Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság T a r t a l o m: Előszó Nyugat-Európa Észak-Amerika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2002. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa.. 4. 2. Észak-Amerika 13. 3."

Átírás

1 Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság T a r t a l o m: Oldal Előszó Nyugat-Európa Észak-Amerika Dél-Amerika Egyéb térségek. 20

2 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 2 / 20 HTMH Kedves Olvasónk! A határon túli magyar közösségek helyzetét ismertető régiójelentéseket tartalmazó, 2000 nyarán elindított, megújult sorozat harmadik, a 2001-es év legfontosabb történéseivel és adataival kiegészített, s bizonyos vonatkozásokban az idei, 2002-es évre is kitekintést nyújtó, aktualizált kiadását tartja kezében. A harmadik évezred első évének amelynek kiemelkedő eseményeit, adatait immár tartalmazza az új kiadás a határon túli magyarság szempontjából kétségkívül a szomszédos államokban élő magyarokról szóló évi LXII. törvény megszületése volt a legjelentősebb történése: június 19-én a Magyar Országgyűlés olyan 93 %-os többséggel fogadta el a törvényt, amire az utóbbi évek gyakorlatában nem volt példa. A törvény elfogadásával konkrét tartalmat nyert a határon túli magyarság iránti felelősség Alkotmányunkban is rögzített elve. Mint ismeretes, a törvény alapján a határon túli magyarok oktatási, kulturális, munkavállalási, szociális és egészségügyi többletjogokhoz jutnak Magyarországon. Ugyanakkor abban a meggyőződésben, hogy az egyes határon túli magyar közösségek csak saját szülőföldjükön maradva tudják értékeiket teljességükben képviselni a törvény kiemelt célja, hogy olyan támogatások, kedvezmények igénybevételét tegye lehetővé, amelyeket a szülőföldön lehet hasznosítani. Ilyen többek között a szomszédos országbeli magyar tannyelvű oktatásban való részvétel elősegítése az oktatási, nevelési, taneszköz-támogatással. Fontos célkitűzése tehát a törvénynek, hogy fékezze a Magyarország felé irányuló elvándorlást. Ennek különösen az elkövetkezendő években, évtizedekben azért van jelentősége, mert erősen valószínűsíthető, hogy minél beljebb kerülünk az előszobából ahol most vagyunk az Európai Unióba, olyan mértékben fog folyamatosan növekedni a határon túli magyarság spontán elvándorlási hajlama. Már az elmúlt tíz évben is százezres nagyságrendben települtek át Magyarországra, illetőleg a nyugati világba. A törvény tehát egy eszköz ennek az elvándorlási hajlandóságnak a fékezésére. A törvény előkészítése során a magyar fél folyamatosan egyeztetett az Európai Unióval. Az EU Magyarország Parlamenti Vegyes Bizottság október 8 9-én, Brüsszelben megtartott ülésén ismertették Magyarországgal az Európai Parlament Jogi Szolgálatának véleményét a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényről. A dokumentum kimondja, hogy a törvény nem ütközik a Magyarország és az EU által aláírt társulási egyezmény előírásaival. Magyarországnak tehát a társulási szerződést betartva jogában áll bizonyos kedvezményeket nyújtani a nem közösségi államból származó állampolgároknak. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény filozófiája ily módon teljes mértékben összhangban van az integrációs szervezetek normáival; fő célja a határon túl élő magyar közösségek identitása és kultúrája megőrzésének elősegítése, és ez által az európai kulturális és nemzeti sokszínűség megőrzéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulás.

3 HTMH / 20 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről A magyar politika megalapozottan bizakodhat abban, hogy a törvény lényegét, a mögötte álló valóságos tartalmat egyre többen fogják megérteni, közöttük azok is sőt, éppenséggel ők igazán, akik valóban elgondolkodnak arról, hogy milyen is legyen a jövő Európája, hogyan is képzelhető el a létező közösségeknek nemcsak az államoknak, hanem a helyi, a regionális, a kulturális, a nemzeti, a vallási közösségeknek az a fajta együttélése, ami a jövő Európájának valóságos szövetét fogja alkotni. Erre az együttgondolkodásra kínál kiváló alkalmat a működését a közelmúltban megkezdett Európai Konvent is, ahol Magyarország képviselői révén lehetőséget kap arra, hogy egyenrangú félként vegyen részt a jövő Európájáról szóló diskurzusban. E folyamatok azt ígérik, hogy a mainál egységesebb, erősebb, demokratikusabb, polgár-közelibb lehet a jövő Európája. Olyan Európa, amelyben az abszolút területiség fogalma és jelentősége halványul, ugyanakkor megerősödik az állam feletti nagyobb, illetve az állam alatti kisebb egységek jelentősége. Mindezzel feloldódik a nemzetek Európája vagy a nemzetek feletti Európa közötti választás régi dilemmája, hiszen a XXI. század Európája a közösségek közössége. A törvény gondolatisága megfelel a jövő Európájáról alkotott elképzeléseknek. Magyarország és az összmagyarság a törvénnyel amellett foglalt állást, hogy a jövő egységes, közös és sokszínűségen nyugvó Európájának elérését kívánja előmozdítani. Olyan Európáét, amelynek egyik legfontosabb tartópillére a történelmi, nyelvi, kulturális önazonosság megőrzése és erősítése, a sokszínűség és az azt összefogó európai kultúra. Szabó Tibor

4 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 4 / 20 HTMH Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről I. NYUGAT-EURÓPA A Nyugat-Európában élő magyarság létszáma (Ausztria kivételével) mintegy ezer fő. Az összesített, illetve az egyes országokra vonatkozó létszámadatok részben népszámlálási adatokra épülnek, részben pedig becslés jellegűek. A becslésekre azért van szükség, mert a hivatalos adatok nem fedik le teljes mértékben az egyes országok magyar népességének létszámát. A vasfüggöny lebontása óta ugyanis nem követhető pontosan nyomon a különböző céllal és jogcímen Nyugat-Európa országaiban élő magyar származású, illetve magyar állampolgárságú személyek száma. További bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a szomszédos országokból az utóbbi mintegy két három évtizedben kivándorolt, magyar nemzetiségű személyeket a befogadó országok hatóságai eredeti állampolgárságuk és nem etnikai eredetük alapján regisztrálták. A nyugat-európai magyarság megközelítőleg fele (mintegy ezer fő) a Német Szövetségi Köztársaság területén él. Németország a II. világháború előtt magyar szempontból nem minősült befogadó országnak, jóllehet korábban is éltek magyarok az egykori német államokban éppúgy, mint az 1870 utáni egységes Németországban. Az es forradalmak utáni baloldali emigráció zöme is a weimari német államba menekült. Ez a már nagyobb létszámú emigráció 1933 előtt művészekkel, műszaki diplomás szakemberekkel, 1933 után pedig szakmunkásokkal és mezőgazdasági idénymunkásokkal is kiegészült. A nagyobb lélekszámú bevándorlási hullámokra a II. világháború utolsó hónapjaiban és a háború után került sor. Így ben a világháború és az összeomlás következményeként Nyugatra távozott, közel egymillió magyar katonai és polgári személy közül kb. 30 ezren telepedtek le végleg Németországban. A hozzájuk csatlakozó as emigráció létszáma ehhez képest elenyésző. Az 1956-os forradalom eseményei közben és leverése után a magyar közösség létszáma újabb 25 ezer fővel nőtt, s ettől kezdve a Német Szövetségi Köztársaság a politikai és gazdasági emigráció kifejezett célországává vált. A 60-as évek elejétől jelentek meg itt a Kárpát-medencei utódállamok területéről érkező magyarok: 25 ezer vendégmunkás Jugoszláviából, az 1968-as események után 5 ezer fő Csehszlovákiából, 1975 után 30 ezer fő Erdélyből, 1989-ig pedig további 15 ezer menekült Magyarországról, s 1991 után kb. 5 ezer háborús menekült Horvátországból és Szerbiából. Külön csoportot képeznek a korábbi NDK-ban élő, egykori vendégmunkások és (pl. házasságkötés révén) bevándorlók, valamint az 1991-től növekvő számú legális vagy illegális magyar munkavállalók, vállalkozók stb. E réteg pontos felmérése már amiatt is megoldhatatlannak látszó feladat, mert egy részük nem regisztráltatja magát a hivatalos német szerveknél, illetve rendezetlen jogi helyzete folytán kevés kivételtől eltekintve nem keresi a kapcsolatot a magyar szervezetekkel sem.

5 HTMH / 20 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről A németországi magyarok mintegy 75 %-a Dél-Németországban (Bajorország, Baden Württemberg, Hessen), 17 %-a az újraegyesítés előtti régi, 8 %-a pedig az új tartományokban él, s a magyar népcsoport kb. 80 %-a rendelkezik német állampolgársággal. A magyar szervezeti élet kialakulása gyakorlatilag a kezdetektől nem ütközik akadályba. A legjelentősebb 28 szervezet tagja a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BUOD) elnevezésű csúcsszervezetnek. Ezen kívül a németországi magyar élet alapját képezik még: a Katolikus Magyar Egyházközségek és Missziók, amelynek 13 papja 61 helységben tart havonta legalább egy alkalommal magyar nyelvű szentmisét; a Protestáns Magyar Gyülekezetek 7 lelkésze tart 23 helységben havonta legalább egy alkalommal istentiszteletet; a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tagjaként 9 városban 11 cserkészcsapat működik; a Kastl-i Magyar Gimnázium (Kastl b. Amberg), amelyet 1948-ban alapítottak magyar emigrációs csoportok; a magyar nyelv és kultúra ápolását szolgálja a magyarság települési súlypontjaiban működő, több mint 40 különféle egyesület, amelyekhez hétvégi iskolák, valamint 4 városban 5 táncház-egyesület és színjátszó csoportok kapcsolódnak; a magyar közösségek tagjait 4 egyházi és világi jellegű havilap tájékoztatja a németországi, illetve magyarországi aktualitásokról. Hagyományosan erős a magyar szervezetek jótékonysági tevékenysége, amelyek nem csak a német segélyszervezetek akcióit támogatják (Caritas, Innere Mission, Rotes Kreuz stb.), hanem maguk is rendszeresen szerveznek a Kárpát-medence szükséget szenvedő lakosai számára jelentős segélyakciókat. E vonatkozásban alapelvnek tekintik, hogy csak konkrét projekteket támogatnak, ha ezek száma és terjedelme áttekinthető, valamint ha az ajándékozó egyén vagy közösség számára elviselhető tehertételt jelentenek. A BUOD célkitűzéseket dolgoz ki, kapcsolatokat teremt, vagyis az információs központ szerepét tölti be. Az ajándékozók ennek alapján, közvetlenül juttatják el küldeményeiket a címzettekhez. A németországi magyar szervezetek a Magyarok Világszövetsége nyugati régiója útján, valamint a BUOD közvetítésével intenzív kapcsolatot tartanak a világ más országaiban élő magyarsággal. A kapcsolattartás fontos szakmai fórumát jelenti továbbá a magyar vállalkozók nemzetközi szervezete, s a Független Baross Gábor Egyesület (BGE), amely egyebek mellett marketing- és informatikai tanfolyamokat rendez a Kárpát-medence térségében. A magyar francia migrációs kapcsolatok rendkívül sokrétűek és sok évszázadra tekinthetnek vissza. Franciaország a II. világháborúig első helyen állt a magyar politikai emigráció célországai körében. Már a középkortól számos forrás bizonyítja, hogy magyar diákok és oktatók sokasága fordult meg Párizs híres egyetemén, a Sorbonne-on, s

6 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 6 / 20 HTMH ezek egy része a hazai belpolitikai bonyodalmak idején hosszabb ideig nem tért vissza hazájába, vagy végleg Franciaországban maradt. A korábbi egyéni menekülteket követően, a Rákóczi-szabadságharc befejezése után, 1711-től több száz, esetleg több ezer kuruc harcos lépett a francia király szolgálatába. Belőlük alapította Bercsényi László gróf, később Franciaország marsallja, a francia könynyűlovasság első alakulatait. Legközelebb ben érkezett nagyobb számú magyar menekült Franciaországba. Ennek a politikai emigrációnak az 1850-es évek végéig Párizs volt a központja, s tevékenységét a francia társadalom részéről erős rokonszenv kísérte. Itt élt ezekben az években gróf Teleki László, gróf Andrássy Gyula, gróf Batthyány Kázmér, Klapka György, valamint a szabadságharc több más politikai és katonai szereplője. A politikai emigráció mellett a múlt század közepétől jelentős számú művész, irodalmár és mesterember (szabó, szűcs, műbútorasztalos stb.) telepedett le, egzisztenciális boldogulást keresve elsősorban Párizsban, de más francia nagyvárosokban is. Az első világháború után Franciaország a magyar politikai emigráció számára elveszítette korábbi vonzerejét, a gazdasági kivándorlás azonban ha méretei csökkentek is a húszas évektől folytatódott. Franciaország csak a második világháború és az 1956-os forradalom után vált ismét a magyar politikai emigráció egyik központjává évi kongresszusán az antifasiszta magyarokat tömörítő Magyar Függetlenségi Mozgalom lapja a Magyar Szemle a Franciaországi Magyarok Demokratikus Egyesülete nevet vette fel. Az egyesület a háború után egy ideig a hazai demokratikus koalíciót, majd a baloldali fordulatot támogatta, végül áramlatokra szakadt és felbomlott. Az 1945-ös menekültekkel szemben az közötti emigránsok jelentős része letelepedett Franciaországban. Peyer Károly a Francia Szociáldemokrata Párt támogatásával 1948-ben megalakította az Emigrációs Magyar Szociáldemokrata Pártot. A párt Szabad Világ című lapja 1950 februárjától jelent meg. Az 1950-es évek elejétől a 70-es évekig Párizs vált a polgári demokratikus és a szocialista indíttatású magyar politikai emigráció központjává. A 60-as évektől az emigrációs szervezeteket a politikától való elfordulás jellemezte, s ezt követően az emigráns tevékenység jobbára kulturális téren valósult meg. Az 1956-os forradalom után Franciaországba mintegy 13 ezer magyar érkezett. Napjaink franciaországi magyarsága más országokhoz hasonlóan a kivándorlás indítéka, időpontja és hagyományrendszere szerint csoportosítható. A működő szervezetek száma csökkent, s jelenleg a Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet, a Magyar Katolikus Misszió és a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK) rendelkezik számottevő támogatottsággal. A legrégibb franciaországi magyar szervezet az 1847-ben Táncsics Mihály által alapított Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet, amelynek vezetői között volt Zichy Mihály és Munkácsy Mihály is. Ez az egyesület szervezi évente a Párizshoz közeli Yerres-ben a Rákóczi-emlékünnepségeket.

7 HTMH / 20 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről A Párizsi Magyar Intézet Baráti Egyesülete egyike azoknak az újabb keletű kezdeményezéseknek, amelyek a magyar francia kulturális kapcsolatok támogatását és fejlesztését tekintik feladatuknak. Ugyancsak a magyar francia társadalmi közeledést szorgalmazza a Párizsban működő Club Féminin Hongrois, valamint a Côte d Azur-ön szervezett Azuria Francia Magyar Kulturális Egyesület. Ismertebb szervezet még az Alcyon Club des Femmes Hongroises a l Étranger, valamint a strasbourgi székhelyű Francia Magyar Egyesület. A jelenleg Franciaországban élő magyarok együttes létszáma a becslések szerint 40 ezer fő körül lehet. Angliába az es szabadságharc leverését követően érkezett az első magyar politikai emigrációs hullám. Legismertebb személyiségei Kossuth Lajos, Pulszky Ferenc és Mészáros Lázár tábornok voltak. Ezt követően említésre méltó magyar bevándorlás nem történt, csupán az I. világháború után érkezett csekély számú politikai emigráns (pl. Károlyi Mihály) a szigetországba. Változás csak az as világgazdasági válság, a németországi politikai változások, s ennek magyarországi hatásai miatt következett be. A liberális és baloldali személyiségek által 1944-ben alapított Angliai Magyar Tanács elnöke Károlyi Mihály lett. A II. világháború után a szovjet megszállás és a hazai politikai fordulat következtében mintegy 5 6 ezer, majd 1956-ban 21 ezer magyar menekült érkezett Angliába. Az Egyesült Királyság területén jelenleg ezer magyar él: Londonban és közvetlen vonzáskörzetében hozzávetőlegesen 5 ezer fő, ezen kívül honfitársaink minden jelentősebb településen megtalálhatók. Az angliai magyar emigráció mindenkor élénk figyelemmel kísérte az anyaország sorsának alakulását. Társadalmi és kulturális életüket, politikai megnyilvánulásaikat évtizedeken keresztül a magyarországi politikai rendszer bírálatának igénye határozta meg. Ezzel egyidejűleg figyelmük kiterjedt a Kárpát-medencei magyar kisebbségek sorsproblémáira is. Az emigráció gondolkodásmódjában a 80-as évek végétől jórészt már a rendszerváltozást bevezető, új hazai politikai folyamatokkal összefüggésben fordulat kezdődött, a hangsúlyok az etnikai összetartozásra, a magyar kultúra ápolására, az identitás újrafogalmazására helyeződtek át. A magyarországi változások ösztönzőleg hatottak az angliai magyarság szervezeti életére. Az évtizedek óta működő, de egymással csak laza kapcsolatban álló társadalmi, kulturális és egyházi szervezetek július 11-én, Londonban Magyarok Angliai Országos Szövetsége (MAOSZ) néven megalakították közös képviseleti szervüket. A csúcsszervezet, amelyhez megalakulásakor közel kétezer fős taglétszámmal 14 tagszervezet csatlakozott, integráló és érdekképviseleti feladatain kívül alaptevékenységének tekintette és tekinti az anyaországgal való kapcsolatok ápolását és építését. Létrejöttét követően a csúcsszervezet megjelentette a Hírek a Magyarok Angliai Országos Szövetsége életéből című nyomtatott közlönyét, amelynek szerepét 1994-től a ne-

8 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 8 / 20 HTMH gyedévenként megjelenő Angliai Magyar Tükör című folyóirat vette át. A kiadvány közérdekű tájékoztatást nyújt a szervezet életéről, valamint az angliai magyarságot érintő és érdeklő hazai döntésekről, eseményekről. Az angliai magyar szervezetek tevékenységének mindmáig meghatározó, sajátos vonása a magyar egyházközségek aktív szerepvállalása, lelkigondozói, valamint a magyar önazonosság-tudatot építő tevékenysége. A Svéd Királyságban jelenleg mintegy 35 ezer magyar él. Az 1956-os magyar menekülteket követően többségük a szomszédos államokból vándorolt ki az észak-európai országba. Utóbbiak általában nem voltak magyar állampolgárok, kivéve az 1939., illetve az évi bécsi döntések következtében Magyarországhoz visszacsatolt területeken születetteket. Svédországban 17 körzetben összesen 32 világi magyar szervezet működik. Ezek ernyőés érdekképviseleti szervezete a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ), amely a legutóbbi években hatékony lépéseket tett az északi régió, vagyis a skandináv és a balti országok magyar szervezetei tevékenységének összehangolására. Aktív szerepet vállal a nyugat-európai magyar szervezetek együttműködésében. A SMOSZ tagszervezetei közül 24 hagyományos egyesületi életet él. Ezek rendezvényeikkel és programjaikkal a körzetükben élő magyarság igényeit szolgálják. További fontos szerepüknek tekintik a magyar hagyományok és kultúra népszerűsítését, valamint a svéd hivatalos szervekkel való kapcsolattartást. Az elmúlt másfél évtizedben a hagyományos egyesületeken kívül speciális tevékenységet folytató szakmai szervezetek is alakultak. Az Erdélyi Könyvegylet erdélyi és Kárpát-medencei írók tollából ad ki évente egy könyvet, a Svéd Magyar Segélyszervezet pedig a Svédországból a Kárpát-medencébe küldendő segélyszállítmányok megszervezését és összehangolását tűzte ki feladatául. A nyugati magyar szervezeti életben egydülálló Északi Magyar Archívum az utókor számára gyűjti és archiválja Észak-Európa magyar vonatkozású írott és elektronikusan rögzített anyagát. A negyven éve alakult 61. számú Gizella királyné cserkészcsapat Nyugat-Európa egyik legrégibb cserkészcsapata. A Magyar Ökumenkus Önképzőkör a svédországi magyarság szellemi fóruma. Az orvosok és mérnökök egyesületei azonos szakmai érdeklődésű tagokat tömörítenek. A Lencse Tibor Társaság a Kárpát-medencei árvák megsegítésére alakult, az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület célja a magyar képzőművészet svédországi és észak-európai népszerűsítése. A SMOSZ 1994-ben az egész országra kiterjedő ifjúsági szervezetként megalakította a Svédországi Magyar Ifjak Társaságát, majd 1999-ben a Svédországi Magyar Vállalkozói Kamarát. A svédországi iskolarendszer biztosítja a bevándoroltak gyermekeinek heti 1 2 órás anyanyelvi oktatását ben a mintegy anyanyelvi oktatásra jogosult magyar gyermek közül több mint 700 részesült magyar nyelvoktatásban. Az oktatást 50, többé kevésbé képzett nyelvtanár folytatja, köztük a lundi és az uppsalai egyetem magyartanszékén végzett, magyar-szakos tanárok is. A SMOSZ programot dolgozott ki az anyanyelvi oktatás elősegítésére, amely keretül szolgált a hétvégi nyelvoktatás beindítá-

9 HTMH / 20 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről sához, s e program támogatására alapítványt létesített. Jelenleg 14 városban működik hétvégi iskola. A program egy másik pontja a nyári anyanyelvi tábor megszervezésére vonatkozik. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy 2000-ben a tábor túljelentkezés miatt nem tudott minden jelentkezőt fogadni. Ezért a SMOSZ további tervei között szerepel az anyanyelvi táborok bővítése, végső célként pedig az egész nyáron nyitva tartó nyári anyanyelvi iskola beindítása. Az anyanyelvi program előirányozza továbbá az anyanyelvi oktatók szakmai továbbképzésének megszervezését, az egységes tanterv kidolgozását, a magyar zenei anyanyelv oktatását, valamint az elektronikus távoktatást. A Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezetekkel karöltve évek óta megrendezik a tanulók immár hagyományossá vált országos szavaló és bibliaolvasó versenyét. Svédországban két felsőoktatási intézményben az uppsalai és a lundi egyetemen folyik magyar nyelvoktatás. A magyar tanszékek hagyományosan nem csupán nyelvoktatási központok, hanem kulturális műhelyek is, amelyek jelentőségét növeli, hogy az országban nem működik magyar kulturális intézet ben a SMOSZ kiemelt feladatának tekintette a magyar államalapítás évfordulójának tiszteletére rendezendő eseménysorozat megszervezését. Az egész évben zajló programok keretében 17 körzetben szerveztek magyar napokat, magyar hetet, ezen kívül nemzetközi millennium-konferencia, képzőművészeti, anyanyelvi és ifjúsági tábor, valamint két központi (egy svéd és egy magyar nyelvű) gála-műsor tette emlékezetessé a több száz programból álló rendezvénysorozatot. A februári közgyűlés határozata értelmében a SMOSZ kidolgozta és a svéd kormány elé terjesztette a svédországi magyarság jogi státusára vonatkozó kérelmét. Az előterjesztés szerint a svédországi magyarok a kulturális autonómia mintájára létrehozott magyar önkormányzat megalakítását kérik. Svédországban az ötvenes évek végétől működik magyar katolikus és protestáns igehirdetés. Jelenleg a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezet keretében két lelkész látja el az egész országra kiterjedő szolgálatot, míg a Katolikus Misszióban lelkészhiány miatt, évi öt alkalommal vendég-papok szolgálnak. A svédországi magyar szervezetek szerteágazó tevékenységének köszönhetően évente több mint rendezvényre kerül sor. A SMOSZ a kilencvenes évek közepére megvásárolta a Stockholm közelében lévő Bromma helységben azt az ingatlant, amelyben átépítés után berendezte a kulturális, oktatási és egyéb tevékenységeknek otthont adó Magyar Házat. Svájcba a II. világháborút követően, három hullámban (1945, , 1956) érkezett nagyobb létszámú magyar politikai emigráció. Az itt élő magyarok száma a 2 3 ezer főnyi vajdasági vendégmunkással és menekülttel, valamint az egykori Csehszlovákiából menekült fővel együtt mintegy 25 ezerre tehető. Az 56-os menekültek fős

10 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 10 / 20 HTMH csoportjából időközben hazatértek létszáma eléri az ezer főt. Az emigránsok kb. 80 %-a időközben felvette a svájci állampolgárságot. A 80-as években érkezettek egy része nem kapott svájci menedékjogot; emiatt nem rendelkeznek letelepedési engedéllyel, de humanitárius okokból nem utasítják ki őket az országból. Akinek menedékjoga van, az jelenleg a svájciakkal egyenlő jogokat élvez. Svájc 1956-ig nem volt befogadó országnak tekinthető. Magas szinten gondoskodott a menekültek szociális ellátásáról, de letelepedésüket szigorú intézkedésekkel korlátozta, és arra törekedett, hogy a lehető legrövidebb időn belül harmadik országba távozzanak. Az átmenetileg területén tartózkodó menekültek szakképzettségüktől függetlenül csak segédmunkát vállalhattak, a svájci munkavállalóknál lényegesen alacsonyabb munkabért kaphattak, és nem folytathattak politikai tevékenységet. Mindazonáltal, 1945-ben és ban a magyar politikai élet, a köztisztviselői és katonai réteg számos tagja menekült Svájcba, és tett kísérletet társadalmi, politikai szervezetek létrehozására. Az ismertebb személyiségek közül Kovács Imre parasztpárti vezető 1947-ben Zürichben telepedett le, és előkészületeket tett a Magyar Paraszt Párt megalakítására. Nagy Ferenc volt miniszterelnök ezzel szemben egy más jellegű parasztszövetség létrehozását javasolta, és az 1949 márciusában megtartott tanácskozáson az ő álláspontja érvényesült. Végül Svájcban nem jött létre magyar parasztpárti központ, Kovács Imre és Nagy Ferenc pedig Amerikába távozott. A magyarországi forradalmi események hatására a menekültekkel kapcsolatos svájci magatartás 1956 után jelentősen módosult. Svájc Ausztria mellett azok közé az európai országok közé tartozott, amelyek messze lehetőségeiken felül adtak otthont a magyar menekülteknek, és a korábbi korlátozásokat is jórészt feloldotta. Ennek következtében 1958 decemberében megalakulhatott az itteni magyarság egyik legerősebb szervezete, a zürichi székhelyű Svájci Keresztény Magyar Munkások Szövetsége (SKMMSZ), amely jelenleg Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége néven működik. Karitatív és segélyezési tevékenységét (Erdély, Kárpátalja és a Délvidék magyarságának támogatására) a svájci állam és az ENSZ menekültügyi szervezete is elismerésben részesítette. Az 1956-os magyar emigráció tagjai alakították a Zürichi Magyar Ifjúsági Klubot, amely az 1977-ben létrehozott Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre (SMIKK) szervezeti előzményének tekinthető. A SMIKK 1977-től évente színvonalas tanulmányi napokat szervezett. Leggyakoribb előadói Bogyay Tamás, Dénes Tibor, Ferdinándy Mihály, Gosztony Péter, Hanák Tibor, Juhász László, Saáry Éva és Csernohorszky Vilmos voltak. A szervezet a későbbiekben magyar nyelvű könyvkiadással és képzőművészeti tárlatok szervezésével is foglalkozott. Nevét 1983-ban Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Körre változtatta. Meghívott előadói között ettől kezdve egyre több hazai személyiség is szerepelt. Jelentős könyvkiadói tevékenységet folytatott még az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, amelyet Szöllősy Pál irányított. Ugyancsak kulturális vonatkozásai miatt érdemel említést a Genfi Magyar Egyesület, amely íróknak, tudósoknak, művészeknek biztosított szereplési lehetőséget. Az 1957-ben

11 HTMH / 20 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről Kanadában alapított Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének Svájcban erős tagszervezete jött létre. A svájci szövetségi kormány által alapított és fenntartott berni Kelet-Európa Könyvtár (Stiftung Schweitzerische Osteuropa-Bibliothek) gazdag magyar vonatkozású könyv- és sajtógyűjteménnyel rendelkezett. Önálló jellege dr. Gosztony Péter igazgató nyugállományba vonulása után megszűnt. Ma is működik azonban a Genfi Magyar Könyvtár, amelyet Szabó Zoltán alapított, és tartott fenn a saját házában. A könyvtárnak jelenleg kötete van. A Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége (SMESZ), amely mint csúcsszerv az összes számottevő magyar szervezetet magába foglalja, 1957-ben alakult. A tizennégy működő svájci magyar szervezet közül jelenleg tizenkettő tagja a SMESZ-nek. A tagszervezetek négy kivételével regionális jellegűek. Országos hatáskörű a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének Svájci Csoportja, a Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége, valamint a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör. Magyar egyesületek működnek Zürichben, Bernben, Baselben, Badenben, Genfben, Lausanne-ban, Luzernben, St.Gallenben, Luganóban. A magyar nyelvű lelkigondozást római katolikus lelkész végzi Zürichben, Baselben, Bernben, Fribourgban, Genfben és Lausanne-ban. Református lelkészek szolgálnak Zürichben, Bernben, Genfben, Badenben, Baselben, Bielben, Luzernben, St. Gallenben és Lausanne-ban. Magyar iskola működik Baselben és Zürichben. Az utóbbi tanulóval mintegy öt éve Zürich Kanton oktatási rendszerébe integrált és támogatott intézmény. A magyarok által is lakott, jelentősebb svájci városokban és ezek vonzási körzetében a nem első generációs magyar fiatalok nevelése, nyelvi kultúrája és identitása fenntartásában a cserkészcsapatok is hagyományosan részt vesznek. Svájcban országos magyar nyelvű napi- vagy hetilap nem jelenik meg, de több mint 40 éve évente öt hat alkalommal napvilágot lát a néhai Gilde Barna által alapított Duna című folyóirat. A regionális szervezeti közlönyök közül legjelentősebb a Genfi Magyar Értesítő. A holland magyar kapcsolatok kezdetei a 16. századra nyúlnak vissza. A reformációt követően szoros kapcsolat alakult ki a holland és a magyar kálvinizmus között. Ekkor indult el a magyar diákok peregrinációja a leideni, utrechti, groningeni, franekeri, harderwijki holland egyetemekre. A hagyomány azóta sem szakadt meg, mert mindmáig tanulnak magyar diákok a hollandiai egyetemeken. A református teológiai tanulmányok céljára alapított ösztöndíjak közismertek, amelyek közül leghíresebb a 18. századból az utrechti Stipendium Bernardinum. Itt tanult többek között Apáczai Csere János és Misztótfalusi Kis Miklós is. Utóbbi itt metszette azóta is használt nyomdabetüit, amelyeket később Jansonius betüknek neveztek. Ruyter admirális ban a holland parlament megbízásából kiszabadította a gályarabságra ítélt magyar pro-

12 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 12 / 20 HTMH testáns lelkészeket a nápolyi alkirály fogságából. Svájc mellett jórészt Hollandiában adták ki évszázadokon keresztül a Károli Bibliát. Az első világháború után a gyermekvonatok sok rosszul táplált magyar gyermeket szállítottak Hollandiába, hogy ott felerősítsék őket. Ugyanez történt a második világháború után is, amíg a holland segélyakciókat 1948-ban magyar részről be nem tiltották. Ezekből az akciókból gyakran egész életre szóló kapcsolatok, barátságok születtek. A két világháború közötti években munkát kereső magyarok vándoroltak ki Hollandiába és Holland-Kelet-Indiába. Az első hollandiai magyar szervezet a húszas évek elején létrejött Szent Borbála Egyesület volt, amelyet a limburgi magyar bányászok alapítottak. Az egyesület a hatvanas években szűnt meg. Időrendben a második magyar szervezet az Amszterdami Hungária Klub, 1929 volt, amely azóta is megszakítás nélkül tevékenykedik. Ez a szervezet már a háború előtt közismerté vált a nem magyarok körében is. A 30-as években alakult Első Hágai Magyar Női Klub a Hágában és környékén élő magyar nőket egyesítette, de a 70-es években beszüntette működését. A német megszállás alatt a hollandiai magyarok közül többen részt vettek az ellenállási mozgalomban. Az egyházi munka a háborút követően 1948-ban indult, s mind a római katolikus, mind pedig a Szórványban Élő Magyar Református Egyház gondoskodott lelkészek kinevezéséről. A pasztorációs munka katolikus részről a Római Katolikus Egyházközségi Tanács, protestáns részről a Hollandiai Magyar Protestáns Keresztyén Lelkigondozó Szolgálat (a Nyugat-Európai Magyarnyelvű Református Lelkigondozó Szolgálat és a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának tagja, s a Jőjjetek című értesítő kiadója) keretében folyik. A vianeni Magyar Otthon amely az ország középső részén fekszik, és különböző magyar tevékenységeknek ad helyet az utóbbi szervezet tulajdonát képezi ben magyar fiatalok jórészt egyetemi hallgatók alapították a Hollandiai Mikes Kelemen Kört. A körnek jelenleg 200 aktív és mintegy 300 pártoló tagja van. Havonta rendez előadásokat, rendszerint Vianenben, és 1959 óta évente megszervezi Tanulmányi Napjait, amelyekre a világ legkülönbözőbb részeiből hív meg kiváló előadókat. Az előadások egy része időközben nyomtatott formában is megjelent. A szervezetben számos fiatal is tevékenykedik. Ugyancsak 1951-ben indult a Magyar Katolikus Diákszövetség, amelyből később kibontakozott a Pax Romana. Az 1956-os forradalom után jelentős számban érkeztek magyar menekültek Hollandiába. A menekültek jól beépültek a holland társadalomba, anélkül, hogy identitásukat feladták volna. A Mikes Kelemen Kör és az Amszterdami Hungária Klub, 1929 alapította közösen, 1957-ben a Hollandiai Magyar Szövetséget, mint a hollandiai magyarság csúcsszervezetét. A szövetség évente kiadja a Hollandiai Magyar Hírek című közlönyét, amely magyar és holland nyelven a hollandiai magyar tevékenységekről nyújt áttekintő tájékoztatást. Az 1956-ban érkezettek az ország különböző helységeiben helyi egyesületeket alapítottak. Figyelmet érdemlő tevékenységet folytat az alkmaari Kölcsey Egyesület, a limburgi Rákóczi Ferenc Egyesület, a Magyar Asszonyok Egyesület és az Edei Klub. Megalakult az Attila Cserkészcsapat is. A Szent István Alapítvány komoly holland forrásokat

13 HTMH / 20 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről mozdít meg magyarországi jótékonysági akciókra. A 90-es évek elején a Hollandiai Magyar Szövetség hozta létre a második generációs fiatalok részére a Hollandiai Magyar Fiatalok Egyesületét, amely jelenleg Széchenyi Egyesület néven ismert. A Hollandiában ideiglenesen tartózkodó fiatalok összefogására 1994-ben alakult meg a Magyar Fiatalok Baráti Köre (MAFI). A gyermekek számára a vianeni otthonban növekvő érdeklődés mellett működik a Tekergő elnevezésű tábor. Kiadványa a gyermekeket és felnőtteket egyaránt megszólító Tekergő című lap. Magánvállalkozásként, nagy sikerrel jelenik meg a Most magyarul! című kétnyelvű folyóirat. A hollandiai felsőoktatásban a groningeni és az amszterdami egyetemen folyik magyar oktatás. Groningenben a finn ugor tanszék keretében magyar nyelvet és irodalmat, míg Amszterdamban magyar nyelvet és Magyar tanulmányok -at lehet hallgatni. Az amszterdami intézet adja ki a holland nyelvű Ablak című folyóiratot, amelyben Magyarországra vonatkozó információk olvashatók. Hollandiában jelenleg mintegy 8 10 ezer magyar él. 2. ÉSZAK-AMERIKA A kontinens két legnagyobb állama az Egyesült Államok és Kanada közel száz éven keresztül a gazdasági és politikai indíttatású magyar kivándorlás hagyományos célországa volt. A két országban jelenleg közel 2 millió, önmagát magyar származásúnak, illetve magyar anyanyelvűnek és identitásúnak valló személy él. Az évi népszámlálás adatai szerint az Amerikai Egyesült Államokban személy vallotta magát magyar származásúnak (ez a szám az évi népszámláláskor volt). Ebből 1990-ben fő, 9,35 % (1980-ban még fő, a megkérdezettek 10,12 %-a) állította azt, hogy otthonában magyarul beszél. Különböző becslések alapján jelenleg mintegy 730 ezer főre tehető azoknak a száma, akikről elmondható, hogy a nyelvismerettől függetlenül is, több kevesebb következetességgel őrzik magyar önazonosságukat. A fennmaradó rész zömmel nem első generációs amerikai polgár még számon tartja valamikori magyar eredetét, de e téren már nem, vagy csupán alkalmilag aktivizálható. Az amerikai magyar közösség kialakulása történetileg mintegy másfélszáz évre vezethető vissza. Egyedi esetektől eltekintve nagyobb létszámú magyar politikai emigráció az es szabadságharc leverését követően jelent meg az Egyesült Államokban. A múlt század 70-es éveitől egyre nagyobb méreteket öltött az emigrációs népmozgás, és 1871-től 1900-ig , 1900-tól 1914-ig pedig , a vizsgált időszakban tehát összesen ember vándorolt ki a korlátlan lehetőségek hazájának nevezett USA-ba a történelmi Magyarország területéről. A kivándorlók száma először 1903-ban haladta meg a százezer főt ( ), s 1914-ig csak két ízben 1908-ban és 1911-ben esett a százezres nagyságrend alá. A hullám 1907-ben érte el a csúcspontját, amikor a távozók száma fő volt, ami egy kelet-közép-európai nagyváros lélekszámához

14 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 14 / 20 HTMH volt hasonló. Az Egyesült Államokban és Magyarországon található adatok eltérnek egymástól, ami valószínűleg abból következik, hogy az amerikai forrásokban az 1861 és 1910 közötti bevándorlók kibocsátó országaként az Austria Hungary megjelölés szerepel, de ha valaki nem magyar nemzetiségűnek vallotta magát, akkor esetleg nem a Monarchiából bevándoroltak, hanem más népek köréből származók között tartották nyilván. A kivándoroltak jelentős része ugyanis a jobbára nemzetiségek által lakott, gazdaságilag elmaradottabb, túlnépesedett peremvidékekről indult útnak. Lépésüket az amerikai gazdasági konjunktúra és a szervezett munkaerő-kivitel motiválta. A távozók közül sokan nem végleges kivándorlási szándékkal hagyták el az országot, s némi anyagi gyarapodás után szülőföldjükre kívántak visszatérni. Számosan vissza is tértek, de az I. világháború ezt a folyamatot megszakította. A I. világháború után a törvényes megszorítások és a gazdasági válság miatt megszűnt a tömeges bevándorlás Amerikába. Az ekkor politikai, világnézeti okból kivándoroltak többnyire a polgári értelmiség soraiból kerültek ki, és közülük számosan az amerikai tudományos és művészeti élet élvonalába emelkedtek (pl. Korda-fivérek, Czukor György, Szilárd Leó, Neumann János, Teller Ede stb.) A gazdasági és politikai okból 1921 és 1940 között kivándoroltak száma az amerikai források szerint fő volt. A második világháborúig a legjelentősebb szervezetek közé az 1906-ban alakult Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ), a Rákóczi és a Verhovay fraternális biztosító társaságok, valamint az Amerikai Magyar Református Egyesület tartozott A háború után új szervezeti struktúra jött létre. Ezek között kell említeni az ben alakult olyan emigráns szervezeteket, mint a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK), a Magyar Bizottmány, a Magyar Társaság, valamint az 1956-os forradalom után létrejött szervezeteket. Időközben belső konfliktusok miatt leértékelődött az AMSZ, az összeolvadt Rákóczi és Verhovay szövetségek pedig létrehozták a William Penn biztosító társaságot. A kultúra, a hagyomány és a nemzeti közösségek megtartásában a legjelentősebb szerepet a Külföldi Magyar Cserkészszövetség és az egyházak által fenntartott hétvégi és nyári magyar iskolák játszották. A társadalmi életben hasonló pozitív szerepet töltöttek be a helyi magyar klubok és magyar egyházak. Az országos szintű kulturális munkában legfontosabb szerepet játszó szervezetek közül a New Jersey-ben működő, múzeumalapító American Hungarian Foundation, a Hungarian American Educators Association és az American Association for the Study of Hungarian History említendő. A II. világháború befejezésétől 1956 októberéig újabb magyar csoportok vándoroltak be az Egyesült Államokba, akiknek zöme 1945-ben és az as politikai fordulat után hagyta el Magyarországot. Az emigrált polgári, parasztpárti és szociáldemokrata politikusok néhány volt diplomatával közösen november 15-én létrehozták a Magyar Nemzeti Bizottmány elnevezésű szervezetet.

15 HTMH / 20 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről Az Egyesült Államok 1956 novemberétől 1958 júniusának végéig magyar menekültet fogadott be, akik sokkal előnyösebb elbánásban részesültek, mint a II. világháború utáni bevándorlók. Nagy Ferenc volt miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bizottmányban az 56-os követelések vállalását, szervezeteik befogadását indítványozta, s hosszas egyeztető viták után Magyar Bizottság néven új csúcsszervezet alakult. Párhuzamosan még évekig működtek önálló magyar 56-os szervezetek is, amelyek többszörös szervezeti átalakuláson és névváltoztatáson mentek keresztül. Az 1970-es évektől napjainkig Erdélyből és a Vajdaságból kiszivárgó magyarok száma mintegy főre tehető. Az 1970-es évektől kezdve a hazalátogató amerikai magyarok száma évről évre növekedett, bár az emigráció egyes tagjai ellenezték a hazalátogatást, mivel véleményük szerint ez támogatást adott a kommunista rendszernek. Az állam iránti orientáció változása csak 1989-től vált érezhetővé. A korábbi szembenállást az óvatos párbeszéd és kapcsolatkeresés váltotta fel, amely jórészt a Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia közvetítésével történt. A pártállami rendszer időszakában lezajlott, utolsó nagyobb vitára ban, a Szent Korona hazaszállításával összefüggésben került sor, miután az ereklye visszaadását az emigráció egy része ellenezte, míg a többség nem emelt ellene kifogást. A korona átadásakor, január 6-án több ismert magyar emigráns is megjelent az amerikai magyar delegáció tagjaként Budapesten. A rendszerváltozást követően az emigráns minősítés, valamint az azzal együtt járó jogi helyzet megszűnt, s mind az emigráció, mind pedig az új magyar kormányzat nagy várakozással tekintett a kapcsolatok alakulása elé. A túlzott elvárások a továbbiakban újabb vitákhoz vezettek (pl. a hazai közéletben való részvétel, a választójog, a szomszédos országokkal kötött alapszerződések kérdése, állampolgársági, kártérítési ügyek stb.). Az intenzív kapcsolatépítés mindazonáltal megkezdődött, ugyanakkor az 1994 és 1998 közötti időszakban némileg lelassult. Az 1998-as választási eredményeket az amerikai magyarság rokonszenvvel és bizakodással fogadta. A számottevő szervezetek támogatásukról és együttműködési készségükről biztosították az új magyar kormányt. A rendszerváltozás utáni időszakban a magyar kormány kialakította a tiszteletbeli konzuli hálózatot. Jelenleg tíz személy lát el ilyen jellegű megbízatást; önkéntesen végzett tevékenységükkel a hivatalos diplomáciai testület munkáját segítik. Az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint háromszáz magyar alapítású szervezet, egyházközség, intézmény működik. Továbbra is a legjelentősebb szervezetek közé tartozik a két nagy biztosító társaság: a William Penn Association és az Amerikai Magyar Református Egyesület. Emellett felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek a magyar identitástudat és kultúra fenntartása, a magyar érdekek mellett folytatott felvilágosító és népszerűsítő tevékenység vagy a Kárpátmedencei magyar kisebbségek támogatása terén olyan nagyobb szervezetek, mint a Magyar Baráti Közösség Itt-Ott, a Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei Kör, a Katolikus

16 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 16 / 20 HTMH Papok Ligája, az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSZ) és a karitatív munkát végző Magyar Amerikaiak Országos Szövetsége (MAOSZ). Megalapítása óta mintegy negyedszázada jelentős és fontos feladatot lát el a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberjogi Alapítvány HHRF) az amerikai politikai élet befolyásos személyiségeinek magyar ügyekben történő tájékoztatása, illetve véleményének formálása terén. Az utóbbi években a szervezet elsősorban a Kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetének alakulására összpontosítja figyelmét. A tíz évvel ezelőtt alapított, washingtoni székhelyű Hungarian American Coalition (Magyar Amerikai Koalíció) az amerikai, illetve a Kárpát-medencei magyarság támogatását tűzte ki céljául az oktatás, kultúra, humanitárius segítségnyújtás és információáramoltatás területén szervezett programokkal, különös tekintettel a NATObővítés 1994 és 1998 közötti folyamatára. Jelentőséggel bírnak továbbá az amerikai magyarok által támogatott testvérvárosi kapcsolatok (Ft. Worth Budapest, Toledo Szeged, Seattle Pécs, Cleveland Miskolc stb.), amelyek révén értékes csereprogramok és segélyakciók megvalósítása vált lehetővé. Számos amerikai város magyar klubja (Cleveland, Chichago, Denver, Minneapolis St.Paul, Houston, Dallas, San Diego, Sarasota) fejt ki bőkezű karitatív tevékenységet a magyarországi és Kárpát-medencei szociális, egészségügyi és oktatási szükségletek ellátása érdekében. A nyugati magyar diaszpóra, így az amerikai magyar közösségek (hétvégi iskolák, cserkészet, kulturális élet stb.) fenntartásának hagyományosan meghatározó elemei az egyházak. A tömeges kivándorlások idején a magyarországi egyházak ezt a missziót az állammal együtt önként vállalták, és a közösségek fennmaradásáért, magyar identitásuk megőrzéséért léptek fel. Ennek érdekében 1945-ig folyamatosan gondoskodtak a szervezett lelkészellátásról is. Az intézményes lelkészküldés és az emigrációs utánpótlás elmaradását követően azonban az amerikai diaszpóra körében minden egyházat és felekezetet illetően kritikussá vált a lelkészhiány. Az amerikai magyar szervezetek és intézmények önfenntartóak. Nem részesülnek állami vagy municipiális támogatásban, közösségi céljaikat, valamint a Kárpát-medencei kisebbségek segélyezését saját erőből biztosítják. Ez pedig tekintettel a legaktívabb rétegek körében lezajló generációváltásra és a saját szervezeti élet fenntartására egyre nagyobb akadályokba ütközik. Ezért ma már a nyugati diaszpóra sem nélkülözheti az anyaország segítségét az anyanyelv és a magyar identitás fenntartását célzó támogatások formájában. Kanada a II. világháború befejezéséig nem tekinthető a magyar kivándorlás célországának, jóllehet már a század első évtizedeiben megjelentek itt (pl. a dél-ontariói dohányvidéken ) magyarországi kivándorlók. A tömeges kivándorlás 1948-ban, majd 1956-ban vette kezdetét, s nem csekély azoknak a száma sem, akik az ún. utódállamokban lezajlott rendszerváltozás során telepedtek le az észak-amerikai országban. A becslések szerint jelenleg mintegy 140 ezer, míg a hivatalos statisztikai adatok szerint kb. 80

17 HTMH / 20 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről ezer magyar magyar él itt. Az eltérés egyik oka az lehet, hogy az utódállamokból kivándorolt magyar nemzetiségű, de eredetileg nem magyar állampolgárságú személyek statisztikai nyilvántartása nem minden esetben utal egyértelműen a kérdéses személyek etnikai eredetére. Más országokhoz hasonlóan a kanadai magyarság is különböző politikai alapállású rétegekből tevődik össze, amiben az érkezés időpontja és indítéka a meghatározó tényező. A szervezetek körében olykor felmerülő nézeteltérések is többnyire erre vezethetők vissza. Az említetteken túl nem csekély az a réteg sem, amely minden magyar kezdeményezéstől és szervezeti élettől visszavonult. A rendszerváltozás óta azonban új jelenségként figyelhető meg, hogy a második vagy harmadik generációs kivándoroltak olykor a nyelvismerettől függetlenül is keresik és ápolják magyar identitásukat. A kanadai magyarság megoszlása nem egyenletes a tíz tartomány és a két északi terület között. A becslések szerint legtöbben Ontarióban (kb. 80 ezer), Brit-Columbiában (kb. 40 ezer) és Albertában (kb. 23 ezer) élnek, ahol szervezett közösségekkel és egyházakkal rendelkeznek. Egyre akutabb problémaként jelentkezik azonban a növekvő lelkészhiány, amely sem Magyarországról, sem az emigráció köréből nem pótolható kielégítő módon. Tekintettel arra, hogy e közösségek számos helyen az egyházakra épülnek, a magyar nyelvű pasztoráció megszűnése ezek felbomlását eredményezheti. A katolikus papok távozása továbbá többnyire azzal a sajnálatos ténnyel jár együtt, hogy a világegyházi jelleg következtében a magyar hívek közadakozásából épült templomok és közösségi épületek elvesznek a magyar közösségek számára. Ugyanígy gondot jelent a szakképzett pedagógusok hiánya, a magyar nyelvű képzés megoldatlansága, s a rendszeres magyar nyelvű oktatás megszűnése. A nagyobb helységekben meglévő, de jobbára szakképzetlen tanerőkkel és nem megfelelő tansegédletekkel működő hétvégi iskolák, valamint cserkészfoglalkozások legfeljebb csak a nyelvi minimum elsajátítására elegendők. Ismereteink és tapasztalataink szerint a legerősebb és legszervezettebb kanadai magyar közösségek Montrealban, Winnipegben, Edmontonban és Vancouverben találhatók. Az említett helységek mindegyikében jól szervezett Magyar Házak működnek. Említést érdemel még a torontói Magyar Ház, amely a közösség természetes fogyása következtében egyre nagyobb anyagi erőfeszítések árán képes csak betölteni eredeti, kiemelt rendeltetését. Ez az intézmény ad otthont a gazdag, mintegy 30 ezer kötetes magyar könyvtárnak. Kanadában jelenleg három magyar nyelvű hetilap jelenik meg, a Magyar Élet, a Kanadai / Amerikai Magyarság, valamint az észak-amerikai magyar ajkú zsidóság lapja, a Menora Egyenlőség. Mindhárom lapot Torontóban szerkesztik és adják ki. Folyóirat jellegű, színvonalas orgánum továbbá a Vancouverben megjelenő Tárogató. A helyi közönség tájékoztatását szolgáló lapok, értesítők stb. gyakorlatilag minden olyan városban megjelennek, ahol nagyobb számban élnek magyarok. Több helységben (Toronto,

18 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 18 / 20 HTMH Montreal stb.) magyar nyelvű televízió- vagy rádióadás is működik. A kanadai magyarságot jelenleg a január 10-én alakult Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnevezésű csúcsszervezet reprezentálja. A szervezetet a Kanadai Magyar Szövetség és az MVSZ Kanadai Országos Tanácsa alapította a tagszervezetek bevonásával, és gyakorlatilag az ország egész területét lefedi. Az új szervezet elnöke Somorjai Bessenyei Ágnes, kelet-kanadai alelnöke Nt. Burián Tamás, közép-kanadai alelnöke Molnár János, nyugat-kanadai alelnöke Nt. Dr. Pungur József, főtitkára Lassú János. A regionális szervezetek közül a francia nyelvű Quebec tartományban működő Montreali Magyar Bizottság érdemel különösebb figyelmet. 3. DÉL-AMERIKA Dél-Amerika valamennyi országában élnek magyarok, de csupán Argentínában, Brazíliában, Venezuelában és Uruguayban ismeretesek tevékeny szervezeti életet is élő, jelentősebb magyar közösségek. Hivatalos népszámlálási adatokkal nem rendelkezünk; nagy eltéréseket mutató helyi becsléseken alapuló adatok szerint Argentínában ezerre, Brazíliában ezerre, Venezuelában 4 5 ezerre, Uruguayban szintén 4 5 ezerre tehető a magyar diaszpóra lélekszáma. Argentína és Brazília esetében a becslések eltérő volta abból eredhet, hogy az itteni diaszpóra mintegy másfél százados múltra tekint vissza, és a nem első generációs magyar gyökerű népesség önazonosság-tudata sok esetben már bizonytalan. Szervezettségét, belső kohézióját tekintve jelenleg az argentínai és brazíliai közösség a legerősebb. Jelentős társadalmi és szellemi erőt képviselnek az ország életében az argentínai magyar közösségek. Napjainkban is öregbítik azt a történelmi rokonszenvet, amely a magyar nép és Magyarország iránt Argentínában még az 1849-es emigráció néhány kiemelkedő tagjának tevékenysége következtében kialakult. Így például Czetz János honvédezredes elévülhetetlen érdemeket szerzett az argentin hadsereg modernizálása terén. A jeles magyar katona az argentin nép nemzeti hősévé emelkedett. A két ország közötti szívélyes kapcsolatok fenntartása és fejlesztése érdekében sokat tesz az argentin közéletben magas presztízsnek örvendő, a pannóniai születésű Tours-i Szent Mártonról elnevezett Szent Márton Lovagrend, amelynek magyar származású tagjai is vannak. A legerősebb magyar szervezet a Buenos Aires-i székhelyű Argentínai Magyarok Szövetsége. Figyelmet érdemlő tevékenységet fejt ki továbbá a Hungaria elnevezésű, főleg kulturális területen aktív szervezet. A brazíliai magyarság zömmel São Paulóban, illetve a város vonzáskörében él. Legfontosabb szervezetei a Magyar Ház (1985), a Brazíliai Magyar Segélyegylet (1926), a Könyves Kálmán Szabadegyetem (1949), a Magyar Szeminárium (1976), valamint a Brazil Magyar

19 HTMH / 20 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről Kereskedelmi- és Iparkamara. A Magyar Ház, a Szent Imre Kollégiun és az Evangélikus Egyház helyiségeiben működnek még a következők: 4 cserkészcsapat, 4 tánccsoport, 1 bibliakör, 1 énekkar, 1 teniszegylet, valamint kártya- és sakk-körök. A magyar szervezetek sokrétű kapcsolatot tartanak a São Paulo-i városi magisztrátussal, amely az 1956-os magyar forradalom tiszteletére a Villa Marina városrész egyik terének a Magyar Nép Tere elnevezést adta. A téren 1996-ban millecentenáriumi emlékművet állítottak. Dél-Amerika legnagyobb magyar alapítású egyházi és oktatási intézménye a São Paulo-i Szent Gellért Bencés Apátság és az itt működő Szent Imre Gimnázium. A mintegy tanulóval rendelkező elitiskola már jobbára csak nevében viseli magyar jellegét. Ugyanez vonatkozik az apátságra is, amelynek magyar szerzetesi utánpótlása a magyarországi rendtartomány részéről nem biztosítható. Az uruguayi magyarság három hullámban, az as világgazdasági válság idején gazdasági okokból, között politikai okokból, s a faji diszkrimináció elől menekülve, valamint az 1956-os forradalom leverését követően ismét politikai okokból telepedett le a dél-amerikai országban. Az itteni magyarság többsége iparosokból, kereskedelmi alkalmazottakból, földmunkásokból került ki. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma csekély, ami a mai uruguayi magyar egyesületek összetételét is jellemzi. Az uruguayi magyarok figyelemmel kísérik a hazai eseményeket, s többen a hazatelepülés lehetőségét latolgatják, illetve magyarországi vonatkozású kereskedelmi kapcsolatok teremtésének lehetősége iránt tájékozódnak. Uruguayban négy magyar egyesület Uruguayi Magyar Kultúrközpont, Uruguayi Magyar Otthon, Uruguayi Magyar Katolikus Egyházközség, Uruguayi Magyar Izraeliták Egyesülete működik, amelyek közösen tartják fenn a hétvégi magyar iskolát. Az egyesületek mindegyike önálló székházzal rendelkezik Montevideóban, s vasárnaponként külön külön félórás rádióadást sugároznak. A venezuelai magyarság létszáma 4 5 ezer fő. Caracason kívül Valenciában működik nagyobb számú szervezett magyar közösség. Más helységekben csak szórványok léteznek, amelyeket a lelkészek látogatása és a helyi magyar sajtó kapcsol össze. Az itteni magyarság két nagyobb hullámban, 1947 és 1950 között, illetve 1950 után érkezett, és túlnyomó többsége politikai emigráns. A szervezeti élet kialakulása 1950-ben a Magyar Református Közösség létrehozásával indult, majd egy évvel később a katolikus pasztoráció és a cserkészcsapatok szervezése is elkezdődött. Mindkét keresztény egyház megalakította a maga nőegyletét; a református Lorántffy Zsuzsanna, a katolikus pedig Szent Erzsébet nevét viseli ben indult a Caribi Újság című hetilap, amely 1994-től havonta jelenik meg. Az országban működő szervezetek összefogására 1990-ben alakult a Venezuelai Magyar Szervezetek Koordinációs Bizottsága. A caracasi Magyar Házban kb. 15 szervezet működik (magyar nyelvű óvoda, tánccsopor-

20 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 20 / 20 HTMH tok, cserkészcsoportok stb). 4. EGYÉB TÉRSÉGEK Ausztráliában és Új-Zélandon jelenleg mintegy ezer más forrás szerint közel 55 ezer magyar él, akiknek zöme ig, majd az 1956-os forradalom alatt és után hagyta el az országot. Az itteni emigráció később kiegészült a Kárpát-medencei utódállamokból kivándorolt magyar csoportokkal. A II. világháború után érkezettek összetételét bár a magyar társadalom egész keresztmetszete képviselve volt az értelmiségiek, diplomások magas számaránya jellemezte. Az ausztráliai emigráció jellemzője, hogy a Sydneyben, Melbourne-ben, Adelaide-ben, Brisbane-ben, Perthben és Canberrában letelepedettek sajátos magyar közösséggé szerveződtek, s jelentős intézményrendszert alakítottak ki identitásuk ápolása és megtartása céljából. A kivándoroltak nagy többsége menekültként érkezett, politikai emigránssá már a befogadó országokban vált, s a kivándorlás időpontja (1945, 1947, 1956) szerint rétegeződött. Az ausztrál föderáció államainak magyar szervezetei az Ausztráliai és Új-Zélandi Magyar Szövetség ernyője alatt képeznek egy közös csúcsszervezetet. A szervezetet háromévenként demokratikusan újraválasztják, annak a soron következő magyart szövetségnek a székhelyén, amely vállalja a legközelebbi, ugyancsak háromévenkénti Ausztráliai Magyar Találkozó megrendezését. A találkozó tisztségviselőit a soron következő székváros szövetsége adja, ám ők csak végrehajtói a testületnek, amely a szövetségek két két képviselőjéből áll. A csúcsszervezetnek hasonló súlya és reputációja van országos szinten, mint az állami szövetségeknek a tagállamokban. Az országos események szervezését és a más földrészek hasonló szervezeteivel való kapcsolattartást a csúcsszervezet végzi. A világ egyéb területein, illetve országaiban élő magyarok becsült lélekszáma: Izrael magyar ajkú; Új-Zéland 5.000; Afrika ; ázsiai országok A Kárpát-medencén kívüli szórványban élő magyar, magyar származású, illetve magyar ajkú személyek száma közel 2,5 millió. Jelentések a határon túli magyarok helyzetérõl Kiadja: Határon Túli Magyarok Hivatala 1518 Budapest 112, Pf. 43, 1016 Bérc u : , Fax: Web-site: Felelős kiadó: Szabó Tibor, a HTMH elnöke Sorozatszerkesztő: dr. Bátai Tibor Térképek és ábrák: dr. Sebők László

Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2001. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa 4. 2. Észak-Amerika 13. 3.

Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2001. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa 4. 2. Észak-Amerika 13. 3. Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság 2001. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Nyugat-Európa 4 2. Észak-Amerika 13 3. Dél-Amerika

Részletesebben

Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2003. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa.. 4. 2. Észak-Amerika 17. 3.

Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2003. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa.. 4. 2. Észak-Amerika 17. 3. Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság 2003. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Nyugat-Európa.. 4 2. Észak-Amerika 17 3. Dél-Amerika

Részletesebben

működési költségek, közgyűlés 6,000,000 35. Regős Tábor 900,000 LAMOSZSZ II. Küldöttgyűlése költségeinek finanszírozása

működési költségek, közgyűlés 6,000,000 35. Regős Tábor 900,000 LAMOSZSZ II. Küldöttgyűlése költségeinek finanszírozása Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek működési költségek, közgyűlés 6,000,000 Külföldi Magyar Cserkészszövetség utazási költség 1,200,000 Külföldi Magyar Cserkészszövetség tetőcsere 3,000,000 dr.

Részletesebben

Határon Túli Magyarok Hivatala. A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság. T a r t a l o m: Előszó.. 2. 1. Nyugat-Európa 5. 2. Észak-Amerika.

Határon Túli Magyarok Hivatala. A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság. T a r t a l o m: Előszó.. 2. 1. Nyugat-Európa 5. 2. Észak-Amerika. Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság 2005 T a r t a l o m: Oldal Előszó.. 2 1. Nyugat-Európa 5 2. Észak-Amerika. 24 3. Dél-Amerika.

Részletesebben

Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2004. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa.. 4. 2. Észak-Amerika 19. 3.

Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2004. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa.. 4. 2. Észak-Amerika 19. 3. Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság 2004. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Nyugat-Európa.. 4 2. Észak-Amerika 19 3. Dél-Amerika

Részletesebben

MAGYAR DIASZPÓRA TANÁCS 2011. NOVEMBER 17.

MAGYAR DIASZPÓRA TANÁCS 2011. NOVEMBER 17. EURÓPAI REGIONÁLIS ÜLÉS Levezető elnök: Brendus Réka Titkár: Tóth László Helyszín: Gobelin terem 1. Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége Deák Ernő elnök 2. Magyarok Angliai Országos Szövetsége

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Helyszín: Főemelet 11.

Helyszín: Főemelet 11. NYUGAT-EURÓPAI SZERVEZETEK REGIONÁLIS ÜLÉSE Elnök: Bihari Szabolcs KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársai: Brendus Réka, Tóth László Helyszín: Főemelet 11. 1. Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. február. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. február. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - MNOÖ által fenntartott iskolák igazgatói állásainak kiírása - Magyarországi Német Pedagógiai Intézet igazgatói állásának kiírása 2. PARTNERINTÉZMÉNYEK

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK TARTALOM. A diaszpórakutatás módszerei és alapfogalmai I. A magyar diaszpóra fejlődéstörténete II. A magyar diaszpóra felé irányuló anyaország-politikák I. A diaszpórakutatás

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

LdU Aktuell június - július. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell június - július. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - MNOÖ Közgyűlés 2012. 07. 07. - Az MNOÖ-intézmények igazgatói pályázatainak nyertesei LdU LdU Aktuell Aktuell 2012. 2012. április június

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok "A TAKTAHARKÁNYI REFORMÁTUS TEMPLOMÉRT" Közhasznú (oktatási,kulturális,egyéb) 3922 Taktaharkány, Béke utca 40. képviselő: Fodor József Károly Elsődlegesen a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése

A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése Európa-Mozgalom Németországi Hálózata Németországi Európa-Szövetség Európa-Mozgalom Magyar Tanácsa Európai Intézet, Budapest A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése Szakmai Fórum: Kisebbségek társadalmi

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Németek Önkormányzata működéséről

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Németek Önkormányzata működéséről Komárom-Esztergom Megyei Németek Önkormányzata Selbstverwaltung der Deutschen des Komitates Komorn-Gran Székhely/Sitz: Elnök/Vorsitzende: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Waldmann-né Baudentisztl Éva Tel/Fax:

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

2006. December 7. Pozsony Varga Zoltán

2006. December 7. Pozsony Varga Zoltán PTA TÁMOGATÁSI PROGRAM IHM költségvetéséből Nyári Internet Táborok emagyarország Neumann emagyar Téli Internet táborok PTA TÁMOGATÁSI PROGRAM IHM költségvetéséből Szülőföldön az Információs Társadalomba

Részletesebben

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten Kováts András és Zakariás Ildikó Az adatok forrása A kutatás: LOCALMULTIDEM - Multicultural Democracy and Immigrants Social Capital in Europe:

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót.

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót. Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház u. 30. Paksi Veronika titkár részére Tárgy: szakosztályi beszámoló Tisztelt Titkár Asszony! Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

T Á M O G A T Á S Á R Ó L

T Á M O G A T Á S Á R Ó L A Generális Konvent elnökségének döntése a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap 2012. évi gyűjtésére benyújtott PÁLYÁZATOK T Á M O G A T Á S Á R Ó L A döntést a Generális Konvent elnöksége a Debrecenben,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola Felelõs kiadó: Antal János fõigazgató Szerkesztette: Karcsics Éva Tördelõ

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Budapest, 2011. február 18. Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Országos Igazoló Bizottság Cím/Address: H 1025 Budapest, Tömörkény u. 3/a. Levélcím/Letters: H 1255 Budapest, Pf.: 192 Tisztelt

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Elnökségi beszámoló. A BUOD 3. ciklusának második két évéről. 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés

Elnökségi beszámoló. A BUOD 3. ciklusának második két évéről. 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés Elnökségi beszámoló A BUOD 3. ciklusának második két évéről 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés 2005. november. 5.-6. 1 Tartalomjegyzék 1. Tagegyesületek 2. Közgyűlések 3. Elnökségi

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. május/2

Pályázati figyelő 2010. május/2 Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 Támogatási keret Támogatás összege Oktatási és Kulturális Minisztérium esélykülönbséget mérséklő kulturális vidékfejlesztésre

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság HB elnöks kségg beszámol molója a 2009-es évben végzettv munkáról Szenes Zoltán bizottsági elnök Budapest, 2009. december 17-én MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság Tevékenységi

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken

Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken Nemzetközi konferencia, Budapest, Magyarság Háza Szentháromság tér 6, 2012. április 13 Magyarul Szlovéniában doc. dr. Kovács Attila

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

2005. évi II. törvény

2005. évi II. törvény Az Országgyűlés 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról[1] - a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének

Részletesebben

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) WS 5 OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 2010. április

Részletesebben

Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára

Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára Tisztelt Olvasó! A Pályázati Hírlevél célja, hogy heti rendszerességgel összegyűjtse a Magyarországon és nemzetközi viszonylatokban

Részletesebben

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Reformáció Emlékbizottság az előkészület Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Megemlékezés vagy ünneplés? Az Emlékbizottság létrejötte; tagjai; működése, szervezeti felépítése.

Részletesebben

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A KÁRPÁTIKUM ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI: 1. A kárpát-medencei magyar kulturális és természeti örökségek népszerűsítése. 2. Globalizálódó

Részletesebben

MAGYAR NYELVOKTATÁS ÉS NYELVÁPOLÁS A KÁRPÁT-MEDENCEI SZÓRVÁNYVIDÉKEKEN. Budapest 2012. április 13.

MAGYAR NYELVOKTATÁS ÉS NYELVÁPOLÁS A KÁRPÁT-MEDENCEI SZÓRVÁNYVIDÉKEKEN. Budapest 2012. április 13. MAGYAR NYELVOKTATÁS ÉS NYELVÁPOLÁS A KÁRPÁT-MEDENCEI SZÓRVÁNYVIDÉKEKEN Budapest 2012. április 13. VAJDASÁG DÉL-BÁCSKAI ÉS SZERÉMSÉGI SZÓRVÁNY MAGYAR KISKÖZÖSSÉGEIBEN ÚJRASZERVEZETT MAGYAR NYELVOKTATÁS

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Érdekeltségi viszony. Civil szervezet címe Budapest József A. út 12. elnök, alapító Szeged, Brüsszel krt. 18/B kuratóriumi elnök

Érdekeltségi viszony. Civil szervezet címe Budapest József A. út 12. elnök, alapító Szeged, Brüsszel krt. 18/B kuratóriumi elnök Alföldi Andrea "Nebántsvirág" Gyermek- és Ifjúságvédő Közhasznú Egyesület 1051 Budapest József A. út 12. elnök, alapító - 00016/23/2005. 00019/23/2005 szerepvállalásának segítése - 00058/01/2005 3 490

Részletesebben

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Károli Gáspár Református Egyetem Alapítása: Magyarországi Református Zsinat, 1993. február 24. Elvész az én népem, mivelhogy

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben