Felsőzsolcai. Szent István. Katolikus Általános Iskola

Átírás

1 Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola Pedagógiai Programja

2 1. Tartalomjegyzék 1. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE HELYZETELEMZÉS NEVELÉSI AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA CÉLJA, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A GYERMEK - ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK EGÉSZSÉGNEVELÉSI KÖRNYEZETI NEVELÉSI A BESZÁMOLTATÁS ÉS FELKÉSZÜLÉS RENDJE A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI AZ ISKOLA KAPCSOLATAI A PEDAGÓGIAI VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

3 2. Bevezetés Mottó:,,Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) Köszöntöm a Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola minden dolgozója nevében. Megtisztel bennünket, hogy elolvassa Pedagógiai Programunkat, melyben egy olyan gyermekközpontú iskola mutatkozik be, ahol a gyermekek katolikus szellemiségű nevelése folyik. Remélem, nevelési elveink találkozni fognak az Ön gyermeknevelésről alkotott elképzeléseivel, és megerősít bennünket munkánk értelméről, tevékenységünk helyességéről. Az iskola fő adatai: Név: Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola Székhely: Felsőzsolca Szent István u. 2. Fenntartó: Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. 3

4 3. Az iskola rövid története Az általános iskola története Felsőzsolcán 1949-től 2012-ig szervezetileg hat szakaszra osztható: a től 1974-ig egyetlen általános iskolában folyt az oktatás. b től 2001-ig 2 általános iskola működött. Az 1. Számú től Szent István nevét viselő-általános iskolában, és a 2. Számú-1990-től Kazinczy Ferenc nevét viselő-általános iskolában folyt a nevelő oktató munka. c július 1-jétől az Általános Művelődési Központ létrejöttével szakmailag önálló intézményegységekként működtek az általános iskolák. d augusztus 1-től augusztus 15-ig a két általános iskola összevonása után az Általános Művelődési Központban egy általános iskola működött. e augusztus 16-tól augusztus 30-ig a Felsőzsolcai Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény létrejöttével szakmailag önálló intézményegységként működött az általános iskola, FKIKI Általános Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája és Szakmai Szolgáltatója néven. f augusztus 31-én létrejön a Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola 4

5 4. Helyzetelemzés 4.1. Személyi feltételek A szakos ellátottság teljes. A nevelő és oktató munkát alsós és felsős szakmai munkaközösségek koordinálják. Az iskolában folyó munkát gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gazdasági vezető, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, technikai dolgozók segítik. A pedagógusok nevelő-oktató munkájukkal elősegítik a tanulók keresztény szellemiségben történő nevelését, a Pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzések és feladatok megvalósulását, a tanulók felzárkóztatását. és tehetséggondozását. Folyamatosan együttműködnek a szülőkkel, az intézmény munkáját segítő szervezetekkel. A pedagógusok, osztályfőnökök feladatait az intézményi alapdokumentumok tartalmazzák (Pedagógiai Program, Helyi tanterv, Házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat) 4.2. Tárgyi feltételek Iskolánk felszereltsége megfelelő. A nevelő-oktató munkához szükséges tantermekkel, szertárakkal, ebédlővel, tornateremmel, könyvtárral, számítástechnika teremmel rendelkezünk Tanulók szociális helyzete, adottságai, képességei Az iskolánk körzetében élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, 5

6 ugyanakkor fontos feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A tanulók adottságaik, képességeik alapján 3 csoportba sorolhatók: Speciális kezelést igénylő gyermekek jellemzői: a. Hátrányos szociokulturális környezet. b. Téri orientális képességzavar. c. Figyelem- és koncentrációzavar (figyelme könnyen eltéríthető, túlzott mértékben játékos, gyorsan elfárad, munkatempója lassú) d. Viselkedési és beilleszkedési zavarok./nehezen alkalmazkodik a közösséghez, erősen én központú, együttműködési nehézségei vannak/ e. Részképesség zavarok/érzékszervek, motorikus rendszer sérült, fejletlen mozgáskoordináció/ f. Beszédészlelés és beszédmegértés zavara./hangképzési zavarok, beszédhiba, szegényes szókincskészlet/ g. Gyenge intellektus, egészségügyi ismeretek hiánya Normál képességű gyerekek jellemzői: a. Megfelelő anyagi és szociális háttér. b. Átlagos értelmi képességek Jó képességű (tehetség ígéretű) gyerekek jellemzői: a. Megfelelő anyagi és szociális háttér. b. Magasabb szociális intelligencia. c. Fejlett memória (rövid és hosszú távú) d. Jó nyelvi érzék e. Fejlett logikai képesség. f. Kreativitás g. Önálló munkavégzés 6

7 h. Önértékelése megfelelő i. Korát meghaladó szókincs. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeikből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni Tanulói jogviszony A tanulói jogviszony iskolánkban a szülő jelentkezésekor felvétel vagy átvétel útján, keletkezik. A tanulók felvételéről, átvételéről a hatályos jogszabályok alapján az iskola igazgatója dönt. A beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat az iskola Szervezeti és Működési szabályzata tartalmazza. 7

8 5. Nevelési program 5.1. Pedagógiai küldetésünk A katolikus intézmény küldetése a társadalomban: Az Egyház Krisztustól kapott feladata az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése. Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi. 1 Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán a remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az iskola katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé Az Egyházban a katolikus közoktatás szerepe egyre nagyobb. A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat, kollégiumokat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében. 2 A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és 1 Katolikus Iskolák Magyarországon, 7, 8, 14. oldal 2 Egyházi Törvénykönyv (CIC kánon) 8

9 becsületes életükkel. 3 Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus iskola is pedagógus függő. Céljait csak akkor érheti el, ha a pedagógusokat, sőt a technikai dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat. Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. Van, kell, hogy legyen katolikus pedagógia is A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja saját képére és hasonlatosságára, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósulásában segíteni. A gyermekek erkölcsi nevelésének középpontjában a katolikus keresztény értékrend áll. Munkánk során arra törekszünk, hogy a gyerekek személyiségfejlesztését szolgáló, emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszert dolgozzunk ki, és folyamatosan fejlesszük azt. Ebben egyaránt helyet kapjon a tehetséggondozás (szakkörök, művészetoktatás) és a felzárkóztatás Alapelveink Katolikus iskolánk nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC kánon). Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak. 4 A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten, valamint az emberek szolgálatára. 3 Egyházi Törvénykönyv (CIC kánon) 4 II. Vatikáni Zsinat Gravissimum Educationis Momentum (G.E.3.) 9

10 A katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik. Egy gyermekszereteten alapuló, gyermekközpontú pedagógia, mely a gyermek testi-lelki szükségleteit tartja elsődlegesnek. Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: a. az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b. keresztény értékrend; c. egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; d. intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében; e. a keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása; f. az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; g. az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; h. a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; i. építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; j. a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés; k. a tanulók testi-lelki fejlődése, személyiségük formálása; l. a tanuláshoz való egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség biztosítása; m. szocializációs készség kialakítása, erősítése; n. az egyetemes értékek megőrzése, továbbítása; o. tehetség és képesség kibontakoztatása; p. továbbtanulás segítése; q. a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében. A diák személyisége a pedagógus személyiségének 10

11 megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik. 5 a. A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. b. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. c. Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, belső békéjét az érvényesülésnél. d. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. e. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. 5 A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal 11

12 6. Az iskolában folyó nevelő oktató munka célja, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Iskolánk pedagógiai munkájának célja: a. A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. b. Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés. c. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes tudás, az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. d. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. e. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. f. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. g. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. h. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel, hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét illetve kreativitást. i. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. j. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. 12

13 k. A kulturált szórakozás igényének kialakítása. l. Olyan élettér biztosítása, melyben a gyerekek nyitottak maradnak, feszültségtől mentes, derűs légkörben gazdagodik személyiségük. m. Minden tanulónk jusson el egy bizonyos alapszintig ismeretanyagban, készségben, képességben. n. Olyan felnőttekké neveljük őket, akik képesek lesznek az élet adta változásokhoz alkalmazkodni, a mai társadalom kihívásának megfelelni és eligazodni korunk problémái között. o. Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat). p. Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). q. Más népek, kultúrák megismertetése által erősítsük az Európához tartozás tudatát. A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll. 6 Életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjön a személyiségük, képességeik Alakuljon ki bennük: a. az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük b. józan, megfontolt ítélőképesség c. a mások felé való nyitottság, befogadóképesség d. a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében e. a szelídség, az alázat, a türelem f. alaposság g. a mértékletesség 6 A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal 13

14 h. a bűnbánatra való készség i. a belső csendre, elmélyülésre való igény j. hűség Istenhez és embertársainkhoz k. felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Ezért iskolánk feladata: a. Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és az egyéb foglalkozásokon: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás stb. b. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. c. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. d. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. e. Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. f. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet, világkép kialakítását illetve érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. g. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. h. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. i. A személyiségük fejlődését segítsük az egyetemes, multikulturális és a magyar kulturális értékek (emberre, társadalomra, művészetekre, tudományra, technikára vonatkozva) minél magasabb színvonalú átadásával. 14

15 j. Ezen belül őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk, kreativitásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, manualitásuk, technikai képességeik. k. Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság az új dolgok befogadására, a szép és jó megélésének képessége. l. Alakuljon ki képesség önmaguk fejlesztésére, megfelelő helyes önértékeléssel és énképpel rendelkezzenek. m. Fontos cél a tanulók érzelmi nevelése. Az emberi és természeti környezet legyen vonzó, adjon biztonságérzetet tanulóinknak. Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, 15

16 kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása Hitélet A tanévnyitót és tanévzárót, szentmisével ünnepeli az intézmény. Karácsony és húsvét előtt lelki napot tart az iskola, az iskola éves tanítási rendjében lehetőség van még egy lelki nap szervezésére, amely az iskola külön ünnepe. Tanítást közös imádsággal kezdjük és fejezzük be, amelyet az a tanár vezeti, aki az első illetve az utolsó órát tartja. Kéthavonta tartunk osztály misét (a hittan óra helyén, illetve a helyi plébánossal egyeztetett időpontban). Iskolánk felkínálja a keresztségi előkészítését azoknak a tanulóknak, akik még nincsenek megkeresztelve. Továbbá lehetőséget biztosít az első áldozás és bérmálkozásra történő felkészülésre az órarendbe illesztett hittanórák keretében. Heti két tanórában hitoktatást, ezen kívül osztálymisét és lelki gyakorlatokat biztosítunk diákjainknak. A református és a görög katolikus tanulók hittanóráinak megszervezésére az intézmény lehetőséget biztosít a helyileg illetékes lelkipásztoroknak illetve megbízottjaiknak. 16

17 7. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 7.1. Személyiségfejlesztés A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: keresztény erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása A tanulók értelmi nevelése Feladat: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése 17

18 Feladat: az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása A tanulók nemzeti (hazaszeretetre) nevelése Feladat: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése A tanulók állampolgári nevelése Feladat: alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre A tanulók munkára nevelése Feladat: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységeinek gyakoroltatása A tanulók testi nevelése Feladat: a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása Elvárásaink tanítványainktól a következők: 18

19 a. Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban. b. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. c. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. d. Alapos, rendszeres és pontos munka. e. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. f. A házirend felelős betartása. 19

20 8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 8.1. Katolikus iskola Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy bár más-más fokon az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. (Kat. Isk. 34.) 8.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, egyéb foglalkozásokhoz) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig Az önkormányzás képességeinek kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt 20

21 kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségi tevékenységeknek tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek A közösség egyéni arculatának kialakítása. Feladat: a tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 21

22 9. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 9.1. A közösségfejlesztés fő területei: Tanórák: a. hittanórák b. szaktárgyi órák Egyéb foglalkozások: a. napközi, tanulószoba b. tanulmányi kirándulás, séta c. szakkörök, d. lelki gyakorlatok, e. zarándoklatok, f. tömegsport, g. diáksport Diákönkormányzat munkája (diákok által szervezett tevékenységek, programok). a. szabadidős tevékenységek b. osztályok közös programjai c. iskolai programok (versenyek, ünnepségek stb.) 22

23 9.2. Tanítási órák és egyéb foglalkozások A tanulói személyiség fejlesztésének fontos színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási tanulási folyamat megszerzése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és a szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitást biztosítják Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő oktató munkája a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez A személyiségfejlesztést és a közösségfejlesztést a következő tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: a. A hátrányos helyzetű családi, szociális vagy bármely más okból lemaradt tanulók felzárkóztatására, a szabadidő hasznos eltöltésére, valamint az egészséges életmód elsajátítására iskolaotthonos nevelés és oktatás megszervezése. b. A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére illetve tehetséges tanulók számára kis létszámú osztályt szervez az iskola. 23

24 c. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnybe részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így- elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél- a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. d. Az 5-8. évfolyamon amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi magyar nyelv és irodalom, illetve a matematika tanítása az osztálytól eltérő nívócsoportokban folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra. A csoportok félévkor és év végén átjárhatók. e. A szülői igényeknek és a társadalmi elvárásoknak megfelelően magyar-angol két tanítási nyelvű iskolai oktatás szervezése. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás által az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlesztjük, a tanulókat megtanítjuk az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására. A program tudatosan épít a gyerekek azon tulajdonságára, hogy a nyelvet szinte észrevétlenül, könnyedén, gátlások nélkül képesek elsajátítani. A gyerekek hangképzése rugalmasabb, az idegen nyelvű óravezetést természetesebbnek fogadják el, olyan nyelven szólalnak meg, amelyen beszélnek hozzájuk. A tantárgyak közül a készségtárgyak (rajz, ének, technika) oktatása azért sikeres, mert vonzó tevékenységekkel is párosul Napközi otthon, tanulószoba A jogszabályi előírásoknak megfelelően - ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén- ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat előre az iskolában kell befizetni Egész napos oktatás. 24