Katrin Sepp Az azonos nemű párok életközösségének szabályozása Észtországban közjegyzői közreműködéssel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Katrin Sepp Az azonos nemű párok életközösségének szabályozása Észtországban közjegyzői közreműködéssel"

Átírás

1 Katrin Sepp Az azonos nemű párok életközösségének szabályozása Észtországban közjegyzői közreműködéssel Mocsár Attila Zsolt Tartozás-elismerést tartalmazó közjegyzői okiratba foglalt követelés elévülése Suri Noémi Öröklési eljárás Németországban Steiner Erika Az örökbefogadáshoz kapcsolódó közjegyzői okiratok Franciaországban Sajtófigyelő július-augusztus

2

3 szám * Közjegyzők Közlönye Tartalomjegyzék Katrin Sepp Az azonos nemű párok életközösségének szabályozása Észtországban közjegyzői közreműködéssel... 4 Mocsár Attila Zsolt Tartozás-elismerést tartalmazó közjegyzői okiratba foglalt követelés elévülése... 8 Suri Noémi Öröklési eljárás Németországban Steiner Erika Az örökbefogadáshoz kapcsolódó közjegyzői okiratok Franciaországban Sajtófigyelő... 66

4 Közjegyzők Közlönye * szám Katrin Sepp Az azonos nemű párok életközösségének szabályozása Észtországban közjegyzői közreműködéssel Noha a fenti cím az azonos nemű párok együttélésére utal, a cikk tartalma heteroszexuális párokra egyaránt vonatkozik, mivel az élettársi kapcsolatok tekintetében az észt törvények nem tesznek különbséget a homo- és a heteroszexuális élettársi kapcsolatok között. 1 Ennek megfelelően, a jogi problémák ugyanazok. Az esetek többségében a legnagyobb problémát a párok vagyonjogi helyzete jelenti, köztük az együttélés alatt szerzett vagyontárgyak tulajdonjoga. A vagyontárgyakkal kapcsolatos másik probléma akkor merül fel, amikor a pár valamelyik tagja elhalálozik, mivel az észt törvények értelmében a pár másik tagja csak érvényes végrendelet vagy öröklési szerződés megléte esetén örökli a közös vagyont 2. Ha az élettársak közösen gyermekeket nevelnek, gyakran felmerül az igény a gyermekekkel kapcsolatos problémák szabályozása iránt, például az élettársak különválása vagy az élettársak valamelyikének elhalálozása esetén. Házasságkötéskor a házastársaknak egyértelmű döntést kell hozniuk a jövőbeli vagyontárgyaikat illető tulajdonjogaik és kötelezettségeik tekintetében. A házasságkötési szándék bejelentésekor a házasulók választhatnak, hogy melyik vagyonjogi rendszer a legmegfelelőbb a számukra: a házassági vagyonközösség, a vagyonelkülönítés vagy a vagyongyarapodás megosztása. Házasságon kívüli együttélés esetén az élettársak vagyonjogi viszonyai korántsem ennyire egyértelműek. Másrészt viszont a helyzet egyszerű is lehetne: tekintettel arra, hogy a családjogi törvényben meghatározott vagyonjogi rendszerek a házasságon kívül életközösségekre nem terjednek ki, mindenkinek saját magának kellene rendelkeznie a maga különvagyonával, amelyet 1 A fő különbség abból származik, hogy a hatályos észt törvények nem teszik lehetővé az azonos nemű párok házasságkötését a családjogi törvény 1. paragrafusának 1. bekezdése értelmében, a házasság egy férfi és egy nő között jön létre. 2 A törvényes örökösök az örökhagyó házastársa és rokonai az öröklési törvény 11. paragrafusának 1. bekezdése értelmében. 4

5 szám * Közjegyzők Közlönye önállóan és a saját költségén kezelhet. A valóságban azonban az élettársi kapcsolatban élő párok anyagi szempontból is szoros közösséget alkotnak, például, még ha a pár állandó lakhelyéül szolgáló ingatlan csak az egyik fél tulajdonaként is szerepel a földhivatali tulajdonlapon, az életközösség mindkét tagja közös vagyontárgyakat vásárol a háztartás számára, együtt fizetik a lakáshitelt vagy más közös kötelezettségeket vállalnak mindkettejük érdekében. Gyakran nem jön létre olyan szerződés az élettársak között, amely egyértelműen meghatározná, hogy az egyes vagyontárgyak vagy kötelezettségek melyik fél tulajdonát képezik, vagy melyik felet terhelik. Különösen fontos ez akkor, amikor az élettársi kapcsolat megszűnésekor a közös vagyon, és a feleknek a vagyongyarapodáshoz való hozzájárulásának megosztása tekintetében vita alakul ki a felek között. Az élettársi kapcsolatok tekintetében a bírói gyakorlatban gyakran a polgári jogi partnerségre ( seltsing 3 ), vagy a szerződéses kötelezettségekről szóló törvényben a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó rendelkezések kerülnek alkalmazásra, amelyek (bizonyos feltételezések mellett) lehetővé teszik a közös vagyon létrehozását, vagy az életközösség megszűnésekor az egymással szembeni anyagi jellegű követelések benyújtását. Ez a gyakorlat bizonyos mértékben előmozdíthatja a gyengébb fél anyagi helyzetét. Ingatlan tulajdonjogát érintő ügyek esetében azonban a partnerségi szerződés meglétének visszamenőleges igazolása, és ezzel együtt az adott ingatlan tulajdonjogának egy olyan félre való átruházása, aki a földhivatali tulajdoni lapon tulajdonosként nem került bejegyzésre, szinte lehetetlen. Az ingatlanszerzéshez kapcsolódó valamennyi tranzakciót közjegyzővel kell hitelesíttetni. Ennek megfelelőn, a viták elkerülése érdekében ésszerű lenne egy közjegyző által hitelesített szerződés megkötése, amely rögzíti, hogy mely vagyontárgyak képezik az élettársi közösséget alkotó felek különvagyonát, illetve a partnerek közös vagyonát, és amely meghatározza a meglévő és a jövőbeli jogok és kötelezettségek megosztását. A szerződéses kötelezettségekről szóló törvény lehetővé teszi az élettársi tartás meghatározását az élettársi közösség fennállása alatt és annak megszakítását követően is. Ennek megfelelően kijelenthetjük, hogy ha szükséges, lehetőség van egy házassághoz hasonló vagyonjogi helyzet létrehozására. Ha az életközösséget alkotó partnerek közösen gyermekeket nevelnek, úgy ugyanazon szerződés rendelkezései a gyermekeket érintő problémák tekintetében is irányadóak. Bizonyos esetekben a felek a szerződésben kikötik, hogy az a partner, aki az adott gyermeknek nem a biológiai szülője, ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel bír, mint a családjogi törvény értelmében a szülőt megillető jogok és kötelezettségek a felek élettársi közösségének fennállása során és annak megszakítását követően is. Például, ezek a jogok magukban foglalják a gyermekneveléshez, a gyermekgondozáshoz, a gyermekkel való időtöltéshez/ együttéléshez, valamint a gyermekekkel kapcsolatos problémák megoldásához fűződő jogokat is. Hasonlóképpen, a gyermekneveléssel 3 Egy partnerségi szerződésben egy vagy több fél (partner) vállalja, hogy együtt egy közös cél megvalósításáért küzdenek, és hogy valamennyien hozzájárulnak a szerződésben meghatározott közös cél eléréséhez. A partnerek hozzájárulása és a partnerség számára beszerzett eszközök és vagyontárgyak a partnerség közös tulajdonát képezik (partnerségi vagyon). A partnerségre vonatkozó szerződések tekintetében a szerződéses kötelezettségekről szóló törvény 7. részének rendelkezései (580. paragrafus stb.) az irányadók. 5

6 Közjegyzők Közlönye * szám kapcsolatos költségek kiszámítása/ megosztása egyaránt képezheti a megállapodás tárgyát, mint ahogyan az is, hogy a másik fél az élettársi kapcsolat megszakítását követően élettársi tartásdíjat fizessen a gyermek biológiai szülője részére. Néha még az az időkeret is meghatározásra kerül, amely során az adott fél az élettársi kapcsolat megszakítását követően a gyermekkel együtt élhet. Ezen felül, olyan igény is felmerült, amely szerződésben kötné ki, hogy amennyiben az azonos nemű párok általi közös örökbefogadás legalizálásra kerül, úgy a felek az örökbefogadásra vonatkozólag szándéknyilatkozatot tehessenek. Vagy ha a törvényhozó a fenti lehetőség legalizálása vagy annak elutasítása mellett dönt, és az ilyen helyzetek jövőbeli szabályozása érdekében inkább egy alternatív megoldást (pl. a kommunikációhoz való jog biztosítását a biológiai szülő élettársa számára az élettársi kapcsolat megszakítását vagy a biológiai szülő elhalálozását követően) javasol, úgy az érintett felek ezt az alternatív megoldást választhassák. Ilyen esetekben azonban a közjegyzőknek tájékoztatniuk kell az érintett feleket a tekintetben, hogy ezek a szerződések összhangban vannak-e a jó erkölccsel, figyelembe véve, hogy Észtországban az azonos nemű párok együttélése és gyermekvállalása még mindig nem elfogadott. A közjegyzőknek arról is tájékoztatást kell nyújtaniuk, hogy egyetlen szülő sem kötelezhető arra, hogy megengedje, hogy egy harmadik fél időt töltsön a gyermekével. Ennek megfelelően, az ilyen kölcsönös megállapodások végső soron nem nyújtanak egyértelműen a szerződéses feleknek olyan jogokat, amelyek más esetben jogszabály által védett jogok lennének, és a bíróságok mindenekelőtt a gyermek jólétét szem előtt tartva kötelesek eljárni. Végrendelet (vagy öröklési szerződés) megléte esetén, a szülő kikötheti, hogy a biológiai szülő elhalálozása esetén a vele együtt élő élettársát nevezzék ki a gyermek törvényes gyámjává. A bíróság azonban az ilyen szerződésre csak, mint véleményezésre tekint, ami azt jelenti, hogy az abban foglaltaktól eltérő döntést is hozhat. Tekintettel arra, hogy az élettársi közösségben élő partnereknek (a házastársaktól eltérő módon) törvényes öröklési jogaik nincsenek a másik vagyonának öröklése tekintetében, célszerű lenne egy végrendelet vagy egy öröklési szerződés létrehozásának a lehetőségét megfontolni. Máskülönben előfordulhat, hogy például azon élettárs elhalálozása esetén, aki az állandó lakhelyként megjelölt ingatlan tulajdonosaként van bejegyezve, a másik fél otthontalanná válik, mivel az adott ingatlan törvényes örököseiként az elhunyt rokonai egyszerűen kidobják őt a lakásból. Ezen felül, abban az esetben, ha az élettársak közös vállalkozás (pl. vállalat) tulajdonosai, úgy a vállalkozó jogai (a vállalat részvényeit is beleértve) annak elhalálozása esetén a törvényes örökösökre szállnak, így a másik fél öröklési szerződés hiányában komoly bajba kerülhet. Öröklési szerződés megléte esetén, az élettársak többek között kölcsönösen megnevezhetik egymást, mint törvényes örökösüket, de azt is meghatározhatják, hogy kire szálljon a túlélő fél tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjoga annak elhalálozása esetén (például a gyermekekre). Míg a végrendeletet bármelyik fél bármikor módosíthatja és törölheti, az öröklési szerződés kizárólag a felek együttes megegyezésével módosítható vagy szüntethető meg, így az egymással kötött megállapodás tekintetében nagyobb biztonságot jelent. 6

7 szám * Közjegyzők Közlönye Összefoglalva kijelenthetjük, hogy az élettársi közösségben élő párok egy közjegyző segítségével a vagyonjogi viszonyok tekintetében kialakíthatnak egy olyan helyzetet, amely hasonlít a házastársakat megillető jogviszonyhoz. E cél érdekében meg kell fontolni, hogy mely területeket kívánják szabályozni, és hogy milyen jellegű megállapodást kívánnak egymással kötni; emellett célszerű lenne átgondolni egy kedvezőtlen forgatókönyv az élettársi kapcsolat megszűnése vagy valamely fél elhalálozása esetén választandó alternatív megoldások lehetőségét is. A fenti probléma az Észtországban jelenleg hatályos szabályozásokra is vonatkozik. Mindezek ellenére, az élettársi kapcsolatok törvényi szabályozása terén új szelek fújnak áprilisában negyven parlamenti képviselő benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, amely szabályozni kívánja az élettársi közösségben élő párok (nemre való tekintet nélkül) vagyonjogi és örökléssel kapcsolatos problémáit, valamint az ilyen családokban élő gyermekek gondozására és láthatására vonatkozó jogokat. Például, a törvényjavaslat értelmében az együtt élő pár kiválaszthatja a családjogi törvényben meghatározott vagyonjogi rendszerek valamelyikét: a házassági vagyonközösség, a vagyonelkülönítés vagy a vagyongyarapodás megosztásának lehetőségét. A regisztrált élettársi kapcsolatban élő párok ugyanakkor egymás örökösei is lehetnek. A fenti kérdésekben való döntéshozatalhoz azonban a feleknek egy közjegyző által hitelesített szerződést kell aláírniuk (amennyiben az élettársak legalább egyike észtországi lakos). Az élettársi szerződést regisztrálni kell, amely így bekerül a népesség nyilvántartásba és a házassági/élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába. Más szavakkal, a törvényjavaslat jelenlegi tervezete más helyzetet teremtene azok számára, akik az élettársi kapcsolatukat regisztrálják, mint azoknak, akik csupán együtt élnek, de nem tesznek további lépéseket kapcsolatuk regisztrálása érdekében. Ennek megfelelően, a törvényjavaslat értelmében a közjegyzőknek is fontos szerep jut. A törvény hatályba lépésének tervezett időpontja január 1-je, bár a törvényjavaslat heves vitát váltott ki az észtországi keresztény és konzervatív erők, akik a törvényjavaslat megfogalmazóit a hagyományos családi értékek aláaknázásával vádolják, népszavazást követelnek így bizonytalan, hogy a tervek mikor válnak valóra, és hogy egyáltalán sor kerül-e minderre. 7

8 Közjegyzők Közlönye * szám Mocsár Attila Zsolt Tartozás-elismerést tartalmazó közjegyzői okiratba foglalt követelés elévülése Gondolatok egy jogeset kapcsán Írásomban egy konkrét jogeset kapcsán felmerült két kérdésre keresem a választ: 1) Mikor kérhető a végrehajtás elrendelése közjegyzői okiratba foglalt tartozás-elismerés alapján? 2) A tartozás-elismerést tartalmazó, közokiratba foglalt követelés az okiratban meghatározott teljesítési határidő elteltével csak esedékessé vagy végrehajthatóvá is válik? Bevezető gondolatok Az igényérvényesítés elmulasztása meghatározott idő elteltével megszünteti az alanyi jogot vagy az alanyi jog ugyan nem szűnik meg, de állami kényszerrel már nem érvényesíthető. Az előbbi esetben jogvesztő határidőről, az utóbbi esetben elévülésről beszélünk. Az időmúlásnak tehát az igények érvényesíthetősége szempontjából kétféle anyagi jogi joghatása van: jogvesztés illetve elévülés. Jogvesztő az a határidő, amelynek elmulasztásához a jogszabály a jog elenyészését fűzi. A jogvesztő határidő eltelte utáni teljesítés tartozatlan fizetés. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 324. (1) bekezdésében foglaltak szerint a követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Amennyiben a jogosult a jogszabályban meghatározott idő alatt nem érvényesíti az igényét és a jogszabály jogvesztést nem mond ki, a követelés a meghatározott idő elteltével elévül. 1 Az 1 Bővebben ld. Gellért György (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. Első kötet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest old. 8

9 szám * Közjegyzők Közlönye elévülés valamennyi olyan kötelmi jellegű követelés állami kényszerrel való érvényesíthetőségét megszünteti, amely nem szűnik meg jogvesztő jellegű határidő következtében. 2 Az elévülés nem jelenti azt, hogy a követelés megszűnne - az elévült tartozás kifizetése nem tartozatlan fizetés -, viszont azt bírósági úton nem lehet érvényesíteni (Ptk (1) bek.). A Ptk (1) bekezdése értelmezéséből következően az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés bírósági úton már érvényesíthetővé válik, ez pedig a követelés esedékességének az időpontja. Az esedékesség ideje leggyakrabban a teljesítési határidő letelte. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 57. -a rendelkezik a végrehajtási jog elévüléséről: a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. A végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni. A végrehajtási jog elévül, ha a fél a végrehajtás lefolytatásához szükséges cselekményt a végrehajtás alapjául szolgáló követelés elévülésére megszabott idő alatt nem végzi el (Legfelsőbb Bíróság PK-GK 2. sz. állásfoglalás). A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. A végrehajtás elrendelése körében kiemelt jelentősége van annak, hogy a végrehajtható okiratot csak akkor lehet kiállítani, ha teljesülnek a végrehajtás általános feltételei: azaz szükséges, hogy a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmazzon, a határozat jogerős vagy előzetesen végrehajtható legyen, és a követelés teljesítésére megszabott határidő leteljen (Vht. 13. (1) és (5) bek.). A végrehajtás általános feltételeinek teljesülése esetén a végrehajtható okirat kiállítható, ebben az esetben az okirat közvetlenül alkalmassá válik a végrehajtásra. A végrehajtható követelés A feltett kérdések megoldása okából elsősorban is azt kell néznünk, hogy a magyar jogrendszerben főszabályként a bírósági végrehajtás olyan követelések esetén vehető igénybe, amelyeket a bíróság jogvita keretében elbírált. A jogerős ítélettel megítélt követelés esetén a határozatban megjelölt teljesítési határidő leteltét követően válik esedékessé a követelés, a Ptk (1) bekezdése értelmében ekkor kezdődik meg e követelést illetően az elévülés. Az elévülést a végrehajtás elrendelésére irányuló kérelem szakítja meg, azaz irányadó a Ptk (3) bekezdése, mely szerint: ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Kivételesen azonban lehetőség nyílik azonnali végrehajtásra, amely azt jelenti, hogy egyes okiratok (valamint egyes, nem a bíróság által meghozott határozatok) anélkül végrehajthatóvá válnak, hogy az azokba foglalt követeléseket a bíróság előzetesen vizsgálta volna. Azonnali 2 Bővebben ld. Vékás Lajos (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv Bizottsági Javaslata magyarázatokkal. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2012, 348. old. 9

10 Közjegyzők Közlönye * szám végrehajtás esetén a bíróság (és a Vht június 1-től hatályos szabályozása szerint a közjegyző) végrehajtási záradékkal láthatja el a követelést tartalmazó okiratot vagy határozatot, amennyiben fennállnak a záradékolás jogszabályba foglalt feltételei. Végrehajtási záradékkal az a közjegyzői okirat látható el, amely tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, továbbá a teljesítés módját és határidejét. A záradékolás lehetősége az okiratba foglalt teljesítési határidő leteltével nyílik meg. Kölcsönszerződésekkel összefüggésben, napjainkban igen gyakori, hogy a kölcsön felvevője közjegyzői okiratba foglaltan tartozáselismerő nyilatkozatot tesz, azaz elismeri tartozását, annak összegét és jogcímét, továbbá vállalja meghatározott határidőn belül a tartozás megfizetését. A közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat alapján a kölcsön nyújtója a teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén a végrehajtás elrendelését kérheti. Ilyenkor egyre többször merül fel kérdésként, hogy a közjegyzői okiratba (közokiratba) foglalt tartozás-elismerés esetén alkalmazásra kerülhet-e a Ptk (3) bekezdése, azaz a közjegyzői okiratba foglalt teljesítési határidő leteltével kezdődő elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják-e meg, vagy különbséget kell-e tenni egyrészről a végrehajtandó okirat: a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerés, másrészről a végrehajtható határozat: a végrehajtási záradékkal ellátott közokirat között, és amely különbségtétel esetén a Ptk (3) bekezdése valóban csak a záradék kiállítását követően irányadó-e az elévülésre. A vázolt jogkérdésre véleményem szerint - a helyes válasz: a záradékolható okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat az okiratban meghatározott teljesítési határidő elteltével nem csupán esedékessé, hanem végrehajthatóvá is válik, ezért ez esetben a követelésnek és ezzel együtt végrehajtási jogának a teljesítési határidő leteltét követő napon megkezdődő elévülését a Ptk (3) bekezdésének megfelelően csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. A jogeset Írásom apropójául az a bírósági jogeset szolgált, amely egyben jól szemlélteti a felvetett jogkérdést és annak megoldását. A felperes június 4-én közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatban elismerte, hogy kölcsön jogcímén három millió forinttal tartozik az alperesnek és vállalta, hogy tartozását szeptember 22-ig visszafizeti. Az alperes a június 4-én közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat alapján szeptember 22-én kérte a felperessel szemben a végrehajtás elrendelését. A bíróság január 11-én látta el végrehajtási záradékkal a közjegyzői okiratot. A felperes keresetében az ellene indított végrehajtás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a követelés és a követelés végrehajtásának joga elévült, mivel az alperes a közokirat végrehajtási záradékkal való ellátását az ötéves elévülési idő leteltét követően kérte. Hivatkozott 10

11 szám * Közjegyzők Közlönye arra is, hogy a közjegyzői okiratba foglalt követelést csak végrehajtási cselekmény szakíthatta volna meg, amelyre azonban nem került sor. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a felperes január 15-én elismerte tartozását és ez a tartozáselismerő nyilatkozata a követelés elévülését megszakította. Az ügybeli ítéletek első- és másodfokon - ellentétes döntést tartalmaznak. Az elsőfokú bíróság döntése szerint a végrehajtandó követelés elévült, ezért a bíróság a végrehajtást megszüntette. Az indokolásban kifejtette, hogy a felperesnek legkésőbb szeptember 22-ig vissza kellett volna fizetnie az alperes részére a kölcsöntartozást, s mivel a teljesítési határidő leteltével, azaz szeptember 23-tól a tartozás végrehajthatóvá vált, ezen időponttól kezdődően öt év állt az alperes rendelkezésére, hogy az elévülést megszakító cselekménnyel éljen. Az elévülést kizárólag végrehajtási cselekmények szakíthatták volna meg, azaz minden olyan intézkedés, ami a végrehajtás elrendelésére irányul, azonban nem tartozik ebbe a körbe az alperes által hivatkozott január 15-ei tartozás-elismerés. Az alperes csupán szeptember 22-én kérte a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátását, a követelés és végrehajtásának joga azonban ekkor már elévült. A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította a keresetet. Döntése értelmében a kölcsön visszafizetésére vonatkozó teljesítési határidő eltelte önmagában nem teszi végrehajthatóvá a követelést, ehhez további aktus szükséges, mégpedig a végrehajtási záradék kibocsátása. A végrehajtási záradékkal el nem látott okirat nem végrehajtható határozat, hanem csupán végrehajtandó okirat, ugyanakkor a Ptk ának (3) bekezdése a végrehajtható határozatokra tartalmaz előírást, a végrehajtható határozat meghozatala előtti időszakra nem ez a rendelkezés, hanem a Ptk. általános elévülési szabályai, a 327. (1) bekezdésében foglaltak irányadók, azaz a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Az adott esetben a június 4-én kelt közjegyzői okirat csupán végrehajtandó okirat, míg a január 11-én végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat a végrehajtható határozat. Mivel az alperes a június 4. napján aláírt közjegyzői okirat záradékolását csupán szeptember 22-én kérte, vizsgálta a másodfokú bíróság, hogy ez idő alatt történt-e az elévülést megszakító, a Ptk (1) bekezdésének körébe tartozó jogcselekmény és arra a következtetésre jutott, hogy a január 15-én kelt tartozás-elismerés megszakította az elévülést. A közokiratba foglalt követelés elévülése Amint az előzőekben kifejtettük, a teljesítési határidő leteltével a közjegyzői okiratba foglalt tartozás-elismerés más hatósági eljárás közbeiktatása nélkül végrehajtás útján közvetlenül kikényszeríthetővé válik, másként fogalmazva a tartozás-elismerést tartalmazó közokiratba foglalt 11

12 Közjegyzők Közlönye * szám követelés az okiratban meghatározott teljesítési határidő elteltével nemcsak esedékes, hanem végrehajtható is lesz. Mindezekből az is következik, hogy a végrehajtás elévülésének kezdeteként egyetlen időpont: az okiratba foglalt teljesítési határidő eltelte jöhet számításba, mivel pedig ettől az időponttól kezdve az ilyen követelés egyéb hatósági eljárás közbeiktatása nélkül közvetlenül kikényszeríthető, ezért elévülésének megszakítására a Ptk (3) bekezdése az irányadó. Összegzésképpen megállapítható: a végrehajtási jog elévülése akkor kezdődik, amikor a követelés végrehajtási úton való érvényre juttatásának valamennyi feltétele bekövetkezett, ez pedig az egyéb feltételek fennállása esetén a teljesítési határidő letelte utáni nap. 3 Az ekkor megkezdődő elévülést csak végrehajtási cselekmények szakítják meg, azaz az elévülés megszakítására nem alkalmasak a Ptk ának (1) bekezdésében foglalt cselekmények. A leírtakkal egyezően foglalt állást a bírósági végrehajtásról szóló évi 21. tvr.-hez fűzött kommentár is amely (a tvr.-nek a közjegyzői okirat záradékolására vonatkozó fejezetében) leszögezte: az elévülési határidőt a végrehajtandó követelés teljesítésére a végrehajtás alapjául szolgáló határozatban, illetve okiratban megszabott határidő leteltétől kell számítani. A végrehajtási záradékkal ellátható okiratok ilyen a tartozás-elismerést tartalmazó közjegyzői okirat is alapján közvetlenül végrehajtható követelések az okiratban meghatározott határidő elteltével nemcsak esedékessé, hanem egyszersmind végrehajthatóvá is válnak. Nyilvánvaló, hogy ilyen követeléseknél az elévülés kezdeteként csupán egyetlen időpont jöhet számításba: az okiratban meghatározott határidő eltelte. Mivel pedig ettől az időponttól kezdve az ilyen követelés más hatósági eljárás közbeiktatása nélkül, végrehajtás útján közvetlenül kikényszeríthető, ezért elévülésének megszakítására a Ptk (3) bekezdése az irányadó. Ha ugyanis mód van a végrehajtási kényszer közvetlen alkalmazására, akkor csak a végrehajtási cselekményt lehet olyan célravezető jogérvényesítési lépésnek tekinteni, amely az elévülés megszakítását eredményezheti. 4 Kiemelendő még, hogy a tartozás elismerése olyan cselekmény, amely azt feltételezi, hogy a felek között létrejött egy olyan jogviszony, amelyből az egyik félre jogosultság, a másikra kötelezettség hárult. Ezen jogviszony keretében a felek a kötelezettség teljesítését illetően megállapodtak egy határidőben. A meghatározott határidő leteltét követően a követelés esedékessé vált és egyben megkezdődött a követelés elévülése is. Az elévülési időn belül a kötelezett részéről a tartozás elismerése (Ptk (1) bek.) olyan cselekmény, ami az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadását követően újra kezdődik az elévülési idő. Amennyiben a tartozás elismerését 3 Németh János- Kiss Daisy (szerk.): A bírósági végrehajtás magyarázata. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004., 394. old. 4 A bírósági végrehajtásról szóló, korábban hatályban volt évi 21. tvr. magyarázata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969, 230. old. 12

13 szám * Közjegyzők Közlönye közjegyzői okiratba (közokiratba) foglalták ezzel közvetlenül végrehajthatóvá tettek a követelést - és abban meghatározták a teljesítés határidejét, ennek elteltét követően válik esedékessé és végrehajthatóvá is a követelés, azaz ekkor már az elévülést a Ptk (1) bekezdésébe foglalt cselekmények nem szakítják meg, erre csak a végrehajtási cselekmények (Ptk (3) bek.) alkalmasak. Mindezeknek megfelelően az adott ügyben az alperes végrehajtás alá vont követelése a közokiratba foglalt szeptember 22-i határidő leteltével vált esedékessé és egyben végrehajthatóvá is. Tekintettel arra, hogy a végrehajtási jog elévülése akkor kezdődött, amikor a követelés végrehajtási úton való érvényre juttatásának valamennyi feltétele bekövetkezett, a végrehajtási jog elévülése a követelés teljesítési határidejének leteltét követő napon megkezdődött és mivel a végrehajtási jog elévülését nem szakították meg végrehajtási cselekmények, öt év elteltével a végrehajtási jog elévülése bekövetkezett. Az alperes az első végrehajtási cselekményt: a végrehajtás elrendelése iránti kérelmét csupán szeptember 22-én nyújtotta be a bírósághoz, azonban ekkorra a végrehajtási jog már elévült. Figyelemmel arra, hogy az elévülést a végrehajtási cselekmények szakíthatták volna meg és a január 15-én kelt tartozáselismerő nyilatkozat nem a végrehajtási jog megszakítását előidéző végrehajtási cselekmény (Vht. 57. (4) bekezdés), ezért az elévülésre kiható jelentősége nincsen. A vázolt jogesetben a Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként meghozott ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. 13

14 Közjegyzők Közlönye * szám Suri Noémi Öröklési eljárás Németországban 1. Bevezetés A tanulmány összehasonlító kontextusba helyezve kíván a német öröklési (hagyatéki) eljárásról egy átfogó képet alkotni. Tisztázza és egyben elhatárolja az Erbrecht Nachlassrecht Erbscheinsrecht fogalmi hármasát. Górcső alá veszi a hagyaték jogának rendszerét, s ismerteti a hagyatéki bíróság hatáskörébe tartozó eljárásokat. Az európai öröklési rendelet közeli hatályba lépésével egyre inkább felértékelődik az egyes nemzetállamok által öröklési (hagyatéki) ügyeikben kiadott okiratainak különösen az öröklési tanúsítványnak a jelentősége. Egy, a német öröklési eljárást feltérképezni kívánó vizsgálat sem kerülheti el az öröklési tanúsítvány rendeltetésének bemutatását. Az írás középpontjában a hagyatéki bíróság előtt zajló eljárások közül az öröklési tanúsítvány kiállítására irányuló eljárás áll (az intézmény fogalma, az eljárás célja és rendeltetése, az eljárás menete, közreműködő személyek és szervek, joghatások). Emellett feladatként tűzöm a hagyatéki gondnokság intézményének feltárását, a Nachlasspflegschaft és Nachlassverwaltung fogalmának tisztázását, s a végrendeleti végrehajtóra irányuló nemzeti szabályozás bemutatását. 2. Az öröklési jog és a hagyaték jogának elhatárolása Az öröklési jog ( Erbrecht ) és a hagyaték jogának ( Nachlassrecht ) elhatárolása során a tanulmány Hans Lothar Graf elméletére alapozva az örökség és a hagyaték fogalmából indul ki. Graf álláspontja szerint az Erbschaft, valamint a Nachlass fogalom szempontjából nem különül el egymástól, mind az örökség, mind a hagyaték egy természetes személy (örökhagyó) vagyona, amely haláleset bekövetkezése folytán száll át természetes személyekre (örökösökre). 1 A különbség 1 Hans Lothar Graf ezen elméletét a BGB 1922, Abs. 1 szakaszára alapozza. In. Hans Lothar Graf: Erb- und Nachlassrecht. Köln, Luchterhand, p. 14

15 szám * Közjegyzők Közlönye mindössze annyi, hogy az örökség fogalma szoros kapcsolatban áll az örökösök jogállásával, a hagyaték fogalma alatt pedig olyan vagyontömeg értendő, amelyet ezzel a jogállással (örökösi minőség) kezelnek, illetve használnak. Az öröklési jog néhány kivételtől eltekintve magában foglalja a hagyaték jogát is. Az öröklési jog objektív oldala azoknak a polgári jogi normáknak az összessége, amely egy embernek halálesete folyamán keletkező vagyonjogi jogviszonyaira vonatkoznak. Szubjektív oldalként az öröklés folytán keletkező valamennyi jogviszony összessége értendő. 2 A hagyaték jogának tartalma alatt azon öröklési jogi anyagi és eljárásjogi jogszabályok összefoglalását értjük, amelyek hagyatéki ügyek formájában jelennek meg, így valamennyi jogvita peres ügy amely haláleset folyamán keletkezik, és amelyet a jogszabály a Nachlassgericht (Továbbiakban: hagyatéki bíróság ) hatáskörébe utal. 3 A FamFG 342 szerint a hagyatéki ügyek olyan eljárások, amelyek 1. különösen végrendeletek hivatalos őrzésére, 2. hagyaték biztosítására, 3. végrendeletek, öröklési szerződések nyilvánossá tételére, 4. örökösök felkutatására, 5. követelések elfogadására ( 1945, 1955, 1956 BGB szerint), 6. öröklési tanúsítványra, 7. végrendeleti végrehajtásra, 8. hagyatéki gondnokságra vonatkoznak csakúgy, mint 9. egyéb olyan feladatok, amelyet a szövetségi törvény a hagyatéki bíróságok feladataként jelöl meg. Németországban, hasonlóan az európai tendenciákhoz, örökölni törvény vagy végintézkedés útján lehetséges. A német jog a végrendeletek három típusát különbözteti meg: letztwillige Verfügung, az utolsó rendelkezés, a tulajdonképpeni végrendelet, emellett a közös végrendelet ( gemeinschaftliches Testament ), valamint az öröklési szerződés ( Erbvertrag ). Amennyiben az örökhagyó után érvényes végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Ugyanakkor a törvényes öröklés szabályainak szubszidiaritása érvényesül 4 a végintézkedésen alapuló örökléssel szemben, ha 1. nem maradt hátra halál esetére szóló rendelkezés, 2. ugyan maradt hátra végintézkedés, de az örökös nevezést, vagy kijelölést nem tartalmaz, 3. törvényes örökösök is kiesnek az öröklésből (haláleset folyamán az örökhagyó előtt hunynak el, lemondás révén helyettes örökös nevezés nélkül), anélkül hogy egy másik végintézkedés tételére került volna sor, 4. tartományi jog jóváhagyásának hiánya miatt, 5. a végintézkedés az örökség egy részére vonatkozik, s a hátramaradt vagyontömegre a törvényes öröklés szabályai lesznek irányadóak. 5 2 Hans Lothar Graf: Erb- und Nachlassrecht. i. m. 6-8.p. 3 Hans Lothar Graf: Erb- und Nachlassrecht. i. m. 8. p., valamint Hans Lothar Graf: Nachlassrecht. Verlag C. H. Beck, München p. 4 Fontos azonban kiemelni, hogy a törvényes öröklés szabályai a végintézkedésen alapuló öröklés esetében is kiemelt szerepet töltenek be. In. Hans Lothar Graf: Nachlassrecht i.m. 4-5.p. 5 Hans Lothar Graf: Nachlassrecht. i.m. 5.p. 15

16 Közjegyzők Közlönye * szám 3. A Nachlassrecht rendszeréről általánosságban A hagyatéki bíróság hatáskörébe tartozó eljárások Az öröklési jog egészére vonatkozóan általános előírásként deklarálandó, hogy részben szövetségi, részben tartományi szabályozás érvényesül. A hagyatéki eljárást 6 szabályozó legfontosabb jogforrások elsősorban a BGB ötödik könyvében kerültek szabályozásra (öröklési tanúsítvány kiállítására irányuló eljárás 7, idézés és kézbesítés a végintézkedés ismertetése miatt 8, végintézkedés végrehajtása 9 ), emellett fontos jogforrás az FGG 10 (a résztvevő bíró 11, a képviselet szabályai 12, a hagyatéki per 13 ), valamint a ZPO rendelkezései a félfogalom, a felek részére nyújtott perköltség kedvezmények, valamint a felek meghallgatására irányadó szabályai tekintetében. A német jogirodalom erős hangsúlyt fektet a Nachlassgericht hatáskörébe tartozó eljárások résztvevőinek széleskörű szabályozására. A nemperes eljárásban a résztvevők fogalma alatt a polgári eljárásjogi félfogalmat kell érteni. Anyagi jogi értelemben résztvevőnek tekintendő minden olyan személy, akinek jogára vagy kötelezettségére a bírósági döntés kihatással van, tekintet nélkül arra, hogy az eljárásban fellép-e vagy sem. Ebből a szempontból a nemperes eljlárásokban általában véve a bíróság is alapvetően kötelezettnek tekintendő, és anyagi jogi szempontból az eljárásban a résztvevők közé sorolandó. Eljárásjogi szempontból vizsgálva, aki indítványozási ill. panaszjogával él, és mindenki, aki az eljárásban kifejezetten fellép. 14 Az FGG hagyatéki eljárásokban hozott döntések kapcsán a Verrichtung kifejezést alkalmazza. Ez a fogalom egyfajta gyűjtőfogalomként, vagy fölérendelt fogalomként értendő, melyben benne foglaltatik a Handlungen/cselekvés, Verfügungen/rendelkezés, Anordnungen/elrendelés és az Entscheidung/döntés fogalma. E szóhasználat oka, hogy anemperes eljárásban a bírósági döntések nem ítéletek, hanem vagy rendelkezések vagy határozatok. 15 Sem a döntések elnevezését, sem a döntések formáját illetően nincs egy generális törvényi rendelkezés A tanulmány folyamán a hagyatéki eljárás fogalmát a jogszabályok által a Nachlassgericht hatáskörébe utalt, s a hagyatéki bírósághoz kötődő valamennyi polgári peres és nemperes eljárás összefoglaló elnevezéseként alkalmazom. 7 BGB BGB BGB 2200 Abs 2, 2202 Abs 3, 2227 Abs 1 10 Reichsgesetz über die freiwillige Gerichtsbarkeit ( , RGBI 189, BGBI III 3 Nr 315-1, utolsó módosítására én került sor) 11 FGG 6 12 FGG FGG Hans Lothar Graf: Nachlassrecht. i.m p. 15 Hans Lothar Graf: Nachlassrecht. i.m. 347.p. 16 Ez alól kivételt jelent a Beschwerdegericht előtti eljárás, melyben a jogszabály az írásbeliség követelményét támassza a döntésre vonatkozóan. 16

17 szám * Közjegyzők Közlönye Szövetségi szintű előírás, hogy a hagyatéki eljárásokban az Amstgericht rendelkezik hatáskörrel, a tartományi törvények csupán azt szabályozhatják, hogy az Amstgericht apparátusán belül mely tisztviselő(k) járhatnak el az egyes eljárásokban. A hagyatéki ügyek kizárólagos bírósági hatásköri előírása alól egyetlen kivétel van, Baden-Württemberg tartomány, ahol az egyes hagyatéki ügyekben (beleértve a végintézkedések őrzését is) az állami közjegyzőség jár el. 17 Az Amstgericht szervezetén belül a hagyatéki bíróságok (Nachlassgericht) az öröklési ügyekben kijelölt bíróságok, valamennyi olyan bekövetkezett halálesethez kapcsolódóan, amit a szövetségi jog a nemperes eljárás részeként bírósági hatáskörbe utal. A hagyatéki bíróságok az öröklési ügyek tekintetében négyféle módon járhatnak el: 1. Amstverfahren: hivatalból való eljárás 2. Nur auf Antrag: kizárólag kérelemre induló eljárás 3. Entgegennahme von Erklärungen der Beteiligten: követelés elfogadása által 4. Sonstige Verrichtungen: egyéb módon 18 Alapvetően a BGB nem ír elő hagyatéki ügyekben hivatalból való eljárást. Azonban a hagyatéki bíróság hivatalból jár el az öröklés biztonsága érdekében az öröklés megállapítása tárgyában Bayernben és Baden-Wüttembergben; az örökléssel kapcsolatos költségek megállapítása tárgyában, haláleset esetén a legközelebbi örökös értesítése és hagyatéki eljárásba vonása kérdésében; végrendeleti végrehajtó nevezés esetén, végrendelet/öröklési szerződés nyilvánnosságra hozatalában, örökléssel kapcsolatos okiratok (öröklési tanúsítvány, végrendeleti végrehajtó által kiállított tanúsítvány) érvénytelenítésében, végintézkedéssel létesített alapítvány jóváhagyása tárgyában, valamint a haláleset bejelntésénél a telekkönyvi hivatalnál, amennyiben a hagyatékban ingatlan vagyon található. A hagyatéki bíróságok kérelemre járnak el: a hagyatéki hitelező kérelmére hagyatéki gondnok kirendelésében, öröklési igazgatási eljárás és leltározás elrendelésében, hagyatéki leltár felvételében, kötelesrészi igények fizetési elhalasztásában, öröklési bizonyítvány kiállításában, végrendeleti végrehajtó eljárásból való elbocsátása kérdésében. A kérelemre induló eljárásokban a rendelkezési elv uralkodik, ugyanakkor az eljárást megelőzően meghatározott bizonyítékokat kell a kérelemhez felmutatni. A kérelmek a hagyatéki ügyekben alapvetően határidők - és formai kényszer alól mentesek, a kérelmek előterjeszthetőek szóban, írásban, telefonon, távirat, fax és útján egyaránt. Elektronikus előterjesztés esetén annyi megkötés érvényesül, hogy minősített elktronikus aláírással kell ellátni a kérelmet. A rendelkezési elvnek megfelelően a kérelem az eljárás bármely szakaszában visszavonható. Az örökléshez kapcsolódóan a harmadik igényérvényesítési mód a hagyatéki bíróságok előtt a követelés elfogadása révén történő igényérvényesítés. Ide sorolható az igények és követelések 17 Minden Amstgericht-i kerületben legalább egy közjegyzőség működik. In. Murad Ferif / Heinrich Dörner / Karl Firsching / Rainer Hausmann: Internationales Erbrecht. München, Verlag C.H. Beck. 153.p. 18 Hans Lothar Graf: Nachlassrecht. i. m p. 17

18 Közjegyzők Közlönye * szám visszautasítása, örökség visszautasítása, hagyatéki leltár elfogadása vagy hivatkozás a már meglévő leltárra, utóöröklés beálltának bejelentése, örökrész megváltásának bejelentése. Az előzőekben foglaltakon túlmenően a BGB még két esetkört sorol a hagyatéki bíróságok hatáskörébe: egyrészről a közös tulajdon megszüntetését, másrészről a jogutódlást bizonyító okirat kiállítását. A hagyatéki ügyekhez kapcsolódóan még említést kell tenni a hagyatéki jogviták egyeztetés révén ún. Vermittlungsverfahren keretében történő rendezéséről. Amennyiben az örökösök kérelmére történő eljárásban egyezség jön létre, az egyezség érvényességének feltétele bírósági hitelesítés a hagyatéki bíróság részéről. 19 A nemperes eljlárásokban az egyes hagyatéki ügyekben való eljárási kötelezettség megoszlik a bíró és a Rechtspfleger között, és a jogszabályok a korlátozott hatáskör-átruházás eredményeként a Rechtspfleger hatáskörét igen szélesen szabták meg. 20 Kizárólag bíró járhat el a hagyatéki gondnokság elrendelése tárgyában mind a Nachlasspflegschaft, mind Nachlassverwaltung esetén ha külföldi hagyaték kérdése merül fel, végrendeleti végrehajtó nevezés esetén az örökhagyó hagyatéki bíróságnál történő kérelmezése esetén, végrendeleti végrehajtók véleménykülönbségéről való döntés, végrendeleti végrehajtó tanúsítvány kiállítása és visszavonása tárgyában, valamint valamely jogosult kérelmére végrendeleti végrehajtó elbocsátása tárgyában. Szintén bírói hatáskörben van az öröklési tanúsítvány kiállítása (amennyiben ezt a végintézkedés előírja), végrendeleti végrehajtó tanúsítványa, és az ún. átutalási bizonyítvány ( Überweisunsgzeugnis ) kiállítása tárgyában. Illetve a bírósági apparátuson belül meg kell még említeni az irodavezetők ( Urkundsbeamte ) tevékenységét, akik általánosságban véve az igények és követelések felvételében, a jogerős okiratok átadásában, a bírósági rendelkezések ismertté tételében, a résztvevők értesítésében, másolatok készítésében, akták és jegyzékek vezetésében működnek közre. 4. Öröklési tanúsítvány kiállítására irányuló eljárás ( Erbscheinsverfahren ) A BGB 2353 szerint az öröklési tanúsítvány olyan hagyatéki bíróság által kiállított okirat, melyben a bíróság kinyilvánítja, hogy ki(k) az örökös(ök), és milyen rendelkezési korlátoknak van(nak) 19 További korlátozás, hogy az öröklési szerződés örökhagyó általi megtámadása ( 2282 Abs 3 BGB), az öröklési szerződéstől való elállás ( 2296 BGB), örökségről lemondásáról szóló megállapodás ( 2348 BGB) közjegyzői hitelesítést igényel. 20 A Rechtspfleger hatásköre az alábbi eljárásokra terjed ki: végintézkedés és öröklési szerződés hivatalos őrzése, hagyaték biztosítása keretében: letétbe helyezett pénz, értékek, hagyatéki jegyzék őrzése, hagyaték gondozásának keretében: gondozás elrendelése, hagyatéki gondnok választása, gondnok kötelezése, irányítása és ellenőrzése, a hagyatéki gondnoktól nyilvántartás kérése nyilvántartás ellenőrzése, hagyatéki gondnok tiszteletdíjának engedélyezése, hagyatéki gondnok kérelemre történő elbocsátása, végintézkedés nyilvánosságra hozatala, amennyiben a végintézkedés akár hallgatólagosan is végrendeleti végrehajtó nevezést tartalmaz, bíró elé tárása, végintézkedés, több, mint harminc éve várt rendelkezésének a teljesítésének felderítése, végintézkedésbe való betekintés, hagyaték átadásáról készített másolatkészítés engedélyezése, hagyatéki követelések fogadása, fellebbezési igények fogadása, törvényes öröklés esetén öröklési tanúsítvány szerinti átadása a hagyatéknak. Az örökség, a kiadások, a végrendeleti végrehajtó nevezéshez kapcsoló határidőkről való döntés, emellett hagyatéki vita esetén az érdekeltek közötti közvetítés, jogi tanácsadás, kötelesrészi igények fizetése halasztásának engedélyezése, igazságügyi segély engedélyezése. 18

19 szám * Közjegyzők Közlönye alávetve. 21 Emellett öröklési tanúsítvány szükséges az öröklési jog bizonyításához, ha a jogi forgalomban nem ismeretes, hogy végintézkedés miatt a közeli rokonok sorrendje kizárható-e. 22 Az öröklési bizonyítvány célja kettős: a jogi forgalom és a közhiteles nyilvántartások részére egy megbízható támaszt jelent az örökös személyére vonatkozóan, az örökösök szempontjából pedig egy olyan tanúsítvány, amivel igazolni tudják a hagyatéki eljárás során jogállásukat. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a kiállított öröklési tanúsítvány az öröklési jog vonatkozásában nem bír anyagi jogerővel. A tanúsítvány jogi természetét vizsgálva három jellemvonást fontos kiemelni, elsőként rögzítve, hogy a tanúsítvány bizonyító erővel rendelkező okirat ( 2365 BGB szerint), másodsorban közokiratnak minősül ( 415 ZPO), harmadsorban nem tekintendő ítélet hatályúnak ( 580 Nr. 7b ZPO értelmében). 23 Az öröklési tanúsítvány hitelesen tanúsítja az örökhagyó személyét (név, halál napja, az utolsó lakóhely), az örökösök személyét, az öröklési jog terjedelmét a haláleset bekövetkeztekor (az ún. örökösi kvóta), az utóöröklést és a végrendeleti végrehajtás elrendelését. Muscheler a tanúsítvány funkcióját tekintve még tovább megy, és három célt rögzít: 1. legitimációs funkció, 2. bizonyítási funkció, 3. jóhiszeműség vélelmének a funkciója, melyben benne foglaltatik a legitimáció és a nyilvánosság. 24 A tanúsítvány egyrészről egy helyességi vélelmet keletkeztet az öröklési jog vonatkozásában, csakúgy, mint egy teljességi vélelmet az öröklési jog korlátozása tekintetében, emellett egy helyességi fikciót eszközöl jóhiszemű harmadik személyek javára, akik az örökösökkel jogi kapcsolatba lépnek. 25 Öröklési tanúsítvány kiállítására kérelemre kerül sor. Kérelemre irányadó formai megkötés nem érvényesül, ugyanakkor a kérelem tartalmát illetően kógens a szabályozás. A tanúsítvány kiállítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell: a.) az örökhagyó pontos megnevezését (név és a halál időpontja), b.) öröklési sorrendet (örökösök személyes és az örökrész mértéke), c.) az ún. korlátozásokat (elő/utóöröklés, végrendeleti végrehajtás), d.) fellebbezési alapokat. 26 Hatáskör szempontjából vizsgálva az eljárás lefolytatására az Amtsgericht, mint hagyatéki bíróság rendelkezik hatáskörrel. 27 Az eljárásban az illetékességi rendszer négyszintű, elsősorban az a hagyatéki bíróság illetékes, amelynek területén az örökhagyó utolsó lakóhelye található. Abban az esetben, ha az örökhagyónak több lakóhelye volt az azonos időben, az a bíróság illetékes, ahol 21 Walter Zimmermann: Erbrecht. Lehrbuch mit Fällen. Berlin, Erich Schmidt Verlag, p. 22 Michael Bonefeld / Ludwig Kroiss / Manuel Tanck: Der Erbprozess mit Erbscheinsverfahren und Teilungsversteigerung. Bonn, Zerb Verlag, p. 23 Bonefeld / Kroiss / Tanck: Der Erbprozess mit Erbscheinsverfahren und Teilungsversteigerung. i. m pp. 24 Karlheinz Muscheler: Der Erbschein (Teil 1). In. JURA Heft 5/ p. 25 Karlheinz Muscheler: Der Erbschein (Teil 1). In. JURA Heft 5/ p., valamint Bonefeld / Kroiss / Tanck: Der Erbprozess mit Erbscheinsverfahren und Teilungsversteigerung. i. m p. 26 A kérelem tartalmára irányadó jogi szabályozás igen összetett, az egyes részletszabályok a 2356 Abs. 2. BGB-ben, valamint a 25 FamFG-ben találhatók. 27 E szabály alól két kivétel van, egyrészről Württemberg tartomány, ahol a kerületi jegyző ( Bezirksnotar ) és Baden tartomány, ahol a közjegyző látja el a hagyatéki bíróság feladatait. 19

20 Közjegyzők Közlönye * szám az eljárás előbb megindult. Belföldi lakóhely hiányában az illetékességet a tartózkodási hely alapozza meg. Ha sem lakóhely, sem tartózkodási hely nem ismeretes, de az örökhagyó német állampolgár, Berlinben az Amstgericht Schöneberg rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Nem német állampolgár esetén, amennyiben a halál időpontjában sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel nem rendelkezik Németországban, az eljárásra minden olyan bíróság illetékes, amelynek területén hagyatéki vagyontárgy található az összes vagyontárgyra nézve. 28 A bírósági apparátuson belül általános szabályként rögzíthető, hogy törvényes öröklés esetén Rechtspfleger, végintézkedés felülvizsgálata, valamint külföldi jog alkalmazása esetén bíró jár el szeptember 1-jével a nemperes eljárás reformjában a joghatóság tekintetében paradigmaváltás következett be et megelőzően az öröklési tanúsítványok kiállítása során az ún. párhuzamosság alapleve ( Gleichlaufprinzip ) érvényesült, mely szerint a Fremdrechtserbschein 30 kiállításával a hagyatéki bíróság a hagyaték egészére nézve bocsájthatott ki öröklési tanúsítványt. Az új szabályozás értelmében a kérelem csak a belföldi vagyontárgyakra korlátozódhat. 31 A tanúsítvány kiállítására a nemperes eljárás részeként ugyan kérelemre kerül sor, de a hivatalbóliság elve érvényesül a nyomozási eljárás, valamint a bizonyítékok feltárása során. A bizonyítási eszközök korlátozottsága miatt a bíróság nem vizsgálja felül a résztvevők előterjesztéseit, a szabad bizonyítás elve érvényesül a formáktól mentes nyomozás során, de kötött bizonyítás jellemzi a formákhoz kötött bizonyításfelvételt. Az eljárás nem nyilvános, ugyanakkor a felek, a résztvevők és meghatalmazottaik részére nyitott. Ahogyan a nemperes eljlárások egész területére, úgy az öröklési tanúsítvány kiállítására irányuló eljárásban sem jellemző a bizonyítási teherre vonatkozóan formalizált szabályozás. 32 Az eljárás nem zárja ki, hogy az örökösök a Prozessgericht előtt peres eljárást indítsanak, ugyanakkor a két eljárás egymástól teljesen elkülönül. A hagyatéki bíróságnak a vitatott tényvagy jogkérdés miatt nem szabad az ügyet eljárásjogi útra (Prozessgericht elé utalnia), egyszerűen önállóan kell eldöntenie a kérdést. A gyakorlat azt mutatja, hogy vitatott öröklés esetén a felek többsége rábízza magát a hagyatéki bíróság döntésére. 33 Attól függően, hogy az örökösök közül kinek a részére történik a tanúsítvány kiállítása, az öröklési tanúsítványok hat típusát különböztetjük meg. 34 Egyetlen állagörökös esetén Allainererbschein kerül kiállításra, több örökös esetén az egyes örököstársak részére Teilererbschein, valamennyi FamFG 29 Bonefeld / Kroiss / Tanck: Der Erbprozess mit Erbscheinsverfahren und Teilungsversteigerung. i. m p. 30 Lásd bővebben 35-ös számú lábjegyzet! 31 Otto Schmidt: Das Erbscheinsverfahren. Kurzer Überblick sowie Neuerungen nach dem FamFG. In. Der Erbschaft-Steuer-Berater 12/ p. 32 Karlheinz Muscheler: Der Erbschein (Teil 2). In. JURA Heft 8/ p. 33 Muscheler: Der Erbschein (Teil 2). 570.p. 34 Bonefeld / Kroiss / Tanck: Der Erbprozess mit Erbscheinsverfahren und Teilungsversteigerung. i. m p. 20

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Hatáskör és illetékesség

Hatáskör és illetékesség A hagyatéki eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást - az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira, vagyoni részhányadára való öröklési [vagy más

Részletesebben

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség Joghatóság, hatáskör, illetékesség Polgári eljárásjog elıadás A három fogalom 1./ Joghatóság az államok közötti ügymegosztás a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben melyik ország bírósága jár el 2./ Hatáskör

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

Tájékoztató. Regisztráció

Tájékoztató. Regisztráció Tájékoztató A nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a akban: Hbnytv.) és a nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (a akban: Hbnyr.) rendelkezései

Részletesebben

Vételi jogot biztosító szerződés

Vételi jogot biztosító szerződés Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; amely során a jogosult által elıterjesztett kérelemre a közjegyzı feltételesen marasztalja

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

A külföldi határozatok magyarországi végrehajtásának bírósági gyakorlata

A külföldi határozatok magyarországi végrehajtásának bírósági gyakorlata A külföldi határozatok magyarországi végrehajtásának bírósági gyakorlata Szerző: dr. Szalai-Almádi Ildikó bírósági titkár 2015. Törvényszék székhelyén működő járásbíróság titkáraként gyakran szembesültem

Részletesebben

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján Illetékbélyeg helye 3.000,- Ft (az illetékbélyeget ide kell felragasztani) BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2)

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA Hajdúhadház, 2012. június 18. A VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete az újszülött gyermekek és a házasulandó személyek támogatásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2016.

Részletesebben

HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET

HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET Tisztelt Járásbíróság! Felperes neve: Születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcíme: Telefon, fax: E-mail: Munkahelyének címe: (ha nyugdíjat, járadékot, vagy

Részletesebben

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei FIZETÉSI MEGHAGYÁS A fizetési meghagyás szabályozása 2010. július 1.-től jelentősen átalakult. A legalapvetőbb változás az, hogy bizonyos kivételekkel a bíróság helyett közjegyző előtt érvényesíthető a

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű.

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű. 1 Süliné dr. Tőzsér Erzsébet 1 A személy vagyonjogi jognyilatkozatainak érvényessége az ellene cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perre tekintettel elrendelt zárlat hatálya

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont) Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon

Részletesebben

Panaszkezelési szabályzat

Panaszkezelési szabályzat ARGENTUM HOLDING ZRT. Panaszkezelési szabályzat Az ügyfelek panaszainak bejelentéséről, kezeléséről, nyilvántartásától Elfogadva az Alapító /2014 (.). határozatával 2014.01.01. Lucsik János Elnök-vezérigazgató

Részletesebben

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe.

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe. Hatáskörrel rendelkező szerv Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület Öttevény Község közigazgatási területe. Elérhetőség Öttevényi Polgármesteri Hivatal 9153 Öttevény,

Részletesebben

A rendelet hatálya. A személyes gondoskodás formái

A rendelet hatálya. A személyes gondoskodás formái Buj Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Buj Község

Részletesebben

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelem Alulírott anya apa meghatalmazottként eljáró (neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését. II. A gyermek/ anyakönyvezendő

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás DE-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; melynek során a közjegyzı a jogosult egyoldalú kérelme

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog.

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Mikor szűnik meg egy házasság? - A Bíróságnak a házasságot felbontó jogerős

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

A közigazgatási határozatok végrehajtása

A közigazgatási határozatok végrehajtása A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

A Biztosítási Alap által a kérelmezőket megillető kártérítések / kárpótlások megállapítására irányuló eljárások 2015. szeptember 02.

A Biztosítási Alap által a kérelmezőket megillető kártérítések / kárpótlások megállapítására irányuló eljárások 2015. szeptember 02. A Biztosítási Alap által a kérelmezőket megillető kártérítések / kárpótlások megállapítására irányuló eljárások 2015. szeptember 02. 1. Mikor jogosult a Biztosítási Alap (a továbbiakban: Alap) kifizetéseket

Részletesebben

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG... TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...5 IV. Fejezet A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések...6

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni!

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni! Iktatószám: Bag Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2191 Bag, Szent Imre utca 52. Telefon: (28) 504-130/ 19 mellék, Fax: (28) 504-136 NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ Kérem szíveskedjék

Részletesebben

A végrehajtás felfüggesztéséről

A végrehajtás felfüggesztéséről A végrehajtás felfüggesztéséről Szerző: dr. Bodnár Éva Budapest, 2013. július 19. A végrehajtási eljárás megindulását követően bekövetkezhetnek olyan események, körülmények, amely alapján helye lehet a

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. Név Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével) másik

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról 1 Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról Kihirdetve: 2014. május 21. Kifüggesztve: 2014. május

Részletesebben

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket.

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam? Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei

Részletesebben

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást

Részletesebben

15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól

15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól 5/006. (VI..) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a születési támogatásr ól (a 0/007. (III.6.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelttel, valamint a /007. (V.5.) Budapest XXI. Kerület

Részletesebben

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata A munkaügyi jogvitáról általában Munkaügyi jogvitának tekinthető minden olyan vita, amely a munkaviszonyból eredő jogokkal és

Részletesebben

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv.

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv. Táblázatok, folyamatábra Ktv. szabályai szerint Kttv. szabályai szerint (hatályos) gondatlan elkövetés 3 havi illetmény 3 havi ellátmány (külszolgálat alatt) legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi

Részletesebben

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 KÉRELEM ÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ I. 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:... Születési

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.évi

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes

Részletesebben

1973. évi 11. törvényerejű rendelet

1973. évi 11. törvényerejű rendelet 1973. évi 11. törvényerejű rendelet a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény

Részletesebben

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez Ügyiratszám: VII/./ ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez (A rovatokat kérem OLVASHATÓAN, NYOMTATOTT NAGY BETŰKKEL kitölteni!) I. AZ ELHUNYTRA (örökhagyóra),

Részletesebben

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség)

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Iktatószám: Ügyintéző: 1. A személyesen megjelent apa: Jegyzőkönyv 2

Részletesebben

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően A VÉGRENDELET - A jelenlegi Törvénykönyvben található és az új Törvénykönyv 1034-1085 cikkei szabályozza; - Egy egyoldalú, személyes és visszavonható okirat, amely

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL ERSTE Lakáslízing Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046409

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles

Részletesebben

Kérelem a szociális étkeztetés igénybevételéhez

Kérelem a szociális étkeztetés igénybevételéhez Kérelem a szociális étkeztetés igénybevételéhez 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Születési neve: Anyja neve: Születési helye, időpontja: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Állampolgársága: Bevándorolt,

Részletesebben

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT.

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT. EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy mielőbb

Részletesebben

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Tájékoztató a közszférában dolgozó ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Hasznos kiegészítő információk közszférában dolgozó ügyfeleink számára a rögzített árfolyamon történő törlesztéshez

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

Változások a hagyatéki eljárásban 2011.

Változások a hagyatéki eljárásban 2011. Változások a hagyatéki eljárásban 2011. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Hetv.) 2010. március 12-én került kihirdetésre, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazható.

Részletesebben

Pannon 2005 Faktor és Hitel Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Pannon 2005 Faktor és Hitel Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Pannon 2005 Faktor és Hitel Zrt. 1016 Budapest, Naphegy utca 19. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Érvényes 2014.08.01-től Jóváhagyta: Igazgatóság elnöke 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA... 3 2. A SZABÁLYZAT

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Ikt.szám: 30.989/2012 Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről

Részletesebben

Az OTP Ingatlanlízing Zrt. Panaszkezelési Szabályzata

Az OTP Ingatlanlízing Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Az OTP Ingatlanlízing Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Az OTP Ingatlanlízing Zrt. befogad, nyilvántartásba vesz és kivizsgál minden, a termékeivel vagy a szolgáltatásaival kapcsolatban felmerült panaszt

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. április 29-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. április 29-i ülésére Tárgy: Baptista Szeretetszolgálat kérelme Sorszám: IV/15 Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdasági Osztály Döntéshozatal módja: Egyszerű szótöbbség Véleményező bizottság: Pénzügyi Bizottság Egyéb

Részletesebben

Pénzmosás elleni szabályzat

Pénzmosás elleni szabályzat Pénzmosás elleni szabályzat A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben foglaltak értelmében az Euro Quattro Bróker Kft. köteles ügyfeleit

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ikt. sz.: 23/2014. NYIL V ANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések

I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.31.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról ás átvételéről Cserszegtomaj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI

ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI F3 ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI FOGYASZTÓI KÉRELEM NEMPERES ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA (2014. ÉVI XL. TÖRVÉNY 25. (2) BEK. C) PONT) Pótlap (Kérjük, szíveskedjen X-el jelölni,

Részletesebben

2014. Március 21. Dr. Kovács Anikó Pénzügyi és Behajtási Iroda MOKK

2014. Március 21. Dr. Kovács Anikó Pénzügyi és Behajtási Iroda MOKK 2014. Március 21. Dr. Kovács Anikó Pénzügyi és Behajtási Iroda MOKK Jogszabályi hátth ttér A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2008. december 18.-i ülésére

MÓDOSÍTOTT ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2008. december 18.-i ülésére Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Ikt.sz.:13142-16/2008 Az előterjesztés készítésében közreműködött: Jegyzői Titkárság Településfejlesztési osztály

Részletesebben

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT.

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy

Részletesebben

Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T

Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T 50/2004.(VI.18.) rendelet 7. sz. melléklete Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Panaszkezelési szabályzat A Magyar Nemzeti Bank elnökének 28/2014. (VII.23.) MNB rendelete (a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról) szerint előírt kötelező szabályokkal egységes

Részletesebben

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. augusztus 5. I. Előszó Arról, hogy a pártfogó ügyvédi díjat ki viseli, a bíróság dönt az elsőfokú,

Részletesebben

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.)

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) JOGHATÓSÁG Joghatóság Joghatóság mibenléte Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) A joghatóság fennállása, mint először eldöntendő kérdés Joghatóság:

Részletesebben

A hatósági eljárás megindítása

A hatósági eljárás megindítása A hatósági eljárás megindítása eljárási feltételek; a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása; az eljárás megszüntetése; az eljárás felfüggesztése. A hatósági eljárás szakaszai Az alapeljárás az az

Részletesebben

ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS. Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés

ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS. Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés amely létrejött egyrészről a PAPYRUS HUNGÁRIA Kereskedelmi Zrt. Adószám: 10840807-2-43 KSH törzsszám: 10840807-5229-114-01

Részletesebben

A jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény)

A jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) A jog értünk van Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) Dr. Győri Enikő címzetes vezető tanácsos 2006. 05. 30. 2006. július 1-jétől - új társasági jogi törvény, cégeljárási

Részletesebben