SZÖVEGGYŰJTEMÉNY. (Zenés-táncos mozgásfejlesztés) Összeállította: Antal László. NYME Savaria Egyetemi Központ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZÖVEGGYŰJTEMÉNY. (Zenés-táncos mozgásfejlesztés) Összeállította: Antal László. NYME Savaria Egyetemi Központ"

Átírás

1 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY (Zenés-táncos mozgásfejlesztés) Összeállította: Antal László NYME Savaria Egyetemi Központ Szombathely 2010

2 I. A REKREÁCIÓRÓL 2

3 A REKREÁCIÓ TÁNCKÖZPONTÚ FELFOGÁSA (Antal László) kreatio=teremtés, rekreatio=újraalkotás, újrateremtés. A fogalom használatos: - Az üdülés, pihenés, felfrissülés meghatározására. Szűkebb értelemben a mozgásos tevékenységet foglalja magában, azaz a sportrekreációt. - Önként végzett szabadidős szórakozás, személyiségfejlesztés, elsősorban fizikai rekreáció, tevékeny pihenés, sportolás, tömegsport, kocogás, aerobic stb. (Wolonska, 1974) - Szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melynek célja a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása. - A rekreáció eszközéül szolgálhat a drámai katarzis élményétől a szórakozás legkülönbözőbb válfajain, a táncon, a játékon, a hobbi tevékenységeken és a rendezvényeken át, a sport legkülönfélébb változatait is említjük, használjuk és alkalmazzuk. - Minden korosztállyal speciálisan, és célirányosan foglalkozik, de ahhoz, hogy ez nagyon jól működjön, már gyermekkorban érdemes elkezdeni az erre a szemléletre való nevelést, amely a későbbiekben a generációs nevelésre épülhet. A rekreáció nézetünk szerint: A rekreációs tevékenység az élet minden területén átfogja az egész társadalmat, érinti, szoros kapcsolatban van a kultúrával, közművelődéssel (Rókusfalvi, 1986),mert multidiszciplináris, számos tudományághoz kapcsolódik: anatómiához, szexuálpszichológiához, mentálhigiénéhez, vallástörténethez, nyelv- és irodalomtörténethez, archeológiához, néprajzhoz, művelődés-, zene-, színház történethez, a képző-, díszítõ- és iparművészetek történetéhez. Ebben a rendszerben fontos szerepe van a táncnak, hiszen a a tánc a lelki tartalmak talán legváltozatosabb kifejezési formája a, melyet a társadalom minden korszakban saját képére alkotott és különbözőképpen ítélt meg és használt. A prevencióban (megelőzés) és a és a rehabilitációban (helyreállítás) is igen fontos szerepet tölt be. GONDOLATOK KOPP MÁRIA: MAGYAR LELKIÁLLAPOT 2008 C. KÖNYVE ALAPJÁN A felmérés tapasztalatai: A mai magyar társadalomban az emberek kifejezetten a belső értékeket tartják fontosnak: - a jó társas kapcsolatokat, mint a jó anyagi helyzetet. - a magyar társadalom egész Európában a leginkább családbarát, gyerekszerető. Ez azonban nem tükröződik a demográfiai mutatókban, a népszaporulat csökken, a társadalom elöregszik. - jóval magasabb a tervezett gyermekek száma annál, mint amennyi végül megszületik. - a felsőbb rétegekhez tartózó nők sokkal kevesebbet szülnek, mint amennyire készülnek. - a magyar társadalom másik sajátossága a bipolaritás, azaz hajlamosak vagyunk a nagy hangulati ingadozásokra. - a magyarság szalmaláng természete a nemzetkarakterológiából ismerős. 3

4 Igen magas a depressziósok aránya, akik kilátástalannak érzik a sorsukat, mindig megvan bennük az a potenciál, hogy ez a hangulatuk lelkesedésbe fordul át. A magyar társadalom ugyanolyan mértékben individualista, mint az angolszász társadalmak. A szomszéd népek, a csehek, a lengyelek, a szlovákok, a németek a mienkénél kollektivistább társadalomban élnek, így őket könnyebben lehet egységes magatartásra rávenni. (pl.metro, szabály betartás) 2002 és 2006 között az. anómiás állapot [társadalmi szabálynélküliség] erősödött. (70 %) eltűntek a közös értékek és célok, a jövőt nem lehet tervezni, és feltűnővé vált a társadalmi tőke hiánya. - senkiben sem bízni - senki sem törődik azzal, hogy mi történik a másikkal. - gyengült a bizalom, erősödött az értékvesztés, általánossá vált a jövőkép Az anómia fogalmát Durkheim vezette be a szociológiába a múlt század elején. De éppen ő írja azt, hogy ha egészen súlyossá válik a válság, növekszik a társadalom kohéziója, az anómiás jelenségek visszaszorulnak. Ebben reménykedhetünk? - hiányoznak a közös célok a társadalom számára, melyek elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy megtaláljuk kivezető utat a válságból. - az emberek többsége bizalmatlan a politika iránt, a leamortizálódott társadalmi tőle újjáépítéséhez - a vizsgálatok is azt mutatják, hogy azok, akik részt vesznek valamilyen civil szervezet munkájában. - Újjá kellene éleszteni a civil szervezeteket, a civil társadalmat. Mire volna szükség? Szükségük van a legárnyaltabb tudásra, amely nem a mindenkori divatot veszi figyelembe, nem általában gondolkodik, hanem abban a környezetben, amelyet Magyarországnak hívunk. Az ország, a magyar nyelvterület egyes társégi is eltérnek egymástól, ezért kellene tisztában lenni azzal a kultúrával, amely nem egységes a nemzetin belül, hanem regionális, táji, etnikai sajátosságokkal rendelkezik. Tudnunk kellene, hogy: Másképp reagál a falusi ember megpróbáltatásokra (pl. a tél a kis falvakban és városokban), másképpen kapcsolódik egymáshoz. Egyes területeken magasabb a szuicid megnyilvánulás, és a hozzá való viszony. Mit tud tenni az: - Aki nem ismeri az országot, annak történelmét, hagyományát (gazdasági, szellemi, stb.)? - Aki nem tud összehasonlításokat tenni, mert nem tud nyelveket? - Aki a rekreratív megoldásoknak csak szűk szegmensét ismeri, használja, holott érdemes lenne megnézni, hogy a társadalmi együttlét milyen gazdag eseményei estek ki életünkből. 4

5 II. FOGALOMTÁR 5

6 MOZGÁSMŰVELTSÉG (Makszin Imre) Forrás: A kulturált, képzett ember műveltségének része, tanulás, gyakorlás által megszerzett sokrétű mozgáskészség, az ezekhez kapcsolódó ismeretek, normák, attitűdök és értékek rendszere (mozgáskészségek). A mindennapi cselekvésekhez, feladatok megoldásához (pl. munkához, sporthoz), ált. az egészséges életmódhoz szükség van megfelelő szintű kialakulására, kialakítására. Potenciális cselekvőképességként is értelmezhető, amelynek alapja és feltétele a motoros (kondicionális) képességek és a motoros (koordinációs) képességek optimális szintje, ezek variabilitása, a jó helyzetfelismerő képesség, a gyors döntési készség, a leleményesség, a célszerűség, a kezdeményezőkészség és a gyakorlatiasság. A kialakításában szerepet kapnak a formális vagy informális keretek között végezhető motoros tevékenységformák (különböző táncok és sporttevékenységek stb.). Az oktatási rendszerben az isk.-i testnev. és sport játssza a főszerepet a fejlesztésében. diák sportversenyek, iskolai sportszervezetek, testnevelés, testkultúra. MOZGÁS (Makszin Imre) Forrás: Az egyik alapvető életjelenség. Kiválthatja valamilyen inger (reflex), és végbemehet attól függetlenül, spontán módon is (pl. emberi szív). Az élőlények mozgásainak többsége külső inger hatására következik be. A mozgások egy része a sejt, ill. a szervezet anyagcserefolyamatainak következménye, aktív mozgás. A mozgást azonban külső okok is kiválthatják, a passzív mozgás oka lehet például a szél, a víz stb. A növények többsége csak helyzetváltoztató mozgásra képes, az állatok viszont egyaránt végeznek hely- és helyzetváltoztatást. A növények helyváltoztatásukat ostorral, csillóval v. állábakkal végzik, a magasabb rendű növények helyzetváltoztató mozgásait pedig a szervezet víztartalmának változtatása v. hormonok hatására bekövetkező egyenlőtlen növekedés okozza. Az egysejtű állatok aktív helyváltoztatásait állábak, ostorok, csillók v. összehúzékony sejtalkotók, sejtizrnok végzik. A magasabb rendű állatok izommozgással változtatják helyüket v. helyzetüket. A simaizomszövet általában bőrizomtömlőt alkot, elsősorban ezzel mozognak a férgek és a puhatestűek. A harántcsíkolt izomszövet gyorsabb mozgást tesz lehetővé. Az ízeltlábúak harántcsíkolt izmai külső, kitines vázhoz tapadnak, a gerincesek belső vázhoz tapadó harántcsíkolt izmokkal mozognak. Egymástól jól elkülöníthető izmokat csak a harántcsíkolt izom alkot. A külső és a belső vázzal mozgó állatok mozgásában a vázelemek mozgatásakor az emelőelv érvényesül. MOZGÁSFEJLESZTÉS (Makszin Imre) Forrás: A testi és szellemi teljesítőképesség fokozására irányuló ped.-i tevékenység, amelynek célja, hogy megfelelő mozgásingerekkel segítse az ideg-, izom- és csontrendszer, valamint a zsigeri rendszerek optimális fejlődését. A mozgásfejlesztés több célra irányulhat: a nagymozgások 6

7 (term.-es mozgások) készségszintjének emelésére, az ált. mozgástapasztalat megszerzésére, a sportmozgások alapját képező sportági mozgásformák (technika) kialakítására és készségszintjének emelésére, a testi képességek fejlesztésére, ezen belül a mozgások végrehajtásához energetikai hátteret biztosító kondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség), a szabályozó folyamatok által meghatározott koordinációs képességek (térérzékelés, egyensúly-érzékelés, kinesztetikus differenciálóképesség, ritmusérzékelés, reakcióképesség) és a mozgások terjedelmét fokozó mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztésére. Ped.-i-pszich.-i szempontból legfontosabb az ált. mozgástapasztalat megszerzésének biztosítása, a nagymozgások készségszintjének emelése. Különös jelentősége van a mozgásfejlesztésnek a 3?10 éves koroszt. nev.-ében. Alapja az a felismerés, hogy a mozgásfejlődés pozitív hatást gyakorol az idegrendszer érési folyamataira, segíti az érzékszervek funkciójának tökéletesedését (az érzékszervi integrációt) és a testséma alakulását. Jelentősége van a fejlődésbeni egyenlőtlenségek felszámolásában. MOZGÁSKÉSZSÉGEK (Makszin Imre) Forrás: (Sportági készségek) Olyan tanult (motoros) viselkedésformák, amelyek (több-kevesebb bizonyossággal) előre várható eredményt hoznak minimális idő és energia felhasználásával. Az előre várható eredmény vonatkozhat a sebességre (gyorsaság ra), a pontosságra, az erőkifejtés nagyságára, a kivitelezés minőségére, nehézségi fokára, ill. mindezek kombinációira. A mozgáskészség tanulás eredményeként alakulnak, formálódnak (motoros tanulás, mozgástanulás). mozgáskészségnek sokféle csoportosítása, felosztása létezik. Az egyik legismertebb E. C. Poulton felosztása, amelyben az ingerjelzések eredete alapján zárt és nyílt készségek különíthetők el. Zárt készségek azok, amelyekben az elsajátítás folyamán főleg a belső jelzések segítik a művelet végrehajtását. (L. atlétikai dobások (súlylökés, diszkoszvetés stb.), ugrások, torna, műkorcsolya stb.) A nyílt készségeknél elsősorban a külső környezeti jelzések észlelése fontos az eredményesség szempontjából. (L. a sportjátékokat [kézilabda, kosárlabda, labdarúgás stb.], küzdősportokat [ökölvívás, vívás stb.].) Más szerzők pl. Farfel a készségeket a mozgások szerkezete alapján csoportosította: ciklikus, egyszeri aciklikus, összetett aciklikus, ill. nem állandó jellegű mozgások. Az oktatási-nevelési folyamat során figyelembe kell venni, hogy a készségek általában összetettek, bonyolult mozgásműveletekből, mozgásokból tevődnek össze, tanulásuk és alkalmazásuk során az értelmi, az érzelmi, a jellembeli és a képességbeli tényezők együttesen hatnak. MOZGÁSKOORDINÁCIÓ (Makszin Imre) Forrás: A mozgások optimális, célszerű tér- és időbeli végrehajtása, a működő és a fixáló izmok működésének összehangolása. A szabályozó folyamatok révén valósul meg, amely a kisagy és a prefrontális kéreg működésén alapul. A szabályozó folyamatok feltétele, hogy az elővételezett mozgásprogram (a korábban elsajátított mozgások idegrendszeri lenyomata) azonosságot mutasson a végrehajtott mozgáscselekvéssel. Amennyiben a külső és belső visszajelzések alapján eltérést észlelünk a mozgásterv és a tényleges cselekvés között, képesek vagyunk a cselekvés korrekciójára. Ez a működés a reafferentáció (visszajelentés). A szabályozó folyamatok a mozgáskoordináció részfolyamataival magyarázhatók. Ezek: az 7

8 érzékszervek információfelvevő és -feldolgozó tevékenysége által a mozgásfolyamat programozása és elővételezése, vezérlő impulzusok küldése a megfelelő izomcsoportokhoz, a mozgás végrehajtása során visszajelentés a mozgás lefolyásáról, összehasonlítás az elővételezett mozgásprogrammal (korrekció). A koordináció szintje lemérhető a mozgásos feladat végrehajtásának minőségében, a gazdaságosságában, csiszoltságában és a mozgástanulás eredményességében. szenzomotoros koordináció, szenzomotoros periódus, szenzomotoros tanulás. A MOZGÁSKOORDINÁCIÓ INFORMÁCIÓ FORRÁSAI (NÁDORI László: Edzéselmélet. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem) A táncban fontos tudni, hogy milyen receptoroknak, milyen érzékszerveknek van szerepe a mozgáskoordinációs folyamatban, amelyek meghatározott minőségű jelekhez kötött információkat fognak fel(analóg folyamat), azokat kódolják (digitális folyamat), továbbvezetik és feldolgozzák (dekódolják). A mozgáskoordináció szempontjából kiemelt érzékszervek: látó, halló, tapintási, egyensúlyozási és mozgásérzékszerv. Ezek az információ szolgáltatását illetően más és más módon részesednek a mozgáskoordinációban mind tartalom, mind mennyiségi szempontból. Az öt érzékszerv információi jelentősek, közöttük szoros kölcsönhatás áll fenn. 1. Mozgásérzékelés A mozgásérzékszerv anatómiailag szerteágazó receptorai valamennyi izomban, ínban, szalagban és ízületben megtalálhatók.vezetőpályáinak, a megfelelő idegrostoknak nagy a teljesítményük, vezetőképességük, vezetési gyorsaságuk. Áteresztőképességük lényegesen növelhető, eltérően más érzékszervek információs csatornáitól. A receptorok közvetlenül a mozgásszervekben helyezkednek el, közvetlenül jelzik a mozgásfolyamatot. Ennek következtében a többi érzékszerv felett állnak. A többiek csak viszonylag nagy elmozdulás, mozdulat esetén képesek felfogni a jelzést, míg a proprioreceptorok az éppen kezdődő feszülést és az izom alacsony tónusváltozásait is képesek jelezni A mozgásérzékelés ezenkívül kiterjed a környezetre: a társra, ellenfélre, tárgyra. Ez főként akkor történik meg, ha a társ vagy tárgy ellenállást fejt ki velünk szemben, vagy vezetésünkre van bízva (páros táncok). A táncoló pár partnerének reakcióiról, annak mozgási előkészületeiről, főként mozgásérzetek alapján vesz tudomást (természetesen nem verbális jelek is érvényesülnek. Tapintás A tapintási érzékszerv receptorai a bőrben vannak. Ezek olya információkban jelentősek, amelyek a környezettel való közvetlen kapcsolatból fakadnak. A tapintási és a mozgásérzékelés nehezen szétválasztható, mert fedik és felváltva kiegészítik egymást. A receptorok elhelyezésében mutatkozó közeliség miatt a tudatba jutó információk egybefolyhatnak. Ez segíti elő azt, hogy a központi projekciós mezők is szorosan egymás közelében helyezkednek el. Mindkét érzékszerv sajátossága, hogy az információk csak mechanikus erőhatások, mozgások, mozgásos akciók által jönnek létre, olyanok által, amelyek az organizmust túlnyomórészt kívülről érik. 2. Egyensúlyérzékelés Az egyensúlyi érzékelés a kutatásban mellékesen kezeltetik. A vesztibuláris jelzések révén állandó jelzések haladnak a fej helyzetéről a magasabb központokba. Információt kapunk a mozgások irányáról és gyorsulásáról is. A térbeli tájékozódást látási, kinesztetikus 8

9 és tapintási információk segítik elő. Az egyensúlyérzékelés szerepét részesedését a mozgáskoordinációban még nem tisztázták teljes bizonyossággal. Ismertek olyan negatív hatások, amelyeket a vesztibuláris jelzések váltanak ki. Pl. a rossz fejtartást okozó reflexek, s ennek következtében összkoordinációs zavarok, jelentkeznek. Jelentős szerepet kell tulajdonítanunk neki a táncos mozgáskoordinációban. 3. Látásérzékelés A látási és hallási érzékszervek receptorai olyan jelzések felfogására is képesek, amelyek forrása nem érintkezik közvetlenül a receptorral, fény-, illetve hanghullámok iktatódnak közbe. Látással kapunk információt mások mozgásáról (Ez fontos akkor, ha a táncos mások mozgását leutánozza, lemintázza. A vizuális mintainformáció azonban csak egy részét fogja át a látási érzékszerv információ tartalmának. Ezért nem szabad a vizuális információnak egyedülállóan nagy szerepet tulajdonítani, illetve a saját mozgásról befutó egyéb jelzéseket elhanyagolni. A saját mozgásról, a mozgáskezdetről, a kiindulóhelyzetről direkt információt kap a táncos, de a mozgásvégrehajtásról kapott látási információk részlegesek. Ezek tájékozódó jellegűek. A látási információk a látótér korlátai miatt leszűkítettek, a kar és a láb mozgása optikus ellenőrzés alatt tartható. A kezdőknél rendkívül fontos a vizuális információ. A tanulási folyamatban akkor sokasodnak a koordinációs hibák, problémák, amikor az egyébként vizuális minta nem hasonlítható össze a saját mozgásról érkező információkkal. Ezért a táncban is fontos szerepe van a közvetett információknak, amelyek mindenek előtt a környezetet közvetítik (a térhez, partnerhez, eszközhöz való viszony). A mozgáskordinációban lényeges vizuális információkat nem kizárólag csak a központi látás útján szerezzük be. Látóterünk jóval nagyobb az éleslátás terénél. Az innen érkező, gyakran homályos információk azonban gyakran jelentősek lehetnek. Számos környezeti tényezőt perifériális látással ellenőrzünk. De ezeknek bele kell tartozni a központi látással kapott információk rendszerébe. 4. Hallásérzékelés A táncban a mozgásvégrehajtás szempontjából közvetlenül felhasználható hallási jelzések információértéke jelentős. A zene, a tánc dinamikája, díszítményei által keltett hanghatások lényeges információt adnak a mozgáskoordináció számára. A mozgás dinamikáját alátámasztó hallási impulzusok főleg didaktikai okokból jelentősek, s a koordináció kialakulását segíthetik. A dinamikailag hangsúlyos jelek főként hangforrásokhoz tartoznak, de lehetnek hangsúlyos verbálisak is. A döntő, hogy ezek a mozgás időbeli - dinamikai jellemzőit erősítsék, koordinálják. 5. Szóbeli információk A verbális jelzések, a kimondott vagy leírt szavak, bonyolultabb szókapcsolatok és azok gondolati reprodukciói a legkülönbözőbb érzékszervek információit egyesítik, anélkül, hogy a megfelelő érzékszerv és annak megfelelő szenzoros jelzései jelen közvetlenül lennének. A táncmozgás esetében is a verbális információ dolgok, jelenségek, tulajdonságok, kapcsolatok jelzéseit jelenti, azokat differenciálja, a jelenségek egy oldalát, azok tartós elemeit, s verbális szimbólumait emeli ki. 9

10 A mozgás területén is általános jellegű minden egyes szóbeli információ. A csapás szó információhordozó, absztrakció, különböző információk absztrakciója, mert ezzel a szóval különböző területek táncainak, különböző ritmikájú, hosszúságú, dinamikájú, stílusú mozgásról szóló információkat vonatkoztatunk el, általánosítunk, integrálunk. A sokféleségben a közös, tartós jegyeket általánosítjuk. Ezért képes az ember nagymérvű mozgástapasztalatot tárolni és azt bármelyik pillanatban mozgósítani. Az egyéni tapasztalatokon túl a beszéd elsajátításával átveszi az élő és írott nyelv konzervált tapasztalatait is. Ezért kell a mozgásemlékezetet a környezetről, a külvilágról alkotott belső kép, modell egy részének tekintenünk, amely az embernél egyre tökéletesebb formában alakul ki. A mozgásemlékezet ilyen belső modellje teszi lehetővé, hogy az új mozgásfeladatok megoldása már a belső modellben lejátszódhasson. 6. Mozgásészlelés és mozgásképzet Az alapvető megismerő, pszichikus funkcióknak az észlelés és a képzet az alapja. A táncoló folyamatosan észleli mozgásait, mert az egyes érzékszervek által közvetített szenzoros információk a mozgásfolyamatra utalnak. Az egyszerű észlelés nem kötődik a verbális jelzőrendszer közreműködéséhez. Ezért nem tudja a kevésbé gyakorlott táncos szóban megfogalmazni mozgásészleléseit. Különösen akkor nem, ha nem rendelkezik ezekről vizuális információval. Ahhoz, hogy szóban meg tudja fogalmazni szenzoros információit, ahhoz megfelelő mozgástapasztalattal kell rendelkeznie. A mozgásészlelés hatékonyságát, a mozgásképzet pontosságát jelentős mértékben befolyásolja a sokrétű mozgástapasztalat. Mozgástapasztalatról tehát akkor beszélünk, ha van kielégítő tudásunk, empirikusan szerzett ismeretünk a mozgáskészségről, az érintett folyamatok lényeges ismérveiről. A mozgásképzetnek fontos szerepe van a mozgástanulásban. A képzetek korábbi tapasztalatainkra, észleléseinkre vagyis elraktározott szenzoros információkra épülnek, amelyek kapcsolatban vannak a verbális jelrendszerrel. A mozgásképzet gondolkodási folyamat, valamely cselekvési folyamat képzete, amely nem egy vagy több részlet összetételéből alakult ki. Amikor a táncos mozgást képzel el, akkor nem egy tőle függetlenül létező mozgásra gondol, hanem saját magát helyezi el a térben és időben lejátszódó folyamatba. Az elképzelt és gondolatban végrehajtott mozgás alkalmával mikrokontrakciókat lehet megállapítani. Be lehet bizonyítani, hogy pontosan azok az izmok idegződnek be, amelyek a mozgásfolyamatban munkát végeznek. 7. Komplex információk A mozgáskoordinációban szerepet játszó információk komplex formában, egymást kiegészítve jelennek meg, s kölcsönösen kiegészítik egymást. A nem vizuális érzékletek integrálódnak a a vizuális képbe. Így válunk képessé nem vizuális lokalizációra. Cselekvésünkben jelentős szerepe van a pillanatnyi érzékleti mezőn kívüli momentumoknak, amelyek emlékezés és tudás formájában válnak sajátunkká. Az érzékleti mezőhöz szervesen illeszkednek az emlékezeti mezők. Ezek elegendő gyakorlással tudássá alakulnak át. 10

11 MOZGÁSSZABÁLYOZÁS (Makszin Imre) Forrás: A mozgások optimális, célszerű tér- és időbeli végrehajtása, a működő és a fixáló izmok működésének összehangolása. A szabályozó folyamatok révén valósul meg, amely a kisagy és a prefrontális kéreg működésén alapul. A szabályozó folyamatok feltétele, hogy az elővételezett mozgásprogram (a korábban elsajátított mozgások idegrendszeri lenyomata) azonosságot mutasson a végrehajtott mozgáscselekvéssel. Amennyiben a külső és belső visszajelzések alapján eltérést észlelünk a mozgásterv és a tényleges cselekvés között, képesek vagyunk a cselekvés korrekciójára. Ez a működés a reafferentáció (visszajelentés). A szabályozó folyamatok a mozgáskoordináció részfolyamataival magyarázhatók. Ezek: az érzékszervek információfelvevő és -feldolgozó tevékenysége által a mozgásfolyamat programozása és elővételezése, vezérlő impulzusok küldése a megfelelő izomcsoportokhoz, a mozgás végrehajtása során visszajelentés a mozgás lefolyásáról, összehasonlítás az elővételezett mozgásprogrammal (korrekció). A koordináció szintje lemérhető a mozgásos feladat végrehajtásának minőségében, a gazdaságosságában, csiszoltságában és a mozgástanulás eredményességében. szenzomotoros koordináció, szenzomotoros periódus, szenzomotoros tanulás. MOZGÁSINTELIGENCIA (Fodorné Földi Rita) Forrás: Globális képesség, mely lehetővé teszi a mozgásos feladatok eredményes végrehajtását. Alapja a helyzet felismerése, megértése, az optimális döntés és a kivitelezés pontossága. A mozgásintelligencia szoros kapcsolatban van az intellektuális képességekkel. Mint az intelligencia ált. fogalmánál, a mozgásintelligencia tekintetében is kulcstényező a problémamegoldás. A mozgásintelligencia elsősorban a testnev.-i és sportjátékokban meghatározó. A játék során sokféle információ áll a résztvevő rendelkezésére, melyek alapján a legmegfelelőbb döntést kell kiválasztani az eredményes végrehajtás érdekében. A nehézséget az okozza, hogy az információk nemcsak a játékos lehetséges megoldásait és az ellenfél válaszcselekedeteit tartalmazzák, de a játékeszköz mozgását és tulajdonságait is. Elvben valamennyit figyelembe kell venni a megfelelő stratégia kidolgozásához. A sportjátékok feladathelyzeteiben az időtényező is meghatározó az információk feldolgozásában (helyzetfelismerés), a döntés meghozatalában és a cselekvés végrehajtásában. A mozgásintelligencia függ a feldolgozófolyamatok, a problémamegoldó képesség gyorsaságától és a végrehajtáshoz szükséges testi képességek (kondicionális és koordinációs képességek) szintjétől. Meghatározó továbbá az alap- és sportági jellegű mozgáskészségek mennyisége, mely a helyzetre alkalmazható megoldási mintákat tartalmazza. 11

12 MOZGÁSTAPASZTALAT (Makszin Imre) Forrás: A mozgásfolyamatok (testgyakorlatok) lényeges jegyeiről gyakorlás útján szerzett ismeret, esetleg kialakult mozgáskészség (mozgáskészségek). A mozgástapasztalat a testgyakorlati ágak elsajátításának és a tanuló (sportoló) teljesítményének fontos feltétele (motoros tanulás). MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG (Kullmann Lajos) Forrás: Mozgásfogyatékosság: a harmonikus és célszerű, jellegzetesen emberi mozgás mozgászavarok következtében létrejövő rendellenessége. A mozgáskorlátozottság születéskor is fennállhat, ill. az élet folyamán bármikor kialakulhat. Veleszületett mozgászavarok esetében is gyakoribb azonban a mozgáskorlátozottság későbbi, csecsemő-, ill. kisgyermekkori kialakulása. A mozgáskorlátozottság kedvezőtlen külső körülmények egyidejű fennállása esetén hátrányos társ.-i helyzet kialakulásához vezethet. Ez megnyilvánulhat a személyes kapcsolatokban, a tanulásban, munkában, közlekedésben és a szabad idő eltöltésének bármely formájában. A hátrányos helyzet leküzdése a rehabilitáció eszközeivel lehetséges. Közülük mozgáskorlátozottság esetében különös jelentősége van a mozgások gyakorlásának a gyógytorna, a mozgásnev. és a sport eszközeivel, a megfelelően kiválasztott és adaptált segédeszközöknek, az épített környezet (épületek, utak, közlekedési eszközök) mindenki részére akadálymentes használhatóságának, valamint a célzott támogatási rendszereknek. MOZGÁSELEM (Makszin Imre) Forrás: A teljes mozgáscselekvés egy része, amely pontosan meghatározható egy kiinduló- és befejezőponttal. A mozgáscselekvésben egy részmozgást, amely befejezett elmozdulást jelöl, mozdulatnak neveznek. A mozgáselem tehát mozdulatként is meghatározható. MOZGÁSFÁZIS (Makszin Imre) Forrás: A (sport)mozgások időtartammal elhatárolható szakasza. A mozgásszerkezetet a funkciónak megfelelő fáziselnevezéssel jellemezzük, így megkülönböztetünk előkészítő, fő- és befejező fázisokat. Ezeken belül további felosztás lehetséges a sportági sajátosságoknak és a mozgásrészek funkciójának megfelelően. 12

13 MOZGÁSMINTA (Makszin Imre) Forrás: (testnevelés): valamely motoros tevékenység optimális megjelenítése bemutatás, képi ábrázolás-, álló-, mozgókép stb. által. Az oktatási folyamat során e mintához igazítjuk, s ezzel tökéletesítjük, amennyire csak lehetséges a tanuló motoros tevékenységé... testnevelés): valamely motoros tevékenység optimális megjelenítése bemutatás, képi ábrázolás-, álló-, mozgókép stb. által. Az oktatási folyamat során e mintához igazítjuk, s ezzel tökéletesítjük, amennyire csak lehetséges a tanuló motoros tevékenységét. MOZGÁSKÉPZET (Makszin Imre) Forrás: Valamely mozgásfolyamatnak vagy -résznek a mozgásemlékezetben tárolt viszonylag szilárd formája, amely az adott mozgás téri, idői és dinamikai jellemzőit foglalja magába. (mozgásszerkezet)a tanuló akkor rendelkezik kialakult mozgásképzettel, ha birtokolja az egyes (sportági) mozgások téri, idői és dinamikai jegyeit. A mozgásképzet csak tanulás eredményeként alakul ki, viszont a mozgásképzetnek a tanulási folyamatban nagy jelentősége van. MOZGÁSÉRZÉKELÉS (Makszin Imre) Forrás: Kinesztézis. (gör.): a saját testhelyzet, a test, ill. egyes részeinek mozgását jelző és feldolgozó ún. proprioceptív készülékek nyújtotta információ. Köztudott, hogy az egész testünk, fejünk v. végtagjaink helyzetét és mozgását látási ellenőrzés nélkül is érzékeljük. Ezen érzékelés receptorapparátusa részben az izmokban és inakban helyezkedik el, részben pedig a belső fül vesztibuláris készülékében találhatók. A kinesztétikus (testmozgással kapcsolatos) információk nem minden eleme kelt érzékletet az agyban, vagyis a jelenségek egy része tudattalanul zajlik le. A motoros tanulás során a hatékonyabb előrehaladást ezeknek a tudattalanul lezajló folyamatoknak a tudatosság szintjére emelése biztosítja. AZ EMBERI TEST MOZGÁSA ÉS A MŰVÉSZI TÁNCNYELV (Vitányi Iván, Körtvélyes Géza) I. KÖZÖNSÉGES VAGY KÖZNAPI MOZGÁSOK A mindennapi élet mozgási, feladatuk a lét gyakorlati szükségleteivel kapcsolatos. Gyakorlati célt követ. A mozgás célja határozza meg. 13

14 A.) Életfunkciós mozgások Ezek izgalma az, hogy bármikor átmehetnek művészi kifejező mozgássá (gyermek ugrál- öreg biceg=drámai élethelyzetek ábrázolására válik alkalmassá) Ilyenek még a szituatív mozgások. Fáradtság, szomorúság, fájdalom stb. B.) Speciálisan szabályozott mozgások Összehangolt, munkát segítő mozgások, sportmozgások, munkafolyamatok mozgásai = ezek is lehetnek művészi töltéssel megáldottak, illetve ilyen célra felhasználhatók. C.) Hétköznapi kifejező mozgások Mimika- gesztusok Ezek részben spontának, részben tudatosak. Identifikációs tényezők, meghatározó nemzeti karakterrel rendelkeznek. Felhasználhatók művészi mondandó kifejezésére. Életszituációk mozgásai (menekülés félelemből, futás vidáman stb.9 Tanultak-szocializációval elsajátíthatók, alakíthatók II. MŰVÉSZI MOZGÁSOK Ott kezdődik, amelyek gyakran olyan erősek, hogy közel állnak a tánchoz. Azok a mozgások amelyek kifejezetten táncnak minősülnek: a.)közhasználatú (népi vagy társasági) táncok A primitív népek folklórja, a paraszti táncfolklór, illetve a társasági táncok tartoznak e csoportba. Itt már folyamat van, amelyet egy mozdulatnyelv határoz meg. Ez elehet egy egész nép, vagy csak egy rétegének tulajdona (nyelve). Nem válik el az alkotóművész és a közönség, nincs ismert szerzője (csak a legjobban táncoló egyéniség), a táncosok vagy egy közösség szabadon alakíthatja. Céljuk: mágikus szertartás, élet eseményeinek megünneplése, puszta szórakozás. E célok, funkciók gyakran módosulnak, egy-egy tánc többféle funkció cél szolgálatába is állítható, ezzel jelentése az új kontextusban megváltozik. A célok és funkciók változása következtében változik a táncok formája, jellege, módja (Kik, milyen alkalommal, milyen környezetben táncolják? Pl.: társasági, udvari, fejedelmi környezet, tánchelyek változása stb.) Más nyelvük, formakincsük van. (A tánc nyelve a formakincse, formálási eszköztára.) Az egyes táncfajták, ha színpadra kerülnek, meghatározott környezetben, dramaturgiával átmehetnek más jelentésvilágba, és ott ábrázoló szerepet tölthetnek be. (Körtvélyes). A közhasználatú táncoknak már nyelvük van, amely alatt a formakincset és a formálási eszközök összességét értjük. b.) Színpadi vagy műtánc (művészi tánc=autonóm táncművészet) A közhasznú táncból alakult ki folyamatosan. (Ünnepek rendezésétől az udvari baletten át a színpadig.) A művészetek egyik ága. Kifejez, ábrázol, önálló műveket hoz létre. Elválik a néző és a szereplő. Ágai: 14

15 - alkotóművészet, - előadóművészet. Táncban a mű csak akkor létezik, ha előadják, a dráma létezhet papírformában-olvashatóan is. A tánc leírt formája (a leírások bármelyikét használja is, nem létezik befogadhatóan, élvezhetően, élményszerűen. A funkció, karakter, nyelv választja el, különbözteti meg a közhasznú tánctól: - funkció: reprezentatív karakter (vagy a mindennapi élet szolgálata?) - művészi tánc nyelve: az emberi test mozgásának melyik részét használja fel. Folyamatosan módosulva alakulnak ki: - akadémikus balett a láb és kéz együttes munkájára alapoz - indiai klasszikus táncművészet a kéz szerepét hangsúlyozza - kaukázusi táncok (Mojszejev: A felsőtest keletről, az alsó nyugatról költözött be.) Rendszert alkotnak, rögzítettek. (A klasszikus balett az egyik legnyitottabb, felvesz más irányzatokból is mozgásokat a művészi ábrázolás és a kifejezés érdekében.) A táncoknak az indiai klasszikus táncon kívül- motivikus a karaktere, azoknak nincs kötött jelentése, a mozdulatanyag stilizált. 15

16 III. A JÁTÉKRÓL ÉS ATÁNCRÓL 16

17 ÖLBÉLI JÁTÉKOK Nagyon találóan adta Kiss Áron 1891-ben az első gyermekjáték-gyűjteményben az ölbeli játékok elnevezést azoknak a játékoknak, melyeknél a felnőtt (esetleg a nagyobb testvér) az ölébe vett gyermekkel játszik. A rövid, ritmikus mondókák (dajkarímek) egyszerre szórakoztatják, tanítják, nevelik a gyermeket, az együttlét, a testközelség pedig érzelmi biztonságot ad mindehhez. A magyar népi gyermekmondóka műfaji sajátosságai In: Borsai Ilona: Magyar népi mondókák és gyermekjátékok. Gyermekjátszó III. Módszertani kiadvány. Szerk.: Antal László. Szombathely. MMIK o.. A magyar népi mondókát, mint önálló műfajt, hiába keressük az eddigi szakirodalomban. A szakirodalmak különböző elnevezéseket használnak: dajkarímek, gyermekdalok, játékok. KISS Áron használja először a felnőttek játékai ölbéli gyermekekkel kifejezést, alcsoportokra (tapsoltatók, ujjasdik, arcsimogatók, mosdatók, nevettetők stb) bontva. Ezt követik a mondókák, illetve azok alcsoportjai (állatcsalogatók, állatriasztók, más mondókák, játékra szólító mondókák stb.) GÖNCZI Ferenc két nagy részre osztja a gyermekmondókákat: - A gyermek első szórakoztatásai a dajkarímeket takarják, - Állatcsalogató, riasztó, gúnyolódó, és egyéb mondókák. N. BARTHA Károly: - játék homokkal, sárral, porral, növényi játékok, játék eleven állatokkal, - a játéktevékenység megindulása - a felnőtteknek a kisdedekkel végzett hagyományos játékai címmel illeti fejezeteit. BORSAI Ilona: Népi gyermekjátékok és mondókák 1984-ben megjelent tanulmányában ( Dobszay László: Magyar dal könyve. Bp Zeneműkiadó o.) még csak Mondókák a környező természethez címmel közli a következő felosztásban: esőbiztató, fecskeköszöntő, csiga csalogató, katicabogár röppentők, tücsök hívogatók, lepkekergetők, liba legeltetők, héja riasztók, sípkészítők, fürdőzők, gyógyítók. Funciójukban és szövegeikben az emberiség legősibb magatartásformáját őrzik: - animisztikus korszakok emlékei, amelyekben úgy fordul az ember a környező természethez, mint hozzá hasonló vagy nála magasabb rendű személyekhez, - bennük régi varázsló elemeket találunk: ez annak a hiedelemnek a megnyilvánulása, hogy bizonyos szöveg, dallam, mozdulat egységben előadott rituális cselekménnyel hatást gyakorolunk a jelenségekre. Az 1983-ban kiadott Borsai Ilona és Kovács Ágnes szerkesztette Cinege, cinege kismadár (RTV-Minerva Bp) kötet Népi mondókák, gyermekjátékok kicsinyeknek kategóriát alkalmaz a felnőttek gyermekeknek szól mondókák, játékok esetében. Alosztásában pedig a következő szempontokat érvényesíti: Rendeltetés szerinti csoportok: - egyes csoportok a kisbaba növekedési sorrendjében, a lehetséges használat egymásutánja szerint ( altató, csitítók, tenyeresdik, csipkedők stb) - ezen belül szövegük szerint. De találunk sajátos, önkényes kategóriákat ( A határban, A ház körül, A faluban stb.) kategóriákat: A gyermekmondóka sajátosságai: 1.) Három kategóriába sorolhatók: 17

18 - felnőttek gyermekeknek szól alkotásai, - gyermekek által idősebbektől átvett alkotások, - gyermekek körében keletkezett és fenntartott hagyományok. 2.) A mondóka jellegzetességei: - Mindig valamilyen konkrét alkalomhoz kapcsolódik, sajátos mással fel nem cserélhető funkciója van. Ez vonatkozik az ölbéli játékokra ugyanúgy, mint a környező világ jelenségeivel kapcsolatos mondókákra is. Mindig valamilyen cél és szándék érdekében hangzanak el: altatás, csitítás, etetés, gyógyítás, tornáztatás stb.) - A környező világ jelenségeivel kapcsolatos mondókákat rendszerint valamilyen alkalom váltja ki: elborul a nap, esik vagy nem esik az eső,, megjelennek a fecskék, gólyák, Ezeknek is mind fel nem cserélhető funkciójuk, s ezeknek megfelelő szövegritmusuk van. - A mondókák rendszerint ritmikus, rímes versekben jelennek meg (ritmus, vers, versike), - A mondókák tartalmából néha következtetni lehet a hozzájuk kapcsolódó funkciójukra ( Jár a baba jár, tapsi, tapsi babának, Tánci baba, tánci stb.). A szöveg és a funkció kapcsolata azonban nem mindig egyértelmű. Az igazi népi mondókákban inkább áttételes formában jelentkezik: a gyermekkel végzett mozdulatok a felnőtt világ szokásos tevékenységeivel asszociálják (süti, süti pogácsát ), vagy a környezetben élő állatok egyikének-másikának képe társul a kisbaba bizonyos cselekedeteihez, s ez nyilvánul meg a hozzájuk kapcsolódó mondókák szövegeiben ( Csip.csip csóka, Bari, bari vásárra- hajmosáskor a szappanos fej stb.). Ezekben a mondókákban a mozdulat puszta megnevezése helyett, a szóban forgó mozdulatot játékos áttétellel egy értelmes cselekménysor részeként fogják fel. Ennek célja és eredménye, hogy a gyakorlás magasabb szintre emelkedik, értelmileg és érzelmileg gazdagítja a gyakorlást - A környező természettel, állat és növényvilággal kapcsolatos mondókákban a játékos áttétel megszemélyesítés formájában jelentkezik: a gyermek úgy fordul a naphoz, esőhöz, gólyához stb., mint egyenrangú társhoz, akivel megosztja gondjait. Ez nem más, mint archaikus elemek sora a régi varázsénekekből, igézőkből, ráolvasásokból. - A játékok cselekménye helyett a mondókáknak pontosan körülhatárolt funkciója van, s mindegyik funkcióhoz a legtöbb esetben egy vagy több jellegzetes mozdulat is kapcsolódik( arc simogatás, kitárt karral forgás, gombolyító mozgások, stb.). Ezek azonban csak akkor mutatkoznak meg, ha az adott mondóka valóban funkcióban hangzik el. Ekkor figyelhető meg, hogy ezek rendszerint dallamos formában, vagy valamilyen sajátos hanglejtéssel jelennek meg, ekkor ismerszik meg valós tempójuk is. Megjelenésük: - emfatikus felnagyító, deklamáló hanglejtés, amelyben a beszédszerűség dominál, igazi zenei hangról nincs szó (kiolvasók), - hagyományos módon, dallamos hanglejtéssel (kiolvasók, ölbéli játékok) - a kiolvasók sok archaikus elemet őriztek meg( ráolvasás, varázsformulák, régies számolási mód (egyem, kettem,), kiolvasó mozdulat, idegen eredetű szavak, az ünnepélyes, emelt hangú szöveg. Borsai Ilona számos típuspéldát hoz arra, hogy a korábbi ( évvel ezelőtti) szövegközlések később dallamváltozatokban kerültek elő. -- Fecskét látok... - Ess, eső, ess... - Böm, böm bika... - Kár, kár Varga Pál... 18

19 - Tücsök koma gyere ki... - Ó,ó,ó... - Szántsunk vessünk, arassunk... Dallamvilág: A gyermekmondókák legnagyobb része nem a deklamáló hanglejtésben, s nem is az egyenletes ritmikus lüktetésből származó dallamos hanglejtésben hangzik el, hanem rendszerint: - ütempáros szerkezetben megjelenő önálló dallamokban, - jól elhatárolható, jellegzetes alapmotívumokkal: Országszerte előforduló motívumok a fölhajló nagyszekund és a lehajló kisterc hangkészletéből formálódnak (gyakran úgy, hogy a három hangból csak az első kettőt, a második kettőt használják fel).: Összegzés: A mondóka esetében olyan komplex műfajjal állunk szemben, amelyben a kisgyermek életének vagy a természet jelenségeinek különböző alkalmaihoz kapcsolódó ritmikus szöveg egy bizonyos mozdulat vagy mozdulatsor kíséretében, ütempáros szerkezetben alakuló, gazdag formavilágú dallam-motívumokkal, illetve deklamáló vagy dallamos hanglejtéssel hangzik el. Így: -komplex műfaj, - kapcsolódnak a gyermek életéhez, a természet jelenségeihez, - ritmikus szöveg, - mozdulattal vagy mozdulatsorral, - ütempáros zenei szerkezet gazdag formavilágú dallam-motívumokkal, deklamáló vagy dallamos hanglejtéssel. A NÉPI JÁTÉK A játék fogalmát leszűkítjük és csak a falusi gyermekek játékát elemezzük, amelyeken kívül rekedtek a városi és polgári játékkultúra elemei, s a különböző társadalmi rétegekhez tartozó felnőttek időtöltései. E szűkítés nem zárja ki azokat az általános sajátosságokat, amelyek a játékot általában jellemzik. (Niederműller P o.) Vizsgálatunk - keretébe tartozónak tartjuk azokat a játékokat is, amelyeknek lényege az eszköz készítése, illetve a vele való játék. Itt a gyermek játékszereket használ, amelyeket megkülönböztetünk a játékeszköztől. Ezek önmagukban nem alkalmasak játékra, a velük való játék akkor lesz értelmes, ha a játéktevékenység megfelelő szabályok szerint folyik. (Lázár K ) a.) Az énekes-táncos népi játék a népi kultúra tárháza, betekintést enged a népzene őskorába, amelybe történeti elemek szálltak alá, mozdulattal, cselekménnyel egybekötött szöveggel és énekkel. (Bartha K. 1943) b.) A szöveges, vagy szöveg nélküli mozgásos (sport) játékok a hazai és nemzetközi történeti összefüggéseket, a paraszti játék- és sportélet szokásait tárják elénk. A népi játék az emberiség mozgásos és művészi megnyilatkozásának formája; költészet, ritmus, dallam, szöveg, cselekmény, vagy funkció komplex megjelenése, amelyre az alapelemek bizonyos állandósága mellett az átalakulás, rögtönzés és az örök megújulás a jellemző. 19

20 A játék szabad cselekvés. Az adott kultúra senkit nem kényszerít játékra, és következmény nélkül eldöntheti mindenki, hogy játszik-e vagy sem. A gyermek számára ugyan nem kötelező a játék, de ha nem játszik - ami pszichikai képtelenség vagy betegség - megfosztja magát a kultúrával való azonosulás lehetőségétől. E szemlélet szerint a játék egy pszichológiai indíttatású adaptáció eszköze. (Huizinga, j. 199o. 19.o.) A játékok nem hoznak létre anyagi javakat, nem nevezhetők produktív tevékenységnek, csupán megelevenítik a valóságos világot, annak helyettesítőjévé válnak. Niedermüller Péter szerint:... a játékok kialakítanak bizonyos készségeket, irányultságokat, szempontokat, azaz individuumokat és csoportokat készítenek elő anyagiakban mérhető produktív tevékenység végzésére..." A játék jövőre orientált cselekvési mód, amely a jelenben zajlik, de a jövőre hat. Ez a mozzanat alapvetően jellemez minden tanulásos tevékenységet, alapvetően jellemzi magát a szocializációt. Eredménye a szocializációban a tartalmi ismeret, a kultúrába való beleélés kereteinek felismerése, amely a játék során ugyan rejtve marad, de mégsem másodlagos jelentőségű. (Niederműller P o.) A játék csoporttevékenysége révén meghatározza az adott korcsoporthoz való tartozást, a tagokkal való érintkezés szabályait, módjait, ezért van nagy jelentősége gyermek és ifjúkorban. A játszó csoportok ugyanis megmaradnak a korcsoportok határain belül. Számos játék vegyes, de a népi játékok nagy részére a fiúk és lányok különállása jellemző. A gyermekek táncos szokásai fontos szerepet játszanak a nemi szerepek (menyasszony, vőlegény, stb.) rögzítésében. A játék verbális és nem verbális (gesztus) rendszer. A játszó csoportokon belüli szerepeket, a játszók egymáshoz való viszonyát prózai és énekelt szöveggel, azok hanghordozásával fejezik ki. A közlések gesztusokkal, mimikával erősödnek meg. A szerep (állat, tárgy, menyasszony, vőlegény, szép leány stb.) kifejezésének lehetősége még a mozdulat, a gesztus, a nem verbális jel. Ez a csoport kontextusában mindenki számára egyértelmű. Játékainkban kevés a külsőségekben megjelenő teljes utánzás (pl. mosakodás, fésülködés, alvás, repülés stb. ikonikus kifejezése), de több a felvett, átélt szerep szimbolikus kifejezése, amelynek értelme gazdagabb, mint egyszerű jelentése (kapu a meneküléshez, házat alkotó csoportok stb.). E szimbólumokban a jelentő és a jelentett között nincs oksági viszony, de aki ismeri a magyarázatot, belátja annak létjogosultságát. A magyar népi játékok felosztásának különböző változatai születtek meg, amelyek egy meghatározott szempont alapján sorolják csoportokba a játékokat. Az énekes-táncos népi játék tehát: - a népi kultúra tárháza, - betekintést enged a népzene őskorába, amelybe történeti elemek szálltak alá, mozdulattal, cselekménnyel egybekötött szöveggel és énekkel. (Bartha K. 1943) - az emberiség mozgásos és művészi megnyilatkozásának formája; - költészet, ritmus, dallam, szöveg, cselekmény, vagy funkció komplex megjelenése, - amelyre az alapelemek bizonyos állandósága mellett az átalakulás, rögtönzés és az örök megújulás a jellemző. - Eredménye a szocializációban a tartalmi ismeret, a kultúrába való beleélés kereteinek felismerése. - A játék csoporttevékenysége révén meghatározza az adott korcsoporthoz való tartozást, - a tagokkal való érintkezés szabályait, módjait, ezért van nagy jelentősége gyermek és ifjúkorban. A játszó csoportok ugyanis megmaradnak a korcsoportok határain belül. - A gyermekek táncos szokásai fontos szerepet játszanak a nemi szerepek (menyasszony, vőlegény, stb.) rögzítésében. 20

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02.

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02. UEFA B licencmegújító továbbképzés A gyorsaságfejlesztés alapjai Siófok 2014. 12. 02. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Tánc és dráma /modul tantárgy/

Tánc és dráma /modul tantárgy/ Tánc és dráma /modul tantárgy/ 5-6. évfolyam TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. ÉVFOLYAM 1 BEVEZETŐ Tánc és dráma választható modul tantárgy 5-6. évfolyam A dráma és tánc tanítása komplex pedagógiai munka, mely a különféle

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi

Részletesebben

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN A kondicionális képességek fejlesztése állandó vita témát szolgáltat a csapatok felkészítése során. Van, aki a tiszta futásokkal kialakított,

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld

Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld töredékes, gyorsan átalakuló tánchagyományában a többi

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel kell rendelkeznie: o biztos kottaolvasási készség hat hangterjedelemben; o abszolút hangok ismerete kis

Részletesebben

Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész

Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Az ökölvívás nyílt mozgáskészségére utalva döntő szerepet kap a kiszámíthatatlanság, bizonytalanság. Ezeket a tulajdonságokat a felkészülésnek is követnie kell.

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Évi óraszám:18 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és saját beszédünkben. A koncentráció

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY A német két tannyelvű oktatás szerves részét képezi a művészeti nevelés, mely műveltségi terület többek között az ének-zene

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

Fogalmi meghatározás

Fogalmi meghatározás A terhelés összetevıi Készítette: Gondi Noémi Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar 2007.10.04. Fogalmi meghatározás A terhelés az az alkalmazkodás érdekében szervezetre gyakorolt

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez

Részletesebben

A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013.

A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013. A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013. Gyomaendrőd Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4. 1. Az óvoda adatai 5. 2. Az óvoda bemutatása 6. II. Az integráció elméleti megközelítése 7. 1. Gondolatok

Részletesebben

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9.

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9. 1.Család 10 4.évf. 2.Otthon 9 3.Étkezés 8 4.Idő, időjárás 8 5.Öltözés 8 6.Sport 6 7.Iskola, barátok 9 8.Tanórai tevékenységek 9 9.Szabadidő 6 10. Természet, állatok 8 11.Ünnepek és hagyományok 8 12.Fantázia,

Részletesebben

FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése:

FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése: FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése: 1. Alkalmasság LABDA NÉLKÜLI KOORDINÁCIÓ 2. Megfelelés 3. Rátermettség 4. Állóképesség A körülmény, amikor valaki fizikailag erős és egészséges (Oxford Dictionary)

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

A rekreáció területei, felosztása, eszközrendszere. A rekreáció elmélete és módszertana 3. ea.

A rekreáció területei, felosztása, eszközrendszere. A rekreáció elmélete és módszertana 3. ea. A rekreáció területei, felosztása, eszközrendszere Rekreáció: célja alapján szellemi és fizikai szellemi ~: a kultúra, szórakozás (játék) és művelődés kérdéseivel, a műveltség típusaival és a kulturális

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV

AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV Az Akrobatikus Rock and Roll tanszak célja, hogy törekedjen a táncművészet, azon belül az Akrobatikus Rock and Roll minél teljesebb megismerésére, segítse

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009.

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Célja megállapítani az iskola fenntarthatóságának és környezetpedagógiai tevékenységének

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

TÁNCOS-ZENÉS MOZGÁSFEJLESZTÉS. SEGÉDANYAG testnevelő- edző szakos hallgatók számára. Antal László

TÁNCOS-ZENÉS MOZGÁSFEJLESZTÉS. SEGÉDANYAG testnevelő- edző szakos hallgatók számára. Antal László TÁNCOS-ZENÉS MOZGÁSFEJLESZTÉS SEGÉDANYAG testnevelő- edző szakos hallgatók számára SBANTE 3136 SBALTE 3136 Összeállította: Antal László Szombathely BDF, TMFK 2008-as változat 1 Tantárgyi program A tantárgy

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket!

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! SzóKiMondóka bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! 1 Küldetésünk Interaktív, készségfejlesztő játékok létrehozása kisgyermekek számára - Magyarországon

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Forgács Eszter Zeneterapeuta 2008. szeptember 4-6. A Gézengúz Alapítványról

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Telefon/fax: 62 241-381 E-mail: lisztiskola@lisztferenc.hodtav.hu MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

Részletesebben

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010.

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Önálló intézményi innováció Medve hét A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Témahét feladata: Medve ( febr. 2) Áttekintő táblázat Téma Nevelési területek A környező világ tevékeny megismerése

Részletesebben

Helyi tanterv Német nyelv

Helyi tanterv Német nyelv Helyi tanterv Német nyelv 1. A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai Az idegen nyelv műveltségi terület, ezen belül pedig a német nyelv tantárgy céljai és tartalma összhangban állnak a Nemzeti

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok) Féléves ütemterv Pedagógiai megfigyelés, Az átlagos intelligenciaszinttel rendelkező Róbertnél részképesség elmaradások (beszédészlelés, beszédmotorika, vizuomotoros koordináció) voltak láthatók, melyek

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma

Részletesebben

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK VÁLTOZZ A VILÁGGAL HEFOP 2.1.6. PROGRAM NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA HEFOP-2.1.6/05/1-2005-08-0062/1.0 NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK Készítette: Abonyi Krisztina

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.

KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online. KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.hu SZAKMAI PROGRAM BÖLCSŐDE 2012-2017 Intézményvezető: Bölcsőde szakmai

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Kiscsávoly Projekt felelős: Ideje: 2014. március 26. április 16. Foglalkozások száma: 33 Bevont tanulók köre:

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának

Részletesebben