3. szakasz Pécs Nagykanizsa

Átírás

1 3. szakasz Pécs Nagykanizsa Pécs Nagykanizsa szakasz áttekintő térképe Abaliget Kelta eredetű településnek tartják. A 11. században az Aba nemzetség alapította, írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először Abaligete néven. A török hódoltság idején lakossága csökkent, majd a felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett. A 18. század első felében lakatlan falut 1748-ban magyarokkal, majd németekkel népesítették be. A kicsit sajátos vendégjárás, már áprilistól beindul, és késő őszig tart. Nem csak a szép és csendes környezet, a cseppkőbarlang, csónakázó tó, a denevér múzeum, vagy a házias ételeiről híres kis étterem vonzza a látogatókat, hanem gazdag programokkal is várják az ide látogatókat. Nevezetességei, látnivalói Abaligeti-barlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a földkéreg mozgása következtében létrejött kis repedéseket a hévíz tovább tágította. Az 1957-ben kiépített főágon végighaladva gyönyörűen láthatók az egykor itt hullámzó Pannon-tenger által lerakott üledékrétegek. Cseppkövek csak a Nagyteremben fejlődtek. Klímája légúti megbetegedések kezelésére alkalmas. A barlang a nagy patkósorrú denevérek kedvelt tanyahelye. Az Abaligeti-barlang, más néven Paplika 1768 óta ismert. Mattenheim József abaligeti molnár fedezte fel. Vezetővel látogatható része kb. 500 m. Szép cseppkőképződmények láthatók itt. A barlang egyik termében padokat helyeztek el azok számára, akik légzőszervi megbetegedésük gyógyítása céljából érkeznek ide től védett cseppköves forrásbarlang. A környéke természetvédelmi terület. Ez az egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlang a Dél-Dunántúlon. Kirándulók célpontja a közeli Képespuszta. Denevérmúzeum o Elérhetőség: 7678 Abaliget, Tel.: 72/ ; 120

2 Abaligeti tanösvény: A barlang bejáratától indul, és 12 állomásból áll. Római katolikus templom: 1796-ban épült, késő barokk stílusban. Titulusa: Mária Magdolna. Főoltárának képét Karl Bachmayer festette 1800 körül. Római katolikus plébánia: A 18. században épült, barokk stílusban. "Korsós nő" című szobor: Sóváry János alkotása. Lakóház (Kossuth u. 45.): Népi jellegű épület a XX. század elejéről. Lakóház (Kossuth u. 47.): Népi jellegű épület a XX. század elejéről. Hármaskereszt. Pajta Múzeum: Abaliget, Kossuth u. 14.; Polgármesteri Hivatal: Kisfali János polgármester 7678 Abaliget, Kossuth u. 87.; Tel/Fax: , ; onkormanyzat@abaliget.hu Abaligeti csónakázó tó Cseppkőbarlang Denevér múzeum A község hivatalos honlapja: Forrás: Hetvehely Hetvehely Árpád-kori település. Neve a magyar hétfő és a hely szavak összevonásával keletkezhetett. Ez arra utal, hogy valaha hétfőn voltak itt a vásárok. A beköltöző német telepesek,,hetfehell -nek nevezték. A török hódoltság idején elnéptelenedett, sokkal később népesült be. Az új Hetvehely nem a régi falu helyére épült, mert a környék elvadult volt. Ezt bizonyítja, hogy a 18. század első három évtizedében nem említették a középkori templomot a vizitációk január 1-én hozzácsatolták az elnéptelenedő Kán falut is, amely azóta építészetileg védett település lett a maga hatvan házával. Nevezetességei Árpád-kori templom: A gótikus stílusú műemlék templom a falu legősibb nevezetessége. 13. századi gótikus stílusú templom feltehetően a pécsi pálosok Jakab-hegyi kolostorának tartozéka volt, mellette remeteházzal. A 18. század eleji püspöki vizitációk során szóba sem került, mert a török időkben a környezete annyira elvadult, hogy csak később bukkantak rá. A templomot a 18. században átalakították ban az Országos Műemléki Felügyelőség állíttatta helyre. A templomon belül a középkori eredetű falképeken kívül egy 14. századi keresztelőmedence található. A 18. századi elődök a gótikus templom falaira barokk stílusú magasítást, ablakokat és boltívet húztak. Fekete rokokó oltárt készíttetek. Ez később a mai 121

3 templom szentsír-oltára lett. A templom 1760-ban készült el. Ez később kicsinek bizonyult, ezért a közelében épült a mai templom. A 20. század elején az ősi templom szentélyében felfedeztek egy "metterciát", amely a 14. századi itáliai festőiskolák kedvelt témája volt. Ugyanakkor fedeztek fel egy másik freskót is. A középkori falképeken kívül egy 14. századi keresztelőmedence látható. "Miután a régi templom a plébánia telkén állt, annak gazdasági épületévé vált. Hajójából szénapajta lett, szentélye, sekrestyéje pedig húsfüstölő. Ez okozta, hogy középkori falképeit vastag, zsíros korom borítja" - írja Szőnyi Ottó művészettörténész 1911-ben az elhagyott templomról. Középkori római katolikus templom: A megrongálódott, középkori templomot ugyan helyreállították, de 1883-ban új templom épült a közelében, ezért a templom elhagyatottá vált. A templomot gazdasági épületként használták, hajójában szénapajta, szentélyében és sekrestyéjében pedig húsfüstölő működött. Emiatt a középkori képeket vastag korom borította. Az 1970-es években műemléki szempontból helyreállították az épületet. A templom alaprajzából kiderült, hogy a 13. században épülhetett. A kapu fölötti három ablak közül a nyugati magasabban van a karzat miatt. Ez azt jelzi, hogy az urasági karzat is a 13. században készült. A gótika idején a templomhoz sekrestyét építettek. A szentély négyzetes alaprajzú. Polgármesteri Hivatal: Wágner Antal polgármester 7681 Hetvehely, Rákóczi u. 36.; Tel.: ; onkorm.hetvehely@fre .hu Hetvehely Szentháromság templom Árpád-kori templom Hetvehely Horgásztó Hetvehely A község hivatalos honlapja:

4 Bükkösd A mai Bükkösd három egyesült településből áll: A patak bal partján fekvő Megyefa 1950-től, a Bükkösdtől kb. 4 km-re északra levő Gorica (németül Guriza) 1979-től csatlakozott a településhez. Neve először 1448-ban tűnik fel Naghbekes alakban. Valószínűleg a bükkös a bükkerdő főnévből alakult ki, a Megyefa a Megyefalvából alakult ki. Gorica neve 1542-ben Erdi volt. Ezt a nevet a betelepült délszlávok cserélték fel Goricával, amely szintén kis erdőt jelent. A török hódoltság alatt mindhárom falu elpusztult, csak az 1700-as években népesült be újra magyarokkal és németekkel. Nevezetességei Római katolikus templom ben épült. Petrovszky-kastély: A kastélyt Mária Terézia építésze Fischer von Eriach tervei alapján készült. U alakú épület késői barokk stílusban. A főbejárat felett erkély, melyet két faragott szoboralakzat súlyoz alá. A manzárdtetős épület 1786-ban épült. A legendák szerint a kastély ura Jeszenszky Ferenc nagy kártyás hírében állott. Egyik kártyás adóssága fejében be kellett falaztatnia a kastély néhány ablakát. A nyomok még mai napig látszanak tól leánynevelde volt. Napjainkban magántulajdonban van. o Cím: Bükkösd, Kossuth utca Petrovszky-kastély Jeszenszky-kastély: A kastély felépítése után hamarosan leégett, ezért 1790-ben újra felépítették. Ekkoriban Jeszenszky Antal volt a kastély tulajdonosa. A 19.századba átalakításon esett át a kastély,majd 1900-ban Jeszenszky Lajos szintén átépítette házassága alkalmából. Ekkor kapta meg az emeletes saroktornyot. Az államosítás után az Ásványbánya igazgatósága, majd a Cipőgyár is használta,és az állami Gazdaság is használta. Később műemlékvédelem alá helyezték. Jelenleg üresen áll. o Cím: Bükkösd, Megyefa, Kert u Jeszenszky-kastély Polgármesteri Hivatal: Budai Zsolt polgármester 7682 Bükkösd, Kossuth L. u. 24.; Tel.: ; jegyzo.bukkosd@baranya.hu Jeszenszky-kastély Petrovszky-kastély Bükkösd Horgásztó A község hivatalos honlapja:

5 Helesfa A pápai tizedlajstromban Eleusfolua, Heleusfolua. Az évi adólajstromban: Helesfalva. Gyakran fordul elő köznemesek nevében. A török alatt folyamatosan lakott. A lakosság azóta is magyar. Temploma 1722-ben épült. Polgármesteri Hivatal: Bakos Andor körjegyző 7681 Helesfa, Fő utca 55.; Tel.: ; jegyzo.helesfa@baranya.hu Helesfa Kálvária Nádasdy-kastély Vendégház Helesfai Egészségmegőrző Vízicentrum A tervezett tó a Pécsi-víz-Fekete-víz vízrendszerhez tartozó Bükkösdi-víz völgyében, Helesfa községtől mintegy 2 kilométerre délre, kizárólag önkormányzati ingatlanokon helyezkedik el. A tó létesítésének első ütemében a mederkialakításhoz agyagbánya létesült. A Helesfai tó elsődleges funkciója a haltermelés és a horgászat, ami hosszútávon biztosítja a beruházás fenntarthatóságát. A halászati (horgászati) tevékenység mellett lehetőség lesz a vízisportok (csónakázás, szörfözés) gyakorlására is. A tervezett tó, mint egészségmegőrző vízicentrum szorosan kapcsolódik a kistérség idegenforgalmi fejlesztéseihez is. A tó megvalósulásával új vidéki helyszín kapcsolódhat be a turizmusba. A tó vonzáskörzete kiterjedne Pécs, Szentlőrinc és Szigetvár városokra, valamint kapcsolódna a már jelenleg is meglévő turistaközpontokhoz (Orfű, Abaliget). A létrejövő jelentős nagyságú vízfelület további előnye a táji-, természeti környezet megváltozása és új vizes élőhelyek kialakulása. A tó tervei az 1990-es évek közepére nyúlnak vissza, de a tényleges, vízjogi engedélyes terv 2002-ben készült el, Széchenyi-pályázat keretében. Ehhez készült el 2005-ben kistérségi támogatással a 17 hektáros üdülőcentrum kiviteli terve. A tó építésének legelső, földmunka szakasza jelenleg közel 80 %-os készültségben van. A kiszállított föld az uránbányai rekultivációhoz kerül felhasználásra. Ezért a tó elkészülte nagyban függ a rekultivációs munkák állami finanszírozásától. A tó teljes területe 72,5 hektár, amiből 2,5 hektár egy már elkészült sziget. A 70 hektáros vízfelület alkalmas a horgászat mellett nemzetközi vitorlás, szörföző versenyek megrendezésére is. Elsőrendű szempontként kezelendő a tó halasítása, melynek várható induló költsége 10 millió forint. A tó felett, tőle nyugati irányban épülő üdülőcentrum a tó és környékén megjelenő turisták fogadására épül és kiegészül egy 2 hektáros kempinggel. Az egész projektben az egészségmegőrző jelző kiemelt hangsúlyt kap. Ebből a szempontból a dél-dunántúli régió legnagyobb ilyen jellegű beruházása. A tó vízfelülete a 1,65 millió köbméteres vízmennyiségével a jelenleg legnagyobb turisztikai hasznosítású, Pécsi tónál is nagyobb lesz. A beruházás elkészültével 400 épületes üdülőfalu építése szerepel a község rendezési tervében, mely a tóhoz közel, annak nyugati oldalán fog elhelyezkedni. A tó közvetlen környezete nem beépíthetőként szerepel. A tó és az üdülőcentrum teljes területe az önkormányzat tulajdonában van. A beruházás elkészültével a vízműtárgyak várható megépítési költsége elérheti a 150 millió forintos nagyságrendet. A község hivatalos honlapja: Forrás: 124

6 Cserdi Az Árpád-kori település, Cserdi nevét 1294-ben említették először az oklevelek Chergy néven, 1326-ban Chereg, 1450-ben Cherdy, 1884-ben Cserdi néven írták és a szentlőrinci keresztesek birtoka volt ban a falut az ispotályos keresztesek Szentlőrinccel együtt bérbe adták, majd később az Eszterházy család lett birtokosa. A XIX. század elején német családok is települtek a magyar lakosság mellé. A település római katolikus templomát, Szent Márton tiszteletére építtették 1906-ban, amely a mai napig a község közepén áll. A templom előtt egy 1883-ból való öreg kereszt ékesíti a bejáratot. A község annak a Szent Márton Európai Kultúrális Útvonalnak a része, mely a szent életének állomásait, kultuszának kiemelkedő emlékeit hivatott bemutatni magyar-szlovén-horvát együttműködéssel ban több fejlesztés is történt a községben, többek között májusban készült el az a gyaloghíd, amely egyrészt a település közepén található árkot fedi át, másrészt pedig a társadalmi szakadék áthidalását hivatott segíteni. A településen élő gyermekek új, európai uniós előírásoknak megfelelő játszótéren játszhatnak. Továbbá üdvözlő táblák kerültek kihelyezésre az idelátogatók köszöntésére. A település fejlődését a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból az Országos Atomenergia Hivatalon (OAH) és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft-n (RHK Kft.) keresztül kapott támogatás is elősegíti. Nevezetességei Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1851-ben épült. A település határában végzett ásatások alkalmával a legutóbbi jégkorszakban élt állatok maradványaira bukkantak. Polgármesteri Hivatal: Bogdán László polgármester; 7683 Cserdi, Fő u. 60. Tel.: Cserdi Cserdi templom Magyar Hősök Emlékmű Római kori ásatások A község hivatalos honlapja: Forrás: 125

7 Szentlőrinc Szentlőrincen a pannon és kelta népek temetkezési szokásait 72 sír őrizte meg, amelyek a strandfürdő építését megelőző ásatások során kerültek felszínre. Az Árpád-kori eredetű helység első okleveles említése 1235-ből való (S. Laurency de Wkur). Nevét valószínűleg az Okor folyó mellett alapított templomos (keresztes) lovagok rendházáról kapta. A templomos rend évi feloszlatása után az ispotályosok (johanniták) tulajdonába került, akik hiteleshelyet is működtettek itt től önálló plébániás helyként működött. A mohácsi csatát követő hadfelvonulásoknak gyakran látta kárát a település, többször is felgyújtották. A török hódoltság után az uralkodó Breuner Siegfried grófnak, az udvari kamara elnökének adományozta Szentlőrincet és környékét, amely centrális fekvésének köszönhetően uradalmi központtá vált. A 18. század közepétől Esterházy Miklós herceg birtokainak egyik székhelye lett a helység. A II. József uralkodása idején, 1784 és 1787 között megtartott első magyarországi népszámlálás során a településen 124 házat és 754 lakost jegyeztek fel. Az 1782 és 1785 között lezajlott első magyarországi katonai felmérés adatai szerint ekkoriban az Esterházy-kastély fallal volt körülvéve. Megemlítettek a mérnökök továbbá egy hatalmas magtárat, egy malmot, és több értéktelen téglaházat is, valamint hogy Szentlőrincen halad keresztül a Pécs és Szigetvár közötti postaút, s a település többi útja is jó minőségű. A település 1773-tól 1950-ig járási székhely volt, 1862-től szintén 1950-ig pedig körjegyzőségi székhely is. Ebben az időszakban épültek ki a kisközség közigazgatási, joghatósági, egészségügyi, kereskedelmi és közoktatási intézményei (1873-ban létesült például a postahivatal), köszönhetően az igen jó földrajzi helyzetnek. Ezek a kedvező fejlemények a település lakosságának folyamatos gyarapodását idézték elő ban pedig a Pécs Barcs-vasútvonal átadásával Szentlőrinc fontos vasúti állomáshellyé vált, ami csomóponti szerepre tett szert. A kereskedelem a vasútvonalak kiépülése óta máig jelentős a településen, a személy- és teherforgalma Szentlőrincet kereskedelmi gócponttá emelte. Nevezetességei Esterházy-kastély - Az 1718-ban épült Esterházy-kastély műemléki védelem alatt áll, de sokáig elhanyagolt állapotban volt ban felújították, s azóta városházaként működik. Iskolaépület - A település első iskolája 1795-ben épült, többször bővítették, illetve átépítették. Mai formáját 1907-ben nyerte el, és szintén műemléki védettséget élvez. Néhány éve ismét felújították, azóta itt működik a művelődési ház. Magtár- A 6-os főközlekedési út északi oldalán sokáig cipőgyárként funkcionáló épület az uradalom magtáraként 1762-ben készült el, azóta olyan átalakításokat végeztek rajta, hogy elveszítette műemlék jellegét. Koncz Brantner-ház - A 18. században épült, és az uradalom tiszttartói lakása volt. A Munkácsy Mihály utcában található, a 6-os út sarkánál. Műemléki védettség alatt áll. Eleinte lakóházként, majd magánmúzeumként működött. A múzeumi rész az országban egyedülálló, a század fordulójának polgári lakáskultúráját bemutató gyűjteménnyel rendelkezik. o Cím: 7940 Szentlőrinc, Munkácsy Mihály utca; Te.: Katolikus templom ban épült, stílusa barokk. Figyelemre méltó látványossága egy török medencéből átalakított szenteltvíztartó. Orgonája a pécsi Angster József alkotása. Református templom ben kezdték építeni, s 1937-ben szentelték fel a Szent Imre és a Munkácsy Mihály utca sarkán. Az országban meglehetősen ritka építészeti stílusban (erdélyi vártemplom) készült el. 126

8 A 18. század második felében épült valamikori járásbíróság épülete a Kossuth Lajos utcában, amely ma középiskolai kollégium. Polgármesteri Hivatal: Dr. Győrvári Márk polgármester 7940 Szentlőrinc, Templom tér 8.; Tel.: ; polghiv@szentlorinc.hu Szentlőrinci kastély Katolikus templom Koncz-Brantner-ház Református templom A település hivatalos honlapja: Forrás: Kacsóta Kacsóta már az Árpád korban is lakott hely volt ben említik először az oklevelek Kardosfalva néven. Ekkor a mai község helyén három falu is állt: Kardosfalva, Giróttfa és Boldogasszonyfa nevét említik itt a korabeli okiratok ben neve Kachota-ként volt említve, s Giróttfa és Boldogasszonyfa már csak, mint külterületi rész volt említve. A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, néhány család ekkor is lakta a települést. Lakói mindenkor főleg magyarok voltak. Idegenforgalom, turizmus szempontjából lehetőség van a településtől 3 km-re lévő horgásztónál horgászatra, mely községünk zártkertjének része, ahol helyben megtermelt szőlőből készített borokat a gazdák jó szívvel kínálják. A szép táj, a kellemes italok, a csillogó vízfelület, a horgászat élménye és sikere, akár a nyugalom szigetévé is varázsolhatja. Község határa három vadásztársaságnál is érintve van. E társaságoknál vadászati szempontból jelentős vad az őz, a vaddisznó, és a gímszarvas. Bevételeik jelentős része ezen vad fajak trófeás vadjainak bérvadásztatás útján történő értékesítéséből realizálódik. De lehetőség van a tarvad egyéni és terelő vadászatára is. Több éves tapasztalat az, hogy a vendégek jól érzik magukat, és visszajárnak. Mindezek a szórakozási lehetőségek bővíthetők lovaglással is. Elhelyezés, szállás a közeli panziókban, vagy hétvégi házakban vendégek igényeinek megfelelően történik. Nevezetessége Római katolikus templom. A település hivatalos honlapja: Forrás: 127

9 Nagypeterd A település mellett már a római korban is hadiút húzódott. Nagypeterd már az Árpád-korban is lakott település volt. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el. Lakói korábban nemesek voltak, de a török hódoltság után csak 1724-ben nyerték vissza kiváltságaikat, amelyet a hódoltság ideje alatt vesztettek el. Nevezetességei A községhez tartozó Csatapusztán szép kúria látható. Református temploma - a 18. század második felében épült, késő barokk stílusban, tornya és főhomlokzata klasszicista, a 19. sz. első feléből. Milleneniumi kopjafa Hála-kopjafa, Világháborús emlékmű. Polgármesteri Hivatal: Dr. Győrvári Márk polgármester 7912 Nagypeterd, Kossuth L. u. 93/A; Tel.: ; npetkorj@axelero.hu Forrás: Nagypeterd Magyar Hősök Emlékmű Szigetvár A település területe már a történelem előtti időkben is lakott hely. Kelta, római, majd avar uralom után a környék Botond törzse alá kerül. A hely első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiálló, szigetszerű földsávon építették meg. A sziget egykori birtokosai magukat Szigethi néven említik, a vár alapítójának a család egyik tagját, Anthemius-t tartják. Ennek unokája, Szigethi Oswald építtette az első erősséget, a kör alakú, háromemeletes lakótornyot. Ez képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették és földsáncokkal körültöltötték. A várat előbb a Garayak, majd enyingi Török Bálint birtokolta, kinek udvarában élt 1541-ig Tinódi ban Ferdinánd király tulajdonába került. 15. századi okmányok a városról, mint oppidumról szólnak, feltehető, a téglalaprajzú város ekkor már körülkerített, védett hely volt. 128

10 A török támadások ellensúlyozására a várat és a várost megerősítik: ben kiszélesítik a vár körüli tavat, megerősítik a sáncokat, megépítik a négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat, az északnyugatit már kőből készítik. A vár középpontjában a belső vár, a középkori nagy lakótorony állt, a belső vár kijáratát földsánc védte. Tömésfalból készítették a vár falait és szabálytalan alaprajzú bástyáit. Az Óvárost vert cölöpsor és széles vizesárok vette körül, a várral cölöphíd kötötte össze. A várost 6 7 m magas, sarokbástyákkal erősített tömésfalakkal védték. A megerősített Szigetvárt 1556-ban Ali budai pasa ostromolta, de csak a felperzselt Óvárost sikerült bevennie ban kezdődött a vár nagyszabású megerősítése. Zrínyi Miklós várkapitánysága idején alapították az Újvárost is. Az os ostrom idején pusztult el középkori kerek torony. A vár bevétele után a török azonnal megkezdte Szigetvár újjáépítését. Előbb a várat erősítik, majd a város középületeit építik meg. A város a török uralom alatt előbb a budai majd a kanizsai vilájet alá rendelt szandzsák központja volt ben foglalják vissza a várat, a török elvonulása után a Vár és az Óváros teljes épségben jut a császáriak kezére. Ekkor építik ki az északi várfal kazamatarendszerét. Az Újváros 1686-ban porig égett. Az első világháborút követően szerb megszállás alá kerül, a Baranya bajai Szerb Magyar Köztársaság része; a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországhoz csatolják. Az Országgyűlés 2011-ben Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságáért, a hazaszeretetből és áldozatvállalásból való példamutatásáért Szigetvár városnak a Leghősiesebb Város ( Civitas Invicta ) címet adományozza. Nevezetességek Vár (múzeum) - A Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a 1420 körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak ben I. Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, Török Bálint felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, s kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. Szulejmán ban foglalta el. o Cím: 7900 Szigetvár, Vár utca; Tel.: 06-73/ o Nyitva tartás: Turbéki kegytemplom - Szigetvár városának külterületén, a városközponttól mintegy 3 km távolságra található. A mai templom helyén temették el Szulejmán szultán szívét és belső szerveit, majd föléje egy nyolcszögletű aranyozott kupolájú síremléket emeltek (erre emlékeztet az 1913-ban elhelyezett emléktábla). Turbék mindmáig a mohamedánok egyik zarándokhelye Európában. I. Szulejmán türbéjét a 17. század végén lebontották, helyére egy fakápolnát építettek. A mai kegytemplom 1760 és 1770 között épült fel. Főoltárára a Segítő Boldogasszony képét tették, mert közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott győzelmet, az ország felszabadulását. A kőből faragott szenteltvíztartó még a török időkből való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál használták. A templomban Angster orgona található, utoljára 1983-ban restaurálták. Nagyboldogasszony napján Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye volt.) 129

11 Római katolikus templom (eredetileg török dzsámi, később barokk stílusban átépítették, a híres bécsi festő, Dorfmeister freskója díszíti). Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő: 62 fokos gyógyvize 800 méteres mélységből tört fel 1966-ban, nátrium-kloridos alkáli-hidrogén-karbonátos magas fluorid tartalmú víz, mely főleg a mozgásszervi illetve reumatikus panaszok enyhítésére használható. Fluorid tartalma a csontritkulás lassítását segíti elő idős korban. o Cím: 7900 Szigetvár, Tinódi u. 1/1.; Tel.: , o Nyitva tartás: Zrínyi tér a város egyik jelképévé vált Oroszlán szoborral, Vigadó, épült 1994-ben Makovecz Imre tervei alapján, Salamon-ház, Polák-kastély, Magyar Török Barátság Parkja a város határában, Török-ház (karavánszeráj), Sóház Polgármesteri Hivatal: Kolovics János polgármester; Tel.: ; Svabne.Kajtos.Edit@szigetvar.hu A város hivatalos honlapja: Forrás: Szigetvár története Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindenkor fontos út haladt át a vizenyős területen, s vagy a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélén telepedtek meg elődeink. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevű települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervező tevékenységnek is köszönhető. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakult, melyet biztonságot nyújtó védőművekkel erősítettek meg, és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével. A mai vár területét, a várostól északra fekvő szigetet egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek első ismert tagját, Szigeti Anthimiust vélik a vár alapítójának. Egyik utóda a XV. század első harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerősítették, kelet felé L alakban bővítve a területet. Ezt a várrészt a középső várat, csak palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belső vár) ban a Gara család, majd az enyigi Török család birtokában volt a környék. A mohácsi csata (1526) után mind a várat, mind a várost megerősítették. Elmés vízszabályozással a tóvá duzzasztott Almás-patakkal vették körül a szigeteket. Ekkoriban állta ki első ostromát Szigetvár. A kettős királyság idején Szapolyai János hadai török segítséggel támadtak rá, de Török Bálint vitézül védekezett. Később átpártolva János királyhoz 1541-ben esett török fogságba Buda ostromakor. Támasz nélkül álló özvegye átadta a várat Habsburg Ferdinándnak. Így lett Szigetvár királyi birtok. Az uralkodó felismerve a vár jelentőségét állandó őrséggel látta el. Nevezetes kapitányok védték az ismétlődő török ostrommal szemben; Kerecsényi László 1554-ben, Horváth Stancsics Márk 1556-ban verte vissza a támadó ellent. Az utóbbi mind a várat, mind a várost védő 130

12 bástyákat korszerűekké építtette át olasz hadmérnökökkel, s az ő elgondolásai alapján épült a várostól délre fel az "újváros". Zrínyi Miklós, horvát bán és dunántúli főkapitány 1561-ben lett Szigetvár védelmének irányítója. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök építették fel a ma is látható formájában, eltakarítva a középkori, három részből álló erődítmény romjait. A város magyar lakosságát elhurcolták vagy elűzték, s török és bosnyák családok szolgálták ki a hamarosan 700 fő fölé emelkedő török várkatonaságot. A török terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A mai Baranya megye területén itt tartott legtovább a török uralom, s 1689 februárjában is csak a várvédők kiéheztetésével és szabad elvonulásuk árán foglalták el Vecchi ezredes csapatai. Az elkövetkezendő években komoly erődítési munkálatok folytak, többek között az északi oldal kazamatáinak kiépítésével. A megváltozott haditechnika miatt a XVIII. század közepére Szigetvár elvesztette hadászati fontosságát. Mária Terézia eladta a várost, a lakosságot jobbágysorba juttatva. A vár is földesúri kézbe került, birtokosai között volt Szily Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a Wenckheim és az Andrássy család. A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése után a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gőzmalom, 1884-ben a cipőgyár, ben a konzervgyár. Az évszázados fejlődésnek köszönhetően az egykori hősi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot. Szigetvár Várfal Oroszlános szobor Kossuth-szobor Kossuth-emlékpark Római katolikus templom Termál- és gyógyfürdő 131

13 Somogyapáti Földrajzi értelemben a Zselichez tartozik. A települést átszeli a Keleti-Gyöngyös nevű patak; ennek keleti oldalán található maga Somogyapáti, tőle nyugatra pedig a hozzácsatolt Adorjánpuszta. A település szűkebb környezetében szolgáltatási központként funkcionál. A helyi Tógazda Vadásztársaság vadászházat tart fenn a halastó szomszédságában. Dióspusztán 6 személy fogadására alkalmas kulcsosház áll. A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén csiszolt kőeszközök, az ie között élt, úgynevezett vonaldíszes kerámia népének kerámiatöredékei, és a lengyeli kultúra idejéből származó leletek kerültek elő a földből. Somogyapáti neve 1322-ben fordul elő először az oklevelekben, Apáti néven. A török hódoltság alatt egy időre elnéptelenedett. A 18. században népesült újra, részben szláv családokkal. Nevezetességei A falu központjában áll a Szent László nevét viselő római katolikus templom. Barokk stílusú; szentélyét 1777-ben, hajóját a 19., míg tornyát a 20. században építették. Karzatán orgona foglal helyet. Kertjében Nepomuki Szent János és Szent József 18. századból való szobrai állnak. Búcsúját június 27-én tartják. A családi házból átalakított, 1953-ra elkészült, Szent Mihálynak szentelt dióspusztai kápolnát 2005-ben felújították. Ekkor került bele az 1951-ben elbontott Regnum Marianum kisharangja. A kápolna másik harangját 1923-ban öntötte Rugler Ignácz, Pécsett. A kápolna falát díszíti a Feszty Árpád Kálvária egyik, három kisebb képből álló reprodukciója, tabernákuluma faragott; az oltárképet Molnár József festette. Somogyapáti református kisebbsége haranglábat állított fel a faluban. Halastó - A '60-as években egy völgyzáró gát építésével egy építésekor a Dél-Dunántúl második legnagyobb, 105 hektáros víztározót létesítettek a Keleti-Gyöngyösön, öntözési célokra. Jelenleg csak halastóként használatos. A helyi vadásztársaság vadászházat építtetett mellette; ennek udvarán került felállításra a Szigonyos nevű, egy 18. századi pákászt ábrázoló faszobor, Horváth-Béres János alkotása. Faragványok - A művelődési ház udvarán egy székelykaput és 3, a testvértelepüléseket jelképező kopjafát állítottak fel 2000-ben. Polgármesteri Hivatal: Kis Péter polgármester; 7922 Somogyapáti Fő u. 82.; Tel./Fax: ; apati.@t-online.hu Római katolikus templom A település hivatalos honlapja: Forrás: 132

14 Patosfa Patosfa nevét 1486-ban említette először oklevél Pathosfalwa, mint Dombai Ferenc birtokát ban a Kornis családé, Kornis Mihályné birtoka, aki Dombai leány volt, és később Patosfát az Enyingi Török családnak adta el előtt a David család birtoka volt, akiknek kihaltával itteni birtokait II. Ulászló király eladományozta. A 18. században a Szily és a Végh családok voltaké, később a Czindery, majd a Végh családé lett, és a 19. század elején a gróf Somssich család birtokába került, akik itt 1872-ben kastélyt is építtettek. A címer a település múltját és természeti környezetét kívánja megjeleníteni. Az egyszarvú Patosfa egyik középkori birtokosának, a 15. század végén és a 16. század elején földbirtokos Kornis családnak a címeréből származik. A három arany platánlevél az egykori patosfai kastély parkjában ma is élő ősi platánfákra, illetve közvetve a település természetes környezetére utal. A települést háborítatlan természeti környezete, tiszta levegője teszi vonzóvá, amelynek révén egyre nagyobb hangsúlyt kap életében a falusi turizmus. Látnivalók A község képviselőtestülete bízik abban, hogy Szigetvár fejlődésével új utak nyílnak Patosfa előtt is. A csendes, háborítatlan környezet, a kastélypark, az évszázados kúria, a halastó, a falu kis temploma és a vendégszerető lakók megnyerhetik a betelepülők szívét. A helyiek büszkesége a több mint egy évszázada fennálló, grófok által telepített egyhektáros kastélypark. Az itt lévő védett százéves vadgesztenyesort és ágyásokat a falusiak folyamatosan gondozzák és virágosítják. A park közepén áll a nyári lak, amelyet az egykori földbirtokosok építettek. Most ez szolgál a kultúrház és a könyvtár helyéül. Az 1872-ben épített kastélyépületet azonban rossz állapota miatt évtizedekkel ezelőtt elbontották. A falu közepén található katolikus templom mindössze 15 éve épült, ám Stix Tamás plébános mindig megtölti a kis épületet hívekkel. Szigetvár felé, dombok ölelésében jónéhány halastó fogadja a túrázót. A gyönyörű látvány mellett a tógazda a sporthorgászoknak engedélyezi a halfogást amellett, hogy elsősorban tenyésztésre szolgálnak a víztározók. Sőt még egy vendégházat is épített a távolabbról érkező turisták számára. A környékbeli erdőkben vadászatra is lehetőség van. A területet jelenleg a Westerheide Kft. gondozza. Polgármesteri Hivatal: Horváth Margit polgármester 7536 Patosfa Fő u 75; Tel: , onkorm@tvn.hu; Patosfa Patosfa egykor Vendégház Horgásztó A település hivatalos honlapja: Forrás: 133

15 Lad A mai község Magyarlad és Németlad egyesüléséből jött létre 1950-ben. A középkorban éppúgy, mint napjainkban Lad nevű helységként tartották számon: 1772-ben csak magyar nyelvet beszélő polgárok éltek a településen. Ahogy Somogyban több helyen is, a 18. század közepén telepedtek a németek Ladra. Új utcasorok épültek, és 1745-ben két részre szakadt a valójában egységes szerkezetű falu. A megkülönböztetés egészen 1950-ig tartott, akkor kapta vissza az eredeti, hajdani Lad nevet a község. Látnivalók Lad egyik figyelemre méltó látnivalója a temetőben található. A 19. században épített kálvária vezet a gondosan karbantartott temetőkápolnához. A temetőkertben lévő mamutfenyő liget is védett. A közútról is látható, és könnyen megközelíthető helyen, a Szabadság tér 18.szám alatt van egy műemlék jellegű istállóépület, mely klasszicista stílusban, a 19. század első felében épült. Kiemelkedő látnivaló a hajdani Magyarlad és Németlad határán, ma a falu közepé található, Hoyos Miksa féle grófi kastély és az azt övező park. A kétszintes, őtszáz négyzetméteres építmény alatt nagy, kétszáz négyzetméteres pincerendszer is van. A kastély ma egy vállalkozó tulajdona. Az épület közvetlen környezetéhez csatlakozik egy harmichektáros parkerdő, melyet 1943-ban védetté nyilvánítottak. Mivel ez a terület a zselici erdők és a belső-somogyi homokvidék határán fekszik, növényvilága rendkívül gazdag és változatos. A mocsári ciprustól a mamutfenyőig csaknem minden egzóta megtalálható. Hoyos Miksa, aki megszállott gyűjtő is volt, a kocsányos tölgy és a juhar mellé Kelet-Kínából származó szillevelű gumifát, tiszafát telepített és megtalálhatjuk a fenyőfákat is számtalan örökzöld társaságában. A parkban háromszázévesnél idősebb tölgyek, platánok, hársok és juharok is megszemlélhetők. Polgármesteri Hivatal: Pirosné Tamás Krisztina polgármester 7535 Lad, Petőfi u. 2.; Tel: , lad@vipmail.hu Templom Lad Kastély Lad-kastély A település hivatalos honlapja: Forrás: 134

16 Hencse Hencse nevét a 15. századtól kezdve említik az oklevelekben között Hedrehely mezővároshoz tartozott és annak sorsában osztozott, 1443 és 1449-ban vámhely is volt ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint a szigligeti vár tartozékai közé számították. A községhez tartozó Alsótapazd-major, Felsőtapazd-puszta, Kőkúttapazd-major helyén feküdt a középkorban Tapaz falu is: Nevezetességei Református temploma ben épült. Márffy-kúria - késő barokk-klasszicista, European Lakes Golf & Country Club o Cím: 7532 Hencse, Kossuth L. u. 1-3.; Tel.: o Itt született Szentmártoni Béla ( ), a neves csillagász, akiről a 3427-es számú kisbolygót elnevezték. Népesség-fogyása negatív rekord, lakosainak száma 2009-ben 440 fő volt. Polgármesteri Hivatal: Gelencsér János polgármester; 7532 Hencse,Kossuth u. 43.; Tel.: Hencse látképe Golf pálya Golf pálya központ Templom A település hivatalos honlapja: Forrás: 135

17 Kadarkút A miocén és pliocén időszakban a területet a Pannon-tenger borította, melynek visszahúzódását követően a terület jellemzően mocsaras volt. A történelem korai időszakában az emberi jelenlét nem volt számottevő, azonban a település környékén az előkerült leletek szerint már i.e évvel ezelőtt is éltek. Kadarkút első, és az utókorra fennmaradt írásos említése az években készült pápai tizedjegyzékében található. A középkorban a város mai területén hét falu létezett: Kadarkút, Kiskadarkút, Szentkirály, Körmend, Kenéz, Szentimre és Hódos. Az Árpád-házi és az utánuk következő török hódoltság előtti királyok uralkodása alatt többen is pereskedtek a település birtoklásáért, de az itt lakók békés életet éltek. Kadarkút és környéke 1554-től tartozott a török hódoltsághoz. A török nagy károkat okozott a településen. A 19. század idején a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családoknak voltak itt birtokai. Nevezetességei Somogyszentimrei földvár (Nováki Gyula szerint bronzkori) Római katolikus templom (klasszicista, épült között) Református templom (neogótikus, épült között) Vótapuszta kastélyépület ( között épült, építtetője Somssich Géza) jelenleg idősek otthona Hősök tere Hősi emlékmű (állíttatták: 1924) Szabadkai Tibor magánarborétuma o Cím: 7530 Kadarkút, Körmendi u. 51.; Tel: ; Csokonai Vitéz Mihály sokszor megfordult a környéken. Polgármesteri Hivatal: Karsai József polgármester 7530 Kadarkút, Petőfi S. u. 2.; Tel.: ; polgarmester@kadarkutph.hu Kadarkút Hősi Emlékmű Hősi Emlékmű Népművészet A település hivatalos honlapja: Forrás: 136

18 Mike A falu története egészen a korai időkre nyúlik vissza, amire a környéken talált avar, kelta, római és a honfoglalás korából származó leletek utalnak. Az első írásos feljegyzések 1213-ból valók, és Mica néven említik a települést. Az 1554-es török adójegyzékben Miske alakban szerepelt. Idővel a hódoltsági harcok következtében teljesen elnéptelenedett a falu. A 19. században két alkalommal telepítettek be német, később pedig magyar családokat a községbe ben épült fel a ma is álló Somssich-kastély, melynek grófi birtokosa 1838-ban alapította az iskolát. Abban az időben mezővárosi rangja volt a településnek, amely már a 18. század közepén évi hat vásár tartására kapott engedélyt. A 20. század első évtizedeiben a népesség megközelítette a kétezret, megélénkült a közélet: működött a kaszinó, a tűzoltóegylet, a lövészegyesület, a gazdaszövetség, az önsegélyző- és hitelszövetkezet. A település legfontosabb tevékenysége a burgonyatermesztés. A rendszerváltáskor újból önállósodhatott a falu, s 1990-ben megalakult a mikei önkormányzat, létrejött a polgármesteri hivatal. Nevezetességei A falu közigazgatási területén négy műemléki védettségű épület található: a romos Somssich-kastély, egy szintén romos, 19. századi magtár, egy Szent Vendelt ábrázoló szobor 1898-ból. A község rendkívül gazdag szobrokban, keresztekben. a lakott területen kívül, egy tó partján álló elhagyatott Somssich-mauzóleum. Mike nevezetes még arról is, hogy május 3-án itt hullott le a mikei meteorit. Polgármesteri Hivatal: Tóth Árpád polgármester; 7512 Mike Hunyadi J. u. 43.; Tel.: Somssich-mauzoleum A település hivatalos honlapja: Forrás: 137

19 Nagykorpád A település pazar természeti környezetben fekszik, környéke alkalmas lenne egy üdülőközpont kialakítására, hiszen az erdők vadászati, a tavak halászati, a gyógyvíz pedig regenerálódási lehetőséget kínál. Mindebből a helybeliek is profitálhatnak, hiszen munkalehetőséget és biztos megélhetést kínálna számukra. Nagy-korpád lakói a török hódoltság idején tértek át a református vallásra. Amikor a régi templom összedőlt, egy újat építettek a településen, mivel engedély nélkül tették ezt, 1745-ben bezáratták az egyházi intézményt, majd többszöri kérvényezés után húsz évvel később működhetett tovább zavartalanul az egyházi élet. Polgármesteri Hivatal: Szabó Zoltán polgármester 7545 Nagykorpád Petőfi u. 92.; Tel.: ; nagykorpad@latsat.hu Forrás: Nagykopárd Templom 110 éves fenyvesek Szabás Szabás nevét az évi pápai tizedjegyzék említette először. Ekkor már népes település lehetett, mivel már egyháza is volt. Neve Zabas alakban 1395-ben is szerepelt. A tatárjárás idején a falu mellett vezetett a Szigetvárt Segesddel összekötő ún. szenes út ben a Batthyányak birtoka volt. A 17. század végén tűzvész pusztította a települést, majd a Rákóczi-szabadságharc után népesült be újra főként református vallású betelepülőkkel. A 20. század elején báró Tallián Dénes és özvegy Somogyi Gyuláné volt itt a nagyobb birtokos. Báró Tallián Dénesnek régi kúriája és szép kastélya is volt itt. A kastélyt Tallián János építtette 1840 táján, ahol boldog családi életet élt, gyarapította birtokait és fejlesztette gazdaságát. A 20. század elején két téglagyár és egy gőzmalom adott a helybélieknek munkát. A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták. Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják. A Tallián-kúriába költözött a községháza, a kastély szenvedélybetegek rehabilitációs intézeteként, míg a Fekete Aladár kastélyában a művelődési ház működik. A Szent Kozma és Demjén tiszteletére szentelt egyházat 1402-ben említik. 138

20 Nevezetességei Tallián-kastély - A falunak több birtokosa volt az elmúlt évszázadokban. A legutolsó birtokos a Tallián család, kik közül Tallián János az 1800-as évek derekán felépítette kastélyát, ahol boldog családi életet élt, gyarapította birtokait és fejlesztette gazdaságát. A 20. század elején két téglagyár és egy gőzmalom adott a helybélieknek munkát. A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták. Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják. Tallián-kúria Fekete Aladár kastélya Tallián-kastély Tallián-kúria Fekete-kastély A község nem hivatalos honlapja: Forrás: Kutas A település földje és erdeje a tatárjárás előtt készült összeírás szerint két mocsaras tó között terült el. A magas talajvízszint ezen a környéken megkönnyítette a kútfúrást, ráadásul a környéken mindig jó vizű kutak voltak. Innen ered a falu neve: KUTAS. A kedvező körülmények elősegítették a megtelepedést, ezt bizonyítja, hogy a környéken már a bronzkorban is éltek emberek. A rómaiak is megfelelőnek találták a területet és a közeli Rinyapatak partján katonai tábort hoztak létre, s erre haladt a középkorban is még használatos római út. Később szlávok éltek a vidéken Nevezetességei Hertelendy kastély - A Kutast és Segesdet összekötő út mellett, Belső-Somogyban Kutas- Kozmapusztán található. A jelentős birtokkal, igényes gyümölcs és agrárkultúrával rendelkező Hertelendy Andor és családja az 1920-as-1930-as évek között építtette a kastélyt eklektikus stílusban. Ekkor alakították ki a kastély díszparkját is. A házat a család 1951-ig, az államosításig lakta. A későbbi kezelő, a Kutasi Állami Gazdaság szerkezetileg megóvta a házat, így nem jutott a hozzá hasonló épületek sorsára. A kastély felújítása, 2000 óta kastélyszállóként működik. o Hertelendy Kastélyszálló Kft Kutas-Kozmapuszta 0120/4; Tel.: