Klebelsberg Kunó és a neonacionalizmus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Klebelsberg Kunó és a neonacionalizmus"

Átírás

1 Klebelsberg Kunó és a neonacionalizmus Szakdolgozat Készítette: Kun Anna ELTE Bölcsészettudományi Kar Konzulens oktatók: Történelem szak Dr. Gergely Jenő prof Hegedűs Judit egyetemi tanársegéd

2 TARTALOMJEGYZÉK KLEBELSBERG KUNÓ ÉS A NEONACIONALIZMUS... 5 Bevezetés... 5 I. Kultúra és művelődés a Trianon utáni Magyarországon... 6 A keresztény-nemzeti értékrendszer... 7 Kultúrpolitikánk 1922-ig... 7 II. Klebelsberg Kunó neonacionalizmusa politikai hitvallásának tükrében A magyar nacionalizmus változása az évszázadok sodrában A magyar neonacionalizmus Reálpolitika és neonacionalizmus Népbarát neonacionalizmus A neonacionalizmus nemzetközi kapcsolatai III. Klebelsberg Kunó kultúrpolitikai elvei és céljai A középosztály szerepe a klebelsbergi kultúrpolitikában A kultúra és neonacionalizmus kapcsolata Klebelsberg politikájában A klebelsbergi kultúrpolitika gyakorlati megvalósulása IV. Klebelsberg ideológiai elképzelésének alapja, az iskolaépítés A népiskolák, mint a nemzeti gondolat újjászületésének eszközei Az évi VII. törvénycikk Az ötezredik elemi népiskola felavatása Klebelsberg Kunó népiskola-programjának mérlege V. Az egyházak és a neonacionalizmus Trianon utáni magyar egyházszervezet Klebelsberg és a magyar egyház VI. A klebelsbergi népiskola-koncepció megvalósulása A népoktatás általános helyzete A népiskola, mint iskolatípus szervezete és tanterve Az elemi mindennapi iskola A továbbképző (ismétlő) iskola A népiskolák tanítói, igazgatásuk és felügyeletük Az 1925-ös, új népiskolai tanterv A népiskolák tanítói Az elemi iskolai tankönyvek

3 VII. A bethleni konszolidáció a XX. század második felének történelemtankönyveiben VIII. Klebelsberg Kunó és kultuszminiszteri tevékenysége napjaink történelemóráján Fejlesztési feladatok a NAT alapján Az RJR-modell Egyéb ötletek Klebelsberg kultuszminiszteri tevékenységének tanításához IX. A klebelsbergi életmű összegzése MELLÉKLETEK számú melléklet Gróf Klebelsberg Kunó életrajza számú melléklet sz. táblázat A VKM költségvetésének alakulása Klebelsberg Kunó minisztersége alatt sz. táblázat A magyarországi tanítóképző intézetek száma az 1920-as évek végére sz. táblázat A hallgatók létszáma a tudományegyetemeken sz. táblázat A működési költségek, vagyis az elméleti és gyakorlati oktatásra szánt kiadások az 1920-as évek végén sz. táblázat Az 1920-as népszámlálás hat évnél idősebb analfabétákról szóló kimutatása szerint sz. táblázat Az 1920-as népszámlálás hat évnél idősebb analfabétákról szóló kimutatása szerint sz. táblázat Magyarország népességének felekezeti megoszlása, sz. táblázat Felekezeti viszonyok között Magyarországon sz. táblázat Az elemi népiskolák heti óraterve (1925) sz. táblázat Az elemi népiskolák, tanítóik és tanulóik száma sz. táblázat Kimutatás az évi július hó 1-jétől kezdve járó fizetésekről sz. táblázat A gimnázium általános óraterve sz. melléklet Bibliográfia

4 Tisztelt Kéri Katalin! A Magyar Pedagógusok Háza Portálon találtam rá az Ön elektronikus könyvtárának ( honlapjára, melyben azt írja, szeretettel vár minden történelemmel, illetve pedagógiával foglalkozó írást. Ezúton szeretném elküldeni Önnek szakdolgozatomat, melynek témája Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter munkássága. Idén nyáron végeztem az ELTE Bölcsészettudományi karán történelem tanárként és kulturális menedzserként. Dolgozatom integrált szakdolgozat, ami azt jelenti, hogy két nagyobb részből áll. Az első rész a szakos szakdolgozatom, melyben Klebelsberg ideológiáján, a neonacionalizmuson keresztül igyekeztem bemutatni munkásságát, második nagyobb része pedig a pedagógiai követelményeket teljesíti. Ez utóbbi sokkal inkább az iskolapolitikára koncentrál, illetve arra, hogy az elmúlt 50 évben, a kommunizmus időszakában, valamint napjainkban hogyan is tanítják ezt a témát az iskolákban. Köszönettel és tisztelettel: Kun Anna kunanna@fre .hu 4

5 Klebelsberg Kunó és a neonacionalizmus Bevezetés A vesztett világháború után létrejött trianoni Magyarország szűk politikai és gazdasági mozgásterét a külső hatalmi tényezők és az országban összetorlódott értékrendszerek kaotikus állapota határozta meg. Kitörési pontokat kellett keresnie a nemzeti katasztrófa okozta kilátástalannak tűnő helyzetből. A csonka Magyarországon a közhangulatot a rend és a stabilizáció iránti vágy jellemezte. A régi hatalmi elit értékei elhasználódtak, a rendet a keresztény-nemzeti gondolatkörre támaszkodó konzervatív reform valósította meg. Ebben egyszerre fejeződtek ki különböző érdekek: a hagyományos társadalmi csoportok és a katolikus egyház kiváltságai, valamint a tőkés fejlődés elemei. A magyar politikai elit felismerte, hogy az országnak csak a kultúra, a tudás, a szellem erejének segítségével vannak kitörési esélyei a válságból. Kis nép vagyunk, amely elsősorban szellemiekben hivatott nagyot alkotni." Ez a gondolat, mely a 20-as évek Magyarországán született, fejezi ki legjobban azokat a kultúrpolitikai törekvéseket, melyek a két világháború közötti időszakban történtek. A megváltozott területi viszonyok, a nehéz gazdaságpolitikai helyzet új, átfogó kultúrpolitikai koncepciót igényelt. S ekkor Magyarországnak szerencséje volt. Két olyan kiváló államférfi vette kezébe a Trianonban meghagyott maradék ország sorsának alakítását, mint gróf Bethlen István miniszterelnök és gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. Az ő együttgondolkodásuk, az ő együttműködésük révén alakult ki az a kormányzati stratégia, amelynek eredményeként Magyarország képes volt a trianoni tragédia után talpra állni és megerősödni. Dolgozatom témájául ezért is választottam Klebelsberg Kunó kultuszminiszteri tevékenységének bemutatását. Nem akartam viszont abba a hibába esni, hogy több oldalon keresztül csupán felvázolom munkásságát, igyekeztem mindezt Klebelsberg ideológiájának, vagyis a neonacionalizmusnak a szemszögéből bemutatni. Arra a kérdésre igyekeztem választ keresni, vajon hogyan kapcsolódott össze az eszme a gyakorlati megvalósítással, vagyis a neonacionalizmus a Trianon utáni kultúrpolitikával. 5

6 I. Kultúra és művelődés a Trianon utáni Magyarországon Mert lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá tenni, de ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindent vissza lehet szerezni. (Bethlen István gróf) 1920 júniusa a történelemben addig soha elő nem forduló kényszerpálya felé sodorta Magyarországot. A versailles-i Trianon-kastélyban az első világháborúból győztesen kikerült nagyhatalmak egyetlen tollvonással pecsételték meg hazánk jövőjét, szakítottak el nemzetiségeket nemzetiségektől, magyarokat magyaroktól, embereket hazájuktól. A békeszerződés értelmében Magyarország területéből háromnegyed részt, a magyarul beszélő és magát magyarnak valló lakosságból három és fél milliót elveszített. Tragédia, katasztrófa, szerencsétlenség volt mindez egyben, amivel a kis hazában maradt, de a határon túlra került magyaroknak is előbb-utóbb, de szembe kellett nézniük. Belenyugodni nagyon kevesen tudtak, talpra állni azonban még nehezebb volt. A megsemmisülés veszélyével kellett szembe néznie a magyar államnak, társadalomnak, a magyar nyelvnek, s a magyar kultúrának. A világháború, s azzal együtt a hazánkra kirótt békediktátum, a honvédelem, a közlekedés, a kereskedelmi és gazdaság élet mellett elpusztította az addig virágzó magyar kultúrát is. Egyszerre volt itt jelen egy bizonyíthatóan haladni vágyó művészet és kultúra, s egy szélsőséges, maradi álkultúra. Más szóval az egész emberiséget átölelni vágyó humanizmus és a mindenkit - aki nem magyar - kiirtani kész indulat. 1 A békeszerződést megelőzően a tanácsköztársaság működése alatt a művelődésről, s magáról a magyar kultúráról összességében véve kevés mondható el. Az intézkedések, illetve szándékok jórészt csak papíron maradtak, megvalósításukra nem került sor. Az azonban tény, hogy ez idő alatt százezrek jutottak a kultúra közvetlen közelébe, kiállítások nyíltak, irodalmi felolvasóesteket, hangversenyeket rendeztek. A tanácskormány kommunisztikus terrorintézkedései azonban sokakat elriasztottak mindettől. 2 1 Nemeskürty István: Kis Magyar Művelődéstörténet. (Szent István Társulat), Bp., p. 2 U.o.: 152. p. 6

7 A keresztény-nemzeti értékrendszer A tanácsköztársaságot követően Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterré történő kinevezéséig az egymást követő kultuszminiszterek ideje alatt vált központi ideológiai eszmévé a keresztény-nemzeti gondolat. De mi is volt ennek a célja, illetve feladata, miért is vált ezen értékrendszer a Trianon utáni magyar társadalom vezető ideájává? Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, a világháború okozta pusztítások, a békediktátum igazságtalan pontjai mind-mind arra adtak okot, hogy a magyar földön egyre másra szülessenek meg azok az eszmék és ideák, melyek segíthetnek a magyar társadalomnak, egyáltalán, a magyar államnak e szerencsétlen helyzetből való kilábalásban. A születő ideológiák azonban éppen céljukat nem érték el. A darabjaira hullott magyarságnak a nemzeti cél érdekében való összevonása látszott legsürgősebb feladatnak.. 3 Mindezt, illetve a sokak által áhított rend megvalósítását a kereszténynemzeti értékrendszer vállalta magára, egyszerre fejezve ki a tőkés Magyarország viszonylagos elmaradottságát és a polgári fejlődés feudális elemeinek konzerváló jellegét. Az értékrendszer legfőbb képviselője az egyház volt, melynek intézményrendszere a trianoni határokon kívül is érintetlen maradt, így őrizve meg autonómiáját, s így biztosítva továbbra is értékterjesztő érvényességét. 4 A nemzeti cél érdekében történő politizálás, a magyarság etnikai és területi egységének helyreállítása vált tehát elsődleges feladattá. S mivel a hazánkra kényszerített trianoni békediktátum katonai rendelkezései szigorúan korlátozták a magyar haderő nagyságát, s ezzel együtt erejét is, nem maradt más, mint szellemben naggyá válni, s maradni. Az össznemzeti érdek kifejezője tehát a kultúra lett. Az a kultúra, melynek középpontjában a magyar állam által is támogatott keresztény-nemzeti értékek álltak. Kultúrpolitikánk 1922-ig augusztusától november végéig Huszár Károly töltötte be a Friedrichkormány kultuszminiszteri posztját, aki aztán március 15-ig miniszterelnökként tevékenykedett. Elnöksége alatt választották meg Horthy Miklóst az I. tc. értelmében Magyarország kormányzójává. 3 T. Kiss Tamás: Állami művelődéspolitika az 1920-as években. (MMI - Mikszáth Kiadó), Bp., p. 4 U.o.: 10. ill. 12. p. 7

8 Kultuszminiszterként a keresztényszocialista mozgalom eszméit képviselte, a keresztény kulturális alapokhoz való visszatérés szükségességét hangsúlyozta, s ezt kívánta összeegyeztetni a modern kor szociális követelményeivel október elején szózatot intézett a magyar tanítókhoz, melynek elsődleges célja volt a magyar iskola becsületének visszaszerzése, az alsóbb néposztályok felemelése, az ifjúság testi nevelése, ezen célból pedig a testnevelési törvény előkészítése. Az 1919 szeptemberében kiadott miniszteri körrendeletében a nemzetnevelés szempontjainak az elemi népiskolákban való érvényesítését hangsúlyozza. Véleménye szerint a nevelésnek új, vezető szempontjául a nemzeti gondolatot kell kitűzni. A tanítóknak pedig feladatuk, hogy minden gyermeket a nemzet értékes tagjává, s hasznos állampolgárrá neveljenek. 5 A felnőttek oktatását is meg kívánta szervezni, ezért kulturális tanfolyam indítását irányozta elő számukra novemberében az erről szóló beszédében Huszár már a nacionalizmus ideológiájával foglalkozik, a magyarság vezércsillagaként az őszinte, bátor és tevékeny nacionalizmust, a kereszténységet és a szociális gondolatot jelöli meg. Úgy gondolta hasonlóan az őt követő kultuszminiszterekhez hogy a nemzeti múlt hagyományaiból az értékest tovább kell vinni, erősíteni, s gyarapítani kell. 6 Ezek a gondolatok már a klebelsbergi koncepciót vetíthetik elénk, miként majd néhány évvel később Klebelsberg, úgy már ekkor Huszár is az építő és alkotó kultúrideál megvalósítását tűzte zászlajára, bízva a magyarság szellemi felemelkedésében. Huszár számára a keresztényszocializmus gondolatköre adta tevékenységének alapeszméjét, kiegészítve azt a nacionalizmus, s a nemzetnevelés központi gondolatával. Ebben látta meg a magyar nép felemelkedésének, s a társadalmi béke megvalósításának lehetőségét, nacionalizmusa pedig jó alapul szolgált a későbbi klebelsbergi neonacionalizmus gondolatkörének kiterjesztésére novemberének végétől 1920 decemberéig Huszár Károlyt Haller István követte a vallás- és közoktatásügyi tárca élén a Huszár-, Simonyi- és Teleki-kormányok minisztereként. Huszárhoz hasonlóan ő is magáévá tette a keresztényszocializmus eszméjét, beszédeiben pedig már élesen kirajzolódott a klebelsbergi koncepció másik központi gondolata, a kultúrfölény elmélete. Klebelsberget megelőzően úgy gondolta, 5 Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepcióik a két világháború között. (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum), Bp., p. 6 U.o.: p. 8

9 hogy a magyar nép értékes faj, melynek létezése az egész világ érdeke. Hangsúlyozta, azt a kultúrfölényt, melyben a hódítókkal szemben vagyunk, feltétlen meg kell tartanunk, s minél gyorsabban fel kell azt emelnünk. 7 A kultúrfölény elmélete azonban nem ekkor, az 1920-as években született meg. Már a XIX. században is volt arra példa, hogy a kultúrát politikai eszközként használták fel. Gróf Csáky Albin kultuszminiszter 1889-ben például a magyar állam kulturális missziójáról beszél, báró Wlassics Gyula pedig - aki 1895 és 1903 között szintén kultuszminiszterként tevékenykedett már a magyar műveltség felsőbbségét hangsúlyozta, mert ebben látta a biztosítékát annak, hogy a magyar földön élő népek között megtarthassa jogi és történelmi hegemóniájából származó vezető szerepét. Csáky és Wlassics mellett Teleki Pál és Lukács György volt kultuszminisztereket is ide sorolhatjuk, ők is a magyar szellem felsőbbségében és annak megtartó erejében hittek. 8 A világháborút követő kultúrfölény elmélet azonban mégis csak más volt, mint az elmúlt századé. A Trianon diktálta határok egyszeriben teremtettek új helyzetet, megváltoztatva ezzel a magyar állam mind politikai, gazdasági, mind kultúrpolitikai célkitűzéseit. Visszatérve Haller Istvánhoz, az áprilisi miniszteri programbeszédében többek között az oktatásügy gondjai mellett élesen bírálta a dualizmus időszakának nevelésügyét, úgy gondolta, nem fordítottak akkor kellő figyelmet a nemzeti öntudat kialakítására, elhanyagolták a testi nevelést, s nem törekedtek az iskola és az élet közötti kapcsolat kifejlesztésére. Az iskola elsődleges feladatának tartotta a magyar nemzeti érzés kibontakoztatását, s a keresztény világfelfogás erősítését minden magyar gyermekben. Haller tehát, aki egykor még keresztényszocialista politikusként tevékenykedett, ekkor már egyértelműen állást foglalt a kor kibontakozó ideológiája, a kereszténynemzeti eszme mellett. 9 Minisztersége ideje alatt került sor a trianoni békeszerződés aláírására. Az ország megcsonkításának következtében az oktatásügy helyzete is katasztrofálissá vált. Az alsó- és középfokú iskolák több mint fele, egyetemeink közül a kolozsvári és a pozsonyi az elcsatolt területeken maradt. Az új országhatáron kívül maradt magyar értelmiségi-hivatalnoki réteg a boldogulást keresve családjaival menekült az anyaország területére. Az egyetemek túlzsúfolttá váltak, az értelmiségi pályát választók száma 7 U.o.: p. 8 T. Kiss Tamás: Állami művelődéspolitika az 1920-as években. (MMI - Mikszáth Kiadó), Bp., p 9

10 között. 13 Minisztersége alatt a hazafias nevelés erősítése érdekében rendeletet adtak egyre csak növekedett. A már fentebb említett kereszténynemzeti eszme kezdett kibővülni a revízió, illetve az antiszemitizmus egyre erősödő gondolatával. 10 A békediktátum aláírását követően néhány hónappal később került sor a numerus clausus törvény elfogadására az 1920: XXV. tc-ben. A törvényjavaslatot Haller terjesztette be, aki akkor beszédében abból indult ki, hogy olyan értelmiségre van szükség, akik elsősorban a magyar talajban, a magyar történelemben, a magyar lélekben kutassanak, akiknek az legyen a céljuk és feladatuk, hogy azt, ami a magyar földben, a magyar lélekben, a magyar históriában kincs és értékes, azt derítsék fényre, azt fejlesszék tovább. Felvetette az egyetemek decentralizálásának szükségességét, a hallgatók vidéki egyetemekre irányítását, ami néhány évvel később szintén a klebelsbergi koncepció központi részét fogja képezni. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz semmiféle faji, illetve felekezeti szempontot, de az számára is egyértelmű volt, hogy a zsidóságot mindezek a korlátozások hátrányosan fogják érinteni. 11 Haller István nevéhez fűződik még többek között a Közgazdaságtudományi Kar felállítása is, melyet ugyan a dualizmus idején már többen kezdeményeztek, de gyakorlati megvalósítására csak most került sor. Minisztersége ideje alatt került sor a tanítóképzés átszervezésére is, melynek értelmében négy évről hat évre emelkedett a pedagógiai képzés időtartama. Elődjéhez hasonlóan Haller is kiállt az ifjúság testi nevelése mellett, s folytatni kívánta a középiskolák reformjával kapcsolatos kezdeményezést is, mely aztán a kultuszminiszteri tárca élén őt követő Vass Józsefen keresztül vezetett el Klebelsberg évi középiskolai reformjához. 12 Vass József a Teleki- majd a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcáját december 16. és június 16. között töltötte be. Mindezzel egy ideig párhuzamosan, április végéig közélelmezési miniszteri kinevezést is kapott. IV. Károly visszatérési kísérletei során ő közvetített a király és Horthy Miklós közre. Vass József ebben azt hangsúlyozza, hogy minden tanítónak, tanári testületnek 9 U.o.: p. 10 U.o.: 17. p. 11 Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepcióik a két világháború között. (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum), Bp., p. 12 U.o.: p. 13 U.o.: p. 10

11 elsődlegesen fontos feladata a közszellem és az erkölcs javítása, az ifjúság hazafias érzésének, jellemének ápolása. 14 Elődeihez hasonlóan ő is támogatta a felsőoktatás decentralizálását, a vidék hangsúlyának növelését, az évi törvényjavaslatában pedig a pozsonyi és a kolozsvári egyetemek ideiglenes áthelyezését szorgalmazta. 15 Emellett kezdeményezte tudományegyetemeink névavatását is. A budapesti Pázmány Péter, a debreceni egyetem pedig Tisza István nevét vette fel. 16 A testnevelésről szóló törvényjavaslat elfogadására is minisztersége ideje alatt, július 15-én került sor. Ennek jelentőségét Vass abban tartotta, hogy nemzeti erősbödésünket, az ország sorsának jobbra fordulását csak az ifjúságtól remélhetjük, ezért testileg és szellemileg egyaránt meg kell erősíteni őket. A törvény értelmében minden ifjúnak 12 éves korától 21 éves koráig kötelező volt valamely leventeintézménybe járnia. Az 1921: 53. tc. pedig minden iskolában kötelezővé tette a testnevelést fiúknak és lányoknak egyaránt. 17 Vass folytatta a már Haller István minisztersége alatt megkezdett középiskolai reformot, illetve a reálgimnázium kialakításának munkálatait is. Javaslata szerint az eddig meglévő gimnázium és reáliskola továbbra is fennmaradna, új középiskolai iskolatípusként viszont megjelenne a reálgimnázium, ahol a reáltárgyakat nagyobb óraszámban tanítanák a latin és más humán jellegű tárgyakhoz képest. 18 Köztudottan ez az elképzelés is Klebelsberg ideje alatt fog megvalósulni, de ami még érdekesebb, Vass felvetette a gazdasági középiskolák felállításának szükségességet is, ami pedig majd csak egy bő évtized múlva, Hóman Bálint minisztersége idején valósul meg. A már oly sokat emlegetett középiskolai reformot Vass már 1922-ben szerette volna bevezetni, de ez is csak utódjának sikerült 1924-ben. 19 Vass József nevéhez köthetjük még az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításáról szóló 1921: 30. tc-t is, melynek alapelve, hogy a gondviselő által be nem iratott gyermeket az illetékes iskolai hatóság hivatalból beírja az iskolába, s ha az ily módon beírt gyermek nem tesz eleget kötelezettségének, gondviselőjét a hatóság pénzbüntetéssel, illetve elzárással sújthatja. A tankötelezettséget abban állapítja meg, 14 U.o.: 22. p évi XXV. tc. 16 Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepcióik a két világháború között. (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum), Bp., p. 17 Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepcióik a két világháború között. (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum), Bp., p. 18 U.o.: 23. p. 11

12 hogy minden 6. életévét betöltött gyermek azt követően 9 tanéven át nyilvános oktatásban részesüljön. 20 S ha a mindehhez szükséges infrastrukturális feltételeket is majd csak Klebelsberg valósítja meg, annyit mégis elmondhatunk, hogy Vass József rövid minisztersége ellenére is sokat tett a beiskolázatlanok számának csökkentése érdekében, s elképzelései szilárd alappal szolgáltak az elkövetkező évtized vívmányai számára. Összegezve az eddigieket, elmondhatjuk, hogy a tanácsköztársaságot követő kéthárom év vallás- és közoktatásügyi minisztereinek közös célja volt a meggyengült és a békediktátum következtében megcsonkított Magyarország felemelése. Közös céljuk volt a nemzeti öntudat érzésének erősítése, az iskolákban a hazafias nevelés középpontba állítása, a magyar szellem erősbítése és ápolása. A revízió gondolatával átitatott keresztény-nemzeti eszme pedig mindehhez határtalan erőt és kitartást nyújtott számukra. A bátor, tevékeny és őszinte nacionalizmusuk lett az alapja Klebelsberg Kunó neonacionalizmusának. 19 U.o.: p. 20 U.o.: 24. p. 12

13 II. Klebelsberg Kunó neonacionalizmusa politikai hitvallásának tükrében Eszmények nélkül nem lehet élni; illúziókban nem szabad élni. (Gróf Klebelsberg Kunó) A magyar nacionalizmus változása az évszázadok sodrában Magyarnak lenni mindig büszkeséggel töltötte el a szíveket. A magyar föld, a magyar vér, a magyar nyelv volt mindig is az, ami hazafiságunkat erősítette, a történelem kihívásai és megpróbáltatásai előtt mindig erőt adott a magyar lelkeknek. Ha visszatekintünk a régmúlt századokra, láthatjuk, hogy ez a fajta nacionalizmus, ez a fajta hazaszeretet soha sem volt hivalkodó, soha sem volt türelmetlen, s más nemzetekkel szemben soha sem volt lekicsinylő. Sokkal inkább volt elfogadó és segítő szándékú. Gondoljunk csak a Trianon előtt időkre, mikor egy hazában élt magyar a románnal, horváttal, szlávokkal. Nem azok ellehetetlenítésére vagy megsemmisítésére törekedett, hanem jó szívvel ápolta azokat. Büszkén vállalva a neki szánt szerepet, a Nyugat védőbástyájaként mindig kitartott önmaga és Európa mellett is. A török elnyomástól megszabadulva hosszas tétlenség után kezdett kialakulni a szellemiségében megújhodott, rendi jellegű nacionalizmus. A restaurációtól elnyomott szellemi erők ezt követően előbb a romantika, majd 1830-ban a rendiséget eltörölni kívánó reform-nacionalizmus mozgalmában gyülekeztek, illetve erősödtek meg. A magyarság újfajta szellemiségének születése példaként állt a közép- és kelet-európai térség kisebb népei előtt is. 21 A rendi nacionalizmus korlátaiból való kibontakozásra két eszköz létezhetett: az egyik az ősi hagyományokhoz, illetve az azokat őrző nép szelleméhez való visszatérést jelentette, míg a másik alternatíva az európai demokratikus gondolkodás átvétele volt. Ez azonban közelről sem volt ilyen egyszerű. A régi, népi magyarság került előterébe, s íróink, költőink tollaiból szóltak a rendi nacionalizmust támadó gondolatok. Kisfaludy 21 Szekfű Gyula: Rövid magyar történet, Szerk.: Soós István, Pótó János. (Osiris), Bp., p. 13

14 Károly, Kölcsey, Kazinczy, Vörösmarty, s még folytathatnánk a sort, mind-mind a szélesebb körű nacionalizmus úttörői voltak. Írásaikban - gondoljunk csak egyszerű példaként nemzeti Himnuszunkra a vitéz és hősi múlt mellett a katasztrófák, a pusztulás, a bűnhődés képei jelennek meg, éreztetve ezzel új szellemiségű nacionalizmusunk tragikus színezetét. 22 Nacionalizmusunk másik nagy képviselője, a reformkor, s a magyar történelem méltán neves alakja volt Széchenyi István. A modern nyugati nacionalizmus három eleme közül népnemzet, nemzetállam, s ezek mindenekfelettvalósága csak egyet fogadott el, mely nem volt más, mint a népnemzet fogalma. Széchenyi a nemzetállam eszményét elvetette, véleménye szerint ez a magyar viszonyokra alkalmazhatatlan, a mindenekfelettiséget pedig mélyen vallásos, keresztény lelkülete utasította el magától. Nacionalizmusának középpontjában az erkölcsi parancsok álltak. Nincs nálam jobb magyar, de ha van is oly hű, oly őszinte magyar, mint én, akárhány, nálamnál őszintébb és hűbb egy sincs, erre esküszöm mondta Széchenyi. 23 A magyarság felemelkedését, a nemzetisülést, magyarodást, akárcsak egy szűk évszázaddal később Klebelsberg, Széchenyi is a szellemi, illetve ehhez kapcsolódóan a kulturális felemelkedésben látta. A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. - hirdette. Nem az anyagi megerősödéstől várta a felemelkedést, ellenkezőleg, nyíltan kijelentette, hogy csak úgy remélünk ránk és utódainkra nézve üdvöt, ha szellemi alapon nyugszik jelenünk és jövendőnk, ha szellemi alapokon emelkedik anyagi kiképzésünk; és nem viszont. 24 Széchenyit gondolatai miatt többen is támadták. Az 1840-es évek első felében hatása már megszűnt a közvéleményre. Mikor az 1842-es akadémiai elnöki beszédében a nemzet méltóságát és valódi érdekeit veszi védelmébe a túlhévvel szemben, az egész nemzeti közvélemény szinte egységesen szólal fel ellene. De még ekkor is, ahogy egész élete során, küzdött a magyarság és a magyar nyelv érdekében, s támadta azt a nacionalizmust, mely beéri a külsőségekkel, magyaros ruhával és nyelvvel, mintha ezek jelentenék az őszinte magyarságot és hazafiságot forradalmi eseményei és a szabadságharc vérbe fojtása egyet jelentett a magyar nemzet autonómiájának teljes porba tiprásával. Legnagyobbjaink haltak 22 Szekfű Gyula: Rövid magyar történet, Szerk.: Soós István, Pótó János. (Osiris), Bp., p. 23 Joó Tibor: A magyar nacionalizmus. (Athenaeum), Szeged, p. 24 U.o.: 215. p. 25 U.o.: 224. p. 14

15 vértanú-halált, majd a provizórium szűk egy évtizedében, mikor hazánk közvetlenül az osztrák kormány irányítása alá került, egymás után születtek meg a magyar- és nemzetellenes intézkedések. Ekkor hirdette meg Deák Ferenc a passzív ellenállás politikáját, ezzel is tiltakozva a Bach-rendszer beolvasztási kísérletei ellen. A kiegyezés időszakától kezdve, az 1860-as évek második felétől a magyar nacionalizmusról csak keveset mondhatunk el. Ezt követően ugyanis csak nemzetiségi kérdés létezik. Sikereket azonban ez sem ért el, éppen ellenkezőleg. A nyugati nacionalizmussal karöltve, a Kárpátok szívében évszázadok óta együtt elő nemzeteket lelkileg darabolta szét, még mielőtt ez területileg is megtörtént volna. 26 De ekkor, Ausztriától teljesen elszakadva, a 400 éves osztrák kérdés egyszerre tárgytalanná vált... Amint korábban a 48-as ideológiában, úgy most, ennek tárgytalanná válása után, az ország rekonstrukciójában és annak sikeréből táplálkozó nemzeti reményekben inkarnálódik a magyar nacionalizmus. 27 A trianoni békediktátum aláírást, illetve Teleki Pál kormányát követően Horthy Miklós április 14-én Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással december 3. és június 16. között Klebelsberg Kunó a belügyminisztériumi tárca élén állva vett részt a Bethlen-kormányban. Nevéhez fűződik az új választójogi törvénytervezet kidolgozása. Az újjáalakuló Bethlen-kormányban június 16-tól augusztus 24-ig vezeti a vallás- és közoktatásügyi tárcát. 28 Kultuszminiszterként egy erős és tekintélyes kormány második embere volt, öntudatos hazafi, aki tudta, hogy a politikában egyszerre kell rugalmasnak és kompromisszum képesnek lenni. Klebelsberg történelemszemlélete a neohumanista látásmódon alapult. Eszerint az emberiség életében a fejlődés a meghatározó történelemformáló erő, és a társadalom az alkalmi visszaesésektől eltekintve mégis mindig előre és felfelé halad. Ezt a megállapítást érvényesnek tartja a magyar történelemre is, azzal a különbséggel, hogy az országot ért csapások miatt gyakori volt a visszaesés. Különösen nagy kárt okoztak a török kor veszteségei, melynek következtében Magyarország etnikai térképe jelentősen megváltozott. A magyarság legnemesebb tulajdonsága a vereségeket és a szerencsétlenségeket feldolgozni és meghaladni képes tetterő és gondolkodás Joó Tibor: A magyar nacionalizmus. (Athenaeum), Szeged, p. 27 Neonacionalizmus. Gróf Klebelsberg Kunó összegyűjtött újságcikkei. (Athenaeum), Bp., ill p. 28 Klebelsberg Kunó életrajzát lásd az 1. sz. mellékletben. 29 Huszti József: Gróf Klebelsberg Kunó életműve. (MTA), Bp., p. 15

16 A trianoni békeszerződés aláírása után, a magyarlakta vidékek elcsatolását követően a magyar társadalom számára nem maradt más, mint hinni egy majdani revízió gondolatában. A békeszerződést a magyar nemzet rá nézve igazságtalannak érezte, s minden erejével megpróbált harcolni az igazságért, Nagy-Magyarország határainak visszaállításáért. A kilátástalannak tűnő helyzetben a magyar politikai és kulturális elit felismerte, hogy Magyarországnak csak a kultúra segítségével vannak kitörési esélyei súlyos válságából. De mit is értettek ez alatt a kortársak? Miért is gondolta Klebelsberg, hogy a magyarság a szellem fegyverével fogja túltenni magát addigi történelmének egyik legválságosabb problémáján? A választ e kérdésre a kulturális egység elve, az 1920 után újra meghirdetett kultúrfölény-program adja meg számunkra. Ahogy arról már az első fejezetben is szóltam, e koncepció nem ekkor, hanem már a XIX. században megszületett, erre itt már nem térnék ki újra. A trianoni békeszerződés katonai rendelkezéseinek értelmében a magyar haderő létszáma nem haladhatta meg a főt, emellett pedig az általános hadkötelezettség is megszűnt Magyarországon. Már önmagában ez súlyos csapást jelentett hazánkra nézve. Ami fegyvere maradt a magyar nemzetnek, az nem volt más, mint a kultúra és a szellem. Ezt ismerték fel ekkor olyan sokan, s Klebelsberg is ezt igyekezett hirdetni. Kultúrfölény-elmélete az akkori viszonyokhoz alkalmazkodva valójában a kultúra területeire lokalizálta a területi revízió programját. 30 Meg kellett őriznünk kulturális, szellemi fölényünket a kelet-közép-európai országokkal szemben, ezért is mondta Klebelsberg hogy ma, amikor a kezünk annyi téren meg van kötve, a szellem régióiban ellenben korlátlanul cselekedhetünk, éppen a nagy kulturális erőfeszítéseknek van most itt az ideje. 31. Klebelsberg szerint a kultúra nemcsak együttműködés, hanem harc, amelyben ha az ország elbukik, eltűnik a térképről. Értelmezésében a nemzeti hatalmat legitimáló kulturális intézményrendszer kiépítése és radikális modernizációja Magyarország számára nem választás kérdése, hanem életbevágóan fontos. Nem lehet tehát lemaradni és a második vonalba kerülni. Elképzelései aztán egymás után váltak valóra, s szolgálták a magyarság felemelkedését, a keresztény-nemzeti értékterjesztést. De mi is segítette mindebben Klebelsberget? Mi is volt az, ami erőt és kitartást nyújtott neki mindehhez? Ez nem volt más, mint a neonacionalizmus. Egy eszme, mely 30 T. Kiss Tamás: Állami művelődéspolitika az 1920-as években. (MMI - Mikszáth Kiadó), Bp., p. 31 Neonacionalizmus. Gróf Klebelsberg Kunó összegyűjtött újságcikkei. (Athenaeum), Bp., p. 16

17 segített előbbre vinni egy egész nemzetet, mely valami újat tartogatott, valami egészen mást, mint eddig volt. A magyar neonacionalizmus A harmincas évek közeledtével a megváltozott kül- illetve belpolitikai helyzet lehetővé tette a nemzeti gondolat addigi fogalmának átértelmezését és új formáinak kijelölését. Klebelsberg Kunó 1928-ban jelentette meg az ötven hírlapi cikkét és két beszédét tartalmazó könyvét, melynek a Neonacionalizmus címet adta. Ekkor már megszülettek az ország kulturális modernizációját szolgáló törvények, és a gyakorlatban is jelentős szerkezetváltáson estek át a művelődés színterei. Nacionalizmus, neonacionalizmus - egymáshoz nagyon hasonló eszmék, gondolatok, valamiben azonban mégis nagy különbség van a kettő között. A neonacionalizmus, ahogy nevében is benne van, új tartalommal igyekszik megtölteni a nacionalizmus ideológiáját. Klebelsberg, ahogy azt már említettem, az 1920-as évek vége felé publikálta neonacionalista elméletét. A kultusztárca évi költségvetésének képviselőházi tárgyalása alkalmával tartott miniszteri beszédében teljes képet igyekezett nyújtani a neonacionalizmus kultúrpolitikájáról és pedagógiájáról, a Magyar Történelmi Társulatban tartott elnöki megnyitó beszédében pedig elméletileg igyekezett megalapozni a neonacionalizmus ideológiáját. 32 De mit is értett Klebelsberg ezen eszme alatt? A pozitív, az aktív, a produktív, a konstruktív emberek szolidaritását; a munkás, az alkotó emberek szent összefogását a rombadőlt haza újjáépítésének nagyszerű munkájában; öntudatos összefogást a kritika túltengéseivel... A neonacionalizmus a korábbi idők szónokló, ünneplő, civódó és kesergő hazaszeretetével szemben a munkás hazaszeretetet hangsúlyozza. Ép úgy szembeszáll a jogosulatlan önámítással, mint a nemzet önbizalmának kishitű lefokozásával 33. Klebelsberg tehát egy újfajta, a korábbi nacionalizmushoz képest egy önbizalommal, tenni akarással teli, tevékeny nacionalizmust és embertípust hirdetett meg a korábbi passzív, negatív és destruktív magyar típus helyére. Klebelsberg szerint minden kornak megvan a maga nacionalizmusa. 34 Trianon után azonban a magyar nacionalizmus új helyzetbe került, régi tartalmát, régi céljait nagyrészt elvesztette. Mert mi volt az elmúlt négy évszázadban a magyar 32 Neonacionalizmus. Gróf Klebelsberg Kunó összegyűjtött újságcikkei. (Athenaeum), Bp., p. 33 U.o.: 6. p. 34 U.o.: 128. p. 17

18 nacionalizmus tartalma? Elsősorban küzdelem az osztrák centralizáló és germanizáló törekvésekkel szemben. 35 A XVIII-XIX. században a magyar nacionalizmus célja tehát a nemzetállam kialakítása volt, a XX. századra azonban ez megváltozott. Ekkor már nem csupán a régi nemzetállam visszaállítása volt a cél, hanem egy új állam megteremtése. 36 Ahogy Klebelsberg is írja: a régi érzés elé új célokat kell állítani. 37 A Pesti Napló január 1-i számában azt fejtegeti, hogy a legyőzött és megcsonkított kis Magyarország sok tekintetben konszolidáltabb képet nyújt, mint több úgynevezett győztes állam. Bethlen István szilárd platformot teremtett új ország épült fel a régi romokból, a régi alapokon, de új erőkkel. Valami új közszellem van kialakulóban. 38 A régi célok, miután tartalmukban lényegtelenné váltak, letűntek tehát a színről, s a magyar nacionalizmusnak csak két másik célja maradt Klebelsberg szemében: művelt és jómódú nemzet akarunk lenni, fajsúlyosabb, mint a bennünket környező népek. 39 Nem akarunk mindig félárnyékban ülni, nem akarunk mindig nyomorogni és nélkülözni, pusztulni és tengődni, hanem az erkölcs és a tudás hatalmával meg akarjuk hatványozni a magyar munka termékenységét e révén függetlenebbek és mindenekfelett öntudatosabban magyarok akarunk lenni. Ez a magyar neonacionalizmus egészséges célja. 40 A magyar neonacionalizmus programja tehát munkára és alkotásra ösztönöz. Célja volt Klebelsbergnek, hogy ez a fajta gondolkodás, melyet ő képvisel, minél szélesebb körökben teret és elfogadást nyerjen. Csillapíthatatlan tenniakarását egy egész nemzetre kívánta kivetíteni, ezzel szolgálva a magyarság jobb sorsra fordulását. Reálpolitika és neonacionalizmus Klebelsberg merőben újat hozó gondolatait és elméleteit azonban sokan kétkedve fogadták, illetve kifogásolták. Köztük volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Berzeviczy Albert ( ), volt kultuszminiszter is. Klebelsberg Reálpolitika és neonacionalizmus címmel a Pesti Napló január 8-i számában 35 U.o.: 123. p. 36 T. Kiss Tamás: Állami művelődéspolitika az 1920-as években. (MMI - Mikszáth Kiadó), Bp., p. 37 Neonacionalizmus. Gróf Klebelsberg Kunó összegyűjtött újságcikkei. (Athenaeum), Bp., p. 38 U.o.: 122. p. 39 U.o.: 124. p. 40 U.o.: 126. p. 18

19 reagált Berzeviczy felvetésére, miszerint szerencsésen konstruált jelszó-e a neonacionalizmus. 41 Szerinte ugyanis e fölött vitatkozni lehet, s ennek Klebelsberg helyt is ad, mivel ő, magát a szót: neonacionalizmus, nem jelszónak szánta. A következőket írja: Én a neonacionalizmus szóval egy átváltozási folyamatot akartam kifejezni, amely a magyar nacionalizmusban máris beállott, a nélkül azonban, hogy a közvélemény széles rétegei tudatára ébredtek volna. A neonacionalizmus nem jelszó, hanem műszó akart lenni Ha egy régi eszme új viszonyok között és új tartalommal lép fel, akkor használjuk a neo szót. 42 Klebelsberg tehát úgy látta ahogy azt már fentebb is említettem -, hogy Trianon után a magyar nacionalizmus régi tartalmát elvesztette, így szerinte nyugodtan lehet neonacionalizmusról beszélni, mint ahogyan a művészettörténet is teljes joggal nevezi neoklasszicizmusnak Winkelmann esztétikáját. 43 Klebelsberg az ellenforradalmi időkben olyan nagyon felerősödött turanizmus példáját is felemlegeti: megint csak egy latin műszó, szintén afféle izmus. 44 Szerinte a turanizmus alapérzése nem volt más, mint a Trianonban a magyar nemzet ellen elkövetett igazságtalanság Európa részéről illetve, hogy a nyugat elfeledte hazánk évszázadokon át kitartó és védelmező szerepét a keleti népekkel szemben. E hálátlanság miatt fordultak el sokan a nyugattól, de Klebelsberg szerint e rokonnépekkel, mint a japánok vagy a törökök, irodalmi és érzelmi kapcsolatokat lehet ápolni, de a magyar reálpolitika szempontjából ezektől a törekvésektől aránylag kevesebbet várhatunk s különösen külpolitikai és kultúrpolitikai orientáció tengelyévé e törekvéseket nem tehetjük. 45 A szellemi kapcsolatokat tehát szívesen ápolja e nemzetekkel Klebelsberg, de kultúrpolitikájában a domináló szempontnak másnak kell lennie. ápolnunk kell a kapcsolatokat a hálátlan Nyugattal, tetőtől talpig európéereknek kell lennünk, hiszen Európa közepén élünk. 46 Az ellenforradalmi idők másik nagy jelszavaként említi Klebelsberg a fajvédelem jelszavát. Szerinte ha faji álláspontra helyezkednénk, akkor a tízmillió magyarból bizony nem lehetne mindenkit magyarnak tekinteni. Ezzel szemben úgy látja, hogy mindenkit magyarnak kell tekinteni ebben az országban, aki velünk 41 U.o.: 127. p. 42 Neonacionalizmus. Gróf Klebelsberg Kunó összegyűjtött újságcikkei. (Athenaeum), Bp., p. 43 U.o.: 128. p. 44 U.o.: 128. p. 45 U.o.: 129. p. 46 U.o.: 129. p. 19

20 érzelemben, lelkiségben és nyelvben teljesen és fenntartás nélkül összeolvad. 47 Valaki tót vagy német származású és nevű lehet, de ha magát szívvel-lélekkel a magyar szellemi javak s hagyomány közös részesének érzi, akkor ugyanúgy a magyar nemzet tagja, mint az, aki őséről azt hiszi, hogy Árpád fejedelemmel együtt ügetett át a Vereckei-szoroson a Tisza síkságára. - írja Kornis Gyula. 48 A fajvédelem azonban Klebelsberg szerint nem is egészen világos fogalom, ugyanis sokan a zsidóság ellen irányítják érzelmeiket. Ebben az esetben pedig már antiszemitizmusról kell beszélni, amit azonban itt Klebelsberg nem kíván megtenni. Véleménye szerint az antiszemitizmus negatív politikai elv, ellenben a neonacionalizmussal, melynek tartalma pozitív kell hogy legyen. 49 Klebelsberg tehát a nemzethez tartozás türelmes formáját képviseli, másrészt nem csak az 1918 és 1919-es rendszereket, hanem az azokat megelőzőket is bírálja. Nacionalizmusunknak és nemzeti politikánknak szerinte népiesnek kell lennie, hogy a népet megtarthassuk nemzeti alapon. A népiesség pedig sokkal inkább a kormányzat és a közigazgatás népbarát vonalán dől el, s nem például a választójog szűkebb vagy tágabb megvonásán. A népművelés Klebelsberg véleménye szerint legalább annyira gazdasági, mint kultúrpolitikai kérdés is. Minél magasabb egy országban a hozzáértés és a belátás, annál magasabb lesz a gazdaságban egyértelműen érezhető munkateljesítmény. S itt érnek össze a kultúrpolitika legmagasabb kérdései a nemzeti termelés sorsdöntő problémáival. 50 Népbarát neonacionalizmus A Nemzeti Újság március 1-i számában Népbarát neonacionalizmus címmel írt cikkében Klebelsberg az 1920-as években a bolsevizmussal kapcsolatban felhozott vádakat foglalja össze. Az írás előzményének tekinthető az a két korábbi cikke, melyekben az Il canto del lavoro-t, vagyis a Mussolini által kezdeményezett, majd az akkor élő legnagyobb olasz komponistával, Pietro Mascagni-val megzenésített legújabb olasz himnusz strófáit magyarázza. 51 Első erről szóló írásaiban Klebelsberg a harmadik, utolsó szakaszt, a következőben az első szakaszt elemzi. A középső versszakot e cikkében taglalja, ennek oka pedig szerinte nem más, minthogy annak 47 U.o.: 130. p. 48 Kornis Gyula: Nemzeti megújhodás. (1929.) In: Kornis Gyula: Kultúra és nemzet. (Franklin-Társulat), Bp., p. 49 Neonacionalizmus. Gróf Klebelsberg Kunó összegyűjtött újságcikkei. (Athenaeum), Bp., p. 50 U.o.: 133. p. 20

9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei

9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere

Részletesebben

Katolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel?

Katolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel? Katolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel? Szabad témakör Intézményi hatáskör, lehetőség. Követelmények és a tartalom meghatározása a

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Történelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét!

Történelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét! OM 037757 NÉV: IX. Tollforgató 2017.04.01. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@gmail.com : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM

Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között MAGOS GERGELY GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM SZEGED 2015.07.10 Az adatfelvétel és az adatbázis ELTE Levéltár: A BTK beiratkozási

Részletesebben

javítóvizsga tételek tanév

javítóvizsga tételek tanév javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

Mi köze a sógunoknak a leanhez?

Mi köze a sógunoknak a leanhez? A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

TAB2107 Helytörténet tematika

TAB2107 Helytörténet tematika TAB2107 Helytörténet tematika Tantárgyi követelményrendszer: Projektmunka és prezentáció 1. A helytörténeti kutatások elméleti háttere, diszciplináris és módszertani határai 2-3. Makro- és mikrotörténet

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Köznevelésért Felelős Államtitkárság ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Tanévnyitó országos konferencia Budapest, 2013. augusztus 22. MTI Fotó A magyarságnak igazi ereje mintha abban állna, hogy a legnagyobb

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

TestLine - A nemzetállamok kora Minta feladatsor

TestLine - A nemzetállamok kora Minta feladatsor soport: 7. osztály átum: 2016.10.14 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György Kína az ópiumháborúk után félgyarmat lett. Mit jelent a kifejezés?

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Székely Tanintézet Tevelen

Székely Tanintézet Tevelen Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

realismust a humanismus felébe ragozni Magyar nyelv és irodalom: egy régi diszciplína a változó felsőoktatásban

realismust a humanismus felébe ragozni Magyar nyelv és irodalom: egy régi diszciplína a változó felsőoktatásban realismust a humanismus felébe ragozni Magyar nyelv és irodalom: egy régi diszciplína a változó felsőoktatásban Éppen ez év őszén lesz negyven éve annak, hogy előbb hallgatóként, majd oktatóként közelről

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Terbe Rezső. Élem az álmom - A jövő naplója

Terbe Rezső. Élem az álmom - A jövő naplója Terbe Rezső Élem az álmom - A jövő naplója 2100. január 1. Elhatároztam, hogy naplót írok. Úgy érzem, hogy most boldog vagyok. Ugyanakkor a teljes történet megértéséhez hozzátartozik az is, hogy csak pár

Részletesebben

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo Népktatás Az elemi isklák típusai Az isklák száma Németesítés Tantárgyak Thun Le ENTWURF (1849) Nylcsztálys gimnázium két szervezetileg önálló tagzat : algimnázium - főgimnázium 10 18 éves fiúk számára.

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Kornis Gyula kultúrpolitikai elvei

Kornis Gyula kultúrpolitikai elvei Kováts-Németh Mária Kornis Gyula kultúrpolitikai elvei 1989 tavaszán a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége érvénytelenítette 40 éve hozott határozatát, amellyel kiváló magyar tudósok sokaságát fosztotta

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

MAGYARORSZAG TÖRTENETE

MAGYARORSZAG TÖRTENETE Kristó Gyula-Barta János-Gergely Jenő MAGYARORSZAG TÖRTENETE Előidőktől 2000-ig RMNONÍCK KIADÓ TARTALOM 683 Tartalom ELŐIDŐK (1000-IG) A néppé válás évezredei (Kr. e. 6000-Kr. u. 855 körül) 5 Nyelvrokonság,

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Három reform Magyarországon

Három reform Magyarországon 24 Magyarország és Ausztria allegorikus ábrázolása, 1835 nem is valósulhatott meg hiánytalanul. A 17. század végi alávetési kísérletekhez és a belõlük adódó keserves állapotokhoz képest azonban a helyzet

Részletesebben

Köő Artúr. Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz

Köő Artúr. Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz Köő Artúr Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 9 2. Magyarország a lex Apponyit megelőző években... 11 3. Az 1907. évi Lex Apponyi... 15 3.1. A kor pedagógusainak véleménye

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kiss József Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DE Bölcsészettudományi Kar 2007 Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet 7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások

Részletesebben

EMLÉKKÖNYVÜNK

EMLÉKKÖNYVÜNK EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 A ceglédi Kossuth Reálgimnázium 1938. évben végzett tanulóinak emlékkönyve Összeállította: Taracsák István Mûszaki szerkesztés és tipográfia: Taracsák

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben