Szakmai vitaanyag. Az EU és Magyarország közötti tervezési időszakára vonatkozó támogatási prioritásai DR. JARJABKA ÁKOS BALOGH GÁBOR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakmai vitaanyag. Az EU és Magyarország 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó támogatási prioritásai DR. JARJABKA ÁKOS BALOGH GÁBOR"

Átírás

1 Szakmai vitaanyag Az EU és Magyarország közötti tervezési időszakára vonatkozó támogatási prioritásai DR. JARJABKA ÁKOS BALOGH GÁBOR

2 Vizsgálati szintek Összefoglaló vázlat Magyarország prioritásai Egészségügyi ipar Innováció Környezetipar EU prioritásai Dél-dunántúli Régió prioritása Innovatív, tudásalapú, kreatív ipar a helyi szakemberekre alapozva Műszaki tudományok (mérnöki fejlesztések, anyagtudomány, nanotechnológiák), 3D képalkotás, egészségipar, szórakoztatóipar, műszaki tervezés, mobil telekommunikációs alkalmazások, biztonságtechnikai szoftverek, kriptográfia, bioinformatika, innovációs hálózatok, vállalatok és környezeti externáliák modellezése gazdaságpolitikai célokból, informatika eszközök használata a művészetekben, stb. Környezetipar Agrárinnováció (termesztés/termelés technológiai fejlesztések, funkcionális élelmiszerek, táplálék kiegészítők) Megújuló energetikai fejlesztések (geotermikus energia, biomassza, energianövények, nap- és szélenergia stb.) Biokertészet és a bio-élelmiszeripar, biotechnológiai kutatások, Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, Épületek energiahatékonyságának javítása, november 23. 2

3 Természet- és vízvédelem Bevezetés Egészségipar Biotechnológiák, bioszenzorok, hatóanyagok, nanotechnológiák Mesterséges intelligencia az idegtudományokban (mágneses rezonancia képalkotó eljárások fejlesztése) Prevenciós eljárások népbetegségek kezelésére, diagnosztikai eljárások A szakmai vitaanyag célja, hogy áttekintse az Európai Unió közötti tervezési időszakra vonatkozó fejlesztéspolitikai prioritásait, és ezt összevesse a magyar politikában megtalálható irányvonalakkal. Az uniós és országos tervek ismertetését követően NUTS 2-es i, azaz regionális szinten kerülnek elemzésre a Dél-dunántúli Régió jelenlegi adottságai, valamint az erre a térségre vonatkozó fejlesztéspolitikai dokumentumok és egyéb kutatások. A dokumentumok szintetizálására irányuló vizsgálat konklúziója, hogy a helyi szakemberekre alapozott innovatív, tudásalapú, kreatív ipar fejlesztése, valamint a környezetipar és az egészségipar jelenthet kitörési pontot a régióra vonatkozóan, ezeken a területeken várható jelentős támogatások megjelenése, a meglévő támogatások bővülése, ill. politikai szándék növekedése, súlypontok koncentrálódása. A következőkben az EU prioritásait és az új költségvetés jellemzőit ismertetjük. 1. Az Európai Unió prioritásai ( ) Az alfejezet célja bemutatni az EU aktuális fejlesztéspolitikai koncepciójának fő irányait, ill. a végső uniós költségvetés kialakulásához vezető folyamatokat, előzményeket. Ezt követően a területi vizsgálatot kifejezetten Kelet-Közép-Európára fókuszáljuk, és ismertetjük a térség sajátosságait, elsősorban K+F és innováció szempontból Előzmények az EU közötti költségvetéséhez Az Európai Unió közötti időszakra szóló költségvetésének kialakítását elsősorban az adósságválság befolyásolta. Jellemző rá, hogy politikai célok helyett inkább i NUTS = Nomenclature of Territorial Units for Statistics (Statisztikai Célú Területei Egységek Nómenklatúrája). A NUTS 1-es szint Magyarországon három országrészt jelölnek: Közép-Magyarország, Dunántúl, Alföld és Észak. A NUTS 2-es szint hét tervezési-statisztikai régióból áll (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld). A NUTS 3-as szint a megyéket és Budapestet jelentik. Korábban NUTS 4-es (ma LAU 1-es) szint tartalmazta a kistérségeket, a NUTS 5-ös (LAU 2-es) szint pedig a településeket. (1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) november 23. 3

4 számokról folyt a vita. A kabátot varrták a gombhoz, vagyis a források meghatározása után döntötték el, hogy milyen politikai célra használják fel azokat. Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Hollandia és Finnország (a tagállami hozzájárulások 51%-át fedező tagországok) a költségvetés reálértéken történő befagyasztása mellett állt ki, ami 2020-ig 30%-os visszalépést jelentene a 2013-as szinthez képest. További probléma, hogy a nettó befizetők közül néhányan még most is ragaszkodtak ahhoz, hogy a hagyományos területekről (agrárpolitika, felzárkóztatás) ne vonjanak el pénzeket. A költségvetés 40%-át teszi ki az agrárpolitikai kiadások, a kohéziós politika pedig az egyharmadát. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az Európai Parlament minimum 5%-kal megemelte volna a következő tervezési időszakra vonatkozó költségvetési kiadásokat, ugyanakkor ez sem lett volna elég a vállalt feladatok ellátásához. Ugyanakkor az új prioritásokhoz (növekedési és munkahelyteremtési stratégia, határokon átnyúló energia és közlekedési hálózat) a hagyományos területekről kell átcsoportosítani a költségvetésben. A mezőgazdasági lobbi azonban nagyon erős az EU-ban, és ezt erősíti tovább az élelmiszer-ellátás biztonságának kérdése is Az EU költségvetés prioritásai között Az Európai Bizottság javaslatot tett a 2014-től életbe lépő új költségvetésre, amely az Európa 2020 célkitűzéseihez igazodva hét évre szól. 1.14,15 Az Európai Bizottság által javasolt időszakra szóló teljes költségvetése milliárd euró. Ez a keret az előző pénzügyi kerethez képest abszolút értékben 5%-os növekedést jelent, ugyanakkor reálértékben nem éri el a korábbi pénzügyi keret nagyságát. 5 Új prioritások és programok várhatóak a javaslat alapján a kis- és középvállalkozásokat (kkv) érintő számos szakpolitikai területen, melyek a következők: belső piac infrastruktúrája, kutatáspolitika, környezetvédelmi politika, oktatás és képzés. Az Európai Bizottság 2,5 milliárd euróval segíti a vállalkozások versenyképességének fokozását és a kkv-k előmozdítását 2014 és 2020 között. A program kiemelten támogatja a vállalkozókat, a finanszírozási lehetőségekhez való könnyebb hozzáférést, azokat a polgárokat, akik vállalkozóvá szeretnének válni és a tagállamok hatóságait a hatékonyabb intézkedések biztosítása érdekében. 35 A kkv-ra fókuszáló programok és támogatási eszközök: Versenyképességi és KKV Program, november 23. 4

5 új kohéziós politika, új Horizont További prioritás és új kezdeményezés az Európai Összekapcsolódási Eszköz, amely a közlekedés, az energiaügy és az IKT területén megvalósuló összeurópai infrastruktúrafejlesztéseket fogja finanszírozni. (A tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy a nemzeti költségvetések nem kezelik kiemelt prioritásként a több országra kiterjedő, határon átnyúló beruházásokat.) A kohéziós politikát érinti az a változás, hogy egy új régiótípust vezetnek be: átmeneti régió (transition regions). 14 A kategóriába azok a régiók tartoznak, amelyek egy főre jutó GDP-je az uniós egy főre jutó GDP átlagnak 75 százaléka és 90 százaléka közé esik. Az új kategória a két meglévő (konvergencia régiók (convergence regions) és versenyképességi és foglalkoztatási régiók (competitiveness and employment regions)) régiótípushoz adódik kiegészítő jelleggel. Az átmeneti régiók számára jelentős uniós támogatást folyósítanak, ugyanakkor Magyarországon nincs olyan régió, amely ebbe a kategóriába tartozna, így várhatóan csökkenni fog a hazánkba jutó támogatások mértéke. 16 A közötti jogosultságok vizsgálata alapján Közép-Magyarország egy főre jutó GDP-je az EU átlagának 90%-a fölött van (kb. 106%), míg a többi magyar régió a 75%-os szint alatt van (1. ábra) ábra: Az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának százalékában (2005, 2008, 2009) Forrás: (2012. január 7.) Az oktatás és szakképzés területén az egyik legfontosabb prioritás a jelenlegi széttöredezett és átfedésekkel terhelt struktúra fejlesztése egy egyetlen fő program mentén. Az új európai oktatási program három fő prioritása: 9,10 a nemzeteken átívelő tanulási mobilitás, a vállalkozókészség és innováció ösztönzése, november 23. 5

6 a oktatási beruházások hatékony végrehajtásának támogatása lesz. Az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat politikai prioritásai minden főbb uniós finanszírozási eszközben megjelennek. 7, Sajátosságok Kelet-Közép-Európában A kelet-közép-európai piacgazdaságok fejlődési lehetőségeit vizsgálva megállapítható, hogy olyan modell alakult ki, amely jelentős fejlődést mutatott, ugyanakkor előtérbe kerültek a fejlődés korlátai is. A fejlett országoktól való tartós függőség oka, hogy a fejletlen oktatás, kutatás-fejlesztés és innováció alacsony megtakarítási rátával és csökkenő népességgel párosul. Az EU stratégiának megfelelő innovációvezérelt ii gazdasági fejlődésre történő áttérés nehézkes lesz, amennyiben a fenti viszonyok változatlanok maradnak. Magyarország hatalmas államadósságot halmozott fel, és az Unió egészében bizonytalanná váltak a növekedés kilátásai. A kelet-közép-európai sajátosságok között lehet említeni, hogy a fejlett technika hordozója a külföldi tőke, a termékpiac liberalizáltsága átlag körüli szintet képvisel, a mediterrán országokkal egy klasztert alkot olyan szempontból, hogy a külföldi tőke miatt a termelésben alkalmazott csúcstechnológiában kisebb a szakadék az északnyugati országokhoz képet, mint a K+F-ben. További jellemzői: bankalapú, fejletlen a pénzügyi rendszer, meghatározó a külföldi bankok jelenléte, a pénzügypiacok szerepe marginális. A munkapiac merevsége kissé átlag feletti a munkapiaci eszközökre viszonylag keveset költenek. Gyenge kollektív béralkuk vannak. Alacsony szintű jóléti kiadások, magas szintű jövedelmi egyenlőtlenség találhatók a térségben. A középfokú végzettségűek aránya a legmagasabb, a felsőoktatásba beiskolázottaké kissé átlag alatti, az oktatási kiadások átlag alattiak a keletközép-európai térségben. A hosszú távú felzárkózáshoz és az innovációvezérelt szakaszba való belépéshez szüksége van külföldi működőtőkére és külföldi multinacionális vállalatokra, de ez nem elégséges feltétel. Ki kell egészíteni a modellt olyan hazai bázisú eszköztárral, ami jóval több a kis- és középvállalati szektor fejlesztésénél, a hazai vállalatoknak új technológiákat és módszereket kell tudni létrehozni, azaz nemzetközi versenyképességre van ii Porter négy szakaszt különít el a kompetitív fejlődés során: tényezővezérelt, beruházásvezérelt, innovációvezérelt és jólétvezérelt szakasz. Az innovációvezérelt szakaszban a hazai vállalatok már képesek maguk is létrehozni új technológiákat, módszereket, nemzetközi szinten, globálisan versenyképesek. A költségverseny folytatódik, de már nem a tényezőköltségekre, hanem a magas szintű képzettségből, fejlett technológiából származó hatékonyságra épül. A nemzetközi versenyképesség kiterjed a szolgáltatásokra is. A gazdaság a külső sokkokra az előbbi szakaszoknál kevésbé érzékeny. A kormány a közvetlen beavatkozás helyett közvetett módon, az üzleti környezetet fejleszti november 23. 6

7 szükségük. Ezenkívül az innovációvezérelt gazdaság feltétele a stabil szabályozási környezet és a magas színvonalú és hosszú távú tervezésre képes közigazgatás. 3 További empirikus elemzések alapján kijelenthető, hogy egyre inkább a nem technológiai alapú innovációk jelentik az innovációvezérelt növekedés fő hajtóerejét. A versenyképességhez két tényező szükséges: a technológiai és nem technológiai innovációs képesség és a technológiai és nem technológiai innovációk interakciója. Ez alapján hibás az a szemlélet a magyar gazdaságpolitikában, amely az innovációt a technológiai (K+F) innovációra szűkíti le. Sok esetben tapasztalható, hogy kiemelkedő találmányok vesznek el, vagy hasznosulnak külföldön, mer az alapvető feltételek nem állnak rendelkezésre: képességek (pl. sorozatgyártási, vállalatszervezeti, marketing- és disztribúciós képességek) és finanszírozási források (a találmánygenerálás ráfordításigényét nagyságrendekkel meghaladó források). 25 A Magyarországra vonatkozó előzetes és jelenlegi legújabb stratégiai elképzeléseket a következő fejezetben mutatjuk be. 2. Gazdaságfejlesztési prioritások Magyarországon Az alfejezet célja, hogy összegezze Magyarország korábbi és jelenleg elérhető terveinek fejlesztési prioritásait, melyhez számos forrásból nyerhetünk információkat. A magyar és déldunántúli támogatáspolitika fő irányvonalai az alábbi programokból, tervekből összegezhető az elmúlt és jelenlegi időszakra vonatkozóan: A Dél-dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája Új Magyarország Fejlesztési Terv 33 Növekedési Terv 22 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 21 Pécsi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája Pólus Program (Pólus Klaszter Kézikönyv 2008) 23 Széll Kálmán Terv 12 Új Széchenyi Terv pályázati programjai: 11 o Gyógyító Magyarország Egészségipari Program o Zöldgazdaság-fejlesztési Program o Vállalkozásfejlesztési Program november 23. 7

8 o Tudomány Innováció Program o Foglalkoztatási Program o Közlekedésfejlesztési Program A Nemzetgazdasági Minisztérium által készített legújabb koncepció jelenleg még konzultációs szakaszban van, de körvonalazódnak benne a prioritások. A Növekedési Terv alapján meghatározott lehetséges kitörési pontok a következők: 22 Egészségipar: o gyógyszeripar, o balneológia, o orvosi műszergyártás, o növényházi kertészet, o gyógyászati segédeszközök o gyógynövénytermesztés és feldolgozás, gyártása, o termálvíz gyógyászati alkalmazása, o termál-egészségturizmus és a o szépségipart, hozzá kapcsolódó o ásványvíztermelést. egészségturisztikai szakképzés, A hálózati gazdaság (termelői hálózatok létrehozása és működtetése): o autóipar és a hozzá kötődő beszállító háttériparok, o regionális klaszterek, kereskedelmi beszállítói hálózatok, logisztika, o Magyarország tranzitszerepének kedvezőbb gazdasági kihasználásához kapcsolódó iparágak, o Kárpát-medencei gazdasági térség felépítése, a hálózatba szerveződő üzleti-, pénzügyi- és ingatlanfejlesztési szolgáltatások és központok. Zöld gazdaság (a természeti környezettel mint erőforrással a korábbi időszakokhoz képest sokkal hatékonyabban és takarékosabban gazdálkodó területek tartoznak ide): o megújuló és alternatív energiaforrások (geotermikus energia, biomassza, energianövények, nap- és szélenergia stb.) hasznosítása, o biokertészet és a bio-élelmiszeripar, biotechnológiai kutatások, o a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, o az épületek energiahatékonyságának javítása, o természet- és vízvédelem. Tudásgazdaság (legfontosabb jellemzője az új tudás megteremtése és alkalmazása): o kutatás-fejlesztés, o járműipar, o innováció, o egészségipar, november 23. 8

9 o informatika, o kreatív iparágak (filmipar, design, építészet, iparművészet, szórakoztató ipar, selyemipar, kreatív textilipar, hangszerkészítés, webes és internetes szolgáltatások stb.). 22 A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, amelyek mindegyikénél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon globális vagy európai léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások, vagy vállalatok megjelenéséhez vezessen. Mindegyik kitörési pont esetében a fejlesztés további fejlesztési piacokat nyit meg, és mindegyiküknél központi szerepet kap a magas hazai hozzáadott érték. Mivel a kitörési pontok egyszerre sok ágazatot fognak át, úgy képesek meghatározni a magyar gazdaságfejlesztés irányait, hogy közben nem zárják kordába a vállalkozók ötleteit és törekvéseit. 22 A Növekedési Terv befektetés-ösztönzési célja nagymértékben támaszkodnak az Új Széchenyi Tervben kijelölt ágazatra: egészségipar, élelmiszeripar, gyógyszeripar, biotechnológia ipar, járműipar, magas hozzáadott értéket képviselő elektronikai ipar, megújuló energiák hasznosítására irányuló iparágak és zöldgazdaság fejlesztés, nemzeti kulturális örökséghez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások, logisztika, regionális szolgáltató központok létesítése, kutatás-fejlesztési beruházások. 22 A Növekedési Terv megállapítja, hogy a közepes méretű külföldi tulajdonú vállalatok regionális elhelyezkedése alapján Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, és Nyugat- Dunántúl régiókban és országosan is legnagyobb lefedettségben fémfeldolgozási termékek gyártásával foglakozó települtek be legnagyobb számban. 22 A foglalkoztatottak létszáma az elektronikai szektorban 2010-ben összesen fő volt, melynek 31%-a dolgozott a Közép-magyarországi régióban ( fő), 18,7%-a a Közép-Dunántúlon (9 666 fő), 16%-a Dél-Dunántúlon (8 250 fő), 14,8%-a Észak-Alföldön (7 643 fő), 12,55%-a Észak- Alföldön (6 486 fő), 3,75%-a Nyugat- Dunántúlon (1 940 fő) és 3,2%-a Dél-Alföldön (1 650 fő). Elektronikában tehát viszonylag jó pozíciót képvisel Dél-Dunántúl, ugyanakkor nem képviselteti magát dél-dunántúli központú társaság sem a vegyiparban sem az élelmiszeriparban. 22 A Növekedési Terv szerint a gazdasági településhierarchia élén (az első hierarchiaszinten) Budapest, Győr, Székesfehérvár és Szombathely áll. A második hierarchiaszinten 18 centrum található, amely 8 gazdasági központot, valamint regionális centrumokat (Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs) és a gazdasági struktúraváltásban sikeres nagy- (Kecskemét) és középvárost (Eger, Tatabánya, Veszprém) tartalmaz. Szeged, Debrecen, november 23. 9

10 Miskolc és Pécs gazdasági központszerepét a az export-aktivitás alacsony szintje rontotta. (Lásd a térképet a 2. mellékletben) A reálgazdaság növekedésében kulcsszerep jut a kutatásfejlesztésnek és innovációnak, amelyek főként az 1. és 2. hierarchiaszintű városokban koncentrálódik. 22 Ehhez a témakörhöz kapcsolódik az ún. Pólus Program is. A Pólus Program a kormányzat gazdaságfejlesztési koncepciója, melynek keretében az innovációs és exportpotenciállal rendelkező klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztő beruházások támogatásán keresztül a nemzetközi versenyképesség növelését tűzi ki célul. A Pólus Program két alappillérre épül: vállalkozásfejlesztési pillér és horizontális gazdaságfejlesztési pillér. A Pólus Program komplex támogatási forrásai az ÚMFT több operatív programján keresztül pályázhatók: 29 Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Regionális Operatív Programok (ROP) A Pólus Program főbb prioritásai a következők: Nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakulásának előmozdítása Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységekre történő specializáció Erős kooperáció elsősorban a vállalatok, illetve kiegészítő jelleggel az egyetemek és önkormányzatok között, a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében A pólusvárosokon keresztül a régiók szerepének erősítése, elősegítve a pólusok széles értelemben vett, általános Versenyképességének és üzleti környezetének javítását Látható, hogy a Növekedési Terv és a Pólus Program céljai ugyanazok, csak más eszközökkel próbálja elősegíteni a hálózatosodást, néhány nagyobb klaszterre szeretne fókuszálni. A Növekedési Terv is nagyban támaszkodik a kutatás-fejlesztésre és innovációra, például az Új Széchenyi Terv Egészségipari programja kapcsán (gyógyszeripar fejlesztése, orvosi műszergyártás, biotechnológia, nanotechnológia). A fejlesztések sikeressége érdekében a Terv harmonizálni szeretné a felsőoktatási rendszert is. Ennek keretében a természettudományos és műszaki területeken képzettek számát a duplájára kívánja emelni. E november

11 képzési területek egyes egyetemi központjai kiemelt szerepet kaphatnak a potenciális határon átnyúló K+F+I-re alapozott együttműködésben. 22 A nettó árbevétel alapján a 200 legjobban teljesítő vállalat vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott a Növekedési Terv, hogy a vállalatok mezőnye erősen Budapestre és Pest megyére koncentrálódik ben három megye számított fehér foltnak : Békés, Baranya és Zala megye, ezekben a megyékben nem található Top 200-ba tartozó cég. 22 A sikeres gazdasági növekedés legfontosabb feltételének az innovációt és a tudást tekinti a Növekedési Terv, vagyis olyan stratégiát kíván alkotni, amely át tudja irányítani a tudás és innováció vezérelte fejlődési útra a gazdaságot (a belső gazdasági és növekedési tényezők mozgósításával). A tudás- és innováció alapú fejlődés főszereplői a kreatív kisvállalkozások, amelyek rugalmasak, nyitottak, és így a termékfejlesztés élvonalában lehetnek. 22 Ennek megállapítása kiszabja az állami feladatot is, miszerint jelentősen javítani kell a fenti cégekre vonatkozó üzleti környezetet. A Terv szerint a fenti kitörési pontok mindegyike nagyon komoly piaci potenciállal rendelkezik. Az egészségiparban már ma is világszínvonalú a hazai gyógyszergyártás, a világ élmezőnyébe emelhetőnek tartja a Terv az egészségturizmust és az ásványvíztermelést is. Az egészségipar kétféle értékteremtéséről van szó a Növekedési Tervben: egészségipari fejlesztések szerepe a népesség egészségügyi állapotának javításában; kutatás-fejlesztés (pl. a gyógyszeriparban, K+F outsourcing, klinikai vizsgálatok) és innováció szerepe (pl. a szépségiparban). A hálózati gazdaság tekintetében világszínvonalúvá fejleszthetők a járműipari alkatrészgyártó beszállítói rendszerek, és európai szintre emelhetők a Kárpát-medencében található gazdasági térséget átfogó üzleti-, pénzügyi- és ingatlanfejlesztési szolgáltatások. A Zöld gazdaság szempontjából egyedülállónak tekinti a Terv a geotermikus energia hasznosítása által teremtett lehetőségeket, és európai színvonalúvá fejleszthetőnek a biokertészetet és a bio-élelmiszeripart. A Terv szerint ahhoz, hogy 2020-ra Magyarország megújuló primer energiafelhasználása elérje a 14,65%-os szintet, új gyártó- illetve energiatermelésre irányuló beruházások szükségesek. Ugyanakkor szükség van a napelemes és szélenergetikai gyártó- és összeszerelő projektek támogatására is, hiszen ezek a hagyományos energiatermelő projekteknél jóval több munkahely teremtésére lennének alkalmasak. 22 A tudásgazdaság területén a járműipari, az egészségipari és az informatikai innovációk kerülnek előtérbe, európai szinten pedig jelentőssé válhat a hazai rajzfilm, design, valamint a webes és internetes szolgáltatás. A kitörési pontok és prioritások egyik legfontosabb jellemzője a magas hazai hozzáadott érték. 22 A Növekedési Terv megnevezi a magas hozzáadott értékű iparágakat, vagyis a legversenyképesebb területeket: műszaki tudományok (mérnöki fejlesztések, anyagtudomány, november

12 nanotechnológiák), IKT (3D képalkotás egészségipar, szórakoztatóipar, műszaki tervezés, mobil telekommunikációs alkalmazások, biztonságtechnikai szoftverek kriptográfia, bioinformatika) egészségipar (biotechnológiák, bioszenzorok, hatóanyagok, nanotechnológiák), agrárinnováció (termesztés/termelés technológiai fejlesztések, funkcionális élelmiszerek, táplálék kiegészítők), megújuló energetikai fejlesztések. Meghatározó szerepet szeretnének adni a jövőben az infokommunikációs technológiáknak (IKT) is (pl. data-centerek, játékszoftver fejlesztések, pénzügyi vállalatok IT központjai). 22 Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 21 is 2020-ig határozta meg a célkitűzéseit (a határozatot 2005-ben fogadták el). A koncepció célja, hogy Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél több a munkahely, magasabbak a jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, egészséges és hosszabb az élet. 21 A koncepció az innováció elősegítése és a versenyképesség javítása érdekében kezdeményezte az európai versenyképességi pólusok hálózatába illeszkedő fejlesztési pólusok kialakítását, melynek kidolgozásához a tudomány, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés, a gazdaság és infrastruktúra térbeni koncentrációját vették alapul: Budapestet kiemelt fejlesztési pólussá, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged városokat fejlesztési pólussá, továbbá Székesfehérvár, illetve Veszprém városát fejlesztési társközponttá jelölte ki. 21 A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012 c. társadalmi vitára készült dokumentum tartalmazza azokat az országos szintű célokat, prioritásokat, indikátorokat és intézményi leírásokat, amelyek a fenntartható fejlődést eléréséhez szükségesek. A Keretstratégia célrendszere a következő főfejezetekből áll: 24 Humán erőforrások tekintetében a cél a népesség stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta társadalom kialakítása. Egyes területei: o Egészség o Tudás o Demográfia o Leszakadó csoportok integrációja november

13 Társadalmi erőforrások: pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök erősítése. Területei: o A bizalom infrastruktúrájának kiépítése o A családi értékek erősítése o A munka társadalmi körülményei o A múlt örökségének ápolása, kulturális szolgáltatások fejlesztése Természeti erőforrások: a környezet eltartó képességének mint a gazdálkodás korlátjának érvényesítése. Területei: o Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások o Az embert érő környezeti terhelések csökkentése o Nem megújuló természeti erőforrások A koncepció szerint anyag- és energiaforrásaink végesek, innovációs képességünk határtalanabb: ezért a gazdasági fejlődést az innovációra kell alapozni. A dokumentum kitér a zöld gazdaságra, ahol az innováció feladata a takarékosság és a megújuló energiaforrások fokozottabb alkalmazásának elősegítése, valamint a kék gazdaságra, amelyben az innováció szerepe, hogy a természetes folyamatok tulajdonságain alapuló termelési-fogyasztási eljárásokat alakítson ki. 24 A Magyarországot érintő támogatáspolitikai irányok és törésvonalak felvázolását követően a következő fejezetben NUTS 2-es szinten a Dél-dunántúli Régió területi sajátosságait, legfontosabb statisztikai adatait és a régióra vonatkozó fejlesztéspolitikai prioritásait mutatjuk be. 3. A Dél-dunántúli Régió adottságai és fejlesztési irányai A NUTS 2-es szintű vizsgálat a Dél-dunántúli Régióra terjed ki, amely Baranya, Tolna és Somogy megyét foglalja magába. A Dél-dunántúli Régió jellemzője, hogy Kelet-Közép- Európa más országaival összehasonlítva kevésbé integrált, erősen tagolt belső szerkezettel rendelkezik, és gyengén iparosodott térség, az agrárfoglalkoztatottak aránya magasabb, mint az országos átlag, a jelenlegi ipari struktúrája elavult termékszerkezettel rendelkezik, a hagyományos szolgáltató ágazatok telítettek, gyenge a technológiai színvonal, és exportkapacitása nem bővíthető még kedvező konjunktúra esetén sem. A Dél-dunántúli Régió műszaki szakember-ellátottsága kedvezőtlen, a régió gazdasági fejlődésének növekedése az átfogó újraiparosítási stratégiától várható, ehhez szükséges a magasan képzett diplomások és szakmunkások jelenléte, képzése, megőrzése, vonzása. 18 Magyarországon a régiók innovációs november

14 szerepe meggyengülni látszik, helyette főleg a megyék es a kialakítani kívánt járások szerepe kerül előtérbe (a megyek lesznek pl. a térségfejlesztés tervezési helyszínei), mivel a Regionális Fejlesztési Tanácsok működését (így a DDRFT-ét is) a NEFMI saját hatáskörbe vonta január 1-től. Így kérdéses, hogy a regionális fejlesztési források megszerzéséhez, menedzseléséhez közreműködő hatóságként fontos szerepet játszó Tanácsok (DDRFT), mit is fognak tudni tenni pl. a régió innovációs politikájának megvalósításához. A régió legfejlettebb térségei: Kaposvár, Pécs, Szekszárd és Siófok környéke. A Pécset övező térség dominanciája szolgáltatási, oktatási és kulturális szempontból is jelentős. K+F tekintetében a környezettechnológiai kutatások és a környezeti ipar területén jelentek meg aktív vállalkozások, szervezetek (különösen a hulladékgazdálkodás területén). A régió szellemi potenciálja nincs kellően kihasználva. A régióban megtalálható kutatási profil tökéletesen illeszkedik az egészségipar fejlesztéséhez szükséges tudásigényekhez: Kaposváron az élelmiszer-kutatás, míg Pécsett elsősorban az orvos-kutatás van jelen. 30 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2010-es adatai alapján Dél-dunántúli Régió területe km 2,a lakónépesség száma 940 ezer fő, a népsűrűség 66 fő/km 2, a születéskor várható élettartam férfiak esetében nem éri el a 70 évet, nők esetében pedig a 78 évet, ami néhány hónappal kevesebb, mint az országos átlag. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 8,2 fő (országos adat 9 fő), míg a halálozás 14 fő/ezer lakos (országosan 13 fő), tehát itt is rosszabb adatok találhatók, mint országos szinten, hiszen kevesebb gyerek született, és többen haltak meg. A Dél-dunántúli Régióban 342 ezer fő foglalkoztatott volt 2010-ben, és 47 ezer fő munkanélküli. Az aktivitási arány 53%, ami 2%-kal alacsonyabb, mint az országos adat, ugyanekkora differencia található a foglalkoztatási arány esetében is (47%), míg a munkanélküliségi ráta 12%, ami 1%-kal magasabb a magyarországi összesített rátánál. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete Ft (országos átlag Ft), nettó átlagkereset Ft (országos átlag Ft). Az egészségügy kapcsán a legfontosabb adatok a következők: az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1452 fő, a tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma 74 db (országos átlag 71 db). A gazdasági jellemzőkre vonatkozóan fontos adat az egy lakosra jutó GDP a Dél-dunántúli Régióban 1762 ezer Ft (országos adat 2556 ezer Ft/fő). Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 156 db (országos adat 165 db). A külföldi befektetések 160 milliárd forintot tettek ki 2010-ben a régióban, az egy lakosra jutó beruházás összesen 344 ezer forintot tett ki (országosan ez 381 ezer Ft). A K+F ráfordítás 2010-ben a régióban közel 8 milliárd forint volt, a K+F ráfordítás a GDP százalékában 0,43% volt, ami országos szinten 1,17% volt. Az ipari termelés volumenindexe 2009-ben 87%-ot tett ki az előző évhez képest a november

15 Dél-Dunántúlon. Ezt követően a 2010-es évben már 13%-os növekedés volt tapasztalható az előző évhez képest az ipari termelésben. A növekedés elsősorban Somogy megye (32%) teljesítménye miatt következett be, Tolna megye (4%) is növekedett, ugyanakkor Baranya megye 1,3%-kal csökkent ipari termelés tekintetében. 31,32 A régióban található gyógy- és termálfürdőkről részletek találhatók a 4., 5. és 6. mellékletben. Összességében megállapítható, hogy a legújabb adatok alapján a Dél-dunántúli Régió kedvezőtlen folyamatokkal és adatokkal rendelkezik a gazdasági fejlődés szempontjából, számos gyengeséget tükröznek a fenti adatok. A következőkben összegezzük a vizsgált régióra vonatkozó programok, fejlesztési tervek, stratégiák prioritásait. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) leszögezi, hogy Dél-Dunántúl a leszakadó régiók csoportjába tartozik, ugyanakkor magas környezeti minőségű modellrégióvá válhat, és a fejlesztések során meghatározó szerep jut az innovatív környezeti iparra, energetikára, piacorientált kreatív iparra, kulturális szektorra és az élettudományi kutatási bázisra és a régió gyógyhelyeire épülő egészségipar fejlesztésére. 33 A Dél-dunántúli Operatív Program közötti időszakra szóló a régióra megfogalmazott támogatási prioritásai a következők: 17,19 Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése A turisztikai potenciál erősítése a régióban Humán közszolgáltatások fejlesztése Integrált városfejlesztési akciók támogatása Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Technikai segítségnyújtás A közötti időszakra készült Dél-dunántúli Regionális Innovációs Stratégia 2010-ig vázolta fel a hosszú távú célját: Magas jövedelemtermelő képességű, dinamikus és fenntartható fejlődésre képes, versenyképes vállalkozói szféra megteremtése. A dokumentum tíz prioritást fogalmazott meg kifejezetten innovációs szempontból: 26,27 1. prioritás: a régió vállalkozásainak versenyképes működéséhez szükséges technológiafejlesztés 2. prioritás: a piaci igényeket kielégítő, rugalmas, korszerű szak- és továbbképzési rendszer kialakítása 3. prioritás: támogatott regionális finanszírozási konstrukciók az innovatív dél-dunántúli kkv-k számára november

16 4. prioritás: az élelmiszeripari vállalkozások piaci helyzetének, szaktudásának és az előállított élelmiszer minőségi színvonalának emelése 5. prioritás: szőlészeti, borászati, borturisztikai vállalkozások versenyképességének javítása 6. prioritás: saját termék előállításához szükséges készségek/képességek megszerzése a textil, ruházati és bőripar és a gépgyártás, fémfeldolgozás, elektronika ágazatokban 7. prioritás: a koordinált együttműködés megteremtése a környezeti szolgáltató/termelőcégek, a kutatás-fejlesztési szféra és a gazdaság között 8. prioritás: élettudományi kutatásokra alapuló széles körű egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 9. prioritás: a kulturális ipar által termelt szellemi és kulturális termékekre alapuló turisztikai és kreatív ipari szolgáltatások fejlesztése 10. prioritás: A regionális innovációt támogató intézmény- és szolgáltató rendszer kialakítása Jelenleg a fenti prioritások felülvizsgálatára, aktualizálására van szükség. 26 A Dél-dunántúli Régió meghatározó térségi szervező szerepét ellátó jelentős regionális központja Pécs városa. Pécs Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2012 januárjában jelent meg, és jövőképként a következőket fogalmazta meg: a város iparának újrapozícionálása, a kulturális alapon szerveződő turizmus fejlesztése, a természeti és társadalmi erőforrások hatékony felhasználása révén sikerül az önkormányzat, a vállalkozások és a lakosság gazdasági helyzetének kedvező fordulatot vennie. A város korábbi környezeti károk helyreállításával, a természeti értékek és erőforrások védelmével, az energiafelhasználás új alapokra helyezésével biztosítja a jelen és a jövő generációjának az egészséges életfeltételeket. 36 A dokumentum továbbá leszögezi, hogy a rendszerváltást követően a városban máig ható súlyos gondokat okozott az iparvállalatok megszűnése, és az ipar részaránya a vállalkozások számán belül mindössze 10%. Pécs gazdaságfejlesztési struktúrája a 2004-ben készült Regionális Innovációs Stratégia prioritásai (egészségipar, környezetipar, kulturális ipar, turizmus) és a Pólus program prioritásai alapján formálódott. A város az elmúlt időszakban gyakorlatilag a Pólus-stratégiát tekintette gazdaságfejlesztési stratégiának. 36 Az innováció fejlődéséhez kevésnek bizonyultak az elmúlt évek, egyelőre a klaszterszerveződés sem meghatározó. A stratégiai ágazatok mögött nincs kellő nagyságrendű ipar, az újraiparosítás nem valósult meg, sőt az innováció területén fokozódott a város lemaradása. Az IVS leszögezi, hogy az innovációs stratégia mellett gazdaságfejlesztési programra is szükség van, amelyhez intenzív városmarketing, gazdaságszervező tevékenység november

17 és hazai és nemzetközi kapcsolatépítés szükséges. Az innovációs súlypontokat az IVS szerint érdemes a meglévő és bővíthető piaci igényekhez kapcsolni oly módon, hogy jobban építhető és gyorsabb eredményekkel lehessen számolni. 36 Meg lehet vizsgálni a Pécsi Tudományegyetem (PTE) közötti időszakra vonatkozó koncepcióját, amelyet a Szenátus június 23-án egyhangúlag elfogadott, és a Pécsi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia címen vált nyilvánossá 28,35. A koncepció kitér arra, hogy a Dél-dunántúli Régió legjelentősebb tudásbázisa a PTE, valamint Pécs legnagyobb munkáltatója és a szellemi élet központja, ami indokolja az innovációs stratégia létrejöttét is. Részletesen a 3. mellékletben soroltuk fel a dokumentum kiemelt kutatási irányait, innovációs szempontból a legfontosabbak: Informatika eszközök használata a művészetekben Új módszerek a kisebbség kutatásban, roma integrációban Intelligens épületüzemeltetés, épülettervezés, energiahatékonyság, környezeti hatékonyság vizsgálata Mesterséges intelligencia: o Intelligens település kifejezetten az energetikai kutatásokra és alternatív energiatermelésre fókuszálva o Mesterséges intelligencia az idegtudományokban (mágneses rezonancia képalkotó eljárások fejlesztése) Prevenciós eljárások népbetegségek kezelésére, diagnosztikai eljárások Komplex vidékfejlesztés és energiagazdálkodás Környezetgazdálkodási elvek összehangolása a modern építészetben Innovációs hálózatok, vállalatok és környezeti externáliák modellezése gazdaságpolitikai célokból Anyagtudomány, környezetfizika, elméleti részecskefizika A fenti dokumentumok összevetése alapján megállapítható az a néhány fejlesztéspolitikai irány, amely országos és uniós szinten is prioritással rendelkezik. Ezek bemutatását a következő alfejezetben tesszük meg. Konklúzió Mind az Európai Unió közötti tervezési időszakára vonatkozó célok, mind a magyar és dél-dunántúli prioritások elsősorban az innováció körül összpontosulnak. Az innováció számos területre irányulhat (pl. innováció a környezetiparban, egészségiparban, november

18 stb.). Az alábbi főbb pontok nem különülnek el élesen, az innovációt külön is kiemeltük, de a másik két kiemelt területen is számos innovációs prioritás szerepel. Összefoglalva a Déldunántúli Régió kitörési pontjai a következők lehetnek: Innovatív, tudásalapú, kreatív ipar a helyi szakemberekre alapozva o Műszaki tudományok (mérnöki fejlesztések, anyagtudomány, nanotechnológiák) o 3D képalkotás egészségipar, szórakoztatóipar, műszaki tervezés, mobil telekommunikációs alkalmazások o Biztonságtechnikai szoftverek kriptográfia, bioinformatika o Innovációs hálózatok, vállalatok és környezeti externáliák modellezése gazdaságpolitikai célokból o Informatika eszközök használata a művészetekben, stb. Környezetipar o Agrárinnováció (termesztés/termelés technológiai fejlesztések, funkcionális élelmiszerek, táplálék kiegészítők) o Megújuló energetikai fejlesztések (geotermikus energia, biomassza, energianövények, nap- és szélenergia stb.) o Biokertészet és a bio-élelmiszeripar, biotechnológiai kutatások, o Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, o Épületek energiahatékonyságának javítása, o Természet- és vízvédelem Egészségipar o Biotechnológiák, bioszenzorok, hatóanyagok, nanotechnológiák o Mesterséges intelligencia az idegtudományokban (mágneses rezonancia képalkotó eljárások fejlesztése) o Prevenciós eljárások népbetegségek kezelésére, diagnosztikai eljárások november

19 Irodalomjegyzék 1. Commission proposals for the Multiannual Financial Framework (2011. november 23.) 2. Delivering smart, sustainable and inclusive growth: The fifth report on economic, social and territorial cohesion. (2010/2011) European Union Regional Policy, Panorama Inforegio Farkas Beáta (2011): A közép-kelet-európai piacgazdaságok fejlődési lehetőségei az Európai Unióban. In: Közgazdasági Szemle, 58. évf. 5. sz p. 4. Gyévai Zoltán (2011): Kabátot a gombhoz - Uniós költségvetés In: Figyelő, 55. évf. 25. sz p. 5. Hendinger Anita (2011): A közötti időszak uniós költségvetési prioritásai. (2011. november 23.) 6. Investing in Europe s future: Fifth report on economic, social and territorial cohesion. (2010) European Union: Report from the Commission 7. OECD (2011): Regions and Innovation Policy, OECD Reviews of Regional Innovation, OECD Publishing, (2011. november 23.) 8. OECD Green Growth Studies: Towards green growth: A summary for policy makers (2011) (2011. november 23.) 9. A gazdaság helyreállításának uniós programja: (2011. november 23.) 10. A költségvetés reformja, változások Európában: (2011. november 23.) 11. Új Széchenyi Terv honlapja: (2011. november 23.) 12. Széll Kálmán Terv: (2011. november 23.) 13. Komádi Mónika (2011): Mire lesz Európai Uniós támogatás 2013 után? utan-1-resz (2011. november 27.) 14. Az Európai Bizottság javaslata az EU pénzügyi keretére (1. rész): (2011. november 23.) 15. Az Európai Bizottság javaslata az EU pénzügyi keretére (2. rész): (2011. november 23.) 16. Magyarország lehet az Unió nagy vesztese: (2011. november 27.) 17. Dél-dunántúli Operatív Program: Akcióterv ( ): (2011. november 27.) 18. Baranyi Béla Fodor István (eds.) (2009): The Role of Environmental Industry in the Regional Reindustrialisation in Hungary. Debrecen Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 232 p november

20 19. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség honlapja: (2011. november 27.) 20. A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012 Tervezet 21. Baráth Etele (2005): H/ számú országgyűlési határozati javaslat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 163 p. 22. Magyar Növekedési Terv (2011) (konzultációs anyag) %20TERV%20konzult%C3%A1ci%C3%B3.pdf (2011. december 1.) 23. Pólus Klaszter Kézikönyv (2008): (2011. december 2.) 24. A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója (2011): Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Társadalmi vitára készült tervezet 25. Szalavetz Andrea (2011): Innovációvezérelt növekedés? In: Közgazdasági Szemle, 58. évf. 5. sz p. 26. Dél-dunántúli Regionális Innovációs Stratégia (2004) (2011. december 8.) 27. A Dél-dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája (2004). Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 173 p. 28. Pécsi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia p. (2011. december 8.) 29. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (2010): Kutatás-fejlesztési és Innovációs Támogatások Forrástérképe (2011. december 9.) 30. A Magyar Köztársaság Kormánya (2006): Dél-dunántúli Operatív Program v2_52_061013_partnerseg.pdf (2011. december 15.) 31. KSH (2011): Az ipari termelés volumenindexe telephely szerint: (2011. december 15.) 32. Buday-Sántha Attila et al. (2011): A Dél-dunántúli Régió egyetemi versenyképességének fejlesztése (TÁMOP-4.2.1/B-10-2-KONV ) c. kutatás háttéradatai 33. A Magyar Köztársaság Kormánya (2007): Új Magyarország Fejlesztési Terv (2011. december 15.) 34. Xellum (2008): Gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányainak meghatározása (Jelentés) a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. részére 58 p. 35. Kocsis Tamás Gyurics Viktória (szerk.) (2012): DDRIÜ hírlevél. Pécs: Dél- Dunántúli RIÜ, 5. évf. 1. sz. 36. Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája január 37. Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK Rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról 38. Kohéziós Politika : Befektetés a növekedésbe és a munkahelyekbe. osals/regulation2014_leaflet_hu.pdf (2011. január 10.) november

21 Mellékletek 1. melléklet: Az ipari parkok és logisztikai központok elhelyezkedése a Dél-Dunántúlon Forrás: Buday-Sántha Attila (et al.) (2011): TÁMOP-4.2.1/B-10-2-KONV A Dél-dunántúli Régió egyetemi versenyképességének fejlesztése c. kutatási projekt háttéranyaga (az ábrát szerkesztette Kovács Szilárd) 2. melléklet: Magyarország településhierarchiája Forrás: Magyar Növekedési Terv (2011) (konzultációs anyag) 123. p. C3%A1ci%C3%B3.pdf (2011. december 1.) november

22 3. melléklet: A Pécsi Tudományegyetem kiemelt kutatási irányai ( ) Forrás: Pécsi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia p. (2011. december 8.) november

23 4. melléklet: Az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia (OES) besorolása a dél-dunántúli települések kapcsán Forrás: Xellum (2008): Gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányainak meghatározása (Jelentés) a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. részére 4. p. 5. melléklet: A Dél-dunántúli Régió gyógy- és termálfürdői Forrás: Xellum (2008): Gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányainak meghatározása (Jelentés) a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. részére 25. p november

24 6. melléklet: A Dél-dunántúli Régió gyógy- és termálfürdőinek értékelése Forrás: Xellum (2008): Gyógy- és termálturisztikai stratégia fejlesztési irányainak meghatározása (Jelentés) a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. részére 35. p november

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Petykó Zoltán elnök Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Önkormányzatok részére megítélt támogatás mértéke és megoszlása Megítélt támogatás 2007-10 között Mrd Ft Mrd Ft 1200 1000 800 600 400 200 0 139 177 190

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET TÖREKVÉSEI A HATÁRON ÁTNYÚLÓ FELNŐTTKÉPZÉSBEN

A TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET TÖREKVÉSEI A HATÁRON ÁTNYÚLÓ FELNŐTTKÉPZÉSBEN A TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET TÖREKVÉSEI MOLNÁR GYÖRGY igazgató TKKI Békéscsabai Igazgatóság Kecskemét, 2011. augusztus 24. ELŐZMÉNYEK: A HATÁROKON ÁTÍVELŐ TUDÁSEGYESÍTÉS KÉPESSÉGÉNEK KIALAKULÁSA

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Pécs, 2013.12.06. A bizalom megnyilvánul a megkeresésekben 80 000 74 000 76 000 70 000 Darabszámok 60 000

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Debrecen, 2013.11.29. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP

A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP dr. Temesvári Balázs, KDRFÜ ügyvezető igazgató Ajka, 2011. február 28. Klaszterizáció a Közép-dunántúlon 1. A kezdetek

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben