Természetesen kitérek a mindenkor emlegetett OSI modell felépítésére, és a nem emlegetett, de folyamatosan használt TCP/IP modell jelentőségére.
|
|
- Regina Török
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hálózati alapismeretek műszaki szemmel Ebben a kis tömör jegyzetben szeretném taglalni a hálózatok általános felépítését, a leggyakrabban használt rövidítések mögötti tartalmak jelentését és néhány dolgot amelyet elengedhetetlennek tartok ahhoz, hogy ha valaki hálózatokkal foglalkozik akár csak elméleti szinten akkor ne ismerjek meg ezeket. Természetesen kitérek a mindenkor emlegetett OSI modell felépítésére, és a nem emlegetett, de folyamatosan használt TCP/IP modell jelentőségére. Első körben nézzük meg a hálózatok topológiai csoportosítását, amely annyit takar magában, hogy a hálózati struktúra tagjai, eszközei milyen úton tudnak egymáshoz csatlakozni, tehet milyen a hálózati fizikai felépítése: Topológia neve Jelölés Leírás gyűrű (ring) A gyűrű modell a lánc modell egy biztonságosabb változata, mert egy kommunikációs csatorna kihullásával még a rendszer egysége nem esik szét. háló (mesh) csillag (star) A háló topológia egy valósághű modell, ahol a kommunikációs redundanciák meglehetősen esetlegesek, úgy, mint az Interneten. A modell többszörös hurkokat is tartalmazhat. A csillag kapcsolat egy pontból kiinduló kommunikációs vonalakat jelent. teljes (fully connected) A legtöbb kapcsolattal rendelkező, legstabilabb, de jellemzően csak elméletben létező modell. lánc (line) fa (tree) A legegyszerűbb és egyben legsérülékenyebb modell, hiszen bármilyen kommunikációs kapcsolat kiesése két részre szakítja a hálózatot. A fa szerkezet egy elemmel indul, és elemenkénti továbbvezetéssel vagy elágaztatással bővül. Jellemzően a hierarchizált
2 busz (bus) pont-pont (peer-to-peer: p2p) rendszerek jellemző topológiája. Bármelyem elem kiesése az onnan induló szerkezet leválásával jár. Gyakorlatilag megegyezik a lánc topológiával, azzal az eltéréssel, hogy minden résztvevőnek saját kommunikációs kiállása van. A pont-pont kapcsolat nem hálózati topológia, hanem 2 állomás közvetlen összekötése egy kommunikációs vonallal. A táblázatban az alaptopológiák kerültek felsorolásra, melyek tipikusan egy hálózat egyes részelemeit jelenti. A teljes rendszert szokás hibrid topológiával jellemezni. Második körben essünk neki a hálózatok topográfiai felépítésének, melyet általánosságban szokás kiterjedés szerinti csoportosításnak nevezni: Rövidítés Megnevezés Leírás PAN Personal Area Network Személyes hálózat Ez a közvetlen közelünkben lévő hálózat kiterjedését jelenti amely pár méterig tart. LAN Local Area Network Lokális (helyi) hálózat Helyi hálózat, ahol a távolságot 5km-ig szokás tekinteni, azonban telephelyek összekapcsolásával beszélhetünk belső MAN WAN GAN Metropolitan Area Network Városi hálózat Wide Area Network Nagy kiterjedésű hálózat Global Area Network Globális kiterjedésű hálózat LAN-ról a távolságtól eltekintve. Egy városon belüli állomások összekapcsolása, a távolságot km közelében szokás említeni. Földrajzilag távol lévő állomások összekapcsolása, ahol a távolság korlátlan Teljes egészében a bolygót lefedő hálózat. Hálózati szempontból a legtöbbet emlegetett és leggyakrabban kezelt hálózati forma a LAN, ezért itt egy pontos, hivatalos meghatározás az IEEE szabvány meghatározása alapján: Olyan adatkommunikációs rendszer, amely lehetővé teszi, hogy számos független eszköz egymással közvetlenül kapcsolatot tartson, közepes kiterjedésű földrajzi területen belül, közepes sebességű, erre a célra telepített fizikai kommunikációs csatornán. Ennek néhány eleme: - egyenrangú (peer-to-peer) kommunikációt támogat, tehát nem centrális és nem hierarchikus - eltérő típusú eszközök lehetnek a hálózatban, és ezek egyenrangúak
3 - közepes kiterjedésű területen van, tipikusan egy épületen belül, vagy egymáshoz közeli épületekben levő eszközök között teremt kapcsolatot - az adatátvitel erre a célra kiépített, telepített közegen valósul meg (nem úgy, mint a WAN esetében, ahol csak a távközlési hálózatot veszik igénybe) - közepes sebességű (1Mbps-100Mbps) az átvitel, persze ez eltérő lehet a felhasznált eszközök függvényében Nézzük meg adatátvitel szempontjából a hálózatokat. Adatátviteli mód (signaling mode) tekintetében a fizikai adatátviteli közegen (adatátviteli csatorna) kétféle adatátvitel mód használatos: - digitális (alapsávú) - analóg (szélessávú) A jelátvitelre használt fizikai közegen jellemző villamos vezetéken a villamos feszültség, fénykábelen pedig a fényintenzitás. Alapsávú adatátvitel (baseband signaling): A jelátvitel diszkrét elektromos- vagy fényjelek formájában történik. A jelek az állomástól közvetlenül digitális feszültségjel formájában kerülnek a jelátviteli közegre, modulációs eljárás nem kerül alkalmazásra. Ezáltal azonban közvetlenül maga az információs jel fog torzulni (zaj) és csillapodni. A jeltorzulás (zaj) kevéssé probléma, mint a jelszint változás. Ugyanis a 0 és 1 megkülönböztetése csak a feladat, így nagyobb átviteli távolságok eseté jelerősítésekre, jelismétlésekre van szükség. Ezek esetenként maguk az állomások is lehetnek. Az alapsávú átvitel alkalmazása a kisebb távolságok esetén ajánlott. Az alapsávú átvitelnél egy csatornán egyidőben egyetlen jel továbbítása történik. Amikor több eszköz időben osztozik a kommunikációs csatornán, azt időosztásos üzemmódnak (Time-Division Multiplexing TDMA) nevezzük. Ez időben multiplexált átvitelt jelent az egymás után átviendő információk szempontjából. Azt, hogy melyik időpillanatban melyik eszköz fér hozzá az átviteli csatornához az alkalmazott hozzáférés-vezérlési mód határozza meg. Az átvitt jel a csatornán terjedhet csak egy irányba (simplex), vagy időben osztott két irányba (half-duplex), vagy 2 csatorna használata esetén egy időben két irányba (full-duplex). Mivel az információ a közegen át modulációs eljárás nélkül kerül átvitelre, modulációs eszközre nincs szükség, az állomás és a jelátviteli közeg között adó-vevők segítik az átvitelt. Szélessávú adatátvitel (wide-band signaling): A szélessávú átviteli csatorna általános célú megoldás, elsősorban akkor használják, amikor többféle információt is kívánnak egy időben egy átviteli közegen továbbítani. Tipikusan ilyen a kábel TV (CATV) rendszere. Ez az alapsávú jelátvitelnél szélesebb frekvenciasávot nyújt.
4 Az átvitel analóg feszültségjellel történik. Az információt hordozó digitális jelet az analóg vivőhullámmal juttatjuk át a közegen. A (szinuszos) vivőhullámra való ráültetés a vivőhullám jellemzőinek az átviendő jellel való változtatását jelenti. A változtatási eljárásokat modulációs eljárásoknak nevezzük. A moduláció 0 és 1 jelnek más-más fajta változtatást feleltet meg, így az átviendő 0-1 jelfolyam a vivőhullám szisztematikus és folyamatos modulációját eredményezi. A szinuszos vivőhullám ezen jellemzői a következők lehetnek: - a jel amplitúdója (AM) - a jel frekvenciája (FM) - a jel fázishelyzete Így az átvitt analóg jelnek sorban az amplitúdója, frekvenciája vagy fázisa hordozza az információt. A zavarokra jellemzően az AM érzékenyebb, mint az FM.
5 OSI (-ISO) referencia modell Két egység között mielőtt egy buszon elindulna a kommunikáció az átvitel és a hozzáférés módját meg kell határozni. Erre a célra született az International Standardization Organization (Nemzetközi Szabványügyi Hivatal ISO) által meghatározott 7 rétegű (7 layer) modell, az OSI (Open System Interconnection). Az OSI modell felépítése: A táblázat alapján bemutatott OSI-ISO modell sok esetben nem igazán működőképes, túl elméleti, melyet a gyakorlat rendszeresen cáfol a saját referencia modelljeivel, például a TCP/IP referencia modellel. Viszonyítási alapként viszont mindig egy visszatérő pontja a kommunikáció-leírásoknak, az alábbi rétegeivel: Az adatátvitellel foglalkozó rétegek: 1. Fizikai réteg (physical layer) A bitek kommunikációs csatornára való kibocsátásáért felelős. Biztosítania kell, hogy az adó által küldött jeleket a vevő is azonosként értelmezze. Tipikus villamosmérnöki feladat a tervezése. 2. Adatkapcsolati réteg (data link layer) Alapvető feladata a hibamentes átvitel biztosítása a szomszéd gépek között, vagyis a hibás, zavart, tetszőlegesen kezdetleges átviteli vonalat hibamentessé transzformálja az összeköttetés fennállása alatt. Az adatokat adatkeretekké (data frame) tördeli, továbbítja, a
6 nyugtát fogadja, hibajavítást és forgalomszabályozást végez. Meghatározza a forgalmazás módját. 3. Hálózati réteg (network layer) A kommunikációs alhálózatok működését vezérli, feladata az útvonalválasztás forrás és célállomás között. Ha az útvonalban eltérő hálózatok vannak, akkor fregmentálást, protokoll átalakítást is végez. Az utolsó olyan réteg, amely ismeri a hálózat topológiáját. 4. Forgalmazási/szállítási réteg (transport layer) Feladat a végpontok közötti hibamentes adatátvitel biztosítása. Már nem ismeri a topológiát, csak a két végpontban van rá szükség. Feladat az összeköttetések felépítése, bontása, csomagok sorrendbe állítása. A logikai összeköttetéssel foglalkozó rétegek 5. Viszonlati réteg (session layer) Lehetővé teszi, hogy két számítógép felhasználói kapcsolatot létesítsenek egymással. Jellegzetes feladata a logikai kapcsolat felépítése és bontása, párbeszéd szervezése. Szinkronizációs feladatok is ellát, ellenőrzési pontok beépítésével. 6. Megjelenítési réteg (presentation layer) Az egyetlen olyan réteg, amely megváltoztathatja az üzenet tartalmát. Tömörít, rejtjelez (adatvédelem, adatbiztonság), kódcserét (pl.: ASCII EBCDIC) végez el. 7. Alkalmazási réteg (application layer) Széles körben igényelt szolgáltatásokat tartalmaz, mondhatni a legtöbb protokoll itt helyezkedik el. Alkalmazott OSI táblázatok: Ethernet-OSI, profibus-osi, 3964R-OSI, BACnet-OSI, Sinaut ST1 OSI, Sinec-H1 OSI
7 TCP/IP referencia modell Az előbb tárgyalt szempont szerint az OSI-ISO modell meglehetősen elméleti, melynek kifejezetten az Internet és annak valóban egymásra épülő protokolljai mondanak ellen. A TCP/IP modell részben egyszerűsíti, részben pedig bonyolítja az OSI-t. Egyszerűsíti, hogy a 7 szint helyett csak négyet határoz meg úgy, hogy az OSI felső 3 szintjét egy rétegbe tömöríti, továbbá az alsó két réteget is összevonja a modell, de kijelenti, hogy az adatkapcsolati réteg helyén két szint található meg, az LLC és a MAC. Nem egyszerűsíti a helyzetet az IEEE 802 alkalmazása sem (erről később), ami voltaképpen a két alsó OSI szinttel definiálható kommunikációs formákat tartalmaz. Rétegek besorolása az OSI-ISO és TCP/IP modellek alapján: Az IEEE 802 arról rendelkezik, hogy az adatkapcsolati réteg két részre oszlik (LLC, MAC). Ezt a TCP/IP referencia-modell magába foglalja. Először tisztáznunk kell az adatbeágyazás (encapsulation) fogalmát: Az egymásra épülő rétegek protokollegyedei adategységekkel kommunikálnak (PDU Protocol Data Unit, SDU Service Data Unit), melyeket saját fejrésszel ellátva a következő rétegnek adnak tovább. A távoli oldalon a fejrész eltávolításával érhető el az adat, melyet szokás payload-nak nevezni az adott szinten. A fejrész leíró és szabályzó információkat tartalmazhat az adatról, az átvitelről. Az ethernetes adatátvitel jellemzője, hogy az információt a küldő oldalon a különböző protokollok lépésről-lépésre csomagolják be, a fogadó oldalon pedig ugyanez zajlik le, csak kicsomagolás művelettel. Az etherneten az információ matrioska-baba jelleggel utazik, csak itt a rétegeket a protokollokhoz tartozó fejrészek (header) szimbolizálják. Egy egyszerű felépítés szimbolizálása:
8 A fenti példában a TCP/IP-s egymásba ágyazott telegrammok láthatóak. A fogadó oldalon a különböző szinteket kezelő protokollok lehámozzák a számukra szükséges információkat a beérkező csomagokról, és a sor végén a böngésző számára is olvasható információ marad. (A teljes oldalt jellemzően több telegramm tartalmából kell összepakolni). Az adatbeágyazásra jellemző, hogy a referencia-modell minden szintjén (az utolsót kivéve) egy-egy fejrésszel (header) bővül a telegramm tartalma: Adatstruktúra szempontjából a fenti adategységeket logikus módon eltérő nevekkel illették, hogy jól elkülöníthetők legyenek a kódolási/feldolgozási folyamat különböző szintjein található adatstruktúrák. Az egymásba ágyazás (encapsulation) egy jól tagolt ábrája:
9 A megnevezések a TCP és UDP jellegű struktúráknál különböznek: Csomagok nevei: - az alkalmazási rétegen az adattartalom TCP esetében stream, UDP szállítás esetében message - a szállítási rétegen a fejrésszel kiegészített csomagot TCP esetében segment (szegmens), UDP esetében packet (csomag, vagy datagram) - az Internet rétegen a szállítási rétegtől átvett adatot az IP fejrésszel kiegészítve datagram-nak nevezzük - a hálózati vagy fizikai rétegen pedig frame (keret) nevet kapja a csomag Multiplexálás és demultiplexálás: Egy multiplexer (vagy mux vagy ritkán muldex) egy speciális logikai eszköz amely két vagy több bemenő jel közül a címező (vezérlő) jel alapján egyet a kimenetére ad. Az analóg és digitális jelek multiplexálására külön analóg és digitális multiplexer áramkörök szolgálnak. A vételi oldalon szükség van egy olyan egységre, amely elvégzi a visszaalakítás műveletét, ez a demultiplexer. Ilyen funkciók lehetnek a zajszűrés, jelhelyreállítás stb. A demultiplexáláshoz szükség van ugyanarra a vezérlő jelre, amit a multiplexer is használt. Ez a vezérlő jel mondja meg, hogy melyik be- kimenetet használja. Az előbb említett funkció a réteg struktúra következménye, amelynél a hálózati rétegek prezentálják a felettük álló rétegek számára a nekik szóló csomagokat. (Egy végberendezésen belül akár a TCP/IP mellett más protokollok is keveredhetnek).
10
11 Az IEEE 802 szabványcsalád IEEE: Institute of Electrical and Electronics Engineers Lokális hálózatokra az IEEE követve az OSI modellt kialakított a 802-es szabványcsaládját, az alsó két rétegmegvalósításaként. Az adatkapcsolati rétegben ez a szabvány a már említett két, jól elkülöníthető funkciókkal rendelkező alréteget különbözteti meg (LLC, MAC). A MAC alrétegben az IEEE 802-es szabványai a CSMA/CD-t, a vezérjelgyűrűt és a vezérjelbuszt támogatják vezérlési módként. LLC (Locigal Link Control): ez ellenőrzi a vett keretek épségét, kéri és végzi az újraküldést és szervezi a kapcsolatot, a MAC réteg szolgáltatásainak (keret adás és vétele) felhasználásával. MAC (Medium Access Control): ezen alréteg feladata a közeghez való hozzáférés, a kereteknek a kábelre való juttatása (az adási jog megszerzése és az adása). A fizikai rétegben pedig három közeget (sodrott érpár vezeték, koaxális vezeték, száloptikai vezeték) adnak meg, meghatározva a vezeték és átvitel típusát, a kódolási módot, adatsebességet. Az IEEE 802 szabvány családot az IEEE 802 LAN/MAN Standards Committee (LMSC) gondozza. A legszélesebb körben használt szabványok az Ethernet család, a IEEE 802.3, a token ring, a vezeték nélküli LAN-ok a bridzslelt és virtuálisan bridzselt LAN-ok. A különböző munkacsoportok:
12 IEEE Magas szintű LAN protokollok IEEE Logical link control és Media Access Control IEEE Ethernet IEEE Token bus (feloszlatva) IEEE Token Ring (vezérjeles gyűrű) IEEE Városi hálózatok (feloszlatva) IEEE Koaxiális kábelt használó alapsávi LAN-ok(feloszlatva) IEEE Fiber Optic TAG (feloszlatva) IEEE Integrált LAN szolgáltatások(feloszlatva) IEEE Együttműködő LAN-ok biztonsága(feloszlatva) IEEE Wireless LAN (Wi-Fi zárójelentés) IEEE igény prioritások IEEE (nem használt) IEEE kábel modemek (feloszlatva) IEEE Wireless PAN IEEE (Bluetooth zárójelentés) IEEE Alapsávi vezetéknélkü hozzáférés (WiMAX zárójelentés) IEEE e (Mobil) alapsávi vezeték nélkül hozzáférés IEEE rugalmas csomag gyűrű IEEE Rádió szabályozási TAG IEEE Coexistence TAG IEEE Mobil alapsávi vezeték nélküli hozzáférés IEEE Média független kezelés IEEE Vezeték nélküli regionális hálózatok
13 Közeg hozzáférési eljárások Lokális hálózatok egyik fontos közös tulajdonsága, hogy sok eszköz akar használni egyetlen átviteli közeget. Ezért a közeghez való hozzáférést vezérelni kell. A vezérlési módszerek a hálózatok egyik csoportosítási alapját adják, és ennek fajtái: p2p full duplex: Ez a kategória csak a teljesség kedvéért került a listába, ugyanis a full-duplex megvalósítás esetén minden résztvevő esetén saját csatornáról beszélünk, így nem kell a közeghozzáférésért versengeniük. Előnye, hogy nincsenek ütközések, így a forgalmazás zavartalan rajta, hátránya, hogy kb. kétszer annyi vezetéket igényel, mint a half-duplex kommunikáció. CSMA/CD: Carrier Sense Multiple Access with Collosion Detection (ütközést jelző vivőérzékeléses többszörös hozzáférés), hosszú ideje használják, jellemzően busz és fa topológiákhoz, az Ethernet és az IEEE 802-es szabvány egyik hozzáférési módja. Ha egy állomás adni akar, belehallgat az átviteli közegbe és meghatározza, hogy van-e állomás, ami éppen ad (vivőérzékelés). Ha a közeg csendes akkor elkezdi az adást. Ez az üzenet minden állomáshoz eljut. A vételi állomás az üzenetben levő címből megállapítja, hogy neki szól-e az üzenet, Ha igen, átveszi az üzenetet. Ha két állomás egyszerre ad, akkor ütközés keletkezik és az adat elveszik. Ezt valamennyi állomás figyeli és érzékeli.
14 Az ütköző állomások leállítják az átvitelüket és várni kezdenek. A várakozási idő azonban nem egyforma, hanem véletlenszerű. A beállított várakozási idő elteltével (most már vélhetőleg nem egyszerre) újrakezdik az eljárást. A várakozási algoritmus olyan, hogy gyenge forgalom esetén a várakozás, zsúfolt forgalom esetén pedig az egymás utáni ütközések számra legyen minimális. CSMA/CA: Carrier Sense Multiple Access Collision Avoidance (ütközést elkerülő vivőérzékeléses többszörös hozzáférés), jellemzően a WLAN hálózatoknál előforduló közeghozzáférési eljárás, ugyanis ezeknél az alábbi okok miatt nem célszerű az Ethernet elterjedt CSMA/CD eljárást alkalmazni: - Collosion Detection eljárás megvalósítása full-duplex rádiós képességeket igényelnek, ami jelentősen növelné az árakat - ütközés érzékelése nehézkes, mert a saját jel elnyomja az esetleg távoli másik terminál kis teljesítményű jelét - vezetéknélküli környezetben nem tételezhetjük fel, hogy minden állomás hallja a többit (ez a CD alapja), így a tény, hogy egy állomás szabadnak érzékelte a közeget, nem jelenti azt, hogy a vevőnél csakugyan szabad is A CSMA/CA menete: 1. az adni kívánó állomás érzékeli a közeget, ha foglalt, akkor elhalasztja az adást 2. ha szabad egy előre definiált ideig (DIFS: Distributed Inter Frame Space) adhat 3. a vevő állomás ellenőrzi a vett csomag CRC-jét és nyugtát küld SIFS (Short Interframe Space) idő után (acknowledgement packet, ACK, MAC nyugta) 4. a nyugta vétele jelzi az adónak, hogy nem történt ütközés, ha az adó nem kapott nyugtát, akkor újra küldi a csomagot amíg nyugtát nem kap, vagy el nem dobja adott számú próbálkozás után A SIFS azért kisebb, mint a DIFS, hogy a harmadik állomás ne kezdhessen el adni a nyugta elküldése előtt. Itt fontos megjegyezni, hogy az egynél több célcímű csomagokra nincs nyugta, ilyen terület a multicast kommunikáció. CSMA/CR: Carrier Sense Multiple Access/Collision Resoultion, a CAN-bushoz kifejlesztett eljárás, ahol az úgynevezett arbitrációs eljárás dönti el két, egyszerre és egyidejűleg induló telegramm esetén, hogy melyik élvez elsőséget. A busz sajátosságaiból adódóan az adást több állomás egyidejűleg is elkezdheti, de az arbitráci lefutása után csak egy forgalmazhat. Tipikus felhasználási terület a járműipar és a gyártósorok technológiai rendszerei. token ring: vezérjelgyűrű, melyet a gyűrű topológiánál (pl. IBM Token Ring hálózat) alkalmazott eljárás. Lényeg a vezérjel-továbbítás: egy jel (token) a gyűrű menetén állomásról állomásra vándorol. Ha a vezérjel szabad, akkor az aktuális állomás (akinél a jel van) adhat. Elküldi az üzenetet, foglaltra állítja a jelet és hozzá illeszti az üzenetet. Ez halad tovább, minden állomás veszi, lemásolja és beállít egy jelzőbitet, hogy sikeres volt-e a vétel. Ha az üzenet visszaér eredeti helyére, a küldő állomás törli
15 az üzenetet és szabadra állítva a jelet továbbküldi. Lehet alkalmazni felügyelő funkciókkal ellátott gépet, amelyik figyeli, jó volt-e az adás, szabadra állítja a jelet token bus: vezérjel busz, ahol a token jellemzően egy speciális távirat, melyet az azonos szinten kommunikáló master-ek küldözgetnek egymásnak, jól definiált metódus szerint. Ezt a metódust jellemzően az OSI adatkapcsolati rétege írja le. A token felett rendelkező master kommunikálhat a többi, az adott hálózaton tartózkodó master-rel. Ilyenkor ez a master az aktív, míg a többek a készenléti (stand-by) módba kerülnek. Tipikus felhasználása a Profibus, amely egy univerzális ipari kommunikációs rendszer. polling: lekérdezés, ebben az esetben a master egymás után üzenetet küld a slave-eknek, ebből megtudja, van-e azoknak mondanivalójuk. Ha egy slave nem akar forgalmazni, negatív értelmű üzenetet küld vissza. Ha viszont akar, elküldi üzenetét, és azt a master továbbítja a címzettnek vagy feldolgozza. Jellemzően egy telegram kis mennyiségű adatot továbbít, ezért a nagyobb adatokért a kommunikációnak többet kell fordulnia, így ezek a nagyobb méretű adatok viszonylag lassan frissülnek. circuit switching: vonalkapcsolás, amely csillag topológiánál illetve automatikus hívású alközpontokban (Private Branch Exchange PBX) a telekommunikációs iparban használják. Mielőtt egy állomás adni akar, kéri a központot, létesítsen kapcsolatot közte és a célállomás között. A központ dönt arról, hogy ez lehetséges-e vagy sem. Pozitív válasz esetén létrejön a fizikai kapcsolat, a két állomás kommunikálhat. Ha végeztek, bomlik a kapcsolat. A központ támogatja több állomáspár összekapcsolódását is. Digitális vezérlésnél megoldható nagyszámú kapcsolat osztott hozzáférése az átviteli berendezésekhez. TDMA: Time-Division Multiple Access (időosztásos többszörös hozzáférés), busz topológiánál használatos, ahol minden állomás előre meghatározott időszelettel rendelkezik, és ebben az időrésben adhat. A folyamat időzítést kíván, ezt a szinkronizálást egy főállomás végzi. Új állomás esetén az időintervallumot újra fel kell osztani. Fizikai átviteli közeg jellemzői: - adatátviteli sebesség: amely az egyik legfontosabb paraméter és nagyban függ: 1. az alkalmazott protokolltól, annak beállításaitól 2. a szegmensben található állomások számától, a szegmens hosszától és adatterhelésétől 3. a vezeték minőségétől 4. a környezeti (indukciós) terheléstől
16 Az átviteli sebesség meghatározására is több metódus létezik, nagyjából átfedik egymást, de átszámolásuk nem olyan egyszerű. A leggyakoribb meghatározás az adatráta (bit/s) - adatráta / sávszélesség: az adatráta valójában az átvitt adatmennyiség jellemzője szemben a sávszélességgel, ami a potenciális átvihető adatmennyiséget (pl. csatornakapacitás) jellemzi. Mindkét esetben a mérés az egy másodperc alatt átvitt adatmennyiséget határozza meg. A kommunikációban leegyszerűsítve 1 kbit/s = 1000 bit/s. A készülékeknél a sávszélesség csak nagyon ritkán kerül megjelölésre, hiszen a sávszélességet az alkalmazott hálózat határozza meg, az ebből felhasználásra kerülő adatrátát pedig a készülék. Az adatterhelést nem lehet kiszámolni az adatráták összességéből, mert a pillanatnyi terhelést leginkább az alkalmazott protokoll határozza meg. - baudráta: (baudrate), az adatrátával szemben a baudráta a jelarány mértékét határozza meg, azaz, egy másodperc alatt hány baud-ot, azaz modulált jelet továbbít a vezeték. A ráta névadója Émile Baud, a Baud-kód kidolgozója. A baud ráta fontos tulajdonsága, hogy 1 baud hány bitből áll össze. Amennyiben 1 baud 1 bit, akkor a baudráta és az adatráta megegyezik (1 baud = 1 bit/s). Adatátviteli jellemzők: - irány alapján: 1. simplex: ebben az esetben a kommunikáció csak egy irányba zajlik, ezért mondhatjuk, hogy a csatorna csak egyirányú kommunikációra képes. 2. half-duplex: a kommunikáló felek közül egyidejűleg az egyik küld adat, míg a másik fogad, a csatorna kétirányú forgalmazásra alkalmas. 3. full-duplex: itt mindkét partner egyszerre forgalmazhat - szinkronitás alapján: 1. szinkron átvitel (syncron data flow): az adatátvitel megkezdése előtt a küldő és fogadó állomáson biztosítani kell, hogy az egy adott tempóban elküldött információhalmazt a másik fél azonos módon tudja olvasni. Ehhez az állomásokat össze kell szinkronizálni, és ennek jellemzően két metódusa létezik. Ilyenkor az állomások vagy külső jellel szinkronizálnak (ebben az esetben jellemzően egy független vonalon mindkét állomás azonos frekvenciát kap), vagy a fogadó állomás szinkronizál (az adatfolyamban található szinkronjelek alapján) 2. aszinkron átvitel (asynchronous communictaion): az aszinkron kommunikáció főként karakter-szervezésű adatok átviteli módja. Általában csak a rövid adatátvitel eszköze. Mindkét félnek saját frekvencia-generátora van, és a fogadó állomás minden adatátvitel alkalmával szinkronizálja magát a küldő állomás által diktált tempóra a start / stop bitek segítségével. Az adatátvitel jellemzően karakteres formában történik. Az aszinkron adatátvitel egyik fontos eszköze az UART. Az UART (universal asynchronous receiver transmitter): egy olyan hardver, amely fordítás végez a soros és párhuzamos interfészek között. 3. izoszinkron átvitel (isochronous communication): itt az adatok (ciklus)idő szenzitív átvitelét jelenti, és leginkább a hang- és képátvitelnél alkalmazzák.
17
18 Kódolási eljárások részletes jellemzésére ebben a jegyzetben nem térek ki, lentebb egy összefoglaló táblázat látható, amely alapján mindenki utána olvashat a keresett kódolási formának. Itt amit fontos megemlítenünk a fizikai réteggel kapcsolatosan az a jel előállítás (moduláció), itt 2 csoportot emelnénk ki, a PWM (pulse-width modulation impulzus-szélesség moduláció), és a PCM (pulse-code modulation impulzus-kód moduláció).
19 Az adatátvitel következő tulajdonsága a forgalmazási kategóriák: - unicast: az üzenet továbbítása csak egy kijelölt állomás felé történik. - multicast: az üzenet továbbítása egyszerre több, kijelölt állomás felé történik. - broadcast: az üzenet továbbítása kivétel nélkül minden állomás felé történik. - anycast: az üzenet továbbítása bárki felé megtörténhet. - p2p: közvetlen kapcsolat két állomás között - multipont: a kommunikáló egysége száma rögzített, de az azok által betöltött (master-slave) szerep (funkcionalitás) nem.
20 Hálózati eszközök Jelen fejezetben a leggyakrabban használt hálózati eszközök általános leírása található. Minden eszköz specifikációjának és típusának részletesebb bemutatására nem térek ki. repeater (hálózati jelismétlő): a hálózati összekapcsolásra használt legegyszerűbb eszköz a jelismétlő. A jelismétlőket nem eltérő hálózatok összekötésére, hanem hálózati szegmensek összekapcsolásához használják, hogy nagyobb, kibővített hálózatot kapjanak. A jelismétlőnek az a feladat, hogy az üzenetet fogadja, majd a jelek eredeti szintjét helyreállítva újraadja. A LAN-ban a hálózati szegmensek fizikai méretkorláttal rendelkeznek. Ezt a korlátot a fizikai közeg és az alkalmazott átviteli eljárás határozza meg. Ha jelismétlők alkalmazásával a hálózat mérete meghaladja egy hálózati szegmens méretét, akkor kiegészítő-kábelekkel bővített hálózat alakítható ki. A hálózati architektúra általában az egymás után kötött jelismétlők számát is korlátozza. A jelismétlőket elterjedten a busz topológiájú LAN-oknál használják, hiszen gyűrű topológia esetén minden állomás eleve jelismétlőként működik. fogadja az üzenetet, és a szintjére visszaállított jelet küld tovább. Jelismétlők használatánál mindkét hálózati szegmensnek ugyanolyan típusúnak kell lennie. Minden rétegszinten ugyanazokat a hálózati protokollokat kell használni, beleértve a közeghozzáférés-vezérlést és az átviteli eljárást is. Így például jelismétlőt lehetne felhasználni két olyan hálózati szegmens összekapcsolására, amelyek szélessávú CSMA/CD-vel dolgoznak. a különböző szegmenseken lévő állomások között nem lehet egyező című, a bővített hálózatban minden állomásnak egyedi címmel kell rendelkeznie. bridge (hálózati híd): egy másik eszköz, amit a hálózati szegmensek összekötésére használhatunk, a (belső) hálózati híd. Hálózati híd segítségével össze lehet kapcsolni fizikailag eltérő hálózatokat is (külső híd). A hálózati híd különálló eszköz is lehet, de többnyire egy állomás, amely egy időben egy vagy több hálózathoz tartozik. A hálózati híd minden hálózat üzenetét veszi, amelyiknek részese. Ellenőrzi a rendeltetési címet és ha megállapítja, hogy az üzenet egy másik hálózathoz tartozó állomásnak szól, arra a hálózatra küldi az üzenetet. Így tegyük fel hogy A, B, C és D állomás az 1. hálózat tagjai, D, E, F, G pedig a 2. hálózat
21 tagjai, vagyis a D állomás mindkét hálózatnak eleme. Ekkor ha B üzenetet küld a G állomásnak, a D állomás veszi az 1. hálózat tagjaként az üzenetet, és a 2. hálózat tagjaként továbbadja az üzenetet G- nek. Ez az összeköttetés-típus az úgynevezett tároló-és-küldő (store-and-forward) működést valósít meg. Az üzeneteket egy kis időre a hálózati hídban tárolódnak el, és utána kerülnek át a másik hálózatba. router (csomóponti forgalomirányító): a hálózati összeköttetés alkalmasabb kialakításához forgalomirányító csomóponti számítógépnek (router) vagy közvetítőrendszernek (intermediate system) nevezett eszközt használnak. A forgalomirányító használata azon az elgondoláson alapszik, hogy egyetlen lokális hálózaton belül sincs általánosan alkalmazott módszer a közvetítő csomóponton keresztüli üzenet irányítására. A LAN-on belül, amikor egy üzenet adásra kerül, azt a hálózat valamennyi csomópontja venni fogja. A vevőcsomópont az üzenetben található rendeltetési címből határozza meg, hogy kell-e fogadnia és feldolgoznia az üzenetet. Ha egy LAN más hálózatokkal, WAN-okkal vagy egyéb LAN-okkal kapcsolódik össze, akkor az üzenetküldés irányítása kritikus kérdéssé válik. Egyéb hálózattípusok esetén, főleg WAN-oknál, amikor az egyik csomópont üzenetet küld egy másik hálózat csomópontjához, az üzenetküldés során az üzenet számos közvetítő csomóponton halad keresztül. Egynél több csomópont-sorozat (egynél több útvonal) is alkalmas lehet az üzenet számára a forráscsomópontból a célcsomópontba való eljuttatására. Router feladatai: - forgalomirányítás - torlódásvezérlés - csomagok feldarabolása (útvonal protokolltól függően) - különböző típusú hálózatok összekapcsolása - hálózat szegmensekre osztása a sávszélesség védelme érdekében - hálózat szegmensekre osztása adatvédelem érdekében (csomagszűrés) Forgalomirányítási módszerek: 1. determinisztikus vagy statikus: a. véletlen forgalomirányítás: véletlenszám generátor alkalmazásával, kiírja a csomagot valamelyik alhálózatra b. elárasztásos forgalomirányítás (flooding): minden beérkező keretet válogatás nélkül kiküld minden alhálózatra 2. elszigetelt adaptív (csomópont hoz döntést a helyi adatok alapján): a. forró krumpli : a beérkezett csomagot abba a küldési sorba rakja, amelyik a legrövidebb és így a legrövidebb ideig égeti a kezét
OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer)
OSI-ISO modell Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a
RészletesebbenA MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze
A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott
RészletesebbenBevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Bevezetés Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Tartalom Alapfogalmak, definíciók Az OSI és a TCP/IP referenciamodell Hálózati
RészletesebbenHálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek
Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenMAC címek (fizikai címek)
MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)
RészletesebbenHálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:
Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév
RészletesebbenAdatkapcsolati réteg 1
Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
RészletesebbenLokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés
Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül
RészletesebbenA számítógép-hálózatok használata
A számítógép-hálózatok használata Erőforrás-megosztás: minden program, eszköz és adat mindenki számára elérhető legyen a hálózaton, tekintet nélkül az erőforrás és a felhasználó fizikai helyére. Virtuális
RészletesebbenSzabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat
Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat 2 Tartalomjegyzék 1. Fogalma 2. Rövid történeti áttekintés 3. Hálózatok csoportosítása(i) I. Területi kiterjedés alapján II. Topológia (elemek fizikai elhelyezkedése)
RészletesebbenHálózatok I. A tárgy célkitűzése
Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási
RészletesebbenSzámítógép hálózatok
Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított
Részletesebben6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja.
6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja. Csoportosítás kiterjedés szerint PAN (Personal Area
RészletesebbenSzámítógép-hálózat fogalma (Network)
Hálózati ismeretek Két vagy több számítógép, melyek összeköttetésben állnak és kommunikálni tudnak egymással. Számítógép-hálózat fogalma (Network) A gyors adatátvitel, illetve összteljesítmény elérése
Részletesebben4. Hivatkozási modellek
4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati
RészletesebbenGyörgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári.
Györgyi Tamás Szoba: A 131 Tanári E-Mail: gyorgyit@petriktiszk.hu 2 Számítógépek megjelenésekor mindenki külön dolgozott. (Personal Computer) A fejlődéssel megjelent az igény a számítógépek összekapcsolására.
RészletesebbenI+K technológiák. Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd
I+K technológiák Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd Hálózati struktúrák A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
RészletesebbenBusz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia
M ODIC ON Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia HMI Internet Ethernet TCP/IP Vállalati szerver Adat Vállalati Intranet Tűzfal I/O Ethernet TCP/IP Munka állomás Switch / Router Üzemi Intranet
RészletesebbenSzámítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.
Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő
RészletesebbenHálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése
Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése 2007/2008. tanév, I. félév r. Kovács Szilveszter -mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci gyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111
RészletesebbenA számítógépes hálózat célja
Hálózati alapok A számítógépes hálózat célja Erıforrás megosztás Adatátvitel, kommunikáció Adatvédelem, biztonság Pénzmegtakarítás Terhelésmegosztás A számítógépes hálózat osztályozása Kiterjedtség LAN
RészletesebbenA számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom
RészletesebbenHálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?
Építsünk egy egyszerű hálózatot Hálózat szimuláció Mi kell hozzá? Aktív eszközök PC, HUB, switch, router Passzív eszközök Kábelek, csatlakozók UTP, RJ45 Elég ennyit tudni? SOHO hálózatok Enterprise SOHO
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek. A kommunikáció alapjai
Autóipari beágyazott rendszerek A kommunikáció alapjai 1 Alapfogalmak Hálózati kommunikáció Vezérlőegységek közötti információ továbbítás Csomópontok Kommunikációs csatornákon keresztül Terepbuszok (cluster)
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 8. Gyakorlat Vezeték nélküli helyi hálózatok 2016.04.07. Számítógép hálózatok gyakorlat 1 Vezeték nélküli adatátvitel Infravörös technológia Még mindig sok helyen alkalmazzák
RészletesebbenJárműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra
Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra Multimédiás adatok továbbítása és annak céljai Mozgókép és hang átvitele Szórakoztató elektronika Biztonsági funkciókat megvalósító
RészletesebbenAz Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek
Az Ethernet példája Számítógépes Hálózatok 2012 7. Adatkapcsolati réteg, MAC Ethernet; LAN-ok összekapcsolása; Hálózati réteg Packet Forwarding, Routing Gyakorlati példa: Ethernet IEEE 802.3 standard A
RészletesebbenRohonczy János: Hálózatok
Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 1 Topológia fa csillag gyűrű busz busz / gerinc Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 2 Kiterjedés LAN MAN WAN Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 3 Fizikai
RészletesebbenAddress Resolution Protocol (ARP)
Address Resolution Protocol (ARP) Deák Kristóf Címfeloldás ezerrel Azt eddig tudjuk, hogy egy alhálózaton belül switchekkel oldjuk meg a zavartalan kommunikációt(és a forgalomirányítás is megy, ha egy
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenHálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat
Hálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat Erdős András (demonstrátor) Debreceni Egyetem - Informatikai Kar Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 2016 9/20/2016 9:41 PM 1 Adatkapcsolati
RészletesebbenBeágyazott rendszerek vizsgakérdések - 2010
1.Adja meg a számítógép hálózat fogalmát! Beágyazott rendszerek vizsgakérdések - 2010 Autonóm számítógépek olyan együttesét jelenti, amelyet egyetlen technológia köt egymással össze. Két számítógépről
RészletesebbenOrganizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/
Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem
Részletesebben13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK
13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK A mai digitális berendezések egy jelentős része más berendezések közötti adatátvitelt végez. Esetenként az átvitel megoldható minimális hardverrel, míg máskor összetett hardver-szoftver
RészletesebbenKét típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI)
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenMultiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) -
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenSzg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell
Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell A hálózatok önállóan is működképes számítógépek elektronikus összekapcsolása, ahol az egyes gépek képesek kommunikációra külső
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok ősz 2006
Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem
RészletesebbenOrganizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/
Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem
RészletesebbenADATKAPCSOLATI PROTOKOLLOK
ADATKAPCSOLATI PROTOKOLLOK Hálózati alapismeretek OSI 1 Adatkapcsolati réteg működése Az adatkapcsolati protokollok feladata egy összeállított keret átvitele két csomópont között. Az adatokat a hálózati
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 52 481 02 Irodai informatikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!
RészletesebbenTartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei
Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek
RészletesebbenJárműfedélzeti rendszerek II. 8. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 8. előadás Dr. Bécsi Tamás A FlexRay hálózat Kifejlesztésének célja: alacsony költségen, nagy megbízhatóságú, nagy teljesítményű adatátvitel járműipari környezetben. A specifikációt
RészletesebbenÚjdonságok Nexus Platformon
Újdonságok Nexus Platformon Balla Attila balla.attila@synergon.hu CCIE #7264 Napirend Nexus 7000 architektúra STP kiküszöbölése Layer2 Multipathing MAC Pinning MultiChassis EtherChannel FabricPath Nexus
RészletesebbenSzámítógépes alapismeretek
Számítógépes alapismeretek 5. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest
RészletesebbenAGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB
AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenSzámítógépes munkakörnyezet II. Szoftver
Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok
RészletesebbenXII. PÁRHUZAMOS ÉS A SOROS ADATÁTVITEL
XII. PÁRHUZAMOS ÉS A SOROS ADATÁTVITEL Ma, a sok más felhasználás mellett, rendkívül jelentős az adatok (információk) átvitelével foglakozó ágazat. Az átvitel történhet rövid távon, egy berendezésen belül,
RészletesebbenOSI-modell. 9.Tétel. A fizikai réteg (physical layer)
9.Tétel OSI-modell A számítógép hálózatok - a megvalósításuk bonyolultsága miatt - tehát rétegekre osztódnak. A hálózatokra vonatkozó rétegmodellt 1980-ban fogalmazta meg az ISO (International Standards
RészletesebbenWi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date
Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői
Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító
RészletesebbenHálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.
Hálózati réteg WSN topológia. Útvonalválasztás. Tartalom Hálózati réteg WSN topológia Útvonalválasztás 2015. tavasz Szenzorhálózatok és alkalmazásaik (VITMMA09) - Okos város villamosmérnöki MSc mellékspecializáció,
RészletesebbenA számítógép-hálózatok tervezését struktúrális módszerrel végzik, azaz a hálózat egyes részeit réteg-ekbe (layer) vagy más néven szint-ekbe (level)
A számítógép-hálózatok tervezését struktúrális módszerrel végzik, azaz a hálózat egyes részeit réteg-ekbe (layer) vagy más néven szint-ekbe (level) szervezik, melyek mindegyike az előzőre épül. 2 A gép
Részletesebben1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika
1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8 Kocsis Gergely 2018.11.12. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból
RészletesebbenProgramozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet
2. ZH A csoport 1. Hogyan adható meg egy digitális műszer pontossága? (3p) Digitális műszereknél a pontosságot két adattal lehet megadni: Az osztályjel ±%-os értékével, és a ± digit értékkel (jellemző
RészletesebbenTartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe
Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton
RészletesebbenSzámítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)
A verzió Név, tankör: 2005. május 11. Neptun kód: Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat 1a. Feladat: Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) 2a. Feladat: Lehet-e
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 3. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Adatkapcsolati réteg Közeghozzáférés (Media Access Control) Ethernet (10BASE-2/10BASE-T) Fizikai címzés Ethernet
RészletesebbenHÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1.
HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. 2015-16. tanév 1. félév Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 2. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Alapfogalmak Referenciamodellek Fizikai réteg Knoppix Live Linux bevezető Áttekintés Alapfogalmak Számítógép-hálózat:
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok és Internet Eszközök
Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2008 13. Adatkapcsolati réteg, MAC alréteg Ethernet, WiFi 1 MAC alréteg Statikus Multiplexálás Dinamikus csatorna foglalás Kollízió alapú protokollok Verseny-mentes
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,
RészletesebbenSzámítógép-hálózat. Célok: Erőforrás megosztás. Megbízhatóság növelése. Sebességnövelés. Emberi kommunikáció.
Számítógép-hálózat Számítógéprendszerek valamilyen információátvitellel megvalósítható cél érdekében történő (hardveres és szoftveres) összekapcsolása. Célok: Erőforrás megosztás. Megbízhatóság növelése.
Részletesebben3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége
3. előadás A TCP/IP modell. Az ISO/OSI és a TCP/IP modell összevetése. Alapvető fogalmak A TCP/IP modell jelentősége Habár az OSI modell általánosan elfogadottá vált, az Internet nyílt szabványa történeti
RészletesebbenMACAW. MAC protokoll vezetéknélküli LAN hálózatokhoz. Vaduvur Bharghavan Alan Demers, Scott Shenker, Lixia Zhang
MACAW MAC protokoll vezetéknélküli LAN hálózatokhoz Vaduvur Bharghavan Alan Demers, Scott Shenker, Lixia Zhang készítette a fenti cikk alapján: Bánsághi Anna programtervező matematikus V. 2009. tavaszi
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. február 23. Bemutatkozás Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 325, vida@tmit.bme.hu 2 Fóliák a neten Tárgy honlapja: http://www.tmit.bme.hu/vitma341
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 4. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2010
Számítógépes Hálózatok 2010 5. Adatkapcsolati réteg MAC, Statikus multiplexálás, (slotted) Aloha, CSMA 1 Mediumhozzáférés (Medium Access Control -- MAC) alréteg az adatkapcsolati rétegben Statikus multiplexálás
Részletesebben(ebben a modellben az adatkapcsolati és a fizikai ré egy rétegnek felelt meg)
Számítógé pes hálózatok é s Internet eszközök TCP/IP protokoll Alkalmazási réteg : a felhasznál ó á ltal indított program é s a szállítási réteg közö tt épít fel kapcsolatot Szállítási réteg : elkezdő
RészletesebbenIII. előadás. Kovács Róbert
III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.
RészletesebbenHálózati ismeretek. Bevezetés a hálózatokba
Hálózati ismeretek Bevezetés a hálózatokba Számítógép hálózatok történelme Régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk 1940-ben George Stibitz Telex gépen keresztül utasításokat továbbított egy 268 mérföldre
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok GI 7. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok GI 7 Kocsis Gergely 2017.05.08. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból
RészletesebbenPantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra
Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó
RészletesebbenBEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE UDP csomag küldése és fogadása beágyazott rendszerrel példa
BEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE 1 feladat: A Netburner MOD5270 fejlesztőlap segítségével megvalósítani csomagok küldését és fogadását a fejlesztőlap és egy PC számítógép között. megoldás: A fejlesztőlapra,
RészletesebbenSzámítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1
Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok 2017.02.20. M2M Statusreport 1 Mi a Packet Tracer? Regisztrációt követően ingyenes a program!!! Hálózati szimulációs program Hálózatok működésének
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok felépítése, működése
Számítógépes hálózatok felépítése, működése Számítógépes eszközök A. Mobil számítógépek, perifériák (+ telekommunikációs technika) a. személyhez rendelt b. járműhöz rendelt B. Telepített számítógépek,
RészletesebbenCsoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben
Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Készítette: Juhász Sándor Csikvári András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet
RészletesebbenVálasztható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat
Választható önálló LabView feladatok 2015 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok Készítette: Némedi János Kovács
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT november 5. HSNLab SINCE 1992
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. november 5. Adatátviteli feltételek Pont-pont kommunikáció megbízható vagy best-effort (garanciák nélkül) A cél ellenőrzi a kapott csomagot:
Részletesebben2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 5. gyakorlat Ethernet alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g
RészletesebbenStatikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban
Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek. Local Interconnection Network
Autóipari beágyazott rendszerek Local Interconnection Network 1 Áttekintés Motiváció Kis sebességigényű alkalmazások A CAN drága Kvarc oszcillátort igényel Speciális perifériát igényel Két vezetéket igényel
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok PTI 5. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5 Kocsis Gergely 2013.03.28. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból
RészletesebbenBWA Broadband Wireless Access - szélessávú vezetéknélküli hozzáférés
BWA Broadband Wireless Access - szélessávú vezetéknélküli hozzáférés WLAN Wireless LAN WPAN Wireless PAN WMAN Wireless MAN 1 Vezeték nélküli hálózatok osztályozása kiterjedésük szerint 2 PAN, LAN, MAN,
RészletesebbenHálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után
Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az
Részletesebben2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat OSI modell, Ethernet alapok Bordé Sándor S z e g e d i T u d o
RészletesebbenHÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1.
HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-15. tanév 1. félév Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu
Részletesebben