IF 1.feltétel. 1.műveletso r. 2.feltétel. Elektronikus jegyzet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IF 1.feltétel. 1.műveletso r. 2.feltétel. Elektronikus jegyzet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar"

Átírás

1 IF 1.feltétel THEN 1.műveletso r [ ELSIF 2.feltétel THEN Zalotay Péter PROGRAMOZHATÓ IRÁNYÍTÁSOK II. Elektronikus jegyzet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar

2 Tartalomjegyzék 1. Pozicionálás...4 Az encoder...6 Az inkrementális (növekményes)...6 Az abszolút encoder...8 Inkrementális jeladó alkalmazása Pozícióba vezérlés léptetőmotorral A léptetőmotor A léptetőmotor működése A léptetőmotorok statikus jellemzői Dinamikus jellemzők Léptetési módok Vezérlési táblázatok A léptetőmotor vezérlési szakaszai: A léptetőmotorok illesztő áramkörei A meghajtó áramkörök vezérlése Példa Pozíciószabályozás szervomotoros hajtással A szervomotor...29 Egyenáramú szervomotorok Szervomotoros hajtások...32 A hajtás főáramköre...33 A hajtás szabályozása Pozícióvezérlés aszinkronmotoros hajtással A frekvenciaváltó Szinuszos jel előállítása PWM-el PLC-k programozása A PLC típusonkénti programozás A PLC programozási nyelvek szabványosítása Sorrendi vezérlésekhez az SFC (Sequential Function Chart) Strukturált szöveges ST (Structured Text) Irányítási rendszerek felügyelete Mérésadatgyűjtés Adatbázis: Az automatikus mérés (adatbázisgyűjtés): Mintavételezési idő Mérés-adatgyűjtő rendszerek Adatgyűjtő rendszerek rendszertechnikai felépítése Adatfeldolgozás: Folyamatmegjelenítés Megjelenítés fogalma és alkalmazása Rövid történeti áttekintés A megjelenítő rendszerek legfőbb típusai Folyamatterminál Riport készítés Operátori szerviz Megjelenítés Adatfeldolgozás Hozzáférési szintek Alarmkezelés oldal

3 Trendkezelés Vezérlések MODBUSZ A protokoll Fizikai szint A kommunikáció felépítése Digitális szabályozók A numerikus integrálás változatai Téglalap formula Egyszerű (kis) trapéz formula Összetett (nagy) trapéz formula Érintő formula Egyszerű (kis) Simpson formula Összetett (nagy) Simpson formula PLC-ben alkalmazott algoritmusok Állásos szabályozók Kétállású (kétpont) szabályozók Háromállású (hárompont) szabályozók Folytonos szabályozók oldal

4 1. Pozicionálás Az ipari automatizálásban sokszor szükséges egy mozgó készülék, berendezés adott helyre történő mozgatása. Az ilyen feladatokat látja el a pozícióvezérlés, vagy pozíciószabályozás. A feladatok csoportosíthatók a mozgatási irányok száma (koordináta szám, szabadságfok), illetve a mozgató eszköz szerint. Az utóbbi csoportba tartoznak a villamos motorokkal a különböző mechanikai hajtások kombinációja. Használnak léptető-, szervo-, és aszinkron motorokat. A mechanikai megoldások között megtaláljuk a vonóorsót, fogas szíjhajtásokat stb. Meghajtásokban mind a pneumatikus, mind, pedig a hidraulikus erőátvitelt is használják. A fejezetben csak a villamos motorok alkalmazását tárgyaljuk. A pozicionálás megoldások összefoglalása látható az 1. ábrán. 1. ábra Foglaljuk össze tömören, hogy mikor célszerű a vezérlést. Illetve a szabályozást alkalmazni. A pozicionálás minden olyan esetben vezérléssel megoldható, amikor a mozgatott tömeg állandó. Ekkor előre meghatározhatók a mozgatás paraméterei, az út, a sebesség. Értelemszerűen szabályozást kell alkalmazni, amikor a mozgatott tömeg előre nem ismert, illetve menet közben változhat. Ilyenkor a cél megadásán túl mást nem tudunk megadni. A paramétereket a szabályozó állítja be. 4.oldal

5 Mind a vezérlésnél mind, pedig a szabályozásnál a mozgatás sebességét változtatni kell az idő függvényében. A 2. ábrán szemléltettük az általánosságban érvényes mozgatási függvényt. 2. ábra Az ábrán szemléltetett időfüggvény szerinti vezérlés függő változója az idő. Annak feltétele, hogy az egyes szakaszok idejének változtatásával pozícionáljunk, csak akkor lehet, ha a mozgatás egyes sebességeit nagy pontossággal tudjuk beállítani. A gyakorlatban a pontos pozicionáláshoz szüksége helyzet jeladók alkalmazása. Csak a léptetőmotoros hajtásoknál hagyható el az érzékelő akkor, ha lépéstévesztés nélküli vezérlést biztosítunk. A konkrét megoldásokról a fejezet további részeiben ejtünk szót, amikor áttekintést nyújtunk a léptetőmotoros, és frekvenciaváltós vezérlési megoldásról, valamint röviden foglakozunk a szervomotoros szabályozással. A következőkben tömören tekintsük át ismétlés gyanánt a helyzet-meghatározásnál alkalmazható jeladókat. Kihagyjuk viszont a legegyszerűbb megoldás tárgyalását, amikor a mozgatott objektum helyzetét egy-egy állás-kapcsoló, vagy optikai érzékelő jelzi. A különböző encoderekről rövid áttekintéssel szolgálunk. 5.oldal

6 Az encoder Az encoder olyan jeladó, amely egy tengely elfordulását érzékeli és az elfordulás szögével arányosan valamilyen elektromos jelet szolgáltat. Sok egyéb névvel is illetik. Pl.: szögadó, forgás jeladó angular encoder, rotary encoder, stb. A jeladó tengelyére rögzített tárcsa általában üveg, amelyre különböző alakzatban nem átlátszó alakzatokat visznek fel. A jeladó tengelyét kell rugalmas tengelykapcsolóval csatlakoztatni a hajtáshoz. Egy változatának felépítése látható a 3. ábrán. 3. ábra (A tárcsa egyik oldalán fényforrás, a másikon fényérzékeny elem helyezkedik el. A tárcsa forgásakor a fényérzékelő elemre hol érkezik fény, hol nem. A vevő részében ennek megfelelő elektromos jel jön létre. Az érzékelők két nagy csoportba sorolhatók, úgymint az o inkrementális, illetve o abszolút jeladók. ( Készítenek olyan változatot is, amelyben mind a két fajta jelelőállítás is megtalálható.) Az inkrementális (növekményes) jeladóban olyan tárcsa van, amelyiken egyforma távolságra egyforma méretű sávok vannak. A sávokat két db optokapu figyeli, amelyek úgy helyezkednek el, hogy egymáshoz képest 90 fokkal eltolt fázisú jelet szolgáltatnak a tárcsa forgásakor. Ez a két jel az "A" és a "B" fázis. Az optokapu k jelét beépített elektronika alakítja szabványos jellé. Ez leggyakrabban TTL, nyitott kollektoros, esetleg 24V-os jel, bizonyos esetekben a jelek inverze is ki van vezetve. Az elvi felépítést szemlélteti a 4. ábra. 6.oldal

7 4. ábra A jeladókban rendszerint egy harmadik optokapu is van, ami fordulatonként csak egyszer kap megvilágítást. Neve "Z" vagy "Index". Röviden áttekintjük, hogy miképpen használhatók az inkrementális jeladók pozíció meghatározására. A tárcsára felvitt sugárirányú vonalak száma adja a jeladó érzékenységét, vagyis azt, hogy a kimeneti jel két azonos irányú változása hány fokos szögelfordulást jelez. A mikor csak azt kívánjuk meghatározni, hogy az iránytól függetlenül mennyit mozdult el a tárgy, akkor elégséges számlálni az egyik jel valamelyik irányú változásait. A számláló mindenkori tartalma a mozgás sebességétől függetlenül - a tárcsa szögelfordulásával arányos. Amennyiben a jeladó tárcsájára harmadik sávot is felvittek, amelyen csak egy változás van fordulatonként, akkor a számlálás szétbontható a fordulatok és a nem egész fordulaton belüli szögelmozdulás független megállapítására. Amikor a mozgás közben irányváltozás is előfordul, ilyenkor az irányt is meg kell állapítani. Az 5. a. ábrán láthatók a kimenetek 90 fokos fázistolású jelei az egyik forgásiránynál, amikor az J1 felfutó éle érkezik először. A b. ábra a másik forgásirányhoz tartozó viszonyokat szemlélteti. Az egyik forgásirány esetében a J1 pozitív irányú jelváltásakor a J2 alacsony szintű, míg a másik iránynál magas szintű. A két jelből tehát meghatározható a mozgatás iránya. a. b. 5. ábra 7.oldal

8 A mozgatás kezdetétől való elmozdulás, vagyis a pozíció pontos meghatározásához reverzibilis számlálást kell végezni. Az egyik iránynál a számláló tartalmát növelni, míg a másiknál csökkenteni kell. Így a számtartalom mindenkor az adott irányba megtett abszolút elmozdulással arányos. Az ilyen megoldásra akkor is szükség van, ha a mozgás meg-meg áll, ugyanis az álló állapotban a berendezés rezgéséből is eredhet jelváltozás, mégpedig mindkét irányba. A kétirányú számlálással csökkenthető a pozíció-meghatározás hibája. Az abszolút encoder Az abszolút encoderben a tárcsán n db koncentrikusan felvitt sáv van. A sávokon áteresztő és át nem eresztő szakaszok úgy helyezkednek el, hogy adott sugár mentén az n szakasz, az un. Gray (reflektált bináris) kód szerinti változik. Minden sávot egy optokapu érzékel. (6. ábra) Az optokapu -k egy sugár mentén helyezkednek el. 6. ábra Az encoder kimenetén az n bites kód adja meg a tengely szöghelyzetét. A Gray kód egymás utáni elemei csak egy bitben különböznek és ezért a pozíció meghatározás biztosabb. A kimenetek illesztése lehet párhuzamos TTL jel (a kód minden bitje ki van vezetve) vagy szinkron soros kommunikáció. A működés módjából adódóan az abszolút jeladók felépítése bonyolultabb, ezért drágábbak is. Előnye viszont, hogy nem a pozíció kódja közvetlenül olvasható le a kimeneti jelkombinációból. Nem kell még számlálást is beiktatni a feldolgozásnál és ezzel gyorsabb is az értékelés. A jeladók tárgyalását a jelfeldolgozással fejezzük be. Először azt nézzük meg, hogyan lehet a mikrogéphez illesztett inkrementális adó jeleiből a pozíciót meghatározni. 8.oldal

9 Inkrementális jeladó alkalmazása. 1. Először azt az esetet tárgyaljuk, amikor állandó egyirányú mozgás helyzetét kell meghatározni. A művelet folyamatábrája a 7. ábrán látható. Start A mozgás indítása Mozog? Számlálás Komparálás Z n = Z p? A mozgás leállítása Ebben az alkalmazásban, a mozgatás indításától kezdődően számlálni kell a jel változásainak a számát Z n, és amikor a számtartalom eléri a cél pozíciójához tartozó számot Z p -t következik a mozgatás leállítása. A 80C552 mikrokontroller alkalmazásakor a jelfeldolgozáshoz célszerű a T2 számlálót használni, amelyik az impulzus-sorozatot számlálja (Z n ). A véghelyzet meghatározásához felhasználhatjuk a compare funkciót. Pl. a CMP0 regiszterpárba írjuk a célpozícióhoz tartozó számot (Z p ), és az egyezéskor bekövetkező megszakítás rutinja állítja le a mozgást. 7. ábra 1. A főirányú mozgás közben irányváltozás, vagy megállás is előfordulhat. Ilyen mozgatásnál megoldás, ha a J1 jel megszakítást kezdeményez, és a megszakítás rutinban a J2 jelszintjétől függően egy memória szó tartalmát növeljük (increment) vagy csökkentjük (decrement). Az összehasonlítást és döntést (a célpozíció elérését) szoftverben kell elvégezni Pozícióba vezérlés léptetőmotorral A léptetőmotorok olyan elektromechanikus átalakítók, amelyek villamos impulzusokat alakítanak át meghatározott nagyságú szögelfordulásokká. A motor tengelyének pozícióját tehát a vezérlő által kiadott impulzusok száma határozza meg. A pontos pozicionálás tehát ellenőrző jel nélkül is megvalósítható. Miután nem csak egyetlen körülfordulást vezérlünk, ezért vezérlő frekvenciáról szokás beszélni. 9.oldal

10 A motor fordulatszáma igy n = 60 f i k ahol n a motor tengelyének percenkénti fordulatszáma, f i a vezérlő impulzussorozat frekvenciája, k a motor fordulatonkénti lépésszáma. A szakaszban foglalkozunk a léptetőmotorok működésével, legfontosabb jellemzőivel, valamint működtető vezérlés megoldásaival A léptetőmotor Tulajdonságaik révén a léptetőmotorokat a digitális pozícióvezérlésekben, - szabályozásokban alkalmazzák. Készülnek állandó-mágneses, lágy-mágneses és hibrid típusok. Az állandó-mágneses motorokat alkalmazzák a legszélesebb körben, mivel jó statikus és dinamikus tulajdonságaik mellett a hatásfokuk is jó. Lényeges szempont még, hogy tartónyomatékuk van, és csillapításuk is megfelelő. A léptetőmotor működését meghatározza, mint ahogy az elnevezés is utal rá hogy tengelye diszkrét lépések sorozatával forog. Mindig ugyanannyi lépés után tesz meg egy körülfordulást. A diszkrét léptetés alkalmassá teszi a digitális vezérlőjelekkel történő működtetést. A léptetőmotoros hajtások legjellemzőbb tulajdonságai: Pontos pozicionálás visszacsatolás nélkül adott számú léptető-impulzus hatására. Nagy nyomaték kis sebességeknél, még egyedi léptetésnél is. Nyugalmi helyzetben, gerjesztett állapotban nagy tartónyomaték, amely önzárást biztosíthat A léptetőmotor működése Az állandó-mágnesű léptetőmotoroknál az állórész pólusain helyezkednek el a fázistekercsek, míg a forgórész - nagy koercitív erejű - permanens mágnes. Egy kétfázisú léptetőmotor felépítése látható a 8. ábrán. 10.oldal

11 8. ábra Működés fázisait a 9. ábrán látható két - póluspárral felépített motoron keresztül szemléltetjük. A fázistekercseket - két különböző megoldással - helyezik el a pólusokon. unipoláris, minden póluson egy önálló tekercs van (9.a.ábra) illetve a bipoláris, amelynél egy pólus-páron van egy tekercs, és az lehet egyszeres-, (9.b.ábra). Az unipoláris tekercselésnél a póluson elhelyezkedő fél - tekercsnek, vagy mindkettő, vagy csak egyik végük, és egy közösített vég van kivezetve. A geometriailag szembenálló pólusok alkotnak egy póluspárt, és ezeken van egy fázistekercs. Az unipoláris elnevezés arra utal, hogy mindegyik tekercset azonos polaritású feszültséggel (árammal) kell gerjeszteni. a. b. 9. ábra 11.oldal

12 A geometriailag szembenálló pólusok alkotnak egy póluspárt, és ezeken van egy fázistekercs. Az unipoláris elnevezés arra utal, hogy mindegyik tekercset azonos polaritású feszültséggel (árammal) kell gerjeszteni. Egy fázisnál a két fél tekercset kezdet - vég - kezdet - vég sorrendben kell összekötni. A közösített pont egy fázistekercs két-felének ellentétes pontja. A 10. ábrán egy motor álló-, és forgórészének képe látható. A 11. ábra szemlélteti, hogy miként helyezkedik el az állandó mágnes a forgórészben. a. b. 10. ábra 11. ábra Az egyenletesebb léptetést a fázisszám növelésével lehet elérni. A gyakorlatban alkalmazott léptetőmotoroknál az öt-fázisú változat elvi felépítése látható a 11. ábrán. 12.oldal

13 12. ábra A léptetőmotorok statikus jellemzői A léptetőmotorok statikus jellemzői az álló helyzetre vonatkozó adatok. A legfontosabb jellemzők a követezőek: - a maximális gerjesztő feszültség, - a maximális tartóáram, - lépésszög, - öntartó nyomaték, - tartó nyomaték, - statikus nyomatékgörbe. A nyomatékgörbe (13. ábra) azt mutatja meg, hogy ha a motor áll, és a tengelyére ható nyomatékot folyamatosan növeljük, akkor hogyan változik a forgórész elfordulás szöge. Az így adódó nyomatékgörbe közel szinuszos lefolyású. Az szemlélteti egy pólus alatt a változást, ha csak az egyik fázistekercset gerjesztjük. Nyugalmi helyzetben az állórész, és a forgórész pólusai szemben helyezkednek el. A nyomaték növelésének kezdetekor a forgórész elmozdul a forgatás irányába, de ha a terhelés megszűnik, akkor visszatér a stabil helyzetbe. Viszont, ha a terhelő nyomaték egy adott határt meghalad, akkor a forgórész egy pólusosztással tovább mozdul, átbillen. Ezt a terhelést nevezzük a motor M b billenési nyomatékának, az elfordulási szöget, pedig φ b billenési szögnek. 13.oldal

14 13. ábra A különböző előjelű billenő-nyomatékok között van a labilis tartomány. Amennyiben a tengelyt az átbillenés után is terheli az M b értéket meghaladó nyomaték, akkor a tengely továbbfordul. Amikor mindkét fázistekercs gerjesztést kap, akkor az egyes tekercsek nyomatékgörbéinek összegzése adja a motor statikus nyomatékgörbéjét. Kétfázisú léptetőmotor eredő nyomatékgörbéjét mutatja a 14. ábra. Az M H a motor álló állapotbeli tartó nyomatéka. Mint látható ez eléggé hullámos. A két stabil állapot között mérjük, az un. lépésszöget az α t. 14.oldal 14. ábra

15 A fázisszám növelésével az eredő nyomatékgörbe hullámossága csökken. A 15. ábrán egy ötfázisú léptetőmotor nyomatékgörbéje látható. 15. ábra A továbbiakban csak a kétfázisú motor viszonyival foglalkozunk. A motorok gyártási szórásából, illetve a gerjesztési aszimmetriákból a Δα s szisztematikus szöghiba léphet fel. Erre mutat példát a 16. ábra. Itt a különböző aszimetriák miatt a két fázis billenő nyomatéka különbözik. Ezért a lépésszög is váltakozik. A gerjesztés módosításával az ilyen eltérés kiküszöbölhető. 16. ábra 15.oldal

16 Az állandó mágnesű forgórésszel készülő léptetőmotoroknál külső gerjesztés nélkül is mérhető billenőnyomaték. Ez viszont kétszeres frekvenciájú, mint a gerjesztett motoré, mint ezt a 17.ábra szemlélteti. 17. ábra Dinamikus jellemzők Egy léptetőmotor dinamikus jellemzői azt adják meg, hogy az indításkor, folytonos forgatásnál, nyomatékváltozásnál, leállításkor hogyan viselkedik a motor. A folyamatos - fázisról-fázisra - történő gerjesztés a tengely léptetését, illetve a váltások frekvenciájának növelésével közel folytonos forgást lehet elérni. A léptetőmotorok tengelyének elfordulása elsősorban a tengelyt terhelő tehetetlenségi nyomatéktól (Q), a tekercset gerjesztő áram időbeli változásától függ. Mivel a tekercsen átfolyó áram, és így a kialakuló mágneses mező logaritmikusan változik, ezért a forgórész elfordulása csak késve (18. ábra), a billentő-nyomaték elérésekor kezdődik. 16.oldal

17 18. ábra A mennyiben hamarabb szűnik meg a gerjesztő feszültség, akkor lépéskimaradás, lépéstévesztés következik. A leírt alapján következtethetünk arra, hogy a kívánt impulzus számmal megegyező lépést csak egy adott frekvenciánál alacsonyabb impulzussorozattal lehet elérni. A motorok adatai között ezt az értéket az un. start/stop frekvenciaként adják meg. A megadott érték motor terheletlen állapotára vonatkozik. A valós viszonyok között mindig van terhelés. A 19. ábrán egy léptetőmotor nyomatékváltozását mutatja a lépésfrekvencia függvényében. 19. ábra Az ábrán látható karakterisztika görbék közül az 1, illetve 2 számokkal jelzettek azt mutatják, hogy egy lépésben milyen frekvenciájú impulzussorozattal indítható a motor lépéstévesztés nélkül. Az 1-el jelzett görbe a terheletlen, míg a 2-vel jelzett a terhelt 17.oldal

18 viszonyokat jelzi. A külső karakterisztika-görbe mutatja, hogy forgás közben léptetési frekvenciánál - mekkora nyomatékkal terhelhető a motor tengelye. A motor müködtetéséhez tehát két szakaszt különböztethetünk meg. Az indítási szakasz az a frekvenciatartomány (0 f1 Hz) amely hatására lépéstévesztés nélkül indul a motor lépegetése. Látható, hogy az f1 indítási határfrekvencia a terhelő nyomatéktól is függ. A terheletlen motornak is van saját tehetetlenségi nyomatéka, surlódása, amit figyelembe kell venni a hajtás tervezésekor. A már mozgásban lévő motor léptetési frekvenciája a gyorsítási tartományon belül - fokozatosan növelhető az f2 üzemi határfrekvenciáig. A karakterisztika alapján meghatározható, hogy adott üzemi nyomatéknál emkkora az indítási-, illetve az üzemi határfrekvencia. Természetesen a tényleges működtetési frekvenciákat ezen értékek alatt kell megválasztani, hogy se az indításnál, sem pedig a folytonos forgatásnál ne legyen lépéstévesztés. Az indításhoz hasonlóan a leállításkor is történhet túllendülésből eredő lépéstévesztés. Amennyiben egy lépésben szüntetjük meg a gerjesztő impulzussorozatot, akkor a tehetetlenségi nyomaték további lépéseket eredményezhet. A pontos pozicióba állításnál, mindhárom üzemelési szakaszban biztosítani kell a tévesztésmentes léptetést. Vezérléskor betartandó viszonyokat a 20. ábra szemlélteti. 20. ábra Az f1 frekvenciájú vezérlőimpulzus egy lépésben be-, vagy kikapcsolható. A nagyobb f2 frekvenciájú üzemi forgatásra történő felgyorsítás, illetve errőla lelassítás csak fokozatosan történhet. A változás lehet lineáris (c), vagy egyéb időfüggvény szerinti (a,b). A feladat határozza meg, hogy végső pozíció elérésének ideje döntő-e. Amikor nem lényeges az idő, akkor elégséges a hajtás f 1 frekvenciájú léptetése. A gyorsabb pozicióba éréshez, gyorsítási, üzemi mozgatási, és lassítási szakaszokra kell bontani a vezérlést. Az utóbbi választásakor léptetőmotoros hajtás jellemzőinek ismeretében 18.oldal

19 határozhatjuk meg azt a frekvenciaváltoztatási (df/dt) sebességet, amelynél még nincs lépéstzévesztés. Az esetek többségében ismerjük a választott motor üresjárási paramétereit start/stop frekvencia, indítási nyomaték, és a statikus jellemzők -, mivel ezeket a gyártó megadja. A megvalósítandó hajtás jellemzőit az üzemi nyomatékot, az indítási-, és az üzemi határfrekvenciákat méréssel célszerű meghatározni. A mért értékek alapján kell kiszámítani a a hajtás indításához, gyorsításához- lassításához, szükséges frekvenciaváltozásokat. A 21. ábrán egy M L nyomatékkal terhelt léptetőmotoros hajtás méréssel meghatározott nyomaték-lépésfrekvencia karakterisztikája látható. A karakterisztikából kiindulva határozzuk meg a vezérléshez szükséges léptetési frekvenciákat. A hajtást biztonságos indítása csak az indítási határhoz tartozó értéknél a határgörbe, és az M L nyomaték-egyenesének metszése - kisebb frekvenciájú jellel történhet. Az ábrán az N munkaponthoz tartozó f 1 frekvenciát választjuk, amelyhez az M gy1 gyorsító nyomaték tartozik. A megengedhető legyorsabb üzemi forgatás frekvenciája ugyancsak alacsonyabb kell legyen a határtákhez tartozónál, mert ekkor már nincs nyomatéktartalék. A szükséges M gy2 értékű nyomatékkal biztosíthatjuk a lpéstévesztés nélküli üzemi mozgatást, vagyis a gyorsításnál csak az f 2 frekvenciáig szabad eljutni. 21. ábra A választott határfrekvenciák után a frekvenciaváltoztatás sebességét, illetve módját kell meghatároznunk. Előszőr azt állapítsuk meg, hogy az adott nyomaték, és terhelés esetén mekkora lehet a frekvenciaváltoztatás. A szükséges gyorsítónyomaték: dω Mgy = Θ dt ahol Θ a rendszer tehetetlenségi nyomatéka (inercia), és ω a szöggyorsulás. A gyorsítási-lassítási szakaszokban df f = f0 ± dt t 19.oldal

20 ahol f 0 a változtatás kezdőfrekvenciája, és az előjelet kell megfelelően alkalmazni. A megengedhető frekvenciaváltoztatás az összefüggés alapján számítható ki. df dt M = min Θ 180 π α A frekvencia lineáris változtatásakor az M gy gyorsítónyomaték, és a Θ tehetetlenségi nyomatéktól, és a léptetőmotor k lépésszámától az alábbi egyenlőtlenség alapján választható meg a változtatás megengedett mértéke: df k Mgy dt π Θ = Κ A leírt egyenlőtlenségbe helyettesítve a gyorsítónyomaték minimumát (M gy2 t) kiszámíthatjuk a motorra jellemző K értéket. Ennek ismeretében már meghatározhatjuk a frkvenciaváltoztatás léptékét f-t, és a változtatás időbeli lépéseit t t. A két érték közül egyiket választhatjuk szabadon, majd ezt követően kapjuk a másik változtatásának lépéseit. A változtatás meredekségét a K-t soha nem szaban túllépni. A biztonságot jelenti az, hogy a gyorsítási tartományban megválasztott legkisebb nyomatékkal számolunk. A kétfázisú léptetőmotorok kellemetlen tulajdonsága a lengési hajlam. Mivel a nyomatékgörbe (lásd 7. ábra), ezért minden léptető impulzus hatására a forgórész leng. A lengés mechanikus (pl surlódás növelése), illetve villamos csillapítással ( pl helyes R/L viszony beállítása) csökkenthető. A vezérlés megfelelő kialakítása is hozhat eredményt. A 22. ábrán látható görbék különböző csillapitási viszonyok melleti szögváltozástokat mutatja. Az 1 jelű görbe a csillapítatlan eset. A 2 jelű mutatja a surlodó, és villamos csillapítás együttes hatását. 22. ábra 20.oldal

21 Említeni kell még a motor pontos leállításánal szükséges vezérlést is. A 23. ábra a leállítás utolsó impulzusa körüli időbeli változásokat szemlélteti. Az utolsóelötti léptetőimpulzus hatására bekövetkező lengés maximumánál (A időpont) kell az utolsó léptetést végrehajtani. Ekkor tullendülés, vagy visszalépés nélkül áll le a motor. A forgásirány-váltás (reverzálás) akkor lesz sikeres, ha a D időpontban kapja az impulzust a fázistekercs. 23. ábra A következőekben röviden áttekintjük a kétfázisú léptetőmotorok vezérlési megoldásait Léptetési módok. A léptetés történhet teljes természetes lépéses (Full step), fél lépésfelezés lépéses (Half step) és mikrolépés -es üzemmódban. A felosztás az egy pólus-pár által meghatározott szögelfordulás alatt megtett lépések számára utal. A teljes-, és féllépésű léptetésnél a tekercs gerjesztését 0, +Ig és -Ig között kell változtatni. Mikro-lépésnél a gerjesztés - a szélsőértékek között - több diszkrét lépésben változik. Az egyes léptetési megoldásokat szemléltetik a következő ábrák két póluspár esetében. A 24. ábrán láthatjuk a teljes lépésű (full-step) léptetést, ha egyidejűleg csak egy fázistekercs egyik fele kap gerjesztést. Ezt a változatot pólus - alatti vezérlésnek is nevezhetjük. A 25. ábra szerinti léptetés ugyancsak teljes lépésű, de mindkét fázistekercs egyik fele kap egyidejűleg gerjesztést, ezért a pólusok közé áll be a forgórész (pólusközötti vezérlés). A szemléltetett motor - mindkét vezérlési megoldásnál - négy lépés alatt tesz meg egy teljes körülfordulást. 21.oldal

22 A 26. ábrán látható megoldásban felváltva egy, illetve két féltekercsen folyik át gerjesztő-áram. A motor nyolc lépés alatt fordul egyet. Ezt nevezzük lépés-felezéses vezérlésnek. 24. ábra Teljes természetes - lépés egy fázis gerjesztésével 25. ábra Teljes természetes - lépés két fázis gerjesztésével 22.oldal

23 26. ábra Fél lépésfelezéses - lépésű működés Vezérlési táblázatok A következő táblázatokban foglaljuk össze a különböző meghajtásoknál alkalmazható vezérlési sorrendet. A táblázatok alapján lehet meghatározni a választott meghajtó kapcsolás tranzisztorainak a vezérlését. Az Ig jelölés jelenti, hogy az adott fél-, vagy teljes tekercsen folyik áram. Az előjel pedig a tekercs kezdethez viszonyított áramirányt jelzi- Unipoláris (osztott) fázistekercs Bipoláris (osztatlan) fázistekercs Természetes lépésű üzemmód (Egyidejűleg csak egy tekercsben folyik áram) ütem L 11 L 21 L 12 L 22 ütem L 1 L 2 1 Ig Ig Ig Ig Ig Ig 0 4 I 0 0 Ig Ig Természetes lépésű üzemmód (Egyidejűleg két tekercsben folyik áram) ütem L 11 L 21 L 12 L 22 ütem L 1 L 2 1 Ig Ig Ig Ig 2 0 Ig Ig Ig Ig Ig Ig 3 - Ig - Ig 4 Ig 0 0 Ig 4 Ig - Ig 23.oldal

24 Lépésfelezéses üzemmód ütem L 11 L 21 L 12 L 22 ütem L 1 L 2 1 Ig Ig Ig 2 Ig Ig Ig 3 0 Ig Ig Ig 4 0 Ig Ig Ig Ig Ig - Ig Ig Ig Ig Ig 7 Ig - Ig 8 Ig 0 0 Ig 8 Ig A léptetőmotor vezérlési szakaszai: A léptetőmotorral megvalósított hajtásoknál a pozícióba történő vezérlés pontossága mellett, igény még a cél leggyorsabb elérése is. A megvalósításnál cél a megengedhető legnagyobb üzemi frekvenciájú léptetés, amelynél szükséges az alábbi három szakasz szerinti vezérlés megvalósítása. A vezérlési szakaszok az indítás (felfuttatás), az állandó szögsebességű hajtás, és a leállítás (fokozatosan). Mindhárom szakaszban biztosítani kell, hogy ne legyen lépéstévesztés. Ezt egyrészt a megfelelő sorrendű gerjesztéssel másrészt, pedig azzal érhetjük el, hogy a sebesség változtatásának mértéke nem haladhatja, meg az un. start-stop frekvenciát. A változó forgásirányú hajtásvezérlés is három szakaszú. A forgásirány változtatása, csak a motor nyugalmi helyzetében történhet. Ekkor lesz rángatás-mentes a váltás. A vezérlés csak az adott motor tulajdonságainak figyelembevételével végezhető el. Első lépésben ismerni kell a motort, és a hajtott rendszer nyomatékigényét. Ezek ismeretében határozható meg az indítási-, leállítási határfrekvencia, az alkalmazható üzemi-frekvencia A léptetőmotorok illesztő áramkörei A léptetőmotor meghajtó áramkörök feladata a szükséges teljesítményillesztés biztosítása. Az egyes tekercseken átfolyó áram nagyságát és irányát is változtatni szükséges. 24.oldal

25 A két-fázisú léptetőmotorokat két alapvetően eltérő tekercselési megoldásban gyártják. Ezek a fázisonként egy-, illetve a kettős-, vagy osztott (két fél-tekercs) fázistekercsű változatok. A fázisonként kéttekercsű megoldásoknál az egyes tekercsek kezdeteinek és végeinek megfelelő bekötésével azonos külső áramirány esetén is változtatható a belső mágnesmező iránya, unipoláris vezérlés. Az illesztő-, meghajtó áramkör tekercsenként egy-egy megfelelő teljesítményű elektronikus kapcsolóval megoldható. A 27. ábrán látható a meghajtó áramkör elvi kapcsolása. A motor négy fél-tekercsének közösített végei csatlakoznak az Ut tápfeszültség pozitív pólusához. A tekercsek másik végeire egy-egy teljesítmény tranzisztor (darlington kapcsolású) kapcsolja a vezérlés sorrendjében a tápfeszültség negatív pontját. 27. ábra A lengések csökkentésének egyik módja, hogy a motortekercsekkel sorba kötünk ellenállást. Az optimális megoldás, ha a külső ellenállás a tekercs ohmos ellenállásának háromszorosa. A fázisonként egytekercsű motorok esetében a belső mágnes mező irányának változtatása csak a gerjesztő áramok irányváltoztatásával oldható meg. Ezt híd-kapcsolású illesztő áramkörökkel lehet megoldani. A motorvezérlésekhez fejlesztett (LM 298 típusú) két teljes hidat tartalmazó áramkörének kapcsolási vázlata látható a 28. ábrán. 25.oldal

26 28. ábra A motor tekercseinek induktivítása miatt szükséges védő diódákat alkalmazni- A 29. ábrán az egyik hídhoz brkötött diódák láthatók. Ugyanitt szemléltettük a vezérlő áramot valamint a kikapcsoláskor a diodákon záródó kiegyenlítő áramot _._. 29. ábra 26.oldal

27 A meghajtó áramkörök vezérlése Példa X irány NYÁK tálca x=0 y=0 pozició Y irányú vonóorsó a kocsit mozgató léptetőmotor LMy Y irány X irányú vonóorsó a tálcát mozgató léptetőmotor LMx kocs kezelőpult OE CLK EX IX EZ IY G A L O P x O P y FHx FHy LMx LMy 30. ábra 27.oldal

28 31. ábra 32. ábra 28.oldal

29 1.2. Pozíciószabályozás szervomotoros hajtással A szervomotorok csaknem minden esetben valamilyen szabályozott hajtás végrehajtó szervei. A leggyakoribb szabályozott jellemzők: az áram, a nyomaték, a fordulatszám (szögsebesség), valamint a pozíció A szervomotor A villamos szervomotorok olyan villamos gépek, amelyeknél a jó szabályozási tulajdonságokat az igényeknek megfelelő szerkezeti megoldásokkal érik el. A szervomotorok bemenö jele a motorra kapcsolt feszültség, vagy áram, kimenő jele pedig szögelfordulás, vagy mechanikai szögsebesség. A szervomotorokkal szemben támasztott követelmények: a) a motor a szőgelfordulást, vagy az üj szögsebességre való beállást minél gyorsabban hajtsa végre. Ehhez az szükséges, hogy a motor idő (T, és T kicsik legyenek; b) a fordulatszámmal arányos szögsebesség széles tartományban legyen változ tatható (az n max /n min arány, az ún. átfogás szervomotoroknál szokásos értéke: , szemben a hagyományos gépekkel, ahol ez az érték ); c) a motor nagy indító-, és fékezőnyomatékkal rendelkezzen (egy szervomotor- nál az I. vagy az ezzel arányos M arány értéke szemben egy hagyományos géppel. ahol ez az arány l,53); d) a motor w(m) jelleggörbéje lehetőleg lineáris legyen; e) a forgásirányváltás egyszerűen legyen megoldható; vezérlő feszültség nélkül a motor álljon le. A szervoniotornál a elóbb felsorolt igények teljesítése a fó cél vagyis nem az elektromechanikus átalakítás ezért a szervomotorok hatásfoka gyakran rosz szabb, minta hagyományos villamos gépeknél megszokott érték. A motorválasztékban vannak egyenáramú és váltakozóáramú szervomotorok is. A legtöbb alkalmazásban az egyenáramú szervomotorokat használják. A következőkben áttekintjük az egyenáramú szervomotorok leg jellemzőbb változatait és tulajdonságait. 29.oldal

Elektrotechnika. Dr. Hodossy László előadás

Elektrotechnika. Dr. Hodossy László előadás Elektrotechnika 13 előadás Dr Hodossy László 2006 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Szervo Lineáris Lineáris Lineáris Szervo Vezérlő és szabályozó rendszerekben pozícionálási célra alkalmazzák

Részletesebben

E-Laboratórium 2 A léptetőmotorok alkalmazásai Elméleti leírás

E-Laboratórium 2 A léptetőmotorok alkalmazásai Elméleti leírás E-Laboratórium 2 A léptetőmotorok alkalmazásai Elméleti leírás 1. Bevezető A szinkronmotorok csoportjában egy külön helyet a léptetőmotor foglal el, aminek a diszkrét működését, vagyis a léptetést, egy

Részletesebben

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 1. A gyakorlat célja: Az inkrementális adók működésének megismerése. Számítások és szoftverfejlesztés az inkrementális adók katalógusadatainak feldolgozására

Részletesebben

TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő

TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő Mikrolépés lehetősége: 1, 1/2, 1/4, 1/8, 1/16. A vezérlő egy motor meghajtására képes 0,5-4,5A között állítható motoráram Tápellátás: 12-45V közötti feszültséget igényel

Részletesebben

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a

Részletesebben

Érzékelők és beavatkozók

Érzékelők és beavatkozók Érzékelők és beavatkozók DC motorok 1. rész egyetemi docens - 1 - Főbb típusok: Elektromos motorok Egyenáramú motor DC motor. Kefenélküli egyenáramú motor BLDC motor. Indukciós motor AC motor aszinkron

Részletesebben

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Irányítástechnikai alapok Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Az irányítás feladatai és fajtái: Alapfogalmak Irányítás: Műszaki berendezések ( gépek, gyártó sorok, szállító eszközök, vegyi-, hő-technikai

Részletesebben

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA 11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA Ma a feszültséglogika számít az uralkodó megoldásnak. Itt a logikai változó két lehetséges állapotát két feszültségérték képviseli. Elvileg a két érték minél távolabb kell, hogy

Részletesebben

Háromfázisú aszinkron motorok

Háromfázisú aszinkron motorok Háromfázisú aszinkron motorok 1. példa Egy háromfázisú, 20 kw teljesítményű, 6 pólusú, 400 V/50 Hz hálózatról üzemeltetett aszinkron motor fordulatszáma 950 1/min. Teljesítmény tényezője 0,88, az állórész

Részletesebben

Érzékelők és beavatkozók

Érzékelők és beavatkozók Érzékelők és beavatkozók DC motorok 3. rész egyetemi docens - 1 - DC motorvezérlés H-híd: +V r Motor mozgatás előre Motor mozgatás hátra Fékezés Szabadonfutás a vezérlés függvényében UL LL + Ø - UR LR

Részletesebben

SYS700-PLM Power Line Monitor modul DDC rendszerelemek, DIALOG-III család

SYS700-PLM Power Line Monitor modul DDC rendszerelemek, DIALOG-III család DDC rendszerelemek, DIALOG-III család KIVITEL ALKALMAZÁS A az energiaellátás minőségi jellemzőinek mérésére szolgáló szabadon programozható készülék. Épületfelügyeleti rendszerben (BMS), valamint önállóan

Részletesebben

Elektronika 11. évfolyam

Elektronika 11. évfolyam Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.

Részletesebben

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Elektromechanikai rendszerek szimulációja Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG

Részletesebben

Útmutató EDC kézivezérlőhöz

Útmutató EDC kézivezérlőhöz Útmutató EDC kézivezérlőhöz ALAPFUNKCIÓK A kézivezérlő használata során állítsa az EDC vezérlő előlapján található forgó kapcsolót 0 állásba. Ezáltal a felhasználó a kézivezérlő segítségével férhet hozzá,

Részletesebben

Programozható logikai vezérlő

Programozható logikai vezérlő PROGRAMABLE LOGIC CONTROLLER Programozható logikai vezérlő Vezérlés fejlődése Elektromechanikus (relés) vezérlések Huzalozott logikájú elektronikus vezérlések Számítógépes, programozható vezérlők A programozható

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

4. FEJEZET MOTORHAJTÁSOK

4. FEJEZET MOTORHAJTÁSOK Tantárgy: TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA Tanár: Dr. Burány Nándor Tanársegéd: Mr. Divéki Szabolcs 5. félév Óraszám: 2+2 1 4. FEJEZET MOTORHAJTÁSOK Széles skála: o W...MW, o precíz pozícionálás...goromba sebességvezérlés.

Részletesebben

Fordulatszám szabályozott egyenáramú szervohajtás vizsgálata

Fordulatszám szabályozott egyenáramú szervohajtás vizsgálata 2011.03.24. Fordulatszám szabályozott egyenáramú szervohajtás vizsgálata BMEVIVEM264 Dr. Számel László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetika Tanszék Készült a Társadalmi Megújulás

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Villamos gépek és hajtások csoport EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

Részletesebben

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó

Részletesebben

A forgórész az állórész eredő mezejének irányába áll be. Ezt a mágneses erők egyensúlya alapján is követhetjük.

A forgórész az állórész eredő mezejének irányába áll be. Ezt a mágneses erők egyensúlya alapján is követhetjük. 55 Léptetőmotorok A léptetőmotorok kívülről adott, digitális vezérlőimpulzusokat diszkrét szögelfordulásokká alakítanak át. Az elfordulás szöge arányos az impulzusok számával, a forgási sesség pedig az

Részletesebben

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput

Részletesebben

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri

Részletesebben

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen, MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.

Részletesebben

52 523 01 1000 00 00 Automatikai műszerész Automatikai műszerész

52 523 01 1000 00 00 Automatikai műszerész Automatikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg

Részletesebben

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek)

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 9. Laboratóriumi gyakorlat Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 1. A gyakorlat célja: Bemutatjuk egy sorozatos közelítés elvén működő A/D átalakító tömbvázlatát és elvi kapcsolási rajzát. Tanulmányozzuk

Részletesebben

SYS700-A Digitális szabályozó és vezérlõ modul DDC rendszerelemek, DIALOG-III család. Terméktámogatás:

SYS700-A Digitális szabályozó és vezérlõ modul DDC rendszerelemek, DIALOG-III család. Terméktámogatás: DDC rendszerelemek, DIALOG-III család KIVITEL ALKALMAZÁS A SYS00-A a Dialog-III készülékcsalád analóg jelek kezelésére alkalmas tagja, amely kifejezetten épületgépészeti szabályozási és vezérlési feladatok

Részletesebben

Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása

Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása Dokumentum ID: PP-13-20540 Budapest, 2014. július A leírás verzió-információja Verzió Dátum Változás Szerkesztette V1.0 2014.04.16. Első kiadás

Részletesebben

Szakképesítés: 54 523 01 Automatikai technikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Irányítástechnikai alapok, gyártórendszerek

Szakképesítés: 54 523 01 Automatikai technikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Irányítástechnikai alapok, gyártórendszerek A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a IV. Szakmai követelmények fejezetben megadott 10003-12 Irányítástechnikai alapok és a 10002-12 Ipari

Részletesebben

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs

Részletesebben

1. Irányítástechnika. Készítette: Fecser Nikolett. 2. Ipari elektronika. Készítette: Horváth Lászó

1. Irányítástechnika. Készítette: Fecser Nikolett. 2. Ipari elektronika. Készítette: Horváth Lászó A mechatronikai technikus képzés átvilágítására és fejlesztésére irányuló projekt eredményeképp az egyes tantárgyakhoz új, disszeminációra alakalmas tanmeneteket dolgoztunk ki. 1. Irányítástechnika. Készítette:

Részletesebben

PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron

PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron F1. A mikroprocesszorok, mint digitális eszközök, ritkán rendelkeznek közvetlen analóg kimeneti jelet biztosító perifériával, tehát valódi, minőségi

Részletesebben

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU VILLAMOS FORGÓGÉPEK Forgó mozgás létesítése Marcsa Dániel Villamos gépek és energetika 203/204 - őszi szemeszter Elektromechanikai átalakítás Villamos rendszer

Részletesebben

BSD2010 BSD4010. Bipoláris léptetőmotor meghajtó modulok felhasználói kézikönyve

BSD2010 BSD4010. Bipoláris léptetőmotor meghajtó modulok felhasználói kézikönyve BSD2010 BSD4010 Bipoláris léptetőmotor meghajtó modulok felhasználói kézikönyve Q-Tech Mérnöki Szolgáltató Kft. 2003 -2- Tartalomjegyzék Felhasználói kézikönyv 1 Bevezetés... 4 Jellemzők... 4 A meghajtó

Részletesebben

A forgójeladók mechanikai kialakítása

A forgójeladók mechanikai kialakítása A forgójeladók mechanikai kialakítása A különböző gyártók néhány szabványos kiviteltől eltekintve nagy forma- és méretválasztékban kínálják termékeiket. Az elektromos illesztéshez hasonlóan a mechanikai

Részletesebben

Elektromechanika. 4. mérés. Háromfázisú aszinkron motor vizsgálata. 1. Rajzolja fel és értelmezze az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlatát.

Elektromechanika. 4. mérés. Háromfázisú aszinkron motor vizsgálata. 1. Rajzolja fel és értelmezze az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlatát. Elektromechanika 4. mérés Háromfázisú aszinkron motor vizsgálata 1. Rajzolja fel és értelmezze az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlatát. U 1 az állórész fázisfeszültségének vektora; I 1 az állórész

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv. 3DM860A típusú léptetőmotor meghajtó

Felhasználói kézikönyv. 3DM860A típusú léptetőmotor meghajtó Felhasználói kézikönyv 3DM860A típusú léptetőmotor meghajtó Bevezetés A 3DM860A egy új generációs léptetőmotor meghajtó, a 32 bites digitális jelfeldolgozásnak (DSP) köszönhetően, lépésvesztés lehetősége

Részletesebben

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék MOTOR - BOARD

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék MOTOR - BOARD echatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék OTOR - BORD I. Elméleti alapok a felkészüléshez 1. vizsgált berendezés mérést a HPS System Technik (www.hps-systemtechnik.com) rendszereszközök segítségével

Részletesebben

ÜZLETKÖTŐI ÉRTEKEZLET 2012-01-13 DUNAKESZI

ÜZLETKÖTŐI ÉRTEKEZLET 2012-01-13 DUNAKESZI ÜZLETKÖTŐI ÉRTEKEZLET 2012-01-13 DUNAKESZI ÉS MOTORVÉDŐ KAPCSOLÓK KONTAKTOROK Kontaktor definíció: Olyan gyakori működésre alkalmas elektromágneses elven működtetett mechanikus kapcsolókészülék,

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv. 3DM2280A típusú léptetőmotor meghajtó

Felhasználói kézikönyv. 3DM2280A típusú léptetőmotor meghajtó Felhasználói kézikönyv 3DM2280A típusú léptetőmotor meghajtó Bevezetés A 3DM2280A egy új generációs léptetőmotor meghajtó, a 32 bites digitális jelfeldolgozásnak (DSP) köszönhetően, lépésvesztés lehetősége

Részletesebben

MiniStep-4 Léptetőmotor vezérlő

MiniStep-4 Léptetőmotor vezérlő MiniStep-4 Léptetőmotor vezérlő Hw. verzió: V 1.1 Dátum: 2003 október 31. Doku verzió: V1.1-1 - Leírás. A MiniStep-4 léptetőmotor vezérlő széles körben alkalmazható, általános célra gyártott léptetőmotor

Részletesebben

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,

Részletesebben

Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3

Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3 Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3 Általános leírás Az MPS-3005L-3 tápegység egy fix 5V-os, 3A-rel terhelhető és két 0V-30V-között változtatható,legfeljebb 5A-rel terhelhető kimenettel rendelkezik. A

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv. Zárt hurkú, léptetőmotoros rendszer, HSS60 típusú meghajtó és 60HSE3N-D25 motorral.

Felhasználói kézikönyv. Zárt hurkú, léptetőmotoros rendszer, HSS60 típusú meghajtó és 60HSE3N-D25 motorral. Felhasználói kézikönyv Zárt hurkú, léptetőmotoros rendszer, HSS60 típusú meghajtó és 60HSE3N-D25 motorral. Bevezetés A HSS60 egy új típusú léptetőmotor meghajtó, mely enkóderrel visszacsatolt, áramvektoros

Részletesebben

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:

Részletesebben

A vezérlő alkalmas 1x16, 2x16, 2x20, 4x20 karakteres kijelzők meghajtására. Az 1. ábrán látható a modul bekötése.

A vezérlő alkalmas 1x16, 2x16, 2x20, 4x20 karakteres kijelzők meghajtására. Az 1. ábrán látható a modul bekötése. Soros LCD vezérlő A vezérlő modul lehetővé teszi, hogy az LCD-t soros vonalon illeszthessük alkalmazásunkhoz. A modul több soros protokollt is támogat, úgy, mint az RS232, I 2 C, SPI. Továbbá az LCD alapfunkcióit

Részletesebben

PLC Versenyfeladat. XIV. Országos Irányítástechnikai Programozó Verseny Budapest, március Összeállította az EvoPro Kft.

PLC Versenyfeladat. XIV. Országos Irányítástechnikai Programozó Verseny Budapest, március Összeállította az EvoPro Kft. PLC Versenyfeladat XIV. Országos Irányítástechnikai Programozó Verseny Budapest, 2008. március 19-21. Összeállította az EvoPro Kft. Általános bemutatás A feladatban szereplő eszköz egy 8x8 képpontos LED-mátrix

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE1302

Elektronika 2. TFBE1302 Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

LabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR

LabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR LabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR LabVIEW-ról National Instruments (NI) által fejlesztett Grafikus programfejlesztő környezet, méréstechnikai, vezérlési, jelfeldolgozási feladatok

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása

Irányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása Irányítástechnika 1 9. Elıadás PLC-k programozása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Jancskárné Anweiler Ildikó: PLC programozás az IEC 1131-3 szabvány

Részletesebben

LÉPCSŐHÁZI AUTOMATÁK W LÉPCSŐHÁZI AUTOMATA TIMON W SCHRACK INFO W FUNKCIÓK W MŰSZAKI ADATOK

LÉPCSŐHÁZI AUTOMATÁK W LÉPCSŐHÁZI AUTOMATA TIMON W SCHRACK INFO W FUNKCIÓK W MŰSZAKI ADATOK W LÉPCSŐHÁZI AUTOMATA TIMON 150 BZ327210-A W FUNKCIÓK Energiamegtakarítás funkció Beállíthatóság 0,5 30 perc Halk működés Nagy bekapcsoló képesség, 80 A max / 20 ms 3 vagy 4 vezetékes bekötés Glimmlámpaállóság:

Részletesebben

2. Mágneskapcsolók: NC1-es sorozat

2. Mágneskapcsolók: NC1-es sorozat 2. Mágneskapcsolók: NC1-es sorozat Alkalmazási terület: A mágneskapcsolót egyen- vagy váltakozó feszültséggel vezérelve kapcsolhatunk max. 6VAC névleges feszültségű és 95A névleges áramú áramkört. A készülék

Részletesebben

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Analóg-digitális átalakítás Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Mintavételezés A/D átalakítók típusok D/A átalakítás 12/10/2007 2/17 A/D ill. D/A átalakítók A világ analóg, a jelfeldolgozás

Részletesebben

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1. Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS

Részletesebben

Irányítástechnika 12. évfolyam

Irányítástechnika 12. évfolyam Irányítástechnika 12. évfolyam Irányítástechnikai alapismeretek Az irányítás fogalma. Irányítási példák. Az irányítás részműveletei: Érzékelés (információszerzés). Ítéletalkotás (az megszerzett információ

Részletesebben

Az ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros

Az ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros Aktuátorok Az ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros kapcsolatára utalnak. mért nagyság A fizikai

Részletesebben

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Integrált flash 4GB belső 16 kb nem felejtő RAM B&R tovább bővíti a nagy sikerű X20 vezérlő családot, egy kompakt vezérlővel, mely integrált be és kimeneti

Részletesebben

33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő 4 Villanyszerelő 4

33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő 4 Villanyszerelő 4 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA

ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA 54 523 01 0000 00 00-2013 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA Szakképesítés: 54 523 01 0000 00 00 SZVK rendelet száma: Modulok: 0919-06/2

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Útváltók. Fenyvesi D. Dr. Harkay G. OE-BGK

Útváltók. Fenyvesi D. Dr. Harkay G. OE-BGK Útváltók Fenyvesi D. Dr. Harkay G. OE-BGK Irányítóelemek Irányítóelemek A hidraulikus rendszer alapvető irányítási feladatait, a működtetett rendszer igényei határozzák meg, mint pl. Mozgásirány: útváltók.

Részletesebben

2. Elméleti összefoglaló

2. Elméleti összefoglaló 2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges

Részletesebben

Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika

Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika Elektromechanika 6. mérés Teljesítményelektronika 1. Rajzolja fel az ideális és a valódi dióda feszültségáram jelleggörbéjét! Valódi dióda karakterisztikája: Ideális dióda karakterisztikája (3-as jelű

Részletesebben

Teljesítményelektronika szabályozása. Összeállította dr. Blága Csaba egyetemi docens

Teljesítményelektronika szabályozása. Összeállította dr. Blága Csaba egyetemi docens Teljesítményelektronika szabályozása Összeállította dr. Blága Csaba egyetemi docens Szakirodalom 1. Ferenczi Ödön, Teljesítményszabályozó áramkörök, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. 2. Ipsits Imre,

Részletesebben

USB I/O kártya. 12 relés kimeneti csatornával, 8 digitális bemenettel (TTL) és 8 választható bemenettel, mely analóg illetve TTL módban használható.

USB I/O kártya. 12 relés kimeneti csatornával, 8 digitális bemenettel (TTL) és 8 választható bemenettel, mely analóg illetve TTL módban használható. USB I/O kártya 12 relés kimeneti csatornával, 8 digitális bemenettel (TTL) és 8 választható bemenettel, mely analóg illetve TTL módban használható. Műszaki adatok: - Tápfeszültség: 12V DC - Áramfelvétel:

Részletesebben

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő

Részletesebben

Előadó: Nagy István (A65)

Előadó: Nagy István (A65) Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

2000 Szentendre, Bükköspart 74 WWW.MEVISOR.HU. MeviMR 3XC magnetorezisztív járműérzékelő szenzor

2000 Szentendre, Bükköspart 74 WWW.MEVISOR.HU. MeviMR 3XC magnetorezisztív járműérzékelő szenzor MeviMR 3XC Magnetorezisztív járműérzékelő szenzor MeviMR3XC járműérzékelő szenzor - 3 dimenzióban érzékeli a közelében megjelenő vastömeget. - Könnyű telepíthetőség. Nincs szükség az aszfalt felvágására,

Részletesebben

Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2

Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2 Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA A kapacitív ellenállás. Váltakozó áramú helyettesítő kép. Alsó határfrekvencia meghatározása. Felső határfrekvencia

Részletesebben

Programozható irányító rendszerek I. Vizsgakérdés. 1. tétel

Programozható irányító rendszerek I. Vizsgakérdés. 1. tétel 1. tétel A: Ismertesse a kombinációs feladatok tervezésének, és a megvalósító program készítésének a lépéseit! Részletesen tárgyalja a - a logikai tervezés menetét, - az egyszerűsítés célját, módszereit,

Részletesebben

Danfoss frekvenciaváltók speciális, beépített funkciói

Danfoss frekvenciaváltók speciális, beépített funkciói Danfoss frekvenciaváltók speciális, beépített funkciói www.danfoss.hu/vlt Hajtástechnika Date 1 Előadók Toma Gábor Értékesítés támogatási vezető, Alkalmazástechnikai mérnök 2004 Budapesti Műszaki Egyetem,

Részletesebben

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1 Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 KONF-5_2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn

Részletesebben

SK6560T Léptetőmotor meghajtó

SK6560T Léptetőmotor meghajtó SK6560T Léptetőmotor meghajtó Mikrolépés lehetősége: 1, 1/2, 1/8, 1/16. A vezérlő egy motor meghajtására képes 0,5-2,5A között állítható motor-áram (max. csúcsáram 3A) Százalékos tartóáram csökkentés Engedélyező

Részletesebben

TM-73733 Szervó vezérlő és dekóder

TM-73733 Szervó vezérlő és dekóder TM-73733 Szervó vezérlő és dekóder Használati útmutató 2011 BioDigit Ltd. Minden jog fenntartva. A dokumentum sokszorosítása, tartalmának közzététele bármilyen formában, beleértve az elektronikai és mechanikai

Részletesebben

Programozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet

Programozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet 2. ZH A csoport 1. Hogyan adható meg egy digitális műszer pontossága? (3p) Digitális műszereknél a pontosságot két adattal lehet megadni: Az osztályjel ±%-os értékével, és a ± digit értékkel (jellemző

Részletesebben

TransEF tranziens földzárlatvédelmi funkció blokk leírása

TransEF tranziens földzárlatvédelmi funkció blokk leírása TransEF tranziens földzárlatvédelmi funkció blokk leírása Dokument ID: V1.1 verzió Budapest, 2015. május A leírás verzió-információja Verzió Dátum Változás Szerkesztette 1.0 2014.01.07. First edition Petri

Részletesebben

Mechatronika alapjai órai jegyzet

Mechatronika alapjai órai jegyzet - 1969-ben alakult ki a szó - Rendszerek és folyamatok, rendszertechnika - Automatika, szabályozás - számítástechnika Cd olvasó: Dia Mechatronika alapjai órai jegyzet Minden mechatronikai rendszer alapstruktúrája

Részletesebben

Aszinkron motoros hajtás Matlab szimulációja

Aszinkron motoros hajtás Matlab szimulációja Aszinkron motoros hajtás Matlab szimulációja Az alábbiakban bemutatjuk egy MATLAB programban modellezett 147,06 kw teljesítményű aszinkron motoros hajtás modelljének felépítését, rendszertechnikáját és

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését

Részletesebben

DÍZELMOTOR KEVERÉKKÉPZŐ RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA

DÍZELMOTOR KEVERÉKKÉPZŐ RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA DÍZELMOTOR KEVERÉKKÉPZŐ RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA Laboratóriumi gyakorlati jegyzet Készítette: Szabó Bálint 2008. február 18. A mérés célja: Soros adagoló karakterisztikájának felvétele adagoló-vizsgáló

Részletesebben

Léptetőmotor vezérlő

Léptetőmotor vezérlő MiniStep-5 Léptetőmotor vezérlő Hw. verzió: V 1.2 Dátum: 2006 február 3. Doku verzió: V1.4-1 - Leírás. A MiniStep-5 léptetőmotor vezérlő széles körben alkalmazható, általános célra gyártott léptetőmotor

Részletesebben

Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2

Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2 Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Az emitterkövető kapcsolás. Az A osztályú üzemmód. A komplementer emitterkövető. A B osztályú üzemmód. AB osztályú erősítő. D osztályú erősítő. 2012.04.18. Dr.

Részletesebben

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok

Részletesebben

AIRPOL PRM frekvenciaváltós csavarkompresszorok. Airpol PRM frekvenciaváltós csavarkompresszorok

AIRPOL PRM frekvenciaváltós csavarkompresszorok. Airpol PRM frekvenciaváltós csavarkompresszorok Airpol PRM frekvenciaváltós csavarkompresszorok Az Airpol PRM frekvenciaváltós csavarkompresszorok változtatható sebességű meghajtással rendelkeznek 50-100%-ig. Ha a sűrített levegő fogyasztás kevesebb,

Részletesebben

Multi-20 modul. Felhasználói dokumentáció 1.1. Készítette: Parrag László. Jóváhagyta: Rubin Informatikai Zrt.

Multi-20 modul. Felhasználói dokumentáció 1.1. Készítette: Parrag László. Jóváhagyta: Rubin Informatikai Zrt. Multi-20 modul Felhasználói dokumentáció. Készítette: Parrag László Jóváhagyta: Rubin Informatikai Zrt. 49 Budapest, Egressy út 7-2. telefon: +36 469 4020; fax: +36 469 4029 e-mail: info@rubin.hu; web:

Részletesebben

Kimenetek száma Kimenet Szoftveres beállítás Bank funkció Típus. Nincs Nincs H8PS-8BP 16 H8PS-16BP 32 H8PS-32BP. Felbontás Kábelhossz Típus

Kimenetek száma Kimenet Szoftveres beállítás Bank funkció Típus. Nincs Nincs H8PS-8BP 16 H8PS-16BP 32 H8PS-32BP. Felbontás Kábelhossz Típus H8PS Digitális pozícionáló Kiváltja a mechanikus pozícionálókat Kompatibilis az abszolút kódadókkal Maximális fordulat: 1600 1/min Nagyméretû LCD-kijelzõ 8 / 16 / 32 db tranzisztoros kimenet 96 x 96 mm-es

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektromos gép- és készülékszerelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 02 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának

Részletesebben

MOTOR HAJTÁS Nagyfeszültségű megszakító

MOTOR HAJTÁS Nagyfeszültségű megszakító Forradalom a megszakító technológiában MOTOR HAJTÁS Nagyfeszültségű megszakító ABB HV Products - Page 1 Mi az a Motor Hajtás? ABB HV Products - Page 2 Energia Átvitel Energia Kioldás Energia Tárolás Energia

Részletesebben

Tanulmányozza az 5. pontnál ismertetett MATLAB-modell felépítést és működését a leírás alapján.

Tanulmányozza az 5. pontnál ismertetett MATLAB-modell felépítést és működését a leírás alapján. Tevékenység: Rajzolja le a koordinaátarendszerek közti transzformációk blokkvázlatait, az önvezérelt szinkronmotor sebességszabályozási körének néhány megjelölt részletét, a rezolver felépítését és kimenőjeleit,

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE5302

Elektronika 2. TFBE5302 Elektronika 2. TFBE5302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

IDAXA-PiroSTOP. PIRINT PiroFlex Interfész. Terméklap

IDAXA-PiroSTOP. PIRINT PiroFlex Interfész. Terméklap IDAXA-PiroSTOP PIRINT PiroFlex Interfész Terméklap Hexium Kft. PIRINT Terméklap Rev 2 2 Tartalomjegyzék. ISMERTETŐ... 3 2. HARDVER... 4 2. LED... 5 2.2 KAPCSOLAT A VKGY GYŰRŰVEL... 6 2.3 CÍMBEÁLLÍTÁS...

Részletesebben

OPT. típusú öntáp-egységek ΩProt készülékek számára. Budapest, 2005. április. Azonosító: OP-13-6769-20

OPT. típusú öntáp-egységek ΩProt készülékek számára. Budapest, 2005. április. Azonosító: OP-13-6769-20 OmegaProt OPT típusú öntáp-egységek ΩProt készülékek számára Azonosító: OP-13-6769-20 Budapest, 2005. április Alkalmazási terület Azt OPT típusú öntáp-egység másik ΩProt készülék táplálására és az általa

Részletesebben

Hajtástechnika. Villanymotorok. Egyenáramú motorok. Váltóáramú motorok

Hajtástechnika. Villanymotorok. Egyenáramú motorok. Váltóáramú motorok Hajtástechnika Villanymotorok Egyenáramú motorok Váltóáramú motorok Soros gerjesztésű Párhuzamos gerjesztésű Külső gerjesztésű Vegyes gerjesztésű Állandó mágneses gerjesztésű Aszinkron motorok Szinkron

Részletesebben

TM Fékezés és állomás vezérlő modul

TM Fékezés és állomás vezérlő modul TM-22272 Fékezés és állomás vezérlő modul Használati útmutató 2012 BioDigit Ltd. Minden jog fenntartva. A dokumentum sokszorosítása, tartalmának közzététele bármilyen formában, beleértve az elektronikai

Részletesebben