Oláh Tamás. II. Rákóczi Ferenc tartózkodási helyei

Átírás

1 Oláh Tamás II. Rákóczi Ferenc tartózkodási helyei A Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójának záró éve jó alkalmat kínál a korszakkal foglalkozó tudományos és honismereti munkák, dolgozatok készítésére, valamint a különböző megemlékezések tartására. Ehhez kívánunk segédletet nyújtani II. Rákóczi Ferenc ( ) tartózkodási helyeinek jegyzékével, amely a kutatók és az érdeklődő nagyközönség számára is egyaránt hasznos lehet. A Nagyságos Fejedelem tartózkodási helyeit az irodalomjegyzékben szereplő művek alapján állítottuk össze. A helységeket országonként, ABCrendben soroljuk fel. A települések neve után az érseki és püspöki városi, kamarai városi, mezővárosi és szabad királyi városi jogállást is feltüntetjük, valamint szerepel az is, ha volt a településen Rákóczi korában vár. Zárójelben találhatóak a települések névváltozatai. Itt első helyen, amennyiben voltak ilyenek, a magyar névváltozatok találhatóak, ezt követik a latin, német, román, ruszin, szerb, szlovák, horvát, stb. névalakok, illetve ahol fellelhető, a települések mai elnevezései. A történelmi Magyarország települései esetében feltüntettem, hogy mely vármegyékhez, kiváltságos kerületekhez tartoztak Rákóczi korában, illetve ma melyik magyarországi megyéhez, az elcsatolt települések esetében pedig mely országhoz tartoznak. A Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség területe mellett a jegyzék tartalmazza azokat a fontosabb európai és törökországi tartózkodási helyeket, ahol a fejedelem élete során megfordult. (Itt is megpróbáltuk a korabeli és a mai településneveket megállapítani, valamint azt, hogy ma melyik országhoz tartozik az illető település, a Lengyel-Litván Nemesi Köztársaság területén található településeknél pedig megpróbáltuk rekonstruálni, hogy az érintett település a század folyamán melyik vajdaság területén feküdt.) Végezetül ez úton szeretnék köszönetet dr. Mészáros Kálmánnak, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Kutató Osztály munkatársának, aki rendelkezésünkre bocsátotta Esze Tamás alábbi kéziratát: II. Rákóczi Ferenc tartózkodási és táborhelyei. 1

2 Tartalom MAGYAR KIRÁLYSÁG... 2 ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG ANGLIA FRANCIAORSZÁG ITÁLIA LENGYEL-LITVÁN NEMESI KÖZTÁRSASÁG (RZECZPOSPOLITA) NÉMET-RÓMAI BIRODALOM...14 TÖRÖK BIRODALOM IRODALOMJEGYZÉK Magyar Királyság 1. Abda (németül Brückel, Győr vármegye, ma Győr-Moson-Sopron 2. Ányásd (Ányás puszta, Sövényháza/1973-tól Ópusztaszer falu része, Csongrád 3. Apostag (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun 4. Appony (1910-ig Nagyappony és Kisappony, ma Oponice, Nyitra vármegye, ma 5. Aranyos (Bács-, majd Révaranyos, ma Aranyosapáti része, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. Árokszállás 1756-tól oppidum/mezőváros (ma Jászárokszállás, Jász kerület, ma Jász- Nagykun-Szolnok 7. Ároktő (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 8. Átány (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 9. Atkár (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 10. Atya (Vámosatya, Bereg vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 11. Bábolna (ma Tiszabábolna, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 12. Bács oppidum/mezőváros (ma Бач/Bacs/Bač, Bács vármegye, ma Szerbia) 13. Bacska (ma Bačka, Zemplén vármegye, ma 14. Bakta 1808-ban oppidum/mezőváros (később Nyírbakta, ma Baktalórántháza, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 15. Balassagyarmat oppidum/mezőváros (Nógrád vár/ 16. Balkány (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 17. Balsa (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 18. Bát oppidum/mezőváros (régebben Asszonyvásár/németül Frauenmarkt, ma Bátovce, Hont vármegye, ma 19. Bátor oppidum/mezőváros (Nyírbátor, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár- Bereg 20. Beckó oppidum/mezőváros (szlovákul Beckow, ma Beckov, Trencsén vármegye, ma 21. Bercel (Kis- és Nagybercel, Nógrád vár/ 22. Bereg oppidum/mezőváros (később Nagybereg, ruszinul Berehi, ma Великі Береги/Veliki Berehi/Velyki Berehy, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 23. Beregszász oppidum/mezőváros (németül Bergsaß/Lampertshaus, ma Берегове/Berehove, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 24. Beregújfalu (korábban Нове Село/Nove Szelo/Nove Selo, ma Берегуйфалу/Berehujfalu, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 25. Berzék (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 26. Besenyszög (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Jász-Nagykun-Szolnok 2

3 27. Bocs (ma Egerbocs, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 28. Bod (ma Tarnabod, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 29. Bodoló (Kis- és Nagybodoló, Budulov, ma Szepsi/Moldava nad Bodvou része, Abaúj vármegye, ma 30. Bodrogkeresztúr oppidum/mezőváros (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj- Zemplén 31. Borsi (ma Borša, Zemplén vármegye, ma 32. Bozsok (németül Buschendorf/Poschendorf, horvátul Božok, Vas vár/ 33. Bőd (1905-től Magyarbőd, szlovákul Bidowce, ma Bidovce, Abaúj vármegye, ma 34. Böszörmény hajdú mezőváros/oppidum (Rácz-, vagy Hajdú-Böszörmény, ma Hajdúböszörmény, Hajdú városok területe, 1791-től Hajdúkerület, 1876-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar 35. Buda kamarai város, 1703/1715-től szabad királyi város (németül Ofen, ma Budapest) 36. Cegléd/Czegléd oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 37. Cikó/Csikó Erdélyben (Szamoscikó, ma Ticǎu, Szatmár vármegye, ma 38. Csaba (1950-ig Rákoscsaba, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Budapest XVII. kerületének része) 39. Csalomia (Nagycsalomja, szlovákul Czalumina veľká, ma Veľká Čalomija, Hont vármegye, ma 40. Csécs (ma Nagycsécs, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 41. Csege (ma Tiszacsege, Szabolcs, 1876-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar 42. Csejte oppidum/mezőváros (szlovákul Czachtice, ma Čachtice, Nyitra vármegye, ma 43. Cseklész oppidum/mezőváros (németül Laanschitz/Landsitz, szlovákul Czekliš, ma Bernolákovo, Pozsony vármegye, ma 44. Csongrád oppidum/mezőváros (Csongrád vár/ 45. Dab (1939 óta Dömsöd része, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 46. Dány (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 47. Daróc (ma Tibolddaróc, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 48. Daróc (Ungdaróc, szlovákul Drawce, Dravci, ma Ungvár/Uzshorod része, Ung vármegye, ma Ukrajna) 49. Debrecen 1693/1715-től szabad királyi város (latinul Debrecinum, Bihar, 1876-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar 50. Diószeg oppidum/mezőváros (Bihardiószeg, ma Diosig, Bihar vármegye, ma 51. Domahida (ma Domăneşti, Szatmár vármegye, ma 52. Dorogma (1904-től Tiszadorogma, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 53. Dömsöd (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 54. Dragabártfalva/Dragobertfalva (ruszinul Dorobratova, Доробратово, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 55. Drégelypalánk (Hont vármegye, ma Nógrád 56. Ecsed/Ecséd (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 57. Ecsed vár és oppidum/mezőváros (ma Nagyecsed, Szatmár vármegye, ma Szabolcs- Szatmár-Bereg 58. Eger püspöki, 1804-től érseki város (latinul Agria, németül Erlau, Heves /és Külső- Szolnok/ vármegye, ma Heves 59. Egri (románul Ágrin, ma Agriş, Szatmár vármegye, ma 60. Emőd (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 3

4 61. Enyicke/Enyiczke oppidum/mezőváros (szlovákul Haniska, ma Haniska pri Košiciach, Abaúj vármegye, ma 62. Eperjes szabad királyi város (latinul Eperiesinum/Fragopolis, németül Eperies/Preschau, szlovákul Pressow, ma Prešov, Sáros vármegye, ma 63. Erdőszáda oppidum/mezőváros (Erdőd-Szada, románul Ardo-Szadá, ma Ardụsat, Szatmár vármegye, ma 64. Érsekújvár erőd és egyben oppidum/mezőváros (németül Neuhausel, szlovákul Nowé-zámky, ma Nové Zámky, Nyitra vármegye, ma 65. Eszlár (Tiszaeszlár, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 66. Esztergom vár és kamarai város, 1708/1715-től szabad királyi város (latinul Strigonium, németül Gran, Esztergom vármegye, ma Komárom-Esztergom 67. Fekésháza (szlovákul Fekussovce, ma Fekišovce, Ung vármegye, ma 68. Felsőbodony puszta (ma Kétbodony része, Nógrád vár/ 69. Fony (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 70. Földvár vár és oppidum/mezőváros (ma Dunaföldvár, Tolna vár/ 71. Fülek oppidum/mezőváros (szlovákul Filek/Filekow, ma Fiľakovo, Nógrád vármegye, ma 72. Füzér vára (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 73. Galgóc vár és oppidum/mezőváros (németül Freistadt, szlovákul Frasstať/Fraysstať, ma Hlohovec, Nyitra vármegye, ma 74. Gálszécs oppidum/mezőváros (ma Sečovce, Zemplén vármegye, ma 75. Garany (ma Hraň, Zemplén vármegye, ma 76. Gencs (ma Ghenci, Szatmár vármegye, ma 77. Gercsely (ma Hrčeľ, Zemplén vármegye, ma 78. Ghimes (Gimes, szlovákul Gymeš, ma Jelenec, Nyitra vármegye, ma 79. Gödöllő oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 80. Gömöri (Kisgömöri, ma Gemerček, Gömör vármegye, ma 81. Gönc oppidum/mezőváros, 1706/ között hajdúváros (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 82. Gúta (ma Galgagúta, Nógrád vár/ 83. Gyerk (szlovákul Hrkowec/Hrkowce, ma Hrkovce, Hont vármegye, ma 84. Gyömrő (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 85. Gyöngyös oppidum/mezőváros (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 86. Győr erőd és püspöki mezőváros, 1743/1751-től szabad királyi város (latinul Jaurinum, németül Raab, Győr vármegye, ma Győr-Moson-Sopron 87. Gyulaj (Nyírgyulaj, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 88. Halász (ma Gyöngyöshalász, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 89. Halász (ma Nagyhalász, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 90. Halmaj (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 91. Halmaj (később Gyöngyöshalmaj, 1950 óta Halmajugra része, Heves /és Külső- Szolnok/ vármegye, ma Heves 92. Hatvan vár és oppidum/mezőváros (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 93. Heves oppidum/mezőváros (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 94. Hévíz (ma Galgahévíz, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 95. Hidasnémeti (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 96. Hídvég (Ipolyhídvég, ma Ipeľské Predmostie, Hont vármegye, ma 97. Holubina (Galambos, ma Holubyne, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 98. Homonna (németül Homenau, szlovákul Humenné, ma Humenné, Zemplén vármegye, ma 4

5 99. Hosszúpályi (Bihar, 1946-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar 100. Hrabóc (Alsó-Hrabóc, Alsóhrabóc, 1904-től Alsógyertyán, szlovákul Nízssy- Hrabowec, ma Nízný Hrabovec, Zemplén vármegye, ma 101. Inám (ma Dolinka, Hont vármegye, ma 102. Iriny (ma Irina, Szatmár vármegye, ma 103. Jászapáti 1746-tól oppidum/mezőváros (Jász kerület, ma Jász-Nagykun-Szolnok 104. Jászberény oppidum/mezőváros (Jász kerület, ma Jász-Nagykun-Szolnok 105. Jesztreb (Magyarjesztreb, 1905-től Magyarsas, szlovákul Uherský-Jestráb, ma Zemplínské Jastrabie, Zemplén vármegye, ma 106. Kál (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 107. Kálló (Nógrád vár/ 108. Kálló végvár és oppidum/mezőváros (Nagykálló, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs- Szatmár-Bereg 109. Kalocsa érseki város (latinul Calotsa/Colotsa, németül Kalotscha, szerbül Koloča, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun 110. Kassa szabad királyi város (latinul Cassovia, németül Kaschau, szlovákul Kossice, ma Košice, Abaúj vármegye, ma 111. Kaszony/Kászony (Mezőkaszony, ma Косонь/Koszony/Koson', Bereg vármegye, ma Ukrajna) 112. Kazár (Nógrád vár/ 113. Kéménd (ma Kamenín, Esztergom vármegye, ma 114. Keresztes oppidum/mezőváros (ma Mezőkeresztes, Borsod vármegye, ma Borsod- Abaúj-Zemplén 115. Királyhelmec oppidum/mezőváros (szlovákul Helmec, ma Kráľovský Chlmec, Zemplén vármegye, ma 116. Kisdobrony (ma Мала Добронь/Mala Dobrony/Mala Dobron', Bereg vármegye, ma Ukrajna) 117. Kisér (ma Jászkisér, Jász kerület, ma Jász-Nagykun-Szolnok 118. Kisgyarmat (1920 után Ďarmotky, ma Sikenička, Hont vármegye, ma 119. Kiskőrös oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun 120. Kisléta (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 121. Kistapolcsány vár és oppidum/mezőváros (szlovákul Malé-Topoľčany, ma Topoľčianky, Bars vármegye, ma 122. Kis-Várda vár és oppidum/mezőváros (németül Klein-Wardein, Kisvárda, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 123. Kóka (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 124. Komlós (ma Khmil'nyk, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 125. Korlát (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 126. Kovarc (szlovákul Kowárce/Kovárowce, ma Kovarce, Nyitra vármegye, ma 127. Körmend/Körmönd vár és oppidum/mezőváros (szlovénül Kermend, Vas vár/ 128. Köröm (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 129. Körtvélyes (Alsó-Körtvélyes, 1904-től Alsókörtvélyes, szlovákul Nížni-Hrussow, ma Nížný Hrušov, Zemplén vármegye, ma 130. Körtvélyes (Érkörtvélyes, ma Curtuişeni, Szatmár, 1940 után Bihar vármegye, ma 131. Kőszeg vár és szabad királyi város (latinul Ginsium, németül Gins/Güns, Vas vár/ 132. Kövesd oppidum/mezőváros (ma Mezőkövesd, Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj- Zemplén 5

6 133. Kövesd (ma Nógrádkövesd, Nógrád vár/ 134. Krakován (Krakovány, szlovákul Krakowany, ma Krakovany, Nyitra vármegye, ma 135. Krassó (Szamoskrassó, ma Cărăşeu, Szatmár vármegye, ma 136. Kürt (Fajkürt, szlovákul Dedinka, ma Dedinka, Bars vármegye, ma 137. Lasztóc (szlovákul Lastowec, Lastovce, Zemplén vármegye, ma 138. Lehóc (ruszinul Lichovecz, ma Ляхівці, Ung vármegye, ma Ukrajna) 139. Lelesz (ma Tarnalelesz, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 140. Lelesz oppidum/mezőváros (ma Leles, Zemplén vármegye, ma 141. Léva vár és oppidum/mezőváros (németül Lewentz, szlovákul Lewice, ma Levice, Bars vármegye, ma 142. Lipótvár erődváros (latinul Leopoldopolis, németül Leopoldstadt, ma Leopoldov, Nyitra vármegye, ma 143. Lök 1808-ban oppidum/mezőváros (ma Tiszalök, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs- Szatmár-Bereg 144. Lőrinci (Nógrád vármegye, ma Heves 145. Lúc (ma Tiszalúc, Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 146. Mád oppidum/mezőváros (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 147. Madarász (Nagymadarász, ma Mădăras, Szatmár vármegye, ma 148. Maklár oppidum/mezőváros (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 149. Makovica vára és Zboró oppidum/mezőváros (szlovákul Zborow, ma hrad Zborov/Makovica és Zborov, Sáros vármegye, ma 150. Margitta oppidum/mezőváros (németül Margarethen, ma Marghita, Bihar vármegye, ma 151. Martonos (ma Martonoš/Мартонош, Bács vármegye, ma Szerbia) 152. Medence (ruszinul Mediancza, Medjanicza, ma Midianytsia, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 153. Méra (Alsó- és Felsőméra, 1950 óta Méra, Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj- Zemplén 154. Mikóháza (Abaúj vármegye, 1882-től Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj- Zemplén 155. Minaj (ma Минай,Minaj/Minai, Ung vármegye, ma Ukrajna) 156. Miskolc oppidum/mezőváros (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 157. Mocsonok oppidum/mezőváros (ma Močenok, korábban Sládečkovce, Nyitra vármegye, ma 158. Modorfalva (1899-től Vágmagyarád, szlovákul Modranka, németül Moderdorf/Modersdorf, ma Nagyszombat/Trnava része, Pozsony vármegye, ma 159. Mohi puszta (ma Poga, 1928-tól Muhi falu része, Borsod vármegye, ma Borsod- Abaúj-Zemplén 160. Mónospetri (ma Petreu, Bihar vármegye, ma 161. Morvánka (Moraván, szlovákul Morawany, ma Moravany nad Váhom, Nyitra vármegye, ma 162. Munkács erőd és oppidum/mezőváros (németül Munkatsch, ruszinul Munkácsovó, szlovákul Munkač, ma Мукачеве vagy Мукачів, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 163. Nagydobrony (ma Велика Добронь/Velika Dobrony/Velyka Dobron', Bereg vármegye, ma Ukrajna) 164. Nagykároly vár és oppidum/mezőváros (ma Carei, Szatmár vármegye, ma 165. Nagykáta 1743-tól oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 166. Nagykér (Nyitranagykér, szlovákul Weľký-Kýr, ma Veľký Kýr, Nyitra vármegye, ma 6

7 167. Nagymajtény oppidum/mezőváros (ma Moftinu Mare, Szatmár vármegye, ma 168. Nagymihály oppidum/mezőváros (szlovákul Michalowce, ma Michalovce, Zemplén vármegye, ma 169. Nagyszőlős/Nagyszöllős oppidum/mezőváros (ma Виноградів/Vinohragyiv/Vynohradiv, Ugocsa vármegye, ma Ukrajna) 170. Nagyszombat szabad királyi város (latinul Tyrnavia, németül Tyrnau, szlovákul Trnawa, ma Trnava, Pozsony vármegye, ma 171. Nagytálya (ma Andornaktálya, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 172. Namény oppidum/mezőváros (ma Vásárosnamény, Bereg vármegye, ma Szabolcs- Szatmár-Bereg 173. Nemesbikk (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 174. Németi oppidum/mezőváros (Hontnémeti, szlovákul Némce, ma Hontianske Nemce, Hont vármegye, ma 175. Németújvár vár és oppidum/mezőváros (németül Güssing/Gissing, horvátul Novigrad, ma Güssing, Vas vármegye, ma Burgenland, Ausztria) 176. Nyíregyháza oppidum/mezőváros (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 177. Nyitra vár és püspöki város (latinul Nitria, németül Neutra, szlovákul Nitra, ma Nitra, Nyitra vármegye, ma 178. Ócsa (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 179. Olcsva oppidum/mezőváros (Szatmár vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 180. Ombód (Ombod, ma Ambud, Szatmár vármegye, ma 181. Onga/Ongha (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 182. Ónod oppidum/mezőváros (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 183. Ordas (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun 184. Pálca/Pálcza (ma Tornyospálca, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 185. Pálfalva (Szatmárpálfalva, ma Păuleşti, Szatmár vármegye, ma 186. Pálóc (szlovákul Pallowce, ma Pavlovce nad Uhom, Ung vármegye, ma 187. Párkány 1724-től oppidum/mezőváros (ma Štúrovo, Esztergom vármegye, ma 188. Pásztó oppidum/mezőváros (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, 1950-től Nógrád 189. Pata/Patha (Vágpatta, ma Pata, Nyitra vármegye, ma 190. Pataj oppidum/mezőváros (ma, Dunapataj, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun 191. Pazdics (szlovákul Pazdissowce, ma Pozdišovce, Zemplén vármegye, ma 192. Peklin (Kecerpeklény, szlovákul Kecerské-Peklany, 1920 után Kecerovské Pekľany, ma Kecer/Kecerovce része, Sáros vármegye, ma 193. Pentele (később Dunapentele, között Sztálinváros, ma Dunaújváros, Fejér vár/ 194. Perény (szlovákul Peřjňa/Perýňa, 1964 óta Perín-Chím, Abaúj vármegye, ma 195. Pest kamarai város, 1703/1715-től szabad királyi város (ma Budapest) 196. Pócspetri (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 197. Polyánka (Szécspolyánka, Szécsmező, szlovákul Sečowská-Polánka, 1920 után Sečovská Poľanka, ma Sečovská Polianka, Zemplén vármegye, ma 198. Pöstény oppidum/mezőváros (Pöstyén, németül Püschtin, szlovákul Pjessčany/Pěssťany, ma Piešťany, Nyitra vármegye, ma 7

8 199. Prencsfalu (1891-től Berencsfalu, németül Preitzdorf, szlovákul Prenčow, ma Prenčov, Hont vármegye, ma 200. Pudmeric (1899-től Gidrafa, szlovákul, Pudměřice/Podmerice, ma Budmerice, Pozsony vármegye, ma 201. Putkahelmec (ruszinul Hlmec/Homec, 1899-től Korláthelmec, ma Холмець/Holmec/Kholmets, Ung vármegye, ma Ukrajna) 202. Radvány (ma Füzérradvány, Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 203. Rakamaz (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 204. Rákos (ruszinul Rákossina, szlovákul Rákossyn, ma Beregrákos/Ракошинo/Rakosino/Rakoshyno, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 205. Recsk (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 206. Regéc (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 207. Regéci vár (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 208. Rimaszombat oppidum/mezőváros (latinul Stephanopolis, németül Groß-Steffelsdorf, szlovákul Rymawská-Sobota, ma Rimavská Sobota, Kis-Hont kerület, 1802-től Gömör és Kis-Hont vármegye, ma 209. Rohonc oppidum/mezőváros (horvátul Rohunac, németül Rechnitz, vendül Rohunc, ma Rechnitz, Vas vármegye, ma Burgenland, Ausztria) 210. Romhány (Nógrád vár/ 211. Rozsnyó/Rozsnyóbánya oppidum/mezőváros (latinul Rosnavia, németül Rosenau, szlovákul Rožňawa, ma Rožňava, Gömör vármegye, ma 212. Ruskóc (Ruszkóc, később Orosztelek, ruszinul Ruskowá, ma Beregrákos/Ракошинo/Rakosino/Rakoshyno része, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 213. Ság oppidum/mezőváros (később Ipolyság, ma Šahy, Hont vármegye, ma 214. Salánk (ma Salanki, Ugocsa vármegye, ma Ukrajna) 215. Sámson (ma Hajdúsámson, Bihar vármegye, 1876-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú- Bihar 216. Sáros vára és Nagysáros oppidum/mezőváros (németül Groß-Scharosch, szlovákul Welký-Ssáryš, ma Šarišský hrad és Veľký Šariš, Sáros vármegye, ma 217. Sárospatak vár és oppidum/mezőváros (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj- Zemplén 218. Selmecbánya szabad királyi város (latinul Schemnitzium, németül Schemnitz, ma Banská Štiavnica, Hont vármegye, ma 219. Sempte oppidum/mezőváros (németül Schintau, szlovákul. Ssintawa, ma Šintava, Nyitra vármegye, ma 220. Solt oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun 221. Sopornya (ma Šoporňa, Nyitra vármegye, ma 222. Surány (Nagysurány, szlovákul Welké-Ssurany, ma Šurany, Nyitra vármegye, ma 223. Süly (Tápiósüly, között, majd 1970-től Tápiósáppal egyesítve, ma Sülysáp, Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 224. Szalánc (Nagyszalánc, ma Slanec, Abaúj vármegye, ma 225. Szalka (ma Tiszaszalka, Bereg vármegye, között Szatmár-Bereg vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 226. Szalkszentmárton 1808-ban oppidum/mezőváros (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács- Kiskun 227. Szaniszló (ma Sanislău, Szatmár vármegye, ma 228. Szatmár és Németi végvár és oppidum/mezőváros (1715-től Szatmár- Németi/Szatmárnémeti szabad királyi város, németül Sathmar, ma Satu Mare, Szatmár vármegye, ma 229. Szécsény oppidum/mezőváros (Nógrád vár/ 8

9 230. Szécskeresztúr (1920 után Križovany, Kerestúr, Zemplínsky Svätý Kríž, ma Zemplínska Teplica, Zemplén vármegye, ma 231. Szeged végvár és kamarai város, 1715-től szabad királyi város (latinul Segedinum/Szegedinum, németül Segedin, szerbül Segedin, Csongrád vár/ 232. Székelyhíd oppidum/mezőváros (Székelyváros, németül Zickelhid, ma Săcueni, Bihar vármegye, ma 233. Szemere (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 234. Szemere (Kisszemere, később Komáromszemere, ma Semerovo, Komárom vármegye, ma 235. Szendrő végvár és oppidum/mezőváros (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj- Zemplén 236. Szentandrás (ma Hernádszentandrás, Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 237. Szentbenedek oppidum/mezőváros (Garamszentbenedek, németül Sankt Benedikt, szlovákul Swaty Benedyk/Benedik, ma Hronský Beňadik, Bars vármegye, ma 238. Szentgotthárd oppidum/mezőváros (horvátul Monostur, németül Sankt Gotthard, szlovénül Monošter, vend nyelven Varaš, Vas vár/ 239. Szentmártonkáta (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 240. Szentmihály (később Büdszentmihály, ma Tiszavasvári része, Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 241. Szentmiklós (Beregszentmiklós vagy Szolyvaszentmiklós, ruszinul Csinadjovo, szlovákul Czinadno/Činadno, ma Чинадійово/Csinagyijovo/Chynadiyovo, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 242. Szerdahely (Nyitraszerdahely, ma Nitrianská Streda, Nyitra vármegye, ma 243. Szered oppidum/mezőváros (ma Sereď, Pozsony vármegye, ma 244. Szerednye oppidum/mezőváros (szlovákul Seredné, ma Середнє/Szerednye, Ung vármegye, ma Ukrajna) 245. Szerencs oppidum/mezőváros (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 246. Szihalom (Borsod vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 247. Szikszó oppidum/mezőváros (Abaúj vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 248. Szinye (Petőszinye, szlovákul Swinica, ma Svinica, Abaúj vármegye, ma 249. Szirák (Nógrád vár/ 250. Szobránc oppidum/mezőváros (szlovákul Sobranec, ma Sobrance, Ung vármegye, ma 251. Szokolya (Hont vármegye, ma Pest 252. Szolnok végvár és oppidum/mezőváros (Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Jász-Nagykun-Szolnok 253. Szöllőske (ma Viničky, Zemplén vármegye, ma 254. Taksony (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 255. Tállya oppidum/mezőváros (Zemplén vármegye, ma Borsod-Abaúj-Zemplén 256. Tápióság (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 257. Tarpa oppidum/mezőváros, között hajdúváros (Szatmár, 1836-tól Bereg vármegye, között Szatmár-Bereg vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 258. Tass (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Bács-Kiskun 259. Tatárszentgyörgy (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 260. Terebes oppidum/mezőváros (Tőketerebes, szlovákul Trebissow/Trebišov, ma Trebišov, Zemplén vármegye, ma 261. Terenye (Homokterenye, 1984 óta Mátraterenye része, Nógrád vár/ 9

10 262. Teszér (németül Dessir, szlovákul Tesáre, ma Hontianske Tesáre, Bars vármegye, ma 263. Tiszabecs (Szatmár vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 264. Tokaj végvár és oppidum/mezőváros (Tisza-Tokaj, Zemplén vármegye, ma Borsod- Abaúj-Zemplén 265. Tompa (Kistompa, ma Tupá, Hont vármegye, ma 266. Torna oppidum/mezőváros (németül Tornau, szlovákul Turňa/Turnianske Podhradie, ma Turňa nad Bodvou, Torna vármegye, ma 267. Tornóc (ma Trnovec nad Váhom, Nyitra vármegye, ma 268. Tótfalu/Tótfalva (ma Tófalu, Heves /és Külső-Szolnok/ vármegye, ma Heves 269. Trebéthe/Trebéte (1899-től Vágterbéte, szlovákul Trebatysste/Trebatice, ma Trebatice, Nyitra vármegye, ma 270. Trencséni csatamező, Turna (1899-től Tornyos, ma Trenčianska Turná, Trencsén vármegye, ma 271. Újbánya szabad királyi város (latinul Regiomontanum, németül Königsberg, szlovákul Nová Baňa, ma Nová Baňa, Bars vármegye, ma 272. Újbars a 18. század végén oppidum/mezőváros (ma Nový Tekov, Bars vármegye, ma 273. Újfalu (Somos-Újfalu, ma Somoskőújfalu, Nógrád vár/ 274. Újhely oppidum/mezőváros (ma Sátoraljaújhely, Zemplén vármegye, ma Borsod- Abaúj-Zemplén 275. Újváros oppidum/mezőváros (ma Balmazújváros, Szabolcs, 1876-tól Hajdú vármegye, ma Hajdú-Bihar 276. Ungvár oppidum/mezőváros (ma Ужгород /Uzshorod, Ung vármegye, ma Ukrajna) 277. Vadkert 1808-ban oppidum/mezőváros (1906-tól Érsekvadkert, Nógrád vár/ 278. Vaja (Szabolcs vármegye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg 279. Varannó oppidum/mezőváros (szlovákul Waranow/Wranow, ma Vranov nad Topľou, Zemplén vármegye, ma 280. Vári 1808-ban oppidum/mezőváros (Mezővári, ma Вари/Vari/Vary, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 281. Verebély oppidum/mezőváros (ma Vráble, Bars vármegye, ma 282. Verecke 1808-ban oppidum/mezőváros (Alsó-Verecke/Alsóverecke, ruszinul Dolni- Werecky, ma Нижні Ворота/Nizsnyi Vorota, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 283. Veresegyház (Pest-Pilis-Solt vármegye, ma Pest 284. Vetés (ma Vetiş, Szatmár vármegye, ma 285. Vihnye és Vihnyefürdő (szlovákul Vyhné és Výhňanské Teplice, németül Eisenbach, 1891-től Vihnyepeszerény része, ma Vyhne, Bars vármegye, ma 286. Zavadka/Zavatka (1889-től Rákócziszállás, később Pereszirova faluval egyesítve, ma Verbiás/Verebes része, Bereg vármegye, ma Ukrajna) 287. Zsarnóca oppidum/mezőváros (latinul Zsarnovia ma Žarnovica, Bars vármegye, ma 288. Zseliz/Zsellész (ma Želiezovce, Bars vármegye, ma 10

11 Erdélyi Fejedelemség 1. Bethlen (románul Bethlanu/Bekleán, ma Beclean, Belső-Szolnok vármegye, ma 2. Borkút (ma Borcut, Belső-Szolnok vármegye, ma 3. Dés oppidum/mezőváros (románul Djes, ma Dej, Belső-Szolnok vármegye, ma 4. Egerbegy oppidum/mezőváros (németül Erlenmarkt, románul Agribicsi/Egerbics, ma Viişoara, Torda vármegye, ma 5. Gorbó/Csákigorbó (németül Gorbau, románul Girbová, ma Gîrbou, Doboka vármegye, ma 6. Huszt végvár és oppidum/mezőváros (ma Хуст/Huszt/Khust, Máramaros vármegye, ma Ukrajna) 7. Karika-hágó (Meszes-hegység, ma 8. Kolozsvár ekkor végvár és nemesi mezőváros/oppidum nobilium, 1709-től ismét szabad királyi város (latinul Claudiopolis, németül Klaussenburg, románul Klus, ma Cluj-Napoca, Kolozs vármegye, ma 9. Kovás vagy Kovács (ma Coaş/Covaci, Kővár vidék, ma 10. Kővár vára - végvár (Kővár vidék, ma 11. Lápos (Magyarlápos, németül Laposch, románul Josip-Lápos, Láposu Ungureszk/Lăpoşu Unguresc, ma Târgu Lăpuş, Belső-Szolnok vármegye, ma 12. Magyaregregy (Doboka vármegye, ma 13. Marosvásárhely/Székelyvásárhely szabad királyi város (latinul Areopolis/Agropolis, németül Neumarkt, románul Osorhej, ma Tîrgu Mures, Marosszék, ma 14. Máté (később Szentmáté, németül Mathesdorf, románul Metye, ma Matei, ma Doboka vármegye, ma 15. Mezőbánd (németül Bandorf, ma Band, Marosszék, ma 16. Nyulas (Kisnyulas, és/vagy Nagynyulas, ma Milǎşel és Milaş, Kolozs vármegye, ma 17. Radnót (ma Iernut, Küküllő vármegye, ma 18. Sárd (később Magyarsárd, románul Sardu, ma Şardu, Kolozs vármegye, ma 19. Somlyó végvár és oppidum/mezőváros (Szilágysomlyó, ma Şimleu Silvaniei, Kraszna vármegye, ma 20. Szamos-Újvár végvár, 1712-től mezőváros, 1786-tól szabad királyi város (Szamosújvár vagy Örményváros, latinul Armeniopolis, németül Armenienstadt/Neuschloss, örményül Հայաքաղաք Hájákághák, ma Gherla, Belső- Szolnok vármegye, ma 21. Szántó (Tasnádszántó, ma Santău, Közép-Szolnok vármegye, ma 22. Szelistye (később Alsószelistye, ma Нижнє Селище/Nyizsnye Szeliscse, Máramaros vármegye, ma Ukrajna) 23. Szent-Mária (Szentmária/Almásszentmária, ma Sîntǎ Maria, ma Doboka vármegye, ma 24. Szinye (később Radákszinye, románul Szuje, ma Rǎzbuneni, Belső-Szolnok vármegye, ma 25. Szőcs (Alsószőcs vagy Felsőszőcs, ma Suciu de Jos és Suciu de Sus, Belső-Szolnok vármegye, ma 26. Szurdok (románul Szurduk, ma Surduc, Belső-Szolnok vármegye, ma 11

12 27. Tasnád oppidum/mezőváros (németül Tressenberg/Tressenburg, románul Tesnádu, ma Tăşnad, Közép-Szolnok vármegye, ma 28. Udvarhely (Szamosudvarhely, románul Odorhej, ma Someş Odorhei, Közép-Szolnok vármegye, ma 29. Vica/Vicze (németül Witzen, románul Sicza, ma Viţa, Doboka vármegye, ma 30. Zilah oppidum/mezőváros (németül Waltenberg, ma Zalǎu, Közép-Szolnok vármegye, ma 31. Zsibó/Sibó (németül Siben, románul Sibeu, ma Jibou, Közép-Szolnok vármegye, ma Anglia 1. Hull Franciaország 2. Barbentanne falu a Rhône völgyében (ma Barbentane) 3. Chaillot Párizs melletti falu (ma Párizs része) 4. Chantilly vára 5. Choisy (Choisy-le-Roi, ma Párizs része) 6. Clagny vára (ma Párizs része) 7. Dieppe 8. Fontainebleau 9. Grobois-i kamalduli kolostor (Yerres mellett) 10. Lyon 11. Maine vidéke Maine grófság (Comté du Maine) 12. Marseille 13. Marly (Château de Marly Versailles) 14. Meudon 15. Párizs 16. Passy Párizs melletti falu (ma Párizs része) 17. Rambouillet 18. Rouen 19. Versailles Itália 1. Bologna (Pápai Állam, ma Olaszország) 2. Carrara 3. Ferrara (Pápai Állam, ma Olaszország) 4. Firenze (Toskanai Nagyhercegség, ma Olaszország) 5. Genova (Genovai Köztársaság, ma Olaszország) 6. Laterán (Pápai Állam, ma Olaszország) 7. Livorno 8. Loretto 9. Milánó (Milánói Hercegség, ma Olaszország) 12

13 10. Modena (Modenai Hercegség, ma Olaszország) 11. Nápoly (Nápolyi Királyság spanyol fennhatóság alatt, ma Olaszország) 12. Párma (Pármai Hercegség, ma Olaszország) 13. Pisa (Toskanai Nagyhercegség, ma Olaszország) 14. Pontebba 15. Rimini (Pápai Állam, ma Olaszország) 16. Róma (Pápai Állam, ma Olaszország) 17. Torino (Piemonti Fejedelemség, ma Olaszország) 18. Velence (Velencei Köztársaság, ma Olaszország) Lengyel-Litván Nemesi Köztársaság (Rzeczpospolita) 1. Brezán (Breczán, lengyelül: Brzeżany, ma Berezsani/Бережани, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 2. Dancka/Danzig (Gdańsk, Tengermelléki Vajdaság/Województwo pomorskie, ma Lengyelország) 3. Drohobics/Drohobycz (lengyelül Drohobycz, ma Дрогобич, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 4. Drożdowice 5. Ilyvó/Lvov/Lemberg (ma Lviv, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 6. Jaraszló/ Jarosław (ma Jarosław, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Lengyelország) 7. Javaró (lengyelül Jaworów, ma Javoriv/Яворів, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 8. Klimiec (ma Klimiec, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 9. Krakkó/Kraków (Krakkói Vajdaság/Województwo krakowskie, ma Lengyelország) 10. Kukizova/Kukizów (ma Kukeziv, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 11. Łowicz (Rawai Vajdaság/Województwo rawskie, ma Lengyelország) 12. Mińsk (ma Mińsk Mazoviecki, Mazóviai Vajdaság/Województwo mazowieckie, ma Lengyelország) 13. Podolin lengyel zálogbirtok (latinul Podolinum, szlovákul Podolínec, németül Pudlein, lengyelül Podoliniec, ma Podolínec, 13 szepesi város/starostwo spiskie, 1772 után Szepes vármegye, ma 14. Skole (ma Сколе/Skole, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 15. Sztrij/Strij vára és városa (ma Стрий/Stryj, Rusz /Lvovi/ Vajdaság/Województwo ruskije, ma Ukrajna) 16. Varsó/Warsawa (Mazóviai Vajdaság/Województwo mazovieckie, ma Lengyelország) 13

14 Német-Római Birodalom 1. Frankfurt am Main (birodalmi város, ma Németország) 2. Köln (birodalmi város, Kölni Érsekség, ma Németország) 3. Regensburg (birodalmi város, ma Németország) ezen belül: Habsburg örökös tartományok 1. Bécs (ma Wien, Osztrák Főhercegség, ma Ausztria) 2. Bécsújhely (ma Wiener Neustadt, Osztrák Főhercegség, ma Ausztria) 3. Krumlov (ma Český Krumlov, Cseh Királyság, ma Csehország) 4. Neuhaus (ma Jindřichův Hradec, Cseh Királyság, ma Csehország) 5. Prága (Cseh Királyság, ma Csehország) 6. Radkersburg (magyarul Regede, Stájer Hercegség, ma Ausztria) Török Birodalom 1. Böjükdere 2. Drinápoly/Edirne (ma Törökország) 3. Gallipoli/Gelibolu (ma Törökország) 4. Jeniköy 5. Konstantinápoly (ma Isztanbul, ma Törökország) 6. Rodostó/ Tekirdağ (ma Törökország) Irodalomjegyzék Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig (História Könyvtár. 9/I-II. Szerkesztő: Glatz Ferenc.) História MTA TTI, Budapest, Bánkúti Imre: A szatmári béke. (Sorsdöntő történelmi napok 6. Szerkeszti: Szakály Ferenc) Akadémiai Kiadó. Bp., Borsod-Abaúj-Zemplén megye Történeti Helységnévtára Összeállította: Hőgye István, Seresné Szegőfi Anna, Tóth Péter. (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek ) Miskolc, Gebei Sándor: Az erdélyi fejedelmek és a lengyel királyválasztások. Belvedere Meridionale. Szeged, Gebei Sándor: II. Rákóczi Ferenc és lengyelországi támogatói ( ). In: A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa II. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára. Szerk.: Tamás Edit. Sárospatak, pp. Jeney-Tóth Annamária: Míves emberek a kincses Kolozsvárott. Iparostársadalom a 17. századi Kolozsváron. (Erdélyi Múzeum-Egyesület Erdélyi Tudományos Füzetek 247.) Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, Köpeczi Béla: II. Rákóczi Ferenc külpolitikája. Budapest, Köpeczi Béla R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. (Millenniumi magyar történelem. Életrajzok. Sorozatszerk.: Gyurgyák János, Pótó János.) Osiris, Bp.,

15 Köpeczi Béla R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tükör I. Naplók, jelentések, emlékiratok a Rákóczi-szabadságharcról. (Millenniumi magyar történelem. Források. Sorozatszerkesztő: Gyurgyák János, Pótó János.) Osiris, Budapest, A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Összeállította és a bevezetőt írta Petrikné Vámos Ida. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. Levéltári módszertani és oktatási füzetek. 1. sz.) Budapest Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc csatái. Válogatott tanulmányok. Sajtó alá rendezte: Mészáros Kálmán. Nap Kiadó. Budapest, Nemes Lajos: Eger város önkormányzata (Tanulmányok Heves megye történetéből 16.) Eger, F. W. Putzger E. Bruckmüller: Historischer Weltatlas. Wien, II. Rákóczi Ferenc ezertizenkét napja. Beniczky Gáspár fejedelmi titkár diáriuma (Rákóczi Források. Sorozatszerk.: Mészáros Kálmán). Sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket írta: Bánkuti Imre. Bp., II. Rákóczi Ferenc fejedelem Emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Fordította: Vas István. A tanulmányt és a jegyzeteket írta: Köpeczi Béla. (Archívum Rákóczianum. III. osztály: Írók. II. Rákóczi Ferenc művei I.) Budapest, Rákóczi Ferenc: Vallomások. Fordította: Szepes Erika. Alexandra, Budapest, é. n. [2003] Repertorium locorum objectorumque in XII. tabulis Mappae regnorum Hungariae, Slavoniae, Croatiae et confiniorum militarium Magni item Principatus Transylvaniae occurentium, quas aeri incisas vulgavit Joannes Lipszky de Szedlicsna, regiminis caesario regii equestris Hungarici lib:[eri] bar:[onis] Frimont supremus vigiliarum praefectus. Secundum varias in his Provinciis usu receptas denominationes ab eodem Auctore elaboratum. Budae, Typis regiae Universitatis Pestanae R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona Európa legbátrabb asszonya. Bp., Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 6.) Akadémiai Kiadó, Budapest, Wielki Atlas Historyczny. Szerkesztette: Elizabetha Olczak Julia Tazbir. Demart, Warszawa, Wikipédia A szabad enciklopédia. Sátoraljaújhely, február 3. Oláh Tamás Főlevéltáros 15