ÖSSZEFOGLALÓ. a kormányzati informatika és az elektronikus kormányzás terén végzett tevékenységekről és eredményekről. (2002. július május 31.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖSSZEFOGLALÓ. a kormányzati informatika és az elektronikus kormányzás terén végzett tevékenységekről és eredményekről. (2002. július 2006. május 31."

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ a kormányzati informatika és az elektronikus kormányzás terén végzett tevékenységekről és eredményekről (2002. július május 31.) A kormányzati informatika elmúlt négy éve A kormányzati informatika irányítása összkormányzati jellegének megfelelően továbbra is a Miniszterelnöki Hivatal tevékenységének részét képezte. A szolgáltató állammal, a kormányzati informatikával és az elektronikus kormányzással összefüggő koordinációs, felügyeleti és fejlesztési tevékenységekkel júliustól a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter dr. Baja Ferenc kormánymegbízott, politikai államtitkárt bízta meg. A kormánymegbízott irányította a Miniszterelnöki Hivatal keretén belül működő Elektronikuskormányzat-központ (EKK) tevékenységét. A kormánymegbízott koordinációs tevékenységét a kormányzati informatikai feladatok végrehajtása során a Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB), az e-kormányzati szolgáltatások megvalósításában és az E-Kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) segítette. A szolgáltató állammal összefüggő elektronikus szolgáltatások jogi akadálymentesítését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) kezdte meg, amelynek eredményeként kialakításra kerültek a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer részei, és elindultak az elektronikus szolgáltatások, amelyek köre folyamatosan nő. A Ket. által definiált Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer felügyeletét, valamint üzemeltetését a 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat 2. pontja alapján az Elektronikuskormányzat-központ látja el. Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer alapinfrastruktúráját a 1122/2001 (XI. 22.) Korm. határozatban megfogalmazottaknak megfelelően létrehozott Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) képezi. Az EKG a 18 megyeszékhelyen üzemelő gyűjtőpontot és Budapestet összekötő szélessávú, nagysebességű hálózat, amely biztosítja a központi közigazgatás és a területi intézmények adatkommunikációs és hangforgalmi kapcsolatát, internet-elérését és az alapvető hálózati szolgáltatásokat (pl. elektronikus levelezés). (Az EKG-ra vonatkozóan jelenleg a 1188/2002. (XI. 7.) Korm. határozat van érvényben.) A zártcélú távközlő hálózatokról szóló 50/1998. (III. 11.) Korm. rendelet 10/A. alapján a központi közigazgatás budapesti és területi szervei kötelesek csatlakozni az EKGhoz. A csatlakozás felgyorsítása és az EKG-n igénybe vehető szolgáltatások körének szélesítése érdekében került kiadásra a 1101/2005. (X. 25.) Korm. határozat. Az EKG biztosítja a kapcsolatot az EU TESTA (Trans European Services for Telematics between Administrations) hálózatán keresztül az EU intézményrendszeréhez. Az

2 EKG szerves részét képező HSNet (Hungarian Security Network) titkosított hálózat szolgál az EU döntéshozatali tevékenységéhez kapcsolódó kormányzati koordináció informatikai hátteréül. E rendszer kialakítását a 2329/2003. (XII. 16.) Korm. határozat írja elő. A 2002-es Kormányprogramban meghirdetett szolgáltató állam elektronikus információs kapuja a Kormányzati Portál, amely a internetes honlapon keresztül érhető el. A 2004-ben kiadott kormányprogram e téren továbblépve célul tűzi ki, hogy megteremtjük a modern, gyors, polgárbarát ügyintézés informatikai feltételeit. Bevezetjük az Európai Unióban is kötelező húsz elektronikus szolgáltatást. A Kormányzati Portál látja el a közigazgatási ügyek intézéséhez szükséges azonosítás biztosítására szolgáló Ket. által szabályozott Ügyfélkapu szerepét, ugyanakkor információs-tájékoztatási szolgáltatásai a kormányzati kommunikáció; speciális (azonosított személyek részvételével zajló) fórumszolgáltatása pedig a felelős állampolgári véleménynyilvánítás szempontjából nagy jelentőségű. A Ket. által elrendelt elektronikus hatósági ügyintézések, valamint a 27 leggyakrabban keresett közszolgáltatás elektronikus elérésével összefüggő feladatok megvalósítása érdekében került kiadásra a 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat a közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról. E kormányhatározat 5. pontja alapján került kialakításra az állampolgárok, vállalkozások és egyéb szervezetek átfogó közigazgatási tájékoztatási rendszerének központi elemét jelentő Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (ügyfélvonal), amely augusztus 1-től működik, a 189-es zöld számon, illetve faxon, interneten és sms útján belföldről és külföldről egyaránt elérhető. Az ENSZ 2005-ös e-kormányzati felmérése (UN Global E-government Survey 2005) szerint, amely 191 tagállam tekintetében vizsgálta a humán fejlesztés, valamint az alapvető szociális szolgáltatások elektronikus kormányzati erőfeszítéseit, Magyarország mind az e- kormányzati felkészültségi, mind az e-részvételi rangsorban a 27. helyet foglalja el, amellyel a 2004-es rangsorhoz képest hat helyezést lépett előre. Ennek hátterében a szerzők a minden évben megvalósított, folyamatos fejlődést látják. Az európai rangsorban a 18 helyezést foglaljuk el (a kelet-európai térségben csak Észtország és Szlovénia előz meg). A jelentés a magyarorszag.hu Kormányzati Portált a világ legjobb nemzeti portáljai közé sorolja. 2

3 I. ALAPDOKUMENTUMOK, SZERVEZETI ÉS JOGI KERETEK A kormányzati informatika és az elektronikus kormányzás feladatait a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII.1.) Korm. rendelet határozza meg. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hatáskörébe utalt feladatokat a kormányzati informatikáért felelős dr. Baja Ferenc kormánymegbízott, politikai államtitkár irányította. E feladatokat ban a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala (KITKH) végezte, ezt követően az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) látja el. Az Elektronikuskormányzat-központ szakterületén önállóan látja el a jogszabály tervezetek és egyéb kormány-előterjesztések előkészítését, képviseletét az Országgyűlés bizottságai előtt, továbbá közreműködik a más tárcák által készített jogszabály tervezetek és kormány-előterjesztések véleményezésében. Ellátja a kormányzati informatikai célfeladatok költségvetésének tervezésével, végrehajtásával és a beszámolással kapcsolatos feladatokat. A statútumban meghatározott feladatok alapján figyelembe véve a kapcsolódó EUdokumentumokat, irányelveket, ajánlásokat, a legjobb nemzetközi tapasztalatokat, és az informatikai fejlesztések terén jelentkező trendeket készült el az Elektronikus Kormányzat Stratégia és Programterv 2005 (E-kormányzat Stratégia), amelyet a Kormány decemberében fogadott el (1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozat). Az E-kormányzat Stratégia 6 átfogó programot nevez meg, amelynek kiemelt elemét képezi az alapinfrastruktúra megteremtése, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások elindítása, valamint az e-kormányzat kialakításának jogi akadálymentesítése. Az E- kormányzat Stratégia minden átfogó programja a szolgáltató állam, és az online működés kialakításához szükséges kormányzatai kompetenciák kiépítését célozza, fő célként megjelölve az átalakítási folyamat olyan irányítását, amely az elektronikus kormányzat eszközével megteremti a korszerű kormányzás kereteit. Az E-kormányzat Stratégia megvalósítása érdekében a KITKH, majd az EKK összkormányzati koordinációs tevékenységét a Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB), az EU által az eeurope 2005 akciótervben meghatározott 20 alapvető szolgáltatás megvalósításának koordinálása terén az E-Kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) segíti. A Miniszterelnöki Hivatal statútuma és az E-kormányzat Stratégia az EKK honlapján ( érhető el. Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB) A KIETB a kormányzati informatika tekintetében az 1991-ben létrehozott Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) jogutódjaként, módosított hatáskörrel és ügyrenddel működik. (A jogelőd ITB működésére az 1039/1993. (V. 21.) Korm. határozat a központi államigazgatási szervek informatikai fejlesztéseinek koordinálásáról, az 1106/1995. (XI. 9.) Korm. határozat a központi államigazgatás informatikai koordinációjának továbbfejlesztéséről, valamint az 1066/1999. (VI. 11.) Korm. határozat az államigazgatási informatika koordinációjának továbbfejlesztéséről vonatkozott) 3

4 A KIETB működésére vonatkozó szabályozást, valamint a tárcaközi bizottság feladatait a 1054/2004. (VI. 3.) Korm. határozat tartalmazza. Elnöke: a kormányzati informatikáért, a szolgáltató államért felelős kormánymegbízott, tagjai: a minisztériumok, valamint a más fejezeti jogkörű központi közigazgatási szervek kormányzati informatikának az illető ágazatra kiterjedő koordinációjával megbízott vezetői. A Kormány felkérésére a KIETB-be képviselőt delegál az adatvédelmi biztos, a Magyar Tudományos Akadémia, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Magyar Tartalomipari Szövetség, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Állandó meghívott az Országgyűlés Hivatala, valamint az Állami Számvevőszék képviselője. Az elektronikus kormányzással és a kormányzatok közötti adatcserével kapcsolatban az Európai Unió intézményeivel történő adatcsere hazai feladatainak koordinálására a KIETB 2004-ben létrehozta IDA Szakértői Bizottságát (IDASzB). A KIETB hatáskörébe tartozott a Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése, valamint a Kormányzati távközlési célprogram fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási jogcímeiről szóló döntés. A tárcaközi bizottság a kormányzati informatikához, az elektronikus kormányzáshoz, valamint az összkormányzati jelentőségű informatikai kérdésekhez kapcsolódó ajánlásokat ad ki. Az ITB között 17 ajánlást jelentetett meg, amelyek közül 13 jelenleg is érvényben van. A KIETB 2002-ben jelentette meg A KITKH egyetértési jogához kötött projektekre vonatkozó projektkövetési ajánlást, és 2003-ban A központi államigazgatás szervezeteinek internet-tevékenységére, valamint az általuk működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire vonatkozó 19. számú ajánlását. A 19. számú ajánlás jelentősen bővített és átdolgozott 2.0 verziója 2004-ben került kiadásra. A 2004-re tervezett Informatikai biztonsági kézikönyv című 20. számú ajánlás jelenleg átdolgozás alatt áll júniusáig megjelent Az ügyfélkapu szolgáltatásaihoz történő kapcsolódás műszaki specifikációja című 21. számú ajánlás, amelynek módosított és kibővített 1.1 verziója áprilisában került kiadásra június óta segíti a központi közigazgatás szervezeteinek ez irányú tevékenységét a Kormányzati intézmények informatikai stratégiájának készítése című 22. számú ajánlás. Az informatikai szerződések általános követelményeiről szóló 23. ajánlást a KIETB a október 6-i ülésén, A központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításáról és minőségirányításáról szóló 24. számú ajánlást a december 1- jei ülésén tárgyalta, majd fogadta el. Jelenleg elfogadás előtt áll A központi közigazgatási szervek informatikai üzemeltetéshez kapcsolódó minőségbiztosításáról és minőségirányításáról szóló KIETB 25. számú ajánlás. A KIETB dokumentumai az EKK honlapján ( érhetők el. E-Kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) Az EU által az eeurope 2005 akciótervben meghatározott 20 alapvető szolgáltatás megvalósításának koordinálása terén az EKK tevékenységét az 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozattal létrehozott E-Kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) segíti, melynek összetételét és feladatait a 1054/2004 (VI. 3.) Korm. határozat szabályozza. 4

5 Az EKOB a 2124/2003. (VI. 6.) Korm. határozat alapján létrehozott Koordinációs Bizottság irányítása alatt működik. Fő feladata az E-kormányzat Stratégia, valamint az Európai Bizottság COM/2001/0140 final közleményében rögzített, az elektronikus kormányzás keretében a polgárok és vállalkozások számára nyújtandó 12, illetve 8 alapvető szolgáltatás mielőbbi megvalósítása. A bizottság szervező-összehangoló feladatokat lát el, biztosítva az erőforrások hatékony felhasználását. Az EKOB elnöke a kormányzati informatikáért, a szolgáltató államért felelős kormánymegbízott; társelnökei a Belügyminisztérium és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkárai. Tagjai az eeurope 2005 akcióterv 20 alapvető szolgáltatásának megvalósításában érintett országos hatáskörű szervek vezetői. Az EKOB-ba képviselőt delegál az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. Az EKOB dokumentumai az EKK honlapján ( érhetők el. Kapcsolódás az EU programokhoz Az 1995/468/EK határozat alapján beindított IDA (Interchange of Data between Administrations, Közigazgatási szervezetek közötti adatcsere) Program alapvető feladata az EU-tagországok közigazgatásai közötti elektronikus információcsere támogatása az egységes piac szabályozásának és a közösségi politikák megvalósításának elősegítésére. Az IDA szolgáltatásai elérésének telekommunikációs infrastrukturális eszköze a TESTA hálózat. Az IDA Program magyarországi koordinálását a KIETB keretén belül 2004-ben létrehozott KIETB IDASzB végzi. Az IDA program továbbfejlesztéseként a 2004/387/EK határozattal indult el az IDABC program (Interoperable Delivery of pan-european egovernment Services to Public Administrations, Businesses and Citizens, Páneurópai e-kormányzati szolgáltatások nyújtása közigazgatási szervezetek, üzleti vállalkozások és állampolgárok számára). Az IDABC program EU szintű irányító bizottságában (PEGSCO, Pan-European E- Government Services Committee) Magyarországot az EKK képviseli. Az elektronikus kormányzás magyarországi tevékenysége összhangban áll a 2004-ben Athénban rendezett XIV. Információtechnológiai Világkongresszuson (WCIT 2004) az e- kormányzati tevékenységgel kapcsolatosan elfogadott Magyarország által is aláírt nyilatkozat alapelveivel. Az Elektronikus Kormányzat Stratégia és Programterv 2005 megvalósításának időközi értékelése Az E-kormányzat Stratégiában megfogalmazottak alapján az e-kormányzat többszintű, folyamatos (gördülő jellegű) stratégiai tervező munkája érdekében a stratégiai célok és a következő időszak kiemelt feladatainak figyelembe vételével évenkénti időközi monitoringra került sor. A folyamán végzett legutóbbi időközi monitoring a kompetenciák, az eredmény és hatás indikátorok alapján felülvizsgálta a Programterv megvalósítását, és javaslatot tett az E-kormányzat Stratégia módosítására. Vizsgálta a az E- kormányzat Stratégiát az i2010 dokumentum, és az ekormányzat 2010 EU-s munkaanyag, valamint az IDABC Program célkitűzései alapján, és a társadalmi elvárások tükrében korrekciós lépéseket tervezett, különös tekintettel a nemzeti stratégia fejlesztési dokumentumokban (OFK, NFT II, stb.) foglalt célkitűzésekre. 5

6 Az Elektronikus Kormányzat Stratégia és Programterv 2005 megvalósításának értékelése januárjában megtörtént. Az értékelés megerősítette az E-kormányzat Stratégiában meghatározott irányok helyességét: az egységes infrastruktúra megteremtésének szükségességét, az elektronikusan elérhető szolgáltatások igénybevételét biztosító azonosítási rendszer (Ügyfélkapu) egykapus módon történő megvalósítását, valamint a központi rendszer különböző elemeinek rendszerszemléletű kialakítását. Az elért eredményeket jelen összefoglaló részletesen ismerteti. Az értékelés keretében meghatározásra kerültek a következő évek fő prioritásai, amelyek a következő E-kormányzat Stratégia részét képezhetik. A es időszakra a stratégiai tervezés alapját az Európai Unió áprilisában elfogadott, i2010 E-kormányzat Akcióterve jelenti. NFT II. tervezése Annak érdekében, hogy az EKK biztosíthassa a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT II.) az információs társadalomhoz, valamint a közigazgatás korszerűsítéséhez kapcsolódó horizontális elképzelések kidolgozása során az elektronikus kormányzatra vonatkozó prioritások megjelenítését/fenntartását, valamint a jövőben elérhető pénzügyi forrásoknak az elektronikus kormányzat területén történő hatékony felhasználását, a következő feladatok elvégzését tűztük ki célul: a készülő II. Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítésénél a folyamatosan változó és véglegesülő munkafázisok figyelemmel kísérése és értékelése az elektronikus kormányzat témájának becsatornázási lehetőségeit kutatva; az elektronikus kormányzat területén az Európai Uniós trendek és stratégiáknak, a Lisszaboni folyamat eredményeinek összevetése a hazai folyamatokkal és tervezett fejlesztési irányokkal; az E-kormányzat Stratégián túlmutató a tervezési időszakra előre jelezhető hazai fejlesztési trendek és igények pontos hozzárendelése és megjelenítése az NFT II-ben; a közigazgatás korszerűsítéséhez kötődő belépési pontok azonosítása különös tekintettel a hazai eredményekre és az elkövetkező évek fejlesztési törekvéseire; a részkutatásokra alapozott, részletes, elemző tanulmánymunka, mely konkrét szöveges javaslattételt tartalmaz a korábban meghatározott prioritások, célok beépítéséről az NFT II-be; a folyamatosan változó és szakaszosan kialakuló NFT II, állandó rendelkezésre állás melletti, véleményezése, elemzése és javaslattétel a kitűzött célok érvényesítésére. Mindezen célkitűzések alapján az EKK folyamatos részt vesz a II. Nemzeti Fejlesztési Terv készítéséhez kapcsolódó egyeztető fórumok, a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság és a Tervezési Operatív Bizottság munkájában. Szövegszerű javaslatokat tett a készülő Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez (NSRK), az elektronikus kormányzat és az elektronikus közigazgatási- és közszolgáltatások hangsúlyos megjelenítése érdekében végére kialakult az együttműködés az NSRK és a kapcsolódó operatív programok (OPk) kidolgozásáért felelős szervezeti egységekkel és szakértői csoportokkal, amelynek 6

7 eredményeként első félévére az EKK a stratégiai tervezési folyamat egyik kulcsszereplőjévé vált. Az NSRK legfrissebb változatai már tartalmazzák az EKK javaslatait, az e- kormányzathoz illetve a közigazgatás korszerűsítéshez kapcsolódó feladatok külön intézkedésként jelennek meg az Operatív Programok struktúrájában. Jelentős sikerként értékelhető, hogy a tárcák és régiók által készített közel 60 komplex program tervezetből az EKK e-közigazgatás komplex programja bekerült a 6 ténylegesen megvalósítandó projekt közé. Szabályozási tevékenység A Kormány, a szolgáltató állam megvalósítása, a költségvetési forrásokkal való hatékony gazdálkodás, valamint az Európai Unió tagállamaként való működés által támasztott követelményeknek való magasabb szintű megfelelés érdekében kiadta a kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárás rendjéről szóló 44/2005. (III. 11.) Korm. rendeletet. A rendelet értelmében a kormányzati intézmények informatikai tevékenységüket érintően a kormánymegbízott koordinációjával kötelesek eljárni, aki egyetértési, illetve véleményezési jogot gyakorol az érintett szervek kormányzati informatikai stratégiája, éves kormányzati informatikai beruházási és üzemeltetési költségvetése és ezek módosításai felett, valamint vizsgálja azok megvalósulását. Az EKK között kezdeményezően és aktívan vett részt az elektronikus kormányzás jogi akadálymentesítését szolgáló kodifikációs tevékenységben. A ciklus alatt önálló előterjesztőként 13, társelőterjesztőként további 13 joganyag előkészítésében vett részt. Az EKK jogi tevékenységének részletes ismertetése a Függelékben található. Az E-kormányzat Stratégia értékelése, és az e-kormányzás gyakorlati lépéseinek megvalósítása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a további szabályozáshoz egy, az európai jogharmonizációs követelményekre is figyelemmel lévő e-közigazgatási (eközszolgáltatási) törvény kiadása szükséges, amelynek kidolgozása során különös tekintettel kell lenni a közigazgatási modernizációs stratégia irányaira is. A törvénynek egyidejűleg a közigazgatási (közszolgálati) szektor belső hatékonyságának növekedését kell szolgálnia. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a hatékony adatcsere interoperabilitáson alapuló biztosítására, az ügyfeleket a középpontba helyező, minőségi szolgáltatás feltételeinek megteremtésére mely a szolgáltató állam alapkövetelménye, miközben maradéktalanul biztosítani kell a személyes adatok védelmét. Bővíteni kell az a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer szolgáltatásait, és erősíteni kell azok kötelező igénybevételét, a közigazgatási szervek és az érintett köztisztviselők számára. Ehhez számukra kötelezővé kell tenni az Ügyfélkapun keresztül történő azonosítást és a képviselethez kapcsolódó keresztazonosítást az összes közigazgatási ügy elektronikus intézéséhez. Egyszerűsíteni és egységesíteni kell a hatósági ügyek elektronikus intézéséhez szükséges azonosítási követelményeket, és biztosítani kell a kiadmányozási jogkörrel rendelkező köztisztviselők e szerephez kötött azonosításának megvalósítását, valamint ki kell alakítani az elektronikus közszolgáltatásokra érvényes egységes IT biztonsági politikát. 7

8 II. ÁTFOGÓ SZAKMAI PROGRAMOK A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszert (központi rendszer) a Ket. definiálja: együttesen magába foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, a kormányzati ügyféltájékoztató központot, az ott megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, valamint azok fenntartóit és üzemeltetőit, továbbá biztosítja az ügyfelek számára ez elektronikus ügyfélkapu létesítésének lehetőségét A központi rendszer biztosítja az elektronikus szolgáltatásokhoz az infrastruktúrát (EKG), a szolgáltatási felületet (Kormányzati Portál), az igénybevételhez szükséges azonosítás biztosítását (Ügyfélkapu), a kormányzati portálon az Ügyfélkapu igénybevételével elérhető szolgáltatásokat, valamint az ügyintézésekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó tájékoztatást (Kormányzati Ügyféltájkoztató Központ, ügyfélvonal). A. Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer A.1. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat létrehozását megfogalmazó 1122/2001. (XI. 22.) Korm. határozatnak megfelelően kezdődött meg első lépésként a budapesti nagysebességű hálózat kiépítése. Budapesten a 2002-es év közepére 83 telephellyel kialakult a központi kormányzati intézményeket szélessávú csatlakozással összekötő rendszer. A 1188/2002. (XI. 7.) Korm. határozatban megerősített kormányzati szándék szerint a 2003-ben üzembe helyezésre kerültek a 18 megyeszékhelyet összekötő nagysebességű hálózati összeköttetések is, melyek négy zárt gyűrű topológiával fedik le az ország területét ben a zártcélú hálózatokról szóló kormányrendelet mellékleteként kiadásra került az EKG Hálózat Használati Szabályzata, valamint az Informatikai Biztonsági Szabályzat. Ezzel létrejött az EKG nagykapacitású országos hálózati alapinfrastruktúrája. Az EKG továbbfejlesztéséhez, valamint az emeltszintű szolgáltatások (pl. hangintegráció) bevezetésének biztosítására az EKK külső források bevonása érdekében a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti beszerzési eljárást folytatott le. Ennek eredményeként megkezdődött az EKG továbbfejlesztése (elsősorban az üzembiztonság és kapacitásbővítési területén) és az emeltszintű szolgáltatások bevezetése. Az EKG működtetésének biztosítása érdekében II. félévében átadásra került a második (redundáns) hálózati központ, ezzel párhuzamosan jelentős mértékben erősödött az Internet kapcsolatot biztosító Határvédelmi Rendszer. Befejeződött az EKG gerinchálózati szakaszainak kapacitásbővítése, és az új technológiára történő migrálás (DWDM). Ennek eredményeként 6 Gbps sávszélesség áll rendelkezésre országosan (megyénként 330 Mbps), amely középtávon elegendő kapacitást biztosít az informatikai szolgáltatások fejlesztéséhez. 8

9 A.1.1. Megyei kapcsolódási pontok (POP) Az országos informatikai hurkok gyűjtőpontjai ahol az intézmények kapcsolódhatnak az EKG-hoz a Magyar Államkincstár (MÁK) megyei fiókjaiban kerültek kialakításra, ahol stabil és biztonságos üzemeltetési környezet áll rendelkezésre. A gyűjtőpontok megfelelő üzemeltetésére a Magyar Államkincstár és a KITKH megállapodást kötött, amely rögzítette egyik oldalról a működtetéshez szükséges feladatokat, másik oldalról pedig az ellentételezésként nyújtott szolgáltatásokat év végén az EKK megkezdte a megyei végpontok UPS rendszerének cseréjét annak érdekében, hogy az elérhető maximális szinten biztosítsa a rendszer rendelkezésre állását. Ez a rekonstrukció a befejezés és próbaüzem fázisába jutott. A.1.2. Internet hozzáférés Az EKG-hoz kapcsolódó kormányzati intézmények Internet forgalma dinamikusan növekszik. A csúcsidejű Internet forgalom a évi 40 Mbps-ről közepére több, mint hatszorosára, Mbps-re nőtt. Az EKG Internet kapcsolata 100%-os redundanciájú mind a magyarországi BIX központok, mind a nemzetközi kapcsolatok (Deutsche Telecom, Telia) irányában. Ma elmondható, hogy Magyarországon az Internetet mindkét irányban használó intézményi rendszerek közül beleértve a magyarországi távközlési szolgáltatókat is az EKG nyújtja a legbiztonságosabb Internet szolgáltatást. A.1.3. Internet védelmi rendszer 2002-ben kezdődött az EKG és az Internet kapcsolatát védő Határvédelmi Rendszer kifejlesztése, melynek eredményeként egy igen korszerű és nagyteljesítményű tűzfalrendszer került üzembe helyezésre. Ez a védelmi rendszer egyrészt egy közös védelmi koncepció alapján nyújt védelmet az egyes intézmények számára mind egymástól, mind az Internettől, másrészt viszont minden intézmény saját biztonsági koncepciója alapján ettől igényei szerint el is térhet. A jól skálázható és bizonyos hibatűrő képességekkel bíró védelmi rendszer középtávon megfelelő megoldást (védelmet) nyújt az EKG számára. A forgalom növekedése kapcsán és a rendelkezésre állás növelése érdekében az EKK II. félévben végrehajtotta a védelmi rendszer konszolidációját, amely elsősorban a kapacitás bővítését és egy elosztott rendszer kialakítását jelenti. Összegezve megállapítható, hogy a 2002-ben kialakított védelmi koncepció jó, és ennek gyakorlati megvalósítását reprezentáló rendszer kiválóan vizsgázott, mert az üzembeállítása óta - kísérletek ellenére - egyetlen alkalommal sem tudtak kívülről üzemzavart okozni. A.1.4. Menedzsment rendszer 2002-ben kezdődött meg a menedzsment rendszer kiépítése. Az EKG alapkoncepciójának megfelelően mely szerint az EKG az intézményeknek, vagy intézményi csoportoknak Layer 3 hálózati réteg szinten IP transzferhálózati szolgáltatást biztosít garantált sávszélességgel megkezdődött az MPLS VPN technológia bevezetése. Ennek menedzselő alapeleme a VPNSC rendszer köré szinte teljes körűen kiépült a központi konfigurálást, diagnosztizálást és a korlátozott hibaelhárítást is lehetővé tevő menedzsment rendszer. Ez a rendszer képes biztosítani a központi konfigurálást, az automatikus hibajelzést, a bejelentett hibák kezelését (hibajegy-kezelést), a hibadiagnosztizálást, a szolgáltatás szintjének megállapítását különböző időszakokra 9

10 vonatkozóan, stb. Mindez mára korszerű működtető eszközrendszert biztosít az EKG üzemeltetését menedzselő Kopint-Datorg Zrt., valamint megbízható riportálási és monitorozó rendszert a hálózatgazda, EKK részére. A nagyszámú intézményi kapcsolódás megfelelő kiszolgálása érdekében második félévében végrehajtásra került a menedzsment rendszer bővítése és frissítése (upgrade). A.1.5. LOG (naplózó) rendszer A jogszabályi előírások, valamint az intézmények indokolt elvárásainak megfelelően végén megkezdődött az EKG logolási és archiválási rendszerének kialakítása. A évi projektzárás eredményeként az EKG megfelel a jogszabályi követelményeknek, amely szerint hírszerzési és bűnüldözési célokra visszamenőlegesen adatot tud szolgáltatni az adatforgalomról, ideértve az egyes felhasználók egyedi informatikai kapcsolatait is. Nem tartozik természetesen a projekt feladatai közé magának a forgalmazott adatnak az archiválása. A log-rendszer lehetőséget ad arra, hogy alkalmas feldolgozórendszer kialakításával egy adott intézmény forgalmi adatait elemezhesse, és ennek eredményeként optimalizálja saját rendszerét. A rendszer beüzemelése megtörtént, feladatát kifogástalanul ellátja. A x24 órás EKG Help Desk Az EKG hálózatának bővülése és az intézmények igényei megkívánták a folyamatos hibabejelentés lehetőségének, és a folyamatos felügyeletnek biztosítását. Az EKG intézményi kör számára meghirdetett vezetékes és mobil számon érhető el ez a szolgáltatás. A beérkezett bejelentések, és megkeresések teljes körű kezelésének minőségét biztosítja a hibajegy-rendszer kialakítása. Az intézmények a lehetőséget ma már rutinszerűen kihasználják, mert a Help Desk a hibakezeléseken túl kapacitásának jelentős részét műszaki tanácsadásra fordítja. A.1.7. EKG Behívó rendszer Az EKG behívórendszere elérhetővé teszi a kormányzati intézmények vezető munkatársai és informatikai rendszergazdái számára a hálózatelérést otthoni, illetve távoli munkavégzés esetén modemes kapcsolaton keresztül. Ez a rendszer biztosítja, hogy a munkahelyi postaládákat, az Internetet és az üzemeltetéshez szükséges szolgáltatásokat az arra jogosultak elérhessék. A rendszernek jelenleg kb. 450 felhasználója van. Minthogy a gyakorlati életben egyre inkább a mobil hozzáférés lehetősége irányában fogalmazódnak meg az igények, megkezdődött az előkészítés az EKG mobil hozzáférésének kialakítására. A.1.8. Titkosított hálózat (HSNet, Hungarian Security Network) A 2329/2003. (XII. 16.) Korm. határozat alapján 2004-ben az EKG infrastruktúráján kialakításra került a külvilágtól teljesen szeparált MPLS VPN magánhálózat, melyen keresztül a 9 érintett intézmény képes a minősített EU-s dokumentumokat kezelni. A minősített dokumentumok kódolásának és dekódolásának feladatát a külügyi célokra kifejlesztett az Országos Rejtjelfelügyelet által bevizsgált és engedélyezett kódoló eszköz látja el. 10

11 A dokumentum-adatbázist a Külügyminisztérium hozza létre és gondozza, a minősített adatok továbbítására alkalmas hálózat (HSNet) kialakítását az EKG felhasználásával a EKK hajtotta végre II. félévében a HSNet hálózat további végpontokkal bővült. A.1.9. Kapcsolódás az Európai domain rendszerhez (TESTA kapcsolat) A TESTA (Trans European Services for Telematics between Administrations, transzeurópai adminisztrációs hálózat) az Európai Közösség saját zártkörű IP alapú hálózata ban Magyarország részéről is aláírásra kerültek a megfelelő dokumentumok, így megkezdődhetett a TESTA és az EKG kapcsolatának kiépítése. A technikai infrastruktúra kialakítása után januárjában megtörtént Magyarország csatlakozása is a TESTA hálózathoz. A TESTA olyan távközlési platformot kínál, amely megfelel az európai közigazgatási szervezetek között biztonságos adatcsere iránti növekvő igényeknek. A TESTA hálózata egy IP alapú hálózat, amely az EuroDomain gerinc- és helyi (nemzeti) domain-hálózatokból áll. A helyi domain-hálózatok lehetnek országos vagy regionális hálózatok, Európai Intézmények vagy Ügynökségek. Az EuroDomain olyan európai gerinchálózat a közigazgatási szervezetek közötti adatcsere feladatainak ellátásához, amely a hálózati kommunikációs platform funkcióját látja el a helyi közigazgatási szervezetek között. Az EuroDomain a nyilvános Internet hálózattól biztonságosan elszigetelt hálózat, amely korlátozott hozzáférést garantál, hiszen csak közigazgatási szervezetek férhetnek hozzá. A biztonságot fokozza az IPSEC technológia, amely megakadályozza a lehallgatást. A TESTA domain alapú módszer lehetővé teszi, hogy a nemzeti közigazgatási szervezetek felvegyék a kapcsolatot az európai információs forrásokkal úgy, hogy megtarthassák nemzeti autonómiájukat a hálózat megvalósításában. A TESTA biztonsága folyamatos növelésének eredményeként a kommunikációs infrastruktúra első felében megkapta az akkreditációt és a lehetőséget az EU RESTRICTED minősítéssel ellátott információ átvitelére is. Az EU a TESTA hálózaton elérhető szolgáltatásokat folyamatosan bővíti, melyeket a magyar intézmények hasonló ütemben vesznek igénybe. A Intézményi kapcsolódások Az EKG informatikai infrastruktúrájának használata érdekében folyamatosan valósulnak meg a kormányzati intézményi rákapcsolódások. Budapesten jelenleg 130 intézmény kapcsolódik az EKG-hoz, ami magába foglalja gyakorlatilag a központi és országos hatáskörű intézmények többségét. A 2003-as évben elsőként a Magyar Államkincstár megyei fiókjai és a velük közös feladatokat ellátó vidéki családtámogatási központok országos hálózata került migrálásra a megyei hálózatok közül. Az országos intézményi rendszerek kapcsolódása megindult és májusára összesen már mintegy 740 intézményi telephely kb felhasználója dolgozik az EKG-n. A zártcélú távközlő hálózatokról szóló 50/1998. (III.27.) Korm. rendelet (a 227/2001 (XI.30) Korm. rendelettel megállapított) 10/A. (1) bekezdése előírja, hogy a központi közigazgatás budapesti és területi szervei kötelesek csatlakozni az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózathoz. A csatlakozások gyorsítása érdekében a Kormány az egységes digitális rádió-távközlő rendszer (EDR) szolgáltatás vásárlásáról szóló 1077/2004. (VII.22.) Korm. határozat 13. pontjában feladatul tűzte ki a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére, hogy az Elektronikuskormányzat-központ útján vizsgálja felül a kormányzaton belül jelenleg használt zártcélú (és külön célú) hálózatok technikai megoldásait, megvalósításuk 11

12 hatékonyságát, és tegyen javaslatot ezek ésszerűsítésének felgyorsítására az elkészült EKG-ra támaszkodva. A felmérést az EKK márciusára elvégezte, a vonatkozó javaslatot a Gazdasági Kabinet (GK) részére áprilisban beterjesztette. A GK i ülésén a javaslatot elfogadta, és határozatot hozott arról, hogy az EKG-hoz történő csatlakozás elmaradása milyen módon tükröződjön az érintett intézmény költségvetésében. Az EKG-hoz történő csatlakozás ütemének gyorsítása érdekében a 1101/2005. (X. 6.) Korm. határozat meghatározza az EKK, valamint a csatlakozásra kötelezett kormányzati intézmények feladatait. Az EKG emelt szintű szolgáltatásainak egyszerűsített módon megrendeléssel történő igénybe vétele lehetőségének biztosítása érdekében a Kormány felhatalmazta az EKK-t az EKG üzemeltetőjével történő keretszerződés megkötésére. A keretszerződéshez történő csatlakozás jogi feltételrendszerét a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításaként kiadott 12/2006. (I. 20.) Korm. rendelet szabályozza. A Kormányhatározat alapján a tervek szerint év végére az összes (jelenleg mintegy 1100) kormányzati intézményi telephely rákapcsolódik az EKG-ra. Ezek mellett még mintegy 100 azon állami (nem kormányzati) intézményi telephelyek száma, amelyek már most is kapcsolódnak az EKG-hoz. A Domain regisztrációs tevékenység Az EKK végzi a Miniszterelnöki Hivatal minden szervezeti egysége, valamint a Kormányzati Portál részére a domain névregisztrációt. Ennek keretén belül kb. 150 fődomain került regisztrálásra a HUNGARNET egyesületnél a.hu domain alá. Ezek a nevek ékezetnélküli domain nevek, melyeknek bizonyos része ékezetes formában is regisztrálásra került. A regisztráció másik fontos területe - és az EU-s csatlakozás kapcsán kiteljesedő TESTA hálózat használata következtében egyre jelentősebb szerepet kap - a gov.hu aldomain alá történő regisztráció a teljes kormányzat számára. Ennek fontossága abban áll, hogy ennek a névkonvenciónak megfelelően alakul ki a teljes euro-domain névtér, melynek így a magyarországi névtér is részévé válik ban megtörtént az ország számára alapvetően fontos (országnév, régiók, főbb informatikai infrastruktúrák azonosítói, stb.) URL nevek.eu TLD alá történő regisztrációja, s folyamatos az intézményi publikációk regisztrációja az.eu domain alá. A Hangforgalom az EKG-n végén megkezdődött az adat- és hangforgalom integrációja az EKG-n. Kialakításra került a teljes központi hívásirányítási rendszer, amely az eredeti A számon képes a hívások vezérlésére. A rendszer a próbaüzem szakaszába érkezett. Szintén kialakításra került a törvényi kötelezettségből adódó monitoring és az üzenettovábbításra képes voice mail rendszer is. A hangforgalom EKG-n történő továbbítása jelentős megtakarításokat realizál az intézmények számára, hiszen az EKG-n belül végződő hívások díjmentesen bonyolíthatóak, de az azon kívül végződő - országon belül maradók is csak helyi tarifával számlázhatóak. 12

13 A.2. Kormányzati Portál ( A Kormányzati Portál olyan egységes kommunikációs felület, amelynek segítségével a kormányzat egyszerűen és gyorsan képes kormányzati, államigazgatási információkat eljuttatni az állampolgárokhoz. Az állampolgárok életét nagymértékben megkönnyíti, ha megfelelő tájékoztatást kapnak arról, hogy az egyes élethelyzetekben miként kell eljárniuk, hogyan intézhetik el ügyeiket. A Kormányzati Portál ugyanakkor kiindulópont a kormányzatban és a közigazgatásban fellelhető internetes információkhoz: bárki, aki a közigazgatással kapcsolatos közérdekű információt keres, innen tud elindulni, és el tud jutni a kívánt információig. Ma már minden minisztérium és országos hatáskörű közigazgatási szervezet rendelkezik internetes megjelenési felülettel. A Kormányzati Portál azon túl, hogy az ezekhez a weboldalakhoz mutató linkgyűjteményt is tartalmaz, a 2004-ben lefolytatott honlap egységesítési projekt eredményeként az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások szempontjából legfontosabbnak ítélt 46 kormányzati honlapról közvetlenül generál és összegez tartalmakat. A Kormányzati Portálon számos tájékoztató vagy információkereső szolgáltatás is elérhető az állampolgárok számára. Az ügyintézést az ügyekkel kapcsolatos információk leírása (az eljárás menete, a szükséges dokumentumok stb.) segítik május 31-ig több mint 1000 közigazgatási ügy leírása készült el, az ügyintézéshez szükséges hozzá tartozó elektronikusan elérhető, letölthető és kitölthető formanyomtatványok száma májusban több mint A évi háromról (ingatlankereső, cégkereső, gépjárműkereső) május 31-ére 264-ra nőtt a közszolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztató vagy információkereső szolgáltatások száma. Nagy látogatottságú a decembertől működő Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (HJEGY) szolgáltatás, melyen keresztül az érdeklődök egyszerű kereső segítségével hozzáférhetnek a hatályos joganyaghoz. A szolgáltatások nyújtásában jelenleg 33 kormányzati szervezet vesz részt, ezen kívül a Kormányzati Portálon megtalálható 26 EU-s szervezet, valamint 8 közszolgáltató cég szolgáltatása is. A Kormányzati Portál szolgáltatásait májusában már több mint 3 millió alkalommal vették igénybe. A központi közigazgatás a Kormányzati Portálon, az azonosító funkciót ellátó Ügyfélkapun elektronikus ügyintézési felületet biztosít, amelyen keresztül elektronikusan végezhetők folyamatosan növekvő számban az államigazgatási ügyek. Ezek között a legfontosabb az EU által meghatározott 20 (Magyarországon 27) alapvető szolgáltatás elektronikus elérésének biztosítása, amely az összes közigazgatási ügyszám mintegy 80%-át fedi le. Emellett májusban mintegy 400 közigazgatáshoz kapcsolódó ügy intézhető (eltérő mértékű elektronizáltsági szinten) elektronikusan. Jelentős időmegtakarítást eredményez az ügyek intézése során szintén az interneten keresztül történő időpontfoglalás, amelyre májusban már az összes okmányirodában lehetőség nyílik a Kormányzati Portálon keresztül. A fentiek mellett a virtuális okmányirodában májusban közel 80 közigazgatási ügy intézése indítható, valamint 86 okmányirodai ügyben lehet időpontot foglalni. A Kormányzati Portál lehetőséget teremt a közigazgatás, a politika és az állampolgárok közötti kommunikáció javítására, az elektronikus demokrácia megvalósítására is. Ennek keretében nagy népszerűségre tett szert a rendszeresen megszervezésre kerülő online fórum, ahol neves közéleti személyiségek válaszolnak a feltett kérdésekre. A Kormányzati Portál fórumszolgáltatása a hozzászólók nevesítése révén a 13

14 demokratikus és megalapozott véleménynyilvánítás új, közvetlen, korszerű formája. A Kormányzati Portál hírlevele mintegy felhasználó számára kerül naponta megküldésre. A Kormányzati Portál először 2003-ban ment keresztül jelentős módosításon áttérve a nyílt platformra, és megjelenésében is korszerűsödve, a szolgáltató jelleget a középpontba állítva. A gyakorlati tapasztalatok alapján a portál októberben megújult, formájában és tartalmában hangsúlyozottan jelentkeztek az állampolgári ügyek intézését segítő elemek. Az Ügyfélkapu egyéves működési tapasztalatai, valamint az elektronikus ügyintézések számának növekedése szükségessé tette, hogy júliusban a Kormányzati Portál újabb szerkezeti átalakuláson essen át, amelynek eredményeként még inkább a szolgáltató jelleg domborodik ki. A.3. Az Ügyfélkapu A április 1-től működő Ügyfélkapu rendszeren keresztül az adatvédelmi szabályok legszigorúbb betartása mellett lehetőség nyílt a személyazonosításhoz kötött közigazgatási (hatósági) ügyek elektronikus indítására, illetve intézésére is. Az Ügyfélkapu működése révén a Kormányzati Portálról indítható vagy azon keresztül elérhető elektronikus ügyintézések száma a november 1-jén hatályba lépett Ket. megvalósításának eredményeként jelentősen bővült május végén már több mint (május 31-ig ) állampolgár regisztráltatta magát az elektronikus szolgáltatások ügyfélkapun keresztül történő igénybevétele érdekében az okmányirodákban. Jelenleg e rendszeren keresztül érhetők el az APEH adó- és járulékbevallással kapcsolatos szolgáltatásai, a BM okmányirodai szolgáltatásai, a cégeljáráshoz, a jogszabálynyilvántartáshoz kapcsolódó ügyintézések. Megvalósultak a leggyakrabban keresett 27 közszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyintézések, szolgáltatások Kormányzati Portálon keresztül történő elektronikus eléréséhez kapcsolódó fejlesztések, és folyamatban van az ingatlannyilvántartás ügyfélkapun keresztül történő elérésének biztosítása. Bár az ügyfélkapus ügyfél-azonosítás első alkalmazása az adó- és okmányirodai ügyintézés volt, folyamatosan nő az egyéb elintézhető ügyek kínálata ban már lehetőség volt elektronikusan benyújtani a felvételi jelentkezést, és az OEP számos szolgáltatása is elérhető. Megkezdődött az önkormányzatok csatlakozása részben IPSEC VPN-ek, részben pedig az EKG-ra történő közvetlen csatlakozás útján az Ügyfélkapuhoz, biztosítva ezáltal a helyi szintű ügyekben a kérelmek, adatszolgáltatások elektronizált befogadását. Az Ügyfélkapu szolgáltatásaihoz történő kapcsolódás műszaki specifikációjának részletes szabályairól a KIETB 21. sz. ajánlása rendelkezik. A.4. Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (KÜK) A Ket.-ben szereplő egyes feladatok végrehajtásának biztosítása érdekében kezdte meg működését a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ is, amely belföldről a 189-es zöld hívószámon, külföldről a számon, valamint Interneten keresztül a 189@ugyfelvonal.hu elektronikus levélcímen folyamatosan (napi 24 órában) áll az állampolgárok rendelkezésére. A KÜK célja az állampolgárok és vállalkozások tájékozódásának javítása az esélyegyenlőség jegyében. Ennek megfelelően a KÜK a Kormányzati Portállal együttműködve teljes körű és szakszerű tájékoztatásra törekszik a 14

15 magyar állampolgároknak, szervezeteknek és angol, német, valamint francia nyelven a külföldieknek egyaránt. Tudásbázisának alapját a hatályos jogszabályok és az ezekre épülő ügyleírások képezik, amit öntanuló jelleggel folyamatosan fejleszt a beérkezett kérdések alapján. Szolgáltatásai közé tartozik az időpontfoglalás is, amelynek során a KÜK ügyintézői a megfelelő közigazgatási (vagy közszolgáltató) intézménytől a már ismert szakmai kérdés megoldásához célzottan kérnek időpontot az ügyfél számára. Az Ügyfélvonal jelentős előrelépés az intézmények közötti együttműködésben, mert a speciális és egyedi kérdésekben a call center munkatársai az illetékes hivatal munkatársát közvetlenül kapcsolhatják. A KÜK jelentős szerepet vállalt a például madárinfluenzás esetek bejelentésének fogadásában, és az illetékes állategészségügyi szervekhez történő továbbításában, valamint a havi adatszolgáltatáson alapuló egyéni adó- és járulék bevallási rendszerhez kapcsolódó kérdések megválaszolásában. Jelentős volt a babakötvénnyel, a felsőoktatási intézményekbe történő felvételikkel és a diákigazolványokkal kapcsolatban beérkezett kérdések száma májusban a KÜK-höz már több mint 130 ezer hívás futott be. A 2005-ben lefolytatott nyílt, tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeként történt meg a KÜK kialakítása, üzemeltetése outsourcing keretében valósul meg májusáig. A 1044/2005, valamint a 1101/2005 kormányhatározatok alapján megkezdődött a KÜK és a közigazgatási szervek ügyfélszolgálatai együttműködése követelményrendszerének és módszertanának kidolgozása. A.5. Szolgáltatások a központi rendszeren A.5.1. HUsz (20) online projekt Az Európai Bizottság 2001-ben az eeurope 2002 Akciótervhez kapcsolódóan közleményt adott ki a 20 leginkább keresett közigazgatási szolgáltatás elektronikus (online) elérhetőségére vonatkozóan. Az 1126/2003. (XII.12) Korm. határozattal elfogadott E- kormányzat Stratégia az elektronikus kormányzás elősegítése érdekében más fontos célkitűzések mellett az EU ajánlásához kapcsolódóan három alapvető feladatrendszert rögzített: létre kell hozni az elektronikus kormányzás megbízható működését lehetővé tevő fizikai infrastruktúrát; olyan egységes alkalmazás- és kapcsolatrendszert (elektronikus kormányzati közművet) kell biztosítani az állampolgárok számára, amely egységes logikai és biztonsági rendszerben teszi lehetővé számukra mindennapi ügyeik távolról történő intézését, és hatékony támogatást nyújt e feladatok megoldásában; december 31-i határidővel meg kell valósítani az eeurope 2005 akcióprogramhoz kapcsolódó alapvető e-kormányzati szolgáltatásokat. 15

16 Ahhoz, hogy a 20 szolgáltatás valóban az elvárt szinten működjön, 2005-ben számos közmű jellegű fejlesztés megvalósítása volt szükséges, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak voltak: Ügyfélkapu kialakítása a Kormányzati Portálon; a 20 szolgáltatás megvalósításában érintett intézmények háttérrendszerének kialakítása, illetve alkalmassá tétele az ügyfélkapun keresztül történő szolgáltatás nyújtásához; a szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó ügyleírások, és letölthető formanyomtatványok hozzáférhetővé tételének biztosítása a Kormányzati Portálon, illetve a szakrendszerekben; az ügyintézésekhez kapcsolódó elektronikus illeték-, illetve díjfizetés technikai feltételeinek kialakítása (fejlesztésére a közeljövőben kerül sor). Az E-Kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) hatékony együttműködése eredményeként, a Kormány májusában elfogadta a közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról szóló 1044/2005 (V. 11) Korm. határozatot, amelyben meghatározásra kerültek az EU által, az egyes elektronikus közszolgáltatások színvonalának értékelésére kidolgozott négyfokú skála, valamint az elektronikus közszolgáltatások megvalósulására vonatkozó prioritási szintek. A határozat elrendelte továbbá a felsorolt 27 elektronikus közszolgáltatásnak a határozat függelékében meghatározott elektronikus szolgáltatási szinten történő megvalósítását, az ott megjelöltek felelőssége, a kormányzati informatikáért és a szolgáltató állam kialakításáért felelős kormánymegbízott koordinációja mellett, december 31-ei határidővel. Az E-Kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) a december 8-ai ülésén egyhangúan elfogadta az EKK beszámolóját a 27 szolgáltatás végrehajtásáról. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az európai elektronikus térben leggyakrabban keresett 20 (Magyarországon 27) közszolgáltatás az 1044/2005 (V. 11) Korm. határozat függeléke rendelkezései alapján - a december 31-ig elvárt szinteken elektronizálásra került, és Kormányzati Portál felületére való bekötése megtörtént. Ezzel az EU 20 szolgáltatás aggregált kidolgozottságának mértéke a október 15-én felmért 46%-os értékről indulva, december 15-én már meghaladta a 80%-os teljesítési szintet, amely eredménnyel - ezen mutatószámok tekintetében - az európai uniós összehasonlításban év végére a tagországok rangsorában a középmezőny elejére kerültünk. A.5.2. Havi adatszolgáltatáson alapuló adó- és járulék nyilvántartási rendszer A Kormány a 1102/2005-ös számú határozataiban felhatalmazta az EKK-t, hogy a rendeletekben szereplő és felelősségi körébe tartozó feladatok különösen a havi adatszolgáltatáson alapuló egyéni adó- és járulék elektronikus bevallás megvalósításához szükséges feltételek megvalósításáról gondoskodjon. Ennek érdekében a járulék bevallási, illetve általában az ügyfelek és hatóságok, a hatóságok és ügyfelek, valamint a hatóságok egymás közötti elektronikus üzeneteinek fogadását szolgáló rendszer megvalósításához, az Ügyfélkapu és a Kormányzati Portál kapacitásának bővítéséhez szükséges technikai eszközök (szerverek, tárolóeszközök, aktív- és passzív hálózati eszközök, tűzfalak, valamint a sávszélesség-bővítésekhez szükséges egyéb termékek), és szolgáltatások beszerzését, a szoftverfejlesztési, programozási, rendszerintegrálási munkákat, és az ügyfélkapcsolati rendszer kialakítását elvégezze. 16

17 A különböző ügyfél és hatóság közötti kétirányú, igény esetén titkosított üzenetek, mozgatását, fogadását, biztonságos (csak a feladó és a címzett számára hozzáférhető, megfelelő adatbiztonságot garantáló) ideiglenes tárolását, a jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelő kellékekkel ellátott visszaigazolását, az üzenetek címzetthez való eljuttatását megvalósító szolgáltatás igénybevételét, valamint az ehhez szükséges ügyfélkapcsolati rendszer működtetését biztosítsa. A fenti feladat megvalósítására a hasonló mértékben nagytömegű adatforgalmat lebonyolító más elektronikus ügyintézések esetében is alkalmazható technológiai megoldás révén került sor. A működtetés a megnövelt kapacitású és technológiailag átalakított Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren belül kialakított ideiglenes tároló igénybevételével biztosított. Az elektronikus szolgáltatások az új technológia alkalmazásának eredményeként a központi rendszeren keresztül egységes logika alapján, azonos infrastruktúrán, a kiugró terheléseket csillapító módon, költséghatékonyan kerültek kialakításra. Az adatok biztonságát a kettős boríték megoldás biztosítja. A megoldás sikeresen vizsgázott, az első hónapban több mint bevallást fogadott különösebb fennakadás nélkül A.5.3. Virtuális Okmányiroda (XR) Az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) jelentős lépés az Interneten keresztül történő elektronikus ügyintézés megvalósulása felé. Az elektronikus ügyintézés jogi és technikai feltételei még csak részben adottak, hiszen az alapkövetelményként elvárt elektronikus aláírás megvalósítása és elterjedése még csak kezdeti fázisban van hazánkban. Ezért az XR deklaráltan a jelenlegi jogi és technikai lehetőségekre tekintettel, korlátozott céloknak megfelelő rendszer, amely a közigazgatásban első elemként az elektronikus ügyindítás és okmányirodai időpontfoglalás lehetőségét teremti meg. Ügyindításra az alábbi ügytípusok esetében van lehetőség: Lakcímváltozási és lakcímigazolvány ügyintézések (7 féle ügy); Egyéni vállalkozói igazolvány ügyek (3 féle ügy); Anyakönyvi ügyek (6 féle ügy); Gépjárművezetői engedély ügy; Jármű kísérőlap ügy; Mozgássérültek parkolási igazolványa ügyében: Gépjármű igazgatási ügyek (27 féle ügy). Okmányirodai időpontfoglalásra a fenti ügytípusokon kívül az útlevéllel és a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő ügyek intézéséhez van lehetőség szeptemberétől lehetővé vált, hogy az okmányirodákban elhelyezett információs terminálok is rákapcsolhatók legyenek az XR általános, központi naptárrendszerére. Novembertől az időpontfoglalás egyszerűsített eljárással kezelhető folyamatként jelenik meg a Kormányzati Portálon. 17

18 B. Összkormányzati jelentőségű fejlesztések, projektek B.1. Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) ban az EDR-rel kapcsolatban a KITKH az alábbi tevékenységeket végezte: A Kormány a 1158/2002. (IX. 26.) Korm. határozattal elrendelte az Egységes Digitális Rádiórendszer megvalósítási módjainak vizsgálatát, amelynek ki kellett terjednie a műszakiszolgáltatási igényekre és lehetőségekre, valamint a megvalósítás és a pénzügyi finanszírozás lehetséges módozataira. A tevékenység felelőse a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, illetve nevében a KITKH-t irányító kormánymegbízott lett. A lefolytatott vizsgálat eredményei alapján a Kormány a 1031/2003. (IV. 9.) Korm. határozatban döntött az EDR kiépítéséről. A rendszer megvalósítására az állami erőforrások lehető legteljesebb hasznosítása mellett a szolgáltatási modellt találta megfelelőnek, azaz az EDR szolgáltatásvásárlással való megvalósításáról döntött. Az EDR kiépítését célzó pályázat előkészítése, és a feladat továbbvitele szeptembertől februárig az IHM feladata volt. Az IHM előkészítő tevékenysége után februárjában a Kormány az EDR pályázat lefolytatásának és az EDR rendszer megvalósításának feladatát Kormánybiztos kinevezésével a MeH-t vezető miniszter, mint hálózatgazda felügyelete alá helyezte. Az EDR szolgáltatásvásárlásra kiírt közbeszerzési eljárás eredményhirdetése október 17-én megtörtént. Az EKK az irányító testület munkájában vett részt. A rendszer első ütemének átadása a központi régióban áprilisában megtörtént. B.2. Kormányzati Elektronikus Iratkezelés (KEIR) A közigazgatási szervek egységes iratkezelési szabályozásának legfontosabb célja a szolgáltató közigazgatás elvének megfelelően az elektronikus ügyintézés lehetőségének megalapozása, elsősorban a hatósági ügyek intézése szakszerűségének és gyorsaságának a növelése, valamint a maradandó értékű információk fennmaradásának és megfelelő megőrzésének biztosítása. A rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalom elemzését, a helyzetfelmérést, és szakmai egyeztetéseket követően elkészült a szakmai koncepció, majd a Kormány 2205/2003. (IX. 4.) számú határozatának 2. pontja alapján határidőre június 30-ig elkészült az iratkezelés egységességéhez szükséges jogszabályok kidolgozása, amelyek alapján elfogadásra került az iratkezelés korszerűsítését szolgáló jogszabálycsomag szeptemberében a MeH vezetésének döntése értelmében a projekt átadásra került a Belügyminisztérium részére. Az Országgyűlés december 13-án fogadta el A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény módosítását, melynek felhatalmazása alapján január 1-jei hatálybalépéssel kihirdetésre került A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. 18

19 A kihirdetéssel egyidejűleg a Belügyminisztérium szervezetén belül létrejött a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet (KIF), majd május 7-én hatályba lépett A közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet. A szabályozás teljessége kívánja továbbá az elektronikus iratok levéltárba adásával és tárolásával kapcsolatban támasztott követelmények meghatározását, amelynek kidolgozása az akkor illetékes három minisztérium (BM, IHM, NKÖM) együttműködésével kezdődött meg. B.2.1. KIR2 A Kormányzati Iratkezelési Rendszer (KIR) projekt a Miniszterelnöki Hivatal finanszírozásában 6 minisztérium részvételével 1996-ban indult. A szerződés alapján a KIR használati joga minden kormányzati intézmény számára ingyenes. A KIR1 tapasztalatai alapján átalakított KIR2 rendszer az EKK szakmai támogatásával márciusban került bevezetésre a Miniszterelnöki Hivatalban. A KIR2 lehetővé teszi a központi közigazgatás szerveinél alkalmazott kézi iktatás és számtalan különböző iratkezelő szoftver felváltását. A rendszer WEB/Java technológiára épül, egy böngészőből indítható, platform független; az eddigi megoldásoknál költséghatékonyabb, és a felhasználó igényeinek megfelelően testre szabható. A rendszer a Miniszterelnöki Hivatalban és a MeH három kormányhivatalában éles üzemben működik, több kormányzati intézményben tesztelés alatt, illetve bevezetés előtt áll. A pénzügyminiszter indítványára az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal az Elektronikuskormányzat-központtal közösen júniusra olyan javaslatot dolgozott ki a központi közigazgatási szervek számára, amely a közigazgatási munka elektronikus támogatása révén lehetővé teszi a felhasználásra kerülő papírmennyiség csökkentését és az információáramlás felgyorsítását. A KIR2 működésének tapasztalatai alapján a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére megkezdődtek az előkészületek a kormányzati intézményekben különböző funkcionalitásokkal rendelkező KIR2 rendszerek konszolidációjának megvalósítására, valamint alkalmassá tételére a KEIR követelményeinek teljesítésére. B.3. Honlap-egységesítés A Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB) végén adta ki A központi államigazgatás szervezeteinek internet-tevékenységéről, valamint az általuk működtetett honlapok tartalmi és formai követelményei -re vonatkozó, KIETB 19. számú ajánlását. Az ajánlásban foglalt követelmények teljesítését támogatandó, a Kormány elfogadta a közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról szóló 1044/2005 (V.11.) Korm. határozatot, amelynek 4. pontja alapján a Kormány elrendelte, hogy a központi közigazgatási szervek úgy alakítsák át honlapjuk tartalmi és formai felépítését, hogy azok feleljenek meg a vonatkozó ajánlásokban meghatározott követelményeknek. A KIETB 19. számú ajánlásában foglaltak megvalósítására a tárcaközi bizottság a hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatból költségvetési forrást biztosított. E forrás felhasználásával 2004-ben nyílt közbeszerzési pályázat keretében 46 az állampolgári szolgáltatások szempontjából kiemelt jelentőségű kormányzati intézmény honlapjának 19

20 tartalmi és formai egységesítése, valamint a Kormányzati Portállal történő összehangolása valósult meg. A projekt eredményeként ezen honlapok esetében egységes elvekre épülő adatvédelmi tájékoztató került kialakításra. A projekt magába foglalta a résztvevő kormányzati intézmények honlapjain megjelenő tartalomszolgáltatások egy éven keresztül történő monitoringját. A monitoring a változások folyamatos követése mellett kiterjedt az ajánlásban szereplő azon pontok megvalósításának követésére, amelyek az elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtéséhez járulnak hozzá. Ennek keretében a központi államigazgatás szervei saját erőből valósítják meg többek között a hivatali (funkcionális) címek rendszerét, valamint a honlapon keresztül érkező állampolgári vélemények, panaszok, bejelentések ügyintézésére vonatkozó belső eljárási rend kialakítását. A monitoring értékelése megállapította, hogy több területen jelentős előrelépések történtek (pl. honlapon megjelenített információk nyomtathatósága és letölthetősége; a belső szabályozók létrehozása; a nyitólap kötelező formai elemeinek megjelenítése, stb.), illetve bizonyos ajánlás-elemeknél pozitív tendenciák tapasztalhatóak a követelményeknek való megfelelésben. Összességében azonban elmondható, hogy összkormányzati szinten még mindig nem kielégítő az eredmény (például a honlapon megjelenő információk elektronikus továbbküldése szolgáltatás; az idegen nyelvű megjelenítés (az angol nyelv dominanciája, ahol egyáltalán megtalálható); a funkcionális címek megjelenítése, az ügyfélszolgálati kapcsolat feltüntetése; a véleménynyilvánítási-, és elégedettségmérő űrlap megjelenítése és feldolgozása; a vakok számára is elérhető tartalmak kialakítása, a honlap-látogatottsági statisztika készítése és elemzése terén). B.4. Elektronikus jogszabály-előkészítés (eprelex) Az eprelex projekt távlati célja, hogy a kormányprogramban meghatározott stratégiai célok alapján összeállított munkaterv és a Kormány törvényalkotási programja, illetve a jogalkotási feladatok tervének közzétételétől kezdődően, a jogszabály-előterjesztések köröztetésén át, a Közigazgatási Államtitkári Értekezletekig (KÁT) bezárólag, egy strukturált és integrált elektronikus infrastruktúra és eljárásrend keretei között, gyorsabb és minőségi államigazgatási döntés-előkészítés valósulhasson meg. A projekt első fázisa kifejezetten a Kormány munkatervén alapuló a jogalkotási feladatok tervében (törvényalkotási programjában) foglalt kötelezettségek folyamatos és naprakész ellenőrzése biztosításának elektronikus eszközökkel való támogatására koncentrál, kiegészítve mindezt a KÁT, mint a Kormány általános jellegű döntés-előkészítő testülete üléseinek elektronikus támogatásával. A rendszer kiépítésével a MeH hatékonyabban tudja ellátni ellenőrző funkcióját, koordináló és végrehajtó tevékenységét. A projekt megvalósítása ugyanakkor elősegíti a gyors, naprakész és minőségi államigazgatási döntés-előkészítést és jogalkotást. Az elektronizálás egyben lehetőséget teremt a közigazgatásban a takarékosabb erőforrásfelhasználásra. A projekt első szakasza, vagyis Kormány munkaprogramjában foglaltak ellenőrzését szolgáló rendszer kialakítása április 30-án befejeződött; míg a második és a harmadik szakasz, az elektronikus jogszabály-előkészítést és a KÁT üléseket támogató rendszer kialakítása, 2006-ban, illetve 2007-ben valósulhat meg. 20

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint

Részletesebben

Kormányzati Ügyfélvonal Előadó: Fazekas Csaba főosztályvezető

Kormányzati Ügyfélvonal Előadó: Fazekas Csaba főosztályvezető 1818 - Kormányzati Ügyfélvonal Előadó: Fazekas Csaba főosztályvezető Új csatornák a közigazgatásban 2 Új csatornák a közigazgatásban Kormányablak hálózat Kormányzati Ügyfélvonal Kormányzati portál személyes

Részletesebben

Új működtetési környezet

Új működtetési környezet EDR és elektronikus közszolgáltatások Új működtetési környezet Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Dr. Ignácz István elnök Budapest 2009. április 9. Tartalom I. A KEK KH bemutatása

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfél-beléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás

ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás SZOLGÁLTATÁS LEÍRÓ LAP 2017. július 1. v2.1 EREDETI 2 Tartalom 1. A SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA... 3 2. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE... 5 3. A SZOLGÁLTATÁS FELHASZNÁLÁSI

Részletesebben

Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben

Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben Csurgai Katalin Főosztályvezető-helyettes Budapest, 2010. április 16. Tartalom I. Bevezetés II. III. IV. Jogszabályi alapok Elektronikus ügyintézéshez

Részletesebben

ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás

ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás SZOLGÁLTATÁS LEÍRÓ LAP 2016. március 10. v2 EREDETI 2 Tartalom 1. A SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA... 3 2. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE... 5 3. A SZOLGÁLTATÁS FELHASZNÁLÁSI

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére INFOKOMMUNIKÁCIÓÓÉRT FELELŐS KORMÁNYBIZTOS XIX- /1/2009 1 ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra,

Részletesebben

Az Informatikai Főosztály feladatai

Az Informatikai Főosztály feladatai Az Informatikai Főosztály feladatai 1. Feladat- és hatáskörök A Kormányhivatal SzMSz-ében a Főosztály részére megállapított, jelen Ügyrendben részletezett feladat- és hatáskörök elosztása a következők

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Önkormányzati megújulás konferencia 2011

Önkormányzati megújulás konferencia 2011 Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Önkormányzati megújulás konferencia 2011 2011. november 3 4. Dr. Ignácz István általános elnökhelyettes A KEK KH a közigazgatás központi

Részletesebben

( T e r v e z e t) A rendelet 13. II. Polgármesteri Kabinet Iroda címhez tartozó g.) pont törlésre kerül.

( T e r v e z e t) A rendelet 13. II. Polgármesteri Kabinet Iroda címhez tartozó g.) pont törlésre kerül. Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének./2008. ( ) rendelete a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 43/2006. (XII.22.) rendelet

Részletesebben

Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2015. (VI..) önkormányzati rendelete. az elektronikus ügyintézés helyi szabályairól

Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2015. (VI..) önkormányzati rendelete. az elektronikus ügyintézés helyi szabályairól 5. napirendi pont előterjesztésének melléklete Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2. Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének../2015. (VI..) önkormányzati

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása

Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása Dr. Dedinszky Ferenc kormány-főtanácsadó Informatikai biztonsági felügyelő Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkárság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5109-1/2007-SZMM TERVEZET E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatkörének

Részletesebben

KORMÁNYZATI INFOKOMMUNIKÁCIÓ

KORMÁNYZATI INFOKOMMUNIKÁCIÓ BELÜGYMINISZTÉRIUM KORMÁNYZATI INFOKOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MMK HIT Szakmai nap 2015.03.17. Budapest Bancsics Ferenc Politikai főtanácsadó 1 Belügyminisztérium feladatai a 152/2014. (VI. 6.) KORM

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Iktatószám: A hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő: H A T Á S V I Z S G Á L A T I VIII/695/2013. 1 nap Dátum: Kapcsolódó hatásvizsgálati lapok: L A P 2013. április 15. nincs Hatásvizsgálatba bevont

Részletesebben

Önkormányzatokat érintő új jogszabályok és jogszabályváltozások (2012. április 1. és április 30. között megjelent)

Önkormányzatokat érintő új jogszabályok és jogszabályváltozások (2012. április 1. és április 30. között megjelent) Önkormányzatokat érintő új jogszabályok és jogszabályváltozások (2012. április 1. és 2012. április 30. között megjelent) Kormányrendeletek 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet az egyes közlekedési szabálysértések

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ

TÁJÉKOZTATÓ SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ TÁJÉKOZTATÓ AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP ORSZÁGOS KITERJESZTÉSE KAPCSÁN A CSATLAKOZTATÁSI KONSTRUKCIÓRÓL 2016. SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ Önkormányzati ASP 1.0 Az Önkormányzati

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009.

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. Tamási Város Polgármesteri Hivatala SWOT analízis SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. SZEMPONTOK A kérdések megválaszolásához 1. VEZETÉS A vezetés szerepe a hivatali küldetés

Részletesebben

Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatal

Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatal Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatal 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. /Fax: 06-99-360-012 E-mail: jegyzo@nagycenk.hu Előterjesztés 8. Napirendi pont Javaslat a közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus

Részletesebben

A Koordinációs és Szervezési Főosztály alapfeladatai

A Koordinációs és Szervezési Főosztály alapfeladatai A Koordinációs és Szervezési Főosztály alapfeladatai 1. Feladat- és hatáskörök A Kormányhivatal SzMSz-ében a Főosztály részére megállapított, jelen Ügyrendben részletezett feladat- és hatáskörök elosztása

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT Nógrád Megye Integrált Területi Programja módosításának igénybejelentésére

Részletesebben

A KORMÁNYZATI ÉRKEZTETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA

A KORMÁNYZATI ÉRKEZTETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA A KORMÁNYZATI ÉRKEZTETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA Dr. Magyariné dr. Nagy Edit helyettes államtitkár 2014. november 06. Közpolitikai cél: közigazgatás hatékonyságának növelése E-közigazgatási szolgáltatások körének

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE Készült: 2013. április 10-én ELŐTERJESZTÉS a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról 2 Ö S S Z E F O G L A L Ó A

Részletesebben

ASP 2.0. Tájékoztató PROJEKT Bevezetés tervezett határideje

ASP 2.0. Tájékoztató PROJEKT Bevezetés tervezett határideje ASP 2.0 PROJEKT Tájékoztató Bevezetés tervezett határideje 2018.01.01. Az önkormányzati feladatellátás egységességének támogatásához, valamint a költségvetési stabilitás megőrzéséhez fűződő kormányzati

Részletesebben

INFORMATIKAI FŐOSZTÁLY. 1. Az Informatikai Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:

INFORMATIKAI FŐOSZTÁLY. 1. Az Informatikai Főosztály funkcionális feladatai tekintetében: 1. Az Informatikai Főosztály funkcionális feladatai tekintetében: a) Közreműködik az önkormányzati rendeletek elektronikus közzétételében, a TÖRV, NRT és TERKA rendszerek működtetésével, karbantartásával,

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS LEHET

ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS LEHET TÁJÉKOZTATÓ Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 26. (1) bekezdése alapján az Egyházasrádóci

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

CROCODILE 2.0_HU projekt

CROCODILE 2.0_HU projekt CROCODILE 2.0_HU projekt Cooperation of Road Operators for COnsistent and Dynamic Information LEvels Rónai Gergely osztályvezető Csillik Ádám fejlesztési mérnök ITS Hungary évzáró rendezvény- 2017. december

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell e-savaria: elektronikus önkormányzat Szombathelyen és kistérségében Pilot-rendszer bemutató Keringer Zsolt projektvezető Szombathely Megyei

Részletesebben

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások KIFÜ színpad Infotér Konferencia 2016. november 9. Lázár János Távközlési Üzletágvezető Antenna Hungária vezeték nélküli stratégia és célkitűzések ANTENNA

Részletesebben

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében)

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében) Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP 3.3.2.-16 projekt keretében) A Digitális Jólét Program (DJP) végrehajtásával összefüggő

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

Kontrolling támogató rendszer bevezetése a NISZ-ben

Kontrolling támogató rendszer bevezetése a NISZ-ben Kontrolling támogató rendszer bevezetése a NISZ-ben HOUG Siófok, 2014. március 26. Szalontay Gyöngyi Vezető Szakértő NISZ Zrt. Szabó Gábor Csoportvezető R&R Software Zrt. Tartalom Szabó Gábor Essbase áttekintés

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

Az ELO Iratkezelő Modul jogi háttere. dr. Fenyér Éva ügyvéd, iratkezelési jogi tanácsadó

Az ELO Iratkezelő Modul jogi háttere. dr. Fenyér Éva ügyvéd, iratkezelési jogi tanácsadó Az ELO Iratkezelő Modul jogi háttere dr. Fenyér Éva ügyvéd, iratkezelési jogi tanácsadó 1 Az előadás célja A jogi alapok áttekintése és rendszerezése Az ELO Iratkezelő Modul - magyarországi jogszabályi

Részletesebben

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél Cooperation of Road Operators for COnsistent and Dynamic Information LEvels Csillik Ádám fejlesztési mérnök Fővárosi ITS projektek 2006 2008 CONNECT II. és

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben

"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

31. A jegyző és az aljegyző Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki. Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

A Hivatal érvényben lévő alábbi dokumentumok létrehozása, szinkronizálása szükséges

A Hivatal érvényben lévő alábbi dokumentumok létrehozása, szinkronizálása szükséges Informatikai Biztonsági feladatok: Fizikai biztonsági környezet felmérése Logikai biztonsági környezet felmérése Adminisztratív biztonsági környezet felmérése Helyzetjelentés Intézkedési terv (fizikai,

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM. Szervezeti és Működési Szabályzat. I. kötet. Szervezeti és Működési Rend. 4.y. sz. melléklete

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM. Szervezeti és Működési Szabályzat. I. kötet. Szervezeti és Működési Rend. 4.y. sz. melléklete 1 AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 4.y. sz. melléklete AZ ELTE REKTORI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 BUDAPEST, 2008.

Részletesebben

Digitális fejlesztések a közigazgatásban Kelemen Gábor ágazati igazgató

Digitális fejlesztések a közigazgatásban Kelemen Gábor ágazati igazgató Digitális fejlesztések a közigazgatásban 2018.09.25. Kelemen Gábor ágazati igazgató 2 A DIGITÁLIS ÖKOSZISZTÉMA PILLÉREI DIGITÁLIS KOMPETENCIÁK DIGITÁLIS GAZDASÁG DIGITÁLIS ÁLLAM Lakosság KKV-k Közigazgatás

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. sz. melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat megnevezése Frissítés Megőrzés adatfelelős Megjegyzés 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai

Részletesebben

ÜGYFÉL ÜGYINTÉZÉSI RENDELKEZÉSÉNEK NYILVÁNTARTÁSA

ÜGYFÉL ÜGYINTÉZÉSI RENDELKEZÉSÉNEK NYILVÁNTARTÁSA ÜGYFÉL ÜGYINTÉZÉSI RENDELKEZÉSÉNEK NYILVÁNTARTÁSA SZOLGÁLTATÁS LEÍRÓ LAP 2017. július 1. v2.0 EREDETI Tartalomjegyzék 1. A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA... 3 2. A SZOLGÁLTATÁSI LEÍRÁSA... 3 3. A SZOLGÁLTATÁS RÉSZEI...

Részletesebben

A Kormányzati célú hálózatok fejlesztése

A Kormányzati célú hálózatok fejlesztése A Kormányzati célú hálózatok fejlesztése 2017.02.03. Bancsics Ferenc politikai főtanácsadó Belügyminisztérium Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról (NIS) 1069/2014. (II. 19.) Korm. határozat Magyarország

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Ügyfélkapunyitással kapcsolatos ügyintézés Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett egyszeri

Részletesebben

Elektronikus Közigazgatás megvalósítása

Elektronikus Közigazgatás megvalósítása Elektronikus Közigazgatás megvalósítása Út a digitális társadalom felé Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkár Elektronikus kormányzati szolgáltatások biztonsági szint emelése Cél: A üzembiztosan

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT KONFERENCIA A TERÜLETI KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETFEJLESZTÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. BÉRCESI FERENC

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

44/2005. (III. 11.) Korm. rendelet. a kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendről. Általános rendelkezések

44/2005. (III. 11.) Korm. rendelet. a kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendről. Általános rendelkezések 44/2005. (III. 11.) Korm. rendelet a kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendről A Kormány, a szolgáltató állam megvalósítása, a költségvetési forrásokkal való hatékony gazdálkodás,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

Ellátási rendszer és projektiroda bemutatása

Ellátási rendszer és projektiroda bemutatása Ellátási rendszer és projektiroda bemutatása Közös részvételre jelentkezők a keretmegállapodáson belül felmerülő intézményi igények maradéktalan kielégítésére országos ellátási rendszert, országos lefedettséget

Részletesebben

Az Önkormányzati ASP. Kaposvár, február 08.

Az Önkormányzati ASP. Kaposvár, február 08. Az Önkormányzati ASP Kaposvár, 2017. február 08. Az ASP lényege, előnye Az ASP modell lényege, hogy a felhasználók egy egyszerű böngésző program segítségével az interneten keresztül vehetik igénybe a távoli

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda

XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése A Miniszterelnöki Kabinetiroda (továbbiakban: MK) látja el a miniszterelnök által meghatározott

Részletesebben

Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft.

Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. 1. melléklet a 2011. évi CXII. Törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítés Megőrzés 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon-

Részletesebben

Önkormányzati kihívások

Önkormányzati kihívások Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,

Részletesebben

Összefoglaló a közigazgatási informatika terén végzett tevékenységekről és eredményekről (2006. június-2007. augusztus)

Összefoglaló a közigazgatási informatika terén végzett tevékenységekről és eredményekről (2006. június-2007. augusztus) Összefoglaló a közigazgatási informatika terén végzett tevékenységekről és eredményekről (2006. június-2007. augusztus) Szervezeti és szabályozási keretek A 2006. évi országgyűlési választásokat követő

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

Az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet oldalán ( találhatóak meg a tájékoztató anyagok, ütemtervek, határidők

Az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet oldalán (  találhatóak meg a tájékoztató anyagok, ütemtervek, határidők 1 Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 108. (1) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézésre kötelezett

Részletesebben

Ellátási rendszer és projektiroda bemutatása

Ellátási rendszer és projektiroda bemutatása Ellátási rendszer és projektiroda bemutatása Közös részvételre jelentkezők a keretmegállapodáson belül felmerülő intézményi igények maradéktalan kielégítésére országos ellátási rendszert, országos lefedettséget

Részletesebben

Az Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IRATKEZELÉSI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Az Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IRATKEZELÉSI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Az Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IRATKEZELÉSI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1 IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. Az iratkezelés rendjének jogszabályi háttere 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

Részletesebben

Elektronikus ügyintézés a hatósági eljárásokban. Modern Vállalkozások Programja Digitális KKV Nap február 13.

Elektronikus ügyintézés a hatósági eljárásokban. Modern Vállalkozások Programja Digitális KKV Nap február 13. Elektronikus ügyintézés a hatósági eljárásokban Modern Vállalkozások Programja Digitális KKV Nap 2019. február 13. Az elektronikus ügyintés kiterjesztésének célja: a szervek és ügyfelek adminisztratív

Részletesebben

2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 6. VEZETÉS, IRÁNYÍTÁS SZAKMACSOPORT

2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 6. VEZETÉS, IRÁNYÍTÁS SZAKMACSOPORT 13.sz. melléklet a 34000/129-6/2019.ált. nyt. számhoz 2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A.

A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. JOGI INFORMATIKA A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve

Részletesebben

Nemzetközi jogszabályi háttér I.

Nemzetközi jogszabályi háttér I. SZ2 Az elektronikus információbiztonságról szóló jogszabályok és a létfontosságú rendszerek Budapest, 2016. szeptember 28. Selyem Zsuzsanna tű. alezredes (zsuzsanna.selyem@katved.gov.hu) Nemzetközi jogszabályi

Részletesebben

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban Előadó: Rabatin József Üzleti stratégia igények Cél? IT és IT biztonsági stratégia Mit? Felmérés, Feladatok, Felelősség Minőségbiztosítás Mennyiért? Hogyan?

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK.

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK. AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK. KÉRELEM ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás igénybevételével, ÁNYK űrlap benyújtás

Részletesebben

Digitális Oktatási Stratégia

Digitális Oktatási Stratégia Budapest, 2016. szeptember 27. Digitális Oktatási Stratégia Az informatika tantárgytól a digitális oktatás felé A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci igények A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci

Részletesebben

Az elektronikus ügyintézés

Az elektronikus ügyintézés Az elektronikus ügyintézés 1. Mi az elektronikus ügyintézés? Az elektronikus ügyintézés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL. törvény alapján a közigazgatási

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány AZ ELEKTRONIKUS KORMÁNYZAT HELYZETE MAGYARORSZÁGON Budapest, 2006. Készítette:

Részletesebben

A DUNA TAKARÉK BANK Zrt. Fogyatékkal élőkre vonatkozó stratégiája

A DUNA TAKARÉK BANK Zrt. Fogyatékkal élőkre vonatkozó stratégiája A Duna Takarék Bank Zrt. Igazgatósága által 11/2018/IG számon jóváhagyott szabályzat A DUNA TAKARÉK BANK Zrt. Fogyatékkal élőkre vonatkozó stratégiája Hatályos: 2018. március 01-től Csicsáky Péter vezérigazgató

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) ügyrendje

A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) ügyrendje A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) ügyrendje A 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat alapján a Közigazgatási Informatikai Bizottság és albizottságai az Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság

Részletesebben