A magyarországi keresztény pártok programjai a nemzeti-nemzetiségi kérdésrõl a polgári korban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyarországi keresztény pártok programjai a nemzeti-nemzetiségi kérdésrõl a polgári korban"

Átírás

1 GERGELY JENÕ A magyarországi keresztény pártok programjai a nemzeti-nemzetiségi kérdésrõl a polgári korban A l9 20. századi magyarországi politikai pártok közül számosan viselték nevükben a keresztény jelzõt. Különösen áll ez a két világháború közötti idõszakra, mikor maga a rendszer is kereszténynemzeti jellegûnek nevezte magát. Valójában azonban csak azok a pártok tekinthetõk keresztény pártoknak, amelyek ideológiai alapját, eszmerendszerét és így politikai programját is a keresztény egyházak társadalmi tanítása, politikai és szociális doktrínája szolgáltatta. Ami a katolikus világegyház, a római pápák politikai és szociális tanítását illeti, végigtekintve a korszak e kérdéseket tárgyaló enciklikáin, azt tapasztalhatjuk, hogy közülük egyet sem szánt az Apostoli Tanítóhivatal a nemzeti-nemzetiségi kérdésnek. 1 A katolikus egyház mint nemzetek feletti intézmény szemben áll a nacionalizmussal, a sovinizmussal, mert az egyes népeket és nemzeteket épp úgy autonómnak tekinti, mint az azokat alkotó egyes embereket. Így magától értetõdõen védi azok méltóságát, nemzeti sajátosságaikat mint Istentõl rendelt szabadságukat. Az emberiség nembeli egysége és nemzeti sokszínûsége, sokfélesége együttesen értelmezhetõ. A dualizmus korában a történelmi Magyarország lakosságának mintegy a fele tartozott a nemzetiségekhez. Leszûkítve ezt a (latin szertartású római) katolicizmusra az is közismert, hogy a korábbi államegyház hívei között 1900-ban 60,5% volt magyar, 16,4% német, 17,2% szlovák. Az elsõ, magát katolikusnak nevezõ párt, a Katolikus Konzervatív Párt 1872-ben hozta nyilvánosságra programját. 2 A katolikus arisztokraták ókonzervatív pártja nem mutatott érdeklõdést sem a magyar nemzeti törekvések, sem a nemzetiségek követelései iránt. A magyarországi politikai katolicizmus 1895-ben szervezõdött párttá. A Katolikus Néppárt 14 pontos programjának felét a sérelmek orvoslásának követelése tette ki, a többi pont mérsékelt szociális és politikai reformokat fogalmazott meg. Az utolsó elõtti foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel: 13. Pártunk a nemzetiségek iránt teljes elõzékenységgel kíván viseltetni, és igényeiket, amennyiben azok a magyar állam egységével és nemzeti jellegével megegyeztethetõk, méltányolni fogja és õket igazságos, méltányos eljárásban kívánja részesíteni. 3 A 67-es közjogi alapon álló Katolikus Néppárt a nemzetiségek igényeinek méltánylását addig a mértékig helyezte kilátásba, amíg ezek az igények nem veszélyeztetik az állam egységét és nemzeti jellegét. A nemzetiségek iránti megértés esetükben sem ment túl a kulturális autonómia keretein, viszont annak megvalósulását, intézményeinek kiépítését támogatni kívánták. A nemzetiségek közül a németek és a szlovákok számára lehetett leginkább elfogadható ez a program. Elõbbiek esetében azért, mert nem voltak területi és politikai autonómiára irányuló igényeik. Utóbbiak nemzeti céljai között sem szerepelt ekkor még a területi autonómia. A néppárt nemzetiségi programja pozitív visszhangot váltott ki az említett nemzetiségek között. Ezt a hatást felerõsítette a mélyen hívõ katolikus mentalitás, hiszen a katolikus egyházban érdekeik képviselõjét is látták. Bár igaz, hogy a liturgia nyelve a latin volt, az egyház maga egyetemes, de tág teret biztosított a szlovák értelmiség kialakításának akár az egyházon belül, akár annak intézményeiben, iskoláiban. A szószékrõl papjaik szlovákul prédikáltak, a templomban nemzeti egyházi énekeiket zengték, s anyanyelvükön imádkoztak. Amit nem tehettek meg az állam intézményeiben vagy a közigazgatásban, azt gyakorolhatták egyházukban. Mindennek következtében a képviselõházi választásokon a Katoli-

2 76 GERGELY JENÕ kus Néppárt jelentõs befolyásra tett szert a szlovák és német nemzetiségi vidékeken, a Felvidéken, a Nyugat-Dunántúlon, a Délvidéken. A néppártban politizáló papok és világiak álltak a helyi szlovák és német kulturális, társadalmi és valláserkölcsi szervezetek élére, szerkesztettek újságokat, sõt mi több, vezették az egyházmegyei takarékpénztárakat is. Így bár a néppárt nem volt a szó szoros értelmében vett modern szervezett tömegpárt, bázisát folyamatosan biztosították az ún. civil szervezõdések. A szlovák nemzeti törekvések radikalizálódásának jele, hogy a Katolikus Néppártból 1905-ben kivált a Szlovák Néppárt, amelynek meghatározó vezéralakja Andrej Hlinka plébános volt. A politikai katolicizmus szociális vonulatához tartozott az Országos Keresztény Szocialista Párt, amely 1907-ben alakult meg. A párt l907-es programja egyedülálló a tekintetben, hogy ez adott részletekbe menõ nemzetiségi programot, amelyet a késõbbiekben is fenntartottak. Giesswein Sándortól és elvbarátaitól távol állt a sovinizmus, a nemzetiségi gyûlölködés. Mint nemzetközileg is ismert pacifista és humanista népszerûségnek örvendett a politikai katolicizmus ellentáborában is. Kétségtelen azonban, hogy a programnak inkább elvi jelentõsége volt, semmint gyakorlati haszna, hiszen a párt mögött nem állt valós politikai befolyás. A keresztényszocialista párt nem helyezkedett közjogi alapra, hanem a nemzetfönntartó kereszténység alapjára, és zászlaja alá szólított minden keresztényt felekezeti különbség nélkül. A közjogi kérdés kikapcsolása lehetõvé tette a nemzetiségi kérdésben a szociális kérdéshez hasonlóan konstruktív álláspont kialakítását. A program 2. pontja szólt minderrõl. Mivel a népek nemzetekké tömörülve vesznek részt az emberiség életében: szívünk egész melegével ragaszkodunk a magyar hazához, büszke öntudattal valljuk magunkat a magyar haza gyermekeinek és teljes erõvel azon leszünk, hogy békés egyetértés, keresztényi szeretet, méltányos elbánás és hazafias érzület kösse össze e hazának bármily ajkú polgárait, hogy így vállvetve, együtt munkáljuk népünk jólétét és hazánk boldogságát. A párt tehát a magyar hazafiságot, a nemzeti érzést és öntudatot összekötötte a haza nem magyar ajkú polgárainak szeretetével. Midõn így hûen az ezeréves nemzeti hagyományokhoz a nemzeti állam kiépítését munkáljuk, viszont rajta leszünk, hogy a Magyarországon élõ nemzetiségeknek faji sajátosságaikból folyó jogos kívánalmai mindaddig, míg a magyar állam nemzeti jellegével összeütközésbe nem jönnek, kielégítést nyerjenek. Eszerint a keresztényszocialisták átvették a néppárti programból azt a megszorítást, amely határt szabott a nemzetiségek jogai érvényesítésének, pontosabban ezek támogatásának. A keresztényszocialista párt azonban, túllépve a néppárti politikán, konkrétan is meghatározta, melyek azok a jogok, amelyeket a nemzetiségek részére igazságosnak tart. Nevezetesen méltányos kívánságnak tartjuk, hogy nemzetiségi vidékeken a magyar nyelven kívül az illetõ nemzetiségi nyelv is taníttassék, hogy így a nem magyar ajkúak az elemi ismereteket saját anyanyelvükön nyerjék, de egyúttal saját érdekükben a hivatalos magyar nyelvet elsajátítsák. Kívánjuk továbbá a nemzetiségi vidékeken lévõ középiskolákban az illetõ nemzetiségi nyelvnek rendkívüli tantárgyként való tanítását és az egyetemen ily tanszékek felállítását. Szükségesnek tartjuk, hogy a közhatóságok és bíróságok minden magyarul nem tudó állampolgárral saját anyanyelvén érintkezzenek, s ezen célból nemzetiségi vidékeken oly hivatalnokok alkalmazását, akik a nép nyelvét bírják, nehogy a népnek a magyar nyelvben való járatlanságát lelkiismeretlen hatósági közegek annak végtelen kárára kihasználhassák. 4 A keresztényszocialista program az oktatásban és a közigazgatással, bírósággal kapcsolatban szorgalmazott messzemenõ nemzetiségi nyelvhasználatot. Ezek a követelések fontos részei voltak nemcsak a kulturális autonómiának, hanem az állampolgári jogegyenlõség megteremtésének, pontosabban érvényesítésének is. A mozgalom eredményesen szervezõdött a nemzetiségek, a szlovákok és németek között is. A nagyobb keresztényszocialista centrumok a fõváros mellett Pozsonyban, Nyitrán, Rozsnyón, Kassán, a ruszinok között Ungváron, a katolikus németek (svábok) között Gyõrött, Sopronban,

3 A magyarországi keresztény pártok programjai a nemzeti-nemzetiségi kérdésrõl a polgári korban 77 Szombathelyen, Pápán, a püspöki városok közül még Pécsett, a Bácskában Szabadkán, a Bánátban Temesvárott alakultak ki. A dualizmus végéig sem a néppárt, sem a keresztényszocialisták nem adtak új programot. A koncentráció jegyében került sor februárban a Katolikus Néppárt és az Országos Keresztény Szocialista Párt egyesülésére Keresztény Szociális Néppárt néven. A párt megalakulásakor új programot fogadott el, amely átvette a keresztényszocialisták 1907-es programjának fõbb követeléseit. A nemzetiségi kérdést a belpolitika egyik fontos problémájának tartották. A belpolitikában követeljük a politikai jogegyenlõséget, alkotmányunk azon nagy elvét vallva a nemzetiségi kérdésben is, hogy a magyar államnak csak egyenlõ jogú polgárai vannak, kik, bármilyen anyanyelvük legyen, a politikailag egységes magyar nemzeti államban faji sajtosságaik ápolását, nyelvük mûvelését ugyanazon szabadsággal gyakorolhatják. 5 A program megerõsítette a politikailag egységes magyar nemzet fikciót, és a nemzetiségek számára faji sajátosságok: a nemzeti sajátosságok ápolását, tehát kultúrájuk ápolását kívánta csak biztosítani. Aligha nevezhetõ ez releváns programnak akkor, amikor a nemzetiségek politikai vezetõinek többsége a jóval messzebb menõ politikai, gazdasági, netán területi autonómiával sem érte már be, hanem saját, önálló nemzeti államuk megteremtését tûzte ki célul. Az 1918-as októberi polgári forradalom után a Keresztény Szociális Néppárt 1918 november végén kiadott programja magáévá tette a polgári demokrácia megvalósítását annak kereszténydemokrata formájában, valamint a szociális igazságosság megteremtését a keresztényszocializmus szellemében. Az új program 4. pontja foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel, amelyben elõször jelenik meg a két világháború közötti nemzetiségi politika érvelése: a magyarországi nemzetiségek jogait a határokon kívül élõ magyarok jogaival hozta junktimba. Kívánjuk a Magyarországon élõ nemzetek számára a nemzeti autonómiát, nyelvüknek a közoktatásban, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való érvényesülését. Ennek megfelelõen ugyanezen jogokat kívánjuk a külföldi magyarok részére, a viszonosságnak és a kisebbség jogai védelmének nemzetközi garantálása mellett olvasható a dokumentumban. 6 A nemzeti autonómián továbbra sem értenek többet, mint a kulturális autonómiát. Külföldi magyarok alatt nyilván nem az Amerikában vagy Nyugat-Európában élõ kivándorolt, emigráns magyarok értendõk, hanem a demarkációs vonalak mögé került magyar tömegek. Új mozzanat a programban az is, hogy a határon túli magyarok nemzetiségi kisebbségi jogainak védelmét nemzetközi fórumok védelme, garanciája alá kívánták helyezni (amikor még nem is létezett a Nemzetek Szövetsége) után alapvetõen megváltozott a nemzetiségi kisebbségek szerepe, súlya a magyar társadalomban és politikában. Trianonnal megszûnt az ország soknemzetiségû jellege, bizonyos megszorításokkal elmondható, hogy etnikailag homogén lett. Ezen csak a hazai németség kereken 7%-os jelenléte kíván némi megszorítást. A nemzetiségi kérdés a magyar pártok számára elsõdlegesen az elszakított magyarok sorsának alakulását jelentette, s ehhez képest csak másodlagos volt a hazai nemzetiségek helyzete. A probléma megoldását végsõ soron a trianoni határok megváltoztatásában, a magyar lakta területek visszaszerzésében (minimális revíziós programként), kimondva kimondatlanul pedig az integrális revízióban, az ezeréves történelmi Magyarország határainak helyreállításában látták. Ez alól a közfelfogás alól nem mentesek az 1919 után fellépõ régi-új keresztény pártok sem, bár e téren is korlátozta radikalizmusukat katolicitásuk. Elsõként augusztusban a Giesswein Sándor vezette Keresztény Szocialista Párt hozta nyilvánosságra rövid programját. A nemzetiségi kérdésben nem mondott újat az 1918 elõttiekhez képest. Követeljük a hazánkban élõ összes nemzetiségek számára anyanyelvüknek a közigazgatásban, közoktatásban és igazságszolgáltatásban való érvényesítését és e célból azon lehetõség nyújtását, hogy nemzeti kultúrájukat iskoláikban és intézményeikben ápolhassák olvasható a röplapon. 7

4 78 GERGELY JENÕ augusztus végén alakult a Keresztény Szociális Gazdasági Párt, amely részese volt az elsõ ellenforradalmi kormányoknak. Programjuk 8. pontja szó szerint megismételte a Keresztény Szociális Néppárt már idézett november végi programjának erre vonatkozó 4. pontját. Nem adott programot a nemzeti-nemzetiségi kérdést illetõen a keresztény polgárság pártja, az 1919 nyár végén alakult, Friedrich István miniszterelnök és gróf Teleki Pál vezette Keresztény Nemzeti Párt sem. A nemzetiségi kérdés csak 1922-ben bukkan fel egy-egy passzus erejéig a frakciókra hulló és a kormányzati hatalomból Bethlen által kiszorított keresztény párt(ok) programjaiban, imígyen: a nemzetiségekkel elõzékenyen kívánunk bánni, hogy az itt lévõket el ne idegenítsük, az elszakítottakat pedig becsületes szándékainkról meggyõzzük ban bontott zászlót az Országos Keresztényszocialista Párt, amelynek elnöke Haller István lett. (A pártnak hét nemzetgyûlési képviselõje volt.) A Bethlen ellenzékéhez csatlakozó keresztényszocialisták igaz, csak átmenetileg együttmûködtek a Gömbös Gyula vezette fajvédõkkel. A párt megerõsítette, hogy továbbra is a keresztény világnézet alapján áll. A korábbi keresztényszocialista programokhoz képest azonban most sem tudtak a változó politikai és gazdasági helyzetnek jobban megfelelõ célokat megfogalmazni. Így a nemzetiségi kérdésrõl szóló 7. pont is megismétlése a korábbiaknak: A Magyarországon tömegesen élõ és a hazához hû, nem magyar anyanyelvûeknek a közoktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban saját anyanyelvük használatát. Ennek megfelelõen ugyanezen jogokat a külföldi magyarok részére, a viszonosságnak és a kisebbségi jogok védelmének nemzetközi garantálása mellett. 9 Egy apró kitétel azonban mégis jelzi a változást. E jogokat csak a hazához hû nemzetiségeknek kívánják, amely feltétel korábban nem szerepelt. Az ellenzéki Országos Keresztényszocialista Párt kudarcot vallott, és 1925-ben egyesültek az addig is kormánytámogató Keresztény Nemzeti Gazdasági Párttal. A pártot az 1929-ben kezdõdõ világgazdasági válság magyarországi hatásainak felerõsödése késztette programadásra. Egyben az 1931-es parlamenti választásokra is készülve, május végén hozták nyilvánosságra kereszténydemokratának nevezett programjukat. Ennek elején egy mondat szólt közvetve a nemzeti-nemzetiségi kérdésrõl: A párt a népek önrendelkezési jogának alapján áll, és a történelmi Magyarország népeinek állami békés együttélését és fejlõdését akarja biztosítani. 10 Bizonyára arról van szó, hogy a történelmi Magyarország utódállamai közötti békés együttélésrõl akart szólni a program. Ezt pedig elõrelépésnek lehet tekinteni a revizionista külpolitika addigi fenntartások nélküli támogatásához képest. Az 1930-as évek vége felé a keresztény pártok megfeledkeztek a fenti programjukról, és visszatértek a területi revízió követelésének platformjára január végén sor került a különbözõ keresztény pártalakulatok fúziójára. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt, a Keresztény Ellenzék, a Nemzeti Legitimista Néppárt és a Keresztény Községi Párt egyesülésébõl gróf Zichy János elnökletével létrejött az Egyesült Keresztény Párt, amelynek ekkor tizegynéhány parlamenti képviselõje volt. Az új programot a képviselõházban ismertetõ Ernszt Sándor prelátus kijelentette: Nagyon jól tudjuk, hogy a mi sorsunk elsõsorban a dunai államok sorsának rendezésével fog eldõlni. Mindent meg akarunk tenni arra, hogy a dunai államok sorsa akképpen döntessék el, hogy a magyar igazság azokban érvényesülni képes legyen. 11 Ez a koncepció a magyar igazság, azaz a területi revízió érvényesítését a dunai államokkal, tehát a szomszédos országokkal való tárgyalásos alapon képzelte el, de tudatában volt annak is, hogy a térség államainak sorsa, így a magyarságé is, a nagyhatalmak akaratától függ. Az e téren legaktívabb nagyhatalom pedig ekkor a náci Németország volt. Az közötti területi gyarapodások következményeként az ország népességének etnikai összetétele is megváltozott. Az 1941 eleji népszámlálás adatai szerint a lakosságnak csak 74,4%-a volt magyar. Mindez maga után vonta a nemzetiségi kérdés felértékelõdését, ami új feszültségeket keltett, különösen Erdélyben. Ezek megoldására Teleki Pál miniszterelnök többször

5 A magyarországi keresztény pártok programjai a nemzeti-nemzetiségi kérdésrõl a polgári korban 79 ráirányította a figyelmet. Az Egyesült Keresztény Párt viszont nem tartotta szükségesnek, hogy programatikus jelleggel és céllal kifejtse álláspontját. Hallgatásával a kormány(ok) nemzetiségi politikáját támogatta. Ennek azonban nem volt különösebb jelentõsége, hiszen a párt a parlamentben négy képviselõre zsugorodott és elveszítette parlamenten kívüli támogatottságát is. A háborús katasztrófa 1945 után új helyzetet teremtett a keresztény politizálás számára is. Visszaálltak a trianoni határok, s az ország lakosságának nemzetiségi összetétele a ki- és áttelepítések következtében megint csak módosult. A keresztény pártok számára két kardinális kérdés várt megválaszolásra: az ország nemzeti függetlenségének helyreállítása, illetve a kollektív büntetés által sújtott, kitelepített magyarság védelme. A Barankovics István vezette, kereszténydemokrata jellegû Demokrata Néppárt amely ben kívül rekedt a koalíción 1945 elején Debrecenben hozta nyilvánosságra programját. A néppárt magáévá tette a nemzeti eszmét, de elutasította a pogány sovinizmust. A nemzetek boldogulását az emberiség nagy családjába illeszkedve tartotta lehetségesnek. A DNP követelte: 2. A szomszédos népekkel a viszonosság elve alapján a teljes baráti együttmûködésnek intézményes létrehozását, 25. A szomszéd népek megismerésének és a velük való szellemi együttmûködésnek széles körû intézményes megszervezését. A magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatban a 29. pont megismételte az 1945 elõtti programot. Követelte a hazai nemzetiségek jogainak a természetjog elõírásai és a viszonosság alapján történõ kiépítését. 12 Barankovics István az õszi budapesti törvényhatósági választásokra készülve részletesen is kifejtette pártja programját. Ennek elvi alapja a természetjog érvényesítése volt, amely egyaránt biztosítaná az egyes ember személyes szabadságát, szabad vallásgyakorlását és bármely nemzetiséghez való tartozását. A program külön fejezetet szentelt a Duna-völgy népei -nek, amelyek együttmûködését a béke zálogának tekintette. Az együttélést és együttmûködést az önrendelkezési jog és a nemzetiségi elv érvényesítésével lehet megvalósítani. 13 Összegezve a keresztény pártok véleményalkotásának lényegét a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban úgy tûnik, hogy ezt az egyetemes emberi szabadságjogok védelme, érvényesítése részeként, az emberi méltóság részeként értelmezték. Mindez következett a nevezett pártok politikai ideológiájának filozófiai alapvetésébõl és katolicitásukból. Jegyzetek 1. Közli õket Zsigmond László szerk.: Politikai és szociális enciklikák XIX XX. század. I II. köt. Bp., 1970., ELTE BTK kiad. 2. Közli Mérei Gyula szerk.: A magyar polgári pártok programjai ( ). Bp., Akadémiai K., Uo., Valamennyi idézetet lásd Gergely Jenõ: Keresztényszocializmus Magyarországon Bp., Akadémiai K., Mérei Gyula: i. m Közli Mérei Gyula: A magyar októberi forradalom és a polgári pártok. Bp., 1969., Akadémiai K., Gergely Jenõ: i. m Uo., Gergely Jenõ Glatz Ferenc Pölöskei Ferenc szerk.: Magyarországi pártprogramok Bp., Kossuth K., Uo., Uo., Közli Izsák Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon Bp., Kossuth K., Uo.,

6 GERÕ ANDRÁS Történeti variációk a magyar fogalmára Magyarország a földrajzi értelemben vett Európa közepén található, négyzetkilométernyi területû ország, alig több mint tízmillió lakossal. Népességének elsöprõ többségét 96%-át a magyarok teszik ki. Az ország szomszédjai közül Ukrajna és Románia nagyobb, a többi lélekszámát tekintve kisebb. A szomszédos országokban különösen Romániában és Szlovákiában jelentõs számú magyar kisebbség él. A magyar állam területe nem fedi le a magát magyarnak valló népességet. Talán ezek az összefüggések is jelzik: a magyarok helyzetében és helyzetérzékelésében ambivalenciák is rejlenek. Kis ország de szomszédságában vannak nála kisebbek is. Kis nemzet de azért nagyobb, mint amilyennek látszik. Történelme során sokszor megszállták, több száz éven keresztül egy nagyobb egység a Habsburg Birodalom keretei közé tartozott, de azért büszke saját kultúrájára, teljesítményére. *** A magyarok modern értelemben a 19. század elsõ harmadában váltak nemzetté. Ekkor alakult ki más népek nemzetté válásához hasonlóan az a nemzettudat, ami a kultúra és az identitás kombinációjában definiálta a magyar -t. Magyar az, aki magyarnak vallja magát. Az identitás mellé kultúrát is kívántak teremteni. A középkori latin nyelv uralmát a magyar váltotta fel ehhez nyelvújítás, Tudós Társaság, politikai törekvés egyaránt kellett. Mindazonáltal fontosabb volt az identitás, mint a nyelvismeret teljessége. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az 1848/49-es magyar szabadságharc oldalán sok olyan ember vett részt, akinek a magyar nem volt elsõdleges vagy anyanyelve. A formálódó magyar nemzettudat két fontos sajátossággal rendelkezett. Az egyik azzal függött össze, hogy mit akart leváltani. A régi, középkorias natio hungarica a feudális privilegizáltak közösségét jelentette. A magyar nemesség a lakosság körülbelül 5%-át tette ki, amihez Európában csak a lengyel és a spanyol nemesség aránya mérhetõ. Mindenütt máshol jóval kisebb volt a nemesség aránya. Hiába volt azonban viszonylag jelentõs a privilegizáltak köre, mégiscsak zárt társaságot képeztek. A modern magyar nemzettudat ezt kívánta felszámolni, ezt kívánta átalakítani, s ezt csak úgy tudta megtenni, ha a kiváltság helyett identitásban és kultúrában nyelvben fogalmazott. A szûk politikai és identitásközösség helyett egy másik politikai és identitásközösséget kívánt létrehozni. A nemzetteremtés így óhatatlanul politikai jogkiterjesztéssel társult. A kor európai normái szerint ehhez a liberalizmus nyújtott fogódzót; a szabadság eszméje lett az a közeg, ami erõt, táptalajt és társadalmi energiát biztosított az új típusú nemzetteremtés számára. A modern magyar nemzettudat szabadságtudat is lett. Ahogy 1848/49-ben a szabadságharcban formálódott népdal refrénje ezt megfogalmazta: Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! A másik fontos sajátosság abban rejlett, hogy a magyar nemzettudat ember- és nem földorientált volt. Az emberorientáltság logikusan következett a jogkiterjesztésre súlyozó megközelítésbõl. A magyar nemzeti imádsággá váló költemény Kölcsey Ferenc 1823-ban írott Himnusza

7 Történeti variációk a magyar fogalmára 81 azt mondja: Isten áldd meg a magyart! Nem a magyar földet, hanem a magát magyarnak valló embert, illetve embereket helyezi a gondolkodás középpontjába. Hasonló intenciókat fejez ki a Himnusszal szinte egyenértékû nemzeti identitásponttá vált másik költemény, a Vörösmarty Mihály által az 1830-as évek közepén írott Szózat is. A költõ a haza iránti hûséget emeli ki: Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar. A haza pedig a kor felfogásában az a hely, ahol szabadságot és jogot kap és élvez az ott élõ ember. Másfelõl seza késõbbiekben is fontos szerepet játszott a magyar nemzetté válás egyik inspirálója volt a félelem, s egyik eredménye ugyancsak a félelem lett. A félelem mint inspiráló erõ abban jelentkezett, hogy volt, aki attól félt: ha a magyarból nem lesz európai nemzet, akkor kimarad az európai civilizálódás sodrából, s végletesen elszegényedik. Volt, aki attól félt, hogy a rendi szerkezet már nem nyújt elég védelmet az abszolutizmussal szemben. Volt, aki attól félt, hogy csak az új közösségtudat nyújthat védelmet a paraszti elégedetlenséggel szemben. Szempontunkból érdektelen, hogy melyik félelem volt úgymond jogos s melyik nem. Ezek a félelmek különféle irányokból egyaránt egy irányba mutattak: nemzetet, nemzettudatot kell teremteni. De amint megjelent az idea, azonnal jött az újabb félelem: a magyar mint nemzet könnyen elsüllyedhet a környezõ német és szláv tengerben. Mondhatni: szinte azonnal felmerült a nemzethalál víziója. Hiszen ha a nemzeti jelleg nélküli rendi tagoltság marad, akkor a rendiségnek és az országnak lehet csúfos vége, ha viszont sikeres a nemzetteremtés, akkor a túlerõben lévõ más nemzetek roppantják össze a magyart. Mindenesetre a kulturális tartalmú nemzetfogalom és a szabadság közösségeként megfogalmazódó nemzetfogalom úgy tûnt egy idõre elnyomhatja a félelmeket, noha ennek a nemzeti identitásnak a korlátai is szinte rögtön jelentkeztek. Hiszen azokkal alig tudott mit kezdeni, akik saját kulturális azonosságukat fontosabbnak gondolták, mint a mindenkire egyformán vonatkozó szabadság értékeit. Egyszerûen szólva: a nemzetiségek egy része számára ez a magyar nemzeti identitás nem volt elfogadható, hiszen õk a saját identitás kialakításában voltak érdekeltek. (Másrészt persze a liberális magyar nacionalizmus igazából nem is nyomta el ez irányú kezdeményezéseiket). Ugyanakkor a liberális magyar nemzettudat lehetõvé tette, hogy a német nyelvû városi lakosság minden erõszak nélkül elmagyarosodjon, és persze nyitott volt a zsidóság lehetséges asszimilációja tekintetében is. Sõt a zsidóknak elõbb személyi, majd vallási egyenjogúságot kínált, aminél pedig kevés kívánatosabb volt a zsidók számára. A félelmet szabadsággal gyógyítani akaró és a másodrangú, -rendû helyzetbõl menekülõ egymásra talált még akkor is, ha ez sok esetben konfliktusokkal, belsõ töréspontokkal teli találkozás volt. A zsidók gyorsan tanultak magyarul, a magyarok pedig egyre több magyart könyvelhettek el. A magyar nemzeti azonosság számára természetesen mint minden azonosság esetében létezett ellenségkép. Az ellenség azonban elsõdlegesen nem belül volt, hanem kívül. A veszélyt a germanizáló, beolvasztó Habsburg-hatalom, illetve a saját identitásra törekvõ nemzetiségek jelentették. A Habsburgokkal is és a nemzetiségek egy részével is mindez 1848/49-ben háborúhoz vezetett. Az utóbbit nyugodtan hívhatjuk polgárháborúnak is, de azért az figyelemre méltó, hogy nem minden nemzetiséggel és fõként nem a magyarok között zajlott le fegyveres összecsapás. Ami annyit jelent, hogy a szabadság bizonyos mértékben képes volt ellensúlyozni a nemzeti és társadalmi konfliktusok veszélyét. Az ellenségkép az 1867-es osztrák magyar kiegyezés után is megmaradt, csak éppen politikailag szegmentálódott. A Habsburgokat és a nemzetiségeket együttesen tételezõ ellenségkép hevesen opponálta a kiegyezést, és egyben rideg maradt a nemzetiségi mozgalmakkal szemben is. Aki a Habsburgokkal való megegyezés híve lett, az a fõ veszélyt egyre inkább csak a nemzetiségekben látta. S végül létrejött egy demokratikus nemzettudat is, ami a nemzetiségeket szövetsé-

8 82 GERÕ ANDRÁS gessé kívánta tenni, épp azért hogy a Habsburgokkal leszámolhasson (Kossuth Lajos 1851-es alkotmányterve, illetve 1859-es Dunai Szövetség-koncepciója). A hangsúlyeltérések jelezték: némi átalakulás indult el a nemzeti identitás terén, de egyik sem arra mutatott, hogy a belsõ ellenségkép válna dominánssá. Sõt! A magyar identitás éppen az így-úgy tételezett ellenfél erejétõl való félelem miatt bizonyos értelemben elkezdett tömörülni. Így például gyakorlatilag elenyészett a magyaron belüli erõs regionális önazonosság. Esetleges színfoltként (pl.: palóc) jelen lett, de a magyar identitás nem regionális azonosságok szöveteként fogalmazódott meg, hanem egységes alapként, amit legfeljebb helyenként árnyal a regionalitás. A belsõ ellenségképben fogalmazó nemzettudat az 1870-es években jelent meg, méghozzá a politikai antiszemitizmus párttá formálódott képében. Ez a nemzettudat a magyar fogalmát egyre inkább etnikai dimenzióba helyezte, a szabadságkorlátozást akarta a nemzeti identitás részévé tenni, s a kereszténységet óhajtotta a magyarfogalom kizárólagos kulturális elemének beállítani. Éppen ezért a zsidóban találta meg a fõ ellenséget, s egy olyan nemzettudatot állított, ami a jogegyenlõséget immár nem tekintette a magyar nemzeti identitás részének. Egyszerûen ki kívánta vonni az oszthatatlan szabadságot a magyarság ideájából. A jogi és kulturális értelemben szûkítõ, belsõ ellenségképet keresõ magyar nemzettudat politikai pártalakzata hamarosan felbomlott, de az új nemzeti identitás már megjelent és meg is maradt. A politikai hatalom az eredeti nemzeti identitásfogalomhoz ragaszkodott, hiszen a magyarság etnikai értelemben akkoriban kisebbségben volt saját országán belül, tehát a nemzettudat csonkolása egyáltalán nem volt érdeke. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a nemzet szûkítõ interpretációja jelen lett. A 19. és a 20. század fordulójára a magyarság nem kevéssé a liberális magyar identitáshoz történt asszimiláció okán többségbe került Magyarországon. Ez a tény párosulva a társadalmi reformképtelenségbe merevedett rendszer által teremtett problémákkal épp úgy erõsítette a belsõ ellenségkeresésben érdekelt nemzettudatot, mint a különféle típusú társadalmi-politikai radikalizmusok megjelenését. Ez utóbbiak a nemzeti helyett a társadalmi, illetve politikai identitásra helyezték a fõ hangsúlyt, ennek alapján kívánták a jót és a rosszat megkülönböztetni. Az elõbbi, a szûkítõ nemzettudat pedig részben a társadalmi-politikai radikalizmussal kölcsönhatásban egyre több olyan kritériumot talált, ami valakit nem bevesz, hanem éppen hogy kizár a nemzetbõl. Az eredeti, a hagyományos nemzettudat egyre üresebben hangzott, hiszen pont abban volt a leggyengébb, amire a századforduló táján a legnagyobb igény volt: belsõ ellenségképzésben. Az elsõ világháború egy rövid pillanatra új erõt adott a hagyományos nemzettudatnak, hiszen elsõdlegesen a külsõ ellenséggel szemben kellett a lakosságot mobilizálni. A háború vége, a vereség következményeinek elkerülése a társadalmilag radikális magyar -fogalmat, illetve mikor ez nem tûnt elégségesnek a magyaron túlnyúló osztályalapú nemzetköziséget preferálta. A háborús vereség következményei azonban elkerülhetetlennek bizonyultak. Alapvetõen ez szabta meg a magyar nemzettudat tartalmát. A maradék országban a magyarok elsöprõ többségbe kerültek, ugyanakkor a magyar nacionalizmus katasztrofális vereséget szenvedett, hisz a történelmi államterület kétharmada elveszett, a magukat magyarnak vallók egyharmada pedig más állam fennhatósága alá került. A magyarok hagyományos ellenfeleinek egy része gyõzött. A Habsburgok ugyan eltûntek, de a nemzetiségek páratlan diadalt arattak. A vereség tanulságait a hatalomra került ellenforradalmi rendszer vonta le legalábbis nekik adatott meg, hogy az állami politika szintjére emeljék saját nemzettudatukat. Az õ felfogásukban a katasztrófát a liberális, s ezáltal túlzottan engedékeny politika okozta, következõleg a szabadságtartalmú magyar nemzettudat felelõs a vereségért. Éppen ezért a maguk használatára visszanyúltak a szûkítõ tartalmú nemzettudathoz, aminek számukra volt egy elõnye: olyan ellenségképet tudott kijelölni, ami ellen volt esélyük gyõzni. Természetesen ebben a felfogásban fel sem

9 Történeti variációk a magyar fogalmára 83 merült az, hogy a történelmi Magyarország létét csak a liberális magyar nemzettudat volt képes meghosszabbítani s azzal végképp nem akartak szembenézni, hogy Nagy-Magyarország hosszú távú létezését semmilyen magyar nemzettudat sem volt képes garantálni. A két világháború közti idõszakban a hatalmon lévõ politikai elit az immár többágú magyar -fogalmon belül elkezdett a szûkítés irányába gondolkodni és tenni. A gondolkodásban csak folytatta az 1870-es évektõl létezõ vonulatot, a tettben azonban szinte rögtön deklarálta: a magyarság és a jogegyenlõség, a polgári szabadság oszthatatlansága nem összeférõ fogalmak. Vallási alapú diszkriminatív törvénykezés indult el, aminek elsõdleges célpontja a zsidóság volt. Kétségtelenül igaz azonban, hogy a rendszer legalábbis a harmincas évek végéig nem engedett a faji alapú nemzetfogalom realizálási igényének, csak a vallási dimenzión át megragadható kulturális szûkítést tette állami vezérlõelvvé. (Sõt egy idõ után a konszolidációs periódusában ebbõl is engedett, noha nem hivatalosan akkor sem zárkózott el a diszkriminatív nemzetfogalom használatától.) Amirõl itt most szó esik, az a magyar nemzetfogalom, nemzeti identitás politikailag hatalmi helyzetbe jutatott formája. Természetesen a társadalom szintjén más, eltérõ formák, illetve tartalmak is éltek, így többek között a 19. századi szabadságtartalmú, kulturális ihletettségû nemzetfogalom is. A társadalmat tekintve nem lehet homogén nemzeti identitásfogalomról beszélni, de a magyaroknak mivel Magyarország önálló ország volt módjuk volt az államhatalom igazoló erejét is felhasználni az eltérõ identitások esetében. Így aztán van értelme kiemelni az úgymond hivatalos nemzeti önazonosság kategóriáját, hiszen ez nemcsak állami rituálékban, politikai üzenetekben, hanem akár törvényekben is megfogalmazódott. A kulturálisan szûkítõ nemzettudat hivatalosságának lazulását a 30-as évekre immár egy olyan identitástartalom váltotta fel, ami faji alapon kívánta definiálni a magyarság fogalmát. Ehhez már a kereszténységre sem volt szükség, hiszen az eredeti faji jelleg a pogány õsmagyarsághoz kötõdik a keresztény csak korcsulttá teszi az originálisat. (A sors sajátos paradoxona, hogy a faji gondolat egyik apostola, Gömbös Gyula német, másik megszállottja, Szálasi Ferenc örmény õsökkel rendelkezett.) Lényegében a jogszûkítõ nemzettudat államhatalmi variációi érvényesültek, s a belsõ és nemzetközi viszonyok összejátszása szabta meg, hogy a jogszûkítõ variációk közül mikor, melyik kerül megvalósításra. A nácizmus németországi gyõzelmével (1933) a pusztán kereszténységben fogalmazó magyar nemzettudat fokozatosan teret vesztett, és egyre inkább elõtérbe került a faji alapozású magyar identitás, ahol is születési, származási alapon határozták meg a jogokban való részesedés lehetõségét. A 30-as évek végétõl teljesen egyértelmû lett: Magyarországon jogfosztó, faji alapú törvények születtek. A faji alapú, jogszûkítõ nemzetfogalom szörnyû következményekhez vezetett. Sok, magát magyarnak valló ember elmenekült az országból az itt maradottaknak jogfosztás, üldöztetés, megsemmisítés jutott osztályrészül. S természetesen azok, akik a társadalomban ragaszkodtak a 19. századi nemzettudathoz, mentették azokat, akiket a jogszûkítõ nemzettudat üldözött. A II. világháború után a magyar nemzettudat hivatalosságát egyre nagyobb erõvel szabta meg az 1948-ra totálissá váló kommunista rendszer, annak is a sztálinista változata. Közhiedelem, hogy a kommunizmus internacionalista tudatként határozta meg magát az azonban már kevésbé tudott, hogy eközben erõs nemzeti retorikát is használt. Bizonyos értelemben a nacionalizmus egy új formájának is nevezhetõ. A kommunizmus Magyarországon is újradefiniálta a magyar fogalmát. Átvette a jogszûkítõ tartalmat, csakhogy nem faji, hanem társadalmi tekintetben jelölte ki az ellenségképet. A régi

10 84 GERÕ ANDRÁS uralkodó osztályok ebbõl épp úgy kint rekedtek, mint a velük lepaktáló egyének. Igen rövid idõn belül a nemzeti politikai közösségen kívül találta magát a lakosság jelentékeny része. Egy részüket deportálták sokszor ugyanazok szervezték a kitelepítést, akik az elõzõ rendszert szolgálták, és nemegyszer ugyanazokat rekesztették ki, akik ezt pár évvel ezelõtt már átélték. Sokan sejtve a bekövetkezõ eseményeket amíg lehetett kimenekültek az országból, hiszen nem kívánták az elnyomást, a jogfosztást, a börtönt. A Magyarországon kívüli magyarok számát növelték. A kommunizmus azonban nemcsak a nemzeti-politikai közösségbõl zárt ki tömegeket, hanem a nemzeti kultúrán belüli szelekciót is el kívánta végezni. Ahogy a 30-as, 40-es években a szerzõk származása miatt zártak ki kulturális teljesítményeket a nemzet kultúrájából, úgy ezt az 50-es években politikai, osztály -alapon tették meg. Nem elégettek bizonyos könyveket, hanem vagy zárolták, vagy ki sem adták õket. Az 1956-os forradalom jelezte: az ország társadalma az ilyen-olyan alapú nemzeti csonkolás helyett a magyar fogalom legszélesebb, megkötések nélküli és jogbiztonságot nyújtó értelmezését kívánja. A felkelés leverése nyomán újfent több százezer ember hagyta el az országot, félve attól, hogy magyarként tovább nem élhetõ élet vár rá saját országában. Az újra berendezkedõ kommunista rendszer eltérõen néhány más, a kommunista tömbhöz tartozó országtól egyre inkább nem a sztálinista típusú hatalomgyakorlásban, hanem egy puhább diktatúrában vált érdekeltté. Ennek következményeként fokozatosan teret vesztett a társadalmi alapon kirekesztõ típusú magyarértelmezés, noha végleges elmúlásában soha nem lehetett igazán megbízni. Kétségtelen azonban, hogy különösen a 20. század 80-as éveire a nemzeti önkifejezés egyre több kulturális lehetõsége nyílt meg. A politikai önkifejezésnek azonban a rendszer mindig is gátat szabott ahhoz, hogy ez is megvalósuljon, a politikai rendszer megváltoztatására volt szükség, s ez 1989/90-ben akárcsak a szovjet uralmi zóna egyéb részein Magyarországon is bekövetkezett. *** Ma Magyarország alkotmányosan mûködõ, demokratikus állam. Ebbõl persze az is következik, hogy a történelmileg létrejött, eltérõ tartalmú nemzettudatok itt élnek velünk és szabadon megnyilvánulnak. A demokratikus rendszer a magyarfogalom legtágabb, diszkriminációmentes létét vallja, de azzal is szembe kell néznie, hogy a mi a magyar? kérdésre ma is sok olyan válasz születik, amit a 20. század hagyott ránk.

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Van-e magyar kérdés Romániában?

Van-e magyar kérdés Romániában? Van-e magyar kérdés Romániában? Klaus Johannis decemberben hivatalba lépett 1 román államfő február 26-án, az Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján tett egy, a magyar közéletben

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Kérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Miért a filozófus pályát választotta fiatalon? Milyen hatások érték az egyetemen és első kutatói éveiben?

Kérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Miért a filozófus pályát választotta fiatalon? Milyen hatások érték az egyetemen és első kutatói éveiben? PORTRÉ A megosztó nemzeti narratív szemléletek alternatívája a régi Magyarország intézményközpontú, illetve a társadalomtörténeti változásokra összpontosító vizsgálata lenne. Bemutatjuk Tibor Pichler filozófust

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 7. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

Nekünk is erre kell törekednünk! Mi is erre törekszünk!

Nekünk is erre kell törekednünk! Mi is erre törekszünk! Minden nemzedéknek van egy különleges és elsőrendű feladata. Az én nemzedékemnek nem az a dolga, hogy mindenáron jobboldali vagy baloldali legyen. Nem az a mi feladatunk, hogy a kizárólagosságot mindig

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Trianon és a magyar irodalom

Trianon és a magyar irodalom 68 tiszadj POMoGÁrs BÉLA Trianon és a magyar irodalom Mindazt, ami az elso világháború után Magyarországgal történt, alig tudta feldolgozni a nemzet emlékezete. Az 192o-banmegkötött trianoni szerzodésrol,

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p.

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p. Ma a CSEMADOK Központi Bizottsága folytatja munkáját. A napirendi pontok megtárgyalásán kívül dr. Gustáv Husák, az SZLKP Központi Bizottsága első titkára részvételére is számítanak. A CSEMADOK Központi

Részletesebben

Figyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának

Figyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának MÛHELY Elvándorlás, kitelepítés Állam és társadalom mûködõképességérõl Migráció, népmozgás a 20. századi Magyarországon témakörben rendezett konferenciát 1995. szeptember 22 23-án Budapesten a Südostdeutsche

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben