3. szakasz Pécs Nagykanizsa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. szakasz Pécs Nagykanizsa"

Átírás

1 3. szakasz Pécs Nagykanizsa Pécs Nagykanizsa szakasz áttekintő térképe Abaliget Kelta eredetű településnek tartják. A 11. században az Aba nemzetség alapította, írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először Abaligete néven. A török hódoltság idején lakossága csökkent, majd a felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett. A 18. század első felében lakatlan falut 1748-ban magyarokkal, majd németekkel népesítették be. A kicsit sajátos vendégjárás, már áprilistól beindul, és késő őszig tart. Nem csak a szép és csendes környezet, a cseppkőbarlang, csónakázó tó, a denevér múzeum, vagy a házias ételeiről híres kis étterem vonzza a látogatókat, hanem gazdag programokkal is várják az ide látogatókat. Nevezetességei, látnivalói Abaligeti-barlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a földkéreg mozgása következtében létrejött kis repedéseket a hévíz tovább tágította. Az 1957-ben kiépített főágon végighaladva gyönyörűen láthatók az egykor itt hullámzó Pannon-tenger által lerakott üledékrétegek. Cseppkövek csak a Nagyteremben fejlődtek. Klímája légúti megbetegedések kezelésére alkalmas. A barlang a nagy patkósorrú denevérek kedvelt tanyahelye. Az Abaligeti-barlang, más néven Paplika 1768 óta ismert. Mattenheim József abaligeti molnár fedezte fel. Vezetővel látogatható része kb. 500 m. Szép cseppkőképződmények láthatók itt. A barlang egyik termében padokat helyeztek el azok számára, akik légzőszervi megbetegedésük gyógyítása céljából érkeznek ide től védett cseppköves forrásbarlang. A környéke természetvédelmi terület. Ez az egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlang a Dél-Dunántúlon. Kirándulók célpontja a közeli Képespuszta. Denevérmúzeum o Elérhetőség: 7678 Abaliget, Tel.: 72/ ; 120

2 Abaligeti tanösvény: A barlang bejáratától indul, és 12 állomásból áll. Római katolikus templom: 1796-ban épült, késő barokk stílusban. Titulusa: Mária Magdolna. Főoltárának képét Karl Bachmayer festette 1800 körül. Római katolikus plébánia: A 18. században épült, barokk stílusban. "Korsós nő" című szobor: Sóváry János alkotása. Lakóház (Kossuth u. 45.): Népi jellegű épület a XX. század elejéről. Lakóház (Kossuth u. 47.): Népi jellegű épület a XX. század elejéről. Hármaskereszt. Pajta Múzeum: Abaliget, Kossuth u. 14.; Polgármesteri Hivatal: Kisfali János polgármester 7678 Abaliget, Kossuth u. 87.; Tel/Fax: , ; Abaligeti csónakázó tó Cseppkőbarlang Denevér múzeum A község hivatalos honlapja: Forrás: Hetvehely Hetvehely Árpád-kori település. Neve a magyar hétfő és a hely szavak összevonásával keletkezhetett. Ez arra utal, hogy valaha hétfőn voltak itt a vásárok. A beköltöző német telepesek,,hetfehell -nek nevezték. A török hódoltság idején elnéptelenedett, sokkal később népesült be. Az új Hetvehely nem a régi falu helyére épült, mert a környék elvadult volt. Ezt bizonyítja, hogy a 18. század első három évtizedében nem említették a középkori templomot a vizitációk január 1-én hozzácsatolták az elnéptelenedő Kán falut is, amely azóta építészetileg védett település lett a maga hatvan házával. Nevezetességei Árpád-kori templom: A gótikus stílusú műemlék templom a falu legősibb nevezetessége. 13. századi gótikus stílusú templom feltehetően a pécsi pálosok Jakab-hegyi kolostorának tartozéka volt, mellette remeteházzal. A 18. század eleji püspöki vizitációk során szóba sem került, mert a török időkben a környezete annyira elvadult, hogy csak később bukkantak rá. A templomot a 18. században átalakították ban az Országos Műemléki Felügyelőség állíttatta helyre. A templomon belül a középkori eredetű falképeken kívül egy 14. századi keresztelőmedence található. A 18. századi elődök a gótikus templom falaira barokk stílusú magasítást, ablakokat és boltívet húztak. Fekete rokokó oltárt készíttetek. Ez később a mai 121

3 templom szentsír-oltára lett. A templom 1760-ban készült el. Ez később kicsinek bizonyult, ezért a közelében épült a mai templom. A 20. század elején az ősi templom szentélyében felfedeztek egy "metterciát", amely a 14. századi itáliai festőiskolák kedvelt témája volt. Ugyanakkor fedeztek fel egy másik freskót is. A középkori falképeken kívül egy 14. századi keresztelőmedence látható. "Miután a régi templom a plébánia telkén állt, annak gazdasági épületévé vált. Hajójából szénapajta lett, szentélye, sekrestyéje pedig húsfüstölő. Ez okozta, hogy középkori falképeit vastag, zsíros korom borítja" - írja Szőnyi Ottó művészettörténész 1911-ben az elhagyott templomról. Középkori római katolikus templom: A megrongálódott, középkori templomot ugyan helyreállították, de 1883-ban új templom épült a közelében, ezért a templom elhagyatottá vált. A templomot gazdasági épületként használták, hajójában szénapajta, szentélyében és sekrestyéjében pedig húsfüstölő működött. Emiatt a középkori képeket vastag korom borította. Az 1970-es években műemléki szempontból helyreállították az épületet. A templom alaprajzából kiderült, hogy a 13. században épülhetett. A kapu fölötti három ablak közül a nyugati magasabban van a karzat miatt. Ez azt jelzi, hogy az urasági karzat is a 13. században készült. A gótika idején a templomhoz sekrestyét építettek. A szentély négyzetes alaprajzú. Polgármesteri Hivatal: Wágner Antal polgármester 7681 Hetvehely, Rákóczi u. 36.; Tel.: ; Hetvehely Szentháromság templom Árpád-kori templom Hetvehely Horgásztó Hetvehely A község hivatalos honlapja: 122

4 Bükkösd A mai Bükkösd három egyesült településből áll: A patak bal partján fekvő Megyefa 1950-től, a Bükkösdtől kb. 4 km-re északra levő Gorica (németül Guriza) 1979-től csatlakozott a településhez. Neve először 1448-ban tűnik fel Naghbekes alakban. Valószínűleg a bükkös a bükkerdő főnévből alakult ki, a Megyefa a Megyefalvából alakult ki. Gorica neve 1542-ben Erdi volt. Ezt a nevet a betelepült délszlávok cserélték fel Goricával, amely szintén kis erdőt jelent. A török hódoltság alatt mindhárom falu elpusztult, csak az 1700-as években népesült be újra magyarokkal és németekkel. Nevezetességei Római katolikus templom ben épült. Petrovszky-kastély: A kastélyt Mária Terézia építésze Fischer von Eriach tervei alapján készült. U alakú épület késői barokk stílusban. A főbejárat felett erkély, melyet két faragott szoboralakzat súlyoz alá. A manzárdtetős épület 1786-ban épült. A legendák szerint a kastély ura Jeszenszky Ferenc nagy kártyás hírében állott. Egyik kártyás adóssága fejében be kellett falaztatnia a kastély néhány ablakát. A nyomok még mai napig látszanak tól leánynevelde volt. Napjainkban magántulajdonban van. o Cím: Bükkösd, Kossuth utca 34. Petrovszky-kastély Jeszenszky-kastély: A kastély felépítése után hamarosan leégett, ezért 1790-ben újra felépítették. Ekkoriban Jeszenszky Antal volt a kastély tulajdonosa. A 19.századba átalakításon esett át a kastély,majd 1900-ban Jeszenszky Lajos szintén átépítette házassága alkalmából. Ekkor kapta meg az emeletes saroktornyot. Az államosítás után az Ásványbánya igazgatósága, majd a Cipőgyár is használta,és az állami Gazdaság is használta. Később műemlékvédelem alá helyezték. Jelenleg üresen áll. o Cím: Bükkösd, Megyefa, Kert u. 4. Jeszenszky-kastély Polgármesteri Hivatal: Budai Zsolt polgármester 7682 Bükkösd, Kossuth L. u. 24.; Tel.: ; Jeszenszky-kastély Petrovszky-kastély Bükkösd Horgásztó A község hivatalos honlapja: 123

5 Helesfa A pápai tizedlajstromban Eleusfolua, Heleusfolua. Az évi adólajstromban: Helesfalva. Gyakran fordul elő köznemesek nevében. A török alatt folyamatosan lakott. A lakosság azóta is magyar. Temploma 1722-ben épült. Polgármesteri Hivatal: Bakos Andor körjegyző 7681 Helesfa, Fő utca 55.; Tel.: ; Helesfa Kálvária Nádasdy-kastély Vendégház Helesfai Egészségmegőrző Vízicentrum A tervezett tó a Pécsi-víz-Fekete-víz vízrendszerhez tartozó Bükkösdi-víz völgyében, Helesfa községtől mintegy 2 kilométerre délre, kizárólag önkormányzati ingatlanokon helyezkedik el. A tó létesítésének első ütemében a mederkialakításhoz agyagbánya létesült. A Helesfai tó elsődleges funkciója a haltermelés és a horgászat, ami hosszútávon biztosítja a beruházás fenntarthatóságát. A halászati (horgászati) tevékenység mellett lehetőség lesz a vízisportok (csónakázás, szörfözés) gyakorlására is. A tervezett tó, mint egészségmegőrző vízicentrum szorosan kapcsolódik a kistérség idegenforgalmi fejlesztéseihez is. A tó megvalósulásával új vidéki helyszín kapcsolódhat be a turizmusba. A tó vonzáskörzete kiterjedne Pécs, Szentlőrinc és Szigetvár városokra, valamint kapcsolódna a már jelenleg is meglévő turistaközpontokhoz (Orfű, Abaliget). A létrejövő jelentős nagyságú vízfelület további előnye a táji-, természeti környezet megváltozása és új vizes élőhelyek kialakulása. A tó tervei az 1990-es évek közepére nyúlnak vissza, de a tényleges, vízjogi engedélyes terv 2002-ben készült el, Széchenyi-pályázat keretében. Ehhez készült el 2005-ben kistérségi támogatással a 17 hektáros üdülőcentrum kiviteli terve. A tó építésének legelső, földmunka szakasza jelenleg közel 80 %-os készültségben van. A kiszállított föld az uránbányai rekultivációhoz kerül felhasználásra. Ezért a tó elkészülte nagyban függ a rekultivációs munkák állami finanszírozásától. A tó teljes területe 72,5 hektár, amiből 2,5 hektár egy már elkészült sziget. A 70 hektáros vízfelület alkalmas a horgászat mellett nemzetközi vitorlás, szörföző versenyek megrendezésére is. Elsőrendű szempontként kezelendő a tó halasítása, melynek várható induló költsége 10 millió forint. A tó felett, tőle nyugati irányban épülő üdülőcentrum a tó és környékén megjelenő turisták fogadására épül és kiegészül egy 2 hektáros kempinggel. Az egész projektben az egészségmegőrző jelző kiemelt hangsúlyt kap. Ebből a szempontból a dél-dunántúli régió legnagyobb ilyen jellegű beruházása. A tó vízfelülete a 1,65 millió köbméteres vízmennyiségével a jelenleg legnagyobb turisztikai hasznosítású, Pécsi tónál is nagyobb lesz. A beruházás elkészültével 400 épületes üdülőfalu építése szerepel a község rendezési tervében, mely a tóhoz közel, annak nyugati oldalán fog elhelyezkedni. A tó közvetlen környezete nem beépíthetőként szerepel. A tó és az üdülőcentrum teljes területe az önkormányzat tulajdonában van. A beruházás elkészültével a vízműtárgyak várható megépítési költsége elérheti a 150 millió forintos nagyságrendet. A község hivatalos honlapja: Forrás: 124

6 Cserdi Az Árpád-kori település, Cserdi nevét 1294-ben említették először az oklevelek Chergy néven, 1326-ban Chereg, 1450-ben Cherdy, 1884-ben Cserdi néven írták és a szentlőrinci keresztesek birtoka volt ban a falut az ispotályos keresztesek Szentlőrinccel együtt bérbe adták, majd később az Eszterházy család lett birtokosa. A XIX. század elején német családok is települtek a magyar lakosság mellé. A település római katolikus templomát, Szent Márton tiszteletére építtették 1906-ban, amely a mai napig a község közepén áll. A templom előtt egy 1883-ból való öreg kereszt ékesíti a bejáratot. A község annak a Szent Márton Európai Kultúrális Útvonalnak a része, mely a szent életének állomásait, kultuszának kiemelkedő emlékeit hivatott bemutatni magyar-szlovén-horvát együttműködéssel ban több fejlesztés is történt a községben, többek között májusban készült el az a gyaloghíd, amely egyrészt a település közepén található árkot fedi át, másrészt pedig a társadalmi szakadék áthidalását hivatott segíteni. A településen élő gyermekek új, európai uniós előírásoknak megfelelő játszótéren játszhatnak. Továbbá üdvözlő táblák kerültek kihelyezésre az idelátogatók köszöntésére. A település fejlődését a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból az Országos Atomenergia Hivatalon (OAH) és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft-n (RHK Kft.) keresztül kapott támogatás is elősegíti. Nevezetességei Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1851-ben épült. A település határában végzett ásatások alkalmával a legutóbbi jégkorszakban élt állatok maradványaira bukkantak. Polgármesteri Hivatal: Bogdán László polgármester; 7683 Cserdi, Fő u. 60. Tel.: Cserdi Cserdi templom Magyar Hősök Emlékmű Római kori ásatások A község hivatalos honlapja: Forrás: 125

7 Szentlőrinc Szentlőrincen a pannon és kelta népek temetkezési szokásait 72 sír őrizte meg, amelyek a strandfürdő építését megelőző ásatások során kerültek felszínre. Az Árpád-kori eredetű helység első okleveles említése 1235-ből való (S. Laurency de Wkur). Nevét valószínűleg az Okor folyó mellett alapított templomos (keresztes) lovagok rendházáról kapta. A templomos rend évi feloszlatása után az ispotályosok (johanniták) tulajdonába került, akik hiteleshelyet is működtettek itt től önálló plébániás helyként működött. A mohácsi csatát követő hadfelvonulásoknak gyakran látta kárát a település, többször is felgyújtották. A török hódoltság után az uralkodó Breuner Siegfried grófnak, az udvari kamara elnökének adományozta Szentlőrincet és környékét, amely centrális fekvésének köszönhetően uradalmi központtá vált. A 18. század közepétől Esterházy Miklós herceg birtokainak egyik székhelye lett a helység. A II. József uralkodása idején, 1784 és 1787 között megtartott első magyarországi népszámlálás során a településen 124 házat és 754 lakost jegyeztek fel. Az 1782 és 1785 között lezajlott első magyarországi katonai felmérés adatai szerint ekkoriban az Esterházy-kastély fallal volt körülvéve. Megemlítettek a mérnökök továbbá egy hatalmas magtárat, egy malmot, és több értéktelen téglaházat is, valamint hogy Szentlőrincen halad keresztül a Pécs és Szigetvár közötti postaút, s a település többi útja is jó minőségű. A település 1773-tól 1950-ig járási székhely volt, 1862-től szintén 1950-ig pedig körjegyzőségi székhely is. Ebben az időszakban épültek ki a kisközség közigazgatási, joghatósági, egészségügyi, kereskedelmi és közoktatási intézményei (1873-ban létesült például a postahivatal), köszönhetően az igen jó földrajzi helyzetnek. Ezek a kedvező fejlemények a település lakosságának folyamatos gyarapodását idézték elő ban pedig a Pécs Barcs-vasútvonal átadásával Szentlőrinc fontos vasúti állomáshellyé vált, ami csomóponti szerepre tett szert. A kereskedelem a vasútvonalak kiépülése óta máig jelentős a településen, a személy- és teherforgalma Szentlőrincet kereskedelmi gócponttá emelte. Nevezetességei Esterházy-kastély - Az 1718-ban épült Esterházy-kastély műemléki védelem alatt áll, de sokáig elhanyagolt állapotban volt ban felújították, s azóta városházaként működik. Iskolaépület - A település első iskolája 1795-ben épült, többször bővítették, illetve átépítették. Mai formáját 1907-ben nyerte el, és szintén műemléki védettséget élvez. Néhány éve ismét felújították, azóta itt működik a művelődési ház. Magtár- A 6-os főközlekedési út északi oldalán sokáig cipőgyárként funkcionáló épület az uradalom magtáraként 1762-ben készült el, azóta olyan átalakításokat végeztek rajta, hogy elveszítette műemlék jellegét. Koncz Brantner-ház - A 18. században épült, és az uradalom tiszttartói lakása volt. A Munkácsy Mihály utcában található, a 6-os út sarkánál. Műemléki védettség alatt áll. Eleinte lakóházként, majd magánmúzeumként működött. A múzeumi rész az országban egyedülálló, a század fordulójának polgári lakáskultúráját bemutató gyűjteménnyel rendelkezik. o Cím: 7940 Szentlőrinc, Munkácsy Mihály utca; Te.: Katolikus templom ban épült, stílusa barokk. Figyelemre méltó látványossága egy török medencéből átalakított szenteltvíztartó. Orgonája a pécsi Angster József alkotása. Református templom ben kezdték építeni, s 1937-ben szentelték fel a Szent Imre és a Munkácsy Mihály utca sarkán. Az országban meglehetősen ritka építészeti stílusban (erdélyi vártemplom) készült el. 126

8 A 18. század második felében épült valamikori járásbíróság épülete a Kossuth Lajos utcában, amely ma középiskolai kollégium. Polgármesteri Hivatal: Dr. Győrvári Márk polgármester 7940 Szentlőrinc, Templom tér 8.; Tel.: ; Szentlőrinci kastély Katolikus templom Koncz-Brantner-ház Református templom A település hivatalos honlapja: Forrás: Kacsóta Kacsóta már az Árpád korban is lakott hely volt ben említik először az oklevelek Kardosfalva néven. Ekkor a mai község helyén három falu is állt: Kardosfalva, Giróttfa és Boldogasszonyfa nevét említik itt a korabeli okiratok ben neve Kachota-ként volt említve, s Giróttfa és Boldogasszonyfa már csak, mint külterületi rész volt említve. A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, néhány család ekkor is lakta a települést. Lakói mindenkor főleg magyarok voltak. Idegenforgalom, turizmus szempontjából lehetőség van a településtől 3 km-re lévő horgásztónál horgászatra, mely községünk zártkertjének része, ahol helyben megtermelt szőlőből készített borokat a gazdák jó szívvel kínálják. A szép táj, a kellemes italok, a csillogó vízfelület, a horgászat élménye és sikere, akár a nyugalom szigetévé is varázsolhatja. Község határa három vadásztársaságnál is érintve van. E társaságoknál vadászati szempontból jelentős vad az őz, a vaddisznó, és a gímszarvas. Bevételeik jelentős része ezen vad fajak trófeás vadjainak bérvadásztatás útján történő értékesítéséből realizálódik. De lehetőség van a tarvad egyéni és terelő vadászatára is. Több éves tapasztalat az, hogy a vendégek jól érzik magukat, és visszajárnak. Mindezek a szórakozási lehetőségek bővíthetők lovaglással is. Elhelyezés, szállás a közeli panziókban, vagy hétvégi házakban vendégek igényeinek megfelelően történik. Nevezetessége Római katolikus templom. A település hivatalos honlapja: Forrás: 127

9 Nagypeterd A település mellett már a római korban is hadiút húzódott. Nagypeterd már az Árpád-korban is lakott település volt. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el. Lakói korábban nemesek voltak, de a török hódoltság után csak 1724-ben nyerték vissza kiváltságaikat, amelyet a hódoltság ideje alatt vesztettek el. Nevezetességei A községhez tartozó Csatapusztán szép kúria látható. Református temploma - a 18. század második felében épült, késő barokk stílusban, tornya és főhomlokzata klasszicista, a 19. sz. első feléből. Milleneniumi kopjafa Hála-kopjafa, Világháborús emlékmű. Polgármesteri Hivatal: Dr. Győrvári Márk polgármester 7912 Nagypeterd, Kossuth L. u. 93/A; Tel.: ; Forrás: Nagypeterd Magyar Hősök Emlékmű Szigetvár A település területe már a történelem előtti időkben is lakott hely. Kelta, római, majd avar uralom után a környék Botond törzse alá kerül. A hely első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiálló, szigetszerű földsávon építették meg. A sziget egykori birtokosai magukat Szigethi néven említik, a vár alapítójának a család egyik tagját, Anthemius-t tartják. Ennek unokája, Szigethi Oswald építtette az első erősséget, a kör alakú, háromemeletes lakótornyot. Ez képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették és földsáncokkal körültöltötték. A várat előbb a Garayak, majd enyingi Török Bálint birtokolta, kinek udvarában élt 1541-ig Tinódi ban Ferdinánd király tulajdonába került. 15. századi okmányok a városról, mint oppidumról szólnak, feltehető, a téglalaprajzú város ekkor már körülkerített, védett hely volt. 128

10 A török támadások ellensúlyozására a várat és a várost megerősítik: ben kiszélesítik a vár körüli tavat, megerősítik a sáncokat, megépítik a négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat, az északnyugatit már kőből készítik. A vár középpontjában a belső vár, a középkori nagy lakótorony állt, a belső vár kijáratát földsánc védte. Tömésfalból készítették a vár falait és szabálytalan alaprajzú bástyáit. Az Óvárost vert cölöpsor és széles vizesárok vette körül, a várral cölöphíd kötötte össze. A várost 6 7 m magas, sarokbástyákkal erősített tömésfalakkal védték. A megerősített Szigetvárt 1556-ban Ali budai pasa ostromolta, de csak a felperzselt Óvárost sikerült bevennie ban kezdődött a vár nagyszabású megerősítése. Zrínyi Miklós várkapitánysága idején alapították az Újvárost is. Az os ostrom idején pusztult el középkori kerek torony. A vár bevétele után a török azonnal megkezdte Szigetvár újjáépítését. Előbb a várat erősítik, majd a város középületeit építik meg. A város a török uralom alatt előbb a budai majd a kanizsai vilájet alá rendelt szandzsák központja volt ben foglalják vissza a várat, a török elvonulása után a Vár és az Óváros teljes épségben jut a császáriak kezére. Ekkor építik ki az északi várfal kazamatarendszerét. Az Újváros 1686-ban porig égett. Az első világháborút követően szerb megszállás alá kerül, a Baranya bajai Szerb Magyar Köztársaság része; a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországhoz csatolják. Az Országgyűlés 2011-ben Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságáért, a hazaszeretetből és áldozatvállalásból való példamutatásáért Szigetvár városnak a Leghősiesebb Város ( Civitas Invicta ) címet adományozza. Nevezetességek Vár (múzeum) - A Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a 1420 körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak ben I. Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, Török Bálint felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, s kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. Szulejmán ban foglalta el. o Cím: 7900 Szigetvár, Vár utca; Tel.: 06-73/ o Nyitva tartás: Turbéki kegytemplom - Szigetvár városának külterületén, a városközponttól mintegy 3 km távolságra található. A mai templom helyén temették el Szulejmán szultán szívét és belső szerveit, majd föléje egy nyolcszögletű aranyozott kupolájú síremléket emeltek (erre emlékeztet az 1913-ban elhelyezett emléktábla). Turbék mindmáig a mohamedánok egyik zarándokhelye Európában. I. Szulejmán türbéjét a 17. század végén lebontották, helyére egy fakápolnát építettek. A mai kegytemplom 1760 és 1770 között épült fel. Főoltárára a Segítő Boldogasszony képét tették, mert közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott győzelmet, az ország felszabadulását. A kőből faragott szenteltvíztartó még a török időkből való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál használták. A templomban Angster orgona található, utoljára 1983-ban restaurálták. Nagyboldogasszony napján Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye volt.) 129

11 Római katolikus templom (eredetileg török dzsámi, később barokk stílusban átépítették, a híres bécsi festő, Dorfmeister freskója díszíti). Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő: 62 fokos gyógyvize 800 méteres mélységből tört fel 1966-ban, nátrium-kloridos alkáli-hidrogén-karbonátos magas fluorid tartalmú víz, mely főleg a mozgásszervi illetve reumatikus panaszok enyhítésére használható. Fluorid tartalma a csontritkulás lassítását segíti elő idős korban. o Cím: 7900 Szigetvár, Tinódi u. 1/1.; Tel.: , o Nyitva tartás: Zrínyi tér a város egyik jelképévé vált Oroszlán szoborral, Vigadó, épült 1994-ben Makovecz Imre tervei alapján, Salamon-ház, Polák-kastély, Magyar Török Barátság Parkja a város határában, Török-ház (karavánszeráj), Sóház Polgármesteri Hivatal: Kolovics János polgármester; Tel.: ; A város hivatalos honlapja: Forrás: Szigetvár története Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindenkor fontos út haladt át a vizenyős területen, s vagy a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélén telepedtek meg elődeink. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevű települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervező tevékenységnek is köszönhető. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakult, melyet biztonságot nyújtó védőművekkel erősítettek meg, és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével. A mai vár területét, a várostól északra fekvő szigetet egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek első ismert tagját, Szigeti Anthimiust vélik a vár alapítójának. Egyik utóda a XV. század első harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerősítették, kelet felé L alakban bővítve a területet. Ezt a várrészt a középső várat, csak palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belső vár) ban a Gara család, majd az enyigi Török család birtokában volt a környék. A mohácsi csata (1526) után mind a várat, mind a várost megerősítették. Elmés vízszabályozással a tóvá duzzasztott Almás-patakkal vették körül a szigeteket. Ekkoriban állta ki első ostromát Szigetvár. A kettős királyság idején Szapolyai János hadai török segítséggel támadtak rá, de Török Bálint vitézül védekezett. Később átpártolva János királyhoz 1541-ben esett török fogságba Buda ostromakor. Támasz nélkül álló özvegye átadta a várat Habsburg Ferdinándnak. Így lett Szigetvár királyi birtok. Az uralkodó felismerve a vár jelentőségét állandó őrséggel látta el. Nevezetes kapitányok védték az ismétlődő török ostrommal szemben; Kerecsényi László 1554-ben, Horváth Stancsics Márk 1556-ban verte vissza a támadó ellent. Az utóbbi mind a várat, mind a várost védő 130

12 bástyákat korszerűekké építtette át olasz hadmérnökökkel, s az ő elgondolásai alapján épült a várostól délre fel az "újváros". Zrínyi Miklós, horvát bán és dunántúli főkapitány 1561-ben lett Szigetvár védelmének irányítója. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök építették fel a ma is látható formájában, eltakarítva a középkori, három részből álló erődítmény romjait. A város magyar lakosságát elhurcolták vagy elűzték, s török és bosnyák családok szolgálták ki a hamarosan 700 fő fölé emelkedő török várkatonaságot. A török terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A mai Baranya megye területén itt tartott legtovább a török uralom, s 1689 februárjában is csak a várvédők kiéheztetésével és szabad elvonulásuk árán foglalták el Vecchi ezredes csapatai. Az elkövetkezendő években komoly erődítési munkálatok folytak, többek között az északi oldal kazamatáinak kiépítésével. A megváltozott haditechnika miatt a XVIII. század közepére Szigetvár elvesztette hadászati fontosságát. Mária Terézia eladta a várost, a lakosságot jobbágysorba juttatva. A vár is földesúri kézbe került, birtokosai között volt Szily Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a Wenckheim és az Andrássy család. A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése után a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gőzmalom, 1884-ben a cipőgyár, ben a konzervgyár. Az évszázados fejlődésnek köszönhetően az egykori hősi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot. Szigetvár Várfal Oroszlános szobor Kossuth-szobor Kossuth-emlékpark Római katolikus templom Termál- és gyógyfürdő 131

13 Somogyapáti Földrajzi értelemben a Zselichez tartozik. A települést átszeli a Keleti-Gyöngyös nevű patak; ennek keleti oldalán található maga Somogyapáti, tőle nyugatra pedig a hozzácsatolt Adorjánpuszta. A település szűkebb környezetében szolgáltatási központként funkcionál. A helyi Tógazda Vadásztársaság vadászházat tart fenn a halastó szomszédságában. Dióspusztán 6 személy fogadására alkalmas kulcsosház áll. A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén csiszolt kőeszközök, az ie között élt, úgynevezett vonaldíszes kerámia népének kerámiatöredékei, és a lengyeli kultúra idejéből származó leletek kerültek elő a földből. Somogyapáti neve 1322-ben fordul elő először az oklevelekben, Apáti néven. A török hódoltság alatt egy időre elnéptelenedett. A 18. században népesült újra, részben szláv családokkal. Nevezetességei A falu központjában áll a Szent László nevét viselő római katolikus templom. Barokk stílusú; szentélyét 1777-ben, hajóját a 19., míg tornyát a 20. században építették. Karzatán orgona foglal helyet. Kertjében Nepomuki Szent János és Szent József 18. századból való szobrai állnak. Búcsúját június 27-én tartják. A családi házból átalakított, 1953-ra elkészült, Szent Mihálynak szentelt dióspusztai kápolnát 2005-ben felújították. Ekkor került bele az 1951-ben elbontott Regnum Marianum kisharangja. A kápolna másik harangját 1923-ban öntötte Rugler Ignácz, Pécsett. A kápolna falát díszíti a Feszty Árpád Kálvária egyik, három kisebb képből álló reprodukciója, tabernákuluma faragott; az oltárképet Molnár József festette. Somogyapáti református kisebbsége haranglábat állított fel a faluban. Halastó - A '60-as években egy völgyzáró gát építésével egy építésekor a Dél-Dunántúl második legnagyobb, 105 hektáros víztározót létesítettek a Keleti-Gyöngyösön, öntözési célokra. Jelenleg csak halastóként használatos. A helyi vadásztársaság vadászházat építtetett mellette; ennek udvarán került felállításra a Szigonyos nevű, egy 18. századi pákászt ábrázoló faszobor, Horváth-Béres János alkotása. Faragványok - A művelődési ház udvarán egy székelykaput és 3, a testvértelepüléseket jelképező kopjafát állítottak fel 2000-ben. Polgármesteri Hivatal: Kis Péter polgármester; 7922 Somogyapáti Fő u. 82.; Tel./Fax: ; Római katolikus templom A település hivatalos honlapja: Forrás: 132

14 Patosfa Patosfa nevét 1486-ban említette először oklevél Pathosfalwa, mint Dombai Ferenc birtokát ban a Kornis családé, Kornis Mihályné birtoka, aki Dombai leány volt, és később Patosfát az Enyingi Török családnak adta el előtt a David család birtoka volt, akiknek kihaltával itteni birtokait II. Ulászló király eladományozta. A 18. században a Szily és a Végh családok voltaké, később a Czindery, majd a Végh családé lett, és a 19. század elején a gróf Somssich család birtokába került, akik itt 1872-ben kastélyt is építtettek. A címer a település múltját és természeti környezetét kívánja megjeleníteni. Az egyszarvú Patosfa egyik középkori birtokosának, a 15. század végén és a 16. század elején földbirtokos Kornis családnak a címeréből származik. A három arany platánlevél az egykori patosfai kastély parkjában ma is élő ősi platánfákra, illetve közvetve a település természetes környezetére utal. A települést háborítatlan természeti környezete, tiszta levegője teszi vonzóvá, amelynek révén egyre nagyobb hangsúlyt kap életében a falusi turizmus. Látnivalók A község képviselőtestülete bízik abban, hogy Szigetvár fejlődésével új utak nyílnak Patosfa előtt is. A csendes, háborítatlan környezet, a kastélypark, az évszázados kúria, a halastó, a falu kis temploma és a vendégszerető lakók megnyerhetik a betelepülők szívét. A helyiek büszkesége a több mint egy évszázada fennálló, grófok által telepített egyhektáros kastélypark. Az itt lévő védett százéves vadgesztenyesort és ágyásokat a falusiak folyamatosan gondozzák és virágosítják. A park közepén áll a nyári lak, amelyet az egykori földbirtokosok építettek. Most ez szolgál a kultúrház és a könyvtár helyéül. Az 1872-ben épített kastélyépületet azonban rossz állapota miatt évtizedekkel ezelőtt elbontották. A falu közepén található katolikus templom mindössze 15 éve épült, ám Stix Tamás plébános mindig megtölti a kis épületet hívekkel. Szigetvár felé, dombok ölelésében jónéhány halastó fogadja a túrázót. A gyönyörű látvány mellett a tógazda a sporthorgászoknak engedélyezi a halfogást amellett, hogy elsősorban tenyésztésre szolgálnak a víztározók. Sőt még egy vendégházat is épített a távolabbról érkező turisták számára. A környékbeli erdőkben vadászatra is lehetőség van. A területet jelenleg a Westerheide Kft. gondozza. Polgármesteri Hivatal: Horváth Margit polgármester 7536 Patosfa Fő u 75; Tel: , Patosfa Patosfa egykor Vendégház Horgásztó A település hivatalos honlapja: Forrás: 133

15 Lad A mai község Magyarlad és Németlad egyesüléséből jött létre 1950-ben. A középkorban éppúgy, mint napjainkban Lad nevű helységként tartották számon: 1772-ben csak magyar nyelvet beszélő polgárok éltek a településen. Ahogy Somogyban több helyen is, a 18. század közepén telepedtek a németek Ladra. Új utcasorok épültek, és 1745-ben két részre szakadt a valójában egységes szerkezetű falu. A megkülönböztetés egészen 1950-ig tartott, akkor kapta vissza az eredeti, hajdani Lad nevet a község. Látnivalók Lad egyik figyelemre méltó látnivalója a temetőben található. A 19. században épített kálvária vezet a gondosan karbantartott temetőkápolnához. A temetőkertben lévő mamutfenyő liget is védett. A közútról is látható, és könnyen megközelíthető helyen, a Szabadság tér 18.szám alatt van egy műemlék jellegű istállóépület, mely klasszicista stílusban, a 19. század első felében épült. Kiemelkedő látnivaló a hajdani Magyarlad és Németlad határán, ma a falu közepé található, Hoyos Miksa féle grófi kastély és az azt övező park. A kétszintes, őtszáz négyzetméteres építmény alatt nagy, kétszáz négyzetméteres pincerendszer is van. A kastély ma egy vállalkozó tulajdona. Az épület közvetlen környezetéhez csatlakozik egy harmichektáros parkerdő, melyet 1943-ban védetté nyilvánítottak. Mivel ez a terület a zselici erdők és a belső-somogyi homokvidék határán fekszik, növényvilága rendkívül gazdag és változatos. A mocsári ciprustól a mamutfenyőig csaknem minden egzóta megtalálható. Hoyos Miksa, aki megszállott gyűjtő is volt, a kocsányos tölgy és a juhar mellé Kelet-Kínából származó szillevelű gumifát, tiszafát telepített és megtalálhatjuk a fenyőfákat is számtalan örökzöld társaságában. A parkban háromszázévesnél idősebb tölgyek, platánok, hársok és juharok is megszemlélhetők. Polgármesteri Hivatal: Pirosné Tamás Krisztina polgármester 7535 Lad, Petőfi u. 2.; Tel: , Templom Lad Kastély Lad-kastély A település hivatalos honlapja: Forrás: 134

16 Hencse Hencse nevét a 15. századtól kezdve említik az oklevelekben között Hedrehely mezővároshoz tartozott és annak sorsában osztozott, 1443 és 1449-ban vámhely is volt ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint a szigligeti vár tartozékai közé számították. A községhez tartozó Alsótapazd-major, Felsőtapazd-puszta, Kőkúttapazd-major helyén feküdt a középkorban Tapaz falu is: Nevezetességei Református temploma ben épült. Márffy-kúria - késő barokk-klasszicista, European Lakes Golf & Country Club o Cím: 7532 Hencse, Kossuth L. u. 1-3.; Tel.: o Itt született Szentmártoni Béla ( ), a neves csillagász, akiről a 3427-es számú kisbolygót elnevezték. Népesség-fogyása negatív rekord, lakosainak száma 2009-ben 440 fő volt. Polgármesteri Hivatal: Gelencsér János polgármester; 7532 Hencse,Kossuth u. 43.; Tel.: Hencse látképe Golf pálya Golf pálya központ Templom A település hivatalos honlapja: Forrás: 135

17 Kadarkút A miocén és pliocén időszakban a területet a Pannon-tenger borította, melynek visszahúzódását követően a terület jellemzően mocsaras volt. A történelem korai időszakában az emberi jelenlét nem volt számottevő, azonban a település környékén az előkerült leletek szerint már i.e évvel ezelőtt is éltek. Kadarkút első, és az utókorra fennmaradt írásos említése az években készült pápai tizedjegyzékében található. A középkorban a város mai területén hét falu létezett: Kadarkút, Kiskadarkút, Szentkirály, Körmend, Kenéz, Szentimre és Hódos. Az Árpád-házi és az utánuk következő török hódoltság előtti királyok uralkodása alatt többen is pereskedtek a település birtoklásáért, de az itt lakók békés életet éltek. Kadarkút és környéke 1554-től tartozott a török hódoltsághoz. A török nagy károkat okozott a településen. A 19. század idején a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családoknak voltak itt birtokai. Nevezetességei Somogyszentimrei földvár (Nováki Gyula szerint bronzkori) Római katolikus templom (klasszicista, épült között) Református templom (neogótikus, épült között) Vótapuszta kastélyépület ( között épült, építtetője Somssich Géza) jelenleg idősek otthona Hősök tere Hősi emlékmű (állíttatták: 1924) Szabadkai Tibor magánarborétuma o Cím: 7530 Kadarkút, Körmendi u. 51.; Tel: ; Csokonai Vitéz Mihály sokszor megfordult a környéken. Polgármesteri Hivatal: Karsai József polgármester 7530 Kadarkút, Petőfi S. u. 2.; Tel.: ; Kadarkút Hősi Emlékmű Hősi Emlékmű Népművészet A település hivatalos honlapja: Forrás: 136

18 Mike A falu története egészen a korai időkre nyúlik vissza, amire a környéken talált avar, kelta, római és a honfoglalás korából származó leletek utalnak. Az első írásos feljegyzések 1213-ból valók, és Mica néven említik a települést. Az 1554-es török adójegyzékben Miske alakban szerepelt. Idővel a hódoltsági harcok következtében teljesen elnéptelenedett a falu. A 19. században két alkalommal telepítettek be német, később pedig magyar családokat a községbe ben épült fel a ma is álló Somssich-kastély, melynek grófi birtokosa 1838-ban alapította az iskolát. Abban az időben mezővárosi rangja volt a településnek, amely már a 18. század közepén évi hat vásár tartására kapott engedélyt. A 20. század első évtizedeiben a népesség megközelítette a kétezret, megélénkült a közélet: működött a kaszinó, a tűzoltóegylet, a lövészegyesület, a gazdaszövetség, az önsegélyző- és hitelszövetkezet. A település legfontosabb tevékenysége a burgonyatermesztés. A rendszerváltáskor újból önállósodhatott a falu, s 1990-ben megalakult a mikei önkormányzat, létrejött a polgármesteri hivatal. Nevezetességei A falu közigazgatási területén négy műemléki védettségű épület található: a romos Somssich-kastély, egy szintén romos, 19. századi magtár, egy Szent Vendelt ábrázoló szobor 1898-ból. A község rendkívül gazdag szobrokban, keresztekben. a lakott területen kívül, egy tó partján álló elhagyatott Somssich-mauzóleum. Mike nevezetes még arról is, hogy május 3-án itt hullott le a mikei meteorit. Polgármesteri Hivatal: Tóth Árpád polgármester; 7512 Mike Hunyadi J. u. 43.; Tel.: Somssich-mauzoleum A település hivatalos honlapja: Forrás: 137

19 Nagykorpád A település pazar természeti környezetben fekszik, környéke alkalmas lenne egy üdülőközpont kialakítására, hiszen az erdők vadászati, a tavak halászati, a gyógyvíz pedig regenerálódási lehetőséget kínál. Mindebből a helybeliek is profitálhatnak, hiszen munkalehetőséget és biztos megélhetést kínálna számukra. Nagy-korpád lakói a török hódoltság idején tértek át a református vallásra. Amikor a régi templom összedőlt, egy újat építettek a településen, mivel engedély nélkül tették ezt, 1745-ben bezáratták az egyházi intézményt, majd többszöri kérvényezés után húsz évvel később működhetett tovább zavartalanul az egyházi élet. Polgármesteri Hivatal: Szabó Zoltán polgármester 7545 Nagykorpád Petőfi u. 92.; Tel.: ; Forrás: Nagykopárd Templom 110 éves fenyvesek Szabás Szabás nevét az évi pápai tizedjegyzék említette először. Ekkor már népes település lehetett, mivel már egyháza is volt. Neve Zabas alakban 1395-ben is szerepelt. A tatárjárás idején a falu mellett vezetett a Szigetvárt Segesddel összekötő ún. szenes út ben a Batthyányak birtoka volt. A 17. század végén tűzvész pusztította a települést, majd a Rákóczi-szabadságharc után népesült be újra főként református vallású betelepülőkkel. A 20. század elején báró Tallián Dénes és özvegy Somogyi Gyuláné volt itt a nagyobb birtokos. Báró Tallián Dénesnek régi kúriája és szép kastélya is volt itt. A kastélyt Tallián János építtette 1840 táján, ahol boldog családi életet élt, gyarapította birtokait és fejlesztette gazdaságát. A 20. század elején két téglagyár és egy gőzmalom adott a helybélieknek munkát. A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták. Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják. A Tallián-kúriába költözött a községháza, a kastély szenvedélybetegek rehabilitációs intézeteként, míg a Fekete Aladár kastélyában a művelődési ház működik. A Szent Kozma és Demjén tiszteletére szentelt egyházat 1402-ben említik. 138

20 Nevezetességei Tallián-kastély - A falunak több birtokosa volt az elmúlt évszázadokban. A legutolsó birtokos a Tallián család, kik közül Tallián János az 1800-as évek derekán felépítette kastélyát, ahol boldog családi életet élt, gyarapította birtokait és fejlesztette gazdaságát. A 20. század elején két téglagyár és egy gőzmalom adott a helybélieknek munkát. A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták. Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják. Tallián-kúria Fekete Aladár kastélya Tallián-kastély Tallián-kúria Fekete-kastély A község nem hivatalos honlapja: Forrás: Kutas A település földje és erdeje a tatárjárás előtt készült összeírás szerint két mocsaras tó között terült el. A magas talajvízszint ezen a környéken megkönnyítette a kútfúrást, ráadásul a környéken mindig jó vizű kutak voltak. Innen ered a falu neve: KUTAS. A kedvező körülmények elősegítették a megtelepedést, ezt bizonyítja, hogy a környéken már a bronzkorban is éltek emberek. A rómaiak is megfelelőnek találták a területet és a közeli Rinyapatak partján katonai tábort hoztak létre, s erre haladt a középkorban is még használatos római út. Később szlávok éltek a vidéken Nevezetességei Hertelendy kastély - A Kutast és Segesdet összekötő út mellett, Belső-Somogyban Kutas- Kozmapusztán található. A jelentős birtokkal, igényes gyümölcs és agrárkultúrával rendelkező Hertelendy Andor és családja az 1920-as-1930-as évek között építtette a kastélyt eklektikus stílusban. Ekkor alakították ki a kastély díszparkját is. A házat a család 1951-ig, az államosításig lakta. A későbbi kezelő, a Kutasi Állami Gazdaság szerkezetileg megóvta a házat, így nem jutott a hozzá hasonló épületek sorsára. A kastély felújítása, 2000 óta kastélyszállóként működik. o Hertelendy Kastélyszálló Kft Kutas-Kozmapuszta 0120/4; Tel.:

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült.

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült. Adorjás: 1837-ben szentelték fel a református templomot, festett kazetták, mellette parókia. Birtokosai: Garaiak, Gerébek, Perényiek, Batthyányiak, Zrínyiek. Baranyahídvég: Baranyahídvég (Hídvég) nevét

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Túra hossza: 76 km Nehézsége: Közepesen nehéz Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

Kamond (település bemutatása)

Kamond (település bemutatása) Kamond (település bemutatása) Kamond elhelyezkedése: Kamond község Magyarországon, Veszprém megye nyugati peremén, a Devecseri Járás területén, a 8-as számú Főút és a Marcal folyó mellett található. Területe:

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1 LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készítette: Oroszlányi Szolgáltató Zrt. 2010. március Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 5 1.1. Város rövid történetének bemutatása 8 1.2. Oroszlány város szerepe

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN Készítette: Rozovics Ferenc Hornyák Ferenc Csaba Faragó Péter István 2015 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Emlékhelyek és emlékművek felsorolása

Részletesebben

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA)

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) (Karol Kósa, Beáta Udvardi) A falu temploma A Faluház Kisújfalu szûkebb környezete Kisújfalu (Nová Vieska) Szlovákia délnyugati részén, a Kisalföldön terül el. Érsekújvárt (Nové

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

MELLÉKLETEK Magyargencs.

MELLÉKLETEK Magyargencs. MELLÉKLETEK Magyargencs. 1. Bibliográfia és források. 69. old. 2. Összefoglaló táblázatok. 70-71 old. 3. Térképek. 72-73. old. 68 Irodalom. (Válogatás). Magyargencs. * BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek

Részletesebben

Sellyei-szigetvári kistérség

Sellyei-szigetvári kistérség Sellyei-szigetvári kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Sellyei Turisztikai és Szolgáltató Iroda 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1. e-mail: turisztika@sellye.hu sellyetourinfor@freemail.hu telefon: 73/580-900

Részletesebben

GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK

GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK Kollégiumi szálláslehetőség Cím: 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1. (volt főiskola kollégiuma) tel: 06-56-551-000 Szobák és árak: Földszint: 2 db 4 fős szoba (külön

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk: ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:..

Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:.. CSEPEL HALÁSZTELEK: SZ.SZENTMIKLÓS: SZIGETHALOM: TÖKÖL: SZIGETCSÉP: SZ.SZENTMÁRTON: SZIGETÚJFALU: RÁCKEVE: SZIGETBECSE: MAKÁD: Név: Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:.. Túrázás

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar ZSOMBOLYA Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Badacsony Badacsonytomaj

Badacsony Badacsonytomaj Badacsony Badacsonytomaj Múzeumok: Egry József Emlékmúzeum 8261 Badacsony, Egry sétány 12. Tel.: 87/431-044 E-mail: badacsonytomaj@tourinform.hu bad.turisztikai.egy@gmail.com, www.badacsony.com Magyar

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2006. (V. 26.) számú rendelete a helyi jelentőségi faegyedek/facsoportok, fával borított területek védelméről Balatonfüred Város Önkormányzat

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI APPONYI KISKASTÉLY ÉS KISBOLDOGASSZONY KÁPOLNA TELEPÜLÉSI/TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁRBA TÖRTÉNŐ FELVÉTELÉHEZ Készítette: Sió-menti Értéktár Bizottság dr. Baranyai Eszter Medina,2014.04.16

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember SZENTLŐRINC Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember 1 Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 12 Célok 12

Részletesebben

Bátonyterenyei kistérség

Bátonyterenyei kistérség Bátonyterenyei kistérség Régió: Észak-Magyarország Megye: Nógrád megye A 14 települést magába foglaló kistérség Nógrád megye keleti részén, a Cserhát és a Mátra találkozásánál fekszik. Két, egymástól jól

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: Szalkszentmárton faluközpont 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

Részletesebben

Újkígyósi. Turisztikai Egyesület

Újkígyósi. Turisztikai Egyesület Újkígyósi Turisztikai Egyesület 1 2 Kedves Olvasó! Szeretettel köszöntöm Önt, és kérem, legyen vendégünk egy újkígyósi barangoláson! Újkígyósi Turisztikai Egyesület 2013-ban alakult. Egyesületünk célja,

Részletesebben

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG Bácsalmási kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A kistérség a Bácskai löszsíkságon, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös fıút és az országhatár közötti

Részletesebben

Meseszálló. Ha olyan helyet keresel, ahol pihenhetsz és feltöltődhetsz, jó hírünk van: A Meseszálló stresszmentes övezet!

Meseszálló. Ha olyan helyet keresel, ahol pihenhetsz és feltöltődhetsz, jó hírünk van: A Meseszálló stresszmentes övezet! Meseszálló Bőszénfa, Kossuth Lajos utca 28. Ha olyan helyet keresel, ahol pihenhetsz és feltöltődhetsz, jó hírünk van: A Meseszálló stresszmentes övezet! Kaposvártól 15 km - re délre, Szigetvár felé haladva

Részletesebben

Kösiszeg - Kunhalom Kerékpáros Körtúra

Kösiszeg - Kunhalom Kerékpáros Körtúra Kösiszeg - Kunhalom Kerékpáros Körtúra Túraútvonal leírás 0 km. Hajdúszoboszló, Bocskai u. 12. A túra kiindulási pontja a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum. Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta

Részletesebben

ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT 2002.AUGUSZTUS Zselicszentpál Kaposvártól 8 km-re, a 67-es főközlekedési út közvetlen szomszédságában, a Zselici tájegységben fekvő

Részletesebben

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/202. (III.30.) rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. melléklet H B T Jelmagyarázat Homlokzati elemek, vakolatdíszek - architektúra,

Részletesebben

Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI 0 Börzsöny Visegrádi - hegység Duna A Duna Budapest és Esztergom közötti régiójának neve Dunakanyar, Magyarország második kiemelt turisztikai központja

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE Ártánd Község a Bihari síkságon található Sík vidéki utcás útifalu a 42. sz. főút mentén határátkelőhely Románia felé. Árpádkori település a megye egyik legrégibb faluja. 1075-ben

Részletesebben

5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön)

5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön) 5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön) ÚTVONALÚT ÚTVONAL 1. nap: Érkezés: 9-órakor Gyöngyösre. GYÖNGYÖS A Mátra kapuja; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra

Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra Túra hossza: 70 km Nehézsége: Közepes Terep: Dombvidék Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk(1). A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut déli irányba. Utunk

Részletesebben

Természeti adottságok

Természeti adottságok Földrajzi fekvése Téglást az ész.47 42 és a kh. 21 40 földrajzi koordinátáknál található A település Észak- Alföldön van Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán Két legközelebbi nagyváros

Részletesebben

Miért pont Megyer? Tapolca Sümeg. Megyeri sonka

Miért pont Megyer? Tapolca Sümeg. Megyeri sonka Miért pont Megyer? Megyeri sonka Mondhatnánk azt is, hogy csak, de ez túl cinikus lenne és mi nem vagyunk ilyenek. Azt is mondhatnánk még, hogy azért, mert itt Neked jó és punktum, aminek jelentôs valóság

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Az év múzeuma 2010 pályázat

Az év múzeuma 2010 pályázat "Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk

Részletesebben

Fényképek a házról Fényképek a nyílt napról SZÁZADOS-UDVAR VENDÉGHÁZ Cserhátszentiván, Kossuth u. 64. A Százados-udvar vendégház Cserhátszentivánban, falusias környezetben kínál családok, szűkebb

Részletesebben

HELESFA Község Önkormányzata

HELESFA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program HELESFA Község Önkormányzata Helesfa, 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 9 Célok

Részletesebben

Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs!

Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs! TÁJAK KOROK MÚZEUMOK EGYESÜLET KURD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA VÖLGYSÉG TURISTA EGYESÜLET Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs! Örömmel üdvözöljük a Tolnai Hegyhát 35 elnevezésű

Részletesebben

Sásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG

Sásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG Sásdi kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya A Sásdi kistérség az Észak-Zselic, Baranyai-hegyhát, a Völgység természetföldrajzi kistájak találkozásánál fekszik. A kiválasztott települések a Baranyai-hegyháton

Részletesebben

Somogy megye műemlékjegyzéke Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság (az adatok revízió alatt!)

Somogy megye műemlékjegyzéke Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság (az adatok revízió alatt!) M III 9610 Alsóbogát hrsz: 088 Nepomuki Szent János-szobor, a volt Festetics-majorba vezető út mellett. Barokk, 19. sz. eleje. M II 4459 Alsóbogát Szabadság u. 4., hrsz: 307 Iroda, lakás és raktár, volt

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 103 5. térkép, Vasas 5.1. Petőfi-akna Toboz utca Búzaberki Fenyő utca V a s a s Szövetkezet utca - t e t ő Parcsin utca köz Liget

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

A kultúra és nyugalom völgye.

A kultúra és nyugalom völgye. Vereb A kultúra és nyugalom völgye. Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól 15 km-re, északra. Lakosainak száma 829 fő. Kicsi település, vendégszeretete annál nagyobb. Látogasson el hozzánk

Részletesebben