KÓSA LÁSZLÓ. Művelődés, egyház, társadalom

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÓSA LÁSZLÓ. Művelődés, egyház, társadalom"

Átírás

1 KÓSA LÁSZLÓ Művelődés, egyház, társadalom Tanulmányok AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST, 2011

2 Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága támogatásával ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Első magyar nyelvű kiadás: 2011 Kósa László, 2011 A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. Igazgatója Szerkesztette: Gilicze Gábor Felelős szerkesztő: Tárnok Irén Termékmenedzser: Egri Róbert Nyomdai előkészítés: Candid Kft. A nyomdai munkálatokat az Akadémiai Nyomda Kft. végezte Felelős vezető: Ujvárosi Lajos Martonvásár, 2011 Kiadványszám: TK Megjelent 32,75 (A/5) ív terjedelemben Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

3 Tartalom Bevezetés. Keresztények és keresztyének: a magyar kultúra katolikus protestáns tagoltsága A kereszt jele a magyarországi protestánsoknál A magánélet vallásossága a biedermeier idején Történetkutató kisvárosi értelmiség a reformkorban Gyula alföldi mezőváros református presbitériuma a 19. században Az egyházak és az állam viszonyának változásai a 19. századi Magyarországon A polgári szabadság kapujában: a református egyház 1848-ban Katolikus és protestáns magatartásformák az abszolutizmus korában A vallási közönyösség növekedése Magyarországon a 19. század közepén Vallási mozgalmak Dél-Magyarországon az újkorban A szlavóniai magyar reformátusok egyházi és társadalmi állapota 1885-ben Tordince horvát református falu Maradék. Vallás és anyanyelv konfliktusa egy szerémségi községben a század fordulóján A kunágotai áttérés A református egyház az egyház-politikai küzdelmek idején Egyházi értekezletek. Újítási törekvések a református egyházban az évi egyházügyi törvények meghozatala után Az elberfeld debreceni diákcsere. A magyar református egyház és a német hitvalló egyház kapcsolatának egy fejezete A kultúrprotestantizmus bírálata avagy önbírálata: Szabó Dezső

4 Németh László protestantizmusa A történész Révész Imre fordulata Történelemértelmezés a 20. század derekán az evangélikus és a református egyházban Református ifjúsági körök bomlasztása Budapesten az 1960-as évek első felében Zsindelyné Tüdős Klára és az Országos Református Nőszövetség Ravasz László leányfalui évei: ki most Gutenberg előtti időben él Az önéletíró Ravasz László A kötetben közölt tanulmányok első megjelenési helye

5 Bevezetés Keresztények és keresztyének: a magyar kultúra katolikus protestáns tagoltsága Írhatnánk a címben keresztény és keresztyén magyarok -at, de szükségtelen, mert a fenti két szó is kifejezi: csak magyarokról lehet szó. Ez a kettősség a magyar nyelv sajátja, más nyelvekben nincs párja. Jelentésük egyfelől eltér egymástól, mert felekezetekhez tartozást fejez (fejezett) ki, másfelől ugyanaz, mert megtartotta a görög eredeti jelentést is, amely a khrisztianosz (= Krisztus-hívő) volt. Az újtestamentumi korban, a szíriai Antiochiában kívülállók kezdték ezt a kifejezést használni (Apostolok Cselekedetei 11,26). A khrisztianoszból származó magyar szóalak, a keresztyén eredete az idők folyamán elhalványult, amit a 16. században etimologizálással igyekeztek tisztázni, egyébként logikus módon Krisztus keresztjével hozva összefüggésbe. Bár mindkettő forgott a köznyelvben, egészen a 20. századig a keresztény elsősorban a katolikus szóhasználatban, a keresztyén a protestánsban élt. Mára az előbbi használata már nemcsak katolikusnak, hanem általánosnak, míg az utóbbi régiesnek és felekezeti kötődésű protestánsnak számít. Ezt az ismert kettősséget mint a magyar kultúra vallási tagolódásának sajátos jelét idéztük föl. A tagolódás nyelvi mezeje ennél sokkal szélesebb. Ha felütjük a modern katolikus (1973) és a protestáns (1974) bibliafordításokat, szembetűnik a névalakok írásának eltérése. Például: Izaiás/Ézsaiás, Bileám/Bálám, Sziszera/Sisera vagy a helyneveknél: Szamária/Samária, Kafernaum/Kapernaum, Getszemáni/Gecsemáné. A katolikus fordítók igyekeztek nyelvileg pontos, modern átírást adni, míg a protestánsok inkább ragaszkodtak a hagyományos, megszokott formákhoz. Ez utóbbiak gyakran a reformáció előtti középkori gyakorlatból származnak. A teljes Szentírás első magyar fordítója, a református Károli Gáspár korábbi részfordításokból és egyházi nyelvből vette át őket. Tegyük hozzá: akkor még nem létezett külön katolikus és protestáns hagyomány. Ugyanezért 7

6 találkozunk szólásainkban felekezeti jelleg nélkül Bálám szamarával vagy Sisera-haddal, akár a székelyek körében még nemrég népszerű Ézsaiás alakváltozattal. Legtöbbször a klasszikus latin ejtéstől való eltérés áll a kettős szóalakok hátterében, ami nem magyar sajátság, számos európai nyelv kialakította a maga jellemző latin hangzását. Ugyancsak változó a sorsa középkori latin jövevényszavainknak. Ezúttal arra utalunk, hogy egész csoport, a Bibliával és az egyházzal kapcsolatos szót használunk ma is felekezeti színezet nélkül (például próféta), de kialakultak eltérések is, részben, mert a fogalom a protestánsoknál hiányzik (például mise), részben, mert mást jelent (például zsinat). Ezek a nyelvi tények történeti-művelődéstörténeti tanulságokat is hordoznak. Nemzeti művelődésünk és tudatunk, különösen a múltról alkotott vélemény, a történelemkép, sőt az irodalmi-művészeti értékrend egészen a közelmúltig viselhette a felekezeti eltérés vetületét. A két világháború között közkeletűen megkülönböztették például a katolikus és a protestáns történetírást, ami akár történelmi szereplők, akár események bizonyos fokig ellentétes értékelését is jelenthette, illetőleg meghatározott nézőpontokból protestánsnak vagy katolikusnak minősült. Az élet különböző területein, ízlésben, mentalitásban, mindennapos és ünnepi szokásokban is föllelhetők hasonló eltérések nyomai. Ilyen természetű jellegzetes színt sem a bizánci rítusú egyház, sem a zsidó vallás nem kölcsönzött a magyar művelődésnek. Rokon tagolódással a hagyományosan többvallású társadalmakban másutt is találkozunk Európában. (Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a hagyományos jelzőt nagyjából a 20. század közepéig tartjuk fenntartás nélkül érvényesnek, ugyanis a század második felében földrészünk számos országának vallási képét a fölgyorsuló szekularizáció és számos kisegyház, valamint a keleti kultuszok elterjedése módosította.) Történetileg ahány eset, szinte annyi változattal találkozunk. A legösszetettebb példa a német kultúra, melynek helyzetét a felekezeti arányok kiegyenlítődöttsége és a több államhoz tartozás bonyolítja. A holland kultúrában a református meghatározottság mellett kevésbé ismert, hogy mindig karakteres volt a katolikus alkotóelem is. A kisebbségben lévő szlovák evangélikusok nemzeti műveltségben vállalt szerepe hasonlít a magyar reformátusokéhoz. Ha Franciaországban az ellenreformáció idején majdnem teljesen meg- 8

7 semmisült reformátusok (hugenották) köréből kerül ki egy-egy politikus, pénzügyi szakember vagy művész, felekezeti hátterét külön figyelemre méltatják, mert sajátos társadalmi hagyományt képvisel. Hogy ne csupán katolikus protestáns viszonylatokat említsünk, utalunk a majdnem teljesen evangélikus finnek és észtek ortodox népcsoportjaira. Állítjuk, hogy a többvallású társadalmak kultúráját a vallási tagolódás gazdagította. Igaz ez akkor is, ha a tétel ezúttal megfordíthatatlan, mert természetesen nem mondhatunk szegényebbnek egy kultúrát, ha hiányzik belőle a vallási hátterű rétegződés, mert másféle eltérések tagolták és formálták, amelyek egyedien meghatározzák. Általában és a magyar felekezeti hagyománykettősséggel kapcsolatban is fölvetődik azonban a jól ismert társadalomtudományi tétel: a történelem folyamán a társadalmi és politikai ellentétek gyakran öltöttek vallási köntöst. Sőt az önálló vallási motivációt teljesen kizáró nézetek is születtek. Míg ez utóbbi szerintünk elfogadhatatlan, az előbbi lehetőségét tagadni aligha lehet. Ám ezek az állítások meg is fordíthatók, ha profán dolog, esemény, gondolat bármely okból vallási vagy egyházi kötődésű lesz, már megközelíthető felekezeti szempontból is. Ezúttal eltekintve a hittani vitáktól, illusztrációul részletekbe bocsátkozás és művek említése nélkül néhány historiográfiai példát vázolunk föl. A felekezetiességre gondolva, nem lephetnek meg a reformációnak általában mint történelmi eseménynek, továbbá társadalmi vagy kulturális értékelésének olykor egészen nagy különbségei. Ezek mentén az okokat keresve a katolikusok a hierarchia fontosságának megfelelően az egyház szervezeti és erkölcsi hanyatlását, a protestánsok Luther lelkiismereti vívódását és a korabeli európai társadalom erkölcsi válságával összefüggően a tömegek megigazulási vágyát emelik ki. A protestánsok az emberek lelki igényeire hivatkoznak, amelyeket a középkori egyház nem elégített ki. Ez a szempont a katolikus oldalon nem hangsúlyos. A protestánsok az uralkodók és főurak hitbuzgó pártolását, a katolikusok az egyházi birtokok szekularizációjának vágyát és Magyarországon a hódoltságban szétzilálódott katolicizmus bénultságát emelik ki. A magyarázatok sorában egészen sajátos végletekkel is találkozunk. A rekatolizáció gyors, a jobbágytömegeket nem meggyőzéssel, hanem a földesurak vallása után visszatérítő sikerei fölvetették ennek a folyamatnak a szellemi értékét. A katolikus elkötelezettségű szerzők erre a reformáció felületi hatásában 9

8 keresték az igazolást. A gondolatnak megvan a protestáns párja, mely a reformáció viszonylag gyors sikerét azzal is magyarázza, hogy a katolicizmus nem mélyült el igazán. Sőt, amint kötetünk egyik tanulmányában találkozni fog vele az olvasó ugyan nem szaktudományos megnyilatkozásként, egészen extrém véleményként az is fölmerült, hogy a magyarság úgymond a lelke mélyén pogány maradt, és a protestantizmusban a karakterének inkább megfelelő vallást fogadta el. Végül művelődéstörténeti jelentőségét egyelőre a 16. századnál maradva a protestáns oldal az írásbeliség magyar nyelvűvé válásában játszott főszerepében, az irodalom kivirágzásában, nemzeti tudatformáló hatásának kialakulásában, a Vizsolyi Biblia irodalmi nyelvet alapozó voltában, nyomdák és iskolák programszerű alapításában látja. Ezzel szemben a katolikusok a késő középkori magyar nyelvű szövegek jelentőségét vagy a kiemelkedő protestáns kollégiumok plébániai iskolaelőzményét hangsúlyozzák. Továbblépve a szorosabb egyháztörténeti vonatkozásokon, a magyar múlt és benne a művelődés mély osztottságait mint a nyugati keleti (kulturális orientációra és földrajzi helyzetre egyaránt érthető), a labanc kuruc vagy akár a népi urbánus ellentétpárt vitákban nemegyszer megfeleltették már a katolikus protestáns polarizáltságnak. Kiemelve a kuruc labanc ellentétpárt, az erős függetlenségi tradíció dacára a protestánsok nem fordultak mindig és kizárólagosan az ellen, hogy Magyarország a Habsburg Birodalomban találja meg a helyét (lásd a jozefinistákat és a kiegyezés híveit!). Tudvalévő, hogy a közjogi megosztottságban Habsburg- és Bécs-ellenes katolikus tábor is folyamatosan létezett. Ismeretes, hogy az Erdélyi Fejedelemségben 1568-tól Európában páratlan vallásbéke volt érvényben, amely a további hittani újítás és a felekezetek háborgatása tilalmán nyugodott. Ezek értelmezése azonban nem mindig zárta ki a türelmetlenséget sem a katolikusok, sem a protestánsok részéről. Hosszú ideig például nem volt a római katolikus egyházmegyének püspöke. A Magyar Királyságban a lipóti abszolutizmus és folytatása idején a rekatolizációval bekövetkezett összeütközések nyomán a protestánsok súlyos veszteségeket szenvedtek, vallásgyakorlatukat komolyan korlátozták egészen II. József türelmi rendeletéig. A 17. században politikai és társadalmi okokból a rendi-függetlenségi és a vallási kérdések szorosan összefonódtak Magyarországon. A 19. szá- 10

9 zadban a formálódó modern nemzeti tudatban ugyanez új, általánosabb jelentéseket kapott. A polgári korszakban a hazai protestantizmus szellemi beállítottsága és értékelése változott. A sorozatnyi különbség közül talán a legfontosabb, hogy a felvilágosodás és a romantika hatására az európai szellemi életben sokan mint a bontakozó liberalizmus egyik ősére tekintettek a reformációra. A felvilágosodás vallásellenes vonulatának következményeit kiheverni nem tudó világkatolicizmus úgy fogadta ezt a gondolatot, hogy a történelembe visszatekintve minden olyan szellemi áramlat, amely a katolikus egyháznak kárt okozott, a reformációra vezethető vissza. Nálunk ezeket az elképzeléseket a nemzeti függetlenséghez való fentebb már érintett viszonyulás alaposan átszínezte. A rendi és a vallási szabadság hajdani összefüggése, valamint a katolikus egyház államegyház volta, mely szorosan kapcsolta az uralkodóházhoz, érveket szolgáltatott ahhoz, hogy a protestánsok a mindenkori függetlenségi eszmék letéteményeseként tűnjenek föl. Sok katolikus is csatlakozott ehhez a véleményhez. Kultúránk vallási rétegzettségéhez kapcsolódó kérdés: vajon a modern magyar nemzeti tudatot formálók között melyik oldalnak volt nagyobb befolyása, és ez a befolyás hogyan viszonyul a teljes népességen belüli vallási arányokhoz? Egy másik, hasonló kérdés: vajon a hazai egyházak a maguk nemzetközi családjában mennyiben képviselnek sajátos színt? Gondoljunk a nemzeti szentek és a Mária-kultusz sajátságaira vagy a Szent Korona-tan kialakulására, másfelől mind a lutheri, mind a kálvini irányt követő protestánsok egyedi egyházszervezetére, politikai szerepére, társadalmi összetételére! A reformátusok szívesen idézik Illyés Gyulának a genfi reformáció-emlékműről költött sorát: hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs Kálvin? A kérdésben rejlő állítás igaz, de úgy gondoljuk, nem sértjük sem a költőt, sem a költeményt, ha írásunk összefüggésében ezúttal fokozzuk az állítást, amely akkor válik valóban igazzá, ha más hazai vallásokkal kapcsolatosan megismételjük. Egy verssor értelmezése költői vélemény magyarázata, de természetesen nem felelet kérdéseinkre és a bonyolult kérdéskörre. Ismerjük el, hogy a fölsorolt példák sok viszonylagosságot tartalmaznak, értelmezésük gyakran ellentétes vagy nemegyszer bizonytalan, ami még inkább aláhúzza a vallási kötődések tisztázásának szükségességét. A történetkutatásnak rengeteg adóssága van ezen a téren. Mint Európaszerte, nálunk is az egyháztörténetet teológiai végzettségűek művelték, 11

10 ami eleve az említett felekezeti meghatározottsággal járt. A saját egyház történetén belül is jelentős eltolódások alakultak ki. A katolikus oldalon a figyelem elsősorban a középkorra, az egyházkormányzási egységekre vagy a szerzetesrendekre, utóbb a katolikus megújulásra és a barokk korra esett. A protestánsok ezzel szemben sokat foglalkoztak a reformáció és az ellenreformáció századaival. A századot mindkét oldal általában elhanyagolta. Laikus egyháztörténet-írással már a 19. században is találkozunk, de a felekezeti szempontokat ez sem nélkülözte. A vallási háttér hiányával valójában csak a 20. század derekától számolhatunk, ekkor azonban a marxizmus ideológiai elkötelezettsége lépett a helyébe. Ráadásul ez a korszak nem is kedvezett a tárgy iránti érdeklődésnek. Az utóbbi néhány évtizedben miközben hosszú aléltságából a felekezeti kutatás is föléledt egyre inkább teret nyert a vallási háttértől független laikus kutatás is. Mindemellett a korábbi mulasztások pótlása nem könnyű feladat. Ma egyetlen magyar egyház történetének sincs korszerű monográfiája, nemhogy szintetizáló műveket vehetnénk a kezünkbe. Ez utóbbin egy adott korszak minden egyházának párhuzamos és egymásra vonatkoztatott történetét értjük, amit tőlünk nyugatra évtizedek óta művelnek. *** A kötet tanulmányait a címével jelölt széles témakörben 1978 és 2009 között készült írásaimból válogattam össze. Munkám során elsősorban az foglalkoztatott, hogy a kétezer éves keresztény keresztyén egyház hogyan találja meg a helyét a felvilágosodás után kialakuló polgári társadalomban (mindenekelőtt a változó kulturális viszonyok között), hogyan alakítja azokat és azok hogyan hatnak vissza rá. Esetenként korábbi korok, illetőleg a szocializmus évei is tudományos érdeklődésem körébe esnek. Ha az imént említett hiányokra és aránytalanságokra gondolunk, azokból a század történéseinek vizsgálatával igyekszem valamelyest törleszteni. Ha egyháztörténetként olvassuk ezeket az írásokat, nem teológiai alapú kutatások, mert hittani kérdéseket csak nagyon áttételesen érintek, hanem művelődés- és társadalomtörténeti, esetenként történeti néprajzi alapozásúak. Törekszem abból az igényből is valamennyit kielégíteni, amelyet fentebb jobb szó híján szintetikus megközelítésnek neveztem. A tanulmányok egy részében több egyház és felekezet kérdése- 12

11 inek együttes elemzését, de legalább egymáshoz viszonyításukat végzem el. Az írások nagyobb részében azonban a protestánsokkal, többségében a reformátusokkal foglalkozom. Legátfogóbb célom minden írással a magyar művelődés és a magyar múlt felekezeti tagoltságának bemutatását gazdagítani. Szeretném, ha az olvasó nem a megoszlást, hanem még a szembenállások és ellentmondások mögött is elsősorban kultúránk egységén belül a színek és elemek egymást kiegészítő voltát látná. Néhány írást kisebb mértékben az eredeti tartalmat érdemben módosító, saját újabb kutatási eredményekkel szükségesnek tartottam kiegészíteni, amit az első megjelenés helyének közléséhez kapcsolódva jelzek. Különben csak apróbb stiláris javításokat végeztem a szövegeken, vállalva az újabb szakirodalom idézésének hiányát és az egyes tanulmányok közötti óhatatlanul előforduló átfedéseket. Ezen a helyen is köszönöm Róna Juditnak és T. Katona Zsuzsannának a kötet gondozásához nyújtott nélkülözhetetlen segítségét. 13

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

1 KAPCSOLATI MARKETING

1 KAPCSOLATI MARKETING KAPCSOLATI MARKETING 1 2 MARKETING SZAKKÖNYVTÁR Sorozatszerkesztõ Veres Zoltán 3 Ed Little Ebi Marandi KAPCSOLATI MARKETING AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 4 Az eredeti mû: Ed Little, Ebi Marandi: Relationship

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

A húrnégyszögek meghódítása

A húrnégyszögek meghódítása A húrnégyszögek meghódítása A MINDENTUDÁS ISKOLÁJA Gerőcs lászló A HÚRNÉGYSZÖGEK MEGHÓDÍTÁSA Akadémiai Kiadó, Budapest ISBN 978 963 05 8969 7 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN

Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN 01CNfint.qxd 10/19/06 2:13 PM Page 3 Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN Szerkesztette Finta Gábor Sipos Lajos AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 01CNfint.qxd 10/19/06 2:13

Részletesebben

Mit tudsz elmondani az evangélikus és református vallásról, illetve a reformációról?

Mit tudsz elmondani az evangélikus és református vallásról, illetve a reformációról? Mit tudsz elmondani az evangélikus és református vallásról, illetve a reformációról? A XVI. század meghatározó történelmi eseménysorozata volt a reformáció és a katolikus megújulás (ellenreformáció). Nevezze

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Az Ószövetség másik fele

Az Ószövetség másik fele A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI K a r a s s z o n Is t v á n Az Ószövetség másik fele A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének

Részletesebben

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI INTERJÚK KUTATÓKKAL AKADÉMIAI KIADÓ Szerkesztette Kömlõdi Ferenc Az elõszót írta: Tatai Gábor ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Székács József püspök visszaemlékezései

Székács József püspök visszaemlékezései Székács József püspök visszaemlékezései Székács József püspök visszaemlékezései Szerkesztette, sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta, a névmagyarázatokat készítette és a bevezető tanulmányt írta Kertész

Részletesebben

V. A magyarországi írásbeliség kialakulása

V. A magyarországi írásbeliség kialakulása V. A magyarországi írásbeliség kialakulása I. A nyelvemlékekről általában I. A nyelvemlékekről általában A nyelvemlék fogalma I. A nyelvemlékekről általában A nyelvemlék fogalma minden olyan forrás, amely

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból Bibliai teológia tárgyból Ószövetségi bibliai teológia 1. A teremtés 2. Az ısatyák 3. A Mózes-tradíciók 4. A Sínai-szövetség 5. Izrael élete a királyság elıtti korban (az Ígéret Földjének birtokba vétele,

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21

Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21 Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21 Kulturális gyakorlat és reprezentáció Szerkesztette Ilyés Sándor Jakab Albert Zsolt KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG KOLOZSVÁR, 2013 Kiadja a KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy

Részletesebben

2009. október 3. Kiliti Kálvin tér-avatás

2009. október 3. Kiliti Kálvin tér-avatás 2009. október 3. Kiliti Kálvin tér-avatás Szép úr-fajtánk megint találkozik írja Csinszkához Ady (Óh, fajtám vére). Ez jut eszembe, ahogy itt körülnézek: zsúfolásig telt templom, roskadozó padok Merthogy

Részletesebben

NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK sz. CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS MAGYARORSZÁGON A NÉVVÁLTOZTATÁSOK TÉNYEZŐI ÉS TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ÍRTA

NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK sz. CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS MAGYARORSZÁGON A NÉVVÁLTOZTATÁSOK TÉNYEZŐI ÉS TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ÍRTA NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK 159. sz. CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS MAGYARORSZÁGON A NÉVVÁLTOZTATÁSOK TÉNYEZŐI ÉS TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ÍRTA FARKAS TAMÁS AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar

Részletesebben

2016/2017-II TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) 2 koll. 3 Forisek Péter H XII

2016/2017-II TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) 2 koll. 3 Forisek Péter H XII TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) KÓD CÍM ÓRA TELJ KR. OKTATÓ BTTR103BA Informatikai 2 koll. 2 Nemes Zoltán H. 14-16 XII BTTR116BA Történeti földrajz* 2 koll. 2 Szilágyi Zsolt K. 10-12

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN

GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán A Békés Megyei Múzeumok Közleményei

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Mi köze a sógunoknak a leanhez?

Mi köze a sógunoknak a leanhez? A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek

Részletesebben

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat ZÁRÓVIZSGAI TÉTELEK A HITTANÁR-NEVELŐ SZAKON 2015. Teológiai tárgyak Nappali tagozat 1. Pál apostol élete (tételgazda: dr. Peres Imre) Irodalom: Saffrey, H.-D., Pál apostol története, 2001; Tarjányi Béla,

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható

Részletesebben

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE B. Bucureºti, Bukarest Bónis Bónis György: Hûbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, 1941. Bp. Budapest Connert 1901 Connert János: A székelyek intézményei a legrégibb

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák tematikája református hittan tantárgyból 9-12. évfolyam

Az osztályozó vizsgák tematikája református hittan tantárgyból 9-12. évfolyam Az osztályozó vizsgák tematikája református hittan tantárgyból 9-12. évfolyam Református hittanból a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak.

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Mozgalomból örökség - nemzetközi konferencia Kolozsváron

Mozgalomból örökség - nemzetközi konferencia Kolozsváron Mozgalomból örökség - nemzetközi konferencia Kolozsváron 2016. 11. 10. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK A BBTE AULA MAGNA, FARKAS (KOGALNICEANU) UTCA 11. sz. II. Emelet 14.00 - Regisztráció 15.00-15.30 Köszöntések

Részletesebben

Isten markából nő ki a jövő - megkezdődött az Erdélyi Református Lelkészértekezlet idei első ülése

Isten markából nő ki a jövő - megkezdődött az Erdélyi Református Lelkészértekezlet idei első ülése Isten markából nő ki a jövő - megkezdődött az Erdélyi Református Lelkészértekezlet idei első ülése 2013. 10. 15. Közel 270 lelkipásztor részvételével kezdődtek el az Erdélyi Református Lelkészértekezlet

Részletesebben

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1. GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI

A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI 98. kötet Szerkeszti CSÁKVÁRI BÉLA A szerkeszt bizottság tagjai DÉKÁNY IMRE, FARKAS JÓZSEF, FONYÓ ZSOLT, FÜLÖP FERENC, GÖRÖG SÁNDOR, PUKÁNSZKY BÉLA, TÓTH

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli

Részletesebben

Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa

Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa 1870 2011 Az elmúlt másfél évszázadban nemzetközi hírnevet kivívott hazai történeti-statisztikai kutatások területén a továbbfejlődéshez szeretnénk egy

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise TARTALOMJEGYZÉK Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer Bevezetés Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise IX XIII XV XVII XXX I. BEVEZETÉS: 1,1 5 3 Exkurzus: A Galata-levél

Részletesebben

KERESZTYÉN VAGY KERESZTÉNY?

KERESZTYÉN VAGY KERESZTÉNY? KERESZTYÉN VAGY KERESZTÉNY? dr. Szalai András, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.2.) A keresztyén vagy keresztény elnevezés görög eredetű, bibliai kifejezés, de a magyarba szláv közvetítéssel

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

Mongol játékok és versenyek

Mongol játékok és versenyek Mongol játékok és versenyek Kôrösi Csoma Kiskönyvtár 27. Szerkeszti: Ivanics Mária Mongol játékok és versenyek Szerkesztette: Birtalan Ágnes A Akadémiai Kiadó, Budapest Megjelent a mongol állam megalapításának

Részletesebben

Építészettörténet. Építészettörténet. Örökségvédelem. II. Korok, stílusok, fogalmak. Dr. Déry Attila II. előadás 01

Építészettörténet. Építészettörténet. Örökségvédelem. II. Korok, stílusok, fogalmak. Dr. Déry Attila II. előadás 01 Örökségvédelem II. Korok, stílusok, fogalmak Dr. Déry Attila II. előadás 01 II. 1. 1. A klasszikus és az antik. A klasszikus eltérő jelentései korunkban. Az antik felosztása: archaikus kor (Kr. e. 700-500),

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

A Történelemtanárok Egylete Tankönyvelemző Műhelye által készített elemzés összefoglalója a Kísérleti Tankönyvek Történelem 10.

A Történelemtanárok Egylete Tankönyvelemző Műhelye által készített elemzés összefoglalója a Kísérleti Tankönyvek Történelem 10. A Történelemtanárok Egylete Tankönyvelemző Műhelye által készített elemzés összefoglalója a Kísérleti Tankönyvek Történelem 10. című kötetéről, a hozzá kapcsolódó digitális tananyagról és Munkafüzetről

Részletesebben

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 90 pont 1. A keresztrejtvény megfejtésébıl megtudhatod, milyen jelképek díszítették az Egri csillagok címő regénybıl ismert Jumurdzsák amulettjét. (A szóközöket

Részletesebben

Horváth Csaba: Az ókor és a középkor

Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Ez a sorozat két kötetben és négy részben követi végig az egyetemes és a magyar történelem f? sodrásait. A levezetések a történelmi ismeretek úgymond esszenciáját adják,

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon

Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon I. Teszt 1. Ki volt az alábbiak közül katolikus püspök? a. Bornemissza Péter b. Forgách

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

FÉLMÚLT ÉS KÖZELJÖVÔ

FÉLMÚLT ÉS KÖZELJÖVÔ FÉLMÚLT ÉS KÖZELJÖVÔ LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 3. Szerkesztôbizottság BÁRDOSI VILMOS,FÁBIÁN ZSUZSANNA,GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA,MAGAY TAMÁS (a szerkesztôbizottság vezetôje), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI FÔSZERKESZTÔ SZABADVÁRY FERENC NAGY BÉLA MAURITZ BÉLA A AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8637

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400

Részletesebben

TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA

TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA Követelmény: a helyi tantervben a 7-12. évfolyam számára rögzített követelmények. A vizsga részei: A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsgarészből.

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI Budapest, 2007 Szerzők: Burján Ákos Dr. Szebellédi István Sztanó Imréné dr. Dr. Tóth József Szerkesztő: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 246 9 Kiadja

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Károli Gáspár Református Egyetem Alapítása: Magyarországi Református Zsinat, 1993. február 24. Elvész az én népem, mivelhogy

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern

Részletesebben