iskolánkat partnereink számára, különös tekintettel az óvodás gyermekekre és szüleikre, valamint egyházközségünk tagjaira. II. 2. Intézményi minőségcélok Az iskolai oktató-nevelő munka katolikus keresztény szellemiségének erősítése. Mérése a közös liturgikus eseményeken való részvétel számszerű vizsgálatával történik. A szakmai munka színvonalának fejlesztése. Mérése az iskolai, városi és országos szintű mérések és a tanulmányi versenyek eredményeinek vizsgálatával történik. Az alkalmazottak hatékony együttműködésének fejlesztése az iskolai célkitűzések megvalósításában (egyenletes terhelés). Mérése az értekezleteken való aktív részvétel megfigyelésével, a célcsoportok működésének, a nevelőtestületi döntések következetes betartásának ellenőrzésével történik. Az iskolai oktató-nevelő munka családias légkörének erősítése. Mérése a tanulói elégedettséget tudakoló kérdőívvel történik a partnerközpontú működés szerint. A szülők bevonása a keresztény nevelés folyamatába. Mérése a közös rendezvényeken való szülői részvétel számszerű vizsgálatával történik. 8

10 A tanulók egymás közötti és a tanulók és nevelők közötti hatékony együttműködés fejlesztése az egyéni és közösségi célkitűzések megvalósítása érdekében. Mérése az alapvető katolikus keresztény erkölcsi normák betartásának vizsgálatára vonatkozó megfigyelő lapokkal történik. II. 3. Az intézményvezető elkötelezettsége Az intézményvezető kinyilvánítja elkötelezettségét A partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézményi működés minden szintjén: A minőségpolitika és a minőségügyi célok meghatározásában, betartásában, elérésében, valamint rendszeres felülvizsgálatában. A minőségirányítási rendszer időszakos felülvizsgálatában. A rendszer mindenkori kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában. Az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszer betartásában. A Pedagógiai Program, az éves Munkatervek készítésében. 9

11 III. Az intézmény minőségirányítási rendszere III. 1. A partnerközpontú működés célja Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése Az igények elemzése A célok és a prioritások meghatározása, illetve módosítása Intézkedési terv készítése és megvalósítása Az intézkedési tervek megvalósításának értékelése Korrekciós terv készítése és megvalósítása III. 2. A partnerazonosítás folyamata, a közvetlen partnerek Közvetlen partnerek pedagógus Nyilvántartást Nyilvántartott adatok Nyilvántartás vezeti helye gazdasági vezető a személyi anyagban: gazdasági iroda önéletrajz erkölcsi biz. adatlap a munkavállaló törzsadatairól oklevelek másolatai munkaszerződés a dolgozó neve, leánykori neve születési helye, ideje lakcíme legmagasabb iskolai végzettsége, szakképesítésének szintje munkaköre fizetési osztálya, fokozata következő fizetési fokozatba lépés ideje havi illetménye, illetménypótlékai átsorolások továbbképz. tanúsítványok nyelvvizsga biz. másolatok szem. szám Adatfrissítés ideje szept.15 10

12 Közvetlen partnerek Nyilvántartást vezeti iskolaigazgató Nyilvántartott adatok Nyilvántartás Adatfrissítés ideje helye tantárgyfelosztásban: igazgatói iroda szept.15., febr.20. végzettség kötelező óraszám túlórák tanított tantárgyak órarendfelelős az órarendben: titkárság szept.1., jan.31. az osztályokban tanított tárgyak a tanítás ideje iskolaigazgató továbbképzési tervben: igazgatói iroda márc.31. diploma száma diploma kelte a választott továbbképzés kezdete és befejezésének tervezett időpontja iskolatitkár jegyzőkönyvekben: titkárság szept.15. munkavédelmi jegyzőkönyvekben az oktatás ideje, témája, a résztvevők aláírása tantestületi ülések jegyzőkönyvei, jelenléti ívei gazdasági vezető vasúti igazolványokról: gazdasági iroda márc.31. gazdasági vezető szab.-nyilvánt.-ban: gazdasági iroda dec.31. a szabadságként kivehető napok száma éves szinten a gyermekek után járó napok száma a kedvezmény igénybe vételének, ill. a szabadságolásnak a dátuma 11

13 Közvetlen partnerek Nyilvántartást vezeti Nyilvántartott adatok pedagógus szakkönyvvásárlási támogatás elszámolása: a pedagógus rendelkezésére bocsátott összeg a pedagógus rendelkezésére bocsátott összeg az összegnek megfelelő értékű számla Nyilvántartás helye Adatfrissítés ideje dec.31. iskolaigazgató KSH okt. stat.-ban igazgatói iroda október 1-jén a pedagógusok végzettsége neme életkora tanulók: iskolatitkár a beírási naplóban: titkárság változás esetén név születési hely, idő szülők neve lakcíme beíratás ideje távozás ideje melyik int.-ből érkezett hová távozik évfolyamismétlés osztályfőnök törzslapokon: igazgatói iroda szept.15. név törzslapszám az osztálynapló sorszáma évfolyam születési hely, idő szülők neve tanév végi osztályzatok betűvel mulasztott napok száma a nevelőtestület határozatai 12

14 Közvetlen partnerek Nyilvántartást Nyilvántartott adatok Nyilvántartás Adatfrissítés ideje vezeti helye osztályfőnök osztálynaplókban: tanári szoba szept.15. név születési hely, idő lakcím szülők telefonszámai hogyan hagyhatja el az iskolát vallása testvéreinek száma TAJ száma részvétel szakköri foglalkozásokon részvétel fejlesztő foglalkozásokon részvétel korrepetálásokon gazdasági vezető étkezési támogatásról gazdasági iroda havonta 15-éig tankönyvtámogatásról gazdasági vezető gazdasági vezető bérletvásárlási támogatásról gazdasági iroda szept.30. gazdasági iroda havonta 15-éig könyvtáros könyvtári tagságról könyvtár évente szept.30-áig gyermekvédelmi felelős gyermekvédelmi felelős iskolatitkár hátrányosságról, veszélyeztetettségről titkárság szükség esetén védelembe vételről titkárság diákigazolványokról titkárság szükség esetén évente szept. 15- éig 13

15 III. 3. A partnerazonosítás folyamata, közvetett partnerek Nevelési Tanácsadó Iskolatitkár Cím, telefonés faxszám Titkárság Szükség szerint Igazgató Igazgató Szakértői Bizottság Iskolatitkár Cím, telefonés faxszám Titkárság Szükség szerint Igazgató Igazgató Humán Fejlesztési és Információs Központ Oktatási Iroda Iskolatitkár Iskolatitkár Cím, telefon és faxszám, szakértők névsora Cím, telefonés faxszám Titkárság Titkárság Szükség szerint Szükség szerint Igazgató Igazgató Igazgató Irodavezető Levelezés, telefon, személyes találkozás Egyházközség Iskolatitkár Cím, telefonés faxszám Titkárság Szükség szerint Igazgató Plébános, Képviselő Testület KPSZTI Iskolatitkár Cím, telefon és faxszám, szakértők névsora Titkárság Igazgató Szükség szerint Intézményvezető Közvetett partnerek Nyilvántartást vezeti Nyilvántartott adatok, levél elektronikus cím Nyilvántartás helye Adatfrissítés ideje Kapcsolattartó az intézmény részéről Kapcsolattartó a partner részéről Kapcsolattartás módja 14

16 III. 4. A partneri igény- és elégedettség mérés folyamatábrája START Partneri adatbázis Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata Partneri adatbázis kommunikációs tábla Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok Állami elvárások Intézményi elvárások feltárása Fenntartói elvárások A munkatársak elvárásai Tanulói igényfelmérés Szülők elvárásai Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosításamintakészítés Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése Az igényfelmérésben résztvevők listája Mérési rend / eljárásrend Az eredmények összegzése Tantestületi összefoglaló Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül Éves teljesítmény értékelése Rövid összefoglaló az Évkönyvben Szükséges-e beavatkozás? Indikátorainkban van-e szükség változtatásokra? A partnerek elégedetlenségének kezelése Igen Nem Nem Igen Intézmény működés értékelési folyamata STOP 15

17 III. 5. A partneri igény- és elégedettségvizsgálat elemzésének szempontjai Tartalmazzon összehasonlító elemzést az intézmény nevelési, oktatási programjával, határozza meg a partnerek igényeinek fontossági sorrendjét, tartalmazzon összehasonlító elemzést a partnerek elégedettsége és igényei között (azonosságok, eltérések, lehetséges okok), tartalmazzon összehasonlító elemzést a nyitott értékelés során feltárt külső önkép és a partnerek igényeinek alakulásáról, a visszatérő vizsgálatok esetén az elemzés terjedjen ki a változásokra is (trendvizsgálat), az elemzés tartalmazzon következtetéseket a társadalmi elvárások, a jövőorientáltság, tanulóközpontúság és a több helyen jelentkező partneri igényekre való tekintettel. Feladatok, felelősségek: Az elemzést a minőségfejlesztő és értékelő team tagjai írásban készítik el. Az elemző munkába a szakmai közösséget is be kell vonni. A dokumentum tárolásáról, az eredmények nyilvánosságra hozataláról a minőségügyi vezető gondoskodik. III. 6. Partnerek igényeinek, elégedettségének felmérési, értékelési szabályai Célcsoport Mérés eszköze Mintavétel meghatározása Tanulók Kérdőív Felső tagozatos tanulók Szülők Kérdőív Teljes körű mintavétel Felmérés gyakorisága Évente márciusban Évente márciusban Felmérést végzi Oszt.fők min.team Oszt.fők Min.team Elemzést, értékelést végzi Oszt.fők min.team Oszt.fők Min.team Értékelés módja, eszköze Részletes összehasonlítás az előző évi adatokkal, a változások kiemelésével. Részletes összehasonlítás az előző évi adatokkal, a változások kiemelésével. Nyilvánosságrahozatal Tantestületi értekezlet Diákönkor mányzati gyűlés Tantestületi értekezlet Szülői érte- Kezlet Tantestület, technikai és gazdasági dolgozók Kérdőív Teljes tantestület aktív része, alkalmazottak Évente márciusban Munkaköz. vezetők Min.team Min.team Részletes összehasonlítás az előző évi adatokkal, a változások kiemelésével. Tantestületi értekezlet 16

18 III. 7. A partneri igény- és elégedettség méréséhez használatos kérdőívek Szülői kérdőív Tisztelt Szülők! Iskolánk a minőségbiztosítás kialakítása érdekében az Oktatási Minisztérium által támogatott minőségfejlesztési programban vesz részt. A kérdésekre adott őszinte válaszai név nélkül kerülnek feldolgozásra, és annak eredménye nagy segítséget nyújt intézményünk minőségfejlesztési programjának megvalósításához. Az állításokat osztályozza, és jelezze annak fontosságát! Kérjük, karikázza be az Önnek leginkább megfelelőt! Állítások 1. Az iskolában gyermekem személyes törődést is kap. 2. Az iskola más területeken is segíti gyermekem személyiségének kibontakoztatását (sport stb.). 3. Ebbe az iskolába szívesen jár gyermekem. 4. Megfelelőnek tartom gyermekem értékelését. 5. Elégedett vagyok az iskola fegyelemelvárásával. 6. Az iskola magas színvonalú teljesítményt követel meg gyermekemtől 7. Ebben az iskolában, jó kezekben van gyermekem a továbbtanulása szempontjából 8. Helyénvalónak találom az iskola belső díszítését 9. Elégedett vagyok az iskola külső megjelenésével. 10. Elégedett vagyok a pedagógusokkal történő személyes találkozások lehetőségével. ll. Az iskola minden aggodalommal komolyan foglalkozik 12. Úgy érzem, hangot tudok adni a véleményemnek a gyermekemet érintő kérdésekben. 13. Van lehetőségem arra, hogy bekapcsolódjak az iskola nevelésével kapcsolatos tevékenységeibe. Teljes mértékben egyetértek Egyetértek Nem értek egyet Egyáltalán nem értek egye t Nincs információ Fontos Nem fontos Egyéb fontosnak tartott megjegyzései és az intézmény fejlesztését segítő javaslatai: Válaszait köszönjük, az összesítés után az elemzésről az intézmény vezetése tájékoztatni fogja. 17

19 Tanuló kérdőív Tisztelt Tanuló! Iskolánk a minőségbiztosítás kialakítása érdekében az Oktatási Minisztérium által támogatott minőségfejlesztési programban vesz részt. A kérdésekre adott őszinte válaszaid név nélkül kerülnek feldolgozásra, és annak eredménye nagy segítséget nyújt intézményünk minőségfejlesztési programjának megvalósításához. Az állításokat osztályozd, és jelezd annak fontosságát! Kérjük karikázd be a neked leginkább megfelelőt! Állítások 1. Az iskolában személyesen törődnek velem. 2. Az iskola más területen is biztosít kihívásokat számomra ( sport,...). 3. Szívesen járok ebbe az iskolába. 4. Megfelelőnek tartom a munkám értékelését. 5. Elégedett vagyok az iskola fegyelem elvárásával. 6. Az iskola magas színvonalú teljesítményt követel tőlem. 7. Továbbtanulás szempontjából jó kezekben vagyok ebben az iskolában. 8. Helyénvalónak találom az iskola belső díszítését. 9. Elégedett vagyok az iskola külső megjelenésével. 10. A tanáraimhoz bizalommal fordulhatok problémáimmal. ll. Elégedett vagyok tanáraimmal történő találkozások lehetőségeivel a tanórán kivül. 12. Ugy érzem, hogy hangot tudok adni a véleményemnek a tanulókat érintő kérdésekben. 13. Ismerem és élek jogaimmal. 14. Teljesítem a kötelességeimet. 15. Elegendőnek tartom a.) a tanulmányi előmenetelemről, magatartásomról, valamint b.) az iskolában történtekről hozzám eljutó információkat Teljes mértékben egyetértek Egyetértek Nem értek egyet Egyáltalán nem értek egyet Nincs információ Fontos Nem fontos Egyéb fontosnak tartott megjegyzései és az intézmény fejlesztését segítő javaslatai: Válaszait köszönjük, az összesítés után az elemzésről az intézmény vezetése tájékoztatni fogja. 18

20 Pedagógus kérdőív Tisztelt Kolléga! Iskolánk a minőségbiztosítás kialakítása érdekében az Oktatási Minisztérium által támogatott minőségfejlesztési programban vesz részt. A kérdésekre adott őszinte válaszaid név nélkül kerülnek feldolgozásra, és annak eredménye nagy segítséget nyújt intézményünk minőségfejlesztési programjának megvalósításához. Az állításokat osztályozd, és jelezd annak fontosságát! Kérjük, karikázd be a neked leginkább megfelelőt! Állítások Teljes mértékben egyetértek Egyetértek Nem értek egyet Egyáltalán nem értek egyet Nincs információ Fontos 1. A rám bízott diákokkal személyes kontaktust alakítok ki. 2. Szívesen dolgozom ebben az iskolában. 3. Megfelelőnek tartom munkám értékelését. 4. Az iskola más területen is biztosít kihívásokat számomra (szakkörvezetés, tehetséggondozás stb.) 5. Elégedett vagyok az iskola fegyelem elvárásával. 6. Az iskola magas színvonalú teljesítményt követel tőlem. 7. Az iskola továbbtanulási lehetőséget biztosít számomra. 8. Megfelelőnek tartom az iskola berendezési tárgyait és oktatástechnikai felszereltségét. 9. Elégedett vagyok az iskola közvetlen környezetének a.) állapotával b.) tisztaságával. 10. Jónak tartom a napi kapcsolatban az egymás közötti párbeszédet tanárvezető viszonylatban. 11. Iskolánk elegendő információt ad alkalmazottainak. 12. Hangot tudok adni a tanárokat érintő kérdésekben. Nem fontos Egyéb fontosnak tartott megjegyzésed és az intézmény fejlesztését segítő javaslataid:. Válaszaidat köszönjük, az összesítés után az elemzésről az intézmény vezetése tájékoztat. 19

21 III. 8. Az irányított önértékelés folyamatszabályozása Az önértékelés célja az iskola 4 alappillérének (iskolarendszer; az iskola arculata; tanár-diák kapcsolat; tanárok és diákok személyisége), illetve az iskolai munka 9 területének állapotfelmérése, elemzése, a gyengeségek feltárása. Az elemzések alapján az intézkedési tervek elkészítése és a minőségi problémák megszüntetése, folyamatos fejlesztés megvalósítása. III Intézményünk irányított önértékelő modelljének felépítése A tevékenység, illetve folyamatközpontú önértékelő, helyzetfelmérő modell szerkezetében az EFQM-re épül és a mellékelt kérdőíves értékelési rendszert követi. III A kérdőívek összeállítása és szerepe Az önértékeléssel a külső- és belső intézményi kép, az érdekelt felek (partnerek) meghatározása, igényeinek és elégedettségének felmérése, az igények elemzése a prioritási sorrend kialakítása után a fejlesztési célmeghatározásra egy intézkedési terv készül. Az önértékelés segítésére kérdőíveket állítottunk össze. A kérdőívek kérdései a pedagógiai hozzáadott érték elveinek figyelembevételével készültek. Az elv lényege, hogy a kérdésekre adott válaszok alapján kimutatható legyen az oktatási intézmény, a vizsgált terület pedagógiai hozzáadott értékének mértéke, javuló vagy hanyatló tendenciája. Az eredmények alapján kitűnjön, biztos-e az intézmény perspektívája, a munkatársak egzisztenciája? A 9 kérdőív kitöltésével, értékelésével meghatározható és rangsorolható az oktatási intézmény minőségügyi képessége és teljesítménye. Összehasonlítási lehetőséget nyújt más oktatási intézmények, szervezetek minőségét megmutató, rangsoroló skálán. Kiindulópontja, jelzése lehet a fejlesztés irányának, mivel megmutatja az oktatási intézmény, szervezet erősségét, lehetőségeit, illetve felhívja a menedzsment figyelmét a gyenge pontokra, a veszélyforrásokra és a javítandó területekre. A kérdőívek minden kérdése egyformán fontos, azonos mértékben járul hozzá a pontozás eredményhez, ezért pártatlan és tényeken alapuló válaszokat igényelnek. Az elfogult, kozmetikázott válaszok félrevezetők, hamis képet festenek az oktatási intézmény, szervezet minőségügyi képességéről, illetve teljesítményéről, tehát hosszú távon több kárt okoznak, mint hasznot. 20