ÁBRAHÁM Barna. Nemzeti vallások Magyarhonban a 19. században. Bevezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁBRAHÁM Barna. Nemzeti vallások Magyarhonban a 19. században. Bevezetés"

Átírás

1 ÁBRAHÁM Barna Nemzeti vallások Magyarhonban a 19. században Bevezetés Előadásomban a népesebb - mai terminológiával: történelmi - felekezeteknek illetve egyházaknak a magyarhoni etnikumok nemzetté válási folyamatában játszott szerepét vázolnám, az előtörténetet csak érintve, hangsúlyosan a 19. század vonatkozásában. A feladat, maguk a válaszok látszólag egyszerűek: vallás és etnicitás szoros kapcsolata közhelynek számít, sőt a két fogalmat a legtöbb hazai etnikum esetében erdélyi szászok, horvátok, szerbek, ruszinok, zsidók, részben a románok azonosnak tekintjük. Én viszont az alábbiakban mindezt árnyalni szeretném, adott esetben pedig meg is kérdőjelezném. Az természetesen aligha tagadható, hogy a nemzetépítési folyamatok (hagyományos, ám vitatható terminológiával: a nemzeti ébredések vagy nemzeti megújulások) megindulásáig a vallás avagy felekezet és az etnikai tudat igen szoros kapcsolatban állhat, egymást föltételezheti. Ezáltal elősegíthetik, de ugyanúgy gátolhatják is a nyelvi közösség egységesedését, nemzetté válását. A 19. századi nemzetépítés során az anyanyelv lép föl azzal az igénnyel, hogy a felekezeti törésvonalak fölszámolásával megteremtse a modern nemzeti közösséget. Nyelvében él a nemzet mondta a magyarhoni reformkorszak atyja, gróf Széchenyi István, ám eddigi logikánk alapján a nyelv nem annyira alapja, mint inkább oromzata, látható jele lett az új épületnek. Az építkezés sokkal inkább a hagyományosan létező kollektív identitásokra, tehát a rendi-politikai identitás mellett elsősorban a most többékevésbé összecsiszolt a felekezeti érzésekre támaszkodott. A másik végéről szemlélve a dolgot, a felekezetek az asszimiláció (nézőpontjukból a disszimiláció) motorjaként is szolgálhattak, természetesen inkább a korszak második felében. Az ország magyarosodását vizsgáló Karády Viktor mindezt a következőképpen összegezte: A századelő magyarországi népessége láthatóan továbbra is három nagy vallási kategóriába sorolható a nyelvi asszimiláció esélyei szempontjából. Ezek: a magyar vallások (református, unitárius és nagyrészt, mint látni fogjuk, immár a zsidó neológiát is, ha nem is az egész izraelita felekezetet, ide lehet sorolni). Ezekben a vallási kultúra magyar vagy elmagyarosodott annyira, hogy a felekezeti közösség asszimilációs hatást fejt ki. A második kategóriába tartoznak a vegyes nemzetiségi összetételű, de erős magyar részvétellel bíró vallások, mint a lutheranizmus vagy a katolicizmus. Ezekben, a nemzetiségi megosztottság folytán, nincs egyértelmű asszimilációs képesség. Végül a harmadik kategóriát a hagyományos kisebbségi vallások alkotják a görög rítusú katolicizmus és ortodoxia, melyek (ugyan jelentős eltérésekkel) az asszimiláció-ellenes szerb, román vagy rutén népi ellenállás intézményes kereteit és (papjaik, tanítóik révén) kádereit szolgáltatták. Láthatóan a nagy történelmi vallási-nemzetiségi tömböket a zsidóságon kívül az évszázados asszimilációs politika majdhogynem érintetlenül hagyta. 1 Az áttekintés során az ország egyházaiból indulok ki, keretükben vázolom az etnikai-nemzeti tudatok jelentkezését, érvényesülésük lehetőségeit, egymáshoz való viszonyukat. Világosan látnunk kell azonban, hogy az egyház virtuális fogalom; lényegében olyan, az alsópapságtól a főpapok szintjéig terjedő építmény, melynek egyes szintjei eltérő módon, adott esetben a többiekkel ellentétesen viselkedhetnek., óvakodnunk kell tehát attól, hogy általában értékeljük szerepüket, érdemeiket vagy bűneiket a nemzetté válás folyamatában. 1 Karády Viktor: Egyenlőtlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyar nyelvű országgá? Történelmi-szociológiai vázlat. In: Magyarország társadalomtörténete I. 2. k. Vál. Kövér György. Bp. é. n

2 A római katolikus egyház A római katolicizmus fő jegye napjainkig az univerzalizmus, a világegyházi státus és gondolkodás. Nem etnikai alapokon áll, és mint szervezet vizsgált korszakunkban viszonylag immunis a soraiban is föllépő konkurrens nemzettudatokkal szemben. Magyarhonban Horvát-Szlavónországot nem tekintve az egyházon belül egyik etnikum sincs elsöprő túlsúlyban 2, a papság összetétele a legmagasabb szintekig szintén tükrözi az ország multietnikus jellegét (sőt a németek és a szlovákok fölülreprezentáltak), formailag tehát nemzeti egyházról sehol sem beszélhetünk. Ez azonban a legkevésbé sem jelenti azt, hogy a római katolicizmus ne játszott volna igen lényeges szerepet a nemzetté válási folyamatokban, a modern nemzeti kultúrák kialakításában. Intézményesült formáját jelentették ennek az általa fönntartott alap- és középfokú iskolák, a szemináriumok anyanyelvi prédikációs gyakorlatai, a vallási egyesületek, az alapítványok, ösztöndíjak vagy a főpapság társadalmilag elvárt mecénási tevékenysége. 3 Az sem kétséges, hogy a hagyományos hungarus patriotizmus, az ország történelmi hagyományai a legfelső szintig meghatározták a papság gondolkodását, gondoljunk a magyarhoni szentek barokk kultuszára, magyaros öltözékükre, az ország védőszentjeiként való segítségül hívásukra, vagy a német származású literátus egri érsek, Pyrker László német nyelvű, de magyarhoni témájú nemzeti eposzaira. A modern nyelvi nemzettudatot azonban sokkal inkább az alsó papság illetve a katolikus értelmiség egyes tagjai teszik magukévá. A magyarok esetében az irodalomtörténész Farkas Gyula koncepcióját követve a (horvát eredetű) piarista, Dugonics András művei a magyarok őstörténetéről és bejöveteléről, a plébános Pázmándi Horváth Endre vagy a költő Vörösmarty Mihály honfoglalás-eposza, a pannonhalmi főapát, Guzmics Izidor elképzelései egy gallikán tipusú magyar nemzeti egyházról, a tanár Révai Miklósnak az ország gyors megmagyarosodásába vetett hite mind a nem magyar népek asszimilálását célzó dinamikus, ám egyben bezárkózó, türelmetlen magyar nemzettudat jele. Ezek az írók úgymond csodálták, átütő erejűnek tekintették a magyar nyelvet és irodalmat, és lelkesedtek az ország nagyszerű történelméért. 4 Ezek azonban inkább nagy formátumú személyiségek, mintsem általánosan jellemző példák. A modern nemzetépítők szemében a katolicizmus lényegében a 20. századig nem számít nemzeti elemnek, hanem sokkal inkább az idegen, azaz Habsburg-hatalom hazai támaszának, a hagyományos Bécs-párti, azaz labanc orientáció hordozójának, ráadásul egyes főpapok (mint Rudnay Sándor) vagy katolikus arisztokraták (Széchenyi István, Majláth János, Mednyánszky Alajos) bűnéül rótták föl, hogy megértők a nem magyar népek kulturális törekvései iránt. Még a hangosabb magyarosítás időszaka, a dualizmus sem értékelhető egyértelműen: a főpapság ugyan alkalmazkodik a kormány politikájához (annál is inkább, ben a római katolikus hívek 65%-a vallotta magát magyarnak, csaknem 16% szlováknak és 14% németnek. Uo. ill. Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszlása a században. Cumania, 9, A nem magyarok súlyát és egyben az egyházi vezetés toleráns szellemét is jelzi, hogy ugyanekkor a plébániák mindössze 56%-ában volt magyar az egyházi ének és a prédikáció, míg 16%-nál németül, 24%-nál (!) pedig szlovákul folyt. Salacz Gábor: A katolikus egyház és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában. Kisebbségi Körlevél, VIII., Rudnay Sándor esztergomi érsek például egyformán támogatta a magyar és a szlovák nyelvápoló és irodalmi törekvéseket, szervezeteket, a magyar nyelv terjesztését fölvállaló Magyar Tudományos Akadémiáét éppúgy, mint szlovák iskolák létesítését vagy a Biblia szlovákra fordításának gondolatát. Ábrahám Barna: Rudnay Sándor. Hungarus patriotizmus, szlávság, szlovákság, In: Rudnay Sándor és kora / Alexander Rudnay a jeho doba. Szerk. Käfer István. Budapest-Esztergom-Nagyszombat, Farkas Gyula: A magyar romantika (Fejezet a magyar irodalmi fejlődés történetéből) Bp ,

3 mert a minisztérium egyre inkább befolyásolja a kinevezéseket, sőt kezdi a maga embereit ültetni püspöki székekbe 5 ), a korszak legtragikusabb eseménye, a csernovai sortűz háttere is Párvy püspök és plébánosa, Andrej Hlinka politikai konfliktusa, a Katolikus Néppárt viszont a nem magyar katolikusok szavazatait keresve küzd a magyar úgymond kálvinista-zsidó politika ellen. A fiatal történész Szekfű Gyula a 20. század elején elsőként indítja meg a katolicizmus szabadságharcát a labanc magyarok egyenjogúsításáért, történelmi szerepük elismertetéséért, megalkotva később a nemzetet egyként alkotó dunai és tiszai magyarok kettősségét. A hazai német katolikusok fejlett alapfokú iskolahálózatára, vallási egyesületeire, sajtójára nem épült modern nemzettudat, eltekintve a 20. század elejének elkésett kísérleteitől a zömében katolikus Dél-Dunántúlon és a Délvidéken, melyek az első német politikai szervezet, az Ungarländische Deutsche Volkspartei megalapításában (1906, Versec) csúcsosodtak ki. 6 Annál nagyobb a katolicizmus jelentősége a szlovák kultúrában, az irodalmi nyelv fejlődésében és nemzetté válásban: csak utalnék a jezsuita Szőllősi Benedek úttörő szerepére a Cirill-Metód-hagyomány megteremtésében, a két pap, Juraj Papánek és Juraj Fándly jelentőségére a szlovák államiság-tudat erősítésében, három másik pap, Jozef Ignác Bajza, Anton Bernolák és Ján Hollý vezető helyére a nyelv és a szlováktudat fejlesztésében, Rudnay Sándor és Juraj Palkovič kanonok mecénási működésére, később Martin Hattala nyelvi kodifikációs munkájára, Jozef Viktorin, Andrej Radlinský népnevelő tevékenységére, Ján Palárik írói munkásságára. A későbbiekben meg kell említeni a katolikus politikai csoportot Martin Kollár, Andrej Hlinka, Ferdiš Juriga, F. Skyčák stb., mely 1913-ban önálló párttá szerveződött. A katolikusok nemzeti jelentőségét az evangélikusokéval párhuzamosan a legmarkánsabban Anton Augustín Baník foglalta össze ismert esszéjében (A szlovák konfesszionalizmus dialektikus lényege, 1947): Az a kezdeményezőkészség, amelyet a katolikus szlovákok fejtettek ki nemzetük megszervezésében a 18. század végén, tovább hatott a szlovák nép meghatározó, sorsdöntő perceiben a 19. és 20. században is., továbbá: a szlovák szellemi világ építésében a katolikus szlovákok nagyobb nemzeti-közösségi impulzivitást tanúsítanak, [ ]mintha felülkerekedett volna a szlovákok közös, kollektív fejlődése, növekedése és jóléte iránti érdek. 7 Mindezzel együtt a 19. századi szlovák irodalomra és politikára inkább az evangélikusok nyomták rá bélyegüket, a katolicizmus majd 1918 után, a csehekkel szemben lesz a szlovák autonómia és nemzeti lét szószólója. Ami a hivatalos egyházi vezetést illeti: több szlovák ült püspöki székben (közülük a legfontosabb Štefan Moyzes, a Matica slovenská elnöke) vagy lett éppenséggel esztergomi érsek (Rudnay Sándor, Szcitovszky János, Simor János, Csernoch János), egri vagy zágrábi érsek (Bartakovics Béla ill. Haulik György) ám ettől az egyházat a korban éppúgy nem tekinthetjük szlováknak, mint ahogy magyarnak sem. 5 Hegedűs András: A nemzetiségi kérdés mint a dualizmus kori püspöki kinevezések egyik szempontja. In: A Duna vallomása. Tanulmányok Käfer István hetvenedik születésnapjára. Szerk. Ábrahám Barna Pilecky Marcell. PPKE BTK, Piliscsaba, Bellér Béla: A magyarországi németek rövid története. Magvető, Budapest, ; V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete ( ) Századok, , 5 6; Szita László: Adalékok a Magyarországi Németek Országos Gazdaszövetsége történetéhez ( ), In: Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára. Szerk. Somogyi Éva. MTA TTI, Budapest, skk. 7 Anton Augustín Baník: A szlovák konfesszionalizmus dialektikus lényege. In: A szlovákkérdés a XX. században. Öáll. Rudolf Chmel. Kalligram, Pozsony,

4 A horvát római katolicizmus A magyarhoni egyházmegyékkel ellentétben a még Szent László által alapított zágrábi püspökség híveinek túlnyomó része horvát volt, tehát tekinthetjük egyfajta nemzeti egyháznak (a zenggi stb. püspökség vagy a spalatói érsekség területe már kevertebb volt), annál is inkább, mert 1852-ben érseki rangra emelkedett, függetlenedve ezáltal a magyarhoni egyházszervezettől. A horvátok elsöprő többsége római katolikus, hitük a korábbi századokban összeforrt a törökellenes harcokkal, a keresztény Európa védelmének gondolatával, a nemzetépítés korában pedig számos pap vagy éppen püspök játszott fontos szerepet a népi hagyományok gyűjtésében vagy folytatott irodalmi, legalábbis mecénási tevékenységet. Mégsem a katolicizmusra épült a modern nemzettudat, a főpapok, az egyházi vezetés pedig ugyanúgy Habsburg-ügynöknek, a nemzeti ügy ellenségének számít a nemzeti mozgalom vezetőinek szemében, mint a magyarhoni vezető klérus a magyar protestánsok megítélése szerint. A püspökök kétségtelenül aulikus, dinasztikus érzelmei mellett ennek elsődleges oka a sajátos horvát nemzeti ideológiában, az illírizmusban rejlik. Az 1830 után föllépő horvát nemzeti mozgalom (Ljudevit Gaj, Janko Drašković, Ivan Mažuranić stb.) ugyanis a legtágabban értelmezett illír nemzet keretében indította el a nemzetépítést. A szerbekkel való nemzetegység fikciójának oltárán föláldozták a gazdag katolikus írásbeliséggel rendelkező kaj-horvát nyelvet, és végtelenül toleránsak voltak az ortodoxia iránt. 8 Ezt éltette tovább a jugoszlávizmus második hullámának két vezető alakja, Franjo Rački és Josip Juraj Strossmayer: habár papok voltak, sőt utóbbi egyenesen püspök. Strossmayer életcéljának tekintette a két egyház közeledését, ennek érdekében adott esetben még az uralkodóval, sőt a Szentszékkel is hajlandó volt konfliktust vállalni. 9 A terméketlen és viszonzatlan szerb-orientációval szemben megszerveződő Jogpárt sem volt hangsúlyos katolikus mozgalom, inkább a boszniai muzulmánok felé közeledett. 10 Vezetője, Ante Starčević szemében a pap az idegen uralmat jelképezte, s a politikai élet általános egyházellenességét jelzi, hogy a század elején a nagy jövőjű Parasztpártot megszerveződő Stjepan Radić is élesen támadta a papságot, mint nemzetellenes és feudális réteget. S ha mindehhez hozzátesszük a főpapok, szerzetesek, apácák teljességgel negatív képét Miroslav Krleža műveiben (A Glembay Ltd, Filip Latinovicz hazatérése stb.), akkor egyet kell értenünk. Christian Buric összegző szavaival: az egyház a történelme során nem töltötte be a horvát nemzeti tudatban azt a szerepet, amelyet például a szerbeknél. 11 A református egyház A református (kálvinista avagy helvét hitvallású) egyház mindig homogén nemzeti egyház volt, elterjedése óta a hívek szinte kizárólag magyarok 1910-ben 98% 12, ezért Erdélyben 8 Sokcsevits Dénes:A horvát nemzettudat fejlődése a században, In: Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Szerk. Ábrahám Barna Gereben Ferenc Stekovics Rita. Piliscsaba, Sokcsevits Dénes: Az iszlám követői és az ortodox keresztények a 19. századi horvát közgondolkodásban. Limes, sz Uo Christian Burić: Állam és egyház az új Horvátországban a fejlődés döntő tényezői. In: Felekezetek és identitás Közép-Európában az újkorban. Szerk, Illés Pál Attila. Piliscsaba-Bp., Karády: i. m ill. A nem magyar hívek elsősorban néhány Zemplén vármegyei szlovák és Hunyad megyei román faluban éltek, a reformáció óta folyamatosan fönnállott egyházközségekben, végig anyanyelvű igehirdetéssel.

5 vagy a Délvidéken a román vagy szerb tömegek szemében magyar vallásnak számított. Protestáns egyház lévén. az igehirdetés nyelve mindig a magyar volt, nem tartozott idegen egyházi vezetés alá, s mindezek következtében mint a katolicizmus kapcsán említettem ő maga is hagyományosan magát tekintette az igazi magyar szellem, magyar hagyományok kifejeződésének. Az első századokban sorsa a török- és Habsburg-ellenes harcokkal fonódott össze, a hódoltság zömmel kálvinista népességének szenvedései és a kálvinista magyar nemzeti államnak tekintett Erdélyi Fejedelemség Bécs-ellenes háborúi mind-mind ezt támasztották alá. A 18. század még nagyrészt protestánsellenes légkörben telt el, ám II. József türelmi rendelete, majd a nem katolikus felekezeteket egyenjogúsító törvénycikk ( :XXVI. tc.) a közéletben döntő súlyt és presztízst biztosított a reformátusoknak, s főleg közülük kerültek ki a reformkor ellenzéki nemesi politikusai vagy a dualizmus idején a Tisza Kálmán-korszak garnitúrája. A politika kálvinista hangszerelését szó szerint is megadta a század végén a történész-politikus Thaly Kálmán, aki a magyar alkat lényegeként kanonizálta a Habsburg-ellenes kuruc költészetet és politikai hagyományokat (említettem ennek visszahatásaként a fiatal Szekfű Gyula tudósi lázadását, a labanc vonulat védelmét a század elején). A kálvinizmus nemzeti szerepe és tartalma azonban nem mozdulatlan, hanem adott korszakban változhatott. Mindig is jelen volt benne a nyitottság, az európai szellem befogadása és meghonosítása, s voltak korszakok, amikor ez uralkodott a szűk etnikainemzeti szemlélettel szemben. Ilyennek tekinthetjük az Erdélyi Fejedelemség időszakát, később pedig a felvilágosodás korát és a 19. század első negyedét, a nemzetépítés kezdeteit. A már említett Farkas Gyula külföldies, kozmopolita áramlatnak tekinti az ekkori vezető református írók (Kazinczy Ferenc, Ányos Pál, Kölcsey Ferenc, Földi János stb.) életművét, mely a magyar nyelvet és irodalmat úgymond nem önmagában tekinti értéknek, hanem az európai szellemi örökség darabjaként ápolja, Európa szempontjából tartja fontosnak fönnmaradását. Ez az irányzat a barbárság és az elzárkózás századainak tekintette Magyarhon történelmét, az addigi magyar irodalmat pedig parlagiasnak, provinciálisnak, melynek művelése helyett inkább a kortárs nyugati (főleg német) műveket kell lefordítani és utánozni. 13 A sajátos magyar vonulatot, a belülről építkezést tehát ekkor a felszínesebb, önkritika nélküli magyaros, azaz katolikus irányzat képviselte. Nem lehet nem észrevenni, hogy a két nagy egyház történelmi szereposztásának ez a modellje kísértetiesen emlékeztet Anton Augustín Baník tételére a szlovák katolicizmus és lutheranizmus nemzeti szerepéről. A magyarhoni evangélikus egyház A szűkebb (Erdély nélküli) Magyarhon evangélikus egyháza volt etnikailag a legmegosztottabb melyben a három etnikum, a magyar, a német és a szlovák aránya szinte pontosan megegyezett (1910-ben kb. 32, 31 és 35%). 14 A kiegyenlített erőviszonyoknak és a protestantizmus sajátosságainak következtében ezen egyház kebelében zajlottak a leghangosabb csatározások elsősorban a magyar (magyar tudatú) és szlovák lelkészek, értelmiség között, ám ugyanakkor az evangélikus egyház sok-sok vegyes egyházközsége kísérletezte ki kényszerből az etnikai együttélés és együttműködés formáit. A lutheranizmus nem vált erős magyar nemzeti egyházzá, hiszen a hívek még a reformáció századában tömegesen áttértek a kálvini hitre (a megmaradtak jó részét pedig a 17. századi rekatolizáció emelte ki az egyházból). A 19. század második feléig a magyarság gyenge 13 Farkas: i. m. 38. skk., Karády: i. m. 311.

6 kisebbségben volt 15, a 20. század elején egyharmadnyi magyarság jelentős része tehát az idők folyamán asszimilált családokból származott. Ez azonban inkább még erősítette a reformkori elit azon törekvéseit, hogy az egyházat a magyarosodás illetve a közélet magyarosításának eszközévé tegye. A lapok fölháborodva mutattak rá a felföldi kollégiumok szlovák tanulóinak vélt hazafiatlan, pánszláv tevékenységére 16, maga Kossuth pedig az 1842-es szlovák felségfolyamodvány hatása alatt sürgette, hogy a következő konvent roppant erővel, határozott szigorúsággal lépjen föl. Mert ha mi a jövő Conventen nem lennénk erősek megmutatni, hogy vallásunkat, egyházunkat a slavismus vagy panslavismus rakhelyévé alacsonyítani, azzal identificáltatni nem engedjük, úgy meg vagyok győződve, hogy a magyar törvény ótalmát többé nem érdemeljük. Másik levelében is azt sürgette, hogy jöjjenek el minél többen a konventre, mert ha az a tótok ellenében egyházunk becsületét a magyar nemzet előtt meg nem menti, és és igen sokan átmegyünk református atyánkfiaihoz, s megszűnünk tagjai lenni azon egyháznak, melly magát magyar nemzet ellenes érdekekkel identificálja. 17 A hazai protestantizmus magyar jellegűvé tételét kívánta szolgálni az evangélikus és református egyház tervezett egyesítése. A gondolat 1841-ben bukkant föl, fő képviselője gr. Zay Károly evangélikus egyetemes főfelügyelő és Kossuth volt. Nem titkolták, hogy elsősorban nemzetpolitikai fegyvernek tekintik a magyar hívek túlsúlyra juttatása érdekében. A nyílt támadások szlovák oldalról érkeztek, a liptói szlovák kalendárium szerint például az uniót meggátolni minden evangélikus szent kötelessége, mert annak egyedüli célja a szlovákokat Magyarországról kiirtani. 18 Jozef Miloslav Hurban 1846-ban terjedelmes röpiratot adott közre az unió ellen, melyet gr. Zay úgy értékelt, hogy annak célja az unió ellen segítségül felhívni a szláv köznép vakbuzgó, megmerevedett lutheranizmusát, s ez által a panslavismus és az absolutismus csiráit annál erősebben gyökeríteni szabad honunkban. 19 A szlovákság jelentős része azonban nem lépett föl az unió ellen vagy akár pártolta is azt, hiszen az elaborátumok mind-mind biztosították a szabad nyelvhasználatot. A terv elhalását nyilvánvalóan nem a részleges szlovák ellenállás okozta, hanem a teológiai ellentéteken túl a kerületek hagyományos félelme a központosítástól, a világiak és a lelkészek úgyszintén hagyományos vetélkedése, s nem utolsó sorban a gazdagabb református egyház óvakodása a szegény evangélikusoktól. 20 Az evangélikus egyház, pontosabban a szlovák hívek vélt hazafiatlansága a század második felében is konventgyűlések és röpiratok témája maradt. Thébusz János 1882-ben kiadott könyvében tételesen kimutatta, hogy mely kerületekben hány pánszláv tevékenykedik (783 főről tud). Véleménye szerint a dunamelléki kerületben a legsúlyosabb a helyzet: a lelkészek háromnegyede a hazaellenes part tagja. E kerületben magyar érzelmű, hazafias lelkészek és tanítók csekély száma a pánszlávizmus nagy homok sivatagján csak egy kis oázt képez, mely minden pillanatban azon veszélynek van kitéve, hogy a szenvedély és a magyarok iránti gyűlölettől fölkarbácsolt [sic!] Samum viharja ezt a panszlávizmus homokja által elborítani és betemetni fogja. 21 A pánszlávok a magyar érzelmű lelkészeket úgymond azzal rágalmazzák, ban például a Pest megyei szeniorátus 21 egyházközségéből 15 szlovák volt. Matus László: Ján Kollár és a pesti szlovák evangélikusok asszimilációjának problémája a 19. század húszas éveiben. Világtört., 2000, Ősz-Tél pl.: Szatócs K. [Kramarcsik Károly]: A Panszlaviszmus cseh-szláv hősei Lőcsén. Társalkodó, 1840, 92. sz.; Menypóri Elek: A hazánkbani tótosodás ügyében. Társalkodó, 1840, 102.sz. 17 idézi: Kosáry Domokos: A Pesti Hírlap nacionalizmusa Száz Kertész Botond: Protestáns uniókísérlet Magyarországon az 1840-es években. Prot. Szle, sz. 269., uo uo Felvidéky [Thébusz János]: Protestantizmus és panszlávizmus. Budapest,

7 hogy magyarrá és reformátussá akarják tenni a szlovákokat. Riasztó tényként közli, hogy a népes alföldi szlovák települések nemhogy nem magyarosodtak el, hanem még a bevándorolt magyarokat is asszimilálják, főként a szlovák istentisztelet segítségével. Az evangélikus egyház eddig tehát semmit nem tett a magyar nyelv terjesztése érdekében. 22 A valóságban a helyi körülmények, a világi vezetőség társadalmi helyzete, orientációja és persze a lelkész személye döntötte el, hogy az adott gyülekezetben tért hódított-e a magyar nyelv valamilyen szinten. A pesti szlovák híveket a reformkori magyar közvélemény elsősorban Ján Kollár személyéből kiindulva hazafiatlanoknak tekintette, ám körükben a magyarosodás már az1820-as években megindult, s Kollárnak nem is annyira a magyarokkal vagy a németekkel, mint inkább ezekkel a szlovák gyökerű személyekkel kellett hadakoznia (Thaisz András, Székács József stb.). 23 A lutheranizmusnak a szlovák művelődésben és nemzettudatban játszott szerepét aligha kell hangsúlyozni. Hirdeti ezt a reformáció óta a protestáns közös hittel gazdagodott cseh-szlovák nyelvi és kulturális egység, ugyanakkor az evangélikusok őszinte hazafisága, azonosulása a rendi mozgalmakkal, Krmann Dániel, Bél Mátyás szerteágazó tevékenysége vagy a későbbiekben Jiří Palkovič, Bohuslav Tablic vagy Ribay György érdemei a hagyományos csehnyelvűség ápolásában, az ezt betetőző Ján Kollár és a velük szembeforduló fiatal evangélikusok nyelv- és nemzetteremtő géniusza, Štúr elméleti írásai, Andrej Sládkovič költészete, Ján Kalinčiak vagy Samo Tomášik prózája stb. Az említett Baník-tanulmány a következőkben látja szerepüket a nemzetté válás folyamatában: az evangélikus szlovákok nagyobb kulturális-individuális lendületet tanúsítanak, mintha a szlovákok személyes, egyéni fejlődését, növekedését és javát részesítenék előnyben, ami kevésbé lángoló, viszont kitartó és tartós eredményeket hozó tevékenységet tesz lehetővé. A szerző a lutheranizmus javára írja a laikus-demokratikus egyszerűséget, Isten igéjének hirdetését, a nemzeti nyelv használatát, a lelkészek családalapítását stb. Valójában csak általános európai szinten igaz a közhely-szerű megállapítás, mely szerint az evangélikusok emelték fel a népi és nemzeti nyelveket, azzal, hogy náluk az igehirdetés lett a vallási tevékenység központi eleme. Egyrészt ismert a népnyelv kiemelt jelentősége számos katolikus személyiség életművében, másrészt maga Baník is elismeri, hogy nem a szlovák nyelv, hanem a Kralicei Biblia ( ) cseh nyelve lett a szlovák evangélikusok szertartási nyelve. Gyökeresen eltért a szerző szerint a két szlovák felekezet hagyományos viszonya az országhoz és a többi szláv néphez: a történelmi Magyarországot az eredményes rekatolizáció időszakában, tehát a 17. század közepétől, eléggé határozott hivatalos jelleggel Szűz Mária országaként kezelik, a katolikus vallás hangsúlyozott jelképeivel, és ilyen körülmények között az evangélikus szlovákoknak nem lehetett olyan bensőséges viszonyuk a történelmi magyar államisághoz, mint a katolikus szlovákoknak. Valójában nem vonható kétségbe az evangélikusok hungarus patriotizmusa, számos példával támaszthatnánk ezt alá. Helytállóbb, de leegyszerűsítő az össz-szláv tudat elemzése: Másfelől viszont a szlovák katolikusok szláv öntudata, amelynek nem volt támasza külön, szláv közösségi alapon érintkező nemzeti egyházak szervezetében, ennek következtében olyan irányban fejlődött, hogy benne inkább érvényesülhettek a hazai, szlovák eszmei elemek; ezzel szemben az önálló egyházi igazgatás a szlovák evangélikusok számára lehetővé tette, hogy a cseh egyházi körökhöz fűződő szoros személyes kapcsolataik révén, szláv öntudatukban inkább az általános, a szlováksághoz kevésbé kötődő gondolati tartalmat hangsúlyozzák Uo , Matus: i. m Baník: i. m.

8 Az elvi szintű eltérések ellenére adott helyen mindkét felekezet egyformán lehetett az anyanyelv és az identitás megőrzésének az eszköze, s különösen nagy lehetett szerepük a szórványok életében. A pesti szlovák gyülekezet, ha nem is látványosan, szintén főleg a valláson keresztül őrizte az anyanyelvet. Az 1873-tól itt működő Daniel Bachát eleget tett ugyan a felsőbb egyházi utasításoknak, és belement kompromisszumokba: 1893-ban a zsinati határozat értelmében a gyülekezet nevéből törölték a tót kifejezést, holott a magyarok és a németek megtartották etnikai elnevezésüket, a gyülekezet népiskolája pedig fokozatosan áttért a magyar tanítási nyelvre. Érthető tehát, bár sommás és tendenciózus a Vasárnapi Újságnak Bachát 1906-ban bekövetkezett halálára közölt nekrológja, mely szerint Bachát leszámolt a Kollár-féle hagyományokkal. Elsősorban az ő érdeme, hogy gyülekezete ma már csak nyelvében tót, érzéseiben s egyházi munkásságában egyaránt feddhetetlen hazafiságú. 25 A gyülekezet ugyanakkor elvetette a magyar istentiszteleti nyelvet erőltető 1883-as fölvetést. 26, Bachát halála után pedig azt a Martin Morháč mosóci lelkészt és turóci esperest hívta meg lelkésznek, aki az egyik ismert ellenálló volt az egyház magyarosításával szemben, s Pesten is szívósan védte a gyülekezet autonómiáját és anyenyelvűségét. 27 Az erdélyi szász evangélikus egyház Az etnikai alapú önálló nemzeti egyház legtisztább példája volt Magyarhonban az erdélyi szászok evangélikus egyháza. Politikai autonómiájuk mellett a nagyszebeni prépostság egyben fokozott egyházi önállóságot biztosított már a katolikus középkorban, a reformáció során pedig a szász települések egyöntetűen tértek át a lutheri hitre. 28 Magyarhoni hitsorsosaikkal ellentétben ők szabadon gyakorolhatták vallásukat, hiszen az Erdélyi Fejedelemség maga is protestáns jellegű volt, s az 1568-os tordai országgyűlés törvénybe iktatta a négy domináns felekezet (a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius) szabadságát. Ez a kedvező helyzet végig megmaradt, ami nem vethetett azonban gátat a demográfiai folyamatoknak, a románság folyamatos betelepülésének, szaporodásának. A dualizmus korában a dél-erdélyi magterület lakosságának már alig fele volt csak evangélikus azaz német ajkú. 29 Egy 1872-es román cikk például Lámkerékről azt írja, hogy egy szász lélek sincs a faluban, de a község kénytelen évi hatszáz forintért tartani a szász lelkészt, aki csak pipázik, s talán unalmában cikkeket ír arról, hogy a románok ilyenek és ilyenek azok pedig csak hallgatnak! 30 Az anyagi biztonságban élő lelkészek tűnhettek anyagiasnak, világiasnak az idegen számára 31, ám mégiscsak az egyre inkább első számú nemzeti intézményt jelentették, amely intézmény jelentősége különösen megnőtt a nyolcvanas években, a területi autonómia elvesztése után. Az egyház végképp homogénná, 97%-ban német ajkúvá vált azután, hogy 1887-ben tizenhat magyar ajkú parókia, mintegy húszezer 25 Halász Iván: Szlovák karrierlehetőségek a dualizmus-kori Budapesten. Daniel Bachát és Ján Nepomuk Bobula életútja. In: Kultúrne dedičstvo budapeštianskych Slovákov A budapesti szlovákok kulturális öröksége. Red. Michal Hrivnák. Bp uo Halász Iván: Martin Morháč és a pesti szlovák evangélikus gyülekezet utolsó dualizmus kori évei ( ). In: In: A Duna vallomása. Tanulmányok Käfer István hetvenedik születésnapjára. Szerk. Ábrahám Barna Pilecky Marcell. PPKE BTK, Piliscsaba, Pukánszky Béla: Erdélyi szászok és magyarok. Pécs, Bárth: i. m Ábrahám Barna: Német szellem, német mintakövetés a 19. századi román kultúrában. Limes 15(2002), Az 1818-ban a Szászföldön járt Kazinczy Ferenc így összegezte ezt a véleményt: Itt tehát a lelkipásztorság az az élet neme, melyben legbizonyosabb, legkönnyebb az előhaladás. Erdélyi levelek. In: Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok. Bp. é. n. [1979]. 644.

9 hívő kivált az egyházból. 32 Markánsan kifejezi az egyház nemzeti jelentőségét a 20. század klasszikus írója, Adolf Meschendörfer regénye (Die Stadt im Osten): a városi pap Brassó városának ura, abszolút tekintély, a nagyszebeni egyházfő, az evangélikus püspök helyzetét pedig az alábbi szavakkal ecseteli: Nem kicsi dolog, ha valaki szász püspök akar lenni. Előbb egyikében a legnagyobb szász városokban városi lelkésznek kell lennie. Azután mind a tíz egyházmegyében meg kell nyernie a maga számára az illetékes tényezőket. A becsületéhez foltnak tapadnia nem szabad. Tudományos munkásságot kell bizonyítania. Páratlan szónoknak kell lennie. Mindig igaza kell, hogy legyen. Nélkülözhetetlennek kell lennie. Tudnia kell várni. Hihetetlen szerencséje kell, hogy legyen. Végül: meg is kell érnie, hogy püspök legyen. Nálunk minden jelöltet gimnazista kora óta minden polgártársa ellenőriz könnyebb dolog a pápaságot vagy a kínai császári koronát megnyerni. 33 A ruszin görög katolicizmus Közhelyszerű, hogy Kárpátalja szláv, hagyományosan ruszinnak nevezett népessége nem annyira nyelvének (melyet máig nem tudott irodalmi szintre emelni), mint inkább görög katolikus vallásának köszönhetően vált ki az ortodox keleti szlávság, közelebbről az ukránok tömbjéből. Az eredetileg görögkeleti lakosság uniójának (1646) jelentőségét így érzékeltette a 19. század végén a ruszinokról írott első összefoglaló tanulmány: Magyarországon még a mai napig is kivéve a művelt közönséget orosznak [kiemelés tőlem Á. B.] neveznek minden, nem oláh-ajkú görög katholikus embert. A tősgyökeres szabolcsi magyar is, ha görög katholikus vallású, orosznak nevezi magát. Mi e helyütt oroszokon hazánk azon görög katholikus vallású lakóit értjük, kik a Galicziában, Bukovinában, Moldvában és Déloroszországban [sic!] lakó s kisorosznak nevezett népfajhoz tartoznak, s így kirekesztjük közűlök nem csak a más nemzetiségű görög katholikusokat, hanem a más vallású, de ugyan e népfajból származott lakóit is hazánknak, rég ismert dolog lévén, hogy a más vallású oroszok régóta elvesztették már faji sajátságaikat s így, mint mondani szokás, nem vonhatók többé a görög katholikus oroszokkal egy kalap alá. 34 A görög katolicizmus valóban megadta a nemzetté válás lehetőségét, intézményeit (az önálló munkácsi egyházmegye 1773-as megalakulása), öntudatát és ideológiáját (a ruszin liturgikus nyelv gyakorlatilag az óegyházi szláv mint a legtisztább, legősibb szláv idióma), ám rendkívüli, realitássá vált veszélyt hordozott magában: az elit szinte teljes körű asszimilációját. A társadalmilag emelkedni vágyó lelkészekre, maroknyi világi értelmiségre a keleti összetevőnél, azaz a bizánci ritusnál erősebb vonzást gyakorolt a nyugati, katolikus meghatározottság, s e réteg már a 19. század első felében magyarosodni kezdett. Az 1860-as években a tiszántúli magyar jelentős részben nem magyar eredetű hívek mozgalmat indítottak a magyar liturgikus nyelv bevezetéséért, s ehhez a század végén a Budapesten élő elmagyarosodó ruszin értelmiségiek (orvosok, ügyvédek, tanárok) is csatlakoztak. Ez utóbbiak 1902-ben megalakították a Magyar Görögkatolikusok Egyesületét, melynek egyik vezetője már két évvel korábban kifejtette, hogy a ruszin nép, csekély létszámánál fogva, s mivel nagyon szegény s nincs intelligenciája sem, nem tarthat igény önálló nemzeti létre. 35 Lapjuk szerkesztője hasonló szellemben vallott magáról: Ruténnek sohasem vallottam 32 James Niessen: Vallás és nemzetiség Erdélyben a századfordulón. Regio, , Adolf Meschendörfer: Corona. Kolozsvár, I , II Zsatkovics Kálmán: Vázlatok a magyarországi oroszok életéből I. Budapesti Szemle, 82. k.(1895), Azt, hogy a magyar ajkú görög katolikusokat is orosznak tekintették, bizonyítja az ismert 18. századi versezet: Plébános, és Praedikátor Tiszántúl / Orosz Pap is prédikál tsak Magyarúl. Közli: Szirmay Antal: Hungaria in parabolis. Budae, Mayer Mária: Kárpátukrán (ruszin) politikai és társadalmi törekvések Bp

10 magam, de azt nem tagadtam, hogy a kárpátaljai orosz népből származom. Büszke vagyok, hogy e nép nyelvét beszélem, s szolgálni fogom érdekeit mindenkor, de nem mint rutén, hanem mint olyan magyar ember, kinek politikai és társadalmi felfogásai a származásra nézve is magyar polgártársaitól miben sem különböznek. 36 A főként ruszin és román eredetű magyar görög katolikus hívek igaz magyarságát volt hivatva bizonyítani a történeti kontinuitás-elv, mely szerint ők a Szent István kori térítés egyenes leszármazottai, kiknek különleges nemzeti szerepe lehet, hogy a keleti ritusú magyar katolikus egyház serkentheti a nem magyar ortodoxok katolizálását és magyarosodását. 37 A román görög katolikus egyház A román görög katolicizmus szintén az etnikailag homogén nemzeti egyházak közé tartozott, mely viszonylag késői és hatalmi politikai hátterű létrejötte ellenére döntő szerepet játszott a román nemzetté válásban. Addig a románok a bizánci-szláv jellegű ortodoxia részei voltak, görög, orosz, szerb, bolgár kapcsolódásokkal, a 17. századig szláv liturgiával, s az anyanyelv bevezetése után is maradt a cirill ábécé. Az Erdélyben kialakított görög katolicizmus terjesztette el és ideologizálta-politizálta át a római származás, a románok daciai őslakos voltának elméletét. Ezek a nézetek ugyan a Kárpátokon túli két román görögkeleti fejedelemségekben jelentek meg még a században, ám az ortodoxia számára Róma, a latin nyelv a Sátán megtestesülése illetőleg kelléke volt, a Nyugattal pedig amúgy sem volt semmiféle kapcsolatuk. Az erdélyi vallási unió (1700) után viszont az itteni tehetséges fiatalok megtanultak latinul, Nagyszombatban, Bécsben, Grazban, sőt Rómában végezhették a teológiát, s közben alaposan áttanulmányozták a Római Birodalom, s főleg Dacia provincia történelmét. Idővel otthon, Balázsfalván kialakult a vallási-kulturális központ püspöki hivatallal, szemináriummal, gimnáziummal, könyvtárral, nyomdával. Inochentie Micu-Klein püspök már az 1740-es években a történelmi elsőség és a románok többségi voltával érvelt a szászok és a magyarok felé a románok egyenjogúsításának érdekében. 38 A vallási egységet megbontó unió idővel maga is két irányzatra szakadt: kialakult egy Rómabarát, latinizáló ultramontán vonulat és az azzal ellentétes, janzenista illetve gallikán szellemű törekvés, mely a felekezet sajátos, keleti vonásait hangsúlyozta. A meghatározó törésvonal persze az ortodoxok irányában húzódott, amelyet a nyelvi-etnikai nemzettudat térhódításával tompítani kellett. A modern nemzettudat atyjai, az ún. Erdélyi Triász (avagy Iskola) Samuil Micu-Klein, Gheorghe Şincai, Petru Maior amellett, hogy felekezetük bizánci vonásait hangsúlyozták, az idegeneket, azaz a görögöket tették felelőssé a románság történelmi eltévelyedéséért. A románok a firenzei zsinatig úgymond a latin egyházi nyelvet és ABC-t használták, ekkor azonban az ohridi érsek fennhatósága alá kerültek, aki megakadályozta egyesülésüket Rómával; Jó Sándor moldvai fejedelem vezette be az egyházi szláv nyelvet, ami kettős kárt okozott: a románok elszakadtak Rómától és nyelvük sem fejlődött. Száz év múlva az egyház áttért a román nyelvre, csak a cirill ABC-t hagyta meg (Şincai előszava az első román nyelvtan Elementa linguae Daco-Romanae sive Valachicae, 1780 lapjain). 39 A nemzeti egység jegyében latinitás-élményük már unióellenességgel párosult, áttérési tervekről elmélkedtek, Maior Róma züllöttségéről, erkölcstelenségéről írt, Şincai tagadta a katolikus és ortodox Hiszekegyet elválasztó Filioque- 36 Uo Pusztai Bertalan: Öndefiníció a társadalmi térben. Központi 'narratívák' a magyar görög katolikus diskurzusban. Kézirat. 9., I. Tóth Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus első százada Csíkszereda, skk. 39 Şcoala Ardeleană I. Bucureşti

11 tant. Ezen egységesítő törekvést képviselték azok a görög katolikusok is, akik valamiféle egységes román egyházat szerettek volna kialakítani, Róma fősége alatt, de Esztergomtól, tehát a magyarhoni hierarchiától függetlenül. 40 A két nemzeti egyház természetesen nem egyesült, ám egyformán küzdött a románok nyelvipolitikai jogaiért. A Balázsfalván székelő fogarasi püspökség mozgásterét szélesítette, hogy 1853-ben érseki rangra emelkedett, tehát kikerült Esztergom fennhatósága alól. A román görög katolikus egyház a maga érsekségével, három másik püspökségével, hatalmas birtokállományával, ingatlanaival, alapítványaival, elemi iskolai hálózatával, gimnáziumaival, tanítóképzőivel és szemináriumaival, valamint ösztöndíjaival, pályázataival erős hátteret biztosított az anyanyelvi hitéletnek és oktatásnak. Az idegenkedés, a rejtett bizalmatlanság a két román egyház között azonban végig fönnmaradt, 1918 után pedig, immár Nagy- Romániában, az államvallásként viselkedő ortodoxia hevesen támadta a görög katolicizmust, és annak politikai képviseletét, a Román Nemzeti Pártot. Az igazi román törvény, azaz a görögkeleti vallás szemében ezek a Bukaresttel szemben álló erdélyi politikusok jezsuiták, pápisták lettek, s az ellentétek elmérgesedését jelzi, hogy a görög katolikus egyház nem képviseltette magát I. Ferdinánd 1922-es gyulafehérvári koronázásán. 41 A hol rejtett, holt nyílt konkurrenciaharcnak két és fél évszázad után a ruszinokhoz hasonlóan a görög katolikus egyház beolvasztása (1947) vetett véget. A román görögkeleti egyház A román ortodoxia mindig is magát tekintette a románok ősi vallásának, ezért sokáig nem is volt szüksége nemzeti mitológiára, a dáciai római kontinuitás tételére, annál is inkább, mert, mint említettem, kelet felé orientálódott. Róma fennhatóságának elismerésében vagy a latin ábécé átvételében az első lépést látták afelé, hogy a románokat kiforgassák hitükből és nyelvükből, latinizálva (azaz római katolikussá téve), majd nyelvileg elmagyarosítvaelnémetesítve őket elsősorban idegen feleségük által. Az ortodox teológusok szerint igazi román csak ortodox lehetett, autokefál jellegénél fogva csak az ortodoxia lehet a nemzet egyháza. 42 Ez a 18. században anyagilag, társadalmi presztizsében még messze elmarad a görög katolikus egyháztól, ám a felekezeteket egyenjogúsító törvények (1792), a szabad hivatalviselés, és nem utolsó sorban a gazdag dél-erdélyi kereskedők, juhosgazdák, idővel pedig még a román kormány támogatása szintén dúsgazdag egyházzá tették (az általa kezelt Gojdu Alapítvány például a 19. század végén Magyarhon legnagyobb magánalapítványa). Birtokai, pénzalapjai, elemi és középiskolái, ösztöndíjai óriási befolyást biztosítanak számára, és státusának emelkedését jelezte, hogy a nagyszebeni püspökség 1864-ben érseki rangra emelkedett, két másik püspökség fölött gyakorolva fennhatóságot. A vezetőség nemzeti ügyekben korrekt együttműködésre törekedett a másik egyházzal, 1918 után viszont, mint említettem, Órománia támogatásával igyekezett háttérbe szorítani, megkérdőjelezni annak nemzeti jellegét és érdemeit. A szerb görögkeleti egyház 40 Sorin Mitu: Az erdélyi románok nemzeti és felekezeti identitása a modern kor kezdetén. Replika, november Ábrahám Barna: Erdélyi román regionalizmus a két világháború között. In: Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Szerk. Ábrahám Barna Gereben Ferenc Stekovics Rita. PPKE BTK, Piliscsaba, Mitu: i. m

12 Formálisan szemlélve a dolgot, a szerb görögkeleti egyház teljes mértékben nemzeti intézmény volt, maga a nemzeti egyház, mint olyan. A középkori Szerbia bukása után, az oszmán fennhatóság századaiban a lehetséges mértékben az egyház pótolta az elveszett államiságot. A peći (Koszovó-Metóhia) pátriárkai székhely a forrásokban mint ipeki trón szerepel, a roppant kiterjedésű, Macedóniától Budáig, Győrig terjedő egyháztartomány pedig mint szerb föld rögzült a köztudatban. Maga az egyház paradox módon több jogot élvezett, mint a korábbi keresztény államban. Mivel az Oszmán Birodalomban nem volt világi törvényhozás és igazságszolgáltatás, hanem az élet egészét a Koránon alapuló sheriat szabályozta, a nem muzulmánok esetében az állam kénytelen volt számos jogkört és persze kötelességet átadni az átfogó nemzeti intézménynek, azaz az egyháznak. Az ortodoxia ilyenformán tekintélyes millet afféle személyi autonómia lett, s a pátriárka, metropolita, püspök dönthetett a hívek házassági, öröklési ügyeiben, minden, két hívüket érintő egyéb vitában, hagyta jóvá a céhek működési szabályzatát stb. 43 Amikor a menekülő pátriárka 1690-ben népével menedéket kapott a Habsburg-birodalom déli végvidékén, a császári diploma továbbra is biztosította ezt a teljeskörű egyházi és világi autonómiát: szabadon használhatták a régi naptárt, választhatták az érseket (a katolikus szóhasználat sohasem ismerte el ennek pátriárka irangját), aki szabadon szentelhetett püspököket és papokat stb. A szerémségi Karlócán rendezte be székhelyét, idővel itt alakult meg a központi szeminárium, tanítóképző és gimnázium, s fennhatóságot gyakorolt a többi magyarhoni ortodox püspök felett. Ezt azt jelentette, hogy a magyarhoni, tehát alföldi román hívők is szerb egyházi hatalom alá kerültek, ami számukra rendkívül súlyos következményekkel járt: Karlóca szerbeket ültetett a román parókiákba, akik szerbesíteni igyekeztek híveiket (szerb liturgia, szerb névadás). Ez a szerb román kényszerházasság volt az illír nemzet, s érthető, hogy ezek a románok ben a magyar forradalmi kormányzat oldalán álltak (az erdélyiekkel ellentétben), mert számukra a szerbek testesítették meg a nemzeti elnyomást. Csak 1864, a román főegyházmegye megalakulása után tudtak elválni Karlócától, elkeseredett vagyonmegosztási viták közepette. A Duna menti metropólia egyébként minden szerbek egyházi központja lett azután, hogy 1766-ban megszűnt a peći patriarkátus, s az maradt egészen a belgrádi érsekség megalapításáig (1830). A betelepülést követően továbbra is a rendszeresen összeülő illír kongresszus döntött a szerbek ügyeiben, legalább is Mária Terézia uralkodásáig, akinek ez a balkáni modell nem fért bele a modern, központosított államról alkotott elképzeléseibe, s csupán a hitélettel és az iskoláztatással kapcsolatos ügyeket hagyta meg a kongresszus hatáskörében (Illír Regulamentum, 1771). 44 A 19. században roppant vagyonából (a 20. század elején kb. százmillió korona) számos alapítványt tartott fenn, adott ösztöndíjakat tehetséges fiataloknak, a maga intézményeivel az anyanyelvi oktatás, kultúra alapja és fő mecénása. Budapest folyamatosan a metropolita és a kongresszus háttérbe szorítására vagy megvásárlására törekedett, végül 1912-ben az egyházi autonómiát formálisan is megszüntette. A szerb egyház 19. századi nemzeti szerepe mindezek ellenére ellentmondásos. A felvilágosodás korától az európai látókörű katonatiszteket, kereskedőket egyre inkább zavarta az egyházi vezetőség merev aulikussága, a magyarhoni rendekkel szembeni ellenséges alapállása, akárcsak nyelvi-szellemi konzervativizmusa (a megcsontosodott szerb-orosz keveréknyelv, a szlaveno szerbszkij jezik használata, az európai reformeszmék elvetése). A világi ellenzék a kongresszusokon vette föl a harcot, növelni próbálván a maga számarányát és szavának súlyát, a szellemi életben pedig olyan személyiségek küzdöttek, mint a népnyelvi 43 Hadrovics László: Vallás, egyház, nemzettudat. (A szerb egyház nemzeti szerepe a török uralom alatt) ELTE, Budapest: skk. 44 Szalay László: A magyarországi szerb telepek jogviszonya az államhoz. Pest,

13 alapú modern nyelvet kialakító Vuk Stefanović Karadžić, akinek kiadványait Karlóca indexre is tetette, s Újszövetség-fordításának is magánkiadásban, egyházi jóváhagyás nélkül kellett megjelennie. 45 A konzervatív, ún. klerikális csoport az 1860-as években elvesztette társadalmi bázisát, de anyagi bázisának és kapcsolati tőkéjének köszönhetően a világháborúig megőrizte pozícióit, bár teljes mértékben azonosult a kormány kisebbségbarátnak aligha mondható politikájával (politikai szervezete, a Mérsékelt Autonomista Párt teljesen diszkreditálta magát, sőt a pátriárka és Bánffy Dezső miniszterelnök anyagi összefonódása is napvilágra került). A zsidó ortodoxia és neológia Utolsóként a magyarhoni zsidóság vallási identitásáról, az izraelita vallás nemzeti szerepéről szólnék, rámutatva a két markáns felekezet eltérő sajátosságaira, bár előrebocsátva, hogy éppen az anyanyelv, az asszimiláció és a nemzettudat szempontjából ezek a korban ne m mindig szétválaszthatók. A zsidóság vallási helyzete látszólag az erdélyi szászokhoz, a ruszinokhoz vagy a szerbekhez hasonlítható: a nép ugyanazt a hitet, ugyanazokat a törvényeket követte, és ragaszkodott az anyanyelvi liturgiához, miközben a rabbik mind vallási, mind világi ügyekben a helyi közösség köztiszteletben álló vezetői voltak. Ezek az állítások és a párhuzam azonban több ponton megkérdőjelezhetők. Átfogó izraelita egyház nem létezett, legalábbis 1868-ig, a közösségek autonóm módon gyakorolták hitüket, hívták meg a rabbit, választották a kántort, a saktert, és a mózesi törvények, illetve a Talmud érvényesítésében különböző irányzatok éltek egymás mellett. Másrészt az imák, az igehirdetés bibliai héber nyelve hosszú évszázadok óta nem volt anyanyelve senkinek. Magyarhonba német és főleg jiddis nyelvűek települtek be, kiknek döntő többsége a 19. század második felében a nyelvi asszimiláció, azaz a magyarosodás útjára lépett, s így 1910-ben a 911 ezer izraelita 77%-a már magyar anyanyelvűnek vallotta magát (a maradék nagy része, a hívők 22%-a pedig német ajkúnak). 46 A modern nyelvi nacionalizmus szempontjából tehát a judaizmus nem funkcionált nemzeti, nemzetvédő egyházként. Általánosabb értelemben mégis annak kell tekintenünk, mert a viszonylag problémátlan nyelvváltással ellentétben a zsidóság a maga vallásához ragaszkodott, az identitásának központi eleme maradt. A régi és az új nemzettudat harmonikusnak tűnő együttélését, ötvöződését a mózesvallású magyar kifejezés fejezte ki tökéletesen. A keresztényekkel kötött vegyesházasságok viszonylag ritkák, a vallás elhagyásával, vallásváltással pedig a korszakban szinte nem is találkozunk. 47 Ágoston Péter 1917-ben megjelent röpirata 48, melyben a zsidókérdés egyedüli megoldását a tömeges kikeresztelkedésben, a zsidóság végleges fölolvadásában látta, inkább a háborús pszichózis, az egyes zsidó hadiszállítók, spekulánsok tevékenysége miatt erősödő antiszemita hangok lecsapódása, mintsem társadalmi szinten létező, reális stratégia. Az ortodox és a neológ irányzat viszonyulása a többségi keresztény népességhez, a kapitalizmus kereteihez, asszimilációs hajlandóságuk eltért, ám a különbséget nehéz tárgyilagosan megragadni, mert arra a korban és a 20. században mitoszok rakódtak, és a kérdés átpolitizálódott. Kétségtelen, hogy a reformizmus erői, mint például a pesti reformtársulat, már a negyvenes évektől a társadalmi integráció, s ennek keretében a magyar 45 Arató Endre: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája. AK, Bp Karády: i. m Tóth Zoltán: Mit olvaszt az olvasztótégely? Regio, Ágoston Péter: A zsidók útja. Nagyvárad, 1917

14 nyelvhasználat bevezetését szorgalmazták 49, míg az ortodoxok elvetettek minden liturgikus vagy nyelvi alkalmazkodást, mint azt az 1865-ös nagymihályi rabbigyűlés határozata is kifejezte. 50 A formális szakadás az 1868-as Izraelita Egyetemes Gyűlés nyomán következett be, az egységes egyház gondolatával és a határozatokkal egyet nem értő ortodoxok 1870-ben saját egyházszervezetet hoztak létre (majd létrejött a magát el nem kötelező status quo ante irányzat is). A két fő irányzat számaránya nem volt ismert a kortársak számára, az erőviszonyok nyilvánosságra kerülése egyik félnek sem volt érdeke, hiszen így egyformán magát tekinthette a többség képviselőjének. 51 Ma már nyilvánvaló az ortodoxia biztos, bár csökkenő fölénye egészen 1920-ig (A trianoni szerződés elsősorban ortodox régiókat csatolt el, minek következtében Magyarországon a neológia kétszeres túlsúlyra tett szert). 52 A dualizmus korában a neológia és a vele rokonszenvező magyar körök ehhez az irányzathoz kötötték a korszerű műveltséget, amodernizáció, valamint az integráció és a magyarosodás folyamatát. Herman Ottó 1883-as parlamenti beszédében például fölrótta a felvilágosult, polgárosult zsidóságnak, hogy nem tett eleget elmaradott hittársai fölemeléséért. 53 Maguk a neológ körök is szükségét érezték, hogy a sokadik generációs, integrálódott zsidóságot elhatárolják a látszólag frissen bevándorolt kulturálatlan ortodox galíciánerektől, mert az azokkal szembeni ellenszenv, a fajvédő hangok erősödése az ő pozícióikat is veszélyezethette. 54 Egy 1868-as pesti neológ egyházközségi gyűlésen a galíciai barbárság veszélyére figyelmeztettek, amennyiben a reformbarát és asszimiláns zsidók nem kerekednek felül ortodox ellenlábasaikon. 55 A keleti hitsorsosoktól való félelem sajátos eredetmítoszt termelt ki magából, igaz, ez csak a világháború után fogalmazódott meg. A magyar zsidóság történetéről született első összefoglaló munka szerint egy zsidó vallású kazár törzs Árpád magyarjaival együtt a Kárpát-medencébe költözött, tehát egyfajta vérrokonság és sorsközösség jött létre köztük. A hazai zsidóság alaprétege így gyökeresen különbözik a későbbi bevándorlóktól. 56 Látjuk tehát a neológia mint nemzeti egyház ellentmondásos működését: nem tagadja meg, sőt hangsúlyozza a judaizmust, ám ezzel éppen a hívők igaz, tősgyökeres magyarságát és tökéletes integrációját kívánja igazolni. Hiba volna ugyanakkor az ortodoxiát általában bezárkózó, modernizáció-ellenes jelenségnek tekintenünk. Kétségtelen, hogy olyan igen elmaradott és egyben jellegzetes ortodox régiókban, mint a Tisza jobb partja (Kelet-Felföld) vagy Máramaros, még 1910-ben is kirívóan alacsony a magyar ajkú zsidók aránya (65 ill. 17%), ám ugyanez elmondható a polgárosultabb Nyugat-Felföldről, sőt magáról az ipari kereskedelmi központ Pozsonyról is (57 ill. 51%) 57, ahol az ortodox zsidóság tevékenyen részt vett a modern gazdaság és társadalom építésében, ám német vagy jiddis nyelvét megőrizte. Budapesten ugyan kisebbségben voltak, sőt az ortodoxok száma csak a század végén kezdett gyarapodni (a galíciaiak bevándorlása révén) 58, ám ők is aktív részesei voltak a születő világváros kapitalista fejlődésének, s olyan személyiségekkel dicsekedhettek, mint például Wahrmann 49 Vörös Károly: A budapesti zsidóság a két forradalom között, Kortárs, sz. 50 Jakob Katz: A végzetes szakadás. Az ortodox neológ szétválás a magyar zsidóságban. História, sz. 51 Zeke Gyula: Szakadás után... Adalákok a magyarországi zsidóság felekezeti irányzatainak társadalomtörténetéhez ( ) In: Hét évtized a hazai zsidóság életében I. Szerk. Lendvai L. Ferenc Sohár Anikó Horváth Pál. Bp uo Szabad György: A polgári jogegyenlőség elleni támadás és kudarca. Társadalmi Szemle, sz. 54 Walter Pietsch: A zsidók bevándorlása Galíciából és a magyarországi zsidóság. Valóság, sz uo Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig. Bp Karády: i. m Zeke Gyula: A budapesti zsidóság lakóhelyi szegregációja a tőkés modernizáció korszakában ( ). In: Hét évtized a hazai zsidóság életében I. Szerk. Lendvai L. Ferenc Sohár Anikó Horváth Pál. Bp

15 Mór, a pesti bankvilág egyik vezéralakja. Végezetül a szépirodalom mezejére merészkedve utalhatnánk Gejza Vámoš egyik hősére, Hunyady Mór felekezeti iskolai igazgatóra, aki ortodox létére a magyar hazafi, a hithű zsidó, a szabadgondolkodó és a kozmopolita furcsa konglomerátuma volt, [ ] igazi tipikus asszimilált zsidó-magyar. 59 A zsidóságnál tehát a felekezet önmagában nem határozta meg az egyéni modernizációs és asszimilációs stratégiákat, hatását a környezet, a regionális adottságok erősíthették, de ugyanúgy gyöngíthették is. 59 Gejza Vámoš: Odlomená haluz. Vyd. Smena, Bratislava,

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Kérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Miért a filozófus pályát választotta fiatalon? Milyen hatások érték az egyetemen és első kutatói éveiben?

Kérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Miért a filozófus pályát választotta fiatalon? Milyen hatások érték az egyetemen és első kutatói éveiben? PORTRÉ A megosztó nemzeti narratív szemléletek alternatívája a régi Magyarország intézményközpontú, illetve a társadalomtörténeti változásokra összpontosító vizsgálata lenne. Bemutatjuk Tibor Pichler filozófust

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Vallások és egyházak a dualizmus-kori Magyarországon. Novák Zsombor

Vallások és egyházak a dualizmus-kori Magyarországon. Novák Zsombor Vallások és egyházak a dualizmus-kori Magyarországon Novák Zsombor Vallási összetétel A dualizmus korában Magyarország vallási összetétele lényegesen nem változott meg az előző időszakhoz képest. A lakosság

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Jelenetek egy házasságból a soknemzetiségű evangélikus egyház

Jelenetek egy házasságból a soknemzetiségű evangélikus egyház Jelenetek egy házasságból a soknemzetiségű evangélikus egyház Bergman filmje amelynek címét kölcsönöztem egy eléggé nyomasztó házasság jeleneteit mutatja be. A kárpát-medencei nemzetiségek együttélése

Részletesebben

Magyar vagy román sovinizmus?

Magyar vagy román sovinizmus? Magyar vagy román sovinizmus? = Budapesti Hirlap 1912. május 17. Szerző neve alatt. = A görög katholikus magyar püspökség küszöbön levő megalapítása miatt a románok telekiabálják a világot, a most kormányon

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

BIBLIKUS CSEH NYELVŰ GYÁSZBESZÉDEK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON

BIBLIKUS CSEH NYELVŰ GYÁSZBESZÉDEK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BIBLIKUS CSEH NYELVŰ GYÁSZBESZÉDEK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON A nyomtatott korpusz bemutatása és irodalomtörténeti vizsgálata Papp Ingrid Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

kritika kor /ridor 2014. 3. szám

kritika kor /ridor 2014. 3. szám Halász, Ivan Uhorsko a podoby slovenskej identity v dlhom 19. storočí. [Magyarország és a szlovák identitásformák a hosszú 19. században] Bratislava, Kalligram, 2011. 233 p. A 18 19. századi Magyar Királyság

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben

Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben Kedves Szülők! A 2014-2015-ös tanévben a Kerék Általános Iskola és Gimnáziumban a következő egyházak tartanak hit-és erkölcstan oktatást:

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066 Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM Tízezer év ezer oldalról SUB Göttingen 215 862 066 2003 A 5273 Oktatási segédkönyv Zűriek - Budapest 2002 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza*

A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza* GYIVICSÁN ANNA A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza* Nyíregyháza Kisköröshöz hasonlóan a hazai szlovák települések legjellegzetesebb típusához, a mezővárosokhoz tartozott. Létrejötte

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Oltalom a zivatarban. Gyülekezet a világvárossá fejlődő Budapesten Budapest, Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Egyházközség, 2011. 304 p.

Oltalom a zivatarban. Gyülekezet a világvárossá fejlődő Budapesten Budapest, Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Egyházközség, 2011. 304 p. Zászkaliczky Péter (szerk.) Oltalom a zivatarban. Gyülekezet a világvárossá fejlődő Budapesten Budapest, Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Egyházközség, 2011. 304 p. A magyarországi evangélikusság történetében

Részletesebben

Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye *

Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye * Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye * Véghseő Tamás A Vatikáni Titkos Levéltár tekintélyes mennyiségű iratanyagot őriz a magyar görög katolikusoknak a magyar nyelvű liturgiáért

Részletesebben

Felekezeti társadalom felekezeti műveltség

Felekezeti társadalom felekezeti műveltség Felekezeti társadalom felekezeti műveltség Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája Győr, 2011. szeptember 1 3. Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) Apáczai Csere János Kar I. számú

Részletesebben

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

FEHÉR KATALIN. Egy reformkori katolikus hetilap, a Religio és Nevelés (1841-1849) Magyar Könyvszemle 2004. 1. sz. 14-28.

FEHÉR KATALIN. Egy reformkori katolikus hetilap, a Religio és Nevelés (1841-1849) Magyar Könyvszemle 2004. 1. sz. 14-28. FEHÉR KATALIN Egy reformkori katolikus hetilap, a Religio és Nevelés (1841-1849) Magyar Könyvszemle 2004. 1. sz. 14-28. A 19. század negyvenes éveiben, a reformkor derekán, a katolikus egyház felismerte,

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

A magyar felsőoktatás kezdetei

A magyar felsőoktatás kezdetei A Természet Világa 1996. évi 1. számában megjelent cikk utóközlése SZÖGI LÁSZLÓ A magyar felsőoktatás kezdetei 1. rész A felsőoktatás napjainkban folyó reformja során állandóan hangoztatjuk, hogy hazánknak

Részletesebben

A burgenlandi magyar népcsoport

A burgenlandi magyar népcsoport A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA TARTALOM Rendszerváltás és a kisebbségek Szerkesztette: Zahorán Csaba Zahorán Csaba: A rendszerváltás és a kisebbségi

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről TŐTŐS ÁRON* Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében.

Részletesebben

Figyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának

Figyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának MÛHELY Elvándorlás, kitelepítés Állam és társadalom mûködõképességérõl Migráció, népmozgás a 20. századi Magyarországon témakörben rendezett konferenciát 1995. szeptember 22 23-án Budapesten a Südostdeutsche

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A magyar határok európanizációs összefüggései

A magyar határok európanizációs összefüggései A magyar határok európanizációs összefüggései James W. Scott University of Eastern Finland Határkutató-csoport vezető (külső munkatárs), MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont James.Scott@uef.fi

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben